PETHEŐ ATTILA ISTVÁN
A vállalkozói siker lépcsői
BCE Kisvállalkozás-fejlesztési Központ
Egyéni Egyéni Boldogabb siker siker lesz
Témavezető: Dr. Szirmai Péter
Társadalmi Társadalmi Hasznos, nem károsítja siker siker az emberiséget Gazdasági Gazdasági Pénzt tud belőle kihozni siker siker Értékesítési Értékesítési El tudja adni siker siker
Vállalatok társadalmi felelősségének kisvállalati (KKV) relevanciája Matolay Réka – Petheő Attila – Pataki György Kutatás a Nemzeti ILO Tanács felkérésére 2007.
Szakmai Szakmai siker siker
Meg tudja csinálni Forrás: Timmons 1999 A szociális vállalkozás
Petheő Attila
Variációk CSR-re Növeli a jólétet
1. 2. 3. 4.
Növeli a profitot
Csökkenti a profitot
Tartalom
Csökkenti a jólétet
Vállalati társadalmi felelősség A kutatás Kutatási eredmények Következtetések
Robin Hood
Forrás: Economist 2005
1.Vállalati társadalmi felelősség
Vállalati társadalmi felelősség (VTF) és a kis- és középvállalkozások (KKV-k)
Visszás a kifejezés és maga a CSR tevékenység erre vállalati körre „corporate” szó, pedig kkv = kis nagyvállalat
Sőt nagyvállalati körben is sokszor problémás:
Álszent szóhasználat Kizárólag marketing célok Adókedvezmény segíti Nem integrált, stratégiai szinten összefogott tevék., hanem egy felelősnek delegált, elszigetelt feladat Stb.
Petheő Attila
1
Vállalati társadalmi felelősség (VTF) és a kis- és középvállalkozások (KKV-k)
2. A kutatás
Éppen ezért a kutatásunkban azt kívántuk feltárni, hogy – a szóhasználattól függetlenül – hogyan viselkednek, mit csinálnak a felelős KKV-k? Petheő Attila
A minta Kulcs informátorok erjú 10 int A kkv szektort jól ismerő szakértők: • vállalkozói szövetség elnöke, ügyvezetője, • kkv kutató, • minisztériumi főosztályvezető, igazgató.
KKV-k
20 in terjú A felelős, etikus magatartásukról ismert: • díjat nyert, • civil szervezet ajánlotta, • jó sajtó visszhangú cégek, ahol a cégvezető egyben tulajdonos.
3. Kutatási eredmények
Petheő Attila
Alapvetően
A felelős magatartás tényezői
•
1. A (családi) értékrend megőrzése
•
•
Belső – lelkiismereti vagy felvilágosult önérdekre alapozó – hajtóerői vannak a felelős működésnek, azaz nem külső érintettek nyomására történik. A felelősség témakör csak bizonyos aspektusaiban tudatos, nincsen végiggondolt, valamennyi működési területre és érintettre vonatkozó felelősség felfogás. Ösztönösebb, alkalomszerűbb tevékenységek (kivéve az alkalmazottakat, ahol kiérleltebb).
A CSALÁD
„…a családból hoztak intelligenciát…” „…a felmenők értékrendjéből adódik…” „Ezt valahogy otthon tanulják. A mindennapokban kialakult.”
2. Család iránti elkötelezettség „Amikor felsejlő mosollyal mondják …, hogy ‘de majd a gyerek!’. … Emiatt a családi vállalkozásnak konkrét alkalmazkodási stratégiája van. Azért erőteljesebb itt a felelősség, mert a család iránti felelősség jelenik meg.”
2
A felelős magatartás tényezői A CSALÁD 3. A család neve a cégnévben Elítélendő magatartással nem csupán a saját arcát, nevét teheti tönkre az illető, hanem a felmenők emlékét is besározhatja, valamint a család következő generációinak hitelét is rontja.
LELKIISMERET
A felelősség „irányai” 1. Tevékenységhez kapcsolt felelősség Termék, szolgáltatás minősége, szavatartás, határidő tartása, az ár tartása, szavahihetőség…
2. Alkalmazottak iránti felelősség • • • •
vállalkozó és munkavállaló közelsége, a kapcsolat személyessége jellemző alkalmazottak is részt vesznek a döntéshozatalban, döntés-előkészítésben a vállalkozó úgy definiálja cége másságát, hogy nála valamilyen okból jobb dolgozni jó vezető az, aki valamiképpen kedvező módon bánik az alkalmazottaival
„Nem tudnék nyugodtan aludni”
A felelősség „irányai” 3. Természeti környezet iránti felelősség • • •
környezeti kockázatból adódó egészségügyi kockázat (alkalmazottak) a környezeti problémák csökkentése, megszüntetése érdekében végzett tevékenységek plusz, amivel hozzájárulhat a cég a vállalati környezet (hangulat) jobbá tételéhez.
4. Nevelési szándék „át kell tudni adnom a hitemet”
A felelősség „irányai” 5. Adományozás, támogatás, jótékonykodás • • • • •
e tevékenységek sokirányúak: saját sport csapat helyi oktatási intézmények, civil szervezetek helyi kulturális tevékenység stb. többnyire nem előre tervezett, de tudatosan átgondolt, számba veszi: Marketing értéket + Helyi igényt + Közvetlen hatást
A felelős magatartás korlátai
A KÖRNYEZET 1. Gazdasági-politikai környezet ellenhatása
„fejétől bűzlik” „A bizonytalan jövőkép a felelősségüket is bizonytalanná teszi.”
4. Következtetések
2. A közvetlen környezet ugyancsak ellenható tényező „Úgy szeretném, ha nem lennék ettől valami csodabogár mások szemében!” „Sokszor kinevetnek, vagy hülyének gondolnak.” HIÁNYOK Erőforrás Idő és a vállalkozó energiája
3
•
A KKV-k végeznek CSR tevékenységet anélkül, hogy így hívnák • Ötletes, kreatív, egyedi megoldások • Ha a pozitív társadalmi hatás mellett e tevékenységnek üzleti hozadéka is van, az nem eliminálja az előbbit A továbblépés iránya lehet: • szisztematikus végiggondolása • •
• •
5. Vállalati társadalmi felelősségen túl
a vállalati működés hatásainak és a működés érintettjeinek
jó példákból, ötletekből tanulni saját, a helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat kitalálni
Új közelítés mód alakult ki a megoldhatatlannak tűnő problémák kezelésére: a szociális* vállalkozás – mely újszerűségén túl (vagy talán éppen annak okán) világszerte számos kutató figyelmét keltette fel.
A szociális vállalkozás jellemzői: not-for-profit szervezet; keresi a szociális célok megvalósítását gazdasági tevékenységen keresztül; jogi formával rendelkezik, mely biztosítja, hogy a felhalmozott javak ne kerüljenek egyének tulajdonába, hanem azok javát szolgálják, akik a szociális célok elérésre érdekében a szándékolt kedvezményezettek; szervezeti struktúrával rendelkezik, ahol a tagok részvétele kooperációs alapon jön létre, és egyenlő jogokat biztosít minden tag számára; (gyakran előforduló érdekes, de vitatott jellemzője, hogy támogatja a kölcsönös együttműködést más szervezetekkel az adott szektorban.)
David Billis ábrája a nonprofit szektor összetevőiről (1992) A kormányzati bürokrácia világa (Public Sector) GA Nonprofit A szerveEA VG személyes zetek világ világa Az üzleti PA bürokrácia világa (Competitive Sector)
GA = Kormányzati orientációjú egyesületek és alapítványok (Közalapítványok) PA = Profit orientációjú egyesületek és alapítványok
*Szociális tartalom alatt olyan tevékenységeket értünk, amelynek kézzelfogható javulást hoznak a társadalom jólétében. (Kotler, Lee 2007) Tehát a szociális szó ebben a tanulmányban nem a megszokott tartalommal bír, s így a tevékenységek nem a szociális ellátást nyújtó ágazatra vonatkoznak.
EA = Vállalkozó egyesületek és alapítványok VG = Nem szervezett csoportok
Forrás: The Contribution of Social Capital in the Social Economy
Forrás: David Billis (1992): Organising Public and Voluntary Agencies. Routledge, London
to Local Economic Development in Western Europe, Report 3: 2001
A szociális vállalkozó képlete: A szociális vállalkozó küldetése a társadalmi fejlődés, különböző formákban. A profit termelése része lehet az üzleti modellnek, de alapjában véve a szociális hatás az értékteremtés mérőeszköze.
Összehasonlító áttekintés USA és EU között Amerikai Egyesült Államok
Európa
Hangsúly
Bevétel generálás
Jóléti javulás
Szervezeti forma
Nonprofit (501 (c)(3)) törvény szerint
Egyesületek, Szövetkezetek
Fókusz
Minden nonprofit tevékenység
Humán szolgáltatások
Szociális vállalkozás megjelenés formái
Számos
Kevés
Támogatottak bevonása
Korlátozott
Általános
Finanszírozók
Magán alapítványok
Állam / EU
Környezet
Piacgazdaság
Szociális gazdaság
Jogi Szabályozás
Hiányzik
Alulfejlett, de gyorsan fejlődik
Forrás: Kerlin (2006): Social Enterprise in rthe United States and Europe, Voluntas, 17; 259.o.
4
USA – UK megközelítés
Kanada – kontinentális Európa megközelítés
Eltérő megközelítések
Kelet-Európai modell??
Fókuszban az egyéni teljesítmény, a társadalmi vállalkozó (social entrepreneur)
Fókuszban a közösségi elem, a kollektív irányítás
„Régi” iskola: alternatív kapitalizmus <> „Új” iskola: jobbított kapitalizmus
Kollektív irányítási modellek csődje, Fejlesztési pénzek az első tíz évben főleg Amerikai forrásokból
Jellemzően nonprofit szervezet üzletszerűbb menedzsmentje, bevételeinek piaci alapra helyezése
A non-profit működés nem fogalmi elem – a profitfelosztás demokratikussága a fontos
„Német” iskola: piaci fenntarthatóság kell <> „Francia” iskola: állami beavatkozás fontos
Civil társadalom – nonprofit szektor orientáció, USA – UK értelmezés „organikusabb” lenne
Bármilyen területen innovatív megoldások (pl. akár környezetvédelem, oktatás vagy emberi jogok)
Jellemzően szociális területen müködnek, az állami ellátást kiegészítve (eredet: DélEurópa, hiányos jóléti állam)
„Olasz” modell: alulról induló önsegélyező szerveződések
Ám jelenleg a források (EU) az európai modellt finanszírozzák
Vannak adókedvezmények, de nincs közvetlen állami támogatás
Jellemző az állami támogatás, sőt…
Ashoka-modell: kiemelt egyéni kezdeményezés támogatása
Társ. vállalkozás viszonylag új fogalom, EU csatlakozással érkezett
Az angolszász szemléletmód I. mérföldkövek 1998 Az első Angliában elkészített teljes körű felmérés szerint a közösségi vállalkozások száma elérte a ruhaipari szektor méretét (azaz közel 4500 vállalkozásról volt szó). (GLE, 1998)
2002 Mindkét politikai oldal konszenzusos egyetértésével kormányzati program szintjére emelkedett a közösségi vállalkozás (DTI, 2002) 2004 Megjelentek az első programok eredményei, melyek alapján nem szektorként, hanem inkább egyfajta megközelítésmódként kezelik, amely gazdasági aktivitás által kívánja a szociális szükségleteket kielégíteni (Smallbone, 2004). Létrejött a Community Interest Companies törvény (The Companies (Audit, Investigations and Community Enterprise) Act 2004)
2007 Egyes becslések szerint 15 000 szervezet tartozik a közösségi vállalkozások kategóriába. Global Entrepreneurship Monitor (GEM) egyik újdonsága, hogy az Egyesült Királyságban a kutatás keretében mérik Szociális Vállalkozási Aktivitást (SEA), mely értéke az inaktív lakosság és a kisebbségi etnikumok körében jóval meghaladta a hagyományos Teljes Vállalkozási Aktivitás (TEA) mutatóját (Harding, 2007).
Forrás: Saját szerkesztés Bullain Nilda (2007) Társadalmi vállalkozások fejlődése és finanszírozása előadása alapján
A szivárványgazdaság értelmezése különböző szempontok szerint, a különféle irányból érkező érdekeltségek
Törvényi Háttér
IV. Fenntartható bevételi források USA modell nyomása
Állam Közcélú Társaságok
III. Szociális gazdaság kontinentális Európa nyomása
Szociális Alternatív Vállalkozások Kapitalisták II. Szövetkezeti I. Body Shop mozgalmak közvélemény elhalása 80-as nyomása évek
Piac
Civilek
Forrás: Saját szerkesztés, Leadbeater (1997) alapján
Új Polgári Törvénykönyv rendezni fogja az Alapítványok jogállását IV/2006 Gazdasági törvény bevezette a non-profit gazdasági társasági formát (megvalósul az „asset lock”) X/2006 Szövetkezeti törvény bevezette a szociális szövetkezeti formát (ehhez adókedvezmény is járul a közösségi célra felhasznált vagyon esetében) LXXXVIII/2005 Törvény a Közérdekű Önkéntes Tevékenységről (legalizálja az önkéntes munkát)
Sárközy Tamás szerint: „polgári piacgazdaságot akarunk, amelynek két alaptényezője a magántulajdonon alapuló piaci versenygazdaság és az autonóm társadalmi, nonprofit civilszféra és csak ennek kiegészítője lehet…a játékszabályokat felállító és azokat garantáló állam.” Sárközy (2006): Államszervezetünk potenciazavarai, HVG kiadó
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
5
