MAGYARORSZÁGON EGYRE KISEBB A BECSÜLETE A JÓ ZENÉNEK

KÖZÉLETI HÍRMAGAZIN

2015. NOVEMBER II/11.

www.monitormagazin.hu

MONITOR extra

Gyereknek lenni vidéken jó A Hévízi-tó a mélyben

Új vitorlásvállalkozás indult Keszthelyen „Legyen közös ügyünk a Keszthelyi Nyári Játékok!”

„MAGYARORSZÁGON EGYRE„KISEBB A BECSÜLETE A JÓ ZENÉNEK Bálint NatáLia

„A nagy Villányi Trió” 2015. december 12. 16 óra 3 villányi borászlegenda 1 este: 15 féle bor, 1 pezsgő, 5 fogás, kézműves sajtkóstoló, fergeteges cigányzene. A borokat személyesen Bock József, Gere Attila és Tiffán Ede mutatja be.

Menü: • Kézműves sajtválogatás a Vászolyi Sajtmanufaktúrától Gere Attila Frici Tiffán’s Villányka Gyöngyözőbor Bock Rosé PortaGéza 2015 • Hideg vegyes ízelítő a Séf kamrájából Gere Attila Athus Cuvée 2011 Bock Szent Márton 2015 Tiffán’s A Régimódi 2013 • Halászlé Bock szürkeharcsával Gere Attila Phoenix 2013 Bock Royal Cuvée 2009 Tiffán’s Pinot Noir 2011

„Legyen közös ügyünk a Keszthelyi Nyári Játékok!” Panta rhei – minden változik, minden mozog gazdaságilag, politikailag és kulturálisan is, s e változó körülmények között kell boldogulnunk. Egy dolog mégis állandó volt az utóbbi tizenhat évben: a Keszthelyi Nyári Játékok sikere. Az előző öt esztendő méltánytalanságai azonban arra késztették Puskás Tamást, a Centrál Színház igazgatóját, a játékok szervezőjét, hogy felkeresse a város polgármesterét, Ruzsics Ferencet és a Festetics-kastély igazgatóját, Pálinkás Róbertet a folytatással kapcsolatban.

• Bélszín „Szénégető” Jakab sajttal Gere Attila Kopár 2011 Bock Cuvée 2011 Tiffán’s Cuvée Carissimae 2009 • Fűszeres sajtválogatás a Vászolyi Sajtmanufaktúrától Gere Attila Solus 2008 Bock Capella 2008 Tiffán’s Grand Selection 2009

volna a kapuit a rendezvény. Csak a Centrál Színház erejéből telik arra, hogy támogassa a játékokat a műsor, a reklám, a műszaki kiszolgálás, az esetleges veszteség pótlása és a keletkező jegybevétel társasági adója, a tao befizetésének begyűjtése tekintetében is. – Mit gondol, miért alakult ez így? – Nem gondolom, hogy rosszindulatból, inkább azon téves elgondolás okán, hogy biztosan azért csinálja az alapító Puskás, mert megvan rajta a maga haszna. Le kell szögeznem, hogy ez már régen nem felel meg a valóságnak. – Adódhatnak kevésbé jó esztendők is… – Van úgy, hogy az egyik év nehezebb, mint a másik, ez természetes. Megértéssel szemléljük azt is, ha a kastélyt felújítják, és a munkálatok nem fejeződnek be időben, a kert nem rendezett, szalad. 2015-re azonban felgyűltek az előző évek kellemetlen tapasztalatai. Bosszant, hogy a közös ügy dicsőségén osztozunk, a terhein azonban nem. A nyári játékok híre, a siker fénye áramlik a városra és a kastélyra attól függetlenül, hogy mennyi volt a Centrál az évi kára, mert például esős volt a nyár, és kevesebb nézőnk jött a vártnál. A rizikót én vállalom. – Hogyan reagáltak az illetékesek a megkeresésére? Eredményes volt a megbeszélés? – Örömmel mondhatom, mindketten egyetértettek a helyzetértékelésemmel. Megbeszéltük, hogy igyekeznek teljesíteni azokat a minimális követelményeket, amelyek értelemszerűen a városra, a kastélyra hárulnának. Kértem, ne csak szóban támogassanak, adják tanújelét annak, hogy közös ügynek tekintik a nyári játékokat. Kértem, hogy élvezzenek előnyt vagy támogatást az előbb felsoroltak, legalább azok ne a mi vállunkat nyomják.

• Eszterházy tortácska Bock Marcell pezsgő

A vacsora után borvásárt tartunk az este boraiból.

Asztalfoglalás (szabad kapacitás függvényében): +36 83 348 004 vagy [email protected] Vonyarcvashegy, Helikon u. 22. | www.bockbisztrobalaton.hu | facebook.com/bockbisztrobalaton

– Megfordult a fejében a gondolat, hogy nem lesz több

k nyári játékok, vagy hogy nem itt lesz? émá l A Keszthelyi Nyári Játékok sikerét nem meghatáb o i –rozható, r z p jelentékeny mértékben szolgálja, hogy a Fese t y t mle demén tetics-kastély parkjában rendezzük meg. Keszthely e l ü is jó helyen van turisztikai szempontból, a kastély ez lg y A fe ldását k is remek hely e tekintetben. Az én életemnek jeleno s tős szakasza az eltelt tizenhat év, nagyon kedvelem azt, meg s Tamá amit itt teremtettünk, nagyon szépek az emlékeim, ahogy á például elindulunk az alkonyi fényben a Tévedések vígjáPusk – A Keszthelyi Nyári Játékok tizenhat éves fennállása alatt beváltotta az ígéreteit. Országos hírű, sikeres előadások kerülnek a nézők elé remek kivitelben, a legjobb színészekkel. Sok embert szólítanak meg, keszthelyi lakosokat éppúgy, mint turistákat, akik vagy itt nyaralnak amúgy is, vagy kifejezetten ezért érkeznek ide az ország más területeiről.

Pannon könyvesbolt Igényes választékkal, folyamatosan változó akciókkal várjuk üzletünkben. Szakkönyvek, tankönyvek, importkönyvek, antikvár könyvek beszerzését vállaljuk rövid határidővel. 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 40. Tel.: 06-83/318-373 . Fax: 06-83/511-649 Mobil: 06-70/501-9200 E-mail: [email protected]

– Miért kereste fel mégis a polgármestert és a kastélyigazgatót? – A város hozzáállása az előző öt évben méltatlan volt a nyári játékok történetéhez. Hat éve, hogy utoljára támogatta a produkció megrendezését, kétmillió forinttal a kastély 1,2 milliós bérleti díjával szemben. Azóta a nyári játékok Keszthelytől semmilyen támogatást nem kapott, a kastély pedig mint független intézmény megemelte a bérleti díjat. Ehhez még hozzáadódnak azok az egyenként is bosszantó, együtt pedig kifejezetten bántó tényezők, mint az idegenforgalmi adó, a parkolási díj, a szórólapozásért és a molinók kitevéséért felszámított pénz. Fizetnünk kell azért is – és még így sem mindig sikerül –, hogy a város a saját orgánumaiban hírt adjon a programunkról. Ha én történetesen nem egy sikeres budapesti teátrum igazgatója volnék, hanem egy magánszemély, öt éve bezárta

tékát, a Vízkeresztet, a Sok hűhót vagy A Figaro házasságát játszani… Ezért sem dobtam eddig a lovak közé a gyeplőt. Úgy vélem, ha ennyi munkával, igyekezettel, szeretettel felépítettünk valamit, ne dobjuk el csak azért, mert anyagi gondokkal küzdünk.

– Mik a következő lépések? – Szeretnék minél előbb egy asztalhoz ülni az érintettekkel. Eddig külön tárgyaltam velük, de hamarosan leülünk Ruzsics Ferenccel, Pálinkás Róberttel és a városmarketingcég vezetőjével, Tar Lászlóval, hogy a gyakorlati lépésekben megállapodjunk. Én remeknek látom a város, a kastély és a játékok közös esélyeit, olyan befektetésnek, amelyre építeni lehet, akár a város kitörési pontja is lehetnénk. Az emberek vonzódnak a színházhoz, a színészeinkhez, a produkcióinkhoz. Ezt a tőkét használni, kamatoztatni kell, nem elherdálni azzal, hogy veszni hagyjuk. Építsünk rá, és legyen ismét közös büszkeségünk a Keszthelyi Nyári Játékok! Információink szerint újságunk megjelenésével egy időben, november 11-én lesz a közös megbeszélés.

További hírek és programok a www.monitormagazin.hu oldalon olvashatók.

3

„Nem látom a szakma pozitív jövőjét”

E

m

m ele

m apo l a k

Előző számunkban megismerkedtünk dr. Oláh Péterrel, aki harminc éve él Hévízen, és több mint negyvenéves szakmai múlt áll mögötte. E számunkban a turizmus néhány aktuális problémájáról beszélgetünk. – Kezdjük az alapoktól. Milyen problémákat lát az oktatásban? – A tananyagkészítés és -korszerűsítés örök probléma volt már negyven évvel ezelőtt is. Voltak a nagyok könyvei (Venesz, Gundel, Schnitta), ezeket bibliaként forgattuk. Majd kellett írni más szemléletű könyveket is, holott a pörköltnek mindegy, hogy szocializmusban vagy kapitalizmusban készítik… Dr. Csizmadia Lászlóval megírtuk a Felszolgálói ismeretek 1–3. című tankönyvet 1978–80 között. Mintegy húsz évig nem is volt más, de elavult a tananyag, túlhaladt rajta az élet. Másrészt az iskolai szakmai oktatás soha nem pótolhatja a munkahelyi gyakorlatot. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy visszatértünk a duális képzési formára. A felsőoktatásban hirtelen a semmiből kinőtt több mint tíz új főiskola, de ezek közül csak egy-kettőben van gyakorlati oktatás. Feleslegesen képeznek olyan elméleti szakembereket, akik valószínűleg nem is akarnak a szakmában maradni, csak valamilyen diplomát szerezni. Érdektelenség van és féltékenység. Aki ért hozzá, annak nincs ideje arra, hogy az egyébként javarészt nem túl nagy érdeklődést mutató diákokkal nyűglődjön. Nem látok semmilyen igazi pozitívumot az elmúlt 25 évben, ami a szakmai alapok fejlődését illeti.

Dr. Donkó Imre

Gyereknek lenni vidéken jó

– Akik többre vágynak, nagyrészt elhagyják az országot. – Ezen fiatalok legalább 90 százaléka a kereset miatt hagyja el az országot, és csak a fennmaradó törpe hányad a szakmai előmenetel miatt.

– Milyen Keszthelyen élni? Milyen itt orvosnak lenni? – Keszthely egy élhető léptékű kisváros: a magyar valóság, nem jobb, nem rosszabb, mint máshol. De egy emberi, családias közegben dolgozunk, és ez fontos. Nemcsak nekünk, orvosoknak, hanem a pácienseknek is.

– Az állam akár segítséget is adhatna. Egészséges lenne a felső beavatkozás? – Hogyne lenne egészséges! Az ország GDP-jének 10-11 százalékát a turizmus termeli meg, az államnak ütősebben kellene beavatkoznia, támogatnia kellene, ahogy ezt több országban megteszik. Gondolok itt többek között az áfa mértékére, a bérterhekre, hiszen ez egy élőmunka-igényes szakma. Húsz éve késik a turizmustörvény, de persze négyévente a választáskor ígéretet tesznek arra, hogy felülvizsgálják az ágazat kiemelt finanszírozását. Aztán marad minden a régiben. Felháborító az az érvelés, amelyet a pályám során végig hallottam, hogy a kocsmáros csak ne panaszkodjon, lop, csal, hazudik… Hát kérem szépen, ma a munkáltatók reszkető kézzel emelnek bért, a kulcsembereket igyekeznek megtartani, de a dolgozók többségének nem tudnak számottevő emelést adni. A szakmai szövetségek szavára a rendszerváltozás előtt és után egy kicsit még figyeltek, de azóta sem lett helyretéve az ágazat. Hiába szerettük volna a Magyar Turisztikai Egyesülettel elérni az önálló minisztériumot vagy államtitkárságot. Nincs igazán gazdája az ágazatnak, másfél-két évente cserélődnek a vezetői, az érdekérvényesítés, a lobbi erőtlen. Van egy alapvető probléma Magyarországon: nem volt eredeti tőkefelhalmozás a szakmában, nincsenek dinasztiákon átívelő családi vállalkozások. Az embereknek nem volt tőkéjük, akinek volt, attól meg elvették. A történelmi események, az államosítás miatt sokszor hozzá nem értők dolgoztak a turizmusban, vendéglátásban. A rendszerváltozáskor a beáramló tulajdonosi kör lerabolta a vagyont. Nem becsülik meg a tanult szakmunkást, teret nyertek a gyorsétkezdék, a streetfoodok olcsó, betanított munkaerővel, és persze hiányzik a vendéglátást igénybe vevő belföldi kereslet is.

– Gyakorló apaként milyen itteni tapasztalatai vannak? – Apaként nem tudtam elképzelni, hogy a gyermekeim a fővárosban nőjenek fel, mert vidéken jobb gyereknek lenni. Tizennégy éves koromig egy alföldi nagyközségben éltem, a gyökereim oda kötnek. Azt a szabadságot, amit ott kaptam, csak vidéki környezetben lehet megteremteni, ezt szeretném a gyermekeimnek is továbbadni. Négy gyermekünk van, mindannyian iskolások, óvodások, és őrült előny, hogy mindenki mindenhová odaér, ami a szíve vágya, és ami itt elérhető, legyen az iskola, szolfézs, úszás vagy különóra. Fontos, hogy minél többet legyenek a szabadban, fontos a víz közelsége, és a Balaton maga a csoda.

– A Balaton sincs jobb helyzetben. – A Balaton sajnos nem tudott látványosan fejlődni sem anno, sem a rendszerváltozás óta. Pedig európai szintű vonzerő kellene hogy legyen. Ha visszatekintünk Ausztria fejlődésére, már az oroszok kivonulása után huszonöt évvel, a 80-as évekre hatalmas változást tapasztaltunk. Nálunk azonban 25 év után sem teremtődött meg a jólét, pedig semmivel sem tudunk kevesebbet, semmivel sem vagyunk lustábbak, mégis még mindig négy-ötszörös a bérdifferencia. Mindig is a külföld felé ácsingóztunk, és a kitettség Hévízen kiválóan érzékelhető az oroszok esetében. Az oroszok vásárlóereje nagyobb, mint a németeké, majd beüt egy politikai krach, és megrendül a piac. Rágjuk a körmünket, ha nem érkezik meg a charterjárat… Nincs biztos belföldi bázis, pedig a fennmaradáshoz 60-80 százalékos kihasználtság lenne ideális. Csoda az uniós csatlakozás után sem történt. Nagy volt a csalódás, és ez tart tizenegy éve...

4

Dr. Donkó Imre kézsebész, baleseti sebész, sebész, négy évvel ezelőtt költözött Keszthelyre Budapestről. A Semmelweis Egyetem traumatológiai tanszékéről invitálta a Balaton partjára az ottani főnöke. A Keszthelyi Kórház orvosa feleségével négy gyermeket nevel.


– Felmerült más lehetőség is Keszthelyen kívül? – Amikor elhatároztuk, hogy elköltözünk a nagyvárosból, rövid ideig Svédországban, egy kis faluban éltünk, de ott olyan mértékben izolálódtunk, ami lélekromboló volt. Keszthelynek az én speciális szakképzettségemre szüksége volt, a gyerekeket pedig vonzotta a Balaton. Úgy érzem, könnyen befogadtak minket. – Mit hiányolnak, mi könnyítené meg az itteni életüket a fővárosi léttel szemben? – Néhány dolgot csak a fővárosban tudunk elintézni, és a nagyszülők mindennapi jelenlétét is hiányoljuk. A képzések, a nyelvtanfolyamok itt nehezebben elérhetők. Jó lenne egy nemzetiségi iskola, hiszen ezen a környéken szinte elengedhetetlen a német és az orosz nyelv ismerete. A sportolási lehetőségek is szűkösek, dacára a Balaton közelségének. Az iskolai úszásoktatás jelenlegi formájában nem megfelelő. Heti egy óra (nem is minden évfolyamon) semmire nem elég. Holott az életüket mentheti meg, ha tudnak úszni.

MONITOR extra KÖZÉLETI HÍRMAGAZIN ISSN 2064 - 7379 Copyright © Monitor, 1993 Minden jog fenntartva.

www.monitormagazin.hu E-mail: [email protected]

Főszerkesztő: Szeiler Gábor 06-30/334-3121 Olvasószerkesztő-korrektor: Gulyás Orsolya

Hirdetés: Halász Gabriella 06-30/970-5909 06-70/941-7972 Print: Oláh Nyomdaipari Kft. 1211 Budapest, Központi u. 69-71. Példányszám: 16 000 Tulajdonos, kiadó: Szeiler & Társa Bt. Keszthely, Meggyfa u. 41. Tel.: 06-30/334-3121

1084 Budapest VIII. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu


5

Magyarországon egyre kisebb a becsülete a jó zenének Öt éve Stuttgartban él a keszthelyi születésű Bálint NatáLia. Az operaénekes, alkalmi dalszerző Mesék városa címmel himnuszt írt Keszthelyhez 2011-ben, amikor megálmodta és megszervezte a Keszthely-Klassz fesztivált és mesterkurzust. Ott is fellépett, illetve tanított mestere, Sass Sylvia, aki elindította az operaénekesek rögös útján, amelynek jelenleg friss diplomásként a pályakezdő szakaszában van. A zeneművészeti főiskolát Stuttgartban végezte az idén nyáron, de van „civil” végzettsége is: közgazdászként végzett a Zsigmond Király Főiskolán és nemzetközi kapcsolatok elemzőként a Corvinus egyetem mesterszakán.

6

– Mikor hagyta el Keszthelyt és miért? – Fokozatosan távolodtam el, ám fél lábbal mindig otthon voltam, hetente jártam haza egészen 2011-ig. Az Egry-iskolában kiváló alapokat kaptam, így 1999-ben felvettek az ország egyik legjobb gimnáziumába: Zalaegerszegre a Zrínyibe. Tizennégy évesen ezért mentem el Keszthelyről: tanulni. Miután leérettségiztem, Budapestre vitt az utam. Az egyetem mellett építettem a művészpályámat, és sokat jártam külföldre is, mesterkurzusokra, illetve koncertezni főleg Franciaországba, Svájcba és Németországba. Aztán Stuttgartban ragadtam. Innen is sokat utazom, de most itt a bázis, nem Keszthelyen. – Hogy tudott beilleszkedni? Nem tekintik idegennek? – A komolyzenei és a színházi életben általában nem számít, ki honnan jött, az operaiskolában tizenegy nemzetiséghez tartoztak tavaly a növendékek. A zeneművészeti főiskola hetven százaléka nem német, így mindenki „idegen”. De ez nem számít, a mi világunk nagyon toleráns, mentes az előítéletektől. A látszólagos egyenlőségre kínosan ügyelnek is a németek, a történelmi hagyatékuk miatt ez nagyon fontos nekik. Azért mondom, hogy látszólagos, mert a felszín alatt egészen más tapasztalható. – Mit gondolnak rólunk, milyen kérdéseket tesznek fel hazánkról? – Nem nagyon kérdeznek, inkább ítélkeznek, számon kérnek és dorgálnak. Elsősorban a média a hibás, sokszor tudatosan Magyarország-ellenes, manipulatív, negatív, nemritkán hazugságoktól hemzsegő híradásokat közöl. Ezek következtében mostanában különösen sokat kell magyarázkodnom a politikai történéseinket illetően, de az sem segít. Inkább hisznek a médiának, mint egy magyarnak. November 1-jén adtunk egy jótékonysági koncertet a vőlegényemmel, Jevgenyij Alekszejev zongoraművésszel a délvidéki szegény magyar gyerekek javára a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség szervezésében.


Fotó: Mészáros T. László

t á Lia Na a t á Li a t B á l i n B á li n t N

Ennek az eseménynek a plakátjait rendre megrongálták, eltüntették ismeretlenek. Tehát egyfajta ellenséges hangulat észlelhető, ha nem is szemtől szemben. Azt viszont nem tudom eldönteni, hogy ez ellenünk, a magyar vagy az orosz művész ellen, vagy a jótékonyság célja ellen irányult-e. Viszont vannak, akiket olyannyira nem érdekel a származásom, hogy az idén immár másodszor kért fel a német ökölvívó-szövetség, hogy én énekeljem a német himnuszt a nemzeti elit bokszbajnokságon Bajorországban. – Ismerik Keszthelyt? – Ahol fellépek, igen, mert a beharangozó riportokban mindig megemlítem, az életrajzom is ezzel kezdődik, és külön kérem az újságírókat, hogy hozzák le a lapokban. Megható volt, amikor egy koncert szünetében Észak-Rajna–Vesztfáliában bejött a szervező, hogy a közönség várja Keszthely himnuszát, mert az ajánlóhoz mellékelték a felvételt. Az áriaest után tehát oda kellett üljek a zongorához, hogy magamat kísérve elénekeljem a dalt, mert nem volt nálam kotta, és a zongorista nem tudta fejből. Nagyon megható volt, ahogy állva tapsolta meg a közönség, pedig nem értették a szöveget. Az idősebb korosztály (50 év fölött) ismeri Keszthelyt, a fiatalok sajnos a Balatonról sem nagyon hallottak. Ha jártak is Magyarországon, leginkább csak Budapesten. – Amikor hazajön látogatóba Keszthelyre, hogy érzi: egyre jobban távolodik el az ország, illetve Keszthely a kinti életétől, vagy úgy érzi, nincs különbség? – Havonta-kéthavonta járok haza, nyáron két hónapot egybefüggően otthon töltök, így nem lehet rám mondani, hogy „külföldre szakadt hazánkfia” lennék. A szüleimmel pedig naponta beszélek telefonon, igyekszem nyomon követni az eseményeket. Amikor eljövök, mindig megőrzök egy képet a hazámról, és amikor hazamegyek, várakozással telten érkezem. De sajnos mindig egyre rosszabb a helyzet. Az emberek érthetően ingerültek, türelmetlenek, depressziósak, ettől keserűek, frusztráltak. A magyar élet nehezebb, mint a külföldi. Kint is keményen kell dolgozni, de sokkal nagyobb az esély a megbecsültségre, mint otthon. Művészként ezt különösen érzékelem. Mert míg a valóságshow-k és tehetségkutatók világában a németek megőriztek egy szellemi elitet, amely továbbra is fenntartja és támogatja a minőségi kultúrát, addig azt tapasztalom, hogy Magyarországon egyre kisebb a becsülete a jó zenének, a szép és értékes képzőművészetnek, az irodalomnak, és ezzel együtt az emberek önvédelmi hajlandósága is egyre csökken az elméjük és lelkük elleni támadásokkal szemben. – Visszaköltözik Magyarországra vagy Keszthelyre? – Minden vágyam, hogy hazatérjek, de erre nagyon kicsi az esély. Nem arról van szó, hogy magasak az elvárásaim az anya-

giak tekintetében, mert nem várnék nyugat-európai honoráriumokat. De sajnos nincs igény manapság annyi operaénekesre, amennyi van. A médiából teljesen kiszorultunk, a színházak is küzdenek a túlélésért. Még a magyar intézmények végzettjei sem találnak munkát, mi pedig, akik külföldön tanultunk, különösen nehezen. És ha haza is költöznék, már nem Keszthelyre. A szülői ház környékét évek óta rombolják, már nem az, amit szerettem gyerekként. Lakóparkban végződik az egykor kilenclakásos zsákutca, ahol a kutyák szabadon járkáltak, a barátaimmal szabadon játszottunk. Egykor a kenyérgyár ontotta a friss kenyér illatát, ma a multik szolgáltatják a legtöbb szagot, zajt, az új lakók pedig ralipályának tekintik a lakó-pihenő övezetet. A kertészet helyett az OBI narancssárga oldala takarja a kilátást a hegyekre. A közbiztonság tragikus, sok a betörés felénk, a múlt héten is feldúlták a szomszédunk lakását. A másik szomszédban hét hónapja zajos építkezés folyik, mintha hatóság nem is létezne, nyáron a zajtól sem szellőztetni, sem pihenni nem lehetett. Ezért én életemben először a nyarat már nem Keszthelyen, hanem Kehidakustányban töltöttem. Édesapám által ősi gyökerek kötnek a meseszép faluhoz, amelynek polgármestere, Lázár István tavaly a község kulturális követének kért fel, amely megbízásnak örömmel teszek eleget. A sors iróniája, hogy elvesztettem a lakcímkártyámat. Ha hazatérek, megcsináltatom, de már kehidai lakos leszek hivatalosan is. Ha nagyon hiányzik a Balaton, a gyorsútnak köszönhetően 20 perc alatt ott vagyok. Nem élnék szívesen a mostani Keszthelyen, hiába ígértem a himnuszában, hogy „Itt születtem, itt halok meg, / ez itt a szívem otthona”. A város nagyon megváltozott 2010 óta. A belvárosban már nincs az az élet, a sétálóutcai üzletek küzdenek, nem bírják a multikkal szembeni versenyt. Nekem nem tetszenek a változások, sem a megújult Fő tér (amelynek találó gúnyneve a Kő tér), sem az új, ízléstelen köztéri giccsszobrok. Az pedig főleg, hogy a fiataloknak nincs lehetőségük a városban, az általános közhangulat pedig még kevésbé boldogít. Az emberek még mindig szívélyesen köszöntenek, annak ellenére is felismernek, hogy a rádió már nem játssza a Keszthely-himnuszt, és én sem kapok felkérést a városban 2012 óta. Viszont hangsúlyozom, ez a mostani állapotra vonatkozik, és nem zárom ki, hogy a jövőben pozitív irányban változik a város. Szívesen szervezném meg újra az elsőre is nagyon sikeres Keszthely-Klasszt, ha adottak lennének a feltételek (nem elsősorban az anyagiakra gondolok). Ez a város maga a csoda, egyedülálló értékekkel bír. Megérdemelné, hogy mindazokat a máshol elismert szakembereket, akik tenni akarnak érte, engedjék dolgozni. A himnuszom másik sora is jó lenne, ha megint érvényes lehetne: „Ahol érték a szép, és tisztelik még a régi elveket.”


7

www.spaheviz.hu E-mail: [email protected]

Telefon: +36-83/501-700

A Hévízi-tó a mélyben

Sötét, meleg, félelmetes, mégis ámulatba ejtő és páratlan látványt kínál annak, aki egyszer eljut a Hévízitó forrásbarlangjába. Erről számol be az a búvárcsoport, amely évek óta dolgozik a barlang és a nyílás karbantartásán. De kezdjük az elején. Az 1950-es években járunk, amikor a kezdődő búvármerülések eredményeként megállapították, hogy a tó forrásbarlangjához, a kráterbe leereszkedve 38 méter mélyen egy lapos folyosón keresztül vezet az út. A barlangba bejutást nehezíti a másodpercenként 403 liternyi, szemből kifelé áramló kevert termálvíz, amely komoly fizikai megterhelést jelent a búvároknak. Ez a folyosó négy méter után egy terembe torkollik. A terem 14 méter magas és 17 méter átmérőjű, s egy iszapnyereg osztja ketté, a keleti oldalon kisebb, a nyugati oldalon nagyobb mélyedést alkotva. A Hévízi-tó állapotának megőrzéséért

8

a következő években folytatódtak a víz alatti kutatások, amelyek során több száz órányi merülési idővel sikerült feltérképezni a forráskráter ember által járható üregét. Napjainkban tovább folynak a kutatási-karbantartási merülések, amelyekre negyedévente kerül sor egy megbízott búvárcsoporttal – meséli Németh György, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház környezetvédelmi vezetője. A merülés hatósági engedélyhez kötött tevékenység, amely szigorú szakmai ismereteket igényel. A jelenlegi búvárcsoport a korábbiakhoz hasonlóan jól felszerelt és jól képzett társaság. Munkájában fontos az összhang, a csapatmunka és a precizitás. Minden merülést többórás előkészület előz meg A, B, C tervvel felkészülve. A gondtalan fürdőzők élvezik a felszínre törő buborékok simogató hatását, míg a mélyben komoly munkavégzés történik. A merülések legfőbb célja a forrásbarlang általános állapotának felülvizsgálata, a változások rögzítése a korábbi felmérésekhez képest.


Minden alkalommal vízminta-vételezés történik az előre determinált pontokon, illetve rétegrendenként. Mindemellett iszaprétegvastagság-mérés, műszerellenőrzés, hőmérsékletmérés (a barlang több pontján) és egyéb műszaki beavatkozás bővíti a búvárok munkáját. A merülés cseppet sem veszélytelen, ezért minden alkalommal felszíni biztosító figyeli a merülők mozgását. A karbantartási munkák során nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a barlang természetes állapotát semmilyen módon ne változtassuk meg. Az idei év utolsó merülése még hátravan, amely alkalomra számos feladatot tűztek ki célul. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a búvárok munkája nem szembetűnő, de nélkülözhetetlen a Hévízi-tó életében. Fürdőzni a tóban egyedülálló élmény, búvárkodni azonban kiváltság.

„Fejlesztenünk kell a kommunikációnkat, és nyitottá kell válnunk!”

Csángó Zsuzsanna építész négy társával együtt tavaly kezdeményezte a Keszthelyi Városvédő Egyesület újjáalakítását. Céljuk a város épített és természeti értékeinek védelme, környezetük fejlesztése, kulturális örökségük ápolása. Az eltelt idő eredményeiről, tapasztalatairól kérdeztük az egyesület elnökét.

– Ez a harmadik keszthelyi városvédő egyesület. Az újjáalakulást egy kollégánk kezdeményezte, felismerve, hogy az országos műemlékvédelmi hivatal súlya nagymértékben csökkent, ezért a civil szervezeteknek újra fel kell karolniuk a műemlékvédelem ügyét, ahogy azt a mozgalom elindulásakor is tették a XIX. században. A céljaink megfogalmazása és a névválasztás során többször felvetődött a kérdés: mit és kitől kell megvédeni? Úgy gondolom, vannak olyan folyamatok, amelyek egy adott életszakaszban gondoskodást, védelmet igényelnek, amilyet például egy szülő tud nyújtani a gyerekének. Nekünk is fel kell ismernünk a városban azon helyeket, történeteket, helyzeteket, amelyek védelem nélkül nem tudnának kifejlődni, nem tudnák azt a hatást elérni, amire hivatottak. Ez egy támogató hozzáállás a részünkről. – Melyek a következő feladatok? – Egyelőre a működésrendünket szeretnénk kialakítani. Sok ötletünk van, sokrétűek a feladatok. Az épített örökséghez hasonlóan fontos a város környezetének védelme, ligeteinek, parkjainak fejlesztése. Ami most számunkra a legfontosabb, az a város szellemi öröksége és jelenben élő szellemi potenciálja. Ha végigmegyünk a történelmi belvároson, az épületek gazdag életutakról mesélnek. Egy olyan gazdálkodásról, amely létrehozta mindazt, amire ma büszkék lehetünk, a történeti belvárost és a közintézményeink java részét. Első feladatunknak tekintjük a Szent Miklós-kápolna ügyének a felkarolását. – A Szent Miklós-kápolna ügye mennyit haladt előre? – Az épület az egyház gondozásában van, a védőtető felhelyezése után tíz éve abbamaradt a felújítás. A belső falfestmények feltárása és rekonstruálása még várat magára. Az előzetes kutatások alapján itt is összefüggő középkori freskó rejtőzik a barokk vakolat alatt. Szeretnénk megismertetni a város lakóival, hogy milyen hatalmas érték rejtőzik itt. Úgy tudom, festett középkori homlokzat ezen kívül nem maradt fenn a jelenkori Magyarország területén. Igyekszünk megtalálni a rekonstrukció folytatásához a megfelelő támogatókat. Az egyesület ennek érdekében költségvetést, tervdokumentációt tud készíteni a fenntartó számára. – Vannak egyéb tervek? – Sok célt tűztünk ki, az ütemterv elkészítése folyamatban van. Nyitott párbeszédet szeretnénk indítani minden fontos témában. Azt szeretnék, hogy a közügyek megvitatása és a döntéshozatal együttműködésen és nem alá-fölé rendeltségen alapuljon. Például: személyes tárgyalás során felajánlottuk egyesületünk szakembereinek tanácsadó tevékenységét a Gazdasági Ellátó Szervezet számára a növény telepítéshez kiválasztott fajok változatosságának növelése érdekében. A GESZ-nek rengeteg feladata van, amelybe nem kívánunk beleszólni, de vannak olyan szakembereink, akik évtizedek óta kutatják a környék flóráját, s megfelelő és változatos ajánlattal tudnak élni ahhoz, hogy ne mindenhová fekete dió legyen ültetve. – Hogyan tudják kezelni az első, reflexszerű választ: Nincs rá pénz! – Elsősorban magunkkal kell elhitetni, hogy létezik más válasz is. Hisszük, hogy a felkarolt ügyek kapcsán folytatott párbeszéd megmozdítja a belső energiáinkat, és újra élettel telivé teszi lakóhelyünket.


9

Hívjon, és visszük! 14 liter ingyenkóstolót adunk minden új érdeklődőnek. Várjuk hívását! Tel.: 06-20/318-7261 8.00–20.00-ig

Pi-víz Testednek tiszta vízre is szüksége van

Tisztelettel: Garai Ferenc EGÉSZSÉGÜNKRE!

Kevesebb palack, kevesebb szemét!

Életveszélyes borválaszték és vadonatúj ételek a vonyarcvashegyi Bock Bisztró őszi étlapján Háromszor váltanak étlapot a vonyarci Bock Bisztróban minden évben, az őszi-téli ízeket mostantól lehet megkóstolni. Az új étlapon új levesek, új főételek és új desszertek szerepelnek, ezért a főzési fortélyokat Bíró Lajos segédletével sajátítják el, majd a konyhafőnök kritikája alapján finomítják tökéletesre. Az ételekkel összhangban hamarosan

új borlapot is olvashatnak a Bock-rajongók. A bisztró eddig 122 bort kínált, a választék életveszélyes, és még bővülni fog. Az új borlappal a cél lefedni Magyarországot, a balatoni és környéki borvidékek mellett Villányon kívül Szekszárd, Eger, Sopron és egy határon túli borász borait is meg lehet kóstolni. A hangsúly persze a balatoni és a Bock borokon van, a Bock-pincé-

szet kínálata a legsokoldalúbb, emellett azonban még huszonkét borász termékeiből lehet választani. A borok tekintetében jó hír, hogy egyre többen látogatják a vonyarcvashegyi borszaküzletet, amely kiemelkedően jó áron értékesíti termékeit, főleg a Bock borokat: a legnagyobb partneri kedvezménnyel adják tovább Bock-rajongó vendégeiknek.

Ki tudhatná jobban, melyik a legfinomabb étel, mint az, aki készíti! Álljon itt kedvcsinálóHárom séf, nak három ajánlás az új étlapról a budapesti és a vonyarcvashegyi Bock Bisztró séfjétől, valahárom egyéniség, mint Bíró Lajos konyhafőnöktől. Egy-egy olyan étel, amely az ő szívükhöz, ízlésvilágukhoz három változatos étel közel áll. Ahogy a három séf is különbözik egymástól, úgy kedvenceik is változatosak.

A rántott hús örök – erre a valós piaci igényre tapintott rá Bíró Lajos Gundel-díjas séf, amikor társával együtt megálmodta a Buja Disznó(k)at. A budapesti Hold utcai piacon lévő étteremben október 21-én délben

gyújtottak először a serpenyők alá. S hogy mindez hogyan kapcsolódik a Balatonhoz és Keszthelyhez? Bíró Lajos, a Bock Bisztró séfje a vonyarcvashegyi sikerek után újabb kihívást keresett…

Vonyarcvashegy után a Bock Bisztró séfje Budapesten bujálkodik A 26 négyzetméteres étteremben nincsenek asztalok, egy hosszú közösségi asztal van az üzlet előtt, vásári a hangulat. A név kötelez: az üzlettér tele van apró fricskákkal, huncut utalásokkal, szaftos poénokkal. A Séf utcája melletti étterem csillárja egy régi vájú, a mellékhelyiségben a falikar egy ágytál, a falon pedig

disznók bujálkodnak. – A rövid és a hosszú karaj közötti részt háromszor klopfolja ki a gépünk, így se nem túl vastag, se nem túl vékony, egyenként 35 dekagrammos hússzeleteket kapunk. A tökéletes vastagságú karajt saját fejlesztésű, három alapanyagból összeállított zsemlemorzsába forgatjuk. Finomított repceolaj-

ban sütjük, majd áttesszük egyharmad napraforgóolaj és kétharmad zsír keverékébe, végül rostlapon pirítás után vajjal meglocsoljuk. A hús mellé osztrák krumplisalátát adunk. Eredetileg nem is akartunk mást árulni a boltban, de szükségét éreztem megmutatni, milyen is egy jó szalontüdő, ezért bővült a repertoár. És

hogy a rám jellemző fricska se maradjon el, az étlapra vettük még a rántott malacfület klasszikus tartárral és a rakott malacfejet abált malacorral a színész Szabó Győző kedvére. Gyorsan jót enni – kiváló minőségben, megfizethető áron és lehengerlő men�nyiségben. Ezt tudja a Buja Disznó(k).

Bio- és táplálékallergia-üzlet „A kedvencem a szűrt halászlé frissen befőzött pontyszeletekkel, belsőségekkel – hagymával, paprikával, hegyes erőssel zöldségelt alapon. Friss és üde.” (Ács István, a vonyarcvashegyi Bock Bisztró séfje)

10

„Egyértelműen a fogas rác. Minden szentnek maga felé hajlik a keze: ez az én egyik újragondolt fogásom, amely beépült a Bock-repertoárba, másrészt balatoni vonatkozása is van. Korszerű, XXI. századi küllemű, cizellált, közben a hagyományokat, a lecsós-burgonyás-tejfölös alapízvilágot megtartja.” (Varju Viktor, a pesti Bock séfje)


„A csirkemellsuprette-ét ajánlom. A bőrös csirkemellen rajta van a szárnya töve, ehhez paprikáskrumpli-veloutét adunk, amelyben édeslencse-saláta van. Nagyon jópofa a fitneszes csirke a pas�szírozott paprikás krumplival.” (Bíró Lajos konyhafőnök)

Reform-, natúr és biotermékek Glutén-, laktóz-, tej-, tojásmentes és diabetikus készítmények Gyógyvizek Lúgos víz Táplálékkiegészítők Keszthely, Tapolcai út 34/B Paleo-alapanyagok Tel.: 06-30/532-5530, 06-83/311-254 Mosódió Dr. Lenkei vitaminok


11

A német hajógyártás legnagyobbika, a HANSE Yacht AG márkakereskedői szerződést kötött a keszthelyi székhelyű Hanse Hungária Kft.-vel.

KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ, EGYEDÜLÁLLÓ TERMÉKEK

Tulipán Helyi Termékek és Magyar Áruk Boltja Keszthely, Sörház utca 5.

Meghívjuk Önt és kedves családját

a Goldmark Károly (1830–1915) emlékére rendezett ünnepi hangversenyre. Közreműködik: Trio Nomen Est Kamaraegyüttes Darvassi Andrea Kamilla – zongora Dr. Németh Márta – mélyhegedű Kósz Gyöngyi – zongora Időpont: 2015. november 18. 18 óra Helyszín: Életfa Japán–Magyar Általános és Művészeti Iskola hangversenyterem, Keszthely A hangverseny a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre.

12


Új vitorlásvállalkozás indult Keszthelyen

A Hanse Yacht AG Európa második legnagyobb hajógyára, míg Németországban a hajógyártás tekintetében az első helyet foglalja el, megelőzve a Bavaria Yachtbaut is. Az észak-németországi Greifswaldban található gyár a vitorlás hajók teljes palettáját kínálja 31–67 láb közötti méretben. A Hanse Yacht AG csoporthoz tartoznak a Moody, a Sealine, a Dehler, a Fjord, a Varianta és a legnépszerűbb Hanse hajómárkák. A Hanse Hungária Kft. magyarországi partnerszerződéssel a teljes Hanse-termékskálát forgalmazza. A balatoni vitorlázásban eddig sajnos nem töltötte be méltó helyét a keszthelyi és a nyugat-balatoni medence térsége, pedig a környéket ismerők jól tudják, hogy a Balatonnak ez a legszebb része, amelyet külföldön is egyre többen a „magyar Toszkána” néven emlegetnek. Ezen kíván változtatni a hajókereskedéssel és -szervizzel foglalkozó vállalkozás, így választotta a keszthelyi jachtkikötőt a cég székhelyéül. A 2016-os szezon indulásával 315-ös, 345-ös és 415-ös típusú Hanse vitorlások is megtekinthetők lesznek az elegáns keszthelyi jachtkikötőben. Ezekkel a hajókkal a 2016. február 18–22. között megrendezendő budapesti hajókiállításon találkozhat először a magyar nagyközönség. Ez a bemutatkozás nemcsak azért lesz különleges, mert a három hajóméretet egyszerre csodálhatják meg a látogatók, hanem azért is, mert a Hanse 315-ös modellt jelölték a düsseldorfi „Boat of the year” verseny túravitorlás kategóriájában. A cég abban bízik, hogy a megfizethető kategóriában legnépszerűbb Hanse-modellek Keszthelyre csábítják a vitorlások szerelmeseit, és kedvező kikötői szolgáltatásokkal, valamint a környék szépségével itt is tartják a hajósokat végleg. Céljaik között szerepel egy Hanse fan club elindítása, illetve nyílt Hanse-bemutató hétvégék szervezése is, amelyek során a nagyközönség megismerkedhet ezzel a világvezető vitorlásmárkával és a hajózás szépségével. A nyílt hétvégéken vitorlásbemutatókkal, házi versenyekkel is szeretnék fellendíteni a keszthelyi tömegsport- és turisztikai életet, valamint a környék ismertségét és népszerűségét.


13

NIFTY LAKBERENDEZÉS Keszthely, Georgikon u. 6. Tel.: 06-83/310-761 www. nifty.hu

Karácsonyi akció!

ekszertaska.hu

A minőségi női táskák webáruháza

o t ú B

A Bácskából származó Schmidt János vallja: nem az ember választ hangszert, hanem a hangszer választja az embert. A Happy Dixieland Band tagja 1987ben költözött Zala megyébe, 1990 óta Keszthely és Zalaegerszeg környékén él. Huszonévesen talált rá a hangszere egy „ruhásszekrény” képében: amikor megfogta a nagybőgőt, érezte, hogy kemény jószág, amellyel meg kell küzdeni. Zenélt Szulák Andreával, játszott Magyar Csabával, Hofi Géza zongoristájával, szólóestjén Béky László, Grétsy László is megfordult. Harmincöt éve zenész, zeneszerző, hangmester. – 1983-ban a pusztavacsi békefesztiválon elhoztuk a nagydíjat Speed nevű együttesemmel. Bár a rendezvényen háromszázezren vettek részt, csak elismerő oklevelet és Dévényi Tibi bácsi három hangszóróját kaptuk. Így hát villamos üzemmérnöknek, majd több vargabetű után hivatásos zenésznek tanultam. Kecskeméten 8000 forintért vettem egy nagybőgőt. Addig sosem volt még a kezemben, de az estét már az új hangszerrel játszottam végig. A rendszerváltozás környékén elfogytak a lehetőségek itthon az élőzenében. Külföldi utak következtek, hajón zenéltem, jöttek a megpróbáltatások. Amerikában a dzsesszzenészek között élve megtanultam, mit miért csinálnak. Egy hajón a méretétől függően akár harminc zenész is lehet, klasszikus és modern zenekarok, kiváló szakemberek. Magyarországon tizennyolc CD-hez köthető a nevem valamilyen formában, zeneszerzőként, hangmesterként vagy zenészként. Egy amerikai barátom steel drumon játszik és gitáron, az ő első CD-jén mint hangmérnök szerepelek. – Hogyan tudja megoldani, hogy élvezze, amit szeret, és meg is tudjon élni? – Semmi sem örök, csak a változás. Az evolúció során is az a faj maradt fenn, amely alkalmazkodni tudott. Az én hangszeres evolúcióm a ritmusgitártól a basszusgitáron, a nagybőgőn, a zongorán, az éneklésen át a szaxofonig, a dobolásig ível. Szerencsés vagyok, mert az összhangzattani belső hallásomnak köszönhetően a zenekart együtt és a szólamokat külön is hallom, így a hangszerelés könnyen megy. Ez fontos, mert az idő nagyon felgyorsult: amire korábban három hónap volt, arra ma csak három nap van. Hobbiból, lélekből zenélni lehet, de megélhetési zenésznek ne menjen senki. A sikerhez vezető úton hatalmas a pályaküzdés, a rosszak kipotyognak, a legjobbak között pedig a személyiség dönt. Sajnos a magyar törvénykezés úgy rendelkezett, hogy a saját hangszeremet nem taníthatom, mert nincs megfelelő tanári végzettségem, ez máig fájó pont. – A színpadot mindenki szereti. – Mindenki másért akar zenész lenni, de az élet dönti el, hogy kiből lesz az. Akkor van varázsa a színpadnak, ha a rajta állók nem egymás ellen dolgoznak, hanem együtt lélegeznek a zenéért. – Mivel foglalkozik most? – Úgy érzem, mellékvágányon vagyok, nem az én utamat járom. A lakodalmi zenélést nem tudom magaménak vallani, az más lelkületű embert kíván; maradok a minőségi és igényes zene képviselete mellett.

14


et v ö r sz

– 50%

„Megélhetési zenésznek ne menjen senki!” A hangszer választja az embert Schmidt János autodidakta zenész szerint

600 –féle

Fémkarnisok

– 30%

– 50%

EZÜST- ÉS ARANYVASÁRNAP IS NYITVA: 9–12-ig Nyitva: Hétfő szünnap. K-P: 9 –16-ig Sz: 9 –12-ig

SZOLGÁLTATÁSAINK LEGJAVA EGY CSOMAGBAN telekom.hu/magenta1

NIVO Kereskedelmi Kft. Keszthely, Frech Miklós u. 2-4. (Alphapark) Nyitva tartás: H-P: 9.00-18.00, Szo.: 9.00-15.00 MAR_089_M1_Awareness_A4_TPartner.indd 1

függöny

15/09/15 15:44

A november az íreké a

ben

Élvezd a minőséget – whiskyben is Nagy sikere volt a vonyarcvashegyi Player’s Pool and Lounge október 22-én tartott első whiskyestjének. Bár külföldön nagy hagyományai vannak, a kezdeményezés nemcsak a környéken, de nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarországon is egyedülálló, hiszen a magyar emberek elsősorban a bor- és a pálinkakultúra hívei. – A prémium minőségű whisky nyújtotta élményeket szerettük volna megosztani a vendégeinkkel. A whisky a téli időszak itala, és az első rendezvény sikerét látva úgy gondoltuk, ősztől tavaszig tartó tematikus whiskyestsorozatot rendezünk, hiszen ennek az italnak is kiterjedt világa van. A mostani alkalom a skót whiskyé volt, a scotché, a következő találkozásunkkor, november 21-én pedig ír whiskykkel ismerkedhetnek meg a vendégek. Karácsonykor még nagyobb meglepetéssel rukkolunk elő: kanadai és walesi whiskyvel szeretnénk kényeztetni a szinte már törzsközönséget. A minőségi italokat egy kedves külföldi partnerünk segítségével kutatjuk fel és szerezzük be, aki egyébként német whiskynagykövet. Németországban klubok, baráti társaságok alakulnak abból a célból, hogy a whiskykülönlegességeket tesztelhessék. Mi is erre törekszünk, a Player’s pedig ideális helyszín hozzá – árulta el Gaál Miklós, a Player’s egyik vezetője. – A whiskyest egy kicsit más, mint a Balaton mellett megszokott borvacsorák. Először is bevezetjük a vendégeket a whiskyk világába, beszélünk az előállító régiók történetéről, az adott ország whiskys hagyományairól és a felvonultatott whiskyről. A nagyszerű nedűk mellé más-más fogás is társul, a program az egész estét felöleli – tette hozzá. – Ennek az alkoholfajtának is megvannak a minőségi kritériumai, mint nálunk a pálinkának, az igazi whisky eddig talán el sem jutott Magyarországra.

Player’s Restaurant & Bar Vonyarcvashegy, Fürdő utca 3. www.players-lounge.hu

játék az élet öröme, légy játékos benne!

Wellness Brunch – Ízélmény és fürdővarázs

Az őszi és téli hónapokban se mondjon le a fürdőzés élményéről, a kikapcsolódásról és a kényeztetésről. Jöjjön el egy egész napra szállodánkba családjával, barátaival együtt és élvezze a szálloda uszoda, szaunasziget és élményfürdő szolgáltatásait. Emellett a Magyar Termék Nagydíjas Attila éttermünk bőséges svédasztalos ebéddel is kedveskedik Önöknek.

Egész napos uszoda, szauna-sziget, élményfürdő használat, valamint bőséges büféebéd

Ár: 5 999 Ft/fő/alkalom Gyerekeknek 6 éves korig ingyenes. Érvényes: 2015.10.01–12.23.

Tel.: +36 83 501 500 | e-mail: [email protected] | www.carbona.hu | 8380 Hévíz, Attila u. 1.

MAGYARORSZÁGON EGYRE KISEBB A BECSÜLETE A JÓ ZENÉNEK

Recommend Documents