HÍRLEVÉL 7. szám / 2012. május A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele
Kedves Testvérek az Úr Jézusban! Amikor Assisi Szent Ferenc egyszer levelet küldött Páduai Szent Antalnak, tisztelete jeléül így kezdte üzenetét: „Antal testvérnek, püspökömnek.” Antal, a Szentírás kitűnő ismerője és az allegorikus szentírásmagyarázat mestere Isten segítségével képes volt megérteni a Biblia szó szerinti jelentése mögött oly gyakran ott rejlő mélyebb mondanivalót is. Pünkösd idején, a Szentlélek eljövetelének ünnepén forduljunk mi is a ferences rend nagy prédikátorához lelki eligazításért. Pünkösdről szóló tanítása ugyanis nagyon fontos, ám mégis ritkán hangsúlyozott üzenetet hordoz. Olyan üzenetet, amely nekünk, világi ferenceseknek különösen jelentős, hiszen a mindennapok Krisztus-követéséhez tartozik. Fogadjuk meg Antal testvér szavait, hogy mi is hathatósan tudjunk hozzájárulni az Egyház megújulásához: „Elteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni” (Ap.Csel. 2,4). „Akit eltölt a Szentlélek, különféle nyelveken beszél. A különféle nyelvek jelentik a Krisztusról szóló tanúságtétel különböző fajtáit, úgymint az alázatosságot, szegénységet, béketűrést, engedelmességet. Ezeken a nyelveken akkor beszélünk, amikor ezeket saját életünkben mutatjuk meg másoknak. Akkor élő a beszéd, amikor beszélnek a tettek! Könyörgök: hallgassanak el a szavak, beszéljenek a tettek!” „Beszéljünk tehát úgy, ahogy a Szentlélek indít bennünket szólásra. Kérjük őt alázattal és buzgósággal, adja nekünk kegyelmét, hogy pünkösd napját öt érzékünk tökéletességével és a tízparancsolat megtartásával tegyük teljessé, s elteljünk a bűnbánat tüzes lelkületével; ragyogjon fel bennünk a szentek fénye, hogy így méltók legyünk meglátni a háromszemélyű egy Istent.” Szolgátok: Szabolcs testvér
1
A tartalomból Pünkösd ünnepére Hírek a régióból A hét ferences vértanú
***
Szentlélek nélkül Távoli az Isten, Krisztus a múlté, Az evangélium holt betű, Az egyház egyszerű szervezet, A tekintély uralkodás, A misszió propaganda, Az istentisztelet emlékek fölidézése, A keresztény cselekvés rabszolgamorál. DE ŐBENNE A kozmosz fölemelkedik, És nyögve szüli az Országot, A Föltámadott Krisztus köztünk van, Az evangélium életerő, Az egyház szentháromságos közösség, A tekintély szabadító szolgálat, A misszió pünkösd, A liturgia emlékezés és elővételezés, Az emberi cselekvés isteni fénybe merül. (Ignatius ortodox metropolita)
2
Pünkösd ünnepére Jézus az utolsó vacsorán fogta a kelyhet és így szólt: „ Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek ontok.” Mindent elmondott tanítványainak és ők mégsem fogják fel jelentőségét. Értelmük csak akkor világosodik meg, félelmük csak akkor száll el, amikor Pünkösd napján megkapják az Úrtól megígért „Szentlelket”. Pünkösd napja a Húsvéttól számított ötvenedik nap, mely aratás ünnepe is volt. Jeremiás próféta jövendöli Kr. születése előtt több mint ötszáz évvel: „új szövetséget” kötök velük - „ha elérkeznek azok a napok – mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet és szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. És többé nem lesz szükség rá, hogy az egyik ember a másikat, testvér a testvérét így tanítsa: Ismerd meg az Urat, mert mindnyájan ismerni fognak a legkisebbtől a legnagyobbig.” Ezekiel próféta jövendölése pedig azt mondja: „Belétek oltom lelkemet és életre keltek” Igen a Szentlélek tesz képessé bennünket, hogy felfogjuk, megértsük Isten titkait, értelmünk megvilágosodik és mások számára érthetetlenné válik viselkedésünk, mert nem úgy gondolkodunk többé mint a „világ fiai”. „Láttam a lelket, amint galamb képében leszállt az égből és rajta maradt.” - mondja János /Jn.1,32-33/ Jézus is csak akkor indul el tanítani, amikor megkapja a Szentlelket az Atyától. Az utolsó vacsorán pedig így szól: „Még sok mondanivalóm volna, nem vagytok azonban elég erősek hozzá, De amikor eljön Ő, az igazság Lelke elvezet titeket a teljes igazságra” /Jn. 16.12-13/ Szt.Ferenc anélkül, hogy a lélek kifejezést használná, szüntelenül megtapasztalja életében a Lélek irányítását és ebben felismeri, hogy maga Isten vezeti őt. Mindent amit tett, nem magának tulajdonít, hanem a „Magasságbeli” nagylelkűségének, aki „általa cselekszik és beszél” /Int.8,3/ Tudni kell, hogy Isten kezdeményezése, munkálkodása nem kapcsolja ki az ember tevékenységét, akaratát. Senki sem szolgálhat azonban két Úrnak, Istennek és a mammonnak. Meg vagyok keresztelve, eljárok a misékre, veszem a szentségeket, úgy ahogy illik – és mégis milyen gyengék vagyunk hitünkben. Pedig a Lélek gyümölcsei : szabadság, öröm, szeretet, szelídség, jóság, békesség stb. Hol látszik meg rajtunk ez a belső, tiszta öröm? Siránkozás, nyafogás, elégedetlenkedés annál inkább. Pedig ha nem birtokoljuk a Szentlelket, nem él bennünk, hiába minden, megkaphatjuk az Úrtól: ”Menjetek, nem ismerlek Benneteket”. Az Úr lelkét elsősorban a bűnbánat, az engedelmesség által szerezhetjük meg. Krisztus igazi szolgáinak ismertetőjele a szegénység, engedelmesség a menyei Atya akarata iránt, az ellenségszeretet, a kereszthordozás és öröm a Szentlélekben. Öröm, mert megváltottak vagyunk, öröm mert ezt már senki sem veheti el tőlünk. A testi ember helyére a lelki ember lép, amelynek felismerhető jele, hogy nem fuvalkodik fel, nem keresi a magáét, nem él hiú dicsőségvágyban, hanem az alázat, a türelem, szeretet és béke vezeti, s mindenben Isten akaratát helyezi előtérbe. Önmagát nem tartja sokra sem Isten, sem az emberek előtt, mindenki szolgája, türelmes az üldöztetésben, a betegségben és „a mi Urunk Jézus Krisztus szerelméért megőrzi lelkének és testének békéjét”. /Int. 15,2/ Ferenc atyánknak mintát Pál apostol Galata-levele adott /Gal. 5.13-26/, amelyben az igazi Lélek szerinti élet jellemzői vannak leírva, de a római, efezusi, filippi, kolosszei levél is erre lélek szerinti életre szólít fel. Elmélkedjük végig ezeket a leveleket, ez számunkra is gyümölcsöző és ajánlatos lenne. Hiszen a ferences lelkiséget a Szentlélek belső működése hozza létre bennünk, nem az emberek véleménye, nem a világ divatos irányzatai, hanem az evangéliumok élő Krisztusa, az Atyával együtt, a Szentlélek belső sugallataival. Ehhez azonban meg kell teremtenünk a belső csendet, ahol senki más nem lakozik, csak az Úr, s ebben a belső csöndben meghallhatjuk az Ő szavát és akaratát. Megkaptuk már a Szentlelket, szítsuk fel hát magunkban és éljünk is e szerint. 3
„A ferences Rend alapszabályai az Úr Lelkén alapszanak, s a rend tulajdonképpeni miniszter generálisa maga a Szentlélek.” /2Cel.193./ - vallja Szt. Ferenc atyánk Törekednünk kell tehát a Szentlélekben való életre, mert csak akkor mondhatjuk magunkat igazi ferenceseknek. „Anyám és testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják és teljesítik. - mondja Jézus. /Luk.8.21/ Hívjuk a Szentlelket és vágyakozzunk utána, az Ő szelíd szeretetére és hangjára. Hammerné Kati regionális képzési felelős
HÍREK A RÉGIÓBÓL „szent cselekvéssel, melynek példaként kell mások előtt világoskodnia, világra szüljük őt” (Assisi Szent Ferenc) A Regionális Tanács Hírei A 2012.évi regionális éves káptalan időpontja augusztus 25., helye Eger, Dobó tér, Minoriták temploma, valamint a Szent Hedvig Leánykollégium. Jelentkezés a helyi közösségekből augusztus 1-ig. Tájékoztatjuk a kedves Testvéreket, hogy a Minorita Rend választókáptalanjának második fordulója is megtörtént. Ezúton is gratulálunk Artur Prenkiewicz atyának, akit a minorita testvérek a következő időszakra a FVR Szent Maximilian Kolbe Régió regionális asszisztensének választottak. Imádkozunk, hogy Isten segítse szolgálatát Isten Országának minél nagyobb javára. Artúr atya a következő üzenetet küldte régiónk világi ferencesei számára: Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is. (Mt 6, 21) Kedves Testvérek! A Minorita Rend 2012. februárjában Aradon tartotta meg tartományi káptalanját. A káptalan második felében jómagam, Artur Prenkiewicz OFM Conv. atya lettem kiválasztva arra, hogy a Ferences Világi Rendet pártfogoló asszisztens legyek. Magamról röviden ennyit, hogy lengyel származású vagyok, 18 éve dolgozom Magyarországon, szolgáltam Miskolcon, Egerben és most Szegeden. Szegeden a FVR vezetése mellett Tartományfőnök Atya rám bízta a Szent Miklós Plébánia vezetését és a szegedi rendház főnökségének ellátását is. Nagy munka vár rám, ezért kérem a segítséget a Jóistentől és tőletek is, Kedves Testvérek, hogy el tudjam végezni a rám bízott munkát. Remélem, hogy fogunk tudni együtt dolgozni, kérem együttműködő segítségeteket, építő javaslataitokat, imádságotokat és munkátokat. A Szentatya szándéka szerint 2012. októberétől 2013. novemberéig tart majd a Hit Éve, szeretném, ha erre közösen készülnénk 4
imádságban és kérve a Jóisten kegyelmét, hogy előrehaladhassunk a lelki életben. Kérem Rátok és saját magamra is a Jóisten bőséges áldását! Artur Prenkiewicz OFM Conv. Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóra való restség, könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét! Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét! Igen, Uram és Királyom, add, hogy megismerjem bűneimet és meg ne ítéljem felebarátomat, mert Te áldott vagy mindörökké, Ámen. (Szír Szent Efrém fohászai) Az Interneten a következő oldalon találhattok Artúr atyától részletesebb bemutatkozást, melyben többek között azt is megtudhatjuk, miért lett szerzetes és hogyan került Magyarországra: http://www.szegedfelsovaros.hu/_hu/plebanos_a_plebanos_bemutatkozasa.php
Gyöngyös, Temesvári Pelbárt Közösség Három testvér nyert befogadást a közösségbe. A misét Szabó József atya celebrálta és nagyon szépen sikerült. Részt vettek a templom takarításában és szépítésében, Húsvét előtt Nagyböjtben minden hétfőn a reggeli mise után Keresztutat vezettek Részt vettek a plébánián a bolhapiac rendezésében a templom felújításáért, valamint adományokkal segítették a szolnoki nagycsaládosokat. Miskolc, p. Kelemen Didák Közösség A Ferences Világi Rend p.Kelemen Didák Közösségben történt: Április 28-án, szombaton megemlékeztünk Kelemen Didák minorita szerzetes atya mennyei születéséről. 1744. április 28-án fejezte be életét Didák atya, akinek az Egyház, a Ferences Rend és városunk hívő serege is sokat köszönhet. Közösségünk 17 órától szentségimádási óra keretében együtt imádkoztunk és emlékeztünk a dicső és nagyszerű minorita barátra. 5
Kelemen Didák atya a hit apostola, a szegények barátja, az evangéliumi élet szimbóluma. Szüntelenül járta a városokat, falvakat, fáradságot nem ismerve. Vigasztalta az elesetteket, bátorította a szenvedőket. A nehézségek nem tántorították el. Miskolcra is eljutott vándorlása során, s felépítette ezt a csodálatos, szép Nagyboldogasszony templomot, ahol most együtt imádkozhatunk. Didák atya életének forrása a szentmise, az imádkozás volt. Ha valahová látogatóba érkezett, először a „Legszentebb” imádására sietett. Az Oltáriszentség előtt leborulva éjszakákon át imádkozott. Szent Ferenc példáját követve a szegény életformát választotta. Fő jellemvonása a bizalom és a szeretet embertársai iránt. Erre a szeretetre ad példát nekünk is, a Ferences Világi rend minden tagjának. A mi közösségünk példaképnek tekinti Didák atyát, alázatosságát, evangéliumi egyszerűségét. Szentségimádást követően a szentmisét Dr. Kiss Rigó László Szeged-Csanádi megyés püspök atya celebrálta. Homíliájában a feltámadt Krisztusra mutatott, akinek köszönhetjük, hogy most együtt tudunk ünnepelni e szép évfordulón, s a hivatások vasárnapjának előestéjén. A tékozló fiú atyja visszavárta gyermekét, nem alázta meg, hanem visszafogadja otthonába. „Bár Jézust az egyik tanítványa megtagadta, a másik elárulta, ő mégsem tesz szemrehányást tanítványainak. Nem mondja nekik, hogy gyávák voltatok.” Mi is Isten gyermekei vagyunk, s mikor befejeződik, az életünk hasonlók leszünk Krisztushoz. Ő a világ világossága, a jó Pásztor, aki elmegy az eltévedt bárányért, s nem nyugszik, amíg meg nem találja. Ilyen jó pásztor volt Didák atya is, akinek életét, lelkiségét akkor ismerte meg a püspök atya, mikor megbízták az életéről szóló könyv olasz nyelvre való fordításával Rómában. Imádkozzunk, hogy Isten küldjön jó pásztorokat, akik Kelemen Didák atya példájára szolgálni akarnak. Isten adja, hogy mi ferencesek mindig szem előtt tartsuk Didák atya áldozatos életét, munkásságát, lelkiségét, s imádkozzunk boldoggá avatásáért. Szilágyi Béláné Marika Ima boldoggá avatásáért „Szentháromság egy Isten, magasztald fel nevedet hű szolgád, Kelemen Didák boldoggá avatásával, amelyért alázatosan könyörgünk. Égi közbenjárására áldd meg mindennapi ügyeinket, és add kegyelmedet, hogy az élő hit és áldozatos felebaráti szeretet gyakorlásával példáját követve az örök boldogságot elnyerjük. Krisztus, a mi Urunk által.” Ámen.
***
Pünkösdi elmélkedéshez: VI. PÁL PÁPA Az egyház a Szentlélek vigasztalásával telve növekszik. A Szentlélek az egyház Lelke. Ő érteti meg a hívekkel Jézus tanításainak, igazságainak mélyebb értelmét. Mint az egyház kezdetén, ma is ő munkálkodik mindazokban,akik az evangéliumot továbbadják: ha hagyják, hogy a Szentlélek birtokba vegye és vezesse őket. A Szentlélek ad ajkukra olyan szavakat, amelyek nem őtőlük valók; és ugyanakkor a Szentlélek készíti fel a hallgatók lelkét is, hogy megnyíljanak a Jó Hír és az Isten országa hirdetése előtt. Néhány gondolat a Szentírásból: *„…. kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek, mert bennetek van és bennetek marad.” (Jn 14,16-18) 6
* „S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.” (Jn 14,26) * „De amikor leszáll rátok a Szentlélek, erő tölt el benneteket, és tanúim lesztek… egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8) * „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakban nem önthető sóhajtozásokkal.” (Róm 8,26-27) * „A Lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5,22-23) (Konecsni Tamásné) Olvasó a Szentlélekhez Katharina Vogel anya (+1956) kapta a titkokat ki hagyományos (Domonkos) olvasón imádkozhatjuk. Imádkozás módja: az Üdvözlégyek-be a Jézus szó után az alábbi titkokat mondjuk: 1. aki fogékonnyá teszi szívünket a Szentlélek kegyelmeinek bősége iránt. 2. aki kéri számunkra a Szentlelket, gyarapítja és erősíti bennünk a három isteni erényt. 3. aki a Szentlélek által erősít és világosít, támogat, irányít, vezet és megszentel minket. 4. aki lángra gyújtja szívünket a Szentlélek szeretetével, s eltölt minket mélységes alázattal, szelídséggel, türelemmel, hűséggel odaadással, erővel, és szentséggel. 5. aki megajándékoz minket a Szentlélek hét ajándékával és tizenkét gyümölcsével, és távol tart tőlünk minden rosszat. (Konecsni Tamásné) ***
A hét ferences vértanú boldoggá avatása 2004-ben Mátraverebély-Szentkúton volt a Ferences Világi Rend Országos Káptalanja, ahol Kálmán Pelegrin ferences szerzetes előadást tartott a 7 ferences pap mártír haláláról, akik hitükért áldozták életüket. Megdöbbentő, felkavaró élmény volt hallani Pelegrin atya tényfeltáró adatait a vértanúkról, sokukról csak akkor hallottunk, akkor tudatosult bennünk, hogy ezek a fiatal szerzetesek mennyit szenvedtek, életüket, szabadságukat adták az egyházért. A 7 ferences szerzetest 1944. és 1954. között végezték ki egyházuk, embertársaik iránti hűségük miatt. Kik voltak ezek a szerzetesek? Károlyi Bernát, Kovács Kristóf, Kiss Szaléz, Körösztös Krizosztom, Kriszten Rafael, Hajnal Zénó, Lukács Pelbárt. A fiatal felsorolt szerzetesek 7
ugyanazt tették a nemzeti szocialista, mint a kommunista időszakban: mentették az üldözötteket, kiálltak az egyházért, a kisemmizettekért. Valamennyien tisztában voltak vele, hogy a híveik melletti kitartásuk egyenlő a vértanúság vállalásával. A vértanú szerzetesek közül két ferencesnek jászberényi kötődése is van, ezért az ő életük leírásával szeretném bemutatni a fiatalon elhunyt vértanúkat. P. Kovács István Kristóf Jászberényben született 1914. december 16-án. 1933-35. között folytatta tanulmányit a jászberényi ferenceseknél. 1938-ban Gyöngyösön áldozó pappá szentelték. Első szentmiséjét a jászberényi barátok templomában mutatta be. Kristóf atya arra kérte provinciálisát, hogy Újvidékre mehessen – ahol a betelepített magyar lakosság kérésére rendházat alapított a kapisztránus rendtartomány -, mert vértanú akart lenni Krisztusért. 1946. október 26-án rendtársaival együtt letartóztatták, barakkba hurcolták őket, ahol a híveket vigasztalták, gyóntatták. A tanúk elmondása szerint Kristóf atya amikor csak tehette a rabok között járkált, beszélgetett velük, itt is mindenki becsülte emberségességéért. November 1-én rendtársával P. Kamarás Mihállyal és más rabokkal Pétervárad felé hajtották. Napközben meneteltek, éjszaka pedig gyóntattak. Másnap folytatták a menetelést, a papokat különös kegyetlenséggel bántalmazták a katonák. Kristóf és Mihály atyát fegyvert hordozva kényszerítették futásra. Kristóf atyát vasvesszővel, puskával ütötték, puskatussal hátba szúrták. Homloka a vasvessző ütéseitől felrepedt, a veréstől nem tudott menni. Társai segítették, de elájult. Utolsó szavai ezek voltak: „így kell ennek történnie”. A katonák teherautóra dobták és Indijja község határában lelőtték. 1944. november 2-án halt hősi halált, 30 éves volt. P. Kiss László Szaléz Szegeden született 1904. július 27-én. 1928-ban szentelték áldozó pappá. 1934. augusztusától 1937. november végéig Jászberényben teljesítette rendi feladatait. A rendi főiskola Jászberényben működő I. és II. évfolyamán tanított, a kispapok lelki vezetője volt. Szerzetesi életes során többször rá akarták bírni, hogy egy biztonságosabb jövőért hagyja el a ferences közösséget, de ő ezeknek a kísértéseknek mindig és minden nehézség közepette ellentmondott. Kispapnevelőként, igehirdetőként, újságíróként és az amerikai magyarok lelkipásztoraként is a hit tisztaságért, a katolikus egyházon belüli és a keresztény egyházak közötti szolidaritásért küzdött. 1946. áprilisában a gyöngyösi ifjúság számára tartott prédikációja után a templom elől hurcolták el. Az ávósok a gyónási titok meggyalázására akarták rávenni és hamis tanúvallomást követeltek tőle Mindszenty bíboros ellen. Azzal vádolták, hogy vezetője volt a szovjet katonák meggyilkolásának és egy fegyveres összeesküvésnek. Társai közül többen kiszabadultak a fogságból, vallomásuk szerint papjukat a felismerhetetlenségig verték, de ő a gyónási titkot nem árulta el. Provinciánkban halálhíre óta a gyónási titok vértanújaként tisztelték. Szaléz atya szenvedés-vállalása a hit tisztaságáért hozott áldozat. 1946. december 10-én a szovjet hadbíróság ítélete alapján kivégezték Sopronkőhidán. P. Károlyi Bernát 1892. június 19-én született Almáskamaráson. A magyar ferencesek kínai missziójának alapító vezetője volt 1929. és 1938. között. Missziós tevékenysége során az elhagyott, magatehetetlen betegeket ápolta, árvaházat alapított, iskolát, orvosi rendelőt létesített. Letelepítette a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendjét, megszervezte a környék lelkipásztori szolgálatát. 1938-ban visszajött Magyarországra, ahol a misszió anyagi támogatásának szervezésén dolgozott. 1940-től kecskeméti házfőnök, a zsidóüldözés idején az üldözöttek támasza. A szovjet front előretörésekor a város köztisztviselői elmenekültek, ő irányította a várost, vezette a kórházat, összeszedte a házaknál hagyott betegeket, és ingyen konyhát nyitott a menekülteknek. 1945. júliusában letartóztatták, zsidóellenességgel, izgatással vádolták. Az államhatalom folyamatos zaklatásai elől elöljárói Budapestre menekítették. 1949. ádventjének előestéjén a hithez való hűségre szólította fel a pasaréti híveket. Prédikációja után letartóztatták, majd koncepciós perben börtön büntetésre ítélték. A rabtársak visszaemlékezései szerint a 8
börtönben őt is kegyetlenül kínozták, verték, de Bernát atya mindig megőrizte jóságát. A börtönben titokban gyóntatott, mindenkit bátorított. A ferences provincia a vértanúk között tartja számon. Zsidómentő tevékenységéért a magyarországi rabbi kar a holokauszt 60. évfordulóján emlékfát ültetett tiszteletére a kecskeméti ferences templom kertjében. Tudatosan vállalta a szenvedést, ami az igazságtalan és tudatosan egyházellenes ítélet következménye volt. 1954. március 2-án Budapesten a rabkórházban halt hősi halált. P. Körösztös Imre Krizosztom 1909. január 10-én született Pécsett. Első fogadalmát 1927-ben tette le, 1932-ben pappá szentelték. Szécsényi és mohácsi működése után 1938-tól az amerikai magyarok papja volt. 1941-ben katona lelkészként az orosz fontra küldték, ahonnan csapatát sikerült épségben hazamenekíteni. 1943. júliusában az újonnan alapított újvidéki kolostor elöljárója lett. 1944. október 23-án szerb partizánok szállták meg a várost. Krizosztom atya nem hagyta el a rendházat, mert szerinte amíg a hívek látogatják a templomot, a ferenceseknek maradniuk kell. Amikor letartóztatták a férfiakat, az atyát betegsége miatt szabadon akarták engedni, de ő ezt csak a rendtársaival együtt fogadta volna el, ezt nem engedték meg neki. 1944. okt. 27-én több férfival együtt „kiemelték” a tömegből, hármasával összekötözték, majd zeneszó mellett futásra kényszerítették, miközben a katonák ütlegelték őket. A barakkokban maradt társaik szemtanúi voltak halálra kínzásuknak. 1944. október 29-én halálra verték. 35 évet élt. P. Kriszten Rafael 1899-ben született. 1941-46 között a Margit körúti rendházban házfőnök-plébánosként megszervezte a zsidó üldözöttek átvételét a katolikus egyházba. Betegen, sebesülten is több száz kilométert gyalogolt, hogy mindenkihez eljuttassa a nunciatúrán kapott menleveleket a címzetteknek. Az általa vitt iratok segítségével egy teljes vasúti vagont fordítottak vissza, és az emberek megszabadultak a haláltól. A világháború után megnyitotta a kolostor konyháját és hosszú időn keresztül étkeztette a környék nyomorgóit. 1949 augusztusában már betegen került Hatvanba házfőnöknek. A szerzetesrendek elhurcolásának idején szerzetesnőket és piarista szerzeteseket deportáltak a kolostorba. A rendőrség elhíresztelte, hogy a ferenceseket el akarják vinni, ezért az emberek a templom elé vonultak, hogy megakadályozzák az elhurcolást. Ekkor a házfőnököt, P. Rafael atyát a rendőrség felszólította, oszlassa fel a tömeget. Ez nem sikerült, csak az éjszaka folyamán, brutális módon, a kolostor lakóit pedig véresre verték. A négy ferences atyát Budapestre, az Andrássy út 60-ba szállították. Rafael atyát 1951-ben életfogytiglani börtönre ítélték a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés címén. 1952. szeptember 15-én halt meg a börtönben, embertelen körülmények között. 2000. februárjában a budapesti bíróság ítéletét semmisnek mondta. P. Lukács László Pelbárt 1916. február 18-án született Valpón /Szerém megye/. 1936. augusztus 29-én lépett be a kapisztránus rendbe. 1941. május 3. ünnepélyes fogadalom. 1942. június 21-én pappá szentelték. 1943-ban Jászberényben újoncmester, innen került Hatvanba 1946ban, ahol hittanár. 1945. és 1950. között a hatvani kolostor szinte valamennyi tagját börtönbüntetés vagy valamilyen más diktatorikus eszköz segítségével távolítottak el a városból. Pelbárt atyát 1946. májusában tartóztatták le. A vád szerint ő volt az összekötő Hatvan és Gyöngyös között a szovjetellenes szervezkedésben és tudott a gyöngyösi katonagyilkosság előkészítéséről. A jogi vizsgálat bebizonyította, hogy az ő tanúvallomása is a kommunisták által kreált szöveg. Jogellenes körülmények között tárgyalták ügyét, tíz év kényszermunkára ítélték, a Szovjetunióba hurcolták. Betegségét nem kezelték, embertelen körülmények között élt, sokat szenvedett. A szovjet hatóság 1993. május 25-én rehabilitálta. 1948. április 18-án halt meg Medvezsugorszk lágerban /Finn-Karélia/.
9
P. Hajnal Zénó 1900-ban született. Sajnos az életével kapcsolatos adatokat nem sikerült felkutatnom, de dolgozom rajta és a következő Hírlevélben pótolni fogom. Zénó atya az amerikai magyarok lelkipásztora volt és, majd visszakerülve Magyarországra, Nagyatádra került, ahol házfőnök volt. A szovjet csapatok közeledtével a katonák felszólították a lakosságot, hogy hagyják el a várost. Zénó atya vezetésével vonultak ki az emberek Nagyatádról. Gyékényes felé indultak, amelynek határában a bolgár és a német csapatok kerültek egymással szembe. A bolgárok házról házra elfoglalták a várost, a plébániáról Zénó atyát is Martincsevics plébános atyával együtt a menetbe állították. A menetelés során a két reverendát, habitust viselő papot egy bolgár katona kiszólította a tömegből, először Martincsevics plébánost, majd P. Hajnal Zénó szerzetest lőtte le. Amikor összerogytak, további lövéssorozatot adott le rájuk. Mást senkit sem bántottak. 1945-ben Gyékényesen halt hősi halált. Egyedül az ő nyughelye ismert. P. Magyar Gergely ferences tartományfőnök 2007-ben indította el azokat az előkészítő folyamatokat, amelyek az ügyek megkezdéséhez szükségesek. A hét személy boldoggá avatását nem külön-külön, hanem egy csoportban, Károlyi Bernát és társai névvel terjeszti elő. Erdő Péter bíboros elvállalta, hogy egy esetleges eljárás esetén az Esztergom-budapesti Főegyházmegye befogadja a per egyházmegyei szakaszát. A püspöki konferencia döntése értelmében támogatja a hét magyar ferences vértanú boldoggá avatásának ügyét. Emlékük és tiszteletük eleven rendtársaik, híveik körében. Lantos Tiborné
A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele 7. szám / 2012. május Felelős szerkesztő: Váradi Szabolcs Grafikai szerkesztő: Küzmös Enikő Köszönet a beküldött írásokért! 10
