E
ÖSSZEGZÉS Ez a beszámoló a magyar BaCuLit trénerek teljesítési munkanaplóiban
taláható
információ
elemzését
és
összefoglalását tartalmazza. Ez a tanulmány dokumentálja azokat
a tantárgyi írásbeliség témakörben tartott
továbbképzéseket,
melyeket
a
trénerek
egyes
intézményekben tartottak. A beszámoló kiemeli azokat az akadályokat, nehézségeket, melyek felmerültek, a rájuk vonatkozó megoldásokat, és ajánlásokat fogalmaz meg a
ORSZÁGJELENTÉS Magyarország
további fejlesztéseket illetően.
Szabó Ildikó Tanárképzésben oktató, írásbeliség témáj projektekben kutató; az ADORE Comenius projekt tagja, tréner és kutató a BaCuLit és ISIT projektekben.
Implementation Strategies for Innovations in Teachers’ Professional Development/ISIT 539512-LLP-1-2013-1-DE-COMENIUS-CAM The Project has been funded with support from the European Commission This publication reflects the view only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.
1
Rövidítésjegyzék ADORE= Teaching Struggling Adolescent Readers in European Countries. A comparative study of “good practice” in European countries. Comenius Multilateral project BaCuLit= Basic Curriculum for Teachers’ In-Service Training in Content Area Literature in Secondary Schools, in-service training course developed within the Comenius Multilateral project bearing the same name bek.= bekezdés CAL= Content Area Literature; tantárgyi írásbeliség CPD= Continuous/Contiuing professional development ISIT= Implementation Strategies for Innovations in Teachers’ Professional Development. A Comenius Multilateral project NGO = Non-governmental organization OECD= Organization for Economic Cooperation and Development Par.= paragrafus PIRLS = Progress in International Reading Literacy Study PISA = Programme for International Student Assessment
2
Tartalomjegyzék Rövidítésjegyzék
2
Az ISIT projekt magyarországi háttere
5
Nemzeti háttér
6
Hogyan szerveződik a tanártovábbképzés Magyarországon? Sajátos törvényi háttér
6 7
Minőségellenőrzés a tanártovábbképző programok esetében Magyarországon
8
Egyéb vonatkozások
9
Általános meglátások Magyarország esetében
9
A program implementációja a tanárképzés különböző fázisaiban
9
A BaCuLit és az ISIT integrálása már meglévő literációs programokba
9
‘Beetető’ stratégia és egész tantestületet megcélzó megközelítés
10
Az implementációs időszakban a BaCuLit-trénerek által végzett tevékenységek dokumentálása
9
Az OFI trénerei
9
Főállású, pedagógiai intézeteknél és regionális tanárképző központokban dolgozó trénerek 10 Budapest, II. kerület
10
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
10
Nógrád megye
11
Főállású tanárok (félállású trénerek pedagógiai intézetekben) Salgótarján
3
12 12
Budapest, Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, valamint a Katolikus Pedagógiai Szervezési És Továbbképzési Intézet
12
Kőbányai Keresztury Dezső Általános Iskola, a Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest Kutatók, felsőoktatási oktatók
13 13
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Comenius Kar (Tanítóképző Kar)
13
Kaposvári Egyetem
14
Megbeszélt témák és a lépések eredményei
14
A tapasztalatok összegzése/ ajánlások
21
Hasonlóságok
21
Különbségek
22
További megjegyzések
24
Bibliográfia
26
Függelék BaCuLit trénerek, akik dokumentálták a CAL/ BaCuLit kurzus implementációját a teljesítési naplójuk kitöltésével
4
27
Az ISIT-projekt magyarországi háttere A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara testületként 2006-ban kapcsolódott be nemzetközi olvasástanítási kutatásba az ADORE projekt tagjaként. A kutatócsoport feltérképezte a jó literációs gyakorlatokat. Ezt követte egy alaptanmenet kifejlesztése, értékelése és megvalósítása gyakorló tanárok továbbképzésére az olvasás mint össztantárgyi feladat tanítására felső tagozaton és középiskolában (BaCuLit), amely projekt eredményeit felhasználva a tanárképzéssel foglalkozó szakemberek továbbképzésével (szűk célcsoport) eljutunk a felső tagozatos és középiskolai tanárokhoz (második célcsoport), ami pozitív hatással lesz az alacsony literációs készséggel rendelkező tanulók hosszútávú célcsoportjára (legtágabb célcsoport) (ISIT). Jelenleg tagjai vagyunk az Európai Literációs Hálózatnak (European Literacy Network; EuLit) mely egy olyan ernyőszervezet, mely egyesületeket, alapítványokat, kutatóközpontokat foglal magában, melyek közös célja, hogy erősítse a társadalmi köztudatban a literáció fontosságát, felhívja a figyelmet azokra a lehetőségekre, melyek a javítás terén rendelkezésre állnak. Az elmúlt évtizedben a főiskolai kar három kutatója aktív résztvevői voltak ezeknek a nemzetközi literációs projekteknek, az eredményeket országos és nemzetközi konferenciákon, főiskolai hallgatók és gyakorló tnárok körében ismertették. Az ADORE projektben a jó gyakorlat magyarországi példáit keresték, Steklács János a szerzője a metakognícióról és olvasási stratégiákról írt fejezetnek az ADOREkönyvben. A BaCuLit projektben 2011 októbere és 2012 júniusa között 20 tanárt képeztek ki, részt vettek a metakognícióról szóló modul kidolgozásában. Mindeközben tanártovábbképző kurzusokat vezettek és a kutatási eredményeket ott, valamint a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán a pedagógus hallgatók képzésébe is beépítették. A három oktató/kutató lefordította a BaCuLit tanári munkafüzetet magyarra lehetővé téve, hogy az elérhető legyen minden érdeklődő tanár számára. Továbbá ez a kutatócsoport felkérést kapott egy olyan tankönyv- és munkafüzet-sorozat megírására 1-8. évfolyamon, mely valamennyi stratégiát magában foglalja. A BaCuLit projektben az OFI képviseletében egy hazai szakértő követte a kecskeméti csoport munkáját és írt jelentést a BaCuLit magyarországi megvalósításáról. Ezen tapasztalat és biztató eredmények birtokában kapcsolódott a Kecskeméti Főiskola az ISIT-projektbe és nagy várakozással volt egy blended kurzus kidolgozása iránt a literáció témájában. Az OFI is bekapcsolódott a korábbi együttműködés és az oktatáspolitikában bekövetkezett változások miatt. A projekt első fázisában a résztvevő országok Információs Napot szerveztek a projekt beharangozása és résztvevők toborzása érdekében. Mivel az akkori állapot szerint továbbképzést vagy pedagógia intézet (az OFI irányítása alatt), vagy felsőoktatási intézmény (mint pl. a Kecskeméti Főiskola) indíthatott, a két 5
magyarországi ISIT partner megosztotta a toborzás feladatát oly módon, hogy a velük kapcsolatban álló és azonos területen működő szerveknek, szervezetnek, intézményeknek küldte el a meghívó levelet. 2014. január 23-án 30 résztevő jött el a budapesti Info-Napra, akik közül a Kecskeméti Főiskola (a projekt szakmai munkájának magyarországi felelőse) ki tudta választani azokat, akiket a kurzusba meghívott. A kiválasztási folyamatban az egyik kritérium az volt, hogy az ország különböző régiói képviselve minden olyan lehetséges intézménnyel, amely a BaCuLit-ot meg tudja valósítani.
Nemzeti háttér Hogyan szerveződik a tanártovábbképzés Magyarországon? Új törvények születtek 2011 decemberében, a Nemzeti köznevelésről szóló és a Felsőoktatási törvény. Ezek a törvények a pedagógusképzés és –továbbképzés tekintetében új rendelkezéseket léptettek életbe, melyek fokozatosan kerültek bevezetésre, s melyek alapjaiban változtatják meg az oktatást. A tanári munkának egyfajta külső értékelési rendszere, illetve életpályamodell került bevezetésre. A reform a tanárok fizetésében is jelentkezni fog. A fő célja ezen változásoknak a tanítás szakmai presztízsének és színvonalának emelése. Magyarországon a pedagógus-továbbképzés központi szervezésű, irányítású és finanszírozású rendszerben működik. A 2011. évi CXC törvény 62 § (1) bek. szerint valamennyi pedagógus számára kötelező a hét évenkénti pedagógus-továbbképzés. A továbbképzési kötelezettségek szempontjából figyelembe vehető egyéb képzések kivételével, a beiskolázási terv csak a továbbképzési jegyzékben szereplő továbbképzéseket tartalmazhatja. A 277/1997 (XII.22.) rendelet a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó döntési jogkörébe tette a köznevelési intézmények öt évre szóló továbbképzési programjának jóváhagyását. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő intézmények esetében ezt a Tankerületi igazgató teheti meg. A tanártovábbképzési programoknak a felülvizsgálatára évente egy alkalommal kerülhet sor. A nevelési-oktatási intézmény beiskolázási terve – a Rendeletben meghatározott képzések kivételével – csak olyan továbbképzést tartalmazhat, amely szerepel a továbbképzési jegyzéken. Az akkreditált továbbképzések jegyzéke a térítési díjjal együtt az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu/tovabbképzes/pedakkred) megtalálható.
6
Az 1997-es kormányrendelet hét évente rendszeres továbbképzésen való részvételt ír elő a pedagógusok számára, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanároknak hét évenként 120 tantervi órát kell sikeresen elvégezniük szabadon választott témában, de akkreditált továbbképzési formában. A kötelező képzéseken való részvétel korhatára a Nemzeti Köznevelési törvény hatályba lépésekor az eddigi 50 év helyett két évvel nőtt azoknak a pedagógusoknak az esetében, akik a törvény 2012. szeptember 1-jei hatályba lépésekor az 52. életévüket betöltötték. Ők már nem kötelezhetők a pedagógus-továbbképzésen való részvételre. Az 52 évnél fiatalabb pedagógusok számára az eredetinél hosszabb az időintervallum, azaz 55 éves korig kötelező a részvétel. A 277/1997. Korm. rendelet 4. §-a előírja, hogy: „ pedagógus a pedagógus munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hó első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenötödik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a Nkt. 62 § (2) bekezdésében szabályozott továbbképzésben”. Amelyik pedagógus önhibájából nem vesz részt a 7 évente kötelező továbbképzésen, vagy nem fejezi be azt, állását veszítheti. Módosult a továbbképzés finanszírozási rendszere.
A megváltozott pedagógus-továbbképzésekre
vonatkozó 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet értelmében „a pedagógus továbbképzés az állami közfeladat-ellátás keretében térítésmentes”, tehát az állami és önkormányzati fenntartású intézményekből jelentkező pedagógusokat képzési költség nem terheli. A nem állami – nem önkormányzati intézmények pedagógusai számára a képzés térítéses. Számukra az összeget a fenntartó és a munkáltató hozzájárulása, valamint a résztvevő saját befizetése biztosítja. Ha a részvétel a pedagógus minősítéséhez szükséges, a fenntartó a teljes összeget finanszírozhatja.
Sajátos törvényi háttér Az Oktatási Hivatal (OH) a PedAkkred rendszeren keresztül vezeti a pedagógus-továbbképzések jegyzékét, folyamatosan aktualizálva (online módon). A jegyzékre kerülés kérelemre történik, alapja az adatszolgáltatás, igazgatási szolgáltatási díja minden esetben 20.500 forint. Az első adatszolgáltatással egyidejűleg be kell jelenteni – legkésőbb a program szervezését megelőzően 21 nappal – a szervezés első időpontját és helyszínét. Az aktuális időpontok és helyszínek ezentúl a jegyzékről is megtekinthetőek lesznek. Adatszolgáltatást és jegyzék-kérelmet csak érvényes alapítási engedélyhez kapcsolódóan lehet benyújtani. 7
A jegyzékre kerülés után már csak az új szervezésekről kell adatot szolgáltatni (új helyszínek és időpontok) a szervezést megelőzően legalább 21 nappal. Jegyzékbe kerülés feltételei: -
A szervező rendelkezik a jóváhagyott program hozzáférési jogával (ezt a hozzáférési jogot az
alapító adja a rendszeren keresztül). -
A szervező adatot szolgáltat a PedAkkred új adatszolgáltatási űrlapján.
-
Jegyzékkérelmét kinyomtatja, pénzügyi adatlapját kinyomtatja. Ezeket, és az igazgatási
szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást megküldi az OH Közoktatási Akkreditációs Osztályának. A Kormányrendelet8./A § (7) bekezdésében előírja a minőségbiztosítással kapcsolatos kötelezettséget. 2010. január 15-ével megszűnt az indítási engedélyezési eljárás, mert a pedagógus-továbbképzések szervezése
szolgáltatásnak
minősül.
A
szervezőnek/indítónak
a
szolgáltatási
tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályait, valamint a felnőttképzési törvény előírásait kell figyelembe venni és betartani.
Minőségellenőrzés a tanártovábbképző programok esetében Magyarországon Tanártovábbképző programot az jogosult hirdetni, aki rendelkezik program akkreditációval, és a képzési program szerepel a pedagógus továbbképzési nyilvántartó rendszerben (pedakkred). Támogatott képzések esetén (melyet a 2013. évi LXXVII törvény szabályoz) a képző intézménynek engedéllyel kell rendelkeznie (ez korábban az intézmény akkreditációt jelentette). A továbbképzés szervezője a továbbképzés indításának első éve kivételével minden év március 31-éig elkészíti a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezését, és elektronikus formában, a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal megküldi az Oktatási Hivatal részére (amely a pedagógus-továbbképzések nyilvántartására és ellenőrzésére kijelölt szerv). Az összegezésnek tartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevők létszámát, valamint azokat az információkat, amelyekből a résztvevők elégedettsége megállapíthat.
8
Egyéb vonatkozások A pedagógus életpályamodellt 2013-ban vezette be Magyarországon a 326/2013 (VIII. 30). kormányrendelet. Eszerint a modell szerint a pedagógusok kötelesek részt venni továbbképzésben; a fő változás ezen területen az, hogy nem gyosíthatják fel szakmai és ezzel együtt jövedelembeli előmenetelüket a 120 órás kötelező továbbképzés teljesítésével, ahogyan korábban tehették; az ilyen kurzusok teljesítése továbbra is kötelező a munkahelyük megtartásásához. Ez alapvető változás, főként azért, mert a továbbképzésben való részvétel iránti motivációt érinti. Az elmúlt három évben az oktatás Magyarországon alapvető és nagyon jelentős változásokon ment át. A legfontosabb ezek közül a pedagógus életpályamodell bevezetése, amely a pedagógus külső szakértők által történő minősítését is magában foglalja. Ennek a folyamatnak a végeredménye meghatározza szakmai előmenetelüket és jövedelmüket. A tanárok gyakran úgy látják, hogy nincs lehetőségük betekinteni a továbbképzésre kínált kurzusok tartalmába. Túl sok kurzusról állították már azt, hogy új és innovatív; a tanárok szkeptikusok ezeket illetően.
Általános meglátások Magyarország esetében Minden trénerünk magasan képzett, kiváló, a CAL kurzusok iránt elkötelezett, magas elvárásokat támasztó szakember. Tudásuk és szakértelmük legjavát adták ilyen témájú kurzusok implementációja során. Íme egy lista a siker stratégiáiról:
A program implementációja a tanárképzés különböző fázisaiban Mivel néhány trénerünk tanárképzésben dolgozik, az volt a meglátásuk,hogy akár a teljes modult, akár annak egyes moduljait is lehetne a felsőtagozatos vagy középiskolai tanárképzésbe integrálni. Az egyetemeken a módszertan, sajnos, nem tartozik a kiemelten fontos területek közé, azonban, nagyon lényeges lenne ahhoz, hogy az oktatás egészét sikertörténetté tegyük. A BaCuLit egy vonzó és nagy benyomást tevő CAL kurzus, a tartalmát az elsődleges képzésbe is integrálni kellene.
A BaCuLit és az ISIT integrálása már meglévő literációs programokba Számos tréner, főként az OFI-nál dolgozók, hangsúlyozták: több modult könnyedén és nehézségek nélkül 9
lehetne
integrálni
már
meglévő
tanárképző
programkba,
például
szaktanácsadóknak,
tankönyvszerzőknek. Az ilyen szemléletű megközelítés a BaCuLit-ot a tanárok még szélesebb köréhez juttatná el.
‘Beetető’ stratégia és egész tantestületet megcélzó megközelítés Kiderült, hogy egy rövid (5 órás) bevezetés az egész kurzus alapgondolataiba elég lehetne ahhoz, hogy a tanárok még többet akarjanak megtudni az egész kurzusról. Jól működött, amikor “teljes tantestület” megközelítést alkalmaztak: egy mini-kurzus, amelyet az egész tantestületnek kínáltak, továbbfokozta néhányak érdeklődését.
Az implementációs időszakban a BaCuLit-trénerek által végzett tevékenységek dokumentálása A
minisztérium
háttérintézménye,
kutatás-fejlesztés
és
pedagógiai
szolgáltatások
területén
tevékenykedik. Pedagógus alapképzésben nem, viszont továbbképzésben fontos faktor. Az ISIT nyári kurzusa után azonnal beszámoltunk az intézet főigazgatójának, vázolva a lehetséges megoldásokat. Nem zárkózott el ettől;, további egyeztetést ígért más partnerek bevonásával. Erre azonban már nem került sor az előre nem látható változások miatt. November 5-én belső szakmai napon kb. 25 fős közönség előtt mutattuk be a BaCuLit képzés lényegét, valamint az ISIT és az ELINET projektet. November 26-án a pedagógus képzés fejlesztésére irányuló kiemelt projekt szakmai vezetőjével készült riport a BaCuLit implementáció lehetőségéről. Az új tankönyvek bevezetése jó alkalmat teremt arra, hogy az olvasásértési stratégiák megtanításának módszereit is terjesszük az iskolákban. Ezért az OFI-nál ennek a két szakmai feladatnak szorosan össze kellene kapcsolódnia. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben megvalósuló TÁMOP 3.1.2-B projekt Megújuló tankönyv címmel rendezett szakmai nemzetközi konferenciát 2014. november 12‒13-án Budapesten.
Főállású, pedagógiai intézeteknél és regionális tanárképző központokban dolgozó trénerek Budapest, II. kerület A II. kerületi iskolák igazgatói 2014.09.11-én tájékoztatás kaptak a BaCuLit és az ISIT fő célkitűzéseiről annak érdekében, hogy tájékoztassák a kollégáikat, és támogassák őket a képzés megismerésében. A 10
témával kapcsolatban csak néhány kérdés érkezett, de sokan felírták a projektinformációk elérhetőségeit. A vezetők mint szaktanárok nem érdeklődtek a kurzus iránt. A cél az volt, hogy legyen elég információjuk a képzésről, mert amiről nem tudnak, azt nem támogatják, és nem engedik el a tanfolyamra a pedagógusokat. A továbbiakban már lehet hivatkozni erre a tájékoztatóra. A II. kerületi munkaközösség-vezetőknek 2014.09.11-én és 09.18-án 2-2 órában, összesen 35 fő számára volt tájékoztatás a BaCuLit és az ISIT fő célkitűzéseiről. Megbeszélték a PISA eredmények kapcsán a 2020-as elvárásokat. Megismerték a BaCuLit óratervezési keretét és tantervét. Az első alkalommal 25 fő, a második alkalommal 10 fő volt jelen. A kollégák különböző szakos tanárok voltak, az adott tantárgy kerületi felelősei.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Valamennyi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei általános iskola és középiskola igazgatója tájékoztató levelet kapott. Az olvasás össztársadalmi feladat címmel egy hat alkalomból álló interaktív továbbképzési programot hirdettünk az általános iskolák felső tagozataiban és a középiskolákban tanító pedagógusok számára 2014 augusztusában. A továbbképzés célja az volt, hogy bővítse a tanárok szakmai arzenálját a tantárgyspecifikus olvasás tanításában. A hat alkalomból álló program témái: 1. Az olvasástanítás fogalmának és jelentőségének változása. Óratervezés. (2014/01/14) 2. Metakogníció és olvasási stratégiák. (2014/10/28) 3. Támogató tanár-diák és diák-diák interakció; a diákok bevonása a tanulási folyamatba (2014/11/11) 4. Olvasmányok/Tananyagok és „Elmélyülés” a szövegben (2014/11/25) 5. Olvasási stratégiák/Diagnosztikus (formatív) értékelés) (2014/12/09) 6. Óratervezés /Saját óratervek elkészítése (2014. december– 2015. február, egyéni konzultációk) A képzésen 15 pedagógus vesz részt a megyéből. (Ugyanazok a pedagógusok.) A részvétel minden alkalommal teljes volt. 2014. október 18-ánegy lakótelepi iskola pedagógusai nevelési értekezleten hallottak a program fontosságáról. 80 pedagógus vett részt az értekezleten. 2015 januárjától rendszeresen részt vesz a BaCuLit-tréner az iskola munkaközösségi értekezletein, ahol az olvasás tanítása a téma. 2014. november 18-án, Szerencsen 28 pedagógus hallott tájékoztató előadást ebben a témában. 11
Nógrád megye A megyei pedagógiai intézet vezetője és az intézet munkatársai 2014. augusztus végén a BaCuLit programot megismerték, a nyári kurzusról készült beszámoló alapján az intézet nyújtotta lehetőségeket megbeszélték, érintve a CAL kurzus bevezetésének akadályait, akkreditációt, licenc problémákat. A pedagógusok érdeklődését mindenképpen fel kell kelteni a téma iránt. 2014 szeptemberében a pedagógia intézet továbbképzési felelősével egy megbeszélése a BaCuLit-tréner átnézte a meglévő képzéseket, megvizsgálták, ezekbe hogyan, milyen mértékben építhetők be a BaCuLit egyes elemei. Továbbá tanárképző főiskolával kapcsolatfelvétel a témával kapcsolatban is megvittaásra került. Megállapodás született, hogy a BaCuLit-tréner összeállít egy meglévő és a közeljövőben megtartandó 30 órás képzéshez vázlatot, forgatókönyvet, amelybe beilleszti a BaCuLit elemeit. Egy 30 órás továbbképzés a TÁMOP 3.1.4 Innovatív iskolák projekthez kapcsolódott, amelynek címe: „Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására”. A téma, a cél, a megvalósítás formája kötött volt, a 30 óra tartalma nem. Így sor került a BaCuLit projekt ismertetésére, egyes elemeinek bemutatására, kipróbálására 21 pedagógus (16 felsős szaktanár). A 21 pedagógusból 8an jelezték, hogy szívesen részt vennének CAL kurzuson, ha indul ilyen képzés. Szívesen részt vennének olyan tanórán is, ahol alkalmazás közben szerezhetnének tapasztalatokat a programról. Reciprok tanítás megismerése, kipróbálása volt a téma 2014 októberében egy képzésen. A bemutatáshoz (modellezéshez) használt szöveg az RT ismertetése, leírása volt, így a módszer elméleti hátterét, technikáját is megismerték. A kipróbálásra szolgáló szöveg 6. osztály természetismeret tankönyvből való volt. Online kérdőív került összeállításra és kiküldésre közel 300 pedagógusnak és 150 intézményvezetőnek (kiválasztás véletlenszerű volt, vezetők esetében teljes körű) 2014 novemberében. A kérdőív a pedagógusok „képzési hajlandóságát” kívánta felmérni. A kérdések egyrészt a meglévő módszertani kultúrára, a különböző szövegfajták bevonásának mértékére, a tanítás szervezési módjára kérdezett rá.
Főállású tanárok (félállású trénerek pedagógiai intézetekben) Salgótarján
12
2014 szeptemberében, a BaCuLit-tréner a tagintézménye vezetőjének röviden ismertette a BaCuLit lényegét. Megbeszélték, hogy a következő munkatársi értekezleten bemutatja a tantestületnek (50 fő). Összeállított egy kb. 25 perces power point anyagot a BaCuLit projekt megismertetésére. Két fontos tényt emelt ki: nemzetközi kutatásokon alapul és fokozottan kiemelt terület problémájára kínál megoldást. Az összevont általános iskolák társadalomtudományos munkaközösség vezetőjével egyeztetve 2014. októberben a legközelebbi összejövetelükön a BaCuLit projekt ismertetésére került sor. A már meglévő anyagot használva, de az előző bemutató tapasztalatait is hasznosítva, több információ hangzott el a Hattie-féle kutatásról.
Szintén októberben az összevont iskolák igazgatójával
megállapodva az intézményegység-vezetőknek a BaCuLit képzésről egy rövidített verzió került bemutatásra. Az érdeklődés nagyfokú volt. A KLIK irodavezetője is részt vett az értekezleten, és igen pozitívan nyilatkozott a projektről.
Budapest, Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, valamint a Katolikus Pedagógiai Szervezési És Továbbképzési Intézet 2014. augusztus 18-án az iskolaigazgatóval és a gimnáziumi igazgatóhelyettessel megbeszélés volt a kompetenciafejlesztés
(szövegértési,
természettudományos)
lehetőségeinek
és
módszereinek
fejlesztéséről a Patrona gimnáziumban. A BaCuLit-tréner felkérést kapott, hogy tartson előadást a gimnáziumi tanévnyitó értekezleten. Az előadásra 2014. augusztus 27-én, szerdán, 45 fő jelenlétében került sor. Több tárgyalás után a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet természetismeret tantárgygondozójával, a BaCuLit képzésen elsajátított ismeretek (tantárgyi írásbeliség CAL és szövegértési
kompetenciafejlesztés)
továbbadásának
lehetőségéről
a
természetismeret
tanártovábbképzésen, 2014. november 26-án előadást tarthatott a BaCuLit-tréner a természetismeret tantárgy szakmai továbbképzési napján. 2014. október 15-én felkérés érkezik, miszerint a BaCuLit képzésen elsajátított ismeretek (tantárgyi írásbeliség CAL és szövegértési kompetenciafejlesztés) továbbadásának lehetőségére nyílik lehetősége a BaCuLit-trénernek az Öveges József Tanáregylet, a Sík Sándor Tanáregylet, a Szívvel és Lélekkel Óvodapedagógusok Egyesülete, a Tanítók Fekete István Egyesülete és a Katolikus Pedagógiai Szervezési 13
és Továbbképzési Intézet „Fejlődjünk, hogy fejleszthessünk!” című közös konferenciáján. Az előadás 40 perces, címe „Kompetenciafejlesztés-tehetséggondozás és az Európa 2020 célok”. Az előadás időpontja: 2014.
december
5.
A
meghívó
elérhető
itt:
http://www.kpszti.hu/system/files/meghivo_2014_12_05_0.pdf. Kőbányai Keresztury Dezső Általános Iskola, a Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest 2014. szeptember 9-én a Pedagógiai Szolgáltató vezetőjével és munkatársaival megbeszélés a CAL céljairól. Lehetőségek kínálkoztak tanfolyam tartására maximum 15 órában, maximum ennyiről állíthatnak ki tanúsítványt. Nagyon jó lenne az akkreditáció, könnyebbé tehetné a tanfolyam szervezését.
Kutatók, felsőoktatási oktatók Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Comenius Kar (Tanítóképző Kar) 2014. május közepén a tanító szakmódszertanosok vezetőjével tartott megbeszélésen a BaCuLitprogram bemutatásra került; a szaktárgyak módszertanosait is érdekelte ez a téma. 3-4 órában tájékoztatóra kerül sor 2015 tavaszán számukra. 2014 áprilisában a főiskola rektori megbízottjával a nyári továbbképzésen való részvételről (ISIT Summer School) kapcsán az új módszer esetleges terjesztéséig mindent megbeszéltünk, s támogatásáról biztosított. Az Alternatív pedagógiák című modulban (egy féléves tárgy) ismerkedhetnek meg a módszerrel a hallgatók (szeptembertől, és tetszik nekik). 2014. október 11-én a tanártovábbképző igazgatójával tartott megbeszélésen a programot megismerte, és a terjesztés lehetőségéről folyt egyeztetés. Nem zárkózna el egy 30 órás továbbképzés meghirdetése elől. 2014. november 27-én a gyakorló iskola igazgatójával (egy konferencia „hozadékaként”) volt egyeztetés. Egy konferencián 15 percben BaCuLit- mozaikokat villantott fel a tréner, amelynek a végén az igazgató és helyettese egy pár órás ismertetőt kértek a tantestületnek. Kaposvári Egyetem A Felnőtt- és Szakképzési Csoport egyik vezetőjével szeptember elején egyeztetés zajlott arról, érdekes
14
lehet-e egy CAL- továbbképzés az egyetem számára. Az elképzelés támogatásra talált. Az egyetemnek van egy Felnőtt- és Szakképzési Csoportja, ahol szakirányú és egyéb továbbképzéseket szerveznek. Egyszerre nagyjából 2-3 képzés fut félévente. Népszerű a közoktatás-vezetői, illetve most a drámapedagógia. Tanárképzés az egyetemen nincs.
Megbeszélt témák és a lépések eredményei Létrejött a Magyar BaCuLit Társaság a Magyar Olvasástársaság (magyarországi jogi személy) szervezeti keretein belül. Az OFI meghatározott időszakra (pl. évről évre) vásárolja meg ettől a társaságtól a tananyagokat és a licence-jogot. Ennek birtokában hirdethetne az OFI Baculit tanár-továbbképzéseket, lehetőleg önköltségesen, akár ingyenesen. (Jelenleg BaCuLit trénerek közül három OFI-alkalmazott, további 4-5-en pedagógiai intézet dolgozói, további 3 felsőoktatási intézmény oktatója.) Ha a trénerek munkaköri feladatként teszik: OFI-vagy pedagógiai intézet alkalmazottként vezetik a kurzust, akkor annak ára leszorítható. Egy másik lehetőség a jelenlegi továbbképzési fejlesztések során felhasználni, beépíteni. (Lehetséges terv, hogy a tankönyvhasználói képzésbe beépül.) A program magyar adaptációját a németországi központ (Köln) engedélyezi, támogatja, ösztönzi. A továbbfejlesztéshez a magyarországi szakértelemben e kiképzett 13 fő és Kecskemét rendelkezésre áll. A képzést az OFI vezetője érdekesnek találja, de momentán az intézetnek nagyobb jelentőségű ügyeket kell megoldania. A korábbi években a kompetencia alapú programcsomagok fejlesztésével együtt a szövegértéshez kapcsolódó
pedagógus-továbbképzések
is
kerültek
a
pedakkred
kínálatába
(http://pedakkred.oh.gov.hu/PedAkkred/), főleg pedagógiai intézetek és cégek voltak az alapítói képzéseknek (Két kulcstéma: Szövegértés fejlesztése kommunikációközpontú módszerekkel a meglévő olvasás-szövegérétési
hiányok
azonosítása
és
kezelésük;
A
kompetencia
alapú
oktatási
programcsomagok alkalmazása.) Ezeknek a képzéseknek az akkreditációs ideje lejárt vagy a végéhez közeledik. A pedagógus-továbbképzések területén az OFI az utóbbi két évben jelent meg elsődlegesen az alternatív vitarendezéshez kapcsolódó képzéseket akkreditált. Ehhez kapcsolódott a 3.1.5 és a 3.1.1 projektekben közel 60 továbbképzés fejlesztése. A 3.1.1-ben a nevelési-oktatási programokhoz, a 3.1.5ben
a
megújuló
tartalmi
szabályozókhoz
kapcsolódóan
kerültek
képzések
fejlesztésre.
(http://www.ofi.hu/pedagogus-tovabbkepzesek). A pedagógus-továbbképzés rendszere átalakulóban van. Az OFI-képzések szakmailag átgondoltak, jók, a környezet viszont nem támogatja a pedagógusokat abban, hogy igénybe vegyék ezeket. Jelenleg nagyszabású országos és EU-támogatott projekt zajlik a Magyar oktatási rendszer megreformálására; nagyon gyümölcsöző lenne ebben a projektben akkreditálni egy, a literációról szóló képzést. 15
2014 októberében a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja és az OFI főigazgatója egyeztett egy lehetséeges együttműködésről az OFI és a Kecskeméti Főiskola között. Az ISIT pedagógiai szempontjai és módszertana bekerült az újgenerációs tankönyvek fejlesztési koncepciójába. A tankönyvszerzők az egységek szerkezetét az ISIT koncepcióval és stratégiákkal összehangolták, továbbá számos olyan feladatot illesztettek be, melyeket ISIT módszertannal lehet megoldani. A kísérleti tankönyvek vezető szerkesztőivel 2014. augusztusban folyt egyeztetés a képzőknek tartott képzések tartalmáról.Az 5 órás képzésbe beépültek a CAL kurzusból kiválasztott elemek is. Elvárás lett, hogy a készülő tanári segédanyagok közé kerüljön olyan is, amely a CAL kurzus elméleti és módszertani ismereteit közvetíti a tanárok számára. A kísérleti tankönyvek elemzése és értékelése a szövegértési stratégiák tanítása és tanulása szempontjából fontos lenne. A tankönyvek átdolgozásának lehetőségeit sorra kell venni ebből a szempontból. Lehetőség lenne a szoros együttműködésre az OFI és a Kecskeméti Főiskola szakemberei között: ellenőrizhetnék, hogy az olvasási stratégiák és a tantágyi literációs elemek megjelennek-e az újgenerációs tankönyvekben. 2015 februárjának végén 1500 szaktanácsadót képeztek az új generációs tankönyvekkel kapcsolatban; az ISIT stratégiák és módszerek is beépültek ezekbe a képzésekbe.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben megvalósuló TÁMOP 3.1.2-B projekt Megújuló tankönyv címmel rendezett szakmai nemzetközi konferenciát 2014. november 12‒13-án Budapesten. Ezen plenáris előadás keretében a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar dékánja mutatta be a konferencia szakmai közönségének a szövegértés szerepét a hatékony tanulásban. Az előadás prezentációja kikerült az OFI honlapjára és a konferencián megtartott előadásokból készített kötetbe is bekerül az előadás teljes szövege. Az alsó szekció vitaindító előadását a HunRa elnöke tartotta. Ebben is szó volt a szövegértés fejlesztésével kapcsolatos nemzetközi kutatásokról és módszertani ajánlásokról. Ez a prezentáció is megtalálható az OFI honlapján. Szeptemberben ezek a tankönyveket készítő szakemberek képzők képzése keretében kb. 100 tanárt képeztek ki arra, hogy 5-5 órás továbbképzéseket tartsanak a tanároknak az új tankönyvek használatáról. Ennek révén több mint kétezer pedagógus vett részt a kísérleti tankönyvek használatára 16
felkészítő továbbképzésen országszerte. Egy 2 órás kurzus került megtartásra egy általános iskolai tantestületnek az ISIT anyagokról (Bp. XXII. Kerületi Herman Ottó Általános Iskola). Két lehetséges módja van a CAL kurzusok széles körben elérhető tételére: •
bizonyos BaCuLit elemek integrálása már meglévő tanártovábbképző kurzusokba
•
Klébersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) bevonása azért, hogy a program ingyen
kínálható legyen a pedagógusoknak (ebben az esetben a KLIK az, aki fedezi a program költségeit). A továbbképzés zárásaként Nógrád megyében egy óravázlatot kellett beadniuk a pedagógusoknak, amelyben bemutatták, hogyan alkalmazzák a képzésen elsajátítottakat. A beadott vázlatok különböző minőségűek lettek, a szaktanárok esetében nagyon kevés esetben volt érezhető a képzés hatása, leginkább a már meglévő óravázlataikat küldték be. Ez valószínűleg azért is történhetett így, mivel a résztvevők nagy részének motivációja, abból fakadt, hogy 30 kredit pontos volt a program, illetve az intézményvezetők jelölték ki, kinek kell jönnie, nem érdeklődésük alapján, belső indítatásból vettek részt a képzésen. Azonban születtek nagyon jó BaCuLit-tervezetek is. A 21 pedagógusból 8-an jelezték, hogy szívesen részt vennének CAL kurzuson. Szívesen részt vennének olyan tanórán is, ahol alkalmazás közben szerezhetnének tapasztalatokat a programról. Az online kérdőívet Nógrád megyében közel 300 pedagógus közül 50 töltötte ki határidőig, az igazgatók közül csak heten. Az 57 kolléga közül 13-an alsó tagozaton tanítanak, felső tagozaton 26-an, középiskolában 18-an. •
A válaszadók közül 24-en teljes mértékben fontosnak, 21-en fontosnak tartották a tanítás
minőségét. Magasabbra értékelték, mint a tanuló képességeit és a családi háttér hatását. •
Az önálló ismeretszerzést akadályozó tényezők közül kiemelt értékeket kapott: motiváció hiánya
és a szövegértési problémák. A szókincsre vonatkozó kérdés esetén a pedagógusok szerint az általános szókincsbeli hiányosságok nagyobb befolyással vannak a tantárgy tanulására, mint a szaktárgyi szókincs, ezt nem érzik olyan nagy problémának a kollégák. •
A szövegértés/írás tanítását a válaszadók 91%-a nemcsak az alsó tagozaton látja feladatnak. Az
igazgatók közül 3-an viszont úgy gondolják, hogy ez csak a tanító nénik feladata, ennek ellenére szívesen részt vennének CAL képzésen.
17
•
Az összesítésből kitűnik, hogy a válaszadók szükségét érzik, hogy minden pedagógusnak
felkészültnek kell lennie a szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására, a 89% szívesen megismerkedne a tantárgyi írás-olvasás fejlesztésével. A válaszadók közül 33-an meg is adták elérhetőségüket, várják a képzéssel kapcsolatos további információkat. •
A képzés időtartamáról és típusáról nagyon megoszlanak a vélemények. A 30 órás tréning jellegű
képzés volt a legnépszerűbb, de a blended képzésnek is sokan örülnének. A várakozással ellentétben a 60-120 órás képzés nem aratott sikert, bár ez a képzés típusától függ valószínűleg. A kérdőív alapján egyik legfontosabb feladatnak tűnik az igazgatók, iskolavezetők megnyerése, a CAL programok hatásának felismertetése. A következő táblázat a válaszok arányát mutatja arra a kérdésre: „Mennyire tartja fontosnak?”
18
igen
nem
Tanulási stratégiák megtanítása
57
0
Metakognítív stratégiák megtanítása
54
3
Megfelelő tanár-diák interakció
57
0
Diák-diák interakció megvalósulása
55
2
Szakszókincs tanítása
53
4
Fejlesztő értékelés
55
2
A válaszadók közül 24-en teljes mértékben fontosnak, 21-en fontosnak tartották a tanítás minőségét. Magasabbra értékelték, mint a tanuló képességeit és a családi háttér hatását. Az önálló ismeretszerzést akadályozó tényezők közül kiemelt értékeket kapott: motiváció hiánya és a szövegértési problémák. A szókincsre vonatkozó kérdés esetén a pedagógusok szerint az általános szókincsbeli hiányosságok nagyobb befolyással vannak a tantárgy tanulására, mint a szaktárgyi szókincs, ezt nem érzik olyan nagy problémának a kollégák. A szövegértés/írás tanítását a válaszadók 91%-a nemcsak az alsó tagozaton látja feladatnak. Az igazgatók közül 3-an viszont úgy gondolják, hogy ez csak a tanító nénik feladata, ennek ellenére szívesen részt vennének CAL képzésen. Az összesítésből kitűnik, hogy a válaszadók szükségét érzik, hogy minden pedagógusnak felkészültnek kell lennie a szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására, a 89% szívesen 19
megismerkedne a tantárgyi írás-olvasás fejlesztésével. A válaszadók közül 33-an meg is adták elérhetőségüket, várják a képzéssel kapcsolatos további információkat. Két fő aspektusát az ISIT programnak hangsúlyozni kell: nemzetközi kutatási eredményeken alapul,, és egy kiemelten fontos problémára kínál megoldást. 2014. augusztus 27-én a Patrona Gimnázium 45 fős; 2014. augusztus 28-án a Patrona Általános Iskola 38 fős tantestületének képzése került sor. Az alsó tagozaton (1-4. évfolyam) tanítók azt gondolják, hogy a literációs készségek tanítása nem feladat felső tagozaton illetve középiskolában. Az olvasás készség szintű elsajátítása már alsó tagozaton be kell, hogy fejeződjék, és a későbbiekben azt automatizmuskén használják a tanulók. A felső tagozaton illetve középiskolában tanító tanárok pedig úgy vélik, hogy a literációs készségek fejlesztésének beillesztése szaktárgyi óráikba túl sok időt emészt fel. Csak néhányuk értette meg, hogy ez egy mód és lehetőség lenne a tanítási és tanulási folyamatok hatékonyabbá tételére. Főként a fejlesztőpedagógusok azok, kik ilyen jellegű továbbképzést fontosnak tartanának, ugyanakkor ők nem egész osztályokat és nem tantárgyakat tanítanak. Tantárgyi literációs kurzusok, főként a BaCuLit, nem ismertek széles körben. Még nem volt kellő idő szentelve arra, hogy ezeket a kurzusokat oktatási szakemberek, és/vagy pedagógusok maguk is megismerhessék. A tanárok túlterheltek mindennapi feladataik végzésével. Habár érdeklődők és meglehetősen motiváltak, nagy kihívás számukra az adminisztratív feladataik és a továbbképzések iránt meglévő szakmai érdeklődésük összehangolása, egyeztetése. A tanártovábbképzésben a kurzusok során eltöltött idő munkaidejükben való beszámítása megoldás lehetne. A másik lehetőség motiválásukra az lenne, ha szabadságot vehetnének ki a továbbképzések idejére. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67§ (2) szerint a pedagógusoknak 22-26 kontakt, oktatással-neveléssel eltöltött órájuknak kell lenniük hetente, ezen felül 32 óráig az intézményvezető által elrendelt, oktatással, neveléssel le nem kötött időben a neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatot kell végezniük. Javaslatunk az, hogy ez az idő hadd legyen a BaCuLit tréningre fordítható, és számítódjék be abba a heti 32 óráig lekötött munkaidőbe, melyet a pedagógusnak oktatással, neveléssel eltöltött feladatokra kell kötelezően fordítania. Szintén gyakorlati problémát jelent a pedagógusok helyettesítése továbbképzések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67 § szerint a helyettesítés beleszámít a tanár kötelező 20
munkaidejébe, mely feladatot pótlék nélkül kell elvégeznie. Tanártovábbképzésben hétköznapon részt venni az iskolavezetés számára komoly tervezést jelent, másrészt többletórákat azoknak a kollégáknak, akik a hiányzó tanárt helyettesítik. Összegzésként azt kell megállapítanunk: komoly érdekellentét van ebben a tekintetben az iskola/intézmény és a pedagógus között. A tanár akkor motivált továbbképzésben részt venni, ha az nem jelent többlet munkaidőt számára. Ugyanakkor, annak a tanárnak a helyettesítése, aki munkaidejében vesz részt továbbképzésben, a tantestület számára jelent többlet feladatot; külön szervezést kíván az iskolavezetéstől, és – néha bizonyos esetekben- pótlékot kell fizetni azoknak, akik a távollévőt helyettesítik. A fentebb leírt szituációt mérlegelve a tantestületi továbbképzés lehetne az ideális megoldás. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a tanárok részvétele beleszámít munkaidejükben, senkit nem terhelne egyik kollégájának a helyettesítése sem. A pedagógusok tájékoztatása bármely új továbbképzésről nehézkes és bonyolult. Főként és elsősorban az intézményvezető az, aki naponta vagy hetente több tucat olyan e-mailt kap,melyek továbbképzések hirdetését tartalmazzák. Ezekben nincs megbízható információ ezeknek a képzéseknek a minőségéről és valódi tartalmáról. A tanártovábbképzések nagy piacot jelentenek azoknak az intézeteknek, testületeknek, amelyek ilyen kurzusokat kínálnak. Tudván, hogy a tanároknak részt kell venniük ilyeneken, az intézményvezetőket bombázzák hírleveleikkel, tájékoztató anyagaikkal. Ennek a rendszeres hadjáratnak, levélözönnek köszönhetően nagyon nehéz kiválasztani a magas minőséget garantáló kurzusokat.
Ez az oka annak, hogy az intézményvezetők nem továbbítják az információt a
tantestületeknek: nem szeretnék őket csalódásnak kitenni egy-egy színvonaltalan képzés esetén. A tanárok csalódása, csalódottsága valós probléma, hiszen közülük sokan vettek már részt olyan továbbképzésen, ahol egy-egy projekt teljesítésének elvárásait a magas részvételi arányhoz kötötték. Ez azt jelentette, hogy a kurzust nem ők maguk választották, hanem külső nyomás hatására vettek részt ilyen képzéseken. Továbbá túl sok olyan kurzus volt már, mely innovatívnak, újszerűnek hirdette magát; a pedagógusok nem bíznak már abban, hogy bármely meghirdetett kurzus újdonságot jelent a szakmájukban. Az anyagi források hiánya szintén akadályként került megemlítésre a naplókban. A jelenlegi szabályozás szerint
csak
az
állami
fenntartású
intézmények
pedagógusai
jogosultak
államilag
támogatott/finanszírozott továbbképzésre. Minden más fenntartó esetében vagy a fenntartó tudja ezt támogatni, vagy a pedagógus maga állja ezt a költséget. Ugyanakkor a pedagógusok számára a
21
továbbképzési kötelezettség fenntartótól függetlenül fennáll. Mindig nagyon nehéz meggyőzni arról bárkit is bármely szakmában, hogy a szakmai fejlődéséhez szükséges tréningek költségeit neki magának kell állnia, főként ha az adott szakma presztízse és anyagi elismertsége nem túl magas (mint ahogyan ez a pedagógusok esetében igaz). Összegzésként elmondhatjuk, hogy akkreditáció nélkül lehetetlen tantárgyi literációs tanártovábbképző kurzust indítani. Amíg egy ilyen kurzus nincs akkreditálva, azonban, műhelyfoglalkozások szervezhetők a tudásmegosztás fórumaiként. Habár a résztvevők nem kapnak pontokat (melyeket gyűjteniük kell a törvényi előírásoknak megfelelendő), a részvételükről igazolást kaphatnak. Később, amennyiben részt vesznek egy BaCuLit-kurzuson, ezek a műhelyfoglalkozások elfogadhatók lennének, és bizonyos mértékben beszámíthatók lennének a kurzus teljesítéséhez. Egyúttal motiválná a résztvevőket, hogy a teljes kurzusra jelentkezzenek, hiszen ezeket a pedagógusokat már „megfertőzné” a
BaCuLit
szemléletmód.
A tapasztalatok összegzése/ ajánlások Ajánlások döntéshozóknak Az akkreditáció sürgően szükséges. Egy ilyen tréninghez való széleskörű hozzáférést az biztosítana, ha az állam lenne az, aki megrendelne egy ilyen továbbképzést, és azt ingyen kínálná valamennyi pedagógusnak minden iskolatípusban. Egy tantárgyi literációs kurzus szükséges; ez közös meglátása az oktatás különböző területein dolgozó döntéshozóknak. Ez lehet különálló, önálló képzés, vagy bizonyos tantárgyi literációs elemeket lehet továbbképzésekben beemelni, integrálni. Tanárok, iskolaigazgatók, kurzusok és konferenciák résztvevői főként pozitív visszajelzést adtak. Azonban egy kissé kiábrándító volt a naplók feljegyzései szerint, hogy az iskolaigazgatók nem érzik az ilyen kurzust olyan fontosnak, mint a pedagógusok maguk. Ennek magyarázata lehet a már említett hírlevélözön tanártovábbképzésekől. Az OFI disszemminációs tevékenységei (publikációk és konferenciák) felhasználhatók lennének a BaCuLit megismertetésére az OFI-n belül és azon kívül is. A promóció kiemelten fontos: egy jól ismert, jól kialakított program presztízst jelent a pedagógusoknak.
22
Iskolaigazgatókat és döntéshozókat kell megcélozni, mivel nem látják a tantárgyi literációs kurzusok fontosságát a felső tagozatos és a középiskolai képzésben. Tartja magát az a konvenció, hogy az írásolvasás megtanítása az 1-4. évfolyam feladata. Habár a Nemzeti Alaptanterv (2012) és a kerettantervek (2013) nem ezt a nézetet képviselik, és a literáció szétterül a teljes alaptantervben, kutatásokból tudjuk, hogy az oktatás az a terület, ahol a változások a leglassabban kerülnek át a gyakorlatba. Éppen ezért nagyon fontos az iskolaigazgatókat, a döntéshozókat konferenciákon, műhelyfoglalkozásokon, szemináriumokon a legfrissebb kutatási eredményekről tájékoztatni, és meggyőzni őket az egész tantervet behálózó és átfogó literáció jogosultságáról.
Ajánlások tanártovábbképző kurzusok szervezőinek Tantárgyi literációs kurzusok, főként BaCuLit program/kurzus indítása sikertörténet lehet (csakúgy, mint a kooperatív tanulásról tartottak, mivel minden korcsoportban és iskolatípusban alkalmazható). A különbséget a tantárgyi literációs kurzusok és a TÁMOP 3.1.4. „B” modulja (kompetencia kurzusok) világossá kell tenni a tanárok számára. Az egyik legfontosabb hangsúlyozandó különbség az az, hogy nincs szükség extra, kiegészítő munkafüzetekre, tananyagokra ebben a kurzusban, mivel itt nem bizonyos szövegekkel való dolgozásról, hanem inkább a tanítási és tanulási folyamatokba beépítendő stratégiákról, módszerekről van szó. Nagy lehetőségek vannak egy ilyen kurzusban. Az oktatás alapvető változásokon megy keresztül az elmúlt években. Az újítások és reformok csak akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha nagy kiterjedésűek és egy időben több helyen vannak. A tantárgyi literációs/BaCuLit kurzusok megerősítésének ilyen hatása lenne. Szakmai szempontból a BaCuLit program tökéletesen illeszkedik az újonnan bevezetett szaktanácsadói rendszerrel; és természetesen minden tanmenettel kapcsolatos fejlesztéssel (pl. az újgenerációs tankönyvek, tananyagok fejlesztése, tanártovábbképzés). A pedagógiai szakmai szolgáltatások megújítása olyan rendszert fejlesztését jelenti, mely a pedagógusok számára nyújt szolgáltatásokat, a pedagógusok minősítését szaktanácsadói hálózattal támogatva. A BaCuLit a szaktanácsadók képzésében maradhatna vagy maradnia kellene (amint a nekik tartott 5 órás képzésben benne is volt). BaCuLit kurzusokat kellene nekik tartani, mielőtt iskolákba mennek látogatni. Ezeket a kurzusokat minősített BaCuLit trénerek tartanák. Ezeket az elemeket, melyek a BaCuLit-kurzus részei, a tanárképzésben is be kellene emelni. Habár az ISIT-projekt a továbbképzésre összpontosított, a képzésben résztvevőknek is meg kellene ismerkedniük a BaCuLit koncepcióval, hogy hosszú távú eredmények legyenek elérhetők a literációs készségek javít 23
sában. Ezen igény kielégítésére egy magyar trénercsapat felállítására van szükség. Az első csoportot azok alkotják, akik elvégezték az ISIT-kurzust (13 fő 1-es szintű BaCuLit tréner és 2 fő 2-es szintű BaCuLit tréner). A magyarországi képzések vezetőjét ki kell nevezni. Jelenleg a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskola Kara a BaCuLit magyarországi felelős szervezete. A Nemzeti BaCuLit Egyesület meg fog alakulni. Mivel a BaCuLit-nak nagyon magas minőségi színvonala van, éves megújító kurzusokat kell elvégezniük a trénereknek. Ezt az aspektust a trénerek maguk emelték ki az implementáció során. Nagyon elkötelezett és kiváló szakemberek, akik a rendszeres képzést maguk is fontosnak tartják. Mi a valódi elvárás a trénerek felé? Ezt a kérdést egy BaCuLit tréner tette fel. A „hogyan” nem világos: hogyan legyenek mások más kurzusok trénereitől, mik az igazi elvárások tőlük? Éves kurzusok, a tréninget látogatása segíthet nekik abban, hogy magukról mint trénerekről világos képet alkossanak.
Ajánlások a BaCuLit kurzus kidolgozóinak a kurzus fejlesztéséhez A tréning tartama optimális, a kontakt és a blended tanulási forma aránya ideális, a tréning struktúráját illetően nincs szükség alapvető változásra. Ahhoz, hogy ez a képzés illeszkedjen a tanártovábbképzés nemzeti kontextusában, minden éppen folyamatban lévő változásnak, reformnak véglegesítődnie kell. Az elméleti bevezetés nem volt a tanárok számára. Habár a BaCuLit célja az, hogy megváltoztassa a tanároknak a magukról alkotott énképét, kis apró praktikus lépések segíthetnének ezt a végső célt elérni. A BaCuLit-ról kijelentették a fejlesztői, hogy nem bármikor elővehető, kézre eső, azonnal felhasználható gyakorlati ötleteket ad; sokkal inkább a tanárok és a tanítás céljainak megváltoztatásáról szól, hogy belátassa a tanárokkal, hogy ezek az ötletek működnek a gyakorlatban; ahhoz, hogy motiváljuk őket arra, hogy többet tudjanak meg a literációról, főként a tantárgyi literációról, néhány praktikus ötlet „vonzerőként” működhet számukra. Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik a bemutató óráké, melyek nagyon hasznosak lennének. Modellórák vagy mikrotanítási részletek segíthetnének a tanároknak abban, hogy lássák és megértsék, hogyan lehet a gyakorlati tanításban megvalósítani a BaCuLit elemeket. Egy mentoriskola vagy iskolahálózat segíthetne ezt a célt elérni. A képzés gyakorlati oldalát erősítendő tantárgyi tanmenet hasznos lenne. A 2013-as kerettantervek már utalnak az olvasási stratégiákra és tartalmazzák azokat. Azonban ezek az utalások csak az anyanyelv és a magyar nyelv és irodalom tantárgyaknál jelennek meg. A többi tantárgy szaktanárainak nincs 24
útmutatójuk arra vonatkozóan, hogyan használják ezeket a stratégiákat a saját tárgyukban. Mivel a BaCuLit-nak mint tantárgyi literációs kurzusnak a célja az, hogy a teljes tanmenetbe integrálja a tantárgyi literációt, ezeket az elemeket hozzá kell adni a már létező kerettantervekhez. Tantárgyi munkafüzetek is kellenének, melyek a fent említett kerettantervekhez illeszkednek. Ezek olyan tanítási és tanulási tananyagok lennének, melyek a tantárgyi literációt a tanulóknak számos feladattal, a tanároknak bevezető résszel és magyarázatokkal segítenének megismerni, alkalmazni. Ezek az ajánlások visznek el minket a tantárgyi trénerek vagy literációs trénerek kérdéséhez. Az implementácis fázis során néhány trénernek az volt a benyomása, hogy a szaktanárok jobban bíznak a saját területükről jövő szakemberekben.
Sokkal autentikusabbnak tartanak valakit a saját
szaktárgyukból érkezve, mintha valakinek más a szakja, és úgy tart nekik képzést. Az autentikus szövegeket tartották a leghasznosabbnak az egyik, tanároknak szervezett tréningen. A tanároknak saját tantárgyukhoz tartozó szöveget kellett keresniük, és ezt nagyon hasznos tapasztalatként élték meg. Másokra a metakognicíó gyakorolt nagy hatást. Ez a visszajelzés fontos, mert segít a képzést a nemzeti igényekhez és elvárásokhoz igazítani. Azt is jelzi egyúttal, hogy ezek azok a területek, ahol a tanároknak (legalábbis Magyarországon) szakmai segítségre van szükségük.
Ajánlások oktatáspolitikusoknak A BaCuLit tanmenet néhány modulja nagy hatást gyakorolt mindazokra, akik megismerték a tartalmát. Mivel az oktatás egészének szerkezete alapvető változásokon megy át, a pedagógiai szakmai szolgáltatások körére is igaz ez, beleértve az OFI-t is. Az ISIT projekt kezdetekor az OFI két nagyszabású,a magyar állam és az Európai Strukturális Alap által finanszírozott projektben vett részt. Az egyikben az intézet kapta meg a pedagógiai szakmai szolgáltatások kialakításának és fejlesztésének feladatát. Ugyanakkor 2015. január 26-án, amikor az ISIT projekt nemzeti záró alkalmát tartottuk, már új rendelet mondta ki, hogy minden pedagógiai szolgáltatás 2015. április 1-jétől az Oktatási Hivatalhoz fog tartozni. Ez a helyzet a tanártovábbképzések jövőjéről is kérdéseket vett fel.
További megjegyzések A BaCuLit betűszó magyarul nagyon furcsa hangzású. Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehetne a magyarosabbá tenni, hogy vonzó legyen a pedagógusoknak. A szó így a „bakelit”-hoz hasonlít, egy műanyagfajta nevéhez. Egyrészt ez a rövidítés idegen hangzású, másrészt első hangzásra akár egy 25
természettudományos programra is emlékeztethet minket.
Az ISIT nyári egyetem alatt egy új
márkanevet javasoltunk: SzöSzi, mely feloldása „A szövegértés szintjei”. Ennek a szónak önmagában is van jelentése; könnyű kiejteni, barátságos, minden ellenérzést, melyet a tanárok a kurzus iránt érezhetnek, eloszlat. Nagyon jó lenne, ha alsó tagozatos tanítók is felvehetnék ezt a kurzust. Habár kimondottan felső tagozatos és középiskolai tanároknak készült, a tanítók is használhatnák bizonyos elemeit. Így a tantárgyi literációnak sokkal integráltabb megközelítését lehetne megvalósítani, mely a 12 évfolyamot kezeli egy egységként, és nem korlátozza a tantárgyi literációt a felső tagozatra és a középiskolára. Az olvasási nehézségek és az olvasási nehézségekkel küzdők jelensége elkerülhető lehetne, ha a tantárgyi literációs elemeket már az 1-4. évfolyamon is bevezetnénk. A kurzus hirdetése, promotálása nagyon fontos. Amint azt már említettük, nagy versengés folyik a továbbképző kurzusok között a tanárok toborzása során. Ezért megbízható és autentikus promóciós forrásokat kell keresni, hogy a tanárok meggyőződhessenek ennek a kurzusnak a magas színvonaláról. Mivel minden érintett –beleértve a trénereket, tanárokat, igazgatókat és egyéb szakembereketegyetértett abban, hogy a kiindulási pont a BaCuLit akkreditációja, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara akkreditációra benyújtott 60 órás BaCuLit tanártovábbképző tanfolyamot 2015 februárjában. Igazán reméljük, hogy a kurzus az akkreditációs elvárásoknak megfelel, és akár már 2015 őszén indíthatjuk a képzéseket.
26
Bibliográfia EU High Level Group of Experts on Literacy (2012). Final report http://ec.europa.eu/education/policy/school/doc/literacy-report_en.pdf Bund-Länder-Initiative zur Sprachförderung, Sprachdiagnostik und Leseförderung. 2012 Expertise„Bildung durch Sprache und Schrift (BISS) http://www.bmbf.de/pubRD/BISS_Expertise.pdf Gaile, Dorothee, “Teacher Training and Professional Development” in: Garbe, C., Holle, K. & Weinhold S. (Eds.) (2010a). ADORE - Teaching Struggling Adolescent Readers in European Countries. Key Elements of Good Practice. Frankfurt/Main et al.: Peter Lang, p. 189 ff Garbe, C. (ed.) Basic Curriculum for Teachers’ In-Service Training in Content Area Literacy in Secondary Schools (BaCuLiT) http://www.alinet.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=53&Itemid=50 Garbe, C. (ed.) Implementation Strategies for Innovations of Teachers’ Professional Development (ISIT) Comenius
Project
539512-LLP-1-2013-1-DE-COMENIUS-CAM
http://www.alinet.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=118&Itemid=197 Steklács, J. - Szinger, V. – Szabó, I.: „Teaching Adolescent Struggling Readers: a Comparative Study of Good Practices in European Countries”. In: Texts and Contexts: Collisions and Collusions Selected Papers. Vilnius University, Litvania. 2013. pp. 93 -103. ISSN 2351–4736 Steklács, J.- Szabó, I.- Szinger, V.: Olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek tanítása az Európai Unióban. (ADORE jelentés). www.nyelvpedagogia.hu 2010. 4 szám Steklács, János-Szabó, Ildikó-Szinger, Veronika: Nemzetközi BaCuLit-projekt az olvasáskészség össztantárgyi fejlesztéséért. In: Könyv és Nevelés XIII. évf. 2011/3. szám pp. 41-48. Szabó, Ildikó- Szinger, Veronika: Action Research-Based Innovation in Teachers’ Professional Development at Kecskemét College Teacher Training Faculty. Proceedings of TEAM 2014 6th International Scientific and Expert Conference of the International TEAM Society 10–11th November 2014, Kecskemét, Hungary. http://www.teamsociety.eu/_Data/Files/140207115235606.pdf pp. 223-227. Szabó, Ildikó- Szinger, Veronika: Develoment and Implemetation of an Action- Research Based Blended Learning InService Teachers’ and Trainers’ Course. In: Gradus Vol 2, No 1 (2015) pp. 91-99 ISSN 2064-8014. http://gradus.kefo.hu/index.php/gradus/article/view/140
27
Függelék BaCuLit trénerek, akik dokumentálták a CAL/ BaCuLit kurzus implementációját a teljesítési naplójuk kitöltésével Vezetéknév, keresztnév 1. Dobszay, Ambrus, Dr.
2. Kojanitz, László
3. Oláh, Gábor
4. Ridovicsné Révész, Erzsébet 5. Pap, Judit
6. Maleczkyné Hallók, Edit
7. Novakovits, Zsuzsa 8. Lerchné Forgács, Marianna 9. Bodócs Péterné
28
Szakmai háttér
Munkahely
Város
magyar-latin szakos tanár, közoktatási vezető, irodalomtudományban PhD; szövegértés fejlesztése területén programcsomag fejlesztője; tanítóképzésben óraadó a kísérleti tankönyvfejlesztéssel foglalkozó EU-s projekt (TÁMOP 3.1.2B-13) szakmai vezetője; magyar-történelem szakos tanár okleveles vegyész, középiskolai kémiatanár, környezetvédelmi szakmérnök, szakvizsgázott pedagógus
Oktatáskutató- és fejlesztő Intézet (OFI)
Budapest
Oktatáskutató- és fejlesztő Intézet (OFI)
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, Katolikus Pedagógiai Szervezési És Továbbképzési Intézet matematika-fizika szakos tanár, Kőbányai Pedagógiai oktatás informatikus; Központ matematika szakmai műhely vezetője magyar – ének szakos általános iskolai, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár; pedagógia értékelési szakértő és közoktatási vezető magyar nyelv és irodalom szakos tanár, bölcsész; pedagógiai szakértő; a szaktanácsadás, tantárgygondozás területén orosz, francia, magyar nyelv és irodalom szakos tanár; módszertan oktató tanítóképzésben pedagógia szakértő
Budapest
Budapest
II. Kerületi Pedagógiai Budapest Intézet
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet
Miskolc
Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar
Sárospatak
Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet
Salgótarján
tanító; tanulási képességeket Salgótarjáni Általános fejlesztő gyakorlatgyűjtemény egyik Iskola szerzője; műhelymunkákat,
Salgótarján
10. Gombos, Péter
29
előadásokat tart egyetemi docens, tudományos Kaposvári Egyetem dékánhelyettes; tanító, magyartanári és bölcsészdiploma; általános és középiskolai óraadó; bíráló, tanácsadó több alsós olvasókönyv, illetve felsős irodalomkönyv elkészítésében
Kaposvár
