magyar_m dszertani_1_180.qxd :23 Page 145

magyar_m dszertani_1_180.qxd

2006.08.22.

15:23

Page 145

25. EMELT SZINTÛ GYAKORLÓ FELADATSOR NYELVI-IRODALMI MÛVELTSÉGI FELADATSOR (40 PONT) Olvassa el figyelmesen a szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!

DAT A L E TAF N I M

1. a) Mit jelent a szövegben a forr ige? Írja körül a jelentését rokon értelmû szavakkal! b) Melyik mai szavunkban érezhetõ még az igének ez a jelentése? 3 pont

2. Nevezze meg az idézett sorban felismerhetõ retorikai-stilisztikai alakzatot! Milyen mondatrészekként, milyen típusú szintagmában szerepelnek az alakzat nyelvi elemei? Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély

3 pont

3. A vers elsõ szakasza többszörösen összetett mondat. Bontsa tagmondatokra, és ábrázolja a tagmondatokat szerkezeti ábrán! Ó sírni, sírni, sírni, Mint nem sírt senki még Az elsûlyedt boldogság után, Mint nem sírt senki még Legfelsõ pontján fájdalmának, Ki tud? ki tud?

6 pont

4. A vers utolsó szakaszában felfedezhetõ egy, az ismétlés fajtái közé sorolható, ismétlésre épülõ retorikai stilisztikai alakzat. Melyik ez? Nevezze meg, és írja le tömören!

2 pont

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTÛ ÉRETTSÉGI EGYETEME, TEL.: 06 (1) 473-0769, [email protected], www.dft.hu

145


2006.08.22.

15:23

Page 146

EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE

EMELT SZINTÛ GYAKORLÓ FELADATSOR

5. Értelmezze a vers címét! Hogyan vonatkoztatható az ige jelentése a beszédhelyzetre, és milyen továbbmutató képzettársításokat hordoz?

4 pont

6. A versre egyfajta kihagyásos (elliptikus) szerkezet jellemzõ. a) Fogalmazza meg, miben nyilvánul meg ez, mi hiányzik a versbõl!

b) Mit gondol, mire számít, mit vár a beszélõ ezek alapján az olvasótól?

6 pont

7. Nevezze meg azt a szellemi-irodalmi irányzatot, mellyel a vers összefüggésbe hozható! Fogalmazza meg a szempontot is, mely alapján ezzel az irányzattal hozná összefüggésbe!

4 pont

8. A vers a keltezés szerint utazás közben íródott. Ki volt Kölcsey barátja, aki szintén Kazinczy köréhez tartozott, és a Felelet a Mondolatra címû mû szerzõtársa is volt? 9. a) Hol volt Kölcsey birtoka, melyen 1815-tõl haláláig gazdálkodott?

1 pont

b) Ki volt az a költõ, akit idézett versének tanúsága szerint az itteni táj szépsége megihletett? Mi a vers címe? A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába.. Sima tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. 146

EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK


2006.08.22.

15:23

Page 147



Ahol álltam, sárga fövenyszõnyeg Volt terítve, s tartott a mezõnek, Melyen a levágott sarjurendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek. Túl a réten néma méltóságban Magas erdõ: benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. 3 pont

10. A vérözön összetétel Kölcsey egy (illetve több) másik költeményében is elõfordul. Nevezze meg ezt a költeményt! Melyik stílusirányzat révén vált nevezetessé a magyar irodalomban a kifejezés?

2 pont

11. Az emberi boldogság, az emberi élet tartalmának kérdése a középpontba kerül Kölcsey egy értekezõ prózai alkotásában is. Melyik ez az alkotás, és ki a címzettje? Milyen kapcsolatban állt a költõ a címzettel?

4 pont

12. Írja le röviden, hogyan töltené ki a versbeli hiányt, milyen okokat keresne a versben megjelenített lelkiállapot hátterében!

5 pont

i

TUDOD-E?

HOGY 2006-BAN

LEGTÖBBEN

A

GAZDASÁGTUDOMÁNYI

TERÜLETEN SZERETTEK VOLNA TOVÁBBTANULNI?


147


2006.08.22.

15:23

Page 148



T ADA L E TAF N I M

ë A következõ

három feldatot terjedelmük miatt külön lapon tudod megoldani.

EGY MÛ ÉRTÉLMEZÉSE (25 PONT) Mutassa be Orbán Ottó A XX. század költõi címû versét mint a kornak megfogalmazott költõi hitvallást! Elemzésében mutasson rá az ilyen típusú versekkel való összefüggéseire, és térjen ki a verstípus, illetve a vers legfontosabb egyedi jellemzõire. Orbán Ottó: A XX. század költõi Kidöglik alólam a vers Richard alól a ló Letûnik a színrõl egy generáció a nemzedékem Viszi vereségeit rögeszméjét hogy õ majd igenis segít a századokon át nem gyógyuló bajon mert õ a képzelet és a forradalom pedig csak seggencsúszás önbíztatás mánia Egyikünkbõl sem lett isten fia csak irodalmi sztár vagy népvezér Bár közben ahogy szokás folyt a vér És viharfelhõk villámlás véreres ég Kívül-belül füstölgõ vereség Mi csillog mégis itt Miféle szerelem lidérces szelleme játszik velem hogy a rám maradt beszédes csodát épségben sértetlenül adjam át Csak tudnám nyöszörgök kinek-minek A senkinek súgja a semminek Mert ez nem egy az eszközök közül ezen fény szikrázik ezen köd ül mint hegy csúcsán Ez él Ez az hogy élsz Egy porcikájában a végtelen egész és egyikükre sincs meggyõzõ magyarázat Elbukik föltámad megalázkodva lázad majd végigver mindent mint a tavasz zöld ostora a tetszhalott ágat Ne add föl Ne add föl soha Kötetben: 1990

148



2006.08.22.

15:23

Page 149



REFLEKTÁLÁS EGY JELENSÉGRE, KORJELENSÉGRE (20 PONT) Érdemes megfigyelni, miféle piaca van a kivonatoknak, ismertetõknek és érettségi tételeknek. Így õsszel, tanévkezdéskor, majd tavasszal, az érettségi idõszakának küszöbére érve a kirakatok és különféle sajtóorgánumok megtelnek ezekkel az irodalomtanításunkat mindennél jobban karakterizáló pótszerekkel, mûvégtagokkal. S aligha véletlen, hogy az a tankönyvsorozat uralja a középiskolai piacot, amely maga is felvállalja ezt az általános pótszer-szerepet, és szépen, gördülékenyen ismerteti a tanult mûvek tartalmát. Azaz lényegében megáll a saját lábán, tanulásához magukra a mûvekre nemigen van szükség, a diák-szöveg interakciót, párbeszédet azaz az irodalomtanítás lényegét elõsegítõ feladatokkal nem orientálja a tanárt és nem terheli a tanulót. A regény a 19. század második felétõl talán máig a legmagasabb társadalmi presztízsû irodalmi mûfaj. A középiskolások számára ma egyre több kivonatos regényismertetõ jelenik meg. Fejtse ki véleményét arról, mennyire hasznosak, mire használhatóak ezek a tanulásban!

T ADA L E TAF N I M

GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG (15 PONT) Írjon rövid, legfeljebb egyoldalas ajánlást egy regényrõl az iskolaújságba!

DAT A L E TAF N I M

Javítási értékelési útmutató Általános elvek: 1. A lehetséges tartalmi elemekben adott válaszoktól eltérõ minden jó megoldás értékelendõ. 2. A szövegalkotási feladatok minõsítése az általános értékelési kritériumok, valamint az adott feladathoz tartozó lehetséges tartalmi elemek figyelembevételével történik. 3. A pontskála alkalmazásához a javítási-értékelési útmutató feladattípusonként három teljesítménytartományt ír le. A teljesítménytartományokon belül az értékelõ dönt az elért pontszámról.

i

HOGY

TUDOD-E? A MÁSODIK LEGNÉPSZERÛBB INTÉZMÉNY A JELEN-

TKEZÉSEK SZÁMA ALAPJÁN A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM?


149


2006.08.22.

15:23

Page 150



4. A helyesírás értékelésében az eddigiekben használt pontozási útmutató az irányadó. Az értékelõ tanár a dolgozatban jelöli a helyesírási hibákat. A helyesírási hibák miatt maximum 15 pont vonható le az összteljesítménybõl. A helyesírás szempontjából a nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsort, valamint a szövegértési és a szövegalkotási feladat megoldását együtt kell figyelembe venni. Nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsor 1. a) Mit jelent a szövegben a forr ige? Írja körül a jelentését rokon értelmû szavakkal!

@Tör elõ, bugyog, buzog.

b) Melyik mai szavunkban érezhetõ még az igének ez a jelentése?

@Forrás.

Adható: 3, 1, 0 pont A rokon értelmû szavak (legalább 2 jó) megadása 2 pont, a mai szó helyes megnevezése 1 pont. 3 pont 2. Nevezze meg az idézett sorban felismerhetõ retorikai-stilisztikai alakzatot! Milyen mondatrészekként, milyen típusú szintagmában szerepelnek az alakzat nyelvi elemei?

@Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély.

@Halmozás (a jelzõk halmozása). Az alakzat elemei (lángoló,

csapongó, mély) jelzõk, mellérendelõ szintagmában. Minden jó válaszelem 1 pont.

3 pont

3. A vers elsõ szakasza többszörösen összetett mondat. Bontsa tagmondatokra, és ábrázolja a tagmondatokat szerkezeti ábrán! Ó sírni, sírni, sírni, /1 Mint nem sírt senki még Az elsûlyedt boldogság után, /2 Mint nem sírt senki még Legfelsõ pontján fájdalmának, /3 Ki tud? ki tud? /1

150

1

2

3

Hmód

Hmód



2006.08.22.

15:23

Page 151



@A fõmondat az elsõ és az utolsó sorban helyezkedik el, és

beleékelõdik két módhatározói alárendelõ tagmondat. (A fõmondat alany-állítmánya ismétlõdik a mondatban, halmozott mondatrészekként.) Adható: 6, 3, 0 pont. Hibátlan megoldás: 4 pont A közbeékeléses szerkezetet visszaadó megoldás, a tagmondathatárok vagy a tagmondatok viszonyának megállapításában egy-két hibával: 2 pont. Hibás megoldás: 0 pont 6 pont

4. A vers utolsó szakaszában felfedezhetõ egy, az ismétlés fajtái közé sorolható, ismétlésre épülõ retorikai, stilisztikai alakzat. Melyik ez? Nevezze meg, és írja le tömören!

@Anafora; a sorkezdõ szavak ismétlõdése.

A megnevezés és a helytálló meghatározás 2 pont. Csak a megnevezés vagy a helytálló meghatározás magában 1 pont. 2 pont

5. Értelmezze a vers címét! Hogyan vonatkoztatható az ige jelentése a beszédhelyzetre, s milyen továbbmutató képzettársításokat hordoz?

@Az elfojtódás a beszédhelyzetben a könnyek, a sírás elfoj-

tódására, elakadására vonatkoztatható; arra a lelkiállapotra, melyben a végletekig elkeseredett emberbõl nem tud a sírás kitörni, a sírás fojtogatja. Az ige jelentésébõl kiinduló, továbbmutató képzettársítás lehet pl. az érzelmek vagy akár a teljes élet kihunyása, elfojtódása. Adható: 4, 2, 0 pont Nyelvében szabatos, jól megfogalmazott, tartalmában helytálló, teljes válasz 4 pont. Hiányos, csak az egyik szempontra kitérõ, helyes megoldást adó vagy nyelvében pontatlan válasz 2 pont. Hiányos tartalmú vagy zavaros, rosszul fogalmazott válasz 0 pont. 4 pont

i

HOGY

TUDOD-E? A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KÉPZÉSI TERÜLET VOLT A

MÁSODIK LEGNÉPSZERÛBB A KÖZÖTT?

2006-BAN

TOVÁBBTANULÓK


151


2006.08.22.

15:23

Page 152



6. A versre egyfajta kihagyásos (elliptikus) szerkezet jellemzõ. a) Fogalmazza meg, miben nyilvánul meg ez, mi hiányzik a versbõl! b) Mit gondol, mire számít, mit vár a beszélõ ezek alapján az olvasótól?

@

A beszélõ nem adja semmilyen okát érzelmi állapotának, nem ad semmiféle magyarázatot, támpontot arra, mi idézheti elõ benne ezt az érzelmi vihart. Ennek megfelelõen azt várja a befogadótól, hogy élje át vele az érzést, és saját mûveltsége, emberi tapasztalati révén töltse ki ezt az ûrt. Adható: 6, 3, 0 pont Mind a két szempontra kitérõ, tartalmas, szabatosan fogalmazott válasz 4 pont. 6 pont Az egyik szempont szabatos kifejtése 3 pont. 7. Nevezze meg azt a szellemi-irodalmi irányzatot, mellyel a vers összefüggésbe hozható! Fogalmazza meg a szempontot is, mely alapján ezzel az irányzattal hozná összefüggésbe!

@Szentimentalizmus. A szentimentalizmus lényege a világ-

nak érzelmekkel való befogadása, az élményekre adott erõteljes érzelmi reagálás. A versben ez az erõteljes érzelmi reakció jelenik meg, az ebbõl fakadó lelkiállapot. Adható: 4, 2, 1, 0 pont A szentimentalizmus megnevezése 1 pont. Tartalmilag helytálló, szabatosan fogalmazott indoklás 3 pont. Tartalmában kevésbé pontos, vagy kevésbé szabatosan fogalmazott indoklás 1 pont. 4 pont 8. A vers a keltezés szerint utazás közben íródott. Ki volt Kölcsey barátja, aki szintén Kazinczy köréhez tartozott, és a Felelet a Mondolatra címû mû szerzõtársa is volt?

@Szemere Pál

1 pont

9. a) Hol volt Kölcsey birtoka, melyen 1815-tõl haláláig gazdálkodott?

@Szartmárcsekén 152



2006.08.22.

15:23

Page 153



b) Ki volt az a költõ, akit idézett versének tanúsága szerint az itteni táj szépsége megihletett? Mi a vers címe?

@Petõfi Sándor: A Tisza

3 pont

10. A vérözön összetétel Kölcsey egy (illetve több) másik költeményében is elõfordul. Nevezze meg ezt a költeményt! Melyik stílusirányzat révén vált nevezetessé a magyar irodalomban a kifejezés?

@A vers a Himnusz. A kifejezés a romantika egyik jellegzetes

képi tartalmú kifejezése.

2 pont

11. Az emberi boldogság, az emberi élet tartalmának kérdése a középpontba kerül Kölcsey egy értekezõ prózai alkotásában is, Melyik ez az alkotás, és ki a címzettje? Milyen kapcsolatban állt a költõ a címzettel?

@A

mû a Parainesis. A címzettje Kölcsey Kálmán, a költõ unokaöccse, akit õ nevelt édesapja halála után. Minden helyes válaszelem 1 pont.

4 pont

12. Írja le röviden, hogyan töltené ki a versbeli hiányt, milyen okokat keresne a versben megjelenített lelkiállapot hátterében!

@A versben megjelenített lelkiállapot, életérzés mögött sejt-

hetõk személyes motívumok (a költõ árvasága, fél szemének elvesztése, magányossága), melyek egyfajta általános elkeseredés, világfájdalom hátteréül szolgálhattak. Ugyanakkor legalább ennyire meghatározója lehet a versben megjelenített életérzésnek a szentimentalizmus világfelfogása, világfájdalma. Adható 4, 2, 0 pont A két szempontot felsorakoztató, kibontó, szabatosan fogalmazott válasz 4 pont. Az egyik szempontra kitérõ, azt árnyaltan kifejtõ válasz 2 pont. Hiányos, félreértésre alapozott vagy durván egyszerûsítõ és/vagy nehezen követhetõ, rendezetlen válasz 0 pont. 4 pont

i

HOGY

TUDOD-E? A LEGTÖBB TOVÁBBTANULÓ

RÉGIÓJÁBÓL TEVÕDIK KI?

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG


153


2006.08.22.

15:23

Page 154



T ADA L E TAF N I M

EGY MÛ ÉRTELMEZÉSE (25 PONT) Mutassa be Orbán Ottó A XX. század költõi címû versét mint a kornak megfogalmazott költõi hitvallást! Elemzésében mutasson rá az ilyen típusú versekkel való összefüggéseire, és térjen ki a verstípus, illetve a vers legfontosabb egyedi jellemzõire. Lehetséges tartalmi elemek: A cím közvetlenül Petõfi legendás-híres versét, A XIX. század költõit evokálja. Egyben felidézi Kosztolányi 1931-ben írt, az 1935-ös Számadás kötetbe felvett mûvét, a Költõ a huszadik századbant is. A központozás teljes hiánya, ami miatt a szöveg folyamatos szóáramként hat, ezzel megidézve a Petõfi-vers sodró lendületét. A verset nyitó sor metaforája és hasonlata Shakespeare III. Richárdjára játszik rá. A kép a költõ, a versbõl kifogyó, szerepét elveszítõ alkotó szubjektum önképe, amibõl a következõ sorban általánosít az egész generációra. A vers fõ gondolata, szemben Petõfi versével, amely a költõ küldetésérõl szól, a küldetéssel való lírai számvetés. A 2-6. szakasz számvetése a kudarcok sorozata. A számvetést meghatározza a költõvel szemben a XIX. század, Petõfi öröksége nyomán kialakított mítoszok alapján támasztott elvárások teljesíthetetlenségének tudata. A vereségek, kudarcok egyszerre a közösség és az egyén vereségei, amik kívül és belül, a szellemben, a lélekben is látható nyomot hagytak. A hetedik szakaszban a beszélõ hirtelen hangot és témát vált. Megint a személyes helyzet, sors lesz a téma. Ettõl kezdve hitet tesz a költõi feladat, a mûvészlét kényszerének vállalása mellett. Ennek a hitnek, feladatvállalásnak megmagyarázhatatlan, mert nem belátható a célja és az értelme, csak maga a létezõ, beszédes csoda", a szellemi örökség érzékelhetõ. Míg Kosztolányi versében a feladat vállalásából a huszadik századi költõegyéniség gúnyos-ironikusan megrajzolt öntudata, kényszerûen dacos egyéniségkultusza, meg nem alkuvása fakad, addig itt a költõlét lényege a léttel szembeni alázat.

154



2006.08.22.

15:23

Page 155



REFLEKTÁLÁS EGY JELENSÉGRE, KORJELENSÉGRE (20 PONT) A regény a 19. század második felétõl talán máig a legmagasabb társadalmi presztízsû irodalmi mûfaj. A középiskolások számára ma egyre több kivonatos regényismertetõ jelenik meg. Fejtse ki véleményét arról, mennyire hasznosak, mire használhatóak ezek a tanulásban! Lehetséges tartalmi elemek: Tény, hogy manapság az emberek és természetesen a diákok is egyre kevesebb idõt töltenek olvasással. A regény szerepét a kikapcsolódásban nagyon sokaknál átvette a film. A mai magyar iskolákban általánosan elfogadott kronologikus elv szerint az irodalom története lényegében folyamat, melyben a mûvek egymásra épülnek és felelnek egymásnak. Számos, a folyamat szempontjából jelentõs mû, regény a mai átlagolvasók szemében elvesztette aktualitását mint olvasmány. Emiatt elsõsorban kultúrtörténeti értékkel bír. Ezeknek a megismerését segítheti a jól megalkotott, legfontosabb jellemzõiket bemutató, illusztráló kivonatos ismertetõ. Tudni kell azonban, hogy ez nem pótolhatja az olvasást. Annak, aki az irodalomból élményt szeretne meríteni, mindenképpen szüksége van jól megválogatott, érdeklõdésére, személyiségére szabott olvasnivalóra.

GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG (15 PONT) Írjon rövid, legfeljebb egyoldalas ajánlást egy regényrõl az iskolaújságba! Lehetséges tartalmi elemek: A regény legfontosabb adatainak (szerzõ, cím) és jellemzõinek (regénytípus, jelleg) megadása. A regény olvasásához, befogadásához fûzõdõ saját élmények, benyomások megfogalmazása. Az ajánlás szempontjának, okának feltárása.

i

TUDOD-E?

HOGY 2006-BAN

A LEGKEVESEBB JELENTKEZÕVEL BÍRÓ ALAP-

SZAK A KÁNTOR VOLT

(3

FÕ)?


155


2006.08.22.

15:23

Page 156


2006.08.22.

15:23

Page 157

26. KÖZÉPSZINTÛ GYAKORLÓ FELADATSOR SZÖVEGÉRTÉS (40 PONT) Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! KÜLÖNBÖZNEK-E

A MAI ÁLLATOK A RÉGEN ÉLÕ FAJTÁKTÓL?

A vadász minden gondolata az állatok körül forgott, és amikor lerajzolta, akkor a lehetõ legélethûbb ábrázolásra törekedett. Még ma is nagy biztonsággal meg lehet állapítani a megrajzolt bivalyok, mamutok, szarvasok, medvék, õstulkok, rénszarvasok, barlangi oroszlánok fajtáját, életkorát, és az állat nemét is. Íme, az emberiség egyik elsõ festménye. A hatalmas bölény és vörös jel 12 000 évvel ezelõtt keletkezett az észak-spaFranciaország déli részén a anyolországi Altamira barlangjában. A Pireneusokban már a jégkorszakban nagyjából olyan kõkorszakban éltek mûvészek. idõjárási viszonyok uralkodtak, mint ma Észak-Svédországban. Nem voltak erdõk, csupán a fátlan tundrák terpeszkedtek az északról és az Alpok vidékérõl mélyen a síkság szívébe hatoló, hatalmas gleccserek között. Az alacsony, tövises bokrok között több száz állatból álló rénszarvascsordák vonultak. Óriási, hattíz tonnás mamutok népesítették be a vidéket. Az alacsony fû a lovaknak, antilopoknak, szarvasoknak, bölényeknek és õstulkoknak szolgált eledelül. Két méter nagyságú aganccsal ékes jávorszarvasok vándoroltak az ivóhelyek és a legelõk között. Az embereken kívül a farkascsordák is ezekre a fajtákra vadásztak, a maradékok pedig a hiénák gyomrában tûntek el. A jégkorszak végén már kutyák is kísérték a vadászó embert. A barlangba való beköltözés elõtt az embereknek általában elõször ki kellett deríteniük, hogy ki lakik új otthonukban.

i

TUDOD-E?

HOGY 2006-BAN

LEGTÖBBEN A GAZDÁLKODÁSI MENEDZSMENT

ALAPSZAKRA FELVÉTELIZTEK?


157


2006.08.22.

15:23

Page 158

KÖZÉPSZINTÛ GYAKORLÓ FELADATSOR


Legtöbbször a mai rokonainál legalább egyharmaddal nehezebb barlangi medvével kellett szembenézniük. A sok ezernyi kiásott csontváz tanúsága szerint ezek az állatok növényevõk voltak. A telet a barlangban töltötték, és ott hozták világra kicsinyeiket. A tundra lakóinak egy része visszahúzódott a távoli északra, míg mások kihaltak. Ez utóbbiak képtelenek voltak alkalmazkodni a melegebbé váló éghajlathoz. VALÓBAN

BARLANGOKBAN ÉLTEK ÕSEINK?

Ma már biztosan tudjuk, hogy az õskori emberek sohasem használták lakás gyanánt a nedves sziklaüregeket. Csupán a vadállatok, az esõzések és a csikorgó téli hideg elõl kerestek menedéket a föld alatti barlangok szikláktól védett elõterében. A barlangok használatára valószínûleg már sok százezer évvel ezelõtt sor került, ilyen idõsek ugyanis a legrégebbi leletek, és ekkor terjedt el a tûz használata is. Bizonyosra vehetõ, hogy a föld mélyébe vezetõ járatok szent helynek számítottak a jégkorszak vadászai és a varázslók szemében. A mindent létrehozó Földanya szívében, az õsi világ titokzatos templomaiban közel érezték magukat a teremtés õsi erõihez. A régmúlt ködbe veszõ szokásai szerint itt avatták vadásszá a serdülõ fiúkat, és a harcok, vadászatok során elhunyt társaikat is e helyen adták vissza a földnek. Sikeres vadászat után a barlang mélyén mutattak be áldozatot a felsõbb hatalmaknak. A sziklarajzok gyakran kétórányi gyalogútra voltak a bejárattól. Az ábrák a vallást szolgálták, az emberek életben maradásához szükséges állatok megidézését, a varázslatot. Az ember késõbb megtanult mesterséges barlangokat, kunyhókat és házakat építeni, ezért azután nem szorult többé a hideg és nedves sziklaüregekre. Az évezredes szokások késõi maradványának lehet tekinteni azt, hogy még ma is a négy fal között érezzük a legjobban magunkat. A négy fal persze nem mindig jelent tégla- vagy beton épületet. A világ számos pontján, például az anatóliai felvidéken mind a mai

158



2006.08.22.

15:23

Page 159



napig élnek barlangi emberek. Kayseri közelében például kétemeletnyi magasságban véstek lakásokat a puha vulkáni tufába. A 20-dik század elején számos helyen így Magyarországon is a nyomor kényszerítette az embereket arra, hogy földbe Még ma is élnek emberek a barlangokban. A törökországi Kappad vájt üregekben, barlang- ókiában egész falvakat és istállókat véstek a puha tufakõzetbe. Nyáron a lakások kellemesen hûvösek, télen viszont jó melegek. szerû lakásokban éljenek. Az ókori és a késõbbi idõk emberei gyanakodva álltak a barlangok bejárata elõtt. Sokan azt hitték, hogy az istenek laknak a mélyben. Állítólag még a hatalmas Zeusz isten is ott született. Más népek mondái manókkal, törpékkel, trollokkal népesítették be a sötétséget. Akadt, aki itt kereste a pokol kapuját is. REJTÕZNEK-E

KINCSEK A BARLANGOK MÉLYÉN?

A barlangok csupán háborús idõkben nyújtottak menedéket az embereknek, és a rablók is szívesen bújtak meg itt. A jó búvóhelyet nemcsak a tolvajok, de a pénzhamisítók is nagyra becsülték, a középkorban a föld alatt verték a hamis érméket. 1950-ben kutatók több mint ötezer pénzdarabot találtak egy észak-csehországi barlangban. A 16-dik század elejérõl származó lelet jól illusztrálja azt a félelmet, ami a sziklakamrák környékét övezte. Ideális rejtekhelyek voltak ezek az értékes holmik, például a pénztartalékok számára. Nemcsak az ellenséges csapatok elõl lehetett elbújni, de a rablott zsákmányt is el lehetett dugni, ha késõbb sem akarták eladni az orgazdáknak. A barlangok sötétjében, a gyakran szörnyû fenevadak által vigyázott kincsek emlékét tucatnyi mese és legenda õrizte meg. A mesék kincskeresõk nagy seregét csábították a sziklajáratok titokzatos mélységébe. Legtöbbjük sohasem talált kincset, sokan azonban halálra zúzták magukat a sötétben. Forrás: Mi micsoda? Barlangok. Írta: David E. Portner. (Tessloff és Babilon Kiadó)

i

HOGY

TUDOD-E? A HARMADIK LEGNÉPSZERÛBB INTÉZMÉNY A JELENT-

KEZÉSEK SZÁMA ALAPJÁN A

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM?


159


2006.08.22.

15:23

Page 160



A szöveghez kapcsolódó feladatok: 1. Határozza meg a szövegtípust, amelybe az idézet tartozik! Nevezze meg a szövegtípus legalább 4, az idézetben is felismerhetõ jellemzõjét, jellegzetességét! (Ahol lehet, példákat is hozzon ezekre!)

5 pont

2. Mirõl szólhat a könyvnek az idézetet megelõzõ fejezete? Mibõl következtet erre?

6 pont

3. a) Mely állatok jelentették a szöveg szerint az õskori barlangi emberek legfõbb táplálékát?

b) Melyik állat volt a legfõbb vetélytársa a vadászoknak? 3 pont

4. Hogyan válaszolja meg a szöveg az idézetben szereplõ 2. kiemelt kérdést? Foglalja össze röviden a válasz lényegét!

6 pont

5. Miért költöztek a késõbbi korok civilizált emberi barlangokba? Nevezzen meg legalább két okot általánosságban, és hozzon mindkettõre példát a szövegbõl!

4 pont

160



2006.08.22.

15:23

Page 161



6. Milyen emberi építményeket tekint a mû szerzõje a barlangok .utódainak.? Mivel igazolja ezt a véleményét a szövegben szó szerint is kimondva? Milyen, szó szerint ki nem emelt, de a szöveg tartalmából következõ érvekkel lehet ezt az állítást alátámasztani?

8 pont

7. Érveljen a szövegbõl kiindulva kalandvágyó, kisiskolás korú rokonának az ellen, hogy hasonló korú barátaival elmenjenek egy környékbeli barlangba kincset, õsi maradványokat keresni!

8 pont

SZÖVEGALKOTÁS (60 PONT)1 Egy mû elemzése

DAT A L E TAF N I M

Mutassa be, mi az evokációk szerepe Utassy József Zúg március címû versében! Elemzésében térjen ki arra is, mi adhatta a vers aktualitását a megírás idõpontjában! Utassy József: Zúg március Én szemfedõlapod lerántom: Kelj föl és járj, Petõfi Sándor! Zúg Március, záporos fény ver, Suhog a zászlós tûz a vérben. Hüvelyét veszti, brong a kardlap: Úgy kel föl, mint forradalmad! Szedd össze csontjaid, barátom: Lopnak a bõség kosarából, 1Az érettségi vizsgán három típusban adott szövegalkotási feladatból lehet választani. A gyakorló feladatlapon a háromból csak egyet adtunk meg.


161


2006.08.22.

15:23

Page 162



A jognak asztalánál lopnak, Népek nevében! S te halott vagy?! Holnap a szellem napvilágát Roppantják ránk a hétszer gyávák. Talpra Petõfi! Sírodat rázom: Szólj még egyszer a Szabadságról! 1968 Javítási-értékelési útmutató Általános elvek2 1. A lehetséges tartalmi elemekben adott válaszoktól eltérõ minden jó megoldás értékelendõ. 2. A szövegértési feladatsor megoldásában az értékelõ tanár jelöli és összeszámolja a helyesírási hibákat és azok pontszámát. 3. A helyesírás értékelésében az érettségi vizsgán eddig is használatos pontozási útmutató az irányadó. A helyesírási hibák miatt maximum 15 pont vonható le az összteljesítménybõl. A helyesírás szempontjából a szövegértési és a szövegalkotási feladat megoldását együtt kell figyelembe venni. 4. A nehezen olvasható, rendezetlen íráskép miatt maximum 3 pont vonható le az összteljesítménybõl.

SZÖVEGÉRTÉS (40 PONT) 1. Határozza meg a szövegtípust, amelybe az idézet tartozik! Nevezze meg a szövegtípus legalább négy, az idézetben is felismerhetõ jellemzõjét, jellegzetességét! (Ahol lehet, példákat is hozzon ezekre!)

@A szöveg (népszerû) tudományos-ismeretterjesztõ mû részlete.

Jellemzõi (pl.): A szöveg pontos logikai tagolása (pl. a szövegben a fejezetcímként álló felvezetõ kérdések). A viszonylag egyszerû mondatszerkesztés, a többszörösen összetett mondatok használatának kerülése. A bekezdések szoros szerkezete, tételmondatokkal való indítása. A tudományos szaknyelv közismert, közérthetõ kifejezéseinek használata (pl. tundrák, gleccserek, jégkorszak). Példák felsorolása az állítások alátámasztására (pl. a barlanglakások, a kincsleletek említése a szövegben). A téma magközelítése az érdekesség szempontjából; a témához kapcsolódó érdekességek felvonultatása. 2 A 2004-es próbaérettségi feladatlapja alapján.

162



2006.08.22.


15:23

Page 163


1 pontot ér a megnevezés, és 1 pontot ér minden olyan jellemzõ, amely tényleg felfedezhetõ a szövegben. Ahol a jellemzõkre példát is lehet hozni, ott a megnevezés csak példákkal ér pontot. 5 pont 2. Mirõl szólhat a könyvnek az idézetet megelõzõ fejezete? Mibõl következtet erre?

@Az idézetet megelõzõ fejezet a barlangi sziklarajzokról szól.

Erre utal az illusztráció, a bölényt ábrázoló barlangrajz, valamint az, hogy a barlangrajzokon állatokat ábrázoltak, és amint erre a szöveg is kitér, igen pontosan. Ezekrõl, illetve a csontleletekbõl lehet következtetni az egykor élt állatok megjelenésére, az emberek életmódjára, amirõl a szöveg szól. Az idézet 2. fejezetében ismét elõkerülnek a sziklarajzok mint a barlangi életmód részei és emlékei. A leírtakkal egyenértékû, legalább két válaszelemet tartalmazó, nyelvében szabatos, összefüggõ megoldás 6 pont. Csak az egyik válaszelemet tartalmazó, és/vagy kevésbé szabatosan megfogalmazott válasz 3 pont. Rosszul fogalmazott és/vagy érdemi elemeket nem tartalmazó, kizárólag idézetekre épített válasz 0 pont. 6 pont 3. a) Mely állatok jelentették a szöveg szerint az õskori barlangi emberek legfõbb táplálékát?

@Lovak, antilopok, szarvasoknak, bölényeknek, jávorszarvasok Legalább két állatfajta megnevezése 2 pont. Adható: 2, 0 pont. b) Melyik állat volt a legfõbb vetélytársa a vadászoknak?

@A farkas. Adható 1, 0 pont.

3 pont

4. Hogyan válaszolja meg a szöveg az idézetben szereplõ, 2. kiemelt kérdést? Foglalja össze röviden a válasz lényegét!

@

Tartalmi elemek A szöveg szerint az emberek nem laktak a szó szorosabb értelmében a barlangokban, leginkább azok elõterét használták (esetleg viszonylag állandó) menedéknek. A barlangokat, a mélyebb üregeket szentnek tekintették, szakrális (a vallással összefüggõ) cselekményekre vették igénybe. DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTÛ ÉRETTSÉGI EGYETEME, TEL.: 06 (1) 473-0769, [email protected], www.dft.hu

163


2006.08.22.

15:23

Page 164



A leírtakkal egyenértékû, mindkét válaszelemre kitérõ, nyelvében szabatos megoldás 6 pont. Csak az egyik válaszelemet tartalmazó, és/vagy kevésbé szabatosan megfogalmazott válasz 3 pont. Rosszul fogalmazott és/vagy érdemi elemeket nem tartalmazó vagy kizárólag idézetekre épített válasz 0 pont. 6 pont 5. Miért költöztek a késõbbi korok civilizált emberei barlangokba? Nevezzen meg legalább két okot általánosságban, és hozzon mindkettõre példát a szövegbõl!

@A biztonságot vagy (ezzel összefüggésben) a barlanglakás

által nyújtott kényelmet keresték; pl. a törökországi kõbe vájt városok, l. a képeket. Menekültek, rejtõztek a törvény, a társadalom elõl; pl. a csehországi pénzhamisítók. Minden válaszelem csak példával együtt ér pontot. Adható: 4, 2, 0 pont. 4 pont

6. Milyen emberi építményeket tekint a mû szerzõje a barlangok utódainak? Mivel igazolja ezt a véleményét a szövegben szó szerint is kimondva? Milyen, szó szerint ki nem emelt, de a szöveg tartalmából következõ érvekkel lehet ezt az állítást alátámasztani?

@Tartalmi elemek

A szerzõ a kunyhókat, házakat nevezi mesterséges barlangoknak. A szövegben kimondott érve, hogy az emberek négy fal között érzik magukat a legjobban, biztonságban, és ezt az õsi szokások maradványának lehet tekinteni. A szövegben ki nem emelt, külön ki nem mondott érv az állítás alátámasztására, hogy ezeknek az épületeknek, lakásoknak nagyon hasonló a szerepe az újabb idõkben, mint a barlangoknak az õsi korokban: védelmet nyújtanak az idõjárás, a vadállatok ellen, illetve egy részüket (pl. a templomokat) szakrális, vallási célokra használják. A leírtaknak megfelelõ, mindhárom kérdésre vonatkozó válaszelemeket felmutató, nyelvében szabatos megoldás 8 pont. Csak az egyik válaszelemet tartalmazó, és/vagy kevésbé szabatosan megfogalmazott válasz 4 pont. Rosszul fogalmazott és/vagy érdemi elemeket nem tartalmazó válasz 0 pont. 8 pont

164



2006.08.22.

15:23


Page 165


7. Érveljen a szövegbõl kiindulva kalandvágyó, kisiskolás korú rokonának az ellen, hogy hasonló korú barátaival elmenjenek egy környékbeli barlangba kincset, õsi maradványokat keresni!

@Lehetséges tartalmi elemek

Az õsemberek festményei, sziklarajzai a barlangok mélyebb üregeiben vannak. Ezeknek a megközelítése igen veszélyes lehet. A barlangokat ritkán, alkalomszerûen használták a késõbbi korokban menedéknek a társadalomból kiszorult emberek. Õk igyekeztek kevés nyomot hagyni maguk után. A rablók, akik olykor barlangokban laktak, kincseiket lehetõleg inkább eladták; ha el is rejtették, a veszélyesebb, mélyebb üregekben tették ezt. A barlangi kincskeresés veszélyes dolog; ezt igazolja, hogy sok kincskeresõ járt már pórul. Az érvelés követelményeinek és a beszédhelyzetbõl fakadó elvárásoknak (egyszerû, az érthetõségre törekvõ kifejezésmód) megfelelõ, több tartalmi elemre épített válasz 8 pont. Az érvelés követelményeit vagy a beszédhelyzet elvárásait figyelmen kívül hagyó, egy tartalmi elemre épített válasz 4 pont. Az érvelés követelményeit és a beszédhelyzet elvárásait figyelmen kívül hagyó és/vagy tartalmában hiányos, félre érthetõ vagy kizárólag idézetekre épített válasz 0 pont. 8 pont

Egy mû elemzése Mutassa be, mi az evokációk szerepe Utassy József Zúg március címû versében! Elemzésében térjen ki arra is, mi adhatta a vers aktualitását a megírás idõpontjában!

@Lehetséges tartalmi elemek:

A vers szövege Petõfi verseit számos helyen felidézi, evokálja. Az evokált versek Petõfi forradalmi költészetét idézik, de a Petõfi-versek szellemét, Petõfi alakját idézik a vers képei, a vers sodró lendülete is. A diktatórikus politikai rendszer a szociális, jogi egyenlõséget, az emberi szabadságot hirdette. A korabeli politikai szlogenekre, jelenségekre való rájátszás új összefüggést ad a megidézett verseknek. A vers zárlata a kor (diktatúra, mely az emberi szabadságot hangoztatja) közvetlen összefüggésében csattanóvá formálódik.


165

magyar_m dszertani_1_180.qxd :23 Page 145

Recommend Documents