,V -N G A R IA “ m ellékleté . .
' I. ÉV P. 10-IK SZÁM.
KOLOZSVÁR, 1895 D13CZEMUER
MAGYAR-ROMAN SZEMLE. • '
SZERKESZTI-:
MOLDOVÁN GERGELY.
EMINESCU MIHÁLY. '
I. •
'Messze vagyolc tőled (D eparte su n t.d e tine).
‘
Magam- vagyok, s öreg .' . Te • . • [már rég halva vagy.
'
, . .
II.
‘
Messze vagyok' tőled* Ülök a tüiz . ' - • . ' • [mellett S elgondolom • mindazt; - mit .szén- * [vednem kellett. Nyolczvan éves' aggnak képzelem ^ 4 ■ ’[magamatVén vagyok,- mint a' tél . . . S te* . .[m ár.rég halva.-.vágy; Apró — kicsi dolgok -jutnak az ’ . - *. ' _ ■ [eszembe Minha látnám most i01, úgy hatnak ■ ■ •• Ujjaival:.dobol-ablakomon a-széf,- ^ Oly élénken látóin, a miket csak ■. • V' • [beszélj Te mégy el előttem, könyes őze-. • . ■ [meiddel," P-iczike, jéghideg; fehér kezeiddel. Érzem, hogy. karoddal átölelsz' en• Szólni akarsz . . . Érzem a lehelle-.' ... " ' ’, .• te d e t. . . .Keblemre ölellek; Nem eresztelek e l,' És csókoljuk egymást örök szere- . . [lemmel. Maradj, maradj csak el tőlem em lékezet, Hogy feledjem, a mi számomra el veszett. Feledjem,' hogy tőlem elszakitád [magad
.
. ...
..
•• ,
. Á csillag. (La steaua). • .
-
.
. A csillag, mely reánk ragyog Tőlünk oly nagyon messze van Hogy eltelnek évszázadok Míg fénye szemünkig villan. . Lehet, hogy kialudt regen Fénye az ezredév'alatt ■ • ; A ’ mennyek’' végtelenében ,• . Pályáján hogy’ körülhaladt. [lelkemre. ‘ A meghalt ^csillagnak képe " • Lassaji'föltűnik az égen., \ Egy tünt; .fel. ott- ezeréve': ‘ . . *■ Most látjuk, s’ ő nincs mai-régen.. Mikor a hő .vágynak v é g e '1' ' . . - S-elhagyta már rég szivünket”: Kialudt szerelmünk gemet-, ■fényé'. ■ ; ' Kövét soká még bennünket1. ,
'
n i . ''
‘
Mi a szerelem ?
’
.
"' .
(Ce e am orul).
Mi a szerelem ? Folytonos Keserves szenvedés ; A mely ezer könyüt iszik S ez még. neki kevés. Minden szó, a mit csak Ő 8 ónd 20
218
MAGYAR-ROMÍN SZEMLE '
I.
Megmarad lelkedben Hogy többé eJLne -feléjthesd Soha «letedben.
Kedvesed járása, Kezének egy szorítása, Egy szempillantása.
Hogyha a küszöbön rád vár Szerelemtől égve S mikor jösz, karjaiba zár Ezer csókot kérve.
Követnek: a liold és a nap S tündöklő csillagok, S reád az ő sugárfényük Éjjel-nappal ragyog.
S szived dobog, nem látsz semmit Sem földet, sem eget; S mindezt egy kis szó teszi csak Hogy ő téged szeret. Kisért heteken át téged
^/
>
Elhatározta a végzet Azt már réges-régen: Hogy a vágy nyomon kövessen . ' -At a mihdenségen. ' Románból Szöcs Géza.
AZ ÖRMÉNYEK MOLDOVÁBAN. ' •
•
■ " A ro m án tudósok között .élénk'vi- -iró- sejteti azt, hogy Moldovának vá tá t tám asztott némely örmény templomi ' rosi.népessége volt, mely kereskedelm et felirat, Moldovában.- Nem csak az örmé űzött; tudjak,'hogy az örmények' r e n d - ' nyeket, de a rom ánokat is közelebbről szerint városokban telepedtek le, váró- • érdekli ez. ü g y , mely a román történe sokat alapítottak, mint á melyek a ke lem teljes felfdrgatásával fenyegetőzik. ’ reskedelem igényeinek és követeim é-' ’Miről van szó ? ■ nyoinek inkább megfeleltek. . Arról; hogy a z örmények régibb Miron Costin2) (1633—1691) Drágos lakúi M oldovának,m int a románok.; hogy kirándulását- hásonlókópen adja elő ; ő m ár Drágos honalapító vajda előtt az azonban azt sejteti, hogy Móidovát leg örmények Moldovában voltak, kereske alább igen csekély mértékben akkor dést folytattak, városokkal bírtak. A . román történelem kutforfásaiban. „rusznyák“-ok lakták. Sem Milesku; sem ' Ureehea nem m ondanak többet, a kik Moldova. krónikásainál erről említést téve összesen Moldova krónikásai gyanánt nincs. — Cantem ir Demeter- fejedelmi szerepelnek. író is, kinek m unkája podig oly kinie•ritő és alapos, erro vonatkozólag öze Ugyancsak Cantemir Demoter idé ket mondja : „Post perlustratis viciniis, zett munkája XVI. fejezetében az ’ ör ubi eampos ferttles,, fiuviis inriguos, ciményekről, mint Moldova lakosairól megvitates areesquo m unitas, séd habitatoriemíókezve, azt írja, hogy ezek nem vol-, bus doatitutas, reperit, popularibus suis,' tak jobbágyok: civesoknek, polgároknak que invonerit, nunciat invitutquo ad ocismertettek el, az adót csak afejedelom cupandum solum adeo foeciinduin.“ ') Te h á t Drágos ugyan néptelen, de már erő d ített városokat és várakat talált; — ez ') D escriptio k i » dús : I. f. 2. 1.
M oldáviáé. Komán akadém iai •
J) C ogalnicean: Cronicele României I. k. 84. 1. Ú jabban az akadém ia m egbízásából Ureehea A .V . adta ki Miron Costin összes m unkáit („Opere Coin-. p lete “) B ukarest 1S8G1
I.
ü l9
MAGYAR-ROMÁN SZEM LM.
gorültsóg forradalmat tám asztott í 'm agát nők fizettük.') Tehát való az, hogy a mon Dúca fejedelmet n lázadók annyira szó-dái Dnigos o népet városokban kajkja s rongatták, hogy kénytelen volt palotá . m int vá ősi nópot jobbágyi kötolossógok jába m enekülni; három napig ostrom ol toljesi ésóro nőm kóriyszcritotto. Moldova ták a helyet, a m ig végro Dúca csúfos kró I l k á i b a n nem találunk omlitóst tonni futásban volt kénytelen keresni ménedé arról, hogy Drágos után örmények kókét s a töröktől segítséget kérni. 1671 rozkcdtok volna bo Moldováha. ' ' tavaszán Káplán • pasával visszatért, a ■Ezen ország történőimé azt tanú lázadókat Oassin-nál leverte, bevonult sítja, hogy az ürmónyok jelentős szere pet vittek M oldovában; bizonyos befo Jassiba s a forradalom fejeit megölette. lyásra tettek s z e r t ; hogy az országfőuraiA forradalm árok között volt Henkul — val baráti összeköttetésben éltek, s nem örmény vezér, ig és számos hive. Az ö r csekély, erőt tudtak kifejteni szükség ese m ények e forradalom leverése után vol tén, a m i a m ellett tesz'bizonyságot, tak kénytelenek E rdély felé közeledni.*) • hogy az örmények iíem 'voltak jövevó-: ^ultzer F. Józsefnek a Henkul n é v /első, szótaga nem .tetszik románosnak, nyék a fejedelmek a la tt; m ert m int jö vevények oly gyorsan, akkora hatalom ra • szerinte tévedésből 'á llh a t • Stankul vagy Jankul helyett.6) Nem áll tévedésből. szert nem tehettek volna. • Már 1570-ben Moldova .fejedelmi H enkul valódi örmény 'névből veszi szár székén örmény szárm azású férfiú ül Juomazását. A két utolsó betű ■nem más, nas, (J'ona^cu, Jwonia) az az János, a k i t . .m i n t a román artikulus.6). Sulzer azt is a román krónikák „örm ény“ m elléknév mondja, hogy a Henkul .név á Moldo vel illetnek. Urechea, moldovai krónikás vai örmények történetére semmi befő azt irja róla: „Acest Jó n voda, unii zic lyással nincs. Rosszul állítja ; m ert ezca- a fost ficior do arm an“2). Juonas ki niinden'esetre a m ellett bizonyít, hogy az. váló uralkodónak bizonyult. Cantem ir örmények Moldovában hatalom ra ' tettek Demeter azt irja róla, hogy a latin és ■ szert, hogy e nép bennszülött nép gya görög nyelvbon igen jártas férfiú volt — nánt volt figyelembe véve. örménynek csak azért neveztetett, mert “* Dúca fejedelem alatt az örmények „in jojunio s. s. apostolorum, armonorum Moldovában tehát m egvoltak bolygatva ; more carnes comederet,“3) a szent apos m iért m enekülniük kellett. Vallási üldöz tolok böjtjén örmény szokás .szerint, húst tetéséről, melyről ném ely örmény iró k , evett. János Moldovát a török iga álól em lítést tesznek,7) kom olyan ézólani nem felszabadítani- igy ek ezett; a török abbeli lehet8). [Cantemir Dem eter többször idé kívánságának, hogy az évi adót 60 ozer 4) Sulzer: Geschichte d e s 'tra n s a la p . D aciens. aranyról 120 ezerre emelje,, ellene mon H. k. 1 3 J —137. — L aurian : ls to ria Rom . .475 }ap. dott, a török hadsereget több ízben tönk Engel fennebb id é z e tt. it öve 276, lapján: v retette, m ig. végre mégis török kézre 5) Hónkul, Iláníco, H ánkovjcs egy .családnév ; került s. ketté hasították. m ind a három név H oliánes (Já n o s, Jánosi) k e resz t Az örmények befolyásával és hatal névből szárm azott. •. °) Sulzer fenebbi m unkája 136. íap ján : Die m ával találkozunk 1571-ben is, a midőn e rste Sylbe dieses N am cns H enkul k lin g t m i r g a r Dúca fejedelem uralkodott Moldovában. n ich t w alachisch. Állítólag a görög miniszterek- elleni in-
7) L ukács Kr. M agyarok őselei 253. lap. 8) A z Arm enia szerkesztője ezen állítással szemben a következőket jeg y zi m e g : >) Civcs vocamus, qui in urbibus aut oppidis „Ilircs-neves L ukácsinak, k i a hazai örm énység degunt . . . Avmcni úti civcs ct níercatores stb . . . büszkesége, tekintélyének m egóvása szem pontjából h ib u tu m principi solvunt. XVI. fej. 120. lap. idő Írjuk a kérdéses v allási ü ld ö z é s. egyes részle 2) Lásd Cogalnicean: L etopistcle Moldavici t e i t ; ezen részleteket ThocluUi M inás; egykorú és £23. lap.' E ngel C ristian Geschichte des ungar. szem tanú [örm ény iró m unkájából m erítjük. E be Reichs und seiner Nebcnliinder. 4 k. 210. I. — Laucses kézirati, 110 vers-szakból á lló m unkát, mely a rian-: Istoria Romfinilor. 385. lap. szamosujvári Cimény k a th . plébániai tem plom könyv3; C antem ir fennebb idézett müve 43. lapján. 20 *
.020
MAGYAR-ROMÁM SZEMLfl
zett m unkája 120. lapján azt írja : „Ae„ des tam on-sacras ipái aeque ac roirutnorum sácropum assecíae haud ininoros noc incultiorcs- orthodoxorum templis possident, ‘liberoquo suis'exercitio gaudent,“ következőleg - akadályozva nem voltak, hogy olyan nagy- to'mplomokat,. mint a görög keletiek, noépittesonek, azokat fel no .ékesítsek azokban vallásuk szertár-
tásai szerint no im ádkozzanak1). Cantemir fejedelem e müvét 1710 körül irta meg tehát nőm oly késő idő m últán Duka fe jedelem után, ám do“ vallási üldözésről' említést .nem te s z .' * Az.örm ények tisztán pólitik ai okok nál fogva üldöztettek 1670 körül. A gö rög származású. fejedelem görög minisz tereket alkalm azott, -a k ik a görög ke reskedőket s egyáltalában a "görögöket féltették; pártfogolták; m inek term ész e tes következménye .volt, hogy ez az ör m ény nép, m int kereskedő nép, harag já t vonta maga után, a mi aztán láza' dásban nyilvánult.- - • - ' . Azonban áttérünk a román tudósok vita tárgyára. Azt a véleményt, t. i. az örmények
tárának- egyik .dísze — apáink hoztak m sgukkal Moldova-O láhországból; a hű. m agyzr fovditái mellé — .n é m e ly h e ly it — zárje.ben oda- te ssz ü k .a z eredeti, örm ény szöveget .is."A szomorú, de való részletek'im ezek-. ' . .*' . „1551-ben (2-ik vers-szak) az oláh nem zet nagy' v a jd á ja * .Is tv á n ; ennek országában sok jelentékeny' örm ény lakik,* kik mind-jó keresztények ( 4 .v .) ; eze ket hirtelen* veszedelem érte (5. v. hángárdz-phorcz-* hánkTi egáv nocin).-V asárnap (1551 aug. 16.) reggel Is tv á n v a jd a ’ lóháton m ent be az örményeknek boldogságos Szűzről nevezett'tem plom ába (12. v.) ki a-' (ándánéli cshárcshárécin, 48. v.). —'.Ju liá n , Holofer.sze n tsé g et az oltárról elvette és földhöz vágta, m e-‘ . nes, Herodes ily e n -d o lg o t nem m iveitek, 47. v.). l y e t aztán gonosz lábak .összetapostak (-13. v. ) . , 1 A voithokat (örmény, bírák) m ind előhivatta tem plom i könyveket, a iőoltár-k'épet, a kereszteket, és _ m egkereszteltette (63. v.). ’— „Országomban — szfint edényeket mind 'elvitték (15. v.). A papokat ' m ondja a vajda -r- örm ény, ne m aradjon, m indenki és szerzeteseket megkötözve börtönbe vetették Szvárgörög vallás szerint éljen“ (thogh _ háj • cshégénáh itáb é d k h -jév zápeghanin — cérén . gábádz pándésm ér jérgrin — ám en horní hávád linin, 64. v.). — árkélin 16. v ) . A zután parancsot adott, hogy azokat a. tom plom o« Mí..snap' m indent elvis'znek -a szu esáv ai tem . . kát, m elyeket áz örmények C huthiü, Szerát; lásbáz^r plomb'ól, ’—. aztán a várból hozott ágyukkal a z t szét (Já ísi, Jászvásár)," Vászlov, Botusán", Uruinánban é p í . rom bolják -(17—21. v.). Ivi a m erre tu d o tt m eílekült; tettek, rgntsák" le (65. v.). — A botusáni (Bocsán) erdőkbe, pinczé.kbe; a harangot és képeket a szucsá- . örm ények ‘tem plom uk ékszereit rhind a vajdának váai oláh-tem p lo m b a'v itték '(24—26. v.).. Ígérték, h í m egkím éli szentegyházukat- de m ind Azután a Szucsáva m ellett- fekvő vizen églíető • h iá b .i! ez is szétrom boltato’t t (67—69. v ) . • . anyagbíl_ egy nagy házat -c sin áltato tt a vajda ‘(41 Ufumán város papja Chácshádur is sokat szen -v .) . . . . és m aga köré gyüjtette az örm ényeket *(33 v e d ett v a llá s ié rt; kezét-lábát m egkötözték, a k é t — 38. v.), kikhez igy szólott: „Legyetek mindnyájan szem ét k iü tö tték (70 82. v.). o líh o k k á és keresztelkedjetek m eg a m i vallásunk . . . . Ezek lá ttá ra .s o k örmény k ö ltö z ö tt, ki éssz e iin t (jégekh ámenkhéd nlách jégekh — i m iér há. h agyta o tt O láhországot (jérgroc iérgir sádokh ánv á d én mégérdtíczhekh 38. v.); h a felveszitek a g ö -.' gítn, 94. v.) ' ' . rö g v allást, kitűnő hivatalokat adok n e k te k “ (jégekh. T hocháti M inász szerpap (106. v.) m aga mondja m édekh hávád hormi, sád jnédzuthium ^ dáin jésza 107-ik vers-szakban, hogy annak m it m unkájában 'cezi. 40> v.). Mire az .örmények dzt felelték: „Mi elpanaszol, szem tanúja volt (zájsz táré n ághédész m egvagyunk "keresztelve, Mi keresztények vágyunk“ . ácsokh- dészi), . ' . »(39. v.) — E fre a .v a jd a : „Ha el nem fogadjátok a ■E szerint író m un k áját, P átk án ián Kherope g ö rö g vallást, e házba záratlpk és tűzzel égetlek, el pétervári egyetemi tan á r »Néschárkh mádénákéru•m in d n y ája to k a t“ (cshém édnoghkén hávád horm in — . fhéán h jóc — Örmény irodalm i töredékek« czimü lénum é,i céz ájsz. dán micsin — jev i húr húr áj-m unkájában is közre ad ta (Szent-Pétcrvár, 1884),. .ré m >áménészín, 42 v.). M ost . közilö k sokakat " elT ocháti m unkája P á tk á n iá n n á l'a következő francziafo g at és görög TBzertaitás szerint erővel újra megke-: czim a la tt fordul elő az e.őszóba : »Recits 'des perT eszteltet (46. v.) sécutions réligiueuses qu’o n t subíes les Arméniens „Ki ellenszegül, annak kezeit vágatom le, sze en Gálicie de la p art du voivode Ktienne, pár Minas m eit.sz u ra to m k i“ (cérvid gfidrém, zácsvid háném. de T okát, en langue vulgairc.« 47. v.). — A püspök h a já t lenyirták, szakállat le’) Az akadály nem v-jlt állandó j voltak id ő b o ro ltv á ltá k 'é s olyan ruhát öltöttek reá, milyen a közök, melyek a la tt az örm ények vallásukat szabagör. szertartásu papok viseltek (50. v.). A nőket d n gyakorolhatták. Bizonyára ilyen időszakra vooláh ru h á b a öltöztették (52. v ). natkozhatik a jelen idézet is, m elynek idejo nincs K iállhatatlan kínokat szenvedtek az örmények megnevezve.
MAGYAR-KOMÁN SZ E M L E
221
m ények régibb lakói Moldovának, m int a régibb lakók Moldovában, m int a rom á románok. ‘ nok',. olőször Suţ Miklós román egyén Molchisedoc püspök,, hiros román fejezto ' ki Sturdzít Mihály . uralkodásatörténész, ezen -nézetekkel olleríkozőleg alatt: Statis'tikái jogyzetoinok 50. §• 51.lapján, az örm ényok’ moldovai tartózko-^ állítja," hogy .aV, örmények, a Dj'ágós utáni időben költözködtök - be -Moldovába, s dásáról irván, azt mondja, miszorint az hogy az előbbi vélemény egyáltalábanörm ény templomi feliratok a mollott ta félszeg. núskodnak, hogy az. örm ények régibb E férfiú a románaiö rm ény iskofák idő óta lakják Moldovát, rcjint a moldotanáraihoz fordult, á kiktől az örmény vánok. A botosániörm ény templom 1350,' templomok felirataira vonatkozólag a kö-. a jassii pedig 1395 évszámot mutat.- vetkező felvilágosítást k a p ta 4) . íla jd e u ') azt irja : Tojj oson .bizo hör. .Örmény templom Botosianinyos',. hogy Botosiani m ár - Drágos előtt ban..E -tem plom felirata csak a z 'e lő p ittekintélyes . számú örmény . lakossággal varra vonatkozik s az 1232-ik évet in u -. birt s bizonyítékul Suţ adatait hozza fel. Ujabbán Xonopol, kiváló' román író, tatja. A felirat örmény nyelven van szer--, 'kesztve s m agyarra fordítva következő jassii egyetemi tanár, a ki franczia-nyel ven „Les Róumains au m oyenáge“ czim leg s z ó l: „É dicséretre méltó pitvar épít alatt irt m unkájával "Hunfalvi Pál tu tetett Hádsi Axerite (Auxendius, Oxendius,'Á ngszend) kűrátorsága' idejében a dóst részletes birájatra indította,2) „Stu*botosani nép segélyével* 1232-ik évben.“ dii asupra posiţiunei geografice a.rom âniloru“-3) értekezésében .azt irja, hogy .. 2-or. Örmény templorrt Jassi-ban. Tecuci, Gslaţ, .Bârlad, Botoşiani városok Az örmény felirat következőleg szól: „Is okiratok és feliratok tanusiţâsa szerint ten.kegyelm éből és irg alm áb ó l. Istennek 1360 . év előtt alapittatak, s ' csak az a szent-anyjáról nevezett ezen.jassii le m -, kérdés m arad fenn, hogy-e városok la .plom alapittatott Hácsko kurátor és Siskói akkor románok voltak-e avagy nem? ből/'vaió lelkész Jákob, Hádsi Vacaria Xenopol szerint Bârlad "herczego 1234 Csuchából és Hádsi Gergely által, örkörül szláv nemzetiségű volt, e herczeg:móny. számítás szerint 844 és keresztény ség Galitia .királyság felsőbbségd alatt szerint 1395-ben. Most pedig a jám bor állott, tehát-ez időbon 'sz erin te szlávok elöljárók és az egész nép költségével la k tá k ; mig 1352-ben, Drágos ólőtt. Bo es fáradságával m egujittatott 1252 ik, a toşani örmépy község' volt. Első állítá M egváltótól szám ítva 1803-ik esztendő sát nem tudjuk minő okiratokra'állapítja • ben.“ . ■ • . * , . X o n o p o l;— de hz örmény községre vo Samarca? tanár, a ki ezen örmény natkozó. második állítását — há nem is feliratot román nyelvre ’ lefordította, azt irja — tudnunk kell, hogy örmény k ú t-, állítja, hogy a kijavítás datum a az ör forrásból inerití. ményben hibás volna. A Timpul czimű romániai láp 1882-ik 3-or. A romáu-i ö rm é n y tem plom on . évfolyamának 19-ik számában ismét ála következő felirat áll : > littatik, hogy a román nép mindig meg' „Isten kegyelme, irgalm a- és ak a különböztetto m agát a többi .fajoktól, ratja által, a m indenható Isten kijelö molyok közül például az örmények r é lése folytán — a ‘tőle születettnek dicső gibb bonnlakók a románoknál is. ségére, ezen nehéz időben kiválasztott Ezekből ■kitetszik, 'hogy a . román Isten egy jó embert, n é v ' szerint Agop'irólc komolyan vitatják, miszerint az ör csa urat, a ki ‘ fölépítette- e templomot Istennők anyja novóről, saját lelkének ■ >) Moldova tzim ü lap. 18,63. 2. szám 12. lap. ■ ós feleségének M ughála asszonynak; úgy 5) Budapesti Szcmta : A rum un történet Írás ról 1885. -13. k. • • ' • ’ 3) Convorbiri literare. Î8S2. 15. k. 10. szám. I. füzet.
,
"
.
dóva.
•)-Inscripţiunile- b isericilor armenesci din Mol1882, Rom án akadém ia k ia d v á n y
B u c u i -csqí
MAGYAR-:
SZEMLE.
szülőinek: V ártán-'és Colváthnak, vala kás azon állítása, mely szerint Jassit m int gyerm ekeinek.' V ártán urnák, Szá* 1475-ben István vajda, a nagy alapította k ó '. . . és Donig u rn á k ; nem különben m iután a kozákokat a Niszternél meg leán y ain ak : Melusa- és Dolváthnak em verte volna.' Ugyanezt Cantemir is igy lékezetére, 1028-ik 'esztendő szeptem be adja elő. . \ rében, Chácsádur, atya.“ Azonban a botosani 1282-iki felirat . H a különösen ezen utóbbi évszám - az általános keresztény időszámítás szeelfogadtatik, akkor Rom án városnak igen ■rinti évet m utathatja, és igy m indenik réginek bizonyulna. : • között legrégibb. Mferlchisedec püspök az örmény idő Annyi ténynek látszik, hogy az ör szám ításra vonatkozólag a bukaresti ör- • mények már Moldovában voltak, midőn m eny tanartol a következő felvilágosí a mondái Drágos átlépte a határt s Moltást kapta, a k i'e g y ú tta l ama templomi dovát elfoglaltá. Ha erre vonatkozólag feliratokat is .magyarázta. m ás bizonyíték nem volna, elégséges az . „Krisztus után 551.-ben II-. Mózes, 1395-iki felirat is. Drágos Moldovát á l Tévin Örm ényország városában konsiliulítólag 1360 körül foglalja el. Az örm é möt hivott össze az örm ény-időszám ítás nyek 1395-ben m ár templommal bírnak s ünnepnapok m egáílapitása végett. Azon Jassiban, teh át az 1395. évet megelőző gyülekezetben m egállapodás történt az leg jóval benn kellett hogy legyenek; örm ény időszámítás kezdetére nézve" is, m ert feltehető, hogy ők_ csak akkor fog jelesen az, Kr. u- 55i-re tétetett. E sze tak templomépitéshez, midőn m agukat rin t az örmény időszám ítás 551 évvelröteljesen biztonságban' ereszték, megis videbb a keresztény időszám ításnál. Az m erték a helyet, társaságba konsolidáörm ény év kikeresésénél a keresztény lódtak, kereskedelm i' összeköttetésbe jö t szám ításból 551 évet le kell vonni, s vi tek más népekkol, a mire 35 év okveszont ugyanannyit hozzá kell adnunk, - tetlenül szükségos volt. hogy az általános keresztény számítás Itt m ár most felmerül az az igen . szerinti óvet k ikapjuk.“ érdekes kérdés, hogy vájjon a román íg y teh á t a fennebb em lített felira föld ezen örmény népe azon örmény nép to k b an előforduló évszámok a követkemaradványa-e, mely m ár a X-ik század , zőknek felelnek meg : ban elhagyta Arm eniát s nyugat felé A botosani 1232 m egfelel 1783-nak, tartott, melyről a 13-ik század krónikása a jassii 844 „ 1395-nek, . Kézai Simon1) megemlékezik, hogy m ár • a rom ani 1058 „ 1607-nek, Gyeics vezér, úgy más királyok idejében K risz tu s'u tá n . is jöttek csehek, lengyelek . . . örmé ' A tudós püspök a rom án tudom á nyek2^ vagy pedig abból a rajból való, nyos akadém iában 1882-ben azon in d ít-’ mely Ani végpusztulása után 1239-ben ványt tette, hogy a szucsávai, jassii, bo hagyta el hazáját s jö tt be Európába ?' tosam és m inden rom ániai örmény te m - : Tény gyanánt mutatkozik, hogy az plom feliratát gondosan gyűjtse össze é§ anii veszedelem után kivándorlásra kénykom oly tanulm ány tágyává tegye. A zon-, szeritett örmény nép • Lengyelországban bán m ostanig.ez irányban kom dy. lépés s Moldovában összetorlódott, itt elhelyeznem tétetett. kodott, m ár a 13, úgy a 14-ik században Pedig h át ez igen érdekes kérdés, tomplomokat alapított, egyes helyeket, a m elynek m egvilágítása egyúttal jelen minő volt Jassi, Botosani és Román köztékeny változtatást vonna m aga után Moldova krónikáiban. ‘) L. Szabó Károly fordítását P est, 1862. 03. lapon. ’ H a az 1395-iki feliratot Jassiból va a) Minász Pözsösgéánczh „D sánábárhortuthiun“ lónak vesszük és annak kell vennünk, (Utazás) cziinfl jelentékeny m unkája 83. lapján azt m ert abból az 551 év levonatott, akkor m ondja, hogy az örmények 1060 és 1064-ben mentek m eg van döntve Urechoa román króniMoldovába,
i.
m a g y a r -r o m
pontokká emelt s jól órozvén m agát itt, csak akkor jö tt bo Erdélybe, midőn a nemzeti fojodolmok a la tt némi üldöztetésónokvolt kitóvo3). A román históriára nézve minden
An
szem le
233
. osetro nagybecsüek azok a tomplomi fel iratok s Molhisedoc rom án püspök'igen holyosea cselekedett, midőn azokra a ro m án tudományos világ figyelmét föl hívta. ' Moldován Gergely.
A MÓCZOK MŰVELTSÉGE. Rendezett tanügyi állapotokról a havasban, beszélni nem lőhet. A havas természete az affélo dolgokat meg nem tűri. Ezzel egyáltalában nem azt ak a rom mondani, hogy a havasi nép az is” kóla iránt ellenszenvvel viseltetik, vagy hogy itt iskolák no volnának, hanem azt hogy a természot az iskoláztatás ellen dolgozik ; a helyzet m aga olyan, mely a tanügyi törvény végrehajtását lehetet lenné teszi. Nincs község itt iskola nélkül Sőt Topánfalván öt, Szkarisorán hárem , Albákon kettő, Bistrán kettő, Csortésen kettő fogadja be naponként a móczok gyerm ekeit. Az iskolaépületek'kőből ki váló alkalm as helyen, tágas, szellős ta n term ekkel, nagy ablakokkal, megfelelően a törvényeknek és rendeleteknek épitv é k ; az iskolák élén tisztességesen do tált képzett tanítói? állanak ; felszerelés tekintetében nagy hiány nem m utatkoz nak, ámde mindez nem kielégítő; m eg felelő eredm ényt ezen igyekezettel sem lehet elérni. A mócz iskolájára sokat áldoz, tem plom ára sokat ad. Egy-egy tanító évi fizetése 3—400 frtban van kiszolgáltatva, ott a hol 200 frtról van szó, az a tanító állandó panaszszal van tele. 'Egy-egy is kola építése bolo kerül 4—5000 frtba, holott anyagához a mócz könnyű szerrel ju t. A tanítói lakás rendesen az iskolai épületben van. Hogy daczára ezen áldozatoknak az iskoláztatás szomorú képet nyújt, okát a sajátságos holyzotben lcoll keresnünk. • Vegyük például Albák községot, mely két szép iskolával dicsekszik.
E község 5166 lakossal bír, van két iskolája; tanköteleseinek száma felm egy 5—600-ra. Tehát 5—600gyerm eknek k el lene Albákon tanulni; legalább 5 száz gyerm ek számára rendezni be a tanin tézeteket. Ez ^a költekezés azonban h a szontalannak b izo nyulna;. m ert A lbák két tanintézetében soha sem já rt 100— 120 gyerm eknél több és nem is fog járni soha. Bármily szigorúak legyenek is tör vényeink és bárm ily pontos legyen azok nak végrehajtása, az iskolába járók szám a emelkedni nem .fog. Albák úgy szólva négy □ mértföl dön fekszik. Ez a négy mértföld pedig áll havas tömkelegből, itt-ott egy-egy szűk völgygyei; kopár szikla, vagy feny ves, lapályok csak a havastetőkön, vagy oldalokon terülnek el s szolgálnak.lege lőkul. A lakosok szétszórtan laknak? egy-két mértföldre egymástól, hegygerinczeken, fenyvesek oldalán, közepén;, négy-öt ház ha egymás m ellett van az m ár népes hely. Az iskola rendesen a templom szom szédságában van egy-egy nyíltabb völ gyön, a hol a község elöljárósága is szé kel, no itt látható aztán 3 0 - 4 0 ház, özek egym ás-m ellett épitvék a vöigyben. Hiában keresi valaki itt .a havasban te h át a falut, m ert nem kapja m eg azt sohol. Hogy lehet m ár képzelni is, hogy a mócz egy-két m értfölnyi távolból is kolába monjon és logalább es.vo abból hazatérjen. így az iskolát rendesen igénybo voszik azoti gyormokok, a kik annak küzolóben laknak. Tdc járul m ég az a körülmény is,
224
MAGYAR-ROMAN SZEMLE
1.
hogy az utak,- ösvények' óp akkor járat lyett. így lettek figyelmesek a, voroneczilanok, mikor az iskoláztatási időszaknak kodex hasonló, tünem ényeire majd m eg , virágoznia kellene. T éli' időben .például • figyelték-a népet több helyen s egy-egy még a szomszédba sem jár amópz, mert szóban Moldovában, Romániában, Ma nincs útja,- oda van házába, tolkéro zái'va. cedóniában rájöttek hasonló esetokroösszes m arháival, annál kevésbé járhat ^ - A zt tartják, hogy egykor e sajátság a gyerm ek, kit' égy-egy hófúvás örökre általános volt a rom án nyelvben, azért • eltakarhat. A ruhátlanság is nagy baj s . lehet megkapni Istriában, Macedóniában, az élelmi szerek hiánya gondot okoz m ég a móczok között is, s csak lassan-akárhányszor. . . ■lassan m ent ki a.-divatból. A voroneczi■ Azért még' sem kell a havasi mókodex magyarázója trák nyoma ak tartja czot azzal a m értékkel mérni, melylyel a nyelvben, mert A lbánia népénél álta-" a k á r a mezőségi- rom án em bert mérni . lán o s1)-. ‘ ■ szokás. A mócz mégis tanultabb, értel A móczok nyelvére nagy befolyást m esebb; Írni olvani tud, azért ha az is gyakorolt a m agyar nyelv is;.m indenek kolában nem, az irást, olvasást m egta előtt, több hangot vett a m agyartól, m e nulja otthon, másoktól, a kik már . tud lyek a m agyar álfabeturnban ty, gy, ny, nak, vagy m egtanulja künn a világban, a hová elmegy kenyeret keresni. Á lta lá - ; összetett m ássalhangzók által fejeztetnek k i , e hangok előfordulnak a móczoknál ■ bán véve e vidéken az irni-olvasni tu dók szám a igen örvendetes. ■ - a d, t, n, helyett azon esetben, hogy ha e-vagy i hangzó - következik gy • A mócz nyelve szintén érdekes. El-- uţânuk • .betűvé. változik; - sokszor meg a g betű tekintünk attól a sajátságos hangsúlyo ■ is e és i élőit. így a mócz azt mondja ; zástól, m ely a szavak végtagját érinti,, gyintye, ínaintye, vagy íraintye, nyinge, mint- például: acoló, paduré, frumósé ’ . binye, gyinda, Györgye stb, dinte, îna s attól a különleges szótól, a mely ott inte, ninge, bine, ghindă, Gheorge he 'közszájon forog, megemlékezem arról a , .nevezetes jelenségről a nyelvben, mely .. lyett. Ezen hangok különben ott, ,a hol a románok a m agyarral , sűrűbb érinkeabban nyilvánul, hogy az n betű két : ' m agánhangzó között r betűvé változik.. zésben vannak, általánosak2). ' Ez a ; jelenség — rhotacism us --r1 ma az Bármennyire igyekeznek is e han erdélyi részekben csak a móczoknál .ta gokat kiküs/öbölni a nyelvből s bár odáig pasztalható. -jutottunk már, hogy az irodalmi nyelvAddig, a mig az erdélyi román em, ben egyáltalában nélkülözhetjük és nélber azt m ondja; lună, adunatoí, albină, külözzük is, a népnyelvéből teljesen ki bun, funie, lână, rădăcină, resunăt stb. küszöbölni lehetséges nem lesz. a mócz, m egforgatja az n betűt s átvál E hangok elleni gyűlölet nem in- ' toztatja r betűvé s m o n d ja : lură, adudokolt, mert azok a román nyelvek szel rător, albiră, bur, furie, lâră, rădăciră, lemével összeütközésben nincsenek. Hi resurăt stb. szen az ily hanglágyitással úgy az olasz, -M inő jelenség ez? Honnan vette át m int a franczia nyolvbon találkozunk; a mócz e nyelvi sajátságot. ■do találkozunk a macedo-román dialccA . rom án tudósok foglalkoztak- e tusban is, ott az 11 és in betűk e és i kérdéssel, m ert m ár ily sajátsággal a előtt szintén ny hangot adnak. A ty-nok legelső kódexben is találkoztak. Nemcsak a kódex, do Istria népé *) Sbicra J. Codicele Voroncţcan, Cscrnovitz nek hasonló sajátsága m ég több okot 1885. 229. és következő lapjain. T ovábbá: Hasdeu n yújtott a gondolkodásra, m ert a mind P . B ogdán: Duvinte din betráni.' Bukarest 1880. 1. Maiorescu Jón „Itinerariu in Istria“ czimü és következő lapjain müve m utatja, ott is azt m ondják: lură, l’ranc 1 . és Candrea Gli. Rotacisniul la cărbure, b ire ; lună, cărbune, bine he M oţi si Istrieni. Bukarest 1886 23. és köv. lap.'
I.
• MAOYAIl-ROMÁN SZEMLE
225
Ha valaki figyolemmel kíséri a tu(îs ly-nok megfelelő hangot _ megkapjuk tajos rnóczok eljárását a tutajfák m eg az istriai román diíiloctusban isi). A m int ama hangok azon nyelvek ' jegyzésénél, tapasztalni fogja, hogy m in dig bizonyos jegyeket használ, olyano római eredetüségét koczkára -nem tették, kat, a melyeket fejszével könnyű szerrel a román .nyelvét annál kovósbó tonnék. felvághat. Ezok m indig egyenes és soha. M agyar. befolyásra vall az a sok görbe vonalokból nem állanak, a mi csak m agyar szó is, mely a mócz nyelvében arra vall, hogy fojszével, szék rezével, előfordul.. , görbe vonalokat vágni nem lehet. • A- bikát minden román taurnak Az egyik e m b e rtő l' m egkérdeztem szokta hívni; a-mócz azt mondja, hogy volt,-hogy miért metszte föl épen azt a hic = bik. Ez épen olyan.-különös, mint jegyet a fára, a m it folmotszett. Meg a milyen különös az, hogy a medvét medr 'akartam győződni arról, hogy vájjon a vetnek (szí. ölem) hívja néhol, holott jegyirás' öntűdatosan oszközöltetik-e vagy m inden román előtt urs az ő becsületes csak esetlegesen véletlenül. neve. A mócz azt felelte : Különösnek tartom , m ert a. románok — Már mi ezt a jegyet írjuk fel. előtt szinte ismeretlen, e k ife je z é s tC o Úgy értette, hogy a családja. vigan2) eşti! Miiyen- vignn,' milyen eleÉs valóban a tutajos nép között, •ven, egészséges vagy? A mőczoknál na de nemcsak, hanem a móczok között ál gyon divatban van; . talában forgalomban ' vannak bizonyos /Felemlítem még -a • ‘következőket : jegyekj melyek odanyom atnak, vósetnek oeós = okos, tărnaţ = tornácz, tămă- • a szerszámfákra, egyes tárgyakra, m e duesQ — támadok* folegészségesedem lyekkel- ugyszólva a tulajdonjogot ak ar tăgăduesc ‘ tagadok, ilău = ülő,- jiják kifejezni. . . ]jp = zsilip*, jogadia,*= zsigora, lăcată = Buráda Todor4) jeles- román író,- a lakat, zar —_z‘ár; m elegár = melegágy, romániai tutajosoknál divó efféle jegye tolcer = tölcsér, vălătaş = vallatás, vic-' ket összegyűjtötte és kiadta. Boliac Ce- lean = hition, gând =* gond, gazda = sár, Romániában, Szlon községben, egyes gazda, bir = bér, belsug = bőség, ba-tárgyakon, m elyek ős időkből m aradtak gău = bagó, aldămaş = áldomás, al.fenn, felfedezett bizonyos jegyeket, a me duesc = áldók, s ă l a ş — szállás, ser-, lyek a tutajosok által használt jegyekhez sam = szerszám, su c ă.— szokás, sugár, hasonlítanak. ■ şugărel = sugár, şoim = sólyom, baieş A román tudósok, Hasden különö = bányász,' şoldăn =^= süldő, »'ui’iăş = sen Boliac e z e n je g y e k b e n 5) a dák s ilóriás, zăbală _= zabola, vardă == várda, . letőleg'(a' szlorriban)-a mongol betűket sluga = szolga, saniă = szán, stb. stb. vélik felfedezni. H asd eu a dák alfab etu m E szavak valódi eredetüségének kim u létezését vallja. Dokeneus dák varázsló, tatása nem lehet’ czélom ; e helyen ’csak K risztus-előtti időben, m int ez Strabonál azt hangsúlyozom, hogy azok tisztán ma fel van jegyezve, Egyiptom ban já rt, hon gyar befolyásnál' fogva kerültek a mócz nan egy alt'abetum jeg y eit hozta' m agá nyelvébe3). . - * val, s azokat a dák nép között terjesz tette.
') M aiorcscu J. Itinerariu în Istria, Jassi. 1874. E. román tudós szerint a székely 39. lapon. irás-jogyek dák jegyek, molyekot a ezó3) Némely helyen például, Szolnok-Dobokában jif,a n -t használnak, a m i elevent, fürgét je le n t. A * • 4) D espre crestáturilo plutaş ilor. ja s si 1880. m agyar vig-ból ered. Jig a ir, jig ă n iă. vadállatot is . 5) Istoria critică a • rom ânilor. B ukarest. If. jelent. • ' . ’ , kötőt. 2 1 —23 1. — T o c ilc s c u : D acia inainte de ro 3) M iklosich: Die Slavischen Elem ente im m ani. B ukarest, 1880. II. 11. 919. s következő lap M agyarischcn. (Iíécs 1884. II. kiadás) czimíi müvé jain . — T rom petta C arpaţilor.. 1871. évfolyam. 030. ben- ezen i tt idézett szavak némelyikének szláv ere szám. de té t m utatja ki.
MAGYAR-KOMÁN SZEMLE.
nép a román néptől kölcsönzött volt, melylyel szomszédságban itt-ott pedig vegyesen élt. Hogy őzen székely jegyek a román néptől vétettek át, arról Kózay Simon régi krónikás is tanúskodik, mi dőn m ondja: hogy a székelyek a hava sokban az oláhok szomszódságábarila'k-ván, azoknak betűit átvottók')A Lakatos István által 1702-ből fennhagyott székely alfabotum 56 jegyét, valam int az enlaki templomon felfedezett székely írásjegyeket összehasolitották a román tutajosok által használt jegyekkel
I.
és arra az eredményre jutottak, hogy a két népnél divó ilynem ü jegyek egy mással nemcsak, hasonlók, de ugyan azok. Ezek tehát öss: evéve dák írásje gyek volnának. Tociléscú „Dacia inainte de rom ani“ czimü nagy becsü és felette terjedelmes m unkájában és Hasdeu által felállított dák betű elméletet nevetségesnek és min den alapot nélkülözőnek tartja.; ez a vé lem ény kiterjed á székely irásjegyekre is2). Szerinte Dekeneus, nem alfabetum jegyeket hozott a dákok közé, hanem vaiázsjeleket, -a m int ezt Strabo tisztán kifejezi, kinek szavait Hasdeu rosszul, . illetőleg a maga javára értelmezto.
’) „Zaculi Hunorum sunt residui, ' quid dum Hungaros in Pannoniam iterato cognoverunt rem easse, redentibus in Ruthenie linibus occurerunt, insimulque P annónia conquestata, partém in ea sunt adepti, non tamen in piano Pannonié, séd cum Blackis in m ontibus confinii sortem h abuerunt, unde Blackis commixti literis ipsorum (t. i. Blackorum) ú ti perhibentur“. Lásd külöuben H asdeu B. dolgo zatát. Columna lui Traian ez. folyóiratban. 1873. év folyam 188—190 lapokon. 2) D acia inainte de rom ani. B ukarest 1880. 920 és következő lapjain. 3) Strabonál erre vonatkozólag e szó fordul elő Tzpuarju.xjíx ezen igéből: rcpo—<j7][j.aívci> előre m u tatok kijelölök valamit. Ilasdau ezen szó a la tt írás beli alakokat, jeleket, betűket é rt; Tocileseu; pedig helyesen előjeleket.
A dák betű kórdéso idáig fejlődött: — előbbre alig lesz vihető, mert ’ mel lette alig lesznek adatok szerezhetők.
^ A mócz tutajos nép által használt számjegyek megegyeznek azokkal, a me lyeket Burada is felemlít, hogy Romá niában is hasznainak. így 5-ig római számmal I. II. III, HU. írnak ; az öt már dűlt I, jegygyei jelöltetik,-a h at 11 stb., a tiz V., a száz X., az ezer * jegyeztetik. Moldován Gergely.
ELŐSDIEK. (Dela Yranceatól).
VI. Milyen különös tokintetet vetett rá k ó tu rl Alkalmasint rendetlenül van öltöz ködve. Nőm nézte meg magát a tükörbe. Valóban nevetséges. Inkáb Cándiánná miuadt volna. Hátha visszafordulná ? . Megint oda? Meg akarja mondani hogy nem vett, nincs hol aludjon, nem tud hová men ni. Lohetotlcn . . . Nincs ogy áldott kéz, moly a lejtőn föntartsa, senki egy barát ságos szót so mond neki. írni fog atyjá nak. Zscboibon kotorászik. Semmi. M int ha maradt volna még valami pénzo a korcsmából ? Hová tette ? Képtelenség ar
ra visszaemlékezni, ilyen éjszaka után Az óráját nézi. Egy óra. Az órát édes atyjától kapta. M enynyit Írhatott az öreg Írnok, ezért azórért! Ésm ógis kénytelen el zálogosítani. Do hátha az uzsorás jól az arczába nóz? Majd kérdőro vonja, hon nan van az óra. Könnyű hetykén azt fö lélni : „az onyém“, mikor máskép néz ki az embor, de egy szégyonlotes éj után bizony nem olyan könnyű. Cosmin a »Strada Clomontoi»-be té rt; valaki hirtelen m egállítja. — Mit csinálsz honnan jösz ? Malárián Sása volt.
MAGYAR-ROMÁN SZEMLE.
Hol aludtál, botog vagy f kórdó őt karonfogva. Sása karja rom egott. Cosmin ogészon oda v o lt; nőm tu dott fölülni. . Hol aludtál ? Cosmin, noked valami bajod van. Cosmin o komoly kórdósro csak a n y - . nyit válaszolt fojót alig fölöméivé': Nincs semmi bajom. Észrevette, hogy Sása szemei na gyon be vannak esve, szeretto volna meg kérdezni, hogy mi törtónt, do nem volt hozzá elég lelki ereje s nem is tudta tegezze vagy magázza. Egy arra menő rukári ember meg mondta neki, hogy két óv lefolyása alatt kitépi a vihar a fenyvesek urát, m ert a kősziklák alá vert gyökereitől föl a fel hőkbe vesző csúcsáig millió meg millió élősdi rágódik rajta s lassan-lassan elörlik. Hogyan volna képes megszabadulni az ólősdiektől egy Pánikus György, egy a szerencsétől elbutult gyerekember, a ki iszik, dohányzik és kártyázik szakadat lanul ? És .ha elmentél egy órára távozá sod után . . . nem bírtam aludni . . . nem tudtam , hová mentél . . . revolver dur ran ást hallok. ... Szivem elszorult. . . Rád gondoltam. . . H átha visszafordultál ? . . Gelina ágyából fölugorva azt k iá lto tta : „Meglőtte m agát 1“ ...............Honnan tu dod?“ Nem felelt semmit. M eggyujtotta a gyertyát s lesietett a lépcsőn. É n is utána mentem. Kinyitottuk az ajtót. . . Ne ijedj m eg ,. . . ott láttuk végig nyúl va a könyvtárszoba padozatán, jobb ha lántékából csak úgy ömlött a vér. Cosmin kihúzta karját Sása karjából és lctörölto verejtékét. Szegény M álériánl mormogá Cos m in és abban a perczben érezte, hogy végtelen félelme örökre kialszik. No fé lj! úgy akarta a sors, mondá Sása, újra karját nyújtva. Cosmin hallgatott. A sors akaratai Mégis, nem történhetett volna minden másképen. Sása, szólalt meg Cosmin, Sása én félek, hideg borzongás fut végig háta mon. Ki ölte őt meg? Csendesen 1 Ő ölte meg maga ma
227
gát., felelt Sása csodálkozva és aggoda lommal; no légy gyerm ek, kérlek, no légy gyerm ek; mitől félsz? Fáj, ha rád nem találok ? Mit m ondott volna a világ, ha most nem volnál otthon? Okvototlenül haza kell jönnöd . . . gondold meg. . . ■ * Igazad van. Valóban, m it m ondott volna a v i lág ? Bátorságra, nagy bátorságra van szükség az élet művészetében. Cándiánnak igaza van. É gondolat felbátorította, hogy megkérdje S ását: Hová akartál m enni? Otthon hagytam a lányokat nővé remmel, ón meg a gyászruhákat akarom megrendelni. Kérlek, menj haza, nem il lik egyedül hagyni Őket Adott neki pénzt, megszorította mind a két kezét s m ég egyszer léikére kö tötte, hogy ne féljen ; aztán eltávozott folyton hátra nézve, mig Cosmin a m á sik utczába be nem fordult. Cosnim a „Calea Victoriei“-re té rt;, m egállóit s egy üres bérkocsira várako zott. Csodálatos, szinte hihetetlen: ez az «első halott, kinek tem etésére halottvivők ről kell gondoskodnia. Rendesen azok tu d já k meg legham arabb, ki 'h a lt meg. És ő m aga temesse is e l ! A nnyi bizonyos, hogy nincs ember, a ki azt merné állí tan i: én erősebb voltam a körülm ények nél ! Az ember gyönge, hitvány és bű nös . . . reszket az éhség előtt. Be kell térnie „Constántinhoz,“ hogy valam it egyék. Csak ne találná ott a herczeget. M ilyen gunyja a sorsnak: még a tem et kezési pénzből is költenie kell! . . M e lyik szerzőtől is olvasott egyszer egy ször nyű legendát? . . . E gy nő kedvesével egyetértve m eggyilkola férjét és két mos toha gyermekét. A jelenet egy nagy folyó partján épült várkastélyban történik. A m agas tornyu várkastély egy ös renge tegben van. A nő egész nap sirt a cse lédség szemei előtt. A tem etés után éjfél tájban bezárkózik szeretőjével a n a g y te rembe, melynek falain az ősök arczképei és fegyverei függnek. A terem közepén incgteritctt asztal, rajta Ízletes ételek és ezüst serlegekben habzó bor. Szemközt ülnek egymással. K ünn zug a vihar. A
228
MAG FAR-ROMÁN SZEMLE.
I
ezikázó villám ok elhomályosítják, a gyér- • Ludovean János volt, terjedelmesen irta ty ák fényét. A m egduzzadt folyó árja m a le „a kultura hajnalcsillagának kitartó gával czipeli a partból kim osott'köveket: m unkásságát és erényes'életét“, s miután ;Micsoda szaga, van a húsnak? kérdé- a elősorolta, a halottnak minden nevolósszerető kiejtve -kezéből 'a villát. Egyél,' . ügyi "munkáját, igy végezte b e : „Élt, fel felelt a nő,: 'egyél, a. tegnapelőtti őzből áldozta magát, világosságot hin tett; is való. — M iért oly piros és sürii a bor a koláink öltsenek gyászt; m utassuk be serlegekben? kérdé a szerető leejtve az. hódolatunkat e nagy szellemének;; életéezüst serleget, az asztal közepére. A szőlő ■ bői fény szikrázott, porából fel fog ébredni tú lérett volt ; . . de nem -tudta, szavait újra az erény, ez a Főnix, melyet a for befejezni, m ert a felriadt szélvihar oly radalm ak se'.voltak képesek kiirtani a hevesen csapdosta a várkastély ablakait, nép szivéből. Milyen m á rtír! A mikor hogy egyenkint betördestek,/ a szerető .érezte, hogy a nemzet többet semmit sé pedig lihegve felállt s remegő kézzel rá 'Várhat tőle, mint egy második Brutus, m utato tt a széltől inogó k é p e k re : Nőm revolver golyóval keresztül döfte m a g á t!! látod? M ozognak s ujjal m utatnak ránk. M indenekelőtt azonban mi, munkásságáN em hallod? Az a pánczélbá öltözött . nak tanítványai, kövessük a közoktatásöreg .beszédre emelte ajkait. Nem hallot . ügyi miniszter ur példáját, ki ezen alka tad, m it szólt? Esztek és isztok belőlök, lom m aris sietett beigazolni, hogy-hiva .s ti nem tu d já to k ,, hogy m ilyen nagy tásának m agaslatán á l l ; m eghívta N. szagu a hús és a bor? . . . tanfelügyelő urat, hogy m éltassa a sírnál annak- érdemeit,- a ki a rendért és fegye Cosmin m eggyorsitá lépteit,- levette, lem ért küzdött s a ki világosságot ter k a la p já t m ert tikkasztó melege van. Mi lyen vad képzelődés I A legenda igy vég- . jesztve az előhaladás zászlaját fennen lobogtatta.“ Mindenki ráism ert Ludoveán ződik: a szerető megőrül s leugrik a vár kastély ablakából a folyóba, a nő pedig tollára, ez, a frázis pedig: „mint -egy második Brutus revolvergolyóval-keresztül h a lv a rogy. össze a pánczélbá öltözött öreg lábaihoz. lőtte m agát“ azt valotta, hogy magasz taló czíkkének m egírásában bizonyára a ' . . 'D e micsoda összefüggésben van e tanfelügyelőnek is volt része. Sása föl tö rténet az ő éhségével? Beteg ‘emberi kérte Cosmint, hogy adjon mindegyik képzelődés ! Az egész hűbéri korszak telve szerkesztőségnek külön-külön felvilágosi • van ilyen ■borzalmas mesékkel. iPfuj ! m icsoda ostobaság“, susogá Cosmin. „Tu- ~ tást az .öregről, m ert azt beismeri, hogy dóm m ár, ‘miért, ju tott eszembe ez' az Íz az öreg minden 'tiszteletet megérdemel. léstelen rege; értem, .mert képzelődtem A gyászkocsi pedig okvetetlenül első arról, hogy ‘a tem etkezési pénzből fogok osztályú legyen. Húsz pap, egy püspök •ebédelni. Micsoda gyerekség! Csak'olyan s egy érsek fogja a szent gyászmisét el bűnös vagyok, m int a gyáros, a ki a .re mondani a Szent-György templomban és volvert készítette, vagy m int az, a ki a a Serbán-Voda temetőben. Mallérián puskaport föltalálta!“ . . . Alig. hirt m ár kollegái fogják vinni a bársony párnát,' a lábán állan iaz éhségtől „Ennem kell 1“ . melyre ráteszik az öreg érdemjeleit, ne É s eltűnt a „Con^tantin" korcsma platán vezetesen: „A h ű . szolgálatot; Az első és másodosztályú B ene-m erentit; Romá kertjében. nia koronáját és csillagát.“ Málcrián-Sása VI. m agának és leánya szám ára mély gyászt rendelt, -fekete ruhákat s fátyolt a kalap M ainap a főváros összes újságai ról egészen a földig. Gelina ellenkezett/ ■h irdették „az öreg M alerian P ál tanárnak m ert „a föltünést nem szereti.“ Sása be nem zeti kulturánk és fölébredésünk egyik fogta a száját azzal, hogy „nagyobb tisz oszlopának“ gyászos halálát. „Az előre teletet tanúsítson szülője szent emléke haladás és. rend“ jelszavaival m egindult zete iránt.“ m érsékelt la p “, mel ynek m unkatársa
I.
MAGYAR ROMAN SZEM LE.
229
hall,, ugyan azt a su tto g á st á molyet ez Cosmin kis szobájában'van. Főjét előtt nehány nappal, is h a ll o tt ... Mit ko tenyereibe ínély'ositvo könyököl az asz ro s? . .. É s m o s t . . Visszataszító ? talon. Fáradt, és ideges, keptolon egy Cosmin talpra állott. Málérián Sása gondolatsort is összefűzni agyában. Igen kinyitotta áz ■ajtót. Nem talált senkit, helyesen mondta, a korcsmában : éppen akinek elmesélje a történőtöket,? Imo olyan hibás ő a m egtörtént dologért, mint egy lény, aki tudja, m it akar s még o az, aki a puskaport iolfödözte. Do akkor pillanatban sincs ollonséges lábon a bonne -távol volt • • . Mi köze hozza a távol réjlő démonnal. ságnak? Közel vagy távol, *az m indegy; Mit akarsz? kérdő Cosmin szokat vagy van igaza, vagy nincs . . . A halott lan-kem ény hangon. vivők is folyton kalapálnak a kapun s Cosmin szólt Sása, megfogva szemérnem végezik el m ár egyszer dolgukat-... m etesen kezét. Kérlek, jöjj l e . . '. É lh e te tt volna még ? Az kérdés. Mikor Hová le? .. . . . valaki annyira beteg, kiállíthatja hogy A könyvtárba két barátod kérde m egrövidítette életét. Elfogta a dülirozősködik. utánad, egy ■újságíró és egy ham ? H át m áskor nem volt őrült? Va tanfelügyelő. Eljöttek, inért jegyzetoket lóban az volt s még sem ölte meg m a akarnak csinálni, az egyik lapja számára, g á t . . . Sása sir? Bizonyára elmondja va á m ásik' a temetőben tartandó gyászbe lakinek a történetét. Százszor mesélte el szédeinek m egalkotására. . már. Á nők szeretik as. impressziókat. Bárcsak a b b a hagyná m ár egyszer! Ez És riiit m ondjak én nekik? érzéketlenség-!.. • Valami kiállhatatlan, - • Kérlek, mon a n g o . : . . érezni .bennünk egy második személyt, a ' . Cosmin az. ablak felé fordult. Sása ki e l i t é i t ... Miért lett öngyilkos? Miért félbeszakította beszédét; feleletet várt. tö rt ki rajta a dühroham ? Miért betegéMit mondana a világ, aki ismeri őket? ' dett m eg? Miért nem v.etett véget éle Mit fog. m ondani a- két barát, ha Cos tének m áskor is ugyanozen állapotban?. m in nem akar. lejönni ? ím e, mi kínozza Vannak ártatlan szavak, amelyek kínoz Sását s nem meri azt neki bevallani. Azt zák az embert. ím e most két év múlva ^ hiszi, hogy- beteg Cosmin. Cosmin egy qallja atyjának szavait: „Megnőttél, nagy darab papirost gyúr össze: Mit tegyen? vagy m ár , légy olcos!“ H allja száraz hang A . n ő k is m i n d érzoketlenek. Nem tudta ját, látja m int mozognak ajkai. .„Légy máskép szólítani? Iorgu, Cosmin, ak ár okos!“ Boszantó hallani ezeket a szó hogy máskép, csak nem „mon arige?“. k a t . . • Mikor is kezdődött a bűne. Ho Mi van, benno angyali? Melyik embergyan kezdődött s mit kellett volna ten ' riekvan valami angyali részecskéje? „Mon nie? Hogyan állh atott-volna ellent? -Ki aiige“-nak szólította u kéj- és szégyen unszolta r á ? . . . Mindenkiben ' van egy éjszakáin; özek a szavak lázongó bol démon, . aki kikaczagja az ember m in dogságra emlékeztetik-, éppen most, mi den tervét és határozatát s m iután vég dőn-a másik mellén keresztbe tett kéz hez vittük azokat, tetteinket bírálja iszo zel fekszik ravatalán . .: nyú ékes szólással és szigorúan s min Ha nem restelné, m egkérdezné Sá den irgalom nélkül itél föllöftülc: Akkor sát, látszik-e bebe, be vannak-e hunyva k ije le n ti: imo mit cselekedtél s mit, k e l jó erősen szemei, m ert egyébként nem lett volna cselekedned. Ezt a démont az lesz képes őtet m egnézni . . . Milyen emborok lclkiismoretnok n e v e z ik !... g y á v a ! ... Sása férfi, ő m eg asszony, ő az, aki örül annak a rettegésnek beteg s akaralnélküli hitvány e m b e r ... molyét most érez szivében a gondolatra Kérlok, jönned k e ll. . . szólt Sása s, hogy a könyvtár szobába kell monkérő rimánkodó hangon. nio. Ő mondja most n e k i: „Öreg, nézd Úgy van, monnein kell, mondd meg meg, kötelességed látni őt, do nem fogsz azoknak az uraknak, hogy azonnal jö m enni lw . • * K*i Szoknya suttogást
230
MAGYAR-ROMÁN SZEMLE
vök, felelt Cosmin a nélkül, hogy tekin tetét ráfordította volna. Megyek szólt Sása megelégedetten, m ajdpem vígan. Sása elment. Cosmin a tükörbe né zett. Gyönge, sápadt és szemei vörösek. E l leáll mennie. M egfésülködött és ki m ent a szobából t Kinyitotta a könyvtár a jta já t: A virágok és gyertyák nehéz szaga csapta •meg. O tt fokszik Málórián Pál arczczal - feléje. L á tta ; igen, látták egymást. Ve rejték lepi el tetőtől, talpig . . Mekkora orra. van! Egyik szeme kiugrott, helyén egy darab kerek piros flástrom v a n ;-a m ásik szeme nem csukódott le egészen . . M intha valami fény remegne mélyében,, vagy .csak úgy k é p z e li? ... Az a szem borzasztó,feneketlen mély, nagyon mély.-.. Ha senki se volna- itt, elfutna . . . „Nyom o—rult Í r n o k ! . . . “ Igen m ég most is hallja utolsó szav ait.. . Milyen fej van a vállán ? Mindenki szól hozzá belőle, a h oltak g az élők, s az a győztes démon is . . . M égőrült?.í,. Ez a gondolat meg rázza egész valóját', bátorságot kap tőle és barátjai felé közeledik. . K ezet nyújt nekik. Bárcsak ne remegne. Nem, nem rem eg, bátorsága van, m elyet minden ember, minden élő lény érez a legfon „tosabb körülményekben. ■ Néhány hölgy áll a ravatal mellettE gy-öreg asszony bazsalikom bokrétával legyezgeti Málériánt.Hogy érzi m agát Cosmin ur a vj^ éjszaka után ? kérdi halkan Ludoveán. Kedves Cosmin ur, szólt mosolyogva a tanfelügyelő, Cándiántól értesültem,, hogy ön két év óta ismeri az öreget, jn ert pártfogoltja volt. . . Igen, ism eri; úgy van, pártfogoltja ,volt; mire czéloz vájjon? M it akár tőle kérdezni? " Igen felelt Gosmin, két év óta is m erem ; a közte és atyám között lévő vi szony. . . • ' Bizonyosan van valaki benne, a ki a z t m ondja: „a közte és atyám között lévő viszony.“ Jó dolog uralkodni ma gán, jnert különben ezek az emberek m egzavarják végképen.
I.
Nagyon helyes Cosmin ur, folytatá a tanfelügyelő; teh át jól ismerte. Engem a m iniszter ur bizott meg, hogy egy be szédben emlékezzem meg az érdemes ta nárról. H a lesz olyan szives m eghallgatni, elmondom hallkan és röviden beszédem nek vázlatát. Kérem, mondjon Ítéletet, m int olyan ember, a ki ismerte családi életét annak a férfiúnak, a ki egész éle tében „a rendért és fegyelemért küzdött s a ki világosságot terjesztve az élőha ladás zászlaját fennen lobogtatta.“. Ludoveán mereven nézett rá. Ellopta tőle frázisát, no de hiszen egy barátnak szabad. . . Ön is szerepeltette czikkében a tanfelügyelőnek Brutus alakját, bár egy előkelő ur figyelmeztette rá, hogy Bru tus demágog volt, ■ Az emberen fogom kezdeni szónok latomat, mondá a tanfelügyelő Cosmin kabátjának egyik gom bját huzgálva, m a gán az emberen. Mi volt, ki ma, és m i csoda lesz holnap. Beszédem ezen. részé-ben az erényről fogok bővebben szólani. Az erény, volt főjellemvonása a tőlünk elköltözött férfiúnak, a ki itt hagyta v i gasztalhatatlan nejét. i . H átha az egész szónoklatot elmond- -• ja nekem? gojidolá Cosmin. Kiállhatatlan komédia, melyet ez a kártyás füleibe prézsmitál,. a kit egy egész éjszakán át látott ham isan játszani. Egy . . . vigasztalhatlan hitestársat, folytatá a tanfelügyelőikét vigasztalhat lan lányát, és vigasztalhatatlanok mind-, azok, kikre nagylelkűségének melege ki terjedt. ' Ez a rész nagyszerű, szólt Cosmin fuldokolva a hőségtől, melyik a másik rész ? ■ Azonnal rátérek. Az öreget össze fo gom hasonlítani a római köztársaság első korának egyik hősével, pl. Cincinátussal; hitvesét .egy m atronával, kinek eszmény képe a házi istenek körében zárva m ara d . .. (a házi isteneket mélyen, és öblös szájjal ejtette ki), kiváló házi életének tisztasá ga, gyermekei nevelésében pedig. . . Cosmin a könyvszekrény üvegajta ján keresztül olvasta a római irók m un káinak czim eit: Vergilius Maró, Marcus
I.
MAGYAR-ROMÁN SZEMLE
Tullius Cicoi'ó. A tanfelügyelő - m egrán gatta, kabátjának ujját. Tisztaság, eróny, házi istenek . . . s m indezt meg kellett neki hallgatnia. ü g y hiszem elég, momlá Cosmin a tanfelügyelőnek, ez reá is nagyszerű lesz. Tudja-e miért fogom ez összehason; iitásokat használni ? .. mondá hangosab ban a tanfelügyelő. Hogy azt a • végső, eredményt- összegezhessem, hogy a mai modern világban van még egy antik . templom, az erény temploma: Málérián házal A ztán egyenes ováezióban mindnyájokhoz fordulok, a kik ismerték őt (a tanfelügyelő egészen tüzbe jött, mert épen ■egy elegánsan öltözött fiatal hölgy lé pett be) ilyen form án: M ondjátok meg' ti, barátai, mi az ő háza? Mondjá tok meg ti, nemeslelelküségének gyerme kei, hol találta .föl tűzhelyét az erény? ' (Észrevevén, hogy Cosmínon és Ludoveánon kivül senki nem hallgat rá, leszállí- • totta hangját). Végül pedig kérem a Mindenhatót, engedje meg, hogy minden tűzhely a román nemzet dicsőségére olyan legyen, m in t,Málériáné. Cosmin úgy erezte, hogy lélekzete fönakad. Ha a beszéd többi részei is ilyenek lesznek, a komédia be lesz fejezve. • Mindenki m egtám adja' a szerencsétlent. Minő bűnt tett, hogy' ekkora csúfságot érdemel ? Cosmint m ély sajnálat fo g ta . el. Olyan meleg részvét, hogy szempillái könnyektől nedvesedett meg és elkezdett sirni, bármennyire is iparkodott uralkodni magán. Bizony nagyon későnjutott eszébe bocsánatot k é rn i..". H a volna hozzá elég ■ bátorsága, 'térdre borulna, megcsókolná kezét s fönhagon kérné meg : „Ha még haliassz, bocsáss m e g ! Az utolsó bocsá n a t szent és örök!“ . . • . A . tanfelügyelü alig birta fékezni megelégedését, karon fogta s barátságo san súgta fülébe:. Mind ilyenek a nagy lelkek, mint ö n ! M enjünk k i . . . igazán vannak pil lanatok, mikor önm agam at is készte tem , sírásra. Cosmin kivonta karját egy „kérem“t'nol, melyet azonban a tanfelügyelő nem értott meg. Kiment a könyvtárszobából
231
és gyorsan fölsietett az emelotre A fo lyosón valakibe ütközött, Gelina volt gyászban öltözve. Miért sir ön is Cosmin u r? kórdó őt szelíden és hosszasan reá tekintve. A h! ezek a szemek, hasonlítanak az öreg szemeihez 1 Feleljen neki? De m it? V annak emberek, kiknek nincs jo guk, sírni. Könyei a tanfelügyelő komé diázásának és azok hazudozá;Sainak egy része, k ik e t. az éjjel láto tt oly alávaló módon hamisan kártyázni. Gelina, m int egy fájdalmas szent mozdulatlanul, sze szemével se hunyorítva^, áll egyenesen előtte, vár feleletre . .. m it akar? . . . m it ak ar?-.. H allgatása ítél, elitéi s kí noz . :. Bárcsak gonosz volna, reátám adna, arczul csapná, csak ne nézne ú g y .. . Végre sarkon fordult és szobájába ment. Az ágyba vetette magát, fejével m élyen a párnákba. Itt szabad, sírhat, de-nem képes rá. ' M iután Cosmin a halottas szobából kilépett, Malárián Sása jö tt be, hogy egy hírneves orvos feleségét fogadta. M aléri’ án Sása udvariasan fogadta, az orvosáé részvétét, a ki sajnálatát fejezte ki, hogynem fordult „az orvoshoz“, m ert meg van győződve, hogy m egm entette volna. A világért sem akarja férjét dicsérni, de m ár sok csodát vitt végbe e d d ig is! E gyet m eg épen a halál torkából m entett meg. M alerián Sása m egtörülte szemeit és be vallotta, hogy ' szerfölött sajnálja , ezt a h ib áját s aztán rákezdett a régi m esére: „Milyen keserű dolog, ha az embert a szerencsétlenség látogatja m eg.“. „Elkép zelhetem , drága asszonyom, m ekkora szen vedése és vesztesége v an .“ Sása „a nemes szivü“ hölgyet a lépcsőig kisérte, aztán pedig a tanfelügyelőhöz s Ludoveánhoz közeledett. Ludoveán megígérte, „hogy h a 'M á lériánné ő nagysága lesz oly szives egy pár nap múlva terjedelmesebb jegyzeteket adni neki“, egy egész tanulm ányt fog írni. Föltétlenül, válaszolt Sása a fiatal újságírónak; tessék bármikor. A veszteség nagyságos asszonyom ópon oly nagy nagysádtokra nézve, m int az országra nézve is. A lcxi György.
232
MAGYAR-ROMÁN SZÉMLE
• '
. U N G A K IA . (M agyar-Román Szemle.)
*
’ _
- •
.
F o ly ó ir a tu n k 1896. j a n u á r l-é v e l a z V -ik é v fo ly a m á b a lép.- A n n a k a v íz c se p p n e k ^ v e ttü k á t a s z e re p é t, a ' m e l y k ö v e tk e z e te s e n e g y ir á n y b a h u llv á n , id ő v e l m a g á n a k m é g a - ' k e m é n y k ő s z ik lá b a is ü r e g e t csin ál. C z é lu n k a b b a a s z ik la fa lb a , a m e ly a k ö z ö s é le tre és b a r á t s á g r a u ta l t m a g y a r és r o m á n k ö z ö tt, e m e lk e d ik , e s z m é in k és lia z a fis á g u n k tis z ta s á g á v a l, a z e g y m á s m e g is m e ré s é re v e z e tő d o lg o k k ö z lé sé v el, a z ig a z sz e r e t e t m a g v a in a k e lh in té s é v e l, r é s t ü tn i. ' : E n n e K S a f e la d a tn a k m e g fe le lő e n a f o ly ó ira t ro m á n részében á m a g y a r - tu d o m á n y o s s á g és iro d a lo m je le s s e in e k é le tr a jz á t, m u n k á it, a d tu k . Il}re n e k : A r a n y J á n o s , A s z a la y Jó z se f, ^Asboth O ttó , B a ro ss G á b o r," B érczy K á r o ly , B e ö th y Z so lt, B a r th a lu s I s tv á n , B a jz a Jó z se f, C sokonai Vitéz M ih á ly , C siky G e rg e ly , C zuczor G e rg e ly , D o r fle r S te fá n ia , D e G eran do A n tó n ia , B r. E ö tv ö s J ó z se f, E n d r ő d i S á n d o r , G y u la i P á l , H a n u sz I s t v á n , H erczegh F e re n c z , H e r m arin A n ta l, H u n fa lv i) P á l , J ó k a i M ór, J ó sik a M iklós, Jeszenszky S á n d o r d r, K a z in c z y F e re n c z , K e m é n y Z si g m o n d b á ró , K is fa lu d y K á ro ly , K ossuth L a j o s , K u u n G é z a g róf, L á s z ló fő h e rc z e g , L é v a y J ó z se f, 'M árki -S á n d o r d r, M ik s z á th K á lm á n , P etőfi S á n d o r , P etz G e d e o n d r, P ó o r A n ta l, Pósq, L ajo s , B é va y M ih á ly , S zá d eczk y L a jo s d r, S zin n y e i J ó z s e f d r, Széchy K á r o ly d r,' Széchy L orencz J o s e f in , Széchenyi I s t v á n g ró f, S za m o si J á n o s d r, Tóth K álm án,* T om pa M ih á ly , V irá g B e n e d e k , V ö rö sm a rti M ih á ly , W enczel G u sz táv , W erln er M ór d r. I s m e r t e tt ü k a m a g y a r ir o d a lm a t, k u ltu r á ’t , egyes- k u l tu r m o z g a lm a t a fo n to s a b b n a p i e s e m é n y e k e t, h o g y a r o m á n toép a h a z á i d o lg o k ra n é z v e n e le g y e n tá jé k o z a tla n . ' • A fo ly ó ira t m a g y a r részében a ro m á n n é p tö r té n e té t, s z o k á s é it, e rk ö l c se it, iro d a lm á t, k u ltú r in té z m é n y e it ig y e k e z tü n k m e g is m e rte tn i. K ö z ö ltü n k je le s e b b r o m á n k ö ltő k b ő l, b e s z é ly iró k b ó l s z e m e lv é n y e k e t. E b b e n a m u n k á b a n a m a g y a r iró k k ö z ü l h a th a tó s a n tá m o g a tta k -: A le x i G y ö rg y d r , . D e n g i J á n o s , K o ó s F e r e n c z . Lukácsig G y ö rg y , M á r k i S á n d o r d r, M arosán V ik to r, P u tn o k y M ik ló s, S zéch y K á r o ly d r. . . - ■ I d e ig ta to m a n n a k a k is ro m á n iró i- csoportnak a n é v s o rá t, á m e ly az U n g á r i á t e d d ig i p á ly a f u tá s á b a n k ö z le m é n y e iv e l m e g s e g íte tte : A le x i G y ö rg y d r, Á lm á b a n M iklós, B a r b u J á n o s , B ozgan F lo re a , B o d iu M ih á ly , B u d u rlea n N ., B u c u r A ., G u g a D e m e te r, H o rv á th A ., M arosán V ik to r, M oldován T r a j á n , O ltean M iklós, O an cea G y ö rg y , P a p C. J á n o s , P opu J á n o s , P itu c A lb e rt, l i a i u G y ö rg y , R ebrean L á s z ló , R á c z J á n o s , T h eo d o r G e rg e ly , T u rcu A u ré l stb. [ S z e ré n y k is c s o p o rt,á m d e é v rő l-é v re g y a ra p o d ik . I r á n y u n k o n e z e n tú l se m fo g u n k v á lto z ta tn i. S z ig o rú a n k ita r tu n k t e r v ü n k ,. c z é lu n k m e lle tt, a m e ly a r o m á n s á g r a - n é z v e • ig a z ' h itü n k .s z e rin t e g y e d ü l ü d v ö z ítő . • N e m n y e ré s z k e d ő v á ll a la t ez. D e m in d e n e s e tre s z ü k sé g e v a n a k ö z ö n s é g tá m o g a tá s á r a , a m e ly n é lk ü l fe n n n e m á llh a t. A ki m e g v a n g y ő z ő d v e tö re k v é s ü n k fo n to s s á g á ró l, a z a d ja m e g a tá m o g a tá s t, h o g y folyó i r a t u n k te r je d e le m b e n g y a ra p o d h a s s á l^ . . M e g je le n ik h a v o n k é n t e g y s z e r 3 n a g y iv é n b o ríté k k a l.
Előfizetés egy évre 6 frt, félévre 3 frt. A p é n z K o lo z s v á r r a k ü ld e n d ő (K .-m o n o s to r-u tc z a 13. sz.) a fo ly ó ira t k ia d ó h iv a ta lá b a . mw > i K o lo z s v á r t, 1895. d e c ^ é n ^ ^ ^ I S y ^ t f / N . ____
(
m
í/ id
CPVFTFM 1
Moldován Gergely.
I IVl* IM t> .U í5 ^ ía tM ^ ^ ir-Í!o m á n Szemle k iadótulajdonos szerkesztője. N y. Gom bos l\< c n c z ^ to c w u a ;-k ^ v tn > /m d ;tjá b a n K o lo z sv á rit
