BÁNK AT YA E LMÉ LKE DÉ S S OROZ ATA
A KEGYELEM SZEREPE
ASSISI SZENT FERENC ÉLETÉBEN
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
1
2012/I.
Dr. Kovács L. P. Bánk OFM
A KEGYELEM SZEREPE
ASSISI SZENT FERENC ÉLETÉBEN Készült XVI. Benedek pápa PORTA FIDEI
motu propio apostoli levele nyomán meghírdetett HIT ÉVÉBEN
Budapest, 2012 Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
2
3
Rendalapító atyánk, Assisi Szent Ferenc Assisi Szent Ferenc a harmadik évezred nagy hírnöke. Az egész világon ismerik Ferencet. A Pápa Úr a világvallások vezetőit már kétszer sírja mellé hívta imádkozni a világért. Írtak róla sokat, katolikusok, protestánsok. Kutatják titkát. Ferenc számára nagy kinyilatkoztatás volt, hogy a XIII. század elején is a legfonto sabb felfedezni és megélni az Evan géliumot. Legényként gondtalanul élt. Napi munkája felett ott lobogott az esti szórakozás vonzó varázsa. Jó volt így élni, boldog volt. Aztán kezdett érni, gondolkodni saját jövőjéről. Többre vágyott, mint ifjú, ne vet, sőt hírnevet akart. Lovag lesz, a harcokban sebet oszt, és sebet kap. Rájön, hogy ez sem az ő útja. „Magamat legyőzni”, ez a legnagyobb hősiesség, s nem fut el a bélpoklos elől, kezet fog vele, majd ápolja. Más ember lesz belőle. A róla készült film bemutatóján nyíltszíni tap sot kapott az a jelenet, amikor apja kitagadja és ő visszaadja neki minden ruháját, majd elmondja: „eddig Bernardone Pietrot mondtam apámnak, ezen túl csak azt mondom: Mi Atyánk.” Óriási csalódás az apának a jó tékonykodó, jámborkodó, bélpoklosokkal érintkező fiú, jön a kitagadás. Ám a kitagadott fiú igazán híres és nagy lesz. Rendeket alapít, megismerik az egész világon. Rendje alapszabálya ez az egyetlen gondolat: A kisebb testvérek szabálya és élete: Tartsák meg a mi Urunk Jézus Krisztus evan géliumát” Isten békéjét nemcsak hordozza a szívében, de sugározza is. A teremtés ajándékait nézi, élvezi, óvja a természetet. Jézus szemével lát ja a liliomot, a madarakat, a napot, a holdat. Gyönyörű himnuszt költ. A természetvédelem védőszentje, milyen aktuális ma is minden gon dolata. Szüntelenül imádkozik, San Damiano feszületén megelevenedik
az Úr: Ferenc, menj, renováld egyházamat, amely - mint látod -, omlado zik. Rendbe hoz három templomocskát, mire ráébred, hogy az ő hivatása a Katolikus Egyház renoválása. Ferenc ma sem tud többet mondani, csak a „legtöbbet”, ez Jézus üzenete, ez az ember keresztény küldetésének lényege és foglalata. Van nektek Mennyei Atyátok, higgyetek benne, ismerjétek meg jóságát, irgalmát, hatalmát, bízzátok rá magatokat a gond viselésre, és ezt mutassátok meg tettekkel is. Elmélkedik az Evangélium ról: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen ”(Jn 3,16) a leg nagyobb ajándék és bizonyíték Jézus Krisztus, a megtestesült Isten. Őt kell szeretni az Eucharistiában, a kereszten, és beszélni kell róla mindenkinek. Ferenc prédikál, küldi a testvéreket, hazánkba is megtelepednek. Ün neplése és tisztelete ma nagyon időszerű. Tanuljunk tőle hitet, bizalmat, természetszeretet és egymás szeretetét.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
4
5
•
Elmélkedés első rész Assisi Szent Ferenc életében hűséges követője volt Jézusnak, halála után cso dálatos, közkedvelt szent. Mi, ferencesek, boldogan ünnepeljük rendalapítónkat. Ez az elmélkedés-sorozat része szeretne lenni, ünneplésünknek, amely bemutatja Isten természetfeletti ajándékainak, a ke gyelmeknek szerepét az ő életében. Isten öröktől fogva minden ember részére pontos élettervet készített. A szülőpárnak nincs fogalma arról, mikor történik a foganás, milyen gének kerülnek át testükből gyermekük testébe. Isten Ádámtól, Évától gondosan irányította azt a folyamatot, hogy az új ember el tudja érni a Gondviselés által meghatározott célt. Az fogantatás pillana tában Isten a semmiből teremti minden magzat számára a szellemi lelket. Ez a lélek a testtel együtt alkotja az ember lényegét, amelyet természet nek és állagnak is nevezünk. A szülőktől örökölt testet ez a lélek formálja. A léleknek két képessége van: az értelem, a szellemi megismerő képesség és az akarat, a szellemi vágyó képesség. Ezek minden embernél különböző. Isten ezeket olyan erőkkel látja el, hogy a megfogamzott egyén céljának a lehető legjobban megfeleljenek. Ezt a jól előkészített új emberi ter mészetet a Teremtő odaajándékozza egy ugyanakkor létrehozott szemé lyiségnek, aki birtokolni fogja a természetet, irányítja, hogy a kijelölt célját biztonságosan el tudja érni. Ezeket az erőket természetes adottságoknak mondjuk, mert hozzá tartoznak az ember természetéhez. Nem szoktuk ajándéknak mondani, bár maga az új ember ajándéknak is nevezhető, hiszen Istent senki és semmi nem kötelezheti, hogy milyen embert indít son el útjára. Helyettem és minden megvalósult ember helyett bárki mást is választhatott volna az Úr. De ha már engem választott, ezeket a testi és lelki képességeket Istennek adnia kellett, mert ezekből áll az emberi ter mészet. Vannak azonban az egyéneknek olyan feladatai is, amelyeket
vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudna teljesíteni a már megkapott természetes képességekkel. Ilyen maga az üdvösség és minden eszköze. Ezek nem tartozékai az emberi életnek, de Isten erre a végcélra hívott meg minden embert. Ezt a természetünket felülmúló célt felismerni, el nyeréséért munkálkodni és célba érni, ehhez szükségünk van természetes adottságainkon felül természetünket felülmúló, tehát természetfeletti ajándékokra. Ezeket nevezzük kegyelmeknek. A kegyelem tehát Isten ter mészetfeletti ajándéka. Ajándék, nem fizetés, ezért kiérdemelni nem lehet. A kegyelmeket két csoportra osztjuk: a megszentelő kegyelemre és a tettre adott kegyelmekre. A megszentelő kegyelem egyedül képezi csoportját. A tettre adott kegyelmek viszont gazdag változatosságot mutatnak. Van nak felemelő, indító, követő és befejezést segítő kegyelmek. A felemelő kegyelem az az isteni ajándék, amely az egyszerű természetes cselekedetet természetfeletti értékké változtatja. Az indító kegyelem üdvös cseleke detre ösztökéli az emberi akaratot. A segítő kegyelem az üdvös cseleke det folyamatát támogatja. A kegyelemtanban tanult alapigazságokat a következőkben Assisi Szent Ferenc életében mutatjuk be. Így nyomon követhetjük lelki fejlődését. Mi magunk is biztatást nyerhetünk az üdvös ség útjára. Loyolai Ignác katona korában erősen kötődött a földi élethez, kevesebbet foglalkozott az üdvösség dolgaival. Egy várostromban eltörött a lába. Ez a csapás ágyhoz kötötte. Nem volt más könyv a keze ügyében, mint a Szentírás és Assisi Szent Ferencről írt mű. Kelletlenül fogta kezébe, de az indító, majd követő segítő kegyelem megragadta lelkét: Így szólt: Ha Assisi Szent Ferencnek sikerült szentté lennie, nekem miért ne sikerül hetne? •
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
6
7
Elmélkedés második rész A megszentelő kegyelem Isten leg nagyobb ajándéka. Isten életének elve, közvetítője az értelmes teremtmények ben, az angyalokban és az emberekben. Istenben csak szellemi élet van, értés és akarás. Isten lényege olyan végtelen szel lemi természet, állag, amely egyszerre mindentudó és mindenható. Ő tehát nem ismer meg újat, mint az emberi megismerő képesség az értelem, mert mindent ismer, ami ismerhető, akár már létezik, akár csak létezhet. A teremtés előtt is ismerte ezt a világot teljes egészé ben, és az ehhez hasonló más fajta világot is, amit létre is tudna hozni. Isten nem ismereteket szerez, amikből új ismeretek születhetnek, tehát nem gondolkodik, Ő tud. Isten lényege mindenható. Mindent megtehet, amit csak akar. A teremthető végtelen sok világból a mostanit választotta és hozta létre, vagyis nem alakította ki más valamiből, hanem létet adott neki. Ezt hívjuk teremtésnek. A teremtett világban két fajt ajándékozott meg szellemi léttel: az embert, akit anyagi testtel és a vele egyesített szel lemi lélekkel a látható világ koronájának szánt, és a tiszta szellemi létű angyalokat. Mindkettőnek a magáéhoz hasonló értelmet és akaratot adta. Az embernek az anyagvilág megismeréséhez adott anyagi megismerő képességeket is, az öt érzékszervet: látást, hallást, szaglást, ízlelést, ta pintást. Az értelem és az akarat a lélek képességei, nem maga a lélek. Az emberi értelem az anyagi tapasztalatokból állítja össze a gon dolkodáshoz szükséges fogalmakat. A szem látja a fák hatalmas csoportját, az aljnövényeket, a köztük élő állatokat. Ebből a fantázia belső képet alkot, amely felidézhető. Ha különböző erdőkről több ilyen ismerete van, akkor az értelem kiemeli a mindegyikben meglévő közös vonásokat, és azokat egy új szóval fantáziakép nélkül fel tudja idézni: ez a fogalom az erdő. Az érzéki világot, ennek létét, rendjét, szépségét szemlélve az emberi ételem
el tud jutni odáig, hogy kimondja: minden létező egy másik létezőtől kapta létét. Sokan úgy vélik, hogy ezek az okozatok és létesítő okok vég telen sorban követik egymást. A gondolkodó értelem viszont rádöbben: végtelen sor nincs, nem lehet, mert minden sornak van eleje és vége, a végtelennek pedig sem eleje sem vége nincs. Értelmünk így gondolkodva vonja le a logikus következtetést: olyan létesítő okra van szükség, ami/aki maga nem okozat, hanem abszolút Lét. Ez az Isten. Ha Isten természetes képességünket egy természetünket felülmúló ajándékkal magasabb síkra emeli, ezen a természetfeletti fokon nemcsak Isten létét tudja könnyebben megismerni és elfogadni, hanem azokat a további ismereteket, értékeket is, amiket Isten önmagáról már a világ fennállása óta közzé tett, szakszóval: kinyilatkoztatott. Ezt az alapvető természetfeletti ajándékot nevezzük megszentelő kegyelemnek. Ez állandó képességként bennünk, a lelkünk ben él. Bizonyos nagyságrendben kapjuk Istentől a keresztség szentségé ben, aztán halálunkig korlátozás nélkül növelhetjük a többi szentséggel, imádsággal, jótettekkel. A szülőkön múlik elsődlegesen, hogy ezt mielőbb biztosítják-e gyermekeiknek. Assisi Szent Ferenc édesanyja a természetes élet mellé a nagyon fontos természetfelettit is biztosítani akarta gyermeke számára születése után. Az édesapa, Pietro di Bernardone otthon sem volt, amikor kisfia megszületett, mert mint posztókereskedő Franciaországban járt árut vásárolni, ami hosszabb időt vett igénybe. Kisfiának maga válasz tott nevet, azzal sem várta meg a férjét. A János nevet adta neki. Az apa hazaérve örült a fiának, de gyakorlatiasan gondolkodott: nem annyira a megszentelő kegyelem hatása érdekelte, hogy a kisfia Szent János oltalma alatt máris a mennyország örököse, hanem a maga tekintélyes üzletének jövendő gyarapítóját, francia kapcsolatainak bővítőjét akarta látni. Fiát első perctől kis franciának, Francesconak hívta.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
8
9
•
Elmélkedés harmadik rész Az édesanya gondoskodó szeretete bi zonnyal sokat jelentett Francesco szá mára. Az akkori gyerekek sorsa sze rint iskolába járt, rendszeresen tanulta a hittant. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy volt elsőáldozó, tehát gyónt áldo zott, bérmálkozott. A kerresztségben kapott megszentelő kegyelmet így szentségi kegyelemmel tudta növelni. A napi ima sem hiányozhatott az éle téből. Az anyai nevelés jól vezette Is ten útján. Az ifjúsága idejéből már több konkrétumot is tudunk. Vidám természete, jó szíve volt. Ez azt sejteti, hogy tudott örömöt szerezni barátainak, tehát a szeretet gyakorlása na ponta növelhette benne az Isten Országának kiteljesedését. Később ugyan erős megtérésről beszél, és ez arra enged következtetni, hogy a serdülő kor nem éppen későbbi szerzetesi életének előfutamaként élt emlékeze tében, de nem jelent föltétlenül kicsapongó életstílust. Emlékiratai ban azt fájlalja, hogy ebben az időszakban rémült félelemmel menekült a szenvedőktől. Ez jó szándékkal úgy is magyarázható, hogy a gyerek és az ifjú is élni akar, vidáman és boldogan szeretne élni, fél a betegségtől, a szenvedéstől. Ez még nem bűn. Megérintette az érvényesülés vágya is. Szeretett volna hírnevet szerezni. Ezért ment katonának. A szomszédos városok kis vetélkedései szolgáltak lehetőséggel „a hősiesség” igazolására. Megsebesült, fogságba került. Mikor újra hadba akart szállni, amikor a kegyelem egy álom keretében segítségére sietett. Azt álmodta, hogy hatalmas lovagteremben jár. Pompás páncélok, kardok, lándzsák és egyéb fegyverek sorakoztak körülötte. Izgalommal válogatta a legszebbeket. Úgy gondolta, hogy ha ezeket felölti, aztán ügyesen forgatja a harcban, hírne vet szerez, felfigyelnek rá, kitüntetik. Ekkor egy hang törte meg az álmo dozás csöndjét: „Francesco! Ki adhat neked többet: az Úr vagy a szolga?”
Dobbanó szívvel, de okosan válaszolt: „Az Úr.” „Akkor miért szolgának akarsz szolgálni, szolgálj az Úrnak!” Ez a hang beivódott lelkébe. Vissza fordult útjáról, és örökre hátat fordított a hadiszerencsének. Lelket ébresztő kegyelem: nem azzal kell híressé válni, hogy sebet, esetleg halált osztogatok, özvegyet és árvát sújtok fájdalommal. Eladta paripáját és hadi felszerelését. Az árát egyik szegény templom tatarozására ajándékozta. Újabb kegyelem: a szegény pap félt a pénzzel fukarkodó apa haragjától, odaadta tehát Pietro di Bernardonénak. Az apáé volt a ló és minden egyéb. Francesco megta nulta, hogy nem más pénzével kell jótékonykodni. Ugyanerre a következ tetésre jutott, amikor beállt apja boltjába, és a rongyos koldusnak drága kel mét adott ingyen. Apja ekkor már házi őrizetbe vetette, a püspöki bíróságra cipelte fiát. Ott vádolta, mint bűnözőt. Ekkor érinti meg élete egyik leg nagyobb kegyelme: leveti minden ruháját, visszaadja apjának ezekkel a sza vakkal: Mindent visszaadtam neked, apám, amit kaptam tőled. Kitagadtál, már nem vagyok a fiad. Eddig azt mondtam: Pietro di Bernardone az apám. Mától kezdve csak ezt fogom mondani: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy. Nem bosszú ébred lelkében, hanem megérett benne a jézusi tanítás: „Ne aggódjatok tehát és ne mondogassátok: Mit együnk, vagy mit igyunk? Vagy mibe öltözködjünk? Mert ezeket a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok tehát a holnapért: a holnapi nap majd aggódik önmagáért. Elég a napnak a maga baja”. (Mt 6,31-34) Ez volt Fran cesco életének egyik legfontosabb kegyelme. A keresztségben kapott megszentelő kegyelem Isten gyermekévé avatta őt, mint minden meg keresztelt embert. De ott, a püspök mellett állva tudta igazán átérezni, hogy valóban Isten gyermeke vagyok. Zsákot kerített. Három lyukat vágott rá, amin feje és két keze kifért. A teste körül lötyögő ruhát egy kötéldarabbal szorította derekához. Előkelő föveg helyett esetlen csuklyát szerkesztet. Új ember, új ruha, új életforma született Isten kegyelméből.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
10
11
•
Elmélkedés negyedik rész Ott áll újdonsült formaruhájában a mennyei Atya öntudatos gyermekeként Francesco. Az álomlátás megadta az élet feladatát: az Úrnak kell szolgálni. Csak arra kell rájönnie: mi módon? A San Damjano bencés kolostortemplom fa lán függ egy keleti pompában megfestett feszület. Francesco nagyon vonzódik a megfeszített Krisztushoz. Képe előtt sokat imádkozik. Egyre jobban érzi, hogy a tökéletes útbaigazítás onnan, a keresztről jöhet, hiszen a világ megvál tása ilyen formában ment végbe annak idején. Egyik csendes kérésére végre el hangzott a Mester válasza: „Vade, Francisce, repara domum Meam, quae, út vides, labitur” Eredj, Ferenc, javítsd meg házamat, amely mint látod, düledezik. Ez váratlan kegyelem. Az örökkön élő Krisztus képe megele venedik, megszólal, őhozzá beszél, és megbízza az Isten háza rendbeté telével. Micsoda kitüntetés. Azonnal észre is veszi, hogy a kedves, öreg templomra bizony ráfér a renoválás. A falakból kövek hiányoznak, mállik a vakolat. Indul, köveket gyűjt, válogat. Habarcsot kever, foltozza a falakat. Aztán hosszú fáradozás után boldogan mutatja Urának: a parancsodat teljesítettem. Igen ám, de a völgyben is áll egy réges-régi kápolnácska. Mennyezetén a Boldogságos Szent Szűz trónol mennyei udvartartásával körülvéve. Az egyszerű nép csak Angyalos Boldogasszonynak becézi. Van ott is tennivaló bőven. Szorgoskodása nyomán felújul az is. Az Úr Édesanyja is örömmel tekint rá trónjáról. Aztán még harmadikat is talál, amely rászorul gondos munkájára. Elkészül az is. Végzett valóban? Újabb kegyelem ébredezik immár a lelkében: Az Isten igazi háza az Egyház. Az vajon rendben van? A lelkek virulnak az igazság és szeretet boldogító özönében? Igaz, a világtörténelem legelismertebb pápája, III. Ince ül Szent Péter trónján. Ő maga azonban érzi, hogy Jézus szentséges szellemisége,
az evangéliumi egyszerűség kezd eltűnni a nagyúri pompa hullámaiban. Álmában megrettenti látomása: a Lateráni bazilika, az Egyház templo mainak feje, rengeni kezd, oszlopai meggörbülnek, még néhány perc és összeomlik. Ő pedig csak rémülten nézi, kiáltana segítségért, de elcsuklik a hangja. Ekkor valahonnan előlép egy sovány, aprótermetű férfi, durva zsákruhája kötéllel megkötve, csuklyája hátrabillen a vállára. Nem rémül dözik, nem jajveszékel. Nem is fél. Bátran odalép a veszély közelébe, meg ragad két óriási oszlopot, és a pápa bámuló szeme láttára helyre rántja az egész épületkolosszust. Mint egy újkori Sámson, úgy áll. Csakhogy az egykori Sámson óriás volt, aki rendkívüli isteni erővel küzdött a filisz teusok ellen, de ostobán elárulta roppant ereje titkát és ettől megfosztva, megvakítva Dágon templomának főoszlopait ragadta meg. Szétrántotta azokat, ledöntötte a hal-bálvány házát, és a romok alá temette a választott nép megcsúfolóinak ezreit. A pápa pedig elgondolkodott: mit jelenthet ez az álom? Valami új erőt, amely megóv a romlástól, maga sem rombol, amikor megújít. Az erő pedig nem belőle árad, hanem valami titokzatos forrásból, amely csak a kegyelmek Ura lehet. A látomást titkon őrzi szívében.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
12
13
•
Elmélkedés ötödik rész A Lateráni bazilika az Egyház tekinté lyének elismertségében biztosan állt, amikor a kegyelem Francescoban új formákat alakított. A pápa álmában lá tott ismeretlen kis embernek alaposan erősödnie kellett az Isten Országa alap erényeiben, az igazságban és a szeretet ben. Olvasgatta szorgalmasan az evan géliumokat, amelyekben maga Isten Fia, a megtestesült Isten tanította az embere ket. Francesco szeretet gyakorlásában pedig nagy változás állt be. Ő maga ír erről a kegyelemről. „Amikor még vi lági módra éltem, rettenetesen irtóztam a betegektől, különösen a leprásoktól. A kegyelem első érintése után nem csak, hogy nem futottam el a leprás láttán, de odamentem hozzá, kezet fogtam vele és meg is öleltem. Aztán vállaltam, hogy rendszeresen ápolom ezeket a szerencsétleneket. Kiválasztottam egy igen nehéz természetű lep rást. Nemcsak beteg volt, de türelmetlen és goromba is. Fél évig ápoltam türelmesen. Az öröm kegyelme töltött el.” Arra irányította figyelmét, hogy Isten őt magát akarja a szeretet áldozatává tenni. Igent mondott, de nehéz volt eldönteni, hogyan szentelje magát Isten állandó szolgálatára? A leg megszokottabb mód volt a papi szolgálat vállalása káplánként, majd idővel önálló plébánosként. Mégis úgy vélte, jobb, ha nem akar „Don Francesco” lenni. Szóba kerülhetett a monachális szerzetesség. Szent Benedek és Szent Bernát fiai igen fontos küldetést teljesítettek abban az időben. Ezeknek a szerzeteseknek sem volt egyéni birtokuk, krisztusi szegénységben éltek, de közösségük, a monostor hatalmas földdel rendelkezett, amit szorgal masan műveltek, ebből éltek, jótékonykodtak bőkezűen. Francescot a ke gyelem többre szánta. Az evangéliumi élet kellékeként Jézus azt paran csolta az apostoloknak: „Semmit se vigyetek az útra, se botot, se táskát, se kenyeret, se pénzt, és két köntöstök se legyen”. (Lk 9,3) Ez az, amire
vágyom! – kiáltott fel Francesco. A mennyei Atya majd rólam is gon doskodik. Amikor látták jóakaratú férfiak régi barátjuk lelki fejlődését, az ő lelküket is megérintette a kegyelem. Elmentek hozzá, mellé csatla koztak. Francesco nem hívott senkit, mert az elkezdett út szokatlan volt és nehéz, Az Úr küldött mellé társakat, és a közösség nőtt, mozgalomnak minősült, és a pápa úr jóváhagyását kellett kérni. 1209-et írtak a naptárak. A pápai fogadások, tanácskozások helye a Laterán volt. Ide vonult a furcsa csapat, hogy bemutatkozzék és bemutassa alapszabályát, amelyet Fran cesco evangéliumi idézetekből állított össze. Zsák ruhájuk, kötél övük, csuklyájuk nagy feltűnést keltett a pompás öltözékű előkelőségek körében. Ráadásul mezítláb jártak. Láttukra az a félelem ébredt az egybegyűltekben, hogy a dél francia manicheusok közül valók, akik az anyagot az ördög teremtéséből származtatják, lázadnak a gazdagok ellen, az államot anar chiával akarják megdönteni, gyanús színben látják az Egyházat komoly birtokai miatt. Amikor bemutatkoztak, mint Assisi-beli bűnbánók, akik teljesen nincstelenül kívánják szolgálni Istent és az Egyházat, tiltakozni kezdtek többen is. Óvták a pápát: Jóvá ne hagyja ezt a kezdeményezést, mert ebből semmi jó nem származhat. Így nem lehet élni. III. Ince, kora legelismertebb ura is döbbenten szemlélte őket. Néma csöndben várták a döntését mindkét oldalról. És ekkor a pápa lelkében működni kezdett a kegyelem. A nem régen átélt gond, hogy a hatalom mennyiben szolgálja Jézus céljait? Aztán felvillant lelkében álma, a rémületet keltő lateráni om lás, aztán a rogyadozó oszlopok mellé odalépő apró termetű férfi, akinek érintésétől helyre áll a rend. Igen, Francescot látta. Jóváhagyta a kérésüket, mert különben azt mondaná: az evangéliumot már nem lehet megtar tani.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
14
15
•
Elmélkedés hatodik rész Miután a kis közösség elnyerte a pá pai jóváhagyást, a hatalmas Lateráni bazilikából visszatértek Assisibe. Az Angyalos Boldogasszony kápolnácska mellett éltek. Ezt megkapták örökségül. Az angyalok közt trónoló Istenanya édesanyás szeretete jó erőforrás volt számukra. Ezért mondta testvéreinek: Ez a kis templomocska a mi örökrészünk, olaszosan Porziunculank. Vigyázzatok rá, el ne hagyjátok. Ha kiűznek az ajtón, másszatok vissza az ablakon. Itt kapták az újabb kegyelmet: Scifi Klára, Assisi városának szülötte kereste fel Fran cescot, és kérte, avassa fel őt az evangéliumi életre. Szeretné ő is szegényen követni Jézust, vele együtt átélni a mennyei Atya szeretetét, gondoskodó jóságát. A bencésektől kérte el Francesco a San Damjano kolostort, hogy legyen szűzi tisztaságuk védelme. Akkor még nem sejtették, hogy az új alapítás, a Szegény Úrnők rendjének elfogadtatása még nehezebb lesz, mint a férfiak közösségének pápai elismerése. Az Egyház aggódva gondol ta végig a jövőjüket. A többi szigorú klauzúrás női rend a kolostor mellett lévő földtulajdon terméséből élt. A ferences szegénységben, földi támasz nélkül ez az elzárt apáca-közösség már nem képzelhető el. Jó négy évtized, Klára és nővérei hite és kitartása kellett hozzá, hogy a Gondviselés valóban tenyerén hordja őket. Klára halála előtt elnyerte a kegyelmet, a Szegény Úrnők rendjének elismerését. Jöttek a közösségbe házasságban élők is. Ők a Teremtő kezdeti törvényét követték: katolikus házasságban élik meg a szeretet istenképiséget, a tiszta monogámiát és a gyermekek nagylelkű vállalását és nevelését: „Alkossunk embert a mi képünkre és hasonla tosságunkra! Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére, Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be
a földet!” (Ter 1,26-28) Ezt a háromságos életformát Jézus nem vonta vissza. Csak a visszaéléseket: a többnejűséget, a válást, elbocsájtást szün tette meg, mondván: „De ez kezdetben nem így volt”. (Mt 19,8) Ők nem hagyhatják el a családjukat, de szeretnék ők is megélni az evangéliumot. Francesco őket is ellátta alapszabállyal. Porziunkulában egymás után megalapította a három ferences rendet: Legyen kegyelem forrása a közös életforma: az ima és a szeretet gyakorlása. Egy alkalommal Francesconak imája közben megelevenedett szeme előtt az angyalok közt trónoló Szűzanya Szent Fiával együtt. Jézus szólt hozzá: Ferenc, kérj valami nagy ajándékot azok számára, akik ide bejönnek imádkozni! Francesco a ke gyelmek embere volt. Jól ismerte Isten irgalmát, hogy a szentgyónásban feltárt és megbánt bűnöket azonnal és teljesen megbocsátja. Elengedi a halálos bűnökért járó örök kárhozatot, de a feloldozással a bűnökért járó ideiglenes büntetéseket csak részben engedi el. Másik részüket megszün teti a kapott elégtétel elvégzésével, vagy vállalni kell szenvedéssel, vagy az Egyház elengedheti búcsúk formájában. A kérése igen nagy volt: Uram! Add meg a bűnbánóknak azt a kegyelmet, hogy teljes búcsút nyerjenek, ha itt meggyóntak, és ebben a kápolnában imádkoznak. Jézusnak tetszett ez az együtt érző testvéri szeretet, hiszen tudta, mennyi büntetést kell levezekelniük az embereknek. Megadta Francesconak ezt az óriási aján dékot. Jézus feltámadása után felkereste tanítványait és a bűnbocsátó hatalmat átadta nekik, ezért megparancsolta Francesconak, hogy menjen el a pápa úrhoz, mondja el neki a teljes búcsúra kapott engedély történetét, és kérje, hogy Jézus nevében ő is engedélyezze. A Szentséges Atya ezt meg is tette. Később különböző formákban kiterjesztette az Egyház a világon lévő összes ferences templomra. A búcsút csak egyszer lehet elnyerni augusztus 2-án, a Porciunkula kápolna búcsúnapján a ferences temp lomokban az általános feltételek mellett, és csak a halottakért lehet felajánlani.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
16
17
•
PAX ET BONUM Kedves Testvérek!
Elmélkedés Szent Ferenc: Az erények üdvözlése című imája alapján
Felkészülés Assisi Szent Ferenc ünnepére. Assisi Szent Ferenc 1226. október harmadikán estefelé halt meg Assisiben. A Római Katolikus Anyaszentegyház szentjeit és boldogait lehetőség szerint haláluk, egyben mennyei születésnapjuk alkalmával ünnepli. Mi, feren cesek kezdettől ünnepélyesen emlékezünk meg rendalapító Atyánk halála időpontjában október harmadikán este a TRANSITUS (átmenet, átköltözés) szertartásával e szomorú eseményről, hogy árván hagyott a földön bennün ket, majd örömünnepet szentelhessünk mennyei születésének emlékére a következő napon. Készüljünk együtt rendünk és a világ egyik legismertebb és legtiszteltebb szentjének az ünnepére. Mivel Egyházunk felfogása szerint a szentek legszebb tisztelete az, ha példájukat követjük, most megkíséreljük őt a saját imádságos életének átelmélkedésével követni az üdvösség útján. Sze münk előtt tartjuk Jákob látomását a földről az égbe vezető létráról, amelyen angyalok jártak föl s alá, üzenetet hozva a trónján ülő Magasságbelitől, és eléje terjesztve a földiek imáját.(Ter 28,10-15) Éljük bele magunkat Ferenc helyzetébe, ahogy a maga üdvösségének lépcsőzetét építgeti, hogy biztos útja nyíljék ama végső napon Ura elé menni és népes családjának is utat bizto sítani. Bánk Atya
„Üdvözlégy, Bölcsesség Királyné, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent tiszta egyszerűséggel egye temben”. Tudjuk, a bölcsesség az az erény, amelynek birtokában tetteinket könnyen és gyorsan igazíthatjuk az örök élet szolgálatára. Érthető, hogy Ferenc ezzel az erénnyel kezdi lelkié lete alapozását. „A szent bölcsesség megszégyeníti a sátánt és minden gonoszságát”. Látjuk napjainkban is, hogy a sátáni erők milyen agyafúrt módon dolgoznak, milyen ügyesen és hatékonyan hitetik el a gyanútlan emberekkel, hogy ők szolgálják boldogulásukat, Isten nincs, adják örömmel életüket, koplalásukat, didergésüket, szavazataikat nekik, mert csak ők a boldogság biztosítói. A bölcsesség erényének híján igen ostobává válnak az emberek, de ha Istentől megkapják ezt az erényt, akkor földi életünk mind en mozzanata biztos utat nyit az üdvösség felé. A szent tiszta egyszerűséget Ferenc a bölcsesség nővérének nevezi. Valóban együvé tartoznak, hiszen az isteni bölcsesség befogadására csak az képes, aki egyszerű, hiányzik belőle a sátáni körmönfontság, szimulálás, hazudozás, álnokság: „a szent tiszta egyszerűség megszégyeníti e világ minden bölcsességét és a test bölcsessé gét”. A testiség és a halál kultúrájának idején, amikor rafinált gyönyöröket kínál a romlás ipara, ez a szent ferenci egyszerűség mentőövet kínál. Fogadjuk el, komoly segítséget jelent az üdvösség felé.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
18
19
„Szent Szegénység Úrnő, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent aláza tossággal egyetemben”. Ismerjük Ferenc alapvető felfogását a Krisztus-követésről. Az első Rend alapításakor ezt tartotta az egyik legfontosabb követelménynek: „a Kisebb Testvérek élete és regulája ez: Tartsák meg a mi Urunk, Jézus Krisztus evangéliumát engedelmességben, tulajdon nélkül és szent tisztaságban”. Az előbb alapított szerzetek is egyéni tulajdon nélkül éltek, de közösségük nagy monostorokat birtokolt, komoly földterülettel, amelyet műveltek és terményeikből éltek maguk, és segítettek élni a rászorulókat is. Ezt az életbiztosítékot Ferenc felcserélte az evangéliumi felfogással: „hiszen tudja a ti Mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá” (Mt 6,32-33) a szent szegénység megszégyeníti a világ minden kapzsiságát, fukarságát és aggályait” Ferenc nem engedte meg a testvéreknek azt sem, hogy munkabérként elfogadjanak pénzt. Ezért alakult ki ez a nézet: Ha a vi lágnak két kenyere lesz, az egyik a ferenceseké lesz. A ferences Maximilián Kolbe éhhalált vállalt rabtársa helyett. Tizennégy nap múlva sem halt bele az étlenségbe. •
Az erények üdvözlése Ferenc gondolatvilágában az Istenért vállalt nincstelenségnek a szent aláza tosság a nővére. A rászoruló, kolduló ember saját érdekében alázatosan kö zeledik ahhoz, akitől alamizsnát kér. A Ferenc által ajánlott alázatosság szent, nem külső máz. Erény. Aláza tos az, aki tudja, hogy mind lelki, mind testi tehetségét, értékeit Isten nek köszönheti. Ugyanezt gondolja másokról is. Kiváló munkája után is így nyilatkozik: „Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami a köte lességünk volt” (Lk 17,10) „a szent alázatosság megszégyeníti a gőgöt és a világban élő embereket, s általában mindent, ami a világban van” Ma sok ember zseninek mutatja magát. Szinte semmi felkészültséggel azonnal előkelő helyezéseket akarnak maguknak biztosítani. Ne féljünk alázatban élni. Íme, Ferencben is megvalósult Jé zus ígérete: „Barátom, menj följebb! Így tiszteletet ébresztesz az egész ven dégsereg előtt. Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, azt fölmagasztalják” (Lk 14,10) Ferenc közel nyolcszáz évvel a halála után is világszerte ismert és nagy becsben álló szent. II. János Pál pápa kétszer is sírja mellé hívta imádkozni a gőgtől megrontott világvallási vezetőit. „Szent Szeretet Úrnő, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent engedel mességgel egyetemben”. A szeretet önző, amikor az ember saját magát akarja szolgálni és kiszol gáltatni beosztottjaival, alárendeltjeivel. Az önszeretet nem szent és nem is érték Isten szemében. Az igazi szeretet, amely Isten Országának egyik alappillére szent és Isten rangsorolásában minden erények között a leg
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
20
21
nagyobb. „Most tehát megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet” (1Kor 13,13) Az önzetlen szeretetet Isten kezében összegyűlő mennyei betét, amely halálunk után alapul szol gál a mennyei boldogságunk mértékéhez. Ferenc Isten- és emberszeretete legendás volt. Egyszer sírva találta őt valaki. Szomorúsága okát kérdezve ezt a választ kapta: „Sírok, mert a szeretetet nem szeretik”. Mézes-mázas képpel ígérnek fűt-fát vezetőik a szenvedő embereknek. Ezzel súlyosan becsapják őket, és elkövetik a legnagyobb bűnt. „A szent szeretet megszé gyenít minden ördögi és testi kísértést, úgyszintén minden testi félelmet”. A családok, a nemzetek, de az egész világ a szeretet hiányát sínyli a legjob ban. Méltán várjuk a gonoszság teljes megsemmisülését, a szeretet kiteljesü lését. A szent engedelmesség megfékez minden testi és érzéki vágyat. Az engedelmes ember megfegyelmezett testét kész alárendelni a lélek szol gálatának, alávetni testvére akaratának, és a világ minden emberének, sőt nem csak az embereknek, hanem a szelíd és vad állatoknak is, hogy azt te hessék vele, amit akarnak, már amennyire az Úr onnan felülről megengedi ezt nekik”. „Mindnyájan, ti szent erények, tartson meg benneteket az Úr, kiből eredtetek és közénk jöttetek”. Ferenc megszemélyesíti az erényeket, Isten jeles adományait. Az Úr megajándékoz velük, de el lehet veszíteni őket, ha nem gyakoroljuk adott alkalommal és mással nem pótolhatók. „Nincs ember a földkerekségen, aki csak egyet is meg tudna közületek magának szerezni, ha előbb meg nem hal. Aki csak egyet is bír közületek, és a többi ellen nem vét, valamennyiteket birtokolja. És aki csak egyiketek ellen is vét, egyiketeket sem mondhatja magáénak és valamennyitek ellen vét. És mind egyiketek megszégyeníti a bűnöket és a vétkeket”. Kérjük alázattal a szeretet hősét, imádkozzék értünk, hogy a magunk mennybe vezető lépcsőzetét igyekezzünk kiépíteni Istentől kapott erényeink gyakorlásával. •
A Boldogságos Szűz üdvözlése Az üdvösség felé vezető lépcsősor kiváló foka a Boldogságos Szűz bensőséges tisztelete. Régi szép meg fogalmazása a keresztény áhítatnak: „Per Mariam ad Jesum”, vagy kicsit szabadabb fordításban: az üdvösség útja Jézushoz Márián át vezet. A ke gyelmek hivatott osztogatója Mária, tartja a ferences meggyőződés. A ke gyelmeket ugyanis az Ő Szent Fia ér demelte ki a keresztfán, de a keresztfa alatt álló Édesanyja kapta a végrende let erejével, hogy ezeket a kegyelme ket az édesanyák szeretetével oszto gassa majd minden embernek. Mi célja lehetett a haldokló Jézusnak, „amikor meglátta anyját és az ott álló tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: Asszony, íme, a te fiad! Utána azt mondta a tanítványnak: Íme, a te anyád!” (Jn 19,26-27) a közvetlen cél az Édesanyjáról való gon doskodás volt, ami a kereszten történt, az az egész történelemre vonatko zott. Ezért mer minden ember könyörögni az Üdvözlégy Mária kezdetű imában: „Imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján!” Hiszen tetteink természetfeletti értéket csak Jézus kegyelmével kaphatnak, egyszerű munkánk, szerető szavaink így válnak mennyei értékűvé. Külö nösen jelentős a halálunk órája, amikor végleg eldől a jövendő sorsunk, megkapjuk-e a végső állhatatosság nagy-nagy kegyelmét? Nem csoda, ha Ferenc az erények köszöntése után rögtön a Szűzanyához fordul: „Üdvöz légy, Úrnőnk, Szentséges Királynénk!” Igen, Ő valóban Úrnő, Királynő az istenanyaság jogán, meg azért is, mert Fia a mennybevétel után az egész világmindenség Királynőjévé koronázta.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
22
23
„Istennek szent szülője, Mária.” A ferences áhítat egyik főcélja a megtestesült Fiú méltó tisztelete. Betlehem történetének Greccio-i felidézése, a kará csonyi jászol-állítás, találkoztatás a Kisdeddel és Édesanyjával: fontos kül detésünk. „Ki szűz lévén, templommá lettél”. A templom Istennek lefoglalt épület, itt tesszük jelenvalóvá Jézus keresztáldozatát, itt őrizzük Jézust az Eukarisztiában. Máriát szüzessége Istennek foglalta le. Aztán Isten akarata anyává tette, és kilenc hónapig Ő volt az első oltárszekrény. Belőle lépett a látható világba az Isten Báránya, mint most áldoztatáskor. „És választottja a szentséges Mennyei Atyának.” A Fiú megtestesülése az Atya örök terve volt, mint az is, hogy nem külön alkotja szervetlen anyagból az Istenember testét, mint Ádámét. Mária kezdettől fogva ott volt Isten legősibb tervében. Az ősbűn elkövetése után, mint a Megváltó anyja is azonnal megmutatkozik: „Ellenségeskedést vetek közéd és az asz szony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod”. (Ter 3,15) „Ő szentelt meg téged szentséges szerelmes Fiával és a Vigasztaló Szentlélek kel.” Szent az Isten, mert más a léte, mint a teremtett lét. A teremtmé nyek annyiban nevezhetők szentnek, amennyiben Isten felemeli magához. Máriát Isten az összes teremtmény fölé emelte és az ősi meglátás szerint: „In gremio matris sedet Sapientia Patris” = az anya ölében ül az Atya Bölcsessége. A Szentlélek pedig rászállt, hogy megalkossa szíve alatt az Istenember testét. „Minden kegyelem teljessége és minden jóság lakozott és lakozik tebenned.” A köszöntő angyal Kegyelemmel teljesnek nevezi Máriát. Az istenanyaság, a Szeplőtelen Fogantatás, a mindenkori teljes bűntelenség, a Megváltó Nemes Társa a legfontosabb kegyelmek. Üdvözlégy te, Isten palotája, Üd vözlégy te, az ő lakozó sátra; Üdvözlégy te, az ő lakóháza; Üdvözlégy te, az ő palástja; Üdvözlégy te, az ő szolgálója; Üdvözlégy te, az ő Anyja. Legyetek üdvözölve ti, szent erények mind, kik a Szentlélek kegyelméből és megvilágosításából a hívek lelkébe ereszkedtek, hogy a hitetleneket hívő emberekké formáljátok át”
A Mennyei Atya köszöntése Az erények és a Boldogságos Szűz Mária köszöntése után újabb lépcsőre hág a lábunk. Itt már a Mennyei Atyát köszönti imád sága áhítatával a mennyország felé haladó Szeráfi Szent. Elmél kedünk mi is vele együtt, hogy vándor utunk végén minket is várjon Atyánk, mint ahogy Dá niel próféta látomásában a tüzes folyam fölött álló trónján várja az Emberfiát az üdvözültek élén (Dán 7,13-14). Ó, „Szentséges Atyánk, teremtőnk, megváltónk, vigasztalónk és üdvözítőnk” Ebben a csodálatos megszólításban nekünk szokatlan módon ott szerepel három fogalom, amelyet Urunk, Jézus cí mének hangoztatunk. Miért alkalmazza Ferenc az Atyára? Megváltó Ő? Igen, hiszen a fölséges Istennek a teremtett világ felé irányuló minden cselekedete közös műve mindhárom isteni Személynek. A teológia a közös művek közül néhányat egyik vagy másik személynek „tulajdonít”, mintha az csak az övé lenne: Az Atya teremtette, a Fiú megváltotta, a Szentlélek pedig megszenteli a világot. „Aki a mennyekben vagy, az angyalokban és a szentekben”. Isten mindent betölt, ami létezik. Nem egyesül a dolgok kal, de teljes valóságával jelen van bennük. „Te világosítod meg őket tudá sukban, mert te vagy, Uram, a fényesség”. A szentek értelmét különleges fényével világosítja meg az Atya. Az egész mennyországot, mint helyet és állapotot is az Ő fénye ragyogja be: „a városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne, mert Isten fénye világítja meg azt”. (Jel 21,23) Itt a földön az értelem természetes fénye mellett kap Istentől világosító erőtöbbletet a természetfölötti hittel. Odafönn pedig maga Isten adja az angyali és emberi észnek saját különleges fényét. Már itt a földi életben is tapasztalható, hogy az Istennel eltelt ember szemén, arcán
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
24
25
átragyog ez a különleges fény. Te gyújtasz szeretetre, mert te vagy, Uram, a szeretet”. „Szeretet az Isten; aki a szeretetben marad, Istenben marad, és az Isten őbenne”. (1Jn 4,16) „Te töltöd el őket bentlakásod által boldogság gal, mert te vagy, Uram, a legfőbb jó, az örök jó, akitől minden jó ered” A teljes boldogság abban lakik, aki minden jót birtokol, amit szeretne, és fél nie sem kell, hogy ezt valaha elveszíti. Ezt adja a Mennyei Atya az égben. „Szenteltessék meg a te neved: ragyogjon föl bennünk a te ismereted, hogy felismerjük, milyen a te jótéteményeid szélessége, ígéreteid hosszúsága, fönséged magassága és ítéleteid mélysége”. Lám, milyen szemléletesen tud ja érzékeltetni velünk Ferenc a szent fogalmát! A bölcselet és teológia így írja: szent az, ami más, mint az egyszerű világ. Ferenc: Isten mértékei csak az övé. „Jöjjön el a te országod: hogy te uralkodjál bennünk kegyelmed del, és vezess bennünket a te országodba, ahol színed látása homálytalan, szereteted tökéletes, barátságod boldogságot árasztó, élvezésed örökké tartó”. Isten Országa az igazság és a szeretet szellemisége. Itt a földön az igazság ismerete, mint minden ismeret, tökéletlen, nem biztos, hogy jól látjuk az igazságot. Odafönn magát Istent látjuk színről-színre. Földi orszá gaink időnként eltávolodnak Istentől, elhintik a gyűlölet magvait, egymás szerető szolgálata, barátságos összetartása romlik, a boldogság feltételeit is kioltjuk, nincs a boldogságnak se híre, se hamva. Az egész világ most nem Isten országára hasonlít. Nagyon időszerű ez a kérés: „Jöjjön el a te országod!” „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is: hogy teljes szívünkből szeressünk téged és szüntelenül reád gondoljunk, hogy teljes lelkünkből mindig utánad sóvárogjunk, hogy teljes elménkből minden szándékunkat feléd irányozzuk és mindenben a te tiszteletedet keressük, s hogy végül minden erőnkből minden képességünket, lelkünk és testünk minden rezdülését a te szereteted szolgálatára fordítsuk, semmi másra, felebarátunkat úgy szeressük, mint önmagunkat” •
Szent Ferenccel együtt imádkozzuk a Miatyánkot „Mindennapi kenyerünket: a te szerelmes Fia dat, a mi Urunkat, Jézus Krisztust, add meg nekünk ma.” Elcsodálkozhatunk azon, hogy a szegénnyé lett Ferenc nem a mindennapi betevő falat ért könyörög. Pedig jól tudta, hogy éhes fiatal testvére bizony méltatlankodott, amikor a friss forrásvízzel és ehetetlenül kemény kenyérmaradékkal akarta megebédeltetni. Mennyivel vonzóbb lett volna a szolgáit éhezni nem hagyó Istenatyát emlegetni a Miatyánk ban, ha egyéb ennivaló híján legalább ehető lett volna a koldult kenyér. Talán az a gondolat vezette eme különleges fogalmazásban, hogy az em berek a XIII. században már túlzottan biztosak voltak a föld és az emberi munka fontosságában, és ezért nem is igényelték emlegetni a földet te remtő és termékenységét biztosító Gondviselést? Viszont a mi számunkra igen jelentős figyelmeztetés, hogy Jézus legyen a mi igazi mindennapi ke nyerünk, hiszen minden napunk beleszámít az örökkévalóság szolgála tába, ezt pedig az Eukarisztia műveli bennünk igazán: „Én vagyok az élet kenyere. Én vagyok a kenyér, aki a mennyből szálltam alá. Atyáitok man nát ettek a pusztában és meghaltak. Ez a mennyből alászállott kenyér, hogy aki ebből eszik, meg ne haljon, Én vagyok az élő kenyér, mely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért” (Jn 6,35.41.49-51) „Add meg nekünk ma” Azok, akik Jézus nagy ajándékának ígéretét hallották a kafarnaumi zsi nagógában, faképnél hagyták Jézust: „Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt?” (Jn 6,60) Mi értő szívvel hallgatjuk és mindennapra kérjük. Az Atyától kérjük, adja nekünk Fiát! „Annak a szeretetnek emlékezetére, megértésére és tiszteletére, mellyel irántunk viseltetett, és azokéra, amiket érettünk mondott, tett és szenvedett”
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
26
27
„És bocsásd meg vétkeinket” Ferenc a bocsánatkérést élete nagy feladatának tekintette. Rendjét is az assisi bűnbánók társaságaként jellemezte. Példát akart adni a későbbi századok embereinek, mert saját magán és kortársain állandóan tapasztalta az emberi esendőséget. Ezt az isteni bocsánatot mi indokolja? „A te kibe szélhetetlen irgalmasságodért, szerelmes Fiad szenvedésének erejéből, s a Boldogságos Szűz és minden választottak érdeméért és közbenjárására”. „Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” Jézus ezt a feltételt szabta a megbocsátásért rimánkodóknak. Még azt is hozzáfűzi, hogy ezt számtalanszor kell ismételni, ha újra megbántanak: „Hányszor vétkezhet ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer? Jézus az felelte neki: Nem azt mondom, hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer hétszer”. (Mt 18,21-22) Aztán megdöbbentő pél dázatban oktat bennünket a szívtelen szolga történetével: „így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát testvérének”. (35) Ferenccel kérjük ezt a kegyelmet: „és ha nem bocsátunk meg valamit egészen, add, Uram, hogy teljesen megbocsássuk; add, hogy az ellenséget igazán szeressük, s érettünk nálad buzgón közbenjárjunk; senkiknek rosszért rosszal ne fizessünk, s azon legyünk, hogy benned mindenkinek hasznára legyünk”. „És ne vígy minket kísértésbe” Olyan kísértésbe ne, amelyben elbukhatunk. Különben a kísértés lehet próbatétel is, megmutatni, milyen erősek vagyunk a jóban. A rosszra valótól kérünk mentességet: „se burkoltba, se nyilvánvalóba, se váratlan ba, se tartósba”. „De szabadíts meg a gonosztól” Attól a kísértéstől, amely gonoszságot sugall, ments meg, uram! A gonosz ság iszonyú, mert a jóság ellentéte. Ennek még az árnyéka se érjen minket. „a múlttól, a jelentől és a jövendőtől.” A múlttól, mert ami megtörtént, gonosszá tett, nem könnyű megszabadulni tőle. Gonosztevő: mondják a meg átalkodott bűnözőre. Nincs benne szánalom, irgalom, emberség. Ez a fajta nem biztos, hogy magányos, mert lehet gyilkolni, lélekben tönkretenni má sokat szóval, megvetéssel, lenézéssel is. Ezektől ments meg, minket Atyánk!
Légy áldott, szent város, Assisi!
A súlyos beteg, amikor érezte, hogy „halál nővérünk” közeledik, meg kérte testvéreit, hogy vigyék Assisibe. El akart búcsúzni szülővárosától. Ma gasan a város fölött letették hordá gyát a földre. Ő gyengülő szemsu garával szeretettel simogatta végig az ókori ékszerdobozt, születése és ifjúsága emlékeit. Búcsúzott. Hango san mondta szíve mélyéből fakadt fohászát: „Légy áldott, szent város, Assisi!” A transitusára készülve a mennybe vivő látomás-lépcsőn már magasan állunk. Eddig felfelé néztünk Ferenccel együtt, köszöntöttük az erényeket, a Boldogságos Szent Szüzet, elmondtuk együtt a Miatyánkot. Most a minden hívő emberhez írt levelének gondolataival a föld felé for dulva búcsúzunk. Búcsúzik azoktól, akiket annyira szeretett, minden hívőtől. „Mivel szolgája vagyok mindenkinek, kötelességemnek érzem mindenkinek szolgálatára állni és az én Uramnak illatos igéit hirdetni; a mi Urunk Jézus Krisztusnak, az Atya Igéjének és a Szentléleknek szavait, melyek lélek és élet” Jézus erre rendelte tanítványait, a főbbeket és a kisebbeket egyaránt. Ferenc is az evangélium szolgája akart lenni a kisebb szolgák között (Lk 10,1-12) Mindenkinek a szolgája. Ezért nevezte el hivatalosan megalapí tott is Rendjét Kisebb Testvérek Rendjének. Hogy Jézus szolgája lehessen, kérte az Egyházat, szentelje őt szerpappá, azaz diákonussá, hiszen annak joga és kötelessége hirdetni az evangéliumot, mert mi mást lenne érdemes hirdetni? Ez a lélek és élet.
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
28
29
„Ő, bár mindenkinél gazdagabb volt, anyjával, a Boldogságos Szűzzel együtt mégis a szegénységet akarta vállalni a világban.” A maga akaratát alávetette Atyja akaratának és ezt mondta: „Atyám, le gyen meg a te akaratod; ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint te.” Megtérése után ezért akart Ferenc is szegény, evangéliumi értelemben szegény lenni. Úgy ráhagyatkozni a Gondviselésre, ahogy Jézus a kisebb tanítványokat evangelizálni küldte. Közben állandóan engedelmeskedni akart Jézusnak, az Ő Egyházának. Engedelmességet fogadott Honórius pápának. A Rend mindenkori legfőbb elöljáróját is arra kötelezte, hogy engedelmességi fogadalmat tegyen a pápa úrnak. Engedelmeskedni akart a területileg illetékes püspöknek, de még a helybeli plébánosnak is: enge délyük nélkül az ő területükön soha nem prédikált. Rendjében is szigorú engedelmességet írt elő a kisebb és nagyobb elöljáróknak. Regulájában és Végrendeletében többször találkozunk ezzel a sorral: a szent engedelmes ség nevében megparancsolom a testvéreknek. Ez a krisztusi erény kötelez minden fogadalmas testvért ma is, amikor a világ ordítja: Ne törődj sen kivel. „Atyjának pedig az volt az akarata, hogy áldott és dicsőséges Fia, akit nekünk adott, s aki miérettünk született, a kereszt oltárán saját vérével ál dozatul és engesztelésül ajánlja fel magát, nem önmagáért,ki által mindenek lettek, hanem a mi bűneinkért,példát hagyva nekünk, hogy az ő nyomdokait kövessük.” Jézus készséggel vállalta értünk a szenvedést és minket is erre ösztönöz már az apostol is: „Ugyanazt az érzést ápoljátok magatokban, amely a Krisztus Jézusban is megvolt, aki Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette Önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az em berekhez, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely minden más név fölött van, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd az égben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus az Úr az Atyaisten dicsőségére.” (Fil 2,5-11) Ezt megfontolva igyekezzünk mi is megtenni mindent, hogy Krisztus nyomdokain járjunk, mint Ferenc, aki ezt valóra váltotta, aki élete vége felé megkapta Urunk szent sebhelyeit.
Légy áldott, szent város, Assisi! Tovább elmélkedünk Ferenc körleve le alapján, amelyet az összes hívőhöz írt. „Azt akarja, hogy mindnyájan üdvözüljünk általa, s tiszta szívvel és tiszta testtel vegyük őt magunkhoz. Ó, mily boldogok és áldottak azok, akik szeretik az Istent, és úgy cselek szenek, ahogyan Az Úr az evangéli umban mondja: Szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint ön magadat.” Igen, az üdvösségnek alapja a szeretet és az igazság, mint az Isten Országának alapjai. Ferenc ezt akkor élte át igazán, amikor megtért, és döntenie kellett: apja pénz-szerző utódja lesz, vagy Istent vallja Atyjának, és az Ő parancsai alapján rendezi továb bi sorsát. Annyira szerette Istent, hogy egy ízben hangos sírásra fakadt, mert „a Szeretetet nem szeretik”. A felebarát szeretete pedig mérföldkő lett Életében. Megtérését attól a perctől számítja, amikor egy beteget, jelesül egy leprást, meg tudott ölelni. „Szeressük tehát Istent és imádjuk őt tiszta szívvel és tiszta elmével, mert mindenek fölött ezt kívánva tőlünk maga mondotta: Igazi imádói lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát (Jn 4,24) Mondjunk tehát neki dicséretet és imádkozzunk éjjel-nappal, mert szüntelenül kell imádkozni és abba bele nem fáradni”. Tiszta szív: szándék, figyelem, önátadás annak, Akivel beszélek. Tiszta elme: úgy gondolkodom Istenről, ahogyan Ő beszélt magáról a kinyilatkoztatásban, és ahogyan ezt hitünk az Egyházban tanítja. Az éjjel-nappal zengett Isten-dicséret Ferenc életében állandó szeretetszolgálat volt Urunk előtt. Tökéletes önátadását jellemzi a Verna-hegyi stigmatizálás: a Keresztre feszített a szeretet angya lának, a szeráfnak szárnyain szállt feléje, ő pedig kitárt kajaival fogadta Urának öt szent sebét: „Megjelölted, Urunk Jézus Krisztus a te szolgádat, Ferencet, megváltásunk jegyeivel”(Zsolozsma szeptember. 17.) „Köteles
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
30
31
ségünk továbbá böjtölni és tartózkodni a hibáktól és bűnöktől, és az étel ben és italban Való dőzsöléstől, és katolikusoknak kell lennünk”. Ferenc évente négy negyvennapos böjtöt tartott. Olyan szigorúan vállalta ezt, hogy később már egy-egy böjtidőben egyetlen kenyérdarabot fogyasztott el. De a többi étkezése is inkább vezeklés volt, mint étkezés. Negyvennégy éves korára gyomra teljesen tönkrement. Katolikus meggyőződése szig orú: mindent megtartani, amit az Egyház tanít. Azt a rendtársat, aki hité ben megbicsaklott, a tartományfőnökéhez vezettette, és irgalmas, de szig orú vezeklésre szorította. Íme, az alapelv Fontossága: igazság és szeretet együtt az Isten Országa. „Ezen kívül gyakran be kell térnünk a templo mokba s tisztelnünk és becsülnünk kell a klerikusokat, még ha mindjárt bűnösök is, nem annyira önmagukért, mint inkább hivatalukért és Krisz tus szentséges Testének és Vérének szolgálatáért, melyet az oltáron ők mu tatnak be, ők érintenek és szolgáltatnak ki másoknak”. A templomba rész int szentmisére, másrészt szentségimádásra kell betérnünk. Jézus él ott közöttünk. A szentmise Jézus keresztáldozatának jelenvalóvá tétele, amit Jézus így parancsolt nekünk: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” (Lk 12,29) a mindenkor áradó bűn egyetlen igazán hatékony ellenszere ez: „Amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem Jézus Krisztus által”.(Róm 5,20-21) Óriási a felelőssége minden katolikusnak: nekünk van papunk, van szentmisénk, a keresztáldozat jelenvalóvá tehető, és aki ott van, kéri a kegyelmek túlárasztását korunk rengeteg bűne ellen, a gyökeres javulást biztosítani tudja. Aki nem jár szentmisére, a bajok igazi orvoslásában nem segít, mert a kegyelmeket kérni kell. Ott kell kérni, ahol Jézus biztosan adja. És ezért kell becsülni a katolikus papokat elsősorban. Milyen jól látta meg ezt Szent Ferenc! „És legyünk mindannyian szentül meggyőződve arról, hogy senki sem üdvözülhet, csak a mi Urunk Jézus Krisztus szent igéi és vére által. Ezeket pedig a klerikusok ejtik ki, hirdetik, illetve szolgáltatják ki.”
Tartalom Rendalapító Atyánk, Assisi Szent Ferenc A kegyelem szerepe Assisi Szent Ferenc életében Elmélkedés Szent Ferenc: Az erények üdvözlése című imája alapján •
Felhasznált képanyag: Borító Assisi Szent Ferenc bazilika Borító Guido di Graciano: Szent Ferenc és élete 4.oldal San Damiano kereszt 6-19., 27-31. oldal Giotto Di Bondone: Szent Ferenc élete 21. oldal Jan Vermeer van Delft: Krisztus Mária és Márta házában 23. oldal Jan van Eyck: Madonna a templomban 25. oldal Cimabue: A Szűzanya Szent Ferenccel
•
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
Vir raszatok és imád kozzatok
32
33
ELŐKÉSZÍTÉS AL AT T ÁLLÓ FÜZETEK:
Böjt a Bibliában Isten országa a Bibliában Isten Báránya Munka a Bibliában Remény a Bibliában Szentlélek a Bibliában Szenvedés a Bibliában
DR . KOVÁCS L AJOS, PÁTER BÁNK 1927 február 6-án született Felsősegesden. A Kisebb Testvérek Rendjének 1951. márciusa óta ünnepélyes fogadalmas tagja. Még abban az évben pappá szentelik. 1951 Zalaegerszeg: káplán 1955 Tófej káplán, Zalaegerszeg: Jézus Szíve plébánián káplán 1959 Nova káplán 1960. január. 25. ÁEH utasítására az egyházmegyéből elbocsájtják. Bőrkesztyű-szabászként, majd anyagkönyvelési csoportvezetőként dolgozik a Solidaritas HTSZT-ben 1963. szeptember 16. Gencsapáti káplán 1964 Zalalövő: káplán 1967 Zalalövő: plébános. Felépíti a plébánialakot, Tatarozza a zalapatakai, zalamindszenti és a zalalövői plébániatemplomot 1981-ben orgonát épít, 1984-ben új hitoktató termet létesít 1987 Sárvár plébános 1988-től 90-ig tartományfőnök 1989. szeptember 15. Zalaegerszeg plébános és a jelöltek vezetője, defínitor 1999-től 2005-ig tartományfőnök, budapesti székhellyel 2005-től belvárosi ferences templom lelkipásztor, hitszónok
Vi r r as z atok é s i má d koz z atok
34
B e l v á r o s i F e r e n c e s Te m p l o m
