É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros Magyar nyelvészeti összefoglalók Alberti Gábor – Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv. Magyar transzformációs generatív nyelvészeti elemzések I-II. 2., jav. kiad. Gondolat és Janus Kiadó, Bp. – Pécs, 2005. Anyanyelvi nevelési tanulmányok I-II. Szerk. B. Nagy Ágnes – Szépe György. III. Szerk. Medve Anna – Szépe György. Iskolakultúra-könyvek, Pécs, 2005-2006, 2008. Bárczi Géza – Benkő Lóránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Bp., 1967. Faluvégi Katalin – Keszler Borbála – Laczkó Krisztina – Lengyel Klára – Rácz Endre: Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. (Tanulmányok, előadásvázlatok, összefoglalások, táblázatok) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995. Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Tinta Kiadó, Bp., 2004. Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Második, bőv. kiad. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2007. Keszler Borbála – Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002. É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Bp., 2004. É. Kiss Katalin: A nyelvészet mint természettudomány. Magyar Tudomány, 2007/2, 165-172.p. É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Magyar grammatika. Szerk. Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001. Magyar nyelv. Főszerk. Kiefer Ferenc, munkatársa Siptár Péter. Akadémiai kézikönyvek. Szerk. Bajor Péter. Akadémiai Kiadó, Bp., 2006. A magyar nyelv kézikönyve. Szerk. Kiefer Ferenc, munkatársa Siptár Péter. Akadémiai Kiadó, Bp., 2003.
A magyar nyelv rétegződése I-II. Szerk. Kiss Jenő - Szűts László. Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. A magyar nyelv történeti nyelvtana I-II/1-2. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1991-1995. A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Szerk. Alberti Gábor – Fóris Ágota. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007. A mai magyar nyelv. Szerk. Rácz Endre. Tankönyvkiadó, Bp., 1968. A mai magyar nyelv rendszere I-II. Szerk. Tompa József. Akadémiai Kiadó, Bp., 19611962. Nyelvelmélet és dialektológia. Szerk. É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba, 2009. Rácz Endre: Mondatgrammatika és szöveggrammatika. MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1992. Strukturális magyar nyelvtan I-IV. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., 19922008. Szili Katalin: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. (A magyart idegen nyelvként oktató tanároknak.) Enciklopédia Kiadó, Bp., 2006. Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Szerk. Rácz Endre. Bp., 1987. Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk. Keszler Borbála. Tankönyvkiadó, Bp., 1992. Igék Antal László: Jól ismerjük a magyar igét? In: Egy új magyar nyelvtan felé. Magvető Kiadó, Bp., 1977. 116-133.p. Antal László: A magyar igéről. Magyar Nyelv, 1961/3, 273-279.p. Antal László: Még egyszer a magyar igéről. In: Egy új magyar nyelvtan felé. Magvető Kiadó, Bp., 1977. 154-167.p. D. Bartha Katalin: Az igeképzés. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémia Kiadó, Bp., 1991. 60-103.p. D. Bartha Katalin: Az igeképzés. A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. 55-119.p.
Elekfi László: Az ige alanya és az alanytalan igék. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza – Benkő Lóránd. Bp., 1956. 214-220.p. R. Hutás Magdolna: Az igei szerkezetek. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1991. 649-672.p. R. Hutás Magdolna: Az igei szerkezetek. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. 237-247.p. Az ige grammatikája és szemantikája. Szerk. Károly Sándor. Bp., 1967. Igei vonzatszerkezetek a magyarban. Szerk. Kenesei István. Osiris Kiadó, Bp., 2000. É. Kiss Katalin: Az ige-igekötő sorrend egy lehetséges magyarázata. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V. Szerk. Maleczki Márta. Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2002. 77-96.p. É. Kiss Katalin: A magyar tárgyas és alanyi igeragozás kialakulásának szintaktikai hátteréről. Nyelvtudományi Közlemények, 2011, 131-146.p. Kiefer Ferenc: Az aspektus és a mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. 797-886.p. Kiefer Ferenc: Az igeaspektus areális-tipológiai szempontból. Magyar Nyelv, 1996/3, 257268.p. Komlósy András: Fókuszban az igék. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 1989, 171182.p. Papp István: Néhány szó az igei paradigma kérdéséről. Magyar Nyelv, 1962/2, 166-173.p. Pete István: Az igeszemlélet, a cselekvés megvalósulásának foka, a cselekvés módja és minősége a magyar nyelvben. Magyar Nyelv, 1983/2, 137-149.p. Pete István: Mondataspektus vagy igeszemlélet? Magyar Nyelvőr, 1994/2, 232-247.p. Temesi Mihály: Az ige. A mai magyar nyelv rendszere I. Szerk. Tompa József. Akadémiai Kiadó, Bp., 1961. 201-211.p. Velcsov Mártonné: Az ige. In: A mai magyar nyelv. Szerk. Rácz Endre. Tankönyvkiadó, Bp., 1968. 17-24.p.
Névmások Antal László: Gondolatok a magyar névmásokról. Magyar Nyelv, 1976/1, 90-94.p. Berrár Jolán: A névmások. In: Bárczi Géza – Benkő Lóránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Bp., 1967. 207-211.p. Kenesei István: Szófajok. In: Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., 2006. Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszere. In: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza – Laczkó Krisztina. ELTE, Bp., 1992. Keszler Borbála: Névmás – névmási jelentés. Magyar Nyelvőr, 2010/4, 483-487.p. É. Kiss Katalin: A névmások értelmezése. In: É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., 1998. 169-181.p. É. Kiss Katalin: Tagadás vagy egyeztetés? A senki, semmi típusú névmások szórendi helye, jelentése és hangsúlyozása.Magyar Nyelv, 2008/2, 129-143.p. Laczkó Krisztina: Gondolatok a névmások szófajiságáról. In: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza – Laczkó Krisztina. ELTE, Bp., 1992. 150-156.p. Laczkó Krisztina: A magyar névmási rendszer. Nyelvtan és funkció. Martin Opitz Kiadó, Bp., 2006. Laczkó Krisztina: Névmási csoport? Adalékok egy sajátosan bővíthető szófaji osztályhoz. Magyar Nyelvőr, 1995/4, 398-408.p. Laczkó Krisztina: A névmási helyettesítésről. In: Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp., 1998. 120-126.p. Laczkó Krisztina: A névmási referenciáról. Magyar Nyelvjárások, 2000. 277-282.p. Pete István: A névmások osztályozása. Magyar Nyelv, 1981/3, 330-334.p. Sipos Pál: A névmások. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1991. 353-400.p. Telegdi Zsigmond: Elméletek a szófajok természetéről. In: Nyelvtani tanulmányok. Szerk. Sulán Béla. Budapest, 1986. 25-48.p. G. Varga Györgyi: A névmások. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. 455-469.p.
Névelő Adamikné Jászó Anna – Fodor István: A határozatlan névelő használatának terjedéséről. Magyar Nyelv, 2003/2, 215-224.p. Aradi András: A szórend és a névelőhasználat néhány összefüggése a magyar mondatokban. Hungarológiai Évkönyv, 2006/1, 11-19.p. Farkas Vilmos: Megjegyzések a határozatlan névelő használatához és a számnévi, névmási jelzők szórendjéhez. Magyar Nyelv, 1955/1, 122-126.p. Héger Ágnes: A névelő használatának problémái a magyar mint idegen nyelv oktatásában. Hungarológiai Évkönyv, 2004/1, 92-105.p. Nemesi Attila László: A határozatlan névelő lélektana. Édes Anyanyelvünk, 1997/5, 14.p. Wacha Balázs: Névelőhasználat, határozottság. Magyar Nyelvőr, 1991/1-2, 80-92.p. Alany, állítmány Antal László: A szintaktikai viszonyok egy lehetséges hierarchiája. Magyar Nyelv, 1979/1, 69-72.p. Berrár Jolán: Alany és állítmány. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Második kiad. Szerk. Rácz Endre és Szathmári István. Tankönyvkiadó, Bp., 1987. 79-93.p. Berrár Jolán: Megjegyzések a szintaktikai viszonyok formális Nyelvtudományi Értekezések, 1965/1, 17-24.p.
meghatározásához.
Bolla Kálmán – Keszler Borbála: Az alany és az állítmány közötti írásjelek. Magyar Nyelv, 1985/4, 435-442.p. Dalos Gábor: Nyelv és élet. Itt az alany! Hol az alany? Élet és Tudomány, 2003/23, 719.p. Deme László: Mondatszerkezeti sajátosságok gyakorisági vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Bp., 1971. Deme László: A nyelvről felnőtteknek. Gondolat Kiadó, Bp., 1976. Elekfi László: A mondat elemzésének fő szempontjai. Magyar Nyelv, 1953/1, 69-76.p. Elekfi László: A predikatív viszony. Magyar Nyelvőr, 1966/1, 62-75.p.
Farkas Vilmos: A hozzárendelő (alany-állítmányi) szerkezet. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1991. 632-648.p. Farkas Vilmos: Az alany. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. 210-222.p.. Farkas Vilmos: Az állítmány. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2 Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. 223-246.p. Holczer József: Alany-e vagy állítmány? Édes Anyanyelvünk, 1995/1, 9.p. Jastrzebska-Helder, Jolanta: Az alany körül. Magyar Nyelv, 1983/4, 421-429.p. Károly Sándor: Az alany és az állítmány elemzéséhez. Magyar Nyelvőr, 1964/2, 156168.p. Károly Sándor: Az egyszerű mondat szerkezeti egységei. Magyar Nyelvőr, 1958/4, 438456.p. Keszler Borbála: Azonos főkategóriájú mondatrészek viszonya a mondategységen belül. In: Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó, Bp., 1992. 89-96.p. É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc: Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. 79-177.p. Kollányi Teréz: Az azonosító predikatív (alany-állítmányi) viszony kérdéséhez. Magyar Nyelv, 1973/2, 212-215.p. Laczkó Krisztina: Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés? Magyar Nyelvőr, 2001/4, 407-418.p. Margócsy József: Értelmező vagy állítmány? Magyar Nyelvőr, 1961/4, 451.p. Pete István: Az alany és állítmány primátusának váltakozó megítéléséről. Magyar Nyelv, 2004/1, 66-74.p. Rácz Endre: Az állítmány egyeztetése két vagy több egyes számú, halmozott alannyal a mondategység határán túl. Magyar Nyelvőr, 1985/4, 391-401.p. Rácz Endre: Az állítmány számbeli egyeztetése több különböző számú alannyal a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv, 1971/2, 144-155.p. Rácz Endre: Az egyeztetés a magyar nyelvben. Akadémiai Kiadó, Bp., 1991.
Rózsavölgyi Edit: Adalékok a zéró alany paraméter működéséhez. Hungarologische Beiträge, 1999/12, 135-155.p. Mondattan Adamikné Jászó Anna: A mondattani elv. Magyar Nyelvőr, 1991/1-2, 45-58.p. Alberti Gábor: A legújabb magyar mondattanról. Nyelvtudományi Közlemények, 1998. 193-199.p. Antal László: Vázlatok egy eljövendő magyar mondattanhoz. Magyar Nyelv, 1962/4, 443449.p. Barla Gyula: A mondattan tanításának néhány problémája. Magyar Nyelvőr, 1960/2, 170178.p. Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai Kiadó, Bp., 1969. Hadrovics László: Gondolatok a strukturalista mondattanról. Magyar Nyelvőr, 1998/1, 58-63.p. É. Kiss Katalin: Kísérlet a konfigurációs és a nem-konfigurációs magyar mondattani jelenségek közti ellentmondás feloldására. Nyelvtudományi Közlemények, 2007. 124.p. É. Kiss Katalin: A magyar mondatszerkezet generatív leírása. Nyelvtudományi értekezések 116. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. É. Kiss Katalin: Többszörös fókusz a magyar mondatszerkezetben. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei II. Szerk. Büky László és Maleczki Márta. Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 1996. 47-66.p. Kugler Nóra: Mondattan. Magyar Nyelvőr, 1999/1, 88-108.p. Magyar leíró nyelvtan I. Mondattan. Szerk. Kálmán László. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2001. B. Nagy Ágnes – Farkas Judit: Hogyan érdemes generatív mondattant tanítani középiskolákban? Modern Nyelvoktatás, 2005/1, 14-28.p. Papp Szilvia: A magyar nyelv elsajátításának nehézségei a mondattan szempontjából. Hungarologische Beiträge, 1999/12, 113-133.p.
Pomozi Péter: Gondolatok a történeti összehasonlító mondattanról. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Sectio Etnographica et Linguistica, 2001/2, 215-231.p. Strukturális magyar nyelvtan. 1. Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. Viszket Anita: A mondattan a közoktatásban. Hungarológiai évkönyv, 2011/1, 291302.p. Zsilka János: Szintaxis. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Szórend Aradi András: Lexikai „útjelzők” a magyar szórendi szabályok alkalmazásában. (Szórendi ismeretek tanítása külföldieknek.) Hungarológiai Évkönyv, 2008/1, 17-25.p. Aradi András: Szórend és jelentés. Az is és sem kötőszók kérdéséhez. Hungarológiai Évkönyv, 2004/1, 17-23.p. Arany János: A szórend. Magyar Nyelvőr, 1873/1, 7-11.p. Bozsik Gabriella: Szórend a márkanevekben. Édes Anyanyelvünk, 2003/2, 1.p. Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei I-II. Magyar Nyelvőr, 2007/2, 195212.p., 2007/4, 430-451.p. Kabán Annamária: Szövegek színeváltozása. Szórend és értékszerkezet. Magyar Nyelvőr, 2006/1, 119-121.p. Kovács Zoltán: Szórendi furcsaságok. Édes Anyanyelvünk, 2011/3, 6.p. Kozma Endre: Az intonáció és a szórend kapcsolatáról. Magyar Nyelv, 1976/1, 69-80.p. Molnár Krisztina: A determinánsok szórendi helyzete a német és a magyar nyelvben. Hungarológiai Évkönyv, 2002/1, 15-20.p. Nagyházi Bernadette: Barangolások a szórend útvesztőiben. Kísérletek a magyar szórend megfejtésére a XIX. században. Hungarológiai Évkönyv, 2008/1, 61-70.p. Nagyházi Bernadette: Az igekötő szórendi helye és tanításának kérdései a magyarban mint idegen nyelvben. Hungarológiai Évkönyv, 2005/1, 56-75.p. Nagyházi Bernadette: Utak és módszerek a szórend tanításában. Hungarológiai Évkönyv, 2007/1, 30-43.p.
Namenko – Papp Ágnes: A magyar szórend fő rendező elveiről. Magyar Nyelvőr, 1987/4, 433-443.p. Szathmári István: A magyar szórend legfőbb sajátosságairól. Magyar Nyelv, 1990/1-2, 6872.p.
