MAGYAR NYELV. Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák IV. osztálya számára

MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák IV. osztálya számára

MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre IV. ročník gymnázia a pre IV. ročník stredných odborných škôl

TERRA vydavateľstvo, s. r. o. –1–

Autori − Szerzők:  PaedDr. Csicsay Károly, dr. Uzonyi Kiss Judit Fotográfie – Fotók:  dr. Uzonyi Kiss Judit

Lektorovali − Lektorálták: Mgr. Mária Gubík, Mgr. Mónika Kulcsárová Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-12809/37616:4-919 zo dňa 27. augusta 2012 ako učebnicu maďarského jazyka pre 4. ročník gymnázia a stredných odborných škôl s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov.

RR

A

Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma 2012. augusztus 27-én 2012-12809/37616:4-919 szám alatt mint magyar nyelvtankönyvet a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák 4. osztálya számára. A jóváhagyás érvényessége 5 év. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv.

TE

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Prvé vydanie − Első kiadás: 2012

 Terra vydavateľstvo, s. r. o.

ISBN 978−80−8098−107–5 –2–

Tartalom

RR

A

HANGTAN (Csicsay Károly, Uzonyi Kiss Judit) ....................... 5 Bevezetés a hangtanba (Csicsay Károly) ................................. 5 A hangtan területei (Uzonyi Kiss Judit) ................................... 7 A magánhangzók rendszere (Uzonyi Kiss Judit) ..................... 8 A mássalhangzók rendszere (Uzonyi Kiss Judit) ...................... 11 A magánhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit)......................... 12 A mássalhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit) ........................ 15 A részleges hasonulás (Uzonyi Kiss Judit)........................... 15 A teljes hasonulás (Uzonyi Kiss Judit)................................. 17 Az összeolvadás (Uzonyi Kiss Judit) ................................... 18 További mássalhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit) ......... 19 A magyar ábécé (Csicsay Károly)............................................ 21 A szótag (Uzonyi Kiss Judit) ................................................... 23 A hangok szótagalkotó ereje (Csicsay Károly) .................... 23 A szupraszegmentális nyelvi eszközök (Csicsay Károly)......... 24 A beszédhangok expresszivitása (Csicsay Károly) ................. 29 A magyar helyesírás alapelvei (Csicsay Károly) ...................... 33 STILISZTIKA (Uzonyi Kiss Judit) ............................................... 37

TE

A stílus....................................................................................... 37 A hangok stilisztikája ................................................................ 41 A szókészlet stilisztikai vizsgálata ............................................ 43 Az állandósult szókapcsolatok stilisztikai vizsgálata................ 46 A mondat stilisztikai vizsgálata ................................................ 48

STÍLUSRÉTEGEK (Csicsay Károly, Uzonyi Kiss Judit) ............ 53

A társalgási stílus (Uzonyi Kiss Judit, Csicsay Károly)............ 53 A társalgási stílus műfajai (Csicsay Károly) ........................ 55 A tudományos stílus (Uzonyi Kiss Judit).................................. 55 A szakmai stílus (Csicsay Károly) ............................................ 56 A tudományos és szakmai stílus műfajai (Csicsay Károly) 56 A szónoki stílus (Uzonyi Kiss Judit)........................................ 57 A szónoki stílus műfajai (Csicsay Károly) ........................... 58 A hivatalos stílus (Uzonyi Kiss Judit)...................................... 60 A hivatalos stílus műfajai (Uzonyi Kiss Judit).................... 60 A publicisztikai stílus (Uzonyi Kiss Judit)............................... 64 A tömegkommunikáció (Uzonyi Kiss Judit) ....................... 64 –3–

Az újság, a rádió és a televízió tájékoztató, véleményformáló műfajai (Uzonyi Kiss Judit) ................... 67 A publicisztikai és a kritikai műfajcsoport (Uzonyi Kiss Judit)............................................................... 73 Műsorok a televízióban (Uzonyi Kiss Judit)....................... 78 Összefoglalás (Uzonyi Kiss Judit)................................................ 82 A szépirodalmi stílus (Uzonyi Kiss Judit)................................ 83 A SZÓKÉPEK (Uzonyi Kiss Judit) ............................................ 87

A

A hasonlóságon alapuló szóképek A metafora (Csicsay Károly) .............................................. 88 A metaforák típusai (Uzonyi Kiss Judit) .............................. 89 Az érintkezésen alapuló szóképek (Uzonyi Kiss Judit)............ 93 Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek (Uzonyi Kiss Judit)................................................................... 94

RR

AZ ALAKZATOK (Uzonyi Kiss Judit) ...................................... 97

EGYÉB KÖLTŐI ESZKÖZÖK (Uzonyi Kiss Judit).................... 102

TE

Összefoglalás ................................................................................. 105 Fogalomtár ..................................................................................... 110

–4–

HANGTAN

Bevezeté s a hangtanba

BESZÉDHANGOK KÉPZÉSE

TE

RR

A

Már több száz évvel ezelőtt igyekeztek megmagyarázni a beszédhangok képzésének módját. Az első ilyen tárgyú rajzok a 17. század végén készültek, amelyeken a nyelv mozgását ábrázolták az egyes hangok képzése közben. Ezzel a tudománnyal igazából csak száz évvel később foglalkozott egy pozsonyi születésű feltaláló tudós: Kempelen FarKempelen Farkas sakkozógépe kas. Neve hallatán először az 1769-ben készített sakkozógépe juthat az eszünkbe, ám 1770 táján elkészítette a világ első beszélőgépét, amely a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakította át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban látható. A szerkezet egy kis méretű faláda, amelynek belsejében kapott helyet a „tüdő“, vagyis egy fújtató. A gépezet „szája“ egy gumitölcsér volt. Amikor a fújKempelen Farkas beszélőgépe tatót könyökkel megmozgatta, a „szélládába“ (ezt a kifejezést az orgonaépítők használták) levegő került. Ezt a légtömeget különböző szelepek és billentyűk segítségével irányította, mozgatta. Amíg jobb kézzel a fújtatót és a szelepeket irányította, bal kézzel a puha tölcsért fogta, amely végül kiadta a „hangot“. Elég igényes munka lehetett, de biztosan megérte, hiszen „beszédre“ fogott egy élettelen tárgyat. Kempelen emberi beszédről írt tanulmánya a modern fonetikai kutatások egyik alapja lett. A beszédtechnológiával(*) ma is behatóan foglalkoznak. Észre sem vesszük, hogy életünket mennyire befolyásolja ez a fogalom. Az embert megértő és beszélő számítógép a sci-fi világából fokozatosan átkerült a hétköznapi életbe. Ma már természetes, hogy számítógéppel szerzünk információt szinte mindenről. Helyesírási ellenőrző programot futtatunk le, ha bizonytalanok vagyunk helyesírásunkban; internetes keresőt hasz–5–

beszédtechnológia: A beszédkutatás új irányzata, amely a 20. század utolsó harmadában indult fejlődésnek. A mesterséges intelligencián belül a beszéd alapú gyakorlati alkalmazások kifejlesztésével és létrehozásával foglalkozik.

nálva több nyelv- és beszédtechnológiai alkalmazást is mozgósítunk. Mobiltelefonunkon hangutasítással tárcsázunk számot, hallgatunk vissza üzeneteket. Ezek az alkalmazások láthatatlanul dolgoznak a háttérben, és jelentősen megkönnyítik életünket, munkánkat.

RR

A

A Mindentudás Egyetemén 2011. február 8-án Kornai András matematikus, nyelvész tartott előadást az ilyen alkalmazások elméleti alapjáról, működési mechanizmusáról, amely elvezet bennünket az információelmélettől a mai modern nyelvelméletekig. Előadásának címe: Szóból ért…? – Ember, gép, nyelvtechnológia. Megemlítette a magyar számítógépes nyelvészek szegedi konferenciáját, amelyen a szemantikus web kérdése is felmerült. (Szemantikus web – értő, értelmet tükröző webre van szükség, egy olyan rendszer készítésére, amely a bemenő szövegre képes válaszolni, reagálni tud az egyszerűbb kérdésekre, az emberi hangokra, a beszédre.) Mobilunkban már vannak hangutasítások, amivel megkezdődött a nyelvtechnológia bevonulása az életbe. Számítógépeink hatalmas méretű információmennyiséget képesek tárolni, sőt feldolgozni. A táblázatban azt láthatjátok, hogy mekkora területet foglal el egy-egy szöveghalmaz. A János vitézt még képes lehet valaki fejben tartani, ám a többi, itt feltüntetett szöveget, szöveg- és könyvtárakat már csak gép és technológiák segítségével vagyunk képesek tárolni. Így fonódik össze a matematika, informatika és a nyelvészet, amely napjainkban egy új tudománnyá kezd válni. (forrás: internet – Mindentudás Egyeteme)

TE

Google: a világ teljes könyvállománya Library of Congress: Országos Széchenyi Könyvtár: Biblia: Korán: János vitéz:

1 exabyte 50 terabyte 10 terabyte 2 terabyte 4,5 megabyte 750 kilobyte 60 kilobyte

FELADAT

1. ☺☺

Keressétek meg az interneten Kornai András előadását – Mindentudás Egyeteme! Szűrjétek ki a közel háromnegyed órás előadásból azokat az információkat, amelyeket érdekesnek tartotok, és számoljatok be róluk társaitoknak!

–6–

A hangtan területei A HANGKÉPZŐ SZERVEK

RR

A

Az emberi beszéd nem elszigetelt hangokból áll, hanem a beszélőszervek által létrehozott folyamat. A beszédhangok képzésében az alábbi – elsődlegesen légző vagy táplálkozási feladatot ellátó – szervek vesznek részt: a tüdő, a légcső, a gégefő a hangszalagokkal, a garatüreg a nyelvcsappal, a szájüreg a nyelvvel, a fogakkal, a szájpadlással és az ajkakkal, valamint bizonyos esetekben az orrüreg.

TE

Hangképző szerveink (A nyelv és a nyelvek című könyv ábrája)

A beszédhangok képzésekor a tüdőből a légcsövön át kiáramlik a levegő, amelyet a hangszalagokat vagy megrezegtetnek, vagy nem. A légoszlop, amelyik a magánhangzók esetében mindig rezeg, akadály nélkül távozik, és a gégefő, a garatüreg, a száj- vagy orrüreg eltérő nagyságától kapja meg jellemző tulajdonságait. Ezért a magánhangzókat nyíláshangoknak nevezik. A mássalhangzók esetében viszont a levegő különféle akadályokba ütközik, vagyis ezek (a h kivételével) akadályhangok. Általában összetapadó beszélőszerveket kell a levegőoszlopnak felpattantania, a beszélőszervek közötti résen kell áthaladnia, vagy az egymással majdnem összezáródó beszélőszervek által hirtelen kialakított vájatban kell súrlódnia. –7–

BESZÉDHANGOK KÉPZÉSE

FONÉMÁK

A

FONOLÓGIA

A hangtannak a nyelv és a beszéd elkülönítésének megfelelően két területe van. A beszédben hallható hangokkal foglalkozik a fonetika. A fonetika a hangok képzésének pontos mikéntjét, a beszédszervek felépítését, működését, a hanghullámoknak mint levegőrezgéseknek a tulajdonságait, a hallás szerveinek felépítését és működését vizsgálja. A fonológia csak azokkal a hangjelenségekkel foglalkozik, amelyek a nyelvben szerepet töltenek be. Azokkal tehát, amelyek alkalmasak a nyelvi jelek jelentésének megkülönböztetésére. Mit jelent mindez? Mondd ki a kámfor vagy a konfliktus szót! Azt tapasztalod, hogy mindkét szó esetében ugyanazt a hangot ejted az m és az n helyett, mert az f hatására nem tudod szabályosan képezni a felső fogsorod mögött az net, illetve a két ajkaddal az m hangot. A fonetikus ezt a szabályostól eltérő képzést is vizsgálja, a fonológus viszont nem. Ennek az az oka, hogy a kiejtésnek a jelentés elkülönítésében nincs szerepe. Mi csak azokkal a hangokkal foglalkozunk, amelyeknek jelentésmegkülönböztető szerepük van. Ezeket a fonológiában fonémáknak nevezik. A fonémák tehát a nyelv elemei, és a beszédben realizálódnak.

RR

FONETIKA

A magánhangzók rendszere

A NYELV VÍZSZINTES MOZGÁSA

A magánhangzók képzésekor a levegő megrezegteti a lágyan összetapadó hangszalagokat. Zönge keletkezik, és már így, rezgő mozgásban jut a levegő a garatba, majd a szájüregbe. A magánhangzók nyíláshangok, ami azt jelenti, hogy a kiáramló levegő a szájüregben nem ütközik akadályba. A hangszín módosulását a szájüreg nagyságának változtatásával érjük el. A nyelv és az ajak mozgása meghatározó a magánhangzók minőségének szempontjából. A nyelv mozgása kombinált mozgás. Ez azt jelenti, hogy elmozdulása egyszerre vízszintes és függőleges. A) A nyelv vízszintes mozgása a) Azokat a magánhangzókat, amelyeknek képzésekor a nyelv hegye az alsó fogsort éri, aminek következtében a nyelvhát a szájüreg elülső része felé közelít, elöl képzetteknek (hagyományosan magasaknak) nevezik. b) Azokat a magánhangzókat, amelyeknek képzésekor a nyelv hegye eltávolodik az alsó fogsorunktól, ezzel együtt a nyelvhát a szájpadlás hátulsó része felé közelít, hátul képzetteknek (hagyományosan mélynek) nevezzük.

TE

A MAGÁNHANGZÓK KÉPZÉSE

–8–

A nyelv vízszintes mozgását mutatja a táblázat: A nyelv vízszintes mozgása szerint

a nyelvhát a szájpadlás hátulsó része felé közelít hátul képzett, mély (á, a, o, ó, u, ú)

a nyelvhát a szájüreg elülső része felé közelít elöl képzett, magas (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű)

felső (i, í, ü, ű, u, ú)

középső (é, ö, ő, o, ó) alsó (e, a)

legalsó (á)

A NYELV FÜGGŐLEGES MOZGÁSA

Az állkapocs lejtése zárt

RR

A nyelv függőleges mozgása

A

B) A nyelv függőleges mozgása A nyelv függőleges mozgása szerint négy fokot különböztetünk meg: legalsó, alsó, középső és felső nyelvállást. Ez összefügg az állkapocs mozgásával is. E szerint a magánhangzó lehet legnyíltabb, nyílt, félig zárt és zárt. A nyelv függőleges mozgása és az állkapocs lejtése:

félig zárt nyílt

legnyíltabb

TE

Az ajak mozgása is meghatározó tényező a magánhangzók képzésekor. Az ajakműködés nyílása szerint megkülönböztetünk ajakkerekítéses és ajakréses hangokat:

AZ AJAK MOZGÁSA

Az ajakműködés nyílása szerint

Ajakkerekítéses (labiális) (a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű)

Ajakréses (illabiális) (á, e, é, í, í)

Az időtartam az artikuláció megkezdése és befejezése között eltelő idő. A magánhangzók időtartama nyelvi értékű különbség. Alkalmas arra, hogy két, egymással egyébként azonos szó jelentését megkülönböztesse (pl.: kor – kór, tör – tőr).

–9–

AZ IDŐTARTAM

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – a nyelvjárásokban vannak kettőshangzók (diftongusok). A diftongus két magánhangzó egy szótagos kapcsolatát jelenti. Többnyire csak az egyik teljes értékű hang, a másik félhangzó (simuló hang). Vannak olyan nyelvjárások, amelyekben záródó kettőshangzók találhatók (szekeir; mezeü; szárítou) és vannak olyanok, amelyekben nyitódókat ejtenek (sziép, uóra). – hosszú magánhangzóink a diftongusokból alakultak ki. – a magánhangzók magas és mély elnevezése metaforikus: a keletkező hangélményt, benyomást nevezzük meg. – a nyelvjárásokban élő, középső nyelvállásban képzett e hang („zárt e” = é) azért kapta a nevét, mert a köznyelvi e hanghoz képest zártabb a képzése.

Olvasd el A magánhangzók rendszere című leckét, és a táblázatok alapján ceruzával írd be a magánhangzókat a megfelelő helyre! MAGAS

2.

réses

TE

kerekítéses

RR

1.

A

FELADATOK

réses

MÉLY

kerekítéses zárt félig zárt nyílt legnyíltabb

Cseréld ki a kar szó magánhangzóját az elkészített ábra segítségével az utasításoknak megfelelően! (Mindig az eredeti szóra vonatkozik a változtatás!) a) Egy fokkal nyíltabb, ajakréses, hosszú, mély hangra! b) Két fokkal zártabb, ajakkerekítéses, hosszú, magas hangra! c) Egy fokkal zártabb, ajakréses, hosszú, magas hangra! d) Egy fokkal zártabb, ajakkerekítéses, rövid, magas hangra! e) Egy fokkal zártabb, ajakkerekítéses, rövid, mély hangra!

3. ☺☺

A 2. feladat alapján gyűjtsetek olyan szavakat, amelyek csak a magánhangzókban térnek el!

4. ☺☺

Versenyszerűen írjatok olyan szópárokat, amelyeknek jelentését a magánhangzó időtartama különíti el (pl.: irat – írat, kar – kár stb.). – 10 –

A mássalhangzók rendszere

helye ajak

ajak-fog fog fog-íny íny

gége

zöngétlen

rés zöngés

p

b

t

d

k

g

zönzöngét-len gés

zár-rés

oldalsó pergő

orr

zönzöngét-len gés

zöngés

zöngés

TE

módja zár

RR

A

A magyar nyelv mássalhangzóit aszerint csoportosítjuk, hogy mely szervpárok alkotnak akadályt a kiáramló levegő útjában, és ezt az akadályt hogyan szüntetjük meg. A keletkezett akadály helye szerint megkülönböztetünk ajakhangot (p, b), foghangot (t, d), szájpadláshangot. A szájpadláshangokon belül a hangtörvények megértéséhez célszerű elkülöníteni a fog-íny hangot (pl.: ty, gy) és az ínyhangot (k, g), valamint a gégehangot (h). Az akadály megszüntetésének módja alapján zárhangot (pl.: p, b), réshangot (pl.: s. zs), zárrés hangot (pl.: ty, gy), oldalsó (1), pergő (r) és orrhangot (pl. m, n) különböztetünk meg. Meghatározó jegy a hangszalagok működése is: rezegnek-e vagy nem a hang ejtésekor. Eszerint megkülönböztetünk kétvariációs hangokat. Ezek azonos helyen és módon képződnek, de ejthetjük őket hangszalagrezgés nélkül, azaz zöngétlenül és hangszalagrezgéssel, tehát zöngésen is (pl.: p – b, t – d, sz – z, s – zs, k – g stb.). Az egyvariációsoknak nincs ugyanolyan képzési mozzanattal kiejtett zöngés és zöngétlen variációjuk. Az egyvariációs zöngések a j, m, n, 1, r, ny, zöngétlen a h.

f

v

sz s

z zs j

c cs ty

dz dzs gy

zöngés

m l

r

n ny

h

FELADATOK

1. ☺☺

Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyeknek jelentését a zöngés – zöngétlen párok különítik el (pl.: seb – zseb, vét – véd stb.)! – 11 –

A KÉPZÉS HELYE

A KÉPZÉS MÓDJA A HANGSZALAGOK MŰKÖDÉSE

2.

Gyűjts olyan szavakat, amelyek hangteste egyetlen mássalhangzóban tér el egymástól! Állapítsd meg, milyen képzési mozzanatokban különbözik a két hang! Pl.: tér – dér – gyér – kér – fér – mér – vér – bér; t: foghang, zárhang, zöngétlen; d: foghang, zárhang, zöngés; gy: fog-íny hang, zár-rés hang, zöngés; k: ínyhang, zárhang, zöngétlen stb.

3. ☺☺

RR

A

A hangok helytelen képzése kommunikációs zavarhoz is vezethet. Írjatok a következő párbeszéd mintájára a hangképzés problémáiból adódó párbeszédeket! A nyuszika bemegy a boltba: – Kérek egy ecetet! – Nyuszika! Mi nem tartunk ecetet, ez festékbolt! – Mondom, ecetet kérek! – Nyuszika, én meg azt mondom, hogy ez festékbolt, ezért nem tarunk ecetet! – Jó, akkor mondom másképpen. Kérek egy pamacot.

A magánhangzótörvények

1. A hangrendtörvény (elsőségi harmónia): a magyar magánhangzók a nyelv vízszintes mozgása szerint harmonizálnak. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű szó vagy csak csupa magas (elöl képzett), vagy csak csupa mély (hátul képzett) hangot tartalmaz. Ma már a hangrendtörvény csak korlátozottan érvényesül, hiszen vannak nyelvünkben olyan szavak is, amelyek vegyesen tartalmaznak elülső és hátulsó hangokat is. Ezek a vegyes hangrendű szavak.

TE

A HANGRENDTÖRVÉNY

Magas hangrendű szavak

Mély hangrendű szavak

Vegyes hangrendű szavak

kövér

álom

kordé

bútor

kocsi

ember tükör kívül

kabát akar

bika

béka

Az összetett szavakra (pl.: narancslé, táncdalénekes) természetesen nem érvényes a hangrend törvénye. – 12 –

2. Az illeszkedés a hangrendtörvénnyel függ össze, azaz a magánhangzó-harmónia továbbterjedését jelenti. Ennek értelmében a toldalékok (képzők, jelek, ragok) harmonizálnak a szótő hangrendjével, vagyis illeszkednek hozzá. Ez nem vonatkozik az igekötőkre (bead, rámegy). a) A kétalakú toldalékok a magas-mély illeszkedésben vesznek részt. Mély hangrendű

Magas hangrendű

kabát + nak

emlék + nek

ház + ban

ember + ben

A

b) A háromalakú toldalékok közül az elülső nyelvállású (magas) toldalékok nemcsak hangrend, hanem ajakműködés szerint is illeszkednek: Magas ajakréses

Magas ajakkerekítéses

ház + hoz

kert + hez

öröm + höz

akar + tok

ver + des

emel + tek

TE

kap + dos

RR

Mély

A HANGREND SZERINTI ILLESZKEDÉS

AJAKMŰKÖDÉS SZERINTI ILLESZKEDÉS

lök + dös

köröz + tök

3. A hiátustörvény (a hangűr megszüntetése) akkor lép fel, ha két vagy több magánhangzó akár egy szón belül, akár két szó határán közvetlenül egymás mellé kerül. Az így keletkezett hangkapcsolatot a magyar beszélők kényelmetlennek érzik. A keletkezett úgynevezett hangűrt (hiátust) igyekszünk megszüntetni. Ennek módjai: a) Mássalhangzó-betoldás: a magánhangzók közé, főleg ha az egyik i vagy é, egy ejtéskönnyítő mássalhangzót toldunk. A köznyelvben ez a j. Írásban nem jelöljük. Csak a kiejtés simábbá tételét szolgálja: fijajim, teja, Beja stb. b) Magánhangzó-kivetés: a hangűr megszüntetésének gyakoribb módja. Ilyenkor a két magánhangzó közül az egyik – rendszerint az első – kiesik. Pl.: tinóorrú gomba > tinórú gomba; gazda uram > gazduram; hála Istennek > hál'istennek stb. Szó belsejében is történhet kivetés. Gyakran egymás mellett él a két magánhangzót tartalmazó és a hangkivetéses alak: miért – mért; leány – lány; reá – rá stb. – 13 –

AZ ILLESZKEDÉS

A HIÁTUSTÖRVÉNY

MÁSSALHANGZÓBETOLDÁS MAGÁNHANGZÓKIVETÉS

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

1.

2.

3.

TE

FELADATOK

RR

A

– a hangrend és az illeszkedés egy és ugyanazon hangtani kényszer megnyilvánulásai, de míg a hangrend kész állapot, addig az illeszkedés működés. – ajakkerekítéses elülső magánhangzó mély magánhangzóval csak a nyelvünkbe újabban bekerült szavakban fordul elő (manikűr, nüánsz, sofőr stb.). – vannak egyalakú (nem váltakozó) toldalékaink is, amelyek természetesen nem képesek a harmonizálásra. Ezek leginkább az i, í, ritkábban az é hangokat tartalmazzák. Pl.: hat + ig, fut + ni, szebb + ik, ház + i, marok + nyi, lány + é stb. Az egyalakú -kor toldalékunk a kora (pl. éjfél kora) szóból alakult ki. – vannak olyan fonémák, amelyek megakadályozzák a harmónia terjedését, s vannak olyanok, amelyek átengedik. Az é hang általában átengedi a harmóniát a mély hangrendű szavakban, így az illeszkedés az é előtt álló mély magánhangzóhoz történik. Pl.: Andrásnénak, Gáboréval stb. – valamikor a magyar nyelvben volt egy hátul képzett, tehát mély i hang is. Ez kihalt nyelvünkből, de a toldalékok megmaradtak mélynek. Ezért nincs pl. a zsírban, kínból stb. szavakban illeszkedés.

Készíts a füzetedbe táblázatot a következő fejléccel, és gyűjts mindegyik oszlopba hat-hat példát! Magas hangrendű szó

Mély hangrendű szó

Vegyes hangrendű szó

Írd le a füzetedbe a következő feladatot úgy, hogy a hiányzó magánhangzók pótlásával magas, mély és vegyes hangrendű szavakat kapj!

p.r.l ny . l . s s.r.s k . cs . . r . ny r.g.

p.r.l ny . l . s s.r.s k . cs . . r . ny r.g.

– 14 –

p.r.l ny . l . s s.r.s k . cs . . r . ny r.g.

Állapítsd meg a példák alapján, hogyan érvényesül a vegyes hangrendű szavak esetében az illeszkedés törvénye! Mikor kap mély, mikor magas toldalékot a vegyes hangrendű szó? Mikor tapasztalható ingadozás?

4.

a) dióval, békához, létráról, kiáltotok b) kocsiban, Gabitól, moziban c) kordénak, fotelben / fotelban; hotelben / hotelban d) manikűröz, sofőrhöz

Gyűjts olyan szavakat, amelyekben a hiátustörvény érvényesül! A szóhatárokra is gondolj!

A

Ha szereted a kihívásokat... Vizsgáld meg az általad tanult idegen nyelv(ek) magánhangzóit! Milyen eltéréseket fedezel fel képzésükben az anyanyelvedhez viszonyítva? Érvényesül-e benne (bennük) valamelyik magánhangzótörvény?

RR

A mássalhangzótörvények

TE

Láthattuk, hogy a magánhangzók kapcsolódási rendje az egész szó hangtestével összefüggött, azaz a harmónia jellemezte. A mássalhangzók kapcsolódására a harmónia nem jellemző. Azért, hogy könnyebb legyen az egymás mellé kerülő mássalhangzók képzése, azok jelentősen hatnak egymásra . A hatás eredményeképpen vagy csak az egyik hang, vagy mindkettő módosul is.

A részleges hasonulás

Részleges hasonulás esetében: egy mássalhangzó a rá következő mássalhangzó hatására egy képzőmozzanatban alkalmazkodik a megelőző hanghoz. Két fajtája van: 1) Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Zöngés és zöngétlen hang találkozása

g + s:

öregség [örekség]

s+d

g+f

olvasd [olvazsd]

gy + t

megfagytak [mekfatytak] – 15 –

RÉSZLEGES HASONULÁS

ZÖNGÉSSÉG SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS

A

RR

2) A képzés helye szerinti részleges hasonulás esetében a kapcsolat első tagjának képzéshelye eltolódik: n + ajakhang (p, b, m) n+p n+b n+m

TE

A KÉPZÉS HELYE SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS

Mindig a kapcsolat első hangjának párja áll elő a hasonuláskor. Csak a zöngés–zöngétlen párok képesek a hasonulásra. A j, 1, r, m, n, ny nem vesz részt a zöngésség szerinti hasonulásban: rakja, hátra, ajtó. A zöngétlen h zöngésedni természetesen nem tud, zöngétleníteni viszont igen: adhat [athat;] rozshoz [roshoz]. A v hang a köznyelvben csak zöngétlenedni tud, zöngésíteni nem: tévhit [téfhit] hatvan – *hadvan (A hadvan csak nyelvjárási szinten élő alak.) Előfordul, hogy egy hangsoron belül egy zöngés–zöngétlen pár kerül egymás mellé: népbetegség; védte; százszor stb. Ilyenkor az első magánhangzó azonossá válik a hasonító mássalhangzóval, de ekkor is csak részleges hasonulásról beszélünk. Ennek az az oka, hogy csak egy képzőmozzanatban változott meg a hang. A zöngésség szerinti részleges hasonulás szóhatárokon is érvényesül: Hozd fel! [hoszt fel!]

kénpor [kémpor] különb [külömb] hasonmás [hasommás]

A hasonmás esetében hosszú m-et ejtünk, de csak egyetlen képzőmozzanatban történt változás. Ezért az n és az m találkozásakor is részleges hasonulásról beszélünk. A képzés helye szerinti részleges hasonulás szóhatárokon is érvényesül: jön más [jömmás]. n + fog-íny (ty, gy, ny) n + ty n + gy n + ny

konty [konyty] hangya [hanygya] nagyon nyikorog [nagyonynyikorog]

Az n + ny is csak részlegesen hasonul. Amint a példa mutatja, ez a törvény is érvényesül a szavak határán is. – 16 –

FELADATOK

1.

Milyen mássalhangzótörvények érvényesülnek a következő szavakban?

képzel, tépdesd, szénmedence, engedtek, rejtőzködhet, napból, közte, mosd, tanmese, színnyomatba, lökdös, hagyta, mosdó, hasonmásból

2. ☺☺

Versenyszerűen gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben zöngésség szerinti vagy képzés helye szerinti részleges hasonulás található! Ha egy szóban több is van, természetesen növeli a szerzett pontok számát. Érdemes tehát a mássalhangzóra végződő szavakat a lehetőségek szerint toldalékolnotok.

A

A teljes hasonulás

RR

A teljes hasonulás esetében valamelyik mássalhangzó egy szomszédos másik mássalhangzóhoz több képzőmozzanat tekintetében alkalmazkodik, és ennek következtében teljesen azonossá válik vele, vagyis az egyik hang hosszú változata jön létre. 1. Az írásban jelöletlen teljes hasonulások: sz + s

l + -ról,-ről l + -ra,-re l+j gy+ j

ny + j ty + j

község [kösség]

TE

z+s

egészség [egésség]

balról [barról] falra [farra] alja [ajja] éljen [éjjen]

nagyja [naggya] hagyja [haggya] anyja hunyja [hunnya] bátyja [báttya]

– 17 –

A TELJES HASONULÁS

JELÖLETLEN TELJES HASONULÁS

JELÖLT TELJES HASONULÁS

2. Az írásban jelölt teljes hasonulások: mássalhangzó + -val, -vel; -vá, -vé

naggyal, naggyá különbbel, különbbé

s, sz, z, dz végű ige + j cs + j

eljátssza, játssza el! idevonzza, vonzza ide! eddzük, eddzétek! öccse

az, ez mutató névmás + mássalhangzóval kezdődő toldalék

A

Az az, ez mutató névmásnál -val, -vel és a -vá, -vé toldalékok esetén a rag mássalhangzója hasonul: azzal, ezzel, azzá, ezzé. Az s, sz, z, dz végű igékhez tartozik tulajdonképpen a st és az szt végű igék felszólító módja is – ezekről még egy törvénynél lesz szó: Halassza el! Fesse ki! Ezeknek az igéknek két tővariációjuk van. Az egyik a határozott ragozásé, a másik a felszólító módé. A kijelentő mód tárgyas alakjaiban a teljes hasonulás nem történik meg, hanem a később tárgyalandó összeolvadás érvényesül: festjük, halasztjuk.

RR

HELYESÍRÁS

attól, akkora, abbeli, afféle, ahhoz; ehhez

TE

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

– a gy + cs hangok találkozásakor két megoldást is választhatunk. Például a hegycsúcs szót az igényesebb köznyelvben zöngésség szerinti részleges hasonulással oldjuk meg: hetycsúcs, de az igénytelenebb köznyelvben találkozhatunk a heccsúcs kiejtéssel is. Ez utóbbi esetben a cs hang teljesen magához hasonítja a gy hangot. – a t + c találkozásakor az igénytelenebb ejtés hosszú, például: átcipel [áccipel]. – nyelvjárásokban előfordul az az, ez mutató névmás avval, evvel alakja.

AZ ÖSSZEOLVADÁS

Az összeolvadás

Összeolvadáskor a két szomszédos, különnemű mássalhangzó ellentétét sokszor úgy oldjuk fel, hogy egy új, harmadik mássalhangzót ejtünk a mássalhangzókapcsolat helyett. Az új hang az alkotó hangok képzési sajátosságait egyesíti magában. Például egy zárhang (t vagy d) és egy réshang (j) zár-rés hanggá (ty, gy) olvad össze. Az összeolvadás eredménye mindig hosszú hang. Az összeolvadás írásban jelöletlen, tehát a szóe– 18 –

lemző írásmódot kell alkalmaznunk! Összetett szavak határán az összeolvadás nem érvényesül. Pl.: hadjárat, látszerész stb. Az összeolvadás lehetséges esetei a következők: t+j

botja [bottya]

d+j

vádjuk [vággyuk]

t + sz

tanítsz [tanícc]

n+j

kínja [kínnya]

d + sz

másodszor [másoccor]

t+s

barátság [baráccság]

gy + s

vadság [vaccság]

A

d+s

egyszer [eccer]

nagyság [naccság]

RR

gy + sz

A T VÉGŰ IGÉK

TE

A t végű igék felszólító módjánál két típus van: a) A t hangot rövid magánhangzó előzi meg. Ebben az esetben az összeolvadást jelöljük. Pl.: arat + j + on → arasson!, nyit + j → nyiss! Idetartozik két hosszú magánhangzót tartalmazó szó is, a lát és a bocsát: lásson!, bocsásson! b) A t hangot mássalhangzó vagy hosszú magánhangzó előzi meg. Ekkor a történeti fejlődés eredménye írásban ts, kiejtésben ccs hang: félt + j + e + tek → féltsetek!; márt + j → márts!

További mássalhangzótörvények

1. A mássalhangzó-rövidülés A hosszú mássalhangzók megrövidülnek a kiejtésben akkor, ha előttük vagy utánuk újabb mássalhangzó áll. Pl.: varrta [varta] álltam [áltam], parttalan [partalan]. 2. A mássalhangzó-kiesés A kiesés az a mássalhangzó-változás, ahol három különböző mássalhangzó találkozásakor a középső – rendszerint t, d – kiesik: mondtam → [montam]. Vigyázz! Mindig nézd meg, hogy a kiesés után milyen hangok találkoznak, mert újabb hangtörvény léphet fel! Például a mindnyájan szóban a d kiesése után találkozik az n és az ny, minek következtében egy képzés helye szerinti részleges hasonulás – 19 –

A MÁSSALHANGZÓRÖVIDÜLÉS A MÁSSALHANGZÓKIESÉS

A

RR

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – a rövidülés törvénye az összeolvadás eredményeképpen létrejövő hosszú mássalhangzóra is érvényes, ha mássalhangzó előzi meg vagy követi. Például a bontsa ki! szóban a t és az s hosszú cs-vé olvadna össze. A ts hangkapcsolat előtt azonban n, azaz egy harmadik mássalhangzó áll, ezért a kiejtés: [boncsa ki!] – amennyiben egy szóban három mássalhangzó találkozik, több hangtörvény is érvényesülhet egymás után. Pl.: kibontja: 1. a tj összeolvad hosszú ty-vé: [kibonttya] 2. a hosszú ty az előtte álló mássalhangzó hatására megrövidül: [kibontya] 3. az összeolvadt hang (ty) az előtte álló n hangot a képzés helye szerint részlegesen magához hasonítja: [kibonytya]. a gy + sz, d + s, gy + cs és a gy + s kapcsolatok esetében az igényes köznyelvben nem összeolvadás, hanem zöngésség szerinti részleges hasonulás érvényesül. Pl.: nagyszerű → [natyszerű]; hegység → [hetység] stb.

TE

A MÁSSALHANGZÓK NYÚLÁSA

is történik: mindnyájan → [minnyájan] → [minynyájan]. A kiesést az igénytelen köznyelvben összetett szavak határán is érvényesítik, pl.: viszontlátásra → [viszonlátásra]. Az st, szt végű igék esetében is kiesik a középső (t) hang a felszólító módban, minek következtében s és sz tövűekké válnak, és jelölt teljes hasonulás történik: festje ki! → fesje ki! → fesse ki!; halasztja el! → halaszja el! → halassza el! Az -nt végű igék esetében a -gat, -get képző előtt a kiesést hagyomány szerint írásban is jelöljük, pl.: bólingat, kacsingat. 3. A mássalhangzók nyúlása Sok gondot okoz a nő, fő, sző, lő, ró, nyű igék helyesírása a kijelentő mód, jelen idő, többes szám második személyében, illetve a felszólító módban. Két magánhangzó között kiejtésben megnyújtjuk a rövid mássalhangzót, de ez a nyúlás írásban jelöletlen: nőtök, szőtök, lőtök, rótok; kinőjed, szőjed, lőjetek, nyűjük stb. Írásban is jelöljük a nyúlást ugyanezeknél az igéknél, valamint a tesz, vesz, lesz, visz, hisz esetében a tárgyas ragozású felszólító mód egyes szám második személy rövid alakjában: lődd, sződd, tedd, vidd stb. A hisz ige felszólító módjában írásban is jelöljük a nyúlást: higgyed! higgy! higgyünk! stb.

FELADATOK

1. ☺☺

A hasonulások táblázatai alapján gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben – 20 –

teljes hasonulás érvényesül! Mindegyikre írjatok legalább 5 példát! Írjátok külön oszlopba a jelölteket és a jelöletleneket! (Segítségetekre lehet a Magyar értelmező kéziszótár.)

Jelölt teljes hasonulás

Jelöletlen teljes hasonulás

2. ☺☺

4.

A

Milyen mássalhangzótörvényeket találsz a következő szavakban? A táblázatokat már nem használhatod!

beljebb, bolonddá, küldjétek, mossa, falra, apátsághoz, nagycsoportos, átcammog, okítson, házsor, készséggel, eddzetek!, fessetek, jegycsalás, félre, abbeli, bántja, bátyja, hányja, ahhoz, elrútítja, szőjetek

RR

3.

Az összeolvadás táblázatának segítségével versenyszerűen gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben az összeolvadás törvénye érvényesül! Minden lehetséges eset szerepeljen!

Milyen magánhangzótörvényeket találsz a következő szavakban?

TE

felületének; esetben; anyagokkal; csapódhat

Ha szereted a kihívásokat... 1. Milyen mássalhangzótörvények érvényesülnek a rontjátok, gyöngytyúkkal, gyöngyházfény, gondjukból, hallatsszon szavakban? 2. Milyen variációk vannak a hegycsúcs, hegység, gyógyszer szavak ejtésekor? Nevezd meg a törvények nevét! 3. Vizsgáld meg az általad tanult idegen nyelvben, hogy milyen eltérések vannak anyanyelvedhez viszonyítva a mássalhangzók képzésének terén! Érvényesül-e az idegen nyelvben valamilyen mássalhangzótörvény?

A magyar ábécé

Minden nyelvnek megvan a saját ábécéje, amelyen az adott nép teljes betűkészletét értjük. Már tunultátok, hohy a magyar ábécé 40 latin betűből áll, amelyek a következők: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs – 21 –

BETÜK

HANGOK

Létezik a 44 betűs magyar ábécé is, amit más néven kiterjesztett ábécének nevezünk. Ebben helyet kaptak még a q, w, x és y betűk is. Ezeket azért vesszük külön, mert legfőképpen csak a nevekben és az idegen szavakban szerepelnek. Sokan használják tévesen a betű kifejezést. A betűt ugyanis csak leírni tudjuk, míg ejteni a hangot lehet. Tehát a hangokat írásban betűvel jelöljük. A szónak van hangalakja és jelentése. A szó hangalakját hangokra bonthatjuk. Formailag a beszédhangoknak van jelentéskülönítő szerepük. Általában minden hang jelölésére külön betűt használunk. A betűket 1, 2, 3 írásjeggyel jelölhetjük. A beszédhangokat két nagy csoportra osztjuk: magánhangzókra és mássalhangzókra. Az alábbi táblázatban áttekinthetjük a közöttük felfedezhető eltéréseket: mássalhangzók

A szótagban magánhangzókhoz társulnak.

RR

magánhangzók

A

KITERJESZTETT ÁBÉCÉ

Szótagalkotó erejük van. Tiszta zöngehangok.

Vagy tiszta zörejhangok, vagy a zörejhez zönge is társul.

TE

Akadályhangok – képzésükkor Nyíláshangok – képzésükkor nyíakadály képződik a gégefőben lás keletkezik a szájüregben. vagy a szájüregben.

A NYELV HANGZÁSA

A hosszú magánhangzókat ejtsük ki hosszan (pl.: hús, színész, kitűnő, jóízű), a rövideket pedig ne nyújtsuk (pl.: kőrut, hídeg, kővetkező)! Ezek megcserélésén alapuló helytelen beszédstílus egyre jobban terjed. Eleinte egyfajta különcködésnek számított, ma pedig már sokan szinte természetesnek veszik, és ejtik helytelenül például a következő szavakat: husos bolt, huskészítmény, jóizű sütemény stb. Sokszor mondjuk egy nyelvre, hogy az lágy, a másik pedig kemény hangzású. A magyar a lágy hangzású nyelvek közé tartozik. Ez azzal magyarázható, hogy minden 100 hangból 41 magánhangzó, az 59 mássalhangzóból pedig minden negyedik zöngétlen. A mi nyelvünkben a lágy hangzást tehát a magánhangzók és a mássalhangzók arányos váltakozása okozza. Viszont a cseh vagy a német nyelv számunkra keménynek tűnik, mivel ezekben a nyelvekben ez az arány másként oszlik meg. (Ezzel részletesebben majd A hangok stilisztikája című fejezetben foglalkozunk.) – 22 –

Az ábécé betűinek sorrendje szerint a szavakat betűrendbe sorolhatjuk. Ha a kezdőbetű különböző, a szavakat az első betűk ábécébeli helye szerint soroljuk betűrendbe. Ha azonos betűvel kezdődnek, akkor a sorrendet az azonos betűt követő nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg. A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűket egyenlő értékűnek vesszük, nem teszünk közöttük különbséget.

BETŰREND

A szótag

RR

A

Ha a szavakat kisebb egységekre próbáljuk osztani, nem közvetlenül a hangokhoz jutunk. A szónál kisebb, de általában több hangból álló egységeket, úgynevezett szótagokat kapunk. A szeretet szó hangteste például sz + e + r + e + t + e + t, de tagolható így is: sze + re + tet. A dal vagy a stráf szóalak viszont közvetlenül hangokra bontható fel, szótagokra már nem. A szótagnak mint a szó és a hang között álló egységnek azokéhoz hasonló nyelvi funkciója nincs. A szótag nem önálló alkotóelem, mint a hang, s nem is jelentést hordozó egység, mint a szó vagy a toldalékmorfémák. A magyar nyelvben a szótaghatáron alapulnak az elválasztás szabályai. A hangok szótagalkotó ereje

TE

A magánhangzók szótagalkotó ereje azt jelenti, hogy önmagukban, mássalhangzó nélkül is alkothatnak szótagot (pl.: ő, a-u-tó). A mássalhangzók esetében viszont félreértésre utalhat a megnevezés, amelyből tévesen arra következtethetünk, hogy a mássalhangzókat nem lehetne külön kiejteni. Ez nem így van. Hiszen a mássalhangzókat is ki lehet ejteni külön-külön, csak az egyiket könnyebben, a másikat nehezebben (pl.: az s hangot könnyebb kiejteni, mint a p vagy t hangot). A mássalhangzók nemcsak magánhangzókkal együtt képesek jelentést hordozó egységet alkotni. Például: pszt – csendre utasítás, hm – töprengés, brrr – fázás kifejezésére alkalmas, vagy felsorolás között a s pl.: én s te. Ezeket azonban nem vesszük teljes értékű szótagoknak. Ismételjük át a szótagolásra vonatkozó szabályokat: • ahány magánhangzó, annyi szótag (pl: is-ko-la) • ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van, csak az utolsó kerül a következő sorba (pl: Ist-ván, lajst-rom) • összetett szavakat az összetétel határán választunk el (pl: dél-u-tán) • toldalékolt szavaknál nem a szótőnél szótagolunk (pl: ker-tig, fé-lig) • idegen írásmódnál a kiejtett magánhangzó dönt pl: Shakes-peare [sekszpír], Baude-laire [bód-lér], Ver-laine [ver-lén], Rous-seau [rusz-szó], Bordeaux [bor-dó] – 23 –

A MAGÁNHANGZÓK SZÓTAGALKOTÓ EREJE

A szupraszegmentális nyelvi eszközök

Ezeknek az eszközöknek a felhasználását három tényező befolyásolja: • a beszélő személyisége és persze a hangképző szerveinek adottsága, • a szövegfajták különbözősége, • a beszéd témája és a beszédhelyzet.

A

ÉLŐSZÓ ZENEI KIFEJEZŐESZKÖZEI

Ezt az idegen fogalmat sokféle néven emlegetik a nyelvtudományban. Elterjedt a prozódia megnevezés is, de felmerülnek a mondat- vagy szövegfonetikai eszközök, valamint a beszéd zenei elemei, az intonáció stb. elnevezések is, vagy egyszerűen csak a hangos beszéd sajátosságai. A beszédben a gondolataink és az érzelmeink kifejezését egy sajátos jelrendszer segíti, amit hangzásformának nevezhetünk. Ezek az élőszó ún. zenei kifejezőeszközei. Ide tartoznak a: hangsúlyozás, hanglejtés, hangfekvés, hangszínezet, a beszédszünetek, beszédtempó, valamint a hangerő.

SZAKASZ SZAKASZÉS MONDATHANGSÚLY

1. hangsúlyozás A hangsúlyozás a beszédben a hangsúlyos és a hangsúlytalan részek váltakozása. A magyar nyelvben mindig a szavak első szótagja a hangsúlyos. A hangsúly azt jelenti, hogy erre az első szótagra nagyobb nyomaték, erőtöbblet kerül, mint az utána következő szótagokra. Szakasznak nevezzük azt a részt, amely a szóban az első hangsúlytól az utána jövő hangsúlyig tart. Ezt a beszédszakaszt a hangsúlyozás alapegységének tartjuk. Kétféle hangsúlyt különböztetünk meg: szakasz- és mondathangsúlyt. Szakaszhangsúly a szavak első szótagjára esik, a mondathangsúly pedig a mondat elején álló szó első szótagjára. Ha a mondat névelővel kezdődik, akkor nem a névelő, hanem az utána álló szón lesz a mondathangsúly, mivel a névelők általában nem hangsúlyosak. Továbbá még nem hangsúlyosak a kötőszók, névutók, a határozószók és a vonatkozó névmások. Ez utóbbiak már csak azért sem hangsúlyosak, mivel az összetett mondatokban kötőszóként szerepelnek az összetétel határán. Viszont hangsúlyosak a mutató és a kérdő névmások, illetve még a tagadó- és tiltószók. A hangsúlyozás azonban nem igazodik mereven a szabályokhoz. Mindig a mondanivaló határozza meg, hogy hol lesz a mondatban a hangsúly. A legfontosabb szó lesz hangsúlyos, mivel ezzel is kiemeljük a lényeget.

TE

HANGSÚLYOZÁS

RR

Az élőszó zenei eszközei egyszerre fejtik ki hatásukat a beszédben:

– 24 –

2. hanglejtés, intonáció A hanglejtés valójában a beszéd dallamaként is felfogható. Három hangmagasság (magas, középső, mély) közötti mozgás adja a hanglejtést. A hanglejtés szoros kapcsolatban áll a hangsúllyal. A hanglejtés alapegysége szintén a szakasz. A leggyakoribb hanglejtésformák a következők:

• ereszkedő – itt a hanglejtés lassan esik lefelé. Mondataink jelentős része ilyen. Nemcsak a kijelentő, hanem még a kérdő mondatok is, amelyek kérdőszóval kezdődnek. Például: Elmegyek holnap úszni. Mikor lesz már végre jó idő? Jelölése:

A

• eső – a hanglejtés hirtelen csökken: Jelölése:

RR

• emelkedő – a hanglejtés elég ritka fajtája, amikor a mondat végén még mindig emelkedik a hang. Többnyire befejezetlen, felhívó mondatok ilyenek. Jelölése:

• szökő – rövid ún. felcsattanó mondatok.

TE

Jelölése:

• lebegő – szintén rövid, felszólító mondatokra jellemző. Például a vonat indulására figyelmeztető kalauztól lehetett ilyet hallani: Beszállás! Jelölése: ____ • emelkedő-eső – olyan kérdő mondatoknál használjuk, amelyek nem kérdőszóval kezdődnek. Pl.: Eljössz holnap hozzánk? Itt csupán a mondat utolsó szavának legutolsó szótagja lesz eső hanglejtésű. Jelölése:

• eső-ereszkedő – a hirtelen „lezuhanó” hanglejtés lassú ereszkedéssel fejeződik be. Jelölése:

– 25 –

HANGLEJTÉS, INTONÁCIÓ

HANGFEKVÉS

3. hangfekvés A hangfekvés két fajtáját ismerjük. Lehet magas, illetve mély. Ez valójában a változó hangmagasságot jelenti.

4. hangszínezet A hangszínezet az egyéntől függ, főleg a hangképző szerveinek adottságától. Azonban a hangszínezet formálható is. Ezért a hangszínváltozatok többnyire magát az embert is jellemzik. Ugyanis az ember képes elfátyolozni, lágyítani, keményíteni a hangját. Továbbá rekedtessé, érdessé is tudja tenni. Rossz szokásból is alakulhatnak hangszínek. Ha egy kisgyerek megszokta, hogy akkor éri el célját a környezetében, ha vékony, „csipogó” hangon könyörög, akkor később erről nagyon nehéz lesz leszoknia. Léteznek kimondottan idegesítő hangszínek, mint például a „nyöszörgő”, a nyafogó, a dörgedelmes, tehát olyanok, amelyeket az ember kialakított magának. Más az, ha ez a hangképző szervek adottságából ered. Azonban az utóbb felsoroltak közül egyik sem az. (Érdemes megfigyelni néhány televíziós bemondó, hírolvasó hangját.)

5. beszédszünet A szünet szintén fontos eleme beszédünknek. Rengeteg információt lehet közölni egy jól elhelyezett szünettel, vagy annak hosszával. Az ún. hatásszünet a szónoki beszéd egyik legfontosabb tényezője. A szünettel valójában tagoljuk a szöveget. Írásban jól látható, mert csak kihagyunk egy sorközt, teszünk három pontot, és jól érzékelhető a hatás. A beszédben ugyanezt a hatást a szünet terjedelmével tudjuk érzékeltetni. A szünet főbb szerepei a következők: – jelzi a szókapcsolatok, szószerkezetek, mondatok határát, a felsorolás tagjainak elkülönítését, – jelzi a bekezdések, az összetartozó gondolatok határát, – elkülöníti a hangsúlyosabb részeket, – szünetpárral lehet közrefogni közbevetést, a módosító- és indulatszót, valamint a megszólítást.

TE

BESZÉDSZÜNET

RR

A

HANGSZÍNEZET

A magyar nyelvben az ereszkedő hanglejtés a meghatározó.

A szünetnek figyelemfelkeltő szerepe is van. Például egy zajos teremben a szólni emelkedő csendben, szó nélkül várja meg, amíg a zaj elül, s utána folytatja mondandóját. Szünettel érzékeltetheti a szónok, ha egy lényeges dologra kívánja felhívni a hallgatók figyelmét. – 26 –

Tehát a lényeges gondolat előtt ún. hatásszünetet tart. A szünettel viszont nem árt óvatosan bánni, mivel a túl hosszúra nyújtott és gyakori szünetek untathatják, sőt idegesíthetik a hallgatókat.

6. beszédtempó A beszédtempó a beszéd sebességét jelenti. Anyanyelvünkre a közepes beszédtempó jellemző. Természetesen a beszédtempó függ a témától, a szövegtípustól, a beszédhelyzettől és még a beszélő hangulatától is. A leggyakoribb beszédhibák közé tartozik a gyors beszéd. Az ún. hadarás különféle lelki bajokra, többnyire szorongásra, feszültségre vezethető vissza. Szinte az összes beszédhiba gyógyítható. Kivéve azokat, amelyek a hangképző szervek adottságai miatt keletkeztek. Ilyen például a pöszeség, raccsolás.

7. hangerő

FELADATOK

TE

RR

A

A hangerő a beszéd hangossági fokát jelenti. Ennek is több szintje létezik. Hacsak nincs gond az illető hallásával, akkor a nem megfelelő hangerő szintén rossz szokásból ered. A túl hangosan beszélő többnyire attól tart, hogy nem figyelnek rá eléggé. A nagyon halkan, szinte suttogva beszélő zárkózott, félénk típus. Ebből látszik, hogy a hangerő is jellemzi az embert. Még szakmára is lehet következtetni a hangerőből, ugyanis a tanárok többsége mindig hangosabban beszél a kelleténél. Viszont az is tény, hogy az idő múlásával a korosabb tanároknál észlelni bizonyos hangszín- és hangerőváltozást, amiről nem tehetnek, mivel hangszalagjaik az évek során szó szerint elkopnak.

Párválasztás: körültekintően, mintha autót vennél (részlet) Az életre szóló partner kiválasztásához nem elég az ellenállhatatlan testi és érzelmi vonzódás. Sajnos a szerelem önmagában még semmiféle használható támpontot nem ad arra nézve, hogy milyen lesz a kapcsolatunk az ötödik vagy a huszonötödik évben. Milyen tulajdonságokat keresünk, legalábbis tudatosan, a leendő partnerben? Mindkét nem képviselői egyetértenek abban, hogy a három legfontosabb tulajdonság: a kölcsönös vonzódás, a megbízható jellem és az érzelmi stabilitás. A férfiak számára azonban fontosabb a nő külseje, mint fordítva. A nők viszont az anyagi helyzetet és az ambíciókat értékelik többre a partnernél. (forrás: www. tanulasmodszertan.hu ) – 27 –

BESZÉDTEMPÓ BESZÉDHIBÁK

HANGERŐ

1. ☺☺

Először csendben olvassátok el a fenti szöveget, majd egyezzetek meg az osztályban/csoportban, hogy mindenki más-más hangsúllyal fogja hangosan felolvasni.

2. ☺☺

Állapítsátok meg, hogy miben változott a szöveg közlendője a különféle hangsúlyozás következtében!

3. ☺☺

Értelmezzétek újra a fenti szöveget azzal, hogy váltakoztatjátok az egyes felolvasott részek tempóját, hangerejét, valamint változtassatok az egyes részek közti beszédszünet tartamán is!

4. ☺☺

Összegezzétek, hogy miben változhat a szöveg értelme, ha változnak a szövegfonetikai eszközök!

5. ☺☺

TE

RR

A

Válaszoljatok az alábbi kérdésekre: a) Véleményed szerint mi nem sorolható az élőszó zenei kifejezőeszközei közé? A) a beszélő személyisége B) a beszélő hangulata C) a beszéd témája D) a beszédhelyzet b) Mely szavak lesznek hangsúlytalanok az alábbiak közül? A) tagadószók B) kérdő névmások C) mutató névmások D) vonatkozó névmások c) Mit nevezünk szakaszhangsúlynak? A) a szó első szótagjára eső nyomatékot B) a sor elején álló első szótag nyomatékát C) a mondat első szótagjára eső nyomatékot D) az összetett mondatok határán álló nyomatékot d) Az élőszó zenei eszközei közül melyikre illik az alábbi meghatározás? Ez a bizonyos élőszóra jellemző zenei eszköz nagyban függ az egyéntől, főleg a hangképző szervek adottságától. Azonban formálható is, ami sokat elárul az egyén jelleméről. A) hangterjedelem B) hangsúlyozás C) hangszínezet D) hanglejtés e) Milyen hanglejtés jellemző a magyar nyelvre?

– 28 –

A beszédhangok expresszivitása

TE

RR

A

A beszédhangok expresszivitása azt jelenti, hogy a beszédhangok bizonyos hangzással, érzelmi telítettséggel rendelkeznek. Ez természetesen nem a külön álló hangokra vonatkozik. Ezt csak akkor érzékeljük, amikor szavaink mondatokká, szöveggé állnak össze. Az emberi beszéd valamilyen formában közvetlenül hat ránk. Egy kellemes hangszínezet még a mondanivalót is elfogadhatóbbá teszi, mint egy visszataszító rikácsoló, kiabáló hang. Egy szónoknak nyert ügye van, ha szép és gazdag a hangjának a színezete. A hangok kifejező értékével a hangstilisztika keretén belül foglalkozik a nyelvtudomány. Ez határos mind az irodalomtudománnyal, mind a lélektannal. Az ember hangjának színezete, erőteljessége, a beszédstílusa rengeteget elárul lelkivilágáról. Mikszáth Kálmán 1892-ben írt Országgyűlési karcolataiban a szólásra emelkedett honatyák hangját is jellemezte. Számtalan típust feljegyzett: a nyöszörgő, remegő, halk, elfátyolozott, reszelős, éneklő, kenetteljes hangoktól a csengő, dallamos, lágy, az egész termet átható öblös hangokig sokfélét. Valószínűleg a hajdani képviselők jelleme is benne volt előadásmódjukban, amely szónoki beszédük tartalmát is bizonyára tükrözte. Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy nemcsak a hangszínezet, hanem már a hanglejtés is elszürkül. Elég meghallgatni néhány televíziós riporter beszámolóját, akik közül sokan ugyanolyan hangon számolnak be a katasztrófákról, mint a hétköznapi eseményekről. Hogy régen színesebb lehetett az emberek hanghordozása, azt bizonyítják a különböző nyelvjárási hanglejtésformák. A régi szónokok még a prózaritmusra is ügyeltek. Úgy gondolták, hogy egy közlés első szavának egy- vagy kétszótagosnak kell lennie, s az utána következők fokozatosan hosszabbodhatnak. Egy mai szónoknak is ügyelnie kell arra, miként hangzik szövege, ha azt élőszóban kívánja előadni. Leírva teljesen másként hat egy szöveg, mint előadva. Írásban nem számít, ha az egymás után következő szavakban összetorlódik néhány egyformán képzett mássalhangzó, de az előadás során sokszor belebonyolódhat a szónok nyelve. (Ezt az utolsó tagmondatot sem lehet könnyen kimondani egy hosszú előadás vége felé. Példaként olvassuk fel párszor hangosan: „…az előadás során sokszor belebonyolódhat…”) A lehelet szavunkban nem véletlenül szerepel a h hang. A nyelvi jelek konvencionálisak, örököltük alakjukat, jelentésüket. Szavaink egy részét viszont úgy hozhatták létre, hogy a szavak hangalakja legalább részben tükrözze azok jelentését. Ez leginkább a hangutánzó és a hangulatfestő szavainkban érzékelhető, de számtalan szavunk létezik, – 29 –

HANGSTILISZTIKA

A

RR

TE

HANGSZIMBOLIKA

amelyekben a magán- vagy mássalhangzók kissé utalnak a szó értelmére. Például a rág szavunkban a r pergő hang sugall egyfajta súrlódást, amely a rágásra utalhat, a g hang sem tartozik a leglágyabb mássalhangzóink közé, az á hang pedig eleve a legerőteljesebb hangunk. A hangok ilyen hatásával szinte valamennyi költő él. Nézzük újra a rág szót, amelyet Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versében használt: „Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág;” Azonban követhetjük a sorokat tovább is, hiszen az utána levő sorokban is olvashatunk hasonlót: „Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll.” A gyertyaszál, … áll… – szinte látjuk lobogni a gyertya lángját. Erre utal az l betűk sora, hisz még a lobog szóban is ott van az l betű! Az irodalomban a hanggal való kifejezést hangszimbolikának nevezzük. A hangok expresszivitása jól vizsgálható a tulajdonneveken, mivel azoknak nincs fogalmi jelentésük. Nézzünk meg két nevet, hogy viselőjük közül melyik tűnik kedvesebbnek még az előtt, hogy személyesen megismernénk őket: Lilla és Friedrich. Ha csak a nevek hangzása alapján kellene döntenünk a két személy között, bizonyára az elsőt választanánk kellemesebbnek. Természetesen a név viselőjéről alkotott véleményünk megváltozhat, ha már személyesen is megismertük, s az utóbbi férfi egy nagyon kellemes, művelt ember benyomását is keltheti majd. Minden bizonnyal a zár- és a pergőhangok kellemetlenebb hatásúak, mint a réshangok. Az r hangról eleve azt állítják, hogy a „legharciasabb” hangunk. Erre ugyancsak Petőfi Egy gondolat bánt engemet című verséből vehetünk példát: „Eget-földet rázó mennydörgés dönt le…” „S ezt elharsogják…” „S ott hagyjanak engemet összetiporva.” Ezeknek az ún. kemény hangoknak a hatása fiziológiailag is megmagyarázható. Az l hang kiejtéséhez kevesebb erő szükséges, mint a f, d vagy a r hangokhoz, amelyek közül a pergő r hang a kiejtés szempontjából a legnehezebb. Mindkét, fent említett személynévben szerepelt az i hang, amely igen magas frekvenciájú, közel esik a hallás felső határához, amiért nem kellemes hang. Az első névben azonban az i magánhangzót egy „megnyugtató” mély hang követi, az a hang, s így elveszi az i kellemetlenül magas hatását. Valószínűleg van összefüggés a hangok akusztikája és érzelmi hatása között. De szerencsére nem tudjuk kizárni a szavak jelentésének – 30 –

TE

RR

A

hatását sem. Vegyünk például újra két szót: gyöngy és halál. Az utóbbi ugyan kellemesebb hangzású hangokból áll, de az előző szónak a jelentése azért sokkal kellemesebb. Itt más tényezőnek van szerepe. A halál szónak az eredetét kell megvizsgálni, s a szó jelentésének változásait, a vele rokonságba hozható jelentéseket (elhal, hál – alszik; régen nem tartották nagyon eltérőnek az alvás és a halál közti állapotot, persze azok időtartamát figyelmen kívül hagyva). Ha ezeket a szavakat irodalmi alkotásokban használják, akkor az egyes hangok úgy működhetnek, mint egy rezonátor: még jobban felerősítik a hang eredendő sajátosságait. Egyes nyelvekben (cseh vagy a szlovák) természetes a mássalhangzótorlódás, amelyet a magyar nyelv nehezen visel el. Régi szavainkban nem is fordul elő. Az átvett, idegen eredetű szavaink viszont már tartalmaznak mássalhangzó-torlódást (pl.: strand, stréber, sztráda, stressz stb.) Az élőbeszéd stílusára nagy hatással van a hangmagasság is. A tekintélyes beszédhez régebben elvártak egy bizonyos hangmélységet. A vékony, magas hang nem vívott ki magának tekintélyt. Bizony ma sem valami meggyőző, ha valaki halk, nyöszörgő hangon mondja el mondandóját. Számtalan példát hallunk a rossz szokásból eredő beszédhibákra. Pedagógusnál megengedhetetlen a halk, suttogó, elfátyolozott hang, de a harsány, rikácsoló hang sem jó, mivel fárasztó tud lenni néhány perc után. A remegő hang bizonytalanságot árul el, a kenetteljes pedig hamisan cseng. A harsány hang túl hivalkodó, a lassú éneklő pedig idegesítő tud lenni. Egy jó előadónak nyert ügye van, ha csengő hangon tud megszólalni, amely eljut a terem végében ülőhöz is. Ez nem csak a született adottságtól függ. Bizonyos csengés, hangszínezés megtanulható. A szorongás, a stressz nagyon el tudja torzítani az ember hangját. A melódiahiánynak is lehet erőteljes kifejező ereje. A monoton előadás inkább emlékeztet sírásra. A hanglejtés is jellemzi a beszélőt. Jellegzetes hanglejtése van a tanárok, a papok és a közszereplők többségének, akik úgymond hivatalból beszélnek. A beszédtempó is fontos stílustényező. Legjellegzetesebb – amelyből már vicceket is csinálnak – a székely parasztember beszédtempója. A nyugodt beszédnek azonban nincsen párja. Magabiztosságot sugároz a lassú (de nem a túl lassú) beszédtempó. Természetesen a hangulat is befolyásolja a beszédtempót, hiszen a vidám előadáshoz a gyorsabb, a szomorúhoz a lassúbb tempó illik. A hanghatást fokozzák a metakommunikációs eszközök is, vagyis a – 31 –

MÁSSALHANGZÓTORLÓDÁS HANGMAGASSÁG

BESZÉDHIBÁK

MELÓDIAHIÁNY

BESZÉDTEMPÓ

METAKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK

1.

2.

3.

4.

A

FELADATOK

RR

CSÖKEVÉNYES HANGKÉPZŐ MOZDULAT

Döntsd el, hogy mit jelent a beszédhangok expresszivitása! A) a beszédhangok változatosságát B) a beszédhangok hangmagasságát C) a beszédhangok érzelmi telítettségét D) a beszédhangok képzési gyorsaságát

TE

A HANGKÉPZÉS LÁTÁSI ELEMEI

nyelven kívüli hangeszközök, a nem nyelvi kommunikációs eszközök (pl.: gesztikuláció, mimika). Különféle hatása lehet a hümmögésnek (hm-hm), a torokköszörülésnek, sóhajtásnak, szuszogásnak, nevetésnek, stb. A hangképzés ún. látási elemei közé tartozik, amikor csak amúgy „foghegyről” beszél valaki. Az összeszorított fogakkal való beszéd az agresszió jele. A dzsentri beszéde is zártszájú volt, de az azért szűrte fogai között a szót, nehogy beszéde „póriasnak” tűnjék. Csökevényes hangképző mozdulatnak nevezzük azt, amikor már végre szeretnénk megszólalni, csak nem jutunk szóhoz, s ilyenkor látványosan mély lélegzetet veszünk, jelezve, hogy beszédhez készülődünk. De a hallgatásnak is van stilisztikai szerepe. Talán furcsán hangzik, de hallgatni is tudni kell.

Állapítsd meg, hogy mivel foglalkozik a hangstilisztika! A) a hangok képzésével B) a hangok kategorizálásával C) a hangok kifejező értékével D) a hangok szavakba öntésével

Döntsd el, hogy minek nevezzük az irodalomban a hangokkal való kifejezési módot! A) hangstilisztikának B) retorikának C) hangszimbolikának D) melódiának

Válaszd ki az alábbi fogalmak közül azt, amelyik a hangképzés ún. látási elemei közé sorolható! – 32 –

5. 6. 7.

A) torokköszörülés B) zártszájú beszéd C) kenetteljes beszéd D) gyors beszédtempó

Milyen szavakban fogadja el a magyar nyelv a mássalhangzó-torlódást?

Keress olyan szavakat, amelyekben a hangok utalhatnak azok jelentésére!

Keress olyan szópárokat, amelyek lágy, ill. kemény hangzásukkal ellentétes jelentést hordoznak!

A

A magyar helyesírás alapelvei

RR

Az írás története szinte egyidős a helyesírás történetével. A magyar írás hangjelölő rendszerű, tehát az írás minden betűje egy hangnak a jele. Kivétel a j hang, amely két betűt jelöl: a j és az ly.

TE

Az írás hosszú fejlődésen ment keresztül, amelyből ragadjunk ki néhányat: 1) képírás – az írás elődje, egy rajzolt jel vagy tárgy volt, 2) fogalomírás – a tárgyak rajzát használták, ha a vele kapcsolatos fogalmat akarták kifejezni, 3) szóírás – pl. kínai, egy jel egy egész szónak a jelentését tartalmazta, 4) szótagírás – a szóírás egyik változata, ilyen pl. a japán, 5) hangjelölő írás – a föníciaiaknak köszönhetjük. A 22 betűből álló föníciai ábécét a görögök fejlesztették tovább. A cirill írás a görögből alakult ki. A latin szintén.

ÍRÁS FEJLŐDÉSE

Kezdetben függőlegesen vagy vízszintesen haladt az írás jobbról balra, majd a görögök alkalmazták először a balról jobbra irányt, ami a legtöbb mai írás iránya lett.

A magyar írás a latin ábécé átvételével alakult ki. A magyarságnak volt régebben is írása, amit rovásírásnak neveztek. Az elnevezés onnan ered, hogy a jeleket fapálcákba rótták, vésték. Az írásbeliség kezdetben tehát latin nyelvű volt hazánkban, ezért a magyar nyelvű írásbeliség is a latin ábécé betűit kezdte el alkalmazni. Hosszú fejlődés után a magyar hangok jelölésére a következő rendszer alakult ki: – 33 –

A MAGYAR ÍRÁS

RR

A

MAGYAR HELYESÍRÁS

• Mivel néhány magyar magánhangzó nem létezett a latinban (ö, ü), ezért azok jelölése többféleképpen történt, amíg végleges formájuk kialakult (ékezettel, kettőzött ponttal). • A latintól eltérő mássalhangzók esetében (cs, gy, ty, dzs) a későbbiekben több jegyből álló írásjeleket alkalmaztunk. • A hosszú mássalhangzókat a betűk kettőzésével alakítottuk ki (ll, tt, ggy). A magyar helyesírásra az alábbiak jellemzőek: – betűíró, ami azt jelenti, hogy legkisebb egysége a betű, amely hangot jelöl, – latin betűs, mivel a latin ábécé betűinek átvételével alakult ki, – hangjelölő, mert betűink a legtöbb esetben valóban kiejtett hangokra utalnak, – értelemtükröző – ez alatt azt értjük, hogy az írásunk tükrözi a magyar nyelv rendszerét, (például a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez, az egybe- és különírással elkülönítjük a szókapcsolatokat és az összetett szavakat, az összetett szavak elválasztásánál figyelembe vesszük az összetétel határát stb.).

A SZÓELEMZŐ (ETIMOLOGIKUS) ÍRÁSMÓD

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD

TE

A KIEJTÉS SZERINTI (FONETIKUS) ÍRÁSMÓD

Magyarországon a helyesírás szabályozása a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) feladata. Az újmagyar korban, 1832-ben adta ki az Akadémia az első magyar helyesírási szabályzatot. A legutóbbi nagy változtatást 1984-ben tapasztalhattuk a helyesírásban, ezt a 11. kiadásként ismert helyesírási szabályzat foglalja magába. Helyesírásunknak 4 alapelve van:

1. A kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód elve azt jelenti, hogy a szavakat, a toldalékokat a lehetőségekhez képest úgy írjuk, ahogy ejtjük. Pl.: ír, író, olvas, megy, tíz, borul, néz stb. 2. A szóelemző (etimologikus) írásmód esetében feltüntetjük a szóelemeket. Tehát úgy írjuk le a szavakat, ahogy a szóban a hangok külön-külön hangzanának. Pl.: barátság [ccs], menj [nny], stb.

3. A hagyományos írásmód – eltérően a kiejtéstől és a szóelemzéstől – múltunk hangjelölési módszerét őrzi. Ezt az írásmódot alkalmazzuk a j ill. ly, a régi család- és személynevek, ill. néhány egyéb szó írásakor. A hagyomány elve tehát főleg azt teszi lehetővé, hogy a régi családnevekben megőrizhessük az eredeti írásképet, amely többnyire nem egyezik a kiejtéssel. – 34 –

Batthyány [battyányi] Cházár [császár] Czetz [cec] Dessewffy [dezsőfi] Egressy [egresi] Georch [görcs] Hajnóczy [hajnóci] Kossuth [kosut] Madách [madács] Széchenyi István [szécsényi] Széchényi Ferenc [szécsényi] Tartsay [tarcsai] Thököly [tököli] Zichy [zicsi]

FELADATOK

1.

2.

TE

RR

A

4. Az egyszerűsítés elvét alkalmazzuk többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. Pl.: loccsan – locscsan helyett, jeggyel – jegygyel helyett, orral – orr+ral helyett, vádlottól – vádlott+tól helyett, stb. Kivételt képeznek az összetett szavak, mert azok határán nem egyszerűsítünk. Pl.: jegygyűrű. További kivétel a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre vonatkozik. Pl.: Széll-lel, Wittmann-né, balett-táncos, stb.

a) Milyen rendszerűnek nevezzük a magyar írást, ha minden betűje egy hangnak a jele? b) Melyik nyelvből alakult ki a latin írás? c) Hogyan nevezzük a legrégebbi magyar írást? Válaszd ki a hamis állítást a magyar helyesírással kapcsolatban! A) szóíró B) betűíró C) hangjelölő D) értelemtükröző – 35 –

AZ EGYSZERŰSÍ-

TÉS ELVE

6.

Döntsd el, hogy melyik írásmódban található a j kétféle (j, ly) írása! A) szóelemző írásmód B) egyszerűsítő írásmód C) hagyományos írásmód D) kiejtés szerinti írásmód

A

5.

Nevezd meg helyesírásunk alapelvei közül azt, amelyikbe az alábbi szavakat sorolnád! tanítson, igazság, éljen, nagyság, Széchenyi, tollal, áll, vízpart, húsz

Írd le egymás alá helyesen a mondatokat! Nevezd meg mellettük a mássalhangzótörvényt és a helyesírási alapelvet, amelyet figyelembe kellett venned a javításkor! Ha nem emlékszel a magyar helyesírás alapelveire, az AkH. segítségedre lehet!

RR

4.

Jelöld meg azt az intézményt, amelyik feladata a magyar helyesírás szabályozása! A) Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) B) Magyar Tudományos Akadémia (MTA) C) Oktatási Minisztérium (OM) D) Parlament

Ne kezd el! Ezt játszuk. Vonza magához a bajt. Ne mond meg neki! Meddig nőttök még? Szőjjél bele virágokat! Higyed el, nem haggya abba! Hunnyátok be a szemeteket! Nőjj nagyra! Told meg egy fodorral! Mond meg neki! Játsza az eszét. A nagy író kertyét egy patak follya körül.

TE

3.

– 36 –

STILISZTIKA A stílus(*)

A

Minden emberi tevékenységnek van stílusa, így a beszédnek és az írásnak is. A nyelvi stílus egyfajta kifejezésmód, ahogyan a társalgó ember a hétköznapokban, az író, a költő a műveiben, a tudós, az újságíró, a hivatalnok, vagy bármilyen szakember a munkájával kapcsolatos tevékenysége során kifejezi magát. Mindnek megvan a sajátos szóhasználata, szókincse, fogalmazási formája. A stílus szóval a hétköznapi életben gyakran találkozhatunk. Írás-beli vagy szóbeli szövegekre például mondhatjuk azt: jó, illetve rossz vagy tűrhetetlen a stílusa. Milyen alapon minősítünk ezekben az esetekben?

TE

RR

Középiskolai tanulmányaid kezdetén, az 1. osztályban elkülönítettük a nyelvet és a beszédet. A nyelvről azt mondtuk, hogy az jel- és szabályrendszer, a beszéd pedig ennek alkalmazása. Majd felhívtuk a figyelmed arra, hogy a nyelv rétegeződik, így különböző kódrendszerek vannak. Ezekből kell válogatnunk a különböző kommunikációs szituációkban. Mindez azt jelenti, hogy a szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásainkkor a nyelv más-más rétegeinek jeleiből válogatunk, és más-más szerkesztési elveket követünk. A szelektálást a következő tényezők szabják meg:

1. A megnyilatkozás tárgya. A beszédnek különböző funkciói vannak. A kifejező funkció például nyilvánvalóan más nyelvi eszközöket feltételez, mint az ábrázoló, vagyis más nyelvi eszközökből válogatunk akkor, ha saját érzéseinkről, vágyainkról beszélünk, mint ha a bennünket körülvevő külső világról.

2. Azonos tárgy esetén is lehet eltérés az alkalmazott nyelvi elemek között, más-más címzettek esetén. Befolyásoló tényező lehet a hallgató vagy olvasó kora, műveltsége, hozzá való viszonyunk stb. Eltérésnek kell lennie például egy egyetemi jegyzet és egy középiskolai tankönyv szóhasználata és mondatszerkesztése között.

3. Hatással lehet a nyelvi eszközökből való válogatásra a kommunikációs helyzet is. Más kódrendszert használsz egy magánbeszélgetésben, és másikat egy hivatalos ügy intézése közben. – 37 –

A stylus kifejezés jelentése: íróeszköz; a viasztáblába véső íróvesszőt. A későbbiekben a stílus szó jelentése változáson ment át. Napjainkban kifejezésmódot jelent, így nevezzük a művészetekben a korok, irányzatok, alkotók kifejezésmódját, de az egyénre jellemző viselkedési módot is.

VÁLOGATÁS A NYELV RÉTEGEIBŐL

VÁLOGATÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A MEGNYILATKOZÁSTÁRGYA

A CÍMZETT

A KOMMUNIKÁCIÓS HELYZET

A MEGNYILATKOZÁS CÉLJA

AZ ALKOTÓ EGYÉNISÉGE

5. Befolyásoló tényező lehet a kódválasztásnál az alkotó egyénisége is. Ha például ugyanazt az eseményt két különböző szemtanú meséli el, még mindig lényeges különbségeket találunk kifejezésmódjuk között, s ezt a szöveg alkotóinak különbözősége eredményezi.

A fentiek összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a stílus egyik jelentésében a nyelvi eszközök használatának jellegzetes módja, az egyes nyelvi szinteken jelentkező többlet. Válogatás és elrendezés útján jön létre, így a nyelvi közlést kísérő második szólam. Azt, hogy mindennapi kommunikációs helyzetekben a nyelvnek mikor mely elemeiből kell válogatnunk, s a kiválogatott eszközökből hogyan szerkesztünk szöveget, társadalmilag kialakított norma szabályozza. Ezeket a normákat életünk során a nyelvvel együtt sajátítjuk el. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy egy sikeres megnyilvánulásnak egy adott szituációban hogyan kell hangzania. Ez késztető erőként hat, hogy mondanivalónkat a kialakult normának megfelelően szövegezzük meg, vagyis megfeleljünk a hallgató által is elvárt normának. Mikor felel meg a stílus mondanivalónknak, azaz mikor adekvát? Akkor, ha szándékunknak megfelelően pontosan azt fejeztük ki, amit akartunk, és pontosan úgy, ahogyan akartuk. Ennek értelmében önmagában nincs jó vagy rossz stílus. A stílus értékét mindig az határozza meg: megfelel-e a megfogalmazás az adott kommunikációs helyzetben, s azon túl, hogy a gondolatainkat közöltük, képes-e érzelmeink, hangulataink, akaratunk kifejezésére. A tartalom akkor hat a legjobban, ha a megformálásnak, azaz a stílusnak kifejezőereje van. Minél megfelelőbben válogatunk a nyelvi eszközök között, annál hatásosabb lesz a stílusunk. Babits azt írta: „...a stílus gazdagsága a gondolat gazdagsága. S másodszor: a stílus helyessége a gondolat helyessége. A stílus elárulja a gondolat egészségét vagy betegségét. A stílus testhezálló ruhája a gondolatnak s a test semmi fogyatkozását sem takarhatja el. Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni. Görbe hüvelyben nincsen egyenes kard. A stílushibák gyűjteménye: nyomorék gondolatok kórháza. A főmondattalan mondat olyan, mint a láb nélküli ember. Egy felemás mondatszerkezet olyan, mint egy kificamodott tag.”

TE

AZ ADEKVÁT STÍLUS

RR

A

A STÍLUS

4. Befolyásolja a kódválasztást a megnyilatkozás célja. Egy órai felelet vagy dolgozat esetén a cél elsősorban a téma logikus kifejtése, a megértés bizonyítása. Saját gondjaink elbeszélésekor viszont az érzelmekre akarunk hatni, együttérzést kiváltani, esetleg a segítség felajánlását szeretnénk elérni.

– 38 –

FELADATOK

1. ☺☺

RR

A

Elevenítsétek fel a képek segítségével, mit tanultatok a reneszánsz, a barokk és a romantika festészetének stílusáról!

Botticelli: Venus születése

TE

2.

a) A csoport minden tagja olvassa el A stílus című leckét! b) Az olvasottak alapján szerkesszetek szöveget a megadott kommunikációs szituációkban arról, hogy elfáradtatok, szeretnétek elutazni valahová, ahol csak pihennétek. • Egy szünetben egymás között beszélgettek. • Egyik tanárotokkal találkoztok iskola után. • Egy utazási irodában érdeklődtök a lehetőségek után.

Zichy Mihály: A rombolás géniusza – 39 –

A

3. ☺☺

Rembrandt: Jézus a viharos tavon

RR

A stílus (korstílus, stílusirányzat) szóval az irodalomban és a képzőművészetben is találkoztatok már. Hasonlítsátok össze a következő vers(részlet)eket, és beszéljétek meg: milyen okai vannak annak, hogy a költők a megközelítőleg azonos témát különböző stílusban (és tartalommal) fogalmazták meg! Berzsenyi Dániel: A közelítő tél

TE

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. A hegy boltozatin néma homály borong. Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tűnő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. – 40 –

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem béhunyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! Petőfi Sándor: Szeptember végén (Részlet)

RR

A

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet.

4. ☺☺

TE

Elhull a virág, eliramlik az élet... Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?

Gyűjtsétek össze közösen az ebben az évben tanult irodalmi stílusirányzatok jellemző jegyeit! Állapítsátok meg a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket!

A hangok stilisztikája

Bizonyára felfigyeltél már arra, hogy az egyes hangelemeknek esztétikai értékük van. Vannak olyan hangok, amelyek kellemes hangzásúak, vannak idegesítők stb. Attól függően, hogy egy nyelvben ezek közül melyik milyen arányban fordul elő, vannak kellemes hangzású és jó hangzásúnak kevésbé mondható nyelvek. A legkellemesebb hatásúak a tiszta zenei hangok, vagyis a magánhangzók, kedvező hatásúak a zöngés mássalhangzók is. A zöngétlen mássalhangzók (vagyis a zörejhangok) a legkellemetlenebbek. – 41 –

A HANGELEMEK ESZTÉTIKAI ÉRTÉKE

A

A MÁSSALHANGZÓK HANGHATÁSA

FELADATOK

1.

RR

A MAGÁNHANGZÓK HANGHATÁSA

A hangállományt, illetve annak felhasználását tekintve a nyelvek hangzása között különbségek vannak. A legkellemesebbek a sok magánhangzót tartalmazó nyelvek. A statisztika szerint a magán- és mássalhangzók aránya néhány nyelv esetében a következő: 1. finn: 51:49 2. olasz: 48:52 3. spanyol: 45:55 4. francia: 41:59 5. magyar: 41:59 6. orosz: 40:60 7. cseh: 35:65 A hanghatás a magánhangzók esetében aszerint is változik, hogy elöl vagy hátul képzettek. Akusztikai hatásuk szerint a magasak vidámabb hatást érnek el, mint a hátul képzett magánhangzók. A hátul képzettek mély hatásúak, így a borongósabb hangulat kifejezésére alkalmasak. A mássalhangzók között vannak úgynevezett lágy hangok, ezek a h és az 1. A sziszegő, susogó hangok (s, sz, f) a felpattanó zárhangokkal együtt (t, d, k, g) idegesítőbb hatásúak. A hangkapcsolatok közül az mb, ng kapcsolat a legzeneibb.

Vizsgáld meg a következő verset, illetve versrészleteket hanghatásuk szempontjából! Összhangban van-e a hanghatás a kifejezendő tartalommal?

TE

A NYELVEK HANGZÁSA

a) Verlaine: Őszi chanson Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón.

S én, csüggeteg, halvány beteg míg éjfél kong, csak sírok, s elém a sok tűnt kéj kél.

b) Arany János: V. László (részlet) Sűrű setét az éj, Dühöng a déli szél jó Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen.

– 42 –

Óh, múlni már, ősz! hullni már, eresszél! Mint holt avart, mit felkavart a rossz szél...

c) Petőfi Sándor: Az alföld (részlet)

Hosszabb ideig Magyarországon élő (és magyarul kiválóan beszélő) amerikai barátunktól hazájába való hazatérése után megkérdezték, hogyan mondják magyarul: I love you. John kis gondolkodás után így felelt: cipőfűző. Vajon miért nem a szeretlek volt a válasz, és miért inkább a cipófűző? Gyűjts öt olyan szót, melynek hanghatása ellentétben áll a szó jelentésével!

A szókészlet stilisztikai vizsgálata

A

2.

Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, A csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak.

TE

RR

Azt, hogy a szókészletet alkotó szavak jelentésük és a különböző tényezők miatt (festői erő, hangulati telítettség stb.) milyen stílusminősítést kaphatnak, a stilisztika tanulmányozza, amely szoros kapcsolatban áll a szótárírás tudományával (lexikográfiával) is. A szókészlet stilisztikai rétegeinek elkülönítése sokszor elég nehéz. Már volt szó a jelentésről, s arról is, hogy a jelentésbe a denotatív(*) jelentésen túl (melyet a hangsor és a jel-tárgy kapcsolata ad) belejátszanak más összetevők is. Főleg az érzelmi-hangulati színezet és a használati kötöttség adja a szó stílusértékét, más néven expresszivitását. A szókészlet tartalmaz érzelmileg közömbös szavakat és olyanokat is, amelyek valamilyen állandósult hangulati többletjelentéssel is rendelkeznek. Ez utóbbi szavak tehát azok, amelyek stiláris jelentéssel bírnak. Megállapítható tehát, hogy egy szó fogalmi (elsődleges) jelentéséhez társuló pozitív vagy negatív érzelmi-hangulati többlet és az ezzel együtt járó használati kötöttség adja a szó stílusárnyalatát. Az öreglány, vénasszony, nana, nene, nyanya, banya, szipirtyó, néni, nénike, anyó, anyóka szavak jelentésének összehasonlításakor azt is láthattad: ezeknek a szavaknak a stílusárnyalata valójában egymáshoz való viszonyuk alapján dönthető el. A stiláris jelentés viszonylag állandó, bár előfordul, hogy az idők során nemcsak a szó jelentése változhat, hanem hangulati értéke is. Az érzelmileg közömbös szavak bizonyos környezetben érzelmileg telítetté válhatnak, vagyis alkalmilag stiláris értéket kaphatnak. Ez az árnyalat más-más mondatban más-más lehet, ami megváltoztathatja a szó vagy az egész mondat stiláris értékét. Például: A két lap szorosan egymáshoz lapult. – 43 –

STILISZTIKA

denotatív: egy jelhordozó (pl.:szókapcsolat, kép) ismert hétköznapi, elsődleges jelentése A SZÓ EXPRESSZIVITÁSA

A STILÁRIS JELENTÉS

A STÍLUSÁRNYALAT

ALKALMI STILÁRIS ÉRTÉK

Úgy elverték, hogy palacsintává lapult. Péter egész órán az előtte ülő háta mögött lapult.

A SZAKSZÓKINCS

AZ ARCHAIZÁLÁS

A

AZ ÍROTT SZÓ KINCS

RR

MOTIVÁLT SZAVAK

Eddig azokról a szavakról volt szó, amelyek esetében a hangalak és a jelentés kapcsolata megállapodáson alapul. Ezek az ún. motiválatlan szavak. Vannak azonban minden nyelvben olyan szavak is, amelyek esetében a hangalak és jelentés között kapcsolat van, ezért a jelentésük kikövetkeztethető. A hangutánzó (kukorékol, kakukk, miáu stb.) és a hangulatfestő (piszmog, toporog, szöszmötöl stb.) szavakat éppen ezért motivált szavaknak nevezzük. Néhány kutató a motivált szavak közé sorolja a képzett és az összetett szavakat is. Kétségtelen, hogy ezek között vannak nagyon kifejezők is (pl.: álomvilág, álomittas, álmatlanság), bár ezekben az esetekben inkább a képzők és a szóösszetétel által módosított jelentés játssza a fő szerepet, amely természetesen szintén megállapodáson alapul. A szavak használatuk alapján két nagy csoportra oszthatók: az írott és a beszélt stílusokban használatos szavakra. Az írott szókincshez tartozik a már 2. osztályban A nyelv rétegeződése című lecke kapcsán tárgyalt szakszókincs. A szakszavak mindig egyjelentésűek, hogy elősegítsék az egyértelmű értelmezést. Ugyancsak az írott nyelv stílusaihoz – elsősorban az irodalom és bizonyos tudományok stílusához – tartoznak azok a szavak, amelyek a különböző korok gazdaságával, műveltségével, szokásaival stb. kapcsolatosak. Ma már a kilenced, dézsma, bán, janicsár, padisah, szultán, muzsik stb. szavakkal csak történelemórán vagy irodalmi alkotásokban lehet találkozni. Ezeket – ha a szépirodalom használja őket – korfestés, azaz archaizálás céljából alkalmazzák. Az írott szókincshez tartoznak a hivatalos stílusban használt szavak is.

TE

MOTIVÁLATLAN SZAVAK

A három mondat három különböző stiláris értékkel rendelkezik: az első semleges, ehhez viszonyítva a második durva, a harmadik pedig – a kommunikációs szituációtól függően – lehet ironikus vagy tréfás is.

FELADATOK

1.

A stílusárnyalat (hangnem) a stílus azon sajátossága, melyben megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota, a hallgatóhoz és a témához való személyes viszonya. Pl.: semleges, kedélyes, fennkölt, finomkodó, humoros, bizalmas, fesztelen, választékos, durva (vulgáris) stb. Minősítsd a következő mondatok vastagon szedett szavainak stílusárnyalatát! a) A képviselők közül néhányan interpelláltak. b) A koporsót honatyák állták körül. c) Na, ez az adó biztosan megint a honatyák műve! – 44 –

A lelkesült tömeg sokáig éljenezte a szónokot. Tüntesd már el a vigyort az önelégült pofádról! Persze hogy kövér, hiszen a nagyevők népes családjába tartozik. Nézd csak, azt a pityókás embert alig bírja megtámasztani a kerékpárja! h) Megcsinálom, ha beleroppanok is! i) Megcsinálom, ha beledöglök is! j) Sajnos otthon volt a házisárkány is. k) Olyan gebe, hogy az S méretbe is kétszer belefér! 1) Légiesen karcsú nő lépett be az ajtón.

d) e) f) g)

Alkoss mondatokat a következő szópárok felhasználásával, majd állapítsd meg, milyen szerepe van a szavaknak a stílusfestésben!

3. ☺☺

A

hon kecsegtet pofázik elmúlás bejelentést tesz elrebeg elkotródik elkunyerál büdös elcsór kikelet beadványt eszközöl

RR

haza ígér beszél halál bejelent elmond elmegy elkér rossz szagú ellop tavasz bead

TE

2.

Vendégeket kell fogadnotok a bejáratnál egy rendezvény előtt. Érkezik • • • •

a díszvendég, aki a város polgármestere, egyik tanárotok, egy általatok meghívott barátotok, egy számotokra ismeretlen ember.

a) Sorsoljátok ki, ki kit fogad! b) Mindenki tervezze meg a szerepének megfelelően, hogyan üdvözöli a vendéget, hogyan közli vele azt, hogy az épület melyik részén van a díszterem, hogyan jut el oda, és azt, hogy hova üljön le! c) Hallgassátok meg egymást, és beszéljétek meg: ki hogyan oldotta meg a feladatot, megfelelő volt-e a kódválasztása!

– 45 –

Az állandósult szókapcsolatok stilisztikai vizsgálata

A

STILISZTIKAI ÉRTÉK

RR

ÁTVITT ÉRTELEM

TE

A SZÓLÁSOK

A nyelv használata közben a mondatban nemcsak szavakat alkalmazunk, hanem olyan állandósult szószerkezeteket (frazémákat) is, amelyeknek jelentése a szavakéhoz hasonlóan társadalmilag kötött. Ezek nemcsak a szókincsünket gyarapítják, hanem szemléletessé, érzelmileg kifejezőbbé is teszik a beszédet. Az állandósult szókapcsolatokkal már a 2. osztályban is találkoztál. Most részben felelevenítjük s kibővítjük a róluk szerzett ismereteket. A szólások többségükben a nyelv régi elemei. Jelentéstanilag egy egységet alkotnak, közhasználatú szavak szinonimái. Ezt a jelentést nem szó szerint, hanem átvitt értelemben hordozzák, vagyis tulajdonképpen semmi kapcsolatuk nincs azzal a jelentésel, amelyet a szólás szó szerinti értelmezésében jelent. Ez az oka annak, hogy színesebben, erősebb hangulati tartalommal fejezik ki az adott fogalmat, vagyis stilisztikai értékük van. Egy adott kommunikációs szituációban jelentésüket akkor is megértjük, ha magát a szólást nem ismerjük. Ha pl. két személyről beszélgettek, s egyik társatok megszólal: Egy bordában szőtték őket!, egyértelmű az, hogy véleménye szerint az illetők egyformák. Az is érezhető, hogy ehhez a kijelentéshez némi negatív értékelés is kapcsolódik. Ha valaki valakiről azt mondja: A tenyerén hord!, világos: akiről szó van, az kényezteti, s ez már pozitív értékelést is tartalmaz. A szólások eredetét történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi kutatásokkal lehet feltárni. Ha ezt a gyökeret megtaláljuk, akkor megismerhetjük a szólás eredeti, szó szerinti jelentését. Ha valakitől azt kérdezik: Mi az, főzik a kapcádat?, akkor ezt a szólást azért használhatjuk arra az emberre, akinek mehetnékje van, mert a régi néphit szerint ha valakinek főzték valamelyik ruhadarabját, akkor ez kényszerítő erőt fejtett ki a ruha viselőjére, s a ruhát főzőhöz sietett. (Ezt a tevékenységet általában boszorkányokkal végeztették el.) A szólásokat az irodalomban is használják az írók, költők. Arany János balladájában, a Vörös Rébékben a címben szereplő bajt keverő aszszonyról azt írja: „Ő volt az, ki addig főzte Pörge Dani bocskorát, Míg elvette a Sinkóék Cifra lányát, a Terát.” A szólás eredetének ismerete nélkül is lehet tudni: Pörge Dani nem egészen saját akaratából vette el a hozzá nem illő (cifra) lányt, tehát a negatív értékelést és hangulati festést a szólás használata nagyban elősegíti. – 46 –

FELADATOK

2.

Gyűjts öt szóláshasonlatot O. Nagy Gábor Mi fán terem című munkájából! Készíts kiselőadást ezeknek a szóláshasonlatoknak az eredetéről, jelentéséről és használhatóságáról!

TE

1.

RR

A

A szóláshasonlatok a szólások közé tartoznak, de ezek általában mondat formájában fogalmazódtak meg. Céljuk a hasonlat alapjául szolgáló tulajdonság nyomatékosított kifejezése. Az Ártatlan, mint a ma született bárány szóláshasonlat azért nyomatékosíthatja az ártatlanság tényét, mert egy egynapos élőlény még semmiféle hibát nem tud elkövetni. (2. osztályban, a Nyelv rétegeződése kapcsán volt arról szó, hogy a diákság nyelvében ma is sok szóláshasonlat születik.) A közmondások mondat formájában fogalmaznak meg általános érvényű életigazságokat, megfigyeléseket, elsősorban oktató célzattal. Ugyanúgy, mint a szólások, élénkebbé, szemléletesebbé teszik a stílust. Beszéd közben gyakran csak a közmondás elejét mondjuk el, ha biztosak vagyunk abban, hogy a folytatást a hallgató is ismeri. A szállóigék íróktól, költőktől, történelmi személyektől származó, széles körben használt idézetek. Idézhetjük az egész mondatot: Ember küzdj, és bízva bízzál! (Madách Imre: Az ember tragédiája), vagy csak egy mondattöredéket: csapot, papot, mindent felejtett (Petőfi Sándor: Csokonai). Ahhoz, hogy egy szállóige a megfelelő stilisztikai hatást kiváltsa, a hallgató által ismertnek kell lennie.

Mit jelentenek és milyen stílusárnyalattal rendelkeznek a dőlt betűvel szedett szólások, szóláshasonlatok? a) Ez a pali minden hájjal megkent! b) Amíg beszélt, úgy éreztem, mintha hájjal kenegettek volna. c) A szomszéd már megint felöntött a garatra. d) Ez a fiú mindig vigyorog, mint a fakutya. e) Már régen a begyemben van! f) Ne törődj vele, több is veszett Mohácsnál! g) Ráncba kellene már szedni ezt a gyereket! h) Éreztem, mint macska az esőt. i) Na, ez olyan lassan készül, mint a Luca széke! j) Olyan szép, mint egy angyal! k) Most is azt várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. 1) Úgy örül neki, mint majom a farkának. – 47 –

A SZÓLÁSHASONLATOK

A KÖZMONDÁSOK

A SZÁLLÓIGÉK

3.

4.

Értelmezd a következő közmondásokat, és állapítsd meg a stílusárnyalatukat! a) A legvastagabb falon is (lehet) találni repedést. b) Ki korán kel, aranyat lel. c) Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. d) Ki nyilván sokat dicsér, alattomban gyaláz. e) Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. f) Sok lúd disznót győz! g) Az alma nem esik messze a fájától. h) Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. i) Vak tyúk is talál szemet.

Gyűjts az eddig tanult irodalmi alkotásokból olyan idézeteket, melyek szállóigévé váltak!

RR

A

Ha szereted a kihívásokat... Az elavult vagy elavulófélben lévő szavakat archaizmusoknak nevezzük. Ha egy író vagy költő ezeket használja, archaizál. Keress az előző leckében idézett Berzsenyi-versben ma már archaikusnak számító szavakat!

A mondat stilisztikai vizsgálata

TE

Mondattani tanulmányaink során elkülönítettük a rendszermondatot és a szövegmondatot. Elmondtuk, hogy a rendszermondat kötött szórendű, a nyelv szabályai szerint megszerkesztett, teljes szerkezetű mondat, lapos prozódiával rendelkezik. A szövegmondat szórendje és dallammenete a kommunikációs szituációnak megfelelően változik, szerkezete hiányos is lehet. Ebből az következik: a rendszermondat stilisztikai szempontból semleges, illetve csak a szókészleti elemeket vizsgálhatjuk benne. A szövegmondat viszont mindig a szövegösszefüggésben, illetve a kommunikációs szituációban értékelendő, így ebből adódik stilisztikai értéke. Ez nagyon lényeges, hiszen ugyanazon szövegmondat más-más kommunikációs helyzetben – esetleg eltérő mondatfonetikai eszközök alkalmazásával – más-más stilisztikai értéket kaphat. A stilisztikai vizsgálódás tárgya tehát a szövegmondat, amit itt nem grammatikai szempontból kell elemezni, hanem a szöveg felől. Természetesen stilisztikai szempontból is vannak mondatszerkezettípusok, amelyek az adott korra, irodalmi korstílusra vagy stílusirányzatra, stílusrétegre vagy szövegtípusra jellemzőek. A barokk és a ro-

MONDATSZERKEZET-TÍPUSOK

– 48 –

mantika például kedvelte a körmondatokat, vagyis a művészien szerkesztett, többszörösen összetett mondatokat.

KÖRMONDAT

„Sötét hegylánc nem emelkedik körülötted, a fölkelő nap hólepte csúcsokra nem tűzheti arany koronáit: magas füved kaszálatlanul szárad el tövén, folyóid némán haladnak nádas partjaik között; a természet megtagadta tőled a hegykúpok lenyűgöző változékonyságát és a völgyek rejtelmes zegzugait; a vándor lelkében nem ragad meg egyes gyönyörű részletek emléke, ha végigbandukol lapos felszíneden... és mégis, nem torpan-e meg áhítattal, nem ámul-e meghatottan nagyszerűséged előtt?” (Eötvös József: A falu jegyzője)

A

A 19. században viszont az igeneves mondatszerkesztés került előtérbe, és a tagmondatokból sokszor hiányzik az állítmány. Pl.:

RR

„Lesten túl a Lapota-rengeteg nyújtózkodik el, s visz egész Tót-Pelsőcig, hatalmas bükkök fehér héjú szelíd nyírfákkal váltakozván, néhol egy veszekedett nagy szikla ráhemperegve az útra, másutt egy földhasadék. "

(Mikszáth Kálmán: Az eladó birtok)

TE

Fontos hangsúlyozni: a stilisztikában nincs helytelen, rosszul szerkesztett mondat. A stilisztikai szempontú értékelés alapja az, hogy a szabálytól való eltérésnek a szövegösszefüggésben van-e funkciója, s ezt a funkciót tökéletesen betölti-e. Babits Mihály Húsvét előtt című versének mondatai mondattanilag elemezhetetlenek, hiszen nem egészíthetők ki rendszermondattá, ám stilisztikai szempontból tökéletesek. A háború következtében feje tetejére állított értékrendet ironikusan érzékeltetik, s egyben kifejezik a költő zaklatott lelkiállapotát és háborúellenességét: „Van most dícsérni hősöket, Istenem! van óriások vak diadalmait zengeni, gépeket, ádáz munkára hűlni borogatott ágyúk izzó torkait:”

Korábban már volt arról szó, hogy a mondatszerkezet és a tartalom tökéletes összhangja hogyan erősíti egymást. Sokszor a grammatikai elemzés segíthet a költő gondolatainak, szándékának a megismerésében. Vörösmarty A Gutenberg albumba és Petőfi A XIX. század költői című versében is találkoztál már olyan mondatszerkesztéssel, ahol a feltételes sajátos jelentéstartalmú időhatározói mellékmondatok sokasága előzi – 49 –

AZ ÉRT ÉKELÉS ALAPJA

meg a főmondatot, növelve a feszültséget és nyomatékosítva ezzel a főmondatban foglaltak megvalósulásának szükségességét: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jogok asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán:

A

RR

VERBÁLIS STÍLUS

Stilisztikai hatása lehet a főleg névszói állítmányt tartalmazó, illetve az igei állítmányok és kötőszók elhagyását alkalmazó, a jelzők túlsúlyát mutató úgynevezett nominális stílusnak is. Ezekkel a mondatokkal állóképszerű hatás érhető el, szemben azokkal a mondatszerkezetekkel, amelyekben az ige dominál, vagyis a verbális stílus jegyeit mutatják. Természetesen igehasználat és igehasználat között is különbség van. A cselekvő, cselekvést, illetve történést kifejező igék nagyobb mozgalmasságot mutatnak, mint a cselekvő, állapotot kifejező vagy a visszaható igék. A fentiekből egyértelműen következik: a mondattanból tanultak sokat segíthetnek a vers mondanivalójának megfejtésében: a szabályos szerkezettől való eltérés funkcióját meg kell fejteni.

TE

A NOMINÁLIS STÍLUS

Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!”

FELADATOK

1.

Olvasd el a következő leírásokat, és állapítsd meg, mi okozza a közöttük levő különbségeket! Hogyan nevezzük az a) és hogyan a b) alatti típust?

a) A szobában senki. Nagy a csönd. A falakon képek és egy arany keretes tükör. Igen régiek. Az ablakokon brokát függönyök. A padlón drága perzsa szőnyegek, középen egy dúsan faragott asztal, körülötte magas támlás székek. Porosak. Az egyik sarokban régi komód, a másikban kínai váza. Ez volt a nagyanyám otthona. b) A szobában most senki sem mozog, csönd honol. A falakon képek sorakoznak, régen festették őket. Egy nagy tükröt is szegeztek melléjük. Az ablakok előtt lévő függönyöket libegteti a huzat. A szoba közepére egy asztalt állítottak, székeket is raktak köréje. Régen belepte őket a por. Az egyik sarokban komód árválkodik, a másikban egy kínai váza – 50 –

2. ☺☺

áll. Nemrég még itt sürgött- forgott, járkált ki s be, rakta tele a vázát virággal, terítette az asztalt, csörgette az evőeszközöket és a tányérokat, azaz várta az unokáit a nagyanyám.

a) Osszátok ki egymás között a kommunikációs szituációkat! b) Használjátok a Panna tehetséges lány mondatot a szituációnak megfelelően! c) Értékeljétek a megoldásokat! • tényként állapítod meg • megvéded egy rosszindulatú emberrel szemben • tudomásodra jut, hogy sikereit kétes eszközökkel érte el • egy őt tehetségesnek tartó ember rádöbben arra, hogy félreismerte, s te idézed korábban hangoztatott véleményét

3. ☺☺

RR

A

a) Olvassátok el a következő részletet Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényéből! b) Állapítsátok meg, milyen céllal sérti meg az író a köznyelvi normát és a mondatszerkesztés szabályait, és milyen hatást ér el ezzel! c) Írjatok ti is egy szabadon választott témáról olyan szöveget, amelyben a szándékos normaszegés hasonló célokat szolgál!

TE

Február végén, legfeljebb március elején a szobámban találtam Tubica Cézárt.... Föl-alá járkált, ette a ropimat, belenézett a tükrömbe, igazgatta a baseballsapkáját. Príma kis fészek, mondta, amikor meglátott. S mennyi könyv, sóhajtotta, bár én ne higgyem, hogy ő is nem tudna ennyi könyvet írni, [...] Egyébként bocsánat, mondta, erre járt, végre nyitva volt az ablak, hát, gondolta, beugrik egy pillanatra, ha nem alkalmatlan, ugyanis nem akar zavarni az alkotó munkámban. Nyeltem egyet. Végre legalább nyelni tudtam. Vagy ha nőstény van itt, folytatta, azt is nyugodtan megmondhatom, férfiak vagyunk. Egy bögyös tojó, aki csak úgy átszalad napközben egy kis tifi-töfire. Nincs itt senki, mondtam. Eddig azért tudtam megőrizni a nyugalmamat, mert bizonyos jelekből arra következtettem, hogy álmodom. Helyes, mondta, ha nincs. Ne is legyen. Mert nem az, hogy titok vagy szégyen, de mégse örülne kifejezetten, ha kitudódna, amiért jött. Kétszeresen se. Ha például valaki megírná, mint a múltkor azt a három csövesbunkót, akik egyébként azóta elhaláloztak, hát az nem lenne nagyon jó. Már csak azért se, mert akkor tutóba, hogy kiröhögnék őtet a tévében. Tévében? Tévében, testvér, mondta. Már bocsánat, ez, hogy testvér, ez nálunk egy ilyen belső megszólítás, én is mondhatom neki, ha akarom, hogy Tubica testvér. De nem ezért jött, hanem hogy kérdezne, illetőleg kérne va– 51 –

lamit. Szerinte én biztosan tudom a Mi mozog a zöldleveles bokorbant, mert azzal szeretne fellépni a Dáridó című műsorban, reméli, szokom nézni, és megköszönné, ha magnóra énekelném neki. Ha szereted a kihívásokat... Vizsgáld meg József Attila Téli éjszaka című versének részleteiben a télhez, illetve az emberhez kapcsolt igéket a cselekvő és a cselekvés viszonya, valamint a cselekvés irányulása alapján! Milyen stilisztikai különbséget és gondolati tartalmat hordoz a használatuk?

A

„De villogó vágányokon városba fut a kék fagyon a sárga éjszaka fénye. A városban felüti műhelyét, gyártja a kínok szúró fegyverét A merev éjszaka fénye.”

TE

RR

„kissé odább a sarkon reszket egy zörgő kabát, egy ember, üldögél, összehúzódik, mint a föld, hiába, rálép a lábára a tél...”

– 52 –

(József Attila: Téli éjszaka)

STÍLUSRÉTEGEK

RR

A

Stílusrétegnek az egymástól eltérő kifejezésmódokat nevezzük, amelyek különböző nyelvváltozatokra épülnek. Eltérő továbbá a stilisztikai felépítésük is. Témában, műfajban, a beszélő szándéka szerint és a kommunikációs helyzetben eltérő a célnak megfelelő kifejezési forma is. A hagyományos stilisztikák az alábbi tipikus stílusrétegeket különböztetik meg a szövegek stílushatása alapján, amelyek közül mindegyiknek van szóbeli és írott változata és legalább három stílusszintje (igényes, közepesen igényes, igénytelen): 1) társalgási stílus 2) tudományos és szakmai stílus 3) a szónoki (előadói) stílus 4) hivatalos stílus 5) publicisztikai stílus 6) szépirodalmi (művészi) stílus

A társalgási stílus

TE

A szövegtípusok tárgyalásakor már volt arról szó, hogy a szóbeli szövegek (párbeszéd, magánlevél, napló, elbeszélés) rögtönzöttek, az azonnali fogalmazás jellemzi őket. Éppen ezért jellemző lehet rájuk a hiányos mondatszerkesztés és a lazább szerkesztésű szövegalkotás. Azt is hozzátehetjük, hogy a szóbeli szövegtípusokban kevesebb az alárendelő öszszetett mondat, az igeneves szerkezetek használata, inkább egyszerű és mellérendelő összetett mondatok fordulnak elő bennük. A szóbeli érintkezésre a társalgási stílus jegyei jellemzőek. Mivel a társalgás a mindennapi érintkezést szolgálja, a közvetlenség és a kötetlenség jellemzi nemcsak nyelvtani szerkezete és a szövegalkotása terén, de a szóhasználatában is. Természetesen a szóhasználat sokat elárul a beszélgetőpartnerekről. Kifejezheti műveltségüket vagy éppen műveletlenségüket, „vérmérsékletüket”, képet ad meggyőződésükről és egyéniségükről. Éppen ezért az egyes stílusszintek között nagy eltérések lehetségesek: a művelt, választékos vagy éppen szellemes társalgás mellett az igénytelen, durva is megjelenhet. Alakítja a társalgási stílust a beszélgetésben részt vevő személyek viszonya is. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a társalgási stílust a fesztelenség, a szemléletességre való törekvés jellemzi. Ennek következménye az, hogy gazdag hangulati tartalmú szavakat használunk, pl.: Na, ezt jól ki– 53 –

SZÓBELI SZÖVEGEK JELLEMZŐI

KÖZVETLENSÉG, KÖTETLENSÉG STÍLUSZSZINTEK

SZEMLÉLETESSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS

A KÖZHELYEK A TÖLTELÉKELEMEK A SZÓJÁRÁS

A HUMOR LEHETŐSÉGE

A

RR

NYELVI PANELEK

TE

A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

fundáltad!; Nem kellene ilyenekkel ámítanod!; Nézd már, hogy feszít az új cuccban!; Egyfolytában jártatja a száját! stb. Gyakran alkalmazunk a társalgási stílusban kicsinyítő képzőket is, például: Szegényke olyan csúnyácska! Kicsit butácska. A társalgási stílus szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban áll a többi stílusréteggel. Szókészlete igen gazdag és változatos, mivel gyakran használ csoportnyelvi, zsargon és tolvajnyelvi szavakat és kifejezéseket is. Ezek gyakran új jelentésárnyalattal és kifejezőerővel gazdagodnak a társalgás folyamán: Dörzsölt hapsi, az már szent! Megint előjött a lehengerlő szövegével! Lépjünk olajra, mielőtt a spiné ránk száll. A társalgási stílusban igen nagy szerepet kap a nem verbális kommunikáció – elsősorban a gesztusok és a mondatfonetikai eszközök használata. Főleg azért, mert ebben a stílusban jutnak a legnagyobb szerephez az érzelmek. A nyelvi érzelemkifejezés jelen van a mondatfajtákban (vagyis gyakoriak a felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondatok), valamint az indulatszók és a módosítószók használatában. A társalgási stílus jellemzői közé tartozik az ún. nyelvi panelek alkalmazása is. Ilyenek például: én ezt előre tudtam; nem akarok tapintatlan lenni, de...; nem akarlak kiábrándítani, de...; végül, de nem utolsósorban... stb. A közhelyek is ebben a stílusban jutnak fő szerephez. Ezek ugyan tartalmaznak igazságot, bizonyos kommunikációs szituációkban használatuk elfogadható (pl.: ilyen az élet), de vigyázzunk rá, hogy ne ezekkel töltsük meg a társalgásunkat! Töltelékelemek is kerülnek be beszélgetésünkbe. Amint a nevük is mutatja, ezek nem szerves részei mondanivalónknak (pl.: valójában, tulajdonképpen, amúgy, egyébként, nos, tudod, érted, kérlek szépen stb.). Rosszabb esetben ezek a töltelékszavak trágárak is lehetnek. Töltelékelemet általában mindenki használ (persze nem a trágárakra gondoltunk), de vigyázni kell előfordulásuk gyakoriságára. A töltelékszavakhoz hasonló a szójárás: általában mindenkinek van kedvenc szava, melyet a többinél gyakrabban használ, s amelyik valamilyen módon jellemzi stílusát. (Saját szójárását kis odafigyeléssel mindenki felismerheti, s igyekezhet kiküszöbölni.) A szójáráshoz hasonlóan mindenki rendelkezik a rá az átlagosnál jobban jellemző gesztusokkal, arckifejezéssel stb. Érdemes ezekre is figyelni, hiszen fontos részei a beszélő hallgatóra gyakorolt összhatásának. A társalgási stílus nagy teret biztosít a humornak is. Éljünk hát vele bátran, hiszen a humornak hozzá kell tartoznia az élethez, de vigyázzunk: mindig csak ott alkalmazzuk, ahol lehet, és csak olyan humort engedjünk meg magunknak, amelyikkel nem bántunk meg másokat! – 54 –

A társalgási stílus műfajai

1. ☺☺

A NAPLÓ

RR

FELADATOK

MAGÁNLEVÉL

A

A társalgási stílus jegyeit viseli a magánlevél, az üzenet, illetve a nem szépirodalmi szándékkal írt napló. A magánlevél a közvetett kapcsolatteremtés eszköze. Ezt nevezhetjük akár írásbeli társalgásnak is. Szinte ugyanaz vonatkozik rá, mint a szóbeli társalgási stílusra. Stílusa függ attól, hogy ki a címzett, és mi a levél témája. A napló (a nem szépirodalmi szándékkal írt napló) az átélt napi, heti eseményeket, tényeket foglalja magába. Szerzője azt jegyzi le, ami vele történt, ami számára fontos, érdekes. Napról napra készül, szerkesztésében az időrend nagyon lényeges. A leírt szöveg emlékeztetőül is szolgálhat. A szépirodalomban is kedvelt műfaj.

2. ☺☺

TE

a) Mindenki olvassa el A társalgási stílus című leckét! b) Az olvasottak alapján közösen gyűjtsétek össze, mi jellemzi ezt a stílust! c) Beszéljétek meg, hogy a csoport tagjainak van-e jellegzetes szóhasználata, gesztusa, ki milyen töltelékszavakat használ stb. Közösen idézzétek fel mindazt, amit korábban a nonverbális kommunikációról tanultatok!

A tudományos stílus

A tudományos stílus a szövegfajtáknál tárgyalt tudományos művekre (monográfia, tanulmány, tudományos cikk, recenzió, ismeretterjesztő cikk stb.) jellemző nyelvhasználat. A tudomány feladata az, hogy a bennünket körülvevő világ jelenségeivel, törvényszerűségeivel kapcsolatos kutatások eredményeit írja le. Ez megköveteli az érzelmektől mentes pontos és egyértelmű szóhasználatot, elsősorban a szakszavak (terminus technicusok) és kifejezések használatát. Ebből következően bizonyos tudományos szövegeket csak az adott szakszókincset (terminológiát) ismerők képesek teljes egészében megérteni. – 55 –

EGYÉRTELMŰ SZÓHASZNÁLAT

ÁBRÁZOLÓ FUNKCIÓ MONDATHASZNÁLAT

A szakmai stílus

A tudományos stílussal párhuzamosan említik – a tudományos stílus igénytelenebb változataként – az ún. szakmai stílust. Erre a stílusra szinte ugyanaz jellemző, mint a tudományosra. A kivétel csupán annyi, hogy ebben a stílusban nem a szűk szakmának, hanem a szélesebb közönségnek szánt tudományos információkat közlik. Ezért előfordulhatnak benne a szépirodalomra jellemző jegyek is, amelyeket a tudományos stílus mellőz. Ebben a szövegtípusban az összetett mondatok közül az alárendelt valamint a következtető, illetve a magyarázó mellérendelő összetett mondatok a leggyakoribbak. A szöveget az ok-okozati összefüggések viszik előre.

TE

SZAKMAI STÍLUS

RR

A

ELŐADÓI STÍLUS

Mivel a kommunikációs tényezők közül a kontextus, vagyis a valóság kapja a fő szerepet, ennek megfelelően az ábrázoló funkció érvényesül. Ez magával vonzza azt, hogy a kijelentő, teljes szerkezetű mondatok használata dominál, nélkülözi az érzelemkifejező funkcióra jellemző mondatfajtákat (felkiáltó, óhajtó). Világos, a szövegkörnyezet által meghatározott szórendre törekszik. Gyakoriak benne az összetett mondatok, melyekben fontos szerephez jutnak a tagmondatok közötti viszonyt világossá tevő kötőszók. Sűrűn használ párhuzamos, illetve ellentétes szerkesztésmódot, figyelemfelkeltő kérdéseket, idézeteket és hivatkozásokat. Az újabb szakirodalom a tudományos stílus beszélt változataként számon tartja az előadói stílust is, mely a tudományos stílus mellett az alább tárgyalandó szónoki stílus jegyeivel is rendelkezik. Ezt a stílust használják a tanárok és a (jól felkészült) diákok is. A fő eltérést az írott tudományos stílustól a feltehetőleg ismeretlen szakkifejezések magyarázata, a közbevetett kérdések alkalmazása, az elhangzottak vissza-visszatérő, más megfogalmazásban történő megismétlése jelenti.

A tudományos és a szakmai stílus műfajai

A tudományos és a szakmai stílus a következő műfajokra jellemző: tudományos értekezés, esszé, tanulmány, ismeretterjesztést segítő előadás. Ezek a műfajok szóban és írásban is lehetnek. Ide sorolhatók még a tudományos kérdéseket tárgyaló vita és a hozzászólás is. Sőt, még az iskolai felelet és dolgozat is (ha megfelel az elvárásoknak). – 56 –

Az esszére a tudományos és a szépirodalmi stílus jegyei egyaránt jellemzők. A tartalom maga tudományos, viszont a bemutatása szubjektív elemekkel történik. A szerző beleszövi a tényeken kívül saját meglátásait, véleményét és még egyéni hozzáállását is, tehát az érzelmek sincsenek teljesen kizárva. Sok esetben az esszé tárgyát az új kutatási eredmények vagy egyéni elképzelések képezik. Az esszé bizonyos ismeretek népszerűsítésének az eszköze is lehet. Ezt a szépirodalmi vonások nagyban elősegítik, mivel olvasmányosabb lesz a szöveg, a puszta tudományos tényeket szinte tájékoztató olvasmánnyá teszik FELADATOK

Jellemezd az alábbi szövegrészlet alapján a tudományos stílust! (Vizsgáld meg szóhasználatát, a szavak hangalak és jelentés szerinti viszonyát, mondatszerkesztését, a szövegrészlet logikai menetét!)

A

1.

TE

RR

,,...a beszélő és a hallgató a számára már ismert szituációtípusok, cselekvésminták, kontextustípusok, szövegtípusok és stílustípusok felidézhető, tehát hasonlítható rendszerében tudja elhelyezni az újonnan létrehozott vagy befogadott megnyilatkozást, illetve e rendszert – többnyire heurisztikus módon – bővítheti. E folyamatot nevezhetjük stílustulajdonításnak, melynek során a szövegalkotásban vagy -megértésben a beszélő vagy a hallgató hozzárendeli a megformáltsághoz saját nyelvi értékrendjének egy (vagy több) elemét. Mindez az aktuális nyelvi interakcióban történik, tehát az interakcióhoz kapcsolódó, az észlelt információk alapján felismert és aktualizálás, folyamatos hozzáigazítás révén működésbe hozott tudáskeret és forgatókönyv lép viszonyba a fent említett típusokkal. Ez az aktualizált viszonyrendszer a beszélő oldaláról hatásszándékként, célnormaként, a megfor-máltságból eredő saját horizontú értelemadás szándékaként (és a partnertől, a helyzettől származó felismert elvárásnormaként), a hallgató oldaláról elvárásnormáként jelentkezik." (Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. 65. o.)

2. ☺☺

Készítsetek projektet! Mutassátok be egy ebben az évben tanult stílusirányzat legkiemelkedőbb irodalmi, képzőművészeti és építészeti alkotásait a szakirodalom felhasználásával!

A szónoki stílus

Mindaz, amit az érvelő szövegek között a szónoklatról megtanultunk, meghatározza a szónoki stílus jegyeit. Mint arról szó volt, a szónok célja az, hogy a hallgatóságot tájékoztassa, valamint meggyőzze igazáról, és – 57 –

AZ ESSZÉ

ÉRTELMI ÉS ERZELMI HATÁS A KÖZÉRTHETŐSÉG FELTÉTELEI

A szónoklat lényegét Babits Mihály a következőképpen fogalmazta meg: „A szónoknak terve van, s ezt embertársaival el akarja fogadtatni. A szónoklás tudománya: a rábeszélés tudománya. Könnyű belátnod, mily fontos e tudomány. A görögöknél, a rómaiaknál ez volt az élet iskolája. De a szó hatalma azóta sem csökkent, mert a szóval a gondolat harcolt; s van-e hatalmasabb a gondolatnál? De jegyezd meg: csak a jó gondolat harcolhat jó szóval. Be tudsz-e bizonyítani valamit, ami nem igaz? Csak gyengeelméjűeknek. Rá tudsz-e bírni valamire, ami nem helyes? Csak gyenge jelleműeket. Az igazi szónok nem gyengeelméjű, nem gyenge jellemű hallgatóra számit. Nagy szónok nem lehet hamis ügy szónoka: tudatosan soha. A jó szónok elsősorban igaz ember: vir bonus dicendi peritus – mint a rómaiak mondák. Rossz gondolatból nem eredhet jó szó.” (Stilisztika és retorika a gimnáziumban. Nyugat, 1910. 3. szám)

RR

A

A FIGYELEMFELKELTÉS ESZKÖZEI

megfelelő állásfoglalásra bírja. Mivel értelmi és érzelmi hatásra egyaránt törekszik, választékos, ünnepélyes szavakat kell használnia, tehát az irodalmi nyelvből kell válogatnia. Mivel a szónoknak közérthetőségre kell törekednie, s mivel a szöveg csak egyszer hangzik el, befogadására pedig viszonylag kevés idő áll rendelkezésre, az előadónak kerülnie kell az idegen vagy a hallgatóság számára feltehetően ismeretlen régi szavakat (archaizmusokat), s ügyelnie kell a logikus mondat- és szövegszerkesztésre. A szónok céljából következik, hogy ez a stílus szereti a metaforákat (később lesz róluk szó), a halmozott mondatrészeket, a felsorolásokat, kihasználja a figyelemfelkeltés nyelvi eszközeit. Szívesen alkalmazza a kifejező erejű felkiáltó mondatokat és a költői kérdéseket.

TE

A szónoki stílus műfajai

SZÓNOKI BESZÉD

A szónoki stílus a közéleti stílus beszélt változatának tekinthető. Az előadás, a felszólalás, a hozzászólás és a szónoki beszéd jellemző stílusa. A felsorolt műfajok mindegyikének sajátja, hogy élőbeszédben, nyilvánosan hangzanak el. Egy előadás lehet tudományos, szakmai jellegű, s ekkor ezeknek a stílusjegyeit viseli magán. A előadás elhangozhat hivatalos tárgyaláson is, ekkor pedig a hivatalos stílus jegyeit veszi fel. A közéleti szóbeliség legigényesebb műfaja a szónoki beszéd. Az ókorban a görögök és a rómaiak külön iskolát teremtettek ennek tanítására. Művészetnek számított a szónoklat tudománya. A szónoki beszédet ma is tanulni kell. A világtörténelemben sok híres szónok volt, de a magyarság is büszkélkedhet néhánnyal, mint például Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, akiknek szónoki beszédei szinte irodalmi alkotások. A szónoklás tudománya klasszikus hagyományokra épül. Maga az elnevezés is ókori eredetű. A görög rétor szó jelentése: az ékesszólás mestere, tanítója (retorika = szónoklattan). – 58 –

FELADATOK

☺☺ 1.☺

Elevenítsétek fel a retorikával kapcsolatos ismereteiteket a másodikos tankönyvből, ill. jegyzeteitekből!

2. ☺☺

Jellemezd a szövegtanilag már elemzett ünnepi beszéd részletei alapján a szónoki stílust! Kétségtelen, hogy azok a történelmi események, melyeknek mi nem voltunk részesei, melyek – ahogy az 1848-as forradalom esetében – bő másfél száz évvel ezelőtt történtek, nem a személyes élet múltbeli emlékeinek élességével vannak jelen számunkra. Semmiféle filmes vagy könyves reprezentáció nem pótolhatja a testi tapasztalás közvetlenségét, a valódi részvételt: nagyapám vasutaskabátjának húsz évvel ezelőtti illata, a petróleummal, izzadtsággal kevert dohányszag mindig sokkal inkább jelenvaló lesz a számomra, mint bármely történelmi tárgyú regény, tankönyv vagy film. Ezzel természetesen nem kétségbe vonni kívánom az ünnepi megemlékezések jelentőségét. Éppen ellenkezőleg! Az efféle alkalmak fontossága mellett szándékozom érvelni. Mert ahogy egy baráti társaság tagjainak, egy futball-csapat szurkolóinak fontos, hogy időről időre visszaemlékezzenek a közös múlt dicső vagy éppen fájó eseményeire, s ezáltal a közösség tagjai közötti összetartozás-tudatot megerősítsék, a nemzeti közösségnek is szüksége van arra, hogy emlékezzen, s ezáltal saját korát, önmagát is értelmezze. Az emlékezés ugyanis legalább annyit elmond az emlékezőről, mint a felidézett múltról. A múlt felé fordulás soha sem valamiféle tétnélküli, tudóskodó, fölösleges időtöltés. Azt, hogy mit tartunk fontosnak, értékesnek, példaszerűnek az elmúlt korok történelmi és kulturális tényeiből, hogy azokat miképpen értelmezzük, a múltat faggató jelen önértése is befolyásolja. Sőt, lehetséges, hogy az emlékezés körülményei ilyenkor sokkal élesebben világítják meg a jelen bizonyos összefüggéseit.

TE

RR

A

3.

Babits Mihály a rómaiak mondását idézte (vir bonus dicendi peritus), melynek szó szerinti jelentése: 'derék ember, a beszédben jártas'. A Babits-szövegben a szövegösszefüggés alapján ez a derék ember a szónok erkölcsi feddhetetlenségére vonatkozik. Beszéljétek meg, szerintetek mit jelent a szónok erkölcsi feddhetetlensége!

4.

Választás szerint írj • rövid köszöntőt anyák napjára vagy • egy pohárköszöntőt édesapád vagy valamelyik családtagod születésnapjára! – 59 –

A hivatalos stílus

RR

A

A közéletiség jellemzője a hivatalos stílus. Az intézményeknek, az állami szerveknek, a különböző hatóságoknak a magánszemélyekkel (és egymással) folytatott kommunikációja során használatos. Sajátos nyelvezetén, minden érzelmet és hangulatot nélkülöző stílusában íródnak a törvények, rendeletek, közlemények, üzleti levelek, útmutatók, tájékoztatók, kérvények, jegyzőkönyvek, önéletrajzok stb. Ezek kommunikációs funkciója a tájékoztatás és a felhívás, ezért hiányzik belőlük a kifejező szerep. A hivatalos stílus alapja a köznyelv, és erre épül a műfaj és a közéleti fórum függvényében a jog, illetve valamelyik másik szaknyelv szakszókincse. A műfaj megszabta formai kötöttségeken túl minden hivatalos dokumentumban fontos a pontos, egyértelmű fogalmazás, a logikus felépítés és a jól követhető tagolás. A mondatok szerkesztésére írásban és szóban eltérő követelmények vonatkoznak. Az írott szövegben nem ritka a bonyolultabb mondatszerkezet, illetve a többszörösen összetett mondat. Gyakran közbevetett hivatkozással és ismétléssel hangsúlyozzuk a lényeges gondolatot. A szóban elhangzó szöveg egyszerűbb, könnyen érthető megfogalmazást kíván. A hivatalos stílus műfajai

A KÉRVÉNY A KÉRVÉNY FORMAI KÖVETELMÉNYEI ÉS TARTALMA

1. A hivatalos levél A hivatalos levél esetében két külön típusról kell beszélnünk. a) Az egyik lehetséges eset az, amikor magánszemélyként írunk levelet valamelyik hivatalos szervnek vagy magánszemélynek, hivatalos ügyben. • A kérvény a hivatalos levelek egyik típusa. A kérvényben valamilyen kéréssel, igénnyel fordulunk a címzetthez. Ez lehet egy személy, de egy intézmény is. Formai és tartalmi követelményei:

TE

A HIVATALOS LEVÉL

A kérvény formai követelményei

A kérvény tartalma

jobb felső sarok

a kérvény írójának neve, esetleg címe

bal felső sarok

a címzett neve, titulusa, címe

a címzett adatai alatt néhány sorral a kérvény tárgya megszólítás

lehet személyre szóló, de megszólíthatunk egy intézményt is; ismeretlen ügyintéző esetén: Tisztelt Asszonyom/Uram!

– 60 –

a kérvény megírásának oka, vagyis a kérés

a kérvény eleje a közepe a kérvény záró formulája jobb oldal bal oldal, az aláírás alatt

a kérés megokolása, vagyis indokokkal való alátámasztása

utalhatunk a teljesítéshez vagy kedvező elbíráláshoz fűződő reményünkre

aláírás, ha a kérvényíró címe a kérvény tetején nem szerepelt, a név alá a pontos levelezési cím hely, dátum

A

A kérvény szövegét a jobb áttekinthetőség érdekében bekezdésekre kell tagolni, a bekezdések között mindig ki kell hagyni egy sort.

RR

• Az elismervény: Elismervényt akkor írunk, ha valakitől valamit átveszünk. Meg kell neveznünk az átvett tárgyat, annak menynyiségét, a kölcsönzés időtartamát, az átadó nevét és címét. Mindig alá kell írni!

TE

• A kötelezvény: Kötelezvényt kölcsönkapott pénz átvételekor írunk. Az elismervényben találhatóakon túl azt is tartalmaznia kell, hogy az összeget részletekben vagy egyszerre, milyen határidővel teljesítjük, illetve a nem teljesített vállalásnak milyen jogi következményei lesznek. Alá kell írni, és két tanúval is alá kell íratni. • A fellebbezés: Fellebbezést nyújtunk be, ha valamely hivatalos ügyünkben a döntéssel nem értünk egyet. Erre – a fellebbezés határidejének megszabásával – a kézhez kapott határozat lehetőséget is nyújt, megjelölve azt is, fellebbezésünket hová adhatjuk be. Igen fontos, hogy a határidőt tartsuk be! A fellebbezés formai jegyei megegyeznek a kérvény formai követelményeivel.

b) A hivatalos levelek másik típusát azok képviselik, amelyeket valamely cég dolgozójaként ír valaki. Miután ezek céges papírra íródnak, ezek formai követelményeivel itt nem foglalkozunk.

2. Az önéletrajz is a hivatalos stílus jegyeit viseli magán.

• Az egyszerű önéletrajz a legfontosabb személyes adatokat és az életút fontos szakaszait tartalmazza. A célnak megfelelően mutatja – 61 –

AZ ELISMERVÉNY

A KÖTELEZVÉNY

A FELLEBBEZÉS

AZ ÖNÉLETRAJZ

A MOTIVÁCIÓS LEVÉL

FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMA

A JEGYZŐKÖNYV

A

EUROPASS ÖNÉLETRAJZ

• A szakmai önéletrajz a személyes adatközlést a lehető legszűkebbre fogja, és csak az adott pályával kapcsolatos adatokat részletezi. Szól a jelölt képzéséről, végzettségéről, külföldi tanulmányútjairól, nyertes pályázatairól. Részletesen leírja jelenlegi beosztását, munkakörét, felsorolja szakmai eredményeit, publikációit. Újabban szokás egy szaktekintélyt referenciasze-mélyként megjelölni, akihez az önéletrajz olvasója további információért fordulhat. • Az önéletrajz legújabb formája az Europass önéletrajz, amelyre az interneten találtok mintát. Erre majd a későbbiekben lesz igazán szükségetek, amikor már tanulmányaitok befejeztével munkát fogtok keresni. Ennek ellenére már most is rákereshettek, és kipróbálhatjátok annak kitöltését. Jelenleg 22 nyelven találtok kitöltési útmutatót és nyomtatványt.

RR

A SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

be az illető tanulmányait, eddigi munkahelyeit, érdeklődését, nyelvtudását. A pályázati szándékot meggyőzően azzal támaszthatjuk alá, ha önéletrajzunkat a továbbtanulással, az intézménnyel stb. kapcsolatos terveink ismertetésével zárjuk. Általános tanács: ne fejtsük ki egyforma részletességgel életutunk minden állomását, csak az adott pályával kapcsolatos adatokat részletezzük!

3. A motivációs levelet az önéletrajz mellé szokás csatolni. Egy oldalnál ne legyen több! A motivációs levél tartalma: 1. Megszólítás. 2. Hol jelent meg a hirdetés, és melyik állást pályázzuk. 3. Miért szeretnénk az adott cégnél és az adott munkakörben dolgozni. 4. Miért vagyunk alkalmasak a meghirdetett állásra (végzettség, szakmai tapasztalatok, emberi tulajdonságok). 4. Milyen elképzeléseink, terveink, céljaink vannak a megpályázott munkaterületen. 5. Aláírás. 6. Dátum.

TE

AZ EGYSZERŰ ÖNÉLETRAJZ

4. A jegyzőkönyv hivatalos szervek belső ügyirata. Az értekezlet, tanácskozás, vizsgálat stb. eseményeit, az ott elhangzottakat, megállapodásokat, határozatokat rögzíti. Felépítése kötött.

– 62 –

FELADATOK

1.

Tanulmányozd át az önéletrajz alábbi hagyományos formáját, majd írd meg önéletrajzodat! ÖNÉLETRAJZ

2. 3.

4.

TE

RR

A

Kiss András vagyok, 1994. március 12-én születtem Izsán(*). Édesanyám Nagy Mária ügyintéző, édesapám Kiss Péter vállalkozó. Egy nővérem van, Orsolya, aki joghallgató. 2000-ben Komáromba(*) költöztünk, és itt kezdtem el alapiskolai tanulmányaimat, ahol a 3. osztálytól angol nyelvet tanultam heti 5 órában. Mivel nagyon érdekeltek a nyelvek, beiratkoztam német és orosz tanfolyamra is. A nyelvtanulás mellett a zene érdekelt még, így klasszikus gitárt tanultam a zeneiskolában. Tagja voltam az iskola természetjáró szakkörének is. Középiskolai tanulmányaimat a gimnáziumban folytattam, ahol angol–olasz tagozatos osztályba jártam. Nyelvtudásomat egyetemen szeretném tovább tökéletesíteni, hogy a diploma megszerzése után műfordító lehessek. Nagyon érdekel az angol és a német irodalom, így két kedvenc időtöltésemet: a nyelvekkel való foglalkozást és az olvasást szeretném hivatásként összekapcsolni.

Keresd meg az interneten az Europass önéletrajz kitöltési útmutatóját és a nyomtatványt. Töltsd ki a nyomtatványt az útmutatónak megfelelően! A következő lehetőségek közül választva készíts egy hivatalos és egy humoros meghívót is: • iskolátok ballagási ünnepséget tart • sikeresen leérettségiztél, amit szeretnél megünnepelni • első munkahelyedet ünnepeled • férjhez mégy/megnősülsz

A humor egyik forrása lehet az, ha nem megfelelő a kódválasztásunk. Írj egy hivatalos kérvényt számítógéppel annak/azoknak, aki/akik a havi zsebpénzedet biztosítja/biztosítják! Kérj emelést. A következőkre ügyelj: • a kérvény minden formai és tartalmi követelményét tartsd be, – 63 –

Izsa/Iža Komárom/Komárno

5. 6.

• nyomtatás előtt ellenőrizd a nyomtatási képen, megfelelő-e a szöveg elrendezése, • a kérvényt A/4-es lapra nyomtasd! Zsebpénzemelési kérelmedet elutasították. Írj fellebbezést!

Egy rendezvényszervező céget kértél fel esküvőd megszervezésére. Kéréseidet hivatalos levélben is le kell adnod. Írd meg a megrendelést, amelyiknek minden igényelt szolgáltatást tartalmaznia kell!

RR

A

Ha szereted a kihívásokat... 1. Menj előre az időben 25 évet, és írd meg szakmai önéletrajzodat jelenlegi továbbtanulási terveid (és álmaid) alapján! 2. Keress az interneten egy mintát egy motivációs levél megírásához! Tanulmányozd át figyelmesen, és készítsd el az 1. feladat szakmai önéletrajzához kapcsolva egy általad vágyott állás megpályázásához!

A publicisztikai stílus A tömegkommunikáció

EGYIRÁNYÚ TÁJÉKOZTATÁS

A MÉDIA

TE

A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA

A kommunikáció jelentésével, annak tényezőivel már megismerkedtünk. Akkor a személyközi (interperszonális) kommunikációval foglalkoztunk. Most a tömegkommunikáció a témánk. A tömeg szó egyrészt arra utal, hogy ez a kommunikáció a tömegekhez szól, másrészt arra, hogy az információ mennyisége tömeges méretű. De érthetjük alatta azt is, hogy ezek az információk tömegcikké váltak. A tömegkommunikáció különbözik az interperszonálistól abban is, hogy a tömegkommunikáció esetében – még ha történetesen megjegyzéseket fűzünk is a televízióban látottakhoz vagy az újságban olvasottakhoz – a tájékoztatás egyirányú, információcserére nincs lehetőség. A 19. században a sajtó, azaz az egyre nagyobb példányszámban megjelenő országos és helyi lapok jelentették a tömegkommunikációt. A 20. század első évtizedeiben jelent meg a rádió, ezt követően a televízió, majd az internet, vagyis kialakult a modern társadalom tömegkommunikációs rendszere. A tömegkommunikációval kapcsolatban gyakran halljuk a média szót. Ezen a tömegkommunikáció eszközeit, intézményeit értik. – 64 –

A MANIPULÁCIÓ

TE

RR

A

Ma beszélünk közszolgálati és kereskedelmi médiumokról. A közszolgálati média az állam tulajdonában van, ám szervezetileg független a mindenkori kormányzattól. A közszolgálati médiumok alapelvei: a pártatlan tájékoztatás, a nemzeti és az univerzális kultúra ápolása, oktatóműsorok sugárzása. A kereskedelmi média magántulajdonú. A személyközi és a tömegkommunikáció közötti különbségként szokták emlegetni azt is, hogy míg az interperszonális kommunikációban az információk torzulnak, addig ez a tömegkommunikációra nem jellemző. Sajnos egyre inkább tapasztalhatjuk azt, hogy egyes médiában a hírek módosulnak. Megpróbálják véleményünket, magatartásunkat a saját szándékaik szerint befolyásolni, azaz manipulálnak bennünket. Vagy nagyobb társadalmi jelentőséget tulajdonítanak az eseménynek, mint amekkora a valóságban, vagy csökkentik a jelentőségét, esetleg a negatív eseményt pozitívnak, a pozitívet negatívnak mutatják be. Az is előfordul, hogy egy lényeges hírt teljesen elhallgatnak. Mi mindennek az oka? Az egyes médiumok között verseny folyik az olvasókért, hallgatókért, nézőkért. A legolvasottabb lapokban, a leghallgatottabb rádiókban, a legnézettebb televíziókban reklámozzák termékeiket az egyes cégek. A reklám hatalmas anyagi hasznot jelent. Éppen ezért – gyakran az eszközök között sem válogatva – főszerephez jut a szenzációkeltés, az ismert emberek magánéleti szférája, „a mi lerántjuk a leplet, megmondjuk az igazat” látszata. Gyakori, hogy egy-egy hangzatos cím mögött nem is igazán valós tény, vagy valami semmitmondó téma rejlik. Mindez arra figyelmeztet bennünket: mindig kritikával olvassuk, figyeljük a médiát. Tudatosítsuk magunkban, melyik újságot olvassuk, melyik csatornát nézzük, és ne hagyjuk magunkat befolyásolni! Ne szajkózzuk kritika nélkül a szuggerált nézeteket, ne higgyünk el mindent feltétel nélkül csak azért, mert megírta az újság, bemondta a rádió vagy a televízió!

Két bulvárlap címlapja a Michael Jackson halálát követő napon – 65 –

SZENZÁCIÓKELTÉS

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

– a közszolgálati médiumok alapelveit a BBC (British Broadcasting Corporation) első elnöke dolgozta ki az 1920-as években. – az USA-ban, ellentétben Európával, sohasem volt állami rádió és televízió. Minden magánkézben volt, ennek ellenére a nagy amerikai kereskedelmi adók műsora sokáig szinte megegyezett az európai közszolgálati médiumokkal. Igényes műsorok (tévéjátékok, híradók, színházi és komolyzenei közvetítések, gyermekműsorok) váltakoztak. Ezek azonban kiszorultak a műsorból akkor, amikor felfedezték a reklámban rejlő hatalmas pénzt, hiszen nem lehetett őket megszakítani reklámszünetekkel.

FELADATOK

Beszéljétek meg, az utóbbi időben hallottatok-e, olvastatok-e olyan hírt, amelyik • később tévesnek bizonyult, • újságonként, csatornánként eltéréseket mutatott, • egyedi eset általánosítása volt!

RR

2.

A

1. ☺☺

a) A minta alapján töltsd ki a táblázat hiányzó részeit!

Személyközi kommunikáció

TE

Tömegkommunikáció

A közlemények áramlása egyirányú, A kommunikáció kétirányú, a feladó a feladó és a vevő a közlés során és a vevő a közlés során szerepet csenem cserél szerepet. rélhet. A feladó és a vevő között térbeli és/vagy időbeli távolság van.

A sugárzott közlemények elsősorban társadalmi jelentőségű eseményeket tartalmaznak.

Intézményesítve gyártják, de egyénileg fogyasztják.

Fejlett technológiát alkalmaz.

A hírek általában torzulnak.

Nem áll állami ellenőrzés vagy szabályozás alatt.

– 66 –

b) Milyen pontokon mutat rokonságot a személyközi és a tömegkommunikáció? Ha szereted a kihívásokat... Az interneten olvasható Fabrícius Gáborral, a médiában dolgozó kreatív szakemberrel készített interjú novelláskötete (Puha neon fejlövés) megjelenésének kapcsán. Egy részletet idézünk az interjúból. Vitassátok meg, igaza van-e Fabríciusnak, és ha igen, mennyiben! Véleményét minden csoporttag támassza alá példákkal, tényekkel, azaz érveljen igaza mellett!

RR

A

„Ma ugyanis az egész világot a média és a show-biznisz irányítja. Ezek eszközeivel bírnak rá tömegeket olyasmikre, amiket nem akarnak megcsinálni, ezekkel az eszközökkel adnak el nekik olyan termékeket, amelyekre nincs szükségük, legyen az üdítőital, banki szolgáltatás vagy politikai program [...] Nem véletlen, hogy a nyugati kultúra megszűnt fejlődni. Már nem értékeket termel, hanem egy hatalmas rendszert irányít, amelynek leágazásai a média, a politika, a reklám, a termékek és azok eladása, valamint a show-biznisz. A menedzservilág mérnöki logika alapján épít fel egy rendszert, amelyből eltűnik az ember, miközben az alapvető emberi vágyakkal és szükségletekkel operál.”

Az újság, a rádió és a televízió tájékoztató, véleményformáló műfajai

TE

A tömegkommunikáció szövegeit formai és nyelvi jellegzetességük alapján műfajtípusokba soroljuk. A műfajtípusok családokat alkotnak. A szövegtípusok tárgyalásakor leszögeztük: nincsenek tiszta típusok. Ez a megállapítás egyetlen kivétellel – a tájékoztató műfajtípus kivételével – igaz az újságban olvasható, a rádióban és a televízióban hallható szövegekre is. 1. A tájékoztató műfajtípus családjába tartozik a hír, az információ és a sajtóközlemény. Ezek közös jellemzője, hogy az információkat nem személyesen szerzi be a hírszerkesztő, hanem azokat vagy a hírszerző irodáktól, vagy a különböző rendezvényeket szervező intézményektől stb. kapja. Szigorúan objektív tájékoztatást kell tartalmazniuk. A kommunikáció többi funkciója (különösen a kifejező vagy befolyásoló) nem szerepelhet bennük. a) A hír a megbízható, ellenőrzött forrásból származó értesülést röviden, 5-6 sorban fogalmazza meg. Mindig aktuális. Feltétlenül tartalmaznia kell azt, hogy mikor, hol, mi történik vagy történt, és kik (voltak) az esemény résztvevői. A hír élén mindig a leglénye– 67 –

A TÁJÉKOZTATÓ MŰFAJTÍPUS

A HÍR

A SAJTÓKÖZLEMÉNY

A TUDÓSÍTÁS-CSALÁD

Híreket mondunk...

b) Az információra minden, a hírnél elmondott követelmény érvényes, de az információ több adatot, bővebb felvilágosítást tartalmaz. Kitérhet a közölt tények összefüggéseire, következményeire, és meg kell jelölnie a hírforrást is. Terjedelme ennek megfelelően 15-20 sor. c) A sajtóközleményt közérdekű tudnivalókról hivatalos szervek, személyek fogalmazzák meg a sajtó számára.

TE

AZ INFORMÁCIÓ

RR

A

gesebb információnak kell állnia. A benne foglalt tartalomnak megfelelően lehet: • külpolitikai, • belpolitikai, • kulturális, • gazdasági, • sporthír.

2. A tudósításcsaládba tartozik a tudósítás és a beszámoló a sajtótájékoztatóról. Az előző csoporttól abban különböznek ezek a műfajok, hogy sokkal részletesebbek, másrészt az információkat az újságíró rendszerint helyszíni tapasztalatok alapján gyűjti be, azaz személyesen van jelen az eseményeknél. Szubjektív véleményt az ide tartozó írások sem tartalmazhatnak. Felépítésüket tekintve az újságíró két lehetőség között választhat. a) Követi a kronologikus sorrendet, azaz az eseményeket időrendben meséli el. – 68 –

b) A legfontosabb közlendővel, a tételmondattal indít, s csak utána tér ki az eseményekre.

TE

RR

A

3. Az interjúcsalád legjellemzőbb műfajai a gyors-, a mély-, a kritikai és a több személlyel készülő körinterjú, valamint a kerekasztal-beszélgetés. Ezek dialógusra épülő vallomások, és nem valakiről, hanem valamiről szólnak. Témájuk kötött, de – mivel az újságíró és az interjú alanya társalog – kötetlen stílus jellemzi. a) A gyorsinterjúban az újságíró – közvetlenül az esemény után – egy-két kérdést tesz fel az esemény valamelyik szereplőjének. Célja az, hogy az interjúalany véleménye alapján a közvélemény minél hamarabb értesüljön az ügyben érintett személy véleményéről. b) A mélyinterjú igen komoly felkészülést igényel az újságírótól. Az interjúalany munkásságát és az adott tudományos vagy művészeti területet is nagyon jól kell ismernie ahhoz, hogy egyenrangú partnerként beszélgethessen az olvasókat érdeklő tényekről, eredményekről, tervekről stb. c) A kritikai interjú („össztűz", „kereszttűz”) konkrét probléma vagy problémák tisztázására szolgál. Leleplező műfaj, melynek célja az igazság kiderítése, ezért az interjúalanyt tényekkel szembesíti. Érveire ellenérveket hoz, és a legkényesebb kérdéseket is felteszi. A televízióból az össztűznek olyan formája is ismert, amikor több újságíró kérdez egy embert. d) A körinterjú esetében egy adott témában ugyanazt a kérdést vagy kérdéseket több embernek is fölteszik, akik egymástól függetlenül, nem egymás jelenlétében válaszolnak. A körinterjú célja ugyanis az, hogy a válaszadók ne befolyásolhassák egymás véleményét. Gyakori módszere a különböző médiának az, hogy egy adott témában nemcsak közismert embereket kérdeznek, hanem járókelőket is. e) A kerekasztal-beszélgetés során közös helyszínen tartózkodnak a beszélgetésben részt vevő szakemberek, tudósok, művészek, és mondják el véleményüket vagy vitatkoznak egy-egy jelentős témáról, témakörről. Ezek a beszélgetések rendkívül érdekesek és hasznosak, hiszen segítenek több oldalról, több szemszögből is megközelíteni egy-egy témakört, s ez által kialakítani saját véleményünket. – 69 –

AZ INTERJÚCSALÁD

A GYORSINTERJÚ

A MÉLYINTERJÚ

A KRITIKAI INTERJÚ

A KÖRINTERJÚ

A KEREKASZTALBESZÉLGETÉS

Munkában a technikus

A

TE

RR

A RIPORT

4. A riport egy helyszínen vagy helyszíni tapasztalatok alapján több személlyel készül. Cselekménye van, érdekes eseményt mutat be az oknyomozás módszereivel. Célja az összefüggések keresése, a titokkutatás és a leleplezés a személyiségi jogok tiszteletben tartásával. A riporter megszólaltatja az egymással szemben álló feleket, az egymástól eltérő véleményeket. A riport felderít, kinyomoz, értékel és általánosít. • A tényfeltáró riport elsősorban adatokat, információkat közöl. • Az oknyomozó riport a tények oksági viszonyait, azok leleplezését helyezi a középpontba. A riport megenged a riporter részéről szubjektív elemeket is – lelkesedhet a téma iránt, használhat ironikus elemeket –, de nem ítélkezhet. Feladata a hallottak összefoglalása. A riportnak egyszerre kell megfelelni az ábrázolás, az önkifejezés és a színesség követelményeinek. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

ÁLINTERJÚ

– az interjú angol eredetű szó (interview = találkozó abból a célból, hogy valaki tárgyalást, megbeszélést folytasson valakivel). – a riport az angol report (jelentés) szóból származik. – az első magyar politikus, akivel interjú készült, Deák Ferenc volt. – az csak álinterjú, amikor a média által felkapott és híressé tett „megasztárokkal” folytatnak másnapra már teljesen elfelejthető csevegést az újságban vagy a televízió képernyőjén. Ezekben a beszélgetésekben közös, hogy szeretnének valami egyedi szenzációt találni. Ez azonban általában abban merül ki, hogy az adott celeb miért került válságba, minek köszönheti „hatalmas” sikerét, kivel jár és hogyan jöttek össze, miért házasodik vagy éppen miért szakít, válik stb. – 70 –

FELADATOK

1. ☺☺

Nézzétek meg egy televízióműsort tartalmazó újságban vagy az interneten a különböző csatornák e heti műsorait! Beszéljétek meg, • melyiken találhatók a legigényesebb műsorok, • melyek azok, amelyek a műsoridő zömében a könnyebb szórakoztatást tűzik ki célul, • a műsorok alapján melyik építi műsorát a reklámbevételre!

2. ☺☺

3. ☺☺

A

Vitassátok meg, érdemes-e nézni a sztárok és az átlagember magánéletének problémáit, tragédiáit a nyilvánosság elé táró „kibeszélő” műsorokat! Beszéljétek meg, ti mit szólnátok hozzá, ha magánéletetek konfliktusait, fájdalmait a nagy nyilvánosság előtt tárnák ki!

4. ☺☺ 6.

Vitassátok meg, miért hasznos és miért káros a média!

Gyűjtsd össze az internet segítségével a legnagyobb hírügynökségeket!

a) Osszátok ki a szerepeket egy családban (anya, apa, gyerekek)! b) Közösen megnéztétek a kiállítást, és szeretnétek megvenni egy képet. Mindenki válassza ki, melyik festmény tetszik neki, és érveljen véleménye mellette!

TE

5.

RR

Tételezzük fel: egy szombat vagy egy vasárnap délutánt, estét teljes egészében a televízió előtt töltötök együtt. A televízióműsor alapján állítsátok össze: mikor melyik csatornára kapcsolnátok! A javaslattevő indokolja döntését, aki pedig ellene van, érvekkel támassza alá véleményét!

Komiszár János, – 71 –

A TE

RR

Uzonyi Ferenc,

7. ☺☺

Kozma István képei

a) Sorsoljátok ki, ki lesz a riporter és kik lesznek a riportalanyok! A választott témának megfelelően osszátok ki a riportalanyok beosztását is! b) A riporter a következő kérdések valamelyikére keresse a választ! • Miért szüntették meg az iskolarádióban a zeneszámok játszását a szünetekben? – 72 –

• Miért zárták be városotokban a fiatalok kedvenc szórakozóhelyét? • Valójában miért tanácsolták el az iskolából Gipsz Jakabot, aki a tanári kart és az osztálytársait vádolva, igazságát keresve a televízióhoz fordult?

8. ☺☺

A

Össztűz! Sorsoljátok ki, ki lesz a kérdezett, a többiek kérdezzenek! Választhattok a következő témákból, de javasolhattok újat is! • Mi az oka annak, hogy a kérdezett hozzáállásával rontja csoportotok teljesítményét, és valótlan állításokat híresztel a közös munkátokról, valamint a csoporttagok magánéletéről? • Tudomásotokra jutott, hogy elmarad a szalagavató. A kérdezett az iskola igazgatója. • Egy kutatóintézetből kikerültek az új, titkos kutatási eredmények. A kérdezett annak a laboratóriumnak a vezetője, ahol a kutatások folynak.

TE

RR

Ha szereted a kihívásokat... 1. Keresd meg és olvasd el a Wikipédiában, mit jelent a bulvársajtó kifejezés! 2. Menj el egy újságárushoz, és lapozz át egy bulvárlapot (vagy keress egyet az interneten)! Hasonlítsd össze a benne található híreket az Új Szó című napilap országos vonatkozású híreivel! Számolj be csoporttársaidnak arról, milyen különbségeket fedeztél fel a hírek tartalmát, stílusát illetően!

A publicisztikai és a kritikai műfajcsoport

Az előzőekben azokat a műfajokat tárgyaltuk, amelyek elsősorban a tájékoztatás funkcióját töltötték be, és kevesebb lehetőséget adtak – vagy egyáltalán nem adtak – a személyes véleménynyilvánításra. A most tárgyalandó publicisztikai műfajcsoportot „szubjektív” műfajcsoportnak is nevezik, mivel ezekben az újságíró egy-egy közérdekű vagy sokakat érintő, érdeklő kérdést saját szemszögéből boncolgat, elemez. A publicisztikai műfajok célja a logikus érvelésen alapuló meggyőzés, színes és olvasmányos stílusban. A hír és a publicisztikai műfajcsoport következetes elkülönítése nemcsak a műfajismeretben fontos, a szerkesztésben is kötelező. Éppen ezért a hírrovat és a publicisztikai oldal jól láthatóan – karakterében, tördelésében – eltér egymástól. – 73 –

SZUBJEKTÍV MŰFAJCSOPORT

Az újságírás klasszikus műfajai a publicisztika műfajai, melyekben olyan kiemelkedő írók, mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós és mások alkottak maradandó értékű írásokat.

A VEZÉRCIKK

• A problémafeltáró cikk úgy tárja fel a politika, kultúra, sport stb. területén jelentkező problémát, hogy közben elemzi azt, öszszefüggéseiben vizsgálja, rámutat a hibákra, és keresi a megoldást. Ehhez ütköztetnie kell különböző nézeteket, érveket, és állást is kell foglalnia.

A

A PROBLÉMAFELTÁRÓ CIKK

• Az elemző cikk ismeretet közöl és magyarázza is azt valamely politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális stb. témában. Szakszerűnek is kell lennie, ugyanakkor az érdeklődést is fel kell keltenie, éppen ezért sok szemléltetést alkalmaz (táblázatok, grafikonok, fotók stb.).

RR

AZ ELEMZŐ CIKK

1. A cikkcsaládba olyan jelentős műfajok tartoznak, mint az elemző, a problémafeltáró, a vezér- és a tudományos cikk. Ezek témáját az újságíró maga választja.

• A vezércikk – amint arra a neve is utal – kiemelt helyen, eredetileg az újság első oldalán jelent meg. Ma már általában külön véleményközlő rovatban található. Közérdekű témában a szerkesztőség álláspontját foglalja össze, s célja az olvasók meggyőzése. A vezércikk magán viseli az elemző és a problémafeltáró cikk sajátosságait, hiszen az időszerű politikai, társadalmi, kulturális kérdéseket elemzi, ráirányítva az olvasók figyelmét a problémákra. Célja lehet:

TE

A CIKKCSALÁD

Befolyásolás Elriasztás

Elemzés, érvelés útján, valamilyen konkrét cél vagy politika érdekében

Valamilyen veszélyre figyelmeztet, javaslatot tehet annak elkerülésére

Felvilágosí- Magyaráz, megvilágít egy vitatott jelenséget vagy ösztás szefüggéseket Ösztönzés

Kampányok, jótékony célú akciók alkalmából részvételre, adakozásra hív – 74 –

2. A kommentárcsalád abban különbözik a cikkcsaládtól, hogy témáját az újságíró kapja. Az ide tartozó műfajokban hírekre, eseményekre, jelenségekre reagálnak az újságírók, és amint az elnevezés is mutatja, azokhoz fűznek kommentárt, vagyis azokat magyarázzák, pontosítják. Ez történhet érvekkel, szellemes észrevételekkel, sőt iróniával is. • A kommentár mindenkit érdeklő hírt vagy eseményt magyaráz úgy, hogy nagyobb összefüggésekbe helyezi. Az írás elején röviden közli a fontos – általában politikai – hírt, majd a továbbiakban megvilágítja a hátterét, értékeli, véleményezi. Segít tehát az olvasónak feltárni az összefüggéseket és kialakítani (az újságíróval való együttgondolkodás során) a témával kapcsolatos véleményt.

RR

A

• A jegyzet a hétköznapi események mögötti összefüggéseket tárja fel. Ezt színes előadásmóddal, szellemes reflexió formájában teszi. Gyakran bíráló jellegű. Kritikai észrevételeit színesen, az irónia eszközeivel tárja elénk a jegyzet írója.

TE

• A glossza nagyon sokban rokon a jegyzettel. Igazi célja a leleplezés. Olyan témákat keres, amelyek szemet szúrnak, nemtetszésünket váltják ki, bosszantanak, idegesítenek bennünket mindennapjainkban. Ezeket bírálja csípősen, ironikusan, rövid terjedelemben. A glossza sikeréhez nagyban hozzájárul, ha zárása valamilyen meglepő fordulat, csattanó.

3. A média feladatai közé tartozik az ízlésformálás is. Figyelemmel kell kísérnie a megjelenő könyveket, filmeket, a színházak műsorát, és tanácsokat kell adnia: mit olvassunk, mit nézzünk meg. Természetesen nem mindig azt a könyvet vesszük le a könyvtár vagy a könyvesbolt polcáról, vagy arra a filmre veszünk jegyet, amelyet az újság ajánl. De ha megtesszük, segít az értelmezésben, az értékelésben. Érdemes figyelemmel kísérni a napilapok, folyóiratok kritikáit, hiszen – bár a legszubjektívebb műfajok közé tartozik – hozzáértő emberek írják a kritikákat. Sokszor segíthet a kritika kiszűrni azokat a könyveket, filmeket is, amelyeket – bár rendkívül nívósak – mégsem szándékozunk elolvasni, megnézni. Mert erőszak van bennük, mert nem vágyunk romantikus szerelmi történetre, mert nem szeretjük a háborús témákat, vagy mert éppen nagyon fáradtak vagyunk, s csak valami könnyedebb, nevettető alkotásra vágyunk stb. – 75 –

A KOMMENTÁRCSALÁD

A KOMMENTÁR

A JEGYZET

A GLOSSZA

ÍZLÉSFORMÁLÁS

A

• A kritika két altípusát lehet elkülöníteni: a műkritikát és a művészeti kritikát. Közös sajátosságuk, hogy az ismertetett alkotást alapos elemzésnek vetik alá, esztétikai alapon, és nem az első benyomások alapján mondanak ítéletet. A különbség az, hogy a műkritika újonnan született irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásokról, filmekről készül, míg a művészeti kritika korábbi alkotások „újraélesztése” kapcsán születik. Kritikát csak elméletileg igen felkészült szakember írhat.

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

RR

A KRITIKA

• A recenzió színházi előadásról, koncertről, kiállításról vagy irodalmi műről szóló, nem nagy terjedelmű ismertető. Az olvasók gyors tájékoztatásán túl a figyelem felkeltésére törekszik. Természetesen mély elemzésre nem vállalkozhat. Értékítélete főleg abban nyilvánul meg, hogy mit ajánl, illetve mit nem tart érdemesnek az olvasásra, megnézésre.

– a publicisztikának a magyar irodalomban nagy múltja van; már a 16. században keletkezett hitvitázó művek is publicisztikai jellegűek voltak. – az egyik legkiemelkedőbb publicisztikai alkotás a 17. századból Zrínyi Miklós irodalomtörténeti szempontból is igen jelentős török ellenes röpirata, A török áfium ellen való orvosság. – a reformkori politikusok szónoki beszédei, cikkei, beszámolói szintén a közérdeket szolgálták. – a vezércikket a magyar sajtóban Kossuth Lajos Pesti Hírlapja honosította meg. – a kommentár eredete a 18. századra nyúlik vissza, amikor a francia enciklopédisták a történelemhez és a történtekhez fűztek politikai kommentárt. – vannak elméleti cikkek, amelyeket elméleti szakemberek írnak azért, hogy megmagyarázzanak, pontosítsanak, értékeljenek új fogalmakat, fejleményeket stb. – a tudományos cikk az elmúlt évfolyamon A nyilvános célra, írásos formában készült szövegek között tárgyalt ismeretterjesztő szöveg jegyeit viseli magán. – a kommentár a latin commentor szóból származik, melynek jelentése: magyaráz. – a glossza a görög glóssza ('nyelv') szóból származik. – a széljegyzet a frissen megjelent művekből egyetlen, a jegyzet írója által döntőnek vélt szempontot emel ki, vagy időszerű eseményhez fűz kritikai észrevételt. A napi- és hetilapokban általában ezt a műfajt alkalmazzák a műkritikára.

TE

A RECENZIÓ

– 76 –

– a szemle több szempont alapján több jelenséget kritizál. – hírcsokornak az ugyanarról a témáról egy rovatba kerülő, esetleg másmás forrásból, különböző helyszínről származó híreket nevezzük. – a hírösszefoglaló egy-egy időszak azonos témájú híreit közli egy rovatban. – a hírblokk azonos időszak legkülönbözőbb témájú híreinek közös rovata. – a kommentárnak két altípusát lehet megkülönböztetni: a háttéranyagot szolgáltató, események hátterét megvilágító, magyarázó jellegű kommentárt és a személyesebb hangú, véleményező, illetve összefoglaló kommentárt.

Olvasd el A publicisztikai és a kritikai műfajcsoport című leckét, majd töltsd ki a táblázatokat!

Az elemző és a prob- A problémafeltáró lémafeltáró cikk kö- cikk sajátosságai zös sajátosságai

TE

Az elemző cikk sajátosságai

RR

1.

A

FELADATOK

– 77 –

Csak a kommentárra A kommentár és a Csak a jegyzetre jeljellemző sajátosságok jegyzet közös sajátos- lemző sajátosságok ságai

Műsorok a televízióban

RR

A

A televízió műsorait elég nehéz típusokba sorolni. Eltérés van ugyanis a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók műsora között, továbbá a nézők igényeihez igazodva a televíziós műsorok gyakorta változnak. Gondot jelent az is, hogy a korábban az egyes műsortípusokba besorolható műfajoknak ma már önálló csatornáik vannak, ezért a többi televíziónál bizonyos műsorok visszaszorulnak. Így például a komoly- vagy a könnyűzenét, a sportot vagy a gasztronómiát, a természettudományos filmeket vagy akár a híreket kedvelők – amennyiben rendelkeznek valamelyik nagy műholdas szolgáltató előfizetésével vagy megfelelő antennával – a nap bármelyik percében találnak olyan adót, amelyik kielégíti igényeiket. Néhány műsortípus:

A HÍRADÓ

A HÁTTÉRMŰSOROK

I. Információs műsorok Az információs műsorok közül a legjelentősebbek a híradó és a háttérműsorok. • A híradó – amint a neve is mutatja – a hírek gyűjteménye, de helyet kapnak benne tudósítások, riportok is. Naponta stábértekezleten készítik elő a műsor készítői a felelős szerkesztő vezetésével. Itt döntik el, hogy a napi eseményekből mi kerül be a műsorba és mi nem. A gyártásvezető úgynevezett gyártási mátrixot készít. Ebben szerepel az, hogy melyik stáb mikor hol forgat. Miután az anyagokat felvették, megvágták, adásmenet készül, mely másodpercnyi pontossággal tartalmazza a sorrendiséget. • A háttérműsorok elsősorban a híradókhoz kapcsolódnak. A nap legfontosabb történéseit választják ki, s ezeket részletezik filmanyagokkal kibővítve, stúdióvendégekkel beszélgetve. Ezekben a műsorokban egy-egy kérdésről gyakran szavaztatják is a nézőket. A háttérműsorok az összefüggéseket világítják meg, azaz segítik a nézőket az információk értelmezésében.

TE

AZ INFORMACIÓS MŰSOROK

– 78 –

II. A kulturális műsorok Azt, hogy a kulturális műsorok még a közszolgálati televízióban is visszaszorultak, ráadásul általában késői időpontokban sugározzák őket, bizonygatni nem nagyon kell. A kereskedelmi televíziókban a nem sok értéket tartalmazó szappanoperák, krimik, thrillerek, horrorok, akciófilmek, kibeszélőshow-k teszik ki a műsoridő jelentős részét.

SZÓRAKOZTATÓ MŰSOROK

RR

A

III. Szórakoztató műsorok Természetesen mindenkinek szüksége van szórakozásra. Egy jó kabaré, egy, a tudásunkat is gyarapító vetélkedőműsor vagy egy felkészült riporter beszélgetése ismert művésszel, tudóssal hasznos kikapcsolódást biztosíthat. Sajnos ezekből van egyre kevesebb. A kimagasló tudással rendelkező tévés személyiségek beszélgetős műsorai helyett a média által felkapott műsorvezetők előre megírt történeteket adatnak elő a műsorba pénzért jelentkezőkkel, nézhetik az ezt igénylő nézők egy család – ugyancsak előre megírt forgatókönyv szerint játszódó – magánéletét, szappanoperák szegezik több századik, esetleg ezredik délután, este a készülék elé hosszabb-rövidebb időre folytatásaikkal a nézők sokaságát.

A KULTURÁLIS MŰSOROK

TE

IV. Sportműsorok A sportműsorok rövidebb formái szinte mindennap minden csatornán jelen vannak. Az adásidő a világ- és Európa-bajnokságok, illetve az olimpiák idején növekszik meg jelentősen. Az ezek közötti időszakokban főleg a nagy érdeklődésre számot tartó sportok (pl. labdarúgás, Forma–1) közvetítési jogáért megy a harc a csatornák között, hiszen ezek nagy reklámbevételt biztosítanak.

V. Filmműsorok A televízió hajdani saját készítésű filmjei – anyagi okokra hivatkozva – szinte teljesen eltűntek a televízióból. Legfeljebb a régiek ismétlésével találkozhatunk. Általában azokat a filmeket vetítik az egyes csatornák, amelyek már a filmszínházak műsoráról korábban lekerültek. VI. Vitaműsorok A vitaműsorok a közszolgálati televíziókban kapnak jelentős szerepet. A vitavezető csupán irányítja a vitát, de nem vesz részt benne. Feladata a semlegesség, illetve a vitapartnereknek az azonos időintervallum biztosítása. Arra is ügyelnie kell, hogy a vita során valamiféle konszenzus alakuljon ki a felek között. A vitapartnereknek be kell tartaniuk azokat a szabályokat, amelyekkel a korábbi tananyagban már megismerkedtünk. – 79 –

SPORTMŰSOROK

FILMMŰSOROK

VITAMŰSOROK

VII. A portré A portré sok tekintetben rokon az interjúval, de van köztük egy nagyon lényeges különbség. Az interjú lényege, hogy új információkat oszszon meg a nézőkkel, a portré pedig egy ember jellemrajzát adja saját, megszokott környezetében. Ezért szokták a portrét vallomásinterjúnak is nevezni. A portrékészítésre alaposan fel kell készülnie az újságírónak, fel kell kutatnia a bemutatandó személy erősségeit és gyengeségeit, de soha nem lehet vele kapcsolatban prekoncepciója. FELADATOK

1. ☺☺ 2. ☺☺

A

Hasonlítsátok össze az újságban megjelenő és a televízióban elhangzó híreket! Milyen azonosságokat és különbségeket lehet köztük felfedezni? Mivel magyarázhatók az azonosságok és a különbségek?

RR

A csoport minden tagja olvassa el a következő szöveget, majd közösen oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! A szappanopera

Ez a műfaj az 1930-as évek elejéin Amerikában született, és a rádióban indult. A kifejezetten háziasszonyoknak és háztartási alkalmazottaknak készült sorozatokra a szappanopera elnevezés valószínűleg a 30-as évek végén ragadt. A szappan előtag magyarázata az, hogy ezeket a műsorokat tisztítószerek gyártói készítették vagy rendelték meg. De hogyan kapcsolódik a szappanhoz az opera? A sorozatokat kezdetektől jellemezték az erős érzelmek kiváltotta cselekedetek, melyek az opera sajátosságai. A szappanoperát a 40-es években átvette az akkor induló televízió is. Itt aztán átkerült az esti adásidőbe. A Dallas alkotói 1979–80-ban bevezették, hogy az egyes eseményeket esténként úgy hagyták abba, hogy a bennük játszódó események nem zárultak le. Ezzel megszületett az esti fő műsoridős szappanopera. A szappanoperák közös sajátosságai: • Úgy íródnak, hogy a végtelenségig lehessen folytatni őket. • Minden epizód több kisebb (általában négy-hét) történetből áll össze. • A történetek lazán kapcsolódnak egymáshoz. • Az egyik epizódban jelentéktelennek tűnő esemény a másikban fontossá válhat. • Az események sorrendisége, azaz az időviszonyok gyakran követhetetlenek. • A cselekménybeli változások jelentéktelenek vagy visszafordíthatók. Aki elköltözött, visszaköltözhet, akik elváltak, azok újra összejöhetnek stb.

TE

A PORTRÉ

– 80 –

A

• Jellemfejlődés mint olyan nem figyelhető meg, bár az eleinte buta és gonosz emberek meglepetésszerűen okosakká és jókká válhatnak. Általában azért a jók végig jók, a gonoszak viszont mindig azok maradnak. • Hónapokat vagy éveket is kihagyhat a néző egy-egy sorozatnál. Bármikor visszakapcsolódhat különösebb nehézség nélkül: számtalan válás és egyéb krízis után a szereplők és a köztük lévő kapcsolatok elvileg változatlanok. • A befejezetlenség következményeként tanulság nem igazán vonható le a látottakból. • Az események menetét, a szünetek helyét a sorozat közben leadott reklámok határozzák meg. • A legizgalmasabb pontot a cselekmény mindig a reklám (több reklám esetén a legnagyobb reklámszünet) előtt éri el. • A feszültségszintet általában a nyári szünet előtt emelik a legmagasabbra.

(Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom című könyve alapján)

3. ☺☺

TE

RR

a) Hogyan neveztük stilisztikából azt a költői eszközt, amikor az előtag és az utótag (a jelző és a jelzett szó) látszólag egymást kizáró ellentétek összekapcsolása? b) A különböző csatornákon több szappanopera is műsoron van. Válasszatok ki közösen egyet, és beszéljétek meg: érvényesek-e rá a szappanoperákról olvasottak! Van-e valamilyen, az olvasottaktól eltérő sajátossága az általatok választott sorozatnak? Válaszotokat példákkal igazoljátok! c) Vitassátok meg: érdemes-e mindennap ilyen műsorok nézésével az időt tölteni! Mi az, ami mellettük szól, és mi az, ami ellenük? Számoljátok össze a mellettük és az ellenük felhozott érveket, és állapítsátok meg, merre billen a mérleg serpenyője!

A sztereotípia az ábrázolás, a megjelenítés és vélemények sablonos módja, ami egyben minősítés is, hiszen a kategorizálást és az értékelést is magába foglalja. Gyűjtsétek össze a reklámok alapján a sztereotípiákat a nőkről és a férfiakról! Mi jellemzi a nőket és mi a férfiakat? Egyetértetek a kialakult képpel?

4. ☺☺

Vannak olyan családok, amelyekben elvből nem vesznek televíziót, mondván: ne töltsék a gyerekek idejük nagy részét a készülék előtt. Vitassátok meg: helyes vagy nem ez a felfogás!

– 81 –

Összefoglalás

TE

RR

A

Oldd meg a következő tesztet! I. A hivatalos stílus kommunikációs funkciója a) a tájékoztatás és az érzelmek kifejezése b) a tájékoztatás és a felhívás c) a felhívás és a kapcsolattartás II. A hivatalos stílus jellemző jegye a) a pontos, egyértelmű fogalmazás b) a költői képek használata c) a szakkifejezések kerülése III. A kérvény bal felső sarkában szerepel a) a kérvény tárgya c) a dátum b) a címzett neve, titulusa, címe IV. A motivációs levél tartalmazza a) az önéletrajzból kimaradt személyes adatokat b) a végzettséget igazoló hivatalos dokumentumokat c) miért vagyunk alkalmasak a meghirdetett állásra V. A tömegkommunikációra nem jellemző az, hogy a) a tömegekhez szól c) az információ mennyisége tömeges méretű b) információcsere történik VI. A közszolgálati média a) a köz tulajdonában van b) az állam tulajdonában van, és a kormányon lévő párttól függ c) az állam tulajdonában van, de független a mindenkori kormányzattól VII. A tájékoztató műfajtípus családjába tartozik a) a hír b) az interjú c) a riport VIII. A riport a) egy helyszínen vagy helyszíni tapasztalatok alapján egy személlyel készül b) egy helyszínen vagy helyszíni tapasztalatok alapján több személlyel készül c) a stúdióban több személlyel folytatott beszélgetés IX. Az interjú a) az újságíró és az interjú alanyának dialógusára épül b) az újságíró monológja adott témában c) egy hivatal által kiadott közlemény X. A riport a) nem tartalmazhat szubjektív elemeket, de ítélkezhet b) nem tartalmazhat szubjektív elemeket és nem ítélkezhet c) tartalmazhat szubjektív elemeket, de nem ítélkezhet XI. A kommentár a) mindenkit érdeklő hírt vagy eseményt magyaráz úgy, hogy nagyobb öszszefüggésekbe helyezi b) hétköznapi események összefüggéseit tárja fel c) ismeretet közöl valamely politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális stb. témában – 82 –

A szépirodalmi stílus

ESZTÉTIKAI FUNKCIÓ

VÁLTOZÓ JEGYEK

TE

RR

A

A kommunikáció funkcióinak tárgyalásakor azt mondtuk: ha a nyelvi kód kap kiemelkedő szerepet, azaz a kommunikáció célja az olvasót a megértés örömével megajándékozni, az esztétikai funkció valósul meg. Ez elsősorban az irodalmi alkotásokban történik meg. Ahhoz, hogy a megértést biztosítsa a költő, illetve a nyelv segítségével jellemezhessen helyszíneket, szereplőket, történelmi korokat stb., szinte minden stílusréteg szókincséből merítenie kell. Természetesen a fő cél a művészi hatásra, az esztétikai élmény biztosítására való törekvés. A szépirodalmi stílus jegyei koronként és alkotónként is változást mutatnak. Egy-egy műalkotásra ugyanis nemcsak az író, költő mondanivalója, egyénisége, lelkiállapota, jellegzetes szóhasználata vagy képei nyomják rá a bélyegüket, hanem a kor is, amelyikben az író vagy a költő alkot. A szépirodalmi stílust a többi stílusnál sokkal jobban jellemzi és motiválja az önkifejezés és a gyönyörködtetés szándéka. A művészi stílusban jut legnagyobb szerephez az egyéni stílus, s legkevesebb szerephez a valósághoz hű ábrázolás. Amíg egy mű megszületik, nemcsak a tartalom alakulhat, hanem a kifejezőeszközök is, hiszen minden írónak, költőnek célja a minél pontosabb és választékosabb nyelvi eszközök felhasználása. Természetesen a pontos nyelvi eszközök megtalálására való törekvés mellett is jellemzi a szépirodalmi stílust a többértelműség, a többféle értelmezés lehetősége. Ez a művészi hatás elérését segítő költői képeknek is köszönhető, melyek a szemléletesség eszközei. Ugyanakkor – amint azt majd látjuk – a jelentésátvitel megértéséhez szükséges asszociációs út „végigjárása” az olvasó és az alkotó (sőt a verseket értelmező irodalmárok) esetében is eltéréseket mutathat. Azonban mindenképpen szükséges: „Egy kiváló költőt vagy írót olvasva, lelked a költő lelkével együtt fut, lát és dolgozik. Ujjongva fut hegyeken, mezőkön és változatos messze tájakat lát. De csak akkor, ha követni tudod a költőt, elképzeled metaforáit, megérted célzásait: máskülönben olyan vagy, minta vak ember a legszebb vidékeken.” (Babits Mihály: Stilisztika és retorika a gimnáziumban. Nyugat, 1910. 3. szám)

– 83 –

A TÖBBFÉLE ÉRTELMEZÉS

FELADATOK

1.

József Attila Ars poetica című költeményének egy korábbi és a végleges változatának néhány versszakát írtuk egymás mellé. Keresd meg a változtatásokat, és vizsgáld meg: a te véleményed szerint milyen tartalmi és stilisztikai következménnyel jártak!

Az idő lassan elszivárog. Ne lógj a mese langy tején. Hörpintsd a valódi világot habos éggel a tetején.

Nincs alku – én hadd legyek boldog! Másként akárki meggyaláz s megjelölnek pirosló foltok, elissza nedveim a láz.

A

Te ne alkudj, te legyél boldog! Mert majd akárki meggyaláz, megjelölnek pirosló foltok, elissza nedveid a láz.

Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot habzó éggel a tetején.

RR

Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem!

Parti Nagy Lajos több regénye címlapján is megjelöl egy nevet a mű szerzőjeként. Mi most Sárbogárdi Jolán: A test angyala című regényéből idézünk részleteket. Állapítsd meg, hogy a korunkban nagy sikernek örvendő szerelmi történetek parodizálására milyen nyelvi eszközöket használ az író! Sok segítséget adhat az alcím, mely egyben a „műfaj” megjelölője, illetve a borító illusztrációja is.

TE

2.

Kiáltsd ki: „Még nem nagy az ember, de képzeli, hát szertelen; kisérje két szülője szemmel: a munka és a szerelem.”

– 84 –

TE

RR

A

Ladányi Korinna Recepciós alkalmazott a csinos kis „Snack” – hol kipótolták felötlő nasholási vágyukat – Vezetőnőjével beszélgetett Hobbyjáról, az autogrammgyűjtésről, melyre szép alkalma fog lenni hamarosan. – Ne mondd mát! – Hitetlenkedett a büfés Erzsi gödrök, jóságos arca. – De bizony, Elisabeth! Tudod-e, hogy holnap délelőtti órákban érkezik Balajthy Dénes beutalt tévérendező az Igazgató Professzor úr külön beutalójával a 6. emelet 617-es szobába? – Kérdezte. – Balajthy Dénes!? – Ejtette le „állát” a Vezetőnő, és összecsapta a kezét... De Margittay Edina sem külömben! Szíve ekkor akkorát dobbant mint a kő. Szinte még fel is sikított kicsit, és majdnem a tudatkiesésig „chómába” esett. De egy-két pillanat után megrázta magát és vérvörös zavarát leplezve a szobájába ment. Es egész éjjel nem aludt a fel-alájárkálástól! Sajnos ez nem volt nagy újdonság, hisz már korábban se volt a rehabilitáció mellett sem éjjele sem nappala. Egyre csak a történtek jártak a fejében! A szerelem, amit Dénes iránt érzett nem csillapodott, inkább elmélyült. Viszont megbántottságára sem tapadt gyógyír, se egy levél, se egy telefon által, s ez a legkisebb stresszre is fölszakadt, mint most is. Elhatározta, hogy semmiképpen sem mutatkozik, de várta is a pillanatot, hogy ezt megtehesse. Amely szinte hamarabb eljött a Vártnál... A füst-metál színű „Ford Escort” sportos mozdulattal ugrott el december ötödikén reggeli Bem Rakpart kövezetéről, és egyre gyorsulva kezdte falni a kilométerek sorát. Ezt a tevékenységét csak a Mátrafüredi Rehabilitációs Szanatórium ódon épületegyüttese előtt hagyta abba, mikor egy magas, ruganyos kinézetű fiatalember, aki kissé még most is bicegett kivette belőle fekete fémkeretes bőröndjét és a szetthez tartozó kézi diplomatatáskáját. Majd nagy gyógylevegőket véve kezdett tartani a hívogató ajtó felé... Balajthy Dénes a recepcióhoz érve biccentett fejével és azt mondta. – Kezeit csókolom, Balajthy Dénes fiatal tévérendező vagyok és Rehabilitációs ügyben jöttem! – [...] Ekkor „véletlenül” megszólalt a telefon, melyet Ladányi Korinna haladéktalanul felvett és beleszólt. – Hogyne, kérem! Hogyne lenne ilyen nevű beutaltunk! Azonnal kapcsolom Mazgittay Edinát, aki az Igazgató Úr Unokahúga és már egy hete itt tartózkodik a 3. emelet 316-os szobában! Nincs mit! – Ezt meghallva a közelben álló Dénes arca alól kiszaladt a „talaj”. Fehérlett mint a fal és keze remegtében, azonnal el is rontotta az „Állandó lakhely” Rovatot.

– 85 –

A KÖLTŐI KÉP ÉRTELMEZÉSE

A

A KÖLTŐI KÉP LÉTREJÖTTE

RR

A KÖLTŐI KÉPEK

A 3. osztályban a jelentésváltozás kapcsán már volt arról szó, hogy a szavak elsődleges jelentéséhez kapcsolódhatnak olyan jelentések, amelyek valamilyen hasonlóság vagy érintkezés alapján alakulnak ki, s állandósulnak. Ezért van a fazéknak füle, a szoknyának dereka, a hegynek gerince vagy éppen a bajoknak gyökere. Ezek tulajdonképpen képek, melyeket a gyakori használat következtében már nem érzékelünk, azaz – bár eredetileg rendelkeztek stílushatással – már nem szükséges jelentésüket megfejteni. A költői képek hasonló társításokon alapulnak, de ezek egyszeriek, a hétköznapi képektől éppen ezért szokatlanságukkal térnek el, így stílushatásuk nagy. Amint Babits is írta, minden esetben meg kell fejteni őket. A költői képek szakirodalma igen nagy, mely tartalmaz vitapontokat is. Abban általában megegyeznek a vélemények, hogy a költői kép úgy jön létre, hogy a mondatba (szövegbe) egy szemantikailag be nem illő szó kerül be. Ez vagy valamilyen hasonlóság, vagy érintkezés alapján kapcsolatba hozható azzal a fogalommal, amelyikhez társul. A jelentését tekintve „idegen” szónak az a funkciója, hogy szemléletessé tegye a szövegbe beillő fogalmat vagy megmagyarázza azt. A szóképek egy része hiányos szerkezetként fogható fel – de természetesen nem minden hiányos szerkezet szókép. Nézzünk egy példát! A Bibliában azt olvashatjuk: kígyóvá lőn az a bot, amit Mózes az Úr parancsára a földre vetett (Mózes II. 4, 3.). Ez az állapotváltozás a Biblia szerint valóban megtörtént, vagyis a vessző kígyóvá változott, tehát ez nem szókép. Ha viszont valakire azt mondjuk: ez egy kígyó (vagyis ez kígyóvá lett), a valóságban ez az állapotváltozás nem történt meg, csupán azt szemléltetjük vele: a kígyóéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező emberré vált: alattomosan támad, mérgez, mar stb. És ez már szókép. A képet mindig fontos értelmezni, mert ez segít a költő, író szándékát, hangulatát, egyéniségét stb. megfejteni. Hasonlítsuk például össze a következő képeket:

TE

A JELENTÉSÁTVITEL

A SZÓKÉPEK

„A fiú betoppan; szíve égő katlan” (Arany János: Toldi)

„A szívem egy nagy harangvirág.... ” (Ady Endre: A Tisza-parton)

Mindkét költői képben ott szerepel a szív szó, de a velük hasonlóság alapján összekapcsolt fogalmak teljesen más jelentést adnak a két sornak. Az Arany-idézetben az égő katlan a forrongás, a tűzhányó kitörés – 86 –

előtti állapotát idézi fel, éppen ezért alkalmas Miklós lelkiállapotának érzékeltetésére. Ady viszont egy gyönyörű virág képét asszociálja, ami így a szépséget, tisztaságot kapcsolja a költő tulajdonságaihoz. A költői kép mindig választás eredménye. Nyilvánvaló, hogy szavak sokaságából válogathat a művész, s azt több tényező is befolyásolja, melyikre esik a választása. Pl.:

SZÓVÁLASZTÁS

„Az, én szívem sokat csatangolt, de most már okul és tanul. Aki halandó, csak halandót szerethet halhatatlanul.” (József Attila: Az én szívem)

RR

A

A csatangolt helyett választhatta volna a költő a barangol szót is, ám a csatangol sokkal inkább kifejezi a felesleges időtöltést, negatívabb jelentése és hangulata leszűkíti használhatóságát. (Barangolni az erdőben is lehet, ami kimondottan pozitív hangulatot idéz.) A csatangolt segítségével a (szívem) okul és tanul jelentése is könnyebben megfejthető: hibáiból tanul. Ugyanez a barangolt esetén nem lenne egyértelmű. Belejátszhat a választásba az adott kor is. Adynál olvashatjuk: „Gémes kút, malom alja, fokos. Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók, A Tisza-parton mit keresek?”

TE

A malom alja Ady korában a felelőtlen politizálások színtere volt. Ma már nem őrletés közben végzik ugyanezt a tevékenységet a magyarok, tehát ezt a képet napjainkban nem alkalmazhatná a költő. Megfejtése éppen ezért a mai kor embere számára csak a megfelelő külső kontextus ismeretében lehetséges. Vitatott, hogy a költői kép egyetlen szó vagy egy szerkezet. Természetesen egy szó önmagában nem lehet kép, mindig csak a mondatban vagy a szövegben dől el: szemantikailag beleillik-e, avagy nem. Mindig az egész szerkezetet kell néznünk, hiszen a költői kép esetén a jelentést másképp kell értelmeznünk, mint a szó vagy szóelemek esetében. Meg kell fejtenünk: mit jelöl a szavak kapcsolata a szó szerinti jelentésen túl. Az Ady-idézetben például a gémeskút a szövegből kiszakítva vonatkozhatna a hangsor által jelölt tárgyra, a szövegösszefüggés alapján azonban az elmaradottság szimbólumává válik. A szóképeket hagyományosan aszerint osztályozzák, hogy a kapcsolatot a két dolog között hasonlóság vagy érintkezés alapján létesítette a költő. – 87 –

MÖGÖTTES TARTALOM A SZÓKÉPEK OSZTÁLYOZÁSA

Szóképek

Hasonlóság alapján

Érintkezés alapján

metafora

metonímia

megszemélyesítés allegória

szinekdoché

Hasonlóság és érintkezés alapján szinesztézia szimbólum

FELADATOK

1. ☺☺

A

RR

Milyen alapon történt a jelentésátvitel a következő esetekben? a) Szamár vagy. b) Nem akarok láncokat viselni. c) Melyik karra jelentkezel? d) Milyen tudományággal foglalkoznál szívesen? e) Biztos forrásból ered a hír? f) Ki kell engednem a szoknyám derekát. g) A hajó orra egy sziklának csapódott. h) Mikor lesz a ballagás? i) Már megint pirulnom kellett miattad!

TE

2.

a) Mindenki olvassa el A szóképek című leckét! b) Sorsoljátok vagy számoljátok ki, melyik két csoporttagnak kell elmagyaráznia, • hogyan jönnek létre a költői képek, • hogyan lehet megfejteni egy szóképet!

A hasonlóságon alapuló szóképek

METAFORA

A metafora

1. A metafora a leggyakrabban használt költői kép. Alapja két dolog között meglévő külső vagy belső, ritkábban funkcióbeli hasonlóság. A metaforákat mint összevont hasonlatokat tartja számon a szakirodalom. Azt is mondhatnánk, hogy a metafora egy ki nem mondott hasonlat, hiszen a két összehasonlított dologból kimaradt az első, amelyhez hasonlítottak valamit vagy valakit. Pl.: A lenyugvó Nap fénye olyan volt, mint egy arany palást. – 88 –

Ha ebből kihagyjuk az első részt, amihez hasonlítunk, akkor metafora lesz belőle. A lenyugvó Nap fénye olyan volt, mint egy arany palást. „A lenyugvó Nap arany palástja borította be a földet.” a szíve olyan, mint egy égő katlan – szíve égő katlan

Homérosz így írt Akhilleuszról: „…Akhilleusz az ellenségre támadt, mint egy oroszlán.” Ha ebből a hasonlatból kihagyjuk az első részt, s csak azt mondjuk Akhilleuszra értve, hogy „a bősz oroszlán az ellenségre támadt…”, akkor ez már metafora. A metaforák típusai

A TELJES METAFORA

RR

A

A metaforáknak két típusát különíthetjük el. a) Az egyik a teljes metafora, amelyikben a hasonlított és a hasonlító is jelölve van. Teljes metafora például a már idézett szíve égő katlan, amely a következőképpen alakulhat: a szíve olyan, mint az égő katlan → szíve égő katlan

Általában elöl áll a hasonított, utána – a logika szabályai szerint – a hasonlító. A sorrendet József Attila viszont gyakran felcseréli, s így a kép stilisztikai hatása nagyobb, az állapotváltozás eredményét hangsúlyozván:

TE

„nagy, álmos dzsungel volt a lelkem” (nagy, álmos dzsungellé vált a lelkem) „űr a lelkem” (űrré lett a lelkem)

b) A csonka vagy egyszerű metafora esetén csak a hasonlító van jelen. Egyszerűnek nevezzük ugyan, de ez jóval nagyobb elvonatkoztatás, sűrítés eredménye, megalkotása és megfejtése bonyolultabb képzettársításokat igényel. Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versében már találkoztunk a következő versszakkal: Lassanként koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait.

A bimbó, a tavasz az ifjúság metaforája, így a hozzá birtokos személyraggal kapcsolódó tárgyak: nektárját, virágait az ifjúság nyújtotta örömöket asszociálják. – 89 –

A CSONKA METAFORA

KÖZNYELVI METAFORÁK

A MEGSZEMÉLYESÍTÉS

A metafora a köznyelvben is helőfordul. A többjelentésű szavak kialakulásának vizsgálatakor már volt szó a hasonlóságon alapuló jelentésátvitelről. Akkor azon kellett elgondolkodni: mi mindennek van orra, szája, háta. Nos, a cipő vagy a hajó orra, a fazék füle, a hegy háta ugyanúgy metafora, mint a bajok forrása vagy éppen a buta liba.

2. A megszemélyesítés (personifikáció) a metafora egyik fajtája. Elvont dolgokat, természeti jelenségeket, élettelen tárgyakat élőként mutat be úgy, hogy az emberre jellemző cselekvésekkel ruházza fel őket vagy emberi érzéseket, tulajdonságokat tulajdonít nekik:

A

De villogó vágányokon városba fut a kék fagyon a sárga éjszaka fénye. A városban felüti műhelyét, gyártja a kínok szúró fegyverét a merev éjszaka fénye.

A megszemélyesítéssel a köznyelv is él. Az idő rohan, az évek jönnek, mennek, a munka halad, a tények magukért beszélnek stb.

3. Az allegória a metaforából származik, eredeti jelentése: képletes beszéd (görögből fordítva: másról beszélni). Az allegória jellemzője, hogy a szöveg közvetlen jelentése mögött még más mondanivaló is felfedezhető. Allegorikusan azokban az időkben írtak, amikor a költők, írók nem mondhatták ki véleményüket egyenesen, csak célozniuk lehetett a helytelen, igazságtalan dolgokra. Különösen a 19. században, a szabadságharc bukása után kapott nagy szerepet a magyar irodalomban. A költők nem írhattak a kitartásról, a szabadság eszméinek ápolásáról, csak utalhattak ezekre a gondolatokra. Így írt allegorikusan Vajda János A virrasztó vagy Tompa Mihály A madár fiaihoz című versében. Ez utóbbiban a madáranya éneklésre biztatja fiókáit, vagyis a költő társait biztatja a további írásra. De ugyanilyen allegorikus vers Petőfi Föltámadott a tenger című verse is, amelyben a szabadságharc előtt a nép hatalmas erejét mutatja be. Kosztolányi Dezső Zászló című versében önmagáról ír, miként lobog, miként feszíti őt a tenni akarás.

TE

AZ ALLEGÓRIA

RR

(József Attila: Téli éjszaka)

– 90 –

FELADATOK

1. ☺☺

Keresd meg az idézetek szóképeit, nevezd meg őket, és fejtsd meg jelentésüket! a) „…miért nem marad Az ember mindig tiszta s szabad, Vadba beoltott, nemes rózsa-szem.”

TE

2.

RR

A

Alkossatok metaforákat a következő képek keltette asszociációk alapján!

(Ady Endre: A bűn kertjében)

b) „Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma már maga se tudja, hogy mit akar:” c) „A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt Te lehetsz írja sebemnek Gyönyörű kis tulipánt!

(Babits Mihály: Petőfi koszorúi)

(Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem)

d) „Beszél a fákkal a bús őszi szél, Halkan beszélget, nem hallani meg, Vajon mit mond nekik? beszédire A fák merengve rázzák fejöket.”

(Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél) – 91 –

(Juhász Gyula: Tiszai csönd)

A

e) „Hálót fon az est, a nagy barna pók.” f) „Ezüst derüvel ráz a nyír Egy szellőcskét és leng az ég.”

RR

(József Attila: Nyár) g) „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat, belezabál, amit kifőztünk, s emberből emberbe szalad.” (József Attila: Ős patkány terjeszt kórt)

TE

h) „A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába’

Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla S ő a föld legjámborabb folyója.”

3.

(Petőfi Sándor: A Tisza)

i) „Szent rímet faragtál, drága mankót, Bénult lelkeknek meghitt gyámolát.” (Tóth Árpád: Arany János ünnepére) Jellemezd osztálytársaidat vagy ismerőseidet, barátaidat metaforák segítségével! Igyekezz kifejezni a hozzájuk való viszonyodat is! Pl.: A haverom egy zabagép. – 92 –

Az érintkezésen alapuló szóképek

1. A metonímia, vagyis a névátvitel fogalmáról már volt szó az alapiskolában is. Találkoztunk olyan jelentésátvitellel, mint Kint volt a strandon az egész suli; Beszéli az egész város stb. Ezekben az esetekben a térbeli érintkezés alapján történt a névátvitel, míg a Nincs egy vasam se esetében az anyaggal való érintkezés adott lehetőséget a jelentés bővülésére. Az irodalom is alkalmazza a metonímiát. A térbeli érintkezés az alapja a következő képnek: „Alszik a falu, én virrasztok” (Ady Endre: Közel a temetőhöz); az időbeli érintkezés adja az alapot a jelentésátvitelhez Petőfinek a Nemzeti dalban, az anyagbeli pedig A XIX. század költőiben:

TÉRBELI ÉRINTKEZÉS

IDŐBELI ÉRINTKEZÉS

A

„Mit rákentek a századok, /Lemossuk a gyalázatot!”

A METONÍMIA

RR

Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad, s örömed, Nincs rád szüksége a világnak, Ezért a szent fát félretedd!

2. A szinekdoché a metonímia egyik fajtája, ahol a jelentésátvitel vagy a faj- és nemfogalom felcserélésével, vagy a rész egészként való helyettesítése alapján történik meg:

TE

„Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére” (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

Állata őrzeni négy alabárdost: „Lélek az ajtón se be, se ki!...”

(Arany János Tetemrehívás)

Létrejöhet szinekdoché úgy is, hogy többes szám helyett egyes számú főnevet használ a költő:

„Szeresd a magyart, de ne faragd le” – szóla Erejét, formáját, durva kérgét róla: (Arany János: Toldi estéje VI.)

– 93 –

A SZINEKDOCHÉ

„Napsugarak zúgása, amit hallok.” /látás – hallás/ „Nevednek számban jó íze van.” / ízlelés – hallás / „Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.” / látás – hallás /

2. A szimbólum eredeti jelentése ismertetőjel, jelkép, bélyeg, melyet a régi görögök a felismerésre használtak. A későbbiekben valamilyen elvont fogalomnak, eszmének, érzésnek a jelévé lett. Képzettársítás folytán nemcsak helyettesíti a kifejezendő fogalmat, hanem vele kapcsolatban különböző érzéseket, hangulatokat, egész gondolatsorokat is fel tud idézni. A kapcsolat a jelölő és a jelölt között alapulhat hasonlóságon, például a jegygyűrű azért válhatott a házastársi hűség szimbólumává, mert nincs eleje és vége, így az örökkévalóságot jelképezi. Érintkezés alapján is alkothatunk szimbólumot: a kard azért lett a harc szimbólumává, mert ennek segítségével küzdöttek valamikor a szabadságért, vagyis a kard volt az ok, a szabadság az okozat. A köznyelvben is találunk szimbólumokat: a galamb azért a béke jelképe, mert Noé egy galamb segítségével kapott hírt az özönvíz viszszahúzódásáról, azaz egy galamb hozta meg a hírt Isten megbékéléséről. A menyasszony azért visel fehér ruhát, mert ez a szín a tisztaság és az ártatlanság jelképe, szemben a feketével, mely a gyászt jelzi. A költészetben nem csak a szimbolistáknál találkozhatunk jelképekkel. Találhatunk rá példát a korábbi költészetben is, például Petőfinél:

TE

RR

A SZIMBÓLUM

1. A szinesztézia együttérzést, összeérzést jelent. Valójában az érzékszerveinken alapszik, amelyek a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Szinesztézia akkor jön létre, ha két különböző érzékterületről vett szót összekapcsolunk. A modern líra, különösen az impresszionizmus kedvelte ezt a szóképet, hiszen ez utóbbi lényeges jegye a különböző képzetek összetársítása. A nyugatosok gyakran alkalmazták műveikben. Pl.:

A

A SZINESZTÉZIA

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek

„Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét!”

HASONLAT

(Petőfi Sándor: A nép nevében)

3. A hasonlat formai ismertetőjegye az, hogy szerepel benne a mint, miként vagy az akár kötőszó vagy a -ként módhatározórag: – 94 –

„s megbonthatatlan rend szerint mint ürben égitest, kering a lelkemben hiányod” (József Attila: Az árnyékok) „....az Ember vert kutyaként nyaldossa sebeit.” (Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa) FELADATOK

1. ☺☺

RR

a) „Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért.”

A

A hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek című lecke egyéni elolvasása után közösen keressétek meg a szóképeket, és állapítsátok meg: metonímia vagy szinekdoché! Döntéseteket indokoljátok!

TE

b) „Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember, mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt,”

(Vörösmarty Mihály: Szózat)

(Vörösmarty Mihály: Előszó)

c) „ha kérdi, hogy vagyok mondd meg, hogy rab vagyok, az aradi várban talpig vasban vagyok.”

Tekerőlant (nyenyere) – 95 –

(Népdal)

2.

d) „Széles országútra messze, messze bámul, Mintha más mezőkre vágyna e határrul,” (Arany János: Toldi I.)

A köznyelvben (és sajnos a sajtó nyelvében is) előfordul, hogy valaki olyan fogalmakat kapcsol össze, amelyek ellentétben állnak egymással, tehát öszszeegyeztethetetlenek. Gyakran nevetséges hatást keltenek. Ezt hívjuk képzavarnak. a) Parti Nagy Lajos szövegében (84. oldal) keress példákat a képzavarra! Egy példát adunk: Hitetlenkedett a büfés Erzsi gödrös, jóságos arca. b) Milyen szerepe van a képzavaroknak a regényrészletben?

3. ☺☺

TE

RR

A

Alkossatok szóképeket a következő képek segítségével!

– 96 –

AZ ALAKZATOK

A szóképeken kívül a nyelv rendelkezik olyan nyelvi fordulatokkal, azaz alakzatokkal, melyek – mivel eltérnek a szokásostól – a stílus élénkítésének eszközévé válnak. Ezek egy része már nem a mondaton belül, hanem a szöveg szintjén érvényesül.

1. Az ismétlés a mondanivaló erősítését szolgálja, s ez többféleképpen is történhet: a) ismételhetjük a szót változatlan alakban: „Fönt, fönt a fagy baltája villog,”

AZ ISMÉTLÉS

VÁLTOZATLAN

(József Attila: Favágó)

RR

A

„Lentről nézem ős terebélyed, Piros csodákkal rakott Élet, Óh, jaj, Te hitvány, te hitvány, te hitvány.” (Ady Endre: Sírás az Élet-fa alatt)

b) kötőszóval kapcsolva:

TE

„Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad.” (Ady Endre: A föl-földobott kő)

c) ismételhetjük a szótövet, ez az ún. figura etymologica: „Két életet él két alakban Egy halott.”

(Ady Endre: A Szajna partján)

d) megismételhet a költő szókapcsolatokat vagy egész mondatokat is a szövegben: „Ha tudtam volna régen, amit ma már tudok, ha tudtam volna, hogy az élet milyen mocsok,”

(Szabó Lőrinc: Különbéke)

e) Az ismétlés speciális esete a refrén, vagyis a versnek egységenként visszatérő része. Legtöbbször a strófa végén található, de – 97 –

KÖTŐSZÓVAL KAPCSOLVA

TÖISMÉTLÉS

SZÓKAPCSOLAT

MONDAT ISMÉTLÉSE

A REFRÉN

kezdheti is a szakaszt, illetve nagyobb szövegegységet is alkothat. Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének refrénje így hangzik:

(Szabó Lőrinc: Itt vagyok itthon)

3. A fokozás – amint azt a neve is mutatja – azt jelenti: hangulati, érzelmi vagy értelmi többletet adó szavakat, kifejezéseket halmoz a költő. Pl.: „Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed...”

(Ady Endre: A magyar Ugaron)

4. A túlzás nevét onnan kapta, hogy az író vagy költő a dolgoknak és jelenségeknek nem a valódi mértékét határozza meg, hanem eltúlozza, felnagyítja azokat. Ezzel a stilisztikai eszközzel a köznyelvben is gyakran élünk: kibírhatatlanul fáj a fejem, őrülten szeretem stb. A túlzás a tartalmat erősíti, és szemléletesebbé teszi a stílust. Igen gyakran találkozhatunk a túlzással a szerelem és a bánat kifejezésére a népdalokban, például:

TE

A TÚLZÁS

„Suhogva, zengve, csicseregve ujjong körül a délután”

A

A FOKOZÁS

2. Szóhalmozásról akkor beszélünk, ha egymás után egy mondatban azonos szófajú és azonos mondatrészi szerepet betöltő, általában szinonim jelentésű szavak követik egymást. Ennek a költői eszköznek több funkciója is lehet: nyomatékosítás, élénkítés, feszültségkeltés stb. Pl.:

RR

A SZÓHAL MOZÁS

„Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Szív és pohár tele búval, borral, Húzd rá, cigány, ne gondolj a gonddal.”

A FELSOROLÁS

„Látod-e babám, látod-e babám, Amott azt a nagy vizet? Míg azt látod, míg azt látod Én a tied nem leszek! Azt a vizet a kalapomnak A karimájában elhordom Mégis az enyém, mégis az enyém Leszel édes galambom.”

5. A felsorolás a nyomatékosítást szolgálja. A halmozástól abban tér el, hogy itt nem azonos mondatrészi szerepet betöltő szavak követik egymást. A következő versrészletben a felsorolás, az ismétlés és a fokozás együtt található, ami még inkább erősíti a stilisztikai hatást: – 98 –

A

„Mennyi öröm zúg És mind a másé, Mennyi arany cseng És mind a másé, Mennyi erő küzd És mind a másé, Mennyi asszony van És mind a másé, Mennyi új kéj zsong És mind a másé, Mennyi szándék tör És mind a másé, Mennyi minden van, Mennyi szép minden, Mennyi szent minden, És mind a másé.”

(Ady Endre: Sóhajtás a hajnalban)

TE

RR

6. Az ellipszis a stilisztikában is hiányt jelent: a beszélő töredékesen fejezi ki mondanivalóját azért, mert elhagyhatja az odaérthető szót vagy szavakat. A hiánynak elsősorban feszültségteremtő ereje van, ezért gyakran találkozhatunk vele balladákban és drámákban. Alkalmazza Móricz Zsigmond is a ballada jegyeit viselő Barbárok című novellájában: „Az asszony meg se szállt, elindult s ment Szögedébe. Harmadnap odaért. Ment a csendbiztoshoz, s mindent előmondott. Pandúrok mentek ki s őt is vitték, szekéren, lovon. Felásták a sírt, leírták, amit láttak. Levették a szíjat a hótt juhászról s vissza Szögedébe.”

AZ ELLIPSZIS

7. A gondolatpárhuzam, gondolatritmus vagy mondatpárhuzam kifejező erejét annak köszönheti, hogy a műben szókapcsolatok vagy egész mondatok ritmikus rendben térnek vissza. Természetesen ezek azonos mondatfonetikai eszközökkel hangoztatandók, s ez még inkább növeli az expresszivitást. Pl.:

A GONDOLATPÁRHUZAM

(Arany János: Toldi IX. )

TERMÉSZEI ÉS TÁRSADALMI KÉP PÁRHUZAMA

Akkor is oly csendes méla éjszaka volt, Akkor is oly tisztán csillogott le a hold, Akkor is ki volt ő mindenünnen zárva, Nyughelyet nem adott senki éjszakára.

A gondolatpárhuzam legismertebb formája az, amikor rokon hangulatú természeti és társadalmi kép egymásra vonatkoztatása, pár– 99 –

huzamba állítása történik meg. Az ún. egyszerű párhuzam voltaképp olyan hasonlat, amelyben a természeti kép nem szorul magyarázatra. Igen gyakori a népdalokban: „Hervad az a rózsa, kinek töve nincsen hervad az a barna kislány kinek szeretője nincsen hervad az a piros barna kislány kinek szeretője nincsen”

Ugyancsak gyakori az egymásból következő gondolatok hasonló elrendezése, esetleg még némi ismétlés jelleggel:

8. Az eufemizmus szépítést, illetve enyhítést jelent. A köznyelv is él vele, amikor a valóság tényeit igyekszik minél tapintatosabban megfogalmazni. A meghalt helyett például ezért használunk ilyen kifejezéseket: elment, távozott az élők sorából, már a másvilágon van, jobblétre szenderült stb. Természetesen a költői nyelv még finomabban, gyönyörű költői képekkel fogalmaz. A következő versrészlet a haldoklást és magát a halált írja le az eufemizmus alkalmazásával:

TE

AZ EUFEMIZMUS

RR

A

„Rákosnak mezője tőszomszédos Pesttel, Pest alatt ért össze utasunk az esttel. Találkoztak pedig egy temető mellett, Temetőben új sír dombja sötétellett.” (Arany János: Toldi VII.)

És ha láttál szépen nőtt virágot Elhajolni belső baj miatt: Úgy hajolt el, félvén a világot, Szép Ilonka titkos bú alatt. Társasága lángzó érzemények, Kínos emlék, és kihalt remények.

A rövid, de gyötrő élet elfolyt, Szép Ilonka hervadt sír felé; Hervadása liliomhullás volt: Ártatlanság képe s bánaté. A király jön s áll a puszta házban: Ők nyugosznak örökös hazában.

(Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka)

– 100 –

9. Az ellentét a hatásfokozás egyik eszköze. Egymástól eltérő vagy ellenkező jelentésű szavak, gondolatok, esetleg helyzetek vagy jellemek szembeállítását jelenti egy művön belül. Egyik legismertebb népdalunk is ezt a költői eszközt használja: „Széles a Balaton vize, Keskeny a híd rajta.”

FELADATOK

Írj minden alakzatra egy magad alkotta példát! Használhatod a tankönyvedet!

2. ☺☺

TE

1.

RR

A

Az ellentét egyik típusa a paradoxon, amely látszólagos képtelenséget, önmagának ellentmondó megállapítást tartalmaz. Kosztolányi Dezső egyik versének például az a címe: Boldog, szomorú dal. Logikátlannak tűnik a két jelző összekapcsolása, hiszen a boldogság és a szomorúság egyidejű jelenléte egy versben elméletileg lehetetlen. A vers olvasása során azonban kiderül: a költőnek több oka van a szomorúságra és a boldogságra is, vagyis tulajdonképpen a címben megfogalmazott összeférhetetlenség csak látszólagos. Az oximoron az ellentét másik típusa: értelmileg látszólag egymást kizáró ellentétek összekapcsolása egy jelzett szó és a jelző esetében. Pl.: „Fejem fölé a csillagok jeges tüzet kavarnak„ (Pilinszky János: Téli ég alatt).

Versenyezzetek! Olvassátok fel egymásnak az általatok írt alakzatokat, és aki először megmondja, melyik alakzatra hallott példát, az kapjon pontot!

3. ☺☺

Írjatok egy humoros verset a tanult alakzatok közül minél többet alkalmazva! Néhány címötlet: Nagy az anyag, kicsi az agyam; Miért is tanulunk; Fokozások; A hiányról

– 101 –

AZ ELLENTÉT

A PARADOXON

AZ OXIMORON

A

1. Az evokáció magyarul megidézést, fölidézést jelent. Retorikai és stilisztikai eszköz egyaránt lehet. Az érvelő szövegtípus kapcsán már volt arról szó, hogy az ünnepi beszédekben, megemlékezésekben a szónok gyakran idézi nagy emberek gondolatait verssoraik vagy tetteik segítségével. Felidézhet egy kort is az események, célok stb. felelevenítésével. Stilisztikai értelemben is hasonló jelenségről van szó: az író, költő felidézhet • egy tájegységet a rá jellemző nyelvjárási jelenségekkel, • egy kort az akkor használt, de az író korában már archaikusnak számító szavak, kifejezések segítségével, • egy írót vagy költőt a tőle szó szerint vett vagy kissé átírt soraival stb.

RR

Nézzünk egy példát! József Attila Ady emlékezete című költeményének már a címe is jelzi: a nagy elődöt idézi. Teszi ezt magatartásának, céljainak, témáinak, szimbólumainak a segítségével: – Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással is? Mért békitik a símák alattomba' lány-duzzogássá haragvásait? Földön a magyar és földben a költő, dühödt markába rögöket szorit, melléről égre libbent föl a felhő, de tovább vívja forradalmait.

TE

AZ EVOKÁCIÓ

EGYÉB KÖLTŐI ESZKÖZÖK

A televény titokzatos honában izgat tovább, nem nyugszik, nem feled. Ezer holdon kiált és haragjában szeleket űz a Hortobágy felett. Szeleket, melyek úri passzióból a begyűjtött kis szénát szétszedik s a sülyedt falun fölkapják a hóból Dózsa népének zsuppfedeleit.

Teste a földé. Földművesé lelke, ezért koppan a kapa néhanap. Sírja három millió koldus telke, hol házat épít, vet majd és arat.

– 102 –

Verse törvény és édes ritmusában kő hull s a kastély ablaka zörög, – eke hasit barázdát uj husában, mert virágzás, mert élet és örök.

AZ ALLITERÁCIÓ

RR

A

2. Az alliteráció vagy betűismétlés nem költői kép és nem is alakzat, de mindenképp említésre méltó költői eszköz. Betűrímnek is nevezik (a kiejtésben ez hangrím lehetne), mivel ugyanazon hang, főleg mássalhangzó ismétlődik egymást követő szavakban vagy a mondat több, egymáshoz közel álló szavának elején. Már az Ómagyar Mária-siralomban is előfordult: sirolmol sepedik; választ világumtul; keserűen kinzatul, vos szegekkel veretül. Nem véletlen, hogy Babits Mihály, a mívesség mestere gyakran él ezzel az eszközzel. Karinthy Frigyes ezért írhatta Így írtok ti című könyvében a Babits Mihályt parodizáló részben: születése előtt figyelmeztette anyját, hogy utazzon Szekszárdra, nehogy elrontsa a Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem alliterációját. És egy Babits-alliteráció: Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon. (Messze... messze)

3. Az áthajlás (enjambement) kifejezőereje nagy azáltal, hogy a mondat – vagy esetleg a versszak – áthajlik a következő sorba, s ezzel kiemeli a sor elejére kerülő szó szerepét.

TE

„Edward király, angol király Léptet fakó lován:”

ÁTHAJLÁS (ENJAMBEMENT)

„S Edward király, angol király Vágtat fakó lován”

(Arany János A walesi bárdok)

4. A ritmus is fontos szerepet játszik a szépirodalmi stílusban. A ritmus valamilyen érzékelhető jelenség rendszeres ismétlődése. Ez a nyelv esetében elsősorban azt jelenti, hogy a szabályos időegységeken belül a hosszú-rövid, illetve a hangsúlyos-hangsúlytalan szótagok egyenlő időközökben váltakoznak. Ezen az alapon különböztetjük meg a verselés két fő típusát: az időmértékest (pl. az ókori görög és latin verselés), valamint a hangsúlyosat, melyet irodalomból magyaros verselésként tanultatok. A magyar nyelv egyébként minden verselési módra alkalmas, mivel – bár a hangsúly az első szótagra esik – a magánhangzók hosszúsága és rövidsége is felhasználható a ritmizálásra. – 103 –

A RITMUS

A hanglejtésnek is lehet szerepe a ritmus kialakításában. Batsányi János a következőket írta a ritmus szerepéről: „A ritmus csak szolga, Szolgálat a dolga! Ez a versszerzés titka, Melyet, aki tudna, ritka.”

(Ars poetica)

FELADATOK

RR

A

Milyen eddig tanult költői eszközöket találsz a következő versrészletekben? a) „Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A válladnak íve, elsuhant A hangod, és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében.” (Juhász Gyula: Anna örök) b) „Szeretlek, kedvesem Szeretlek tégedet Amint embernek csak Szeretnie lehet.” (Petőfi Sándor: Szeretlek, kedvesem) c) „Magad emésztő, szikár alak! Én megbántottalak.

TE

1.

Botot faragtál, ábrákkal tele, beszélt a nyele, aztán meguntad. Igy volt? S eldobtad, ahogy az égbolt az unt csillagot ejti le. Én fölvettem és rádhuztam vele. Igy volt? Sajnálom, kár volt.

Világomon, mint üvegen át hallgattam uj álmod madara dalát. Azt hittem, annyi az ének, amennyi a magány üvegének vastag tábláin átszüremlik. S hallottam, emlit az a szó isteneket,

– 104 –

kik nem hajolnak ezután neked. Pedig 'te' nem szolgálsz többé nekik. Most már értelek. Pörös felek szemben álltunk, de te szintén más ügyben, más talaj felett tanuskodtál, mint én.

(József Attila: Magad emésztő....)

d) „Magyarságomnak borzasztó, Utált és átkozott szerelme Szikrát ver a köves úton.”

A

RR

A Téli éjszaka következő sorait már olvastad a megszemélyesítés példájaként. a) Milyen költői eszközt használ még József Attila? b) Állapítsd meg, milyen hangok dominálnak a versrészletben, és milyen hatást vált ez ki! „De villogó vágányokon városban fut a kék fagyon a sárga éjszaka fénye. A városban felüti műhelyét, gyártja a kínok szúró fegyverét a merev éjszaka fénye. ”

3. ☺☺

TE

2.

(Ady Endre: Az én hadseregem) e) „Utált béklyókért esdve futok, Gyűlölöm és megáldom az eszem. De ha feledni kell, emlékezem.” (Ady Endre: A fiaim sorsa)

(József Attila: Téli éjszaka)

Írjatok egy verset, minél többet alkalmazva a tanult költői képekből, alakzatokból! Lehet humoros is! Néhány címötlet: A mi világunk Jövőnk elé Egy dolgozat margójára Választhatjátok egy tanult vers címét is, kis átalakítással. Például: A mi magyarságunk A mi osztályrészünk – 105 –

1.

Összefoglalás

Nevezd meg, milyen költői képek találhatók az alábbi idézetekben! a) „mint ázott, beteg madár vergődöm nem tudván méltón szólni szépségednek.”

(József Attila: Leányszépség dicsérete II)

b) „Fosztja az ősz a fákat”

(József Attila: Judit)

c) „E homlok egy egész könyv”

A

d) „A falu felől foszlányokra tépi A barna szél az estharang imáját.”

(Petőfi Sándor: Az apostol)

RR

e) „Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az élet melódiája, Ez a fekete zongora.”

TE

f) „Közönyös a világ.... az élet Egy összezsúfolt táncterem, Sürög forog, jön-megy a népség Be és ki, szüntelen.”

(Szabó Lőrinc: Este)

(Ady Endre: A fekete zongora)

(Arany János: Kertben)

g) ,,Napsugarak zúgása, amit hallok, Számban nevednek jó íze van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem...„ (Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm)

2. ☺☺ 3.

Hasonlítsátok össze a megoldásokat! Felváltva mondjátok el azt is, amit az adott költői eszközről tudtok!

Keresd meg a szóképeket József Attila Téli éjszaka című versének komplex képeiben! Nevezd is meg, milyen szóképeket alkalmaz! Légy fegyelmezett! A nyár

– 106 –

A

ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy – valami szalag – csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogón. A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát.

RR

TE

4.

Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival.

a) Keresd ki a következő regényrészletből a nyelvjárási szavakat (tájszókat) és a népies szószerkezeteket! b) Nézz utána, melyik nyelvjárási területen használják a pityóka és a törökbúza szót! c) Hogyan nevezzük azt az írói, költői eszközt, amelyet Tamási Áron használ, és mi a feladata?

„Az a nap, amelyik az előbb felemlített nagy fordulatot hozta belé az életembe, éppen a Szent Mihály napjára következő nap volt, vagyis szeptember harmincadika. De már azt, hogy szerda volt-e vagy csütörtök, azt már nem tudám megmondani, csak az jut jól eszembe, hogy apám rég nem járt volt immár az erdőről haza. Édesanyám délebéd után mindjárt elment egy zsákkal pityókát ásni, s nekem jó egy halom csöves törökbúzát hagyott hátra, hogy én azt lefejtsem, amíg estére hazajő.” (Tamási Áron: Ábel a rengetegben)

– 107 –

Fogalomtár

hangtan = a nyelvtudománynak az a területe, amely elsősorban a beszéd legkisebb fonetikai egységével, a hanggal foglalkozik hasonlat = két különböző, de egymáshoz valamilyen szempontból hasonló fogalom egymás mellé állítása hiátus = hangűr (két magánhangzó találkozásakor) hiátustörvény = a hangűr feloldása hangbetoldással vagy hangkivetéssel hír = megbízható, ellenőrzött forrásból származó értesülés hivatalos stílus = az intézményeknek, az állami szerveknek, a különböző hatóságoknak a magánszemélyekkel (és egymással) folytatott kommunikációja során használatos stílus információ = megbízható, ellenőrzött forrásból származó, a hírnél bővebb értesülés interjú = riporterrel folytatott, a nyilvánosságnak szánt beszélgetés illabiális = ajakréses illeszkedés = a harmónia (a hangrend és a háromalakú toldalékok esetében az ajak működés) továbbterjed a toldalékokra ismétlés = a mondanivaló erősítése szavak, szókapcsolatok, mondatok ismétlésével jegyzet = a hétköznapi események mögötti összefüggéseket szellemes reflexió formájában feltáró írás kérvény = hivatalhoz benyújtott írásbeli kérés kommentár = mindenkit érdeklő hír magyarázata kritika = tudományos alapon történő részletes értékelés labiális = ajakkerekítéses meghatalmazás: hivatalos irat abból a célból, hogy helyettünk valaki valamilyen ügyben eljárjon magánhangzó-kivetés = a hiátus megszüntetésének egyik módja

TE

RR

A

ajánlás = valamely alkotást annak ismertetésével figyelmünkbe ajánló írás akadályhang = a kiáramló levegő akadályba ütközik allegória = egy hosszabb gondolatsoron, esetleg az egész művön végigvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított metafora vagy megszemélyesítés alliteráció = betűismétlés; betűrím anafora = a szövegben történő visszautalás archaizálás* = egy régebbi kor felidézése az akkor használt szavak segítségével beszélőszervek = az emberi test azon szervei, amelyek létrehozzák a beszédhangokat ellentét = egymástól eltérő vagy ellenkező jelentésű szavak, gondolatok, esetleg helyzetek vagy jellemek szembeállítása ellipszis = a stilisztikában: a beszélő szavak kihagyásával, töredékesen fejezi ki mondanivalóját, a szövegtanban: kihagyást jelent, az anafora speciális formája elemző cikk = ismeretek közlése és magyarázata valamely politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális stb. témában egyvariációs mássalhangzó = olyan mássalhangzó, amelyiknek nincs ugyanolyan képzési mozzanattal kiejtett zöngés és zöngétlen variációja eufemizmus = szépítés, enyhítés evokáció = megidézés, fölidézés fonetika = a beszédben hallható hangokkal foglalkozó tudományterület fonológia = a nyelvben szerepet betöltő hangokkal foglalkozó tudományterület gondolatpárhuzam (gondolatritmus) = a műben szókapcsolatok vagy egész mondatok ritmikus rendben térnek vissza glossza = leleplező célú ironikus írás mindennapi életünk szemet szúró jelenségeiről hang = a nyelv legkisebb egysége, melynek jelentése nincs, csak jelentésmegkülönböztető szerepe hangrendtörvény = a szóban a magyar magánhangzók kapcsolódási szabályszerűségét meghatározó törvény

– 108 –

A

refrén = az ismétlés speciális esete, a versnek egységenként visszatérő része riport = a helyszínen vagy helyszíni tapasztalatok alapján az illetékesek megszólaltatásával készített hírlapi, rádiós vagy televíziós tudósítás ritmus = szabályos időegységeken belül a hosszú-rövid, illetve a hangsúlyoshangsúlytalan szótagok egyenlő időközökben váltakoznak stilisztika = a nyelvi elemek stilisztikai értékét vizsgáló tudomány stílus = a nyelvi eszközök használatának jellegzetes módja, az egyes nyelvi szinteken jelentkező többlet stílusárnyalat = egy szó fogalmi (elsődleges) jelentéséhez társuló pozitív vagy negatív érzelmi-hangulati többlet és az ezzel együtt járó használati kötöttség stílusréteg = a beszéd és az írás adott területén jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszerem szépirodalmi stílus = az irodalmi alkotások stílusa szimbólum = eredeti jelentése ismertetőjel, bélyeg; a későbbiekben valamilyen elvont fogalomnak, eszmének, érzésnek a jelévé lett szinekdoché = a metonímia egyik fajtája; a jelentésátvitel vagy a faj- és nemfogalom felcserélésével vagy a rész egészként való helyettesítése alapján történik meg szinesztézia = együttérzés, összeérzés; a képzettársítás a különböző érzékelési területek összekapcsolásával történik szókép = egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra vagy jelenségre a köztük fennálló hasonlóság vagy érintkezés alapján szónoki stílus = a közéleti szóbeliség stílusa társalgási stílus = a beszédbeli érintkezés stílusa teljes metafora = szókép, melyben a hasonlított és a hasonlító is jelölve van tömegkommunikáció = szervezett, intézményesült, tömeges formában zajló, általában egyirányú kommunikáció

TE

RR

mássalhangzó-betoldás = a hiátus megszüntetésének egyik módja mássalhangzótörvény = bizonyos mássalhangzó-kapcsolatok találkozásakor fellépő törvényszerűség megszemélyesítés = elvont dolgokat, természeti jelenségeket, élettelen tárgyakat élőként mutat be úgy, hogy az emberre jellemző cselekvésekkel ruházza fel őket metafora = szókép; alapja két dolog között meglévő külső vagy belső, ritkábban funkcióbeli hasonlóság, esetleg hangulatbeli egyezés metonímia = szókép; alapja két dolog közötti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezés metonimikus kapcsolat = a kulcsszavak szűkebb-tágabb fogalomkör alapján történő azonosítása motivációs levél = az önéletrajz mellé íródott személyes hangvételű kísérőlevél, mely a meghirdetett állásra való alkalmasságot hivatott bizonyítani műelemzés = műalkotások esztétikai értékelése nyíláshang = a kiáramló levegő nem ütközik akadályba (a magánhangzók) önéletrajz = az egyén személyes adatait és életútjának fontosabb szakaszait tartalmazó írás összeolvadás = két szomszédos mássalhangzó úgy hat egymásra, hogy mindkettő megváltozik, s egy új, harmadik hangot ejtünk paradoxon = látszólagos képtelenség, önmagának ellentmondó megállapítás problémafeltáró cikk = a politika, kultúra, sport stb. területén jelentkező problémát elemezve, összefüggéseiben vizsgálja, tárja fel recenzió = színházi előadásról, koncertről, kiállításról vagy irodalmi műről szóló, nem nagy terjedelmű ismertető részleges hasonulás = egy mássalhangzó a mellette álló mássalhangzó hatására egy képzőmozzanatban alkalmazkodik az előtte álló vagy az őt követő mássalhangzóhoz

– 109 –

tudósítás = helyszíni tapasztalat alapján készült beszámoló vezércikk: közérdekű témában a szerkesztőség álláspontját összefoglaló cikk tudományos, szakmai stílus = a tudományos művek stílusa

túlzás = a dolgoknak és jelenségeknek nem a valódi mértékét határozza meg, hanem eltúlozza, felnagyítja azokat vezércikk = közérdekű témában a szerkesztőség álláspontját összefoglaló cikk

Irodalom Gombocz Zoltán: Jelentéstan és nyelvtörténet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997 Hamar Tivadar – Mészáros Antal: Az információ és az ember. Budapest, Gondolat Kiadó, 1994 Hernádi Sándor: Beszédművelés. Osiris Kiadó, Budapest, 1996 Horányi Özséb szerk.: Kommunikáció I., II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977 Horvát János: Televíziós ismeretek. Média Hungária Kiadó, 2000 Javorniczky István szerk.: Műfajismeret. Az interjú és a riport. A Budapesti Kommunikációs Főiskola jegyzetei, 2005 Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2007 Kálmán Béla: Nyelvjárásaink. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. Károly Sándor: Általános és magyar jelentéstan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970 Kenesei István szerk.: A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995 Kiefer Ferenc szerk.: A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003 Köves J. Julianna: Illik tudni. K.u.K. Kiadó, Budapest, 2003

TE

RR

A

A. Jászó Anna szerk.: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 1991 Antal László: A jelentés világa. Magvető Kiadó, Budapest, 1978 Arany Lajos: A hírtől a tárcáig. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001 Balázs Géza: Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina Kiadó, Szekszárd, 2001 Balázs Géza: Szövegantropológia – Szövegek többirányú megközelítése. BDF, Szombathely – Inter Kht., Budapest, 2007 Benkő Loránd szerk.: A magyar nyelv története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991 Benkő Loránd szerk.: A magyar nyelv története II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995 Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998 Deme László: A beszéd és a nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998 Fischer Sándor: A beszéd művészete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982 Fülöp Géza: Az információ. ELTE, 1996

– 110 –

A

Ruzsiczky Éva: A szinonímiai összefüggések kérdéséhez. Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. Corvinus Kiadó, Budapest, 1996 Telegdi Zsigmond: Bevezetés a nyelvtudományba. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969 Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986 Tim O' Sullivan – Brian Dutton – Philip Rayner: Médiaismeret. Korona Kiadó, Budapest, 2002 Tompa József szerk.: A mai magyar nyelv rendszere I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961–62 Vitéz Ferenc: „Az ország gazdája” Móricz Zsigmond, az újságíró. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2006 Vitéz Ferenc: Az igazság szeretete. Móra Ferenc publicisztikája. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2004 Voigt Vilmos – Balázs Géza: A magyar szemiotika olvasókönyve. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2003

TE

RR

Lőrincze Lajos: Nyelvművelő kézikönyv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985 Montágh Imre: Tiszta beszéd. Múzsák Kiadó, Budapest, 1995 Nagy Zoltán: A rádiózás alapjai. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2007 Nagy Zoltán: Televíziós szakismeretek. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2005 Osztovits Agnes: Bevezetés a kulturális újságírásba. Igen Katolikus Kulturális Egyesület, 2003 Ottlik Károly: Protokoll. Protokoll '96 Könyvkiadó, Budapest, 1993 Papp István: Leíró magyar hangtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966 Pease, Allan: Testbeszéd. Park Kiadó, Budapest, 2000 Pikó András – Wisinger István – Zöldi László: Általános médiaismeret. Dialóg Campus Kiadó, Budapest– Pécs, 2007 Pléh Csaba – Győri Miklós szerk.: A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Pólya Kiadó, Budapest, 1998 Rácz Endre szerk.: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968

– 111 –

MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák IV. osztálya számára

MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre IV. ročník gymnázia a pre IV. ročník stredných odborných škôl

Vydalo: TERRA vydavateľstvo, s r.o., Janáčkova 2, 81108 Bratislava Tel. /fax: 00421 45988308, E-mail: [email protected], Internet: www.terra-bratislava.sk Za vydanie zodpovedá: Mgr. Alžbeta Tóthová, konateľka Terra vydavateľstva, s. r. o. Dizajn:  Donátprint, Hamuliakovo ISBN 978 – 80 – 8098 – 107 – 5