BUDAPESTI GAZDASÁGI F/ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F/ISKOLAI KAR
MARKETING I . É V KÖ Z I F E L A DAT Irodai szoftvercsomagok
Takács Ottó ICH1Q6
Marketing I. évközi feladat IRODAI SZOFTVERCSOMAGOK
1
IRODAI SZOFTVEREK PIACA
Az irodai szoftverek piaca látszólag homogén és látszólag egyeduralkodó Microsoft Office programcsalád uralja. De ez nincs teljesen így. Ennek több oka is van. Mostanság egyre inkább el>térbe kerülnek az ingyenes, „open source” irodai programcsomagok, emiatt lassan számolni kell azokkal is. Másrészr>l nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezen a piacon külföldön, különösen angol nyelvterületen nagyobb verseny van, mivel sok MS Office alternatíva angol nyelvD program, amiknél nem „vesz>dtek” a többnyelvDséggel, emiatt a magyar piacon nem mérvadóak. Ez a magyarok viszonylag kismértékD aktív idegen nyelvismeretével magyarázható. A következ> szoftverekkel foglalkozom: MS Office: talán a legismertebb irodai szoftvercsomag. OpenOffice.org: MS Office csaknem teljes értékD, ingyenes alternatívája. Abi Word: angol nyelvterületen ismert els>sorban, ingyenes. StarOffice: pénzes szoftvercsomag, f>leg angol nyelvterületen ismert. Emacs: szDk körben ismert, els>sorban „fanatikusok” használják, roppant mértékben flexibilis, konfigurálható. Frammaker: professzionális kiadványszerkeszt>.
2 2.1
PIACI SZEGMENSEK ISMÉRVEK
A piac szegmentálását az alábbi ismérvek alapját végzem: Ár: nem szorul magyarázatra. Használhatóság: pontosabban „easy-to-use”, menyire könnyD használni. Általánosan elmondható, hogy gyakran ez a domináns szempont a szoftverek területén. Ez szempont takarja a szoftver rugalmasságát, konfigurálhatóságát is.
2
Életérzés: Az open source szoftverek használói gyakran büszkék arra, hogy semmi pénzért minden meg tudnak tenni, mint az, aki több százezer forintot költ egy bizonyos szoftver vásárlására. Másrészr>l azoknál szempont, akik különlegesek akarnak lenni a szoftverhasználat területén is, mivel bizonyos szoftverek használata oly mértékben tér el a „hagyományos” programokétól, hogy különleges er>feszítést kell tenni használatának megtanulására. Ezen különleges ismeret „hatalma” egy különleges életérzést ad a szoftverhasználatnak. Ismertség: Az emberek gyakran olyan szoftvert használnak, amir>l egyáltalán tudják, hogy létezik. Az ingyenes szoftverek egyik igen nagy hátrányban vannak ebb>l a szempontból. Gyakran nincs mögöttük olyan marketinggépezet, amivel az >ket megillet> ismertséget elnyerhetnék. 2.2
FOGYASZTÓI SZEGMENSEK
A fenti ismérvek alapján a következ> fogyasztói csoportokat különítem el egymástól: Hacker: Aki mindig speciális céleszközt használ minden problémára. Élvezi a tevékenységet, amit végez, szívesen választ mások által nem ismert vagy nehezen megtanulható szoftvereket. GNU-fatalista: Mindent, ami ingyen van. Amikor csak lehet ingyenes open source szoftvereket használ. A név a GNU közösségb>l jön, akik életcélul tDzték ki, hogy a GNU közösség által készített szoftverek mindig ingyenesek legyenek. Használt szoftverek tekintetében nagy átfedés van az el>z> csoporttal, de az indíttatás más. ECDL-muksó: Aki elvégzett valami számítástechnikai tanfolyamot és az ott megszerzett tudását használja. Erre a rétegre jellemz>, hogy nehezen alkalmazkodnak más szoftverekhez, azok logikájához. Egyik ilyen vizsga az ECDL (innen a név). Legtöbben, akik ECDL vizsgát tesznek nem ismernek meg más irodai szoftvercsomagot csak az MS Office-t. Irodista: Jellemz>, hogy nem > maga dönt a használt szoftverr>l. Mivel a tényleges felhasználóknál egy jóval szDkebb réteg választ (a f>nökség), az > preferenciáik számítanak. Ez réteg gyakran az ECDL-muksók közül kerülnek ki. Professzionista: Célja a minél szebb kiadvány elkészítése, minél hatékonyabb eszközökkel. Nem a munkájának része kiadványok készítése, hanem a f> tevékenysége.
3
3
MS OFFICE ÉS OPENOFFICE.ORG
A fenti termékek közül két szoftvercsomagot szemeltem ki, hogy részletesebben bemutassam az el>bb megismert szempontok alapján. Els> versenyz> a Microsoft Office programcsomag, ami a mindennapi irodai tevékenységekhez nyújt gyors és könnyen alkalmazható segítséget. A csomag részei: szövegszerkeszt>, prezentációkészít>, táblázatkezel>, adatbázis kezel> (roppant primitív, ellenben könnyen használható). Az évek folyamán a szoftvercsomag egyre fejlettebb és fejlettebb lett. Szövegszerkeszt>je, a Word professzionális kiadványszerkeszt> színvonalú, a Microsoft marketinghadserege szerint. Ez a megállapítás messzemen>en nem igaz, hiszen a sortördelési stratégiája a Windows 3.1-hez járó verzió óta nem változott. Ez a stratégia csak a szavak közötti szóközök hosszát változtatja, hogy szépen nézzen ki. Ezzel szemben egy profi eszköz a betDk közti területet is változtatják. Az ilyen „apróságok” miatt használnak a profi kiadványok készít>i profi eszközt és nem a Word-ot. Másik érdekes, hogy a MS Office szoftvercsomag olyan tulajdonságait emelik ki, amit a szoftvercsomag használóinak 90%-a nem használ. S>t gyakorlott felhasználónak a szoftver által nyújtott kényelmi szolgáltatásai kifejezetten hátráltatják a munkájukat (azt hiszem mindenki által ismert, hogy a Word akkor és olyan felsorolássá szeretné alakítani a bekezdésemet, amire én nem akarjuk és igen nehezen „beszélhet> le” róla). Másik kiemelt szoftvercsomag az OpenOffice.org. Gyakorlatilag teljes értékD alternatívája a MS Office-nak. Tartalmaz szövegszerkeszt>t, táblázatkezel>t, prezentációkészít>t. Adatbázis-kezel> a következ> verzióban várható. A szoftveren egyértelmDen látszik, hogy az „etalon” a MS Office és nem titkoltan helyettesít> termékévé akar válni. Funkcionalitás tekintetében csaknem teljesen ekvivalens a MS Office hasonló részeivel. Ha pedig hozzá vesszük a tényt, hogy a felhasználók 80%-a a funkciók 20%-at (Pareto-szabály az informatikában is él) használják a helyettesít> volta sokkal kiemelked>bb. Ha hozzá vesszük, hogy teljesen ingyenes szoftver felmerül a kérdés, hogy miért nem mindenki ezt használja? Az okok a következ>k: Nem ismert, hiszen ingyenes volta miatt nincs mögötte bivalyer>s marketinggépezet. Az ECDL-muksók nem szeretnek váltani. Ugyan minden funkció ugyan olyan könnyen elérhet> benne, mint az MS Office-ban egy kicsit máshogy kell kezelni, kicsit más a menük elrendezése. Meglep>en nagy számú felhasználót riaszt el ez kis különbség. Ez terület már a felhasználóbarát szoftverek területe. Err>l a témáról javaslom a következ> web oldalt: http://www.joelonsoftware.com. Az MS Office oly mértékben uralkodó a piacon, hogy gyakorlatilag a dokumentumok teljes mértékben valamilyen Microsoft szoftverrel készültek. Ez fajta Microsoft függ>ség elkerülése miatt beépítettek egy igen nagy fo-
4
kú kompatibilitást, ami sajnos nem tökéletes. Mókás dolog, de a kompatibilitási problémák igen nagy része abból fakad, hogy a Microsoft termékek néha saját magukkal sem kompatibilisek (bonyolult, interaktív Excel táblázat gyakran nem mDködik ugyanazon verziójú, de más nyelv0 szoftverrel). Ebb>l a szempontból az OpenOffice.org sokkal konzisztensebb, de az etalon az MS Office.
4
PIACI POZÍCIÓ
Az itt látható értéktérképek „furcsa” alakkal rendelkezhet, hiszen az általam választott szempontok és az ár viszonya néha meglep> kapcsolatban vannak egymással. Az ingyenes szoftverek látva nincs kapcsolat az ár és min>ség között. Igazság szerint három szempont szerint pozícionálom az irodai szoftvercsomagokat, noha térképet csak 2 dimenzióban mutatom. Az els> szempont az ár, ami alapvet> szempont, a másik pedig egy aggregációja a funkciógazdagságnak és használhatóságnak (ne vezesse félre a koordináta elnevezése, fizikailag nem mutatott jól, a hosszú név).
Használhatóság
Ár-használhatóság viszonya 8 7 6 5 4 3 2 1 0
MS Office
OpenOffice.org Abi Word
Star Office Emacs Frammaker 0
2
4
6
8
Ár
Értéktérkép
A fenti pozicionálási térkép alapján felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen miért nem az ingyenes, open source irodai szoftvercsomagokat használjuk az Microsoft szoftverei helyett. Sokaktól hallom az érvet, hogy nem megbízhatóak, de ha elolvassuk a szerz>dést, akkor láthatjuk, hogy a Microsoft bizony semmilyen felel>sséget nem vállal a szoftverei használata közben, használata miatt bekövetkez> esetleges kárért. Az ok szerintem roppant egyszerD: nem ismerik az ingyenes szoftvereket a marketing hiánya miatt. Szerencsére ez lassan változni látszik, hiszen egyre másra hallani, hogy külföldön és Magyarországon is egyre több helyen használják az állami szférában a GNU, ingyenes szoftvereket.
5
Valamint az ilyen dolgozatok jó lehet>séget teremtenek az ilyen profi, de roppant olcsó szoftverek ismertebbé tételére és remélem ez a kis ingyenes reklám hatására barátságosabban állnak mások is hozzá.
5
HIVATKOZÁSOK
http://www.abiword.com http://www.openoffice.org http://www.gnu.org http://www.microsoft.com
6
