MAHALIA, AZ ALAPÉS TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZAT NYILVÁNTARTÓ RENDSZERE n A MAHALIA* RENDSZER CÉLJA, HOGY A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTFOGÓ MÛSZAKI NYILVÁNTARTÓ RENDSZEREKÉNT BEKAPCSOLÓDJON AZOKBA A VÁLLALATI MUNKAFOLYAMATOKBA, AMELYEKNÉL PONTOS, NAPRAKÉSZ MÛSZAKI INFORMÁCIÓ SZÜKSÉGES. A MAHALIA A MÛSZAKI INFORMÁCIÓT AZ ALAP- ÉS TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZAT TÉRBELI ELHELYEZKEDÉSÉVEL EGYÜTT, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSSAL KIEGÉSZÍTVE BOCSÁTJA A MUNKAFOLYAMATOK RENDELKEZÉSÉRE. AZ ÜZEMVITELT ALAPHÁLÓZATÁVAL ÉS AZ MVM RT. TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZATÁVAL A STATIKUS ADATOKON TÚLMENÔLEG AZ ESEMÉNY JELLEGÛ INFORMÁCIÓK GYÛJTÉSÉVEL ÉS RENDSZEREZÉSÉVEL, ILLETVE A TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZAT ESETÉN MÉG AZ ÁRAMKÖRI KAPACITÁS ADATOK FOLYAMATOS KÖVETÉSÉVEL IS TÁMOGATJA. TÚRÓCZI ANDRÁS A Mahalia rendszer jelenlegi kiépítése többéves tervezés, rendszerfejlesztés és adatfeltöltési munka eredménye, amelynek legfontosabb mérföldkövei az alábbiak: n 1996-ban
n
n
n
n
meghívásos pályázatban a Geometria Térinformatikai Rendszerház nyerte el a megvalósítás lehetôségét; 1997 végére elkészült a rendszerterv és ennek alapján a Mahalia Pilot alkalmazás. Ezzel párhuzamosan készült az adatbeviteli technológiai utasítás, amely szerint a Mahalia Pilot szintû adatbázisának a feltöltése megtörtént; 1998-ban a Mahalia Pilot rendszer tapasztalatai alapján készült el a Mahalia alkalmazás elsô teljes verziója. Ezalatt a Pilot adatbázis kiértékelésébôl származó tapasztalatok alapján folytatódott a Mahalia adatbázisának feltöltése; 2001 végére az MVM Rt. alap- és távközlési hálózata teljes körû feltöltése befejezôdött; ezzel párhuzamosan az alkalmazás több új verziója készült el, amelyek a korábbi verziók használata
* Mahalia rendszer: az MVM Rt. villamos alap- és távközlési hálózatának számítógépes mûszaki információs rendszere.
során felmerült igényeket, változtatásokat valósították meg. A változtatások alapvetôen a hatékonyabb felhasználást és az adatbázis karbantartásának egyszerûsítését szolgálják. A Mahalia rendszer története itt nem ér véget, mivel az alap- és távközlési hálózat átfogó mûszaki adatbázisának megjelenítése alapot ad az MVM Rt. egyéb mûszaki-gazdasági rendszereihez való illesztésre, a komplex folyamatok kezelésére.
A MAHALIA FELÉPÍTÉSE A Mahalia az MVM Rt. alap- és távközlési hálózat mûszaki adatbázisát olyan kategóriák szerint építi fel, amely megfelel a hagyományos mûszaki nyilvántartások munkarészeinek. Az adatbázis és az alkalmazások tagolása, a használt megnevezések nyelvezete szintén az eddig alkalmazott mérnöki gyakorlatot követi. Ennek célja, hogy a Mahalia felhasználója a napi munkájából már ismerôs fogalmakkal, elnevezésekkel, tevékenységekkel találkozzon és az informatikai mûveletek helyett a szakmai munkára összpontosíthassa figyelmét. A Mahalia legmagasabb szinten két mûszaki területre tagolódik: az
alaphálózat és távközlés nyilvántartására. E két látszólag független terület számos ponton összekapcsolódik, ezért a rendszer integráltan kezeli ezeket, de lehetôséget nyújt arra is, hogy a felhasználók a saját területüknek megfelelô hálózattal külön is foglalkozhassanak.
ALAPHÁLÓZAT Az alaphálózati nyilvántartás a hagyományos térképi munkarészeknek megfelelôen az alábbi területekbôl áll: n országos áttekintô térkép (1:300 000 méretarányban, 1. ábra), n országos séma (2. ábra), n távvezetékek (1:25 000 és 1:2000 méretarányokban), n alállomás elrendezési és kapcsolási rajza (egyvonalas kapcsolási séma rajz), n védelmi blokkséma, n üzemviteli adatok (diagnosztikai mérések, karbantartási események adatai). A továbbiakban az egyes területek ismertetése következik, néhány példával szemléltetve. Az országos áttekintô térkép tartalmazza az alállomások és távvezetékek legmagasabb szintû ábrázolását,
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2
43
1. ÁBRA ORSZÁGOS ÁTTEKINTÔ TÉRKÉP
2. ÁBRA ORSZÁGOS SÉMA
3. ÁBRA TÁVVEZETÉKI FESZÍTÔOSZLOP AZ ÁTNÉZETI TÉRKÉPEN
44
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2
amelyen az alaphálózat országos elhelyezkedése tekinthetô meg és az alállomásokhoz, illetve a távvezetékekhez kapcsolódó adatok közvetlenül lekérdezhetôek. A háttérben látható alaptérképhez kapcsolt – Magyarország valamennyi települését tartalmazó – adatbázis alapján egy adott település megjelenítése egyszerûen megoldható. Az országos séma szintén a hagyományos elrendezésnek megfelelôen ábrázolja a magyar villamosenergiarendszer alaphálózatát. Az alállomások és távvezetékek leíró jellegû adatai innen is közvetlenül elérhetôk. Távvezetékek
A távvezetéki hálózati elemek ábrázolásának egyik sajátossága, hogy bizonyos elemeknek több ábrázolása is van különbözô méretarányokban. Így pl. egy távvezetéki feszítôoszlopot több, különbözô szempont szerint lehet megtekinteni. Az átnézeti térképen a távvezetéki hálózat az 1:25000 méretaránynak megfelelôen jelenik meg. Ez csak a feszítôoszlopokat, feszítôközöket és határoló alállomásokat jeleníti meg. A távvezetékek másik grafikus ábrázolása a hagyományos, ún. sávtérképek (1:2000 méretarány) szabályai szerint ábrázolja a távvezetékeket alkotó eszközöket (pl. alállomások, oszlopok, oszlopközök, kábelek stb.), illetve az egyéb sávtérképi objektumokat (biztonsági övezetbe esô létesítmények, keresztezések stb.). Az alaptérkép Budapesten a teljes fôváros területén 1:2000 méretarányban rendelkezésre áll, amely egy teljes körû címregiszter segítségével postai címek és helyrajzi számok szerinti kereséssel segíti az eligazodást. Budapesten kívül az alaptérkép a távvezetékek mentén sávszerûen jelenik meg. Minden ilyen eszköz grafikus megjelenése arra is szolgál, hogy a hozzá kapcsolódó mûszaki információt egyetlen kattintással meg lehessen szemlélni. Az 5. ábrán látható példaként egy adatlap, amely egy távvezetéki oszlop adatait jeleníti meg. Az adatlap felsô részén az adott eszköz saját adatai szerepelnek, az alsó részben a hozzá kapcsoló más hálózati eszközök adatlapjait lehet elérni. Pl. a távvezetéki oszlop adatlapjáról köz-
4. ÁBRA BUDAPESTEN KÍVÜLI TÁVVEZETÉKI ALAPTÉRKÉP
5. ÁBRA TÁVVEZETÉKI OSZLOP ADATLAPJA
6. ÁBRA TÁVVEZETÉKI OSZLOP SZIGETELÔLÁNC ADATAI
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2
45
7. ÁBRA KATALÓGUSADATOK
8. ÁBRA TÁVVEZETÉK HOSSZ-SZELVÉNY ÁBRÁZOLÁSA
vetlenül megnézhetôek az oszlopon lévô szigetelôláncok adatai (6. ábra), vagy az oszlophoz kapcsolódó karbantartási tevékenységek története, különbözô karbantartási tevékenységek eredménye stb. A legtöbb eszköznél a gyártótól származó katalógusadatok szintén egyetlen kattintással megtekinthetôek (pl. a sodronyoknál, 7. ábra). A távvezetékek hagyományos hossz-szelvény szerinti ábrázolása ugyancsak része a Mahalia rendszernek (8. ábra). A távvezetéki oszlopok ebben az ábrázolásban oldalnézetbôl láthatóak. A Mahalia rendszer azt is lehetôvé teszi, hogy a hálózati elemekrôl tárolt információk körét a felhasználók saját igényeik szerint bôvítsék. A Mahalia minden objektumához tetszôleges számú és típusú, kötetlen tartalmú dokumentum kapcsolható, és ezek a dokumentumok az egyes eszközök adatlapjairól közvetlenül elérhetôek (pl. tervezési, engedélyezési, vagy akár a 9. ábrán látható egyéb – oszloptípus rajz – dokumentumok). Továbbá pl. a távvezeték feszítôközeihez hozzárendelhetôk a rendszeres berepülések során készített légi felvételek (10. ábra). Ezen dokumentumtár használatával az eddig papíron tárolt információk digitálisan is megôrizhetôk, standard eszközökkel (pl. Windows Explorer) elérhetôk, biztosítva egyrészt a könnyû és gyors kezelést, másrészt a jogosultságokhoz kötött biztonságos tárolást. Alállomások
Az alállomások sémarajza tartalmazza többek között az alállomási mezôk, gyûjtôsínek, transzformátorok és valamennyi alállomási berendezés grafikus ábrázolását, szintén a hagyományos szabványos sémarajzi megjelenítésük szerint. Az itt ábrázolt eszközök esetén is (a távvezetéki ábrázoláshoz hasonlóan) megjeleníthetôek az eszközök mûszaki, karbantartási, mérési és katalógus adatai. Védelem
9. ÁBRA OSZLOPTÍPUS RAJZ
46
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2
Az alállomási védelmi blokkséma szintén része a Mahalia rendszernek, amelyen a védelemmel kapcsolatos adatok jeleníthetôek meg (12. ábra).
Üzemvitel
10. ÁBRA HOZZÁRENDELT LÉGI FELVÉTEL
A Mahalia üzemviteli alrendszere a távvezetékek és az alállomások üzemviteli tevékenységét támogatja (13. ábra). Távvezetékek esetén az üzemviteli tevékenység az oszlopok, oszlop-szerelvények, védôvezetôk stb. cseréjének, karbantartási eseményeinek rögzítésére és ezek visszakeresésére terjed ki. Alállomások esetén az üzemviteli tevékenység az alállomások nagy értékû készülékeinek (pl. transzformátorok, megszakítók, szakaszolók stb.) életútjának, különbözô diagnosztikai és egyéb mérési eredményeknek rögzítésére terjed ki. Emellett a karbantartási tevékenységek eseményeinek rögzítése is elvégezhetô. Az üzemviteli eseményekrôl összesítôk, kimutatások készíthetôek.
TÁVKÖZLÉS
11. ÁBRA ALÁLLOMÁSI SÉMARAJZ
12. ÁBRA VÉDELMI BLOKKSÉMA
A távközlési nyilvántartás tartalmazza az összeköttetések, az átvitel- és kapcsolástechnikai berendezések adatait. Ennek megfelelôen az alábbi területeket öleli fel: n országos áttekintô térkép (1:300 000 méretarányban, 14. ábra), n távközlési helyiség alaprajza (16. ábra), n rack/subrack beültetési rajz (18. ábra), n kapacitásgazdálkodás (20. ábra). Az országos séma tartalmazza a távközlési csomópontok és a köztük létesített összeköttetések, áramkörök áttekintô ábrázolását (közös az alaphálózati országos áttekintô térképpel). Ezek adatlapja szintén egyetlen kattintással jeleníthetô meg (15. ábra). A távközlési helyiségekben telepített keretsorok és egyéb kiszolgáló berendezések (klíma, tûzvédelem stb.) mérethelyes ábrázolását tartalmazza. A távközlési berendezésekre kattintva azok belsô struktúrája jelenik meg, a hozzájuk rendelt mûszaki információval együtt (17. ábra). A távközlési berendezéseket befogadó keretek (rack-ek) mérethelyes szembôl nézeti rajzát tartalmazzák. Az egyes berendezések adatlapján a grafikusan már nem ábrázolt eszközök mûszaki adatai tekinthetôk meg,
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2
47
13. ÁBRA ÜZEMVITELI ALRENDSZER ADATLAPJA
14. ÁBRA ORSZÁGOS ÁTTEKINTÔ TÉRKÉP
15. ÁBRA EGY ÁRAMKÖR ADATLAPJA
48
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2
16. ÁBRA TÁVKÖZLÉSI HELYISÉG ALAPRAJZA
pl. rendezôk, kártyák, portok, azok külsô és belsô kapcsolatai, kifejtések stb. (19. ábra). A Mahalia kapacitásgazdálkodási alrendszere az MVM távközlési hálózatának logikai modellezésére szolgál. Ennek két alapvetô fogalma az áramkör és a csomópont. A logikai áramkörök típus információkkal rendelkeznek és típustól függôen kapacitás adatokkal. A csomópontok a távközlési berendezések logikai reprezentációi. A kapacitásgazdálkodási alrendszer olyan információkat szolgáltat (pl. egy adott porton keresztül haladó áramkörök, áramkörök által érintett berendezések, áramkör szabad kapacitása, egy adott hálózatrészhez tartozó áramkörök, csomópontok stb.), amelyek nélkülözhetetlenek a magas rendelkezésre állású hálózatok hatékony üzemeltetéséhez.
A MAHALIA SPECIÁLIS FUNKCIÓI
17. ÁBRA EGY TÁVKÖZLÉSI BERENDEZÉS ADATLAPJA
18. ÁBRA RACK/SUBRACK BEÜLTETÉSI RAJZ
A rendszer sokrétû funkcióinak a külsô adatforgalom, illetve kapcsolattartás és az adatbázis karbantartás szempontjából legfontosabb csoportjai: n Az adatszolgáltatás: a rendszerben tárolt mûszaki információk elôre definiált összesítôk, jelentések, kimutatások formájában kinyerhetôek. Ezek a vonatkozó térképrészletek kinyomtatásával kiegészíthetôek. Az adatok mind tervezési alapadatként, mind pedig állapot- és környezetfelmérési szempontból megfelelôek. n Változásvezetés: a rendszerben tárolt mûszaki adatok karbantartása két módszerrel is elvégezhetô. Egyrészt a Mahalia rendszer beépített karbantartó funkcióival közvetlenül a rendszer adatbázisában (on-line módon), másrészt, külön erre a célra kifejlesztett változásvezetô alkalmazások segítségével, amelyek a nagy volumenû változások átvezetését támogatják (off-line módon mind az alaphálózati mind a távközlési szakterületen). Az off-line modulok kialakításakor szempont volt, hogy azokkal a hálózaton a beruházásokat, felújításokat végzô vállalkozók képesek legyenek az adatváltozások átvezetésére. Pl.
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2
49
egy távvezeték szakasz valamennyi oszlopa adatainak karbantartása hatékonyabban végezhetô ezzel az eljárással (21. ábra).
ÖSSZEFOGLALÁS
19. ÁBRA NEM ÁBRÁZOLT ESZKÖZ ADATLAPJA
Az MVM Rt. által létrehozott Mahalia rendszer kiváló lehetôséget nyújt az MVM Rt. tulajdonában és kezelésében álló alaphálózati és távközlési berendezések mennyiségi, minôségi és állapot adatainak a kezelésére. Az üzembe kerülô rendszer gondos adatbázis karbantartást igényel, melynek eredményeképpen lehetôvé teszi a naprakész eszköznyilvántartást, az üzemeltetési és diagnosztikai adatok gyûjtését, valamint a karbantartás és a felújítás tervezését. Ezeken túlmenôen jó lehetôséget biztosít a beruházások elôkészítéséhez szükséges háttér-információk összegyûjtéséhez, valamint a döntések elôkészítéséhez, ezek alátámasztásához. A rendszer lehetôséget ad – az általános informatikai fejlôdésnek is köszönhetôen – teljes körû és minden érdekelt számára elérhetô, intelligens adatbázis fenntartására.
n HÍREK ELÔSZÖR AZ ECURIE-N 20. ÁBRA KAPACITÁSGAZDÁLKODÁSI ADATLAP
21. ÁBRA TÁVVEZETÉKSZAKASZ ADATLAPJA
50
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2
Az Európai Bizottság kezdeményezésére a tagjelölt országok, még az Európai Unióba való felvétel elôtt, többoldalú egyezmény keretében csatlakoznak az ECURIE nukleáris baleset-elhárítási gyorsértesítési rendszerhez. Magyarország várhatóan 2002. elsô felében teljes jogú tagként csatlakozik a rendszerhez. A nemzeti öszszeköttetôk 2001 októberében tartott luxemburgi értekezletén elôször vehettek részt a csatlakozásra váró országok képviselôi is. A kormány határozata értelmében az ECURIE-rendszerben való részvétellel kapcsolatos feladatokat – a globális és kétoldalú gyorsértesítési rendszerekkel együtt – az OAH látja el. A hazai ECURIE feladatokat a baleset-elhárításban résztvevô legfontosabb szervezetek 2002. végéig áttekintik, és javaslatokat tesznek végrehajtásukra. (OAH Hírlevél)
