Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Temeljni zakon Madžarske (25. april 2011)
4
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart!
NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
5
Temeljni zakon Madžarske (25. april 2011) Bog, blagoslovi Madžare!
NARODNO IZPRIČEVANJE MI, PRIPADNIKI MADŽARSKEGA NARODA, na začetku novega tisočletja, z odgovornostjo za vsakega Madžara, razglašamo: Ponosni smo, da je naš kralj sveti Štefan pred tisoč leti postavil madžarsko državo na trdne temelje, in iz naše domovine ustvaril del krščanske Evrope. Ponosni smo na naše prednike, ki so se borili za obstoj, za svobodo in za neodvisnost naše države. Ponosni smo na veličastne duhovne stvaritve madžarskih ljudi. Ponosni smo na to, da je naše ljudstvo skozi stoletja v bojih branilo Evropo in s svojo nadarjenostjo ter marljivostjo bogatilo njene skupne vrednote. Priznavamo vlogo, ki jo ima krščanstvo pri ohranjanju našega naroda. Spoštujemo raznovrstno versko izročilo naše države. Obljubljamo, da bomo ohranili v viharjih prejšnjega stoletja na kose raztrgano duhovno in duševno enotnost našega naroda. Narodnosti, ki sobivajo z nami, so del madžarske politične skupnosti in so državotvorni dejavnik. Zavezujemo se, da bomo negovali in varovali našo dediščino, naš edinstven jezik, madžarsko kulturo, jezik in kulturo narodnih manjšin Madžarske ter naravne in ustvarjene vrednote Karpatskega bazena. Odgovorni smo za svoje potomce, zato s skrbno rabo svojih materialnih, duhovnih in naravnih virov varujemo življenjske pogoje prihodnjih rodov. Verjamemo, da predstavlja naša narodna kultura bogat prispevek k različnosti evropske enotnosti. Spoštujemo svobodo in kulturo drugih ljudstev, prizadevamo si sodelovati z vsemi narodi sveta. Izpričujemo, da je osnova človeške biti človekovo dostojanstvo. Izpričujemo, da se lahko svoboda posameznika razvije le ob sodelovanju z drugimi. Izpričujemo, da sta najpomembnejša okvirja našega sobivanja družina in narod, osnovne vrednote naše pripadnosti pa so zvestoba, vera in ljubezen. Izpričujemo, da je temelj moči skupnosti in časti vsakega posameznika delo, dosežek človekovega duha.
6
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
7
Izpričujemo obveznost nudenja pomoči šibkejšim in revnim. Izpričujemo, da so doseganje najvišjega možnega blagostanja, varnosti, reda, pravičnosti in svobode skupen cilj državljanov in države. Izpričujemo, da obstaja vladavina ljudstva le tam, kjer država služi svojim državljanom, njihove zadeve pa ureja na pravičen način, brez zlorab in pristranskosti. Spoštujemo dosežke naše zgodovinske ustave in sveto krono, ki uteleša ustavno kontinuiteto madžarske državnosti in narodno enotnost. Ne priznavamo začasne razveljavitve naše zgodovinske ustave, do katere je prišlo zaradi tujih okupacij. Zavračamo zastaranje nečloveških zločinov, ki so jih pod vladavino nacionalsocialistične in komunistične diktature zagrešili proti madžarskemu narodu in njegovim pripadnikom. Ne priznavamo komunistične ustave iz leta 1949, ker je bila temelj tiranske vladavine, zato razglašamo njeno razveljavitev. Soglašamo s poslanci prvega svobodnega državnega zbora, ki so v svoji prvi resoluciji izrekli, da je naša svoboda vzklila iz naše revolucije leta 1956. Za dan ponovne vzpostavitve pravice do samoodločbe naše domovine, ki jo je izgubila devetnajstega marca 1944, štejemo drugi maj 1990, ko se je konstituiralo prvo svobodno izvoljeno ljudsko predstavništvo. Ta dan smatramo za začetek nove demokracije in ustavnega reda naše domovine. Izpričujemo, da po desetletjih dvajsetega stoletja, ki so vodila do omajanja morale, nujno potrebujemo duševno in duhovno prenovo. Zaupamo v skupno oblikovano prihodnost in v poslanstvo mladih rodov. Verjamemo, da bodo naši otroci in vnuki s svojo nadarjenostjo, vztrajnostjo in duhovno močjo ponovno povzdignili Madžarsko. Temeljni zakon je temelj našega pravnega sistema: je pogodba med Madžari preteklih vekov, sedanjosti in prihodnosti. Je živ okvir, ki izraža voljo naroda, in obliko, v kateri bi radi živeli. Mi, državljani Madžarske smo pripravljeni, da ureditev naše države osnujemo na narodnem sodelovanju.
8
ALAPVETÉS A) cikk HAZÁNK neve Magyarország.
B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
9
TEMELJNE OPREDELITVE Člen A) Ime naše DOMOVINE je Madžarska.
Člen B) (1) Madžarska je neodvisna in demokratična pravna država. (2) Oblika vladavine Madžarske je republika. (3) Javna oblast izvira iz ljudstva. (4) Ljudstvo izvaja oblast preko svojih voljenih predstavnikov, izjemoma pa tudi neposredno.
Člen C) (1) Delovanje madžarske države temelji na načelu delitve oblasti. (2) Delovanje nikogar ne sme biti usmerjeno v nasilno prilastitev ali izvajanje oziroma izključno posedovanje oblasti. Pravica in dolžnost vsakogar je, da se na zakonit način zoperstavi takšnim prizadevanjem. (3) Država ima pravico do uporabe prisile, da bi zagotovila uveljavitev temeljnega zakona in predpisov.
Člen D) Zavedajoč se povezanosti enotnega madžarskega naroda nosi Madžarska odgovornost do usode zamejskih Madžarov, prispeva k ohranitvi in razvoju njihovih skupnosti, podpira njihova prizadevanja za ohranitev madžarske identitete ter uveljavljanje njihovih individualnih in kolektivnih pravic, ustanavljanje samouprav teh skupnosti in njihovo blaginjo na rojstni grudi ter jim pomaga okrepiti medsebojno sodelovanje in sodelovanje z Madžarsko.
10
E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
F) cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. (2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
H) cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
11
Člen E) (1) Madžarska zaradi izpopolnitve svobode, blaginje in varnosti evropskih ljudstev sodeluje pri ustvarjanju evropske enotnosti. (2) Madžarska lahko na podlagi mednarodne pogodbe zaradi članstva v Evropski uniji – v obsegu, ki je nujen za izvajanje pravic in za izpolnitev obveznosti, ki izvirajo iz ustanovitvenih pogodb – nekatere svoje pristojnosti, ki izvirajo iz temeljnega zakona, izvršuje skupaj z drugimi državami članicami preko institucij Evropske unije. (3) V okvirih iz prejšnjega odstavka lahko pravo Evropske unije določi splošno veljavna pravila ravnanja. (4) Za sprejem pooblastila za priznanje obvezne veljave mednarodne pogodbe iz drugega odstavka tega člena je potrebna dvotretjinska večina glasov vseh poslancev.
Člen F) (1) Glavno mesto Madžarske je Budimpešta. (2) Ozemlje Madžarske se deli na županije, mesta in občine. V mestih se lahko ustanovijo mestne četrti.
Člen G) (1) Otrok madžarskega državljana postane madžarski državljan po rodu. Organski zakon lahko opredeli tudi druge primere nastanka ali pridobitve madžarskega državljanstva. (2) Madžarska varuje svoje državljane. (3) Po rodu ali na zakonit način pridobljeno madžarsko državljanstvo ne sme biti nikomur odvzeto. (4) Podrobna pravila o državljanstvu določa organski zakon.
Člen H) (1) Uradni jezik na Madžarskem je madžarščina. (2) Madžarska varuje madžarski jezik. (3) Madžarska varuje madžarski znakovni jezik kot del madžarske kulture.
12
I) cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.
J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
13
Člen I) (1) Grb Madžarske ima obliko spodaj koničastega ščita, ki se vertikalno deli na dve polji. Njegovo levo polje je z rdečimi in srebrnimi pasovi sedemkrat deljeno. V njegovem desnem, rdečem polju se nahaja dvojni srebrni križ, ki se dviga iz zlate krone na srednjem, izstopajočem delu zelenega griča s tremi vrhovi. Na ščitu počiva madžarska sveta krona.
(2) Zastava Madžarske je sestavljena iz treh enako širokih vodoravnih pasov. Njene barve gredo po vrstnem redu: rdeča, bela in zelena; rdeča barva v njej je simbol moči, bela zvestobe, zelena pa upanja.
(3) Himna Madžarske je pesem Himnusz Ferenca Kölcseyja z uglasbitvijo Ferenca Erkla. (4) Grb in zastava se lahko uporabljata tudi v drugih oblikah, ki so se izoblikovale tekom zgodovine. Podrobna pravila uporabe grba in zastave ter državna priznanja določa organski zakon.
Člen J) (1) Narodni prazniki Madžarske so: a) 15. marec, v spomin na revolucijo in boj za svobodo v letih 1848-49, b) 20. avgust, v spomin na ustanovitev države in ustanovitelja države, kralja svetega Štefana, c) 23. oktober, v spomin na revolucijo in boj za svobodo leta 1956. (2) Uradni državni praznik je 20. avgust.
14
K) cikk Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
L) cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
N) cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.
O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.
15
Člen K) Uradna denarna enota na Madžarskem je forint.
Člen L) (1) Madžarska varuje institut zakonske zveze, kot življenjsko skupnost moškega in ženske, do katere pride na podlagi njune prostovoljne odločitve, in družino, kot osnovo za obstanek naroda. (2) Madžarska podpira odločitev za rojstvo otrok. (3) Varstvo družin ureja organski zakon.
Člen M) (1) Gospodarstvo Madžarske temelji na delu, ki ustvarja nove vrednote, in na svobodni gospodarski pobudi. (2) Madžarska zagotavlja pogoje za pošteno konkurenco. Madžarska nastopa proti zlorabi prevladujočega položaja in ščiti pravice potrošnikov.
Člen N) (1) Madžarska uveljavlja načelo uravnoteženega, preglednega in vzdržnega gospodarjenja s proračunom. (2) Za uveljavljanje načela iz prejšnjega odstavka sta v prvi vrsti odgovorna državni zbor in vlada. (3) Ustavno sodišče, sodišča, lokalne skupnosti in drugi državni organi so pri izvrševanju svojih nalog dolžni spoštovati načelo iz prvega odstavka tega člena.
Člen O) Vsakdo je odgovoren zase in je dolžan po svojih sposobnostih in možnostih prispevati k izvajanju državnih in skupnostnih nalog.
16
P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
17
Člen P) Naravni viri, predvsem še rodovitna zemlja, gozdovi in vodni viri ter biotska raznovrstnost, še posebej avtohtone rastlinske in živalske vrste ter kulturne vrednote predstavljajo skupno dediščino naroda, katere zaščita, varovanje in ohranitev za prihodnje rodove je dolžnost države in vsakega posameznika.
Člen Q) (1) Madžarska si zaradi ustvaritve in ohranitve svobode in varnosti ter zagotavljanja trajnostnega razvoja človeštva, prizadeva za sodelovanje z vsemi ljudstvi in državami sveta. (2) Zaradi izpolnjevanja svojih obveznosti, ki izhajajo iz mednarodnega prava, zagotavlja Madžarska skladnost madžarskega prava z mednarodnim pravom. (3) Madžarska sprejema splošno priznana pravila mednarodnega prava. Drugi viri mednarodnega prava postanejo del madžarskega pravnega reda z razglasitvijo v predpisu.
Člen R) (1) Temeljni zakon je osnova pravne ureditve Madžarske. (2) Temeljni zakon in predpisi veljajo za vse. (3) Določbe temeljnega zakona je treba razlagati v skladu z njihovim namenom, v temeljnem zakonu navedenim narodnim izpričevanjem ter dosežki naše zgodovinske ustave.
Člen S) (1) Predlog za sprejem ali spremembo temeljnega zakona lahko da predsednik republike, vlada, odbor državnega zbora in vsak poslanec. (2) Za sprejem ali spremembo temeljnega zakona je potrebna dvotretjinska večina glasov vseh poslancev.
18
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.
19
(3) Predsednik državnega zbora temeljni zakon ali njegovo spremembo podpiše, in jo posreduje predsedniku republike. Predsednik republike temeljni zakon ali njegovo spremembo v petih dneh po prejemu podpiše in ukaže njegovo objavo v uradnem listu. (4) Označba spremembe temeljnega zakona ob objavi obsega naslov, zaporedno številko spremembe in dan razglasitve.
Člen T) (1) Splošno veljavno pravilo ravnanja lahko določi v uradnem listu objavljen predpis, ki ga je sprejel v temeljnem zakonu opredeljen organ, ki razpolaga s pravodajnimi pooblastili. Organski zakon lahko določi tudi drugačna pravila razglasitve odlokov lokalnih skupnosti in predpisov, ki nastanejo v posebni pravni ureditvi. (2) Predpisi so zakoni, uredbe vlade, uredbe predsednika vlade, uredbe ministrov, uredbe guvernerja Narodne banke Madžarske, uredbe vodje samostojnega regulatornega organa in odloki lokalnih skupnosti. Predpisi so nadalje tudi uredbe obrambnega sveta, izdane v izrednem stanju in uredbe predsednika republike, izdane v nujnem stanju. (3) Predpisi ne smejo biti v nasprotju s temeljnim zakonom. (4) Organski zakon je zakon, za katerega sprejem in spremembo je potrebna dvotretjinska večina glasov navzočih poslancev.
SVOBODA IN ODGOVORNOST I. člen (1) Nedotakljive in neodtujljive temeljne ČLOVEKOVE pravice je treba spoštovati. Njihovo varovanje je prvobitna dolžnost države. (2) Madžarska priznava temeljne individualne in kolektivne človekove pravice. (3) Pravila glede temeljnih pravic in obveznosti določa zakon. Temeljno pravico je dovoljeno omejiti le zaradi uveljavitve kakšne druge temeljne pravice ali varovanja ustavne vrednote, v brezpogojno potrebnem obsegu, v sorazmerju z zasledovanim ciljem in ob spoštovanju bistvene vsebine temeljne pravice. (4) Tudi na podlagi zakona ustanovljenim pravnim subjektom so zagotovljene tiste temeljne pravice, in tudi njih bremenijo tiste obveznosti, ki se po svoji naravi ne nanašajo samo na človeka.
20
II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.
IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.
V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
21
II. člen Človekovo dostojanstvo je nedotakljivo. Vsak človek ima pravico do življenja in človeškega dostojanstva. Življenje zarodka je upravičeno do varstva od trenutka spočetja.
III. člen (1) Nihče ne sme biti podvržen mučenju, nečloveškemu, ponižujočemu ravnanju ali kaznovanju in nihče ne sme biti držan v suženjstvu. Trgovina z ljudmi je prepovedana. (2) Na človeku je prepovedano delati medicinske ali druge znanstvene poskuse brez njegove svobodne privolitve, ki mora temeljiti na vnaprejšnjem pojasnilu. (3) Evgenični postopki, katerih cilj je selekcija med ljudmi, uporaba človeškega telesa in njegovih delov za pridobivanje premoženjske koristi ter reproduktivno kloniranje človeških bitij so prepovedani.
IV. člen (1) Vsakdo ima pravico do osebne svobode in varnosti. (2) Nikomur se ne sme vzeti prostosti, razen v primerih in po postopku, ki ga določa zakon. Dejanski dosmrtni odvzem prostosti se lahko izreče samo zaradi storitve naklepnega in nasilnega kaznivega dejanja. (3) Osebo, ki je osumljena storitve kaznivega dejanja in je pridržana, je treba v najkrajšem možnem času izpustiti na prostost ali privesti pred sodišče. Sodišče mora privedeno osebo zaslišati in s sklepom s pisno utemeljitvijo nemudoma odločiti o njeni izpustitvi na prostost ali o odreditvi pripora. (4) Oseba, ki ji je bila neutemeljeno ali protizakonito omejena prostost, ima pravico do povračila utrpljene škode.
V. člen Vsakdo ima pravico, da na način, ki je določen z zakonom, odvrne protipraven napad ali neposredno preteč protipraven napad, uperjen zoper njega ali njegovo lastnino.
22
VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.
VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
23
VI. člen (1) Vsakdo ima pravico do spoštovanja svojega zasebnega in družinskega življenja, doma, dopisovanja in dobrega imena. (2) Vsakdo ima pravico do varstva osebnih podatkov ter seznanitve z informacijami javnega značaja in njihovega razširjanja. (3) Uveljavitev pravice do varstva osebnih podatkov in dostopa do informacij javnega značaja nadzira z organskim zakonom ustanovljen, neodvisen organ.
VII. člen (1) Vsakdo ima pravico do svobode misli, vesti in veroizpovedi. Ta pravica vključuje svobodo izbire ali spreminjanja veroizpovedi ali drugega prepričanja ter svobodo izražanja ali neizražanja, verskega udejstvovanja in razširjanja svoje vere ali drugega prepričanja posamezno ali skupaj z drugimi, javno ali zasebno, pri verskih dejanjih in obredih ali na drugačen način. (2) Država in verske skupnosti delujejo ločeno. Verske skupnosti so samostojne. Država zaradi doseganja skupnostnih ciljev sodeluje z verskimi skupnostmi. (3) Podrobna pravila o verskih skupnostih določa organski zakon.
VIII. člen (1) Vsakdo ima pravico do mirnega zbiranja. (2) Vsakdo ima pravico ustanavljati organizacije in pravico pridružiti se organizacijam. (3) Ustanavljanje in delovanje političnih strank je na podlagi pravice do združevanja svobodno. Stranke sodelujejo pri oblikovanju in izražanju volje ljudstva. Politične stranke javne oblasti ne smejo izvajati neposredno. (4) Podrobna pravila delovanja in gospodarjenja političnih strank določa organski zakon. (5) Ustanavljanje in delovanje sindikatov in drugih interesnih združenj je na podlagi pravice do združevanja svobodno.
24
IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.
XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
25
IX. člen (1) Vsakdo ima pravico do svobode izražanja. (2) Madžarska priznava in ščiti svobodo in pluralizem tiska ter zagotavlja pogoje za svobodo informiranja, ki je potrebno za izoblikovanje demokratičnega javnega mnenja. (3) Podrobna pravila glede svobode tiska ter organa za izvajanje nadzora nad medijskimi storitvami, tiskom in trgom elektronskih komunikacij določa organski zakon.
X. člen (1) Madžarska zagotavlja svobodo znanstvenega raziskovanja in umetniškega ustvarjanja, nadalje – zaradi zagotovitve pridobivanja znanja na čim višji ravni – svobodo izobraževanja in v zakonskih okvirih opredeljeno svobodo poučevanja. (2) Država ni pristojna odločati o znanstvenih resnicah, vrednotenje znanstvenih raziskav sodi izključno v pristojnost znanstvenikov. (3) Madžarska ščiti znanstveno in umetniško svobodo Madžarske akademije znanosti in Madžarske akademije umetnosti. Visokošolske ustanove so glede vsebine in metod raziskovanja in poučevanja avtonomne, njihovo organizacijsko strukturo in gospodarjenje ureja zakon.
XI. člen (1) Vsak madžarski državljan ima pravico do izobraževanja. (2) Madžarska zagotavlja uresničitev te pravice z razširitvijo in omogočitvijo splošnega dostopa do izobraževanja, z brezplačnim in obveznim osnovnošolskim izobraževanjem, z brezplačnim in za vsakogar dostopnim srednješolskim izobraževanjem ter na podlagi njegovih sposobnosti za vsakogar dostopnim visokošolskim izobraževanjem, nadalje z zakonsko določeno finančno podporo za tiste, ki so vključeni v izobraževanje.
26
XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
27
XII. člen (1) Vsakdo ima pravico do proste izbire dela in zaposlitve. Gospodarska pobuda je svobodna. Vsakdo je dolžan z opravljanjem dela, ki ustreza njegovim sposobnostim in možnostim, prispevati k povečanju blagostanja skupnosti. (2) Madžarska si prizadeva ustvariti pogoje za to, da bo lahko delala vsaka delovno sposobna oseba, ki želi delati.
XIII. člen (1) Vsak ima pravico do zasebne lastnine in do dedovanja. Lastnina je povezana z družbeno odgovornostjo. (2) Do razlastitve lahko pride samo izjemoma in v javnem interesu, v primerih in na način, ki jih določa zakon, ob zagotovitvi popolne, brezpogojne in takojšnje odškodnine.
XIV. člen (1) Nobenega madžarskega državljana ni dovoljeno izgnati z ozemlja Madžarske in se lahko kadar koli vrne iz tujine. Tujca, ki se nahaja na ozemlju Madžarske, je dovoljeno izgnati samo na podlagi zakonite odločbe. Množičen izgon je prepovedan. (2) Nikogar se ne sme izgnati ali izročiti državi, v kateri obstaja zanj nevarnost, da bo obsojen na smrt ali da bo podvržen mučenju ali drugemu nečloveškemu ravnanju ali kaznovanju. (3) Madžarska zagotavlja na osnovi prošnje pravico do pribežališča tistim nemadžarskim državljanom – če jim ne njihova država izvora ne nobena druga država ne nudi zaščite – ki so v svoji domovini ali državi običajnega bivanja zaradi svoje rasne ali narodne pripadnosti, pripadnosti določeni družbeni skupini, verskega ali političnega prepričanja preganjani oziroma je njihov strah pred preganjanjem utemeljen.
XV. člen (1) Vsi so pred zakonom enaki. Vsak človek je pravno sposoben. (2) Na Madžarskem so vsakomur zagotovljene enake temeljne pravice, ne glede na raso, barvo kože, spol, invalidnost, jezik, vero, politično ali drugo prepričanje, narodnostno ali družbeno poreklo, gmotno stanje, rojstvo ali katerokoli drugo osebno okoliščino.
28
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.
29
(3) Ženske in moški so enakopravni. (4) Madžarska zagotavlja uresničitev načela enakih možnosti s posebnimi ukrepi. (5) Madžarska izvaja posebne ukrepe za zaščito otrok, žensk, starejših in invalidov.
XVI. člen (1) Vsak otrok ima pravico do varstva in skrbi, ki sta potrebni za njihov ustrezen telesni, duševni in moralni razvoj. (2) Starši imajo pravico svobodno izbirati vzgojo, ki jo bodo nudili svojemu otroku. (3) Starši so dolžni skrbeti za svojega mladoletnega otroka. Ta dolžnost vključuje tudi otrokovo izobraževanje. (4) Polnoletni otroci so dolžni preživljati svoje starše, če ti nimajo dovolj sredstev za življenje.
XVII. člen (1) Z ozirom na zagotavljanje delovnih mest, vzdržnost narodnega gospodarstva in tudi druge skupnostne cilje, delavci in delodajalci sodelujejo drug z drugim. (2) Delavci, delodajalci in njihove organizacije imajo na način, ki ga določa zakon, pravico do medsebojnih pogajanj in sklepanja kolektivnih pogodb na podlagi teh, do skupnega nastopa za zaščito svojih pravic ali do prekinitve dela. (3) Vsak delavec ima pravico do zdravih in varnih delovnih pogojev ter delovnih pogojev, ki spoštujejo njegovo dostojanstvo. (4) Vsak delavec ima pravico do dnevnega in tedenskega počitka ter plačanega letnega dopusta.
XVIII. člen (1) Delo otrok je prepovedano, razen v primerih, ki jih določa zakon, in če s tem ni ogrožen njihov telesni, duševni in moralni razvoj. (2) Madžarska zagotavlja s posebnimi ukrepi varstvo mladih in staršev na delovnem mestu.
30
XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.
31
XIX. člen (1) Madžarska si prizadeva vsem svojim državljanom zagotavljati socialno varnost. V primerih kot so materinstvo, bolezen, invalidnost, vdovstvo, osirotelost, ter v primeru izgube zaposlitve brez lastne krivde, je vsak madžarski državljan upravičen do podpore, ki jo določa zakon. (2) Madžarska udejanja socialno varnost oseb iz prejšnjega odstavka in drugih pomoči potrebnih preko sistema socialnih institucij in ukrepov. (3) Značaj in obseg socialnih ukrepov lahko zakon za koristnike socialnega ukrepa pogojuje tudi z opravljanjem družbeno koristne dejavnosti. (4) Madžarska prispeva k zagotavljanju preživljanja starosti z ohranjanjem enotnega državnega pokojninskega sistema, ki temelji na družbeni solidarnosti, in omogočanjem delovanja prostovoljno ustanovljenih družbenih institucij. Zakon lahko pri določanju pogojev za pridobitev starostne pokojnine upošteva tudi zahtevo glede posebnega varstva žensk.
XX. člen (1) Vsakdo ima pravico do telesnega in duševnega zdravja. (2) Madžarska prispeva k uveljavljanju pravic iz prejšnjega odstavka s kmetijstvom brez gensko spremenjenih organizmov, z zagotavljanjem dostopa do zdrave hrane in pitne vode, z organiziranjem varstva pri delu in zdravstvene oskrbe, s podpiranjem športne dejavnosti in redne telesne vadbe ter z zagotavljanjem varstva okolja.
XXI. člen (1) Madžarska priznava in uveljavlja pravico vsakogar do zdravega življenjskega okolja. (2) Kdor povzroči škodo v okolju, jo je v skladu z zakonskimi določbami dolžan odpraviti oziroma kriti stroške sanacije. (3) Na ozemlje Madžarske je prepovedano uvažati onesnažujoče odpadke z namenom odlaganja.
32
XXII. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. (5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja. (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. (8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
33
XXII. člen Madžarska si prizadeva vsakomur zagotoviti človeka vredne bivalne pogoje in dostop do javnih storitev.
XXIII. člen (1) Vsak polnoletni madžarski državljan ima pravico voliti in biti voljen na volitvah poslancev državnega zbora, poslancev skupščin lokalnih skupnosti in županov ter na volitvah poslancev v Evropski parlament. (2) Polnoletni državljani drugih držav članic Evropske unije s stalnim prebivališčem na Madžarskem imajo pravico voliti in biti voljeni na volitvah poslancev skupščin lokalnih skupnosti in županov ter na volitvah poslancev v Evropski parlament. (3) Vsaka polnoletna oseba, ki ima na Madžarskem status begunca ali priseljenca, ima pravico biti voljen na volitvah poslancev skupščin lokalnih skupnosti in županov. (4) Organski zakon lahko volilno pravico oziroma njeno celovitost pogojuje s stalnim prebivališčem na Madžarskem, pravico biti voljen pa tudi z izpolnjevanjem nadaljnjih pogojev. (5) Na volitvah poslancev skupščin lokalnih skupnosti in županov lahko volivec glasuje v kraju stalnega ali začasnega prebivališča. Volivec lahko pravico glasovanja uveljavlja v kraju stalnega ali začasnega prebivališča. (6) Nima volilne pravice tisti, ki mu jo je sodišče odvzelo zaradi storitve kaznivega dejanja ali zaradi omejene razsodnosti. Državljan druge države članice Evropske unije, ki ima stalno prebivališče na Madžarskem, nima pravice biti voljen, če mu je bila v državi njegovega državljanstva ta pravica odvzeta s predpisom, sodno ali oblastno odločbo. (7) Državnega referenduma se lahko udeleži vsakdo, ki ima status volivca na volitvah poslancev državnega zbora. Lokalnega referenduma se lahko udeleži vsakdo, ki ima status volivca na volitvah poslancev skupščin lokalnih skupnosti in županov. (8) Vsak madžarski državljan ima pravico opravljati javno funkcijo v skladu s svojimi sposobnostmi, izobrazbo in strokovnim znanjem. Zakon določa javne funkcije, ki so nezdružljive s članstvom ali funkcijo v političnih strankah.
34
XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.
XXV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXVI. cikk Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.
XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. (2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
35
XXIV. člen (1) Vsakdo ima pravico, da oblastni organi obravnavajo njegove zadeve nepristransko, pravično in v razumen roku. Oblastni organi so dolžni obrazložiti svoje odločitve na način, ki ga določa zakon. (2) Vsakdo ima pravico, da se mu na način, ki ga določa zakon, povrne škoda, ki mu jo v zvezi z opravljanjem svojih nalog s protipravnim ravnanjem stori oblastni organ.
XXV. člen Vsakdo ima pravico, da se posamično ali skupaj z drugimi, s pisno prošnjo, pritožbo ali predlogom obrne na katerikoli organ, ki izvršuje javno oblast.
XXVI. člen Država si zaradi izboljšanja učinkovitosti svojega delovanja, dviga kakovostne ravni javnih služb, večje preglednosti javnih zadev in pospešitve uveljavljanja enakih možnosti prizadeva uporabljati nove tehnične rešitve in dosežke znanosti.
XXVII. člen (1) Vsakdo, ki se zakonito zadržuje na ozemlju Madžarske, ima pravico, da se prosto giblje in si izbira prebivališče. (2) Vsak madžarski državljan ima v času bivanja v tujini pravico uživati zaščito Madžarske.
XXVIII. člen (1) Vsakdo ima pravico, da o kakršnih koli kazenskih obtožbah zoper njega oziroma v pravdi o njegovih pravicah in obveznostih pravično in javno ter v razumen roku odloča neodvisno in nepristransko, z zakonom ustanovljeno sodišče. (2) Nihče ne velja za krivega, dokler njegova kazenska odgovornost ni ugotovljena s pravnomočno sodbo.
36
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. (6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
37
(3) Vsakdo, proti komur teče kazenski postopek, ima v vseh fazah postopka pravico do obrambe. Zagovornik ni odgovoren za mnenje, ki ga izrazi med postopkom. (4) Nihče ne sme biti spoznan za krivega in biti kaznovan za dejanje, ki v času njegove storitve po madžarskem pravu ali pravu druge države – v okviru, ki ga določa mednarodna pogodba oziroma pravo Evropske unije – ni veljalo za kaznivo dejanje. (5) Prejšnji odstavek ne izključuje možnosti sprožitve kazenskega postopka in obsodbe neke osebe za dejanje, ki je v času njegove storitve po splošno priznanih načelih mednarodnega prava veljalo za kaznivo dejanje. (6) Z izjemo zakonsko določenih izrednih pravnih sredstev nihče ne sme biti ponovno v kazenskem postopku ali kaznovan zaradi kaznivega dejanja, za katerega je bil na Madžarskem ali v drugi državi – v okviru, ki ga določa mednarodna pogodba ali pravo Evropske unije – v skladu z zakonom pravnomočno že obsojen ali oproščen. (7) Vsakomur je zagotovljena pravica do pravnega sredstva proti odločbam sodišč in oblastnih ter upravnih organov, ki kršijo njegove pravice ali pravne interese.
XXIX. člen (1) Narodne manjšine, ki žive na Madžarskem, so državotvorni dejavniki. Vsak madžarski državljan, ki je pripadnik katere od narodnih manjšin, ima pravico do svobodnega izražanja in ohranjanja lastne identitete. Narodnim manjšinam, ki žive na Madžarskem, je zagotovljena pravica do uporabe maternega jezika, osebnih in skupnostnih imen v svojem jeziku, do negovanja lastne kulture in do izobraževanja v maternem jeziku. (2) Narodne manjšine, ki žive na Madžarskem, lahko ustanavljajo manjšinske samouprave na lokalni in državni ravni. (3) Podrobna pravila glede pravic narodnih manjšin, ki žive na Madžarskem in pravila glede izvolitve njihovih samouprav na lokalni in državni ravni določa organski zakon.
XXX. člen (1) K financiranju skupnih potreb prispeva vsak svojim zmožnostim primerno oziroma glede na svojo udeležbo v gospodarstvu. (2) Stopnjo prispevka k zadovoljevanju skupnih potreb je treba v primeru tistih, ki vzgajajo otroka, določiti upoštevaje stroške vzgoje otrok.
38
XXXI. cikk (1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. (2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. (3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő. (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő. (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.
AZ ÁLLAM Az Országgyűlés 1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
39
XXXI. člen (1) Vsak madžarski državljan je dolžan braniti svojo domovino. (2) Madžarska vzdržuje sistem prostovoljnega opravljanja vojaške službe v rezervni sestavi. (3) V primeru izrednega stanja oziroma če tako odloči državni zbor v preventivnem obrambnem stanju, opravljajo polnoletni moški, ki imajo stalno prebivališče na Madžarskem in madžarsko državljanstvo, vojaško službo. Če je služenje vojske z orožjem nezdružljivo z moralnim prepričanjem obveznika, opravlja ta nadomestno civilno službo. Oblike in podrobna pravila opravljanja vojaške službe določa organski zakon. (4) Polnoletnim madžarskim državljanom, ki imajo stalno prebivališče na Madžarskem, se lahko na podlagi določb organskega zakona za čas trajanja izrednih razmer odredi obrambna delovna dolžnost. (5) Polnoletnim madžarskim državljanom, ki imajo stalno prebivališče na Madžarskem, se lahko na podlagi določb organskega zakona zaradi izvajanja obrambnih nalog in nalog varstva pred naravnimi in drugimi nesrečami odredi obveznost služenja v civilni zaščiti. (6) Zaradi izvajanja obrambnih nalog in nalog varstva pred naravnimi in drugimi nesrečami, se lahko na podlagi določb organskega zakona za vsakogar odredi uvedba gospodarske in materialne dolžnosti.
DRŽAVA Državni zbor 1. člen (1) Najvišji narodnopredstavniški organ MADŽARSKE je državni zbor. (2) Državni zbor: a) sprejme in spreminja temeljni zakon Madžarske; b) sprejema zakone; c) sprejema državni proračun in odobri njegovo izvajanje; d) daje pooblastilo za priznanje obvezne veljave mednarodnih pogodb, ki spadajo v njegovo pristojnost in delovno področje; e) izvoli predsednika republike, člane in predsednika ustavnega sodišča, predsednika kurije, generalnega tožilca, varuha temeljnih pravic in njegove namestnike ter predsednika računskega sodišča; f) izvoli predsednika vlade in odloča v zadevah zaupanja vladi; g) razpusti skupščino lokalne samouprave, ki deluje v nasprotju s temeljnim zakonom;
40
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
2. cikk (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. (3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
3. cikk (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze. (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. (4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
41
h) odloča o razglasitvi vojnega stanja in o sklenitvi mirovne pogodbe; i) sprejema odločitve o vprašanjih glede posebne pravne ureditve in sodelovanja v vojaških operacijah; j) podeljuje amnestijo; k) opravlja nadaljnje naloge in izvršuje nadaljnje pristojnosti, ki jih določajo temeljni zakon in zakoni.
2. člen (1) Poslanci državnega zbora se volijo na podlagi splošne in enake volilne pravice, z neposrednim in tajnim glasovanjem na volitvah, ki omogočajo svobodno izražanje volje volivcev, na način, ki ga določa organski zakon. (2) Sodelovanje narodnih manjšin, ki žive na Madžarskem, pri delu državnega zbora, ureja organski zakon. (3) Splošne volitve poslancev v državni zbor potekajo - razen v primeru razpusta ali samorazpustitve državnega zbora - aprila ali maja v četrtem letu po izvolitvi prejšnjega državnega zbora.
3. člen (1) Mandatna doba državnega zbora se začne z ustanovno sejo državnega zbora, konča pa s prvo sejo novega državnega zbora. Ustanovno sejo, ki se mora sklicati na datum, ki ni kasnejši od 30 dni po volitvah, skliče predsednik republike. (2) Državni zbor lahko izreče svojo samorazpustitev. (3) Predsednik republike lahko hkrati z razpisom volitev razpusti državni zbor, a) če državni zbor v primeru prenehanja mandata vlade v štiridesetih dneh od prve predložitve kandidata za predsednika vlade ne izvoli osebe, ki jo je za predsednika vlade predlagal predsednik republike, ali b) če državni zbor do 31. marca ne sprejme državnega proračuna za tekoče leto. (4) Pred razpustom državnega zbora mora predsednik republike zaprositi za mnenje predsednika vlade, predsednika državnega zbora in vodje poslanskih skupin. (5) Predsednik republike lahko pristojnost iz točke a) 3. odstavka tega člena izvršuje, dokler državni zbor ne izvoli predsednika vlade. Predsednik republike lahko pristojnost iz točke b) 3. odstavka tega člena izvršuje, dokler državni zbor ne sprejme državnega proračuna.
42
(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.
4. cikk (1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat. (3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. (4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
5. cikk (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. (2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. (3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít. (4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. (5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
43
(6) Če se državni zbor razpusti ali samorazpusti, se novi državni zbor izvoli najkasneje v devetdesetih dneh po razpustu ali samorazpustitvi prejšnjega.
4. člen (1) Vsi poslanci imajo enake pravice in obveznosti, svojo dejavnost opravljajo v korist skupnosti, in v tem pogledu niso vezani na kakršnakoli navodila. (2) Poslanci uživajo imuniteto in so upravičeni do primernega nagrajevanja, ki zagotavlja njihovo neodvisnost. Organski zakon določa javne funkcije, ki so nezdružljive s funkcijo poslanca, lahko pa določi tudi druge primere nezdružljivosti. (3) Poslancu mandat preneha, če: a) preneha mandat državnega zbora; b) umre; c) se ugotovi nezdružljivost funkcij; d) odstopi; e) so prenehali obstajati pogoji za njegovo izvolitev; f) skozi eno leto ne sodeluje pri delu državnega zbora. (4) O prenehanju izpolnjevanja pogojev za izvolitev za poslanca državnega zbora, nezdružljivosti funkcij in ugotavljanju enoletnega nesodelovanja poslanca pri delu državnega zbora odloča državni zbor z dvotretjinsko večino glasov navzočih poslancev. (5) Podrobna pravila o pravnem položaju in o nagrajevanju poslancev določa organski zakon.
5. člen (1) Seje državnega zbora so javne. Državni zbor lahko na predlog vlade ali katerega od poslancev z dvotretjinsko večino glasov vseh poslancev državnega zbora sklene, da bo seja zaprta za javnost. (2) Člani državnega zbora izmed sebe izvolijo predsednika, podpredsednike in notarje. (3) Državni zbor ustanovi stalne odbore, katerih člani so poslanci. (4) Poslanci lahko zaradi uskladitve svojega delovanja - ob upoštevanju pogojev, ki jih določa poslovnik državnega zbora - ustanovijo poslanske skupine. (5) Državni zbor je sklepčen, če je na seji navzoča več kot polovica poslancev.
44
(6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti. (7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. (8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.
6. cikk (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. (3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor –, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. (5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvényellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
45
(6) Državni zbor odloča z večino glasov navzočih poslancev, če temeljni zakon ne določa drugače. Poslovnik lahko za sprejem določenih odločitev predpiše kvalificirano večino. (7) Državni zbor določi pravila svojega delovanja in obravnav s poslovnikom, ki ga sprejme z dvotretjinsko večino glasov navzočih poslancev. (8) Določbe o zagotavljanju rednega zasedanja državnega zbora določa organski zakon.
6. člen (1) Zakone lahko predlagajo predsednik republike, vlada, odbor državnega zbora in vsak poslanec. (2) Državni zbor lahko sprejet zakon – na predlog njegovega predlagatelja, vlade ali predsednika državnega zbora, ki ga ti podajo pred končnim glasovanjem – posreduje ustavnemu sodišču zaradi presoje njegove skladnosti s temeljnim zakonom. Državni zbor odloča o predlogu po končnem glasovanju. V primeru sprejema predloga predsednik državnega zbora sprejet zakon nemudoma posreduje ustavnemu sodišču zaradi presoje njegove skladnosti s temeljnim zakonom. (3) Sprejet zakon predsednik državnega zbora podpiše v roku petih dni in ga pošlje predsedniku republike. Predsednik republike zakon podpiše najkasneje v petih dneh od njegovega prejetja in odredi njegovo objavo. Če je državni zbor zakon v skladu z 2. odstavkom tega člena posredoval ustavnemu sodišču zaradi presoje njegove skladnosti s temeljnim zakonom, lahko predsednik državnega zbora tak zakon podpiše in pošlje predsedniku republike le, če ustavno sodišče ni ugotovilo neskladja s temeljnim zakonom. (4) Če predsednik republike sodi, da je zakon ali katera od njegovih določb v nasprotju s temeljnim zakonom, in ni prišlo do ocene skladnosti s temeljnim zakonom po 2. odstavku tega člena, posreduje zakon zaradi presoje njegove skladnosti s temeljnim zakonom ustavnemu sodišču. (5) Če se predsednik republike ne strinja z zakonom ali katero od njegovih določb, in ni uveljavil pravice iz prejšnjega odstavka, lahko zakon pred njegovim podpisom z navedbo svojih pripomb enkrat vrne državnemu zboru v ponovno odločanje. Državni zbor zakon ponovno obravnava in znova glasuje o njegovem sprejetju. Predsednik republike lahko to svojo pravico uveljavi tudi, če ustavno sodišče v postopku presoje, ki ga je izvedlo na podlagi sklepa državnega zbora, ni ugotovilo neskladja s temeljnim zakonom. (6) Ustavno sodišče obravnava predlog iz 2. in 4. odstavka tega člena prednostno in o njem odloči v največ tridesetih dneh. Če ustavno sodišče ugotovi neskladje s temeljnim zakonom, državni zbor zaradi odprave neskladja ponovno obravnava zakon.
46
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. (8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. (9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
7. cikk (1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.
Országos népszavazás 8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
47
(7) Če ustavno sodišče v postopku presoje, ki ga izvede na zahtevo predsednika republike, ne ugotovi neskladja s temeljnim zakonom, predsednik republike zakon nemudoma podpiše in odredi njegovo objavo. (8) Na podlagi 2. in 4. odstavka tega člena je mogoče od ustavnega sodišča ponovno zahtevati izvedbo postopka za oceno skladnosti tistega zakona s temeljnim zakonom, ki ga je državni zbor obravnaval in sprejel v skladu s 6. odstavkom tega člena. Ustavno sodišče obravnava ponovni predlog prednostno in o njem odloči v največ desetih dneh. (9) Če državni zbor spremeni zakon, ki ga je predsednik republike zavrnil zaradi svojega nestrinjanja z njim, se lahko postopek za oceno njegove skladnosti s temeljnim zakonom na podlagi 2. in 4. odstavka tega člena predlaga izključno glede spremenjenih določb ali s sklicevanjem na nespoštovanje v temeljnem zakonu opredeljenih pravil zakonodajnega postopka. Če sprejme državni zbor zakon, ki mu ga je predsednik republike vrnil v ponovno odločanje, zaradi svojega nestrinjanja v nespremenjeni obliki, lahko predsednik republike zahteva oceno skladnosti zakona s temeljnim zakonom zaradi nespoštovanja v temeljnem zakonu opredeljenih pravil zakonodajnega postopka.
7. člen (1) Poslanci lahko naslavljajo poslanska vprašanja na varuha temeljnih pravic, predsednika računskega sodišča, generalnega tožilca in guvernerja Narodne banke Madžarske glede katere koli zadeve z njihovega delovnega področja. (2) Poslanci državnega zbora lahko vložijo interpelacijo in naslavljajo poslanska vprašanja na vlado in člane vlade glede katere koli zadeve iz njihove pristojnosti. (3) Preiskovalno dejavnost preiskovalnih komisij državnega zbora in dolžnost odziva na vabila komisij ureja organski zakon.
Državni referendum 8. člen (1) Državni zbor mora razpisati državni referendum, če to zahteva najmanj dvesto tisoč volivcev. Državni zbor lahko razpiše državni referendum, če to predlaga predsednik republike, vlada ali sto tisoč volivcev. Državni zbor je vezan na izid veljavnega in uspešno izvedenega referenduma. (2) Državni referendum se lahko razpiše o vprašanjih, ki sodijo v pristojnost in delovno področje državnega zbora.
48
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról. (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A köztársasági elnök 9. cikk (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. (3) A köztársasági elnök a) képviseli Magyarországot; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját; f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgyűlést;
49
(3) Državnega referenduma ni mogoče razpisati o: a) vprašanjih glede sprememb temeljnega zakona; b) državnem proračunu, izvrševanju proračuna, državnih davkih, pristojbinah, prispevkih in carinah ter vsebini zakona, ki določa osrednje pogoje lokalnih davkov; c) vsebini zakonov, ki urejajo volitve poslancev državnega zbora, poslancev skupščin lokalnih samouprav in županov ter poslancev Evropskega parlamenta; d) obveznostih, ki izvirajo iz mednarodnih pogodb; e) kadrovskih in organizacijskih vprašanjih, ki spadajo v pristojnost državnega zbora; f) razpustu državnega zbora; g) razpustu skupščin lokalnih samouprav; h) razglasitvi vojnega, izrednega ali nujnega stanja ter razglasitvi in podaljšanju preventivnega obrambnega stanja; i) vprašanjih glede sodelovanja v vojaških operacijah; j) amnestiji. (4) Državni referendum je veljaven, če je veljavno glasovala več kot polovica vseh volivcev, in uspešen, če je več kot polovica volivcev, ki so veljavno glasovali, odgovorila na zastavljeno vprašanje enako.
Predsednik republike 9. člen (1) Šef države na Madžarskem je predsednik republike, ki izraža narodno enotnost in bdi nad demokratičnim delovanjem državnega ustroja. (2) Predsednik republike je vrhovni poveljnik Madžarskih obrambnih sil. (3) Predsednik republike: a) predstavlja Madžarsko; b) lahko sodeluje na sejah državnega zbora in nagovarja poslance; c) lahko predlaga zakone; d) lahko poda pobudo za razpis državnega referenduma; e) razpiše splošne volitve poslancev državnega zbora, volitve poslancev skupščin lokalnih skupnosti in županov, volitve poslancev v Evropski parlament in državni referendum; f) sprejema odločitve o posebni pravni ureditvi; g) skliče ustanovno sejo državnega zbora; h) lahko razpusti državni zbor;
50
i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek; j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére; k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; m) kialakítja hivatala szervezetét. (4) A köztársasági elnök a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait; e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat; f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben; j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. (5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. (6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné. (7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.
10. cikk (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
51
i) sprejet zakon lahko zaradi ocene njegove skladnosti s temeljnim zakonom posreduje ustavnemu sodišču ali pa vrne državnemu zboru v ponovno odločanje; j) predlaga kandidata za predsednika vlade, predsednika kurije, generalnega tožilca in varuha temeljnih pravic; k) imenuje poklicne sodnike in predsednika proračunskega sveta; l) potrdi imenovanje predsednika Madžarske akademije znanosti; m) izoblikuje organizacijsko strukturo svojega urada. (4) Predsednik republike: a) na podlagi pooblastila državnega zbora prizna obvezno veljavo mednarodnih pogodb; b) postavlja in sprejema veleposlanike in poslanike; c) imenuje ministre, guvernerja in viceguvernerje Narodne banke Madžarske, vodje samostojnih regulatornih organov in univerzitetne profesorje; d) podeljuje mandat rektorjem univerz; e) imenuje in poviša generale; f) podeljuje z zakonom določena odlikovanja, nagrade in častne nazive in dovoljuje nošenje tujih državnih odlikovanj; g) odloča o pomilostitvah; h) odloča o vprašanjih teritorialnih organizacijskih struktur, ki spadajo v njegovo pristojnost in delovno področje; i) odloča v zadevah glede pridobitve in prenehanja državljanstva; j) odloča v vseh zadevah, ki jih zakon prenese v njegovo pristojnost. (5) Ukrepe in odločitve predsednika republike iz prejšnjega odstavka mora sopodpisati član vlade. Zakon lahko določi, da v zadevah, ki jih zakon prenese v pristojnost predsednika republike, sopodpis ni potreben. (6) Predsednik republike odkloni izvajanje nalog iz točk b)-e) 4. odstavka tega člena, če niso izpolnjene pravne predpostavke, ali če utemeljeno sklepa, da bi to povzročilo hude motnje v demokratičnem delovanju državnega ustroja. (7) Predsednik republike odkloni izvajanje nalog iz točke f) 4. odstavka tega člena, če bi to kršilo vrednostni sistem temeljnega zakona.
10. člen (1) Predsednika republike izvoli državni zbor za dobo petih let. (2) Za predsednika republike je lahko izvoljen vsak madžarski državljan, ki je dopolnil petintrideset let. (3) Predsednika republike je mogoče na to funkcijo ponovno izvoliti največ še enkrat.
52
11. cikk (1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. (2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. (4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. (5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. (6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
12. cikk (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. (2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el. (3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik a) megbízatási idejének lejártával; b) halálával;
53
11. člen (1) Predsednik republike se izvoli najprej šestdeset in najkasneje trideset dni pred potekom mandatne dobe prejšnjega predsednika republike, če pa je slednjemu funkcija prenehala pred iztekom mandatne dobe, se predsednik republike izvoli v tridesetih dneh po prenehanju funkcije. Volitve predsednika republike razpiše predsednik državnega zbora. Državni zbor izvoli predsednika republike na tajnem glasovanju. (2) Pred volitvami predsednika republike se vložijo kandidature. Za veljavnost kandidature je potrebno pisno priporočilo najmanj petine poslancev. Kandidature je treba vložiti pri predsedniku državnega zbora pred odreditvijo glasovanja. Vsak poslanec lahko predlaga enega kandidata. Vsi predlogi poslanca, ki predlaga več kandidatov, so neveljavni. (3) Za predsednika republike je v prvem krogu izvoljen kandidat, ki je prejel glasove dveh tretjin vseh poslancev. (4) Če je bilo glasovanje v prvem krogu neuspešno, se opravi drugi krog. V drugem krogu je mogoče glasovati za kandidata, ki sta v prvem krogu prejela največ glasov. Če je prišlo v prvem krogu glasovanja do enakosti glasov na prvem mestu, se lahko v drugem krogu glasuje za kandidate, ki so prejeli najvišje število glasov. Če je prišlo v prvem krogu glasovanja do enakosti glasov le na drugem mestu, se v drugem krogu glasuje za kandidate ki so prejeli najvišji števili glasov. V drugem krogu je za predsednika republike izvoljen kandidat, ki je prejel najvišje število veljavnih glasov, ne glede na število poslancev, ki so se glasovanja udeležili. Če je tudi drugi krog neuspešen, je treba na podlagi ponovne vložitve kandidatur organizirati nove volitve. (5) Postopek glasovanja je treba končati najkasneje v dveh zaporednih dneh. (6) Izvoljen predsednik republike nastopi funkcijo ob poteku mandatne dobe prejšnjega predsednika republike, v primeru predčasnega prenehanja funkcije pa osmi dan po razglasitvi rezultata volitev. Pred nastopom funkcije predsednik republike zapriseže pred državnim zborom.
12. člen (1) Predsednik republike je nedotakljiv. (2) Funkcija predsednika republike je nezdružljiva z vsako drugo državno, družbeno, gospodarsko in politično funkcijo ali mandatom. Predsednik republike ne sme opravljati nobene druge pridobitne dejavnosti in za svoje ostale dejavnosti – razen za dejavnost, ki spada pod zaščito avtorskih pravic – ne sme prejeti plačila. (3) Predsedniku funkcija preneha: a) če mu poteče mandatna doba; b) s smrtjo;
54
c) d) e) f) g)
ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására; ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; összeférhetetlenség kimondásával; lemondásával; a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (5) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
13. cikk (1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. (2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. (3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. (5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
14. cikk (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. (2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.
55
c) d) e) f) g)
če več kot devetdeset dni ne more izvrševati svojih nalog; če za njegovo izvolitev opredeljeni pogoji ne obstajajo več; z izrekom nezdružljivosti; z odstopom; z odvzemom funkcije predsednika republike.
(4) Državni zbor sprejme sklep o ugotovitvi več kot devetdesetdnevne zadržanosti pri izvrševanju nalog in prenehanju obstoja pogojev za izvolitev predsednika republike oziroma izreče njegovo nezdružljivost z dvotretjinsko večino glasov navzočih poslancev. (5) Podrobna pravila pravnega položaja in nagrajevanja predsednika republike določa organski zakon.
13. člen (1) Proti predsedniku republike v času trajanja njegovega mandata ni mogoče uvesti kazenskega postopka. (2) Če predsednik republike namenoma krši temeljni zakon ali katerega od zakonov, ki so povezani z opravljanjem njegove funkcije, oziroma če stori naklepno kaznivo dejanje, lahko petina poslancev državnega zbora predlaga odvzem njegove funkcije. (3) Za uvedbo postopka za odvzem funkcije predsednika republike je potrebna dvotretjinska večina glasov vseh poslancev. Glasovanje je tajno. (4) V času od sprejema sklepa Državnega zbora do konca postopka za odvzem funkcije predsednik republike ne sme izvrševati svojih pristojnosti. (5) Vodenje postopka za odvzem funkcije spada v pristojnost ustavnega sodišča. (6) Če ustavno sodišče na podlagi izvedenega postopka ugotovi javnopravno odgovornost predsednika republike, mu lahko odvzame funkcijo.
14. člen (1) V primeru začasnega zadržka predsednika republike do prenehanja zadržka oziroma v primeru prenehanja funkcije predsednika republike do nastopa funkcije novega predsednika republike izvršuje pristojnosti in naloge predsednika republike predsednik državnega zbora. (2) Na predlog predsednika republike, vlade ali poslanca državnega zbora ugotovi začasni zadržek predsednika republike državni zbor.
56
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
A Kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladatés hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
16. cikk (1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnökhelyettest jelöl ki. (3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. (4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg; b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
57
(3) Ko predsednik državnega zbora nadomešča predsednika republike, ne more izvrševati svojih poslanskih pravic, naloge predsednika državnega zbora pa opravlja namesto njega podpredsednik, ki ga določi državni zbor.
Vlada 15. člen (1) Vlada je splošen organ izvršilne oblasti, katere naloge in pristojnosti obsegajo vse zadeve, ki jih temeljni zakon ali predpisi ne uvrščajo izrecno med naloge in pristojnosti drugega organa. Vlada je odgovorna državnemu zboru. (2) Vlada je najvišji organ javne uprave; na način, ki ga določa zakon, lahko ustanavlja upravne organe. (3) Pri izvajanju svojih nalog vlada v zadevah, ki jih ne ureja zakon, izdaja uredbe. Vlada izdaja uredbe tudi na podlagi zakonskih pooblastil. (4) Uredbe vlade ne smejo biti v nasprotju z zakoni.
16. člen (1) Vlado sestavljajo predsednik in ministri. (2) Predsednik vlade z uredbo izmed ministrov imenuje enega ali več namestnikov. (3) Predsednika vlade voli državni zbor na predlog predsednika republike. (4) Za izvolitev predsednika vlade je potrebna večina glasov vseh poslancev. Predsednik vlade nastopi funkcijo z izvolitvijo. (5) Predsednik republike poda predlog iz 3. odstavka tega člena a) na ustanovni seji novega državnega zbora, če je funkcija predsednika vlade prenehala, ker se je sestal novi državni zbor; b) v petnajstih dneh po prenehanju funkcije predsednika vlade, če je funkcija predsednika vlade prenehala z odstopom, smrtjo, z izrekom nezdružljivosti, s prenehanjem pogojev za izvolitev ali zato, ker je državni zbor na glasovanju o zaupnici predsedniku vlade izglasoval nezaupnico.
58
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. (7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. (8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. (9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
17. cikk (1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. (2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki. (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. (4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja. (5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.
18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. (4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. (5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
59
(6) Če državni zbor ne izvoli kandidata, ki ga je za predsednika vlade predlagal predsednik republike v skladu s prejšnjim odstavkom tega člena, poda predsednik republike v petnajstih dneh nov predlog. (7) Ministre imenuje predsednik republike na predlog predsednika vlade. Minister nastopi funkcijo z dnem, ki je določen v imenovanju, če tega ni, pa z imenovanjem samim. (8) Vlada je oblikovana z imenovanjem vseh ministrov. (9) Člani vlade izrečejo pred državnim zborom prisego.
17. člen (1) Ministrstva so našteta v zakonu. (2) Minister brez listnice je lahko imenovan za opravljanje nalog, ki jih določi vlada. (3) Krajevno pristojni upravni organi vlade s splošnimi pristojnostmi so vladni uradi glavnega mesta in županij. (4) Določbe organskega zakona o nazivu ministrstev, ministrov in upravnih organov je mogoče spremeniti z zakonom. (5) Pravni položaj vladnih funkcionarjev ureja zakon.
18. člen (1) Predsednik vlade določa splošno politiko vlade. (2) Ministri v okvirih splošne politike vlade samostojno vodijo veje državne uprave, ki spadajo v njihovo delovno področje in podrejene organe ter opravljajo naloge, ki jih zanje določita vlada ali predsednik vlade. (3) Člani vlade na podlagi zakonskega pooblastila ali pooblastila v uredbi vlade sprejemajo v okviru svojega delovnega področja samostojno ali v soglasju z drugimi ministri uredbe za svoje delovno področje, ki ne smejo biti v nasprotju z zakoni, uredbami vlade in uredbami guvernerja Narodne banke Madžarske. (4) Člani vlade so za svojo dejavnost odgovorni državnemu zboru, ministri pa tudi predsedniku vlade. Člani vlade imajo pravico prisostvovati sejam državnega zbora in sodelovati v razpravi. Državni zbor in odbori državnega zbora lahko člane vlade obvežejo, da se odzovejo vabilu na sejo. (5) Podrobna pravila pravnega položaja in nagrajevanja članov vlade ter način nadomeščanja ministrov določa zakon.
60
19. cikk Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.
20. cikk (1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. (2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. (3) A miniszter megbízatása megszűnik a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével; b) a miniszter lemondásával; c) felmentésével; d) halálával. (4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
21. cikk (1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
61
19. člen Državni zbor lahko od vlade zahteva, da ga seznani s stališčem vlade, ki ga bo zastopala v postopku sprejemanja odločitev v institucijah Evropske unije, v katerih so zastopane vlade držav članic, in lahko zavzame stališče do osnutka, ki je na dnevnem redu postopka. Vlada pri sprejemanju odločitev na ravni Evropske unije ravna v skladu s stališči državnega zbora.
20. člen (1) S prenehanjem funkcije predsednika vlade preneha tudi funkcija vlade. (2) Funkcija predsednika vlade preneha: a) ko se po volitvah sestane nov državni zbor; b) če državni zbor izglasuje nezaupnico predsedniku vlade in izvoli novega predsednika vlade; c) če državni zbor ne izglasuje zaupnice, ki jo je zahteval predsednik vlade; d) z odstopom; e) s smrtjo; f) z izrekom nezdružljivosti; g) če pogoji za njegovo izvolitev ne obstajajo več. (3) Funkcija ministra preneha: a) s prenehanjem funkcije predsednika vlade; b) z ministrovim odstopom; c) z razrešitvijo ministra; d) s smrtjo. (4) Državni zbor odloči o prenehanju obstoja pogojev za izvolitev predsednika vlade in o nezdružljivosti funkcij z dvotretjinsko večino glasov navzočih poslancev.
21. člen (1) Petina poslancev državnega zbora lahko hkrati z določitvijo kandidata za novega predsednika vlade vloži pisno nezaupnico proti predsedniku vlade.
62
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. (3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. (4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. (5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.
22. cikk (1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnökhelyettes esetén – az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja. (4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
63
(2) Če državni zbor izglasuje nezaupnico, izrazi s tem nezaupanje v predsednika vlade, hkrati pa izvoli za predsednika vlade kandidata, ki je bil predlagan za predsednika vlade v nezaupnici. Državni zbor odloči o nezaupnici z večino glasov vseh poslancev. (3) Predsednik vlade lahko zahteva glasovanje o zaupnici. Državni zbor izrazi svoje nezaupanje v predsednika vlade, če na glasovanju o zaupnici, ki jo je predlagal predsednik vlade, večina vseh poslancev predsednika vlade ne podpre. (4) Predsednik vlade lahko vprašanje zaupnice veže tudi na sprejetje predloga vlade v državnem zboru. Če predlog vlade ni sprejet, se šteje, da je državni zbor predsedniku vlade izglasoval nezaupnico. (5) Državni zbor sprejme odločitev o zaupanju po poteku treh dni, vendar najkasneje v osmih dneh od vložitve nezaupnice ali zahteve predsednika vlade iz 3. in 4. odstavka tega člena.
22. člen
(1) Vlada opravlja od prenehanja funkcije do oblikovanja nove vlade tekoče posle, v tem času ne more priznati obvezne veljave mednarodnih pogodb, pri izdajanju uredb pa je omejena na nujne primere in vezana na zakonsko pooblastilo. (2) Če funkcija predsednika vlade preneha z njegovim odstopom ali ker se je po volitvah sestal nov državni zbor, predsednik vlade do izvolitve novega predsednika vlade opravlja le tekoče posle; v tem času ne more podati predloga za razrešitev ministra ali za imenovanje novega ministra, pri izdajanju uredb pa je omejen na nujne primere in vezan na zakonsko pooblastilo. (3) Če je funkcija predsednika vlade prenehala zaradi smrti, izreka nezdružljivosti, ker pogoji za njegovo izvolitev ne obstajajo več ali ker mu državni zbor ni izglasoval zaupanja, izvaja pristojnosti predsednika vlade do izvolitve novega predsednika vlade – ob upoštevanju omejitev iz prejšnjega odstavka – namestnik predsednika vlade oziroma v primeru, če je namestnikov predsednika vlade več, tisti namestnik predsednika vlade, ki je določen na prvem mestu. (4) Minister od prenehanja funkcije predsednika vlade do imenovanja novega ministra ali pooblastitve drugega člana nove vlade za začasno opravljanje ministrovih nalog vodi tekoče posle, uredbe pa lahko izdaja izključno v nujnih primerih.
64
Önálló szabályozó szervek 23. cikk (1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. (2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit. (3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
Az Alkotmánybíróság 24. cikk (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. (2) Az Alkotmánybíróság a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését; g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
65
Samostojni regulatorni organi 23. člen (1) Državni zbor lahko z organskim zakonom ustanovi samostojne regulatorne organe za izvrševanje pristojnosti in opravljanje nalog na določenem delovnem področju, ki spada v domeno izvršilne oblasti. (2) Vodjo samostojnega regulatornega organa imenuje predsednik vlade ali predsednik republike na predlog predsednika vlade za dobo, ki jo določa organski zakon. Vodja samostojnega regulatornega organa imenuje namestnika ali namestnike. (3) Vodja samostojnega regulatornega organa državnemu zboru letno poroča o delu samostojnega regulatornega organa. (4) Vodja samostojnega regulatornega organa izdaja v okviru svojih pristojnosti, ki jih določa organski zakon, na podlagi zakonskega pooblastila uredbe, ki ne smejo biti v nasprotju z zakoni, uredbami vlade, uredbami predsednika vlade, uredbami ministrov in uredbami guvernerja Narodne banke Madžarske. Vodjo samostojnega regulatornega organa lahko pri izdajanju uredb nadomešča namestnik, ki ga sam določi z uredbo.
Ustavno sodišče 24. člen (1) Ustavno sodišče je najvišji organ varstva temeljnega zakona. (2) Ustavno sodišče: a) zaradi ocene njihove skladnosti s temeljnim zakonom preverja sprejete, vendar še nerazglašene zakone; b) na zahtevo sodišča preverja, ali je predpis, ki bi ga sodišče moralo uporabiti v posamezni zadevi, skladen s temeljnim zakonom; c) v postopku z ustavno pritožbo preverja, ali je predpis, ki je bil uporabljen v posamezni zadevi, skladen s temeljnim zakonom; d) v postopku z ustavno pritožbo preverja skladnost odločitev sodišč s temeljnim zakonom; e) na zahtevo vlade, četrtine poslancev ali varuha temeljnih pravic preverja skladnost predpisov s temeljnim zakonom; f) preverja skladnost predpisov z mednarodnimi pogodbami; g) izvršuje nadaljnje pristojnosti in odloča v drugih zadevah, ki so mu naložene s temeljnim zakonom ali organskim zakonom.
66
(3) Az Alkotmánybíróság a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést; c) a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg. (4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (5) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A bíróság 25. cikk (1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. (2) A bíróság dönt a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; b) a közigazgatási határozatok törvényességéről; c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. (4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra – külön bíróságok létesíthetők. (5) A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. (6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.
67
(3) Ustavno sodišče a) v zadevah iz točk b), c) in e) prejšnjega odstavka odpravi izpodbijani predpis oziroma njegovo določbo, ki je v nasprotju s temeljnim zakonom; b) v zadevah iz točke d) prejšnjega odstavka odpravi izpodbijano sodno odločitev, ki je v nasprotju s temeljnim zakonom; c) v zadevah iz točke f) prejšnjega odstavka lahko odpravi izpodbijani predpis ali njegovo določbo, ki je v nasprotju z mednarodno pogodbo oziroma ugotovi pravno posledico, ki jo določa organski zakon. (4) Ustavno sodišče je organ, ki je sestavljen iz petnajstih sodnikov, ki jih izvoli državni zbor z dvotretjinsko večino glasov vseh poslancev za dobo dvanajstih let. Predsednika ustavnega sodišča izvoli državni zbor izmed sodnikov ustavnega sodišča z dvotretjinsko večino glasov vseh poslancev; funkcija predsednika ustavnega sodišča traja do izteka njegove mandatne dobe ustavnega sodnika. Funkcija sodnika ustavnega sodišča ni združljiva s članstvom v političnih strankah in politično dejavnostjo. (5) Podrobna pravila pristojnosti, organizacije in delovanja ustavnega sodišča določa organski zakon.
Sodstvo
25. člen (1) Sodišča opravljajo pravosodno dejavnost. Najvišji pravosodni organ je kurija. (2) Sodišča odločajo o: a) kazenskih zadevah, zasebnopravnih sporih in drugih zadevah, ki jih določa zakon; b) zakonitosti upravnih odločb; c) neskladju odlokov lokalnih skupnosti z drugimi predpisi in njihovi odpravi; d) ugotovitvi opustitve pravodajne dolžnosti lokalne skupnosti, ki jo določa zakon. (3) Kurija zagotavlja poleg izvajanja nalog iz prejšnjega odstavka enotno uporabo prava na sodiščih in izdaja za sodišča obvezujoče sklepe o enotni uporabi prava. (4) Organizacija sodstva je večstopenjska. Za določene skupine zadev, predvsem še za upravne in delovnopravne spore se lahko ustanovijo posebna sodišča. (5) Samoupravni organi sodnikov sodelujejo pri upravljanju sodišč. (6) Zakon lahko v določenih pravnih sporih omogoči tudi postopanje drugih organov.
68
(7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
26. cikk (1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (2) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. (3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
27. cikk (1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik. (2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.
28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
69
(7) Podrobna pravila organizacije in upravljanja sodišč ter pravnega položaja sodnikov in pravila nagrajevanja sodnikov določa organski zakon.
26. člen (1) Sodniki so pri opravljanju sodniške funkcije neodvisni in so podrejeni izključno zakonom, glede njihove sodne dejavnosti pa jim ni dovoljeno dajati navodil. Sodnik je lahko razrešen samo iz razlogov in po postopku, ki ga določa temeljni zakon. Sodniška funkcija ni združljiva s članstvom v političnih strankah in s politično dejavnostjo. (2) Poklicne sodnike imenuje predsednik republike v skladu z določbami organskega zakona. Za sodnika je lahko imenovan, kdor je dopolnil trideset let. Z izjemo predsednika kurije lahko sodnikovo službeno razmerje traja do dopolnitve splošne upokojitvene starosti. (3) Predsednika kurije izvoli državni zbor izmed sodnikov na predlog predsednika republike za dobo devetih let. Za izvolitev predsednika kurije je potrebna dvotretjinska večina glasov vseh poslancev.
27. člen (1) Sodišča sodijo v senatih, razen če zakon določa drugače. (2) V primerih in na način, ki jih določa zakon, sodelujejo pri sojenju tudi sodniki porotniki. (3) Funkcijo sodnika posameznika in predsednika senata lahko opravljajo le poklicni sodniki. V zakonsko določenih primerih lahko v pristojnosti sodnika posameznika postopa tudi strokovni sodelavec sodišča, za katerega velja pri opravljanju te dejavnosti prvi odstavek prejšnjega člena.
28. člen Pri uporabi prava razlagajo sodišča besedilo predpisov predvsem v skladu z njihovim namenom in s temeljnim zakonom. Pri razlagi temeljnega zakona in predpisov je treba izhajati iz predpostavke, da služijo moralnemu in gospodarnemu cilju, ki ustreza zahtevam zdrave pameti in javnega dobra.
70
Az ügyészség 29. cikk (1) A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. (2) A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. (4) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.
Az alapvető jogok biztosa 30. cikk (1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. (2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. (3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.
71
Tožilstvo 29. člen (1) Generalni tožilec in tožilstvo sodelujeta v pravosodju z uveljavljanjem zahteve države po kaznovanju. Tožilstvo preganja kazniva dejanja, nastopa proti drugim protipravnim dejanjem in opustitvam in prispeva k preprečitvi protipravnih dejanj. (2) Generalni tožilec in tožilstvo v skladu z zakonom: a) izvršujeta pristojnosti glede vodenja preiskav; b) zastopata obtožbo v sodnih postopkih; c) nadzorujeta zakonitost izvrševanja kazenskih sankcij; d) imata druge z zakonom določene pristojnosti in delovna področja. (3) Tožilstvo vodi in usmerja generalni tožilec, ki tudi imenuje ostale tožilce. Z izjemo generalnega tožilca lahko tožilčevo službeno razmerje traja do dopolnitve splošne upokojitvene starosti. (4) Generalnega tožilca izvoli državni zbor izmed tožilcev na predlog predsednika republike za dobo devetih let. Za izvolitev generalnega tožilca je potrebna dvotretjinska večina glasov vseh poslancev. (5) Generalni tožilec predloži državnemu zboru letno poročilo o svojem delu. (6) Tožilska funkcija ni združljiva s članstvom v političnih strankah in s politično dejavnostjo. (7) Podrobna pravila organizacije in delovanja tožilstva ter pravnega položaja generalnega tožilca in tožilcev ter pravila njihovega nagrajevanja določa organski zakon.
Varuh temeljnih pravic 30. člen (1) Varuh temeljnih pravic opravlja dejavnosti s področja varovanja temeljnih pravic, pobudo za začetek postopka mu lahko poda kdor koli. (2) Varuh temeljnih pravic opravi preiskavo ali naroči preiskavo nepravilnosti s področja temeljnih pravic, za katere je izvedel, za njihovo odpravo poda pobudo za izvedbo splošnih ali posamičnih ukrepov. (3) Varuha temeljnih pravic in njegova namestnika izvoli državni zbor z dvotretjinsko večino glasov vseh poslancev za dobo šestih let. Namestnika skrbita za varstvo interesov prihodnjih rodov in za varstvo pravic narodnih manjšin, ki živijo na Madžarskem.
72
Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.
A helyi önkormányzatok 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. (2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. (3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
73
Funkcija varuha temeljnih pravic in njegovih namestnikov ni združljiva s članstvom v političnih strankah in politično dejavnostjo. (4) Varuh temeljnih pravic predloži državnemu zboru letno poročilo o svojem delu. (5) Podrobna pravila o varuhu temeljnih pravic in njegovih namestnikov določa organski zakon.
Lokalna samouprava 31. člen (1) Na Madžarskem delujejo zaradi urejanja lokalnih javnih zadev in izvrševanja lokalne javne oblasti lokalne skupnosti. (2) O zadevah, ki spadajo v pristojnost in delovno področje lokalnih skupnosti, se lahko v skladu z zakonom razpiše lokalni referendum. (3) Pravila o lokalni samoupravi določa organski zakon.
32. člen (1) Pri urejanju lokalnih javnih zadev lokalne skupnosti v okvirih, ki jih določa zakon: a) sprejemajo odloke; b) sprejemajo odločbe; c) samostojno upravljajo; d) določajo pravila svoje organizacije in delovanja; e) izvršujejo lastninsko pravico glede lastnine lokalne skupnosti; f) sprejemajo svoj proračun in na podlagi slednjega samostojno gospodarijo; g) s svojim premoženjem in prihodki, ki jih lahko uporabijo v ta namen, lahko opravljajo poslovno dejavnost, ki ne ogroža izvrševanja njihovih obveznih nalog; h) določajo vrsto in stopnjo lokalnih davkov; i) imajo pravico sprejeti lastne simbole in lahko ustanovijo ter podeljujejo lokalna odlikovanja in častne nazive; j) od pristojnega organa lahko zahtevajo informacije, dajo pobudo za sprejem odločitev in oblikujejo mnenje; k) lahko se povežejo z drugimi lokalnimi skupnostmi, ustanovijo interesna združenja, v okviru svojih pristojnosti lahko sodelujejo z lokalnimi skupnostmi drugih držav in postanejo članice mednarodnih organizacij lokalnih skupnosti; l) imajo druge pristojnosti, ki jih določa zakon.
74
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. (4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. (5) A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg. (6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
33. cikk (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. (2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. (3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.
34. cikk (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. (2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. (3) A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat.
75
(2) Pri izvajanju svoje naloge lokalne skupnosti za urejanje lokalnih družbenih razmerij, ki jih ne ureja zakon, sprejemajo odloke. Lokalne skupnosti sprejemajo odloke tudi na podlagi zakonskega pooblastila. (3) Odlok lokalne skupnosti ne sme biti v nasprotju z drugimi predpisi. (4) Lokalna skupnost odlok nemudoma po razglasitvi posreduje glavnomestnemu oziroma županijskemu vladnemu uradu. Če glavnomestni oziroma županijski vladni urad oceni, da odlok lokalne skupnosti ali katera od njegovih določb ni v skladu s predpisi, lahko od sodišča zahteva presojo odloka lokalne skupnosti. (5) Glavnomestni oziroma županijski vladni urad lahko vloži na sodišče zahtevo za ugotovitev opustitve pravodajne obveznosti lokalne skupnosti, ki ji ga nalaga zakon. Če lokalna skupnost do roka, ki ji ga je v odločbi o ugotovitvi opustitve določilo sodišče, ne izpolni pravodajne dolžnosti, sodišče na zahtevo glavnomestnega oziroma županijskega vladnega urada odredi, da predstojnik glavnomestnega oziroma županijskega vladnega urada zaradi odprave opustitve izda odlok lokalne skupnosti v imenu lokalne skupnosti. (6) Lastnina lokalnih skupnosti je javna lastnina, ki je namenjena izvajanju njihovih nalog.
33. člen (1) Pristojnosti in naloge lokalne skupnosti izvaja skupščina. (2) Lokalno skupščino vodi župan. Predsednika županijske skupščine izvoli županijska skupščina izmed svojih članov za celotno mandatno dobo. (3) Skupščina lahko na osnovi določb organskega zakona izvoli odbore in ustanovi urad.
34. člen (1) Lokalne skupnosti in državni organi zaradi doseganja skupnostnih ciljev sodelujejo med seboj. Zakon lahko določi obvezne naloge in pristojnosti lokalnih skupnosti. Lokalne skupnosti so za izvrševanje svojih obveznih nalog in pristojnosti v sorazmernem deležu upravičene do finančnih sredstev iz proračuna oziroma drugega premoženjskega nadomestila. (2) Zakon lahko odredi, da lokalne skupnosti obvezne naloge izvajajo preko združenj. (3) Župan in predsednik županijske skupščine lahko na podlagi zakona ali vladne uredbe, izdane na podlagi zakonskega pooblastila, poleg svojih nalog s področja samouprave izjemoma izvršujeta tudi naloge in pristojnosti državne uprave.
76
(4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. (5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.
35. cikk (1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják. (3) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. (4) A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását. (5) Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. (6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
A közpénzek 36. cikk (1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti. (2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
77
(4) Vlada zagotavlja nadzor nad zakonitostjo delovanja lokalnih skupnosti preko glavnomestnega in županijskih vladnih uradov. (5) Zakon lahko najem posojil ali sprejem drugih obveznosti lokalnih skupnosti, katerih obseg določa zakon, zaradi ohranitve proračunskega ravnovesja veže na pogoj oziroma pridobitev soglasja vlade.
35. člen (1) Poslanci skupščin lokalnih skupnosti in župani se volijo na podlagi splošne in enake volilne pravice, z neposrednim in tajnim glasovanjem na volitvah, ki omogočajo svobodno izražanje volje volivcev, na način, ki ga določa organski zakon. (2) Poslanci skupščin lokalnih skupnosti in župani se v skladu z določbami organskega zakona volijo za dobo petih let. (3) Mandat skupščine traja do dneva splošnih volitev poslancev lokalnih skupščin in županov. V primeru, če volitev zaradi pomanjkanja kandidatov ni mogoče izvesti, se mandat skupščine podaljša do dneva nadomestnih volitev. Mandat župana traja do izvolitve novega župana. (4) Skupščina lahko v skladu z organskim zakonom izreče samorazpustitev. (5) Državni zbor na predlog vlade, ki ga ta predloži po pridobitvi mnenja ustavnega sodišča, razpusti skupščino, ki deluje v nasprotju s temeljnim zakonom. (6) S samorazpustom in razpustom preneha tudi funkcija župana.
Javne finance 36. člen (1) Državni zbor sprejme zakon o državnem proračunu in zakon o izvrševanju proračuna za vsako leto. Predlog zakona o državnem proračunu in zakona o izvrševanju proračuna predloži vlada državnemu zboru v roku, ki ga določa zakon. (2) Zakon o državnem proračunu in zakon o izvrševanju proračuna morata v isti strukturi, na pregleden način in z razumno razčlenjenostjo vsebovati državne odhodke in prihodke. (3) S sprejetjem zakona o državnem proračunu državni zbor pooblasti vlado za pobiranje prihodkov in poravnavanje odhodkov, ki so določeni v njem.
78
(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. (6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. (7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
37. cikk (1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. (2) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét. (3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne. (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. (5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
79
(4) Državni zbor ne sme sprejeti zakona o državnem proračunu, z uresničitvijo katerega bi državni dolg presegel polovico bruto domačega proizvoda. (5) Vse dokler državni dolg presega polovico bruto domačega proizvoda, lahko državni zbor sprejme samo takšen zakon o državnem proračunu, ki vsebuje zmanjšanje državnega dolga v razmerju do bruto domačega proizvoda. (6) Odmik od določb prejšnjih dveh odstavkov tega člena je dovoljen samo v času posebne pravne ureditve, zaradi blažitve posledic okoliščin, ki so povzročile njihovo uvedbo, ali v primeru trajnega in bistvenega upada narodnega gospodarstva, in samo v obsegu, ki je potreben za ponovno vzpostavitev narodnogospodarskega ravnovesja. (7) Če državni zbor do začetka koledarskega leta ne sprejme zakona o državnem proračunu, je vlada upravičena pobirati prihodke, ki jih določajo ustrezni predpisi, in plačevati odhodke v sorazmernem deležu predvidenih odhodkov za obdobje, kot je določeno v zakonu o državnem proračunu za prejšnje koledarsko leto.
37. člen (1) Vlada mora državni proračun izvrševati na zakonit način in smotrno, z učinkovitim upravljanjem javnih financ in z zagotovitvijo preglednosti. (2) Razen izjem, določenih v 6. odstavku prejšnjega člena, pri izvrševanju proračuna ni dovoljeno najeti takšnega posojila in sprejeti takšne finančne obveznosti, ki bi povzročila povečanje državnega dolga do te mere, da bi presegal polovico bruto domačega proizvoda. (3) Vse dokler državni dolg presega polovico bruto domačega proizvoda, razen izjem, določenih v 6. odstavku prejšnjega člena, pri izvrševanju proračuna ni dovoljeno najeti takšnega posojila in sprejeti takšne finančne obveznosti, zaradi katere bi se delež državnega dolga v primerjavi s celotnim bruto domačega proizvodom glede na stanje v prejšnjem letu povečal. (4) Vse dokler državni dolg presega polovico bruto domačega proizvoda, lahko ustavno sodišče v okviru svojih pristojnosti iz točk b)-e) 2. odstavka 24. člena preverja skladnost zakonov o državnem proračunu, o izvrševanju proračuna, o državnih davkih, pristojbinah in prispevkih, o carinah ter o osrednjih pogojih določanja lokalnih davkov s temeljnim zakonom izključno v povezavi s pravico do življenja in do človeškega dostojanstva, pravico do varstva osebnih podatkov, svobode misli, vesti in veroizpovedi ali pravico do madžarskega državljanstva, in lahko navedene zakone odpravi samo zaradi kršitve teh pravic. Ustavno sodišče lahko brez omejitev odpravi tudi zakone iz tega sklopa, če niso bile spoštovane postopkovne zahteve temeljnega zakona o sprejemanju in razglasitvi zakonov. (5) Način izračuna državnega dolga in bruto domačega proizvoda ter pravila glede izvršitve določb 36. člena in 1.-3. odstavka tega člena določa zakon.
80
38. cikk (1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. (2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg. (3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. (4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. (5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
39. cikk (1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
40. cikk A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg.
81
38. člen (1) Lastnina države in lokalnih skupnosti je narodno premoženje. Cilj upravljanja in varovanja narodnega premoženja je služiti javnemu interesu, zadovoljevanje skupnih potreb in zaščita naravnih virov ter upoštevanje potreb prihodnjih rodov. Zahteve ohranjanja in zaščite nacionalnega premoženja ter odgovornega gospodarjenja z njim določa organski zakon. (2) Obseg izključne državne lastnine in izključne gospodarske dejavnosti države ter omejitve in pogoje odtujitve narodnega premoženja posebnega narodnogospodarskega pomena določa organski zakon ob upoštevanju ciljev iz prejšnjega odstavka tega člena. (3) Narodno premoženje se lahko, z izjemami, ki jih določa zakon, prenese na drugega samo iz zakonsko določenih namenov, ob upoštevanju zahteve po enakovrednosti dajatev. (4) Pogodbo o prenosu ali izkoriščanju narodnega premoženja je dovoljeno skleniti samo z organizacijo, ki ima pregledno lastniško strukturo, organizacijo ter dejavnost upravljanja prenesenega ali v izkoriščanje prepuščenega narodnega premoženja. (5) Gospodarske organizacije v lasti države in lokalnih skupnosti gospodarijo na zakonsko določen način, samostojno in odgovorno, upoštevaje zahteve zakonitosti, smotrnosti in uspešnosti.
39. člen (1) Iz državnega proračuna se lahko nudi subvencija oziroma izvrši pogodbeno izplačilo samo organizaciji s pregledno lastniško strukturo, organizacijo in dejavnostjo, v kateri bo koristila prejeta sredstva. (2) Vsaka organizacija, ki gospodari z javnimi sredstvi, mora javnosti poročati o gospodarjenju z javnimi sredstvi. Javne finance in narodno premoženje je treba upravljati po načelu preglednosti in čistosti javnega življenja. Podatki o javnih financah in narodnem premoženju so informacije javnega značaja.
40. člen Zaradi predvidljivosti prispevka do zadovoljevanja skupnih potreb in dostojnih življenjskih razmer v starosti določa organski zakon temeljna pravila prispevanja k javnim bremenom in temeljna pravila pokojninskega sistema.
82
41. cikk (1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. (5) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
42. cikk A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
43. cikk (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. (2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. (3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
83
41. člen (1) Narodna banka Madžarske je centralna banka Madžarske. Narodna banka Madžarske je odgovorna za monetarno politiko na način, ki ga določa organski zakon. (2) Guvernerja in viceguvernerje Narodne banke Madžarske imenuje predsednik republike za dobo šestih let. (3) Guverner Narodne banke Madžarske letno poroča državnemu zboru o dejavnosti Narodne banke Madžarske. (4) Guverner Narodne banke Madžarske na podlagi zakonskega pooblastila, v okviru svojih pristojnosti, določenih v organskem zakonu, izdaja uredbe, ki ne smejo biti v nasprotju z zakoni. Guvernerja Narodne banke Madžarske lahko pri izdaji uredb nadomešča viceguverner, ki ga določi v uredbi. (5) Podrobna pravila organizacije in delovanja Narodne banke Madžarske določa organski zakon.
42. člen Pravila o organu, ki opravlja nadzor nad sistemom finančnega posredovanja, določa organski zakon.
43. člen (1) Računsko sodišče je finančni in gospodarski revizijski organ državnega zbora. Računsko sodišče v okviru svojih zakonskih pristojnosti revidira izvrševanje proračuna, poslovanje državnih računov, porabo javnih sredstev in upravljanje z narodnim premoženjem. Računsko sodišče opravlja svoj nadzor na podlagi meril zakonitosti, smotrnosti in uspešnosti. (2) Predsednika računskega sodišča izvoli državni zbor z dvotretjinsko večino glasov vseh poslancev za dobo dvanajstih let. (3) Predsednik računskega sodišča o delu računskega sodišča letno poroča državnemu zboru. (4) Podrobna pravila organizacije in delovanja računskega sodišča določa organski zakon.
84
44. cikk (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. (2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. (5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A Magyar Honvédség 45. cikk (1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. (2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja. (3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában. (4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
85
44. člen (1) Proračunski svet je organ, ki podpira zakonodajno dejavnost državnega zbora in nadzira utemeljenost državnega proračuna. (2) Proračunski svet sodeluje pri pripravi zakona o državnem proračunu na način, ki ga določa zakon. (3) Zaradi zagotovitve spoštovanja določb 4. in 5. odstavka 36. člena se lahko zakon o državnem proračunu sprejme samo po pridobitvi predhodnega soglasja proračunskega sveta. (4) Člani proračunskega sveta so predsednik proračunskega sveta, guverner Narodne banke Madžarske in predsednik računskega sodišča. Predsednika proračunskega sveta imenuje predsednik republike za dobo šestih let. (5) Podrobna pravila delovanja proračunskega sveta določa organski zakon.
Madžarske obrambne sile 45. člen (1) Madžarske obrambne sile so oborožene sile Madžarske. Temeljna naloga Madžarskih obrambnih sil je vojaška obramba neodvisnosti, ozemeljske celovitosti in državnih meja Madžarske, izvrševanje skupnih obrambnih nalog in nalog varovanja miru, ki izvirajo iz mednarodnih pogodb in opravljanje humanitarne dejavnosti v skladu s pravili mednarodnega prava. (2) Če mednarodna pogodba ne določa drugače, vodijo Madžarske obrambne sile v okviru, ki ga določajo temeljni zakon in organski zakon, državni zbor, predsednik republike, svet za narodno obrambo, vlada in pristojni minister. Delovanje Madžarskih obrambnih sil vodi vlada. (3) Madžarske obrambne sile sodelujejo pri preprečevanju naravnih in drugih nesreč in pri preprečevanju ter odpravljanju njihovih posledic. (4) Poklicni pripadniki Madžarskih obrambnih sil ne smejo biti člani političnih strank in jim je prepovedano vsakršno politično delovanje. (5) Podrobna pravila organizacije, nalog, usmerjanja in vodenja ter delovanja Madžarskih obrambnih sil določa organski zakon.
86
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok 46. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. (2) A rendőrség működését a Kormány irányítja. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. (5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Döntés katonai műveletekben való részvételről 47. cikk (1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól. (2) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról. (3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról. (4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.
87
Policija in službe narodne varnosti 46. člen (1) Temeljne naloge policije so preprečevanje in odkrivanje kaznivih dejanj ter varovanje javne varnosti, javnega reda in državnih meja. (2) Delovanje policije usmerja vlada. (3) Temeljne naloge služb narodne varnosti so varovanje neodvisnosti in državne ureditve Madžarske ter uveljavljanje njenih narodno varnostnih interesov. (4) Delovanje služb narodne varnosti usmerja vlada. (5) Poklicni pripadniki policije in služb narodne varnosti ne smejo biti člani političnih strank in jim je prepovedano vsakršno politično delovanje. (6) Podrobna pravila organizacije in delovanja policije in služb narodne varnosti, pravila uporabe prikritih preiskovalnih sredstev in metod ter pravila dejavnosti narodne varnosti določa organski zakon.
Odločitev o sodelovanju v vojaških operacijah 47. člen (1) O premikanju vojaških enot Madžarskih obrambnih sil in tujih oboroženih sil, pri katerih pride do prestopa državne meje, odloča vlada. (2) Z izjemami iz 3. odstavka tega člena o uporabi Madžarskih obrambnih sil na Madžarskem ali napotitvi v tujino, o njihovem stacioniranju v tujini in o uporabi tujih oboroženih sil na Madžarskem ali v operacijah z izhodiščem z ozemlja Madžarske ter o njihovem stacioniranju na Madžarskem odloča državni zbor z dvotretjinsko večino glasov navzočih poslancev. (3) Če temeljijo uporaba in drugo premikanje vojaških enot Madžarskih obrambnih sil in tujih oboroženih sil iz prejšnjega odstavka na odločitvi Evropske unije ali Organizacije Severnoatlantske pogodbe, o njih odloča vlada. (4) Vlada ob hkratnem informiranju predsednika republike nemudoma poroča državnemu zboru o svoji odločitvi, ki jo je sprejela na podlagi prejšnjega odstavka oziroma o odobritvi napotitve Madžarskih obrambnih sil na območje vojaških operacij zaradi vzdrževanja miru ali opravljanja humanitarne dejavnosti v tujini.
88
A KÜLÖNLEGES JOGREND A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok 48. cikk (1) Az Országgyűlés a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. (2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. (4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg. (6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.
89
POSEBNA PRAVNA UREDITEV Skupna pravila za izredno in nujno stanje 48. člen (1) Državni zbor a) v primeru razglasitve vojnega stanja ali neposredne nevarnosti oboroženega napada tuje sile (vojna nevarnost) razglasi izredno stanje in ustanovi obrambni svet; b) v primeru oboroženih dejanj, usmerjenih v zrušitev zakonitega sistema ali izključno pridobitev oblasti, nadalje v primeru z orožjem ali z oborožitvijo storjenih hudih, nasilnih dejanj, ki množično ogrožajo varnost življenja in premoženja, razglasi nujno stanje. (2) Za razglasitev vojnega stanja, sklenitev premirja in razglasitev posebne pravne ureditve iz prejšnjega odstavka je potrebna dvotretjinska večina glasov vseh poslancev. (3) Kadar je državni zbor oviran pri sprejemanju odločitev, odloča o razglasitvi vojnega ali izrednega stanja, o ustanovitvi obrambnega sveta in o razglasitvi nujnega stanja predsednik republike. (4) Državni zbor je oviran pri sprejemanju teh odločitev, če ne zaseda, njegov sklic pa je onemogočen z nepremostljivi ovirami, kot so kratek čas, ki je na razpolago, oziroma dogodki, ki so privedli do vojnega, izrednega ali nujnega stanja. (5) Dejstvo oviranosti, nadalje utemeljenost razglasitve vojnega, izrednega ali nujnega stanja soglasno ugotovijo predsednik državnega zbora, predsednik ustavnega sodišča in predsednik vlade. (6) Državni zbor na svoji prvi seji po prenehanju oviranosti prouči in odloči o upravičenosti izvedenih ukrepov glede utemeljenosti razglasitve vojnega, izrednega ali nujnega stanja. Za to odločitev je potrebna dvotretjinska večina glasov poslancev. (7) V času izrednega ali nujnega stanja državni zbor ne more izreči samorazpustitve in ga ni mogoče razpustiti. V času izrednega ali nujnega stanja ni mogoče razpisati ali izvesti splošnih volitev poslancev za državni zbor. V takšnem primeru je potrebno nov državni zbor izvoliti v devetdesetih dneh od prenehanja izrednega ali nujnega stanja. Če so bile splošne volitve poslancev v državni zbor že izvedene, nov državni zbor pa se še ni sestal na prvi seji, skliče predsednik republike ustanovno sejo državnega zbora na datum, ki ni kasnejši od 30 dni od prenehanja izrednega ali nujnega stanja.
90
(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.
A rendkívüli állapot 49. cikk (1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke. (2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait. (3) A Honvédelmi Tanács dönt a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról; b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról; c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
A szükségállapot 50. cikk (1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. (2) A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
91
(8) Če je državni zbor izrekel samorazpustitev ali je bil razpuščen, ga lahko v primeru izrednega stanja skliče tudi obrambni svet, v času nujnega stanja pa tudi predsednik republike.
Izredno stanje 49. člen (1) Predsednik obrambnega sveta je predsednik republike, njegovi člani so predsednik državnega zbora, vodje poslanskih skupin, predsednik vlade, ministri in – s posvetovalno pravico – vodja generalštaba. (2) Obrambni svet izvršuje: a) pravice, ki jih je nanj prenesel državni zbor; b) pravice predsednika republike; c) pravice vlade. (3) Obrambni svet odloča o a) uporabi Madžarskih obrambnih sil na Madžarskem ali napotitvi v tujino, o njihovem sodelovanju pri vzdrževanju miru in izvajanju humanitarne dejavnosti na območjih vojnih operacij v tujini ter o stacioniranju v tujini; b) uporabi tujih oboroženih sil na Madžarskem ali v tujini z izhodiščem z ozemlja Madžarske ter o njihovem stacioniranju na Madžarskem; c) uvedbi izrednih ukrepov, ki so določeni v organskem zakonu. (4) Obrambni svet lahko izda uredbo, s katero lahko v skladu z določbami organskega zakona začasno prekine uporabo nekaterih zakonov, odstopi od izvajanja zakonskih določb in sprejme druge izredne ukrepe. (5) Uredba obrambnega sveta preneha veljati s prenehanjem izrednega stanja, razen če državni zbor podaljša veljavnost uredbe.
Nujno stanje 50. člen (1) Uporaba Madžarskih obrambnih sil je v nujnem stanju možna, če uporaba policije in služb narodne varnosti ne zadoščata. (2) Če se državni zbor v nujnem stanju ne more sestati, odloči o uporabi Madžarskih obrambnih sil iz prejšnjega odstavka predsednik republike.
92
(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. (5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja. (6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.
A megelőző védelmi helyzet 51. cikk (1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható. (2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart. (4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.
93
(3) Predsednik republike uvede z uredbo v nujnem stanju izredne ukrepe, ki jih določa organski zakon. Predsednik republike lahko z uredbo v skladu z določbami organskega zakona začasno prekine uporabo nekaterih zakonov, odstopi od izvajanja zakonskih določb in uvede druge izredne ukrepe. (4) Predsednik republike nemudoma obvesti predsednika državnega zbora o uvedenih izrednih ukrepih. Državni zbor oziroma če se državni zbor ne more sestati, odbor državnega zbora za obrambo neprekinjeno zaseda. Državni zbor oziroma če se državni zbor ne more sestati, odbor državnega zbora za obrambo, lahko začasno prekine izvajanje izrednih ukrepov, ki jih je uvedel predsednik republike. (5) Z uredbo uvedeni izredni ukrepi ostanejo v veljavi trideset dni, razen če državni zbor oziroma če se državni zbor ne more sestati, odbor državnega zbora za obrambo podaljša njihovo veljavnost. (6) Uredba predsednika republike preneha veljati s prenehanjem nujnega stanja.
Preventivno obrambno stanje 51. člen (1) V primeru nevarnosti oboroženega napada od zunaj ali zaradi izpolnitve obveznosti iz zavezništva, razglasi državni zbor za določen čas preventivno obrambno stanje in hkrati pooblasti vlado za izvedbo izrednih ukrepov, ki jih določa organski zakon. Trajanje preventivnega obrambnega stanja je mogoče podaljšati. (2) Za razglasitev oziroma podaljšanje posebne pravne ureditve iz prejšnjega člena je potrebna dvotretjinska večina glasov navzočih poslancev. (3) Po vložitvi pobude za razglasitev preventivnega obrambnega stanja lahko vlada uvede ukrepe z uredbo, ki odstopa od zakonov, ki urejajo delovanje javne uprave, Madžarskih obrambnih sil in policijskih organov, in o njih stalno obvešča predsednika republike in pristojne stalne odbore državnega zbora. Tako uvedeni ukrepi ostanejo v veljavi do sprejema odločitve državnega zbora o razglasitvi preventivnega obrambnega stanja, vendar največ šestdeset dni. (4) Vlada lahko v času preventivnega obrambnega stanja izda uredbo, s katero lahko v skladu z določbami organskega zakona začasno prekine uporabo nekaterih zakonov, odstopi od zakonskih določb in uvede druge izredne ukrepe. (5) Uredba vlade preneha veljati s prenehanjem preventivnega obrambnega stanja.
94
A váratlan támadás 52. cikk (1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt. (3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.
A veszélyhelyzet 53. cikk (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
95
Nepričakovan napad 52. člen (1) V primeru nepričakovanega vdora tujih oboroženih sil na ozemlje Madžarske se je vlada do odločitve o razglasitvi nujnega ali izrednega stanja dolžna ob podpori domačih in zavezniških protiletalskih in zračnih sil zaradi zavarovanja ozemlja Madžarske in odvrnitve napada takoj odzvati s silami, ki so usposobljene v ta namen in ki so sorazmerne izvedenemu napadu – po potrebi skladno z načrtom oborožene obrambe, ki ga je odobril predsednik republike – zaradi zagotovitve zakonitega reda, varnosti življenja in premoženja, javnega reda in javne varnosti. (2) Vlada nemudoma obvesti državni zbor in predsednika republike o ukrepih, ki jih je uvedla na podlagi prejšnjega odstavka. (3) V primeru nepričakovanega napada lahko vlada uvede izredne ukrepe, ki jih določa organski zakon, in izdaja uredbe, s katerimi lahko v skladu z določbami organskega zakona začasno prekine uporabo nekaterih zakonov, odstopi od zakonskih določb in uvede druge izredne ukrepe. (4) Uredba vlade preneha veljati s prenehanjem nepričakovanega napada.
Stanje nevarnosti 53. člen (1) Vlada lahko v primeru naravne ali industrijske nesreče, ki ogroža varnost življenja in premoženja in zaradi odprave njihovih posledic razglasi stanje nevarnosti, in uvede izredne ukrepe, ki jih določa organski zakon. (2) Vlada lahko v stanju nevarnosti izda uredbo, s katero v skladu z določbami organskega zakona začasno prekine uporabo nekaterih zakonov, odstopi od zakonskih določb in uvede druge izredne ukrepe. (3) Uredba vlade iz prejšnjega odstavka ostane v veljavi petnajst dni, razen če vlada na podlagi pooblastila državnega zbora podaljša njeno veljavo. (4) Uredba vlade preneha veljati s prenehanjem stanja nevarnosti.
96
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok 54. cikk (1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba. 2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el. 3. Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el. 4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.
97
Skupna pravila glede posebne pravne ureditve 54. člen (1) V času posebne pravne ureditve se lahko uresničevanje temeljnih pravic, razen tistih, ki so določene v II. in III. členu ter v 2.-6. odstavku XXVIII. člena, začasno razveljavi ali omeji v večjem obsegu, kot to določa 3. odstavek I. člena. (2) V posebni pravni ureditvi začasna prekinitev uporabe temeljnega zakona in omejevanje delovanja ustavnega sodišča nista dovoljena. (3) Posebno pravno ureditev prekliče organ, ki je upravičen do njene uvedbe, če pogoji za njeno razglasitev ne obstajajo več. (4) Podrobna pravila, ki se uporabljajo v posebni pravni ureditvi, določa organski zakon.
KONČNE DOLOČBE 1. Temeljni zakon Madžarske začne veljati 1. januarja 2012. 2. Ta temeljni zakon je državni zbor sprejel na podlagi točke a) 3. odstavka 19. člena in 3. odstavka 24. člena zakona št. XX iz leta 1949. 3. Prehodne določbe, ki se navezujejo na ta temeljni zakon, sprejme državni zbor ločeno, po postopku iz prejšnje točke. 4. Vlada mora državnemu zboru predložiti predloge zakonov, ki so potrebni za izvrševanje temeljnega zakona.
98
* Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.
Dr. Schmitt Pál s. k.,
Kövér László s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyűlés elnöke
99
* Mi, poslanci državnega zbora, ki je bil izvoljen 25. aprila 2010, smo zavedajoč se svoje odgovornosti pred Bogom in človekom, uporabili svojo ustavodajno oblast in oblikovali prvi enoten temeljni zakon Madžarske, kot je zapisano zgoraj.
Naj bo mir, svoboda in sloga.
Dr. Pál Schmitt l.r.
László Kövér l.r.
Predsednik republike
Predsednik Državnega zbora
A Magyar Közlöny különszáma. A Szerkesztőbizottság elnöke: dr. Biró Marcell, a szerkesztésért felelős: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva. A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Magyar Közlöny különszámát kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelős kiadó: Majláth Zsolt László.
Posebna izdaja Uradnega lista Madžarske. Predsednik uredniškega odbora: dr. Marcell Biró, odgovorna oseba: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva. Naslov uredništva: Budimpešta V., Kossuth tér 1-3. Posebno izdajo Uradnega lista Madžarske je založila založba Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Odgovorni založnik: Zsolt László Majláth.
