ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2016.I. negyedév
Makrogazdaság Magyarország Magyarország nemzetközi devizatartaléka jelentősen, több mint 4 milliárd euróval 27,55 milliárd euróra csökkent februárról márciusra. A jegybank adatai szerint 2009 közepe óta nem volt ilyen kevés a devizatartalék, de ez várható volt. A jegybank még a devizahitelek forintosítása kapcsán bocsátott a kereskedelmi bankok rendelkezésére jelentős devizacsere-keretet, összesen 9,7 milliárd eurót (mely 2017 végéig fokozatosan kerül ki a tartalékból), amiből 2,9 milliárd járt le március 16-án. A jegybank korábbi tájékoztatása alapján 2015 végén még közel 6 milliárd eurónyi nyitott swap-állomány volt, ennek nagyjából a fele járt le most márciusban. A fennmaradó majdnem 3 milliárdos összeg viszont már kisebb tételekben fog kikerülni a tartalékból fokozatosan, még az idén több mint 1,5 milliárd euró jár le, majd jövőre a fennmaradó rész. A negyedév folyamán az MNB az önfinanszírozási program és a monetáris politika keretrendszer átalakításával kapcsolatosan több fontos intézkedést jelentett be. A jegybank a kéthetes betéti eszközt (kb. 900-950 milliárdnyi likviditást) áprilistól végleg kivezeti, célja, hogy az így kiszoruló és a három hónapos eszközben parkoltatott likviditásból valamennyi (legalább 400 milliárd Ft) vándoroljon át állampapírokba. A hosszabb állampapírok tartásából eredő nagyobb kamatkockázat fedezésére használt IRS-ek kínálatát is megnöveli. Nagy Márton, az MNB alelnöke kilátásba helyezte az egynapos betéti kamatláb negatív tartományba való süllyesztését. A Magyar Nemzeti Bank nem kis meglepetést okozva, 15 bázisponttal 1,2%-ra csökkentette az alapkamat mértékét. Az elemzők további kamatcsökkentésre számítanak (2016 derekára 1% körüli szintre kerülhet az alapkamat) az inflációs cél elérése érdekében. A forint árfolyama egy negyedév viszonylatában stagnált, 314,2 EUR/HUF árfolyamon zárt. Az ország kockázati megítélése javult, a CDS, kockázati felár 152,6 ponton zárt, 7,2%-kal múlva felül az előző negyedév végi záró értéket.
Nemzetközi gazdaság Az Európai Bizottság óvatosabb kilátásokat fogalmazott meg az idei évre, mérsékelt bővüléssel számolnak, a növekedési várakozást 1,8%-ról 1,7%-ra mérsékelték, a jövő évi értéken (1,9%) nem változtattak. A munkanélküliség lassabban fog csökkenni (idén 10,5%), az infláció az év második felében indulhat lefelé. Az EKB irányadó kamatát 5bp-ról 0bp-ra, az o/n betétit -30bp-ról -40bp-ra, a refinanszírozásit pedig 30bp-ról 25bp-ra csökkentette. Mario Draghi jegybankelnök jelezte, hogy a QE havi keretét 20 milliárd euróval emelték (az EKB áprilistól átlag havi 80 milliárd eurót költhet el, ami 2017 Q1-ig +240 milliárd euró), a vásárlásokat pedig vállalati (nem banki, kiváló besorolású) kötvényekre is kiterjesztették az állam- és önkormányzati kötvények, fedezett kötvények és ABS-ek mellett. Az EKB a bankrendszert is próbálja segíteni, júniustól 4 új négy éves TLTRO tendert indít, melyekkel a bankok az o/n betéti kamaton (-0,4%-on) juthatnak forráshoz, ha vállalják, hogy kettő éven belül legalább 2,5%-kal növelik hitelezésüket. Ezen intézkedések eredményesek lehetnek az inflációs várakozások javításában, a pénzkínálat növelésében, ezek alapjául szolgáló hitelezési aktivitás fokozásában. Az amerikai jegybank, a FED nem változtatott az irányadó kamatán, azonban jelentősen csökkentette idei kamatemelési terveit a korábbi négy, egyenként 25 bázispontos emeléséről kettőre, felhívva a figyelmet a pénzügyi kondíciók szigorodása és a kínai gazdaság lassulása miatti kockázatokra. Az inflációs kilátások is javultak, öt év múlva már 3,1%-kal számol a piac, míg februárban még csak 2,8%-kal kalkuláltak. Az amerikai lakáspiacot tekintve, a használt lakások piaca továbbra sem tud talpra állni, ezzel szemben az új lakások piaca tovább nőtt, az alacsony jelzálogkamatok és a stabil munkaerőpiac következményeként. A kínai jegybank, a PBOC az utóbbi időben, csak intervencióval tudta stabilizálni a jüan árfolyamát. A kínai hatóságok állami vásárlásokkal és likviditásbővítéssel igyekeztek megnyugtatni a befektetőket, de az sem elhanyagolható tényező, hogy fenntartották a nagyobb befektetőkre vonatkozó eladási tilalmat. A kínai hatóságok megszüntették a tőzsdén nemrég bevezetett szabályt arra vonatkozóan, hogy 5%-os esésnél ideiglenesen, 7%-osnál pedig véglegesen
1
fel kell függeszteni a kereskedést. Továbbá bejelentették, hogy a piaci volatilitás csökkentésére irányuló újabb intézkedések bevezetését tervezik, melynek folyományaként a kínai jegybank csaknem 700 milliárd jüan likviditást pumpált a piacba. Az S&P a túlzott költségvetési kiadások és a magas adósságállomány növekedés hátráltató hatására hivatkozva negatívra rontotta Kína szuverén adósbesorolásának kilátását, ugyanakkor megerősítette Kína "AA mínusz" államadós-osztályzatát. Emellett a Moody's Investors Service is negatívra rontotta az addigi stabilról Kína államadósosztályzatának kilátását, azzal, hogy folyamatosan romlanak a kínai költségvetési mérőszámok, és a devizatartalékok csökkenésével növekszik a kínai gazdaság külső sérülékenysége. Kína szerint a nemzetközi hitelminősítők eltúlozták a gazdasági nehézségeket és alábecsülték a gazdaságpolitikai lehetőségeket (Kína a 2015-ben elért 6,9%-os GDPnövekedésével is a világgazdasági növekedés 25%-át adta), amikor stabilról negatívra rontották szuverén adósbesorolásának kilátását.
Magyarország makrogazdasági adatai
Gazdaság
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
GDP növekedése (%)
0,5
-6,3
1,2
1,4
-1,7
1,1
3,5
3,2
Ipari termelés növekedése (%)
3,1
-17,7
10,5
3,5
-1,5
1,4
7,6
9,4
Fogyasztói árindex
3,4
4,2
4,9
4,3
5,7
1,7
-0,2
+0,9
-4,3
2,9
-2,7
-2,3
5,9
-1,9
0,4
1,5
3,3
4,2
3,2
Államháztartás
a GDP arányában (%, ESA95)
-3,6
-4
Külső egyensúlyi mutatók
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euro)
-3,4
-3,8
2,0
2
KÖTVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar állampapírpiac A rövid –és hosszú állampapír hozamokra eltérő trend volt jellemző a negyedév során, míg a rövid lejáratú állampapír hozamok emelkedtek, addig a hosszú papírok hozamainál csökkenő tendencia volt tapasztalható. A rövid lejáratú papírok esetében a legjelentősebb növekedést a három hónapos hozam produkálta (+20 bázispont) a negyedév során. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 1,0, 6 hó: 0,99, 12 hó: 0,99 százalék. A hosszú lejáratú állampapírok közül a legjelentősebb csökkenést a 15 éves papír hozama produkálta, 65 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 1,51, 5 év: 2,05, 10 év: 2,94, 15 év: 3,23, melyek közül a 3 éves referenciapapír hozama 60 bázisponttal, az 5 éves 50, a 10 éves 39 a 15 éves pedig 65 bázisponttal csökkent az előző negyedév végi értékekhez képest. A külföldiek kezében levő állampapír állomány 3,618 milliárd forintra csökkent a negyedév végén (március 30.). A Monetáris Tanács a negyedév során 15 bázisponttal, 1,20%-ra vágta az irányadó ráta mértékét.
A „Stabilitás” Állampapír és Kötvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye a referencia indexet alulteljesítette. Míg a magyar állampapírok teljesítményét mutató index értéke 3,63 százalékkal, addig portfóliónk árfolyama 3,56 százalékkal emelkedett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
3
RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar részvénypiac A negyedév végére a kedvező gazdasági adatok, a fokozatosan dráguló olaj, a stabilizálódó energiapiac, az EKB QE programjának kibővítése pozitívan hatott a piacokra. A magyar részvénypiac indexe, a BUX index szárnyalt, 2007. december óta nem zárt ilyen szinteken, a 23.921 pontos 2015 évi záró értékről 26.451 pontig emelkedett, mely 10,6%os árfolyamemelkedést eredményezett. A hazai blue chipek közül a legjelentősebb növekedést a MOL részvények érték el (+16,4%), melyre 2012 szeptembere óta nem volt példa. Ehhez hozzájárult az olajárak növekedése, a Fitch negatívról stabilra javította a vállalat BBB- besorolásához rendelt kilátást, a Goldman Sachs 15.000 forint fölé emelte a MOL-ra adott célárat, továbbá a cég 55 milliárd osztalék kifizetését tervezi. Emellett a társaság bejelentette, hogy véget vet a 2006 óta érvényben lévő swap megállapodásnak a Magnolia-val és 6.007.479 darab részvényt (5,7%) vásárol vissza. Az OTP részvények 15,4%-kal drágultak, bár még messze van a mindenkori csúcsszintjétől (10.970 Ft) a bankpapír, de 2010 április vége óta nem látott magasságokban zárt. A bank 46,2 milliárd forintot különített el osztalékfizetésre, mely részvényenként 165 Ft-os kifizetést jelenthet. A negyedév folyamán a bank bejelentette, hogy megveszi az AXA Bank magyarországi hálózatát és így 25%-os jelzáloghitel volumen növekedést tud elérni. A Magyar Telekom 12,3%-kal értékelődött fel, 2012 júniusa óta nem látott magasságokban zárt. A jó szereplés részben azzal magyarázható, hogy a Magyar Telekom 2 év kihagyás után idén újra fizet osztalékot, részvényenként 15 forintot. A vezetőség jövőre részvényenként 25 forint osztalék kifizetését tűzte ki célul, az elemzői várakozások alapján ez pedig az azt követő években 29 illetve 32 forintot is kitehet. A Richter részvények ára stagnált (+0,02%), azonban a cariprazine eladások középtávon várható pozitív hatásával számolva kedvezőek a Richter kilátásai, mind a bevétel és az eredmény oldalán egyaránt.
„Profit” Részvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye felülteljesített a referencia indexhez viszonyítva. Míg a referencia portfólió értéke 9,79%-kal emelkedett, addig portfóliónk értéke 9,99%-kal emelkedett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
4
„Mérleg” Befektetési jegy eszközalap
A „Mérleg” Befektetési jegy eszközalap árfolyama 2016. első negyedévében 3,05%-ot emelkedett, felülteljesítve az eszközalap benchmarkjának 2,54%-os pozitív változását.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
5
VEGYES ESZKÖZALAPOK A magyar kötvény- és részvénypiac
Kötvénypiac:
A rövid –és hosszú állampapír hozamokra eltérő trend volt jellemző a negyedév során, míg a rövid lejáratú állampapír hozamok emelkedtek, addig a hosszú papírok hozamainál csökkenő tendencia volt tapasztalható. A rövid lejáratú papírok esetében a legjelentősebb növekedést a három hónapos hozam produkálta (+20 bázispont) a negyedév során. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 1,0, 6 hó: 0,99, 12 hó: 0,99 százalék. A hosszú lejáratú állampapírok közül a legjelentősebb csökkenést a 15 éves papír hozama produkálta, 65 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 1,51, 5 év: 2,05, 10 év: 2,94, 15 év: 3,23, melyek közül a 3 éves referenciapapír hozama 60 bázisponttal, az 5 éves 50, a 10 éves 39 a 15 éves pedig 65 bázisponttal csökkent az előző negyedév végi értékekhez képest. A külföldiek kezében levő állampapír állomány 3,618 milliárd forintra csökkent a negyedév végén (március 30.). A Monetáris Tanács a negyedév során 15 bázisponttal, 1,20%-ra vágta az irányadó ráta mértékét.
Részvénypiac: A negyedév végére a kedvező gazdasági adatok, a fokozatosan dráguló olajár, a stabilizálódó energiapiac, az EKB QE programjának kibővítése pozitívan hatott a piacokra. A magyar részvénypiac indexe, a BUX index szárnyalt, 2007. december óta nem zárt ilyen szinteken, a 23.921 pontos 2015 évi záró értékről 26.451 pontig emelkedett, mely 10,6%os árfolyamemelkedést eredményezett. A hazai blue chipek közül a legjelentősebb növekedést a MOL részvények érték el (+16,4%), melyre 2012 szeptembere óta nem volt példa. Ehhez hozzájárult az olajárak növekedése, a Fitch negatívról stabilra javította a vállalat BBB- besorolásához rendelt kilátást, a Goldman Sachs 15.000 forint fölé emelte a MOL-ra adott célárat, továbbá a cég 55 milliárd osztalék kifizetését tervezi. Emellett a társaság bejelentette, hogy véget vet a 2006 óta érvényben lévő swap megállapodásnak a Magnolia-val és 6.007.479 darab részvényt (5,7%) vásárol vissza. Az OTP részvények 15,4%-kal drágultak, bár még messze van a mindenkori csúcsszintjétől (10.970 Ft) a bankpapír, de 2010 április vége óta nem látott magasságokban zárt. A bank 46,2 milliárd forintot különített el osztalékfizetésre, mely részvényenként 165 Ft-os kifizetést jelenthet. A negyedév folyamán a bank bejelentette, hogy megveszi az AXA Bank magyarországi hálózatát és így 25%-os jelzáloghitel volumen növekedést tud elérni. A Magyar Telekom 12,3%-kal értékelődött fel, 2012 júniusa óta nem látott magasságokban zárt. A jó szereplés részben azzal magyarázható, hogy a Magyar Telekom 2 év kihagyás után idén újra fizet osztalékot, részvényenként 15 forintot. A vezetőség jövőre részvényenként 25 forint osztalék kifizetését tűzte ki célul, az elemzői várakozások alapján ez pedig az azt követő években 29 illetve 32 forintot is kitehet. A Richter részvények ára stagnált (+0,02%), azonban a cariprazine eladások középtávon várható pozitív hatásával számolva kedvezőek a Richter kilátásai, mind a bevétel és az eredmény oldalán egyaránt.
6
„Ötvözet” Vegyes eszközalap
Az „Ötvözet” Vegyes eszközalap befektetési portfólióját a magyar állampapírok és vállalati kötvények, valamint magyar tőzsdei részvények alkotják. Az eszközalap árfolyama a vizsgált negyedévben 8,35%-ot emelkedett, míg az eszközalap benchmarkja pedig 4,80%-ot.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
7
ÖSSZEFOGLALÁS A táblázat az eszközalapok különböző időszakra vetített teljesítményeit és hozamainak éves szórását mutatja be, melyeket együttesen érdemes figyelembe venni. A hozamok szórása azt mutatja meg, hogy az eszközalap a megadott hozamot milyen kockázat mellett érte el, illetve mennyire kiegyensúlyozott a működése. Minél nagyobb a szórás értéke, annál nagyobb egy eszközalap árfolyamának ingadozása, azaz annál kockázatosabb a befektetés.
8
