296
KÁRPÁTI KÖRKÉP
o
nemzetiség történelmét, kultúráját közvetítő anyagot, amelyek az arra alkalmas tantárgyak szerves részei legyenek. El kell érni, hogy legalább a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolatípus több ismeretet közvetítsen az azonos nyelvi nemzet történelméből és földrajzából. E célokat szolgáló dokumentumok, kerettervek, óratervek kimunkálását, illetve tankönyvek kidolgozását központi forrásból szükséges biztosítani. Meg kell vizsgálni annak lehető ségét, hogy alternatív tankönyvként az azonos nyelvi nemzetek tankönyvei közül melyeket lehet alkalmazni az egyes hazai iskola fokon és iskola típuson. Ugyancsak központilag kell gondoskodni a nemzetiségi oktató-nevelő intézmények munkáját elősegítő taneszközök külföldről történő beszerzéséről.
A nemzetiségi óvodák, általános- és középiskolák keretterveinek, óraterveinek, valamint az elkészítendő nyomtatott taneszközök (tankönyvek) koncepcióinak nyelvterületenkénti kimunkálásáról az Országos Közoktatási Intézet Szolgáltatási Irodájának Nemzetiségi Csoportja gondoskodik. E célból nyelvterületenként szakmai bizottságokat kell létrehozni. Az oktatásirányításnak és az önkormányzatoknak - hosszabb távon - számolni kell a visszakörzetesítésből adódó, a nemzetiségi nyelvi oktatással járó többletfeladatokkal. A hatékony nevelő-oktató munka kulcsfontosságú kérdése a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Ennek érdekében a hazai nemzetiségi pedagógusképzés keretében a tanszékek és tanszéki csoportok személyi fejlesztése, valamint a képzés szakmai anyagának korszerűsítése szükséges. Folytatni kell a központi keretből finanszírozott, már megkezdett beruházásokat, illetve megvizsgálni a további sürgős igények megvalósításának lehetőségét.
MataMihály NEMZETISÉGI OKTATÁS KÁRPÁTALJÁN Brenzovits László történész, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége titkárának (Ungvár) információit lejegyezte Forray R. Katalin. Ukrajnában az iskolaszerkezet alapja a Szovjetunió-szerte bevezetett 9 + 2 osztály: a kilencéves általános iskolára kétéves középiskola épül. Magyar tannyelvű oktatás az óvodában, általános iskolában és középiskolában van, a szakképzésben nincsen. Az Ungvári Állami Egyetemen magyar tanárképzés folyik, egy évfolyamon mintegy 10 hallgató tanul, csaknem valamennyien lányok. 1991-ben fogadták el Ukrajnában az új oktatási törvényt, amely megengedi a nemzetiségi nyelv és kultúrák ápolását, lehetővé teszi a magánfenntartású intézmények működését az iskolarendszer minden szintjén. A törvény minden tekintetben korszerűnek és jónak tekinthető. A gyakorlati megvalósítás okoz nehézséget. A magyar kisebbség szempontjából jelentős probléma, hogy az ukrán kulturális tradíció eltér a magyartól. Ez az eltérés jelenik meg a többi között abban a vitában, amely a kulturális autonómia értelmezésében kialakult. Ukrán értelmezés szerint a magyar kisebbségnek megvan a kulturális autonómiája, mivel iskolában ápolhatja, örökítheti át anyanyelvét, van újságja, kulturális szervezete. Magyar értelmezés szerint a kulturális autonómia megfelelő intézményrendszert jelent, ez pedig hiányzik. A magyar tannyelvű iskolákat ugyanabból a központból igazgatják, mint a többségi ukrán népességét. Ukrajna legnagyobb lélekszámú kisebbsége, az orosz, oktatási szempontból a magyarhoz hasonló helyzetben van. Ahol tömbben élnek, ott az iskolák többsége is orosz. Kelet-Ukrajnában ez a helyzet; például Dnyepropetrovszkban csak egyetlen ukrán iskola van. A problémát mindenütt a szórványban élő kisebbség oktatási ellátása jelenti.
o
NEMZETISÉGI ISKOLAzAs ROMÁNIÁBAN
297
Ungváron, Beregszászon megfelelőek az oktatási feltételek, de például a magyar szórvány lakta Rahóban, Körösmezőn nincs önálló magyar iskola, pedig magyar tannyelvű oktatásra lenne igény. Tanárt nem tudnak küldeni, és nem elsősorban azért, mert számszerűen nincsen elegendő. Az alföldi térségből, a tömbben élő magyarság közül nehezen megy bárki is a hegyekbe tanírani. Ezen az sem változtatott, hogy a KMKSz dupla fizetést ajánlott fel. A fizetésemelést hamar elviszi az infláció, így nemigen marad eszköz a tanárok irányítására. Távlatilag a térség magyar oktatásügyének irányítói legfontosabbnak a kulturális autonómiaigények megfogalmazását látják, gyakorlatiasabban fogalmazva egy koherens oktatásfejlesztési koncepció kialakítását. A koncepció megfogalmazásában örömmel üdvözölnék a magyarországi szakemberek támogatását. Elképzelésük szerint a magyar iskolákat egyetlen tankerületben kellene egyesíteni, ilyen módon irányítás szempontjából lliggetlenednének az ukrán oktatásügytől. A szakképzésben is be kívánják vezetni a magyar nyelvű oktatást. Az iskolaszerkezetet a magyarországihoz kívánják közelíteni, a nyolc évfolyamú általános iskolára épülő négyéves gimnázium bevezetésével. A külföldi - mindenekelőtt magyarországi - felsőfokú továbbtanulás megalapozásához sem elegendő a szovjet rendszerű kétéves gimnázium. Jelenleg évente mintegy 60 diák felvételizik magyar felsőfokú iskolába. A tanárok Magyarországon elsősorban nyári nyelvtanfolyamon vesznek részt, hiányzik azonban a rendszeres továbbképzés. Van néhány tanár, aki átjár Magyarországról, de ez inkább csak "misszionáriusi" segítség: a bérkülönbségek a két ország között akkorák, hogy nem tudják megfizetni avendégtanárokat. A jogi szabályozás lehetővé tesz szerkezeti változtatásokat, ehhez viszont tankönyvekre van szükség. A magyarországi tankönyvek átvételét megnehezíti az eltérő iskolaszerkezet. A 9-10. osztálynak megfelelő magyarországi iskolaszint nincsen, a magyar nyelvű gimnazisták kis száma miatt nem is gondolhatnak rá, de anyagilag sem látják értelmét annak, hogy önállóan állítsanak elő tankönyveket. A magyar oktatás, amely jogilag a teljes oktatási szerkezetben bevezethető, nyolcadik osztályban tulajdonképpen megszűnik. Az egyetlen kivétel az újonnan létesült négy évfolyamos magyar tanítási nyelvű állami gimnázium Beregszá5zon, ahol várhatóan egyházi gimnázium is szerveződik. Általános gond, hogy a magyarországi árak miatt nem jutnak itteni újsághoz, könyvhöz. A tankönyveIlátás megoldására az alábbi javaslatot dolgozták ki. Mivel Kárpátalján sokkal olcsóbb a munkaerő, mint Magyarországon, a saját céljaikra fordítandó tankönyveket maguk állítanák elő. A kiadás joga mellett azt az anyagi támogatást szeretnék, amit a kiadásra fordítanának Magyarországon. A tárgyalások még az elején tartanak, és nem is bizonyos, hogy ez az egyetlen vagy a legjobb megoldás. Annál is inkább, mert nem kötelező tankönyvekben gondolkodnak, hanem alternatív, választható könyvekben.
NEMZETISÉGI ISKOLÁZÁS ROMÁNIÁBAN Jungjános (orvos, Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem, az Erdélyi Bolyai Társaságtalelnöke) és Dezső Gábor (matematikus, Kolozsvár, az Erdélyi Bolyai T ársaság titkára) in[ormációit lejegyezte Forray R. Katalin. Romániában sem készült még el az új oktatási törvény. A választások előtt benyújtottak, és a parlamenti szakbizottságok el is fogadtak egy törvénytervezetet, ezt azonban az új válasz-
t Az Erdélyi Bolyai Társaság a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindítását célzó szervezet.
298
KÁRPÁTI KÖRKÉP
o
tások után átdolgozzák. A visszavont tötvénytetvezetet sokan sérelmezték. A nemzetiségek azért, mert előírta volna, hogy minden vizsgát román nyelven kell letenni, ily módon például a nemzetiségi gimnázium (líceum) oktatási nyelve nemcsak fölöslegessé, hanem egyenesen tehertétellé vált volna. A felsőoktatás - nemcsak a nemzetiségi - szempontjából azt bírálták, hogy az egyetemi autonómiát gyakorlatilag megszüntette volna. A tötvénytetvezetből a központosításra való törekvés tűnik ki. A nemzetiségi oktatás elsotvasztása valójában már az ötvenes évek végén, a hatvanas években elkezdődött, és a hetvenes években rohamosan folytatódott. Az 1968-ban elfogadott oktatási tötvény nyomán fokozatosan megszűntek az önálló nemzetiségi iskolák (líceumok), majd az osztályok számának maximálásával az önálló osztályok, tagozatok száma is jelentő sen csökkent. Nemzetiségi oktatás egyébként csak az általánosan képző iskolatípusokban van, a szak1íceumok tötvény szerint román nyelvűek. Az 1989-es fordulat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket annyiban, hogy a csökkenés folyamatát érdemben nem állította le. Létesült ugyan ismét néhány önálló líceum, azonban a nemzetiségi oktatás eredeti terjedelmét visszaállítani nem sikerült. Ebben a tendenciában a szélsőségesen nacionalista pártoknak is van közvetlen szerepük, azonban jelentősége van a népesedési folyamatoknak is. Különbséget kell tenni ugyanis olyan térségek között, ahol a magyarság tömbben él, és ahol szótványban. Az elsőre példa Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, ahol két vagy több önálló magyar líceum is működik. Ahol viszont a magyarság szótványban él (például Déván, Hunyadon, Szebenben), ott alig szetveződött magyar tagozat. A magyar iskolát választó szülőkben persze munkál az örök félsz, hol tudnak majd továbbtanuini gyermekeik, nem kerülnek-e majd hátrányos helyzetbe. Ez az érthető félelem kevésbé bénítja az értelmiségieket. A tudósoknak erős az identitástudatuk, ha magyarok, nem álcázzák magukat románnak. Az gyakorlatilag nem fordul elő, hogy román családok gyermekeiket magyar líceumba irányítanák. Más a helyzet a német gimnáziumokkal. Temesváron vagy Szebenben például- a romániai németség fogyásával és a német mint világnyelv iránti érdek1ődés növekedésével - a német gimnáziumban egy osztálynyi gyerek között 3-4 német van, a többi román. Az is előfordu!, hogy az eredetileg görögkeleti vallású román gyerekek között többen evangélikusként konfirmálnak. A magyar nyelvet a többségi lakosság kevéssé ismeri, ez azonban inkább Erdélyre étvényes. A Partiumban - például a magyar televízió jóvoltából - valószínűleg sokkal többen értik, esetleg beszélik. Romániában a Marosvásárhelyi Otvostudományi Egyetem az egyetlen olyan állami felsőok tatási intézmény, ahol teljes magyar nyelvű elméleti oktatás van, a szakmai gyakorlatok viszont románul folynak. Igy a leendő otvosok mindkét szaknyelvet elsajátítják. A Babes-Bólyai Egyetemen (a magyar főszakot kivéve) a tanársza1mkon (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem, filozófia, pedagógia) rendszerint csak az első két évben, az úgynevezett alaptárgyal
o
A KOMÁROMI VÁROSI EGYETEM
299
Hivatalos partnerkapcsolatok egyébként több egyetem között vannak (például Kolozsvárnak a Budapesti és a Miskolci Műszaki Egyetemmel). Ezek a kapcsolatok némely esetben formálisak. Fontos lépés a tartalmas kapcsolatok felé, ha román egyetemi, főiskolai oktatók személyesen utaznak Magyarországra, és ismerkednek meg a partnerintézménnyel. Megfigyelhető, hogy ha sikerül román oktatót vagy egyetemi vezetőt Magyarországra küldenimeghívni, minőségileg megváltozik a kapcsolat. Ez arra utal, hogy régiónkban is létrejöhet a tudósok olyan közössége, ahol a viszonyítási csoport a szakma, az egyéni identitástudatban előkelőbb helyet foglal el a tudományban megtalált testvériségérzés, mint a szülőföld, a nemzeti hovatartozás, az állampolgárság által teremtett testvériség érzése. Bármily fontos a magyar nyelvű oktatás kiszélesítése, az azonosságtudat megőrzése, van ennél nagyobb probléma is. Ez pedig a magyar kisebbség hátrányos gazdasági helyzete. A meglévő jogi kereteket kihasználva a romániai magyarságnak rendkívül sok szervezete létesült, amelyek képesek lennének a magyar kisebbség sorsát közösen irányítani. A szervezetek azonban vegetálnak az anyagi gondok miatt. Elemi pénzügyi problémákkal küzdenek a szervezetek és az iskolák. A gazdasági gyengeség különösen jól érzékelhető a meginduló privatizáció során: korábban alulreprezentáltak voltak a hatalmi és gazdasági pozíciókban, nem tudtak felhalmozni, így szinte esélytelenek most a magángazdaságban. A fejletlen banktendszerre hivatkozva nem érkezik magyar (és egyéb külföldi) tőke, és például a kezdeti próbálkozások után elhalt a magyar bank létesítésének terve. Az ilyenfajta gazdasági támogatásra lenne igazán szüksége a romániai magyarságnak nem nagypolitikai érdeklődésre.
A KOMÁROMI VÁROSI EGYETEM SicM Zoltdnnak, a városi egyetem igazgatójának információit lejegyezte Imre Anna. 1918-ban, Csehszlovákia létrejötte után megszűntek a magyar intézmények, így a magyar is megszűnt ez időponttól. 1990 tavaszán merült fel ismét a magyar felsőoktatás kérdése, amikor három magyar származású országgyűlési képviselő előterjesztett egy törvényjavaslatot a szövetségi parlamentben, amely Komáromban egy magyar egyetem megalakulását célozta meg. Ezt a parlamentek (a szlovák parlament és a szövetségi parlament bizottságai) elvetették. A törvényjavaslat azonban az egyetemmel egy nagyon is konkrét igényt akart kielégíteni: a magyar nyelvű pedagógusképzést, valamint a magyar nyelvű mezőgazdász és hittantanárképzést is. A legsürgetőbb ezek közt a magyar nyelvű pedagógusképzés megoldása, amely majdnem zátonyra futott a 70-es években. Eredetileg Pozsonyban folyt a pedagógusképzés, később áthelyezték Nyitrára, a tanárképző főiskolára. A 80-as években a magyar iskolarendszer több ízben veszélybe került, I984-ben pl. egy törvényjavaslatot (oktatási törvényjavaslatot, sőt, annak már paragrafált változatát) küldtek ki az akkori szlovák parlament képviselőinek, amelyet ha jóváhagy a szlovák parlament, akkor a magyar oktatásügy, a magyar iskolarendszer Szlovákiában megszűnik. A törvény értelmében csak a magyar nyelvet, a földrajzot, a történelmet és az ének-zene nevelést oktatták volna magyar nyelven, minden más tárgyat szlovákul kellett volna tanítani. Akkor a szlovák parlament elnöksége visszavonta ezt a törvényjavaslatot, a CSEMADOK országos vezetősége, és a Duray Miklós által vezetett kisebbségvédő bizottság nyomására. De a nyitrai tanárképző főiskolán nem növelték a leendő magyar hallgatók számát és tudjuk az idők során egyharmadára zsugorodott a végz~tt magyar pedagógusok száma Nyitrán. Ennek következménye az, hogy lOOO-re több, mIllt kétezer magyar pedagógusra lesz szükség, amit nem lehet egykönnyen megoldani. Egyre inkább mutatkozik a pedagógushiány. Ezt az igényt akarta kielégíteni, ill. ennek akart elébe felsőoktatás
300
KÁRPÁTI KÖRKÉP
o
menni a Jókai Egyetem, amely elsősorban a pedagógus-utánpótlást biztosította volna, azonban akkor ez nem valósulhatott meg. I 992-ben lehetőség mutatkozott - nem az oktatási törvény, hanem a közigazgatási törvény adta -, hogy a városok önkormányzatai saját költségvetéséből saját anyagi lehetőségeiket kihasználva oktatási központokat hozhatnak létre. Komárom város volt az első ebben a sorban, amely létrehozta saját városi egyetemét. A városi egyetem tulajdonképpen olyan intézmény, amely úgy biztosítja az oktatási feltételeket, hogy más felsőoktatási intézményekkel - egyetemekkel, főiskolákkal - közösen szervezi az oktatómunkát, ill. a városi egyetem szervezi, a többi egyetem, főiskola pedig felveszi a városi egyetemen jelentkező levelező hallgatókat, s ők biztosítják egyben a szakmai részt. A városi egyetemen folyikaz előadás, az oklevelet, a diplomát azonban az illető egyetem, főiskola adja. A komáromi városi egyetemnek a kecskeméti mezőgazdasági főiskolával, a győri tanítóképző főiskolával és a soproni óvóképző főiskolával van kapcsolata, ill. a nagyszombati műszaki egyetemmel. Ezek a felsőoktatási intézmények biztosítják a szakembereket, a városi egyetem pedig a feltételeket az oktatómunkához. Ez ilyesformán nem egy valódi egyetem, csak egyfajta pótmegoldás - egyelőre. Jövőre szeretnék tovább bővíteni a képzést vallásoktatók, hittanoktatók képzésével. Távlatilag a valÓf;li egyetem létét saját szakemberek magyarországi képzésével szeretnék biztosítani. Jelenleg különböző helyszíneken folyik az oktatás, ahol szerződésileg biztosítható volt terem. A tiszti pavilon rendbehozásával lesz az egyetemnek végleges otthona. Jelenleg a második szemeszter folyik, 30-30-30 fős létszámmal 3 tagozat működik, ill. ezen kívül egy színészi előképzés a komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház számára, itt 10 hallgató van. Az egyetem állami támogatást nem vesz igénybe, alapítványi támogatással működik, ill. a levelező hallgatók anyagi hozzájárulása révén: nekik az oktatáshoz hozzá kell járulniuk 1.000-1.500-2.000 koronával évente. Komárom város költségvetésében már most milliós nagyságrendben számol a városi egyetemmel. A városi egyetem a szlovák közvéleményben nem talált jó visszhangra, mivel magyar nyelven folyik a tanítás, a nemzeti színezetű szlovák lapokban számos durva támadás éri a város vezetését és az egyetemet magát. Ha ezt a városi egyetemet nem sikerül életben tartani, akkor az ezredfordulóra meglehet, hogy szakképesítés nélküli pedagógusok fogják ellátni a feladatukat. A városi egyetemek megoldást jelenthetnek ebben. Királyhelmecen is gondolkodnak hasonló megoldáson, ill. úgy tűnik, hogy szeptembertől az Ung vidéken, Bodrogközben is megalakul egy ilyen városi egyetem, a miskolciak, a magyarországi felső oktatási intézmények, valamint sárospataki szakemberek segítségével.
OKTATÁS ÉS NEMZETI IDENTITÁS Az oktatás lehetőségeiről a magyarországi szlovénok helyzetének példáján Magyarországon szlovénok viszonylag kis számban, egy tömbben, Vas megyében laknal<, immár évszázadok óta. Anyanemzetüktől való hosszú különélésük nyelvükben is tükröző dik: az irodalmi nyelv ill. a szlovéniai köznyelv változásai a magyarországi népcsoport nyelvét, nyelvhasználatát érintetlenül hagyták, így a szlovén itteni tájnyelvi változata, az archaikus vonásokat és erős német hatásokat mutató "vend nyelv" oly mértékben önállósult, hogy komoly megértési nehézségek adódhatnak a két nyelvi változat találkozásakor. A táj nyelv hosszú története során számos magyar elemet is magába épített. A szlovén nép, ill. a vend népcsoport az első világháborút követően új feltételek közé került. Az addig teljes egészében a Monarchiában élő szlovénok egységét megbontották az
