1
SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
ISKOLAI HÁZIREND 2011.
Sorszáma: Változások átvezetésére - kötelezett: - nem kötelezett:
A Házirend a SIPKAY BARNA Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium szellemi tulajdona. Továbbadása, sokszorosítása az igazgató írásos engedélye nélkül tilos!
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. §
A házirend célja és feladata ..........................................................................
3.
2. §
A házirend hatálya .........................................................................................
5.
3. §
A házirend nyilvánossága ..............................................................................
5.
4. §
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok...
6.
5. §
A tanulók közösségei ......................................................................................
9.
6. §
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ......................... 11.
7. §
Az iskola működési rendje .............................................................................. 13.
8. §
Az iskolai felvételi eljárás során azonos teljesítményt elérő tanulók rangsorolásának elvei....................................................................................... 14.
9. §
A tanulók tantárgyválasztása ......................................................................... 15.
10. § Feladatuk saját környezetük renden tartására ............................................ 16. 11. § A tanulók mulasztásának igazolása ............................................................... 17. 12. § Térítési díj és tandíj befizetése ........................................................................ 18. 13. § A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ................... 19. 14. § Tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................... 20. 15. § A tanulók jutalmazása ...................................................................................... 22. 16. § A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ........................................... 24. 17. § Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala .............................. 26. 18. § A tanulók nagyobb csoportja ........................................................................... 27. 19. § Osztályozás értékelés, dolgozatírás .................................................................. 27. 20. § Egyenruha viselete ............................................................................................. 28. 21. § Jogérvényesítési lehetőségek ............................................................................. 28. 22. § Mellékletek ......................................................................................................... 29.
3
HÁZIREND mely a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.
1. § A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2011. december 8-án tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.
…………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője
4
Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2011. december 9-én tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett.
…………………………………… szülői munkaközösség vezetője Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2011. december 13-án tartott ülésén elfogadta. …………………………………… igazgató
A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere jóváhagyta ....................................-én.
5
2. § A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Az iskolába történő beiratkozás után - még az első tanév megkezdése előtt – a tanulók részt vehetnek az iskola által meghirdetett programokon (pl. verébtábor). Minden más jog csak az első tanév megkezdését követően illeti meg őket. 3. § A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola könyvtárában; az iskola honlapján A házirend egy-egy példánya elhelyezésre kerül: az iskola irattárában; az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; (rövidített példány) a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai Szülői Szervezet (közösség) vezetőjénél kollégiumvezetőnél ( + rövidített példány 3 db)
6
3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az
újonnan
elfogadott
vagy
módosított
házirend
előírásairól
minden
osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat, a módosítást követő első osztályfőnöki órán; a szülőket, a módosítást követő szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől, előre egyeztetett időpontban. 4. § A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, bombariadót) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
7
rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, bombariadót) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót balesetvédelmi szempontok miatt. A szakmai kabineti foglalkozásokra vonatkozó külön jogszabályok: a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a kabinetekben; a kabineti foglalkozások alatt az utcai ruhát a kijelölt öltözőben saját lakattal elzárt szekrénybe köteles elzárni; a foglalkozásokon a tanuló nem viselhet gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót (pirsinget), műkörmöt és túlzott sminket; a kabineti foglalkozásokon köteles a szakmára előírt munkaruhát és cipőt viselni. A gépírás, levelezés, információkezelés, üzleti kommunikáció tanórákra vonatkozó külön szabályok: -
A tanulók ezeken az órákon nem viselhetnek hosszú körmöt
-
Kötelesek hivatali öltözetet viselni.
Ennek hiányában a tanuló az iskolában köteles tartózkodni, de mivel az órai foglalkozáson nem tud részt venni, igazolatlanul mulaszt! 3. Az iskola jellegéből adódóan speciális baleset, és tűzvédelmi szabályok vonatkoznak a kabinetekben, az egyes szaktantermekben. Ezekről a szaktanárok
8
adnak felvilágosítást az első órán, amely felvilágosításról aláírással kell nyilatkozni. 4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti két alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező! Az iskolában heti 1 alkalommal pszichológus segíti a hozzá forduló tanulókat. 5. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente két alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente 2 alkalommal, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló, a szakképző évfolyamokra lépő tanulók vizsgálata 6. A védőnő elvégzi a tanulók higiéniai szűrővizsgálatát évente két alkalommal. 7. A nem dohányzók védelméről szóló törvény alapján közoktatási intézményben nem jelölhető ki dohányzóhely. A fentiek alapján az iskola egész területén és az iskola által szervezett rendezvényeken tilos a dohányzás. 8. Tilos: tűzveszélyes vagy tűzet okozó anyagot vagy sérülést okozó veszélyes tárgyat behozni az iskolába, ill. az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra vinni. 9. Tilos az épület ablakain bármilyen tárgyat kidobni. 10. Tilos az iskola területére, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra alkoholt, drogot behozni, terjeszteni és fogyasztani!
9
5. § A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – legalább az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, kulturális rendezvényszervező, menza felelős, gazdasági felelős, egy fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző
tanév
végéig
bármely
tanuló,
szülő,
pedagógus,
illetve
a
diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának és a diákmozgalmat segítő tanárnak be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit velük kell egyeztetni.
10
5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején lehet jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló 7 fős vezetőség irányítja, melynek élén az elnök áll. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni, vagy választott küldöttek útján véleményét tolmácsolni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
11
6. § A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei o az iskolai diákönkormányzati ülésén havonta, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
o
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan szóban és a ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, pedagógusaival, a pedagógustestülettel vagy az iskolaszékkel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgató helyettesei o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a pedagógusok a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban:
12
o a szülői értekezleteken, o a pedagógusok fogadó óráin, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, o a családlátogatásokon, írásban az ellenőrző könyvben, 7. A szülői értekezletek és a pedagógusok fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott
képviselőik
útján
pedagógusaival vagy az iskolaszékkel.
közölhetik
az
iskola
vezetőségével,
13
7. § Az iskola működési rendje 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenkilenc óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel a tanítási óra megkezdése előtt 10 perccel kell megérkezni. A biztonságos iskola követelményeinek megfelelően térfigyelő kamerákat helyeztünk el az épületben. Erről a 3. számú mellékletben részletes leírást adunk. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
800 – 845 855 – 940 955 –1040 1050 –1135 1145 – 1230 1240 – 1325 1330 – 1410
8.óra 9.óra 10.óra 11.óra 12.óra 13.óra 14.óra
1415 – 1455 1500 – 1540 1545 – 1625 1630 – 1710 1715 – 1755 1800 – 1840 1845 – 1925
5. Nagyszünetben - esetenként külön igazgatói engedéllyel, más óraközi szünetekben is – működhet az iskolarádió. A stúdióban csak a DÖK által kijelölt személyek az oktatástechnikus irányításával tartózkodhatnak. A sugárzott zenei műsor hangereje nem zavarhatja a diákok pihenését, az iskolai dolgozók munkáját, nem teheti lehetetlenné a folyosón a beszélgetést. 6. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az
13
igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 7. A 6. pont alapján a tanulók távozását az iskola épületéből a pedagógusok csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán. 8. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik (hétfőtőlcsütörtökig 8,00 – 16,30 óra között, pénteken 8,00 - 14,00 óra között). 9. Az iskolában a tanítási szünetekben szerdai napokon 9,00-tól 13,00 óráig ügyelet tartunk a hivatalos ügyek intézésére. 10. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 11. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 12. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja és eligazítja (portás feladatai között szerepel). 13. A tantermekben lévő Tv-készülékek csak tanári engedéllyel működtethetők. 14. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján, ill. a titkárságon kell leadni.
14
8. § Az iskolai felvételi eljárás során azonos teljesítményt elérő tanulók rangsorolásának elvei
Az intézmény igazgatója az iskolai felvételi eljárás befejezését követően tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyén, telephelyén található Akinek sajátos helyzete azt indokolja -
testvére iskolánknak tanulója, vagy tanulója volt
-
szülője, gondviselője az iskola vagy más Nyíregyháza megyei jogú városban működő közoktatási intézmény dolgozója
-
testvére, szülője, gondviselője fogyatékos vagy tartósan beteg
15
9.§ A tanulók tantárgyválasztása 1. A 11., 12., és (13.) évfolyamon folytatott szakközépiskolai tanulmányok során az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között választható azok a tantárgyak, amelyeket a tanuló emelt szinten, közép szinten, vagy fakultatív módon tanulni kíván. 2. Az
iskola
igazgatója
minden
tanév
március
15-ig
az
osztályfőnökök
közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről. 3. A tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév május 31-éig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. 6. Módosítás esetén – ha a 12. évfolyamon új tantárgy tanulását kezdeményezi a tanuló, a 11. évfolyam emelt szintű követelményeiből különbözeti vizsgát kell tennie.
16
10. § A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetest jelöl ki az osztályfőnök: a hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó pedagógus utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; az óra kezdetén a pedagógus megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó pedagógusnak az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó pedagógus a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az iskolavezetést, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, ellenőrzik, hogy az utolsó óra után a padok nem szemetesek-e, a
17
székeket a padra feltették-e? 4. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell
működniük.
A
tanórán
kívüli
iskolai
rendezvényekért
felelős
tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 5. Évente két alkalommal az intézmény minden tanulója részt vesz az iskola környezetének rendezésében.
11. § A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki óráig szülői, orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó pedagógus a késés tényét valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba
bejegyzi.
Három
igazolatlan
késés
esetén
a
tanulót
-
kötelességszegése miatt - osztályfőnöki figyelmeztetésben részesítjük, további esetekben a fegyelmező intézkedésekben leírtakat kell figyelembe venni.
18
7. 120 óra feletti tartós hiányzás esetén – félévente – a tanuló osztályzatát beszámoltató vizsgával együtt állapítjuk meg. Félévkor azoknak a szakközépiskolai (9-12-13. évfolyam), illetve szakiskolai tanulóknak (9-10. évfolyam) kell beszámolniuk, akik egyfolytában betegség miatt, a félév során rendszertelen iskolába járás miatt, külföldi szakmai gyakorlaton való tartózkodás miatt 120 órát hiányoztak. Illetve a szakképesítés megszerzésére való felkészítés szakaszában (szakiskolába 11-12-13. évfolyam), a szakközépiskola esetében (13-14. évfolyam) ha az elméleti órák 20%-án vagy egy adott tárgyból a tanítási órák 30%-án nem vett részt. A szaktanárok feladata eldönteni, hogy a tanulóknak a fenti minősítés miatt milyen témákból kell beszámolni. A beszámoló eredményét érdemjeggyel értékelik. A félév során rendszertelen iskolába járás miatti beszámolás következménye az érdemjegyének súlyozott (kétszeres) számítása. 8. Amennyiben a tanuló egyesületben, énekkarban vagy egyéb szervezetekbe vesz részt (amely az év eleji felmérés alapján nyilvántartásba kerül) és ez szerepléssel, fellépéssel jár, azt előzetes hivatalos kikéréssel kell engedélyeztetni az osztályfőnökkel, illetve az iskola vezetőivel. 12. § Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola minden tanév elején meghirdeti és megszervezi legalább tíz tanuló esetén a szakköröket, tanfolyamokat, és meghatározza a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatást. 2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri az iskolaszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.
19
3. A térítési és tandíjakat előre kell befizetni az iskola pénztárosánál Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. 4. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola gazdasági vezetője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. 5. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 15. napjáig a gazdasági hivatalba kell befizetni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló legalább 24 órával előre a gazdasági hivatalban lemondja. Az étkezési jegyet megrendelőlapon az osztály menza felelősénél kell megrendelni az étkezést megelőző hónap 20-áig. 13.§ A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a pedagógustestület dönt. 2. A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt.
20
14.§ Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök.
A
különféle
szakkörök
működése
a
tanulók
egyéni
képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szervezést megelőzően
21
a kirándulás tervéről és egy hozzávetőleges költségről a nevelési igazgatóhelyettest írásban tájékoztatni kell az októberi Szülői értekezletet követően. Osztálykirándulásnak tekinthető, ha a tanulók 75%-a részt vesz. Ez esetben egy tanítási napot is igénybe vehet az osztály. Továbbá éves munkatervben szereplő célirányos szakmai programok látogatására szintén egy nap vehető igénybe! Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.
Egy-egy
követelmények
tantárgy
teljesítését
néhány
segítik
a
témájának különféle
feldolgozását,
a
közművelődési
intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások,
stb.).
A
tanulók
részvétele
a
szabadidős
rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, nyitvatartási időben a könyvtár működési szabályzata alapján. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusi 14.00. óra és 16.30. óra között szervezik meg.
22
3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon a diákönkormányzattal egyeztetett időben tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 15. § A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
23
szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő közösségi munkáért példamutató magatartásért és kiemelkedő közösségi munkáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 8. Az a 12. (13.) osztályos tanuló, aki a teljes tanulmányi idő alatt kimagasló tanulmányi eredményt ért el Sipkay-díjban részesülhet, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 9. Az a 12. (13.) osztályos tanuló, aki a teljes tanulmányi idő alatt kiemelkedő közösségi munkát végzett Ifjúsági Nívódíjban részesülhet, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Tantestülete által 2001-ben alapított „KÍVÁLÓ IFJÚ KERESKEDŐ VAGY VENDÉGLÁTÓS” DÍJ ALAPÍTÓ OKIRATA a szakmai munka elismerésére. Valamennyi „DÍJ” odaítélésének részletezése a 4. számú mellékletben szerepel.
24
10. Az iskolai, megyei, regionális, országos szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és tárgyjutalmat kaphat. 11. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 12. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 16. § A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. A tanulók órai fegyelme: A tanóra védelme a diákok és tanárok közös feladata. A tanulók kötelezettségeik teljesítése közben a tanórai fegyelmet kötelesek betartani. Az órán nem lehet enni, inni, valamint enni és innivaló a padon nem tartható. A tanulónak nincs jogában tanulótársait és az óraadó tanárt zavarni. Az a tanuló, aki a tükörfüzeti beírás ellenére továbbra is fegyelmezetlen, óra után a szaktanár az igazgatóhelyettesi irodába kíséri és az iskolavezetők közreműködését kéri. 2. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, büntetésben részesül. A pedagógusok a tanuló fegyelmezetlenségeit tükörfüzetbe írják be (a napló része), 3 beírás következménye osztályfőnöki figyelmeztetés. 3. Az iskolai büntetések formái szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetés
- adható 2 alkalommal
osztályfőnöki intés
- adható 2 alkalommal
igazgatói figyelmeztetés
- adható 1 alkalommal
igazgatói intés
- adható 1 alkalommal
4. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt
25
esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: emberi méltóságának megsértése az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; pszichés zsarolás; félrevezetés, csalás; iskolai dokumentumok és okiratok hamisítása, viselkedésével, kifejezésével közfelháborodást okoz; a szándékos károkozás; az iskola pedagógusai és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 6. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. 7. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 8. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az érvényes jogszabályok alapján az iskola igazgatója határozza meg. 9. Eljárás igazolatlan mulasztás esetén -
1-2 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés (szülő tájékoztatása levélben)
-
3-7 óra esetén osztályfőnöki intés
-
8-21 óra esetén igazgatói figyelmeztetés (10 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén a szülőt ismételten és a lakóhelyszerinti jegyzőt értesítjük)
26
-
21-30 óra esetén igazgatói intés (ismételt szülői levél, jegyző ismételt értesítés után)
-
30 óra felett:
tanköteles tanulónál be kell indítani a fegyelmi eljárást nem tanköteles tanulónál a tanulói jogviszony megszüntetését kezdeményezi az iskola szülő tájékoztatása mellett (szülői levél).
10. Az
iskolai
Szülői
Szervezet
és
az
iskolai
Diákönkormányzat
közös
kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskolai Szülői Szervezet és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Ennek a lehetőségéről a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az érintetteket tájékoztatni kell! Ha az egyeztető eljárás eredményes volt, azaz a sértett és a kötelességszegő megállapodtak a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. 17.§ Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat (ékszert, mobiltelefont, értékes tárgyat, stb.) csak saját felelősségükre hozhatnak be. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. 2. A tanulók mobiltelefonjukat, zenei lejátszójukat behozhatják az iskolába. Tanítási órákon azonban, az osztályban tartózkodók nem használhatják. Kikapcsolva a táskába kell elhelyezni. Ellenkező esetben az órát tartó pedagógus fegyelmező intézkedést tesz. 3. Nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek vagy a titkárságon.
27
18. § A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A szülői szervezetnek, diákönkormányzatnak a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább a tanulók 50 %-át érinti. 19. § Az osztályozás, értékelés, dolgozatírás 1. A tanuló teljesítményét a pedagógus a tanév során érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. Jogos igénye a diáknak, hogy szóbeli feleletét követően – még azon az órán – megtudja az értékelő érdemjegyét, az osztályozásra beszedett írásbeli munkáját legkésőbb a beszedéstől számított 10 munkanap (2 hét) után kijavítva, leosztályozva és értékelve visszakapja. (Kivételes esetben: betegség, távollét esetében 15 munkanap – 3 hét.). Amennyiben ez nem valósul meg a tanuló kérheti, hogy jegyét ne írják be! 2. A szaktanár köteles a témazáró, modulzáró dolgozat várható időpontjáról, éves mennyiségéről tanév elején tájékoztatást adni. A pontos időpontját pedig köteles egy héttel korábban bejelenteni. A pedagógus dolgozatíratási szándékát köteles a naplóban előre jelezni. 3. A pedagógus szabadon megválaszthatja a számonkérés módját és idejét, de egy napon maximum két témazáró dolgozatot lehet megíratni. Időpontok ütközése esetén az érdekelt tanárok bevonásával kell megegyezésre jutni. A szakképző évfolyamon résztvevő tanulók esetében az osztályozás és értékelés módját a vizsgaszabályzat tartalmazza.
28
20. § Egyenruha viselete 1. A tanulók az iskolai munkához megfelelő hajviselettel és öltözetben érkezhetnek. Az öltözék a testrészek elfedését szolgálják. Hiányos és megbotránkoztató viselet fegyelmező intézkedéseket von maga után. 2. A tanulók az iskolai rendezvényeken az igazgató vagy az osztályfőnök utasításának megfelelő öltözékben kötelesek megjelenni. Az egyenruhát viselni kell: évnyitón nemzeti ünnepeken szalagavatón ballagáson érettségi és szakvizsgákon igazgatói utasítás alapján 3. Egyenruha: lányoknak: fehér blúz, hímzett sál, sötét szoknya. fiúknak: fehér ing, hímzett nyakkendő, sötét nadrág A hímzett sál, nyakkendő és a fehér blúz beiratkozáskor/évnyitón megvásárolható. 21. § Jogérvényesítési lehetőségek 1. A diáknak egyéni és kollektív jogai érvényesítése érdekében joga van igénybe venni az iskola által javasolt intézményen belüli és valamennyi jogorvoslati eljárást. Meghatalmazhat képviselőt is jogai érvényesítésére. 2. Az intézményen belüli javasolt jogérvényesítési lehetőségek: diákközgyűlés
- évente
fórum
- évente
diákparlament
- 2 évente
igazgatói fogadóóra
- minden hónap első hétfőjén 15,00 órától
az iskolai diákbizottság ülései - havonta a DÖK jogi munkabizottsága - folyamatos
29
22. § MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Magatartás értékelése, minősítése -
Példás magatartású az a tanuló, aki a tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjének és egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, előírásait következetesen
megtartja.
Viselkedése
fegyelmezett,
kultúrált,
emellett
segítőkész.
Diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít. Tevékenyen részt vállal a közösségi feladatok végrehajtásában vagy számottevő tanulmányi, kulturális, illetve sporteredménnyel gazdagította az iskola hírnevét. Nincs írásbeli figyelmeztetése, igazolatlan órája a tanév során. -
Jó magatartási fokozat illeti meg a tanulót, ha a fenti követelményeknek kisebb hiányosságok, illetve kifogások mellett felel meg, legfeljebb osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetője van.
-
Változó magatartású a tanuló, ha viselkedése ellen több panasz merül fel, tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja, legfeljebb osztályfőnöki intője, vagy igazgatói figyelmeztetője van.
-
Rossz magatartási fokozatot kell adni a tanulónak, akinek viselkedése miatt gyakori vagy súlyos kifogás merült fel, aki fegyelmi eljárás során büntetésben részesült.
Szorgalom értékelése, minősítése -
A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, rendszerességet, a pontosságot.
-
Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletes színvonalon végzi a munkáját.
-
Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére általában a kötelességtudat, rendszeresség jellemzi.
-
Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít, vagy aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap.
-
Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi, vagy egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap.
30
2. számú melléklet A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályozása Az intézmény biztosítja az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (terem, infrastruktúra). Az egyeztető eljárás elindításának megszervezése a DÖK patronáló tanár feladata. Ebben a minőségében a továbbiakban: „felelős pedagógus”. Eljárásrend: Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor 1. Az eljárás megindítója (igazgató) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. 2. A felelős pedagógus a sértettet (kiskorú esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 3. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 4. Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja úgy, hogy az erről szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető eljárás lehetőségéről. Egyúttal vagy tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 5. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, az igazgató a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 6. Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és
31
a szülői munkaközösséget (szülői szervezet) az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. 7. A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. 8. Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. 9. Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor). 10. A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet – szülői szervezet és a DÖK – dönt. 11. Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. 12. Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. 13. A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. 14. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását, mert nem teljesül a megállapodásuk, akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szűntetni.
32
3. számú melléklet Az intézményben működő biztonsági kamerarendszer használatáról Az intézményben történt sorozatos lopások, továbbá az épületbe bejövő idegenek azonosítása szükségessé tette a vagyonvédelmi kamerarendszer kiépítését. A kamerák a következő területet figyelik: -
az épület főbejárata
-
az épület udvari bejárata
-
gazdasági bejárat (hátsó vasajtó)
-
tornatermi öltözők ajtaja
Az ellenőrző monitor és a rögzítő berendezés az iskola portáján került elhelyezésre. A kamerák az adott területen történt mozgásokat érzékelik és azt rögzítik. A készülék kb. két hét eseményeit tudja tárolni utána automatikusan törli az adatokat. A kamerák elhelyezésére feliratok hívják fel a figyelmet a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt. A rögzített adatok visszajátszására egy speciális kulcs felhasználásával van lehetőség. Az adott kulcs a portán található zárható fémszekrényben (lezárt, pecsételt borítékban). A boríték felbontására és a tárolt felvételek visszajátszására csak rendkívüli esemény bekövetkezésekor (lopás, illetéktelen behatolás) kerülhet sor. A felvételek visszajátszására és megtekintésére az iskola igazgatója és gazdasági vezetője továbbá oktatási igazgatóhelyettese jogosult. Az eseményről jegyzőkönyvet kell készíteni, mivel a felvételek bizonyítékként felhasználhatóak az adott eseményekhez kapcsolódóan. Az adott utasítás a kamerarendszer telepítésével egyidejűleg lép hatályba.
33
4. számú melléklet A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola DIÁKÖNKORMÁNYZATA által 1994-ben alapított IFJÚSÁGI NÍVÓDÍJ ALAPÍTÓ OKIRATA a teljes tanulmányi idő alatt végzett kiemelkedő közösségi munka elismerése ALAPELVEK A DÍJ ODAÍTÉLÉSÉRE: 1. A díj tartósan kiemelkedő közösségi munkát hivatott elismerni. 2. A példamutató magatartás és szorgalom e díj odaítélésének kritériuma. 3. A díj nem feltétlenül kerül minden évben kiosztásra. 4. Egy tanévben legfeljebb 6 díj odaítélésére kerülhet sor. 5. A díj elbírálására az Iskolai Diákbizottság hivatott, az osztályfőnök jellemrajza alapján. 6. Kihirdetésük mindig ünnepélyes keretek között, a ballagáson történik. 7. A díjjal járó jutalom: emlékplakett tárgyjutalommal. Nyíregyháza, 1997. szeptember 9.
34
A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola DIÁKÖNKORMÁNYZATA által 1994-ben alapított SIPKAY-DÍJ ALAPÍTÓ OKIRATA a teljes tanulmányi idő alatt végzett kiemelkedő tanulmányi és közösségi munka elismerése
ALAPELVEK A DÍJ ODAÍTÉLÉSÉRE: 1. A díj a teljes tanulmányi idő alatt tanévenként 4,8 – 5,0 közötti tanulmányi eredményt hivatott elismerni. 2. A díj jogosult még az OSZTV, OKTV verseny 1 – 10. helyezettje, az SZKT Országos verseny 1 – 5. helyezettje, aki tanulmányi kötelezettségének magas színvonalon tesz eleget. 3. Az 1. és 2. pontban foglaltak mellett közösségi munkája is dicséretes. 4. A példamutató magatartás és szorgalom e díj odaítélésének kritériuma. 5. A díj nem feltétlenül kerül minden évben kiosztásra. 6. Egy tanévben legfeljebb 6 díj odaítélésére kerülhet sor. 7. A díj odaítéléséről az osztályfőnök jellemrajza alapján az iskolavezetés és a SIDÖK egyetértésével a tantestület dönt. 8. Kihirdetésük mindig ünnepélyes keretek között, a ballagáson történik. 9. A díjjal járó jutalom: Sipkay-emlékplakett és tárgyjutalom. Nyíregyháza, 1997. szeptember 9.
35
A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola DIÁKÖNKORMÁNYZATA által 2001-ben alapított „KÍVÁLÓ IFJÚ …………………………” DÍJ ALAPÍTÓ OKIRATA a szakmai munka elismerésére
1. A díj kiemelkedő szakmai teljesítményt hivatott elismerni. 2. A díjra jogosult az a diák, aki az OSZTV verseny 1 – 10. helyezettje, vagy külön kiírás alapján Országos Szakmai Verseny 1 – 3. helyezettje. 3. Sikeres pályamunka készítése városi, megyei és országos kiírás alapján. 4. A díj nem feltétlenül kerül minden évben kiosztásra. 5. Egy tanévben legfeljebb 4 díj odaítélésére kerülhet sor. 6. A díj odaítéléséről a szaktanár és osztályfőnök jellemzése alapján az iskolavezetés és a DÖK egyetértésével a tantestület dönt. 7. Kihirdetésük ünnepélyes keretek között a végzősök búcsúztatásakor történik. 8. A díjjal járó jutalom: emléklap és tárgyjutalom.
36
A HÁZIRENDHEZ TÁJÉKOZTATÁSUL CSATOLT JOGSZABÁLYI SZÖVEGEK 1. A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNYNEK A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZAKASZAI 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való
37
jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől
függően,
kérelmére
ingyenes
vagy
kedvezményes
étkezésben,
tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden
38
kérdésről, az őt pedagógus és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a harmincadik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon; h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k) tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; l) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; m) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n) legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o) kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;
39
s) választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit [Mt. 5. § (1)-(3) és (7)-(8) bekezdés]. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. (3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
40
(6) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban
biztosított
jogok
csorbítására,
érdekérvényesítési
lehetőségek
korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a
41
rendben
tartásában,
a
tanítási
órák,
kollégiumi
foglalkozások,
rendezvények
előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült; f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át. (3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait
42
[Ptk. 196-197. §] kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét. (5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak – a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. 14. § (1) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 40. § (7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével
43
kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. (8) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend az óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. (9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a pedagógustestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 43. § (2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetben tiltható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz. 57. § (1) A pedagógustestület döntési jogkörébe tartozik f) a házirend elfogadása; 59. § (5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a pedagógustestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási
44
joggal részt vehet a pedagógustestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. 61. § (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol b) a házirend elfogadásakor; 62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. 63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a pedagógustestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a pedagógustestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a pedagógustestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 64. § (3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.
45
66. § (3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre,
a
tanulókra
a
vallásgyakorlással
összefüggésben
jogokat
és
kötelezettségeket állapíthat meg; 84. § (6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő – a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a pedagógustestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.
46
102. § (2) A fenntartó f)
jóváhagyja
a
közoktatási
intézmény
szervezeti
és
működési
szabályzatát,
minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiaiművelődési programját; (11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához, b) költségvetésének meghatározásához és módosításához, c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához, e)
nevelési
programjának,
programjának, intézményi
pedagógiai
programjának,
minőségirányítási
programjának
pedagógiai-művelődési jóváhagyásához
és
végrehajtásának értékeléséhez beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] – az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint – be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is. 103. § (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot,
47
a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelésioktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtotta be a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minőségirányítási programját jóváhagyás céljából. (5) Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával. 104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell a) ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a pedagógus- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet,
48
121. § (1) E törvény alkalmazásában 43. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja; 129. § (4) Az iskolában a pedagógiai program elkészítésében közreműködő pedagógusok heti kötelező óraszáma legfeljebb heti három órával csökkenthető a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. Egy pedagógus esetén a csökkentés együttes időtartama nem haladhatja meg a huszonhárom hetet. Az óraszámcsökkentés legfeljebb
a
megadott
pedagógus-álláshelyek
tíz
százalékát
érintheti.
Az
óraszámcsökkentés – a megadott keretek között – több pedagógus között megosztható. Ez az idő akkor vehető igénybe maradéktalanul, ha az iskola kizárólag a Nemzeti alaptanterv alapján maga dolgozza ki a helyi tantervét, és a pedagógustestület elfogadja a helyi tanterv elkészítésének ütemtervét. Az ütemtervben kell meghatározni a közreműködők feladatait és az ahhoz kapcsolódó órakedvezményt, továbbá a végrehajtás időpontját, a beszámolás és ellenőrzés rendjét. Ha az iskola a kerettantervek vagy más által kidolgozott helyi tanterv alapján készíti el helyi tantervét, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma legfeljebb heti másfél órával csökkenthető. Az e bekezdés alapján – három órával – számított teljes időkeret legfeljebb tíz százaléka igénybe vehető az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához, öt százaléka pedig a házirend felülvizsgálatához. A munkáltató és a pedagógus megállapodása alapján az óraszámcsökkentés helyett az elvégzett munkáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés is adható. (8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-éig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.
49
24. § Záró rendelkezések 1. Ez a házirend 2012. január 1-től – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lép hatályba.
Nyíregyháza, 2011. december 14.
P.H.
