KÉZIRAT GYANÁNT
1940 MÁRCIUS HÓ
IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
MARliNüS ÉLET A SZŰZ
MÁRIÁRÓL
HEVEZETT
FERENCES
RENDTARTOMÁNY
ÜTMUTATÓJA K iadja a Szűz M áriáról nevezett ferences rendtartomány főnöksége, Budapest IV.
PAX E T BO NU M
Fötisztelendö Atyák! Kedves Testvérek! Eucharisztia előtt imádkoztam. Ferences hiva tásokat kértem az Úr Jézustól. Kértem, küldjön Provinciánkba hivatásos ifjakat. Küldjön elég hiva tásos ifjút. Úgy érzem és látom ugyanis, hogy szükséges, tehát kötelességünk ezért imádkozni. Szépszámú klerikusunk van ugyan, az újoncév azonban túlságosan gyenge. Nem szabad, hogy az továbbra is gyenge maradjon. Sőt a jelenlegi hiányt is ki kell pótolni, helyre kell hozni. A segédtestvéreknél nagyobb a hiány. Ennek oka elsősorban a nagyarányú katonáskodás. És ez a katonáskodás bármely pillanatban fokozódhatik. Fel kell készülnünk tehát, hogy a rend kormány zatában zavar ne támadjon. Ezek mellett pedig mindnyájan érezzük, hogy Rendtartományunk munkaköre kell, hogy bővül jön. Lépést kell tartanunk más virágzó Provin ciákkal. Terjeszkednünk, új helyekről, új kolosto rokról kell gondoskodnunk. Ezt a kötelességet érezzük. Ezt a kötelességet lehet és fogjuk is telje síteni. Az új helyekre pedig mindenütt elégséges számú jó ferencest várnak. Kérjététek az aratás Urát, — mondja az Úr — küldjön munkásokat aratásába. Mert az aratás ugyan sok, de a munkás kevés. Nagy Szent Gergely így érvel erre vonatko zólag. Hogyan, kevés a munkás ? Hisz a világ tele van papokkal. Igen, folytatja ő, sok ugyan a pap, de kevés az igazi apostol. Imádkozzunk tehát fiatal szerzetestestvé reinkért, legyen velük állandóan és mindvégig Krisztus ereje. Hogy igazi apostolokká fejlődjenek
s mind igazi munkások az Ú r aratásában kitartóan dolgozzanak. Kérjük az aratás Urát küldjön mindig újabb munkásokat, hogy a Provincia a reájabizott és bízandó aratásrészen mindvégig becsülettel elvé gezze munkáját. Gyakori imánk mellett dolgozzunk, fáradjunk felvetett ügyünk győzelméért. Én a magam részéről máris megkezdtem ezt a munkát, de segítségtekre szorulok Főtisztelendő Atyák és Kedves Testvéreim. Kezdem az alamizsnagyűjtőknél. Sokat tehet nek ezek a Főtisztelendő és Tanító Urak pártfo gása és segítsége mellett. Megtudják a kedvező helyzeteket. Ezeket az Úr kegyelmével kiaknázzák. Az ilyen munkát valóban apostoli és miss¿iósnak mondhatom, melyet Szent Ferenc Atyánk áldása fog kísérni. Folytatom a sekrestyéseknél. Hány diák jár hozzánk minisztrálni. Neveljék ezeket. Adjanak nekik jó példát. Közöljék velük a ferences hivatás gondolatát. És a klerikus testvérek nem apostolkodhatnak? Elsősorban e célre sokat kell imádkozniok. Azután a segédtestvérekkel együtt a szokásos levelezést is állítsák be ennek a szolgálatába. Sok iránt szoktak érdeklődni a levelekben. Érdeklődjenek ezután a községben, a városban élő olyan jólelkü, buzgó ifjak után is, akik hajlamot mutatnak a szerzetesi élet iránt. Az ilyeneket esetleg levelükkel is felkeresik. A legtöbbet mégis a Fötisztelendö Atyák apostolkodhatnak. A számtalan lehetőségből egypárat fel is hozok. S kát vár a Rendtartomány az esztergomi Szent Antal Kollégiumtól. A Prefektusok,
2 a Tanárok, különösen a Hittanárok munkájától. A lelkiatyák itt is, másutt is, mindenütt tevékeny kedésük virágát lássák a ferences hivatások fejlesz tésében. A lelkigyakorlatok és a népmissziók veze tői sose feledkezzenek meg kötelességük eme fontos részéről. A klerikusok és segédtestvérek magiszterei oktatásaikban gyakrabban ezt a témát fejtegessék. Végezetül felhozok egy közelfekvő alkalmat. Vakációnk van évente. Ezek a szabad napok tisztes séges pihenésül {[szolgálnak. Nagyon jól sikerült ez a szabad idő, ha annak eredményekép a fizikai
—
megerősödés mellet ferences hivatások fakadnak azoknál, akikkel találkoztunk. Szeretjük az ifjúságot. De vájjon ki nem sze reti a virágos tavaszt? Virágoznia kell a Provincia fájának, szépen virágoznia, hogy azon sok Ízletes, zamatos gyümölcs teremjen. Imádkozzunk az Eucharisztia előtt. Lásson bennünket minél többször az eucharisztikus Jézus, amint ferences hivatásokért imádkozunk. Budapest, 1940. március hó 1-én. Fr. Hársligetfiy-Vinkovifs Viktor s. k. tartományfönök.
Felvétel a Szent Ferenc-rendbe A Szűz Máriáról nevezett ferences rendtarto mány felvételi pályázatot hirdet. Aki ferences szerze tespap óhajt lenni, küldje folyamodványát (mellékelve a keresztlevelet, születési anyakönyvi kivonatot, iskolai és orvosi bizonyítványt, a szülök bele egyező nyilatkozatát, hogy fiuktól, mint szerzetestől, semmiféle anyagi támogatást nem várnak) leg később július 7-ig e címre: Szent Ferenc-rendi Tartományfőnökség Budapest, IV., Ferenciek-tere 8.
Folyamodhatnak érettségizettek, vagy oly ifjak, kik legalább a gimnázium negyedik osztályát jó eredménnyel végezték; felsőbb osztályúak előny ben részesülnek. A szerzetesi próbaév elteltével a nemérettségízettek, mint ferences papnövendékek végzik a hiányzó gimnáziumi osztályokat. A Ferenc-rend főkép lelkipásztorkodással, tanítással, bel- és külföldi missziós tevékenységgel foglalkozik, s terjeszti Szent Ferencnek immár 700 éves, de örökké ifjú és derűs szellemét.
Á tartományfőnölcség közleményei Névmagyarosítás. P. Vinkovits Viktor tartományfőnök a m. kir. belügyminiszter úr 265547/1940. II. a. sz. 1940. jan30-án kelt engedélyével családi nevét: „HársligethyV i' ovits“-ra változtatta. P. Veszelovits Vidor a m. kir. belügyminiszter úr 262873/1940 II. a. sz. 1940 jan. 16-án kelt határozatával családi nevét „Várhelyi“-re változ tatta át. P. Taicács Inc» dr. — a Szent István Akadém ia rendes tag ja. M it rejt magában a csendes szerzetesi cella ? Mivel foglalkoznak ott a szerzetesek ? Erre ad fele letet e rövidke, de sokat mondó hír. A Szent István Akadémia I. osztálya rendes tagjai közé választotta P. Takács Ince dr. ferences teológiai tanárt, h. tar tományfőnököt. Elsőnek nyerte el a ferencesek közül ezt a magas kitüntetést! — Dicsősséget szerzett nagymultú provinciánknak, rendünknek, de különösen a magyar barát névnek. Ezt a megérdemlett kitüntetést nem protek cióval, hanem kitartó, szorgalmas munkásságával nyerte el. 15 éves írói múltra tekint vissza. írói
pályáján már megszoktuk, hogy széleskörű mun kássága mellett cikkei özönével árasztja el a kü lönféle folyóiratokat. Ezidő alatt 150 tanulmánya és cikke jelent meg a különböző folyóiratokban, magyar, latin, német és holland nyelven. 22 folyó iratnak munkatársa. Sőt újabban majdnem minden évben egy-egy önálló művel is szerepel a magyar könyvpiacon, hogy gazdag lelke kifogyhatatlan kincstárából mindenkinek juttasson. 8 könyve je lent meg ed d ig ; 8 értékkel gyarapította a magyar aszketikus és tudományos irodalmat. Azonkívül munkatársa a Wadding Annaleseit sajtó alá ren dező római szerkesztőbizottságának, aMartyrologium Romano— Seraphicum szerkesztő bizottságának, és munkatársa volt a Katolikus Lexikon írói gárdá jának is. Szédületes munkakedv és tenniakarás bon takozik ki előttünk, ha figyelembe vesszük P. Ince nagykiterjedésü munksságát és sokoldalú elfog laltságát. Ö nemcsupán író, sőt ez csak mellékfoglalkozása. Csodálattal állunk meg előtte, mert mint m a g is z te r és te o ló g ia i ta n á r, szerény ferences egyénisége másfél évtized alatt provinci ánkban szinte korszakalkotó munkát végzett. De
—
3
emellett még sok-sok előadás, lelkigyakorlat és népmisszió jelzi munkás életútját. Most, amikor a tudományos világ ilyen ke veseknek kijáró nagy kitüntetésben részesítette a ferences cella lánglelkü, fáradhatatlan munkását, mi is szeretettel állunk köréje. Szeretettel keresi föl a provincia minden egyes tagja és mi is vele örvendünk. Keresetlen ferences egyszerűsége és szerény igénytelensége tudjuk, hogy irtózik az ünnepléstől, hisz nem ezért dolgozott! Most azonban nem zárkózhatik el előle. Dicsőssége a mi dícsősségünk i s ! M i benne, munkájában és magas kitüntetésében a régi, nagynevű ősök újra éledt mását köszöntjük. Kusztos A tyánk! Imádságos testvéri szívvel gratulál a nagymultú rendtartomány apraja és nagyja!
Budapesten P. Szalóczi Pelbárt, Szombathelyen P. Deésy Ipoly, Pápán P. Haja Libor, Bucsuszentlászlón P. Kelemen Alán, Andocson P. Szikra Jusztin, Esztergomban P. Deésy Ipoly, Székes fehérvárott P. Morovicz Ferenc, Nagykanizsán P. Kovács Raynér, Érsekujvárott P. Pichler Emil dr. A külön vezetők kijelölésében nem részesült rend házak elöljárói gondoskodni tartoznak a köteles ségszerű lelkigyakorlat méltó elvégeztetéséről. Ünnepélyes fogadalom. Ünnepélyes szerzetesi fogadalommal köte> zte magát a'ferences rendszabály hűséges meg' tására f. évi február hó 7-én Pápán Fr. Nagyvaradi Vida laikus lendtárs. Áthelyezések.
Lelkigyakorlatok. A Tartományi Tanács február havában tartott ülésén szóba került a kötelező lelkigyakorlatok ügye is. A lelkigyakorlatokat az egyes rendházak ban a következő Főtisztelendő Atyák vezetik:
P. Jung Szaniszló prefektus . Esztergomba ; P .í Farkas-Horváth Valér hitszónok Nagyatádra; P. Murai Frigyes hitszónok Nagykanizsára; Fr. Konecsni Róbert szakács Szombathelyre és Fr. Zöld Ádám szakács Sümegre.
Hagiografía Szeráfi Atyánk életrajza Sz. Bonaventurától. F ord ifo tta : Burka P. K elem en dr. O . F. M. Xll. fejezet-. Igeh ird elés h a té k o n y s á g á ró l és a g y ó g y ítá s kegyelm éről.
Ferenc, Krisztusnak ez az igazán hűséges szolgája, mindent egészen és pontosan el akart végezni, s azért különösen azoknak az erénygyakor latoknak élt, melyekről a Szentlélek sugallata alapján megtudta, hogy Istennek inkább tetszésére vannak. Ennek kapcsán bizonyos kétség tisztázása nagy küzdelmébe került. E küzdelemnek, mint bizalmas testvéreinek elárulta, imádságából vissza térve több nap elteltével végére kellett járnia. „Mit tanácsoltok, testvérek, mit dicsértek ? — kér dezte. Azt-e, hogy az imádságnak éljek, vagy azt. hogy prédikálva vádoroljak? Igaz, hogy gyermek hez hasonlóan egyszerű és beszédben járatlan emberként^ inkább részesültem az imádság, mint a beszéd kegyelmében. Az imádság haszonnal és a kegyelmek bőségével kecsegtet, a prédikálás meg az égtől nyert ajándékok bizonyos általánosulását 1 2. K or. 11. 6.
jelenti. Az imádság a belső érzések megtisztítója és az erény hatékonyságával egyesít az egyetlen igaz és legfőbb Jóval, az igehirdetés által pedig a lelki saruknak leporolódása, sok irányba való megoszlása és a fegyelem meglazulása következik be. Végül az imádságban Istenhez beszélünk. Öt halljuk és mintha angyali életet élnénk, az angya lokkal társalkodunk, a prédikálásban meg igen le kell ereszkednünk az emberekhez, s köztük embe rien élve, emberi dolgokról gondolkodunk, besz»^lünk és hallunk. Egy van csupán, ami Isten elöi. mindezeknél inkább esik latba, az hogy Isten egyszülött Fia, ki pedig a legfőbb bölcsesség, a lelkek üdvösségéért Atyja országát is elhagyta, hogy példájával tanítsa a világot és az üdvösség igéjét hirdesse az embereknek, akiket szent vére árán megváltott, megtisztítván a víznek fürdő jé v e l őket vérével táplálja, magának semmit sem tartott meg, amit üdvünkért fel ne áldozott volna. S meit nekünk mindama példák szei int kell csele kednünk, amiket Rajta, mint magas hegyen látunk, inkább tetszik Istennek, hogy a nyugalmat elhagyva munkába álljak.“ Ezeket napokon át tárgyalta testvéreivel, mert 2 Efez. 5. 26.
—
4
—
nyukat csapkodták, csőrüket tátogatták és figyel nem tudott bizonyosan dönteni, mi volna Krisztus mesen tekintettek reá. Maga a szent pedig lelki kedve szerintibb. Sok mindent csodásán tudott gyönyörűséggel, csodálkozva járt köztük, s bár jövőbe látó lelke, ezt mégsem tudta egyedül tisz tázni Isten azonban segítségére sietett. Égi szózat csuhájával érintette őket, azok nem mozdultak helyükről, míg erre nekik keresztvetéssel engedélyt nyilatkoztatta ki neki az igehirdetés érdemességét. nem adott, mikor is áldásával valamennyien szétKrisztus alázatos szolgája, ki a legfőbb Mes tertől tanulta a nagy dolgokat, nem átallott a repültek. Mindennek társai szemtanúi voltak, miközben kisebbektől apróságokat megtudakolni. Különös az úton várakoztak reá. Közéjük visszatérve a szent igyekezettel szokta kifürkészni milyen úton-módon és alázatos férfiú hanyagságról vádolta niagát azért, szolgálhatna Istennek tetszése szerint minél töké hogy addig prédikált a madaraknak. letesebben. Az volt legfőbb bölcsesége, legfőbb Aztán a szomszéd helységekben szorgosko vágya, hogy megtudja a bölcsektől és egyszerűektől, dott igehirdetésével. Midőn Alvianum nevű faluba a tökéletesektől és tökéletlenektől, a kiskorúaktól érkezett, összegyűjtötte a népet és csendet kért, de és nagykorúaktól egyaránt, hogy miképen juthatna a fészkelő fecskék hangos csicsergése miatt alig eredményesebben a tökéletesség csúcsára. Kiválasztott két testvért és elküldte őket hallották szavát. Ekkor az Isten embere mindnyá Szilveszter testvérhez, aki az ő szájából kijövő juk füle hallatára így szólott a fecskékhez: — Nővéreim, fecskék, itt az ideje, hogy én keresztet látott^ és akkortájt Assisi fölött egy beszéljek, mert ti már eddig eleget beszéltetek. magaslaton állandó imádkozásban töltötte idejét, Hallgassátok az Isten igéjét és legyetek csendben, hogy kétségére az Úr akaratát neki megmondó míg a szentbeszéd véget ér! isteni választ szorgalmazzon ki. Ugyanezt meg Azok pedig mintha megértették volna, rögtön hagyta szűz Szent Klárának is, hogy a vezetése alatt, levő szüzek közül egy tiszta és egyszerű elhallgattak és mozdulatlanul maradtak a prédikáció nővérrel, mialatt a többiekkel imádkozik, puhatolná befejezéséig. Akik látták ezt mindnyájan álmélkodtak ki az Úr szándékát. Mind a tiszteletreméltó pap, és dicsérték az Istent. A csoda híre aztán minden mind az Istennek szentelt szűz megegyezett az égi felé elterjedt és sokakat hangolt mind a szent tiszteletére, mind vallásos buzgalomra. Lélek ama kinyilatkoztatásában, hogy Isten tetszé Párma városában valami jóindulatú diák, aki sével az találkoznék, ha Krisztus hirnöke prédi társaival együtt szorgalmasan tanult, midőn egy kálni menne. A visszatérő testvérek tehát amint értesültek, fecske alkalmatlan csicsergése zavarta, így szólt társaihoz: jelentették neki Isten akaratát. Ö pedig magát fel — Ez a fecske egy azok közül, melyek egy övezve, legott, minden késedelem nélkül, elindult. kor az Isten emberét, Ferencet zavarták prédiká S az isteni parancs teljesítésére olyan gyorsan haladt, hogy az Isten keze rajta lévén, égi új ciójában, míg csendre nem intette őket! erényességet öltött magáraA Majd a fecske felé bizalmasan ezt mondta: Mikor az Isten szentje Bevágná közelébe ért, — Az Isten szolgájának, Ferencnek nevében egy helyen különféle madarak töméntelen sokasá parancsolom, hogy jöjj hozzám és hallgass! gára talált. Meglátva őket, vidáman futott arra a Ferenc nevének hallatára a fecske, mintha az helyre és mint eszes lényeket köszöntötte a mada Isten emberének fegyalmezése kitanította volna, rakat. Azok pedig mindahányan megvárták, feléje legott elhallgatott és a fiú kezére, mint biztos fordultak, s amelyek a szőlőkben voltak, midőn őrizetre bizta magát. Az álmélkodó diák utóbb feléjük közelített, szokatlan fejbiccentéssel tekin eleresztette a madarat, melynek csicsergését többé tettek reá. Hozzájuk érve mindnyájukat gondosan nem hallotta. figyelmeztette az Isten igéjének meghallgatására, Más alkalommal meg midőn az Isten szolgája majd így szólt: egyszer Gaetában a tengerparton prédikált, a nagy — „Testvérkéim, madarak, sok dicsérettel tömeg buzgalmában reárohant, Hogy érintse öt. tartoztok Teremtőtöknek, ki benneteket toliakkal Krisztus szolgája félve a tömeg ilyen tetszésnyilvá ruházott fel és szárnyakat adott nektek a repülésre. nításától, egy partszéli csónakba szállt, mely mintha A tiszta levegőt is neki köszönhetitek, meg azt, valami titkos erő mozgatná, minden kormányos hogy aggságtok nélkül kormányoz benneteket. . . “ nélkül a nép szemeláttára és bámulatára a parttól A madarak ezek és hasonlók hallatára csodá messze eltávolodott. Bizonyos idő múlva a mély latosan viselkedtek: nyakukat nyújtogatták, szárvízben mozdulatlanul megállott a hullámok között 3 V . ö. III fejezetet. 4 Ezek. 1. 3. és L k. 24. 49.
mindaddig, míg a szent férfiú a parton várakozó sokaságnak prédikált. A beszéd végeztével és a
—
5
csoda látása után a nép szétoszlott áldásával, s így öt nem terhelte, a csónak pedig magától a parthoz ért. Ki volna olyan megátalkodott és gonosz, hogy megvetné Ferenc prédikációját, akinek csodás ereje nemcsak az oktalan állatokat tudta fegyel mezni, hanem még az élettelen testek is, mint eszesek hallgatták beszédét ?! . . . Bármerre járt Ferenc, mindenhol vele volt Az, aki felkente és küldötte öt, az Ú r Lelke és az Istennek ereje és bölcsessége, Krisztus,^ hogy az értelmes tanítás igéjével elárassza és nagy hatal mának csodájával fölragyogtassa. Szava ugyanis olyan volt, mint a lángzó tűz,^ átjárta a szív bel sejét, mindenkinek lelkét csodálkozással töltötte el, mert nem az emberi találékonyság sziporkázását fitogtatta, hanem az isteni kinyilatkoztatás ihletét éreztette. Egy ízben, midőn a pápa és a bíborosok előtt akart prédikálni, az osztiai bíboros rábeszé lésére gondosan elkészített beszédét betanulva meg állóit előttük, hogy előterjessze épületes mondani valóját, mindent úgy elfelejtett, hogy végkép egy szót sem tudott mondani. Azonban igazi alázatos ságában őszintén megvallotta ezt és a Szentlélek kegyelmét kérve legott hathatós szavak áradtak belőle és hatalmas erővel fordította bünbánatra amaz előkelő férfiak lelkét. Ezzel egyszerre nyilván valóvá lett, hogy nem is ő, hanem az Úr Lelke szólott általa. Amit másoknak prédikált, azt előbb maga megvalósítani törekedett, így aztán nem félt a gáncsolótól és bízvást hangoztatta az igazat. Nem hizelgett mások hibájának, hanem kipellengérezte azokat; nem dicsérte a bűnösök életét, hanem kemény korholással illette őket. Ugyanolyan hatá rozottsággal mondotta meg a magáét nagyoknak, mint amilyen kedvességgel szólt a szegénysorsuak sokadalmához. Siettek is hozzá az emberek korés nem- különbség nélkül, hogy az égből e világra küldött férfiút lássák és hallják. Amerre járt, tüze sen hirdette az evangéliumot, s az Ú r vele együtt munkálkodott és beszédét megerősítette a rákövet kező csodajelekkeV Nevének erejével ugyanis Ferenc, mint az igazság harsonása, ördögöket űzött ki, betegeket gyógyított meg, s ami még ennél is több, beszédének hatékonyságával a megrögzött.k lelkét is bünbánatra puhította, s így egyszerre meggyógyította mind a testet, mind a lelket, mint azt példának okáért alább följegyzett néhány csodatettöi is bizonyítja. 5 íz. 61. 1. és 1. Kor. 1. 24. Jézus Sirák fia 48. 1. 7 M k . 16. 20. 0
—
Tuscanella városában egy lovag vendégül látta őt, akinek egyetlen fia születése óta össze zsugorodott béna volt. Sok könyörgésére kezével felemelve rögtön egészségessé tette, úgy hogy mindenki szemeláttára összes tagjai azonnal meg erősödtek és az éppé, erőssé lett fiú mindjárt föl kelt. járkált, ugrált és dicsérte az Istent. Narnia városában egy inaszakadtat, akinek végtagjai egészen elhaltak voltak, a püspök kéré sére a kereszt jelével megjelölve tökéletesen meg gyógyított. A rieti püspökségben egy gyerek négy év óta olyan puffadt volt, hogy bokáját egyáltalán nem láthatta. Anyja könnyezve vitte hozzá. Amint a szent áldott kezével megérintette, mindjárt egész séges lett. Orte városában egy fiú, mint csonttalan hús tömeg tudta lábait nyakaköré fonni és csak egy néhány tört csontja volt mindössze. A szülök könnyes kérésére keresztvetéssel legott talpraállí totta, s baját teljesen megszüntette. Gubbióban egy asszonynak kezei és lábai annyira összehúzódottak voltak, hogy semmit sem tehetett velük. Az Úr nevéden ennek is puszta keresztvetéssel visszaadta tökéletes egészségét, mire az Péter napájaként sajátkezűleg mindjárt ételt készített neki és a szegényeknek. Bevagnában egy teljesen vak leánynak, miután a Szentháromság nevében nyálával megkente szemét, visszaadta a sóvárgott világosságot. Narniumban egy vaksággal megvert asszony nak is keresztjellel szerezte vissza látását. Bolognában egy fiú félszeme olyan hályogos volt, hogy semmit sem látott, s nem használt neki semmiféle orvosság. Az Ú r szolgája egész testét megjelölte a kereszt jelével, mire az visszanyerte tiszta látását annyira, hogy később a kisebb testvé rek rendjébe lépve váltig erősítette, hogy jobban lát meggyógyult szemével, mint a mindig egész ségessel. San Gemígnianoban egy jámbor ember ven dége volt, akinek feleségét az ördög szörnyen kínozta. Buzgó imádság előrebocsájtása után az engedelmesség erejével távozást parancsolt a gonoszléleknek és isteni erővel kiűzte azt, világos bizony ságául annak, hogy a szent engedelmesség erényé nek még az ördögök csökönyössége sem állhat ellen. Egy testvér olyan rettenetesen beteg volt, hogy sokan azt mondották, hogy baja nem is termé szetes, hanem az ördög gyötri. Gyakran össze esett és tajtékozva fetrengett; végtagjai egyszer összezsugorodtak, máskor kifeszültek, most összetekeredtek, majd kificamodtak, majd ismét hidegen megmerevedtek. Néha egészen szétterült és hideg
—
6
volt, lábai fejével egy magasságra emelkedett, majd ismét rémségesen visszaestek. Ezt a szánandó és gyógyíthatatlan beteget Krisztus szolgája részvéttel eltelve megsajnálta. A kenyérből, amit fogyasztott, egy falatot megetetett vele, mire a megízlelt kenyér olyan erőt adott a betegnek, hogy azután nyava lyájának semmi kellemetlenségét sem érezte többet. Arezzo megyében több napon át szenvedte a szülés fájdalmait egy asszony. Már-már a halál torkában volt és semmi orvosság sem tarthatta életben, csak az Isten. Midőn Krisztus szolgája betegsége miatt lóháton éppen arra ment, történt, hogy az állat odavitte, ahol az asszony gyötrődött. A helység lakói a szent férfiúval baktató ló kantárszárát az asszonyra tették, melynek csodás érinté sére minden veszély nélkül szülte meg magzatát. Egy Castello di Pieve-i jámbor és istenfélő ember olyan derékkötelet viselt, mely a szenté volt. A helységben a férfiak és nők tömege bete geskedett különféle bajban. Nevezett férfiú elment a betegek házaiba és a kötelet vízben megmártva, azzal a betegeket megitatta, miáltal a betegek
—
közül igen sokan meggyógyultak. Ha meg az Isten emberéé érintette, vagy csak a kenyérből ettek is a betegek, az isteni erő működésére hasonlókép gyorsan meggyógyullak. Ilyen és más csodajelekkel fényeskedett Krisztus prédikáló hirnöke. Beszédére úgy figyeltek, mintha az Úr angyala beszélt volna. Kitüntették öt az erények ajándéka, a jóslás tehetsége, a csodák hatékonysága, a prédikálás közben kapott égi szózat, az esztelen teremtmények engedelmessége, a szavának hallására bekövetkezett gyors megtérés, a Szentlélektől származó és minden emberi isme retet meghaladó tudás, a pápától kinyilatkoztatásra nyert felhatalmazás a prédikálásra, aztán a Krisztus helyettesétől megerősített regula, amelyben meg jelöli a prédikáció formáját, továbbá a felséges Király jelvényei, amelyek testébe pecsételve félre érthetetlenül az egész világnak mintegy tízszeres bizonysággal jelzik, hogy Ferenc, Krisztus hirnöke hivatásában tiszteletreméltó és tanításában hiteles, szentségében csodálatos és így igazán az Istennek követeként hirdette Krisztus evangéliumát.
Terciárius közlemények Ad utilitatem et aedificationem p o p u li. . . Ez a mi hivatásunk egy része. Ebből magya rázható rendünk népszerűsége és örök időszerűsége is. Az emberiség mindig vágyódik a segítő, baráti szív melegére, de különösen akkor, ha ez a baráti szív azt rejti magába, amire neki leginkább szük sége van. Ezért mutat szeizmográfszerü kilengést rendünk története is az évszázadok történelmi síkján. Aszerint emelkedett, vagy sülyedt időszerű ségünk, hogyan találtuk el a fönti, szentferenci mondásból kiindúlva az emberiség sóvárgását. Prófétai előrelátással már a multszázad végén han goztatta a nagy Prohászka, hogy a jövő század a szociálizmusé és annak papja csak ferences lehet. A gyűlölettől túlfűtött századunk szeretetlenlenségben és kapzsiságban didergő fia, szintén baráti szívről álmodik. Az eldurvult reálizmus embe rét, — mégis az ideálizmus természetfölötti légkö rébe vágyik — az örök honvágy gyötri. Innét van az, hogy bár a lelkiélet alapismereteit is nélkülözi, mégis unos-untalan a minszticizmuson tűnődik. Ez magyarázza meg a spiritizmus föllendülését és a sok-sok jóakaratú lélek kapkodó eltévelyedését. Az agyonhajszolt emberiség renaissancera vár a vallási élet terén is. Itt bontakozik ki előttünk
egy újravisszatért szentferenci kor. Ebbe kell a ferences lélek igénytelen egyszerűsége és a reális síkon mozgó Szent Ferenc eget a földdel össze kötő fönséges isteni és felebaráti szeretete. Ezt nyújtja a ma emberének, az öntudatos lelkiséget és többtevékenységet megszemélyesítő Kisebb Test vér. Világi viszonylatban pedig az öntudatos, állapotát és társadalmi helyzetét megszentelő terci árius. Ilyeneket kell ma nevelnünk. Nehéz föladat a többé-kevésbé anyókákkal rendelkező rendiköz ségeink számára. Renaissancet, megújhodást várunk a harmadikrendben is. Egyedül csak ez hozhat forradalommentes újraéledést a társadalomba. Szent Ferenc Atyánk szelemében kell a kor kívánalmainak megfelelően egybekapcsolnunk a tevékenységet és a lelkiséget. Hivatásunk nemcsu pán az önmegszentelődés, vagy a puszta tevékeny élet, de a harmadikrendé sem. Imádságos munka és lelkiséggel telített apostoli tevékenység a cél, oppurtone et importune. — Zökkenő lesz biztos, mivel idősebb terciáriusaink vannak, akiket nem annyira a ferences tevékenység, a forizmus, ha nem inkább az egyéni bűnbánat, a sacristianizmus hatja át. Ezért van szükségünk tevékeny fér fiakra és akadályt nemismerő lelkesedéstől túlfűtött fiatalokra. A pietizmus egymagában nem ferences
- 1 vonás. Ez a szemlélődő szerzetesek sajátja. Non sibi soli vivere, séd et aliis proficere, a szentferenci életprogram. Ez kell a ma emberének is. Most mindenki szociális problémákon rágódik és az emberiséget szeretné boldogítani — így van rend jén. Igen ám, csak a baj és a sikertelen kísérlete zés gyökere az, hogy a modern próféták elgondo lása nem általános. Vagy csupán egy nemzetre, vagy pedig a társadalomak csak.egy rétegére szorítkozik. Ezzel szemben az élethez mindenkinek joga van s mindannyian boldogságra vagyunk teremtve. Ez az érték magyarázata rendünk köz kedveltségének és a harmadikrend elterjedésének is. Ezért jönnek ma oly szokatlanul nagyszámban a harmadikrendbe. Szent Rendalapítónk derűs aszketizmusa, könnyed világszemlélete, eredményes szociális elvei és alkotásai, művész egyénisége, akadályt nemis merő szent fanatizmusa, ma különösen hódít. Nem
-
és kor különbség nélkül, szinte rajzanak alkotásai körül — tudósok és tanulatlanok, előkelők és nincstelenek, művészek és egyszerű lelkek, hiva talnokok és munkások, civilek és katonák, egyhá ziak és világiak egyaránt. — Tapasztalásból tud juk, minden kis tevékenységünk százszoros ered ményt hoz. Ép azért mindegyikünk szentkötelessége felkarolni Szent Rendalapítónk harmadikrendjét. Általa evangéliumi gondolatot viszünk a társada lomba, családba és az egyének életébe is. így szolgáljuk Szent Ferenc atyánk szellemében hiva tásunkat. Azonkívül, biztosítjuk a zavartalan társa dalmi rendet, óvjuk a családi tűzhely szentségét és boldoggá tesszük az egyént. Ezen a munkatéren sokat dolgozhatunk, de — eleget sohasem. — Szent Ferenc Atyánk felhívása legyen mindig kísérőnk — „Kezdjünk el már valamit tenni, mert eddig, vajmi keveset tettünk!“ P. Pusztay Gábor O. F. M .
T\m \M
M atéria pro Conferentiís Casuum Mense Aprili. E Theologia m o rali: Vitus, sexdecim annos natus, inde ab anno saepius in mense se polluit. Ordinarie singulis mensibus frequentat sacramenta. Initio post con fessionem in tentationibus melius quidem orat et efficacius resistit. Sed post octo vel decem dies regulariter, passione devictus, iterum cedit, et exinde, animum despondens, quasi nihil resistens cadere pergit usque ad proximam confessionem, singulis tamen vicibusde lapsu dolens. Titius hactenus, post debitas utique exhortationes et monitiones, poenitenti semper absolutionem con cessit, quia vi passionis magis quam ex pravo habitu lapsus esse videbatur. Est ceterum Vitus puer satis pius et disciplinae observans. Ast tan dem Titius, parvum vel nullum profectum cernens, a se quaerit, nonne nimis benignus erga illum sitQuae est pollutionis malitia ? Quae remedia contra hoc vitium sunt adhi benda ? Quid quoad T itii agendi modum et dubium ? E Jure Canonico: Rationes, ob quas Ecclesia prohibuerit matri monia, quae nam sunt? E S. Liturgia: Quid quoad vasa sacra ?
ergo ad Sempronium confessionem institurus. Post debitas interrogationes confessario constat. Germa num duos filios habentem a tribus annis in matri monio onanistice vivere. Jam bis absolutus fuit, sed, licet quotannis serio sit admonitus, nihil emendatus est. Iterum graviter ipsum admonet Sempronius, et efficacissimus rationibus ab hoc peccato dehortatur. Roganti deinde confessario, num peccatum vere doleat firmeque proponat abhic illud relinquere, Germanus sine fraude et dolo respondet modo ordinario; affirmative. Qua propter confessarius iterum ipsum absolvit, tum quia juxta aliquot auctores nondum est recidivus sensu theologico, tum quia tempore paschali con fitetur, quod signum extraordinarium esse Sempro nius censet. Rectene egit? Quaenam est hujus peccati malitia ? Quae sunt confessarii in hoc vitio impugnando munia ? Quid ad casum ? E Jure Canonico: Quomodo agendum cum iis, qui cum dis pensatione conrtaxerunt matrimonium mixtum validum ? E S. L iturgia: Quid de sacris linteaminibus ?
Mense Majo. E Theologia m o rali: Germanus dicit, se utpote bonum catholicum praeceptum paschale omnino implere velle. Accedit
Mense Junio. E Theologia m o ra li: Florimundus, sacerdos pius et tenerae cons cientiae nuperrime nominatus est parochus in
—
quadam paroecia, ubi vitium onanismi tabissime grassatur, atque idcirco relative pauci ad sacramenta accedunt: per multos enim annos clerus ibidem populum de officiis conjugum et praesertim de hoc vitio instruere neglexit. Valde dolet Florimundus hoc nominationem; deficit ipsi animus ob despe ratam hujus paroeciae conditionem, et hanc desig nationem renuntiare vult. Antequam vero Episcopum
8
—
adit, consilium petit a suo confessario. Quid consilii hic ipsi est daturus? E Jure Canonico: Quomodo agendum cum iis, qui sine dispensa tione contraxerunt matrimonium mixtum invalidum ? E S. L itu rgia: Quid de ministro missae inserviente, quoad necessitatem-qualitatem et numerum ?
Felelős szerkesztő és k ia d ó : P. BAJOR A S Z T R IK 0 . F. M. Nyomatott a Keresztény Nemzeti Nyom davállalat r.-t. üzemében Pápán. (Felelős üzemvezető : Téglássy János.)
