lá t
ni VA LÓ
Márton-harang n ba
zív má lu nyo xketek he ítél mAz elő
–
4.
o.
2015
október
32
Hordozzuk egymás terhét? Hortobágyi Arnold atya Az irgalmas szamaritánusról szóló történetért Lukács evangélistának nagyon hálásak lehetünk. Ő őrizte meg számunkra ezt a gyöngyszemet. Ennek a történetnek a gyújtópontjában tulajdonképpen a főparancsolat áll: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, felebarátodat pedig úgy, mint magadat!” Szamaritánusnak lenni. Mit is jelent ez? Mindenekelőtt érdemes tisztázni, kik is azok a szamaritánusok. Mit jelent szamaritánusnak lenni? Az evangélisták sokszor említik őket, sokszor hallunk róluk, mégis keveset tudunk róluk. Tévesen azt gondoljuk, hogy a foglalkozásuk valamiféle szamarakkal való foglalatosság. Igazából semmi közük nincs a szamarakhoz. A szamaritánusok észak Izraelben élnek. Olyan népcsoporthoz tartozó emberek ők, akiket abban az időben a zsidók nagyon megvetettek és kigúnyoltak, akiket elég barátságtalan embereknek tartottak. A szamaritánusok ázsiai törzsek leszár-
mazottai voltak. Az ő történetük akkor kezdődik, amikor a zsidókat asszíriai fogságba hurcolták. És ekkor keletről érkezik egy népcsoport, amely fenn északon, a hegyek között, a Garizim-hegyen Isten imádására szentéjt épít. Ezzel egy egészen sajátos helyzet alakul ki: a szent város, Jeruzsálem, mellett (ahol az az egyedüli hely van, ahol Istent imádni lehet) a szamaritánusok hegyén, a Garizim-hegyen is épül egy rivális szentéj. Ez a zsidók szemében örökké szálka maradt. A szamaritánusokat olyan „gyüttmenteknek” tartották, akikről valószínű, hogy úgy beszéltek a zsidók, „Na, itt vagytok, de megmondanátok, hogy mit kerestek itt, minek jöttetek ide?” Ez a gyüttment képes a szeretet gesztusaira Jézus ebben a ma hallott történetben egészen biztosan döbbenetet és botrányt kelt hallgatóiban, mert azt a gyüttmentet, akit annyira lenéztek és megvetettek, Jézus pozitív színben mutatja be. Jézus ezt a szamaritánust, vagyis a zsidó nép megvetettjét állítja oda a zsidók elé, mint aki jó cselekedetet tesz. „Nézzé-
2
Mártonharang
tek csak meg! Ti eleget tesztek a vallásos előírásaitoknak, ti csak rituális feladataitokat szeretitek, ti megtartotok minden törvényt, és ezért tök jó fejek vagytok! De egy valami hiányzik belőletek: a szeretet. Elmentek a másik ember nyomora mellett. Ezek vagytok ti!” Ez a történet sok zsidó számára megdöbbentő és elfogadhatatlan volt. Csak történeteket mondott Jézus nem akart mást, csak annyit, hogy elmondja: mi a szeretet lényege. És – tudjátok – ezt Jézus nem magyarázta meg soha. Soha nem kezdett bele elvont fejtegetésekbe. Ennyit mond: „Egy ember lement Jeruzsálemből Jerikóba…” Nem adott a tanítványok kezébe egyetlen útmutatót sem. Viszont a történetek – amelyek a szeretetről szólnak – nagyon jelentősek Jézus számára. Két oknál fogva… Egyrészt mert Jézus mindig egy példabeszéddel magyarázza meg, hogy mi az ő örömhírének lényege. Példabeszéden keresztül beszél Isten szívéről is. Másrészt… azért mond példabeszédeket, mert azok által tudunk bekapcsolódni abba a folyamatba, amellyel mi közelebb kerülünk a változáshoz, a gyógyuláshoz. És végső soron azért mond történeteket, mert amikor egy példabeszédet meghallunk, mondjuk Jézustól, akkor természetszerűen azonosulunk a szereplőkkel. Ez von be bennünket abba a folyamatba, amit adott esetben az orvos szeretne, hogy mi abba bevonódjunk. Nem véletlen, hogy a Szentírásban ez szerepel. „S Jézus nem tanított példabeszédek nélkül.” Sőt nem egyszer megtette, hogy – a szentírásból tudjuk, hogy csak példabeszédeket mondott. Nem volt hajlandó okoskodni. Csak pél-
A szívem megszólal: de jó volna őt követni. Megállni a másik ember problémája mellett. Még ha ezer okom is lenne, hogy továbbmenjek. Borsos Miklós: Az irgalmas samaritánus, 1975, lavírozott tusrajz, magántulajdonban
dabeszédeket adott… Ezért a történetek nagyon jelentős eszközök. Történetben beszélni el, mi a szeretet és mi a felebarát Nem csak a szeretet mivoltát, hanem a felebarát fogalmát is történettel lehet a legjobban megmutatni. Jézus elég élénk példát nyújt ezzel a történettel arra, hogy miként lehet teljesíteni a szeretet parancsát. Ebből a mai példabeszédből megtudhatjuk és megtanulhatjuk, hogy „irgalmasságot gyakorolni” valakivel annyit jelent, mint úgy bánni vele, mint egy rokonnal. Rajta keresztül érthetjük meg követőivel együtt mi is, hogy a „felebaráti mivolt” nem vérrokonság, nemzetiség, vagy vallási-felekezet kérdése. Egy szimbolikus történettel állunk szemben Kétség nem fér hozzá, hogy egy szimbolikus történettel van dolgunk. És kétségtelen az is, hogy a történetnek minden mozzanata, szinte minden sora valamilyen szimbolikus jelentéssel bír. Sokféleképpen olvashatom ezt a történetet. Gondolhatok arra, hogy ez az ember egy a sok közül. De benne meglátunk sok más férfit és nőt, gyereket és felnőttet, fiatalokat és időseket, akiket a világ útjainak szélén félholtan magukra hagytunk. De sokszor hasonlítottunk arra a papra és levitára, aki elmegy az útszélen fekvő ember mellett. De sokszor mentünk már át mi is a túloldalra, saját érdekeink nyomában járva. Hány és hány indokkal a szívünkben és a fejünkben hagytunk már ott mi is embereket a világ útjain járva. Ott van a szimbólumok között a fogadó ház is, amelyikről az evangélium beszél. Ez tulajdonképpen nem más,
mint a mi közösségeink. Ahová Jézus elviszi ezt a félholtra vert embert. Mi magunk vagyunk, a tanítványok közössége. De nagy dolog lenne az, ha mi minden vasárnap úgy lépnénk át a templom küszöbét, hogy azt keresnénk, kinek lenne szükségünk a mi segítségünkre. Ezek után meg is kérdezhetnénk, hogy kiről is szól a történet? Ki van a történet gyújtópontjában? A szamaras ember, aki gondjába veszi az ismeretlent? A szívem megszólal: de jó volna őt követni. Megállni a másik ember problémája mellett. Még ha ezer okom is lenne, hogy továbbmenjek. Jézus önéletrajza Kiről szól a történet? Hogyan érdemes olvasni és hallgatni ezt a történetet? – Olvashatom úgy is, mint egy olyan történetet, amelyben Jézus új utakra akar hívni bennünket. Olvashatom úgy is, hogy Jézus szeretne bennünket kiragadni a boldogtalan életű pap és levita szomorú sorsából. Olvashatom úgy is, mint Jézus önéletrajzát. Ebben a szamaritánusban, ebben a megvert emberhez lehajló szamaras emberben Jézus a maga képét rajzolja meg. Jézus és mi a szamaritánusban vagyunk Szeretjük mi keresztények felismerni Jézust az irgalmas szamaritánusban úgy mint, aki lehajol hozzánk, aki felemeli megfáradt fejünket az út porából, és aki bekötözi a sebeinket. Szeretjük nézegetni ezt a képet az Úrról. Ne feledd el, a mi szamaritánusunk, amikor lehajol hozzád, mindig azt kéri tőled: „Te is tégy hasonlóképpen!” g
Az élet himnusza Az élet egyetlen - ezért vedd komolyan! Az élet szép - csodáld meg! Az élet boldogság - ízleld! Az élet álom - tedd valósággá! Az élet kihívás - fogadd el! Az élet kötelesség - teljesítsd! Az élet játék - játszd! Az élet vagyon - használd fel! Az élet szeretet - add át magad! Az élet titok - fejtsd meg! Az élet ígéret - teljesítsd! Az élet szomorúság - győzd le! Az élet dal - énekeld! Az élet küzdelem - harcold meg! Az élet kaland - vállald! Az élet jutalom - érdemeld ki! Az élet élet - éljed!
Teréz anya Indiában utcagyerekeket etet. Felbecsülhetetlen az a munka, amelyet nővérei világszerte ma is végeznek a hajléktalanok között.
Teréz anya és János Pál pápa. Most már mindketten a szentek sorában állnak.
Mártonharang
3
q Kalkuttai szent teréz anya Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született Üsküb, a mai Szkopje városában 1910-ben, sikeres albán építési vállalkozó gyermekeként, katolikus családban. Agnes 18 évesen jelentkezett az írországi Loreto nővérek rendjébe, hogy velük Indiába mehessen missziós nővérnek. 18 évig tanított a kalkuttai Szent Mária szerzetesi iskolában, melynek 1944-től igazgatója lett. 1946-ban egy szegényekkel, betegekkel zsúfolt vonaton utazva érezte először, hogy elhívása a szerencsétlen sorsú, nyomorgó emberek felé való szolgálat. 1948-ban engedélyt kapott XII. Pius pápától, hogy független apácaként Kalkutta nyomornegyedében dolgozhasson. 1950-ben megalakította a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet, amelynek küldetése az volt, hogy „hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat, akik nemkívánatosak, szeretetlenek, a társadalomból kitaszítottak és akiket mindenki elkerül.” A rend a hatvanas években számos otthont nyitott Indiában, majd pápai engedéllyel világszerte. Számos rangos nemzetközi elismerést követően 1979-ben Teréz anyának ítélték a Béke Nobel-díjat. A díj átvétele utáni beszéde rövid volt: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét? Menjünk haza és szeressük a családunkat.” A díjjal járó összeget Kalkutta szegényeire fordította. A Szeretet Misszionáriusai kalkuttai rendházát 1986ban II. János Pál pápa is meglátogatta – ezt a napot Teréz anya élete legboldogabb napjának nevezte. 1983-ban Teréz anya II. János Pál pápánál tett látogatása során szívrohamot kapott. Néhány évvel később pacemakert ültettek a szívébe, és ezt követően egyre többet betegeskedett. Kilenc nappal 87. születésnapja után, 1997-ben halt meg. Annak ellenére, hogy India nem keresztény ország, Teréz anya halálakor háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el, és az idős apáca állami temetést kapott. 2003-ban II. János Pál pápa csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta Teréz anyát.
4
Mártonharang
Az előítéletek nyomában
Ki az irgalmas szamaritánus?
Az irgalmas szamaritánus cselekedetét a könyörületesség és önzetlen kedvesség mintapéldájaként tartjuk számon, és Jézus története valóban a felebaráti szeretet tantörténete. A példázat szerint egy Jeruzsálemből Jerikóba tartó férfit rablók támadnak meg, majd félholtan az útszélen hagyják. Az arra menő pap, illetve lévita elkerüli a sebesült férfit, s nem segítenek rajta. A szamaritánusnak azonban megesik a szíve a kifosztott, összevert emberen. Bekötözi sebeit, majd gondoskodik a gyógyítás és gondozás költségeiről is. Sokáig úgy gondoltam, a szamaritánus valamiféle lókupechez hasonló ember lehetett, csak ő szamarakkal üzletelt, s valószínűleg nem volt olyan tiszta és jólfésült, mint a (gyerekbibliám tanúsága szerint) hófehérbe öltözött pap, illetve lévita. S talán éppen azért volt olyan meglepő, hogy ő könyörült meg az elesett emberen, mert a legkevésbé tőle várták. Mint később kiderült, nem is tévedtem olyan nagyot, hiszen a szamaritánus va-
lóban megvetett ember volt, bár lenézésének valódi oka az etnikai, valamint vallási különbözőségében gyökerezett. Később, teológiai éveim alatt találkoztam Darley és Bateson 1973-ban végzett kísérletével, amelyben arra keresték a választ, hogy mely tényezők határozzák meg, hogy segítünk-e a másik emberen. A kísérlet során egyes teológushallgatókat arra kértek, hogy bizonyos szakmai kérdéseken töprengjenek, másokat pedig arra, hogy az irgalmas szamaritánus történetén elmélkedjenek, majd átküldték őket a szomszédos épületbe. A hallgatók egy részének azt mondták, hogy el fognak késni, másoknak azt, hogy időben, megint másoknak pedig azt, hogy korán fognak érkezni. A kísérletben résztvevők útjuk során egy „áldozattal" találkoztak, aki elesett. A példázaton elmélkedő hallgatók nagyobb százalékban segítettek, de a sietség foka még ennél is nagyobb szerepet játszott abban, hogy ki mennyire viselkedett altruista (önzetlen) módon. Vagyis nem érdemes ítéletet alkotni az emberekről vallási, illetve etnikai hovatartozásuk vagy egyetlen cselekedetük alapján, vagy ha mégis (s óhatatlan, hogy így tegyünk), próbáljunk tudatosan figyelni arra, hogy a másikról alkotott véleményünket időnként felülbíráljuk.
Szöveg: Szőnyi Lídia Forrás: Internet
Hiszen ahogyan az altruista hozzáállás nem csupán személyiség vagy jellem, s főként nem faji vagy egyházi hovatartozás kérdése, ugyanúgy más viselkedési módok sem írhatók egyetlen tényező számlájára. KATEGÓRIÁK MENTÉN Mivel számos impulzus ér bennünket, képtelenek vagyunk minden egyes ingert töviről-hegyére elemezni, így az új élmények feldolgozásakor, valamint egy-egy emberrel való találkozásunkkor a múltban felhalmozott tudásunkra, illetve tapasztalatainkra támaszkodunk. Ez az osztályozási folyamat sokat segít a világ egyszerűbb megértésében, de magában rejti azt a veszélyt, hogy olykor hibákat vétünk az emberek megítélése
Lehetséges, hogy a másik személy pont azért viselkedik úgy, ahogyan előzetesen elképzeltük, mert a hozzá való viszonyulásunk az elvárt viselkedést váltja ki belőle.
Mártonharang során. Megeshet, hogy azért tulajdonítunk bizonyos jellemvonásokat valakinek, mert egy adott embercsoporthoz tartozik, más a bőrszíne, a vallása vagy a politikai meggyőződése. S olykor előfordul, hogy elvárásaink beigazolódnak, ami még tovább erősíti meglévő sztereotípiáinkat. Ugyanakkor lehetséges, hogy a másik személy pont azért viselkedik úgy, ahogy előzetesen elképzeltük, mert a hozzá való viszonyulásunk az elvárt viselkedést váltja ki belőle. ELLENÁLLÓ VILÁGKÉP Az emberek többsége pozitív képet igyekszik kialakítani magáról, amit foggal-körömmel védelmez saját maga, illetve mások előtt. Amikor olyat teszünk, ami nem illik bele a magunkról kialakított ideális képbe vagy olyan információval találjuk szembe magunkat, ami ellentmond annak, ahogy a világról gondolkodunk, nyugtalanító érzés ébred bennünk, amit mindenáron igyekszünk elhessegetni magunktól. Olyannyira védelmezzük elképzeléseinket, hogy képesek vagyunk akár az emlékeinket felülírni, hogy azok hűen illeszkedjenek álláspontunkhoz. Éppen ezért amikor a világot felosztjuk „mi" és „ők" kategóriára, akkor abból általában a „mi" kerül ki győztesen. Bár szükségszerű, hogy kategóriákban gondolkodjunk, hiszen így tolmácsoljuk magunknak a körülöttünk zajló történéseket, arra igenis odafigyelhetünk, hogy sztereotípiáink ne vezessenek gyűlölködő előítéletekhez. Amennyiben olyan információval találkozunk, ami nem illik a fiókba, ahova a másik embert helyeztük, ne keressünk igazolást az előfeltevésünkkel ellentétes bizonyíték magyarázatára, egyszerűen kérdőjelezzük meg feltevéseinket, s amennyiben nem helytállóak, hajítsuk a kukába. Íme, egy példa: >>
q
Tény: A szamaritánus volt az egyetlen, aki segített a sebesült embernek. Előítéletes válaszok: • Persze, mert a pap és a lévita rendes dolgozó emberek, akik a felelősségteljes munkájuk miatt siettek. A Samária-beliek csak a napot lopják, ezért csak nekik volt idejük segíteni. • Ezek a szamaritánusok igyekeznek mindenkinek a kedvében járni, hogy ne derüljön ki, valójában milyen emberek. • No, az is biztos, hogy a rablók is Samária-beliek voltak. Egy pedig segített. Nagy dolog… • A kivétel erősíti a szabályt. A többiek tanulhatnak tőle. A sztereotípia megkérdőjelezése: Úgy tűnik, ezek a Samária-beliek nem is olyan rossz emberek. Lehet, hogy tévedtem velük kapcsolatban és valójában nem is különböznek annyira tőlünk?
Genot Candolini
Szent Márton imája Uram, áldd meg kezeimet, hogy kíméletesek legyenek, hogy tartsanak és ne bilincseljenek meg, hogy számítás nélkül tudjanak adni, hogy legyen erejük vigasztalni és áldani. Uram, áldd meg szívemet, hogy észrevegyék a szükséget, hogy figyeljenek az apró dolgokra is, és átnézzenek a felszínes dolgokon, hogy jól érezhessék magukat az emberek, ha rájuk pillantok. Uram, áldd meg a füleimet, hogy képesek legyenek meghallani hangodat,
Forrás: Genot Candolini: Segen. Kraftquelle des Lebens. Claudius Verlag München, 2013. 129-130. Fordította Kálmán Gabriella Ágota OSBobl.
hogy tisztán hallják a szükség hangját, hogy bezáruljanak a zaj és a fecsegés számára, és ne hagyják figyelmen kívül a nehézségeket. Uram, áldd meg ajkamat, hogy tanúságot tegyenek Rólad, hogy ne szóljon olyat, ami megsebez és rombol, hogy gyógyító szavakat szóljon, hogy őrizze meg, amit rábíztak. Uram, áldd meg a szívemet, hogy Lelked lakóhelye legyen, hogy melegséget adhasson és elrejthessen, hogy gazdag legyen a megbocsátásban, hogy képes legyen megosztani bánatot és örömöt.
5
6
Mártonharang
Sokszor nem látjuk, de ott van a csúcs Interjú kántorunkkal, Bajnai Sándorral Készítette: Horváthné Volf Mónika
Az idei év szellemi és fizikai próbatétel elé is állított: megszerezted 3. diplomádat a nyár elején, és a múlt héten immár másodszor hódítottad meg Európa legmagasabb csúcsát, a franciaországi Mont Blancot (4810m). Mi motivált arra, hogy ismét elindulj erre a nem könnyű útra? Valóban bőven jutott próbatételekből erre az évre, sőt úgy érzem már az előzőekre is: a hegymászáson kívül, az egyetemi és munkahelyi kihívások miatt is. Azonban úgy gondolom, hogy minden ember életében vannak hasonló próbatételek, kihívások és szakaszok, fordulópontok, amikor valami lezárul és egyben valami új kezdődik. Nekem most lezárult egy szakasz és egy új kezdődőt. Ilyenkor jó elvonulni, összegezni, értékelni és egyben lezárni, elengedni belső terheinket, erre a legalkalmasabb helyek az emberektől távol az Istenhez közel vannak. Számomra a hegyeknek van olyan spiritualitása, ami sok mindenre megtanít. Az ó- és az újszövetségben is fontos helyszínek a hegyek, gondoljunk csak Mózesre és a 10 parancsolatra, vagy Jézus hegyi beszédére.
Sándor, kezében a jégcsákányra erősített nemzeti színű lobogóval, Európa legmagasabb csúcsán, a franciaországi Mont Blanc-on.
Milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek az út során? Fizikai nehézségek például: a magasság, a terhek cipelése, az oxigénhiány 3000m felett, a hideg, sokszor a csúszós-jeges út, az időjárás, akár a vízhiány vagy emberi komfortok hiánya. A legnagyobb fizikai nehézség volt talán, hogy a hágóvasam (amit a bakancsra kell szerelni, hogy ne csússzunk el) a völgyben maradt, így Barnabással osztoztunk az ő hágóvasán, emiatt féltem is, hogy esetleg nem fog sikerülni, de a friss hóban elég volt az egyik lábamon a hágóvas. Ezek mellett a hegymászásban vannak lelki nehézségek is. Az ember eltávolodik a megszokott világától. Távolodunk a civilizációtól, törekszünk felfelé és
közben észrevesszük, hogy körülöttünk már nincsenek élőlények, csak a végtelen hegyek, mélységek és magasságok, ahol az ember megtapasztalja, hogy nincs hatalma, csak porszemek vagyunk, s csak alázattal, szolgálattal, tudunk előrejutni az úton. Ez a lelki megtapasztalás sem könnyű, s ezt életünkben megtartani még nehezebb. Mikor és milyen diplomákat szereztél az elmúlt évek során? A győri nyolcosztályos gimnáziumi tanulmányaim után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszékére nyertem felvételt, ének-zene alapszakra. Az első évben sikerült mellette a győri egyházme-
Mártonharang gyei kántorképzőt is befejeznem, majd a második évben a karvezetés szakirányt vettem fel, s így végül ének-zenei szakember, karvezetés szakirány BA diplomát szereztem. Ezután a MoholyNagy Művészeti Egyetemen hallgattam kulturális menedzsmentet, ahol főként kortárs képzőművészet, dizájn és művészeti menedzsment tanulmányokat hallgattam. Ezt befejezve felvételiztem ismét az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karra, ének-zene, játék-és szabadidő szervező tanári mester szakra. Ezt fejeztem be idén, július elején, s most van az első szeptember, hogy kicsit nem találom a helyem, mert furcsa hogy nincs egyetem. Amikor célba érsz az életed bármely területén az első utad mindig a templomba vezet, hogy hálát adj. Miért tartod ezt fontosnak? Úgy gondolom, az emberek általában csak azért imádkoznak, hogy vágyaik, kéréseik teljesüljenek, de sokszor elfelejtünk hálát adni. A hálaadást nagyon fontosnak tartom, mindig van mit megköszönni Istennek. Keresztény hited az általad tartott igeliturgiák lelkiségét is áthatja. Hogyan éled meg ezeket az alkalmakat? Eddig csak néhányszor fordult elő, hogy főapát úr megbízásából igeliturgiát kellett tartanom. Arnold atya mindig segítségemre volt a felkészülésben, s próbáltam szentektől vagy éppen Ferenc pápától oda illő gondolatokat kölcsönözni és ezeket közvetíteni. Úgy érzem egy igeliturgia is elég összetett tud lenni, s még bőven van mit tanulnom, de jól esett, hogy a hívek elfogadtak, sőt a végén személyesen is megköszönték, hogy nem maradtak liturgia nélkül. Koncerteket szervezel rendszeresen falvainkban. Mit tartasz szem előtt, mikor művészeket hívsz hozzánk, mikor a programot összeállítod? Már kb. 10 éve, hogy hobbiból vagy most már munkakörömből kifolyólag komolyan foglalkozom zenével és művészekkel. A koncertszervezésekkel kapcsolatban kettős célt tartok szem előtt: magas színvonalú zenei és művészeti kultúrát eljuttatni templomainkba, közösségeinkbe, hiszen vallom, hogy a zenén keresztül is szól hozzánk az Úr, de nem áll mindenkinek módjában, hogy Győrbe vagy Budapestre utazzon, hogy ilyen élményekben részesüljön. Más-
7
részt fontosnak tartom fiatal pályájuk elején járó zenészeknek, művészeknek lehetőséget adjak tehetségük, tudásuk bemutatására. A programok összeállításában figyelembe veszem a helyi adottságokat: orgona, zongora, mozdítható oltár stb. valamint, hogy előtte milyen események valósultak már meg. Szeretnék mindig változatos lenni, ugyanakkor valami újat mutatni, hogy a hallgatóság az évek alatt minél több zenei élmén�nyel és tudással gazdagodjon. Egy bakonyi fiatalember Budapesten. Budapesten élsz, dolgozol, hétvégén itthon kántorkodsz, kertet művelsz, aztán siet vissza, mert Budapesten várnak a feladatait. Hogy sikerül ezt a „kétlakiságot” összeegyeztetned? Tíz éves korom óta élem ezt a kétlaki életet, hiszen akkor költöztem be a Kazinczy Ferenc Gimnázium kollégiumába. Jelenleg már nem Győrben, hanem Pesten és Bakonyszentlászlón élek, de szeretem ezt. Budapesten pörög az élet, sok a kultúra nem lehet unatkozni, mindig történik valami, viszont a Bakonyban jó fellégezni, lelassulni, a friss levegő, a nyugalom, a természet, és persze a család, a templomi közösségek, amiért minden hétvégén megéri hazajönni, és jövök is. A kertet művelni nagyon hálás feladat, az ott megtett munka egyszerre kikapcsol, s gyümölcsöt hoz, ami számomra éltető és felüdítő termés. Köztiszteletben álló, szorgalmas, kitartó és mélyen vallásos népes család vesz körül. Miben és hogyan segített Téged ez a családi légkör? Van-e olyan támpont az életedben, amit a családodnak köszönhetsz? Ha nagyon pedagógiailag válaszolhatok először, akkor azt mondom, hogy az első szocializációs közeg a család, tehát ilyen értelemben a legtöbb mindent a családomnak és főként a szüleimnek köszönhetek. Jó példát mutattak nekem és testvéreimnek, amit követnünk kell. Ők indítottak el és támogattak eddigi tanulmányaimban, ők voltak ott az örömeimben, de a nehézségekben és ők álltak mellettem és erősítettek meg, hogy amit elkezdtem, azt be kell fejeznem, azt az utat végig kell járnom. Néha a hegymászásban sem látjuk a csúcsot, mert az előtte lévő hegyek eltakarják, de tudjuk, hogy ott van és el kell érnünk, és ezt tudja a családunk, aki mindig ott áll, mindig támaszpont, hogy megpihenjek, és új erőt kapjak ezen az úton. g
Túloldalon fent: a pannonhalmi arborétum labirintusában Túloldalon lent: a Mont Blanc hófödte hegycsúcsán. Jégcsákánnyal. Elérte a célját. Fent: Sándor Bingó kutyájával Középen: a Mont Blanc alacsonyabb csúcsain kirándul. Nyoma sincs a félelemnek Lent: a diploma-átvétel után nagy az öröm. A Pedagógiai és Pszichológiai kar épülete előtt.
8
Mártonharang
ó t a t z ú s c ú b r Nyá n o b m o d m lo p m te a
Balra: Hiába, „Nágy á csálád!” A fiúk voltak, akik a leghamarabb megéheztek. Vidámságból is volt bőven. Jobbra: Cserháti Peti most is a hadtápot biztosítja. Holdinger Peti segített neki. Pörkölt rotyogott a kondérban. Mindenki megnyalta az ujját. Még Szórádi Karcsika is. Egyébiránt sokan, sokmindennel „beszálltak” a plébániai buliba: hússal, borral, sütivel, ödítővel... Balra: Viszlóné Andrea (Nyalka) Gregositsné Mónikával és Holdingerné Kingával együtt a gyerekek számára kézműves foglalkozást tartottak. Ravazdról is csatlakoztak hozzánk. Jobbra: Heizer Feriék és Nyári Szilárdék kürtős kalácsot készítettek. Nagy sikere volt az édes eledelnek. Nati, Debóra és Anita gyúrják a tésztát (fent). Csaba lelkész úr a háttérben kisfiával. Balra: Lakatos Krisztián feleségével és kisfiaival Zsomborral, Lénárddal és Zentével jöttek a családi délutánra. A képen a legelevenebb éppen egy dömper platóján. Jobbra: Jól esett a házi főzésű kézműves sör, amit Zsolt készített. Arnold atya, Zsolt, és Miki bácsi. Remek mutatvány volt.
Mártonharang
TEMPLOM – L A V Á K I S Z U M I L E T
q A Simplicissimus együttes idei 2015/16-os évadát ezúttal a ravazdi Szent Márton templomban nyitotta meg. A fiatal művészek nagy örömünkre ismét szívesen fogadták el meghívásunkat, ahogy fogalmaztak: „jó élményeink vannak a tavalyi koncertről”. A szabadtérire meghirdetett, végül a rossz idő miatt a templomban megtartott koncert ismét magasra tette a mércét. A barokk hangolásban játszó zenészek a hamarosan megjelenő cd-jük anyagából, D. Speer (1636-1707) szvitjeiből válogattak a műsorra. Jövőre is szívesen várjuk őket a Pannonhalmi egyházmegye valamelyik templomába!
Simplicissimus [korhű hangszereken, a’=415hz]
Kéringer Dávid furulya Németh Zsombor hegedű, brácsa Vizeli Máté hegedű, brácsa Kabdebó Noémi brácsa Farkas Eszter brácsa Nagy Réka cselló Király Tamás nagybőgő Harmath Dénes csembaló
9
10
Mártonharang
e p e n n ü t z s e Szent Ker onostorban a pannonhalmi m
Látogassa meg a pannonhalmi bencések honlapját:
www.bences.hu
A veszprémvarsányi, lázi, bakonypéterdi és ravazdi hívek kis csoportja gyűlt össze, hogy a bencés szerzetesekkel közös szentmisén és zsolozsmán vegyennek részt. Az eddigiektől eltérően a főmonostor káptalantermében találkoztunk, üdvözöltük egymást, vártuk Főapát Úr és a szerzetesek bevonulását. A szentmise főcelebránsa Pintér Ambrus atya volt. A zsolozsma éneklésébe mi is bekapcsolódhattunk. Számomra mindig különleges élmény ezen a megszentelt helyen hallgatni és énekelni a gyönyörű zsoltárokat, könyörgéseket, a szerzetesek szárnyaló hangját követve.Mint minden ima, a zsolozsma is segítségünkre lehet abban, hogy kapcsolatunk Istennel jobban elmélyülhessen. Arnold atya törekvése dicséretes, hogy a négy egyházközség tagjait összefogja, meghívja az ünnepi alkalmakra. Ezek az együttlétek, közös imádkozások, beszélgetések megszínesítik a hétköznapjainkat. Az idősebb embereknek is jó alkalom a kimozdulásra, lelki feltöltődésre. Köszönjük a lehetőséget! – Berkiné Vera g
Mártonharang
ó v í h k e l é l t n e z S szentmise égeinkén egyházközs A tanév kezdet ünnepelívó szentmisét ben Szentlélekh raikkal. ná ta diákokkal és tünk az iskolás
Pár héttel ezelőtt az iskolában meghirdettem a tankönyv és tolltartómegáldást. „Tudjátok, gyerekek, erre azért van szükség, mert Isten, amikor megáld bennünket, akkor különleges erővel tölt el bennünket és segít abban, hogy ami eddig nehezen ment – mondjuk a tanulás – ahhoz szorgalmat és kitartás kapjunk. De azért is imádkozunk majd, hogy a sikereink és a kudarcaink egyaránt hozzá vezessenek. Kértem a gyerekeket, hogy hozzanak magukkal a szentmisére egy tanszert. Lehet az tolltartó, tankönyv, füzet, bármi. Nem meglepő senki számára, ha a gyerek erre lehetőséget kapnak egy paptól, akkor nagyon leleményesek lesznek. Volt, aki elhozta magával az emeletes tolltartóját. Érthető volt, hogy a gyerekek a legtöbb áldást az ellenőrzőre kérték. Mégis csak abba kell bekerülnie a legtöbb piros pontnak és ötösnek. Láziban volt egy kisfiú, aki egyszerre két tankönyvet hozott magával. Pontosan nem emlékszem, melyik volt ez a kettő, de lehetséges, hogy éppen a matek, és az olvasás volt. Meg is kérdeztem tőle, hogy „Nálad, miért van két tankönyv?” A kisfiú nagyon okos választ adott: „Annak a tantárgynak a könyvét akartam magammal hozni, amelyik nehezen megy. Szerintem, az olvasás megy nehezen.” Ezután pedig azt mondta: „Anya szerint pedig a matek.” – A szentmise végén meglocsoltuk szenteltvízzel a tanszereket és minden gyerek lelkében megnyugodva indult másnap, hétfőn reggel az iskolába. Így ünnepeltük meg egyházközségeinkben a 2015/16os tanév elején a Szentlélekhívó szentmisénket. – Arnold atya g
11
Mártonharang
JÉZUS, A KÜLFÖLDI J
ézus némely példázatában önarcképet festett magáról. Engem leginkább az az önarckép lelkesít, melyet a szamaritánusról szóló elbeszélésben fest meg. Egy ember Jeruzsálemből lemegy Jerikóba. Útközben rablók támadják meg. Elrabolják tőle a ruháját, pénzét, minden tulajdonát. Félholtra verik. A fájdalomtól összegörnyedve, véresre sebezve fekszik az ember a porban. Egy pap megy ugyanazon az úton. „Látta őt és továbbment” (Lk 10,32). Ugyanígy tesz egy levita. Egy szamaritánus, egy külföldi, aki a zsidók számára gyanús volt, egy „jöttment” látja és megszánja őt. Olajat és bort önt a sebeire, bekötözi és fölteszi hátas állatára, hogy szállásra vigye. Ebben a szamaritánusban Jézus a maga képét rajzolja meg. Jézus külföldi. Ő nem a tipikus jámbor zsidó. Galileából jött, ami a zsidók számára gyanús eredet. Galileában pogány törzsek is letelepedtek. Összeke-
veredtek az izraelita népességgel, többé már nem voltak tiszta zsidók. A szamaritánusokat a zsidók még jobban megvetették, mint a galileaikat. A szamaritánusok ázsiai törzsek leszármazottai voltak, akik bevándoroltak Szamariába, miután a zsidókat asszír száműzetésbe hurcolták. Ők elfogadták a Jahve-vallást, de Jahvét nem a jeruzsálemi templomban tisztelték, hanem a Garizim hegyén. Jézus azonosul ezzel a szamaritánussal. Ő egy más világból jön, nem a tiszta zsidóság közeli világából. Az emberben – férfiban vagy nőben –, aki a rablók kezébe került, s aki kifosztva és félholtra verve fekszik az út szélén, Jézus a mi képünket festi meg. Megsebzett bennünket élettörténetünk. Tele vagyunk apánktól és anyánktól kapott sebekkel. Kifosztottak bennünket az emberek. Kiszívták a vérünket. Mindent odaadtunk nekik. Magunkon kívül semmi másunk nincs. A porban fek-
Molnár C. Pál: Menekülés Egyiptomba
Anselm Grün OSB
(Az eredeti kép az MCP Múzeumban látható)
12
Vincent Van Gogh: Az irgalmas samaritánus, 1890.
szünk. Nem tudunk fölegyenesedni. Az ember görög szava, „anthroposz”, az „anatrepein” igéből származik és jevinni. Életünk megfosztott minket igazi irányunktól. Most mások együttérzésére szorulunk, hogy újra talaj kerüljön a lábunk alá. A vallás és istentisztelet képviselői elmennek mellettünk. Jézus, a szamaritánus, külföldi, aki Jeruzsálemből Jerikóba, a szent városból az emberiség egyik legrégibb városába tart. Lukács úgy ábrázolja őt, mint isteni Vándort, aki lejön az égből, hogy ott látogasson meg minket, embereket, ahol élünk. A látogatás görög szava „episzkeptein”. Jelentése: szemét valamire ráirányítani, áttekinteni, utánanézni. Jézus tehát leszáll a mennyből, hogy utánanézzen, hogyan megy a sorunk. Néz bennünket és látja, ahogy kifosztva és megsebesítve az útszélen fekszünk. A német „suchen” ige a vadászat nyelvéből ered. Jézus a nyomomba ered, hogy lássa, hogy vagyok. Beleérez a helyzetembe.
va levita, amikor meg vagyok sebezve. Teljes együttérzéssel hajol fölém, olajat és bort önt sebeimre. Jézus, a Messiás, a Fölkent, megkeni olajjal sebeinket. Az olaj Jézus gyógyító erejét jelképezi. A bor az ő szeretetének képe. Jézus bekötözi sebeinket, felemel bennünket és föltesz teherhordó állatára. Van Gogh csodálatos képet festett az irgalmas szamaritánusról. A kép remeg az erőfeszítéstől. A szamaritánus utolsó erőfeszítéssel teszi föl a megsebzett embert a szamarára. Az egyházatyák úgy értelmezték ezt a jelenetet, hogy Jézus a maga vállára vesz minket és szenvedésünket, hogy minket a kereszten fölemeljen és fölegyenesítsen. Jézus a kereszten fölemelve, kifeszítve hal meg. Van Gogh, aki sokat szenvedett magától, belső konfliktusaitól, mindenki másnál jobban megértette, hogy mit jelentett Jézusnak a porban fekvő embert fölegyenesíteni, őt Ádámhoz hasonlóan a porból fölemelni és újjáteremteni. Jézus szép önarcképet fest önmagáról. Az önarckép által közel jön hozzánk „őszinte érzékenységében” (Huizing). Példája a működése óta eltelt kétezer év során számos férfit és nőt indított arra, hogy a kifosztottakat és megsebzetteket, a lenézetteket és a peremre szorultakat keressék, odamenjenek hozzájuk, és a vállukra vegyék őket. Teréz anya ebből a képből merített erőt ahhoz, hogy odaforduljon azokhoz az emberekhez,
akik Kalkutta utcáin feküdtek, s akikkel sem az állam, sem a vallás képviselői nem törődtek. Benne felfénylett valami Jézus képéből a mi korunkban is. De az irgalmas szamaritánus képe sok embert meg is terhelt, mert azt gondolták, hogy a sebesültet élethossziglan magukkal kell cipelniük. Jézus ennél emberibb képet fest elénk. Elég a sebesültet a legközelebbi szállásra vinni és ott elhelyezni. A fogadós – ez bizonyára Isten képe – majd gondoskodik róla. Jézus felnyalábolt és egészen a keresztig hordozott minket, hogy fölegyenesítve továbbmehessünk. Nekünk csak a következő szállásig kell hordoznunk egymást. Nem vagyunk terapeuták, akik minden sebet be tudnak gyógyítani. Kísérjük a sebesültet útjának egy részén és elvis�szük őt Isten gyógyító terébe, hogy ismét egészséges legyen. Mi sebesített és fosztott ki téged? Mi miatt fekszel félholtan az út szélén? Képzeld el, hogy Jézus hozzád jön és olajat meg bort önt sebeidbe. Engedd, hogy fölemeljen. Jézus a szamaritánusban önarcképét rajzolta meg, hogy meghívjon bennünket: mi is úgy cselekedjünk, ahogy ő. Életed útszélén hol feküsznek megsebesített és kifosztott emberek? Ma kihez tudsz odamenni?
Ima tanévkezdése Adj nekünk, Uram, látó szemet, szerető szívet és mély lélegzetet. Amikor látó szemet kérünk tőled, ezért könyörgünk: add nekünk a Te szemedet, hogy mint Te, úgy lássuk a világot, az embereket és történelmünket, és a magunk élete történetét. Add, hogy napról napra, óráról órára olyanok legyünk, amilyennek elgondoltál. Tégy bennünket lassan – lassan azzá, amire teremtettél. Uram, szükségem van a Te szemedre, adj nekem eleven hitet. Szükségem van a Te szívedre. Adj mindent elbíró szeretetet. Szükségem van a Te leheletedre! Add meg nekem a Te reményedet, magamnak és Egyházadnak! Ámen.
Jézust csak úgy tudjuk követni, ha megtagadjuk magunkat, ha nem forgunk magunk körül. Fogadjuk el teljes igyekezettel azokat az apró-cseprő nehézségeket, csalódásokat, bajokat, melyek mindennap előfordulnak. Ezentúl ne azt válaszd, ami kisebb erőfeszítésbe kerül, ne azt, ami könnyebbnek tűnik. Jézus azt tanítja, hogy nem békét hozni jön a földre, - a középszerűség és a semmittevés békéjét – hanem harcot… vagyis erőfeszítést és nagylelkűséget vár tőlünk. Erőfeszítést: hogy szeresd és segítsd azt a félénk, félrehúzódó társadat, hogy otthon segíts, (ne azt várd, hogy téged kiszolgáljanak); hogy nagylelkű légy: hagyd abba a játékot és előbb tanuld meg a leckéidet, légy kitartó, szorgalmas, főleg a hittan-tanulásban; hogy frissen felkelj és pontos légy az iskolában és a Szentmisén. Szent Benedek azt is kívánja, hogy szerzetesei ne legyenek álomszuszékok, se lusták, se zúgolódók… Mindezeket a jó cselekedetek eszközeinek nevezik.
14
Mártonharang
Bemutatkozik: a Pannonhalmi Főapátság Forrás: ujember.hu
A rend története A bencés szerzetesközösségek szinte egyidősek a nyugati egyház szerzetességével: egy olyan korban jöttek létre, amikor még nem léteztek szerzetesrendek, s amikor számos egymás mellett létező monasztikus szerzeteshagyomány próbált a keresztény életmód hogyanjára választ adni. A keresztény házi közösségek, a remeteéletmód és a közösségi szerzetesélet korábbi, 4–5. századi hagyományaira építkezve írta meg Szent Benedek a 6. század elején Reguláját, amely egyszerre lett alapdokumentuma az általa Cassinum hegyén alapított monostornak, valamint a közösségben élő monasztikus szerzeteseknek. Szent Benedek sem szerzetesrendet, sem a többi keresztényénél „különb” életformát nem kívánt létrehozni: ő azok számára adott életkereteket, akik nem voltak elég erősek, hogy a városban, egy forrongó társadalomban éljék keresztény életüket. Benedek azoknak ír, akik „közösségben, apát és regula vezetésével” akarják követni Krisztust. A mai pannonhalmi bencés közösségben mintegy harmincöt örökfogadalmas szerzetes, három novícius, egy jelölt és egy egyszerű fogadalmas él. A közösség vezetője Várszegi Asztrik főapát. A közösség karizmája, küldetése A bencések a Regula nyomán engedelmességre, állhatatosságra és szerzetesi életalakításra tesznek fogadalmat. Minden monostor önálló és független. A közösség életét az imádság – munka – lelki olvasmány hármasa határozza meg. Hagyományosan nagy gondot fordítanak a liturgia végzésére: a nap keretét az ima-
A megszentelt élet évében meghirdettük „Bemutatkoznak...” kampányunkat. Azt kértük a szerzetesrendek elöljáróitól, mutassák be rendjüket, közösségüket, történetüket, karizmájukat, írjanak tevékenységükről, jövőbeli terveikről, valamint a tematikus évhez kapcsoló programjaikról.
órák liturgiája és az Eucharisztia liturgiája adja. Pannonhalma mintegy ötven éve fogad lelkigyakorlatozókat a húsvéti szent három nap liturgikus ünneplésére. A Szentírás olvasása és az egyéni imádság ugyancsak kiemelt helyet foglal el a szerzetesek mindennapjaiban. Magyarországi tevékenység A pannonhalmi szerzetesközösség mai kiemelt feladatai közé tartozik az iskolai nevelő munka, a Területi Apátság tizenöt plébániáján végzett lelkipásztori tevékenység, a kulturális munka, valamint az apátság működése anyagi alapjainak megteremtése. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 330 fiú él és tanul. A monostor könyvtárat, levéltárat, múzeumot, könyvkiadót működtet, komolyzenei és jazzkoncerteket szervez. Az Apátsági Pincészetben megújították a borászati hagyományokat, az idelátogató vendégeket étterem és gyógynövénykert várja. A főapátság két szociális otthont is fenntart. Jövő, kihívások, tervek Pannonhalma ezeréves monostora Magyarország legősibb Szent Mártonkultuszhelye. A főapátság 2016-ban jubileumi év keretében emlékezik védőszentjére, amelynek programja a közösségépítés és a dialógus súlypontjai köré fog szerveződni. A pannonhalmi szerzetesközösség nagy hangsúlyt fektet a kommunikáció tanulására, a mun-
katerületek kihívásainak kezelésére és az új utak keresésére. Végső soron a legfontosabb kihívás annak megtalálása, miként lehet a mai korban szerzetesként Krisztust követni, és tanúságot tenni róla. Programok a megszentelt élet évében A pannonhalmi közösség meggyőződése az, hogy monasztikus közösségként akkor tölti be igazán hivatását, akkor tud igazán meghívó és tanúságtevő lenni, ha ittlétével és itthonlétével, a monostorban való megmaradásával tanúskodik az eljövendő világról. Ezért Pannonhalmán kiemelt hétvégén várja azokat a közösségeket és zarándokcsoportokat, amelyek a szerzetesek évében meg szeretnének ismerkedni a monasztikus szerzetesség ősi hagyományával, akik bepillantást szeretnének kapni a bencés életbe. g
Ismerje meg közösségünknek a kultúra, a turizmus, az oktatás és a lelkipásztorkodás területén végzett munkáját! Nézze meg rólunk készült kisfilmünket is:
http://vimeo. com/130765545
Mártonharang
15
SZEPTEMBERI KRÓNIKA SZUPER HUMOR
Veszprémvarsány – Szent Adalbert Plébánia
Szeptember 6-án a szentmisében megkereszteltük Miklós Bernadett és Nagy Zoltán gyermekeit: Balázs Pétert és Laura Lillát. Szeptember 18-19-én a papkertben a 10 évvel ezelőtt ültetett, de időközben elöregedett levendulatöveket vágtuk ki. A talajművelés (gyomirtás, szántás) és a friss levendulapalánták telepítését a vegetációs időszak végén, (októbernovember) tervezzük. Szeptember 20-án Szentlélekhívó tanévkezdő szentmisét ünnepeltünk (lásd képes beszámolónkat) Szeptember 23-án, életének 93 évében eltemettük Varga Jenőt (1922-2015). Szeptember 27-én, Szentírás vasárnapján szentmise keretében szentírásáldás volt. A résztvevők biblia-morzsákat (idézeteket) kaptak. Szeptember hónapban a perselybevétel: 27.810,- volt. BakonypéterD – Szent Péter és Pál Plébánia
Szeptember elején a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szakemberei a felújítási pályázat lezárásaként ellenőrzést tartottak a bakonypéterdi Szent Péter és Pál Plébánia Plébánia Többfunkciós Szolgáltató Házában, a felújított Plébániaépületben. A szakemberek – pénzügyi- és műszaki munkatársaink precíz munkájának köszönhetően – mindent rendben találtak. A beruházás ezzel lezárult. Szeptember 9-én egyháztanácsülés tartottunk a plébánián. Szeptember 10-én a győri Pannónia Kincse Leader Egyesület fóruma volt, melyen Németh Tamás munkaszervezet-vezető tájékoztatást adott a környező települések polgármestereinek az 2016-2020-as Európai Uniós pályázati ciklus pályázati lehetőségeiről. Szeptember 13-án a Szentlélekhívó tanévkezdő szentmisében tankönyv és tolltartó megáldás volt. Szeptember 15-én elkezdődtek a plébániai hittanórák külön az alsó, külön a felső tagozatosoknak a plébánián. Szeptember 25-én A KIK pannonhalmi csoportjának találkozója volt a plébánián. Lázi – Alexandriai Szent Katalin Plébánia Szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén a falubusszal Pannonhalmára utazott kis közösségünk részt vett a négy bencés plébánia híveivel a szerzetesek imádságán. Szeptember 20-án Szentlélekhívó tanévkezdő szentmisét ünnepeltünk, melyben tanszer-megáldás volt. Szeptember 26-án életének 94. évében elkísértük utolsó útján nyugvóhelyére özv. Landesz Pálné sz. Válint Ilonát. Szeptember 27-én Biblia-megáldás volt a szentmisében. Szeptember hónapban a perselybevétel: 19.410,- volt. Ravazd – Szent Márton Plébánia Szeptember 5-én a Simplicissimus komolyzenei együttes koncertje volt templomunkban. Szeptember 5-én templomunkban házasságot kötött Hérics Dávid és Móricz Viola pannonhalmi lakosok. Szeptember 13-án a tanévkezdő szentmisén nagyszámú diáksereg jelenlétében tanszer-megáldás volt. Szeptember 14-én Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén közös imádságon vettünk részt a pannonhalmi apátság szerzeteseivel a négy plébánia híveinek részvételével. Szeptember 24-én búcsút vettünk a 80 éves korában elhunyt id. Szántó Barnabásné szül. Kéring Magdolnától. Szeptember 27-én, a Szentírás vasárnapján Biblia-megáldás volt. A szentmise végén szentírási idézeteteket osztottunk. Szeptember hónapban a perselybevétel: 51.790,- Ft volt.
Milyen egy jó pap? Milyen fő feladatai vannak a papnak? Mit várnak el az emberek a paptól? Összegzésként az alábbi humoros kép alakult ki a tökéletes papról: Naponta reggel hattól éjfélig dolgozik, de a telefont hajnali ötkor is szívesen felveszi. Ellátja a templomi teendőket, villanyt szerel, kertészkedik és takarít. Emellett 26 éves, de már harmincéves lelkipásztori gyakorlattal rendelkezik. Nagyon szereti a fiatalokat, és minden idejét az idősekkel tölti. A tökéletes pap mindig mosolyog. Naponta tizenöt családot, ugyanennyi kórházban fekvő beteget látogat meg, és mindig az irodában van, ha keresik. Mise egy személyre A falusi templomba betéved egy paraszt bácsi. Leül és elkezd nézelődni. Elérkezik a mise ideje, a pap megkérdezi: – Csak egyedül van itt, azért megtartsam a misét? Erre a bácsi: – Én nem vagyok nagyon okos, de ha kimegyek az ólba, és csak az egyik disznó jön a vályúhoz, azért csak megetetem azt az egyet is! – A pap erre megtartja a misét, egészen belelkesedik, cifrázza kedvére. Két óra múlva megszólal az öreg paraszt: – Hát, atyám, én nem vagyok okos ember, de azt tudom, hogy ha csak egy disznó jön a vályúhoz, azért nem adom neki az összes moslékot…
16
Mártonharang
NAPTÁR OKTÓBERRE A naptárban a névnapokat dölt betűvel szedtük 1 cs Lisieux-i Szent Teréz, Malvin 2 p Szent Őrzőangyalok, Petra 3 szo Boldog Bogdánffy Szilárd, Helga 4 v Évközi 27. vasárnap (Mk 10,2-16) Assisi Szent Ferenc, Ferenc 5 h Aurél 6 k Szent Brúnó, Brúnó, Renáta 7 sze Rózsafűzér Királynője, Amália 8 cs Magyarok Nagyasszonya, Kopány 9 p Szent Günter, Szent Ábrahám és Sára, Szent Dénes, Dénes 10 szo Borgia Szent Ferenc, Gedeon 11 v Évközi 28. vasárnap (Mk 10,17-30) Szent XXIII. János pápa, Brigitta, Gitta 12 h Szent Edwin, Szent Gottfried, Szent Miksa, Miksa 13 k Szent Kálmán, Szent Edvárd Kálmán, Ede 14 sze Szent Kallixtusz, Helén 15 cs Avilai Szent Teréz, Teréz 16 p Szent Hedvig, Alacoque Szent Margit, Gál 17 szo Antiochiai Szent Ignác, Hedvig
18 v Évközi 29. vasárnap (Mk 10,35-45) Szent Lukács, Lukács 19 h Brébeuf Szent János és Jogues Szent Izsák, Boldog VI. Pál pápa, Nándor 20 k Szent Vendel, Vendel 21 sze Szent Orsolya, Boldog IV. Károly király, Orsolya 22 cs Szent II. János Pál pápa, Előd 23 p Kapisztrán Szent János Gyöngyi, NEMZETI ÜNNEP 24 szo Claret Szent Antal Mária Salamon 25 v Évközi 30. vasárnap (Mk 10,46-52) Pannonhalmi Szent Mór, Bianka 26 h Dömötör 27 k Szabina 28 sze Szent Simon és Júdás-Tádé apostolok, Simon, Szimonetta 29 cs Nárcisz 30 p Alfonz 31 szo Szent Wolfgang (Farkas), Boldog Romzsa Tódor, Farkas
MISEIDŐPONT VÁLTOZÁS Október első hétvégéjétől kezdve a szombat esti szentmisék 6 órakor kezdődnek. Szeretettel várunk mindenkit istentiszteleteinkre. Márton-napi Bolhapiac Szent Márton ünnepe után (november 15-én) egyházközségeinkben bolhapiacot rendezünk. Kérjük, hogy ajánlja fel megunt, de még használható tárgyait (pl. szerszámok, képkeret, porcelán, egyéb használati tárgy) további értékesítésre. A portékákat folyamatosan gyűjtjük a templom sekrestyéjében. A bevételből a helyi óvodák részére vásárolunk játékokat, fejlesztőeszközöket. VIRRASZTÁS A MENEKÜLTEKÉRT Október 25-én, vasárnap 20-22 óra között Ravazdon virrasztást tartunk a menekültekért, a migrációs válság áldozataiért, és a világ békéjéért.
Mont Blanc csúcsán a jég
„Már lassan két hete, hogy ismét
Bajnai Sándor élménybeszámolója. Kötetlen beszélgetés és fényképes élménybeszámoló a Mont Blanc megmászásáról, annak testi-lelki megpróbáltatásairól. A beszélgetést Horvátné Volf Mónika vezeti, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
ra, a Mont Blanc-ra. Gyorsan telik
sikerült feljutnom Európa csúcsáaz idő, de nincs olyan nap, hogy ne gondolnék az ott eltöltött hétre. A 4000-es hófödte csúcsok végtelen nyugalmat, tisztaságot árasztanak. Jó érzés felidézni az emlékeket, a sok megpróbálta-
Időpont: Október 24. szombat, 19:30 Helyszín: Bakonypéterdi Plébánia
tást, nehézséget, ezek minden nap erőt adnak nekem”
Mártonharang A ravazdi, bakonypéterdi, lázi és veszprémvarsányi római katolikus egyházközségek lelkiségi- és információs lapja. • Megjelenik havonta 1200 példányban. • Felelős szerkesztő: Hortobágyi P. Arnold OSB plébános • Elérhetőség: 9090 Pannonhalma, Vár 1. • Telefon: (+36) 30/920 22 46 és (36) 96/570 143 • E.mail: arnold@osb. hu • Ezúton mondunk köszönetet Lázi Község Önkormányzatának, Nochta Barbarának, valamint a Ravazdi és Veszprémvarsányi Postahivatalnak a terjesztésben nyújtott segítségért. • Nyomtatás: Palatia Nyomda (Győr)
