Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
Egy „pilot fesztivál” tapasztalatai és tanulságai A X. Nagykanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál
2013.
1
Tartalomjegyzék Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál --------------------------------------------------------------------------- 3 Kontextus - hagyományok ----------------------------------------------------------------------------------------------- 3 "ÉLIÁS, TOBIÁS EGY TÁL DÖDÖLLE"- történeti kontextus ------------------------------------------------------- 4 10. JUBILEUMI KANIZSAI BOR- ÉS DÖDÖLLE FESZTIVÁL 2013. ------------------------------------------------- 4
A Fesztivál megszervezésének lépései, újdonságai ----------------------------------------------------- 4 Cél, célközönség – területi ---------------------------------------------------------------------------------------------- 4 Célközönség - csoportok ------------------------------------------------------------------------------------------------- 5 Helyszín, helyszínválasztás ---------------------------------------------------------------------------------------------- 8 A fesztivál fő helyszíne – a nagykanizsai Erzsébet tér ------------------------------------------------------------ 9 Téma, témajelleg, kínálati paletta ----------------------------------------------------------------------------------- 11 Programok----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11
Finanszírozás és együttműködés--------------------------------------------------------------------------- 14 Marketing ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 15 Alkalmazott promóciós eszközök ------------------------------------------------------------------------------------ 16
Ábrajegyzék 1. ábra: Erzsébet tér ________________________________________________________________________ 10 2. ábra: Prikryl József "A dödölle" című könyvének borítója _________________________________________ 17 3. ábra: a 10. Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál plakátja ___________________________________________ 17
2
Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál Kontextus - hagyományok A fesztiválok, nagyrendezvények önmagukban is kimagasló vonzerőt jelentenek egy-egy adott turisztikai desztináció számára, hiszen ekkor egy időben koncentrált, egyedi vonzerő megteremetésére van lehetőség, ezen események a kisebb és nagyobb városok programkínálatában egyaránt fellelhetőek. A gasztronómiai fesztiválok egyre nagyobb számban vannak jelen a kulturális életben (Sulyok, 2005). Minden tájegységnek, így a zalai vidéknek is kialakult az évszázadok során csak erre a területre jellemző konyhája. Az ország e vidékén más tájaknál jobban érvényesült a német, illetve az osztrák konyha hatása, mely nagyban befolyásolta az elfogyasztott ételek körét. A zalai vidék emberei minden szükséges alapanyagot megtermeltek ételeik elkészítéséhez. Táplálkozásukat nagyban befolyásolta, hogy mivel foglalkozott a család. A lencse, hajdina és a gomba ekkoriban nagyon fontos szerepet játszott a helyi családok étkezésében. Sokféle levest fogyasztottak, és ezeket rendszerint ecettel ízesítették (Szigeti, 2010). Nagykanizsán és környékén élők mindig is kedvelték az egyszerű, gyorsan elkészíthető egytálétel-jellegű fogásokat, közülük is a legkedveltebb a dödölle volt. Hagyománya ma sem merült feledésbe, hiszen a zalai családok asztalán, ma is gyakran megjelenik. Tovább erősíti mindezt, hogy manapság kezd „divattá” válni a régi magyar ízek újrafelfedezése, melyben nagy segítséget nyújt a kanizsaiak, illetve a városba érkező turisták számára a nemrég megnyílott Dödölle Kisvendéglő, ahol a hagyományos kisvárosi éttermi klisék nélkül, igazi, olykor már elfeledett helyi specialitásokat kínálnak modern köntösben az érdeklődő vendégeknek. Valamint nem szabad elfelejtenünk a Dödöllefesztivált sem, ahol egyéb tájjellegű ételeket is megismerhetnek a fesztiválozók. Burgonya, víz, liszt, só, sertészsír, vöröshagyma, ezek az alapanyagok szükségesek a dödölléhez, mindezek mellett az elkészítése se komplikált... de csak annak, aki megtanulta annak "fortélyait". Itt Zalában a régi paraszti világ mindennapjainak részét képezte az étkezéseknek; olcsó alapanyagok szükségeltetnek hozzá, ráadásul rövid idő alatt elkészíthető ételről van szó. A jó ötletnek köszönhetően évente több ezer ember örülhet együtt a helyszínen elkészített finom ételeknek és élvezhetik a fesztivál utánozhatatlan hangulatát! A főzőversenyt minden évben dödölle és tájjellegű ételek kategóriában hirdetjük meg, melyeknek túlnyomó részét a helyszínen meg is lehet kóstolni, és jófajta zalai borokkal le is lehet öblögetni. És persze kulturális, elsősorban hagyományőrző programok teljesítik ki a rendezvény kétnapos programjait, hangulatát! (dodolle-fesztival.hu) Vagyis méltó és kulturálisan megalapozott helyet foglal el a rendezvények között a Bor- és Dödölle Fesztivál, mely meglévő és élő hagyományaira, közösségeire és értékeire kíván támaszkodni, erősítve egyben a helyi-térségi identitást, de mégis a hírét víve országosan is e kulturális térségnek.
3
"ÉLIÁS, TOBIÁS EGY TÁL DÖDÖLLE"- történeti kontextus Ezekkel a szavakkal kezdődik ez a kis, talán mindenki számára ismerős dalocska, ami nálunk a Kanizsai Bor és Dödöllefesztiválon minden évben elhangzik, és egyik "hangos" jelképévé vált a rendezvénynek. A fesztivál története egészen 2004-ig nyúlik vissza, amikor is néhány lelkes ember kezdeményezésére elindulhatott a fesztivál térhódítása. A „Kanizsai Bor- és Dödöllefesztivál ma már Nagykanizsa városának legjelentősebb rendezvényét testesíti meg és nemcsak a környék lakosainak, hanem az ország egészéből, illetve más országokból érkezők számára is kihagyhatatlan élményeket tartogat.
10. JUBILEUMI KANIZSAI BOR- ÉS DÖDÖLLE FESZTIVÁL 2013. Idén tízedik alkalommal rendeztük meg a Kanizsai Bor és Dödölle Fesztivált, mely a híres zalai népi ételt, a dödöllét igyekszik bemutatni a nagyvilágnak. A kulturális programokkal kísért gasztronómiai fesztivál során profi és amatőr főzőcsapatok mérhették össze tudásukat dödölle és más tájjellegű ételek készítésében, a bordalnoki címért való küzdelmet különböző népi, gyermek és felnőtt műsorok színesítették.
A Fesztivál megszervezésének lépései, újdonságai A Kanizsai Bor- és Dödölle fesztivál a 10. jubileumi alkalomra új helyszínen, több társszervezővel együttműködve igyekezett kivitelezni a rendezvényt úgy, hogy a jövőre nézve minden szempontból ez legyen a mérvadó, úgynevezett követendő példa. Az elmúlt évek alatt a fesztivál a város legrangosabb kétnapos eseményéve nőtte ki magát. Évről évre megfigyelhető a rendezvényre kilátogató lakosság számának növekedése, a széles programkínálatnak köszönhetően a célcsoport is elég szerteágazó, minden korosztály megtalálhatja az érdeklődésének megfelelőt a gasztronómiai fesztivál keretei között.
Cél, célközönség – területi A fesztivál a területi célközönségét és jelentőségét tekintve kezdetektől fogva a lehetséges helyi, (térségi), regionális, országos és nemzetközi kategóriákat figyelembe véve az országosnemzetközi jelentőség elérését tűzte ki, amely célra az elmúlt évek sikerei, a fokozatos építkezés és a tapasztalatok adta tudás révén a közelmúltra esélye is teremtődött. Vagyis az első lépések megtétele óta az országos jelentőség a cél, így a szervezés, a promotálás és a marketing munka is e végső célt szolgálták, ám a bevezetés évei még a kisebb jelentőséget képviselték. Az elmúlt 10. jubileumi fesztivál azonban már a szervezés kezdeteitől az elképzelt országos jelentőség elérésére törekedett, ezt mutatja a helyszín centrális, szolgáltatások számosságát biztosító elhelyezkedése, a kétnapos időtartam, ezért számos szervezési és marketing innovációt kívánt mozgósítani, felhasználva a saját és más események adta tapasztalatokat is. Fontos megfogalmazni, hogy az innováció fogalmán a szélesebb definíciót értjük, mely szerint az innováció nem kizárólag eredeti, valódi újdonság bevezetése, hanem mások által 4
már alkalmazott tudás és újdonság meghonosítása, tehát számunkra a korábbiakhoz képest innovatív elemek és technikák felhasználása és alkalmazása sorolható ide mind a szervezési, mind pedig a marketing oldalon. Az országos jelentőség – területi vonatkozásában – más rutinok és eszközök kialakítását és mozgósítását követelte meg, ezért a tudatos tervezés már a szervezési munkálatok kezdete előtt új feladatokat jelentett akár a megelőző fesztiválhoz képest is. Hiszen a megszokott módok rutinszerű alkalmazásának eltérítése egyfajta szervezeti tanulást, kiolvasztást, tanulást és megdermesztést igényelt. Ez már önmagában újdonságot jelentett a fesztivál megvalósításában.
Célközönség - csoportok A fesztivál céljául kitűzött országos jelentőség megvalósítása, a helyi identitás erősítése, a város és kultúrájának, hagyományainak szélesebb körben való megismertetése tudatosabb célközönség-, szegmensazonosítást és behatárolást tett szükségessé. Így számunkra, a szervezők részéről fontossá vált a helyszín és a programok, események kiválasztásához a megcélzandó közönség minél pontosabb körülhatárolása, igényeinek és szükségleteinek figyelembevétele, az esetleges infrastrukturális igények felmérése. Mivel gasztronómiai fesztiválról lévén szó, a turisztikai szakmai ismeretek, a meglévő tapasztalatok alapján széles merítésű keresletet kívántunk megcélozni, vagyis minél több szegmenst próbáltunk megszólítani és bevonzani. A megfelelő marketing stratégia felállításához elengedhetetlenül szükséges a fogyasztói csoportok ismerete illetve fogyasztási szokásaik és magatartásuk megismerése. Mindezek alapján a következő csoportokat vettük számításba a szervezés és a marketing munka kezdeteinél, a rendezvény kapcsán három fő célcsoportot azonosítottunk: ▪ fiatalok ▪ életkezdők, fiatal családok ▪ életet újrafogalmazók, már gyermektelen középkorúak Az alábbiakban e célcsoportokat elemezzük, mivel ezek alapján határoztuk meg a további szervezési és marketing feladatokat. Fiatalok Nehéz a csoport lehatárolása. Az életkor a leggyakoribb vonatkozási pont, mert az életkorral összefüggésben sok olyan esemény következik be, amelyek a célcsoportot alapvetően jellemzik. Az életkor előrehaladtával környezet is másként tekint rájuk, egyre inkább befogadják őket a felnőttek világába. A fiatalság lezárása általában egy jelentősebb eseményhez kötődik. Főbb jellemzők:
5
Olyan termékeket és szolgáltatásokat fogyaszt, amelyekről nem ő dönt, de befolyása meghatározó lehet. Potenciális fogyasztók, akik megragadása a tényleges vásárlóerejük megjelenése előtt fontos. A korosztály csökkenő arányú, gazdasági aktivitásuk is csökken, nő a tanulási idő. Ezzel párhuzamosan nő a diplomások aránya is. Általában a 15-24 év közöttiek tartoznak ide. Vásárlási döntéseikre a nyitottság jellemző. Bármi elfogadható, nincs előítélet. Elutasítják a tömegtermékeket, elhatárolódnak a gyerekes termékektől. Jellemző rájuk az önfelfedezés egyegy márka választásával, az identitás megfogalmazása a döntéssel. Természetes módon kezelik a számítógépet és az IT eszközöket. Családon belüli véleményvezérek. Erős facebookhatás figyelhető meg. Szokások, hiedelmek: A Z generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technológia száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Ha az 1900-as évek utáni időszakot felosztjuk, akkor ez a generáció az ötödik a sorban. Tagjai 1995 és 2012 között születtek, s teljesen különböznek az azt megelőző Y generáció tagjaitól. Az 1990-es évek végén születettek és az annál fiatalabbak beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már elképzelhetetlen élni a Web 2.0, mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A Z generációra használt másik fogalom a Marc Prensky által alkotott "digitális bennszülöttek" kifejezés. A Z generáció tagjai, akik a 20. századhoz képest az új világban nőttek fel, teljesen megváltozott tanulási szokásokkal rendelkeznek, s ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak ("digitális bevándorlók" - Marc Prensky) nehéz átadni tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz, és annak befogadásához. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni. Egyre kevesebb időt töltenek olvasással, viszont egyre többet játszanak például számítógépes játékokkal. A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, és emiatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai. Életkezdők, fiatal családok Főbb jellemzők: Általában 25-34 év közöttiek. Önálló, munkából származó jövedelemmel rendelkeznek. Felelősséget vállalnak saját magukért, párjukért, de gyermekük még nincsen. A fő problémát a jó munkahely, a lakás, a partnerkapcsolatok, további tanulmányok, önálló életstílus megteremtése jelenti. Magas mobilitás jellemzi őket. Egocentrikusak és minőségorientáltak. Az Y generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele, szüleik vagy baby boomerek, vagy az idősebb X generáció tagjai, akik nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. Ők már nem 6
hajlandóak erre, nem akarnak "robotolni", magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Felszínes életet élnek, a lojalitást, engedelmességet nem ismerik. Hiába könnyíti meg azonban a technika az életüket, az Y nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie, önmagát megvalósítania kell, karriert kell építenie. Egy érdekvezérelt világban élnek, ahol, ha nem igyekeznek, elvesztik értéküket, és partvonalra kerülnek. Az Y generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, akik tökéletesen eligazodva a legújabb trendek között, a legpergőbb ritmusban élik az életüket. A nemzedék kereskedelmi megszólítására a legalkalmasabb, kedvenc programjaik szponzorálása, a vírusmarketing, a peer-to-peer ajánlások. Figyelmük középpontjába kedvenc tevékenységeik reklámjait helyezik, így a kirakatokon át, személyes találkozások során, video és chat üzeneteken keresztül könnyedén érhetők el. A fogyasztás tekintetében a "Pán Péter-szindróma" fogalma leegyszerűsítve arra utal, hogy a generáció tagjai fogyasztás tekintetében felnőttként viselkednek (mindenre igényt tartanak), a termelés és felhalmozás tekintetében viszont gyerekként, azaz eltartottként számba vehetők. Családosok gyerekkel Főbb jellemzők: Gyökeres változások figyelhetők meg a felelősségvállalás terén. A magyar társadalom alapvetően gyerekközpontú. Nehezen összeegyeztethető a nők munkája és a gyermeknevelés. Alapvetően a nő élete változik. Már berendezett életük, egzisztenciájuk van. Sok anyagi és családi terhet vállaltak. Sokat dolgoznak a munkahelyükön és otthon. Szabadidejük kevés, leköti őket a gyermekekkel való foglalkozás. A döntés demokratikusan születik, fontos, hogy mindenkit bevonjanak. Marketingszempontból valamennyi résztvevőre tekintettel kell lenni. A családok nem ülnek össze minden nap, hogy megvitassák vásárlási kérdéseiket. A kiadások jelentős része a bevásárlást végző felügyelete mellett zajlik. Leggyakrabban megfogalmazott célcsoport a háziasszony. Az értékes idejüket sok mindenre ki akarják használni, be akarják pótolni a mindennapokból szükségszerűen kimaradó lehetőségeket. Motivációjuk a családi együttlét, a család minden tagja számára keresnek kikapcsolódási lehetőséget. Életet újrafogalmazók, már gyermektelen középkorúak Főbb jellemzők: Nagyon érzékeny és nehezen megszólítható célcsoport. 45 év felettiek. Mára megszűntek a többgenerációs együttélések. Érzékeny életív csoport, számos problémával kell szembenézniük. Széles érdeklődési körrel rendelkeznek. Nem csak maguknak vásárolnak, hanem gyerekeknek, szülőknek, unokáknak. Meg akarják ismerni azt, amit a korábbi évek alatt idő és pénzhiány miatt nem tudtak. Nehéz jól kommunikálni a szegmenssel. Szükségük van tanácsra, de olyan termékeket kell vásárolniuk, amik nem töltik el őket feltétlen örömmel. 7
Nem szeretik, ha becsapják, nem vásárol a hiteltelennek ítélt termékből. Biztos egzisztenciával rendelkeznek, szakmájukban elismertek, de még dolgoznak. Tempójuk nem hektikus, van idejük ismét magukkal foglalkozni, pihenni, élvezni az életet. Bébi-bumm generáció: életük derekán találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást. Nyugdíjasok Főbb jellemzők: Tudjuk, hogy növekvő számú csoport (öregedő társadalom), de mint célcsoport nehezen vesszük észre őket. Növekvő arányban hajlandóak költeni. Egyre nagyobb arányban komoly jövedelmet tudnak felmutatni. Az időseknek készített termékek egy része vonzó lehet a fiataloknak is, míg ez fordítva nem feltétlenül igaz. Motivációjuk hasonlatos a már gyermektelen középkorúakhoz. Veteránok: idős korban találkoztak először az internettel. Számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. A fenti jellemzők a marketing eszközök kiválasztásánál voltak a legfőbbképp irányadóak, ám e jellemzők a programok kiválasztásához szükséges információkat is karakterisztikájában tartalmazzák, így a szervezés kérdéseihez is támpontot biztosítottak. A marketing eszközök és kommunikációs csatornák erre alapozott használatáról a későbbiekben lesz szó, itt a szervezés egyéb fontos kérdéseit ismertetjük, a területi jelentőség és a célcsoportok beazonosítása alapján.
Helyszín, helyszínválasztás Az országos jelentőség és a szélesebb célcsoport-paletta okán lényeges szemponttá vált a helyszínválasztás kérdése, mivel a programok és események lebonyolítása, a programok változatossága e szegmensek időbeli és térbeli elválasztását is szükségessé tette, természetesen a közlekedési és egyéb higiénés és infrastrukturális igényekkel együtt. Az első és számos korábbi esztendőkben megrendezett dödölle fesztiválok más helyszínen zajlottak, amely döntés a bevezetés időszakában helyén valónak tűnt, mivel a helyi és térségi lakosság volt reálisan a fő területi jelentőségében meghatározott célcsoport. Emellett az előző években a több évig tartó belvárosi rekonstrukció is determinálta a helyszín megválasztását, ami a belváros egyik fő súlypontjának számító Hevesi Sándor Művelődési Központ előtti Széchenyi tér volt. Ez a terület a kiállító és versenyző csapatok standjaival együtt idővel szűkösnek bizonyult, a növekvő érdeklődő és fesztiválozó közönség igényeit már kulturált formában nem tudta kielégíteni, ugyanakkor az eltérő korosztályok és célcsoportok keveredése, eltérő érdeklődése is további helyszíni szegmentálást kívánt meg. Az előző év fesztiválja már azon az új helyszínen került megrendezésre, mint a 10. jubileumi fesztivál, ám e mostaninál már az azt megelőzővel szemben is két színpad és két fő terület jelentette a fesztivál helyszínét. Ennek oka a területi jelentőség növelése céljából adódott, és a szélesebb keresleti spektrumból, az abból következő igényekből. Így a fő színpad a megújult főtéren, az Erzsébet téren volt a számos kísérő programmal és egyéb kiszolgáló egységekkel 8
(kézművesek, helyi termékvásárosok, egyéb, nem dödöllét árusító étkezők, bor és italárusító házak, pincészetek stb.), míg a fesztivál témájához kötődő versenyzői sátrak az Erzsébet térről nyíló Fő út mentén helyezkedtek el egy kisebb színpaddal lezárva. A helyszín egységes, egybefüggő, mégis heterogén területet alkotott, ami alkalmassá tette a programok célcsoportokhoz való igazítását, ebből következően a nagyobb változatosságot. Ezen felül a nagyobb közönség fogadására ezáltal több parkolási, közlekedési, higiénés lehetőség adódott, a megközelíthetőség növekedett. A megnövelt terület a kulturált szórakozást, a jobb közérzetet is szolgálta. Fontos szemponttá, a korábbi tapasztalatok alapján orvosolandó kérdéssé vált az is, hogy a fesztivál tematikájához szorosan kapcsolódó verseny és a további programok és események következtében felmerülő technikai jellegű kérdések, vagy eredményhirdetéshez, szabályok ismertetéséhez, információkhoz köthető szükségszerű törések ne zavarják vagy állítsák meg a fesztivál dinamikáját, a kulturális és szórakoztató programok, kapcsolódó, kísérő programok menetét. Az elmúlt években számos kritika érte a szervezőket azzal kapcsolatosan, hogy a programok műsora hosszabb időre megszakad emiatt, és sokan érdeklődésüket vesztik. Ezért a Fő úti kisszínpad ezt a funkciót magára tudta ölteni, ami lehetővé tette, hogy a különböző érdeklődések is elválaszthatóak legyenek, vagyis a versenyek szereplői, az érdeklődő vagy érintett közönség itt kapja meg a megfelelő tájékoztatást és a kapcsolt eseményeket, míg a Főszínpad a két napos rendezvény folyamatos szórakoztatásáért felelős, cezúra nélkül. A szervezés kezdetén tehát e szempontok a tudatos tervezés részévé váltak, új aspektusként beépülve a korábbi évek szervezői gyakorlatába. Mindez markáns és céltudatos, reflexívebb tervezési folyamatot hozott létre ezáltal. Ennek eredményeként újdonságnak számított a terület bejárása, pontos feltérképezése, lerajzolása, a lehetséges szereplők, eszközök és standok tervszerű megkomponálása. A területi jelentőség kiterjesztése, az ebből adódó lehetséges célcsoportok számának növekedése, a tömeges megjelenés a helyszín változtatását, újragondolását és megtervezését, a téma és a kapcsolható tematikák meghatározását vonta maga után, így a szervezési és marketing feladatok egyfajta logikai sorként is értelmezhetővé, vagyis tervezhetővé váltak.
A fesztivál fő helyszíne – a nagykanizsai Erzsébet tér A rendezvény helyszíne az Erzsébet tér, amely a városrehabilitációs projekt I. ütemének keretében teljes felújításon esett át, és 2012 júniusában került átadásra. Rendezvénytérként funkcionál, azaz maximálisan megfelel annak az elvárásnak, hogy magas nívójú események helyszíne legyen. A tér minden irányból jól megközelíthető, hiszen a belváros részét képezi, melynek egyik oldalán vendéglátó egységek (éttermek, kávézók, pubok és hotel) találhatók, esztétikus, teraszos kiülési lehetőséget biztosítva, ahonnan maga a tér teljesen belátható. A tér másik oldalán a városháza helyezkedik el. A kialakítás során a történelmi múlthoz igazodó felületek, köztéri alkotások, utcai bútorok kerültek elhelyezésre, de emellett a sok pad, zöld felület, a vizes látvány effektusokkal üzemelő szökőkút, a téren elhelyezett zenepavilon, ivókút, szobrászművészek alkotásai
9
rendkívül népszerűvé tették mind a város lakossága, mind pedig az ide látogató turisták körében. A helyszín kiválasztásakor a fentiekben bemutatott tényezőkön kívül figyelemmel voltunk arra is, hogy jól körül határolható, átlátható, akadálymentesen megközelíthető, átmenő gépjármű forgalomtól lezárható terület legyen. A tér elhelyezkedéséből adódóan (sík, sima, árnyékos, napos, nagy egybefüggő, kis darabokra szabdalt, aszfaltos, térburkolatos területek) tökéletes helyet nyújt a helyi termelőknek és kézműveseknek, a vendéglátó szolgáltatást nyújtóknak, a zenei, a gyerek és egyéb műsoroknak. Ügyeltünk továbbá arra, hogy a sokszínű programok megfelelő távolságban, de mégis elérhető közelségben, mindenki számára könnyen megközelíthetőek legyenek. Ennek érdekében választottuk a megújult Erzsébet teret, mely tömegközlekedési eszközzel (helyi járatok mellette állnak meg, a helyközi és vidéki járatok a tértől 200 méterre található buszállomásra érkeznek), gépkocsival (parkolók 100 méteres közelségben vannak) kerékpárral és gyalogosan is jól elérhető. A tér a rendezvényhez szükséges valamennyi infrastruktúrával rendelkezik, így megtalálható a téren víz- és villamos energia vételi lehetőség, köztéri szemetesek, az éjszakai programok látogathatósága érdekében közvilágítás, a vagyon és közbiztonság védelme érdekében térfigyelő kamera.
1. ábra: Erzsébet tér
10
A területen nyilvános wc is üzemel, melyet a rendezvény alkalmával ingyenessé tettünk. A szomját oltani vágyók számára pedig a téren található testvérvárosok kútjából ingyenesen is hozzá lehet férni az ivóvízhez. A városházán illetve a téren található önkormányzati épületben öltözőket alakítottunk ki, így lehetőséget biztosítva a fellépőknek a nyugodt felkészülésre, csomagjaik elhelyezésére, tárolására.
Téma, témajelleg, kínálati paletta A területi jelentőség kiterjesztése okán meghatározott három fő célcsoport, a gasztronómiai téma jellegéhez kapcsolható lehetséges változatos repertoár a programok és események, a kiegészítő, kísérő programok és szolgáltatások bővítését, újragondolását igényelte a szervezők részéről. Mindennek az a következménye is világossá vált, hogy ki kell szélesíteni a szervezői együttműködés meglévő formáit, és ezen felül a marketing feladatokra egy koordináló, összekötő szekciót kell felállítani. E feladatok ezáltal a szervezés első fázisának részét képezték.
Programok A programok összeállításánál a szervezők által meghatározott cél, a téma karaktere és törvényszerűségei, a célcsoportok szükségletei és igényei és a helyszín adta lehetőségek figyelembevétele volt a legfőbb szempont. Emellett a fesztivál múltja, kialakult hagyománya és eseményei, a témához köthető programok és versenyek megléte számítottak fontos kritériumnak az új ötletek szelekciójánál, természetesen a pénzügyi keretekkel számolva. Lényeges szempont volt még a programterv kialakításánál a helyi értékek, előadók, csoportok és termékek megjelenése, mivel a fesztivál alapját és témáját adó dödölle is a népi kulturálisgasztronómiai tradíció része, melynek tartalmához és szellemiségéhez a kiegészítő helyi kulturális értékek bemutatása illeszthető koherensen. Így a programok a három fő célcsoport igényeinek kielégítése, az élményt nyújtás és az ismeretek átadása pillérei alapján formálódtak meg. Hangsúlyos szerepet kapott a programpontok kialakításánál az az aspektus is, hogy a korábbi években is volt sikeres Guinness rekordkísérlet, mely kettős célt szolgált: 1. a fesztivál egyediségének, identitásának erősítése mellett a promótálást is elősegíti, a figyelmet felkelti, hírgenerálást okoz. 2. a rekordkísérlet híre és ténye a fesztiválra látogatókat bevonja egy közös versenybe, ezáltal egy közös élmény megszerzésének esélyét kínálja fel, mely a részvételt, az aktív és kezdeményező szerepet erősíti meg a látogatókban. Az alábbiakban bemutatjuk a végleges programokat és a helyszíneiket a fentebb leírt ismérvek fényében: 2013. SZEPTEMBER 6. PÉNTEK
Erzsébet téri színpad 12.00 A fesztivál ünnepélyes megnyitója Köszöntőt mond Cseresnyés Péter polgármester, országgyűlési képviselő
11
Közreműködnek a Péterfys kiskórus, gólyalábasok 13.00 A csapat Guinness rekord kezdete 13.00 Brumi Bandi Band gyermekműsora (Keszthely) 14.00 Az egyéni Guinness rekord kezdete 15.30 Kutyakölykök (Zalaegerszeg) 17.00 Barabonto Zenekar koncertje 18.30 „Ezerarcú harmonika” - Orosz Zoltán harmonikaművész és barátai koncertje 19.30 Boombatocada 20.30 NAGY FERÓ ÉS A BEATRICE
Fő úti színpad 14.00 Gyöngyvirág Néptánccsoport 14,30 Péczely Attila Népzenei Együttes (Zalakomár) 15.00 Rezeda Dalkör (Bajcsa) 15.30 Vejer Béla a 2012. év Kanizsa Bordalnokának műsora 16.00 Operett dallamok – Sulyokné Nagy Erzsébet műsora 16.45 Árvácska Dalkör (Kiskanizsa) és a Viola Dalkör (Liszó) 17,30 A fesztivál fehér- és vörösborának eredményhirdetése 19.00 FERENCZI GYÖRGY ÉS A RACKAJAM KONCERT 2013. SZEPTEMBER 7. SZOMBAT
Erzsébet téri színpad 10.00 Szüreti felvonulás a HSMK-tól az Erzsébet térig 10.45 SWANS mazsorettek műsora 11.00 A Kakaó Zenekar gyermekműsora 12.30 Kanizsa – Rozmaring Táncegyüttes 13.00 Felsőrajki Népdalkör 13.30 Zalagyöngye Táncegyüttes 14.30 Tótszentmártoni Tamburazenekar és Népdalkör, Néptáncosok 15.30 Musical varázs – Kardos Eszter és Horváth Szilárd műsora 16.30 A Guinness rekordok eredményhirdetés 16.45 A főzőverseny eredményhirdetése 18.00 BELMONDO KONCERT
12
20.30 BACK II BLACK KONCERT 22.00 Tűzijáték
Fő úti színpad 11.00 A főzőverseny ünnepélyes megnyitása Megnyitja: Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Egyesület elnöke 11.30 Zöldág Táncegyüttes – Zalakaros 12.00 Kaproncai tamburások 13.00 „A dödölle” c. könyv bemutatása 13.30 MAMIK Dalkör 14.00 Kanizsa Bordalnokainak műsora: Fellép: Czupi Veronika, Kiss Tiborné, Bróz Józsefné, Horváth György, Vajda Mária, Horváth Zoltán, Vejer Béla 15.00 „Nem vagyok tűznyelő, inkább a bort nyelném” a Muravidéki Nótázók és a Gobé Zenekar lemezbemutató koncertje 16.00 Tüttő János Nótaklub műsora 17.00 Harmónia Társulat és a Magic Ritmo Zenés-táncos műsora 18.00 Kanizsa Fúvós Egyesület Zenekara 19.00 Tiborcz Trió
Kísérő programok:
Dödölle és tájjellegű ételek országos főzőversenye (kóstolás bonokért) szombaton
A dödölle készítés fortélyainak bemutatása a Dödölle Kuckóban pénteken 16. 17 és 18 órakor, szombaton 12; 14; 16; 18 órakor
„A dödölle” c. könyvet Prikryl József Venesz József díjas mesterszakács dedikálja pénteken 16 és 18.30, szombaton 12; 14; 19 órakor
Borházak kínálata mindkét napon
Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál fotókon -kiállítás mindkét napon
Egészségügyi tanácsadás (testzsír, vércukor, vérnyomás mérés) az Egészségügyi
Alapellátási Intézmény munkatársainak közreműködésével pénteken 14-17 óráig a Fő úton
Városnéző kisbusz mindkét napon 13
Kézműves kirakodóvásár mindkét napon
Baranta és íjász bemutató a Thúry György Múzeum udvarán szombaton 11-16 óráig
A HSMK Szövő és Hímző Műhelyének valamint a Honvéd Kaszinó Fafaragó Körének bemutatója és játszóháza mindkét napon 13-18 óráig
A Thúry György Múzeum (Nagykanizsa, Fő út 5.) és a Képzőművészetek Háza (Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.) múzeumi játszóháza ügyességi játékokkal, kézműves foglalkozásokkal és ingyenesen látogatható kiállításaival várja a látogatókat mindkét napon 10-18 órakor
Kézműves játszóház a „Mi a pálya?” - Jövőnk az ifjúság 2. - TÁMOP pályázat támogatásával mindkét napon 13-18 óráig
Társrendezvény: Kanizsa Kupa Bridzs Csapatverseny Szeptember 6-7-8. (Oázis Hotel)
Finanszírozás és együttműködés Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták számunkra, hogy a rendezvény sikere és rentabilitása csak és kizárólag „négy stabil lábra” támaszkodva – pályázati forrás, önkormányzati támogatás, szponzorok és saját forrás, bevétel - valósulhat meg. A korábbi években sajnos előfordult, hogy valamely „láb” vagy hiányzott, vagy pedig nem volt túl stabil, mely rendkívül sok fejfájást és stresszt okozott az előkészítési és a lebonyolítási fázisban egyaránt. Természetesen nagyon fontos azt is kiemelnünk, hogy mindezen dolgok együttállása sok esetben nem a szervezők akaratán és elszántságán múlik, hanem számos külső tényezőn – pályázati kiírás, önkormányzat támogatási hajlandósága, szponzorok támogatási lehetőségei és hajlandósága -, melyre alkalmasint nem feltétlenül tudunk hatást gyakorolni. A stratégiai tervezés és annak következetes végrehajtása azonban szinte biztos eredményre vezet. Esetünkben is ez történt. Első és legfontosabb volt számunkra, hogy elnyerjük az önkormányzat szimpátiáját és támogatását, hisz az, hogy egy város mikként viszonyul egy rendezvényhez és mennyire tartja azt „saját gyermekének” az egyik leglényegesebb tényező. Szervezőként tudhatjuk, hogy a bürokrácia és az engedélyek elutasítása mennyire megnehezítheti a feladatunkat – vagy akár meg is hiúsíthatja célkitűzéseinket -, így nagy örömünkre szolgált, hogy az önkormányzatot az immár tízedik alkalommal megrendezésre kerülő eseményen is mint stratégiai partnert köszönthettük, aki komoly összeggel és infrastruktúrával járult hozzá a rendezvény megvalósításához, mivel a fesztiválunk tematikája és hagyománya ma már a város arculatához is szorosan hozzátartozik.
14
A tervezés során szintén nagyon lényeges a különböző feladatok, feladatkörök és szerepek elhatárolása, melyekben az együttműködő partnerekkel minden esetben jó előre meg kell egyezni. A „Dödölle Fesztivál” megszervezésében legfontosabb együttműködőinkkel kiváló munkamegosztásban dolgozunk – a Kanizsa Turizmusáért Egyesület általában az infrastruktúráért és megfelelő körülmények kialakításáért és a marketing tevékenységért, valamint a kiegészítő programokért felel, a Kanizsai Kulturális Központ a profiljából adódóan a kulturális programokért és a különböző zenei produkciókért felelős, míg a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület kezdetektől fogva a dödölle versenyek előkészítője, szervezője és lebonyolítója, tulajdonképpen a gasztronómiai terület szakmai irányítója. A fesztivál szervezésében és a programok kialakításában nagyon fontos szerepet betöltő partnerünk a Kanizsai Kulturális központ, akivel évek óta szoros együttműködésben tevékenykedünk. A minőségi kulturális programok és a zenei produkciók megtervezése és leszervezése mellett azonban magas szintű szakmai tudásuknak és kapcsolatrendszerüknek köszönhetően a „pályázati láb” megteremtésében is óriási szerepet töltenek be. Évek óta sikerrel pályáznak a fesztivál megvalósulásáért és sikeréért a Nemzeti Kulturális Alaphoz, melytől ez évben is komoly – több milliós – támogatáshoz jutottunk. A Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület a fesztivál fő témáját adó dödölle verseny előkészítésében, lebonyolításában és zsűrizésében is egyedülálló szerepet vállaló szervezet. Már a kezdetekben ők álltak elő e fesztivál központi elemét adó dödölle ötletével és egyesületük és az egyesület vezetője, Prikryl József révén is folyamatosan kutatják e hagyományos zalai étel eredetét, különböző formáit és kombinációit. A verseny keretfeltételeinek és szabályainak, továbbá infrastruktúrájának megteremtése mellett évrőlévre újabb és újabb Guinness-rekord kísérletekkel rukkolnak elő, melyeket rendszerint meg is valósítanak. Ennek köszönhetően vált valóra a 2013-as évben a 26 órás rekord, mely idő alatt egy erre szerveződött csapat megállás nélkül készítette a kiváló kanizsai dödöllét. A Kanizsa Turizmusáért Egyesület tulajdonképpen a szereplők közötti kapocs és kovász szerepét tölti be mint a fesztivál főszervezője és az egyes tevékenységek központi irányítója. A fentiekben említett tevékenységek – infrastruktúra, programok, kiegészítő programok, vendéglátó szolgáltatások, technikai feltételek, marketing tevékenység – mellett a szponzorok és a saját bevételek realizálásáért is felelős. Tevékenységének köszönhetően a rendezvény egyharmad költségvetését sikerült a különböző mértékű szponzorációkból kiegészíteni, továbbá nekik köszönhető a különféle helypénzek kialakításának rendszere, mely a saját bevételek szintén jelentős részét képezik. A fentiek alapján kirajzolódik az a „négy lábon” álló rendszer, mely a fesztivál finanszírozásában és az együttműködés területén a siker zálogaként aposztrofálható, és mely esetünkben a 2013-as évben sikerrel megvalósult.
Marketing A marketing tevékenység tekintetében nagyon fontos mind a helyi lakosság mint elsődleges célcsoport, mind pedig az egyéb belföldi turisták elérése, mely területnél lényeges figyelembe 15
vennünk azt a tényt is, hogy a bor- és gasztronómiai rendezvények/fesztiválok imázsformáló szerepe óriási. Emellett a bor- és gasztronómiai turizmus a belföldi utazók számára fontos kiegészítő termék, illetve tevékenység, amely az úti cél kiválasztásánál nem jelenik meg markánsan a szempontok között, de a helyszínen hozzájárul a desztináció pozitív megítéléséhez. A gasztronómiai és borfesztiválok meglátogatása ugyanakkor már lehet egyegy hétvégi utazás fő motivációja. A gasztronómiai turizmusban pedig, ahogy azt fentebb is kifejtettük, minden korosztály célcsoportnak számít. Mindezen elvek kiemelt jelentőségűek számunkra, hiszen Nagykanizsa város stratégiájának és turisztikai koncepciójának mentén a fesztivál adta pozitív kommunikáció lehetőségét és imázsformáló erejét kihasználandó fogtunk bele a marketingkommunikáció megtervezésébe. A fesztivál gasztronómiai jellegét tekintve széles és változatos marketingkommunikációs eszköztárat és eszközhasználatot igényel, így célszerű, sőt szükségszerű volt mind a nyomtatott, mind az elektronikus felületek használata lokális, regionális és országos szinten. A korábbi évektől eltérően ezúttal egy sokkal komplexebb elképzeléssel fogtunk neki a marketing megtervezésének, szem előtt tartva, hogy olyan újszerű, innovatív eszközöket is alkalmazzunk, melyek mindenképpen új lehetőséget jelenthetnek a célcsoportok elérésében és a korábbiakban még nem lettek kiaknázva. Természetesen, mint sok mindennek, így ötleteink megvalósításának és a marketingkommunikáció kereteinek is a „pénztárca” szabott határokat, de lehetőségeinket a pénzügyi adottságokhoz mérten maximálisan kihasználtuk.
Alkalmazott promóciós eszközök Sajtótájékoztató A marketingtevékenység kezdőpontjának tekinthető az a sajtótájékoztató, melyet a fesztivál szervezői tartottak a rendezvény időpontja előtt egy hónappal. A találkozó alkalmával tájékoztatták a sajtó képviselőit a rendezvény program összeállításának elveivel, a korábbi évekhez képest tapasztalható változásokról és újdonságokról, a tervezett Guinness-rekord kísérletről, továbbá minden fontos technikai információról, melyet fontosnak véltek közzétenni és a lakossághoz eljuttatni. A sajtótájékoztató egy kiváló kommunikációs forma a szervezők és a média munkatársai között, hiszen lehetőséget ad az interakcióra, mely elősegíti a hatékony és megfelelő információ áramlását. A sajtótájékoztatónak köszönhetően a fesztiválról elhangzott információk megjelentek számos helyi és regionális médiumban mind nyomtatott, mind elektronikus formában. Public Relations A következő lépésben – mely a rendezvényt megelőző 2-3 hétben zajlott– különböző PR témákkal jelentünk meg. Óriási sikert aratott például mind a televízióban, mind az elektronikus és nyomtatott sajtóban Pölcz Lászlóné, Irma néni, akinek nevével összeforrt a kanizsai dödölle fogalma. Mindenképpen újdonságként tekinthetünk a tényre, hogy a kanizsai dödölle és maga a fesztivál mint brand egy arccal – jelen esetben Irma néni arcával párosult -, mely azért nagyon hatékony megoldás, mert a fogyasztók egy szimpatikus személlyel mindig könnyebben tudnak azonosulni. Irma néni Nagykanizsa polgármesterével, Cseresnyés Péter úrral együtt szerepelt a TV2 Mokka című műsorában, ahol lelkesen beszélt a dödölle 16
készítésének fortélyairól és ez utóbbi készítését be is mutatta rögtön ott helyben a nagyérdeműnek. Ezen felül számos hasonló témában – versenycsapatok készülése, készülés a Guinness-rekord kísérletre - jelent meg újságcikk nyomtatott és online felületen egyaránt, továbbá készült belőle interjú a regionális lefedettségű Helikon Rádióban. A fesztivál és a Guinness-rekord kapcsán Cseresnyés Péter polgármester úr szerepelt még a HírTv Paletta című műsorában – ezáltal pedig az mno.hu-n is -, mely alkalmat teremtett rá, hogy egy hosszabb beszélgetés keretében mutassa be a várost és a fesztivál szerepét a város életében. A PR eszközök közül a korábbi években nem volt rá lehetőség – és talán akarat sem –, hogy az országos tv-k kínálta országos megjelenéssel éljünk, de mivel az ide elhatározás szervezői oldalról is az országos elérést célozta, így ez óriási újdonságot jelentett a marketingben. Fontos PR-ként jelentkezett még az a különlegesség is, hogy nem sokkal a rendezvény előtt jelentette meg Prikryl József, a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület elnöke „A dödölle” című könyvét, mely közel száz különleges dödölle receptet tartalmaz, és mely exkluzív minőségben került kiadásra. A könyv számos helyen megjelent a bemutató után, mely mindenképpen hozzájárult az éppen aktuális fesztivál ismertségének növeléséhez és a figyelem felkeltéséhez.
2. ábra: Prikryl József "A dödölle" című könyvének borítója
A fesztivált szervező egyesület mindemellett létrehozott egy önálló Facebook oldalt is a fesztiválnak, ahol igyekeztek folyamatosan fenntartani az érdeklődést és mind újabb és újabb információkat és kedvcsináló videókat, programlehetőségeket megosztani az érdeklődőkkel, mely nagyon hatékony eszköznek bizonyult a helyi lakosság körében. Természetesen az országos kampány részeként a szervezők megcélozták azokat az országos látogatottságú honlapokat is, melyek a rendezvény turizmus elkötelezettjeiként hírt adnak mindenjelentős fesztiválról, rendezvényről, így került fel a Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál 17
programja és ízelítője a www-programturizmus.hu, www.fesztivalkalauz.hu és az est.hu honlapokra. Hirdetések Természetesen minden klasszikus eszköz is felhasználásra került a rendezvény fókuszba helyezése érdekében, így hirdetéseket jelentettünk meg a helyi sajtóban, lokális és regionális tv-ben, rádióban - ez esetben népszerűsítő reklámspotról beszélhetünk -, és éltünk az újszerű online lehetőségekkel is, így kihasználtuk a Google Adwords kulcsszavas, továbbá a Facebook célcsoportra targetált hirdetéseit. Ezeken túlmenően újdonság volt a korábbi évekhez képest azoknak az óriásplakátoknak a kihelyezése is, melyekkel az M7-es autópálya mentén találkozhattak az arra utazók, mely szintén az országos kampány részét képezte. Programfüzet, szórólap, plakát A rendezvényt megelőző egy hétben (és a rendezvény ideje alatt is) – főként helyben – a hirdetések és online megjelenések mellett intenzív nyomatott kampány vette kezdetét, illetve folyt, melynek keretében már tényleg az egyes programpontok, érdekességek, versenyek, stb. kerültek a kommunikáció középpontjába. A helyi és környékbéli lakosság elérése és tájékoztatása érdekében több száz a programokat bemutató és népszerűsítő plakát került kihelyezésre Nagykanizsán és vonzáskörzetében, továbbá a diákszövetkezetek segítségével a város legforgalmasabb pontjain szórólapokat kínáltunk a járókelőknek a figyelemfelkeltés és főként a mozgósítás céljából.
3. ábra: a 10. Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál plakátja
18
Az előzetes tájékoztatás mellett azonban nagyon fontos volt a program közben történő tájékoztatás is, így több ezer példányban készült programfüzet, melyet hostessek ajánlottak a fesztivál résztvevőinek, továbbá a rendezvény teljes ideje alatt működött az Infopont, valamint a Tourinform iroda tájékoztató pontja, ahol mindvégig hozzá lehetett jutni a programokat részletesen bemutató ajánló füzethez. A fesztivál végeztével történő összegzés és a tapasztalatok lezárását követő értékelés, a számos utólag felmerülő kérdéskör megvitatása egyértelműen pozitív mérleget mutatott az együttműködő szervezetek és egyesületek részéről, mivel a fesztivál a részvételt és a sajtóvisszhangot tekintve is sikeresnek mondható. A megválasztott keretek, eszközök és finanszírozási és együttműködési formák, a program és a marketingkommunikáció eszközei is mind hatékonynak és megfelelőnek bizonyultak, a jövőre nézve követendő például szolgálnak.
19
