Marketing II. Ipari termék- és formatervező mérnök szak
A termék értéke és a vevőérték. A piacképes termék. A piaci kereslet elemzése. Statisztikai módszerek. A gazdasági megvalósíthatóság. Az új termék üzleti elemzése és marketing stratégiája. 7. előadás
1
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
Amiről ma szó lesz…
Tankönyv: 10. fejezet.
2
A termék értéke és a vevőérték. A piacképes termék. A piaci kereslet elemzése. A gazdasági megvalósíthatóság. Az új termék üzleti elemzése és marketing stratégiája. Statisztikai módszerek.
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
A termék értékének műszakigazdasági felfogása - értékelemzés Az értékelemzés célja a funkció és költség viszony optimalizálása, a legmegfelelőbb termék létrehozása illetve vásárlása érdekében. A termékfunkció az igénynek megfelelő használati értéket fejezi ki a költség a pénzbeli értéket képviseli. Az értékelemzés érdekeltjei
A termékek gyártói A termékeket, termékfunkciókat igénylő fogyasztók Készítette: Dr. Vágási Mária
felhasználók,
A termék értékének műszakigazdasági felfogása – értékelemzés A gyártóknál a cél:
a termékeknek a vevők / felhasználók által igényelt funkciókkal (a megfelelő műszaki jellemzőkkel, minőséggel) való ellátása, és ezeknek a lehető legalacsonyabb költségek mellett történő előállítása. Alapelv: „A termék ne tudjon se többet, se kevesebbet, mint amennyit a vevő igényel és hajlandó érte fizetni” (Miles). Eljárás: a felhasználói igények megfogalmazása termékfunkciók formájában termékfunkciók rangsorolása funkcióhierarchia és termékmodell felállítása.
Készítette: Dr. Vágási Mária
A termék értékének műszaki-gazdasági felfogása – értékelemzés A felhasználóknál (vevőknél) a cél
az igényelt funkció és a beszerzési ár viszony optimalizálása vagyis az igényelt termékfunkciót a legkedvezőbb áron szerezzék meg Emellett a vevőket a hosszabb távú gazdasági érték (value in use ) elve is vezérli .
Az értékelemzés célja alapján a gazdasági érték elvi képlete: Kívánt funkció = Maximális érték Minimális költség
A termékérték az a költség, ráfordítás, amellyel teljesíteni lehet egy funkciót a vevő által igényelt minőségben, a legkisebb ráfordítással Készítette: Dr. Vágási Mária
A termék értékének műszaki-gazdasági felfogása – értékelemzés Hosszabb távú gazdasági érték (value in use): az elvárt funkciónak megfelelő termék beszerzési ára mellett a vevők figyelembe veszik a pótlólagos költségeket (használat során felmerülő költségeket), és a hosszabb távú teljesítményt, az élettartamot. Fogyasztói példa. A lakásokban a jó minőségű anyagból készült, jól funkcionáló, jó szigetelést biztosító nyílászárók élettartama hosszabb, kevesebb javítást igényelnek, a fűtési költségek alacsonyabbak – ezeket a tulajdonságokat a tudatosabb minőség/ár viszony értékelése során a vevők figyelembe veszik.
Készítette: Dr. Vágási Mária
Vevőérték – a vevőnek nyújtott többletérték Fogalma: a termék vevő által észlelt teljes értékének és a vevő által a termék megszerzésére fordított összes költségnek / ráfordításnak a különbsége. A termék teljes értéke a fogyasztónak: az összhasznosság. A megszerzés teljes költsége: minden ráfordítás, nemcsak a termékért kifizetett ár.
Készítette: Dr. Vágási Mária
Vevőérték: a teljes érték és a teljes ráfordítás különbsége Teljes észlelt érték összetevői Termék értéke Szolgáltatások értéke Személyzeti kiszolgálás értéke Imázs értéke
Teljes ráfordítás összetevői Pénzbeni költség Időráfordítás Energia ráfordítás Pszichikai ráfordítás
Készítette: Dr. Vágási Mária
Összérték növelése - a termékminőség javítása - garancia és jótállás biztosítása (amennyiben ez nem kötelező), annak minőségi, időtartambeli növelése - több szolgáltatás nyújtása a termékekhez - az igényeket jobban kielégítő új termékek - egyedi igényekre igazítás
Készítette: Dr. Vágási Mária
Nem pénzbeli vevőköltség csökkentése - a termék könnyű elérhetősége (megfelelő értékesítési
hálózat) és képzett személyzet - információk nyújtása a csomagolás és a címke révén - reklámozással világos, megkülönböztető, megerősítő üzenetek küldése - márkaépítés (a márka megbízhatóságot, minőséget képvisel, csökkenti a vevő kockázatát)
Készítette: Dr. Vágási Mária
A vevő pénzbeli költségének csökkentése
Az észlelt értéknél alacsonyabb ár
Előnyös fizetési feltételek
A haszon egy részének átengedése Vevőlojalitás, tartós kapcsolat esetén hosszabb távon „megtérül” Áruhitel feltételek, lízing
A termék használata során nagyobb előnyt biztosít, mint a versenytársak terméke
Ezt az eladás ösztönzése (reklám, személyes eladás) során be kell mutatni!
Készítette: Dr. Vágási Mária
10.2.
Az üzleti elemzés tartalma Üzleti elemzés bemutatja, hogy mennyire vonzó üzleti lehetőséget képvisel az új termék, milyen jövedelmezőség várható. Ötletek gazdaságossági megvalósíthatóságának elemzése Elfogadott termékkoncepció (termékterv, gyártási terv és marketingstratégia) Végleges bevezetési terv
12
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
A szegmentációs folyamat bemutatása
Potenciális piac meghatározása
Szegmentációs kritériumok kiválasztása Szegmentáció elvégzése
A szegmentumok jellemzőinek feltárása
Célpiacok kiválasztása
Pozícionálás
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
Marketing-mix kidolgozása, marketingakciók
Potenciális piac meghatározása
Szegmentumok képzése Célpiac választás
Pozícionálás
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.3.
Értékesítés és nyereség Kereslet becsléshez alkalmazható módszerek: Demográfiai adatok elemzése Gazdasági prognózisok, piaci előrejelzések (piackutató cégektől) Trend-extrapoláció (felhasználható régebbi termékek / iparági termékek múltbeli értékesítési adatai) Más termékek értékesítési adatai (melyek hasonlóan működnek, mint a jelenlegi termék) Szakértői becslések Menedzserek tapasztalatai (saját korábbi tapasztalat alapján) 15
10.3.
Értékesítési előrejelzési módszerek A piac méretének jelzőszámai (piaci felvevőképesség mérőszáma): Piacpotenciál (az elméletileg lehetséges eladások összessége) Példa: televízió vs mosogatógép a háztartásokban
Piaclebontásos módszer:
Ellenkező irány. Különböző piacok potenciális vevőinek számának becslése és összeadása.
Becsült vásárlási koefficiens (KSH)
16
Lehető legnagyobb sokasságból kiindulva potenciális vásárlók körének csökkentése, cél a teljes piacpotenciált képviselő csoportig eljutni.
Piacfelépítéses módszer:
Q=n x p x q
Átlagos vásárlási mutatóval a lehetséges vevők számát beszorozzák.
10.3.
Értékesítési előrejelzési módszerek
Láncmódszer: Új üdítőital piacméretének becslése
Kiskereskedelmi scanning:
17
Kereslet = Népességszám X egy főre eső rendelkezésre álló jövedelem X Élelmiszer-kiadásokra fordított átlagos jövedelem százaléka az összjövedelemhez viszonyítva X italvásárlásokra fordított átlagos jövedelem százaléka az élelmiszervásárlásokhoz viszonyítva X üdítővásárlásra fordított átlagos jövedelem százaléka az az italvásárlásokhoz viszonyítva. Fogyasztási cikkek forgalmának nyomon követése szám- és vonalkódok alapján. A forgalom így termékenként, üzletenként, földrajzi területenként, időszakonként, stb. kimutatható.
10.3.
Értékesítési előrejelzési módszerek
Trend-extrapoláció:
Idősorok alkotása múltbeli eladások alapján. Idősorok összetevői:Y=T x C x S x E
Ahol Y= forgalom, T=trend, C =ciklikus ingadozás, S=szezonális ingadozás, E=váratlan események
Statisztikai elemzések:
Számítógépes programok segítségével (regresszióanalízis, korrelációelemzés) az elemzésbe bekapcsolják a termék értékesítését befolyásoló különféle valós tényezőket (ár, jövedelem, népességszám, reklám).
10.3.
Értékesítési előrejelzési módszerek
Szubjektív módszerek:
Delphi-mószer: független szakértők megkérdezése Forgatókönyv: szakemberek a jövőbeni társadalmi-gazdaságitechnológiai folyamatok alakulásának alternatív lehetőségeit vázolják fel. Menedzseri megítélés (managerial judgement): vállalati menedzserek, értékesítései személyzet saját tapasztalatai és megérzései.
A piaci előrejelzés IKU modellje (értékesítés és nyereség becslése)
IKU modell: előrejelzés az innováció terjedése alapján
20
I: új termék ismertsége K: kipróbálás U: újravásárlás
Nyereség = (A) x (B) A (eladott mennyiség): vásárlók száma x terméket ismerők száma (%) x kipróbálás mellett döntők (%) x újravásárlók (%) B (egy termékre jutó nyereség): egy termék árbevétele – egységköltség
10.3.
IKU-modell alkalmazása
Új autókarosszéria-polírozó paszta piacra vitele.Várható nyereség becslése:
21
10.3.
Autótulajdonosok száma: 3 millió Azok aránya, akik között az új termék ismert lesz: 40% Azok aránya, akik ismerik és kipróbálás mellett döntenek: 20% Azoknak az elárusítóhelyeknek a száma, amelyek tartani fogják az új terméket: 40% Azok aránya, akik megkedvelik a terméket és újra vásárolnak belőle: 50% Egy vevő által évente vásárolt termékmennyiség: 2 doboz A vállalat árbevétele egységnyi terméken: 2000Ft A termék egységköltsége a tervezett értékesítési forgalom mellett: 1200 Ft. Tervezett nyereség: 3 000 000 x 0,40 x 0,20 x 0,40 x 0,50 x 2 (20001200) = 76 800 000 Ft Példa
10.3.
Vásárlás gyakorisága
22
A vevők a terméket csak egyszer vásárolják meg - Divatcikkek A vevők a terméket többször, de ritkán vásárolják – Tartós fogyasztási cikkek A vevők a terméket többször és rendszeresen vásárolják – nem tartós fogyasztási cikkek
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.4.
Fedezetszámítás
Új termék bevezetésekor a vállalat mérlegeli, mekkora árbevételre, illetve nyereségre számíthat. Fedezetszámítás segítségével határozható meg az a kibocsátási volumen, amelynek elérésekor a termék előállítási költségeit már fedezi a termékértékesítésből származó árbevétel 1. 2. 3.
23
Fedezeti mennyiség (BEQ) Fedezeti árbevétel (BES) Fedezeti százalék/ráta
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
Fedezetszámítás
Fedezet vagy kritikus mennyiség, az értékesítésnek az a volumene, amely mellett az üzlet még nem termel nyereséget, de nem is veszteséges
A fedezeti pont az az értékesítési mennyiség, amely mellett egy adott áron az árbevétel éppen fedezi a költségeket.
BEQ=FC/(p-AVC)
Fedezet árbevétele – a vállalat költségeit figyelembe véve mekkora bevételt kell elérnie, hogy nullszaldós legyen BES=FC/PM BES: fedezeti árbevétel vagy fedezeti érték PM= (p-AVC)/p * 100 FC: állandó költség
BEQ: FC: AVC: p:
fedezeti vagy kritikus mennyiség állandó költség átlagos változó költség ár
PM:
fedezeti ráta, fedezeti %
10.5.
Cash-flow terv
A cash-flow (pénzforgalom) tervének elkészítése alkalmas arra, hogy a vállalat megvizsgálja, rendelkezésre áll-e a fejlesztéshez a szükséges pénzfedezet a fejlesztés és a bevezetés folyamán. Következő kérdésekre keresi a választ:
25
Mekkora a megtérülési idő? Mennyi idő telik el, amíg az új termék árbevétele fedezi a befektetéseket? Mekkora a terhelés maximuma? Azaz az új termék bukása esetén mekkora az a veszteség, amelyet más termékeken kell kigazdálkodni? Érdemes-e folytatni az adott innovációt?
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
A pénzforgalom tervezése
26
10.5.
Példa
Markov-láncmodell
Márkahűség és a márkaváltás tendenciáinak leírására és előrejelzésére szolgál Olyan sztochasztikus folyamat, amelynél a rendszer egymást követő állapotai mindig csak a közvetlenül megelőző állapottól függnek. A módszer alkalmazható: jól meghatározott (rendszerint fix) periódusokban több lehetséges kimenet esetén Fogyasztói márkahűség több hónapon keresztül (ceteris paribus fennállása mellett) Dinamikus piaci szituáció: fogyasztási cikkek (FMCG) esetén a vevő többször választ a különféle márkák között, így döntési sorozatok jönnek létre.
Felhasználva: Kelemenné Dr. Erdős Anikó
Markov-láncmodell alkalmazható
homogenitási feltétel – átmenet-mátrix valamennyi fogyasztóra érvényes állandósági feltétel – a mátrix nem változik
Két feltétel egyidejű fennállása szükséges
Ha a fogyasztó a t– 1-edik időszakban egy meghatározott márkát vásárolt, milyen valószínűséggel vásárolja ugyanazt vagy más márkát a t-edik időszakban.
döntés-előkészítési eszköz egyszerű, gyors, betekintést ad a piaci folyamatokba, matematikai becslést ad piaci szereplők, kategóriák mozgásairól megbecsülhető, hogy az átmenet-mátrix megváltoztatására irányuló vállalati erőfeszítések milyen hatást gyakorolnak a piacra a marketingakció lebonyolítása és költsége nélkül látható, hogy egy akció növeli-e a vállalat piaci részesedését vagy sem mátrixhoz szükséges adatok beszerezhetőek piackutatással vagy a vevők megfigyelésével - monitorozással Felhasználva: Kelemenné Dr. Erdős Anikó
Markov-láncmodell inputja 2 adathalmaz
Jelenlegi (kiinduló) helyzet – sorvektorokban adjuk meg st Átmenet vagy márkaváltási mátrix P valószínűségi vektorokból áll, amelyek az egyik állapotból a másikba való márkaváltás valószínűségét tartalmazzák Megmutatja, ha a fogyasztó t-1-edik időszakban egy meghatározott márkát vásárolt, milyen valószínűséggel vásárolja ugyanazt vagy más márkát t-edik időszakban.
Felhasználva: Kelemenné Dr. Erdős Anikó
Markov-analízis
Hosszú távú előrejelzésnél t nagyon nagy, végtelenhez közelítő értékét vesszük alapul. Abból az előfeltevésből indulunk ki, hogy a rendszer eljut egy egyensúlyi helyzetbe, amelyet stabil állapotnak hívunk.
A vásárlások után a piac egyensúlyi állapota következik be, azaz az egyes állapotokat jellemző érték ugyanakkora marad. Gyakorlatban addig szorzunk, amíg két egymást követő szorzat eltérése elhanyagolható nem lesz. Algebrai úton:
st = st-1st = st-1(P)= st-2(P)(P)=…= s1(P)t-1 Felhasználva: Kelemenné Dr. Erdős Anikó
Példa
Maros Kft. magyar piaci részesedése 25%. Maros vevőinek 88%-a lojális maradt a céghez, de 12% a konkurencia termékeit veszi. A konkurencia fogyasztóinak 85%-a maradt hűséges a versenytársakhoz, de 15%-ot sikerült a Maros vevői közé csábítani. Ha ugyanez a tendencia folytatódik, milyen piacrészesedést várhat a Maros
1 év múlva? (rövid távon) Hosszú távon?
A fogyasztó minden évben csak a Maros és a konkurencia márkái közül választ!
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
Példa 1-es állapot: amikor a vevő csak Maros marcipánt vásárol 2-es állapot: amikor a vevő a konkurencia marcipánját vásárolja meg. P átmenet mátrix: 0,88 0,12 P=
0,15 0,85
S1[0,25 0,75] s2=s1(P)=[0,25 0,75]
0,88 0,12 0,15 0,85
= [(0,25)(0,88)+(0,75)(0,15) x
(0,25)(0,12)+(0,75)(0,85)] = = [0,3325 0,6675]
1 év múlva a piac 33,25%-a lesz az 1–es állapotban, vagyis marost fog vásárolni. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
Példa [x1 x2] = [x1 x2]
0,88 0,12 0,15 0,85
x1 + x2 = 1
x1 = 0,88x1 + 0,15 x2 x2 = 0,12x1 + 0,85 x2 x1 + x2 =1 0,12x1 – 0,15 x2 = 0 0,12x1 – 0,15 x2 = 0 x1 + x2 =1 x1= 0,5556 és x2=0,4444 Azaz a Maros cég piaci részesedése hosszú távon 55.56% lesz. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.6.
Marketingstratégia
34
A marketingstratégia az új termék belátható piaci életpályája során jellemző marketingcélokat, -feltételeket, -eszközöket és az elvárt eredményességet fogalmazza meg. Termékkoncepció kialakítása során már körvonalazódott. A vállalat alapvető célja az új termékkel alapvetően a nyereség.
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.6.
Termékstratégia
35
Termékváltozatok száma Csomagolás (fizikai és marketing funkciók meghatározása) Márkanév (márkastratégia, új márkanév legyen-e, mit szimbolizáljon, kiejthetőség, fantázianév stb.) Szolgáltatások (termékhez kapcsolódó szolgáltatások formái, vevőszolgálat)
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.6.
Árstratégia Árstratégiai döntések: Árképzés elve (10.3. ábra!):
Költség: haszonkulcsos árképzés
Kereslet: elismert értéken alapuló árképzés
36
Elfogadott ár – önköltség = nyereség
Konkurencia: versenytársakhoz igazodó árképzés
Egységköltség + nyereség(%) = eladási ár
Versenytársak referenciaárai
döntés saját árról = nyereség
Árstratégia: lefölöző, behatoló Árdifferenciálás, árengedmény (kereskedők, fogyasztók)
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.6.
Értékesítési stratégia Döntések: Értékesítési csatorna hossza Konkrét forgalmazók kiválasztása és ösztönzők Intenzív, szelektív vagy exkluzív értékesítés Értékesítési módok (személyes eladás, direktmarketing stb.)
37
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.6.
Értékesítési stratégia Értékesítés tervezésének főbb szempontjai: Fogyasztók jellemzői: száma, földrajzi megoszlás, vásárlási szokások stb. Termékjellemzők: eltarthatóság, funkciók, standardizálhatóság, szolgáltatások szükségessége stb. A piaci közvetítők jellemzői: elérhetőségük stb. Versenytársak jellemzői: eladási helyhez való közelség. Vállalat jellemzői: likviditás, termékválaszték, marketingstratégia stb. Környezeti jellemzők: gazdasági környezet, jogi szabályozások stb. 38
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.6.
Kommunikációs stratégia Döntések: Reklámüzenet: termékpozicionálás és a fogyasztók vásárlási motívumai. Médiaválasztás: potenciális vevőkör és azok elérése milyen eszközökkel lehetséges. Hatékonyság (forgalomnövekedés): reklámozás intenzitása és hatásosság Költségvetés: forgalom százalékában, fix összegben, versenytársakhoz képest stb. Vásárlásösztönzés céljai: kipróbálás, termékelfogadás, újravásárlás. Alkalmazandó eszközök és vásárlóknak nyújtandó előnyök. 39
Dr. Bíró-Szigeti Szilvia
10.6.
Kommunikációs stratégia A reklámhatás szintetizáló modellje: 1. Ráhatás – Figyelem 2. Érdekelté tétel – Érdeklődés 3. Kommunikáció – Megértés 4. Empátia – Szimpátia 5. Meggyőzés – Meggyőződés 6. Motiválás – Cselekvés
40
Példa
10.6.
Kommunikációs stratégia
Copy-stratégia:
Rövid összefoglaló:
41
Alapvető piaci információk Vállalati marketingstratégia ismertetése Célcsoportok, célok, problémák
Ígéret: a vevőnek kínált előnyök Érvek: bizonyítékok, amelyek alátámasztják az ígéretet Hangnem: stílus Útmutatók és problémák megfogalmazása
Példa
Köszönöm a figyelmet!