Polgárháború Rómában
Politikai küzdelmek és pártok Rómában - i.e.II.század
Út az egyeduralom felé
Marius reformjai i.e 105 ok: a hadsereg válsága → a vagyontalanok (föld nélküliek) nem kötelesek katonáskodni → Róma külpolitikai kudarcai (Numídia) A reform: vagyontalanokból álló zsoldoshadsereg • 16 évig tartó szolgálat zsoldért, ellátásért • leszerelés után veteránként földet kapnak coloniákon • egységesítette a fegyverzetet, rendszeres kiképzés • mozgékonyabbá tette a légiókat » 5 évig volt consul ↔ köztársasági elvek veszélyben
A régi és új haderő jellemzői
Az új rendszer veszélyei • A katonák függnek a hadvezértől, mert csak ő érdekelt a letelepítésükben • A hadvezér lehetőséget kap arra, a tőle függő katonákra támaszkodva az államhatalom megragadására • Így egyszemé egyszemélyű lyű vezeté vezetés lehetősége a szükségszerű megoldása a helyzetnek
A rabszolgafelkelé rabszolgafelkelések kirobbaná kirobbanásának okai
Sulla diktatúrája i.e.82-79 ok: külpolitikai nehézségek Keleten Sulla (senátori párt) a hadsereg élén • zsoldosaival Róma ellen vonult ↔ • leszámol a néppártiakkal, Máriusszal • megoldja a külpolitikai konfliktust Kis-Ázsiában » korlátlan ideig diktátorrá választatta magát • korlátozta a néptribunus hatalmát • növelte a szenátus létszámát híveivel (600fő) • feketelista az ellenfelek ellen → gyilkosságok i.e. 79-ben lemondott a hatalomról
A rabszolgá rabszolgák érté rtéke és helyzete (rabszolga=beszélő szerszám)
• Róma hódító hadjáratai→rabszolgák száma nő • Belső ellentétek a „szabadok” között – polgárháború • A rabszolgák helyzete értéküktől függött
Spartacus
Spartacus felkelése
féle rabszolgafelkelés i.e. 73-71 • helyszín: cápuai gladiátoriskola • vezér: Spartacus • irány: először É (Pó völgye) majd Szicília • Legyőzője: Crassus és Pompeius Következmény: - Kegyetlen megtorlások Rómában † - A rabszolgák helyzete enyhült (jobb lett) - A győztesek személyes befolyása óriási - A köztársaság helyzete gyenge lábon áll
Ki legyen a birodalom egyszemé egyszemélyű lyű vezető vezetője? • Lehetséges alternatívák: – Pompeius: Pompeius a tenger kalózainak legyőzése széleskörű tekintélyt biztosít számára
– Crassus: a Spartacus-féle rabszolgalázadás leverésével egyike a leghíresebb katonáknak, (Sulla egyik alvezére volt)
– Julius Caesar: fiatal, de becsvágyó politikus, a néppárt támogatja (Márius rokona)
Politikai viszonyok a köztársaság válsága idején
Az első triumvirátus » i.e. 60: a három vezető megegyezett a hatalom megosztásában ↔ senatus
Út a polgárháborúig • A felosztás látszólag Caesarnak nem kedvezett: a legkisebb provincia volt az övé, s a legszegényebb
• Crassus kapta a keleti területeket (Syria) • Pompeius Itáliát, Hispániát • Caesar 59-ben consul lett, majd 58-tól Galliát kapta provinciaként
• Viszont Caesar lehetőséget kapott, hogy hozzá hű, kiképzett katonákat kapjon későbbi terveihez: ezért meghódította Galliát a Rajnáig, legyőzte a gall vezért • Caesart fanatikusan követték katonái
A polgárháború • Crassus szerencsétlen hadjáratot vezet, ahol meggyilkolják • i.e. 49-ben Caesart hazarendelik (a senatus és Pompeius), mert már félnek a hatalmától • Caesar támad: Alea iacta est! A kocka el van vetve, s katonáival győz • i.e. 48-ban Pharsalosná Pharsalosnál, Pompeiust menekülés során megölik (Egyiptomban)
A köztársaság válsága
TARTALOM
A RÓMAI CSÁSZÁRKOR
Ókori államformá llamformák A kö köztá ztársasá rsaság Út az egyeduralom felé felé A kereszté kereszténysé nység Hódítók, zsarnokok, őrültek, piromá piromániá niások A birodalom buká bukása A ró római birodalom jelentő jelentősége
ÁLLAMFORMÁ LLAMFORMÁK AZ ÓKORBAN
A KÖ KÖZTÁ ZTÁRSASÁ RSASÁG LÉ LÉTREJÖ TREJÖTTE
Egyeduralom
A kirá királysá lyság elő előzi meg i.e. 510510-ben jö jö n lé létre Arisztokratikus kö köztá ztársasá rsaság A patrí patríciusok érdekei szerint alakul ki A rendszer a kor kö körülmé lményeinek felel meg Róma egy vá városá rosállam
Despotizmus Türannisz Monarchia
Népuralom Athé Athéni demokrá demokrácia Római kö köztá ztársasá rsaság
A KÖ KÖZTÁ ZTÁRSASÁ RSASÁG MÛ MÛKÖDÉSE Szená Szenátus irá irányí nyítja (CCC (CCC tag) Magistratus: Magistratus: állami tisztsé tisztség 1 éves megbizatá megbizatás Consul Praetor Censor Questor Néptribunus Diktá Diktátor
A VÁ VÁLSÁ LSÁG KÖ KÖVETKEZMÉ VETKEZMÉNYEI Tisztsé Tisztségek megbizatá megbizatási ideje megnő megnő Marius 5 évig konzul Hadseregreform Sulla konzervatí konzervatív diktatú diktatúrája Köztá ztársasá rsaság visszaá visszaállí llítása Szená Szenátus lé létszá tszáma DC
i.e. 74. SpartacusSpartacus-féle rabszolgafelkelé rabszolgafelkelés
A KÖ KÖZTÁ ZTÁRSASÁ RSASÁG VÁ VÁLSÁ LSÁGA Megvá Megváltozott kö körülmé lmények Hódítások Városá vilá rosállam világbirodalom Növekvő vekvő népessé pesség Elszegé Elszegényedé nyedés Rabszolgasors Korszerű Korszerűtlen hadsereg
SPARTACUS
AZ I. TRIUMVIRÁ TRIUMVIRÁTUS
AZ I. TRIUMVIRÁ TRIUMVIRÁTUS TAGJAI
Triumvirá Triumvirátus: 3 fé férfi szö szövetsé vetsége i.e. 6060-ban jö jön lé létre Tagjai Marcus Licinius Crassus Gnæ Gnæus Pompeius Magnus Gaius Julius Cæ Cæsar
JULIUS CÆ CÆSAR i.e. 100 - i.e. 44 Marius unokaö unokaöccse i.e. 5959-től consul Gallia proconsulja GallGall-háború borúk Felbomlik a triumvirá triumvirátus
CÆSAR HATALOMRA JUTÁ JUTÁSA A szená szenátus visszahí visszahívja Ró Rómába Nem mond le Átkel a Rubicon folyó „Alea iacta est” folyón Elfoglalja Itá Itáliá liát i.e. 48. pharsalosi csata Pompeiust megö megölik Egyiptomban
CÆSAR EGYEDURALMA
CÆSAR HALÁ HALÁLA
Nyí Nyíltan egyeduralomra tö tör Halmozza a tisztsé tisztségeket Örö kös diktá diktátor Imperator Pontifex Maximus Néptribunus
Szená Szenátus lé létszá tszámát CM főre emeli Földreform proletariá proletariátus visszaszorí visszaszorítása Provinciá Provinciák egyenjogú egyenjogúsítása Naptá Naptárreform i.e. 44. má március idusá idusán megö megölik
A II. TRIUMVIRÁ TRIUMVIRÁTUS i.e. 4343-ban jö jön lé létre Tagjai Gaius Julius Cæ Cæsar Octavianus Marcus Antonius Marcus Æmilius Lepidus
i.e. 42. Philippi Lepidust lemondatjá lemondatják
A II. TRIUMVIRÁ TRIUMVIRÁTUS TAGJAI
OCTAVIANUS HATALOMRA JUTÁ JUTÁSA
KLEOPÁ KLEOPÁTRA
A birodalom felosztá felosztása Octavianus nyugat (Ró (Róma) Antonius kelet (Egyiptom)
Ellenté Ellentétek kié kiélező leződése i.e. 31. Actium i.e. 30. Egyiptom elfoglalá elfoglalása
AZ ACTIUMI CSATA
A CSÁ CSÁSZÁ SZÁRKOR KEZDETE Augustus (i.e. 2727-i.sz. 14) Új államforma: csá császá szársá rság Burkolt egyeduralom Legfontosabb tisztsé tisztség a princeps Principá Principátus A szená szenátus behó behódol A hatalom alapja: Hivatalnokré Hivatalnokréteg Zsoldoshadsereg Præ Prætoriá toriánus gárda
A KERESZTÉ KERESZTÉNYSÉ NYSÉG KIALAKULÁ KIALAKULÁSA
AUGUSTUS INTÉ INTÉZKEDÉ ZKEDÉSEI Rend és nyugalom, kö közbiztonsá zbiztonság
Panem et circences Provinciá Provinciák irá irányí nyításának felosztá felosztása Szená Szenátusi irá irányí nyítás Csá Császá szári irá irányí nyítás Egyiptom csá császá szári magá magánbirtok
Külpolitika Pannó Pannónia meghó meghódítása i.sz. 99-ben Termé Természetes hatá határok: Duna, Rajna, Eufrá Eufrátesz
Társadalmi és politikai vá szellemi vá válsá lság válsá lság Új hiedelmek, baboná szektá babonák szekták Kereszté Kereszténysé nység Zsidó Zsidóság kö kö réből terjed Egyistenhit Isten a legfő legfőbb erkö erkölcsi hatalom birtokosa Bűnössé szertartá sség szertartások a vezeklé vezeklést szolgá szolgáltá lták Messiá Messiásvá svárás
Pax Romana
A KERESZTÉ KERESZTÉNYSÉ NYSÉG TANAI Biblia Názáreti Jé Jézus: Isten fia, Messiá Messiás Szeretet parancsa Egyenlő Egyenlőség Általá ltalános bű bűnössé sség – bűnbocsá nbocsánat
KERESZTÉ KERESZTÉNYÜ NYÜLDÖ LDÖZÉSEK Okai: Gazdagsá Gazdagságellenessé gellenesség Általá ltalános bű bűnössé sség hirdeté hirdetése Csá Császá szárkultusz
Szabadsá Szabadságtó gtól, szavazati jogtó jogtól való való megfosztá megfosztás Kínzá nzások Nem fordulhattak bí bírósághoz Kereszté Keresztényü nyüldö ldöző csá császá szárok: Nero, Traianus, Diocletianus
A JULIUSJULIUS-CLAUDIUSCLAUDIUS-DINASZTIA Tiberius (14(14-37) Államü llamügyeket hanyagolta Fényű nyűzés
Caligula (37(37-41) „csizmá csizmácska” cska” Őrült zsarnok
Claudius (41(41-54) Britannia meghó meghódítása 4 felesé feleség
A FLAVIUSFLAVIUS-DINASZTIA Vespasianus (69(69-79) Állam megszilá megszilárdí rdítása „Pecunia non olet” Colosseum
Titus (79(79-81) Vespasianus fia Pompeii katasztró katasztrófa (79)
Nero (54(54-68) Őrült gyilkos Kereszté Keresztényü nyüldö ldözés Tűzvé zvész Ró Rómában
AZ ANTONINUSANTONINUS-DINASZTIA „jó csá császá szárok” rok” Traianus (98(98-117) Az utolsó utolsó nagy hó hódító Keleti terü területek Dácia
Hadrianus (117(117-138) Tapasztalt hadvezé hadvezér Védelemre koncentrá Limes koncentrál „A csá császá szársá rság má második megalapí megalapító ja” ja”
A HANYATLÁ HANYATLÁS KEZDETE Germá Germán tá támadá madások Marcus Aurelius (161(161-180) Filozó Filozófus Keleti hadjá hadjáratban halt meg
Commodus (180(180-192) Kegyetlen, cezaromá cezaromániá niás zsarnok Prætoriá toriánus gárda ölte meg
SeverisSeveris-dinasztia (193(193-235) Caracalla (211(211-217) 212. Ró Római polgá polgárjogot kap minden szabad
KATONACSÁ KATONACSÁSZÁ SZÁROK KORA 23550 csá 235-284 császá szár Fokozó Fokozódnak a tá támadá madások A hadsereg jelentő jelentősége megnő megnő A katonasá katonaság kiá kiáltja ki a csá császá szárt Rövid ideig uralkodnak Egy sem hal termé természetes halá halált A gazdasá gazdaság helyzete romlik Nem foglalkoznak vele A pé pénz elé elérté rtéktelenedik
Aurelianus (270(270-275) Visszaveri a tá támadá madásokat Megszilá Megszilárdí rdítja a birodalmat
NAGY CONSTANTINUS URALKODÁ URALKODÁSA 306306-337 Új fő Konstantinopolisz főváros 313. milá milánói edictum Szabad vallá vallásgyakorlat 325. niceai zsinat Szenthá Szentháromsá romság tana Jézus Isten fia és vele egylé egylényegű nyegű Athanasius vs. Arius Homouszion vs. homoiuszion
A DOMINATUS KEZDETE Nyí Nyílt egyeduralom A kö köztá ztársasá rsasági forma megszű megszűnik A szená szenátus elveszí elveszíti a jelentő jelentőségét „Dominus et Deus” A hadsereg lé létszá tszáma és bé bére megnő megnő Diocletianus (284(284-305) A hadsereg megreformá megreformálása Hatá Határmenti, rmenti, állandó llandó Bárhol bevethető bevethető lovassá lovasság Érté rtékálló lló pénz Utolsó ó Utols nagy kereszté keresztényü nyüldö ldözés
A BIRODALOM KETTÉ KETTÉVÁLÁSA Válsá lság nyugaton Folyamatos tá támadá madások A rabszolgá rabszolgák szá száma csö csökken Colonusok röghö ghöz kö kötése A kereskedelem és ipar hanyatlik Pénzhiá termé nzhiány terményadó nyadó Önellá nellátó társadalmi szint
Nagy Theodosius (378(378-395) A birodalom ketté kettéosztá osztása A nyugati kö központja Ró Róma, majd Milá Milánó és Ravenna A keleti kö központja Konstantiná Konstantinápoly
A NÉ NÉPVÁ PVÁNDORLÁ NDORLÁS KeletKelet-Ázsiá zsiából indul a IV. szd. vé végén Láncreakció ncreakció szerű szerű népmozgá pmozgás A hunok megverik a germá germánokat A germá germánok nyugat felé felé kényszerü nyszerülnek Gyenge vé szö védelem szövetsé vetség Megtarthattá Megtarthatták a fejedelmü fejedelmüket Földet kaptak Adó Adót fizettek Katonai szolgá szolgálat
A NYUGATNYUGAT-RÓMAI BIRODALOM BUKÁ BUKÁSA 455455-ben vandá vandál pusztí pusztítás Teljes vé végelgyengü gelgyengülés Romulus Augustulus (474(474-476) Csá Császá szári hatalom csö csökken A germá germán fejedelmek önálló llósodnak 476476-ban Odoaker letaszí letaszítja a tró trónró nról
476. A NyugatNyugat-Római Birodalom megszű megszűnik A KeletKelet-Római Birodalom 14531453-ig áll fenn Bizá Bizánci csá császá szársá rság Justinianus (527(527-565) egysé egységesí gesítési kí kísérlete
HARC A HUNOKKAL Hun Birodalom Atilla kirá király Az Uraltó Uraltól az Alpokig terjed Lovas nomá nomád életforma
451. Catalaunum Aetius a hadvezé hadvezér Utolsó Utolsó katonai siker
Atilla halá halála utá után (453) felbomlik a birodalma
A RÓ RÓMAI BIRODALOM JELENTÔ JELENTÔSÉGE Euró Európa kö központi birodalma Kés őbbi birodalmak mintá mintája Frank Birodalom Németmet-Római Csá Császá szársá rság Mussolini fasiszta Olaszorszá Olaszországa Fasizmus eredete „Mare Nostrum” Nostrum” elmé elmélet
Csá Császá szár jelentő jelentősége
KULTÚ KULTÚRA Az ókori keleti és hellé hellén kultú kultúra kö közvetí zvetítője Az irodalom, tudomá tudomány, egyhá egyház nyelve latin Mitoló Mitológia Irodalom Építészet Visszaté Visszatérő motí motívumok ké kés őbbi irá irányzatokban Római jog
A kereszténység kialakulása
Létbiztonság megszűnése Életkörülmények romlása A vezető réteg elnyomása Pestis pusztítása Állandó támadások a határokon Erkölcsi züllés Jövő iránti aggodalom Zsidó diaszpóra (szétszóródás)→ egyistenhit
A görög-római vallás nem követelt meg hitet A lényeg a szertartásokon való részvétel volt (kapcsolat az állammal) Nem nyújtott vigaszt, nem volt átélés élménye nem ígért biztonságot, vigaszt a túlvilágon » egyre többen fordultak a keleti kultuszok felé - misztériumvallások (Mithras,Ízisz, Dionüsos) - császárok istenítése (keleti tartományok)
-
Palesztina=ősi zsidó föld Kánaán=Palesztina (Biblia) Izrael (É)- Szamária Júdea (D)- Jeruzsálem Júdea – római provincia Syria – római provincia Galilea – függő terület Izrael/Jordánia – mai terület
esszénusok= új szövetség közössége (Kumran) → őskeresztény gyülekezet ↔ hivatalos zsidó vallás Keresztelő Szent János - A Megváltó eljövetelének, +bűnbánat hirdetése Heródes – Galilea uralkodja – Szt.János kivégzője Pontius Pilatus – Júdea provincia helytartója -
-
-
-
zsidók – egyistenhívő nép, a Megváltót várják farizeus: zsidó írástudók, a hagyomány őrzői zsinagóga: a gyülekezet háza (zsidó templom) rabbi: zsidó pap, az Ótestamentum magyarázatai
Elnevezései:
Názáreti (ISTEN=Jahve → segítség) Jézus = Józsua Megváltó = Messiás (héber) → felszabadító Krisztus = Krisztosz (görög) → fölkent Evangélium = örömhír → Újszövetség (Máté, Márk, Lukács, János) Apostolok = Jézus tanítványai (12fő) Működése:
→élete utolsó 3 évében ténykedett Foglalkozásai: „ács”, prédikátor(tanító), gyógyító,
Jézus létező személy volt » tanítása: „szeretet, a lét elfogadása, túlvilági üdvözülés” → a szegényeket tudja megszólítani Pál / Saulus fordulata: zsidó szektából egyetemes vallást hozott létre → minden népet megszólított
A császárok üldözik őket: „a vértanúk minden csepp vére új keresztényt szült”, → mert a polgároknak vonzó volt a létnek értelmet adó vallás A keresztények föld alatt (katakombákban) éltek: eltérő vallási képzetekkel rendelkeznek
A végítélet egyre késett – a reménytelenség előbb-utóbb felbomlasztotta volna a közösséget Pál apostol szerint a megváltás Jézus kereszthalálával már nemcsak a zsidók, hanem az egész emberiség számára megtörtént, aki hisz ebben, az már ezen a világon elnyerheti a megváltást ⇒fölösleges várni a megváltást, tartósan be kell rendezkedni ezen a világon, betagozódva az adott társadalmi rendbe. Ez a fordulat nyitotta meg a kereszténység előtt a világvallássá válás útját
A kereszté kereszté nysé nység terjedé terjedés ét befolyá befolyásoló soló tényező nyezők
Pál apostol utazá utazásai
Jézus tanítványaival, az apostolokkal járta Júdea városait: hirdette a végítéletet, a megbocsátást és az üdvösség reményét, és azt, hogy csak az Istenbe vetett hit és egymás szeretete számít. Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot.
Egész életével példát mutatott, megtestesítette azt a magatartást, amit Isten vár a híveitől. » Ezek a tanítások alig egy év alatt új alapokra helyezték a zsidó hitet. De ugyanakkor összeütközéseket is szült valamennyi zsidó vallási irányzattal. kereszthalála: megváltotta az embereket a szenvedéstől föltámadása: értelmet adott az istenfélőknek a követéséhez
Egy város keresztényei közösséget alkottak, egy családba tartoztak. Mindenki egyenlőnek számított, rabszolgákat is felvettek a közösségbe. Minden keresztény vagyonának és jövedelmének egy részét a közös kasszába adta, ebből segélyezték a nélkülözőket
Összejöveteleiket rendszerint vasárnap tartották: imádkoztak, a Bibliát magyarázták, zsoltárokat énekeltek, úrvacsorán, áldozáson vettek részt. A szertartást pap vagy püspök vezette. – ő kezelte a közös kasszát, döntött a közösségbe való felvételről, kizárásról, és irányította az egész közösség életét. Közösségi szolgák gondoskodtak a betegekről, a fiatal lányokat az özvegyek nevelték.
313: Constantinus: milánói edictum=rendelet szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek 325: Niceai Zsinat: a keresztény tanítások (dogmák) rögzítése: aki nem vallja eretnek 391: Theodosius kötelező vallássá teszi a kereszténységet: államvallás lesz „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré!”
Episzkoposz =Felügyelő. A vallási közösségek irányítója. „Püspök” szavunk e kifejezésből ered.
Püspök = Az apostolok utóda, aki a pápa irányítása alatt egyházmegyét vezet. (Katolikus és ortodox egyházak kormányzói) Metropolita= a legnagyobb város püspöke
Zsinat = A keresztény egyházi vezetők gyűlése, ahol döntenek a hit kérdéseiben. Dogma = hitelv → a katolikus egyház alapjai Klérus = papság Hierarchia = szent uralom (belső felépítés)
II. század » lassú gyülekezetépítés folyik A közösség irányítói, a vagyon kezelői a felügyelők = püspökök (episzkoposz) → minden város gyülekezetének élén egy püspök Segítői az idősebbek = presbiterek→ klérus A püspökök segítői a diakónusok (szolgák) Az egyház hierarchikus, belsőleg rétegzett Állandó szertartásrend (ünnepek, áldozás, keresztelés, úrvacsora) III. század » az új hit folyamatosan terjed
Jézus Krisztus, Isten egyszülött fia, a Messiás, egyszerre valóságos ember és Isten is "szentháromság„ - Isten egylényegű három személy: Atya, Fiú, és Lélek (Szentlélek) Szűz Mária = istenanya (Jézus anyja) Jézust keresztre feszítették és feltámadt
