Marketing II. Ipari termék- és formatervező mérnök szak

Marketing II. Ipari termék- és formatervező mérnök szak

Új termék bevezetése a nemzetközi piacokon. Nemzetközi piaci ismeretek. A fogyasztóvédelem és a társadalmi felelősség 5. előadás

1

Dr. Bíró-Szigeti Szilvia

Amiről ma szó lesz… 

Tankönyv: 16. fejezet.



Témakörök: 1. 2. 3.

2

Új termék bevezetése a nemzetközi piacokon. Nemzetközi piaci ismeretek. A fogyasztóvédelem és a társadalmi felelősség.


Termékinnováció a nemzetközi piacokon 

Új termékek külpiaci bevezetési formái:   

3

16.1.

Exportálás Licencia eladás és helyi gyártás Leányvállalatok által történő helyi gyártás és forgalmazás


Piacok

kettéválása Számuk jelentős, de szinte nincs is diszkrecionális jövedelmük

Számuk kevés, de jelentős a szabadon elkölthető jövedelmük

Gazdagok

„Harmadik”

Szegények

piaca

piac

piaca

Szükségleteik személyre szólóan (tailor-made) kielégíthetők 4

Alapszükségletek kielégítése: uniformizált tömegtermékkel Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

„Harmadik” piac Harmadik piac létrejötte: gazdagok szegényeiből és szegények gazdagjaiból. A termelő számára egységes piacként jelenik meg a harmadik piac. Személytelen, az igénystruktúra relatív meghatározhatatlansága jellemző rá. A harmadik piac részesedése zsugorodik (példa: Magyarország).

 

 

5

Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

„Harmadik” piac Ellentmondás feloldása:  Sztenderdizálni az igényeket: méretgazdaságosság

nagyvállalatok

árcsökkenés

marketingtevékenység

CSR

Sokfunkciós termék előállítása:



nagyon olcsó termék

önköltségcsökkentő termékfejlesztés magas termelékenység hibás: költség-plusz árazás

Stratégiai megoldások:



szegmentációs és differenciálási stratégiák

finomhangolás

környezethez való folyamatos alkalmazkodás 6


Földrajzi környezet hatása Adott ország topológiája (síkság és magas hegyek viszonya)



 

Példa: Chile. Észak-dél (1500 km) szállítási szempontból „rövidebb”, mint Kelet-nyugat (150 km). Termékfunkciók (megkövetelt adaptáció):    



7

extrém hőmérséklet, humiditás, sótartalom, hegy- és vízrajz. „Trópusi kivitel” Országon belüli óriási különbségek (pl.: Ghána) Diesel autók: volt Szovjetunió és Kanada

Disztribúciós rendszer megtervezése: infrastruktúra, koncentrált módon élő (izolált) lakosság, szállítás.


Földrajzi környezet hatása Környezetvédelem:







1990-es évek: a „környezet„ évtizede: nemzeti, vállalati és egyéni konszenzusok létrejötte a környezet védelme érdekében (= üzleti érdek). Minden országot elsősorban a saját környezete érdekli, régiónként és országonként jelentős eltérések. 

 

8

Veszélyes hulladékok elszállítása és tárolása fejlett országból fejletlen országba. Külföldi termelőegység létesítésénél a beruházó kevésbé figyel a környezeti hatásokra, mint „otthon” Üzleti lehetőségek a környezetvédelemben: tisztító berendezések iránti kereslet megnőtt.


16.3.

A termékek nemzetközi életciklusa 1.

2. 3.

4.

5. 6.

9

Egy technológiai újdonságot jelentő új termék létrehozása és bevezetése az innovációban élenjáró ország belső piacán kezdődik, A forgalmazás fokozatosan, időben elnyújtva kerül át a legfejlettebb, majd a kevésbé fejlett gazdaságú országokba. A bevezető ország technológiai előnyből eredő profitelőnyt hasznosít. Közben a termék gyártását is fokozatosan kihelyezik a fejlett majd kevésbé fejlett országokba, a helyi cégek licencia vásárlásai, vagy a nemzetközi leányvállalatok révén. A terméket eredetileg bevezető ország a termék gyártásával felhagy, azt importból szerzi be. Fennmarad azonban az innovációs előnye, s ezen alapuló újabb termékek bevezetésén munkálkodik.


A nemzetközi termékéletciklus aktuális jellemzői 

10

16.3.

Főbb hatások a termékéletciklusra és szakaszaira:  A termékek kifejlesztése, gyártása és bevezetése nem annyira az innovációban élenjáró (innovátor) ország(ok)hoz, mint inkább multinacionális / globális cégekhez kapcsolódik,  Méretgazdaságosság előnyének és a helyi előnyök kihasználása,  Az új termék bevezetése nem korlátozódik egyetlen ország piacára sem,  A globálisan homogén keresletű új termék bevezetése világméretű lehet,  A marketingmix nagyobb részt mindenütt azonos,  A multinacionális típusú bevezetés: figyelembe veszi a helyi gazdasági-kulturális feltételeket.


A nemzetközi termékmenedzsment főbb döntései 

11

16.4.

A nemzetközi termékmenedzsment főbb döntései  A külpiacra egyedi termékeket vagy termékvonalakat vezessenek-e be?  Milyen minőségű terméket vezessenek be?  A külpiacokon / a globális piac részpiacain egy vállalat a termék-életciklus mely szakaszát képviselő termékét vezessenek be?  Egyenesen külpiacokra tervezett terméket vezessenek-e be?  Standard vagy adaptált terméket vezessenek-e be?  Milyen (standard vagy adaptált) marketingprogrammal támogassák a bevezetendő termékeket?  Mikor váltsák fel a termékexportot helyi gyártással, illetve mikor célszerű egyből helyben gyártani a terméket? Dr. Bíró-Szigeti Szilvia

Változások a nemzetközi piacokon 

Globalizáció: 

   

12

Globális vállalati modell: a világ legolcsóbb helyén szerzi be a nyersanyagokat, a legolcsóbb munkabérű országokban dolgoztat és a legattraktívabb piacokon értékesít. Egységes termékek, fogyasztói magatartás és marketingtechnikák. Külföldi munkavállalás Nemzetközi turizmus Kommunikációs technika



Globalizáció (folyt.): 

Internet térhódítása   

13

Disintermediation = közvetítők kikapcsolása Óriási, diverzifikált vállalatok – tömegmanipuláció – kulturális korlátok áttörése Világméretű termékburjánzás és beszerzési források számának növekedése – fogyasztói döntéshozatal



Lokalizáció:    



ellentrend „frangol”: a francia kormány harca Étkezési szokások Kisebb vállalatoknak lehetőség

Interdependencia: 



14

Kölcsönös függőség Exportpiac és import igénybevétele



Zárt piacok:     



Régen: KGST piacok, Japán Most: Észak-Korea, Kuba Sajátos üzleti konstrukciók és technikák, melyek általában bonyolultabbak. Liberalizáció: fogyasztói profit. Vállalatbirodalmakon belüli tranzakciók piaca.

Internacionalizálódás:   

15

Eltűnőben a vállalatok nemzeti jellege Meinl, Smith and Wesson (colt) Nemzetiség szubjektivizálódása: hazai vállalat az, aki hazaiként viselkedik. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT


Termék / márka nemzeti jellege:  



Diverzifikált vállalatok:   



Mercedes, Citroen, Suzuki, Skoda (?) Egytermékes vállalatok vs többtermékes vállalatok. Termelés: az önköltség és az eladási ár függvénye. Lazább az ár és az önköltség kapcsolata.

Résztvevők száma: 

16

Egyre magasabb, így például az összes potenciális forrást nem lehet a döntéshozatalig megismerni.



Termékek és termékféleségek száma: 



Klasszikus közgazdaságtan absztrakciója lehetetlen: egy pénzegységre jutó élvezeti érték alapján történő vásárlói döntés. Árszóródás: 



Nagy értékű termékek részesedése  

17

tökéletlen informálódás : pl. biztosítások Just-in-time rendszer Árkalkuláció fontossága


Kultúra és fogyasztás 

       

Pszichológiai tényezők Szükségletek és vágyak Szelektív percepció Viselkedési normák / attitűd Attitűd a pontossággal kapcsolatban Mobil-etikett Dohányzás Megjelenés Öltözködés / divat

18


Pszichológiai tényezők 

A fejezet célja: 



A kultúra és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata, valamint a társadalmi / gazdasági / pszichológiai tényezők hatásának feltárása vásárlói döntésre.

Ember és kultúra kapcsolata:

Emberek hozzák létre és formálják



Az emberek formálódnak a kultúra által.

Ronen (1986): 



19

ha más népek kultúrája nagyon eltér a sajátunktól, akkor teljes és objektív megértése akadályokba ütközik. Saját kultúránk jellegzetességei csak akkor tudatosulnak, ha szembesülünk más kultúrával. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

Pszichológiai tényezők 

Douglas (1979):  



20

A fogyasztás minden történelmi időszakban az adott kultúra kifejeződése. A kultúra határozza meg a közösséget, az egyéneket, a társadalmi rendszert, a gazdasági és a politikai rendszerrel együtt. A javak a világról alkotott képünk megjelenítésére és megszilárdítására szolgálnak.


Szükségletek és vágyak 

Slater (1997): szükségletek csoportosítása

Igazi szükségletek

  



Kreált szükségletek

Maslow-piramis (szükségletek hierarchiája) Sahlins és Douglas (1976, 1979): az emberi szükségletek minimuma koronként és kultúránként különböző. Az, hogy egy tárgy alkalmas-e egy szükséglet kielégítésére, a tárgynak az adott kultúrában tulajdonított jelentésétől függ. Vásárlási döntés is kultúrafüggő: funkcionális vagy társadalmi szükségleteket elégít-e ki egy termék. 21


Szelektív percepció 

Saját kultúránk meghatározza, hogy mit látunk (mit akarunk látni) és mit nem láthatunk (nem illik bele az eddigi tapasztalatainkba)

Szelektivitás

Példa: vacsora (vendég)?

22


Viselkedési normák / attitűd 

Marketingesek számára a legfontosabb terület:  



Az attitűd kialakulási módja Az attitűd módosítási lehetőségeinek ismerete

A társadalmi normák a viselkedés módjára vonatkoznak, amelyek előírják, hogy bizonyos szituációkban hogyan kell viselkedni.

23


Társadalmi csoportok / család 

Fejlett országok: 

Kollektivista országok:   



Individualista országok:  



Gyermek, mint csoport része, a csoport az egyén identitásának része. Társadalmi mobilitás nehéz. Döntéshozás: csoportos, nagyobb befolyása van a nagyszülőknek és szülőknek a döntésre. A gyermek társadalmi státuszát meghatározza a család, de a társadalmi mobilitás könnyű. Egyéni döntéshozás.

Fejlődő országok: bővített nagycsalád (gazdasági és társadalmi funkció) 24



Maszkulin (férfias) társadalmak: 



Napi cikkek vásárlása nők feladata, nők döntése

Nők helye a társadalomban: 

 

25

Elsősorban a vallástól függ. Nők a munka világában. Példa: jogosítvány.


Társadalmi csoportok / család Család és házasság (Nielsen Piackutató Intézet, 2007) Állítás

Magyarország (%)

Európai átlag (%)

A házasság életcéljaim egyike.

64

46

A házasság egész életre szól.

65

61

Házasodásra és megállapodásra legalkalmasabbak a 30-as évek.

70

73

Hosszú, stabil párkapcsolatot ugyanolyan értékesnek tartok, mint egy házasságot.

51

77

Esküvő után szeretnék gyereket.

81

84

A házasságban élők gyermekei boldogan és nagyobb biztonságban nőnek fel, mint az elváltaké.

65

67

A kisgyerekes anyáknak nem kellene dolgozniuk.

61

30

26



A vevőket kategorizáljuk egy adott termékhez való viszonyuk alapján: 

Megfelelő (kényelmi) termékek:   

  

27

Alapszükségletet kielégítő termékek (cukor, tej), Impulzus termékek (ha véletlenül meglátjuk, megvesszük: rágó), Szükséghelyzet termékek: fájdalomcsillapító, esernyő

Bevásárlási termékek: azok a termékek, melyek megvásárlása előtt a vevő nem készített preferencia-térképet. Speciális termékek: a vevő preferencia-térképpel rendelkezik, nem hajlandó helyettesítő terméket vásárolni. Nem igényelt termékek: pl: új termékek, biztosítások





Ugyanaz a termék tartozhat az egyik kategóriába egy adott piacon és egy másik kategóriába egy másik piacon. (pl. kerékpár) Azonos szegmensbe tartozás gyakran csak látszat. 

Gyorsétkeztető hálózatok sikere a világban: 





Státuszszimbólum (speciális termék) alacsony státusz (bevásárlási termék). Fogyasztók végezték el a gyártó helyett a szegmentálást.

Középosztály kialakulása:  

28

luxus innovátorok száma nő, hivalkodó fogyasztás térnyerése (Példa: Japán) Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

Jövedelem / vásárlóerő 

Jelentős eltérések a keresetek tekintetében az Európai Unión belül.  

Általános gazdasági fejlettség Két ország összehasonlítási alapja: 



29

egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett érték + az egy főre jutó, havi bruttó átlagkereset.


Jövedelem / vásárlóerő 

Az egy főre jutó, havi bruttó átlagkereset:   



Élmezőny: Norvégia, Németország, Svájc. Középmezőny: Magyarország. Sereghajtók: Románia, Bulgária, Ukrajna.

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett érték (=egy főre jutó éves jövedelem, mely az árszintek különbözőségét is figyelembe veszi):   

30

Élmezőny: Svájc, Norvégia, Németország. Hátsó-középmezőny: Magyarország (Az átlag fele). Sereghajtó: Észtország.


Fogyasztási szerkezet  

A lakosság szabadon elkölthető jövedelme nagyban meghatározza a fogyasztási szerkezetet. Főbb kategóriák: 1.

2. 3. 4.

5. 6.

31

Rezsi: ~20% Élelmiszer: ~20-25% Közlekedés: ~20-25% Ruha és cipő: ~5-10% Szeszes italok és dohány: ~3-6% Rekreáció: ~5-22%


Háztartási kiadások alakulása Európában 

Étterem:  



Öltözködés:  



görögök: 10% magyarok: 3,6%

Élelmiszer:   



spanyolok és görögök: 18% magyarok: 5%

románok: 37,8% magyarok: 25% osztrákok: 13%

Lakhatási körülmények (átlagos szobaszám és négyzetméter): 

  32

magyarok: 2,6 szoba és 75 nm alapterület osztrákok: 3,4 szoba és 91 nm alapterület luxemburgiak: 5,5 szoba és 125 nm alapterület Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

Attitűd a pontossággal kapcsolatban 

 

Pontosan érkezni (41%) Kicsit hamarabb érkezni (27%) Késés megengedett (32%) 

 

33

5-15 perc megengedett 30 perc elviselhető 1 óra késés elképzelhetetlen


Mobil-etikett Mit illik tenni, ha családi vagy baráti vacsora alatt csörög a mobiltelefon? Kutatási eredmény (GfK, 2006) Vélemény

Összesítet t arány

Magyarország

Mindig ki kell kapcsolni a mobiltelefont.

35

27

Ha csörög a telefon, nem kell felvenni.

30

28

Fel lehet venni a telefont, de csak röviden lehet beszélni.

21

25

Fel lehet venni a telefont, de a beszélgetéshez ki kell menni.

8

6

Fel lehet venni a telefont, és olyan hosszan beszélgetni az asztal mellett, ameddig csak akarunk.

3

2

Nehéz megmondani.

4

10

34


Dohányzás 



Országonként eltérő szabályozás. Magánéletben:Vendégségben a házigazda megtilthatja-e a dohányzást az otthonában?  

35

Igen, de más külső helyen (pl. terasz, kert) engednie kell. (északi, nyugati országok) Nem (déli – mediterrán országok)


Megjelenés 

Felmérés: szépségápolás és külsőnk megváltoztatása.

36 GfK Roper jelentés, 2007


Öltözködés / divat  

Városok, ahol a legjobban öltözöttek az emberek: Párizs, Milánó, London, Róma, Moszkva Divat követése korfüggő: 

 



15-29 év: 50% 30-49 év: 36% 50 év felett: 23%

Férfiak öltözködése Magyarországon

37


A termékek életciklusának fenntarthatósági kérdései 



A fenntartható fejlődés alapelve:  A jelen generációk szükségleteinek kielégítése ne sodorja veszélybe a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.  Erőforrások védelme, fogyasztás racionalizálása Rövidülő életciklus:  technológiai fejlődés (elhasználódástól független)  a piaci verseny  



38

11.7.

a termékdifferenciálás ösztönző marketingeszközök

A társadalmilag felelős vállalati termékpolitika, mint versenytényező:  Jogszabályok, társadalmi érdekek. (Versenyelőny?)


A fogyasztóvédelem és a társadalmi felelősség I.   

 



“Legyen hiteles a mérleged, súlyod, hiteles a mértéked és a vékád.” A fogyasztóvédelem kialakulása - fogyasztói társadalom kialakulása Fő jellemzői:  Nagy mennyiségű, tömeges, iparszerű árutermelés és piaci szereplők közti verseny. Igény a fogyasztói érdekek védelmére. A 20. század:  Dominánssá válik a tömegtermelés és az irányított fogyasztói igény.  A tömegkommunikáció a kereskedelem szolgálatába áll.  Új értékesítési formák és marketing eszközök jelennek meg. Magyarország: 1980-as években történt paradigmaváltás (vásárlóból és igénybevevőből fogyasztó lesz).  Külön cselekvési és támogatási program kidolgozása a szegények számára. Prezentációt készítette: Dr. Bíró-Szigeti Szilvia

A fogyasztóvédelem és a társadalmi felelősség II. 



  

Jog az alapvető szükségletekhez, biztonsághoz, egészséges környezethez, a választáshoz és képviselethez, a biztonsághoz, tájékoztatáshoz, oktatáshoz és kártérítéshez kár esetén. Újabb jogok: a termékbiztonságra, a gazdasági érdekek védelmére és az árfeltüntetésre, félrevezető reklám és hirdetés elleni védelem, a hibás termékek által okozott károk, valamint a tisztességtelen vagy egyenlőtlen ügyletek, szerződési feltételek, agresszív szerződéskötési feltételek szabályozása. Az alapjogok a végső felhasználókat illetik meg. A jogok érvényesítésének eszköze: a jogalkotás, az egységes fogyasztóvédelmi szabályozás kialakítása. A fogyasztóvédelem főbb céljai: a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme, a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme és a fogyasztók tájékoztatása.

Prezentációt készítette: Dr. Bíró-Szigeti Szilvia

A marketing fogyasztóvédelemi vonatkozásai I. 





A marketingfilozófiában egyre erőteljesebben megjelenik a társadalmi szempontok figyelembevétele, mely az üzleti szférában csupán közvetve kapcsolódik a profitmaximalizálási célokhoz. A társadalmi szempontok integrálásnak célja:  vállalat belső működésének hatékonysága  kapcsolatainak és jó hírnevének erősítése  versenyképesség növelése A közérdek figyelembe vétele:  Környezetvédelem  Természet és emberbarát termékek gyártása és ilyen csomagolóanyagok használata  Anyag és energiatakarékosság  Fogyasztói érdekvédelem biztosítása


A marketing fogyasztóvédelemi vonatkozásai II.

Etikai befolyásolás

Szabályozás hatása

Marketing

Versenyből eredő hatások

Politikai befolyás

A fogyasztóvédelemre gyakorolt főbb befolyások Prezentációt készítette: Dr. Bíró-Szigeti Szilvia

A marketing fogyasztóvédelemi vonatkozásai III. Marketingproblémák a marketingmix egyes elemei terén Termékkel kapcsolatos problémák

Árral kapcsolatos problémák

Nem biztonságos termékek Gyenge minőségű termékek Javító, karbantartó szerviz, ügyfélszolgálat hiányosságai Megtévesztő vagy hiányos csomagolás Megtévesztő vagy hiányos információk a használati és kezelési útmutatóban

Megtévesztő árak Tisztességtelen áruhitel-feltételek Garancia és szavatosság érvényesítésének problémái

Promócióval kapcsolatos problémák

Értékesítéssel kapcsolatos problémák

Megtévesztő reklám Gyermekeket megcélzó reklám „Beetető” vagy „csali” reklámok Nyugtalanságot ébresztő reklámok Megtévesztő személyes eladási módszerek

Jogosulatlan értékesítés és márkahasználat Piramis típusú értékesítés Megtévesztő áruelhelyezés az üzletekben

Prezentációt készítette: Dr. Bíró-Szigetiösszefüggő Szilvia 12.1. táblázat: A marketing fogyasztóvédelemmel problémái

Vállalatok társadalmi felelőssége I. 



A társadalomközponti marketingkoncepció értelmében egyensúlyt kell találni a vállalat profitigénye, a fogyasztók egyéni érdekeinek kielégítése és a társadalmi érdek között (Kotler, 1994). A fogyasztói társadalom a vállalatok marketingorientációja:  

 

a társadalmi felelősség hiánya, a féktelen fogyasztásra való ösztönzés, A társadalomra veszélyes hatások elsősorban a marketing hagyományos felfogásához kapcsolódnak

A kiterjedt és szabályozott jogi környezet - a fogyasztóvédelmi szabályok betartása a vállalat érdekeltsége is, Etikai követelmények magukkal szemben: 

karitatív tevékenység, jótékonykodás vagy a fogyasztók oktatása - imázs építés, áruvásárlási lehetőségek, reklámok, akciók.


Kulturális marketing I. 



A kulturális vállalkozások kínálata alapvetően mentális, lelki, érzelmi hiányérzet kielégítését célozza meg. A kulturális intézmények két csoportja:  A tartósan ugyanazon a helyen, ugyanabban a szervezeti formában, intézményesített módon működő intézmények.  Akár rendszeresen visszatérő módon, akár csak egyszeri alkalommal megrendezésre kerülő rendezvények.

Kulturális marketing II. 

Kulturális marketing piaca:  Vevők: nézők, látogatók  Mentális igényeik kielégítése érdekében hajlandók belépőt vásárolni.  A jegybevételek általában nem fedezik a kulturális vállalkozás ráfordításait.  A költségek fedezése: egyéb forrásokat bevonása, támogatók szerezése  Erőforrások: pénz, termék (produkció), művészek, szereplők, aktív résztvevők, technikai feltételek, szolgáltatások, humán erőforrás, személyes közreműködők.  Célcsoport:  Protokollvendégek  Nézők  Média  Lakosság  Támogatók  Turisták  Szponzorok  Önkormányzat  Segítők  Szakhatóságok  Egyéb szervezetek

Kulturális marketing III. 

Információk  A versenytársak figyelése és a célcsoport vizsgálata segít:  a versenyhelyzet felmérésében  a versenyelőny erősítésében  A szekunder információk segíthetnek feltárni  a kínálati oldalt (hirdetések, prospektusok, reklámlevelek, ajánlatok, versenytársak hirdetései, kritikák).  a megkülönböztetést, differenciálási szempontokat.  A primer információk tájékoztatnak:  az adott célcsoport értékrendjéről,  kulturális fogyasztásuk motívumairól,

Kulturális marketing IV.  

Marketingdöntések: (1) Termékdöntések  A kulturális intézmények termékmixe  Minőségi követelmények, amelyeket a produkciótól az alkotó elvár  Kommunikációs jegyek: az azonosítást biztosítják  Egy fesztivál is márkává válhat (ha annak minőségi és kommunikációs jegyei megfelelnek a követelményeknek)  Helyszínek kiválasztása, illetve kihasználása

Kulturális marketing V. 

(2) Árdöntések  Fő kérdések: az árnagyságot és a látogatók által reálisnak tartott értéket összhangba hozni.  Árdifferenciálási módszer: 



hely (első sor, páholy) vagy az időbeli (premier, délutáni vagy esti mozi) különbségek szerint.

Vevőkör szerinti végrehajtott megkülönböztetés:   

Kedvezmények (nyugdíjasok, diákok) Csomagárak (bérletrendszer) Rendezvények jegyei (elővásárlás és a „last minute” jegyvásárlás)

Kulturális marketing VI. 

(3) Értékesítési és kommunikációs döntések  Reklám 



Public relation (PR) alkalmazása:  



 

A kulturális intézmény és produktumának eladásához fizetett hirdetések megjelenítése érdeklődés felkeltése és folyamatos fenntartása egy-egy kulturális projekt iránt. a támogatók, a hatóságok és a kiemelten fontos személyek rendszeres tájékoztatása.

Médiakapcsolatok kiépítése Direkt marketing Arculati jegyek: apróbb tárgyak szélesebb körben is terjesztik az adott kulturális produktum hírét.

Kulturális marketing VII. 

A logisztika jelentősége:  A jegyekhez való hozzájutás biztosítása (hagyományos és elektronikus kereskedelem)  A nézők, a látogatók érkeztetésének megszervezése (infrastrukturális, fizikai feltételek)  A sorban állás kezelése (tömegek viselkedése) https://www.youtube.com/watch?v=8U_FlKtpxl8

Köszönöm a figyelmet!

52


Marketing II. Ipari termék- és formatervező mérnök szak

Recommend Documents