MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 00. É. KISS KATALIN

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK

00.

É. KISS KATALIN

ELTE Fonetikai Tanszék 2003

1

Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán

Technikai szerkesztő: Földi Éva

ISBN 963 462 945 ?

©

Bolla Kálmán

Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva.

2

3

üres

4

É. KISS KATALIN VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL A Magyar Tudomány kérdéseire adott válaszaim – Mi volt a döntő mozzanat, amely erre a pályára vitte? – Édesapám nyelvészkedett. A vele való gyerekkori beszélgetések és nyelvészeti könyvtárának ismeretterjesztő kötetei ébresztettek rá, hogy mennyi érdekesség rejlik a nyelvben. A tudományos kutatói pályán Egri Péter, a KLTE Angol Tanszékének irodalomprofesszora indított el. Igaz, ő irodalmárnak szánt, Shakespeare szonettjeinek magyar fordításait adta témaként bölcsészdoktori disszertációmhoz. – Volt-e mestere? – Sokaktól tanultam, de első helyen Papp Ferencet kell említenem. A hatvanas-hetvenes években ő volt a formális nyelvészeti gondolkodás, a strukturális nyelvészeti irányzat egyik meghonosítója Magyarországon. Úttörő, nemzetközileg is jelentős kutatásokat végzett, például néhány műveletből álló egyszerű algoritmust alkotott a magyar főnév 714 lehetséges ragos alakjának (ház, házaimból, házatokat) automatikus előállítására. Már a hatvanas években számítógéppel készített szótárakat. A KLTE Orosz Nyelvészeti Tanszékének volt a vezetője, de a debreceni Bölcsészkar valamennyi érdeklődő fiatal nyelvésze a hatása alá került. Informális nyelvészkör alakult ki körülötte, és ő mind a modern nyelvészeti irányzatokba, mind a tudomány szociológiájába igyekezett bevezetni bennünket. Az ő révén kerültem ki egy tanévre Montreálba. Ott, a McGill Egyetemen, David Lightfoot szemináriumán sikerült a generatív nyelvészet módszertanát úgy megértenem, hogy önálló kutatómunkára is képessé váltam. Budapestre kerülvén elsősorban a Nyelvtudományi Intézet Strukturális magyar mondattan projektumának munkatársaitól tanultam. Sokat köszönhetek az MIT-n, Noam Chomsky tanszékén eltöltött hét hónapnak is. – Mi volt az az eredmény munkája során, amelynek igazán örül? – Nagy öröm volt felfedezni, hogy milyen szabályokkal lehet létrehozni a – szabad szórendűnek vélt – magyar mondat lehetséges szórendi permutációit, azt is megjósolva, hogy a különféle szórendi változatok hogyan különböznek

5

jelentésükben és hangsúlyozásukban. Csak kicsit csökkentette örömömet, hogy azt is felfedeztem, hogy teóriám alapgondolatát Brassai Sámuel már a XIX. század közepén publikálta feledésbe merült munkáiban. Ma is e mondatmodell hézagainak a kitöltése, nem jól működő elemeinek a kicserélése foglalkoztat, és ma is örülök, ha sikerül felismernem, hogy milyen feltételek korlátoznak egyegy magyar mondattani jelenséget, például mi szabályozza az igekötő mondatbeli megjelenését vagy a senki, semmi típusú névmások használatát. – Részt vesz-e nemzetközi kutatásokban? – Az általam művelt generatív nyelvészet természeténél fogva nemzetközi jellegű. Arra a feltételezésre épül, hogy a különféle emberi nyelvek ugyanannak a mentális struktúrának – meghatározott paraméterek mentén eltérő – megnyilvánulásai. Így egy adott nyelv adott jelenségéről mindig olyan elemzést kell adni, mely más nyelvek hasonló jelenségeit is magyarázza, az eltéréseket is indokolja. Következésképp a világ generatív nyelvészei között folyamatos az együttműködés. Ez gyakran formális kereteket is ölt. Én utoljára 2003–2005 között vettem részt egy „hivatalos” magyar–német–holland projektumban. – Van-e, és ha igen, milyen a legkedvesebb tanítványa? – Sok kedves tanítványom volt. Büszke vagyok rá, hogy akikről tudok, azok jól megállják a helyüket – ki középiskolai tanárként, ki egyetemi oktatóként, ki kutatóként. Jelenleg azok a tanítványaim állnak hozzám a legközelebb, akikkel együtt dolgozom a kutatócsoportomban. – Magányos kutató vagy inkább csapatjátékos? – Deduktív nyelvészeti kutatásokat nem lehet magányosan végezni. A módszer lényege, hogy modellt, algoritmust alkotunk egy-egy nyelvi jelenség automatikus előállítására. Hipotézisünk próbája, hogy a nyelv valós tényei megfelelnek-e a hipotézisből adódó predikcióknak. Idegen szem kell hozzá, hogy a predikciók és a nyelvi tények közötti eltéréseket észrevegye. A generatív nyelvészet művelői a hetvenes évek vége óta közösséget alkotnak. Bár ez a közösség ma már országhatárokon és óceánokon is átnyúlik, az internet segít legyőzni a távolságokat.

Az életpálya fontosabb adatai Diploma, tudományos fokozatok 1972: magyar–angol szakos középiskolai tanár, KLTE 1973: bölcsészdoktor, KLTE 1979: a nyelvtudomány kandidátusa 1991: a nyelvtudomány doktora

6

1995: habilitáció, ELTE 2005: az Academia Europaea tagja 2007: a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Munkahelyek, beosztások 2007-: egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK Elméleti Nyelvészet Tanszék 1991-: tudományos tanácsadó, MTA Nyelvtudományi Intézet és ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport 2006. tavaszi szemeszter: vendégtanár, Potsdami Egyetem Nyelvészeti Intézet 1992–1993: Mellon kutatói ösztöndíjas, Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences, Stanford. 1986–1989: tudományos főmunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet 1988 tavaszi szemeszter: vendégtanár, Stuttgarti Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Tanszék 1982–1986: docens, ELTE 1984–1985: Sloan kutatási ösztöndíjas, Center for Cognitive Science, MIT 1979–1981: adjunktus, ELTE 1978–1979: adjunktus, KLTE 1972–1977: tanársegéd, KLTE 1975–1976: kutató, Traduction Automatique, Université de Montréal Egyéb megbízások 2001-: a Theoretical Linguistics (Mouton de Gruyter) társszerkesztője 1998-: az Acta Linguistica Hungarica szerkesztőbizottságának tagja 1992-: a The Linguistic Review (Kluwer) szerkesztőbizottságának tagja 1985–1990: a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja 1987–88: a GLOW (Generative Linguists of the Old World) konferenciaelnöke Bírálói tevékenység a Natural Language and Linguistic Theory, Linguistic Inquiry, The Linguistic Review, Syntax, Linguistics, Lingua, Language, Cognition, Acta Linguistica Hungarica, Natural Language Semantics, Southwest Journal of Linguistics folyóiratok, az Oxford University Press, a Kluwer kiadó és a National Science Foundation, USA számára. Doktori értekezések, szakdolgozatok témavezetője, kandidátusi, doktori és PhD dolgozatok opponense itthon és Hollandiában. Számos cikluson át a TMB, több cikluson át az OTKA és a Bolyai Kuratórium tagja, az MTA I. Osztályának tanácskozási jogú tagja.

7

Nemzetközi projektumokban való részvétel 1994–1998: The typology of the European languages, European Science Foundation 1999–2001: Sprachbund Phenomena, Center for Advanced Study, Wassenaar– Collegium, Budapest Kitüntetések 1985: a Nyelvtudományi Társaság Gombocz Zoltán-díja 1994: Princeton: öt Center for Advanced Study (Stanford, Princeton, Berlin,Wassenaar és North Carolina) által adományozott New Europe Prize. Ebből a 40 000 dolláros díjból alapíttatott a Telegdi Zsigmond Ösztöndíj magyar nyelvészek számára. 1997–2000: Széchenyi professzori ösztöndíj 2001: Charles Simonyi ösztöndíj 2004: Palladium-díj Publikációk száma: 155 Ismert hivatkozások: kb. 750

8

É. KISS KATALIN ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA (1969–2008) Rövidítések: AkK = Akadémiai Kiadó, ALinguH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae, ÁltNyT = Általános Nyelvészeti Tanulmányok, Ed(s). = editor(s), ELTE = Eötvös Loránd Tudományegyetem, ESF = ???, FilKözl = Filológiai Közlöny, ism. = ismertetés, JATE = József Attila Tudományegyetem, KLTE = Kossuth Lajos Tudományegyetem, MN = Magyar Nemzet, MNy = Magyar Nyelv, MNyj = Magyar Nyelvjárások, MNyTK = a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, ModNyOkt = Modern Nyelvoktatás, MTud = Magyar Tudomány, NyIrK = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, NyK = Nyelvtudományi Közlemények, Nyr = Magyar Nyelvőr, NytudÉrt = Nyelvtudományi Értekezések, szerk. = szerkesztette,

1969. Shakespeare 75. szonettjének magyar fordításai. Nyr 97. 291–304. A –si képző a Hortobágyon. Nyr 93. 382–3. 1974. J.M. Lotman: Szöveg – modell – típus. Nyr 97.1–304. (Ism.) Adalékok a Shakespeare–szonettek magyarországi történetéhez. Litteraria XII, 119–34.

Studia

1975. Shakespeare szonettjei Magyarországon. AkK, Budapest. 227 p. Az angol gerund és participle tanításának nyelvészeti és módszertani vonatkozásairól. ModNyOkt XIII, 42–72. (Társszerző: Virágos Zsolt) Shakespeare's Sonnets in Hungary. Hungarian Studies in English IX, 71–86. 1976. Voprosi sotsialnoy lingvistiki v Vengrii. In: Socialno–lingviszyticseszkie isszledovanyia. Szerk. Kryszina L. P.–Smeleva D. N. Nauka, Moszkva, 208– 17. (Társszerző: Papp Ferenc) 1977.

9

Experimental Simulation of a Document Storage and Retrieval System Based on Linguistic CluesStatistical Methods in Linguistics, Quarterly Journal of Linguistic Calculus 3. 5–41. (Társszerzők: Heller Mária és Váradi Tamás) Topic and Focus in Hungarian Syntax. Montreal Working Papers in Linguistics 8. 1–42. Új eredmények és módszerek a magyar nyelv leírásában. In: Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. Szerk. Raisz Rózsa. MNyTK, Budapest– Eger, 147– 58. Vita a bekezdés retorikájáról. Helikon XXIII/1. 150–1. On the Notions of Topic and Focus. Hungarian Studies in English XI, 211–23. 1978. Shakespeare’s Sonnets in Hungary. Shakespeare Translation. Yushodo Shoten Ltd. vol. 5. Tokyo, 31–46. A határozott főnévi csoport pronominalizációja a magyarban. MNy LXXIV, 445–52. A magyar mondatok egy szintaktikai modellje. NyK 80. 261–86. N. Chomsky: Reflections on Language. NyK 80. 241–7. (Ism.) 1979. A mondatátszövődésről. In: A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. Szerk. Szathmári I.–Várkonyi I. Kaposvár, 93–105. A Note on the Interpretive Theory of Pronominalization. Hungarian Studies in English XII, 159–71. 1980. Substitution or adjunction? Quantifiers and adverbials in the Hungarian sentence. To appear in Lingua. 85. lapszám? A Transformational Generative Syntax Based on the Notions of Topic and Focus. In: Empirische Rechtfertigung von Syntaxen. Ed. D. Clément. Bouvier Verlag Herbert Grundmann, Bonn, 72–85. Egy magyar transzformációs generatív szintaxis néhány alapvető transzformációs szabálya. In: A magyar nyelv grammatikája. AkK, Budapest, 507–14. (NytudÉrt 104.) English Participles and Their Hungarian Equivalents. In: Studies in English and Hungarian Linguistics. Eds. Dezső L.–W. Nemser. AkK, Budapest, 63–92. H. van Riemsdijk: A Case Study in Syntactic Markedness. J. Koster: Locality Principles in Syntax. NyK 82. 432–44. (Ism.) 1981.

10

Binding in a Non–configurational Language. ALinguH 31. 187–218. Move alpha and c–command in a Non–configurational Language. GLOW Newsletter 6. 41–3. On the Japanese "Double Subject" Construction. The Linguistic Review 1. 155– 70. Some Recent Results in the Generative Theory of Linguistics. In: Tanulmányok az anglisztika tárgyköréből. Szerk. Korponay B. Kossuth L. University, Debrecen, lapszám? (Ism.) Structure and Function in English and Hungarian. In: On the Development of English. Ed. Rot S. Eötvös L. University, Budapest, lapszám? Topic and Focus: the Marked Constituents of the Hungarian Sentence. In: Theory of Markedness in Generative Grammar. Eds. A. Belletti–L. Brandi– L. Rizzi. Scuola Normale Superiore, Pisa, lapszám? Topic and Focus: The Operators of the Hungarian Sentence. Folia Linguistica XVI, 305–30. Topic–Focus Languages: A Development of Li and Thompson's Typology. AUB SLingu XII, 12–22. Topik–fókusz prominens nyelvek. FilKözl XVII/1–2. 165–173. Brassai Sámuel mondatelmélete. ÁltNyT XIII, 91–102. (1981) Syntactic Relations in Hungarian, a „Free” Word Order Language. Linguistic Inquiry 12. 185–215. 1982. Samuel Brassai's Theory of the Sentence. In: Hungarian Linguistics. Ed. Kiefer F. John Benjamins, Amsterdam, 331–50. Case Assignment in a Nonconfigurational Language with a Rich Morphological Case System – Hungarian. Wiener Linguistische Gazette 27–8. 17–27. Hungarian and English: A Topic–Focus Prominent and a Subject Prominent Language. In: Contrastive Studies Hungarian–English. Ed. Dezső L. AkK, Budapest, 39–60. N. Chomsky: Lectures on Government and Binding. NyK 84. 288–93. (Ism.) R. Vago: The Sound Pattern of Hungarian. MNy LXXVIII, 232–40. (Ism.) 1983. A magyar mondatszerkezet generatív leírása. AkK, Budapest. 110 p. (NytudÉrt 116.) 1984. A dz és dzs státusához a mai magyar fonémarendszerben. ÁltNyT XVI, 151–60. (Társszerző: Papp Ferenc)

11

The Order and Scope of Operators in the Hungarian Sentence. Groningen Arbeiten zur Germanistischen Linguistik 24. 82–126. Topic–Focus Languages: A Development of Li and Thompson's Typology. In: The Origins and Originality of Americal Culture. Ed. Frank T. AkK, Budapest, 773–82. 1985. Az anaforikus névmások értelmezéséről. ÁltNyT XVI, 155–87. Parasitic Chains. The Linguistic Review 5. 41–75. (1985/1986) 1986. A személyragos főnévi igeneves szerkezetről. MNy LXXXII, 393–408. On the Core Grammar of Argument Binding. In: English in Function. Ed. S. Rot. Eötvös L. University, Budapest, 83–106. An Answer to Nakajima. The Linguistic Review 6. 59–70. (1986–1987) L. Rizzi (szerk.), Theory of Markedness in Generative Grammar. Scuola Normale Superiore, Pisa. Reuland (szerk.), Long Distance Anaphora. Cambridge University Press, Cambridge, 245–61. (Ism.) The Order and Scope of Operators in the Hungarian Sentence. In: Topic, Focus, and Configurationality. Eds. W. Abraham–S. de Meij. John Benjamins, Amsterdam, 181-214. Topic, Focus, and Configurationality. Cím, szerk.? John Benjamins, Amsterdam, 181–214. ??? 1987. Configurationality in Hungarian. Reidel, Dordrecht. 268 p. Az operátorok hatóköre és szórendje a magyar mondatban. In: Tertium non Datur 4. Szerk. Ruzsa I. Eötvös L. University, Budapest, 47–70. Is the VP Universal? In: Approaches to Hungarian II. Ed. Kenesei I. JATE, Szeged, 13–87. N. Chomsky: Barriers. ALinguH 37. 215–17. (Ism.) R. Hogg and C.B. McCully: Metrical Phonology: A Coursebook. ALinguH 37. 220–8. (Ism.) Még egyszer a magyar mondat hangsúlyozásáról és intonációjáról. NyK 89. 1– 52. (1987–88) 1988. Elméleti nyelvészet Magyarországon az önkényuralom korában. In: Forradalom után – kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk. Németh G. B. Gondolat Kiadó, Budapest, lapszám?

12

The Structure of Major Constituents in the Hungarian and Japanese Simple Sentence. Contrastive Studies Hungarian–Japanese. Ed. Hidasi J. AkK, Budapest, 78–101. 1989. A generatív nyelvelmélet chomskyánus irányzata az 1980–as évek első felében. ÁltNyT XVII, 349–56. (Ism.) Egy főnévi igeneves szerkezetről. ÁltNyT XVII, 153–69. 1990. Against Treating Hungarian as a V–Second Language. In: Approaches to Hungarian III. Ed. Kenesei I. JATE, Szeged, 29–64. Why Noun–Complement Clauses Are Barriers. In: A Festschrift for Henk van Riemsdijk. Eds. J. Mascaro–M. Nespor. Foris, Dordecht, 265–77. 1991. A Note on Parsing Efficiency in Hungarian and Rumanian. Beatrice Primus– szal közösen. In: Performance Principles of Word Order. Eds. J. Hawkins–A. Siewierska. EUROTYP Working Papers, ESF, lapszám? An Argument for Movement. In Representation versus Derivation. Eds. K. Netter–H. Haider. Reidel, Dordrecht, 199–217. Logical Structure in Syntactic Structure: The Case of Hungarian. In: Logical Structure and Syntactic Structure. Studies in Linguistics and Philosophy. Eds. J. Huang–R. May. Reidel, Dordrecht, 111–48. On the Locality Condition of Anaphora and Pronominal Variable Binding. In: Long Distance Anaphora. Eds. J. Koster–E. Reuland.Cambridge University Press, Cambridge, 245–61. 1992. A többszörös kérdésekről. In: Könyv Papp Ferencnek. Szerk. Hunyadi L. et al. KLTE, Debrecen, 79–90. Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Szerk. Kiefer F. Budapest, AkK, 21–78. (Társszerző: Szabolcsi Anna) CÍM??? Kiefer F. (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. AkK, Budapest, 79–179. p. Move–Alpha and Scrambling in Hungarian. In: Approaches to Hungarian IV. Eds. Kenesei I.–Pléh Cs. JATE, Szeged, 67–98. 1993.

13

Az is és a sem mint kvantorjelölő formatívumok. In: Hajdú Péter 70 éves. Szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne–Szíj Enikő. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, lapszám? (Linguistica Series A Studia et Dissertationes) Michael Rochemont and Peter Culicover, English Focus Constructions and the Theory of Grammar. Review. Language 69. 366–72. (Ism.) On Multiple Questions. In: Studies in Linguistics. Eds. Hollósy B.–Korponay B.–Laczkó T. KLTE, Debrecen, lapszám A magyar nyelv típusáról. MNy 89. 163–73. On the Absolute and Comparative Readings of Superlatives. In: 4th Symposium on Logic and Language. Eds. K. Bimbó–A. Máté. Áron Publishers, Budapest, 123–48. WH–Movement and Specificity. Natural Language and Linguistic Theory 11. 85–120. 1994. Genericity, Predication, and Focus. In: Papers in the Theory of Grammar. Ed. Bánréti Zoltán. Research Institute for Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, lapszám? NP–Movement, WH–Movement and Scrambling in Hungarian. In: Discourse– Configurational Languages, Oxford University Press, 207–43. (Szerk.) Scrambling as the Base–generation of Random Complement Order. In: Studies on Scrambling. Eds. N. Corver–H. van Riemsdijk. Mouton de Gruyter, Berlin, 221–56. A Redefinition of NP–Movement. In: Paths towards Universal Grammar. Studies in Honor of Richard S. Kayne. Eds. G. Cinque, J.–Koster, J.–Y. Pollock, L.–Rizzi–R. Zanuttini. Georgetown University Press, Washington D.C., 237–55. Introduction. In: Discourse–Configurational Languages. Oxford University Press, 3–28. (Szerk.) The Syntactic Structure of Hungarian. Academic Press, San Diego–New York, 1–90. p. (Társszerk. Kiefer F. – Syntax and Semantics 27.) The Syntactic Structure of Hungarian, Syntax and Semantics 27, Academic Press, San Diego–New York, 475 p. (Társszerk. Kiefer F. – Syntax and Semantics 27.) 1995. Discourse–Configurational Languages. Oxford University Press, Oxford–New York. 394 p. (Szerk.) Focus is a Non–uniform Phenomenon. In: Proceedings of the Göttingen Focus Workshop. Eds. I. Kohlhof, S.–Winkler–H.–B. Drubing. Arbeitspapiere des Sonderforschungsbereichs 340/69. Universität Tübingen, lapszám?

14

One topic, multiple focus? GLOW Newsletter 34. 73. p. The Definiteness Effect Revisited. In: Approaches to Hungarian V. Szerk. Kenesei I. JATE, Szeged, 63–88. Többszörös fókusz a magyar mondatszerkezetben. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei II. Szerk. Büky László–Maleczki Márta. 47–66. (Néprajz és Nyelvtudomány XXXVII.) 1996. A csak szintaxisához és szemantikájához. In: Nyelv, nyelvész, társadalom II. Szerk. Terts István. JPTE, Pécs, 102–8. On Comparative and Absolute Readings of Superlatives. Working Paper LRC– 95–04. Linguistic Research Center, Cowell College, University of California at Santa Cruz, lapszám? (Társszerző: Farkas Donka) Two Subject Positions in English. The Linguistic Review 13. 119–42. Van–e általános és magyar nyelvészet? NyK 95. 25–44. (1996–97) 1997. Acta Linguistica Hungarica. 44/ 3–4; 45/1–2. 400 p. (Vendégszerkesztés) Brassai Sámuel és a generatív magyar mondatszerkezet. NyIrK XLI, 119–29. 1998. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1–184. p. (Társszerzők: Kiefer Ferenc, Siptár Péter) Identificational Focus versus Information Focus. Language 74. 245–73. A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány. In: A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Szerk. Pléh Cs.–Győri M. Pólya Könyvkiadó, Budapest, 23– 39. Discourse–Configurationality in the Languages of Europe. In: Constituent order in the Languages of Europe. Ed. A. Siewierska. Mouton de Gruyter, Berlin, 681–729. On Generic and Existential Bare Plurals and the Classification of Predicates. In: Events and Grammar. Ed. Susan Rothstein. Kluwer, Dordrecht, 145–63. Verbal Prefixes or Postpositions? Postpositional Aspectualizers in Hungarian. In: Approaches to Hungarian VI. Casper de Groot–Kenesei István. JATE, Szeged, 123–48. Multiple Topic, One Focus? ALinguH 45. 3–29. 1999. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1–184. p. (Társszerzők: Kiefer Ferenc, Siptár Péter)

15

The English Cleft Construction: The Realization of an FP Projection. In: Boundaries of Morphology and Syntax. Ed. Lunella Mereu. John Benjamins, Amsterdam, 195–216. The Hungarian Verbal Complex Revisited. In: Crossing Boundaries. Ed. Kenesei István. John Benjamins, Amsterdam, 91–114. Erteschik–Shir: The dynamics of focus structure. Language 75. 818–21. (Ism.) Mi tartozik a névutók osztályába? MNyj XXXVII, 167–73. 2000. A +referáló és +specifikus jegyek ellenőrzése a kontrasztív topik esetében. In: A magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. Szerk. Büky László– Maleczki Márta. Szegedi Tudományegyetem, 85–97. Farkas Donkával: On the comparative and absolute readings of superlatives, Natural Language and Linguistic Theory 18. 420–53. Magyar mondattani kutatások a nyolcvanas–kilencvenes években. In: Helyzetkép a magyar nyelvtudományról. Szerk. Kiefer F.–Gósy M. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, lapszám? Mit tanultam Papp Ferenctől? In: Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Szerk. T. Molnár István–Klaudy Kinga. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 11–3. Parasitic Chains. In: Parasitic Gaps. Peter Culicover–John Pullum. MIT Press, Cambridge, Mass., 99–124. The Hungarian NP is like the English NP. In: Approaches to Hungarian VII. Eds. Alberti Gábor–Kenesei István. 119–50. Reflexiók az „Új magyar nyelvtan” ismertetésére. MNy XCVI, 499–503. (Társszerzők: Kiefer Ferenc, Siptár Péter) 2001. A főnévi igenév személyragozásának kérdéseiről. In: Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Szerk. Bakró-Nagy M.–Bánréti Z.–É. Kiss K. Osiris, Budapest, 42–58. Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 407 p. (Társzerk. Bakró-Nagy M., Bánréti Z.) Discourse–Configurational Languages. In: Language Typology and Language Universals. Handbooks of Linguistics and Communication Science. Eds. M. Haspelmath–E. König–W. Österreicher–W. Raible. De Gruyter, Berlin, lapszám: Egy meglepő párhuzamról. Többszörös főnévi igenévi alárendelés a németben és a magyarban. In:. A nyelvtantól a szövegtanig. Szerk. Csatár P.–Maitz P.– Tronka. K. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 20–8.

16

Focussed number phrases. In: Audiatur Vox Sapientiae. Eds. Caroline Féry– Wolfgang Sternefeld. A Festschrift für Arnim von Stechow. Akademie Verlag, Berlin, 259–66. (Studia Grammatica 52.) 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge Syntax Guides. Cambridge University Press, Cambridge, 360 p. Mi legyen a magyar nyelvészet Széchenyi–programja? MTud ??? 198–202. Negation and Specificity. In: Approaches to Hungarian 8. Eds. Bánréti Z.– Kenesei I. AkK, Budapest, 39–60. The EPP in a Topic–Prominent Language. In: Subjects, Expletives, and the EPP. Ed. Peter Svenonius. Oxford University Press, New York–Oxford, 107–24. 2003. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1–184. p. (3., átdolgozott kiadás. Társszerzők: Kiefer Ferenc. Siptár Péter) A szibériai kapcsolat – avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén. MNy ??? Argument scrambling, focus movement and topic movement in Hungarian. In: Word Order and Scrambling. Ed. Simin Karimi. Blackwell, London, 22–43. Division of labor in the derivation and interpretation of focus constructions. GLOW Newsletter 50. 38–9. Apparent scope inversion under the rise fall contour. ALinguH 50. 371–404. Mondattan. In: A magyar nyelv kézikönyve. Szerk. Kiefer F. AkK, Budapest, 205–42. (2003, 2006) 2004. Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest, 190 p. Egy igekötőelmélet vázlata. MNy C 15–42. Henk van Riemsdijkkal: Verb clusters. Some basic notions. In: The Verbal Complex. A Study of Hungarian, German, and Dutch. John Benjamins, Amsterdam, 1–40. (Társszerkesztő: H. van Riemsdijk) Parallel strategies of verbal complex formation in West–Germanic and Hungarian. In: The Verbal Complex. A Study of Hungarian, German, and Dutch. John Benjamins, Amsterdam, 335–358. (Társszerkesztő: H. van Riemsdijk) Verb Clusters. A study of Hungarian, German and Dutch. John Benjamins, Amsterdam. 512 p. (Társszerkesztő: H. van Riemsdijk) 2005.

17

Az ómagyar igeidőrendszer morfoszintaxisáról. MNy 101. 420–35. AkK, Budapest. (megjelenés alatt)??? Eseményszerkezet és topik–predikátum tagolás a magyar mondatban. NyK 101, 160–72. Event types and discourse linking in Hungarian. Linguistics 43. 131–54. First steps towards a theory of the verbal prefix. In: Approaches to Hungarian 9. Papers from the Düsseldorf Conference. Eds. Ch. Pinon–Siptár P. AkK, Budapest, 57–88. Object Shift. Theoretical Linguistics 31. Number 1–2. Mouton de Gruyter, Berlin. 274 p. (Szerk.) The inverse agreement constraint in Hungarian – a relic of a Uralic–Siberian Sprachbund? In: CÍM Eds. H. Broekhuis–Ch. Pinon. John Benjamins, Amsterdam, lapszám? Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages. Berlin, Mouton de Gruyter, Budapest, 524 p. (Szerk.) 2006. Aims and background. In: Event structure and the Left Periphery. Studies in Natural Language and Linguistic Theory. Springer, Dordrecht, lapszám? (Szerk.) Apparent or real? On the complementary distribution of identificational focus and the verbal particle. In: Studies in Natural Language and Linguistic Theory. Springer, Dordrecht, 201–25. Focussing as predication. In: The Architecture of Fous. Eds. V. Molnar–S. Winkler. Mouton de Gruyter, Berlin, lapszám? From the grammaticalization of viewpoint aspect to the grammaticalization of situation aspect. In: Event structure and the Left Periphery. Studies in Natural Language and Linguistic Theory. Springer, Dordrecht, lapszám. (Szerk.) Introduction. In: Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages. Studies in Generative Grammar, Mouton de Gruyter, Berlin, lapszám. (Szerk.) Jól megoldottuk? Rosszul oldottuk meg? Az összefoglaló és a kirekesztő kifejezést tartalmazó mondatok szórendjének magyarázata. MNy 102. 442– 59. Quantifier scope ambiguities. In: Linguistic Companion. Eds. M. Everaert–H. van Riemsdijk. Blackwell, Oxford–New York. lapszám The function and the syntax of the verbal particle. In: Event structure and the Left Periphery. Studies in Natural Language and Linguistic Theory. Springer, Dordrecht, lapszám? (Szerk.)

18

Event structure and the Left Periphery. Studies in Natural Language and Linguistic Theory. Springer, Dordrecht. 300 p. (Szerk.) 2007. A nyelvészet mint természettudomány. MTud 2. 165–72. 2008. Free word order, (non-)configurationality and phases. Linguistic Inquiry 39/3. 441–74. Érvek és ellenérvek a fókusz [+kimerítő] jegyével kapcsolatban. In: KB 120. A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. Szerk. Kálmán László. MTA Nyelvtudományi Intézet–Tinta Könyvkiadó, Budapest, 37–48. The structure of the Hungarian VP revisited. In: Approaches to Hungarian 10. Szerk. Ch. Pinon. Kiadó, lapszám? Az ige utáni szabad szórend magyarázata. NyK (megjelenés alatt) Papp Ferenc olvasókönyv. Papp Ferenc válogatott nyelvészeti tanulmányai, Szerk. Klaudy Kinga. NyK (megjelenés alatt). (Ism.) Tagadás vagy egyeztetés? A senki, semmi típusú névmások szórendi helye, jelentése és hangsúlyozása. MNy (megjelenés alatt)

19

PÁLYATÁRSI MÉLTATÁS Az első női akadémikus… É. Kiss Katalint a Magyar Tudományos Akadémia májusi közgyűlése választotta tagjai sorába, vele az első női tagot köszönthetjük Osztályunkon. É. Kiss Katalin 1972-ben szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A diploma megszerzése után 1979-ig a debreceni egyetem oktatója, 1979 óta Budapesten dolgozik. Jelenleg a Pázmány Péter Tudományegyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Kutatásai központjában a magyar nyelv, elsősorban a nyelv mondattanának vizsgálata áll. Tudományos munkásságán végigvonul az a törekvés, hogy eredményeit mind nemzetközi szinten, idegen nyelven, mind pedig hazai fórumokon, magyar nyelven közzétegye. Publikációs listája több mint 150 tételt tartalmaz, köztük hat monográfiát és nyolc szerkesztett tanulmánykötetet, amelyek hazai és nemzetközi kiadóknál jelentek meg. Munkáira több mint hétszáz hivatkozás ismert. A hivatkozások magas száma miatt tanulmányai közül külön kiemelendők azok, amelyek a magyar szórendre vonatkoznak. É. Kiss Katalin nemzetközi hírnevét több, a magyar nyelvvel foglalkozó, nemzetközi folyóiratban közzétett tanulmány után az 1987-ben megjelent könyve alapozta meg, amely a konfiguracionalitás kérdésével foglalkozik, vagyis azzal, hogy a magyar nyelvben a mondat összetevői mennyire és milyen értelemben kötöttek bizonyos szintaktikai pozíciókhoz. Tipológiailag a szórendi kötöttségek szempontjából a nyelvek két nagy osztályba sorolhatók: a grammatikai alany központú (ún. alany-prominens) és a topik központú (ún. topik-prominens) nyelvek osztályába. É. Kiss Katalin generatív keretben újrafogalmazza azt a Brassai Sámuel óta ismert meglátást, hogy a magyar mondatszerkezetet nem a grammatikai alany és a grammatikai állítmány határozza meg, hanem a mondat információs szerkezetével is összefüggő logikai ‛alany – logikai állítmány’ tagolás. Újragondolta a magyar szórend szabad voltáról szóló tételt, és megfogalmazta azokat a feltételeket, amelyek a szórend szabadságát korlátozzák. A szórend szabályszerűségeit magyarázó technikai megoldások az évek folyamán sokat változtak. É. Kiss eleinte nagy szerepet szánt a transzformációs szabályoknak, köztük a topikalizációnak, amely egy laposnak feltételezett kiinduló szerkezetből kiindulva topik-pozícióba mozgat egy (vagy több) főnévi szerkezetet. Ennek a megoldásnak az volt a hátránya, hogy a topik-prominens és az alany-prominens nyelvek szerkezetét élesen elválasztotta egymástól. A későbbiekben

20

adekvátabb megoldásnak tűnt az a feltételezés, hogy a két nyelvtípus szerkezeti különbségeit más alapszerkezetből kiindulva kell megmagyarázni. A topik fogalma maga is számos problémát vet fel. Ezek közé tartozik az alábbi kérdések megválaszolása: mi lehet topik és mi a topik funkciója. Mindkét kérdésre csak szövegtani (diskurzusbeli) meggondolások alapján adható válasz. Így kerülnek előtérbe – immár generatív keretben – a Prágai Iskolának a mondat aktuális tagolására (téma-réma szerkezetére) vonatkozó elképzelései, amelyeket É. Kiss szintén beépít elméletébe. A magyar mondat szerkezetének egy másik sarkalatos eleme a fókusz, amely kötelezően az ige előtti pozíciót foglalja el, igekötős ige esetében az igekötőnek ezért kell ilyenkor elmozdulnia helyéről. Ennek a közismert jelenségnek is van számos szintaktikai és szemantikai vetülete, amelyeknek a tisztázása nagy mértékben É. Kiss Katalin érdeme. A fókuszálás (kiemelés) is magyarázható transzformációval, de a fókuszról az összetevők mozgatása nélkül is számot lehet adni. É. Kiss fontos meglátása, hogy kétféle fókuszt kell megkülönböztetnünk: az azonosító fókuszt, amely azt az egyedet vagy azokat az egyedeket azonosítja, amelyre vagy amelyekre az állítás érvényes (Péter Annával ment el moziba (és nem Évával)), és az információs fókuszt, amely a közlés egy fontos elemét emeli ki (Tegnap este bemutattam Pétert Marinak). Az előbbi pozíciója kötött, az utóbbié nem az. É. Kiss a kétféle fókusz szintaktikai tulajdonságait vizsgálja egyik igen sokat idézett cikkében, amely a Language c. nagy presztízsű folyóiratban jelent meg. É. Kiss Katalin a topik és a fókusz problémáján kívül foglalkozott a kvantorszók és a tagadószó szórendi helyével és szintaktikai tulajdonságaival is. Szintaktikai kutatásainak eredménye az a feltételezés, hogy a magyar mondatnak van egy invariáns szerkezete: a mondatkezdő helyzetben található a topik, utána következhetnek a kvantorszók, majd a tagadószó és a fókusz, az ige, majd utána az egyéb bővítmények. Csak az ige utáni elemek mozgathatók szabadon, vagyis csak ebben az esetben beszélhetünk a magyar nyelv esetében szabad szórendről. É. Kiss Katalin kutatásai azonban nem szorítkoznak a szórendre, ill. a szórendhez kapcsolódó szintaktikai problémákhoz. Publikációs listáján találunk a főnévi és igei csoport belső szerkezetéről, a névmásokról, az igekötőről szóló tanulmányokat is, amelyekben a magyar és általános nyelvészet fontos és aktuális témáihoz szól hozzá. É. Kiss Katalin eredményeinek nemzetközi szintű publikációival párhuzamosan magyar nyelvű írásai és hazai közéleti tevékenysége révén rendkívül sokat tett a magyar nyelvtan oktatásának megújításáért. A magyar nyelvtan egyetemi oktatásának újragondolását szolgálja az Új magyar nyelvtan, amelynek É. Kiss Katalin társszerzője és társszerkesztője. Az új nyelvtan azonban több mint tankönyv. É. Kiss számos területen továbbfejleszti

21

elgondolásait, és kiterjeszti modelljét néhány korábban nem tárgyalt területre (pl. az igeneves kifejezésekre, a mondatátszövődésre, a disztributív kvantort tartalmazó predikátum belső szerkezetére). É. Kiss a közéletet is érdeklő nyelvi jelenségek problémájához is hozzászólt. A környező országok magyar nyelvészei és a magyar nyelv helyzete iránt érdeklődők számára készült az Anyanyelvünk állapotáról c. könyve. A könyv legfontosabb fejezete a Romlik-e a magyar nyelv? címet viseli. Ebben a fejezetben É. Kiss a mondattani, alaktani, hangtani és szókincsbeli változásokat vizsgálja, és megkísérli megállapítani azokat az okokat, amelyek ezeket a változásokat előidézik. Legfontosabb következtetése az, hogy a változások legtöbbször a magyar nyelv szerkezeti sajátosságaival megmagyarázhatók. Külön alfejezet tárgyalja a határon túli magyarok nyelvhasználatában megmutatkozó változásokat, az idegen szavak kérdését, azokat a feladatokat, amelyek az Európai Unióban a magyar nyelv védelmét és megerősödését szolgálják. É. Kiss Katalin tudományos eredményeiért számos elismerésben részesült. 1985-ben elnyerte a Magyar Nyelvtudományi Társaság Gombocz Zoltán díját, 1994-ben az öt Center for Advanced Study (Stanford, Princeton, Berlin, Wassenaar és North Carolina) által alapított Új Európa Díjat (New Europe Prize), 2001-ben a Charles Simonyi Ösztöndíjat, 2004-ben pedig a Palladium díjat. Az Academia Europaea 2005-ben választotta tagjai sorába. É. Kiss Katalin megválasztásával Akadémiánk Nyelvés Irodalomtudományi Osztálya egy kiemelkedő teljesítményű, a magyar és a nemzetközi nyelvtudományt számos területen gazdagító tudóssal gyarapodott. Kiefer Ferenc

22