Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Gyöngyös

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Gyöngyös

Pedagógiai Program

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT KÁROLY RÓBERT SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK BEMUTATKOZUNK........................................................................................................................................... 5 ISKOLATÖRTÉNET ........................................................................................................................................... 6 I. NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................................. 10 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK .................................................................................................................. 10 2. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI.... 11 2.1. Feladataink.......................................................................................................................................... 12 2.2. Eljárásaink .......................................................................................................................................... 17 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................... 20 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................ 23 5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK .... 25 5.1. A tanítási órák ..................................................................................................................................... 25 5.1.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási –tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.............................................................................................................................................................. 25 5.1.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek ........................................................................................................... 26 5.1.3.Tanórán kívüli foglalkozásaink..................................................................................................................... 26 5.1.4. Az iskolai könyvtár ...................................................................................................................................... 29 5.1.5. Szabadidős tevékenységek ........................................................................................................................... 29

5.2. A tehetséggondozás, képesség kibontakoztatásának segítése ............................................................. 30 5.2.1. A tehetséggondozás módszerei és formái a tanítási órákon ......................................................................... 30

5.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységünk ...................... 30 5.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk ...................................... 31 5.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése......................................................... 33 5.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk.................................................................... 34 5.7. A tanulási esélyegyenlőséget segítő tevékenységünk ......................................................................... 36 6. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................... 37 6.1. Helyzetelemzés, helyzetkép ................................................................................................................ 37 6.1.1. Az iskola helye és épülete ............................................................................................................................ 37 6.1.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ................................................................................ 37

6.2. A környezeti nevelés fogalma............................................................................................................. 37 6.3. A környezeti nevelés célja .................................................................................................................. 38 6.4. Alapelvek, célok, jövőkép................................................................................................................... 38 6.5. Konkrét célok...................................................................................................................................... 40 6.6. Szaktárgyi célok.................................................................................................................................. 40 6.7. A környezeti nevelés színterei iskolánkban ........................................................................................ 40 6.7.1. Hagyományos tanórai keretben.................................................................................................................... 40 6.7.2. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei...................................................................... 41 6.7.3. Nem hagyományos tanórai keretben ............................................................................................................ 46 6.7.4. Iskolán belüli együttműködés ...................................................................................................................... 46 6.7.5. Iskolán kívüli együttműködés ...................................................................................................................... 47

6.8. Módszerek........................................................................................................................................... 48 6.8.1. A környezeti nevelésben használható módszerek ........................................................................................ 48

6.9. Az iskolai környezeti nevelés és a városi környezeti nevelés koordinálása........................................ 49 7. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM............................................................ 50 7.1. Helyzetelemzés ................................................................................................................................... 50 7.1.1. Egészség – egészségfejlesztés...................................................................................................................... 50 7.1.2. Egészségfejlesztés........................................................................................................................................ 50 7.1.3. Egészségfejlesztő iskola............................................................................................................................... 51

7.2. Egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink ................................................................................... 51 7.2.1. Hosszú távú céljaink .................................................................................................................................... 51 7.2.2. Rövid távú céljaink ...................................................................................................................................... 51 7.2.3. A célok megvalósításának módjai................................................................................................................ 52


7.3. Az iskola feladata, hogy...................................................................................................................... 52 7.4. Az osztályfőnöki órákba beépített egészségnevelés fő témakörei....................................................... 53 7.5. Az egészségnevelés színterei .............................................................................................................. 55 7.6. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei.................................................................................... 55 7.7. Az egészségnevelő, egészségfejlesztő munka eredményessége érdekében az iskola ......................... 56 7.8. Az egészségnevelés területei............................................................................................................... 56 7.9. Az egészségnevelés módszerei ........................................................................................................... 57 7.10. Mindennapos iskolai testedzés program ........................................................................................... 58 7.10.1. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontjai............................................................................................................................................................ 58 7.10.2. A mindennapos testedzés fontos területei és megvalósulása iskolánkban.................................................. 59 7.10.3. Sportprogramok szervezése ....................................................................................................................... 59

7.11. A környezet és az egészség kapcsolata ............................................................................................. 59 8.1. A tanulók és a pedagógusok közti információáramlás formái ............................................................ 60 8.2. A szülők és a pedagógusok közti információáramlás formái .............................................................. 60 9. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE ............................................................................................................................................ 62 9.1. Ellenőrzés, mérés ................................................................................................................................ 62 9.1.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzését és hozzá kapcsolódó méréseket végzők ............................................. 63 9.1.2. A pedagógiai munka ellenőrzésének területei .............................................................................................. 63 9.1.3. Rendszeres mérések ..................................................................................................................................... 64 9.1.4. A tanulók fizikai állapotának mérése ........................................................................................................... 65 9.2.1. Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése ................................................................................... 67 9.2.2. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai ................................................................... 68 9.2.3. További szempontok a pedagógusok munkájának értékeléséhez................................................................. 68 9.2.4. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése................................ 70 9.2.5. A tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi munkája, magatartása és viselkedése .................................... 70

9.3. Minőségbiztosítás ............................................................................................................................... 72 II. HELYI TANTERV ........................................................................................................................................ 74 1. A KÉPZÉS FELÉPÍTÉSE, SZAKASZAI ................................................................................................... 74 1.1. Általánosan művelő évfolyamok:...................................................................................................... 74 1.1.1 Szakközépiskolai képzés nyelvi előkészítő osztály....................................................................................... 74 1.1.2. Szakközépiskolai képzésünk főbb jellemzői:............................................................................................... 75 1.1.3. Szakiskolai képzésünk főbb jellemzői ......................................................................................................... 76

1.2. Szakképző évfolyamok ....................................................................................................................... 76 1.2.1. Szakképzésünk specifikumai a szakmák jellegzetességéből adódnak.......................................................... 77 1.2.2. Képzési idők alakulása................................................................................................................................. 77

2. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAI – ÓRATERVEK ......................................................... 77 2.1. Az óratervek kialakításánál figyelembe vettük.................................................................................. 77 2.2. A szabadon tervezhető órák felhasználása ........................................................................................ 78 2.3. Szakközépiskolai óratervek (1-8. sz. táblázat) .................................................................................. 79 2.4. Szakiskolai óraterv (9. sz. táblázat)................................................................................................... 87 2.5. Szakiskolát követő szakközépiskola óraterve (10. sz. táblázat) ........................................................ 88 2.6. A középszintű érettségi vizsga témakörei ......................................................................................... 92 3. AZ EGYES TANTÁRGYAKBAN ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK – TANTERVEINK ..................................................................................................................................... 108 4. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI.............................................................................................................. 111 5./I. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ............................................................................................................................................ 111 5/II. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI; A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA........................................................................ 112 6. A TANULÓK MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ............................................................................................................................... 113


7. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................. 115 8. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI .............................................. 116 III. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................. 117 1. 2. 3. 4.

SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSE ............................................................................................................... 117 A SZAKKÉPZÉS FELÉPÍTÉSE ............................................................................................................. 120 OKTATHATÓ SZAKMÁK KÖRE, ÉVENKÉNTI SZAKMAREND KIALAKÍTÁSA........................ 121 SZAKKÉPZÉSI SZINTEK...................................................................................................................... 122 4.1. Szakiskolai képzés........................................................................................................................... 122 4.1.1. Az általánosan képző évfolyamokról beszámítható ismeretek .......................................................... 122 4.1.2. A szakképző évfolyamok óraterve (12.-17. sz. táblázat) ................................................................... 122 4.1.3. Előrehozott és új típusú előrehozott szakképzés................................................................................ 129 4.1.4. Új OKJ szerinti képzés ...................................................................................................................... 167 4.1.5. Érettségire épülő szakképzés ............................................................................................................. 186 Szakmai programok összesítője:.......................................................................................................................... 196

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ........................................... 197 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK..................................................................................................................... 197 1.1. Célok és feladatok a személyi feltételek biztosításának területén ................................................... 199 2. TOVÁBBKÉPZÉSEK - TOVÁBBTANULÁS ....................................................................................... 200 3. TÁRGYI FELTÉTELEK ......................................................................................................................... 201 3.1. Épületek........................................................................................................................................... 201 3.2. Oktatást segítő eszközök ................................................................................................................. 202 V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............................ 203 1. 2. 3. 4.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE....................................................................... 203 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA................................................ 203 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA...................................................................................... 203 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA..................................................... 204

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ..HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.


BEMUTATKOZUNK

Az iskola neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye:

3200 Gyöngyös, Katona József út 4.

Postacím:

3200 Gyöngyös, Katona József út 4.

Telefon:

06-37/311-953, 06-37/311-254

Telefax:

06-37/312-575

E-mail:

[email protected]

Az intézmény fenntartója:

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány

Alapító okirat száma: ………………………………………………… Az iskola alaptevékenysége:

a tanulók nevelése, oktatása, felkészítése érettségi és szakmai vizsgára.


Iskolatörténet Iskolánkat a kereskedelem és vendéglátás középfokú szakember utánpótlásának biztosítására 1970-ben hozta létre a Belkereskedelmi Minisztérium megbízásából a Heves Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya. A városban, 1954-ben indult kereskedelmi tanulóképzés kivált más iskolák keretéből, külön tantestülettel, vezetővel és saját célokkal bíró önálló iskolává vált. Beiskolázási körzete elsődlegesen Heves megye, Gyöngyös, Hatvan, Heves városok valamint vonzáskörzetük. Valljuk, hogy a terület egyik legdinamikusabban fejlődő iskolája a miénk, hisz az egykori épület nélküli iskola ma Gyöngyös város ismert és elismert, országosan jegyzett iskolája. Fejlődési dinamizmusa megmutatkozik: • a személyi és tárgyi feltételek változásában, • a képzés szintjének emelkedésében (szakközépiskola), • a tevékenységi kör kiszélesedésében (kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, közgazdaságtan, élelmiszeripar). Országosan elismertté tette iskolánkat az integrált képzés oktatási dokumentumainak kidolgozása, elfogadtatása, majd országos kísérletként történő bevezetése. Az 1990-ben induló kísérletben több olyan kezdeményezés valósult meg, melyeket a jelenlegi képzési és az arra épülő szakképzési rendszer visszaigazol. Ilyenek: • a 16. életévnél megjelenő vizsga, mely vízválasztó a továbbhaladásnál, • a pályaválasztás időpontjának kitolása a 16. évre, • az iskolán kívüli szakmai gyakorlat kezdetének áthelyezése a 16. életév utánra, • szélesebb szakmai alapozású, komplex szakmák kialakítása, mely megkönnyíti a végzés utáni elhelyezkedést, az esetleges szakmaváltást. • a 13. évfolyam szervezése, melynek célja a szakmai ismeretek elmélyítése, szintetizálása, egy részterület speciális ismereteinek elsajátítása, a piacképesség fokozása (kereskedelmi technikus). Tárgyi feltételeink alakulására is büszkék vagyunk. A fenntartó megye, majd Gyöngyös város segítsége és több sikeres iskolai pályázat eredményeként az elméleti oktatás feltételei megteremtődtek. Iskolaépületünket óvjuk, védjük, használhatóságának megőrzésére törekszünk. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek javítása, a szakiskolai - majd a szakképzési alap országos és megyei pályázatai útján vált lehetségessé. Ezen túl segítséget kaptunk a területen működő vállalatoktól is. Vendéglátóipari és idegenforgalmi szakképzésünk színvonalas megvalósulását segíti a felújított és korszerűen felszerelt vendéglátó tanegység, melyben a szakács, pincér, cukrász oktatási kabinetek mellett üzemelő vendéglátó tanegység is kialakításra került.


Ezek az iskolai tanműhelyek a szakiskolai tanulók folyamatos bolti – üzleti munkahelyét adják és lehetővé teszik a szakközépiskolai és felsőfokú képzésben résztvevő tanulóink számára is a gyakorlás lehetőségét. Újabb mérföldkő volt iskolánk fejlődésében az Európai Unió 1995. évi PHARE pályázatán való sikeres részvétel. A PHARE-CAS program vendéglátó – idegenforgalmi szakmacsoportján belül a három kiválasztott iskola egyike, a szakmacsoport vezető iskolája vagyunk. E pályázat és az általa alakuló országos kapcsolatrendszer lehetővé tette az idegenforgalmi képzés meghonosítását a területen. Ezen túlmenően • a rendszeresen szervezett tanártovábbképzések új, korszerű módszertani és szakmai ismeretek birtokába juttatták tanárainkat, • jelentős számítástechnikai és irodatechnikai eszközállomány birtokába jutott az iskola, • az Európai Unió támogatta az iskolát abban, hogy tanárai számára lehetőséget adjon az informatikai eszközök használatának elsajátítására. Kereskedelem és vendéglátás területén tanáraink, szakoktatóink részt vettek az OKJ szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a kapcsolódó központi programok kidolgozásában. Újabb sikeres pályázat tette lehetővé, hogy világbanki segítséggel – folytathassuk szakközépiskolai képzésünket a kereskedelem – marketing és vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportokban és széles szakmai alapozás után adjunk érettségire épülő középfokú szakképesítéseket. Pedagógiai – szakmai munkánk eredményességét jelzik az országos és megyei versenyeken elért szép eredmények. A szakmai vizsgák és az érettségi követelmények teljesítése is jó színvonalú. Az iskola minden tanulója idegen nyelvet tanul csoportbontásban. Korszerű számítógépparkunk lehetővé teszi, hogy minden tanulónk részesüljön informatikaoktatásban. Iskolánk 2003 óta vesz részt a Leonardo da Vinci programban, amelynek elsődleges célja a külföldi testvériskolákkal kialakított partnerkapcsolat fenntartása és ezeken keresztül iskolánk diákjainak külföldi munkatapasztalathoz való juttatása. Partnerintézményeink a következő 6 országban találhatóak: Olaszország, Finnország, Lengyelország, Ausztria, Németország és Spanyolország. A program sikeresen működik, a résztvevő iskolák, vendéglátóegységek, diákok és szülők megelégedésével. Ebben a szektorban külföldi munkatapasztalat szerzése a későbbi munkavállalási esélyek növelése szempontjából mindenképpen fontos, mással nem pótolható lehetőséget nyújt a diákoknak és hozzáadott értéket jelent a szakmai alapképzés mellett. Ezáltal növeli az iskola elismertségét és keresettségét is a régióban. Iskolánk a 2000. évtől Károly Róbert királyunk nevét viseli, a 30 év eredményeire építve, fejlődéséhez méltó, profiljához és a városhoz a lehető legszorosabban kötődő, közismert és elismert, értékteremtő személyiség nevét.


2008-ban iskolánk fenntartását Heves Megye Önkormányzatától átvette a Gyöngyös Város Önkormányzata és a Károly Róbert Főiskola által létrehozott, kiemelten közhasznú nonprofit társaság, a Pro Caroberto Kft. Iskolánk az ÖSSZEFOGÁS-TISZK tagintézménye 2009-től. Több fejlesztés valósult meg sikeres projektjeinknek köszönhetően. A 2012/2013-as tanévtől iskolánk fenntartói feladatait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány vette át. Iskolánk neve ennek megfelelően kiegészült, új neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola. A változás hozadéka, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók személyiségének fejlesztésére, a közösségi értékek megjelenítésére. Olyan fiatalokat kívánunk nevelni, akik nyitottak, képesek felelősséget vállalni önmaguk és mások iránt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok szociális érzékenységének a fejlesztésére, a közösségi szemlélet formálására.


KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Az iskola arra való; hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

Iskolánk 1954 óta biztosítja a kereskedelem, 1970 óta a kereskedelem és vendéglátás, 1996 óta az idegenforgalom területén a szakember ellátást. Iskolánk küldetése az, hogy tanulóinkat olyan ismeretek, képességek és készségek birtokába juttassuk, amely alapja lehet: • felsőoktatási intézményben való továbbtanulásnak, • iskolán belül egy magasabb szintű általános ismeret vagy szakképesítés megszerzésének, • sikeres munkavállalásnak, • önképzésnek, továbbfejlődésnek, esetleges szakmaváltásnak. Felnőttképzés területén küldetésünk: • a hallgatókat olyan információszerzési technikák birtokába juttatni, melyek szükségesek szakmai fejlődésükhöz, • felkelteni igényüket a folyamatos tanulás, megújulás iránt, • elősegíteni munkában maradásukat azzal, hogy szakmai ismereteiket bővítjük, aktualizáljuk, piaci igényekhez igazítjuk. Nevelő-oktató munkánk alapelve az egyetemes emberi értékeket követő, a demokrácia adta jogokat ismerő és azzal élni tudó, művelt, a szakmára orientált fiatalok és felnőttek képzése. Célunk és elkötelezettségünk úgy irányítani és működtetni iskolánkat, hogy neve garanciát jelentsen a szolgáltatást igénybevevők számára.


I. NEVELÉSI PROGRAM 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestületének tagjai a mindennapi nevelő és oktató munkában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. A pedagógiai elvek elfogadását és mindennapi érvényesítését elvárjuk az iskola óraadó pedagógusaitól is. Iskolánkban nyugodt, biztos alkotó légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink jól érzik magukat, „otthon” érzik magukat, gyarapíthatják ismereteiket. Az alkotó légkör része az önismeret, a tolerancia, mások munkájának megbecsülése, értékelése, a másság pozitív lehetőségként értelmezése, feltétele az egyenletes tanári és diákterhelés, amely lehetőség mindkét esetben, mindkét területen a képességek fejlesztésére, kiteljesítésére, alapja az információk megfelelő áramlása minden szinten, a biztos tervezés, a megfelelő tájékoztatás. Ennek keretében • • • • • •

tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, bevonjuk a diákokat saját iskolai életük megszervezésébe (DÖK, ODB, DSE), a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban (tanár, osztályfőnök, GYIV-felelős), az iskola életében tisztelet- és szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között.


Olyan tanár – diák viszonyt kívánunk kialakítani, amely pozitívan hat a tudás megszerzésére, követendő magatartásnormákat közvetít, amely a gyermek-centrikusság és az értelmes szigor megfelelő arányán alapul. 2. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI Iskolánk többcélú oktatási intézmény; szakközépiskolai-, szakiskolaitechnikusképzést, valamint akkreditált felsőfokú szakképzést is folytatunk.

és

Pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók teljes személyiségének, szociális érzékenységének, korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek, általános- és szakmai műveltségének fejlesztése áll. Nevelő-oktató munkánk céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célunk magas szintű általános műveltség megszerzésének, több irányban hasznosítható alapképességek kialakulásának az elősegítése, amely döntően a 9-12. általánosan művelő évfolyamokon történik. Célunk továbbá a szakképzési évfolyamokon piacképes és továbbfejleszthető, konvertálható szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • nyitott embertársai felé, • szociálisan érzékeny, • fegyelmezett, • művelt, • kötelességtudó, • érdeklődő, • kreatív, • gyakorlatias, • öntevékeny, • becsüli a tudást, • tudását folyamatosan gyarapítja, • udvarias, • beszéde kulturált, • társaival együttműködik, • képes szeretet adni és kapni, • egészségesen él, • megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, • szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, • szereti hazáját.


Tisztában vagyunk vele, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Mindennapi nevelőmunkánk arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több és minél magasabb szintű itt felsorolt személyiségjeggyel. Célunk az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: • a tudás, • a fegyelem, • a továbbtanulásra való felkészítés fontossága, • a sikeres életpályára való felkészítés. Iskolánk célja olyan személyiségek nevelése, akik tisztelik és követik az emberiség erkölcsi értékeit, akiket áthat a másokért, a nemzet sorsáért érzett felelősség. 2.1. Feladataink Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. A célok megvalósítása érdekében órai nevelésünk, oktatásunk során • • • • •

• • • • • • • • •

tanulóinknak szilárd, biztos ismereteket nyújtunk, kialakítjuk azokat a készségeket, képességeket, amelyek lehetővé teszik a megszerzett tudás gyakorlatban történő alkalmazását, kialakítjuk a tudás, az önálló ismeretszerzés iránti igényt, maximálisan kihasználjuk az iskolai könyvtár lehetőségeit, nevelésünkben, az iskola értékrendjének kialakításában kiemelten szerepel az emberi tisztesség, a becsületesség, a tolerancia, a tiszteletadás, mások segítése, a rászorulók támogatása, a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása, olyan tanár-diák kapcsolatot igyekszünk kialakítani, amely lehetővé teszi a nyílt, őszinte emberi kapcsolat kialakulását, igyekszünk biztosítani a lemaradók felzárkóztatását, biztosítjuk a tehetség kibontakozását, lehetőséget adunk a művészi képességek kibontakoztatására, kialakítjuk tanulóink igényét az egészséges életmódra, kihasználjuk az iskola adta tárgyi feltételeket a sportolás, testedzés terén, a mai kor követelményeinek megfelelő idegen nyelvoktatást biztosítunk, magas színvonalúan oktatjuk a számítástechnikát és az informatikát, iskolánkban olyan színteret biztosítunk, amelynek működésével tanulóink megtanulhatják a közösségi élet, a demokrácia, az érdekképviseletek szerepeit,


• •

tanulóinkban megerősítjük a nemzeti azonosságtudat mellett a kisebbségek tiszteletben tartását, nagy hangsúlyt fektetünk a környezetvédelem oktatására.

Feladatunk Az alkotó gondolkodásra nevelés, a kreativitás, a probléma-megoldó képesség fokozása, kibontakoztatása, önállóságra nevelés. A civilizáció alapjául szolgáló közös értékek megerősítése és továbbítása. Emberi tartást adó egyéni és közösségi nevelés. Domináns értékeknek tekintjük: - a kreativitást, - a tudást, - az önismeretet, önbecsülést, - a versenyszellemet, - az egészséges életvitelt, - az együttműködési készséget, - a szociális érzékenységet, - a keresztény erkölcsi normák betartását, - a szakmaszeretet, - a hagyománytiszteletet. •

Humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre nevelés.

•

A humánus magatartásminták és szokások erősítése. A rászorulók segítése.

•

A szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása.

•

A tanórai, tanórán kívüli foglalkozások közben és a tanulói közösségekben való élet során fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

•

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció, elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, tudatosítására, alkalmazására.

•

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

•

Tudatosítani kell tanulóinkban a közösség demokratikus működésének fontosságát, értéket és néhány általánosan jellemző szabályát.


Egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra nevelés. Fel kell készítenünk a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. Tegyenek szert megfelelő önismeretre, tűrőképességre. Képesek legyenek a nehézségek, problémák természetes megoldásárára drog, alkohol nélkül. A káros szenvedélyek egyénre és közösségre gyakorolt romboló hatásának feltárásával törekedni kell azok kialakulásának visszaszorítására. Küzdelem a káros szenvedélyek ellen. (Prevenció-GYIV). Felhívni a figyelmet a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeire, megteremteni a lehetőséget, kialakítani, fejleszteni az igényt irántuk.

•

Feladatunk szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalok nevelése.

•

Az egészségvédelem, az egészség megóvásának fontossága.

•

Az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése.

•

A gyermekek szociális-, kulturális környezetéből adódó hátrányainak csökkentése.

•

A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti- és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra.

Társadalmunk fejlődése és demokratizálódása érdekében fontos a felnövekvő nemzedék magyar állampolgárrá nevelése. Magyarként tudja élni és megélni az integrációs folyamatokat, állampolgárként legyen részese a demokratikus közéletnek, Heves megyeiként vegyen részt az országos közéletben, gyöngyösiként a megyeiben. A jó értelemben vett lokálpatriotizmus kialakítása és fejlesztése szakmáink oktatásának – főként az idegenforgalmi képzés – eredményességének egyik biztosítéka. Fejleszteni kell tanulóinkban a nemzeti azonosságtudatot, az egymás mellett élő különböző kultúrák tiszteletben tartását. 2004. május 1-jén hazánk az Európai Unió tagja lett. Erősíteni kell az Európához való tartozás tudatát, ösztönözni kell tanulóinkat más országok hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ebben is segít minket a Leonardo da Vinci program. Figyelmet kell fordítanunk az emberiség közös problémáinak bemutatására.


Megismertetni tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén táplálják bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet. Színvonalas, következetes oktatás Olyan oktatási formák és módszerek használata, amelyek segítéségével a tudás megszerzése és a pozitív viselkedésformák kialakítása párhuzamosan folyik. A minőség előtérbe helyezése, ami jelenti • egyrészt a sokoldalú általános műveltség biztosítását, • a magas szintű anyanyelvi kultúra elsajátítását, • jó kommunikációs készség kifejlesztését, • korszerű számítástechnikai ismeretek elsajátítását, • használható idegen nyelvismeret megszerzését, • másrészt széles körű szakmai alapozást, a szakmai alapozás több szakterületet érintő jellegének erősítését. A minőség szakmai oktatásunk kulcsszava is. A minőség a szakmai képzés időszakában korszerű, piacképes, a gazdaság változásait követő, sőt a jövőt megítélni képes, naprakész elméleti és gyakorlati ismereteket feltételez tanártól, szakoktatótól, valamint az új ismeretek átadását, átadásának képességét. Iskolánk nemzetközi stratégiája Az iskola hosszú évek alatt kialakított széles nemzetközi kapcsolatrendszere fontos, mással nem pótolható értéket képvisel intézményünk életében. Hozzájárul az európai dimenzió szélesítéséhez, erősíti iskolánk nemzetközi arculatát és növeli a régióban való ismertségét és elismertségét. A külföldön szerzett szakmai gyakorlat összhangban van az intézmény stratégiájával, az oktatási és gazdasági szféra közötti együttműködéssel. A nemzetközi külföldi szakmai gyakorlatra a Leonardo da Vinci program kínál lehetőséget, amelyet folyamatosan biztosítani kívánunk tanulóinknak és oktatóinknak ezért rendszeresen nyújtunk be pályázatot diák és oktatói programok lebonyolítására. A megvalósításban külföldi testvériskoláinkkal működünk együtt. A nyári időszakban történő külföldi gyakorlatot iskolánk elismeri kötelező nyári gyakorlatnak, a szorgalmi időszakban pedig a gyakorlati képzésbe beszámítja.


Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, a nevelő-oktató munka módszerei, eszközei és eljárásai és az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.


2.2. Eljárásaink Eljárásaink Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés. célzó, beidegző - Gyakoroltatás. módszerek. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek -

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

-

bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája.

-

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési módszereink, nevelési céljaink és feladataink • igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, •

igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez,

•

igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei. 2. A tevékenység megszervezésének módszerei. 3. A magatartásra ható módszerek.


Iskolánk pedagógiai programja a nemzeti alaptantervben leírt és képviselt értékekre épül. Fő pedagógiai feladatunk a nemzeti alaptantervben és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása. Alapvető érték az elsajátított tudás használhatósága, hasznosíthatósága. Előnyben részesítjük azokat a lehetőségeket, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. Az oktatási folyamatban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Előtérbe állítjuk a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását és alkotóképességét. Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra, ezen belül az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére való felkészítés. Céljaink között szerepel az iskolai oktatás-nevelés tartalmi megújítása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése, a pedagógus módszertani kultúra megújítása. Szervezetfejlesztésünk célja a változásokkal szembeni nyitottság növelése és az új pedagógiai technológiák befogadására való képesség erősítése a nevelőtestület tagjaiban. Intézményünk képzési profiljának megfelelve kiemelt értéknek tekintjük azt a tudást, amely a minőségi munkavégzést, a gazdaság világában való eredményes, sikeres szerepvállalást segíti elő. Kiemelt célunk a kulcskompetenciák fejlesztése. Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik, hasonlóan egymásra épülnek a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok. A tananyag feldolgozása során a tantárgyak által kínált lehetőségeket kihasználjuk valamennyi kompetencia fejlesztésére, a műveltségi területek erősítésére. Az alábbi táblázatban kívánjuk szemléltetni példaként, hogy egy-egy kulcskompetencia, illetve fejlesztési feladat elsajátíttatása több tantárgynak is része. A hagyományos tantárgyak integrációja és/vagy interdiszciplináris megjelenítése valósul meg. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi.


A Nat műveltségterületeinek megjelenése a szakközépiskola 9-10. évfolyam tantárgyi rendszerében A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika

Ember és társadalom

Történelem Társadalomismeret és etika

Ember a természetben

Fizika, Biológia, Kémia

Földünk – környezetünk

Földünk és környezetünk

Művészetek Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Testnevelés és sport

Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Informatika Fizika, Kémia, Biológia Osztályfőnöki Testnevelés és sport Szakmai orientáció Testnevelés és sport

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Természettudományos kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Európai azonosságtudat– egyetemes kultúra Énkép, önismeret, Hon- és népismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Európai azonosságtudat– egyetemes kultúra Testi és lelki egészség Környezettudatosságra nevelés Európai azonosságtudat– egyetemes kultúra Környezettudatosságra nevelés Európai azonosságtudat– egyetemes kultúra

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Testi és lelki egészség Énkép, önismeret Felkészülés a felnőttlét szerepeire Gazdasági nevelés Testi és lelki egészség


3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Elsődleges célunk, hogy az iskola falai közül olyan személyiségek kerüljenek ki, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, akik toleránsak és segítő szándékúak másokkal szemben, akik becsülik a magyar nép és mások értékeit, akik harmonikus kapcsolatokat tudnak kiépíteni a természeti és társadalmi környezettel. Iskolánk pedagógiai programja a nemzeti alaptantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a keresztény értékrendből, helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: • a nemzeti alaptantervben és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, • elsajátíttatása, • valamint az ezekre épülő differenciálás. Ezek a feladatok azt a célt szolgálják, hogy tanulóink, különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

az értelem kiművelése – a tanulók értelmi-, akarati nevelése segítő életmódra nevelés – erkölcsi- érzelmi (emocionális)-, közösségi nevelés a tanulók szociális érzékenységének fejlesztése, önkéntesség ösztönzése hitéletre nevelés, lelki gyakorlatok egészséges és kulturált életmódra nevelés – állampolgári-, nemzeti-, testi- nevelés erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása a kultúrált közlekedésre nevelés fogyasztóvédelem a szakmai képzés alapozása – szakmaszeretetre-, munkára nevelés

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: • műveltségét, • világszemléletük, világképük formálódását, • társas kapcsolatát, • tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.


Iskolánk pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad: • a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, •

fejleszti: a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzi akaratukat,

•

hozzájárul: életmódjuk, motívumaik, szokásaik az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

a) Az értelem kiművelése területén elvégezendő feladatok: A tanulók értelmi- akarati nevelése • a megismerési vágy fejlesztése, • tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, • az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése. • a világ megismerésére való törekvés, az állandó tanulás igényének, a nyitottságnak a kialakítása. • kitartásra, hatékony munkavégzésre, céltudatosságra nevelés. b) A segítő életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: A tanulók erkölcsi – érzelmi – közösségi nevelése • pozitív szociális szokások kialakulásának segítése, • az emberi együttélés szabályainak, társadalmi normáinak megismertetése, • a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, együttműködési készség fejlesztése, • a keresztény és az alapvető egyetemes erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, életvitelben és magatartásban meggyőződéssé alakítása • a rászorulók kiemelt támogatása. c) Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: Állampolgári-, nemzeti nevelés • az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, • a társadalmi jelenségek és problémák iránt való érdeklődés felkeltése, • az igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai közéletben való részvételre, • megtanítani, kipróbáltatni azokat a lehetőségeket, hogy miként élhet a tanuló a jogaival, • a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, értékeinek tisztelete, • a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek megbecsülése, ápolása, • a hazaszeretet érzésének, mint értéknek a fenntartása, • a mintaszerűen egészséges életmód, • a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, • az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása,


Testi nevelés • a testi képességek fejlesztése, a testmozgás, az edzettség iránti igény felkeltése, • a testileg és lelkileg egészséges személyiség kialakítása, • az egészségvédő képességek, a balesetelhárítási technikák elsajátíttatása. d) Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása •

A kultúrált, a másik fél érveit meghallgatni és adott esetben elfogadni is tudó vitatkozás, a mindennapos konfliktusok kezelésének egyik legfontosabb módja. Iskolánkban mind az osztályfőnöki órák keretében, mind az Iskolai Diákönkormányzat szervezésében biztosítunk alkalmat arra, hogy a tanulóink megismerjék a vitakultúra általános elemeit és szervezett foglalkozások során gyakorolhassák is azokat.

e) A kultúrált közlekedésre nevelés • • •

Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek arra, hogy a közlekedésben konfliktuskerülő és defenzív módon vegyenek részt. Közlekedésbiztonsági előadásokat szervezünk osztályfőnöki órák keretében. Elvárjuk, hogy tanulóink a közúti forgalomban, a tömegközlekedésben vagy akár a gyalogos közlekedésben résztvevőként minden esetben az udvarias és előrelátó viselkedésformát kövessék.

f) Társadalmi bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése •

•

•

Az osztályfőnöki munkaközösség munkatervében szerepelnek drogprevenciós témák, illetve a tanulókra leselkedő különböző veszélyforrások elemzése, az ellenük való viselkedési stratégia kidolgozása. Szervezetek, alapítványok, bűnüldözési szervek által létrehozott csoportok igénybevétele a középiskolás korosztályra leselkedő veszélyek minél hatékonyabb elhárítására vagy még inkább megelőzésére. Pályázatfigyelés, pedagógus-továbbképzéseken való részvétel az témában.

g) Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem szerepe a modern társadalomban egyre fontosabbá válik. Iskolánkban is felkészítjük a tanulóinkat arra, hogy a mindennapi élet során a kereskedelemben, szolgáltatásokban tapasztalható visszásságokat nem hagyják szó nélkül, merjék és tudják használni a jogorvoslati lehetőségeket. A nyugati országokban tapasztalható fejlettebb fogyasztóvédelem témája lehet osztályfőnöki óráknak, vagy akár a nyelvoktatásban is használni lehet az ilyen esetekről szóló anyagokat.


A külföldi csereprogramokon résztvevő tanulóink, tanáraink személyesen is tapasztalhatják, és saját élményeik alapján számolhatnak be az ottani fogyasztóvédelmi rendszer tanulságairól. h) A szakmai képzés alapozása területén elvégezendő feladatok: A tanulók munkára nevelése • a környezettudatos magatartás elveinek a megismertetése, a környezet- és egészségvédelem szempontjait is figyelembe véve, • a szabályhasználat képességének fejlesztése, • az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, • az emberek által végzett munka társadalmi és egyéni szinten való fontosságának tudatosítása, • a jól végzett munka öröme. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő- oktató munkájának alapvető feladata. Szervezett tanulói közösségeink • • • • • • • • • •

iskolaközösség, évfolyamközösségek, osztályok, tanulócsoportok, szakköri, diákköri csoportok, diákönkormányzat, diáksportkör, sportszakosztályok, sportcsoportok, művészeti csoportok, önkéntes és kortárs segítő csoportok, iskolarádió és diákújság szerkesztőségek,

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.


Iskolánkban a közösségfejlesztés, közösségi nevelés fő területei a: • • • •

tanórák, tanórán kívüli szervezett foglalkozások, diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul: - az egyén (a tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével, - viselkedésével, az intézmény valamennyi dolgozója - beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt. - társas kapcsolatával A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink •

A különféle iskolai tanulói közösségek szervezeti kereteinek kialakítása, a feltételek megteremtése, nevelői irányítása: ezen közösségek tanórákhoz és tanórán kívüli tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztő és segítő munka, tudatos és tervszerű program kialakítása.

•

A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében: Intézményünkbe 14-18; 18-21 év közötti tanulók járnak. A pedagógusoknak alkalmazkodniuk kell az adott közösség korösszetételéhez és az életkorral változó közösségi magatartáshoz.

• •

Az önkormányzás, önirányítás képességének kialakítása: kialakítani a közösségekben, hogy közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon képesek legyenek tevékenykedni, ill. az elvégzett munkát önmagukra és társaikra nézve reálisan értékelni.


• •

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: a tanulók aktívan kapcsolódjanak be a tevékenységi formák és tartalmak kialakításába és ezek során a közösségi együttléthez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtsenek.

• •

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: a tanulók életkorát, egyéniségét, speciális érdeklődését figyelembe vevő, formai keretek, ha rendszeressé válnak, folyamatos igényt elégítenek ki, hagyományteremtő programok, az iskola életét gazdagító események lehetnek. Iskolánk tevékenységi rendszere tanítási órákra – ezen belül kötelező és nem kötelező – tanórán kívüli tevékenységre és szabadidős tevékenységre osztható fel. A kötelező és nem kötelező tanítási órákat a helyi tantervek tartalmazzák.

• • 5.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra, és a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek.

5.1. A tanítási órák 5.1.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási –tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. • A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. • A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, aktivitását biztosítják. • Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Fontos szerep jut a tanítási órákon a szemléltetésnek, az oktatástechnikai eszközök használatának és a tanulói tevékenységeknek.


5.1.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek •

Fontos feladat az iskola névadójának, Károly Róbert emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés október 20-án.

•

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a; 1849. október 6-a; 1848. március 15-e évfordulóján, február 25-én a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, április 16-án, a holocaust áldozatainak emléknapján, június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján, karácsonykor, végzős diákjaink szalagavatóján és ballagásakor.

• •

Tanévenként legalább kettő alkalommal megjelentetjük az iskola újságját. Az iskolában kereskedelemtörténeti gyűjtemény található.

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-12. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő és szabadidő-szervező pedagógus segíti. 5.1.3.Tanórán kívüli foglalkozásaink Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett, a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint – tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a nevelőtestület tagjai, a tanulók közösségei, a szülői munkaközösség, továbbá az iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az iskola igazgatójánál a tanév megkezdése előtt. Az iskola igazgatója a szakmai munkaközösségek véleményének ismeretében, a rendelkezésre álló keret lehetőségeit figyelembe véve, dönt az adott tanévben folytatható tevékenységekről. Hittan oktatás A 2012/13. tanévtől választható tantárgyként bővíthetik tanulóink, a hittan oktatás keretei között ismereteiket.


Szakkörök, előkészítők A tehetség kibontakoztatása, az egyéni képességek fejlesztése, a tantervi tananyagból több és alaposabb ismeretek nyújtása érdekében szakköri foglalkozások szervezhetők a tanulók igénye alapján. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakkörök lesznek ingyenesen igénybe vehetők, a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. Az ingyenesen igénybe vehető foglalkozások időtartama legfeljebb heti 2 lehet. A továbbtanulás támogatása érdekében a középiskolás tanulóknak a 11 – 12. évfolyamon felvételi előkészítők, valamint nyelvvizsga előkészítők tarthatók a tanulók, illetve a szülők igénye alapján. A csoportok indításának feltétele, hogy a létszám legalább 10 fő legyen. Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, a működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók felkérése alapján pedagógus vagy külső szakember végzi az igazgató engedélyével és az intézmény támogatásával. Diákkörök önköltséges alapon is szervezhetők. Korrepetálások, felzárkóztatók, vizsgára felkészítő foglalkozások A 9. osztályokban a tanév elején szintfelmérésekkel állapítjuk meg, kik milyen tantárgyból szorulnak segítségre. Részükre felzárkóztató foglalkozásokat iktatunk be általában matematikából, magyar és idegen nyelvből. A II. félévben valamennyi évfolyamra kiterjedően az I. félévi eredmények alapján történik a korrepetálások szervezése tanulói és szülői igények alapján. Érettségi vizsgára, alapműveltségi vizsgára készülő tanulók részére a vizsgatárgyakból indokolt esetben már az első félévben is engedélyezhető foglalkozás. A javítóvizsgára utasított tanulók részére augusztus végén szervezünk konzultációs foglalkozásokat. A konzultációs foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes, azonban célszerű, ha élnek a lehetőséggel. Diáksport Egyesület („Keri DSE”) Azzal a céllal alapították az iskola diákjai, nevelői, dolgozói, hogy a mindennapos testedzés megszervezésén túl felkészítse a tanulókat a diákolimpia felmenőrendszerű versenyeire és rendszeresen versenyeztesse őket. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb létszámban legyenek jelen. A DSE alapító okiratában pontosan megfogalmazott célok, és feladatok mellett éves munkatervében határozza meg tevékenységét. A munkaterv a sportcsoportok


kialakítása a tanulók javaslatait figyelembe véve készült, melyet a tanulói közösség fogad el az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő DSE közgyűlésen. A mindennapi testedzés formái • sportórák, • szakosztályi edzések, • házibajnokság, • diákolimpiai versenyek. Az iskola a mindennapos testedzést a tanórai foglalkozások mellett a DSE működtetésével biztosítja. Tanulmányi, szakmai, műveltségi és kulturális versenyek A tanulmányi és szakmai versenyek célja és feladata a nemes versenyszellem felkeltése, a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, aktivitásuk, képességeik, tehetségük kibontakoztatása, az átlagot felülmúló, kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzése, a tantervi anyagra épülő, elmélyültebb tudást igénylő tantárgyi és szakmai versenyek szervezése útján. Tanulóink rendszeresen beneveznek, és részt vesznek az országos tantárgyi- és szakmai versenyeken. A tanulók jelentkezését ösztönözzük. A magas színvonalú felkészítést kötelességünknek tartjuk. A megyei, területi versenyekre a házi versenyeken kiválasztott tanulókat nevezzük. A nevezés feltétele, hogy a tanuló olyan ismeretekkel rendelkezzen, amely biztosítja, hogy a verseny során az iskola jó hírét növeli, valamint vállalja a felkészüléssel járó nehézségeket. a kiválasztott tanulók versenyeztetési költségét az iskola magára vállalja. Műveltségi vetélkedőket egyes tantárgyakból illetve műveltségterületekből szervezünk. A városi, megyei, területi és országos vetélkedőket házi selejtező előzi meg. A vetélkedőkre a tanulók a versenykiírásnak megfelelően egyénileg vagy csapatban nevezhetnek. A részvétel önkéntes, a legjobbakat díjazzuk. Az iskolában szervezett vetélkedőket az éves munkaterv tartalmazza. Kulturális rendezvények, versenyek feladata az érdeklődésnek és a tehetségnek megfelelő önkifejeződési formákra való ösztönzés, a tanórán kívüli kulturális nevelőmunka céltudatos szervezésének, a szabadidő hasznos eltöltésének segítése, valamint a tanulók részére megfelelő szereplési lehetőség biztosítás. Az iskola kulturális életének szervezését a szabadidő-szervező segíti. A szépkiejtési versenyeket a magyar nyelv mellett idegen nyelvekből is megrendezzük.


Diáknap Évente rendszeresen megrendezzük az éves munkatervben meghatározott időpontban. A diáknap szervezésébe aktívan bekapcsolódik az iskolai diákönkormányzat. A programok összeállítása, megszervezése és lebonyolítása nagymértékben támaszkodik a tanulók öntevékenységére, aktivitására. A rendezvény jó színtere a tanulói művészi tevékenységek kibontakoztatásának is. A tanulók által rendezett műsorok szereplési lehetőséget biztosítanak számukra. A diáknapra kiírt különféle pályázatok egyéb művészi ambíciójuk kibontakoztatását teszik lehetővé. Az időpont kijelölésében az iskolai diákönkormányzatnak egyetértési joga van. 5.1.4. Az iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár elősegíti a tanulók önképzését és a pedagógusok szakmai, pedagógiai és általános továbbképzését. Ennek megfelelően gyűjti és gondozza a könyvtár • a tanterv által előírt kötelező és ajánlott olvasmányokat, • a pedagógusok felkészüléséhez, továbbképzéséhez szükséges szakmai, pedagógiai irodalmat és kézikönyveket, • a szabadidő tartalmas kitöltését szolgáló ifjúsági és felnőtt szépirodalmat. A könyvtár nyitva tartását a tanév elején az igazgató határozza meg, és a könyvtár melletti hirdetőtáblán olvasható. A könyvtár szolgáltatásait (kölcsönzés, helyben olvasás, tájékoztatás, rendezvények) a tanulók díjtalanul vehetik igénybe. 5.1.5. Szabadidős tevékenységek Szabadidős foglalkozásokat az osztályfőnökök, a pedagógusok és a diákönkormányzat közreműködésével szervezünk tanulóink részére. Ezek formái: • színházlátogatás, • múzeum-, kiállítás-, tárlat- stb. látogatások, • mozi-, hangverseny-látogatás, • túrák, kirándulások, • klubdélutánok, • táncos rendezvények. A foglalkozások szervezésénél maximálisan figyelembe vesszük a tanulók kívánságait és a szülők anyagi tehervállaló képességét. A részvétel önkéntes.


5.2. A tehetséggondozás, képesség kibontakoztatásának segítése A tehetséggondozást egyénileg illetve csoportokban végezzük. Egy adott területen tehetséges tanulókkal foglalkozhatunk együtt is. A tanulók egymásnak segítséget adva, egymást ösztönzik a nagyobb teljesítmény elérésére. Ezen a területen legjobb forma a diákkör. Megyei, területi, országos versenyekre a tanulókat egyénileg készítjük fel. A tehetséges tanulókkal való törődés egyéni foglalkozást, illetve bánásmódot igényel. Az egyéni bánásmód nem feltétlenül jelenti az egy tanulóval való foglalkozást, megoldható tanórai keretekben is. A tanítási órákon a tanulókkal differenciáltan foglakozva igyekszünk a tehetségeseknek lehetőséget adni a maximális fejlődésre. 5.2.1. A tehetséggondozás módszerei és formái a tanítási órákon Tanítási óráinkon pedagógusaink élnek a differenciált foglalkozások adta lehetőségekkel. A tananyag feldolgozása közben figyelembe veszik az egyéni haladási ütemet, a gyakorlások során a feladatok a tanulók egyéni felkészültségéhez alkalmazkodnak. A feladatok kijelölése során is figyelembe vesszük az egyéni képességeket, differenciált házi feladatokat adunk. Szakirodalom ajánlásával a tehetségeseket újabb és újabb ismeretek megszerzésére ösztönözzük. Kiselőadások tartásával lehetőséget adunk a többlettudás bizonyítására, az előadókészség fejlesztésére. Tehetséget kibontakoztató foglalkozások • szakkör, • felvételi előkészítő, • diákkör, • nyelvtanfolyamok, • tanulmányi versenyek, • sportversenyek, • művészeti pályázatok, • Diáksport Egyesület szakosztályai. 5.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységünk Az iskolába történő felvétellel párhuzamosan tájékozódunk a tanuló korábbi iskolájában, hogy voltak-e a tanulóval ilyen irányú gondok, problémák az általános iskolai tanulmányok során. Amennyiben igen, felkészülünk a tanuló fogadására, és igyekszünk kihasználni az iskolaváltásban rejlő lehetőségeket és elősegítni beilleszkedésüket. Figyeljük tanulóinkat, jelentkeznek-e ilyen jellegű problémák. A pedagógusnak fel kell figyelnie azokra a tünetekre, amelyek jelzik, hogy gond van a tanítványával. A nehézség megszüntetésének, mérséklésének fontos lépése a prevenció. Az okokat lehetőleg minél gyorsabban meg kell állapítani, és intézkedni kell az esetleges környezeti ártalmak megszüntetése érdekében. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóhoz fordulunk, illetve gyámhatósági védő- és óvóintézkedést kezdeményezünk.


A tanulóval foglalkozásunk közben az alábbi elveket tartjuk szem előtt, figyelembe véve a tanuló nehézségének jellegét: • • • • • • • • • •

a beilleszkedést minden lehetséges eszközzel segíteni kell, támasz – és védelemnyújtás, álladó tevékenység biztosítása, sikerélményhez juttatás, a követelményeknek a tanuló teherbíró képességéhez történő igazítása, bánásmódunk mindig megfontolt, következetes, a pedagógus segít, példát mutat, ha tudjuk, dicsérjük a tanulót, magatartási problémával küzdő tanulót szükség esetén felelősségre vonjuk, amennyiben pedagógiai módszereink nem vezetnek eredményre, gyógyító nevelést kell kezdeményeznünk.

Tevékenységeink • • • • • •

a tanuló közösségbe való beilleszkedését vizsgáló szociometriai felmérések készítése, a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása, együttműködés a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, folyamatos kapcsolattartás a szülői házzal és szükség esetén családlátogatás, konzultáció a szaktanárokkal, állandó, személyes beszélgetés a tanulóval és előrehaladásának folyamatos értékelése.

5.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk Nevelő munkánkban komoly szerepet kap gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánkban félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatok értesítése, • a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének segítése, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése.


Osztályfőnökeink, pedagógusaink ilyen irányú munkáját jól irányítja és szervezi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A felelős rendszeres kapcsolatot tart a települések gyámhatóságaival, a helyi önkormányzatokkal, a családsegítő szolgálatokkal és a karitatív szervezetekkel. Folyamatosan figyelemmel kíséri az állami gondozásban, és a pártfogói felügyelet alatt levő tanulók helyzetét. Pedagógiai tevékenységünk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felmérésével kezdődik. Ezt követi a feladatok számbavétele, az összehangolt cselekvés megtervezése. Indokolt esetekben az osztályfőnök, szakoktató, GYIV-felelős, védőnő családlátogatást tartanak. Figyelemmel kísérjük tanulóink baráti körét és figyelmeztetjük őket és szüleiket, ha úgy ítéljük meg, hogy a baráti társaság nem szolgálja fejlődésüket. Következetesen fellépünk az igazolatlan hiányzás ellen. A tanulók csavargása veszélyezteti a tanulók fejlődését. A közoktatási törvény előírásainak megszegése a jogszabály be nem tartását jelenti, s mint ilyen, példát ad a tanulóknak a nem jogkövető magatartási formák kialakulásához. Kiemelten foglalkozunk emberismeret és osztályfőnöki órákon a káros szenvedélyek, ezen belül a drogok egészségkárosító, jellemromboló hatásával. Ebbe a munkába bevonjuk az iskolaorvost, a védőnőt és a kortársképzésben résztvevő tanulókat. A városi és megyei rendőrkapitányság munkatársai bűnmegelőzési órákat tartanak. Végül figyelemmel kísérjük tanulóink helyzetét a családban. Tájékozódunk, hogy a szülők eleget tesznek-e a közoktatási törvényben a szülő számára előírt kötelezettségeknek. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy tanulóink helyzete a családban problémás, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kérjük, és szükség esetén számítunk a gyámhatóság hatékony közreműködésére. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • iskolaorvossal, védőnővel,


• •

továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat további intézményeivel, szolgáltatásaival.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a családi életre történő nevelés, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról. 5.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az ilyen tanulókon a megfelelő iskolatípus kiválasztása a legnagyobb segítség. Ehhez pedagógusaink a tanulók képességeinek, érdeklődési körüknek az ismeretében nagy segítséget tudnak adni. A közoktatási törvény mellékletében feltüntetett lehetőségek közül fontosnak tartjuk az iskolapszichológus alkalmazását, aki szakmai segítséget nyújthat a tanulóknak és a pedagógusoknak. Szükség esetén igénybe vesszük a Nevelési Tanácsadó szakmai segítségét. • egyéni foglalkozások; • felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások); • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás, csoportbontás); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a szakmaválasztás segítése a szakképző évfolyamokon, • a továbbtanulás irányítása, segítése.


5.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Az iskola tanulói eltérő családi körülmények között élnek. Tanulóink többségének az otthoni körülményeik, családjuk anyagi helyzete nyugodt iskolába járást tesz lehetővé. Ők megfelelő körülmények között tudnak felkészülni a tanítási órákra, tudásuk gyarapításához a szükséges eszközökkel rendelkeznek. Sajnos tanulóink egy részénél a szülők munkanélküliek, és viszonylag nagy számban fordul elő csonka család a szülők válása miatt. Ezek a tanulók fokozottan igénylik az iskola segítségét. A hátrányos helyzet kialakulásához hozzájáruló tényezők: Családi mikrokörnyezet: • • • • •

• • •

a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok, a túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem, a kulturális helyzet (szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya, a művelődés lebecsülése), a családi hagyományok (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallása, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok), a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása, az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, rendezetlen életmód), csonka családban felnövő gyermek (elvált szülők, árva, félárva gyermek), tartós betegség, áttelepült tanuló.

Családi házon kívüli környezet • •

az utca, lakókörzet negatív hatásai, helytelen viszony, kapcsolat gyermekcsoportokkal, felnőttekkel.

kifogásolható

magatartású,

Iskolai környezet • • •

az iskolába naponta távolról való bejárás, a tanuló nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben, beilleszkedési nehézségek.

Tevékenységünk ezen a területen

erkölcsű


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tankönyvvásárlás támogatásánál rendelkezésre álló összeg szétosztásakor a szociális helyzetet is figyelembe vesszük, támogatjuk a tanulók segélyhez jutását, a tanuló lakhelye szerint illetékes önkormányzatnál, az „Útravaló Ösztöndíj Program” pályázatában segítjük tanulóinkat az iskola a térítési díjért tartott foglalkozások térítési díját vagy annak egy részét magára vállalhatja, pedagógusaink kiemelten alkalmazzák az egyéni bánásmód elvét ezen tanulók esetében, szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáskor megpróbálunk a szülőre hatni a gyermek neveltetése érdekében, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás, csoportbontás: matematika, idegen nyelv, anyanyelv, informatika), felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások), a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások, a szakmaválasztás irányítása, segítése a szakképző évfolyamokon, a továbbtanulás irányítása, segítése, hátrányos helyzetű tanulók minél nagyobb számban történő bevonása pályázati programokba (pl. Útravaló, Leonardo da Vinci mobilitás) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, kapcsolattartás az önkormányzatok jegyzőivel, szoros kapcsolat, együttműködés a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, együttműködő kapcsolattartás a Magyar Máltai Szeretetszolgálat további intézményeivel, szolgáltatásaival, Az IPR (integrációs pedagógiai rendszer) megismerése és alkalmazása.


5.7. A tanulási esélyegyenlőséget segítő tevékenységünk Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánk (a fenntartónkkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) biztosítja a nevelő – oktató munka feltételeit. Fő tevékenységeink: • a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; • a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; • a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és ezen tevékenység támogatása az iskolán kívül; • adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; • egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.


6. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

Mottó: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.”

Az élhető környezet fenntartása globálisan megoldandó, minden embert érintő probléma, amely valamennyink közeli és távolabbi jövőjét meghatározza. Környezeti nevelési programunkban az iskola pedagógiai programjához illeszkedő környezeti neveléssel kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait rögzítjük. 6.1. Helyzetelemzés, helyzetkép

6.1.1. Az iskola helye és épülete Az iskola épülete adott, de mindig van teendőnk azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Célunk esztétikus, tiszta, egészséges környezet kialakítása. 6.1.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában a tantestület jelentős része intenzíven foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel az osztályfőnöki órákon, a tanórákon és azokon kívül. A környezeti nevelési munka során szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. Különösen számítunk az osztályfőnökök, a szabadidő-szervező, a diákönkormányzati vezető, a földrajz és biológia tanárok együttes munkájára. 6.2. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés, az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel;


• • • • • • •

kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére, felkelti az igényt, és képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti neveléshatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. 6.3. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. 6.4. Alapelvek, célok, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát értelmeznünk kell, megnyilvánulási módjait meg kell világítanunk • a fenntartható fejlődés; • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; • alapvető emberi szükségletek; • emberi jogok; • demokrácia; • elővigyázatosság; • biológiai és társadalmi sokféleség.


Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében tanulóinkban ki kell alakítani: • • • • • •

a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat és módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban • • • • • • • • • • •

alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége; létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Nevelő-oktató munkánkban az általános műveltségi és a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartásra, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Meg kell tanítanunk diákjainkat arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.


6.5. Konkrét célok Új tervek • • • •

a tantestület minden tagjának megnyerése a környezeti nevelési munkához; a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése; a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése.

Hagyományok ápolása • • • • •

a Károly Róbert-napok keretében környezetvédelmi, környezeti nevelési programok beiktatása; a 9. évfolyam tanulóinak Gólyatábor szervezése; a Mátra Múzeum kiállításainak megtekintése; drog-prevenciós program folytatása; osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

6.6. Szaktárgyi célok • • • • •

a szakmai órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre; a hétköznapi környezeti problémák megbeszélése; természetvédelmi versenyekre való felkészítés (biológia, földrajz) multimédiás módszerek alkalmazása a szakmai órákon; a számítógép felhasználása a tanórákon.

6.7. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 6.7.1. Hagyományos tanórai keretben Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelés a cél. Az óra jellege, az adott tantárgy határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal esik szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát tűzünk ki célul a tanulók elé. Ez a szemléletmód erősítheti a diákokban azt az elhatározást, hogy érdemes megpróbálni és tenni valamit a tisztább és kulturáltabb környezet érdekében.


6.7.2. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésünket; • legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek; • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); • tudatosítsák az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; • törekedjenek az anyanyelv védelmére; • legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre; • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti- és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; • tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; • tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; • törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt. • Fejlesszük a tanulókban az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.


Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; • ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni; A tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; • logikus gondolkodása, a szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; • legyenek képesek reális becslésekre; • tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.


Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen jelenségek közötti kölcsönhatásokat; • ismerjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mind a természeti, mind a társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; • ismerjék meg a világ globális problémáit; • ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti- működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti- és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.


Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; • ismerjék a természetes alapanyagok használatát; • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Szakképzés (9-10. évfolyam) A tanulók • ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet- és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; • ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket; • tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre; • legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; • ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását. Szakképzés (11-12. ill. 13-14. évfolyam-szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók • sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek; • tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladék-kezelés stb.); • ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; • látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban. • A tanulókban alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem.


A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel Nevelőmunkánk fontos színtere az osztályfőnöki óra. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága meghatározó az osztályközösség alakításában, a tanulók személyiségének fejlesztésében, a közösségi nevelésben. Az ő munkája nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. Igényessége, értékrendje a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl, a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése is kiváló lehetőséget nyújt a személyiségfejlesztésre, a közösségi-, környezeti- és egészségnevelésre. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. A fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szemét kezelése, szelektív hulladékgyűjtés, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, a különböző környezeti neveléssel kapcsolatot akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. A tanulók • ismerjék meg a természeti és emberi természet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt; • ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; • tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; • legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani. A tanulókban • alakuljon ki a környezettel harmonikus életvezetés, pozitív jövőkép; • fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény és alakuljon ki az esztétikus kulturált iskolai környezet kialakításának fontossága. Környezeti nevelési, egészségnevelési témák tervezése évfolyamonként az osztályfőnöki órákon. 9. évfolyam

Életvezetés, életvezetési szokások a családban Életviteli szokásaink a múltban, a jelenben és merre haladunk?

10. évfolyam

Testi-, lelki problémák; a megoldás módjai

11. évfolyam

A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám Iskolarádió, iskolaújság


12. évfolyam

Intézmények, civil szervezetek Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? Városunk civil szervezeteinek megismerése Megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés.

6.7.3. Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A 9. évfolyam tanulói a tanév elején „Gólyatáborban” vesznek részt, ahol erdei túrán ismerkednek a természettel. Tanulmányai során minden tanuló meglátogatja a Mátra Múzeumot. Lehetőségeink: • természetismereti terepgyakorlatok, túrák; • tanulmányi kirándulások; múzeum, botanikus kert, nemzeti park (pl. az erdőteleki arborétum látogatása) • pályázatok, Diákújságban témával kapcsolatos írások; • kiállítás-rendezés; • versenyek; • szakkörök; • Károly Róbert-napok; DÖK-nap, • külföldi iskolakapcsolatok; diákcsere, Leonardo da Vinci program • hagyományok ápolása; • az épített környezet bemutatása. Környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. 6.7.4. Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés közös


szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportoknak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A tanárok és a diákok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez úgy valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. 6.7.5. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó A fenntartó fogadja el az általa fenntartott intézmény(ek) költségvetését. A fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programok megvalósítása szempontjából is fontos. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglakozó intézmények A tanórán kívüli környezeti nevelési programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények, múzeumok, nemzeti parkok meglátogatása. Ezeket a tanulmányi kirándulásokat, látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Célunk, hogy minél több tanulónk jusson el az erdőteleki arborétumba.


Hivatalos szervek A hivatalos szervek – ÁNTSZ, iskolaorvos – egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Kollégium Tanulóinknak kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a város két kollégiumában, bár ezzel a lehetősséggel kevés tanulónk él. Fontosnak tarjuk iskolánk és a kollégium pedagógusainak az együttműködését. Közös célunk a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A tanulási folyamat segítése, ösztönzése, az eredmények követése kiemelt feladatunk. Ezért ha szükséges, napi kapcsolatban állunk a kollégium tanáraival. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. 6.8. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. 6.8.1. A környezeti nevelésben használható módszerek Kommunikáció • kiselőadások tartása • környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; • környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; • iskolarádió felhasználása híradásra; • faliújságon közölt információk készítése; • szórólapok készítése. Aktív, kreatív munka • kooperatív (együttműködő) tanulási technikák • természetvédelmi munkák; • szelektív hulladékgyűjtés; • rend- és tisztasági verseny.


Riport módszer • kérdőíves felmérés, • direkt riportok; • fotóriport. Játékos gyakorlatok • memóriafejlesztő; • érzékelést fejlesztő; • ráhangolást segítő; • kapcsolatteremtést segítő. Közösségépítés • csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében. Művészi kifejezés • vizuális művészet a környezeti nevelésben; • irodalmi alkotások; • zeneművészet; • fotóművészet; • táncművészet; • népművészet; • esztétikai érzék(enység) és élmény fejlesztése; • a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén. 6.9. Az iskolai környezeti nevelés és a városi környezeti nevelés koordinálása •

• • • •

Természeti környezetünk – A városi környezet zöldterületeinek (parkok, előkertek) megismerése és megbecsülése. A lakókörnyezet és a közeli természeti környezet adottságainak megismerése és megbecsülése. Az épített környezet – Városkép régen és ma. Hogyan hat az ember a környezetre? (Építészet, tervezés, infrastruktúra városunkban) Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok. Célunk egyesíteni a környezettudatos és öntudatos polgári ismereteket és készségeket. A komplex környezeti nevelési munka eredményeként lássák meg a környezetminőség és az egészség összefüggését, alakuljon ki az igényük arra, hogy a későbbiekben is mindig tájékozottak legyenek a közvetlen környezetük, az ország és az egész világ környezeti problémáiról.


7. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

„Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.” (Platon) Az egészségnevelési, egészségfejlesztési program elsődleges célja, hogy hozzásegítse a tanulókat – kellő ismeretek birtokában – az egészséges életvitel és a helyes értékrend kialakításához. 7.1. Helyzetelemzés Egyre romló környezetünkben a gyermekek egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása csökken. Az iskolában évente elvégzett szűrővizsgálatok szerint főleg mozgásszervi betegségek, gerinc- és mellkasi elváltozások jellemzőek. Az iskolaorvosi szűrővizsgálatok tanúsága szerint, tanulóinknak jelenleg, több mint a negyede, (28 %) igényel fokozott gondozást. Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink egészségi állapotát, és az osztályfőnöki tanmenetekben tervezzük meg a szükséges egészségnevelő, egészségfejlesztő, egészségmegőrző témákat. Hangsúlyozottan foglalkozunk a személyi higiéné kérdéseivel. A biológia tantervekben szerepelnek a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésével foglalkozó tananyagok, kémia órákon foglalkozunk a nikotin, a kábítószerek, az alkohol élettani hatásaival, egészségkárosító tulajdonságaikkal. 7.1.1. Egészség – egészségfejlesztés Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai-, mentális-, szociális jóllétet. 7.1.2. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés magába foglalja: • a korszerű egészségnevelés, • az elsődleges prevenció, • a mentálhigiéné, • az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés legfontosabb megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés, amely az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul.


Fontos része: • az egészséges táplálkozás, • az aktív szabadidő eltöltés, • a mindennapos testmozgás, • a személyi higiéné, • a lelki egyensúly megteremtése, • a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása • az egészségkárosító magatartásformák elkerülése 7.1.3. Egészségfejlesztő iskola Az iskola a valódi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Törekszünk arra, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. 7.2. Egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink 7.2.1. Hosszú távú céljaink Egészségmegőrző környezet kialakítása. Célunk, hogy az iskolai egészségfejlesztés beépüljön az iskola egész életébe, tanórai és tanórán kívüli tevékenységébe. Minden rendelkezésre álló módszerrel segítenünk kell a tanulók és a tantestület egészségének védelmét és az egészség fejlesztését. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészséges táplálkozásnak, a rendszeres testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. 7.2.2. Rövid távú céljaink A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, az életkorral járó biológiai, pszichikai változásokat, az ezekből adódó higiénés teendőket. Fejlődjenek az egészséges életvitelhez szükséges képességeik. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőit, következményeit: alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás. A tanulók ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit. Vállaljanak aktív szerepet az egészség, mint érték tudatosításában.


7.2.3. A célok megvalósításának módjai • • • • • • • • • • • • • • • • •

Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése mind a tanulók, mind az iskola dolgozói körében. A megismert egészségmegőrző, prevenciós programok alkalmazása, beépítése a tanórai és szabadidős tevékenységekbe. Interaktív egészségvédő foglalkozások az évenként megrendezésre kerülő gólyatáborban. Egészségnap szervezése. Önismeret, stresszoldás és konfliktuskezelés fejlesztése a kommunikáció órák, valamint délutáni csoportfoglalkozások keretein belül. Speciális torna és úszás túlsúlyos tanulóknak. Csatlakozás az Intim Zóna programhoz. Csatlakozás a Baraka önismereti programhoz Folyamatos tanár-diák képzés az OM-GYISM drogprevenciós támogató pályázati program keretein belül. Pályázatok figyelése, írása. Csatlakozás a „Füstmentes Világnaphoz” a DÖK segítségével. Elméleti és gyakorlati bemutató az egészséges táplálkozásról. Felvilágosító előadások, osztályfőnöki órák szervezése az AIDS és más nemi betegségek megelőzésére. Előadások a daganatos megbetegedések megelőzéséről (emlő- és hererák). Osztályfőnöki órák a személyi higiénéről. Drogstratégia elkészítése, prevenciós programok. Gyermekétkeztetésben részt vevők számának növelése.

7.3. Az iskola feladata, hogy • • • •

•

Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi-, lelki- és szociális fejlődését; Személyi-, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív magatartásformáknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítanunk a gyermekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell tanulóink elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.


•

• • •

Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermekeket a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelje. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Nagy figyelmet kell fordítanunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi-, lelki-, szociális fejlődést. Ebben pedagógusaink életvitelének is jelentős szerepe van.

Ezek a követelmények meghatározzák az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit és kijelölik a legfontosabb feladatokat. Az egészségnevelési témák szerves részei az iskola egészségfejlesztési programjának. 7.4. Az osztályfőnöki órákba beépített egészségnevelés fő témakörei Fizikai egészség – Szociális egészség Táplálkozás – mozgás Cél: • A testi- és lelki egészség és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása. Követelmény: • Ismerjék meg a tanulók az egészséges életmód követelményeit és azok közvetett és közvetlen hatásait egyénre, családra és társadalomra. • Törekedjen egészsége megőrzésére. Élettechnikák Cél: • • • • •

Reális önkép kialakítása. A kritikai érzék tudatos fejlesztése. Önismeret, önkritika mások kritikájának elfogadás alapján. Önértékelés az általunk létrehozott környezeti hatások tükrében. Az alapvető és helyes emberismeretek alapján megfelelő társas kapcsolatok kialakítása. Követelmény: • A felelősség vállalása a döntések során. • Próbálja betartani a tolerancia elvét és gyakorlatát mások megítélése során. • Tartózkodjon a túlzott előítéletektől.


Életet veszélyeztető tényezők Káros szenvedélyek, helyes döntések Cél: • A toleráns viselkedés kialakítása. • A szabadidő helyes eltöltése. • Tudja, milyen a sikeres ember viszonya az életet veszélyeztető tényezőkhöz. • A tanuló ismerje saját egyéniségét, fogadja el önmagát. Követelmény: • Igyekezzen legyőzni negatív személyiségjegyeit. • Kerülje a lehetőségekhez mérten a negatív tömegkommunikációs hatásokat. Szerelem, szexualitás Cél: • Az igaz szerelem megismerése és megélése. • Felelős magatartás a szerelemben, társas kapcsolatokban, a családban. Követelmény: • Ismerje a szexualitás biológiai alapjait. • Ismerje a szexualitás higiénéjét. • Tudjon különbséget tenni a barátság, rajongás, vágyakozás és szerelem érzésvilága között. • Tudja, hogy a legszebb emberi érzések felelősségvállalással értékesek. Családi élet jelentősége Generációk együttélésének előnyei, hátrányai Cél: • Családtervezés. • Felelősségteljes szexuális élet. • A nemeknek megfelelő viselkedési forma és viselkedési norma. Követelmény: • Ismerje meg a családon belüli emberi kapcsolatokat, konfliktusok megoldási lehetőségei. • Ismerje meg az együttélés legfontosabb szabályait (tolerancia, türelem, megértés, szeretet). • Ismerje meg a házasság történetét (milyen a mai házasság és házasság jövője).


Egészséges környezet és védelme Az egészségnevelő osztályfőnöki órákon legfontosabb feladat a felvilágosítás, a prevenció. Az egyes témák tervezésénél, évfolyamokra történő lebontásánál figyelembe vesszük: • a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, igényeit, • az adott körülményeket, feltételeket és lehetőségeket, • s az egyes témák évfolyamonkénti egymásra épülését. 7.5. Az egészségnevelés színterei • • • • • • • • • • • •

Testnevelés óra Osztályfőnöki óra Szaktárgyak tantervébe épülő anyagok (áruismeret, kommunikáció, biológia, kémia, vendéglátás, stb.) Önismereti, stresszoldó csoport Iskolarádió és újság Faliújság Szabadidős programok Sportkörök, szakkörök Könyvtár Ismeretterjesztő anyagok Orvosi szűrővizsgálatok Védőnői fogadóóra

7.6. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei •

• • • •

Fejlődjön a tanulókban saját jólétük érzése, s ennek alapján növekedjen a képességeiken alapuló magabiztosságuk, s a jövővel szembeni pozitív beállítódottságuk. Folyamatosan tanulják meg értékelni más kultúráknak az egészségről és jóllétről kialakított nézeteit. Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük. Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése (pl. a társadalmi, nemi- és családi élettel kapcsolatban). Fejlődjön szociális és karitatív érzésük.


7.7. Az egészségnevelő, egészségfejlesztő munka eredményessége érdekében az iskola •

Egészségfejlesztő csoportot hoz létre, melynek tagjai (a területért felelős igazgatóhelyettes, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos, a védőnő, egy testnevelő, a szabadidő-szervező, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, vöröskeresztes tanár elnök, osztályfőnöki munkaközösség-vezető) folyamatosan gondozzák, továbbfejlesztik egészségnevelési programunkat, segítik, értékelik a megvalósulását.

•

A szülők bevonása program megvalósításába A szülő, a család a legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkában. Megfelelő tájékoztatás és információ átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni egészségfejlesztési programunkat, közülük többen szakértelmükkel is növelhetik a hatékonyságot.

•

Az iskolaorvos és a védőnő részvétele az egészségfejlesztő csoportban, az egészségnevelési program megvalósításában.

•

Az egészségnevelési célok megjelenítése, tanterveiben, éves tanmeneteiben.

•

A tanulók egészségi állapotának rendszeres felügyelete (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős).

•

A szabadidőben végezhető sportolási lehetőségek megismertetése, a diákok érdeklődésének felkeltése, cselekvésre, részvételre ösztönzés. (testnevelők, szabadidő-szervező, diákönkormányzat vezetője)

•

A büfé kínálatának bővítése (tejtermékek, gyümölcs).

megvalósítása

a

tantárgyak

7.8. Az egészségnevelés területei • • • • • • • • • • •

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az értékek ismerete Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete A tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe A rizikóvállalás és határai A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége


7.9. Az egészségnevelés módszerei •

felvilágosítás (dohányzás veszélyei, helyes táplálkozási szokások, stb.) szűrővizsgálatokkal feltárt egészségi problémákkal küzdő csoportok körében folytatott megelőző tevékenység (prevenció)

•

érzelmi nevelés (az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg), az önismeret fejlesztése

•

kortárs-segítők bevonása (A serdülő fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb minta a kortárs, az egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak, osztálytársaiknak, illetve modellül szolgálhatnak például a dohányzást ellenző kortárs norma kialakításában, fenntartásában.)

•

egészségmegőrző iskola kialakítása, hiszen az iskolának kitüntetett szocializációs szerepe van;

•

a helyben megfogalmazódó igények kielégítése (tanulói részvétel a döntéshozatalban, „alulról építkezés”. Az egészségfejlesztési szükségletek helyi szinten fogalmazódjanak meg és az iskolában tanulók, dolgozók együtt határozzák meg a beavatkozások szükséges irányát.)

Tanórai foglalkozások: • Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. • Munkaközösségi keretben történjen meg a konkrét tevékenységek meghatározása, a feladatkijelölés. Tanórán kívüli foglalkozások: • délutáni szabadidős foglalkozások, • sportprogramok, • filmvetítések, • versenyek, • csoportfoglalkozások, • kirándulások, • túrák, • jeles napok megünneplése, • pályázatok Tájékoztató fórumok: • szülői csoportok, osztályok, vagy iskolaszintű fórumok szervezése, esetleg meghívott előadó közreműködésével.


7.10. Mindennapos iskolai testedzés program Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. 7.10.1. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontjai a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; • minden tanuló mindennap részt vesz a testmozgás-programban; (testnevelés, gyógytestnevelés, gyógyúszás, sportórák, szakosztályi edzések); • minden testnevelési, gyógytestnevelési,- sport órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; • minden testnevelési órán van gimnasztika, beépítve a biomechnikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna; • a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartására irányul; • minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; • a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében; (úszás, futás kerékpározás) • a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.(fitness, - sport-aerobik) Ezek a szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek. •

A sportmozgásokkal számos személyiségvonás fejleszthető, de csak akkor, ha a gyermeket érő hatás rendszeres és pedagógiailag megfelelően tervezett. A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük a motivációt, az aktivitást, az önfegyelmet, a kitartást, a fájdalomtűrést; továbbá reális önértékelést alakíthatunk ki. A személyiségvonások mindegyike feltétlenül szükséges a jelenkori társadalomba való beilleszkedés egyéni életünk, boldogulásunk optimális feltételeinek megteremtéséhez.


7.10.2. A mindennapos testedzés fontos területei és megvalósulása iskolánkban • • • • •

Testnevelés Gyógytestnevelés, Gyógyúszás Sportórák Szakosztályi, sportcsoportos tevékenységek

7.10.3. Sportprogramok szervezése • • • • • • •

Házibajnokságok Gólya-atlétikai verseny Iskolai szintű sportnap Ugró-dobó gála Úszás Túrázás Sportkörök, edzések

7.11. A környezet és az egészség kapcsolata Az egészség nagyban függ attól, hogy az egyén harmóniában van-e külső- és belső környezetével. A pedagógus, az orvos, a védőnő minden szavával informál, nevel és például szolgál. Jelentős részben rajtunk múlik, milyen kép alakul ki a gyermekben az egészségről. A személyes példamutatásnak, a fiatalok társadalmi magatartásának kialakításában jelentős szerepe van.


8. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés • alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, • megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység, • feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, • eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. 8.1. A tanulók és a pedagógusok közti információáramlás formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, és az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnökök és a szaktanárok illetve a diákönkormányzatot segítő és a szabadidő szervező tanár tájékoztatják. • • • • •

•

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, és az iskolarádión keresztül, igazgatóhelyettesek iskolaközgyűlésen, iskolarádión keresztül, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DÖK-faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, tanulmányi munkájáról és magatartásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik (DÖK, ODB) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel (SZMK).

8.2. A szülők és a pedagógusok közti információáramlás formái A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az iskola pedagógiai programjáról, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a nevelési igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök tájékoztatják:


• • •

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői választmányi ülésen vagy az iskolai szintű (összevont) szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás (szükség esetén). Fogadóóra Feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni tanulmányi munkájának, magatartásának értékelése. (Otthoni tanulás, egyéni tanulási módszerek, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, szakmaválasztás, továbbtanulás stb.). Írásbeli tájékoztató (Ellenőrző könyv) Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, SZMK tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, illetve nevelőtestületével.


Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: a) A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, • ötletnyújtást az előadások témáihoz, • őszinte véleménynyilvánítást, • együttműködő magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélést; közös megoldását, • a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, • érdeklődő-segítő hozzáállást, • szponzori segítségnyújtást. b) Iskolánk (a pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: • nyílt napok, nyílt órák szervezése, • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, • változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat • előre tervezett szülői értekezletek, • rendkívüli szülői értekezletek, • fogadóórák, • előadások szervezése nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával, • pályaválasztási tanácsadás, • családlátogatás, • közös kirándulások. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • családi játékos, sportvetélkedők, • közös rendezvények szervezése, a szülők és a pedagógusok részvételével, • szülő-tanár klub létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére. 9. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 9.1. Ellenőrzés, mérés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programunkban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.


Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programunkban foglaltatokon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 9.1.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzését és hozzá kapcsolódó méréseket végzők Pedagógusok esetében az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint a külső szakértők. Tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

9.1.2. A pedagógiai munka ellenőrzésének területei A pedagógusok oktató nevelő munkáján belül: • • •

• • • • •

A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A szülőkkel való kapcsolattartás. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: - A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. - A tanítási óra felépítése és szervezése. - A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók ellenőrzése, értékelése. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. - A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése. A tanórán és az iskolán kívüli foglakozások szervezése, az ezeken való részvétel. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása. A pedagógusra bízott és az általa használt tantermek rendezettsége, rendeltetésszerű használata, dekorációja.


A tanulók iskolai munkáján belül • • • • •

•

A tanulók értékválasztása, jellemvonásaik. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményük. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységük. Magatartása, viselkedése, fegyelmezettsége. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

9.1.3. Rendszeres mérések A pedagógusok körében Felelős: igazgató • Az iskolai klíma vizsgálata ötévente (az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben). • SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása kétévente. • A pedagógusok értékorientációs vizsgálata ötévente (az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén. A szülői elégedettség mérése Felelős: igazgató, osztályfőnök • Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban évente (A tanév utolsó szülői értekezletén). • Kérdőíves módszerrel a 10. és 12. évfolyamokon három évente. A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések • Szociometriai vizsgálat a 10. és 12. évfolyamon évente. • Felelős: osztályfőnök • Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel minden osztályban évente. • Felelős: osztályfőnök • A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése minden osztályban évente. Felelős: osztályfőnök


A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések • Osztályonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérés. • Felelős: szaktanárok • Évfolyamonként minden tantárgyból tanév végén a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérés. Felelős: szaktanárok és munkaközösség-vezető. 9.1.4. A tanulók fizikai állapotának mérése A törvényi előírásoknak megfelelően évente két alkalommal, ősszel és tavasszal, elvégezzük a tanulók fizikai állapotának mérését. Iskolánk a dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett Hungarofit vizsgálati módszert használja. Ezzel párhuzamosan egyedi felmérési módszert alkalmazunk. 1. Hungarofit: Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a központi táblázatok alapján történik. Gyakorlatanyaga: • Helyből távolugrás (az első végtag dinamikus erejének méréséhez) • Lökés egy kézzel dobóterpeszből 3 kg-os tömött labdával (a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének méréséhez) • Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan kifáradásig – lányok max. 1,5 perc, fiúk max. 3 perc- (a vállövi és a karizmok erő- állóképességének méréséhez) • Tömött labdadobás két kézzel, a fej fölött hátra (3 kg) (a váll és törzsizmok dinamikus erejének méréséhez) • Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig (max. 4 perc) (a hátizmok erő-állóképességének méréséhez) • Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés (max. 4 perc) (a hasizmok erőállóképességének méréséhez) • Cooper-teszt: 12 perc alatti futás / kocogás


2. Egyedi felmérési módszerünk „7 próba”, amely áll: - 60 m-es síkfutásból - 600 m ill. 800 m síkfutásból (9-10. évf. leányok ill. fiúk) - 800 m ill. 1000 m síkfutásból (11-12- évf. lányok ill. fiúk) - súlypontemelkedésből - fekvőtámaszban karhajlításból (folyamatosan, megállás nélkül elfáradásig) - négy-ütemű fekvőtámaszból: 1 percig folyamatosan (db) - labdapasszból: két kezes mellsővel 2 m-re a faltól 30 mp-ig folyamatos labdapattintás kosárlabdával. - tömött labdadobásból két kézzel a fej fölött hátra (m) (fiúk 5 kg, leányok 3 kg) • Kiegészítjük: ún. „keri körrel”, amely 364 m-es síkfutást jelent a sportközpont körül Az egyedi felméréshez felmérő-lapokat biztosítunk tanulóinknak. Az értékelést központilag megadott szempontok alapján százalékos arányban végezzük, melyet érdemjegyre váltunk át. •

9.1.5. A normál testnevelés alól felmentett, gyógytornára vagy gyógyúszásra utalt tanulók félévi és tanév végi értékelésének módjai és szempontjai Felmentés, gyógytestnevelés jogosultság A felmentések kiadására a szakorvosi vélemények alapján kizárólag az iskolaorvos jogosult. Kategóriák I. kat.: könnyített testnevelés: a tanuló a testnevelési órákon kötelezően vesz részt, de bizonyos gyakorlatokat nem végezhet. II/A kat.: a tanuló részt vehet a testnevelési és gyógytestnevelési órákon is, de osztályzatát gyógytestnevelésből kapja. II/B kat.: csak a gyógytestnevelés (tornatermi és / vagy uszodai) órákon vehet részt a tanuló és osztályzatát gyógytestnevelésből kapja. III. kat.: testnevelésből, gyógytestnevelésből teljes felmentésre jogosult a tanuló, semmilyen foglalkozáson nem vesz részt. A gyógytestnevelési órák tanítási órákon kívüli időpontokban kerülnek megtartásra. A testnevelési óraszámnak megfelelően heti két órán kötelesek részt venni a tanulók. Minden tanév elején az iskolaorvos a tanulókat egészségi állapotuk, a vizsgálaton bemutatott szakorvosi ajánlások és vizsgálati eredmények alapján: a) normál testnevelésre alkalmasnak, b) testnevelésből teljes felmentettnek, c) gyógytestnevelésre: gyógytornára, illetve gyógyúszásra – utaltnak minősíti,


ideiglenesen (meghatározott időtartamra) vagy tanév végéig. Az ideiglenes felmentés esetén a határidő elteltével újabb vizsgálat dönt a további időszak kategorizálásáról. Az iskolaorvos által meghatározott kategóriájú testnevelés órán való részvétel kötelező, s azt félévkor és év végén is 1-5 terjedő érdemjeggyel lehet értékelni. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba: -testnevelésből teljes felmentettek esetében az érdemjegy helyére a „felmentve” bejegyzés kerül. A gyógytestnevelési órákon résztvevő tanulók értékelésének, érdemjegy kialakításának szempontjai: - a foglalkozásokon való részvétel rendszeressége, - a foglalkozásokon tanult mozgásformák elsajátításának színvonala, azok önálló alkalmazására való képesség színvonala, - a különböző izomcsoportokon ható nyújtó és erősítő hatású mozgásformák tudatos alkalmazásának szintje, - a konkrét egészségi ártalom esetében különösen ártalmas és különösen ajánlott fizikai hatások ismeretének szintje (ajánlott és kerülendő mozgásformák). A gyógytestnevelés órákon való rendszeres megjelenés kötelező. A gyógytestnevelés és gyógyúszás órákról történő mulasztás ugyanolyan szankciókat von maga után, mint más tantárgyak esetében: az éves óraszám 30%-át meghaladó hiányzást követően csak a tantestület engedélyével tehet osztályozó vizsgát (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 20. § (6.d) bekezdése. 9.2. Értékelés Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 9.2.1. Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: • Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok, • a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása, • a tanítási-tanulási folyamat eredményessége, • a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység eredményessége, • a pedagógusok nevelő és oktató munkája, • az iskola és a helyi társadalom kapcsolata.


9.2.2. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai Az óra célja és tartalma • Helyesen határozta-e meg a pedagógus az óra oktatási és nevelési célját? • Van-e eltérés a tanmenettől? • Az óra tartalma megfelelt-e a szakmai szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságainak? Az óra felépítése és szervezése • Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak? • Milyen az óra technikai tervezése, a pedagógus időbeosztása? • Milyen szervezeti formákat alkalmaz a pedagógus a tanórán? Az órán alkalmazott módszerek • Milyen módszereket alkalmazott bemutatásra, szemléltetésre? • Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? • Milyen módszereket alkalmazott az ellenőrzésre és az értékelésre? • Biztosította-e a tanulók érdeklődésének felkeltését? A tanulók munkája és magatartása • Milyen volt a tanulói aktivitás, a fegyelem? • Milyen a tanulók a kapcsolata a pedagógussal és egymással? • Van-e kialakult munkarend? • Hogyan fogadják a tanulók a pedagógus kéréseit, utasításait? Az óra eredményessége • A pedagógus el tudta-e érni a kitűzött oktatási és nevelési célokat? • Meggyőződött-e az óra eredményességéről? • Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő? A nevelő munkája, egyénisége • Milyen a pedagógus megjelenése, öltözködése? • Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a magatartása? • Mi jellemző beszédkultúrájára, kérdésfeltevésére? • Jellemzi-e felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? • Tiszteletben tartja-e a tanulók személyiségét? 9.2.3. További szempontok a pedagógusok munkájának értékeléséhez Munkafegyelem, a munkához való viszony • Munkaköri kötelességek teljesítése. • A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. • Az ügyeleti munka pontos és felelősségteljes ellátása.


Pontos adminisztrációs munka (tartalmi és formai követelmények betartása, határidők, külalak, pontosság). Szakmai felkészültség, a tanórai munka színvonala • Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. • A munkájához szükséges továbbképzéseken való részvétel. • Idegen nyelvek ismerete. • Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. • Tudományos fokozat. • Előzetes felkészülés a tanítási órákra. • A tanulók eredményes továbbhaladása a magasabb évfolyamokra. • Tanítványainak sikere az alapvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán. •

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása • Szakkörök, diákkörök vezetése. • Szabadidős programok szervezése a tanulók részére. • Iskolai rendezvények szervezése, a lebonyolítás segítése. • Diák önkormányzati munka segítése. • Tehetséges tanulók gondozása, felkészítésük versenyekre, vetélkedőkre. • A felzárkózásra szoruló tanulók segítése. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében • Szerepvállalás a nevelőtestület, munkaközösség aktuális feladataiban. • Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult munkacsoportok munkáiban. • Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, tartása. • Pályázatokon részvétel és közreműködés az eredményes pályázatok megvalósításában. • Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása. Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások • Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (pl. beszerzések, szponzorkeresés, pályaválasztás, stb.). • Önként vállalt feladatok, megbízások a nevelőtestület közösségi életében. • A pályakezdő, vagy az iskolába újonnan bekerülő pedagógusok munkájának segítése. • Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységbe. A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás • Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség. • A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösségek eredményes, közös tevékenysége. • A problémás tanulókkal való foglalkozás. • Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése.


A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival Személyes példamutatás Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében végrehajtásában Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal

és

9.2.4. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése Az osztályközösségek tevékenységét az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. Az értékelés szempontjai • • • • • • • • • • •

Legfontosabb adatok Szociális összetétel Tanulási teljesítmény Osztályközösség társas szerkezete Neveltségi szint Közösségi tevékenység Szülői házzal való kapcsolat Valamennyi területen meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkezetek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

9.2.5. A tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi munkája, magatartása és viselkedése A tanulók személyiségfejlődését és magatartásuk jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan értékelik. Szempontok A tanuló figyelme: • Koncentrált, kitartó, rendezett. • Kevéssé tartós, nem rendszeres. • Képtelen figyelemkoncentráció. megértése, felfogásmódja: • Gyors és biztos. • Lassú, de biztos. • Gyors, de felszínes.


emlékezése: • Könnyen, értelmesen jegyez meg. • Könnyen, mechanikusan jegyez meg. • Rosszul, nehezen jegyez meg. megfigyelőképessége: • Átfogó, lényegre irányuló. • Egy területen alapos. • Erősen irányításra szorul. munkatempója: • Gyors. • Normál. • Lassú. fegyelmezettsége: • Önmaga fegyelmezésére képes. • Passzivitásból, félelemből fegyelmezett. • Fegyelmezetlen. rendbontó. gondolkodása: • Fejlett kombinatív kézség, logikus következeztetésre képes. • Irányításra szorul, kissé lassú. • Összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldás nem képes. érdeklődése: • Sokoldalú, tartós. • Egyoldalú, tartós. • Kialakulatlan, változó. tanulásmódja: • Könnyen, értelmesen, eredményesen tanul. • Nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul. • Nehezen, kevés eredménnyel tanul. kifejezőkészsége: • Szóban fejlett, pontos. • Írásban fejlett pontos. • Nehézkes, pontatlan. viselkedése: • Törekvő, készséges, megbízható, gondos. • Hangulata szerint változó, felületes. • Megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő. társaival szemben: • Segítőkész, barátságos, együtt érző. • Fegyelmezett, szerény, csendes. • Érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó.


önértékelése: • Megalapozott, kiegyensúlyozott. • Szélsőségesen felértékelő, túlzottan magabiztos. • Önbizalma hiányos. érzelmi élete: • Vidám, lelkes, optimista. • Kiegyensúlyozott, tartózkodó. • Szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő. akarati jellemzői: • Kitartó, szava álló, állhatatos. • Változó szorgalmú, biztatást igénylő. • Akarati erőfeszítésekre nem képes. reagálása jutalmazásra és büntetésre: Tartósan mélyen érinti, eredményes. Kissé érzékelten, rövid ideig hatékony. Elhárítja, önigazolást keres, menti magát. A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza. 9.3. Minőségbiztosítás •

•

•

Iskolánk a TÜV THURINGEN e.v. által auditált ISO minőségirányítási rendszert működteti. A tanúsítás megszerzésétől – azon túl, hogy tevékenységünk partnerközpontúbb és rendszerezettebb lett – azt várjuk, hogy pályázatok elnyerésében, akkreditációk megszerzésében, az iskola oktatáspiaci elismerésében egyaránt előnyükre válik. Az éves audit pontos, precíz, szabályszerű munkavégzést állapított meg (2007. augusztusban). Intézményünk feladataink hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert építettünk ki és működtetünk. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert intézményünk minőségirányítási programjában határozzuk meg (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program).. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Minőségirányítási programunkban meghatároztuk az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket, az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programunk tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzítettük a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói


minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeljük az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meghatározzuk azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy intézményünk szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT KÁROLY RÓBERT SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERV

II. HELYI TANTERV 1. A KÉPZÉS FELÉPÍTÉSE, SZAKASZAI Iskolánk a Közoktatásról szóló törvény definíciói szerint egy célú intézmény, összetett iskola. Az oktatás szakközép- és szakiskolai szinten folyik. Általánosan művelő és szakképző évfolyamokra tagozódik. 1.1. Általánosan művelő évfolyamok: szakközépiskolai képzés - nyelvi előkészítő szakközépiskola szakiskolai képzés

9 – 13. évfolyam 9 – 12. évfolyam 9 – 10. évfolyam

1.1.1 Szakközépiskolai képzés nyelvi előkészítő osztály 5 éves (1+4) képzési forma, amely az első év (nyelvi előkészítő) után szakközépiskolai osztályként megy tovább, mindvégig biztosítva az emelt szintű idegen nyelvi képzés lehetőségét. Ez a képzési forma lehetőséget biztosít az információs és kommunikációs kultúra fejlesztésére vonatkozó kiemelt feladataink megvalósítására. Ha a csoport- illetve osztálylétszámok kialakítása megkívánja, a nyelvi előkészítő képzés első éve után – biztosítva az informatika és az angol nyelv magasabb óraszámú oktatását – az osztály tanulóinak a 9. évfolyam szakközépiskolai osztályaiban biztosítunk lehetőséget a továbbhaladásra. A tanulók tanulmányi eredményüktől függően kerülhetnek a közgazdasági vagy a vendéglátás-idegenforgalom vagy a kereskedelem-marketing szakmacsoportba. A nyelvi előkészítő osztályt 2013/2014-es tanévtől a jogszabályi változás miatt már nem indítjuk. Idegen nyelv Az első év az intenzív nyelvtanulás éve, heti 12 órában tanulják az idegen nyelvet (angol, német). Az óraszámok alakulása évfolyamonként: 12, 5, 5, 5, 5. A tanult idegen nyelvből minden tanév végén szintvizsgát tesznek a tanulók. A képzés során nagy hangsúlyt helyezünk a négy nyelvi készség - hallás utáni szövegértés, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség – fejlesztésére. Ez a szakmai-módszertani megközelítés megegyezik a kétszintű érettségi vizsga, valamint az érvényben lévő nyelvvizsgák követelményeivel. Az idegen nyelvi képzés magas óraszáma lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók előrehozott emelt vagy középszintű érettségi vizsgát tegyenek. Ha a tanuló a választott idegen nyelvből sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, a tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. A tantárgyat nem köteles tovább tanulni.


Informatika Heti 4 órában informatikai ismeretekre tesznek szert. Az oktatás célja az ECDL modulok lehetőség szerint mind nagyobb részének elsajátítása. A 9. évfolyam végén ECDL-START-vizsgát, a 12. évfolyam végén, akár teljes ECDL-vizsgát tehetnek a tanulók. A fennmaradó 11,5 órán, a magyar nyelv és irodalom, a nyilvános beszéd, a tanulásmódszertan és önismeret, a matematika, az egészséges életmódra nevelés (testnevelés) és a demokratikus állampolgárságra nevelés osztozik. Ezeknél, a tantárgyaknál a problémaköröket úgy választjuk ki, hogy azok feldolgozása során fejlesszük tanulóink tanulási módszereit, segítsük önismeretük fejlődését, erősítsük problémaérzékeny és problémamegoldó gondolkodásukat, támogassuk szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük, érvelési technikáik fejlesztését. Kiemelten fejlesztjük: A figyelem és koncentrációs képességet, logikai készséget, az anyaggyűjtés technikáit, a lényegkiemelés, az elemzés és elvonatkoztatás, a szövegértés és szövegalkotás képességét, a memorizálás technikáit, különféle kommunikációs képességeket, valamint a problémalátást, problémamegoldást és a döntés képességét. A 12., 13. évfolyamon a kereskedelmi-marketing vagy a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos előkészítő tantárgyak valamelyikét választhatja a tanuló. A 2009/2010-es tanévtől pedig az informatika tantárgy választását tervezzük. 1.1.2. Szakközépiskolai képzésünk főbb jellemzői: a) Kiegyensúlyozott, nyugodt felkészülési lehetőséget biztosít, szilárd közismereti alapot az érettségi vizsgához, továbbépíthető általános ismereteket és szakmacsoportos alapozást biztosít a szakmai képzéshez. b) Érettségi vizsgára készít fel úgy, hogy • 11-12. évfolyamon választható érettségi tárgyként felkínálja továbbtanulásra az informatika és a földünk és környezetünk tantárgyakat, • 11-12. évfolyamokon szakmacsoportos alapozó tárgyak s azokból érettségi vizsga választását teszi lehetővé, • közismereti érettségi tárgyak, és a közgazdaságtan szakmai előkészítő tantárgy emelt szintű oktatásával lehetővé teszi a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulást. c) Kiemelten kezeljük • az idegen nyelv, • az informatika eredményes oktatását. Az idegen nyelvtudás fontossága tanulóink számára a képzés folyamán egyre magasabb szintű, de jól körülhatárolható célként jelenik meg. • •

a 12. évfolyamot követően kötelező érettségi tárgy, szakképzést lezáró szakmai vizsga része.


Idegen nyelvoktatásunk jellemzői: • a kerettantervinél magasabb óraszámban kerül oktatásra, • a nyelvi előkészítő osztályban heti 12 órában tanulják az idegen nyelvet • az érettségire felkészülést közép- és emeltszinten is lehetővé teszi, • kötelező óraszámon belül a második idegen nyelv is tanulható, • a szorgalmi idő befejezése után vagy közvetlenül a tanévkezdés előtt intenzív nyelvi szakasz szervezését kezdeményezzük, mely az idegen nyelvű kommunikáció hatékony fejlesztését szolgálja a kiscsoportos oktatási módszerek alkalmazásával. Másik kiemelt terület az informatikai oktatás – minden tanulóra kiterjedő – hatékony megszervezése. Biztosítéka ez: • a fejlett információszerzési technikák megismerésének, használatának, • a későbbi önképzés „az egész életen át tartó tanulás” megszervezésének, • a szakma színvonalas gyakorlásának, hisz azok biztos számítástechnikai ismereteket és számítógép-barát viselkedést igényelnek. Mindkét kiemelt tárgy esetén a tanórai oktatást széleskörű tanórán kívüli tevékenység erősíti. 1.1.3. Szakiskolai képzésünk főbb jellemzői Az általánosan képző 9-10. évfolyam célja: • a szakképző évfolyamok megalapozása, • helyes önismeret kialakítása, • a továbbtanulási döntés, a reális szakmaválasztás elősegítése, • az intenzív tanulás szükségességének felismertetése. A célokat figyelembe véve iskolánk a szakiskolákra vonatkozó kerettantervi lehetőségek közül a „B” változatot követve alakítja tervét. 1.2. Szakképző évfolyamok Iskolánk alapfeladata a szakképzés. Irányai a megye és város oktatási és szakképzési koncepciójából következően: kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, közgazdasági A szakmai szintek vonatkozásában a területen lévő vállalkozók igényei, a tanulók elképzelései és képességei a meghatározók. Szakképzésünk feladatait a program előző fejezetében megtalálható – az oktatás, nevelés egészére vonatkozó – alapelvek és célok determinálják.


Szakmai képzésünk kulcsszavai: • modularitás • kompetencia alapúság • piacképesség, • korszerűség, • továbbfejleszthetőség, • versenyképesség, • megújulás. 1.2.1. Szakképzésünk specifikumai a szakmák jellegzetességéből adódnak Szakmáink magas szintű általános műveltséget, kulturált magatartást, jó kommunikációs készséget feltételeznek. A kereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi és közgazdasági szakmák gyakorlására készülőknek • tudatában kell lenni a fenti felelősségüknek, • rendelkezniük kell szakmai érvekkel és az értelmi és érzelmi meggyőzés eszközeivel. Szakmáink egy dinamikusan fejlődő ágazatot képviselnek. Ez a dinamizmus érvényes a szakmai tartalmak változására is, a szerzett ismeretek gyors elavulását jelenti. Tanárnak és oktatónak törekedni kell tehát a szakmai tananyag állandó és folyamatos korszerűsítésére, a naprakészség biztosítására. A tanulókat a permanens önképzés szükségességének tudatába és az eszközeinek birtokába kell juttatni. Szakmáink keresettek. A szülők és tanulók a biztos megélhetés forrását látják e területeken. 1.2.2. Képzési idők alakulása Iskolánk az OKJ-ben megadott évfolyamokon a központi programokban meghatározott feltételek szerinti képzési időben építi a bemeneti követelményekre szakmai képzését. Helyi szakmai programjaink az előzetesen szerzett ismeretek beszámítását jelzik (szakiskola, szakközépiskola). A központi programok a helyi tanterv részét képezik. Szakiskolai képzés esetén minimum 2 szakképző évfolyamon folyik a képzés. 2. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAI – ÓRATERVEK 2.1. Az óratervek kialakításánál figyelembe vettük • • • • •

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendelet előírásait, az ajánlott óraszámokat (szakközép-, szakiskola), a kimeneti követelményeket, a képzésre várhatóan jelentkezők képességeit, felkészültségét, a tanulók terhelhetőségét, az iskola kiemelt céljait, szakmai programját, a szakmai kerettantervek választhatóságának lehetőségét.


Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a közismereti tárgyak kerettanterveiben meghatározott tananyagokkal és követelményekkel A szakmai kerettantervek nem kerülnek bevezetésre, a rendelkezésre álló időkeret a szabadon tervezhető órák számát növeli. Az így megnövekedett szabadon tervezhető óraszámon belül a tanulók választási lehetőséget kapnak szakmacsoportonként az alapozásra ajánlott tárgyak közül. 2.2. A szabadon tervezhető órák felhasználása

közismereti képzés megerősítése, az idegen nyelv óraszámának növelés, természettudományos tárgyak és informatika óraszámának növelése, szakmai előkészítés, szakmacsoportos alapozás – (a szakmai kerettantervek iskolára történő adaptálásával), szakmai orientáció.


2.3. Szakközépiskolai óratervek (1-8. sz. táblázat)

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ 9–13. ÉVFOLYAM HETI ÓRATERVE Tantárgy Idegen nyelv Informatika Magyar nyelv és irodalom (olvasás-szövegértés, nyelvhelyesség-helyesírás) Demokratikus állampolgárságra nevelés Matematika Tanulásmódszertan és önismeret Nyilvános beszéd, kommunikáció Testnevelés Osztályfőnöki Történelem Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Társadalomismeret és etika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Kötelező órák összesen:

9. 12 4 2

Heti óraszám évfolyamonként 10. 11. 12. 13. 5 5 5 5 2,5 2,5 (2) (2) 4 4 4 4

1,5 2 2 1 3 (+2)* 1 28,5 (+2)*

1. sz. táblázat

3 -

3 -

4 -

4 -

2

2

2

2

1 2 3 2 2 1

1 2 2 2 3 1

1 2 (2) 1 1 -

1 3 (2) 1 -

27,5

27,5

22

22


NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ 9–13. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRATERVE Heti óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 13.

Tantárgy Idegen nyelv Informatika Magyar nyelv és irodalom (olvasás-szövegértés, nyelvhelyesség-helyesírás) Demokratikus állampolgárságra nevelés Matematika Tanulásmódszertan és önismeret Nyilvános beszéd, kommunikáció Testnevelés Osztályfőnöki Történelem Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Társadalomismeret és etika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Összesen:

444 148 74

185 92,5 148

185 92,5 148

55,5 74 111 111 74 37 111 74 74 (+74)* 37 37 37 74 74 111 74 74 74 74 111 37 37 1054,5 1017,5 1017,5 (+74)*

185 (74) 148

165 (66) 132

148 -

132 -

74

66

37 74 (74) 37 37 -

33 99 (66) 33 -

814

726

2. sz. táblázat * Versenysportra, diáksport egyesületi tevékenységre, szabadidős sporttevékenységre fordítható


KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPISKOLAI HETI ÓRATERV Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgy Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv 5. Matematika 6. Ének – zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki óra 9. Testnevelés és sport 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika 15. Gazdasági alapismeretek Kötött tárgyak óraszámai Kötelező óraszámon belül választható közgazdaság szakmacsoportos alapozó tárgyak 1. Közgazdasági alapismeretek (üzleti) 2. Közgazdasági alapismeretek (elméleti) 3. Második idegen nyelv 4. Emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyak (közgazdaságtan, informatika, matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv) Kötelező óraszámon belül választható közismereti tárgyak 1. Testnevelés Kötelező óraszámon belül választható nem érettségi tantárgy 1. Tanirodai gyakorlat Kötelező órák összesen

4 2 — 4* 3 1 — 1

4 2 — 4* 3 1 — 1

4 2 1 4* 4 — 1 1

4 3 — 4* 4 — 1 1

3 (+2)** 3 2 2 — 1,5* 2 28,5 (+2)**

2 — 2 2 3 1,5* 2 27,5

2 — (2) — — (2) — 21

2 — (2) — — (2) — 21

—

—

10

10

— — —

— — —

(4) (4) (3)

(4) (4) (3)

—

—

(2)

(2)

— —

— —

(2)

(2)

—

—

— 28,5 (+2)**

— 27,5

(4)

(4)

31

31

3. sz. táblázat *A nyelvi előkészítő évfolyamról átjövő tanulóknak plusz 1 órát biztosítunk. ** Versenysportra, diáksport egyesületi tevékenységre, szabadidős sporttevékenységre fordítható


KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉVES ÓRATERV Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgy Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv 5. Matematika 6. Ének – Zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki óra 9. Testnevelés és sport 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika 15. Gazdasági alapismeretek

148 74 — 148* 111 37 — 37 111 (+2)** 111 74 74 55,5* 74 1054,5 (+74)**

Kötött tárgyak óraszámai Kötelező óraszámon belül választható közgazdaság szakmacsoportos alapozó tárgyak 1. Közgazdasági alapismeretek (üzleti) 2. Közgazdasági alapismeretek (elméleti) 3. Második idegen nyelv 4. Emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyak (közgazdaságtan, informatika, matematika, történelem, idegen nyelv) (közgazdaságtan, informatika) Kötelező óraszámon belül választható közismereti 1. Testnevelés Kötelező óraszámon belül választható nem érettségi tantárgy 1. Tanirodai gyakorlat Kötelező órák összesen

148 74 — 148* 111 37 — 37 74 — 74 74 111 55,5* 74

148 74 37 148* 148 — 37 37 74 — (74) — — (74) —

132 99 — 132* 132 — 33 33 66 — (66) — — (66) —

1017,5

777

693

—

—

370

330

— — —

— — —

(148) (148) (111)

(132) (132) (99)

—

—

(74)

(66)

— —

— —

(74)

(66)

—

—

— 1054,5 (+74)**

—

(148)

(132)

1017,5

1147

1023



KERESKEDELEM-MARKETING SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPISKOLAI HETI ÓRATERV Tantárgy

9.

Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv 5. Matematika 6. Ének – zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki óra 9. Testnevelés és sport 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika 15. Gazdasági alapismeretek Kötött tárgyak óraszámai Kötelező óraszámon belül választható kereskedelmimarketing szakmacsoportos alapozó tárgyak 1. KözgazdaságiKözgazdaságtan marketing alapism. Marketing 2. Kereskedelmi és Gazdálkodási ism. marketing alapism. Marketing 3. Gazdasági ismeretek (JAM) 4. Második idegen nyelv 5. Emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyak (közgazdaságtan, informatika, matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv) Kötelező óraszámon belül választható közismereti tárgyak 1. Testnevelés Kötelező óraszámon belül választható nem érettségi tantárgy 1. Kereskedelmi gyakorlat Kötelező órák összesen

Heti óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12.

4 2 — 4* 3 1 — 1 3 (+2)** 3 2 2 — 1,5* 2

4 2 — 4* 3 1 — 1 2 — 2 2 3 1,5* 2

4 2 1 4* 4 — 1 1 2 — (2) — — (2) —

4 3 — 4* 4 — 1 1 2 — (2) — — (2) —

28,5 (+2)**

27,5

21

21

—

—

— — — — — —

— — — — — —

10 (3) (3) (3) (3) (3) (3)

10 (3) (3) (3) (3) (3) (3)

—

—

(2)

(2)

—

—

—

—

(2)

(2)

—

—

— 28,5 (+2)**

— 27,5

(4)

(4)

31

31



KERESKEDELEM-MARKETING SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉVES ÓRATERV Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgy Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv 5. Matematika 6. Ének – Zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki óra 9. Testnevelés és sport 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika 15. Gazdasági alapismeretek Kötött tárgyak óraszámai Kötelező óraszámon belül választható kereskedelmimarketing szakmacsoportos alapozó tárgyak 1. KözgazdaságiKözgazdaságtan marketing alapism. Marketing 2. Kereskedelmi és Gazdálkodási ism. marketing alapism. Marketing 3. Gazdasági ismeretek (JAM) 4. Második idegen nyelv 5. Emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyak (közgazdaságtan, informatika, matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv) (közgazdaságtan, informatika) Kötelező óraszámon belül választható közismereti tárgy 1. Testnevelés Kötelező óraszámon belül választható nem érettségi tantárgy 1. Kereskedelmi gyakorlat Kötelező órák összesen

148 74 — 148* 111 37 — 37 111 (+74)** 111 74 74 55,5* 74 1054,5 (+74)**

148 74 — 148* 111 37 — 37 74 — 74 74 111 55,5* 74 1017,5

148 74 36 148* 148 — 37 37 74 — (74) — — (74) — 777

132 99 — 132* 132 — 33 33 66 — (66) — — (66) — 693

—

—

370

330

— — — — — —

— — — — — —

(111) (111) (111) (111) (111) (111)

(99) (99) (99) (99) (99) (99)

—

—

(74)

(66)

— —

— —

(74)

(66)

—

—

—

—

(148)

(132)

1054,5 (+74)**

1017,5

1147

1023



VENDÉGLÁTÁS- IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPISKOLAI HETI ÓRATERV Tantárgy

9.

Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv 5. Matematika 6. Ének – zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki óra 9. Testnevelés és sport 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika 15. Gazdasági alapismeret Kötött tárgyak óraszámai Kötelező óraszámon belül választható vendéglátóidegenforgalmi szakmacsoportos alapozó tárgyak Vendéglátó és turizmus Vendéglátóalapism. 1. Marketing alapismeret idegenforgalmi alapism. Szállodai alapismeretek

Heti óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12.

4 2 — 4* 3 1 — 1 3 (+2)** 3 2 2 — 1,5* 2 28,5 (+2)**

4 2 — 4* 3 1 — 1 2 — 2 2 3 1,5* 2 27,5

4 2 1 4* 4 — 1 1 2 — (2) — — (2) — 21

4 3 — 4* 4 — 1 1 2 — (2) — — (2) — 21

—

—

10

10

—

—

(3)

(2)

—

—

(2)

(3)

—

—

(2)

(2)

2. Utazás és turizmus 3. Gazdasági ismeretek (JAM)

— —

— —

(5)

(5)

4. Második idegen nyelv

—

—

(3) (3)

(3) (3)

Emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyak 5. (közgazdaságtan, informatika, matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv)

—

—

(2)

(2)

—

—

—

—

(2)

(2)

—

—

— 28,5 (+2)**

— 27,5

(4)

(4)

31

31

Kötelező óraszámon belül választható közismereti tárgyak 1. Testnevelés Kötelező óraszámon belül választható nem érettségi tantárgy 1. Vendéglátóipari gyakorlat Kötelező órák összesen



VENDÉGLÁTÁS- IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉVES ÓRATERV Tantárgy

9.

Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv 5. Matematika 6. Ének – zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki óra 9. Testnevelés és sport 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika 15. Gazdasági alapismeretek Kötött tárgyak óraszámai Kötelező óraszámon belül választható vendéglátóidegenforgalmi szakmacsoportos alapozó tárgyak Vendéglátó és turizmus Vendéglátóalapism. 1. Marketing alapismeret idegenforgalmi alapism. Szállodai alapismeretek

12.

148 74 — 148* 111 37 — 37 111 (+74)** 111 74 74 — 55,5* 74 1054,5 (+74)**

148 74 — 148* 111 37 — 37 74 — 74 74 111 55,5* 74

148 74 37 148* 148 — 37 37 74 — (74) — — (74) —

132 99 — 132* 132 — 33 33 66 — (66) — — (66) —

1017,5

777

693

—

—

370

330

—

—

(111)

(66)

—

—

(74)

(99)

—

—

(74)

(64)

— — —

— — —

(185) (111) (111)

(165) (99) (99)

—

—

(74)

(66)

—

—

—

—

(74)

(66)

—

—

— 1054,5 (+74)**

— 1017,5

(148)

(132)

1147

1023

2. Utazás és turizmus 3. Gazdasági ismeretek (JAM) 4. Második idegen nyelv Emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyak

5. (közgazdaságtan, informatika, matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv)

Kötelező óraszámon belül választható közismereti tárgyak 1. Testnevelés Kötelező óraszámon belül választható nem érettségi tantárgy 1. Vendéglátóipari gyakorlat Kötelező órák összesen

Heti óraszámok évfolyamonként 10. 11.



2.4. Szakiskolai óraterv (9. sz. táblázat) SZAKISKOLAI HETI és ÉVES ÓRATERV Szakiskolai képzésünkben a közismereti képzést a szakmai előkészítés egészíti ki. Nagy hangsúlyt fektetünk az általános iskolai tananyag rendszerezésére, a hiányok pótlására, felzárkóztatásra. A szakmai előkészítés a tudatos, reális pályaválasztást, a szakmacsoportba tartozó konkrét szakképesítés kiválasztását segíti. Szabadon tervezhető órakeret az informatika tantárgy óraszámának emelésére került felhasználásra, szakmai előkészítésként a kémia tantárgy magasabb óraszámban kerül oktatásra. Ebben a képzési struktúrában tanított tanulók 2012-ben tesznek utoljára rendes szakmai vizsgát. Ezután már csak javító- és esetleg pótlóvizsgára jelentkező tanulóknál jellemző az ebben a struktúrában történő végzettség.

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként

Évi óraszámok évfolyamonként

9.

10.

9.

10.

3

3

111

111

2. Történelem

2

2

74

74

3. Idegen nyelv (Angol, Német)

3

3

111

111

4. Matematika

3

3

111

111

5. Informatika

1,5

1,5

55,5

55,5

6. Fizika

3

—

111

—

7. Biológia - egészségtan

1

1

37

37

8. Kémia

—

3

—

111

9. Földünk és környezetünk

2

—

74

—

10. Ének – zene

1

1

37

37

11. Rajz és vizuális kultúra

1

1

37

37

12. Testnevelés és sport

2

2

74

74

13. Szakmai előkészítő

4

6

148

222

15. Osztályfőnöki óra

1

1

37

37

27,5

27,5

1017,5

1017,5

Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom

Összesen 9. sz. táblázat


2.5. Szakiskolát követő szakközépiskola óraterve (10. sz. táblázat)

SZAKISKOLÁT KÖVETŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS* Tantárgy

HETI ÉS ÉVES ÓRATERVE 9. 10.

11.

12.

Heti órasz.

Éves órasz.

Heti órasz.

Éves órasz.

Heti órasz.

Éves órasz.

Heti órasz.

Éves órasz.

3

111

3

111

-

-

-

-

2. Irodalom

-

-

-

-

4

148

4

128

3. Magyar nyelvtan

-

-

-

-

1

37

1

33

4. Történelem, társadalomismeret

2

74

2

74

4

148

4

132

5. Idegen nyelv (Angol, Német)

3

111

3

111

5

185

5

165

6. Matematika

3

111

3

111

5

185

5

165

1,5

55,5

1,5

55,5

2

74

2

66

8. Fizika

3

111

-

-

-

-

-

-

9. Biológia

1

37

1

37

-

-

-

-

10. Kémia

-

-

3

111

-

-

-

-

11. Földünk és környezetünk

2

74

-

-

-

-

-

-

12. Ének-zene

1

37

1

37

-

-

-

-

13. Rajz és vizuális kultúra

1

37

1

37

-

-

-

-

14. Testnevelés

2

74

2

74

2

74

2

66

15. Szakmai előkészítő

4

148

6

222

-

-

-

-

16. Osztályfőnöki óra

1

37

1

37

1

37

1

37

1. Utazás és turizmus

-

-

-

-

3+2**

185

3+2**

165

2. Gazdasági ismeret

-

-

-

-

3

111

3

99

27,5

1017,5

27,5

1017,5

27 (+2)

999 (1100)

27 (+2)

924 (957)

Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom

7. Informatika, technikai ismeret

Választható tantárgyak

Összesen:

10. sz. táblázat * a szakképző évfolyamon szakmai vizsgát tett tanulók, a szakiskola 9-10. évfolyamának óraszámait beszámítva a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathatják tanulmányaikat ** a tanulók a feltüntetett +2 órában bizonyos hétvégeken kötelező, hazai 1 napos tanulmányutakat tesznek

Érvényes: a 11. F és a 12. F osztályokra


9-10. évfolyam Az óraterv 27,5 kötelező órában rendezi a kerettantervben megjelenő követelményeket. A szakmai orientációval megnövelt szabadon tervezhető órakeret • • •

idegen nyelv óraszám emelésére (0,5 óra/hét), természettudományos tárgyak, informatika óraszámának növelésére (1,5 óra/hét), gazdasági ismeretek tárgy oktatására fordítódik.(2 óra/hét), mely a szakmai orientáció része.

Nem kötelező tanórai foglalkozásokra, rendelkezésre álló időkeret (max. 3 óra/hét) évente és osztályonként változóan • történelem, • magyar nyelvtan, • idegen nyelv, • testnevelés tantárgyak óraszámának emelésére fordítható a felzárkóztatás, tehetséggondozás elősegítésére. Választható tárgyként kínáljuk évfolyamszinten a gazdasági alapismeretek tárgyat a nem kötelező órakeret terhére. Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelv, az informatika, kommunikáció és viselkedéskultúra, matematika tárgyakat. 11-12. évfolyam Iskolánk magas szintű általános műveltség nyújtására törekszik, a több szakterületet közösen érintő diszciplináris jelleg megjelenítésével párhuzamosan. Ezeken az évfolyamokon bizonyos fokú specializálódás játszódhat le a tanulók érdeklődése és képességei szerint. Ezt a kötelező óraszámon belül választható tárgyak rendszere, valamint a felkészülés két szintje biztosítja. Az iskola tantárgyi kínálata: a) Kötelező tárgyak: a tervben jelzett minimális órában tanulásuk kötelező. 1. Magyar nyelv és irodalom (Kötelező érettségi tárgy) 2. Történelem 3. Matematika 4. Idegen nyelv 5. Testnevelés 6. Társadalomismeret, etika (11. évfolyam) 7. Rajz és vizuális kultúra

KÉ KÉ KÉ KÉ


b) Választható érettségi tárgyak (egyik tárgy tanulása az óratervben jelzett óraszámban kötelező) 1. Földünk és környezetünk 2. Informatika 3. Második idegen nyelv 4. Testnevelés 5. Ének-zene*

VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ

c) Választható szakmai előkészítő alapozó tárgyak (kötelezően választandó 9 óra/hét) 1. Közgazdaságtan 2. Elméleti gazdaságtan (Közgazdaságtan) 3. Üzleti gazdaságtan (Közgazdaságtan) 4. Marketing 5. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 6. Szállodai alapismeretek 7. Utazás és turizmus 8. Második idegen nyelv 9. Emelt szintű felkészítés d) Választható szakmai előkészítő érettségi tárgyak Érettségi tantárgy 1. 2. 3.

Közgazdaságtan Közgazdasági - marketing alapismeretek Kereskedelmi és marketing alapismeretek

4.

Vendéglátásidegenforgalom alapismeretek

5. 6.

Gazdasági ismeretek (JAM) Utazás és turizmus

Kötelezően tanulandó tantárgy neve Közgazdaságtan Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek Marketing Vendéglátó és turizmus alapismeretek

Megjegyzés 2009/2010-es tanévben ajánlható ki legutoljára. 2010/2011-es tanévben ajánlottuk ki elsőként. A tantárgy neve a 2011/2012-es tanév előtt: Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek

Szállodai alapismeretek Marketing alapismeretek Gazdasági ismeretek Utazás és turizmus

Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, közgazdaságtan, informatika érettségi tárgyakból megfelelő számú jelentkezés esetén az emelt szintű felkészülés lehetőségét is megteremti az iskola. A csoportok az évfolyam egészéről kerülnek szervezésre.


A nem kötelező tanítási órákon, második idegen nyelv tanulását és közép- vagy emelt szintű érettségire való felkészítést biztosít az iskola. *Az ének zene tantárgyat a 2008/2009-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben osztályozzuk. Így lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tantárgy választható érettségi tantárgy legyen.


2.6. A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 2.1. A jel, a jelrendszer 2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 2.5. Személyközi kommunikáció 2.6. A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története 3.1. A magyar nyelv rokonsága 3.2. Nyelvtörténeti korszakok 3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 4. Nyelv és társadalom 4.1. Nyelvváltozatok 4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 4.3. A határon túli magyar nyelvűség 4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek 5.1. Hangtan 5.2. Alaktan és szótan 5.3. Mondattan 5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete. 5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 5.7. Szókincs és frazeológia 6. A szöveg 6.1. A szöveg és a kommunikáció 6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 6.3. Szövegértelmezés 6.4. A szöveg szóban és írásban 6.5. Intertextualitás 6.6. A szövegtípusok 6.7. Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai 7.1. A nyilvános beszéd 7.2. Érvelés, megvitatás, vita


7.3. A szövegszerkesztés eljárásai 1.8. Stílus és jelentés 8.1. Szóhasználat és stílus 8.2. A szójelentés 8.3. Állandósult nyelvi formák 8.4. Nyelvi-stilisztikai változások 8.5. Stíluseszközök 8.6. Stílusréteg, stílusváltozat MAGYAR IRODALOM 1. Szerző, művek 1.1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 1.4. A kortárs irodalomból 1.5. Világirodalom 1.6. Színház és dráma Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája 1.7. Az irodalom határterületei 1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.1. Témák, motívumok 2.2. Műfajok, poétika 2.3. Korszakok, stílustörténet 2.3.1. Irodalomtörténet


MATEMATIKA 1.Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.2. Matematikai logika 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.7. Arányosság 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9.Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.3. Sorozatok 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.2. Geometriai transzformációk 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.2. A valószínűség számítás elemei


TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. Középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2. A nyugati és keleti kereszténység 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4. A középkori városok 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2. A honfoglalástól az államalapításig 3.3. Az Árpád-kor 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5. A Hunyadiak 3.6. Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc 5.4. Magyarország a XVIII. Századi Habsburg Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák


6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1. a francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3. A XIX. század eszméi 6.4. Az ipari forradalom és következményei 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 7.2. A reformkori művelődés, kultúra 7.3. A polgári forradalom 7.4. A szabadságharc 7.5. A kiegyezés megszületése és előzményei 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági világválság 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9. A szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás 10.2. A határon túli magyarság sorsa 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5. A Kádár rendszer jellege, jellemzői 10.6. A rendszerváltozás 11. A jelenkor


11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 11.5.

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai

12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek 12.2. Etnikumok és nemzetiségiek a magyar társadalomban 12.3. A magyarországi romák 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások ANGOL NYELV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

NÉMET NYELV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika


KÖZGAZDASÁGTAN 1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 1.1. A közgazdaságtudomány 1.2. A fogyasztói magatartás és a kereslet 1.3. A vállalat és a termelői magatartás 1.4. A vállalat kínálata és a piac jellege 1.5. A termelési tényezők piaca 1.6. A vállalatok nemzetközi piaci kapcsolatai 1.7. A piaci szabályozás kritikája 2. A makroökonómiai kategóriák értékelése 2.1. A makroökonómia alapösszefüggései 2.2. A makrogazdaság árupiaca – az egyensúlyi jövedelem 2.3. A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása 2.4. A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság – munkanélküliség 2.5. Az infláció és inflációs folyamatok. 2.6. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata. ÜZLETI GAZDASÁGTAN (KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK) 1. Marketing és marketinggondolkodás 1.1. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata 1.2. Zárás - éves beszámoló 1.3. Legalább 3-3 tétel készül a következő témakörökből: 1.4. Pénzügyi műveletek 1.5. A vásárolt készletek 1.6. Befektetett eszközök 1.7. Az emberi erőforrás 1.8. A tevékenység költségei és az értékesítés ELMÉLETI GAZDASÁGTAN (KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK) 1. Makroökonómia és nemzetközi gazdaságtan: 1.1. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések 1.2. A makrogazdasági egyensúly 1.3. Az állam gazdaságpolitikája 1.4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések 2. Mikroökonómia: 2.1. Mikroökonómia alapismeretek és összefüggések 2.2. A fogyasztói magatartás és a kereslet 2.3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat 2.4. A termelési tényezők piaca 2.5. Az externáliák és a közjavak


KÖZGAZDASÁGTAN-MARKETING ALAPISMERET 1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 1.1. A közgazdaságtudomány 1.2. A fogyasztói magatartás és a kereslet 1.3. A vállalat és a termelői magatartás 1.4. A vállalat kínálata és a piac jellege 1.5. A termelési tényezők piaca 1.6. A vállalatok nemzetközi piaci kapcsolatai 1.7. A piaci szabályozás kritikája 2. A makroökonómiai kategóriák értékelése 2.1. A makroökonómia alapösszefüggései 2.2. A makrogazdaság árupiaca – az egyensúlyi jövedelem 2.3. A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása 2.4. A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság – munkanélküliség 2.5. Az infláció és inflációs folyamatok. 2.6. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata. 3. Marketing ismeretek 3.1.A marketing kialakulása fogalma, fejlődése. 3.2.A piac, a piaci környezet elemzése. 3.3.Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás 3.4.A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása. 3.5.A marketing információs rendszer. 3.6.A piackutatás fajtái, módszerei. 3.7.A piackutatás felhasználási területei. 3.8.A termékpolitika, termékfejlesztés. 3.9.Árpolitika, árstratégia 3.10.Az értékesítés politika, értékesítési csatornák kiválasztása. 3.11.A kommunikációs politika 3.12. A marketing-kommunikáció eszközrendszere 3.13. A reklám szerepe és fejlődése 3.14. A reklámeszközök és reklámhordozók 3.15. A public relations 3.16. Az eladásösztönzés, a személyes eladás. 3.17. Az image és az egyedi vállalati arculat 3.18. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök.


UTAZÁS -TURIZMUS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők A szervezett utak típusai Szálláshelyek Közlekedés Vendéglátás Programszervezés Útlevél, vízum, biztosítás, pénz

Környezetvédelem és idegenforgalom (választható modul) 1. Fenntartható fejlődés Vállalkozás és marketing az idegenforgalomban (választható modul) 1. 2. 3. 4.

Vállalkozási formák A turisztikai termék jellemzői Marketing Vállalkozás indítása

Falusi turizmus (választható modul) 1. Falusi vendéglátás a múltban és jelenben 2. A falusi vendéglátás jellegzetességei


VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1.1. A vendéglátás alapjai 1.2. A vendéglátás tevékenységi körei 1.3. A vendéglátás üzlethálózata 1.4. A turizmus alapjai 1.5. A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái, fajtái 1.6. A turizmus és a környezet összefüggései 1.7. A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8. A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 1.9. A turizmus piaca 1.10. A vendéglátás piaca 1.11. Általános ügyviteli alapismeretek 1.12. A turizmus és a vendéglátás ügyvitele 2. Szállodai alapismeretek 2.1. Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek 2.2. A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei 2.3. A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei 2.4. Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitel 2.5. Szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás 2.6. A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások 3.Marketing alapismeretek 3.1.A marketing fogalma, fejlődése 3.2. A piac, piaci környezet elemzése 3.3. A fogyasztói magatartás 3.4. A piacszegmentálás A célpiacok kiválasztása 3.5. A marketing információs rendszer 3.6. A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3.7. A termékpolitika, termékfejlesztés 3.8. Árpolitika, árstratégia 3.9. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 3.10. A marketingkommunikáció eszközrendszere 3.11. A reklám szerepe, tervezése 3.12. A Public Relations 3.13. Az eladásösztönzés és a személyes eladás 3.14. Az image és az egyedi vállalati arculat 3.15. Egyéb piacbefolyásolási eszközök


BIOLÓGIA

1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződés szintjei 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3 Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. Mozgás 4.3. A táplálkozás 4.4. A légzés 4.5. Az anyagszállítás 4.6. A kiválasztás. 4.7. A szabályozás 4.8. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.5. Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója


FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap, és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Az űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. Kőzetburok 3.2. Levegőburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. A mérsékelt övezet 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőlege földrajzi övezetesség 5. A népesség és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző f folyamatai. 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Az egyedi szerepkörű országcsoportok és országok


8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet-és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európa Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 10.

11.

Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolata 11.2. A népesség. A termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem


INFORMATIKA 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztés használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbáziskezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az interneten 7.2. Web-lap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak


TESTNEVELÉS ELMÉLETI ISMERETEK 1. A magyar sport sikerei 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok GYAKORLATI ISMERETEK 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futások Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjáték Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda


ÉNEK-ZENE 1. REPRODUKÁLÁS 1.1. Éneklés 1.1.1. Népzene 1.1.2. Műzene

1.2. Műelemzés 1.2.1. Népzene 1.2.2. Műzene

2. BEFOGADÁS 2.1. Zenetörténet 2.1.1. Népzene 2.1.2. Műzene

2.2. Zenefelismerés 2.2.1. Népzene 2.2.2. Műzene

2.3. Zeneelmélet 2.4. Dallamírás

Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX.századi és kortárs zene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika

Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX.századi és kortárs zene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX.századi és kortárs zene


3. AZ EGYES TANTÁRGYAKBAN ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK – TANTERVEINK Az iskola tanterveinek célrendszere a pedagógiai folyamat irányítóinak, a követelményrendszer a befogadóknak, azaz a tanulóknak fogalmaz meg teljesíthető feladatokat. A tantárgyak tantervei figyelembe veszik az iskola egészére vonatkozó legfontosabb célokat és a tantárgyon keresztül elősegítik a legfontosabb iskolai célok megvalósulását. Az egyes tantárgyak tananyagait és követelményeit ezen pedagógiai program helyi tantervei tartalmazzák, melyek a helyi tantervek összesítőjén jelzett sorrendben a mellékletek között találhatók. • • •

Helyi tantervek összesítője – nyelvi előkészítő (8. sz. táblázat) Helyi tantervek összesítője – szakközépiskola (9-10. sz. táblázat) Helyi tantervek összesítője – szakiskola (11. sz. táblázat) HELYI TANTERVEK ÖSSZESÍTŐJE – NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ

Kötelező tanítási órák tantárgyai 1. Idegen nyelv Angol Német 2.

Informatika

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Magyar nyelv és irodalom Demokratikus állampolgárságra nevelés Történelem Társadalomismeret és etika Matematika Tanulásmódszertan és önismeret Nyilvános beszéd, kommunikáció Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés (Egészséges életmódra nevelés) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia 8. sz. táblázat

Tantervek 9-13.évfolyam 12-13.évfolyam emelt szint 9-13.évfolyam 12-13.évfolyam emelt szint 9-13.évfolyam 12-13.évfolyam emelt szint 9-13.évfolyam 9. évfolyam 10-13.évfolyam 12. évfolyam 9-13.évfolyam 9. évfolyam 9. évfolyam 10-11.évfolyam 12-13.évfolyam 9-13.évfolyam 9-13.évfolyam 10. évfolyam 10-13.évfolyam 10-11.évfolyam 11. évfolyam


HELYI TANTERVEK ÖSSZESÍTŐJE – SZAKKÖZÉPISKOLA I. Kötelező tanítási órák közismereti tantárgyai 1.

Magyar irodalom

2.

Magyar nyelvtan

3. 4.

Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Angol

5.

Német

6.

Matematika

7. 8. 9. 10. 11.

Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika

12. Földünk és környezetünk 13. Biológia 14. Kémia 15. Informatika

évfolyam 9-12.évfolyam 11-12.évfolyam emelt szint 9-12.évfolyam 11-12.évfolyam emelt szint 9-12.évfolyam 11-12.évfolyam emelt szint 11.évfolyam 9-12.évfolyam 11-12.évfolyam emelt szint 9-12.évfolyam 11-12.évfolyam emelt szint 9-12.évfolyam 11-12.évfolyam emelt szint 9-10.évfolyam 11-12.évfolyam 9-12.évfolyam 9-12.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 11-12.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam emelt szint

9. sz. táblázat

1.

Nem kötelező óraszámon belül választható szakmacsoportos alapozó tantárgyak Gazdasági alapismeretek 10/a. sz. táblázat

évfolyam 9-10.évfolyam


HELYI TANTERVEK ÖSSZESÍTŐJE II. Kötelező óraszámon belül választható szakmacsoportos alapozó tantárgyak 1.

Közgazdaságtan

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Marketing Kereskedelmi gyakorlat Vendéglátó és turizmus alapismeretek Gazdasági ismeretek (JAM) Gazdálkodási ismeretek Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) Üzleti gazdaságtan (közgazdaságtan) Szállodai alapismeretek Utazás és turizmus Vendéglátóipari gyakorlat Második idegen nyelv Angol 12. Német

évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam emelt szint 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam 11-12.évfolyam

10. sz. táblázat HELYI TANTERVEK ÖSSZESÍTŐJE –SZAKISKOLA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Kötelező tanítási órák tantárgyai Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Angol Német Matematika Informatika Fizika Biológia- egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Szakmai előkészítő Testnevelés és sport Osztályfőnöki 11. sz. táblázat

évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9. évfolyam 9-10.évfolyam 10.évfolyam 9. évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam 9-10.évfolyam


4. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az alkalmazandó tankönyveket, tanulási segédleteket és taneszközöket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. A taneszközöket és a tankönyveket a szakmai munkaközösségek választják meg. Iskolánk biztosítja a jogszabály által előírt tanulók számára a tankönyvek ingyenes igénybevételének lehetőségét. Kiválasztásuknál a legfontosabb alapelvek a következők • a tartalmában feleljen meg az adott tanterv követelményeinek, • tartalmazzon megfelelő számú feladatot az önálló munkához, • ne legyen drága, • lehetőleg több tanév tananyagát tartalmazza, • legyen esztétikus és tartós.

5./I. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A tanulók tudásának értékelése – amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi tanterv másként nem tartalmazza – a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feleletek alapján történik. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanév során a tanulók havonta legalább egy érdemjegyet szereznek. Az érdemjegyek felét szóbeli felelettel kell megszerezni. A tanuló érdemjegyeiről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. Az érdemjegyek ellenőrzőbe történő beírásáért elméleti oktatásban a szaktanár, a gyakorlati oktatásban a szakoktató a felelős. A félévi és az év végi osztályzást a Közoktatási Törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben leírtak szerint végezzük. Az osztályzatokról a tanulót, illetve a szülőt a bizonyítvány kitöltésével és átadásával tájékoztatjuk. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben osztályozzuk tanulóinkat ének-zene tantárgyból. A szakképzésben a számonkérést a Szakmai program szakképesítésenként határozza meg. A tanulmányi munka értékelésének követelményeit az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák.


5/II. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI; A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

Röpdolgozat: Írásbeli felelet. A számonkérés leggyakoribb formája. Ajánlott részösszefoglalást követően, esetleg havonta íratni, de egy tanórára való felkészülés ellenőrzésére is alkalmas. Előzetes bejelentése nem kötelező. Témazáró dolgozat: Egy témakör átfogó összefoglalását követően kerül sor megíratására. A tantervek tartalmazzák, mely tantárgyból és hányat kell íratni egy tanévben. Az egységes követelményrendszer megvalósítása érdekében a munkaközösségek egyeztetik a témazáró dolgozatok követelményszintjét, feladattípusait. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő héten, a tanár által előírt időpontban, pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a szaktanár által kitűzött időpontban köteles megírni. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: írásbeli felelet „röpdolgozat” egy héten belül, témazáró dolgozat két hét. Javító dolgozat: Íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, azt itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok: A tanulói terhelést figyelembe véve, az egyes tantárgyakból írásbeli házi feladat adható. Célja az otthoni felkészülés irányítása, gyakorlás. A kijelölt házi feladat elkészítése, a megadott határidőre minden tanuló számára kötelező. Ellenőrzése általában a tanár által tanórán történik. A házi feladat és a füzetvezetés rendszerességének ellenőrzése, értékelése céljából a szaktanár szúrópróbaszerűen bekérheti a tanulók füzeteit. Házi dolgozat: Bizonyos tantárgyakból (pl. irodalom) házi dolgozatot ír elő a tanterv. Az írásos tanulói munkákat a szaktanárnak minden esetben értékelni kell.


Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei, a félévi, tanév végi osztályzatok kialakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztálynaplóba piros színnel kell beírni. A szóbeli feleletek és röpdolgozatok jegyeit kék színnel, az egyéb érdemjegyeket (pl. házi feladat, kiselőadás, óraközi tanórai munka, stb.) ezektől elütő színnel kell beírni. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetében sem lehet egy félévben háromnál kevesebb. (Ezek között súlyozott értékű osztályzatoknak is kell lenniük.) Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amiről a tanuló nem tud.

6. A TANULÓK MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

A tanuló magatartásának, szorgalmának elbírálása és minősítése folyamatos pedagógiai feladat, amely a tanulónak segít leküzdeni a helytelen szokásokat és felhívja a tanuló figyelmét feladatainak pontos elvégzésére. A magatartás szorgalom elbírálása a tanulók személyiségének fejlettségéről alkotott értékítélet. Lényegében része a tanuló jellemzésének, kiegészíti a tanuló tevékenységének szöveges értékékelését. Egy osztályzatba sűríti a tanulóról kialakított véleményt. Érdemjegyek, osztályzatok a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). Érdemjegyek, osztályzatok a tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanuló magatartását és szorgalmát tanév közben az elméleti oktatásban az osztályfőnök, gyakorlati oktatásban a szakoktató végzi. Az osztálynaplóba félévkor és a tanév végén bekerülő magatartás és szorgalom érdemjegyet az osztályfőnök állapítja meg, figyelembe véve a szakoktató és az osztályban tanító pedagógusok véleményét. A magatartás érdemjegy kifejezi, hogy az értékelt időszakban a tanuló hogyan tartotta be az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében, pedagógiai programjában előírtakat. A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a tanuló részére adott dicséreteket, fegyelmező intézkedéseket és az esetleges fegyelmi büntetéseket. A szorgalom értékelésekor kiindulási alap a tanuló képessége, a tanuláshoz fűződő viszonya. Az értékelés lényeges szempontja az, hogy a tanuló fejlődő tendenciát mutat-e tanulmányi területen. Az érdemjegy hívja fel a tanuló figyelmét arra, hogy mennyire vagyunk megelégedve munkájával, és ösztönözze jobb teljesítmény elérésére. Ezért a szorgalom jegy megállapítását mindig kísérje szóbeli értékelés, amelyet szükség esetén írásban a szülő felé is továbbíthatunk.


Félévkor és tanév végén a tanulók magatartásának minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok egyetértésével állapítja meg. Vita esetén az osztályban tanítók többségi szavazata dönt.

Magatartási fokozat követelményei Példás Fegyelmezett magatartású. Személyisége példaértékű társai előtt. Kiemelkedő közösségi munkát végez, kezdeményező. Pozitív cselekedetei társai számára is ösztönzőek. Igazolatlan mulasztása, figyelmeztetése, fegyelmije nincs. Jó Magatartása ellen kifogás nem merül fel. Igazolatlan mulasztása, figyelmeztetése, fegyelmije nincs. Pozitív személyiség, de nem kezdeményező. A vállalt feladatokat mindig teljesíti. Változó Kirívó fegyelmezetlenségi probléma nincs vele, de órai magatartása időnként zavaró, gátolja a tanórai munkát. Maximum két alkalommal hiányzott igazolatlanul. A számára kiszabott legsúlyosabb fegyelmező intézkedés az osztályfőnöki intés volt. Az osztályközösség munkája iránt közömbös. Rossz Az osztályközösségre bomlasztó hatással van, magatartásával negatív irányba befolyásolja környezetét. Többnyire személyiségzavar van. Igazolatlanul többször mulaszt, fegyelmije volt, illetve több alkalommal kapott figyelmeztetést. Szorgalom fokozat követelményei Példás Rendszeresen és kiemelkedően teljesíti – képességeihez mérten – tanulmányi feladatait. Szilárd ismeretekkel rendelkezik. Önálló ismeretszerzésre képes. Érdeklődő, nyitott, igyekszik tehetségét kibontakoztatni. Jó Órai és tanórán kívüli teljesítménye jó, de nem szívesen vállal többletfeladatokat, feladatokat. Változó Teljesítménye ingadozik, tanórai és gyakorlati munkáját időnként elhanyagolja. Figyelme szórt. Teljesítménye a minimumszintet alig haladja meg. Hanyag A tanórákra rendszertelenül készül. Teljesítménye egyes tantárgyakból a minimum szintet nem éri el. Kötelességét elhanyagolja, a munkában felületes, figyelme szórt.


Az értékelés az osztályközösség illetve a gyakorlati csoport előtt történik. Az érdemjegyet, valamint az osztályfőnök és a szakoktató a félévi és az év végi osztályzatának javaslatát a tanulóval közli. Az osztályközösség javaslatot tehet az érdemjegyre, illetve az osztályzatra. Az érdemjegyeket a tanuló ellenőrző könyvébe, az osztályzatokat a tanuló bizonyítványába írjuk be. Szükség esetén az ellenőrzőbe a szöveges értékelést adunk.

7. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, akinek hiányzása nem haladja meg a jogszabályokban előírt mértéket, valamint az év végi osztályzáskor, az osztályozóvizsgán, vagy a javítóvizsgán teljesítette minden tantárgy minimális követelményeit. Az egyes tantárgyak követelményeit a tantárgyak tantervei tartalmazzák. Ha a tanuló több mint két tantárgyból elégtelent kapott, csak a nevelőtestület engedélyezheti a javítóvizsga letételét. Osztályozóvizsga, javítóvizsga Az egyes tantárgyak osztályozó és javítóvizsgájának részeit (írásbeli, szóbeli) 9-10. évfolyamon a tantervi követelményeknek, előírásoknak, a 11-12. évfolyamon pedig az érettségi vizsgaszabályzatban előírtaknak megfelelően kell letenni. A szakmai alapozó és szakmai orientáló tantárgyakból szóbeli és írásbeli vizsgát kell tenni. Sikeres előrehozott érettségi vizsga A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (IV.8.) MKM rendelet 24.§ (5) bekezdése értelmében, ha a tanuló sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. Ebben az esetben a tanulót a tanévkezdéskor nyilatkoztatni kell, hogy kíván e járni a sikeresen teljesített tantárgy óráira vagy nem. Ha igen, ezek a tanórák a számára szabadon választott órák lesznek, amelyre vonatkozóan a megjelenés, a részvétel szabályai ugyanazok, mint a kötelező tanóráknál.


8. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Az iskolába felvehető az a tanuló, aki megfelel az adott iskolatípus előképzettségi követelményeinek. Az előképzettségre vonatkozó előírásokat a Közoktatási törvény és az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Az egészségügyi alkalmasságról az iskolaorvos dönt. A felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és szóbeli elbeszélgetés eredménye alapján döntünk. Tanév közben átvétel más iskolából – az igazgató egyedi döntése alapján különbözeti vizsgával vagy anélkül történhet. Szakképzési évfolyamainkon jelenleg elsősorban az iskolánk 9-10. ill. 11-12. évfolyamát elvégzők szakmai oktatása történik, valamint a 2010/2011. tanévtől elkezdtük a három éves előrehozott szakiskolai képzést. A 10.évfolyamos szakiskolai tanulók szakképző évfolyamra történő beiskolázásánál elsősorban a csoportszervezésre vonatkozó törvényi előírásokat vesszük figyelembe és túljelentkezés estén a beiskolázás a tanulók 10. évfolyam év végi - készség tárgyak kivételével számított - tanulmányi átlagának figyelembevétel történik. Más iskolában 10. osztályos végzettséget szerző tanuló csak akkor vehető fel, ha iskolánk végzősei nem töltik fel a felvehető létszámot. Az adott szakmára történő felvételeknél a rangsort a 9-10. és 11-12. osztályban elért tanulmányi eredmény és az ott tanúsított magatartás határozza meg.

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT KÁROLY RÓBERT SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SZAKMAI PROGRAM

III. SZAKMAI PROGRAM

Iskolánk alapfeladata a szakképzés. Négy szakmacsoporton belül folyik a szakmai oktatás – közgazdasági (15.), a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17.), a vendéglátás-idegenforgalom (18.) és az élelmiszeripari (21.) szakmacsoport területén. Szakmai képzésünket a piacképesség, korszerűség, a munkaadók, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány mint fenntartó által jóváhagyott, és igényeihez történő alkalmazkodás határozzák meg. A szakképzés feladatai összhangban vannak a nevelési programban meghatározott célokkal, alapelvekkel. Szakmáink specifikumai:

moduláris jelleg, kompetencia alapúság magas szintű általános műveltség, amely naprakész szakmai tudással kell, hogy párosuljon, kulturált magatartás, jó kommunikációs készség.

1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSE

A Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Tv. és módosításai. 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről - a kifutó szakképesítéseinknél 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről és módosításai - az új OKJ szerinti szakképesítéseknél Szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményei. Bolti eladó, pincér, szakács, cukrász: 21/2007. (V. 21.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény Az előrehozott szakképzéssel kapcsolatos 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény 32/2011 (VIII.25) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény Szakképesítések központi programjai.

E dokumentumok meghatározzák a szakmai képzésbe való belépés feltételeit, a szakmai, vizsgáztatási követelmények pedig meghatározzák a kimenetet. Nem alkalmazzuk a szakmai kerettanterveket, de az azokban megjelenő tartalmak helyi tantervünkben is megjelennek.

- 117 -


Az új OKJ bevezetését a következő szempontok szerint végeztük - és új szakképesítések esetén végezzük - iskolánkban: a szakképesítés követelménymoduljainak kiválasztása (feladatprofil, tulajdonságprofil, szakmai kompetenciák) a követelménymodulokhoz a tananyagegységek meghatározása A tananyagelemekből tananyagtartalom (tantárgyak) és azok óraszámainak meghatározása A 2009/2010-es tanévben zárult a régi OKJ szerinti pincér, szakács, Minden más szakma oktatását az új OKJ szerinti kompetenciaalapú, moduláris rendszerű képzésként, azok SZVK-i és központi programjai alapján indítjuk. A régi OKJ-ben lévő szakmák központi programjai megjelenítik azt a tantárgyrendszert, melyben a képzés folytatható. Kötelező- és kötelező órakereten belül választható tantárgyrendszerbe rendezik az elsajátítandó tananyagot. A tantárgyakhoz óraszámot rendelnek, tantervekben rögzítik a részletes követelményeket. Iskolarendszerű új OKJ szakmára való beiskolázás szabályai: Az új OKJ szerint iskolánk vagy alap-, vagy elágazás szakképesítésekre iskoláz be, rész szakképesítésre nem. Rész szakképesítés szerzése, azon tanulók számára elérhető, akik a záró szakmai vizsgán nem minden követelménymodulból tesznek sikeres vizsgát. Az új OKJ-ben lévő szakmák központi programjai megjelenítik azt a követelmény modul rendszert, melyben a képzés folytatható. Kötelező – elméleti, elméletigényes gyakorlat és gyakorlati- órakeretbe valamint 20%-os szabad órakeretbe illesztett tananyag egységekbe, tananyagelemekbe rendezik az elsajátítandó tananyagot. A helyi tantervek rögzítik a szakmai készségek és ismeretek szintjét valamint a részletes követelményeket. Iskolánk az OKJ-ben megadott képzési időben, a központi programokban megjelenő tantárgyi óraszámokat megtartva (régi OKJ) illetve növelve (új OKJ) építi a bemeneti követelményekre szakmai képzését Előzetes tanulmányok beszámítása: Szakképesítéseinknél a szakképzéshez előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe beszámítjuk az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítését, melynek igazolásával a beszámítás iránti kérelmet iskolánk vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt a beszámítás mértékéről. Korábban teljesített követelménymodulok beszámíthatóságról a szakmai és vizsgakövetelmények által tartalmazott beszámíthatóság figyelembevételével járunk el. Hagyományos szakiskolai képzésben résztvevő tanulóink a szakmai vizsga sikeres letétele után a 9. és 10. évfolyamon megszerzett általános műveltségi alapozást beszámítva a „szakiskolások szakközépiskolájában”, a 11. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A képzésben résztvevő tanuló a 9. évfolyam féléve után vagy a 9. osztály elvégzése után – szükség esetén osztályozó vizsga letétele mellett – kerülhet át a szakközépiskolai ágra a nevelőtestület döntése alapján.

- 118 -


Az előrehozott szakképzésben résztvevő tanulók az anyanyelvi, a digitális írástudás, a matematikai, a művészeti, a történelem – szociális - állampolgári, idegen nyelvi kompetenciaterületek tanterv szerinti feldolgozásával valamint a természettudományos tantárgyakból osztályozó vizsga letételével teljesítik a szakközépiskola 9. évfolyamának követelményeit. Sikeres vizsga esetén a 10. osztályba léphetnek. A 2012/2013-as tanévben az előrehozott képzésben tanulók már az új közismereti, közéleti és életvezetési kerettantervre épülő program szerint tanulnak, így nekik az abban érvényes 9. évfolyamos tantárgyakból kell majd osztályozó vizsgát tenniük. Kiemelkedő tanulmányi munka esetén a 9. évfolyam I. félévének osztályozó konferenciáján – a nevelőtestület döntése alapján – átkerülhet a tanuló szakközépiskolai osztályba a szülő előzetes írásbeli kérelme alapján.

A központi programok a helyi tanterv részét képezik.

- 119 -


2. A SZAKKÉPZÉS FELÉPÍTÉSE A szakmai képzés elméleti és gyakorlati oktatásból áll, melyek szinkronitása a minőség elérésének kritériuma. Szakmai elméleti oktatás az iskola tantermeiben, esetenként oktatási kabinetekben folyik. Az iskola szaktanárai tartják, végzettségükre előírásokat a közoktatási törvény tartalmaz. Az órák szakmánként szervezendők. Azonos szakmacsoport szakmáinál a közös szakmai alapozó tárgyak osztálykeretben szervezhetők. A központi programok feltüntetik azokat a tárgyakat, melyeket homogén osztály esetén csoportbontásban kell oktatni a tárgy jellege miatt.

A gyakorlati oktatás két egymást kiegészítő és feltételező részterületre bomlik: Iskolai csoportos foglalkozás a szakoktatók vezetésével iskolai tanműhelyben folyik. A csoportok létszámára közoktatási törvény gyakorlati csoportokra vonatkozó előírásai irányadók. Célja: nyugodt körülmények között a szakmai alapfogások bemutatása, megtanítása, gyakoroltatása, később a szintrehozás, felzárkóztatás. A csoportos oktatás hivatott kiküszöbölni a munkahelyi sajátosságokból adódó esetleges hátrányokat. Iskola szervezi, irányítja, ellenőrzi. Bolti, üzleti gyakorlat üzemelő egységekben gyakorlati oktatók irányításával valósul meg. Az egységet fenntarthatja iskola vagy vállalkozás. Célja: valós gazdálkodási környezetben begyakorolni a megismert alapfogásokat. A vállalkozások célrendszerének megfelelő legjobb megoldásokra törekedni a mindennapok munkájában. A tanulók foglalkoztatása tanulószerződés megkötése mellett történik. Amennyiben a teljes képzési idő 50%-át nem éri el a gyakorlati képzési idő, úgy az iskola és a gyakorlati képzőhelyek feladat-megosztását, jogait és kötelezettségeit a két fél között létrejövő „Együttműködési megállapodás” tartalmazhatja. A szakmai gyakorlati időbe beszámítjuk tanulóink Leonardo programban letöltött 4 hetes külföldi gyakorlatát.

- 120 -


3. OKTATHATÓ SZAKMÁK KÖRE, ÉVENKÉNTI SZAKMAREND KIALAKÍTÁSA

Az oktatható szakmák körét az Országos Képzési Jegyzék, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság valamint a fenntartó szakképzési koncepciója határolja be. A szakképesítések jellemzői: az országban mindenütt egységes követelmény alapján szerezhetők meg, munkakör betöltésére, foglalkozás gyakorlására jogosítanak, központi követelmények által meghatározott elméleti és gyakorlati tudást igényelnek. Évenkénti szakmarend kialakítása az a folyamat, melyben az érintettek közötti egyeztetések alapján meghatározódik az adott év szakmastruktúrája. Kialakul, hogy az oktatható szakmák közül mely szakmákban és milyen létszámmal indul szakmai képzés. Érintettek: a szakmákat tanulni vágyó, arra alkalmas fiatalok, a gyakorlati képzést, várhatóan munkahelyet biztosító vállalkozások, szakmai kamarák, iskolafenntartó és az iskola, mint a személyi és tárgyi feltételek biztosítója. A szakmarend kialakításának alapelvei közgazdasági, kereskedelem-marketing és vendéglátás-idegenforgalom és élelmiszeripari szakirányú szakmák is jelenjenek meg évente a képzési kínálatban, középfokú végzettséghez kötött szakmák körében is biztosítva legyen a szakirány szerinti választás, más iskolában alap- illetve érettségi vizsgát tett fiatalok számára is biztosítsa a szakmai képzésbe való bekapcsolódási lehetőséget, a szakmai csoport létszáma minimum 12 fő. A szakmarend a fenntartó jóváhagyása után az érvényes rendelkezéseknek megfelelően felvételi tájékoztatóban jelenik meg.

- 121 -


4. SZAKKÉPZÉSI SZINTEK

4.1. Szakiskolai képzés A 9-10. évfolyamot követő szakképzés, amely a két éves (felmenő rendszerben) és a záró szakmai vizsgát követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéseket nyújtja. 4.1.1. Az általánosan képző évfolyamokról beszámítható ismeretek A 9-10. évfolyamon szakmai előkészítés alapozó tantárgy oktatására 4 ill. 6 órát fordítottunk. Egy tantárgyat oktatunk szakmai előkészítő tantárgyként, amelyeket 11-12. évfolyamon beszámítunk a szakmai tanulmányokba. Szakmai előkészítés

9.évf. 144

10.évf. 216

Ezen tantárgy tanterve az általánosan képző évfolyamok helyi tanterveinél találhatók. 4.1.2. A szakképző évfolyamok óraterve (12.-17. sz. táblázat) A szakképző évfolyamok óraterve a központi programok alapján készült.

- 122 -


Szakács szakma óraterve a 2008/2009-es tanévtől 1.év s.sz.

Tantárgy

2.év

3.év ÉVES óraszám

HETI óraszám (e+eigy+gy)

ÖSSZES óraszám (36 hét)

HETI Óraszám (e+eigy+gy)


HETI raszám (e+eigy+gy)


6 (3+3+0)

216

4 (4+0+0)

144

4,5 (3,5+1+0)

144

504

2,5 (1,5+1+0)

90

0,5 (0,5+0+0)

18

1,5 (0,5+1+0)

48

156

17,5(0+0+17,5)

540

21,5(0+0+21,5)

684

21 (0+0+21)

672

1896

1.

ételkészítési ismeret

2.

élelmiszer ismeret

3.

ételkészítési gyakorlat

4.

idegen nyelv

2 (2+0+0)

72

2 (2+0+0)

72

2 (2+0+0)

64

208

5.

számítástechnika

3 (0+0+3)

108

3 (0+0+3)

108

2 (0+0+2)

64

280

6.

gazdálkodási ismeretek

2 (2+0+0)

72

2 (2+0+0)

72

2 (2+0+0)

64

208

7.

kommunikáció

0,5 (0,5+0+0)

18

0,5 (0,5+0+0)

18

0,5 (0,5+0+0)

16

52

8.

osztályfőnöki óra

0,5 (0,5+0+0)

18

0,5 (0,5+0+0)

18

0,5 (0,5+0+0)

16

52

9.

testnevelés

1 (1+0+0)

36

1 (1+0+0)

36

1 (1+0+0)

32

104

10.

nyári gyakorlat

1120

3460

Összesen:

90 35 (10,5+4+20,5)

1260

90 35 (10,5+0+24,5)

1260

Elmélet

* órák csoportbontást igényelnek

30%

Érvényes: 11.E osztályra

12.táblázat

- 123 -

35

(10+2+23)

Arány

Gyakorlat 70%


PINCÉR szakma óraterve a 2008/2009-es tanévtől 1.év s.sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Tantárgy

Élelmianyag ismeret Étel-ital készítés vezetés és gazdálkodási ismeretek kommunikáció számítástechnika idegen nyelv forma-szín-tér vendéglátó értékesítés gyakorlat pincér gyakorlat kiszolgálás pincérismeret műszaki ismeret műszaki gyakorlat önfejlesztés kínálat összeállítás osztályfőnöki óra testnevelés nyári gyakorlat Összesen:

2.év

3.év







1 (1+0+0) 1,5 (1,5+0+0) 1,5 (1,5+0+0) 0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0) 1,5 (1,5+0+0)

36 54 54 18 36 54

2,5 (2,5+0+0) 1,5 (1,5+0+0) 1,5 (1,5+0+0) 0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0) 2 (2+0+0)

90 54 54 18 36 72

1,5 (1,5+0+0) 2 (2+0+0) 2 (0+0+2) 0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0) 2 (2+0+0)

48 64 64 16 32 64

21 (0+0+21) 5,5 (1,5+3+1)

666 198

24,5 (0+0+24,5) 0

792 0

22,5 (0+0+22,5) 2 (2+0+0)

720 64

0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0)

18 36 90 1260

0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0)

18 36 90 1260

0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0)

16 32

35 (10,5+0+24,5)

1120

35

(10+3+22)

35 (10,5+0+24,5)

Elmélet


30%

Érvényes: 11.E osztályra

13.táblázat

- 124 -

Arány

ÉVES óraszám

174 172 172 52 104 190 0 0 2178 262 0 0 0 0 52 104 180 3640 Gyakorlat 70%


Cukrász szakma óraterve a 2008/2009-es tanévtől 1.év s.sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Tantárgy

Cukrászati alapismeretek Cukrászati félkésztermékek Cukrászati késztermékek előállítása Cukrászati félkésztermékek cs.gy. Cukrászati késztermékek cs.gy. Élelmiszerismeret Élelmiszervizsgálat Cukrászati nyersanyagok előkészítése Munkaszervezési feladatok Cukrászati term minősége Vend kapcs cukrászdai feladatok Szakmai idegen nyelv Vendéglátó gazdálkodás Cukr. Term.Műk felt. Osztályfőnöki óra Testnevelés számítástechnika Nyári gyakorlat Összesen:

* órák csoportbontást igényelnek Érvényes: 11.E osztályra

2.év



2 (2+0+0) 2 (0+2+0)

72 72

21(0+0+21)

756

2,5 (2,5+0+0) 0,5 (0+0,5+0) 0,5(0+0,5+0)

90 18 18


3.év ÖSSZES óraszám (36 hét)



3 (3+0+0) 24,5 (0+0+24,5)

108 882

2 (2+0+0) 21(0+0+21)

64 672

0,5 (0,5+0+0)

18

1,5 (1,5+0+0)

48

0,5 (0,5+0+0)

18 0,5(0+0,5+0) 1,5(0+1,5+0) 2 (2+0+0) 2 (2+0+0) 2 (0+2+0) 0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0) 1 (1+0+0)

16 48 64 64 64 16 32 32

2 (2+0+0) 2 (2+0+0)

72 72

2 (2+0+0) 2 (2+0+0)

72 72

0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0) 1 (1+0+0)

18 36 36 90

0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0) 1 (1+0+0)

18 36 36 90

35 (11+3+21)

1260

35 (10,5+0+24,5)

1260

35 (10+4+21)

1120

Elmélet 30%

Arány

Gyakorlat 70%

14.táblázat

- 125 -

ÉVES óraszám

72 72 172 2130 0 156 18 18 18 16 48 208 208 64 52 104 104 180 3640


PINCÉR szakma óraterve a 2010/2011-es tanévtől 1.év s.sz.

Tantárgy

2.év Összes óraszám





1 (1+0+0)

36

2,5 (2,5+0+0)

80

116

1.

Élelmianyag ismeret

2.

Étel-ital készítés

1,5 (1,5+0+0)

54

1,5 (1,5+0+0)

48

102

3.

vezetés és gazdálkodási ismeretek

1,5 (1,5+0+0)

54

1,5 (1,5+0+0)

48

102

4.

kommunikáció

0,5 (0,5+0+0)

18

0,5 (0,5+0+0)

16

34

5.

számítástechnika

1 (1+0+0)

36

1 (1+0+0)

32

68

6.

idegen nyelv

1,5 (1,5+0+0)

54

2 (2+0+0)

64

118

7.

pincér gyakorlat kiszolgálás

21 (0+0+21)

756

24,5 (0+0+24,5)

784

1540

8.

pincérismeret

5,5 (1,5+3+1)

198

9.

osztályfőnöki óra

0,5 (0,5+0+0)

18

0,5 (0,5+0+0)

16

34

10.

testnevelés

1 (1+0+0)

36

1 (1+0+0)

32

68

11.

nyári gyakorlat (pincér gyakorlat idejében) Összesen:

198

160

35 (10+3+22)

1260

160

35 (10,5+0+24,5)

1120

Arány

Gyakorlat 70%


Elmélet 30% 15.táblázat

- 126 -

2380


Szakács szakma óraterve a 2010/2011-es tanévtől 1.év s.sz.

Tantárgy

2.év





6 (3+3+0)

216

4 (4+0+0)

128

344

2,5 (1,5+1+0)

90

0,5 (0,5+0+0)

16

106

17,5(0+0+17,5)

630

21,5(0+0+21,5)

688

1318

Összes óra

1.

Ételkészítési ismeret

2.

Élelmiszer ismeret

3.

Ételkészítési gyakorlat

4.

Idegen nyelv

2 (2+0+0)

72

2 (2+0+0)

64

136

5.

Számítástechnika

3 (0+0+3)

108

3 (0+0+3)

96

204

6.

Gazdálkodási ismeretek

2 (2+0+0)

72

2 (2+0+0)

64

136

7.

Kommunikáció

0,5 (0,5+0+0)

18

0,5 (0,5+0+0)

16

34

8.

Osztályfőnöki óra

0,5 (0,5+0+0)

18

0,5 (0,5+0+0)

16

34

9.

Testnevelés

1 (1+0+0)

36

1 (1+0+0)

32

68

10.

Nyári gyakorlat (ételkészítési gyak. Idejében) Összesen:

160

35 (10,5+4+20,5)

1260

* órák csoportbontást igényelnek Érvényes: 11.E osztályra 16.táblázat

- 127 -

160

35 (10,5+0+24,5)

1120

2380

Elmélet 30%

Arány

Gyakorlat 70%


Cukrász szakma óraterve a 2010/2011-es tanévtől 1.év s.sz.

1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9. 12. 13. 15. 16. 17. 18.

Tantárgy

Cukrászati alapismeretek Cukrászati félkésztermékek Cukrászati késztermékek előállítása Cukrászati félkésztermékek gy. Élelmiszerismeret Élelmiszervizsgálat Cukrászati nyersanyagok előkészítése Munkaszervezési feladatok Szakmai idegen nyelv Vendéglátó gazdálkodás Osztályfőnöki óra Testnevelés Számítástechnika Nyári gyakorlat (beépítve a cukrász gyakorlatba) Összesen:


2.év



2 (2+0+0) 2 (0+2+0)

72 72

21 (0+0+21) 2,5 (2,5+0+0) 0,5 (0+0,5+0) 0,5 (0+0,5+0) 2 (2+0+0) 2 (2+0+0) 0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0) 1 (1+0+0)

756 90 18 18 72 72 18 36 36



3 (3+0+0) 24,5 (0+0+24,5) 0,5 (0,5+0+0)

96 784 16

0,5 (0,5+0+0) 2 (2+0+0) 2 (2+0+0) 0,5 (0,5+0+0) 1 (1+0+0) 1 (1+0+0)

16 64 64 16 32 32

160

35 (11+3+21)

17.táblázat

- 128 -

1260

Összes óra:

72 72 96 1540 106 18 18 16 136 136 34 68 68 160

35 (10,5+0+24,5)

1120

2380

Elmélet 30,7%

Arány

Gyakorlat 69,3%


A szakiskolai képzés keretei között a következő szakmák szerezhetők meg iskolánkban. Borász Bútor- és lakástextil eladó Élelmiszer- és vegyiáru eladó Porcelán- és edényáru eladó Ruházati eladó Műszakicikk eladó Zöldség- gyümölcs eladó Panziós, falusi vendéglátó Cukrász Pincér Szakács 4.1.3. Előrehozott és új típusú előrehozott szakképzés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy új képzési forma, az előrehozott szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése határoz meg az alábbiak szerint: "A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával." Iskolánk az előrehozott szakképzést, a bolti eladó szakképesítés, élelmiszer- és vegyi áru eladó, ruházati eladó és műszaki cikk eladó szakképesítés-elágazás valamint a pincér, szakács vendéglátós alapszakmákban és a borász szakmában indította el. Az előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év. Az egyes tanévek óraszáma 990, 1260, 1120 óra, összesen 3370 óra. Az első tanévet az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítjuk, melyben a közismereti tantárgyakra szánt idő 17,5 a szakmai tárgyakra pedig 10 óra jut. A helyi tantervek a Kt. 27. § (4) szerinti ("előrehozott") szakképzéshez készült kerettanterv és a szakképesítések módosított központi programjai alapján készültek. A 2012/2013-as tanévtől új típusú előrehozott szakképzésben indítjuk a fent említett szakmákban a képzéseket. Ezen szakmák közismereti óraterveinek alapja az új közismereti, közéleti és életvezetési kerettanterv, szakmai óraterveinek alapja pedig a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény valamint a szakképesítések új központi programja. Az új típusú előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év. Az egyes tanévek óraszáma 1080, 1218, 1121 óra, összesen 3419 óra. Ezen szakképzések közismereti és összesített óratervei a következők:

- 129 -


4.1.3.1 AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS KÖZISMERETI ÓRATERVEI KOMPETENCIATERÜLETENKÉNT Kompetenciaterület:

Anyanyelvi és kommunikáció

Évfolyam: 9 - 11. Összesített óraszám: Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 2 72

10. 2 72

11. 1 18

Összesített tematikus óraterv – 9. évfolyam: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Témakör Helyesírási felmérés Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció Beszéd és beszédértés Írás Szövegelemzés és szövegalkotás Olvasás Ismétlés Csináljunk újságot hozott anyagból Indítékok és következmények Sikerek, kudarcok, életutak - történetek a képernyőn, az életben és az irodalomban Beilleszkedés és kívülmaradás Klasszikusok filmen Ismétlés ÖSSZESEN:

- 130 -

Óraszám 1 7 3 10 7 3 2 3 7 10 10 7 2 72


Kompetenciaterület:

Digitális írástudás

Évfolyam: 9 – 10 - 11. Összesített óraszám: szakma PINCÉR, SZAKÁCS CUKRÁSZ BOLTI ELADÓ, BORÁSZ

Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám Heti óraszám Évi óraszám Heti óraszám Évi óraszám

9. 2 74 2 74 2 74

10. 1 37 1 37 1 37

11. 1 37 0,5 18,5

Összesített tematikus óraterv:

Ssz.

1. 2. 3. 3. 5. 6. 7. 8.

SZAKMA Évfolyam / Témakör / Óraszám Az informatika alapfogalmai Operációsrendszer használata Helyi hálózat használata Szövegszerkesztés Prezentációkészítés Táblázatkezelés Internet szolgáltatásai Könyvtárhasználat ÖSSZESEN:

Pincér Szakács Cukrász Bolti eladó Borász 9. 10. 6 0 14 0 4 0 20 10 8 8 14 15 6 4 2 0 74 37

- 131 -

Pincér Szakács

Cukrász

11 0 0 0 16 0 14 7 0 37

11. 0 0 0 8 0 7 3,5 0 18,5



Idegen nyelv – közismeret

Évfolyam: 9.

Összesített óraszám: Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 3 108

Összesített tematikus óraterv: Ssz. Évfolyam / Témakör / Óraszám

9.

1. Én és a családom 2. Otthonom

11 11

3. 4. 5. 6.

Barátaim bemutatása Öltözködés Országok, nemzetiségek Szabadidő, szórakozás, sportok, zene

5 6 8 10

7. 9. 10. 11. 12. 13.

Az iskola és a munka világa Ünnepeink Vásárlás Időjárás Étkezés A magyar konyha

10 8 15 6 12 6

ÖSSZESEN:

108

- 132 -



Matematika

Évfolyam: 9 – 10.

Összesített óraszám: Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 2 72

10. 1 36

Összesített tematikus óraterv: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Évfolyam / Témakör / Óraszám Számtan, algebra Grafikonok, koordinátarendszer Geometria (síkban, térben) Mérőműszerek, mérőeszközök, mérés Statisztika, valószínűség számítás Gondolkodási módszerek ÖSSZESEN:

- 133 -

9. 34 7 11 10 5 5 72

10. 20 5 11 ------36


Kompetencia terület:

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Évfolyam: 9 – 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 1 36

10. 2 72

11. /1.félév 1 18

Összesített tematikus óraterv: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Évfolyam / Témakör / Óraszám A hétköznapi és művészi kommunikáció A befogadás folyamata A művészi alkotások építőelemei Az összkép és a kompozíció Ábrázolás ás valóság Képző és iparművészet Rajz eszköztára Grafikai technikák Dekoratív festészet Festészet Szobrászat Iparművészet Alternatív művészet Nézzünk körül és tekintsünk vissza Az alkotó ember Személyes filozófiák – saját utak ÖSSZESEN:

- 134 -

9.

10.

11./1. félév

5 5 5 10 11 6 10 12 10 10 10 10 4

36

72

6 6 6 18


Tantárgy:

Osztályfőnöki óra

Évfolyam: 9 - 11.

Összesített óraszám:

Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 1 36

10. 0,5 18

11. 0,5 16

Összesített tematikus óraterv: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Évfolyam / Témakör / Óraszám Önismeret Társas kapcsolatok Konfliktuskezelés Lelki egészség Testi egészség Viselkedéskultúra Jelenismeret Felelős állampolgár nevelése Globális problémák Magatartás, szorgalom Szabadon felhasználható ÖSSZESEN:

- 135 -

9. 2 3 2 7 7 3 2 3 2 2 3 36

10. 1 2 1 3 3 2 1 2 1 1 1 18

11. 1 2 1 3 2 1 1 2 1 1 1 16


Kompetenciaterület: A tanulás tanulása Évfolyam: 9. évfolyam Összesített óraszám: Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 2,5 90

Összesített tematikus óraterv: Ssz. TÉMAKÖRÖK 1. Ismerkedés, elvárások, célok 2. Tanulási önismeret, teljesítménypróbák, tanulási nehézségek, 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

hogyan tanulok – most. Tanulási módszerek, technikák, eljárások – a ráhangolódástól az önellenőrzésig. Felmérés, áttekintés, majd folyamatosan beleépül a fejlesztés menetébe A tanuláshoz való viszony formálása, motiváció – majd folyamatosan szerepel a motiváció fenntartása A tanulás ritmusa, időbeosztás, tanulási szokások, iskolai és otthoni szokásformálás A tanulás külső feltételei A tanulás belső feltételei, stresszkezelés Figyelem, beállítódás koncentrált munkára - majd folyamatosan szerepel a fejlesztés menetében Beszédtechnika, szókincsfejlesztés, szövegalkotás szóban. A szereplési helyzet gyakorlása

Hangos, kifejező olvasás. Néma, értő olvasás szövegértés Szövegfeldolgozási módszerek - majd folyamatosan szerepel a fejlesztés menetében Szövegalkotás írásban Az emlékezet fejlesztése A gondolkodás tanulása Témafeldolgozás, problémamegoldás „kérdező közösség” módszerével – vita, érvelés Tanulás – projekt módszerrel, szakmai orientációval Az önművelés lehetőségei: a könyvtől az interneten át a gyakorlati tapasztalási forrásokig Honnan hová jutottunk? Visszatekintés, az önfejlesztési tervek értékelése Értékelés ÖSSZESEN: - 136 -

ÓRASZÁM 2 5 3 2 3 2 4 5 7 5 7 5 5 5 10 10 5 3 2 90


Kompetenciaterület: Természettudományos Évfolyam: 9 -10 -11. Összesített óraszám: Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 2 72

10. 1 36

11. 2 36

- 137 -


Összesített tematikus óraterv: Ssz. Évfolyam / Témakör / Óraszám 1. Tudomány (természettudomány)

9. 2

Az ember, a tudomány, a technika és a társadalom kapcsolata Ismerjük meg a természetet

1

– technika - társadalom

2.

Az anyag Környezetünk anyagai Az anyag szerkezetének és tulajdonságának kapcsolata Kémia a háztartásban Az élőlény

3.

Az emberi szervezet Önfenntartás

4.

Élőlények és környezetük Környezet és élőlény Életközösségek Trópusoktól a sarkkörig

5.

5 10 14 14 9 3 3 3 21 2 10 1 4 4 14 2 8 4

Anyag- energia- információ

Egészség, betegség Testi és lelki egészség Civilizációs ártalmak A család

7.

Lakóhelyünk Univerzum A Föld nevű bolygó Magyarország Utazunk

8.

Természet-és környezetvédelem Környezetkárosítás Nemzeti parkjaink

9.

Természet-és társadalom Falun és városban Gazdagok és szegények

Értékelés

ÖSSZESEN:

11.

1 45 15 15

Élet és energia Energia- munka-mozgás Teremtés Reprodukció Genetikai információ

6.

10.

2 72

- 138 -

1 36

25 3 8 12 2 6 4 2 4 2 2 1 36


Tantárgy:


Évfolyam: 9. – 11. Összesített óraszám: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

9. 2 72

10. 1 36

11. 1 32

Összesített tematikus óraterv: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Évfolyam/Témakör/Óraszám Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelési és sportjátékok Önvédelmi és küzdősportok Természetben űzhető sportok ÖSSZESEN:

9. 6 8 14 14 18 5 7 72

- 139 -

10. 3 3 7 7 9 3 4 36

11. 2 3 6 6 9 2 4 32



Történelmi, szociális és állampolgári

Évfolyam: 9 – 11. Összesített óraszám: Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 2 72

10. 2 72

11. 1 18

Összesített tematikus óraterv: Ssz. Évfolyam / Témakör / Óraszám Kik vagyunk? Honnan jövünk? Ősi hiedelmek, 1. vallások; az ókori Kelet Hellász, Róma vallásai; a monoteista vallások 2. Társadalmak, szocializáció az őskori és ókori világban Identitástudat és empátia – magyarság és más 3. etnikumok Az állam (a politikai közösség és intézményei), a 4. társadalom és a gazdaság a középkorban és kora újkorban Társadalmi és ipari forradalmak, nemzetállamok, 5. gyarmatok A XIX – XX. század fordulójának ellentmondásai 6. (boldog békeidők és I. világháború.) 7. XX. századi diktatúrák - azonosságok és különbségek 8. Magyarország a két háború között A II. világháború és következményei (a bipoláris világ 9. létrejötte) 10. Szabadságvágy a diktatúrákban Az Európai Únió létrejötte, működése, helyünk az 11. Únióban ÖSSZESEN:

- 140 -

9.

10.

11.

24 24 24 24 24 12 12 4 4 6 4 72

72

18


4.1.3.2 ÚJ TÍPUSÚ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS KÖZISMERETI ÓRATERVEI MŰVELTSÉGI TERÜLETENKÉNT Műveltségi terület neve:

Osztályfőnöki


9. 1 36

10. 2 61

11. 1,5 42

Összesített tematikus óraterv: Modul száma 1.

2.

3.

4. 5. 6. 7.

Évfolyam / Témakör / Óraszám Én és az iskola (18 óra) 1.1 Közösségfejlesztés 1.2 A tanulás tanulása – szövegértés Én és a környezetem (18 óra) 2.1 Én és a családom 2.2 Barátok között 2.3 Én és a munkahelyem Az állam és a társadalom (30 óra) 3.1 Egyenlőtlenségek a társadalomban 3.2 Életünk szabályai Helyünk a világban (31 óra) 4.1 A globalizáció kérdései 4.2 A XXI. századi média világa 4.3 A politika és a gazdasági, pénzügyi élet világa Sport Divat Gazdaság 7.1 Vállalkozásaink 7.2 Alapvető gazdasági fogalmak ÖSSZESEN:

- 141 -

9.

10.

11.

10 8 5 4 9 16 14 10 10 11 10 10

36

61

12 10 42


Műveltségi terület neve:

Kommunikációs ismeretek

Tantárgy neve:

Anyanyelvi kommunikáció


9. 2 72

10. 2 61

11. 1,5 43


2..

3.

4.

8.

9.

Évfolyam / Témakör / Óraszám Én és az iskola (18 óra) 1.1 Ismerkedés az iskolával - Szintre hozás 1.2 A tanulás tanulása Én és a környezetem (18 óra) 2.1 Én és a családom 2.2 Barátok között 2.3 Én és a munkahelyem Az állam és a társadalom (30 óra) 3.1 Egyenlőtlenségek a társadalomban 3.2 Életünk szabályai Helyünk a világban (31 óra) 4.1 A globalizáció kérdései 4.2 A XXI. századi média világa 4.3 A politika és a gazdasági, pénzügyi élet világa Kultúra (20 óra) 8.1 Határok nélkül: azonosság és különbség a határok két oldalán 8.2. Kulturális sajátosságok feltárása. 8.3.A kultúra szerepe a helyi közösségben. 8.4. Helyi társadalom és idegenforgalom A média szerepe az iskolában (23 óra)

9.

10.

11.

20 16 10 8 18 16 14 10 10 11 2 6 6 6

9.1.Iskolaújság készítés

13

9.2 Iskolánk az interneten

10

ÖSSZESEN:

72

- 142 -

61

43




Tantárgy neve:

Idegen nyelvi kommunikáció

Évfolyam: 9. Összesített óraszám: Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

9. 1 72


2.

Évfolyam / Témakör / Óraszám Én és az iskola (36 óra) 1.1 Közösségfejlesztés 1.2 A tanulás tanulása – szövegértés Én és a környezetem (36 óra) 2.1 Én és a családom 2.2 Barátok között 2.3 Én és a munkahelyem ÖSSZESEN:

- 143 -

9. 20 16 10 8 18 72




Tantárgy neve:

Infokommunikációs ismeretek


9. 2 72

Összesített tematikus óraterv: Modul száma

1.

2..

Évfolyam / Témakör / Óraszám Én és az iskola (36 óra) 1.1 Közösségfejlesztés (20 óra) 1.1.1 Szövegszerkesztés 1.1.2 Elektronikus levelezés 1.1.3 Internethasználat 1.1.4 E-társadalom 1.1.5 Prezentációs technikák 1.2 A tanulás tanulása – szövegértés Én és a környezetem (36 óra) 2.1 Én és a családom 2.2 Barátok között 2.3 Én és a munkahelyem ÖSSZESEN:

- 144 -

9.

4 4 4 4 4 16 10 8 18 72



Közéleti és életvezetési ismeretek

Tantárgy neve:

Matematika


9. 2 72

10. 2 61


2..

3.

4.

Évfolyam / Témakör / Óraszám Én és az iskola (36 óra) 1.1 Közösségfejlesztés 1.2 A tanulás tanulása – szövegértés Én és a környezetem (18 óra) 2.1 Én és a családom 2.2 Barátok között 2.3 Én és a munkahelyem Az állam és a társadalom (30 óra) 3.1 Egyenlőtlenségek a társadalomban 3.2 Életünk szabályai Helyünk a világban (31 óra) 4.1 A globalizáció kérdései 4.2 A XXI. századi média világa 4.3 A politika és a gazdasági, pénzügyi élet világa ÖSSZESEN:

- 145 -

9.

10.

20 16 10 8 18 16 14

72

10 10 11 61



Társadalomismeret

Tantárgy neve:

Társadalomismeret


10. 2 61


4.

Évfolyam / Témakör / Óraszám Az állam és a társadalom (30 óra) 3.1 Egyenlőtlenségek a társadalomban 3.2 Életünk szabályai Helyünk a világban (31 óra) 4.1 A globalizáció kérdései 4.2 A XXI. századi média világa 4.3 A politika és a gazdasági, pénzügyi élet világa ÖSSZESEN:

- 146 -

10. 16 14 10 10 11 61



Életmód, életvitel, egészségtan

Tantárgy neve:

Életmód, életvitel, egészségtan


9. 1 36

10. 2 61


1.

2..

3.

4.

Évfolyam / Témakör / Óraszám Én és az iskola (18 óra) 1.1 Közösségfejlesztés (10 óra) 1.1.1Személyes higiénia. 1.1.2 Milyen a külsőm? 1.1.3 Milyen a belsőm? 1.1.4. Egészségkárosító szerek 1.1.5. Akut és krónikus betegségek 1.2 A tanulás tanulása – szövegértés Én és a környezetem (18 óra) 2.1 Én és a családom 2.2 Barátok között 2.3 Én és a munkahelyem Az állam és a társadalom (30 óra) 3.1 Egyenlőtlenségek a társadalomban 3.2 Életünk szabályai Helyünk a világban (31 óra) 4.1 A globalizáció kérdései 4.2 A XXI. századi média világa 4.3 A politika és a gazdasági, pénzügyi élet világa ÖSSZESEN:

- 147 -

9.

10.

2 2 2 2 2 8 5 4 9 16 14

36

10 10 11 61



Művészetek

Tantárgy neve:

Művészetek


9. 1 36


1.

2.

Évfolyam / Témakör / Óraszám 1. Én és az iskola (18 óra) 1.1 A hétköznapi és a művészi kommunikáció 1.2 Az élet ritmusa 1.3 A tanulás tanulása – Érzékelés, észlelés 1.4 Szabadon választott téma kapcsolódva a témákhoz Én és a környezetem (18 óra) 2.1 Én és a családom 2.2 Barátok között 2.3 Én és a munkahelyem 2.4 Az éves munkák rendszerezése, értékelése, kiállítás ÖSSZESEN:

- 148 -

9. 4 6 6 2 4 6 6 2 36




Tantárgy neve:



9. 2 72

10. 1 36

11. 1 30


1.

2

3

Évfolyam / Témakör / Óraszám „Alapozás” szakasza (108 óra) atlétika gimnasztika kondi kosárlabdázás röplabdázás torna úszás természetben űzhető sportágak fitness asztalitenisz kézilabdázás labdarúgás önvédelem társastánc tollaslabdázás "Specializáció” szakasza (30 óra) labdarúgás vagy atlétika vagy kondi vagy asztaliteniszezés röplabda vagy torna vagy fitness vagy természetben űzhető sportág kosárlabda vagy torna vagy tánc vagy önvédelem kézilabda vagy atlétika vagy torna vagy tollaslabdázás ÖSSZESEN:

- 149 -

9.

10.

11.

10 7 7 12 12 10 14 4 4 4 6 6 4 4 4

72

36

8 8 7 7 30


- 150 -


- 151 -


- 152 -


- 153 -


- 154 -


- 155 -


- 156 -


- 157 -


- 158 -


- 159 -


- 160 -


- 161 -


- 162 -


- 163 -


- 164 -


- 165 -


- 166 -


4.1.4. Új OKJ szerinti képzés A 2011/2012-es tanévben 9., 11., és 13. évfolyamon induló szakképzéseket - a 133/2011 (VII.18.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről - szerint indítjuk. A szakiskolai képzésben a hittan választható tantárgy. Az érintett szakképzések a következők: •

Élelmiszer- és vegyi áru eladó - 2 és 3 éves képzések

•

Ruházati eladó - 2 és 3 éves képzések

•

Műszaki cikk eladó - 2 és 3 éves képzések

•

Cukrász - 2 és 3 éves képzések

•

Pincér - 2 és 3 éves képzések

•

Szakács - 2 és 3 éves képzések

•

Kereskedő - 2 éves képzés

•

Vendéglátó 2 éves képzés

- 167 -



- 169 -


- 170 -


- 171 -


- 172 -


- 173 -


- 174 -


- 175 -


- 176 -


- 177 -


- 178 -


- 179 -


- 180 -


- 181 -


- 182 -


- 183 -


- 184 -


- 185 -


4.1.5. Érettségire épülő szakképzés Az OKJ-ban meghatározott képzési időt (1 vagy 2 év) követően nyújt szakképesítést. 9-10. évfolyamon Gazdasági ismeret tárgyat tanítunk 72-72 órában, 11-12. évfolyamon pedig szabadon választható kötelező tantárgyakat kínálunk, amelyek beszámíthatók az OKJ szerinti képzésbe 13-14. évfolyamon. A választható tantárgyak szakmacsoportonként különbözőek. A kötelező és a választott órák száma nem haladhatja meg a 31 órát. Lehetőségek: Szakmai előkészítő tantárgyból érettségi vizsgát tenni kívánók és felsőoktatási intézményben tovább tanulni szándékozók számára (pontvivő tárgyak): Közgazdaság (a 2011/2012-es tanévtől) 11. 12. tantárgy évf. évf.

Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció 11. 12. tantárgy évf. évf.

Vendéglátásidegenforgalom 11. 12. tantárgy évf. évf.

éves óraszám

Éves óraszám

éves óraszám

Közgazdasági alapismeretek

148

132

Gazdálkodási alapismeretek

111

99

Marketing alapismeretek

111

99

148

132

Marketing

111

99

Vendéglátó és turizmus alapism.

111

99

111

99

Gazdasági ismeretek (JAM)

111

99

74

66

2.idegen nyelv

111

99

111

99

185

165

148

132

(üzleti gazdaságtan)

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

2.idegen nyelv

Tanirodai gyakorlat

148

Szállodai ismeretek 2. idegen nyelv Utazás és turizmus

választható nem érettségi tantárgyak Kereskedelmi Vendéglátó 132 148 132 gyakorlat gyakorlat

Érettségi utáni 2 éves kereskedő képzés 1 évre történő rövidítéséhez (a 2011/2012-es tanévtől) - a 9-10.osztályban tanult gazdasági ismeretek 74-74 óráinak és a 11-12. osztályban tanult idegen nyelv 148-132 óráinak beszámítása mellett - következő tantárgyak választása kötelező: Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 9. 10. 11. 12. tantárgy évf. évf. évf. évf. éves óraszám

- 186 -


Gazdálkodási alapismeretek Marketing Kereskedelmi gyakorlat

0 0 0

0 0 0

111 111 148

99 99 132

A 2009/2010-es tanévtől a 14. évfolyamon folytathatják érettségi utáni Vendéglős képzésben tanulmányaikat, azon vendéglátós alapszakmával (szakács, pincér) rendelkező tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben sikeres érettségi vizsgát tettek. A beszámíthatóság a következő módon valósítható meg.:

A vendéglős szakképesítés 13. évfolyamon tanított tantárgyai

óraszám Vendéglős 13.o (éves) (e+eigy+gy)

ételkészítési ismeretek1 144 (72+36+36) élelmiszer ismeret ételkészítési gyakorlat2 vagy vendéglátó ért. ism.3

72 (36+36+0)

Vendéglátó alapszakma 11.o 12.o össz.: (éves) (éves) 78

153

231

76

68*

76

763

749

1512

kínálat-összeállítás

36 (36+0+0)

36

0

36

idegen nyelv

72 (36+0+36)

114

85

199

108 (0+0+108)

72

94

166

gazdálkodási ismeretek

72 (72+0+0)

58

32

90

kommunikáció

36 (36+0+0)

40

0

40

áruforgalmi ism.

54 (54+0+0)

36

20

56

osztályfőnöki4

36 (36+0+0)

54

48

102

testnevelés4

72 (72+0+0)

108

96

204

nyári gyakorlat

90 (18+0+72)

140

0

140

Összesen:

1260 (458+72+730)

1575

1185

2852

számítástechnika

1

14. évfolyamon a pincér alapszakmával rendelkezőknek kötelező *italismeret csak pincéreknél

2

468 (0+0+468)

4

Megjegyzés

14. évfolyamon a pincér alapszakmával rendelkezőknek kötelező tanulni, 3 14. évfolyamon a szakács alapszakmával rendelkezőknek kötelező tanulni

4

Beszámítva a szakközépiskola 11-12. évfolyam tanulmányait is.

4


4


A tananyag átrendezésével és a szakmai előképzettség beszámításával a tanulók a szakképesítés megszerzése után kiléphetnek a munkaerőpiacra.

- 187 -


Az érettségire épülő szakképesítések közül a következő szakmák szerezhetők meg iskolarendszerben:

Élelmiszeripari technológus képzés Bor- és pezsgőgyártó technológus elágazása (felmenő rendszerben, érettségizett borászoknak, tanulmányok beszámításával)

Kereskedelmi ügyintéző

Kereskedelmi menedzser képzés kereskedelmi szakmenedzser elágazása

Kereskedő

Logisztikai ügyintéző

Marketing- és reklámügyintéző

Protokoll- és utazásügyintéző

Vendéglős

Vállalkozási ügyintéző

- 188 -


VENDÉGLŐS szakma óraterve 1.év s.sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Tantárgy

ételkészítési ismeretek élelmiszer ismeret ételkészítési gyakorlat idegen nyelv számítástechnika gazdálkodási ismeretek kommunikáció vendéglátó ért. Ism. kínálat-összeállítás üzleti marketing áruforgalmi ism. értékesítés ism+kínálatterv. hidegkonyhai ism cukrászati ism osztályfőnöki testnevelés nyári gyakorlat Összesen:

* az órák csoportbontást igényelnek Érvényes: a 13.V osztályra

2.év


ÉVES óraszám (36 hét)


4 (2+1+1) 2 (1+1+0) 7 (0+0+7) 2 (1+0+1) 3 (0+0+3) 2 (2+0+0) 1 (1+0+0) 6 (0+0+6) 1 (1+0+0)

144 (72+36+36) 72 (36+36+0) 252 (0+0+252) 72 (36+0+36) 108 (0+0+108) 72 (72+0+0) 36 (36+0+0) 216 (216+0+0) 36 (36+0+0)

5 (1+2+2) 2 (2+0+0) 3 (0+0+3) 2 (1+0+1) 2 (0+0+2) 4 (4+0+0) 3 (0+0+3) 4 (3+0+1)

1,5 (1,5+0+0)

1 (1+0+0) 2 (2+0+0) (0,5+0+2) 35 (13+2+20)

54 (54+0+0)

36 (36+0+0) 72 (72+0+0) 90 (18+0+72)

4 (1+0+3) 1,5 (0+0+1,5) 1,5 (0+0+1,5) 1 (1+0+0) 2 (2+0+0)


160 (32+64+64) 304 (104+100+100) 64 (64+0+0) 136 (100+36+0) 96 (0+0+96) 348 (0+0+348) 64 (32+0+32) 136 (68+0+68) 64 (0+0+64) 172 (0+0+172) 128 (128+0+0) 200 (200+0+0) 36 (36+0+0) 96 (0+0+96) 312 (216+0+96) 36 (36+0+0) 128 (96+0+32) 128 (96+0+32) 54 (54+0+0) 128 (32+0+96) 128 (32+0+96) 48 (0+0+48) 48 (0+0+48) 48 (0+0+48) 48 (0+0+48) 32 (32+0+0) 32 (32+0+0) 64 (64+0+0) 64 (64+0+0) 90 (18+0+72)

1260

35 (15+2+18)

1120

Elmélet 40%

Arány

Gyakorlat 60%

- 189 -

2 ÉVES óraszám

2380


- 190 -


UTAZÁSÜGYINTÉZŐ szakma óraterve I. félév s.sz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Tantárgy

Osztályfőnöki Utazásszervezés elmélet és gyakorlat* Üzleti adminisztráció* Szállodai ismeretek Üzleti kommunikáció* Idegen nyelv* Pénzügyi-banki ismeretek Utazás-ügyintézés* Turisztika rendszere Turizmusföldrajz Gasztronómia Rendezvényszervezés Összesen:

II. félév 2 ÉVES óraszám





1 (1+0+0) 4 (2+0+2) 2 (2+0+0) 1 (1+0+0) 2 (2+0+0) 4 (4+0+0) 2 (2+0+0) 8 (4+0+4) 2 (2+0+0) 4 (4+0+0)

18 72 36 18 36 72 36 144 36 72

5 (4+0+1)

90

1 (1+0+0) 4 (1+0+3) 2 (0+0+2) 1 (1+0+0) 2 (0+0+2) 3 (3+0+0) 2 (2+0+0) 8 (4+0+4) 2 (2+0+0) 4 (4+0+0) 1 (1+0+0) 5 (3+0+2)

14 56 28 14 28 42 28 112 28 56 14 70

32 128 64 32 64 114 64 256 64 128 14 160

35 (27+0+8)

630

35 (22+0+13)

490

1120

Elmélet 70%

Arány

Gyakorlat 30%

* az órák csoportbontást igényelnek Érvényes: 13. A osztályra

- 191 -


Vállalkozási ügyintéző szakma óraterve I.félév s.sz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Tantárgy

Közgazdaságtan - Mikro Közgazdaságtan - Makro Gazdasági jog Marketing alapok Az üzleti vállalkozás működése A vállalkozások általános pénzügyei Vállalkozások finanszírozása Adózási ismeretek Adózási gyakorlat Pénzügyi feladatok a gyakorlatban Számviteli alapismeretek Gazdasági események könyvelése Zárlati munkálatok Számviteli, könyv, pénzf.gyakorlatok Munkaerőgazdálkodás és TB Irodai ügyviteli alapok Statisztika alapismeretek és gyak. Statisztikai elemzés Tervezési gyakorlat Ügyintézői feladatok+infotechn. osztályfőnöki Testnevelés Összesen:

II.félév

(e+eigy+gy)

FÉLÉVES óraszám (18 hét)

2 (2+0+0)

36 (36+0+0)

HETI óraszám

1 (1+0+0) 1 (1+0+0) 2 (2+0+0) 4 (4+0+0)

18 (18+0+0) 18 (18+0+0) 36 (36+0+0) 72 (72+0+0)

3 (0+3+0) 4 (4+0+0) 2 (2+0+0)

54 (0+54+0) 72 (72+0+0) 36 (36+0+0)

2 (0+0+2) 3 (3+0+0) 2 (2+0+0) 3 (2+1+0)

36 (36+0+0) 54 (54+0+0) 36 (36+0+0) 54 (36+18+0)

2 (1+1+0) 1 (1+0+0) 2 (2+0+0) 35 (28+5+2)

III.félév

(e+eigy+gy)


(e+eigy+gy)


2 (2+0+0) 1 (1+0+0) 1 (1+0+0) 2 (1+0+1)

36 (36+0+0) 18 (18+0+0) 18 (18+0+0) 36 (18+0+18)

3 (1+0+2)

48 (16+0+32)

5 (5+0+0)

90 (90+0+0) 6 (6+0+0) 6 (0+0+6)

96 (96+0+0) 96 (0+0+96)

HETI óraszám

HETI óraszám

3 (0+3+0)

54 (0+54+0)

4 (4+0+0)

72 (72+0+0)

36 (36+0+0) 18 (18+0+0) 36 (36+0+0)

4 (0+0+4) 2 (2+0+0) 1 (0+1+0) 3 (1+2+0) 2 (2+0+0) 1 (0+1+0) 1 (0+1+0) 1 (1+0+0) 2 (2+0+0)

72 (0+0+72) 36 (36+0+0) 18 (0+18+0) 54 (18+36+0) 36 (36+0+0) 18 (0+18+0) 18 (0+18+0) 18 (18+0+0) 36 (36+0+0)

3 (3+0+0) 6 (0+0+6) 1 (0+1+0) 1 (0+1+0) 1 (0+1+0) 3 (0+3+0) 1 (0+1+0) 1 (0+1+0) 1 (1+0+0) 2 (2+0+0)

48 (48+0+0) 96 (0+0+96) 16 (0+16+0) 16 (0+16+0) 16 (0+16+0) 48 (0+48+0) 16 (0+16+0) 16 (0+16+0) 16 (16+0+0) 32 (32+0+0)

630

35 (22+8+5)

630

35 (13+8+14)

560

Elmélet 60%

Arány

Gyakorlat 40%

* órák csoportbontást igényelnek Érvényes: 13. L osztályra

- 192 -


- 193 -


KERESKEDŐ szakma óraterve 1.év s.sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Tantárgy

Oszályfőnőki Testnevelés Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Ruházati áruismeret Bútor és lakástextil áruismeret Marketing Szakmai idegen nyelv* Tanirodai gyakorlat* Csoportos gyakorlat* Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Vállalkozási ismeretek







1 (1+0+0) 2 (2+0+0) 5 (5+0+0) 1 (1+0+0) 2,5 (2,5+0+0) 1,5 (1,5+0+0) 2 (2+0+0) 3 (3+0+0) 4 (0+4+0) 2 (0+0+2) 6 (0+0+6) 2 (2+0+0) 3 (3+0+0)

36 72 180 36 90 54 72 108 144 72 216 72 108 90

1 (1+0+0) 2 (2+0+0) 6 (6+0+0)

32 32 192

2,5 (2,5+0+0) 1,5 (1,5+0+0) 1,5 (1,5+0+0) 2 (2+0+0) 4,5 (0+4,5+0) 2 (0+0+2) 6 (0+0+6) 3 (3+0+0) 3 (3+0+0)

80 48 48 96 144 64 192 96 96 0

68 104 372 36 170 102 120 204 288 136 408 168 204 90

2470

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

Összesen:

2.év

35 (23+4+8)

1350

35 (22,5+4,5+8)

1120

Elmélet 60%

Arány

Gyakorlat 40%

Érvényes: 13.B osztályra

- 194 -


Érvényes: 13.B osztályra

- 195 -


Szakmai programok összesítője: SZAKMA

OKJ szám 15. Közgazdasági szakmák:

Vállalkozási ügyintéző

52 344 02 0000 00 00 17. Kereskedelmi szakmák:

Bútor- és lakástextil eladó

31 341 01 0010 31 01

Élelmiszer- és vegyi áru eladó

31 341 01 0010 31 02

Műszakicikk eladó

31 341 01 0010 31 03

Porcelán- és edényáru eladó

31 341 01 0010 31 04

Ruházati eladó

31 341 01 0010 31 05

Zöldség- és gyümölcs eladó

31 341 01 0010 31 06

Kereskedelmi ügyintéző

52 341 04 0000 00 00

Kereskedő

52 341 05 0000 00 00

Marketing- és reklámügyintéző

52 342 01 0000 00 00

Logisztikai ügyintéző

54 345 02 0000 00 00 18. Idegenforgalmi és vendéglátó szakmák:

Panziós, falusi vendéglátó

31 812 01 0000 00 00

Cukrász

33 811 01 1000 00 00

Pincér

33 811 02 1000 00 00

Szakács

33 811 03 1000 00 00

Vendéglős

52 811 02 0000 00 00

Protokoll- és utazásügyintéző

54 812 02 0000 00 00 20. Mezőgazdaság

Gyümölcstermesztő

31 622 01 0010 31 02

Szőlőtermesztő

31 622 01 0010 31 03

Zöldségtermesztő

31 622 01 0010 31 04

21. Élelmiszeripar szakmák: Borász

33 621 01 0000 00 00

Bor- és pezsgőgyártó technológus

54 541 01 0010 54 01

- 196 -

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT KÁROLY RÓBERT SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A képzés központi alakja a pedagógus, aki irányítja, szervezi, segíti a tananyag elsajátítására irányuló tanulói tevékenységeket, a fiatalok személyiségének pozitív fejlődését, kibontakoztatását. Szakmai felkészültségén túl emberi habitusa, magatartása is meghatározó a pedagógiai folyamatban, hisz tevékenységi mintát csak modellkövető módon lehet tanulni. Intézményünk valamennyi pedagógusa a Küldetésnyilatkozatban megfogalmazottakkal azonosul és az ott megfogalmazott célok, elérésért dolgozik A személyi feltételeknél nemcsak az egyes pedagógus elhivatottsága, színvonalas munkája veendő figyelembe, fontos tényező a testület egysége, a tantestületi légkör, az egymás iránti megbecsülés, a másik munkájának tisztelete és megbecsülése. Ez az alapja a jó iskolaközösségnek. Fontos az őszinteség, a derű, a humor. Tantestületünk törekszik a jó munkahelyi légkör megtartására, segítik egymást az oktatónevelő munka egyes fázisaiban. Nevelőtestületünk munkához való viszonya, munkafegyelme jó. Igényes, színvonalas munkavégzésre képes. Igénylik és részt vesznek a szakterületükhöz igazodó továbbképzéseken, annak tapasztalatait az oktató - nevelőmunkában hasznosítják.

A pedagógus létszám alakulását a megtartandó kötelező, választható és tanórán kívüli foglalkozások óraszáma határozza meg, mely évente a beiskolázás és a szakmarend függvénye.

- 197 -


A tanulócsoportok várható alakulása az 1. sz. ábrán látható. Tanulócsoportok várható alakulása Évfolyam

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

9. 10. 11. 12. 13.

5 5 4 4 1

6 5 4 4 1

6 6 4 4 1

6 6 5 4 1

6 6 5 5 1

19

20

21

22

23

Összesen:

Szakképző évfolyam Évfolyam

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

I/11. II/12. III/13 I/13. II/14.

2 2 1 3 1

2 2 1 3 2

2 2 1 3 2

2 2 1 3 2

2 2 1 3 2

Összesen:

9

10

10

10

10

Mindösszesen:

28

30

31

32

33

1. sz. ábra

- 198 -


Személyi feltételeink alakulását pozitívan befolyásoló tényezők • Pedagógusaink közül többen az eredeti, közismereti tanári végzettségük mellett közgazdász tanári vagy gazdasági szaktanári végzettséget szereztek, szereznek, illetve továbbképzéseken megszerezték az áruismeret – szakmai tárgy – tanításának képességét (mobilitás). • Szakoktatóink egy része szakmai elméleti tárgyak oktatására is képesített. A személyi feltételek biztosítását, a szakos ellátást nehezítő tényezők • Főállású szaktanárok felvételét és megtartását a gazdasági szféra és a közalkalmazotti bérezés közötti nagy különbség nehezíti. (Prosperáló ágazat a kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom.) • A nyugdíjba vonulások miatt, alkalmazásra került fiatal angol nyelvi és gazdasági szaktanárok mellett, a természettudományi területen régebb óta nyugdíjas pedagógust is vissza kellet hívnunk • Az eredményesen és színvonalasan dolgozó tanárok és szakoktatók megtartása • A megtartandó órák várható hullámzása mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy jelentős eltolódás fog megjelenni a vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport szakmai irányában. 1.1.

Célok és feladatok a személyi feltételek biztosításának területén

Céljaink • Vendéglátó oktatási kabinetek működtetéséhez gazdasági és technikai támogató személyzet biztosítása Feladataink - munkaközösségenként • Kereskedelmi és vendéglátó szakmai elméleti munkaközösségek Az új képzési rendszerben 9-10. évfolyamon gazdasági alapismereteket, majd az érettségire felkészítő szakaszban szakmacsoportos alapozó tárgyakat tanítanak. Ilyenek a közgazdaságtan, marketing, szállodai ismeretek, turizmus és vendéglátás alapjai. Szakmai ismereteiket megújítják, továbbfejlesztik, egyetemi végzettséget szereznek. Továbbképzéseken frissítik fel módszertani ismereteiket. •

Gyakorlati oktatás munkaközössége - Szakoktatók át- és továbbképzések eredményes elvégzésével a szakoktatás tartalmi megújulására készülnek föl. - 9-10. évfolyamon vállalják a szakmai előkészítés oktatását.

•

A humán munkaközösség tagjainak nagyrészt kell vállalniuk a tanórán kívüli tevékenységek területén (SULI ÚJSÁG, SULI Rádió, Irodalmi Színpad., Filmklub.) Felkészülnek az emeltszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére.

•

A matematika munkaközösség tagjai vállalják a másik szak (kémia, fizika, gazdasági tárgyak) tanítását, matematika tárgyból az emeltszintű érettségire való felkészítést.

- 199 -


•

Az idegen nyelvi munkaközösség vállalja - szakmai idegen nyelvismeretének szervezett vagy önképzés területén történő továbbfejlesztését, - az idegen nyelv tanulás olyan mérvű megszerettetését és népszerűsítését, mely a 11 - 12. évfolyamon tanulókat a második idegen nyelv felvételére inspirálja, - a külföldi iskolakapcsolatok szervezését, bonyolítását, az iskolavezetés munkájának segítését az EU programokban való pályázati részvétel tekintetében.

•

Testnevelés munkaközösség felvállalja: - sportórák szervezését, megtartását, a mindennapi testedzés biztosítását, - a diákok, a szülők és a nevelőtestület rendszeres tájékoztatását a testneveléssel és a sporttal kapcsolatban, - a gyógytestnevelés és gyógyúszás hatékony megszervezését, megtartását az egész tanévben, - a sportköri foglalkozások eredmény centrikus vezetését a Diáksport Egyesületen belül, - a házibajnokság megszervezését és lebonyolítását a tanév során, - sportversenyek, hagyományőrző versenyek szervezését, lebonyolítását, - a Sport és Szabadidőközpont eredményes működésének elősegítését, - rendszeres túrázás megszervezését

2. TOVÁBBKÉPZÉSEK - TOVÁBBTANULÁS Az iskola tantestülete a továbbképzések, továbbtanulás területén az alábbi szempontokat veszi figyelembe. Prioritást élveznek azok, akik hosszú ideje az iskolában dolgoznak és • a közoktatási törvény előírásainak megfelelő végzettséget kívánják megszerezni • új tárgyak oktatására készülnek, pl. kommunikáció és viselkedéskultúra, tanirodai gyakorlat, szakmai előkészítő ismeretek, • gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység támogatására készülnek, • szakvizsga letételére készülnek, • számítástechnikai ismeretek elsajátítására törekednek, hogy szaktárgyukon belül használni tudják az információs technológia vívmányait, • idegen nyelvek elsajátítására törekednek. A továbbtanulás pénzügyi garanciáit a képzés megkezdése előtt - annak teljes időtartamára vonatkozóan - pontosan közölni kell a továbbtanulóval. A szakos helyettesítést meg kell oldani. Az órarend kialakításánál a továbbtanulást figyelembe kell venni.

- 200 -


3. TÁRGYI FELTÉTELEK 3.1.

Épületek Az elméleti és gyakorlati oktatás szervezésére, rendelkezésre áll: • Katona József u. 2-4. sz. alatti iskolaépület, • Vendéglátó Oktatási Centrum (Sóház tér 3.) • Caroberto tanétterem és kávézó (Jókai út 30.) • Sportotthon (300 m2 edzőterem, szabadtéri pálya) • Oktatási kabinetek (szakács, cukrász, felszolgáló, kereskedelmi eladó)

A tantermek a délelőtti órákban maximálisan kihasználtak. Délutáni kihasználtság kb. 30 %-os, iskolarendszeren kívüli képzés, tanórán kívüli foglalkozások zajlanak. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek lebonyolítására 17 tanterem, 5 szakterem (nyelvi labor, kémiai és számítástechnikai termek) és 7 csoportbontásra alkalmas terem, 3 szükségtanterem, egy tornaterem, egy sportpálya és az üzemelő egységekkel együtt 6 iskolai tanműhely áll rendelkezésünkre. Az ismeretszerzést szolgálja a közel 10 000 kötetes könyvtár, a műsoros CD-k, oktató- és filmkazetták. A szakmai elméleti órákat – melyek csoportbontásban folynak – tantermekben és oktatási kabinetekben tarjuk. A hagyományos oktatási kabinetek felszereltségét, jellegét módosítottuk, hogy a korszerű gyakorlati képzés otthonai lehessenek. Korszerű irodatechnikai gépekkel, berendezésekkel felszerelt taniroda kialakítására kerül sor 2012-ben (Összefogás-TISZK nyertes TIOP pályázata révén), emelve ezzel az érettségihez kötött kereskedelmi szakmák gyakorlati oktatását. Sport és Szabadidő Központunk a benne lévő edzőterem kihasználtsága is maximális. A délutáni és esti órákban is - 21 óráig - üzemel. Az iskolaépület és a sporttelep állaga ütemezett karbantartásra szorul. Pályázati lehetőségek kihasználásával, felújításukra kell törekednünk. Vendéglátó oktatási centrum (szakács, pincér, cukrász kabinetek) szaktantermek A kiegészítő étkezést a felújított iskolai büfé biztosítja, az orvosi szobában iskolaorvosi ellátás és egészségügyi szűrés folyik. A „titokszoba” mellett kialakításra került a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szobája, ahol a problémás gyerekekkel kapcsolatos ügyintézések, megbeszélések folytathatók. A könyvtár előtt elhelyezett számítógépeket a tanulók szünetekben, órák után korlátlanul vehetik igénybe, a könyvtáros és rendszergazda felügyelete mellett.

- 201 -


3.2.

Oktatást segítő eszközök A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök (számítógépek, fénymásolók, audiovizuális eszközök, segédanyagok stb.) gyarapítására szintén pályázaton elnyert összegek adtak lehetőséget (OM Alapkezelő Igazgatóság, Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány, Összefogás-TISZK TÁMOP és TIOP nyertes pályázati forrásai.).

- 202 -

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT KÁROLY RÓBERT SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE a.) Az iskola 2012. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját ezen pedagógiai program alapján. b.) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy (nyelvi előkészítőnél öt) tanévre – azaz 2012. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig (nyelvi előkészítőnél 2017. augusztus 31. napjáig)– szól.

2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA a.) A pedagógiai program módosítására: • az iskola fenntartója; • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • a szülői munkaközösség tehet javaslatot. b.) A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői munkaközösség, szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskola igazgatójának (vezetőségének) javasolhatják. c.) A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

- 203 -

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT KÁROLY RÓBERT SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg. • az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában, • az iskola titkárságán, • az iskola honlapján.

- 204 -

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Gyöngyös

Recommend Documents