Mai. A CUKOR (C ikk a 690. oldalon) S'zátMUukból: A siker útja# Ismét leng a magyarzászló#

N É P S Z E R Ű

T U

D

O

M

Á N

Y O

S

HETILAP

Mai S'zátMUukból: A siker ú tja# Is­ mét leng a ma­ gyarzászló# Fo­ gyatékosságaink és a társadalom# Hétszer a Föld körűi egy másod­ pere alatt # T u rkálás az elemek szemétdombján • Lombhullás # A répától a cu­ korig • Patika a kertek alján • Végzetes sebes­ ségek és az em­ beri biztonság, stb.

FŐSZERKESZTŐ: DR. CSŰRÖS ZOLTÁN II. É V F . 22. SZÁM 1947 OKTÓBER 5

*

Ál! A:

A CUKOR (C ik k a 690. oldalon)

60

F IL L

SZERKESZTŐI ÜZENETEK B. O. Jászberény. M ár páréves koromtól fogva tudományos dol­ gokkal foglalkozom és mindeddig hiába váriam egy engem érdeklő lap megfelenésére. Annál nagyobb volt az örömem, amikor az egyik tanár úr behozta az osztályba az Élet és Tudományt. Olvasáson kívül még levelezéssel is foglal­ kozom. E z a kettő a legkedvesebb szórakozásom, csak az a baj. hogy már kifogyok a könyvekből és a felszabadulás óta a levele­ zésem is megcsappant. Ezért ké­ rem a szerkesztő urat, ha lehet­ séges, tegye ki a szerkesztői üze­ netekben, hogy az Élet és Tudo­ mány ifjú olvasói közül levelez­ nék olyan leánnyal, vagy fiúval, akit egy kicsit a tudomány, vaayis a táncon kívül komolyabb dolgok is érdekelnek. A z iskola keretén belül folyó újjáépítésben is sze­ retném kivenni a részemre juló munkái. Hogy ez könnyebb legyen, felteszem a kérdést, azt hiszem sok tanulótársam nevében, hogy nem leheine-e a lapban egy-két ol­ dalt rászánni néha, könnyen el­ készíthető fizikát műszerek, — me­ lyek iskolában kísérletezési cé­ lokra használhatók, — elkészítési módját ismertetni. K is olvasónk kezdeményezé­ sét szívesen tám ogatjuk. N. K. Cikke szépen megfogal­ m azott, stílus szempontjából jó. Szives engcdelmével kiegészített alakban fogjuk felhasználni. Kö­ zelebbi a d a ta it: pontos címét, munkahelyének megnevezését postafordultával kérjük. V. K. Nagykanizsa. Néhány hónapja annak, hogy a pedagógu­ soknak szétküldött mutatványszá­ mok közül egy a kezembe futott. M indig nagyon szerettem a fizikát és a kémiát és igy már pár perc múlva elhatároztam, hogy a lapra elő fogok fizetni. Édesapám telje­ sítette a kívánságom és igy most már hetenként élvezem az Élet és Tudo­ mányt. Sok-sok szám elolvasása után határoztam el magam arra, hogy írjak ide. Féltem, mert javasolni szerelnék valamit. Ha ötletem és kérésem nem is felel meg a lap számára engedjenek meg, de jó cél vezetett. Nem lehetne-e azt véghezvinni, hogy ne csak elméleti hanem gyakorlati tárgyú cikkek is jelenfenek meg a lapban! A z utóbbi számokban már voltak ilyenek és részemről szeretném, ha ezek foly­ tatódnának is. A zt hiszem, hogy sokan vannak azok. akik napi munkájuk után fúrás-faragásban töltik el szabad idejüket. Nem ter­ veznek s építenek sokezer lóerős gépeket, száguldó jármüveket, búgó dinamókat, hanem egyszerű szer­ számokkal megmaradnak a kis gépeknél, cserebogárlóerőnél és a zseblámpaelemnél. Magam is ál­ dozata vagyok ennek a passziónak. B ravó! E gyetértünk kedves olvasónkkal. K üldjön az É let és Tudom ány szám ára ilyen irányú cikkeket 1 674

>TISZATÁJ A h ely e s m ű v elő d ésp o litik a egy o rszág életéb en m in ­ dig a rra irá n y u l, h o g y a b b a n ne eg y , hanem több — a leh ető ség ek h e z k ép e st m inél több — m űvelődési k ö z p o n t a la k u ljo n ki. E h h e z egyik le g b iz to sa b b eszköz az egvegy tá je g y sé g e n b elü l m eg jelen ő fo ly ó ira t. F e lsz a b a d u lá s u tá n i szellem i é le tü n k egyik le g b iz ta tó b b jelensége ilyen szem p o n tb ó l az a té n y , hogy e g y re szaporodik v id ék i fo ly ó ira ta in k szám a. E z ú tta l a Szegedi S zab ad m ű v elő ­ dési T a n á c s k ia d á sá b a n és a M adácsy L ászló szerk esztésé­ ben m eg jelen ő »Tiszaiáj« c. hav i fo ly ó ira tra h ív ju k fel érd ek lő d ő olvasóink fig y elm ét. A gazdag szép iro d alm i részen k ív ü l k ü lö n z en ei, k ép z ő m ű v é sz e ti, színházi ro v a ­ to k a t, v a la m in t bő és tárg y ila g o s k ö n y v szem lét talá lu n k h a s á b ja in . A n y o lctag ú sz e rk e sz tő b iz o ttsá g , m elyben o ly an o rszág o s n e v e k e t ta lá lu n k , m in t B á lin t S án d o ré és Bíbó Istv á n é , m in d e n t e lk ö v e t, hogy m éltó n ak b izo n y u l­ jo n a la p a em agyar vidék u n iv e rz á lis h a v i folyóirata* elnevezéshez. B . J. SEREG SZEM LE A TER M ÉSZETB A R Á TO K T U R IS T A -E G Y E S Ü L E T É B E N A T e rm é sz e tb a rá to k T u rista e g y e sü le te szep tem b er első h e té b e n seregszem lét ta r to tt. A lak u ló közgyűlés, ünnepi k o n g resszu s, tu d o m á n y o s a n k é t, k u ltú r e s t, B ánk ú to n re n d e z e tt v án d o rg y ű lés k e re té b e n g y ű lte k össze az eg y e sü le t ta g ja i és az érd e k lő d ő k . A z e m b e r és a t e r ­ m észet v isz o n y á t t e t t e az egyesület p ro g ra m m ja k ö zponti k érd éssé, a te rm é sz e tte l és így a te rm é sz e ttu d o m á n y o k k a l is k ö z v e tle n k a p c so la tb a hozza ta g ja it. H áro m év es te r ­ v én ek eg y ik lényeges p o n tja a tu d o m á n y o s k u ta tó m u n ­ k á b a v a ló bensőséges b ek ap c so ló d á s, b a rla n g k u ta tá s , n ö v é n y ta n i és á lla tta n i m u n k a , c tu d o m án y ág ak m ű v elő i­ nek tá m o g a tá sa ú tjá n . E zen a p o n to n az É let és T ud o m án y cé lk itű z é se a legszervesebb k a p c so la tb a n v an az egyesület m ű k ö d ésév el és ezé rt ü d v ö z ö ljü k az érd em es tá rsa sá g o t n a g y szán á s ú ín u n k a p ro g ra m m já n a k lefek tetése a lk a lm á ­ b ó l ’ és tá m o g a tn i fogjuk h á ro m é v e s terv én ek m a ra d é k ­ ta la n m eg v aló sítá sá b a n . Az egyesület ^ T e rm é sz e tb a rá t« cím en k é th e te n k é n t m eg jelen ő fo ly ó ira to t ad k i, am ely igen é rté k e s k ö zlem én y ek k el n ev eli o lv asó it a te rm é sz e t ism e re té re és szeretet érc. dr. V. Z . Felelős s z e r k e s z t ő : M a r i s k a Zoltán. F e le lő s k i a d ó : P a lk ó S á n d o r . K é p s z e r k e s z t ő : S z á n t ó Tibor. S z e r k e s z t ő s é g i B ud ap e st, VII., Erzséb a t-kö rú t 7 . S z e r k e s z t ő s é g i ó r á k : H é t k ö z n a p o k o n , s z o m b a t k iv é te ­ lével 2 - 4 - i g . T e le fon i 2 2 4 - 2 6 0 . K i a d ó h i v a t a l : V II. , Rákóczt-úf 5 4 . T e le fo n i 2 2 3 - 6 2 5 . C s e k k s z á m l a i B u d a p e s t 4 2 3 6 . E lő fize té s l /« évre 7 . — fo rin t, »/« é v r e 14.— forint. E g y e s s z á m 6 0 fill. K é z ir a t o k a t ne m ö r z ü n k m e g . — 4 7 5 5 2 3 . A z A t h e n a e u m m é ly n y o m á s a , B u d a p e st. F e le lő s i G o r s z k y T i v a d a r ig a z g a t ó .

u n to d a

-

U e ty u

:m is olyan régóta vau az, hogy a vállalatveze­ tő k m érlegelni kezdték : m eny­ nyi veszteséget is je le n t üze­ m ü kben a nem m egfelelő h e ­ lyen alkalm azott m unkaerő? M e rt v aló b an : senki sem tu d ja m eg állan i r. h e ly ét m in ­ d en beosztásban. V annak fog­ lalkozások, m elyekre csak m eg ­ felelő válogatás után le h e t va­ lakit alkalm azni. Ez olyan te r­ m észetes, hogy a m ú ltb a n is v álogattak m á r — tö b b -k e v e­ sebb sikerrel. A villam osveze­ tőket rég eb b en kétheti előzetes oktatásban részesítették alkal­ m azás e lő tt — de m á r vezető ü lésb e n . Ez *» m ódszer elég költséges, m eglehetős veszé­ lyes — de m in d en esetre gyak o tlati m ódszer volt. M a már egészen más a helyzet. M ielőtt rábíznák valam elyik vezető­ jelöltre egy gép kezelését, egész csom ó különféle p ró b án ak ve­ tik alá. Ezek so rán kiderül : r e n ­ delkezik-e azokkal a képessé­ gekkel, am elyeket pályája fel­ té tle n ig m egkövetel. A z új m ódszer helyességét statisz­ tikai adatok töm ege bizonyítja. A tulajdonképpeni vezetői ki­ képzés alatt elbocsátottak szám­ aránya 2 0 % -ró l 4% alá esett. A kétheti kiképzési id ő 9 napra rö v id ü lt. V égül a vezetökokozta balesetek szám aránya !• 5 %-rcSl o-6% -ra csökkent.

Vz i'UM'iiist-uvl körrel ábrázolhatjuk, amelynek minden szelete • más és más tényezői tüntet fel. J. Értelem és gyakorlati érzék, 2. Vérmérséklet. A A. Hajlamok (tudatos és öntudatlan). 5. Vi­ selkedés. Xiiirs olyan módszer, amely alkalmas volna minden tényező kivizsgálására. A különböző módszerek egy-eyy szelet méreteit határozzák meg O Péter és Pál kél vizsgálatra kerülő személy. Az arckifejezés szol«áItatja az első adatokat

I

E llen érv k én t fel leh etn e h o z n i a z t, hogy a vezetői m es­ terség k im o n d o tt szakképesí­ tés és könnyen m egállapítható képességek szükségesek elsa­ játítására. D e a vizsgálat folya­ m án különleges foglalkozás­ nak bizonyulnak azok az é le t­ pályák, am elyek első p illanatra bárki szám ára hozzáférhetők­ nek látszanak. Vegyük pl. az

Ügynök esetét A jó ügynök­ nek k ita rtó és m ódszeres em­ bernek kell lennie. „ J ó k ép et“ kell v ágnia m in d en fogadta­ táshoz N agy rábeszélő képes­ séggel kell rendelkeznie. Hol sim illékony, hol h a tá ro z o tt m o­ d o rt kell felvennie — m indig a hely zetn ek m egfelelően. N em egyszer bebizonyoso­ d o tt, h o g y tehetséges ügynök 675

/'» • Az ulnktau (morfolóvizsgálja a szor­ ít! fölépítést és u vérmérsékletet Méré­ sek és kísérletezések utón Pál és Péter tí­ pusok közé lesznek sorolva. P é te r: él< értelmes, gyorsan rád, magúba tekinti, Inkább gondolkodó, Vm in t megfigyeld. Pál: erős, kitartó, érdeklő­ dik a világ Iránt, u megfigyelés nála Jel­ legzetes

e

k étszer, h áro m szo r akkora e red m én y t é rt el ugyanannál a vevőnél, m in t a jószándékú, de olyan k artársa, aki a szak­ m áh o z szükséges különleges képességeknek n in cs b irto k á ­ b an . E l le h e t te h á t k épzeln i, m ég en n él a m in d en k i á lta l oly könnyen elérh ető foglalkozás­ n ál is — am ire legtöbbször jobb h íján szokták az em b erek fejüket a d n i — , hogy v an egy csom ó m egelőző p ró b a. I t t a később, foglalkozás-gyakorlás közben előforduló nehézséggel találja szem b en m agát a jelölt, íg y a kezdeti h ib á k a t ki le­ h e tn e küszöbölni s a m unkát m eg le h e tn e gyorsítani. Á ltalánosságban m eg le h e t állap ítan i, hogy n in cs kétfajta foglalkozás : olyan, am elyik különleges képességeket kíván és olyan, am ilyen sem ilyet sem tesz szükségessé. A h e ly ­ zet az, hogy m in d e n fo g lal­ kozás, b árm ily en szerény, egy­ szerű legyen is az — vala­ m ily en képességet m űködésbe h o z. T e rm észetesen ez a ké­ pesség vagy képességek n in ­ csenek m eg m in d en k ib en

egyenlő m érték b en . M in d en m u n k a közben — sőt : egy­ azon m u n k a különböző fokán is ! — v an n ak m esterségbeli nehézségek, v a n n a k m egol­ d a tla n k érdések a kereseti le ­ h ető ség , az alá-, fölé- és m ellé­ re n d e ltsé g i viszony, az előre h alad ás te ré n eg y arán t. M in d ez ek et a b o n y o lu lt kér­ déseket igyekeznek m egoldani a képességvizsgálók. A z ipari képességvizsgálat

szem élyes, tö b b h av i k ap cso ­ la tra tám aszkodó ta p a s z ta la ­ taikkal ? Az ered m én y a követ -/ kező v o l t : a szerelő-oktatók tap asztalata jellem tu lajd o n ­ ságok te k in te té b e n 87% -b a n , értelm i képesség te ré n 88 %» b án , g y ak o rlati é rté k szem ­ p o n tjá b ó l p ed ig 80% -b an egy ezett a képességvizsgálat eredm ényeivel. E zek alap ján é rth e tő a ké­ pességvizsgálatnak az a nagy fejlődése, am i m in d e n ü tt t a ­ p asz ta lh a tó az ip a ri országok­ b an . F ran cia o rsz á g b a n ipari szakiskolák belépésnél — elv­ b en — pályaválasztási tájé­ k o ztatást kérnek hallgatóik felől az Á llam i K épességvizs­ gáló In té z e t részéről. A ngliá­ b a n , S vájcban, a S zo v jetu n ió ­ b a n , főleg p ed ig a gyakorlati érzékéről ism e rt A m erikában az ip a r, a k ereskedelem , sőt a k ato n ai vezetés is felhasználja a képességvizsgálat e re d m é ­ nyeit.

Az itt e lé rt ered m én y ek fé­ nyes bizo n y íték ai a m ó d szer helyességének. E gy fra n c ia országi gyár p éld áját nézzük csak a sok közül. A tan oncokat itt alapos képességvizsga u tá n m ű h ely g y ak o rlatra o sztották b e. M ag án ak a képességvizsgá­ la tn a k ered m én y eit tito k b a n ta rto ttá k . N y o lch av i m ű h e ly g y ak o rlat u tá n k érd ést in té z ­ te k az ö t oktató -szerelő h ö z, akik állan d ó kap cso latb an v o l­ ta k a tanoncokka! az elm ú lt id ő a la tt, h o g y v ájjo n a képes­ A lélektani kísérletek ségvizsgálat m ost m á r n y il­ v án o sság ra h o z o tt m egállapí­ H ogy tö rté n n e k m árm o st tásai m e n n y ire egyeznek az ő ezek a „képességvizsgálat

n ak nevezete lélektani kísér­ letek ? T e g y ü k fel, hogy egy nagy v állalat szem élyzeti osztályán két fiatalem ber : P é te r és Pál felvételre jelentkeznek. A vál­ la la t term észetesen a képessé­ g ü k n ek legm egfelelőbb helyen akarja őket alkalm azni. E cél­ b ó l képességvizsgálatnak vetik alá őket. Ez bizonyos alkati m egállapításokkal kezdődik. A tap asztalat ugyanis bebizo­ n y íto tta, hogy m in d arcszabás, m in d te sta lk a t tek in tetéb en v an n ak bizonyos, egym ástól nagyon különböző típusok. E zekkel bizonyos, m egfelelő jellem tulajdonságok járnak e g y ü tt. P éter p l. gyors, é rte l­ m es, h am ar fáradékony. A külvilágnál jo b b an érdekli saját belső én je. Az értelem nála tú lsú ly b a n van az érzelem fe le tt. P ál inkább a t e t t em ­ b e re . E rő s, k ita rtó , nagyét­ vágyú. É rdeklődése kifelé for­ d u l a világ felé. Jellem ének főtulajdonsága az érzelm i o l­ dal. Ezek idáig azonban általá­

nos m egfigyelések. M o st kö­ A m agatartás vizsgálata vetkeznek a tulajdonképpeni Az értelm i fo k és a gyakor­ p ró b ák . K ö ztü k legegyszerűbb az a fajta, am ik o r a jelölteket la ti alkalm asság vizsgálatán valam i gyakorlati nehézség kívül egyéb vizsgálatokra is m egoldása e lé állítják . A m eg ­ szükség van. E zeket össze­ oldás csak egyféle le h e t és a foglalóan jellem -, vagy maga­ jelöltnek figyelm ességét, gon­ tartásbeli vizsgálatnak szokás dolkodóképességét vagy em ­ nevezni. F ő k ép S vájcban t e r ­ lékezőtehetségét teszi próbára. je d t el ez a m ó d sze r, d r. C a Az e red m én y kiértékelése itt n a rt, zü rich i ta n á r irányítása ro p p a n t egyszerű. A jelöltnek m e llett, ö t a jelölt jellem e, vagy sikerül m egoldania a fel­ m unkam ódszere, ellenállóké­ a d a to t vagy nem . A próbának pessége és viselkedése érdekli. te h á t vagy m egfelel vagy nőm . I t t n em az a fo n to s, h o g y m eg­ Ily e n p ró b ák segítségével az oldja-e a fe la d a to t vagy sem , állap íth ató m eg jelöltjeinknél, hanem az, hogyan k e zd h o zzá, hogy P é te r szellem i szín v o ­ hogyan kísérli m eg a m egol­ nala általáb an m agasabb P álé­ dást. nál. P álnak v iszo n t em lékező­ E b b e a cso p o rtb a sorozható teh etség e jo b b . P é te r értelm e­ K och h íre s fakocka-kísérlete. sebb, kézügyessége is nagyobb, E nnél e jelöltnek egy fakockát m in t Pálé. A z egyhangú, is­ kell n é h á n y p e rc ig jól m eg­ m étlő d ő m u n k áh o z azonban figyelni. A z u tá n ugyanezt a n in cs olyan é b e r figyelm e, m in t te s te t d arab o k b an te sz ik elé, P álnak. h o g y rak ja össze. H áro m , egy­ A m ó d sze r világszerte el­ m ásu tán következő k ísérletét te rje d t. T ú lz á sa itó l azonban p o n to san lem érik órával. Az óvakodjunk, m e rt nevetséges id ő n k ív ü l elsősorban azt fi­ álatlánosításokra a d h a t alkal­ gyelik : hogyan végzi m u n ­ m at. k áját. . .

érteim esség.

mfitsmk] érdeklődés, ÜZÓkéBZXéfi, emlékezet,

oyakortntl értelem

kézügyesség

A »•Iker* vizsgálat nyomán, « megfigyeli

személy olyan feladatot kap, melynek megoldásához ugyanazok a kellékek szük­ ségesek, m int a munkában, melyre vál­ takozni ukur; A feladatokat»teszt «-eknek nevezik a válaszok nyomóo töltik ki az l en szelet és környékét, Pál értelmi­ sége felette áll Péternek, ki figyelmesebb és jobb emlékezőtehetséggel bír. Ilyen teszteket lapunk Is közölt nagy vnkáelAs . .. pályázatán

fíoyelem

osztályozási készség

Is m é t rég i ism erőseinket figyelve m eg en n él a k ísérletn él, a következőket tap asztal­ ju k : P é te r elő b b kézbe veszi az egyes d a ­ ra b o k a t és hosszasan vizsgálja. K ev eset p r ó ­ bálkozik, de a z t m in d következetesen. H o szszas tö p ren g és u tá n gyorsan dolgozik. M ó d ­ szere in k áb b e lv o n t, észszerű m egfontolások eredm énye. P á l ezzel szem ben keveset tö p ­ ren g . N ag y önbizalom m al kezd m u n k ájá­ hoz. G y o rsan dolgozik. M in d e n leh ető ség et kipróbál, d e kezdetben re n d szertelen ü l. K ésőbb eg y m egfelelőnél kiköt és an n ál m arad . B árm ily en hasznos és érdekes is ez a fe n t le írt m ó d s z e r : v an egy elég nagy h ib ája. A z egyéniség eredetiségét n em ig en tu d ja kifejezésre ju tta tn i. N e m feladatm egoldás ez tu la jd o n k é p p e n , hanem a m egfigyelő­ készség bebizonyítása. A m ásik svájci m ó d szer Rorschach kísér­ lete. E z in k áb b ta rta lm a z z a az e re d e ti m eg­ oldás leh ető ség ét. A jelölt elé i t t egy k ép ­ so ro zato t ad n ak . A fekete vagy színes képek gyerm ekjátékokra em lékeztető, tin ta fo lto s p ap írd arab o k . A jelölteknek e l k ell m o n daniok m in d a z t, am i ezeknek a tin ta fo lto k ­ nak lá ttá ra eszükbe ju t, te h á t kép zettársí­ tá sa ik a t. A vizsgáztató itt a z t figyeli, h'ogy v ájjo n a jelö ltek et az egész kép ösztönzi-e benyom ásokra vagy a részletek ? A lakokat lá t-e a képeken vagy a színek k e ltik fel a figyelm ét? (E sz e rin t ö n m ag a felé fo rd u l-e az érdeklődése vagy inkább a külvilág felé?) V é g ü l: m ily en képek ju tn a k eszébe szem ­ lélés kö zb en ? Á llatok, e m b erek , tárg y ak ? V agyis, m ily en képzettársítások keletkeznek a jelö ltb en ? A z utó b b i k ísérlet alap ján P éter in k áb b befelé fo rd u ló te rm é sz e t. N ag y az önbizalm a. N y u g talan . C selekvő. R e n d ­ szerező, e re d e ti elm e. P á lt a külvilág érd ek li, az em b erek . Sim ulékony, alkalm azkodó te r ­ m ész et, kevés eredetiséggel, ö sszefo g laló an és befejezésül m eg állap íth ató — e z t h a n g ­ sú ly o zn i ta lá n felesleges Is — , h o g y a képes­ ségvizsgálat eredm ényei n em te k in th e tő k m e g d ö n th etetlen szakvélem énynek, am i alól n in c s kivétel. N e m az a célja, hogy sk atu ­ ly á z z a az em b erek et, h an em az, h o g y segít­ ségükre legyen a gyakorlati kérdésekben. K étség telen , h o g y a m ai v ilág b an , m ely a szakosítás és szakosodás felé látszik fejlő d n i, a képességvizsgálatra m in t az em b erism eret ú j eszközére : nagy felad at vár.

1. Magatartás vizsgálat a személy viselkedésére vonatkozik a munkája közben. Megfigyelik hogyan fog hozzá, hogyan folytatja le, meny­ nyi Időt szentel, milyen eljárásokat követ fel­ adatának megoldása közben 2. Darabokra tört koekát kell összeállítani

Rorsehach eljárás meyvIlógUJa • hajlamokat

ltl/imytálán körvonalú tintafoltokról kell elmondani, hogy mire emlékeztetnek. Péternek eredeti elgondolásai vonnak de erősen változóak. Pál kevésbbé eredeti, de kifejezőbb, gondolatai könnyedek, tiszták, bár nem alkotók

A cTheiiintKvAliereeption* tesztek u tudatalatti hajlamokul kutatják. Két sorozat, egyenként tíz képből álló sorozatokat kap n megfigyelt; el kell wondanio, m it ábrázolnak u képekés hol fordullialiuik elő

*Jellegzetest mezők* néhányat látjuk Itt, hol kereszttel kell megjelölni u helyet, hova helyezkednénk a legszívesebben és onuau kllndulólag bejárni a terepet. Péter (szaggatott vonalak — 5, 6, 7 8 kének) nagy ellenkezésl hajlamról tesz tanúságot, amelyet igyekszik fékezni, támad majd megfutamodik. Pál fpárhuzamos vonalak — 2, 3, i képek) ellenkezőleg várakozó álláspontot foglal el, rövid Idcfg tauueskozlk (7 ,8 képek), végül Is mozdulatlanságot határoz cl. A kérdőjelek bizonytalanságot Jelentenek 6 8o

aranyos lombok^ piros lombok, gyümölcsös berkek, hangos dombok, sápadt le v e le k ordas ága, ■?%'. avarok zörgő pusztasága; ; ' a kósz 'ci szel kacag is, sir is az estnek rögös ege sárga, m ikor felh ő s J já ty ó lá t. tépi írisz.

Aranyos lombok, -i szállnak a z ő szi szélben s a haldoklás, elmúlás nyom asztó hangulata já r a nyomukban^ Vége a nyárnak! Jö n n ek a hűvös esték, közeledik november ködös szürkesége s december nyirkos hidege. A f á k derűs zö ld lom bozata megsár­ gul. A sárga szí n egyes fá k o n sárgásbarna, másokon sárgásvörös, m ajd vörös szitibe megy á t. E sárga-vörös színek ta rka ragyogá­ sában a z erdő a természet szépségpazarlásá­ nak utolsó aranyos jelm ezéi ö lti m agára>hogy a ztá n a novemberi szelek beköszöntével e szinpompás lombozat lehulljon a sárba, zörgő avarral terítve be a z erdők talaját. A lomb­ hullás m ár a leghosszabb nappal, jú n iu s 2 1 . után elkezdődik, de csak egy-két levél hullik le s e zt elsodorja a szél. C sak a természetben nyitott szem m el já ró veszi észre e z t a kezdődő haldoklást. Később azonban fo k o zó d ik a jelen­ ség s a novemberi fa g y o k hatására csupasszá válnak a f á k . Mi az oka az őszi s z í n e z ő ­ d é s n e k és a l o m b h u l l á s n a k s valóban haldoklási jelenség­ g e l á l l u n k - e i t t s z e m b e n ? Pró­ báljuk e z t a kérdést a term észetvizsgáló sze­ mén á t mérlegelni. A levél a növénynek legfontosabb szerve. A benne levő zö ld színtestek v é g zik a fö ld i élet szám ára felbecsülhetetlen értékű asszimi­ láció (hasonulás) m unkáját, am ikor is v íz ­ ből és széndioxidból a N a p fé n y energiája segítségével cukrot és kem ényítőt készítenek

s ekö zb tti nagym ennyiftgű■‘o xigW fW tW & di fá n a k je l. A növény tápanyagai á'fevegő szén ­ dioxidja m ellett a ta la j vízében fe lo ld o tt ás­ v á n y i sók. E ze k azonban nagyon higan va n ­ n a k oldva a talajvízben s hogy tápanyagszük­ ségletét kielégítse a növény, sok v ize t kell magába szívn ia , a vízfölösleget pedig el kell párologtatnia. E z t a z életfontosságú párolog­ ta tó m unkát is a levelek végzik. A L E V E L E K F E L E S L E G E S S É V Á LN A K A m i éghajlatunk alatt jú n iu s 2 1 . után fo ko za to sa n rövidülnek a nappalok. R ö videbb lesz a napi m egvilágítási idő. A z asszi­ miláció m unkájában egyelőre csak alig észre­ veh ető csökkenés áll be. Kevesebb levél is el­ vég zi m ár a fo n to s kem ényítökészités m unkáját s a fölöslegessé váló leveleket a f a ledobja magáról. E z a z egyenkénti levélhullatás a z őszi hidegek beálltával rohamossá s feltű n ő vé v á lik . L eh ű l a talaj. M egnehezül a gyökerek v izfe lv e v ő m unkája, m ely a talajfagyok beáll­ tá va l teljesen meg is szű n ik . N in cs m á r m it elpárologtatniok, a rö vid ideig tartó, gyenge fén y m ia tt nem is asszim ilálnak: fölöslegessé vá ln a k, elhalnak s lehullanak a fá ró l. A ZÖ LD SZÍN A N Y A G F E L B O M L IK A levelek elvesztésével a f á t nem éri káro­ sodás, m ert belőlük előbb minden tápanyag a rügyekbe s a törzsbe vándorol. A zö ld s sin 681

o tt, ahol a levélnyél a szá rh o z ízesü l, a meg­ lévő állandó szövetből oszlódó szövet, a z úgy­ nevezett l e v á l a s z t ó r é t e g képződik. Ennek sejtjei legömbölyödnek és sérülés nél­ k ü l egymástól síma fa la k k a l elválnak. Ily en ­ kor m ár csak edény nyalábjaival kapcsolódik a levél az ághoz, de a szövetfeszültség később ezeket is elszakítja s erre a levél lehull. H elyén vékony pararéteggel fe d e tt l e v é l r i p a c s m arad vissza. Ebből k itű n ik , hogy a z Őszi lombhullás természetes éleijelenség s nem a z ő szi viharok oko zta mechanikus leszakadás. S zoros összefüggésben van a hideg- és meleg é v sza k váltakozásával s a megvilágítási viszonyokkal és világosan szem ­ lélteti a növényi élet állandó ritm usát. A természetes őszi lombhullás m ellett más okok is előidézhetik a levelek leválását, p l. v ízh iá n y, a párolgás túlságos fokozódása vagy csökkenése, gutaütés, korai fa g y o k , sérülések stb. E z e k azonban rendellenes, kóros jelenségek. AZ Ö R Ö K ZÖ LD F Á K IS H U L L A T JÁ K LEVELÜKET A lombhullás elméletét látszólag megcáfol­ j á k a lom bozattal állandóan díszelgő örök­ zö ld f á k . H a azonban m egfigyeljük a mi fenyőinket, a z t láth a tju k, hogy tű iket ezek is ledobják, (a fen yő erd ő talaja vastagon van fed ve tűlevelekkel) de nem egyszerre, hanem apránként, fokozatosan s állandóan cserélik ezeket s így nem oly szembetűnő, m int a lombos f á k gyors megkopaszodása. K ivétel a v ö r ö s f e n y ő , m in t egyetlen lombhullató tűlevelű fá n k . A trópusi örök­ zö ld f á k pedig szakaszonként, v a g y áganként cserélik k i elöregedő leveleiket. A LO M B H U LLÁ S B IO L Ó G IA I (É L E T T A N I) JE L E N T Ő S É G E

anyag elbom lik s a z eddig benne elnyomot­ ton jelenlevő sárga és piros festékanyagok ( karotinoidák) v e szik á t a szerepét, mert a piros-sárga színekkel a levél egy ideig jobban tudja összegyűjteni és m egtartani a N a p gyengülő melegét. Később a ztá n külön­ böző szinlétcsitőy kremogén vegyületek lép­ nek f e l s a z el nem szállított cukor felhalm o­ zásával vörös szín ű antocián festékanyagok képződnek. A párolgás során k iv á lt és már fe l nem használt ásványi sók felhalm ozód­ nak, a sejtek elhalnak s a levél, m int fölös­ leges szerv lehullik a fá ról. LEV Á LA SZTÓ R É T E G K É P Z Ő D IK A lombhullás nem éri a f á t váratlanul, arra a z m ár előre fe lkészü l. N éh á n y héttel a levél lehullása előtt a levél alapi részén, 682

V an-e mélyebb értelme a z őszi lombhullás­ nak? Voltaképpen célszerű alkalm azkodás a z évszakok változásához, m ert hiszen a v íz ­ utánpótlás megakadásával a levelek úgyis elszáradnának. A tél beálltával pedig a nagy­ felületű lom bozatra nehezedő hó súlya le­ törné a z ágakat. A z elöregedő levelek a bennük felgyülem lő szervetlen és szerves sók­ kal lassan „ elásványosodnak“ s használha­ tatlanná lesznek. A lehulló lom bozat bomló hum usz ta rt alm ával a növény ja v ítja , való­ sággal m egtrágyázza saját talaját. M indezekből a z t lá tju k , hogy a z őszi lombhullás nem rendellenes, nem beteg fo ly a ­ m a t, hanem természetes és célszerű berendez­ kedés. A lehullás előtt álló levél használható anyagai előbb úgyis a rügyekbe vándorolnak s ezekből sarjad k i tavasszal a z új élei. D r. H a ra szty Á rp á d

alatt

r

k /o k á íg a z t h itté k , hogy a fénynek nem kell id ő ah h o z, hogy a té r különböző helyeire elju sso n . Az v o lt az u ralk o d ó felfogás, hogyha valahol fény jö n lé tre , a k k o r abban a p illa n a tb a n lá th a tó lesz a fény a té r különböző helyein. G alilei v o lt az első, aki m á r tan ítá sa ib a n is h ird e tte , hogy a fénynek térben való to v ate rje d é sé re időre van szükség. A já n lo tt is egy m ódszert, m ellyel m eg leh etn e m érn i a fény terjed ési sebességét. Elgondolása a k ö v etk ező v o l t : két kísérletező álljon fel egym ástól nagy tá v o lság ra. Legyen m indegyiknél, égy re­ tesszel elsötétíthető lám p a. A kísérlet ú g y . kezdődik, hogy m in d k e ttő jü k lá m p á ja el van sö té títv e a reteszek á lta l. Most az egyik kísérletező lá m p á já n a k reteszét félrehúzza. E z á lta l az világos lesz. A m ásodik észlelő ak­ kor húzza félre lám p ája reteszét, am ikor ész­ re v e tte az első á lta l k e lte tt fényt. A z első észlelő a retesz félreházásáv al egyidejűleg figyeli az id ő t egészen addig, inig a m áso­ dik észlelő á lta l k e lte tt fényt ő is észreveszi. Az íg y e lte lt időre v o lt szükség a h h o z , hogy a fény a k é t kísérletező közti tá v o lsá g kétszeresét m egtegye. Galilei tan ítv á n y a i végre is h a jto ttá k e z t a kísérletet, azonban ezzel a kezdetleges m érési m ódszerrel csak a n n y it tu d ta k m eg állap ítan i, hogy a fény sebessége igen-igen nagy. Az első, a k i m eg m érte a fény te r je ­ dési sebességét, a d á n O laf R ö m er v o lt (1644— 1710). R ö m e r 1675-ben a z t ta p a s z ta lta , hogy a J u p ite r h o ld jain ak keringési ideje hoszszab b , ha a h ő id a .Ju p itertő l tá v o la b b van m in t ak k o r, h a kisebb a F öld— J u p ite r táv o lság . A rra gondolt, hogy ez a k ü lö n b ­ ség a z é rt jö n lé tre , m e r t a fénynek időre van szüksége, hogy a J u p ite r és a Föld k ö z ö tti távolságot m egtegye. H a ez a tá v o l­ ság n agyobb, ak k o r nag y o b b időre, ha

kisebb a táv o lság , kisebb időre. E z t a z é r­ dekes jelen ség et azo n b an csak a J u p ite r első h o ld já n á l v e tte észre. T ovább végezve m egfigyeléseit, R ö m er r á j ö tt a rra , hogy legnagyobb különbséget a keringési időben ak k o r ta lá lja , h a első megfigyelésekor a Föld Ju p ite rh e z legközelebb e s e tt, m ásodik m egfigyelésekor pedig ez u távolság a legna­ gyobb le tt. A k é t m egfigyelés szo lg á ltatta eredm ények különbsége a d ta a z t az időt, m ely a la tt a fény a földpálya átm érőjének m egfelelő táv o lság o t b e fu to tta . R ö m er m éréseiben a k é t keringés k ö z ö tti különbség tOOO m áso d p erc v o lt. Mivel a földpálya á tm é rő je 300 m illió kilom éter, te h á t egyszerű o sztás ú tjá n adódik, hogy n fény 1 m p a l a t t m ekkora u ta t tesz m eg, azaz 'm e n n y i a terjed ési sebessége. H a 300 m illió k ilo m étert o sz tju k lOOO-el.n egk a p ju k , hogy a fény te rje d é si sebessége 300.000 km m áso d p ercen k én t. R ö m er m érései u tá n Ja m e s B radley (1692— 1762) az állócsillagok táv o lság át a k a rta m eg h atáro zn i. Mérései közben a z t ta p a s z ta lta , hogy az állócsillagoknak lá t­ szólagos évi elm ozdulásuk v an . B rad ley lázasan k ereste ennek a látszólagos e lto ló ­ dásnak a z o k á t. Meg is ta lá lta e z t ab b an a k ö rü lm én y b en , hogyha egy m esszelátóval egy állócsillagot v izsg álu n k , ak k o r m esszelátó n k at nem pontosan a csillagra k ell b e á llíta n i, hanem a z t a F ö ld m ozgásá­ n ak irá n y á b a kissé előre kell h a jta n i, hogy az állócsillagról jö v ő fén y su g arak a tá v ­ csőbe ju th a ssa n a k . A fénysugarak ezen l á t ­ szólagos eltérésének, az ú g y n ev ezett a b e r­ rációnak nagysága és a Főid ism e rt k e rin ­ gési sebessége leh ető v é te tte a fény t e r j e ­ dési sebességének k isz á m ítá sá t. B rad ley a sz á m ítá st el is v égezte. E z a szám ítás 299.900 km m ásodpercenkénti fénysebes­ séget ered m én y ezett. 683

I

1

F ö ld i m érések Által azonban m ég n em sik e­ r ü lt sokáig m eg h atáro zn i a fény terjed ési sebességét. A rago (1786— 1853) a m ú lt sz á ­ zad legnagyobb fizikusainak egyike 1838bán a francia A kadém ia elé te r je s z te tt egy értekezési. E bben ú j m ó d szert í r t le a fény sebességének földi m érések á lta l való m eg ­ h a táro zására. A rago k ísérletét azonban nem h a jto tta végre. 10 év m úlva F izeau elv ég zett egy kísér­ letet.. E nnek eredm ényeképpen a fény se­ bességét 313.000 k m /m ásodpercnek ta lá lta . Sokan voltak m ég , ak ik Uülönbözó m ód­ szerekkel hasonló ered m én y ek re ju to tta k , (íg y Cornu 11874-ben] 209.950 k m /m p -et, F o u cau lt [1850] 298.C00 k m /m p -e t, Michelson (1880, 1885] 299.895 k m /m p -e t, Newcom b [1885] 299.860 k m /m p -e t n y e rte k eredm ényül.) E zeknek a k ísérletek n ek középértéke g y a n á n t m a a fénysebesség érték ét m áso d ­ percenként 300.000 km -rel vesszük egyenlő­ n ek . Dr. Koczfcás Gyula 1. ábra A fény terjedési sebességéi a 11. század dere­ káig nem ismerték, azt itiglelen nagynak tartották. Olaf R ö m e r dán csillagász a Jupiter első hold­ jánál'c megfigyeléséből jött rá a fény sebességének véges voltára és azt k i is számította. A Jupiter első bolygója 42 és fél óra alatt végzi keringését a Jupiter körül. A m ikor a Ju p iter háta mögé ke­ rül, vugyis a Föld, Jupiter és a Jupiter holdja egy tengelyen helyezkedik el (szembenállás, oppozició ), bekövetkezik a Jupiter holdjának fogyatko­ zása. A két egymásra következő fogyatkozás kö­ zötti idő természetesen egyezik a Jupiter holdjá­ nak keringési idejével.

H a a fény terjedési sebessége végtelen, a fogyat­ kozásnak a Földpálya I. pontjában ugyanakkor kell bekövetkeznie, m in t a I I I . pontban. Rőmer azonban úgy találta, hogy a fogyatkozás 1000 másodperccel később következett be. M i lehet ennek az oka? Csak az. hogy a fény sebessége véges, a fénysugárnak időre van szük­ sége, m íg a Földpálya J. és 111. pontja közti tá­ volságot, a FÖldpálya. átmérőjét befutja. Ez a tá­ volság 300 millió km , n fénysugár 1000 mperc alatt futja be az utat, vagyis fíömer számítása szerint a fénysugár egy mp alatt 300.000 km-t tesz meg. A párizsi akadémia 1676 nov. 22 . ülésén fog­ lalkozott Römer jelentésével $ még a gondolatát is elvetette annak, hogy a fény terjedési sebessége véges és megmérhető tenne. A későbbi csillagászati mérések azonban igazolták Főmért, ő volt az első, aki c s i l l a g á s z a t i úton határozta meg a fény sebességét.

2. Ábra A fény sebességét tisztán fizi­ k a i úton, tehát földi eszközökkel először Fizeau fejtsd: F iz ó ) határozta meg 1849-ben. Eljárá­ sának lényegét ábránk szemlélteti. A z F f fény­ forrás sugarait az L x lencsén át egy távcsőbe vezette, amelynek tengelyére 45 fok szög alatt tükröt alkalmazott. A tükör által visszavert su­ garak a fo pontban a fényforrás képét adták. E pontban egy fogaskereket helyezett el ( K ) , amely­ nek 720 egyenlő nagyságú nyílása és foga volt. H a a fogaskerék nem mozog, a fénysugár áthatol rajta, az L , lencse után a sugarak párhuzamossá válnak, s így verődnek az az L t lencsére, amely­ ből kilépve a sugarak H l homorú tükörben újból összegyűlnek, konvergálnak. A fénysugarai: innen azonos úton visszaverődnek s az I. távcső objek­ tívjében a megfigyelő látja az F f fényforrás képét. H a a fogaskereket forgatjuk, O-ban a kép hol látható lesz, hol eltűnik, aszerint, ahogy fo-ban nyitás vagy fog kerül u sugarak útjába. Fizeau kísérletében a két távcső lencselávolséiga S633 m volt. A kép váltakozásának idejéből, a távolság­ ból s a fokok számából kiszámította a fény sebes­ ségét, amelyet 313.274 km-nek talált. Módszerét tökéletesítették s 1901-ben Perrine 46 km-es lencsetávolság mellett hajtotta végre a Fizcau-kísérletet. A z eredmény légüres térre át­ számítva 299.860± SO km volt.

AT I K a Űzitek aliát* A m ióla a betegségekéi különböző szerekkel gyógyítják, a növényekben rejlő gyógyító anyagokat használják fel elsősorban erre a célra. Még az olyan időkben is, am ikor h a j lamosak v o ltak a gyógyfüvek h atásán ak a lebecsülésére, s a gyóg>-növényekről úgyszólván tudni sem ak a rta k : a lepénykékben (ta b le tta ), p irulák b an , keverékekben (m ix tú rák ) ősztönösen növényi hatóanyagokat h aszn áltak gyógy célra, Sok vegyileg elő állíto tt gyógyszer u tá n z a ta a növényvilághói való anyagoknak. V oltak azonban olyan idők, am ik o r a növényi an y ag o k at és növényszeszeket (esszenciák) ta r to ttá k egyedül üdvözítőnek és a növényeket n y e rs vagy csupán kezdetleges elkészítési forrnában a gyógyulás egyedüli eszközének gondolták. Uol célszerű követelm ényeket tám aszlo tta k ebben az irán y b an , hol tú lzáso k b aésáltalán o sításo k b a estek. A korszellem és divat hullám ain századok és éve/.re•lek óta m in t szilárd h ajó . m int m aradandó érték ű je le n ség á ll fenn a növények gyógyíló é rték e cs e re je . A gyógyszerek jelen tő s részének orvosi h atása a nővényekben lévő különleges anyagoktól függ. Szám os ilyen an y ag o t ism erünk és Lalán még több az ism eretlen, a fel nem k u ta to tt. V egyi összetételük és gvógyhatásaik a la p já n n ag y rés z ű k ít különféle cso p o rtb a főt*lá ttá k . V annak alk alo id ák , giikozoldák.szaponinák,cseranyagok, n y álk ák , olajok stb . Ű ja b bán a h atóanyagokhoz so ro lják a h o rm o n o k at, v ita m in o k a t, enzim eket, to x in o k at s tb . is. A z éle tta n i veg y tan k im u ta tta , hogy szám os h ató an y ag m á r a szárításk o r elp u sztu l, m ég inkább csökken m ennyiségük a főzetekben, borszeszes kivonat o k b an . E zért a korszerű eljá rá s igyekszik a gyógyhatású anyagok m inél jobb megŐrzését elérni. A cu k o rral összed ö rzsö lt friss gyógynövényből ú. n. tep -et (tcap o r négy első b e tű je ) k észítenek. A legtöbb gyógynövényben

nem csak a gyógy a n y a g van je le n , hanem sok m á s an y ag is. E zeknek clkeVeredése a hálós! gyakran lényegesen m egváltó z la tja . Oly k o r e rő síti, m áskor gyöngíti, sőt teljesen meg is sem m isíti. A legérdekesebb pél(lát a fűszer- és gyógynövénynek h aszn ált zsály a (Salvia officinalis) a d ja . Az ókorban égig m a g asztalták e z t a nöy ériy t, a z é rt is a d tá k a *salvia« n e v e t. Salvco a n n y it jelen t, hogy *jó egészségnek firvend ek*. G vógynnvaga egy étherik u s o laj, az O leum Salviac. H a ezt tis z ta form ában haszn á lju k , heves izzadtság-kitörést okoz, hom lokunkról csak úgy öm lik a v eríték , egész testü n k izzad. A te lje s növény viszont g áto lja az izzadóst és ezé rt az a lk a lm a tla n iz/.adás (láb, h ó n ­ a lj stb .) leküzdésére szokták használni. A növények gyógyerejét ism erő orvos a gyógynövényt a lerm észetalk o tta orvosságnak te k in ti. K erü lv e az egyo'.dalúsá g o t és tú lz á s t, előnyben is részesíti azonos h a tá sú m e ste rséges gyógyszerekkel, A gyógynövényt le h e t nyers form ában m int friss n ö v én y t felhasználni, vagy s z á ríto tt fo r­ m ában is. b á r — m in t mond o ttu k — sz á rítá s közben sok h ató an y ag e lp u sz tu l s a h a tá s foka is csö k k en . A friss, sa jto lt nedvek tö b b n y ire m egőrzik a te lje s h atásfo k o t. V iszont a növényekből vízzel (te á k ) vagy alkohollal ás éth errel készített kivonatoknak (tin k tu rá k ) nincs m eg ez a tu lajd o n ság u k , legnépszerűbb és a légegyszerűbb s a legtöbb növénynél kielégítő elkészítési forma a fefít Elkészítése vagy fctöntéssel vagy fcl/czcsscl tö rté n ik . Fclöntésk o r a növény részeit fo rró v ízzel le ö n tjü k , s 5— 10 pe rcig állan i h ag y ju k míg a v fz k iv o n h a tja a gvó’g y an y ag o t. A zután k isa jto lju k és leszűrj ük. Főzésnél hideg vízzel tesszük fel, fo rrp o n tig h e v ítjü k és félórán at főzzük. M ajd k isajto lj uk és le sz ű rjü k , Egy rövidre s z a b o tt ism erte té s k eretéb en nem beszélh etü n k m inden gvógynövény-

Erdri mályva fMalua stloeslris)

Fehér mályva ( A Ithaca afficíncJisj

* M•

Alályvarózsa (Allhaca rosca) 685

I

rő l s m inden gyógyhatásáró). kiválasztását.M inthogy a fehér­ E z é rt egyes c so p o rto k a t ra g a ­ jé v e l szilárd form ában egyesül­ dunk k i, a legfontosabbakat. n ek , varképzők és vércsillapítók Az ú . n , szap o n in ák at ta r ta l­ N álu n k különösen a kocsányos m azó növények elsősorban az­ és kocsánytálán tölgyet (Quercus z a l tű n n e k k i, hogy a te st ro b u r és Q u. aesslliflora) is­ szerveinek és m irigyeinek k i­ m e rjü k a csernövények közül. v á la sz tá sá t g erjesztik és elő­ K érgében, a m ak k a ljá t b o rító m o z d ítjá k . Szaponidák azok az kupacsaiban és gubacsaiban an yagok, am elyek szappan- sok csersav gyűlik össze. szerű tu lajd o n ság ü ak (sapo = A diófa (Ju g lan s reg ia) le v e ­ szappan). O lyan anyagok v a n ­ leiben és a term és z ö ld , h ú so s nak b e n n ü k , am elyek v ízben b u rk áb an szintén sok csersav oldva h ab zan ak , a finom n y á l­ van, k a h á rty á t izg atják . K iválasztó A h a tlev élk éjflp //7?/>ő(Potenh a tásu k általán o s, egyes n ö ­ tllla to rm e n tilla ) és a libalege­ vény fa jtá k n á l azonban bizo­ lőn gyakori libapim pó (P . a n se ­ nyos m irig y ek re vagy szervek­ rin a ) gyökere is erő s csersavre irányul. ta rta lm ú , G yakori sá rg av irág ú növé­ Igen közönséges, E u ró p aszerte e lte rje d t és n álu n k is, n y ü n k az orbáncfű (H ypericum k erítések m e n té n , p atak p arto n , p érfo ratu m ). Levelei napfény főleg hom okos ta la jo n ta lá l­ felé fo rd ítv a á tte tsz ő é n pontoh a tó a szappangyökér (Sápona- z o tta k . A íöldönkúszó, k erek r ia officinalis). A szegfüfélék lev elű aja k o s repcsény (Glechocsaládjából való. G yökere a m a hederacea) igen e lte rje d t szappangyökér néven népszerű. az óvilágban, m in álu n k is Igen ism ert a k a n k a lin (P ri­ közönséges. S zintúgy ú to n -ú tm ula officinalis), a közönséges félen lá tju k a bojtorjánt (Agripacsirtáid (P olygala vulgáris) m onia eupatoria). M indezek és a keserű pacsirta fű (P . bőven ta rta lm a z n a k cseTsavat. araara). E zeknek a növények­ A cseranyagot ta rta lm a z ó nek csaknem m inden része n övényeket a legküiöbözőbb ta rta lm a z szappananyagot, k ü ­ vérzések csillap ítására külsőleg lönösen azonban a gyökerük. és belsőleg eredm ényesen h a sz ­ H atásu k elsősorban a légcső n á ljá k fel. K ülönösen h atá so ­ k iválasztó tevékenységének fo­ sak, h a a bélvérzés hasm enéssel k o zásában á ll, ezért főleg köp- e g y ü tt lép fe l,m in t a vérhasnál. te tó n e k alk alm azzák id ü lt lég­ A növények c seran y ag át csőhurut éslégcsőtágulós eseté­ gyógyításon k ív ü l a bő r- és a b en . Igen gyakori szú rá s gyom­ festékiparban h a sz n á ljá k fel. n ö v én y a tövises iqlir.e (Ononis A n y á lk á ta d ó növények k ü ­ spinosa) . Főleg száraz rétek en lönösen hasznos gyógynövé­ és erdőszéleken tenyészik. Gyö­ n y e k . E n y h ítik a g y u llad ási keréb en épen ú g y , m in t a nyírfa in g e rt, csillapítják a gyulladás iin á ip h k a B etu la pen d u la és o k o zta fá jd a lm a t s á r ta lm a t­ . pubescens honos) leveleiben lan n á teszik a kórokozókat. f a n n a k szaponinák. E z utóbbi Székrekedésnél a paraffinn ö v én y ek főleg a vese k iv álasz­ o lajh o z vagy enyhe növény­ tá s á t m o zd ítják e lő ,e z é rt ked- olajokhoz hasonlóan h a tn a k . velth ú g y k iv élasztó -szerek .A n - K ülönösen k ed v elt nyálkaszolh áU s Inkább,-ráért a v esét nem g á lta tó a n á lu n k g y ak o ri m álytá m a d ja k m o ft E z p ed ig nem oafajlák cso p o rtja. A m ályvák m inden növényi vizeletv álasztó m inden része sz o lg á lta tja a an y a g rö ririo n ö h a tó el. n y álk ás anyagot. (A gyerekek A azap o h in ák at te rm é sz e te ­ kedvvel n y elik le a m ály v a sön tisztító szerk én t is felhasz­ te rm é sc so p o rtjá t a *papsajtot«, n á ljá k ^ N á lu n k k ö z ifl^ s n a am ely m in d e n ü tt k e z ü k ügyé­ bug ly o s dercefű (G ypspphtía b e >kerül.> N edves helyeken él p am eu lata, a k e rté sz e tb e n ÍAX az orvosi z iliz , vagy népiesen ty o ly irá g név en i$ m ert)* E lter- fehér m ályva (A lth a ea ofiieij edési te rü le te Közé£-EurÓpá tói nalis). T erm eszteni is szokták, a z Alföldön, Dél-Orosz országon g y ö k ere k iv ite li á r u . A sós á t Szibériába h ú zó d ik . E g y -k ét t a l a j t kedveli. D élkeleteurópai m é te r hosszú, idős g y ö k é r é it szárm azású, de te le p te rü le te a szappan gyökér. E z t alföídjdio- dunai m edencéken á t m élyen m űkjainkon is g y ű jtik , ; sőt b en y ú lik a sváb és fran k földre. tértúesztéS évelis kísérleteznek, A mályvarázsa (A lth a ea rosea) szaponinákka); szem ben a kétéves növény. U ton-útfélen eset anyagodat' ta rta lm a z ó nö­ gyakori az erdei m ályva (M alva v é s e # Csökkentik a szervezet silvestris) és a papsajt (M.

g

6ÜÁ

rotundifolia). Leveleik kerekek, ten y eresen e re z e tte k és karéjo sa k . C soportterm ésük ko­ ro n g o s, m in t a p a p fövege (b irétu m a). »G yapjúvirágnak nevezik az ökörfarkkóró (Verb ascu m th ap su s) s z á ríto tt v i­ rá g á t. K ora tavasszal b ú v ik ki a földből a lókörömfü (Tussilago farfara) a lu l ezüstösen g y a p ja s, a tő k ö rü l álló la p u ­ leveleivel. M arti la p u n a k h ív ja a m l n ép ü n k és k á p o sz ta h e ­ ly e tt a tö lte lé k burkolására h a sz n á lja . ízletes és egészséges. L e v e lé t so k h e ly ü tt a dohány­ n y a l k ev erik , hogy a rosszabb d o h á n y fajták kellem etlen ♦ka­ p arását* en y h ítse. T üdőtisztító te á k b a szívesen keverik n y álk a ta rta lm a m ia tt a tlldöfüvei (P ulm onaria officinalis). E rdei növény, v irá g a k in y ílá sk o r p i­ ros, később m egkékül.A len-nek (L inum u sitatissim u m ) m agva is 2 0 % -ban n y á lk a a n y sg o t t a r ­ ta lm a z . A lenm agfőzetet a húgycsövecskék gyulladásos m egbetegedéseinél h aszn álják . A kosbGr-n ak (O rchis m ario) a gum ója n a g y n y á lk a ta rta lm ú . K ülönösen gyulladásos és ra g á ­ ly o s hasm enéseknél gyógyha­ tá s ú . A gum ó nedvéből ké­ sz ü lt szálep. K eleten á lta lá ­ nosan e lte rje d t áru cik k , in k áb b csem egének, m in t gyógyszer­ n ek h aszn álják . A k o sb o rfajták különösen a nedves ré te n tenyésznek s já c in th o z hasonló, rózsa-lila színű virágaikkal g y ö n y ö rk ö d tetn ek , N agyon különböző gyógy­ h a tá sú k v an a k e serű a n y a ­ g o k a t ta rta lm a z ó növények­ n e k . H a tá su k részben az idegre n d sz e r iz g atásáb a n á ll. A n y á lk a h á rty á ra á t v i t t izgalom a v é r könnyebb á th a to lá s á t idézi elő, élénkítőleg h a t, m in t­ egy á th an g o lja egész te stü n ­ k e t. K ülönösen élénkíti a v é r ­ k erin g ést. A gyom or és bél n y á lm irig y e it erő teljeseb b k i­ v á la sz tá sra in g erll. E n ö v é ­ n y e k egyik, csoport a lá z t id éz elő. E z ek a tárn cs-félék (G entianaceae). A sárg a tárn ics m ag as hegység! növény. Középhegységben alig ta lá lh a tó . De m á r az ezer jó jü (C entaurium um b ellatu m ) gyakori növé­ n y ü n k . V irágzata rózsaszínű, sátorzó. Az ókor óta igen k e d v e lt gyógynövény. G yo­ m o rerő sítő h a tá sa közism ert. R itk á b b s inkább csak m o ­ c sa ra s h elyen ta lá lh a tó h á r ­ m aslevelű növény a vidrafű (M enyanthes trifo liata). A l­ földünkön m in t hid egebbk Jfma-

I

?

korszakból ittm a ra d t ereklye fordul elő n é h á n y láp o s h ely en . A benedekfú (Cnicus B enedictu s) a b o g án csfajták közül v a ló .N á lu n k v adon nem te re m . T öbb h e ly ü tt term e sz tik . Felh aszn álása a növény gyógyá­ szatb an gyakori. Ősidők óta gyógynövénynek h asz n á ljá k a keserű ürmöt (A rtem lsia absin th iu m ) és a fekete ürmöt (A rtem isia vulgáris), d e csak népi h a sz n á la tu k v an epilepszia ellen. Ú tszéli n ö v én y ü n k a katáng, vagy cikória (Cichorium in ty b u s). E z u tó b b i h á ­ rom v a d o n is elő fo rd u l, de in k áb b te n y é sz tik . A ten y ész­ t e t t k a tá n g gyökere v astag . A p ó tk áv ég y ártó s nyersanyaga. H a lv á n y íto tt leveleit sa lá tá n a k is h a sz n á ljá k . H a a keserű anyagokhoz több-kevesebb é th erik u s olaj já ru l, különösen kellem es íz­ érzetek v á ltó d n a k k i. Ilyen szerencsés kap cso lato k jö n n ek lé tre azokban a növényi részek ­ b en , am e ly e k e t az em b er régidŐk ó ta m in t átv ó g y g erjesztő (ap eritív ) és a z em észtést elő­ segítő fűszeranyagokat hasz­ n á lt. A zért e n ö v én y ek nagy részb en a term észetből a k e rtb e k e rü lte k . Jórészük vadon m ár • nem is ta lá lh a tó k . Ily e n a köm ény (Carum carv i). A t e r ­ m észetben kissé n y irk o s ré te ­ ken te re m . A z ánizs (Pim pinella anisum ), am ely et nálunk csupán term eszten ek . Az édes köm ény (Foeniculum vulgare), a fekete üröm, a m ajoránna (O riganum vu lg are), a ka ku kfü (T hym us serp y llu m ) s tb . A fű­ szerekben azo n b an a keserű ­ anya g-tartalom erősen h á tté rb e szorul, s a szelídebb fűszerek­ ben sokszor o ly an növényekkel állu n k s í m b e n , am elyek m ár tis z ta illóolaj an y ag o t szolgál­ ta tn a k . A legtöbb e m líte tt fűszernövénynek kifejezetten m egnyugtató és szabályozó ha­ tá sa v an a belekre.* E n y h ítik az em észtési zav aro k at. Meg­ s z ü n te tik a fö lfú v ó d ást s az ezzel je le n tk e z ő hascsikarást. A gyógyítónövényeknek leg­ fontosabb és legterjedelm esebb c s o p o rtjá t azonban az illó­ o la jo k a t tartalm azó k a lk o tjá k . A m ennyire változatosak ezek az olaj an yagok, an n y ira v á l­ to z a to s a gyógyászatban való felhasználásuk is. A k é n ta rta l­ m ú illóolajok, m in t a hagyma­ fajok (A llíum ) különböző k ép ­ viselői, elsősorban a bélre, h a t­ n ak tisztó lag és s z a b á ly o z ó ig s előm ozdítják az anyagcserét.

A hagym a íA llium cep a) és a fokhagym a (A. satív u m ) ősidő ó ta ism e rt n é p i gyógyszer és fű sz e r. P lin iu s m eséli, hogy P y th ag o ras az a jta ja fö lé ak asz­ t o t t ten g eri h agym ával k erg e­ t e t t k i m in d e n b a jt te sté b ő l és 17U évig é lt. H a ez m ese is, a h agym ák g y ó g y h atása kétség ­ te le n . M ás illóolajok kedvezően h a tn a k a v iz e le t, izzad tság és k ö p e t k iv á la sz tá sá ra . íg y vizele lh a jtó n a k h a sz n á ljá k a boróka (Ja n ip e ru s com m unis) bogyószerű to b o z k á já t s az Á zsiá­ b an honos léstyán (Levistlcu m officinale) g y ö k erét. E z u tó b b i k iv o n a ta fő alk atrészc a »maggi« n év en ism e rt levesfű szern ek . A sós ta la jo n vadon tenyésző petrezselyem (P etro selinum sativ u ra) és a zeller (Apium graveolens) is ide t a r ­ to z n a k . A z ily en an y ag o k at t a r ­ talm azó t e á k a t csak o rv o si v izs­ g á la t u tá n , orvosi re n d e le tre ig y u k . A z á n izs és az édes kö­ m ény enyhíti a köhögést és m eg­ n y u g tató k ig hat ;t b élre . U gyan­ ily en tulajd o n ság ú a kálmos /A corus calam us), ez a K eletrő l b e h o z o tt s n álu n k m eghonoso­ d o tt tó p a rti növény, a z angyalfű (A rchangelica ofíicinalis) gyökere m e g a fehér pemete (M arrubium vulgare). H a sz n á ­ la tu k nagyon e lte rje d t. A k á l­ m o s különben sok szép n ép ­ m esékben szerepel. E g y ik leg­ ism erteb b és leg h aszn áltab b gyógynövény a kam illa (M atricaria cham om illa) és a borsos m enta (M entha p lp e tita .) M ind­ k e ttő t gyulladások ellen hasz­ n á ljá k . A m e n tá n á l ez a h a tá s főképen a z e p e u ta k b a n és a gyom or- b é lcsato rn áb an j elen tk ezik , m íg a k a m illá t á lta lá ­ nosan h aszn álják . A közönséges bodza (Sam bucus n ig ra ) és a hársfa (T ilia co rd ala) virága izzaszt. A növényekkel való gyógy­ kezelés b e h a tó szak ism eretet és sokéves ta p a s z ta la to t kíván. E z é rt az alk alm as gyógyszert csu p án az orvos ír h a tja elő. A házi k u ru z slá s v eszély ezteti a b e te g é le té t. V iszont az elm on­ d o tta k b ó l lá th a tju k , m ennyi k in c se t h a lm o z o tt fel a te rm é ­ sz e t a ré te k , erdők, hegyek nö­ v én y eib en . É rté k e s és k e re se tt gyógynövények n ő n ek vadon is. E z e k e t érdem es a v a to tt szem nek k iv álo g atn i, gondosan összegyűj ten i. Bizonyos gyógy­ n ö v én y ek et pedig érdem es t e r ­ m eszteni is, m e rt m ég kiv itelre is k erülnek

J Ji asz nos korl ény (Carinn carvi)

Nagyszájú zeller

A h á b o rú u tá n konstruál­ ták és kezdték g y ártan i a Z IS z — n o típ u sú luxusautót. (L ásd É le t és T u d . I I . évf. 18 . sz.) A kocsi hétüléses, a leg­ m o d ern eb b típ u s. M axim ális sebessége 140 km /óra. A m ó to r nyolchengeres, 140 lóerős. F e l­ szerelése a legnagyobb ké­ n yelm et biztosítja. V an b en n e rádiókészülék, villam os fű tő és szellőző b erendezés, az ab la­ kok m ozgatását villam os-viznyom ásos szerkezet végzi. 688

20. merevítő 2 1 . lengőkerék tám asztó rúdja 1. vibráló index (intőkar helyett) 22. dinamó 23. olajszűrő 2 . védőburkolat 24. lengókerék rúgója 3. hűtő 25. lengéscsillapító 4. ventillátor 26. íékdob 5. vízszivattyú 27. vákuum'regulátor 6. porlasztó 28. megszaklto-elosztófej 7. olaj-betöltő cső 29. hidraulikus lék-henger 8. levcgő-fojtó berendezés 30. Inditómótor 9. létszürő 31. sebességráltó-kar 10. rádiókészülék 32. sebességváltó-ház 1 1 . ablaktörlő kapcsolója 33. fék-pedál 12. hamutálca 34. tengelykapcsoló-pedál 13. tükör 35. kardántengely 14. antenna 15. sebességváltó kapcsoló karja 36. kardáncsukló 37. kézifék karja 16. jelzőkürt gom ja 38. kardántengely 17. csomagtartó 39. kiegyenlito-mű 1 8 . pótkerék 40. benzintartály 19. szíj tárcsa a dinamó és a ven­ tillátor hajtásához ►Technika Maiagyózsi«nyomán. Képmagyarázat *

csak a g y ü m ö l­ cse d ú s cu k o rta rta lm ú , h a ­ n em a levelei és a szárak is. A növények sejt­ re n d sz e ré t, a m agvak k em é­ n y ítő ta rta lm á t, Különböző cukorformák. Süvegcukor, kockacukor, f tö rz sé b ő l porcukoi, kristálycukor és a mág barna nyerscukor kicsorgó m ezgaszerü izzadA zt ta rtjá k so k an , hogy a m á n y t és a n ö v én y i c u k ro t cu k o r n élk ü l is egészen jól szénsav és víz alkotja m eg a m e g leh et le n n i. E z ré sz b e n növények szerv ezetéb en . E zek igaz is, m ert hiszen ö n m ag u n - az anyagok m in d szénsavból, kon ta p a sz ta lh a ttu k , h o g y h id ro g é n b ő l és oxigénből áll„ e g é sz e n jól “ é p p e n n em , n ak ; a cu k o r v eg y i k ép lete d e a h á b o rú a la tt és az u tá n a C l2 H n O u vagyis 12 atom következő cu k o rín ség es id ő k - szénsav, n a to m h id ro g é n , b e n nagykeservesen m eg v o l- és u a to m oxigén képezi a tü n k v alah o g y cu k o r n élk ü l is . cu k o r - vagy k ém iai elnevezéA c u k o rn ak — b ár e lism e rte n sén : sach aro ze ö sszetételét, n ag y a tá p é r té k e — első so rb an A cu k o r sz ín te le n te s t, h id eg az a re n d e lte té se , h o g y b iz o - v ízb en is k ö n n y en o ld ó d ik és n y o s ételek ízét m egjav ítsa és a víz elp áro lg ása u tá n négyaz em b erek an n y ira rag aszk o d - vagy h a to ld a lú kristály o k k á alan ak az édességekhez, hogy a k u l á t. E z a ka n diszeukor. cu k o r ig en is közszükségleti M eleg v ízb en m é g k ö n n y eb b en cikké v ált. o ld ó d ik , és ha á lla n d ó a n m e „ C u k o r “ elnevezés a la tt legén ta rtjá k elveszti k ristá nem csak a h ó fe h é re n csillogó ly o so d ó képességét és sziruppá kocka- vagy k ristá ly c u k ro t kell alak u l á t, am ely a to v á b b i é rte n i, h an em szám talan o ly an főzés fo ly am án ü v eg szerű tö an y ag o t, a m ely a növény- és m eggé m e re v e d ik . E z ta m a s z állatvilágból szárm azik . H a szát cu k o rm ázak és b o n b o n o k a z t állítju k , h o g y az állatv ilág készítésére h aszn álják fel. is szolgál cu k o rral, ez nem té A g y ü m ö lcsö k n edvéből védés. G o n d o lju n k csak a n y e rt cu k ro t á lta lá b a n szőlőtejre, am ely jelen ték en y m e n y - cu k o rn ak , kem ényitőcukornak, n y iség b en ta rta lm a z z a a te j- vagy g ly k o ze n a k nevezik és cukrot, vagy a m ézrei am ely e n n e k m á r m ás az ö ssz e té te le , u g y an 2 n ö v én y v ilág b ó l szár- a v eg y ik ép lete C ia H 12 O ia. m azik , de szorgalm as m é h e c s- E z n em k ristály o so d ik , m in t k ék készítik. K ev ésb b é is m e rt ahogy n e h e z e b b e n is o ld ó d ik a a h ú s c u k o rta rta lm a , az in a z it v ízb en és édességi foka is vagyis az izo m cu k o r. A n ö - jóval k ise b b , m in t a n ád vagy vényvilág m á r sokkal nag y o b b a ré p a c u k o ré , m en n y iség b en szolgáltatja a A ré g i ró m aiak n e m ism erték c u k ro t, sok n ö v én y n ek n e m - a cu k ro t — h a b á r a g ö rö g

T h e o p h ra sto s írá sa ib a n m e g ­ e m lít valam i „ é d e s s ó t“ , Plhu iu s is írt az in d ia i sóról (Sál in d ia im ) , am ely et bizonyos n á d a k száráb ó l készítenek. Az a ra b o k v iszo n t m á r az ókorban ism e rté k a n á d c u k ro t és am i­ k o r M ask ad i B en R itta e l ka­ lifa K r. u. 807-be.n a m enyeg­ zőjét ta r to tta , m in teg y 40.000 kg cu k ro t h aszn áltak fe l. M in á lu n k a n ád cu k ro t a keresztes h ad járato k b ó l v issz a té rt h a r­ cosok ism e rte tté k m eg , d e oly kevés ju to tt id e , h o g y csak a dúsgazd ag o k e n g e d h e tté k m eg m ag u k n ak a n á d c u k o r fogyasz­ tá sá t. A ré g i m a g y a r íráso k ­ b a n nádm éznek n e v e z té k a c u k ro t. Cukornád

A cukornád csak a fo rró ­ égöv a la tt te re m m e g , főleg a csendesóceáni szigeteken, N e p á l fen sík jatn és M exikó síkságain. A 1 2 -ik század elején az arab o k E g y ip to m b a n , M á lta szig e tén és Szicíliában is m e g h o n o síto ttá k a cu k o r­ n á d a t és I I . V ilm os, Szicília királya 116 6 -b a n a S z e n t B cned ek -ren d i szerzetesek n ek adott c u k o rg y á rtá sra p riv ilég iu m o t. A c u k o rn á d (S ach aru m o ffi­ c in a ru m ) k b . i V2 m é te r m agas, p álm ára em lékeztető n á d n ö ­ v ény, am elynek c u k o rta rta lm ú szárából zú zó m alm o k b an saj­ to lják ki a n e d v e t. A nedv 18 — 20% k ristá ly o síth a tó cu k ­ ro t ta rta lm a z , de re n d sz e rin t csak 6— 8% -o t te rm e ln e k ki, a tö b b i ré szb en a n á d száráb an m a ra d , részb en a cukorn ed v b e síirű síté sé n é l képződő h a b ­ b a n m arad vissza. A zúzóm alom szerk ezetén ek leglényegesebb részei az ö n ­ tö ttv a sb ó l k észü lt, b o rd á z o tt h en g erek , ezek k ö zö tt sajto l­ ják ki a c u k o rn e d v e t. Jáva szigetén — ahol a legnagyobb cu k o rn ád ü ltetv én y ek vannak — járgánnyal ta rtjá k ü zem b en

a m a lm o t és az apró m aláj gyerek c u k o r­ n á d a t rágcsálva és szopogatva n o sz o g a tja a járg án y t v o n ­ szoló já m b o r z e b u t a k ö rb e n b a k ta tá s ra . A gyerek egész n a p i táp lálék a kitelik a c u k o r­ n ád szopogatá sb ó l, a zebu ta k a rm á n y a is cu k o rn ád . A r.ádszárakból k isajto lt n ed v et ta r tá ly ­ ba g y ű jtik és A cukorrépa szereti a nedvességet. Kikelésétől egé­ szen addig az időszakig, am eddig £ növekedését m ivel a n e d v be nem fejezte, nemcsak trágyázott földre, hanem m á r 20 p e rc megfelelő vízmennyiségig is szüksége van. Ha m ú lv a e rje d n i nincs eső, mesterségesen nedvesítik a répa földeket k ezd , rö g tö n h o zzáfo g n ak a d e ríté sh e z és a a h o l ég etett cserép - v a g y b á ­ Itt a főzéshez. K ö zb en a h e n g e ­ d o g fo rm ák b a ö n tik . rek et is n a p o n ta tö b b s z ö r le­ cu k o rn ed v összeálló kem ény m ossák, h o g y az e rje d é st m eg ­ tö m b b é k ristály o so d ik . Ezek g áto ló id e g e n anyagok ne ke­ a fo rm ák tö b b n y ire hosszú rü lh e sse n e k a n e d v b e . Az tö lcséralak ú ak , ú g y hogy b e n ­ e rje d é st a n e d v b e n e lő fo rd u ló n ü k a cu k o r siiü ^ -a la k ú v á feh érjean y ag o k — alb u m in o k k ristály o so d ik és süvegcukor — és a tro p ik u s v id ék m agas fo rm ájáb an k erü l forgalom ba. A n á d c u k ro t n ag y o n m e g ­ h ő m érsék lete siettetik . Az e rjed ésn él keletkező savakat d rá g íto tta az, h o g y tá v o li o r ­ m ész hozzáadásával közöm bö­ szágokból k e lle tt b e h o z a tn i. sítik , am ely nem csak a savakat 17 4 5 -b e n eg y M a rg g ra f nevű nyeli el, h an em az e rje d é s köz­ kém ik u s tö b b E u ró p á b a n term ő b e n k eletk ezett nyálkát is le­ n ö v én n y el k ísé rle te z e tt, hogy ülep íti a ta r tá ly fen ek ére. Az b e lő lü k c u k ro t tu d jo n elő állí­ ily m ó d o n d e ríte tt és tö b b sz ö r ta n i. M a rg g ra f 17 8 3- b a n m eg ­ á ts z ű rt n e d v e t — am ily en h a lt, m ie lő tt m ég e re d m é n y t g y o rsan csak le h e t — befözik é rt volna el, de egyik ta n ítv á ­ és a kristályosodás elősegítése n y a : A chard Frigyes K á ro ly v ég ett h ű tő h e ly isé g b e n helye­ to v á b b k u ta to tt a m eg felelő növények u tá n és m eg is ta ­ zik el. Befőzés közben a fo lyadék lá lta a F ö ld k ö z i-te n g e r p a r t­ te te jé n p isz k o sb a rn a sz ín ű hab vidékén te rm ő mangold — képződik, ezt te rm é sz e tb e n a vagy ahogy m o st n ev ezik — főzés id e je a la tt á lla n d ó a n le cukorrépa (B e ta m a ritim a ) nevű kell m e re g e tn i. A visszam aradó n ö v én y b en . E z t a . n ö v én y t világosszínü és átlátszó cukor- a z tá n p e rsz e n ag y b an kezd­ n edvet lep áro lo g tató ü s tb e ön- té k te rm e ln i és eg y m ásu tán tik át és fo rralják , a m íg egy- ép ü ltek az eu ró p ai c u k o rg y á ­ h arm ad ára b esű rű sö d ik . E gy ra k , am elyek az á tla g 1 4 % kisebb ü s tb e n to v á b b fő z ik és c u k ro tta rta lm a z ó ré p á b ó l k e z d ­ ha szükséges, ú jab b m észadag té k g y á rta n i a cu k ro t. A ré p á b ó l tö b b fé le e ljá rá s­ hozzáadásával d e rítik , végül egy h a rm a d ik , sőt negyedik sal le h e t k isajto ln i a n e d v e t. ü stb e n is egészen s ű rű re fő­ L e g g y a k o rib b e ljá rá sa z , a m e ly ­ zik be. E z u tá n kerül a sű rű nél az erreszolgáló m o só g ép e­ sziru p a le h ű tö tt helyiségbe, ken alaposan m eg m o so tt ré691

p á t ap ró ra d arabolják és ebből dörzsölik vagy sajtolják ki a n e d v e t. E z az ú g yn ev ezett maccráláSy am elynél a zú zo tt ré p á t fo rró v ízzel p é p p é keve­ rik . Ú ja b b a n a d iffú zió - el já­ r á s t is alkalm azzák, a f i­ n o m ra vágott répaszeletekct egym ással ö sszek ö ttetésb en le ­ vő z á rt ü stö k b e n k b . 60 C° v ízb en kilúgozzák. A répazú zad ék b ó l álló p é p e t erős vászonzsákba tö m ik és hydrau lik u s sajtóval n y o m ják ki a n ed v et. A d e ríté st itt is g y o rsa n kell elvégezni, ép p ú g y , m in t a n ád ­ cu k o rn ál. A rép an ed v e t te h á t b izo n y o s h ő m érsék letig fel­ főzik, m ész tejet ad n a k hozzá és u tá n a fo rrásig to v áb b főzik. A d erítés a la tt egy ren d k ív ü l fo n to s tü n e t játszódik le . A m ész és a cu k o r egy nem k ris­ tá ly o síth a tó , keserű ízű össze­ té te llé alakul á t. A m eszet te h á t el kell tá v o líta n i, hogy a cu k o r k ristály o síth a tó le-

g yen. A m é sz ta rta lm ú n e d v e t vagy egy csontszénnel m e g tö ltö tt ta rtá ly o n átv ezetv e m eg szű rik , v ag y p ed ig szénsavas g á z t v e z e tn e k á t a c u k o rn e d v e n , m iáltal a szénsav a m ésszel o ld h a tla n és a ta rtá ly fen ek ére le ra k ó d ó tö m eg g é egyesül, a c u k o r p e d ig o ld at fo rm ájáb an m a ra d . E z az u tó b b i m é sz te len ítés a zo n b an m ég n em te sz i feleslegessé a c so n tsz e n e t, am ely nem csak a m eszet v o n ja k i a c u k o rb ó l, h an em eg y éb k é n t is m eg tisztítja, sőt a cso n tszén en át tö rté n ő filtrá lást (szű rést) tö b b sz ö r is m e g k ell ism é te ln i, h o g y a c u k o rn ed v b ő l m in d e n színező a n y a g o t m agához rag ad jo n . A rép acu k o rg y ártásn ál a fin o m likacsokkal te l: cso n tsz é n egysz e rű e n n élk ü lö zh etetlen . A tö k é le te se n m e g sz ű rt n e d v a le p áro ló ü stb e k e rü l, am ely b en tö b b szö rö sm eg szak ítással kellő sű rű ség ű v é fő zik , R e n d sz e rin t a h a rm a d ik b e -

Képahegyek a/, ú s z ta tó k n n 692

főzés u tá n é ri el a kellő s ü rü séget és lesz belőle vastagszö rp , am ely et ú tb ó l m e g sz ű rnek. E z u tá n következik az u to lsó főzés a v ac u u m ü stb e n , a m e ly b e n a cukorleves nem tű z fe le tt, h a n e m az ü stb en elh ely ezett csavarodó csö ren d szerb en keringő fo rró gőzzel főzik. I t t aztán eléri a cukorlé a le g sű rű b b á lla p o tá t, úgyhogy m ost m á r a k ristály o sítás köv etk ezik , am i u g y an ú g y m egy végbe, m in t a n á d cu k o rn ál, A rép acu k o r g y ártás rész le te ire és h azán k b an ism eretes eljárásokra, v alam in t a h á ro m éves te rv k e re té b e n m egválósíran d ó fela d a to k ra m ég vissza fo g u n k té rn i, ím e , rö v id e n ez a cukor ú tja , am íg a c u k o rn á d ü lte tv én y tő l vagy a cu k o rrép afö ld tő i a fogyasztó kávéscsészéjébe kerül, hogy az ételein k kcserűségét valam ennyire m egédesítse. Papp Béla

FOGYATÉKOSSÁGAI NK A

k ísérlet leh ető ség én e k h iánya m ia tt sok h an g y aszo rg alo m m al tovább g y ű jten i a fo n to s kérdés csak n eliezen és ren d k ív ü l szám talan észlelési a d a to t. E z m e g is tö r ­ k ö rü lm én y esen tisz tá z h a tó . Ily e n p l. a té n t m in d e n ü tt, ahol szem orvoso k m ű k ö d ­ rö v id látás keletkezésének m ódja is. E z t az te k . íg y végül az összesítésb ő l m eg leh ető sen o ly fontos k érd ést csak m ajd egy évszázadra tisz ta kép a l alk u it ki. te rje d ő vizsgálódással és m eg fig y eléssel leh e­ K id e rü lt, hogy m in t m a jd n e m m in d e n t e t t tisztázn i — sőt m eg m áig is v a n n a k m eg ­ te s ti tu la jd o n sá g u n k a t, a szem fé n y tö ré sé t, o ld a tla n részletk érd ései. te h á t n rö v id lá tá st is ö rö k ö ljü k . M á r á fogam ­ A m ű it század közepe tá já n v ált ism e rtté , zá s p illa n a tá b a n eldől, hogy a fe ln ő tt rövid­ h o g y a rö v id lá tó k a m ű v e lt n ép ek so raib an lá tó lesz-e vagy sem . A z egyén életm ó d ján ak , m eg szap o ro d tak . K id e rü lt, hogy a rö v id ­ h o g y fizik ai m u n k á s-e , avagy író-olvasó lá tó szem hosszabb a re n d e sn é l. M íg az e m b e r, itt sem m i sz e re p e nincs.' ép szem átlag o s hossza 22 m m , a d d ig a rö v id ­ D e , és ez a leg érd ek eseb b , k id e rü lt az is, lá tó szem te n g e ly e 30— 3 2 m m -ig is m e g -’ h o g y a m ű v elő d ésn ek , a 2 írás-olvasásnak n y ú lik . m égis van szerep e a b b a n , h o g y a rövidlátás M i lehet az oka en n ek a m eg n y ú lásn ak ' nern e g y fo rm á n oszlik m eg az egyes népek 'L egkézenfekvőbbnek a z lá tsz o tt, hogy a k ö z ö n . I tt kapcsolódik a kérdés a term elési közeli m u n k a, az írás-olvasás, az iskolázás. viszonyokkal. A?, e lte rje d é s oka u g y a n is a V alóban rö v id látó k n ag y o b b szám ban v a n ­ közeli m u n k a jelen tő seg én ek m eg v álto zá­ nak a v áro so k b an , m in t a falv ak b an . K e z d e t­ sá b a n keresendő. leg es m ű v eltség ű n ép ek n él, ahol senki sem V issza k ell n y ú ln u n k D a rw in ig . A rö v id ­ tu d írn i-o lv a sn i, n in c s rö v id látó . A rövid­ lá tá s az e m b e rt ad d ig , am íg az ősközösség­ látó k szám a az iskolázottság m érv év el em e l­ b e n a te rm é sz e tte l k ellett h a rc o ln ia , — kedik. íg y k e letk ezett az iskola-rövidlátás am ily e n m ég m ost is a k ezd etleg es népek ta n a . am ely h a m a r n é p s z e rű lett. é le tm ó d ja — é le tk é p te le n n é te tte . H a szü­ D e m ik é p p e n okozza az írás-olvasás a le te tt is rö v id lá tó egyén, e lp u sz tu lt, m ielőtt szem m eg n y ú lását ? tu lajd o n ság át tovább ö rö k íth e tte v o ln a. A R en g eteg m u n k a , vizsgálódás m e n t ve­ m u n k am eg o sztás bizonyos szakaszában leh e­ szen d ő b e ezzel a kérdéssel kapcsolatban, tő v é v ált, hogy ;i rö v id látó k isi é le tb e n a n é lk ü l, hogy csak a leh ető ség e ad ó d o tt m aradjanak* sőt, rö v id lá tá su k a t to v á b b ­ v o ln a valam i válasznak. S ő t ! M in d in k áb b ö rö k íth essék . A d a rv in iz m u s szavaival azt szaporod tak a m eg fi­ m o n d h a tju k , h o g y a rö ­ gyelések, am elyek arrav id lá tá s, am ely elein te lá tsz o tta k u ta ln i, hogy climinációs (kiküszö­ ez az egész elg o n ­ b ö lő ) sajátság v o lt, a d o lás h e ly te le n . M in d te rm e lé si viszonyok vál­ tö b b olyan körülm ény tozásával szelekciós (k i­ vált is m e rtté , am ely választó) tulajdonsággá a rra e n g e d e tt következ­ lett. te tn i, h o g y az írás-ol­ t \ sajátságváltozás sze­ vasásnak sem m i köze a rep éi legszebben az ú. rövid 1 átáshoz, ellenben n. változási (variációs) ig e n is szerepe van az görbéi: te h e tjü k szem lélöröklésnek. h etö v é. T e rm é sz e te se n az em ­ Az élőlények m in ­ b e rre l nem le h e t örök­ d e n m é rh ető sajátsága léstan i k ísérletet sem (ily en a fén y tö rés és a végezni. A la b o ra tó ri­ rö v id látás is) százalé­ u m i kísérleti állatok kosan oszlik el a kö­ v iszo n t nem hajlam osak z é p é r e k k ö rü l. H a az rö v id látásra, d e írá s-o l­ é rte k e k e t, m in t egym ás vasásra sem volnának m e llé hciyczei t osz­ foghatók. N e m m a­ lopokat felrajzoljuk rad t m ás h á tr a , m in t v TEST.MAí>AssA
A FÉN Y TÖ RÉS ŐSI VARIÁCIÓS G Ö R B ÉJE

-1 középső oszlop a hibátlan látásra vonatkozik. E m cliclt elenyészik a messze (jobboldali k is oszlop) és rövidlátók (baloldali k is oszlop) mennyisége.

k ap ju k a v álto zási g ö rb é t. P l. az x . á b ra a testm ag asság v ariáció s g ö rb éjét m u ta tja . M in d e n sajá tság n ak m e g v a n a m ag a görbéje. M iv e l a lá tá sn a k a lé té r t való k ü zd elem b en e re d e tile g ig e n fo n to s v o lt a sz e re p e , m a jd ­ n e m m in d e n k i k itű n ő sz e m ű v o lt, azaz a fé n y tö ré s e re d e ti g ö rb é je ig e n m e re d e k v o lt. ( L . 2 . á b ra . A középső m ag as o szlo p a jószem ű ek é, b a lr a v a n a tú llá tó k , jo b b ra a rö v id lá tó k elen y észő en alacsony oszlopa A kiküszö b ö lés elv e a g ö rb é t v álto z a tla n u l m e re d e k e n t a r to t t a m in d a d d ig , m íg a t e r ­ m elési v iszo n y o k v álto zásáv a l a rö v id látás é rté k e m e g n e m v á lto z o tt. A rö v id lá tá s a z o n ­ b a n fo k o zato san k iv álasztó érték ű v é le tt. A rö v id látó k n em csak é le tb e n m a ra d ta k , de kedvező k ö rü lm én y ek közé k e rü lte k , b ő v e n v o lt alk alm u k sajá tság u k at to v á b b ö rö k íte n i. A variációs g ö rb e m e g v á lto z o tt, a jo b b ­ o ld a li szár e rő sen m e g n y ú lt ( 3 . á b ra). Hz az oka a n n a k , h o g y m o st tö b b a rö v id lá tó , m in t a ré g e b b i századokban. M in d e b b ő l 3 ta n u lsá g k ö v e tk e z ik : 1 . N e m c sa k az e m b e r szellem i élete, h a n e m b izo n y o s fokig m ég te s ti sajátságai is fü g g n ek a gazdasági re n d sz e rtő l. 2 . N e m k ell fé ln i a ttó l, h o g y a rö v id látás sz a p o ro d n i fo g , m e rt a g ö rb e c sa k alk alm az­ k o d o tt a z a d o tt h e ly z e th e z . A d d ig n e m v á l­ to z ik to v á b b , a m íg az em b eriség éle tm ó d ­ já b a n aLapvető változás n e m jö n létre. 3 . A z eg y én rö v id lá tá sá t n e m az írá s ­ olvasás o kozza, te h á t n e m sz a b a d a fejlődő rö v id lá tó if jú t szellem i tá p lá lé k u tá n i vá­ g y á b a n , n e v e z e te se n a z írá s-o lv asásb an , k o rlá to zn i. £)r. JC ettesy A la d á r < # eg yetem i zanar

§

H a a föld felszínén fú rn i k e z d ü n k , n é h a m á r a felszín­ h ez k ö z e l, néha a z o n b a n j e ­ le n té k e n y m élységben v ízre b u k k a n u n k . E z t a v iz e t, am ely a fú rá sly u k b a n állan d ó m a g a s­ ságban m arad , talajvíznek, v ag y kőzctviznek n e v e z z ü k . A ta la jv íz a term észet h á z ta r tá ­ sáb an igen je le n tő s szerep et já ts z ik . H a h ián y zik , a v id ék siv atag g á v álto zik . V iszont ha vfznélküli vid ék en egy t e r ­ m észetes ta lajsü lly ed és a ta la j m ély eb b réteg eib ő l felszínre h o zza a ta la jv iz e t, k ö rü lö tte m in d já r t kizöldül a növén y zet s o d ah ú zó d ik a z e m h e r is. K ö rö sk ö rü l k ietlen siv a ta g te ­ rü l el, d e e zen a kis szig eten , oázison v iru l az é le t. Az oázis felszínre b u k k a n t ta la jv iz e a siv atag életének egyetlen fo r­ r á s a . — T u d ju k a z t is, hogy m ilyen jelen tő s szerep et j á t ­ szik a ta la jv íz v áro sain k s ip artelep ein k vízzel való ellá­ tá s á b a n . A ta la jv íz k ö rzetéb en a t a ­ laj te lje se n á t van ita tv a v íz ­ z e l, a k ő zetek m inden p ó ru sa, h a sa d á sa , á lta lá b a n m inden szabad te re vízzel van te lítv e . Csak így m a g y a rá z h a tó , hogy a k ú tb a n s a fú ró ly u k b an a víz á llá sa ta rtó s a n egyform a. A talajvíz és a nedves talaj Á m a fold a ta la jv íz tü k r e fe le tt is ta rta lm a z v iz e t, a m it a ta la j nedvességéről ism erh e­ tü n k fel. I t t azonban a víz n em t ö l t b e m inden te r e t, s h a ly u k a t fú ru n k , nem is á ra m lik , hanem a ta la jb a n k ö tv e m a ra d . A ta la jn e d v e s ­ ség a fö ld azo n képességén a la ­ p u l, hogy közbülső te re i vizet fognak fel. A nedvesség a t a ­ la j m inősége sz e rin t erősen v á lto z ik , az ag y ag n ak n agy, a hom okkőnek és m észnek csekély a nedvessége. A t a l a j nedvességnek a k ő zelv íz a lk o ­ tá sá b a n je le n tő s szerep e van, ső t g yakran m e g h atáro z z a a ta la jv íz tü k ré n e k á llá s á t. S zá­ raz vidéken a g y é r n ö v én y zet létén ek alap feltétele n ém ely ­ k o r k izáró lag a ta la j nedves­ ség. A n ö v é n y z e t ilyen telep te rü le te n m élyre n y ú ló s á t ­

fogó g y ö k é rz e tte l furakodik a nedves ta la jb a , hogy m inél tö b b n ed v esség et s z ív jo n ki. Az élet lehetősége viszont ily en v id ék ek en a n ö v én y zet­ tő l függ. D e v íz b e n bővelkedő vidéken is je le n tő s szerep e van a talajn ed v esség n ek a te rm é ­ szet h á z ta rtá s á b a n , elsősor­ b a n a sz á ra z évszak o k b an a nedvességhez s z o k o tt növé­ n y e k e t m egvédi a k iszá rad ás­ tó l, m e rt az olyan fö ld , am ely n a g y m é rté k b e n tu d v iz e t fel­ szívni, csak a le g ritk á b b eset­ b en s z á ra d k i teljesen . A talajvíz eredete A ta la jb a n lévő v íz e re d e té ­ rő l csak a n n y i b iz to s ism ere­ tü n k v a n , h o g y fő fo rrásáu l a lehulló csap ad ék o t s a t a ­ la jb a beszivárgó felszíni vizet je lö lh e tjü k m eg . V iszont bizo­ nyo s, h o g y k iz á ró la g a lég­ k ö r csapadékából s a felszíni vizekből a ta la jb a sziv á rg o tt vízm ennyiséggel a ta la jv íz j e ­ lenségét m a ra d é k ta la n u l nem m a g y a rá z h a tju k m eg . A ta la j­ víz em elkedése u g y an is tö b b ­ szö r b ek ö v etk ezik a k k o r is, h a széles k ö rz e tb e n huzam o­ sabb időn k e re sz tü l e g y á lta ­ lá n nem v o lt csap ad ék . G on­ d o lju n k m ég a fö ld a la tti b a r­ langokban lévő jég n ek növe­ kedésére, a m it csu p án a víz­ gőznek a föld belsejében való sűrűsödéséből m ag y aráz­ h atu n k s v eg y ü k figyelem be azt a k ö rü lm é n y t is, hogy hoszszabb sz á ra z időszak a l a t t a források vízm ennyisége állandó m a ra d . íg y k é n y te le n e k vá­ g y u n k fe lte n n i a z t, h o g y a ta ­ la jv iz e t n em csupán a földbe szivárgó csapadék s felületi v íz tá p lá lja , hanem növeke­ d é st k a p a fö ld k éreg nagy m élységeiből is s ez a m élységi v íz ily en k o r lé p be clsőízbcn a víz á lta lá n o s körforgásába. B izonyos, hogy' v a n n a k olyan fo rráso k , am ely ek csak fel­ színi v iz e t ta rta lm a z n a k , de tö b b , m in t kétséges, hogy' lennének olyan fo rráso k is, am elyek csupán a fö ld belse­ jé b ő l való m élységi v iz e t t a r ­ ta lm a z n á n a k , valószínű, hogy az olyan fo rrásb an is, am ely -

/. V ö l g y i / o r r á s . o n ke­ letkezik, ahol a völgy beuágódása a talajvíz tükre (szaggatott vonal ) alá ér. (a vtzátbocsáló; b víz átnembocsátó rétegek.) — I I. R é ­ té, g f o r r á s. Egy irányban hajló álbocsátó (a) és álncmbocsátó ( b ) rétegsor rétegjőjén bukkan ki. — III. Z á r i m e d e n c e f o r ­ r á s a i . A zárt medence rétég­ hajlatában meggyűlik a talajvíz s az átnembocsáló rétegek peremén több helyütt kibuggyan. b en m élységi víz v a n , ez nagy m é rté k b e n k e v e re d e tt a ta la ja vízzel. A k é tfa jta v iz e t a z o n ­ b an sem a h ő m érsék let, sem á sv á n y i ta rta lm u k a la p já n n em le h e t biztosan m egkülön­ b ö z te tn i, m e r t az o ly an fel­ színi víz, am ely m élyen b e h a ­ to l a hegységbe s onnan em el­ kedik ú jb ó l a felszínre, föl­ m elegszik s a föld belsejéből szárm azó á sv á n y i an y ag o k at is fölvesz. E z é rt a te rm é sz e t­ b en n em is tu d ju k a kétféle e re d e tű v iz e t egym ástól m eg ­ k ü lö n b ö z te tn i. A te n g e re k s a folyók p a r t ­ vid ék ein v é g z e tt ta la jk u ta tá ­ sok fö ld e ríte tté k , hogy te n g e ­ re k , ta v a k s folyók közelében a ta la jv íz összefüggésben van ezek vizével. A te n g e r vizének erő s b esziv árg ása, illetv e viszszaáram lása m eg m u tatk o zik a ta la jv íz em elkedésében és s ü l ­ lyedésében : a p á ly és dagály 695

id ején . De az Óceánból s z á r­ m azó víz n em h a to l m esszire a szárazföld belsejébe, m ivel a ta la jv íz n e k az a p á ly és dagály á lta l o k o z o tt szin tv álto zását csupán a k ö z v e tle n ü l p a rt m e n ­ tén fekvő te rü le te n észlelh et­ jü k . A kőzetek szerepe

A ta la jv íz b e n való bőség elsősorban és m in d en ek elő tt a csapadék bőségétől függ, a z u tá n pedig a felszín a la tti k ő zetek v iz á t b o csátási képes­ ségétől. K ülönböző an n ak a v ízn ek m ennyisége, am ely egyenlő tö m eg ű agyag, k ré ta , vagy h o m o k telítéséhez szükséges. A k ísé rle ti v izsg á­ la to k m e g á lla p íto ttá k , hogy leg tö b b v íz szükséges az agyag telítéséh ez, kevesebb a k r é tá ­ hoz s legkevesebb a m u rv á ­ h o z (kavicsos h o m o k ) és sóder­ hoz (apró kavicsos hom ok). Legnagyobb vízfclvevő képes­ sége az ag y a g n a k v a n , leg­ kiseb b a m u rv á n a k és sóder­ n ek . A v íz á tb o c sá tó k ép es­ ség az ag y ag n ál csaknem nulla, a h o m o k n ak , k av icsn ak és sódernek viszont igen nagy v ízátb o csátó képessége vari. V alam ennyi m asszív , k ris tá ­ lyos k ő z e t, v a la m in t a m á rg a , k v a rc it, k o v ap ala és gipsz nehezen b o c sá tja á t a v iz e t, s csak kevés v iz e t is vesz fel, k ö b m é te re n k é n t 0.5— 15 lite r t. E llen b en a finom an szem es, d e laza k ő z e te k , m in t a h u ­ m usz. tőzeg, szén , m é rg a , h o ­ m okos ag y ag , finom hom ok k ö b m é te re n k é n t 300— 500 li-

1. E m e l k e d ő f o r r á s. A talafvlzel a hidrosztatikus nyo­ m ás emelkedő rétegekben egy természetes csőrendszerbe szorítja s így a forrás magaslaton tör elő. A fölemelkedő rétegsor alján, a törésvonalon, színién forráscsoport tör fel. — 2 ...................... E r e s z k e. d fi f o r r á s . A talajvíz előtörésének leggyakoribb módja. Ereszkedő rétegsor rétegfóin bukkan fel.

3*2

Cumi-akácfa a n ubia i sivatagon. A sivatag nö­ vényzetének alkalmazkodnia kell a csapadékos időszakokhoz. Az évelő növényeknek különleges védő­ eszközökre van szükségük. Gyö­ kerük mélyen fúródik a talajba, külső alakjuk, keskeny leveleik. vagy helyettük vékony tüskéik csekély párologtatási felületet alkotnak.

írógép Számológép Pénztárgép

Külföldi írógépszalagok. B l o k k és e l l e n ő r z ő szalagok m inden rendszerű pénztárgépekhez

Vétel Eladás

Csere

Javítóüzem9 bavbantavtós

GÉPKERESKEDELMI

és g é p i p a r i kft. — Budapest/ VIII./

Rökk Szilárd-utca 8. Telefon: 137-950

t é r v iz e t szív fel. K ö tő a n y a ­ g o k k al ö s sz e ta p a s z to tt szilárd k ő z e tré te g n e k fölvevő k ép es­ sége különböző. A hom okkő k ö b m éteren k é n t 6— 270, a do­ lo m it 15— 200, az író k ré ta 144— 439 lite r v iz e t vesz fel. A g rá n it csaknem te ljesen víz á tn e m b o csátó s vízfelvevő k é ­ pessége igen csekély. E gyes k ő zetek b en d u zzasztó közegek v a n n a k , az ag y a g a h u m u sz s a tő zeg k ülönösen gazdagok ily en ek b en . M ás k ő zetek b en a p ó rusok és h ajszálh asad ék o k oly r itk á k , h o g y ezekben kevés v íz n e k v an h ely e. íg y a m aszszív k irs tá ly o s k ő zetek kevés v iz e t v esznek fel s nem b o ­ c s á tjá k á t a v iz e t. A g n ájszra, ag y ag p alára és csillám p alára is v o n a tk o z n é k ez a té te l, ezek azonban a te rm é sz e tb e n nem oly nagy m é rté k b e n á th a to lh a ta tla n o k , m e r t hasadások réteg h ézag o k és üregek anyn y ira k eresztü l-k asu l já r já k , h o g y n ag y tö m e g b e n , m ég­ p ed ig gyorsan v esznek fel v iz e t, de ép p en o ly an gyorsan engedik k i.

ré te g h e ly z e te és fo rm á ja s a ta la jv íz k ö rz e té b e eső k ő zetek m inem űsége sz a b ja m eg . H a a v íz á tn e m b o c sá tó ré te g közel v an a felszínhez, g y ak ra n k ö z­ v e tle n ü l a fe lsz ín . a l a t t t a l a j ­ v íz re b u k k a n u n k . K ülönösen k e d v e z ő tle n a z az eset, am ik o r v a g y a v íz á tn e m b o c sá tó r é ­ te g v an n a g y m élységben vagy p ed ig erő s h a jlá sa v a n , ú g y ­ hogy a ta la jv íz gyorsan lefo ­ ly ik . A hol az átnem bocsátó ré te g e k re ta r k a v á lto z a to s ­ ság b an k ü lö n b ö ző á tb o c sá tó képességű ré te g e k te le p ü lte k , o t t a ta la jv íz á llá sá b a n is a legnagyobb v á lto z a to ssá g o t t a ­ lá lju k . A csapadék hatása

A ta la jv íz á llá s á t az á tb o ­ csátó és á tn e m b o c sá tó kőze­ te k h ely zetén s m inem űségén k ív ü l je le n tő s m é rté k b e n a csapadék évszakos m egoszlása sz a b ja m eg. C sapadékban gaz­ d ag v id é k e n á lta lá b a n m a g a ­ sa b b , de v an n ak k iv é te le k is, s csap ad ék b an szegény t e r ü ­ A talajba behatoló víz, le te n is b u k k a n ta k a felszín am ely a nehézségi erő tö rv é ­ közelében ta la jv íz re . A csap a­ n y én ek engedelm eskedve az dékm ennyiségen k ív ü l a h ő ­ á te re sz tő k ő zetek résein s h a - m érsé k le t, légnyom ás, a sz e ­ sadékain t ö r a m élység felé, a lek já r á s a s a levegő n ed v es­ v iz e t á tn e m b o csátó rétegen sége is o ly an té n y e z ő k , a m e ­ ü lik össze. H a köröskörül ly e k a ta la jv íz á llá s á ra k ih a t­ r t m edencébe á ra m lik felül­ n a k . A fö ld sz á ra z (arid u s) v i­ rő l a benyom uló víz, fö ld a la tti d é k e in , hom o k siv atag o k o n a tó t á m a d ! A hol v isz o n t az felszínhez feltűnően kö2e! n ed ­ átn em b o csátó ré te g tö b b é - ves a ta la j. A ta la j felszívja a kevésbbé m e g h a jlik , a ta la jv íz besziv árg ó csap ad ék o t s az a h a jlá sn a k m egfelelően la s­ olvadó h ó le v e t, ez a v ízm en y san befolyik és így a ta la jv íz ­ nyiség te h á t elvonódik a p á ra b ő l fö ld a la tti p a ta k és folyó képzódésből. E zzel szem ben a k e letk ezik , a m ely fe lta rtó z ta t­ felső h o m o k réteg ek n em n ed ­ h a ta tla n u l tö r előre. A t a l a j ­ vesednek á t ta rtó s a n s a víz v íz o ly k o r keskeny m ed erb en , fölem elkedése a hom okszem ek o ly k o r tö b b k ilo m éter széles k ö z t csak csekély p áráso d ásl folyóban höm pölyög, m indig a v eszteség et idéz elő. M inél v iz e t ho rd ó k ő z e tré te g a la k u ­ g y o rsab b an s z á ra d k i a ta la j la ta s z e rin t. A ta la jk u ta tá s o k felszín i ré te g e , a n n á l b iz to sa b ­ so rán v ilág szerte szám os ilyen b an ra k tá ro z ó d ik f el a n ed v es­ fö ld a la tti fo ly ó t m u ta tta k ki. ség a m ely eb b ré te g e k b e n . B á r A fö ld a la tti v izek azo n b an a k ísé rle ti v izsg á lato k m eg ­ a la k u la tu k b a n és m ozgásu k ­ á lla p ítá sa sz e rin t a h o m o k siv a­ b a n m erő b en k ü lö n b ö zn ek a tag o k o n igen n a g y p á ro lg á st föld felszínének folyóitól. E l­ m u ta tta k k i, a hom ok ta la jv íz ­ sősorban a fö ld a la tti víz tü k r e • k észlete a rá n y la g k is m élység­ m u ta t e lté rő fo rm á k a t. E z a b en m á r g azdagodik s így a tü k ö r csak igen r itk a esetben n ö v én y ek g y ö k ereit, tá p lá lh a t­ sim a felü let. Á ltaláb an a z á t ­ ja . A K á sp i-tó tó l k e le tre eső nem bocsátó ré te g form áihoz p u sz tá k o n 3— 8 m m élységben idom ul, sokszor azonban a v íz ­ v a n a ta la jv íz , d e k ivételesen tü k ö r kiképződésére m ég ism e­ 10 0 m m élységig h ú zó d ik , a re tle n tö rv én y ek zavarólag h a t­ sók le ra k ó d á sa m ia tt a siv a­ n ak , ta g i ta la jo n m in d ig sós, csak A ta la jv íz n e k a felszín tő l a folyók és hegyek közelében való táv o lság a is n ag y o n v á l­ fekvő siv atag i részek en te lje ­ to z ó , e z t a z á tn e m b o c sá tó sen édes.

S

a

E gy oázison sem hiányzik a pálma. K épünk egy tripoliszl oázist m utat.

Sok e se tb e n k im u ta th a tó belső összefüggés v a n a t a l a j ­ víz s a közelében levő folyóvíz v a g y tó k ö z ö tt. H a a folyó v a g y tó tü k r e em elk ed ik , a víz a m e d e r a l a t t s o ld a lró l a t a ­ la jb a á ra m lik s a ta la jv íz fel­ d u zzad , h a v isz o n t a folyó v a g y tó v íz á llá sa csökken: a ta la jv íz á ra m lá s a felé indul. E z é rt tö b b folyó és tó v íz ­ á llá sa ta r tó s szárazság id ején m ég m in d ig te k in té ly e s s a v íz á llá s ingadozása á lta lá b a n csek ély eb b , m in t a csa p a d é ­ k oké. A z ú g y n e v e z e tt lefo ly ás­ ta la n ta v a k b ó l a v íz a föld a la tt á ra m lik k i, ugyancsak a ta la jv íz tá p lá lja a z olyan ta v a t, am ely b e nem ö m lik fel­ színi v íz . P é ld á u l a F e rtő , am ely b e csak a je le n té k te le n V u lk a -p a ta k sz á llít v iz e t, vízp ó tlá sá n a k legnagyobb ré sz é t a ta la jv íz b ő l k a p ja . A z o ly a n m élységben, a m e ly ­ b e n a ta la jv íz m á r m e le g , j e ­ le n tő sk é m ia i h a tá s a v a n , á s v á ­ n y o k a t o ld v a g y v á lto z ta t á t s m á s o ld a to k k a l a lk a tré sz e k e t cserél k h E z a h a tá s különösen o ld h a tó k ő z e te k b e n n a g y (só, gipsz, m észk ő , d o lo m it). Az az ellen v etés, hogy a m észkő­ hegységben n ag y o b b m élység­ b en a v íz n em h a th a t,m e r t csak a felszínen k a p a szerv es lé­ n y ek b ő l s a levegőből szénsa­ v a t , n e m h ely tálló , m e r t n em ­ csak a szénsavak, h an em a tis z ta v íz is o ld ja a .n e sz e t s a d o lo m ito t, to v á b b á a b a r­ lan g o k b an ú jb ó l fölvehet! a z t a sz é n sa v a t, a m e ly a k k o r szabadul fel, a m ik o r a csepp697

kő a vízből k iv á lik . A ta la jv j/. oldó h atása h o zza lé tre a nicszkőhegységben a z ú g y n e­ v e z e tt k a rsz to s jelen ség ek e t. A k é m ia i a n y a g o k k a l te lí­ t e t t víz a k ő z e te k e t á tv á lto z ­ t a t h a t j a s a k ő z c lh a sa d é k o k a t a k iv á la s z to tt an y a g g a l (k v a rc , h e g y ik ris tá ly o k ,’ a h á t , zcdit sú ly p á t , flu ö rit, c ö le sz tin , kiilöm böző fém ek ércei stb .) tó) tik m eg. A tulaj és a talajvíz A te rm é s z e t s a z em b eri b e a v a tk o z á s m e g v á lto z ta th a t­ j a a ta la jv iz i v iszo n y o k a t. F ö ld ren g és u tá n s o k h e ly ü tt m e g tö rté n ik , h o g y v á ra tla n u l, ren d szerin t iszap o sv izű f o r r á ­ sok b u k k a n n a k fel. a h o l azelőtt felszíni fo rrá s nem v o lt. A fö ld ren g és u g y a n is, m ég ha csek ély eb b m é rté k ű is. a p ó ­ ru so k n a k s h a jsz á lc sa to rn á k ­ n ak eg y m ásh o z való h e ly z e té t m e g z a v a rja , a ta la jv íz á ra m ­ lása e z á lta l term észetszerű leg e g y id ő re m e g sz ű n ik , a víz te h á t feld u zzad s a rep ed ése­ k e n , szak ad ék o k o n t ö r a fe l­ sz ín re . Az is g y a k ra n m e g tö r­ tén ik , hogy a földrengés u t á n fo rrá so k tű n n e k el. Ily e n k o r a ren g és e ls z a k ítja a v íz á tn e m b o csátó ré te g e t s a felgyűlt v íz m in d a m élységbe illan . A z ember és a talajvíz Az e m b e ri b e a v a tk o z á s is je le n tő s sz e re p e t já ts z ik a t a ­ la jv íz v isz o n y a ib a n . Is m e rt, so k szo r ta p a s z ta lt té n y ,h o g y ­ ha valahol u j k ú ta t fú ru n k ,’ a szom szédos k ú t v iz é t n a g y ­ rész b e n , v a g y te ljesen elveszti. M e g tö rtén ik a z is, h o g y ú j k ú t fú rá s a a lk a lm á v a l a szom szé­ d o s p in c é k b ő l az a d d ig m u t a t ­ k o z o tt ta la jv íz te ljese n e ltű ­ nik. É s ez te rm é sz e te s. Az új k ú t fú rása á lta l é r in te tt v id ék ta la jv iz e tö b b é -k e v é s b b é n y u g ­ vó á lla p o tb a n v o lt s e z t a k i­ a la k u lt egyensúlyi h e ly z e te t az ú j k ú t erő seb b s z iv a tty ú z á s a m e g b o n to tta , a ta la jv íz élén* kebb m ozg ásb a j u t , m e rt a k ie m e lt v iz e t m in d ig ú jja l kell p ó to ln i. A g y o rsa b b á ra m lá s k ö v e tk e z té b e n a sz iv á rg á si csa ­ to r n á k k itá g u ln a k s g y ak ran elő fo rd u l, h o g y az e m b e ri b e ­ a v a tk o z á s , a m ely nem te k in t a jö v ő h á z ta r tá s á r a , hanem tis z tá n csak a jelen szükségle­ t e i t a k a r ja k ie lé g íte n i, széles te r ü le te k e t te s z v íz te le n n é . Vándor Zoltán 698

Yorkshirc koca 10 malacéval

SOVÁNY malac ,

KÖVÉR DISZNÓ A s e rté s h iz la lá s i is, m in t m inden e g y e b e t, le h e t jó l és rosszul csin áln i. B izony an n ak e lle n é re , hogy csaknem m inden v id ék i h á z ta r tá s b a n h izlalnak é v e n te e g v -k é t m a la c o t, hogy az é v i zsírsz ü k sé g le te t és a hús szü k ség let jó ré sz é t b iz to s ít­ s á k . sok h ib a ta p a s z ta lh a tó ezen a té re n . T e k in tv e , h o g y a sert éShízla lás v ég ered m én y ­ ben ü zleti v á lla lk o z á s, n ag y o n in d o k o lt e z e k e t a so k sz o r á l t a ­ lán o ssá v á lt h ib á k a t k ik ü sz ö ­ bölni. S e rté s és s e rté s k ö z ö tt nagy k ü lö n b ség le h e t.E z é rtn e n * sz a ­ b a d a h iz la lá s m e n e té t egy k a p ta fá ra h ú z n i. M áskép kell b á n n i a fej lődésben levő m a la c ­ cal és m á sk é p az ö reg eb b d iszn ó v al. U tó b b in a k c so n to ­ z a ta , e m é sz tő c sa to rn á ja és iz m a i m ár te lje se n k ia la k u lta k . N ö v ek ed n ie n e m k ell, csak h íz n i. E z é rt ta k a rm á n y á n a k n a g y ré sz é t a k u k o ric a d a ra a l­ k o tja . A h iz la lá s m e n e te ebben az e se tb e n a k ö v e tk e z ő : eg y ­ k é t h étig híg m o slék és b u r ­ g o n y a m in él n ag y o b b napi a d a g o k b a n , hogy a z állat g y o m ra k itá g u ljo n és nagy m en n y iség b efo g ad ására v á l­ jé k képessé. E z u tá n k ö v etk ezik a n é g y ö tö d ré szb en kukoricából és eg y ö tö d ré sz b e n á rp á b ó l álló daracleség* Ily e n k o r m ár nincs h ely e a h íg m o slék n ak , m e rt az felesleges v ízzel tö lti m eg az á lla t g y o m rá t. É p p e n ezért a dara se legyen m oslékszcrü, hujun fo lyó , hanem olyan, m in i a sűrű kása. A k o n y h a i m oslék

olcsó és h asz n o s ta k a rm á n y , de n em h ízó n ak való. K á r v o ln a te rm é sz e te se n k id o b n i, te h á t a d ju k o ly a n s e rté s e k n e k , a m e ­ ly e k n e k n in cs szü k ség ü k n a g y ­ tö m eg ű , k o n c e n trá lt (a tá p lá ló ­ an y ag o k a! tö m é n y e n t a r t a l ­ m azó) eleségrtt. S ű rű d a rá v a l a k ife jle tt s e rté s ? - 1 hónap a la 't tc 'jc s c n k ih ízlaih atő . A k ár a legnagyobb s ú ly ra is. M inden m ás »m ódszer« d r á ­ g ítja . v a g y m e g n y ú jtja a h iz ­ la lá st A zonos v ég sú ly m e lle tt a rö v id eb b h íz la lá si idő, nagyobb adagok m e lle tt is o lc s ó b b .m in t a h o sszab b , m e r t az á lla tn a k k e v e se b b é le tfe n n ta rtó t a k a r ­ m á n y ra v an szü k ség e (a m i nem k erü l vissza h o z z á n k zsír cs h ú s fo rm á já b a n ). A hízó se rté sn e k ép p en a h íz la lá si idő m eg rö v id ítése v é g e tt ig y e k e z z ü n k a n n y i t a ­ k a rm á n y t a d n i, a m e n n y it csak j ó é tv á g g y a l el tu d fo g y a sz ta n i n a p i h á ro m sz o ri e te té s re . E r ő ­ szak o ln i a zo n b an n em le h e l a d o lg o t, m e r t a t ú l z á s m egboszs z u ija m a g á t. F o n to s a jó é t ­ v á g y m e g ta rtá s a , m e r t az ím m ci-ám m al fo g y a s z to tt eleség nem h i z l a l ! H a a s e rté s ü n k b á rm i okból e lv e s z te n é az é t ­ v á g y á t, n é h á n y n a p ig c s ö k ­ k e n tjü k az a d a g o t. M o n d h atn á v a la k i, h o g y az á r p á t és a k u k o ric á t szem esen is m egeszi a d iszn ó . M inek a k k o r m e g d a rá ln i? Igaz, hogy sze m e se n is jó az á r p a . m eg a k u k o ric a , de h íz-

la lá sra csak d arálv a a lk a lm a s m in d k e ttő m e r t o ly an n a g y töm egű ta k a rm á n y t, a m it a hízónak n a p o n ta fel kell v en n i, nem v o ln a k ép es a la p o sa n m egrágni és rosszul m e g rá g o tt á lla p o tb a n jó l m egem észteni. A h izlalás utolsó h e te ib e n , m ik o r m á r a sz in te ab n o rm álisán elzsíro so d o tt se rté s kezdi u nni a d a rá t, ebből k ev ese b b e t adunk n e k i és a h iá n y t szem es kukorica to n n á já b a n a fö ld re szórva póto lju k . H a azu tán m ár sem m iképpen sem h a j­ landó e n n i, v a g y csak n ag y o n keveset, ak k o r »kész* a s e rté ­ sünk. J ö h e t a d iszn ó to r I A m íg a te ljesen k ife jlő d ö tt á lla t h iz la lá sa nem nagy m ű v é­ sz e t és csak a rra kell v ig y áznunk a s a já t érd ek ü n k b e n , hogy a h izlalás ne n y ú ljo n el a kelleténél hosszabb ideig : a fia ta l növendék süldők hizlalása m ár löbb szakértelmei és hozzáértést kívá n . Ily e n k o r az egész m ű v e le t tö b b szak aszra ta g o ­ zódik. A fejlődésben lévő á lla t­ n ak ug y an is a c so n tren d sz e ré t és az iz m a it kell fe jle sz te n i, hogy m egfelelő talap o t* n y e r­ jü n k , am ire a z sírt ♦ rárak h as­ suk*. H a nem így cselekszünk, ak k o r legfeljebb közepes sú ly ú s e rté s t v á g h a tu n k , sőt esetleg a gyenge cso n to zat fo ly tá n egy idő m úlva a sertésü n k nem tu d m a jd a lá b á ra állni. H a a z u tá n a fia ta l sertés m ár m egfelelő csontozatéi és húsos, ak k o r a to v áb b iak b an vele is úgy b á n h a tu n k , m in t az öregebbel. A süldő hizlalásm e n e te te h á t a k ö v e tk e z ő : I. szakasz (40 kg-os) : Korpa .................................. O lajpogácsadara.................. Á rp a d a ra .............................. Kukoricadara ...................... Takannánym ész 1 kg ab rak ­ hoz ..................................

40% /O ha 0 / J.V) /o 20% 20%

I I . szakasz (60 kg-os): K orpa .................................. Olaj pogácsád a r a .................. Á rp a d a ra .............................. Kukoricádorn ...................... Takarm ánym ész 1 kg abrak­ hoz ..................................

30% 15% 35% 20 %

Vegye meg a

20 g

20 g

1IL szakasz (80 kg-os) : szerin t ipari h iz la ld á k á lla l Korpa .................................. 10 % a lk a lm a z o tt e ljá rá sn a k az a oiaipoffácsadara .. . .. .. — lén y eg e, hogy jóform án m á r a h a a ia *' szopós, de m in d e n e se tre a v á A r p a a a ia ............................ o u /0 la sz to tl m a la c o t a le h e tő leg­ K ukosicadara ..................... 40% belterjesei)!, m ódon nevelik fel Takarmánymész 1 kg abrak' és az előbb e m líte tt süldőhoz .................................. 15 g hizlalás* m ó d sze rh ez hasonló an h iz la ljá k . Az ex v p i resz—^ ^ *— l v szakasz (10( A ). h iz la lá s m a g y a r e m b e r ügyes­ ségét dicséri S C sáky F e re n c Korpa .................................. a lk a lm a z ta először. olajpogácsadara A h iz la lá sn á l felh aszn ált Á rp a d a ra .............................. 40% k u k o ric a d a ra , a m e ly m inden Kukoricadara ...................... 60% esetb en a fő -ta k a rm á n y , k ö rü l­ b elü l ö tö d ré szu y i sertéssú ly ­ Takarmánymész 1 kg abrak­ hoz ............ “ ............ 7 a g y a ra p o d á st ered m én y ez. É z rö v id e n a n n y it je le n t, h o g y 5 q »» , , , nn, ,, , ,.v k u korica elfo g y asztása u tá n 1 V. szakasz (.120 kg-osnál nehezebb): q . val lesz. „éhezőbb a diszKorpa .................................. — n ő n k . J ó e z t tu d n i, m e r t így előre k is z á m íth a tju k , h o g y O lajpogácsadara.................. — m en n y i ta k a rm á n y ra v an s z ü k ­ Á rpadara .............................. 20 ségünk a h iz la lá s folyam án. K ukoricadara ...................... 80 A k u k o ric áh o z h aso n ló an é r té ­ T akarm ánym ész.................. — k e sü l a többi ta k a rm á n y is, de ezek n ek kiseb b a je le n tő Az olajpogácsa és k o rp a h e - sége, ro e rt sokkal kevesebb ly ette sítb e tŐ h ú slisz tte l, v é r- k e ll b e lő lü k , lisz tte l, b o rsó -v a g y szó ja d aráA h izlalás sik ere érd ek éb en v a l. lefö lö z ö tt te jje l, lu cern a- m indig k ifo g á sta la n minőlis z tte l, v a g y b árm ely m á s ségű ta k a rm á n y t a d ju n k a fe h é rje ta k a rm á n n y a l. A borsó- se rté sn e k . O ly an t, a m it szív é­ é r t és sz ó já é rt nem tú lsá g o sa n sen eszik. A kellő tisztaság ró l lelkesednek a sertések , te h á t se feled k ezzü n k m eg , m e r t a ezek b ő l csak k ev eset a d ju n k , piszok a b etegség szü lő an y ja Az eleség n a p i a d ag ja h aso n ló és az élősködő férg ek ta n y á ja , sú ly ú á lla to k esetében is e lté rő A h id eg et jó l b írja a h íz ó se r­ le h e t, de term észetesen a m a - té s, de a n y ári k á n ik u lá b a n la c növekedésével p á rh u z a - so k a t szen v ed és n em g y a ra p ­ ítóosan á lla n d ó a n tö b b és tö b b . szik kellően. E z az eg y ik oka H ozzávetőlegesen 4 0 k g -o s sü l- a n n a k , hogy a h iz la lá s legd ő n ek 1*5 k g ta k a rm á n y t g y ak o rib b id e je az ősz és a ad u n k szárazo n m é rv e . P o n - tél. tosan azo n b an a n n y it, a m e n y Barabás E ndre. n y it jó é tv á g y gy al m egeszik. Sem tö b b e t, sem O U sá kevesebbet. 1 A sertéshízlalás legm oderélmény és kézügyességi erő­ nebb m ó d ja a próba, munkára és Önállóságra sokat em legenevel a RepíUőmodel Építő te tt expressSzekrény. A díszes dobozban h izlalás. E nlévő anyagból könnyen meg­ nek a ren d építhető a kis vitorlázó repülő­ gép : minden gyerek és felnőtt legszebb játéka. Kapható uz •EZERMESTER* né!, • Budapest, VI., Tcréz-könit 10. Ingyen árjegyzék és Ismertető 1

JÁTÉK, SPORT,

a magyar repülőmodelezők és hajó-

»Masyar Repülőit, x í;ei V zermest" ek lapiát

Szerkesztőség és kia d ó h iva ta l: B U D A P E S T , I X ., L Ó N Y A I - U T C A 41 ( Aerom echanika)

699

Istoél viheti*.

a vászté

A MAGYAR TENGEREN A m ásodik v ilá g h á b o rú szö rn y ű p u sztí­ tá s a i a B a la to n t és k ö rn y é k é t sem kím élték m eg , ső t ta lá n az o rszág egyéb részei k ö z ö tt is a leg jo b b an s ú jto ttá k . E gyes szakaszokon hónapokon k eresztü l álló vagy ide-oda h u l­ lám zó h arco k d ú lta k . E zek n ek n y o m a it és h a tá s a it igen hosszú ideig lá tn i és érezni fo g ja B alato n és k ö rn y ék e. T eljesen elpusz­ t u l t az egykor v irág zó b ala to n i h ajózás. Az összes h a jó k — gőzösök, m otorosok, v o n ta tó k , v ito rláso k de m ég a z evezősök is — m ind-m ind a h u llám sírb a m erü ltek . M a, jó k é t esztendő e lm ú ltá v a l m i t lá tu n k a B alato n o n ? Ism ét h a jó k sz á n tjá k a kéken csillogó h u llám o k a t. H osszú íü sip á sz m á t v o n m ag a u tá n a siófoki kikötőből kifutó, ú jjá é p ü lt H elk a. V idám an lengeti a h á ro m színű zászló t a tö b b i h a jó is. A kirán d u ló k és az ü d ü lő m u n k á so k v id ám dalolása b iz o n y ítja , hogy a m a g y a r életerő e lp u sz tít­ h a ta tla n . A m ag y a r m u n k ásk e zek fá ra d h a ­ ta tla n o k , m inden sorscsapáson felülem elked­ n ek és tu d n a k m in d e n t élőiről kezdeni. H A JÓ K A V ÍZ F E N E K É N A visszavonuló n é m e t csap ato k 1945 m árciusának végén, am ikor az előretörő 700

s z o v je t h a d e rő a B alato n zalai o ld alát m e g tisz títo tta , p aran cso t a d ta k valam ennyi b a la to n i já r m ű fe lro b b a n tá sá ra . B alato n íü r e d le tt a h ajó k tra g ik u s te m e tő je . Az e lp u sz tu lt h a jó k h e ly é t a lig egy-két kiem el­ kedő árb o c je lz i. A B a la to n i H ajó zási R t. m unkásai és h ajó sai nem tu d ta k beletörődni a p u sztu lásb a. M ár 1945 n y a rá n hozzáfogtak az elsü lly ed t h a jó k kiem eléséhez. Szerszám , kiem elő szerk ezet nem v o lt. V alósággal p u sz ta kézzel k e z d té k el a n a g y m u n k á t. E lő szö r k é t u s z á ly t em e lte k k i. E n n e k ú g y , abogy tu d tá k b e fo lto z tá k a ro b b an ­ tá ssa l ü tö tt r é s e i t : úszóképes á lla p o tb a h o z tá k . E z u tá n m eg k ezd ő d ö tt a kom olyabb m u n k a . A k é t u sz á lly a l a h a jó k m ellé á llta k és eg y m ásu tán em e lté k k i a vízből az elsü lly ed t h a jó k a t. Csongor, T ü n d e, H elén , H elk a, az öreg Jó k ai gőzös, Szígliget, C sobánc, T á tik a és a tö b b i m o d ern m otoros eg y m ásu tán b u k k a n t fel a fü re d i p a rto k m e lle tti h u llám sírb ó l. B o rzalm as lá tv á n y v o lt m inden egyes k ie m e lt h a jó . Nem is h a jó k v o lta k ezek , csak ro n cso k . A n ém etek m o st is alap o s m u n k á t v ég eztek , a h ajó k gépházában h ely ezték el a ro b b an ó anyagot; e z á lta l m egsem m isítették a h ajtó g ép ezetet. A h a jó te s t pedig a legtöbb esetb en k e tté ­

sz a k a d t. A kiem elt roncsok e g y r é s z t n siófoki k ik ö tő b en te tté k p a r tr a . A kcvé$bbé sérü ltek et a füredi h ajó g y á rb a v itté k . Most j ö t t a m u n k a kom olyabb ré sz e . L eszerelték az e lp u s z tu lt a n y a g o k a t, ronggyá szak ad t fenék lem ezek et, elg ö rb ü lt v a s ta rtó k a t és az elp u sz tu lt m o to ro k a t. E z e k n e k a p ó tlása m ajd n em Leküzdhetetlen nehézséget je le n ­ t e t t . Az egész ország rom o k b an h e v e ri. M inden k ifo sztv a. A g y á ra k üzem en kívül. Mégis : a B a la to n i H a jó z á si R t. dolgozóinak kem ény a k a r a ta és elsz án tság a e lő te re m te tt m in d en t, am i k e lle tt az ú jjá é p ü lő hajó k h o z. V asg eren d át, le m e z t, faan y ag o t és h a jtó ­ m o to rt. SZÁZ É V M ÚLTÁN 1946 n y a rá n száz éve mú l t , hogy az első gőzhajó e lin d u lt a B alato n o n . E z t a szép év fordulót az ú jjá é p ü lt h a jó k k a l Ü nnepelte meg az o rszág . A b ala to n fü re d i e m lé k ü n n e ­ p élyre m á r csillogó h ó feh ér h ajó k v itté k nz ünneplőket. L eleplezték a b ala to n i h a jó ­ zás m e g in d ító já n a k és a B a la to n n a g y szerelm esének : Széchenyi Istv á n n a k sz o b rá t. A zóta pedig m inden ú jjá é p ü lt h a jó büszkén viseli a z t a b ro n z e m lé k tá b lá t, am ely h ir­ d e ti. h o g y a szö rn y ű p u s z tu lá s u tá n a dolgos m u n k ásk ezek fá ra d h a ta tla n sá g a ős szorgalm a révén az első b a la to n i gőzhajó elindulása u tá n száz évvel a hullám sírj ükből feléledt h a jó k ism ét s z á n tjá k a B alato n h u llám ait. Ma m á r 12 n ag y gőzös és m o to ro s b o n y o ­ lítja U*. az u tasfo rg alm at B a la to n a lm á d itó l B adacsonyig. M integy 4000— 5000 u ta s t szállít n a p o n ta . Az utasforgalom alig m arad a h á b o rú e lő tti m ö g ö tt, e z é rt nagyon h iá ­ nyoznak m é g az ú jjá é p íté s a la tt álló h a jó k . A legsúlyosabban m eg ro n g ált h ajó k egy része a siófoki k ik ö tő b en sz á ra z o n v a n . F o lyik a m u n k a, hogy ham arosan v iz re b o c sá th a tó k legyenek. Szigliget és a C sobánc, ez a k é t m o d ern és k ed v elt m o to ro sh a jó is ép ítés a la tt v an , sajn o s 7 0 —80 százalék b an ro n ­ csok. A S zigliget te sté n a vízv o n al a l a t t tö b b n é g y z e tm é te r n ag y sá g ú ly u k tá to n g . Most igyekeznek a rést ú j lem ezzel befedni. A m e g h a jtó m o to rt tis z to g a tjá k és vizsgál­ já k : m it lehet h aszn áln i és m it kell ú jja l p ó tolni. A fedélzeten a k o rm á n y fő ik é helyén h ázn ag y ság ú ny ílás. A ta rtó g eren d ák , am elyek a fed élzetet ta r to ttá k , sz é tté p v e ág ask o d n ak az ég felé. A farészek m a jd m ind elégték és sz é tre p e d e z te k . A S zigliget m e lle tt fekvő Csobánc hasonlóan súlyos b eteg . Igen n ag y m u n k á ra lesz szükség, am íg ism ét a v íz re b o c s á th a tjá k . I t t pihen a Jókai gőzös is. F e d é lz e té n m ég lá tn i a n ém etek á lta l felszerelt g ép p u sk a- és á g y ú á llv á n v n y o m a it. A n é m e te k m é g a B a la ­ to n o n * is ü tk ö z e te t a k a r ta k v ív n i, hogy m eg hosszabbítsák a h á b o rú t. A BALATONRÓL A DUNÁRA A b a la to n i h a jó z á s t n em csak a sz e m é ly ' h a jó k je le n te tté k , hanem a tehergőzösök, v o n ta to k , k o tró k , halászgőzösök. Ő rhajók és egyéb különleges c é lo k a t szolgáló h a jó k . Ezek egyrészc is ú jjá é p íté s a la tt á ll. M amaA helyreállított uontalágőzösök

rosan üzem képesek lesznek a Z ala. Som ogy, E rzséb et v o n ta tó k . H a ta lm a s k o tró h a jó k és u szályok v á rjá k az in d u lá s p illa n a tá t. A k o t ro b a jo k ra n a g y fe la d a t v á r. A Sió ú j zsilipjeinek m eg n y itása u tá n sz a b a d d á k ell len n i’ a S ió -to rk o lat elzár! részét, a m e ly valószínűleg c lz á to n y o so d o tt. A h u llám v erés hom ok p ad o k at és to rla s z o k a t rak Ic a p a rto k előli A Sió m ed rét is h a jó z h a tó v á kell k o to rn i, hogy elindulhasson a forgalom a D u n a irá n y á b a n is. N agy fo rg a lm a t v á rn a k B alato n k ö rn y ék e és a D una k ö z ö lt, m ező ­ gazdasági te rm é k e k e t, badacsonyi h a z a itó l, ép ítő a n y a g o t, b au x ito t sz á llíta n a k m a jd az ú j v(ziútoi). Ily e n m ódon az o rszág n ak igen fontos gazdasági és közlekedési e re fog forgalom ba á lln i. A n ta l fázsef

tSziyliyeU elpusztult fedélzete

A fdlMa ékie

A VÉGZETES SEBESSÉGEK SODRÁBAN

380 km/ó sebességgel haladó vadászgépből repül ki az ejtőernyős bábú ülésével együtt Senki se g o n d o lja, h o g y h a eg y 7— 800 kilom éteres sebes­ séggel száguldó rep ü lő g ép p iló ­ tá ja b a jb a ju t, csak úgy egy­ szerű en k iu g o rh a tik gépéből és m in d e n to v á b b i n é lk ü l e jtő ­ ern y ő v el m e g m e n th e ti életét. M á r a v alam iv el lassú b b , 500 k ilo m éter k ö rü li sebességeknél is az a szabály, h o g y a gépből k iu g ró p iló ta n e m n y itja ki azo n n al ejtő e rn y ő jé t, hanem ern y ő n é lk ü l, szabadon esve, lelassu l a rra a biztonságos, 200 k m /ó ra k ö rü li sebességre, am ik o r a levegő n yom ása m á r n e m té p i d arab o k ra a kinyíló ejtő ern y ő t. H a p e d ig a m ai leggyor­ sabb gépekről való ugrásról v an szó, ak k o r olyasféle szer­ k ezetre v a n szükségünk, am ely az u g ró t a g ép tő l a leh ető leg­ rö v id eb b id ő n b elü l eltávolítja, h o g y Így a g ép h ez érve ne szenvedjen sérüléseket, s ezen­ felül az u g ró t a d o tt h ely zet­ b e n rö g zítv e, a h irte le n ható ó riási lég n y o m ás — am i a nagy­ sebességű légáram lás to rló n y om ásából e re d — okozta b első sérülésektől is m egóvja. 702

M ie lő tt m é g ilyesféle szer­ k ezetek et, k ülönleges h a jító ­ üléseket le h e te tt v o ln a szer­ k eszten i, m eg k elle tt azt is á lla p íta n i, h o g y m ekkora az a legnagyobb g y o rsu lás, am it az e m b e ri szervezet m aradandó k áro s h a tá s n é lk ü l k iáll. Jól tu d tá k a re p ü lé s é le tta n i vizs­ gálói, h o g y a n eh ézség i gyor­ sulás (g) 10 — 1 2 -szerese az a felső h a tá r, am ely n él a szer­ v ezet e lé ri ellenállóképességé­ n ek végső fokát. M é g is, a rep ü lő g ép ek e rő sen k o rlá to ­ z o tt helyi viszonyai k ö zö tt, ezek a gyorsulások elégtelennek tű n te k fel s így to v á b b i k ísérle­ te k re v o lt szükség. M íg a fa sisz ta N ém eto rszág a k o n cen tráció s tá b o ro k áld o ­ zatait k ín o zta e m b e rte le n kísér­ le te iv e l, a szövetséges légierő ö n k é n te s jelen tk ező k k el vég­ z e tt sorozatos vizsgálatokat. A M a rtin -B a k e r cég m érn ö k ei k ísérleti állv á n y t szerkesztet­ te k , a m e ly e n te tsz ő le g e s m a ­ gasságra le h e te tt a kísérleti szem élyt ta rta lm a z ó ülést fel­ rö p íte n i. A g y o rsu lás értéke az in d u lá s p illa n a tá b a n a ne-

A védóhorításos retőülte

hézségi g y o rsu lás (g - 9*81 m /sec2) • 40-szeresét is t ú l ­ h a la d ta és fo kozatosan c sö k ­ k e n t az ülés kivetésének m in d ­ össze eg y h eted m áso d p ercn y i id ő ta rta m a a la tt egészen 3 g é rték ig . A z első e m b e rre l vég­ z e tt k ísé rle tn é l a k ísé rle ti sze­ m ély h á tsé rü lé st s z e n v e d e tt: egyik gerinccsigolyája össze­ n y o m ó d o tt, m e rt túlságo san összegörnyedve ü lt. A z ülés m eg felelő átalakításával sike­ r ü lt az „ u g r ó t “ olyan te st­ h e ly z e tb e n ta r ta n i, h o g y h a ­ so n ló sérülések m á r tö b b é nem fo rd u lta k elő. A kilövés ro b ­ b a n ó p a tro n n a l tö r té n t s to v áb b i jav u lást é rte k el a készüléknél a záltal is, h o g y n e m egy, h a ­ n em két p a tr o n t h aszn áltak fe l az ü lé s kivetéséhez. E z u tá n tén y leg es re p ü lő ­ k ísérletek h ez fogtak, egyelőre u g y a n csak b áb u k k a l, e m b e ­ re k n é lk ü l. E gy kétüléses D e fia n t v adászgép h á tsó ü lését a lak íto tták á t, ú g y h o g y o n n a n d o b tá k k i az ú jfa jta ü lé s t, a rá e rö síte tt ejtő ern y ő s b áb u v al.

Az illés v fizet ősi no

A k ísé rle te k so rá n , főleg a 20 m m ag as v ető állv án y n ál, k id e rü lt, hogy az e m b e ri szer­ v ezet m in d e n m a ra d a n d ó ká­ ro s h a tá s n é lk ü l jól k ib írja a n o rm á lis nehézségi gyorsulás 20— 2 5 -szö rö sét is, ha a h atás c su p á n */4— */5 m áso d p ercig ta r t. íg y a to v á b b i k ísé rle ­ te k n é l n e m lé p te k fe l sé rü lé ­ sek, a k ísé rle ti szem élyeknek n e m tö r té n t baja. H a a nagysebességű gép k o rm á n y o z h a ta tla n n á válik, vagy b á rm i o ly a n b a jb a jut, h o g y a p iló tá n a k el k ell h a g y ­ n ia g é p é t, elő szö r is led o b ja a piló tafü lk e te te jé t. U tá n a két fo g an ty ú m eg h ú zásáv al vált­ h a tja ki az ü lés k iv etését. Az első v e tő p a tro n gyújtásával egyidejűleg az „ u g r ó 44 feje elé v éd ő b o rítást is h ú z . N eh o g y a p iló ta az ü lés k irc p ü ltek o r h o z z á é rje n a g ép h ez vagy a fülke b o rításáh o z és így m e g ­ sé rü ljö n , a v ető ü lés vezetősínje kissé h átrafelé h ajlik . M in t­ hogy a vetés irá n y a és a p iló ta ülési szöge n e m azonos, a vetés p illa n a tá b a n az e m b erre h a tó erők fejét előre n y o m ­ nák. A fej e lé h ú z o tt v éd ő b o rítá s fe la d a ta az is, hogy e z t m egakadályozza cs így esetleges n y aksérüléseknek is elejét vegye. A b á b u k ísé rle te k film felv ételei, v a la m in t a leg ú jab b id ő k b e n v ég zett té n y ­ leges em b erk ísérle tek re p ü lő ­ gép rő l k iv étel n élk ü l igazolták a v é d ő b o rítás célszerű v o ltát. Az e lé rh e tő leg n ag y o b b re­ p ü lő seb esség g el végzendő kí­ sérle te k h e z az É le t és T u d o ­ m á n y k o rá b b i szám aiból m ár ism e rt h ő lég su g á rh ajtású re ­ k o rd g ép egyik p é ld á n y á t é p í­ te tté k á t, ú g y hogy a p iló ta ü lé s m ögé m áso d ik ülést k észí­ te tte k és id e az e lő b b le írt v etőülést é p íte tté k b e. A k ísé r­ le te k célja az is v o lt, hogy m eg állap ítsák , m ily e n tá v o l­ ságra a g ép tő l le h e t az e jtő ­ e rn y ő t k io ld an i. T e rm é sz e te ­ sen az u g rás p illa n a tá b a n csak egy seg éd ern y ő z sin ó rz a tá t o ld ­ ják ki ; e n n e k a seg éd ern y ő ­ n e k a fe la d a ta , h o g y az ü lés fo rg á sá t m egak ad ály o zza és fékezzen. A p iló ta d o lg a, hogy

m ik o r a sebesség m á r b iz to n ­ ságos é rté k re c sö k k en t, k i­ o ld ja a fő e jtő e rn y ő t és ettől a p illa n a ttó l kezdve a szokásos e jtő ern y ő s leszállást h ajtsa végre. A b e re n d e z é st to v á b b tö k é ­ le te síte tté k , ú g y , h o g y m a m á r te lje se n ö n m ű k ö d ő leg „cselek sz ik 44 az esetleg m eg sé rü lt vagy ö n tu d a tla n p iló ta h ely ett. A seg éd ern y ő bizonyos seb es­ ségre v an beállítv a. H a az ülés (és b e n n e a p iló ta) sebessége az e lő re m e g h a tá ro z o tt sebes­ ség a lá sü lly ed (ez 250 és 350 km /'óra k ö zö tt van az ú j, k ü ­ lönleges ejtő ern y ő k k el), akkor a seg éd ern y ő ö n m ű k ö d ő leg k i­ n y itja a fő e rn y ó t. A p iló ta szükség e se té n az ü lé st le­ o ld h a tja az ern y ő rő l, ú g y , hogy széke n é lk ü l szokásos ejtő ­ ern y ő leszállást h a jth a t végre. H a a z o n b a n m e g sé rü lt, vagy ö n tu d a tla n , ülésével e g y ü tt ér fö ld e t. A 20 m magas vetőállvány földi kísérletekhez

703

A két fogantyú meghúzásával indul a szerkezet Az első ily en e m b e rk ísé rle té t tu d o m á s u n k s z e rin t 1946 jú liu s 24-é n végezték M e te o rg ép p el 480 k m /ó ra seb esség n é l, 2400 m é te r m ag asság b an , A zó ta végeztek h a so n ló u g rá st 800 k m /ó ra sebességgel és 7500 m é te r m agasból is.

M in th o g y le g ú ja b b g ép ein k m á r 1 3 — 15.000 m é te r m ag assá g b a n re p ü ln e k , az in n e n való u g rá sh o z n e m e lé g a közönséges o x ig én -lég ző k észü lék , h a n e m tú ln y o m á so s u ta sfü lk é re v an szükség. A z új tra n sz o n ik u s k ísé rle ti g ép ek n él a p iló ta az

egész tú ln y o m á so s k a b in n a l és összes m ű sz e re iv e l e g y ü tt jön le e jtő e rn y ő v e l. I t t is haso n ló m ó d o n , ro b b a n ó vető p a tro n o k segítségével választjók e l b iz to n sá g o sa n a g ép tő l az ü lé st. N a g y Ernő,

REPULOGEPMODELLiERAvfK KÉRJEN

D ÍJ T A L A N

ÁRJEGYZÉKET.

V ID É K R E

UT Á N V É T T E L S Z Á L L ÍT U N K

Budapest IX, Lónyay*u. 41

írógép Számológép Pénztárgép

Külföldi írógépszalagok. B l o k k é « e l l e n ő r z ő szalagok m inden rendszerű p é n z tá rg é p e k h e z

Javítóüzem,

GÉPKERESKEDELMI 704

h

a

w* b

Vétel E ]a d á ^

Csere

a n t a i*t öl s

és g é p i p a r i kft. — Bu da p esti Vili.,

Rökk Szilárd-utca 8. Telefon: 137-950