MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET
A KELET-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ADOTTSÁGAI ÉS LEHETŐSÉGEI
KÉSZÍTETTE: Dr. Lúczi József
BUDAPEST, 2004. JÚLIUS
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezető.......................................................................................1
II. A Dél-Alföldi régió és megyék adottságai...............................3 1. A régió adottságai .................................................................3 2. Bács-Kiskun megye.............................................................24 3. Békés megye.........................................................................30 4. Csongrád megye ..................................................................35 III. A régió és a megyék lehetőségei ...........................................41 1. A régió és a megyék fejlesztésének irányai ......................41 2. A közigazgatás működési és szervezeti átalakításának esélyei...................................................................................50
1
I. BEVEZETŐ
A közigazgatás művelői közül néhányan azt az álláspontot képviselik, hogy Magyarország jelenleg is „három részre van szakadva”. Egyfelől – gazdasági, társadalmi adottságainál és az ország életében betöltött megkülönböztetett jelentősége folytán – a fővárosra és vonzáskörzetére kiterjedő központi régióról (Danubia), másfelől a Dunától nyugatra eső térségről (Pannonia), és végezetül az Észak-Magyarországot, Észak- és Dél-Alföldet felölelő régióról (Hungária) beszélhetünk. Természetesen belátható, hogy e NUTS 1-hez közelítő, de még a NUTS 2-be tartozó területi szintű régiók létrehozása a legteljesebb mértékben nélkülözi a realitást. Az eddigi, a csatlakozást megelőző, majd az azt követő rövid távú időszakban az Uniós és a hazai szervek, testületek állásfoglalásai alapján a jelenlegi területfejlesztési és statisztikai szint megvalósítása várható. Azonban ezt is erős kétségekkel szemlélhetjük; amíg ugyanis a tudomány – az IDEA programon belül és kívül is – jórészt a politika asztalára helyezte álláspontját és alternatíváit, addig a nagypolitika a jelenlegi kormány programjában foglaltakon túl a legcsekélyebb üzenetet sem küldte, amely bizonyítaná a reformszándékot. Ez azonban nem új jelenség. A rendszerváltás óta működő kormányok közigazgatási korszerűsítési határozatai
általában minimális programokat
fogadtak el, vagy a megvalósítás eszközrendszerének erélytelen volta eleve kudarcra ítélte azokat. Ma már tudjuk, hogy a jelenlegi területi önkormányzati szint jogi szabályozásával sikerült létrehoznunk Európa egyik legmihasznább középszintű önkormányzati rendszerét. Tudjuk azt is, hogy mind a megyei, mind a regionális területfejlesztési tanácsok nem a felzárkóztatást, hanem a „kéz kezet mos” alapon az egyenlítősdi, osztogatási technikát valósították meg, és
2
végezetül tudjuk, hogy az önkormányzati középszint valójában nem más, mint a térségi politizálás intézményesített bázisa. E tények felismerése azonban egyetlen kormányt sem késztettek igazi változtatásra, ugyanis a döntés meghozatalához szükséges valóságos politikai akarat nem állt és ma sem áll rendelkezésre. A megyei önkormányzati rendszer körül van bástyázva a megélhetési politikát jelentő köznapi tudattal, a megyeházakon túl reprezentált politikai és minimális közigazgatási funkció mellett túlélési-, szervezetmegtartó tevékenység folyik. A helyi önkormányzatokról szóló törvény ráadásul kétharmados, nem is beszélve arról, hogy az Alkotmány módosítása még szigorúbb feltételeket szab. A helyi területi közigazgatási reformot támogató szakma többségi álláspontja az, hogy a régiós szint kialakítása a kistérségek megszervezése nélkül aggályos. Amennyiben a méretarányosság oldaláról vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor mindenképpen optimális megoldást jelenten a „község-szövetségi” rendszer megvalósítása. Ennek előnyeit elsősorban az aprófalvas térségek élveznék, ugyanakkor e szint önkormányzati – politikai vezetése ezt a szükségletet ma még nem ismeri fel. Hazánk uniós tagországként csak úgy tud felzárkóztató típusú államéletet és gyakorlatot megvalósítani, amennyiben erre alkalmas, a delegálás elvén alapuló testületekkel,
a
közigazgatás
országos
szintjén
működő
funkciók
decentralizálásával kialakítja a megfelelő közigazgatási – társadalmi és gazdasági fórumokat. A reform bevezetésének határideje – annak érdekében, hogy politikai túlélési és stratégiával a döntés ne ütközzön – akár másfél, vagy két kormányzati ciklus elteltével állapítható meg.
3
II. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ ÉS MEGYÉK ADOTTSÁGAI
1. A régió adottságai Az ország dél-keleti vidékén elhelyezkedő régió döntően saját erőforrásaira támaszkodva és az országos átlaghoz viszonyítottan megkésetten fejlődik. Ennek keretében ugyanakkor képes integrálni a bel- és külföldi erőforrásokat, a technológiát és a működő tőkét. A természeti adottságai alapján hosszú távon is meghatározó a mezőgazdasági adottságok és természeti értékek kihasználása, védelme és hasznosítása. Az régió Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét foglalja magában. Területe síkvidéki. Legfőbb természeti kincsét a termőföld jelenti, amelynek minősége jobb
az
országos
átlagnál.
A
térség
ennek
megfelelően
elsősorban
mezőgazdasági jellegű, s számos egyedi termékről híres. Emellett kőolaj- és földgázlelőhelyei emelhetők ki, amelyek az ország szénhidrogén-termelésének jelentős hányadát adják. A térség ezenfelül hévizekben is gazdag, forrásai, folyói a gyógy- és az ökoturizmus fejlődésének lehetőségét hordozzák magukban. A régióban 25 kistérség található, amelyek közül mindössze egy, a szegedi számít dinamikusan fejlődőnek. Négy kistérség fejlődő, további tíz pedig felzárkózó minősítésű. A stagnáló, illetőleg a lemaradó kistérségek száma öt, illetve három. A térség az ország legnagyobb régiója: 18.339 km2–nyi területe az ország teljes területének 19,7%-át tesz ki és 254 településsel (51 város) rendelkezik. A településhálózatra az egykori mezővárosok nagy száma a jellemző, rajtuk kívül – történelmi okokból – a nagyobb (1.000–5.000 lakosú) falvak vannak túlsúlyban. A régióban 2003-ban 1.367.064 fő élt (az ország teljes
4
lakosságának 13,5%-a), 69%-ban városlakó. Az elvándorlás és az országban legnagyobb mértékű természetes fogyás a jellemző. A Dél-alföldi régió tranzitforgalma jelentős. A már részben kiépített és még jelentős fejlesztést igénylő közlekedési folyosók − elsősorban az M5-ös út és a Duna − a térség tranzitszerepét várhatóan tovább fogják növelni. Magyarország uniós csatlakozásával a régió az Európai Unió délkeleti határává, egyúttal az Európai Uniót az integrációból (egyelőre) kimaradt délkeleti, balkáni régióval összekötő kapoccsá vált. Ez az új helyzet azért értékeli fel a régió gazdaságát, mert az itt működő vállalkozások számára újabb fejlődési lehetőséget, új piaci szegmenseket nyit meg. Ez a térség sajátos módon nemcsak a nyugati tőke, hanem az egységesülő európai piacot meghódítani szándékozó távol keleti tőkének is hídfőállása lehet. A
régió
közúti
és
vasúti
infrastruktúrája
alapjaiban
kiépített.
A
Kiskunfélegyházáig már meglévő M5-ös autópálya várhatóan néhány éven belül a déli országhatárig elkészül, és átlépve a határt összeköttetési lehetőséget biztosít Budapest-Belgrád között. A régió nyugati határát alkotó Duna - mint a Helsinkiben kijelölt egyik európai közlekedési folyosó - szerepe jelentősen felértékelődik. A Duna-menti térségek, elsősorban Baja és Kalocsa körzete, lehetőséget kapnak arra, hogy a fejlesztendő kikötők által közvetlenül bekapcsolódhassanak a nemzetközi szállítmányozásba. A Tisza Titel (Jugoszlávia) és Tokaj (Magyarország) közötti szakaszának nemzetközi vízi úttá történő nyilvánítása újabb áruszállítási módozatok bevezetését teszi lehetővé. A Körösökön a turisztikai célú hajózásnak vannak tartalékai. A közlekedési infrastruktúra mellett nem elhanyagolható az a beszállítói háttér sem, amit a régióban működő fémipari, elektrotechnikai, műanyag- és gumiipari kis- és középvállalkozások jelentenek. Az agrárium
5
európai uniós fejlettségi szintjének eléréséhez jelentős tőkebevonás, új típusú termelési és értékesítési rendszerek, technológiák adaptálása szükséges. A gazdasági helyzet rosszabb az országos átlagnál. A legutóbbi, 2003. évi adatok szerint ebben a térségben állítják elő az országos GDP 9,3%-át. Ez az adat még a hat vidéki régió átlagától is elmarad. Elsősorban a mezőgazdaság számít erősnek, hiszen itt állítják elő a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban létrehozott bruttó hozzáadott érték 23,1%-át (2003. évi adat). A többi ágazat teljesítményéből 9-12%-ban részesedik, illetve az iparéból 8,7%-ban. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság részaránya (10,2%) több mint kétszerese az országos átlagnak, a gazdasági szerkezetben az ipar és a szolgáltatások dominálnak (26,1%-kal, illetve 28.1%-kal részesedve a régió teljes újértéktermeléséből).(Forrás: Régió 2002.) A gazdasági társaságok, szervezetek az összes hazai vállalkozás 11,6%-át, s a külföldi részvétellel létrejött vállalkozások 7,6%-át teszik ki. A 15-74 év közötti népesség 52,4%-a dolgozik, ami ugyan az országos átlag (53,35%) alatt van, de jobb a két másik keleti régió hasonló adatánál. A munkanélküliek aránya 2001ben a 15-74 év közötti korcsoport 2,8%-át tette ki. A munkavállalóknak tavaly átlagosan 98.275 forintos havi bruttó fizetéssel kellett megelégedniük, aminél alacsonyabbat csak az észak-alföldi statisztikák mutatnak. Az országos átlagot meghaladó (43,3 százalék) a külföldi tulajdoni hányad az iparban (az élelmiszeriparban és a gép- és gépjárműalkatrész-gyártásban), az egyéb
szolgáltatásokban
(ingatlanszolgáltatásokban),
a
kereskedelemben
(12,2%), valamint a pénzügyi szolgáltatásban (11,3%). Átlag alatti viszont a tulajdoni arány a mezőgazdaságban (6,2%), az építőiparban, a szállításban, valamint az ingatlan nélküli egyéb szolgáltatásokban.
6
A dél-alföldi régió gazdasági szerkezete sokrétű, amelyből a mezőgazdaság 17%-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak
meg,
a
fennmaradó
31%-ot
az
ipari
ágazatok
jelentik.
Az ipari szerkezetet alapvetően a jó minőségű termőtalaj határozza meg. Meghatározó a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20-25%-át adják. A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlő- és gyümölcstermesztésnek,
ugyanakkor
a
hőmérsékletváltozások
jelentős
kedvezőtlen hatások forrásai is lehetnek. Az élelmiszeripar mellett jelentős a mezőgazdasági gépgyártás, valamint az itt található építőipari ásványkincsek alapján (agyag, homok, kavics) országos jelentőségű a tégla-, a cserép- és az üveggyártás is. A korábban megkezdett öblösüveg-gyártás mellett a síküveg előállítása is megjelent. A régióban földgáz és kőolaj kitermelés folyik Jelentős "ásványkincs" a termálvíz, amelynek kiaknázása és a meglevő fürdők korszerűsítése napjaink feladata közé tartozik. 1.1. Közlekedés és energia A régión − Baja, Szeged és Békéscsaba térsége − belül a térség egyik logisztikai
szolgáltató
központja.
Szegeden
költségvetési
támogatással
megvalósult a szegedi kikötő és a Ro-La terminál, amely biztosítja, hogy a kamionok vasúti kocsikra rakva közvetlenül jussanak el Németországba és Ausztriába. Baján az országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központ épülőben van. Békéscsabai logisztikai központ kialakításának vizsgálatát a IV. számú vasúti folyosó teszi indokolttá.
7
Transzeurópai közlekedési hálózatok a régióban: Vasúti
közlekedés:
vasútvonal
(C-E
a
56,
Budapest−Újszász−Szolnok−Békéscsaba−Lökösháza a
transzeurópai
IV.
korridor
része),
valamint
Budapest−Kelebia vasútvonal (C-E 85, a transzeurópai X/B. korridor része) Vízi közlekedés: Duna - VII. transzeurópai korridor Közúti közlekedés: M5 autópálya. (Budapest, Kecskemét, Kiskunfélegyháza). Hossza a régióban 56 km. (transzeurópai IV. korridor) Vízi közlekedés :A vízi közlekedés terén a Duna EGB VI.C., a Tisza III.E. osztálynak megfelelő vízi út. A Duna érintett szakaszán Baján, míg a Tiszán Szegednél van közforgalmú kikötő. Légi közlekedés: A régió több repülőtérrel is rendelkezik. Békéscsaba és Szeged Repülőtér rendelkezik ún. vámrepülőtér státusszal, ideiglenes határnyitás keretében bonyolítva a nemzetközi légi forgalmat. Közúti közlekedés: Az M5-ös, 5-ös és 44-es számú utak nemcsak a fővárossal, hanem − kiegészülve a legforgalmasabb keresztirányú kapcsolattal, a 47-es számú másodrendű főúttal − a régió megyeszékhelyei között is közvetlen főhálózati összeköttetést biztosítanak.. Ma ezek az utak, illetve a részleges megyeszékhelyi funkciókat betöltő Baját a Fővárossal, Kecskeméttel és Szegeddel összekötő 41-es, 54-es, és 55-ös számú másodrendű főutak jelentik a régió közúthálózatának gerincét. Az energiát elsősorban a szénhidrogén jelenti. A régióban fontos a földgáz- és a kőolaj-termelés. A régióban a termálvíz készletek kb. 20%-át termelik ki valamilyen mértékben. A kitermelt víz 22%-a szolgálja a fürdőzést, 33%-ot
8
hasznosítanak ivóvízként. A mezőgazdaságban, elsősorban fóliaházak fűtésére a termálvíz 35%-át használják. Az ipar a termálvíz 4,4%-át hasznosítja. 1.2. A régió természeti és környezeti állapota A dél-alföldi régióban a három nemzeti parki igazgatósághoz (Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park) 111.000 ha terület, ezen felül 24.500 ha tájvédelmi körzet, több mint 7.400 ha természetvédelmi terület és helyi védettséget élvező természeti érték tartozik. Ez a régió területének 7,8%-a. A nagyarányú mezőgazdasági hasznosítás és az alacsony
erdősültség
közepette
ez
igen
kedvező,
ami
a
magyar
természetvédelem nagy múltjának és hagyományainak köszönhető. A nagyszámú védettséget élvező állat- és növényfaj mellett ártéri erdők, szikes gyepek,
vizes
élőhelyek,
őshonos
társulást
őrző
homokbuckák,
madárrezervátumok, turizmusra alkalmas folyók, szikes tavak és holtágak, valamint kulturális értékeket is ápoló, a régmúlt korok életmódját, háziállatait bemutató puszták színesítik a palettát. A mezőgazdasági területek között, a folyók mentén húzódó ártéri erdők, a kisebb vízfolyások, a holtágak, a kiterjedtebb erdők, az erdőfoltok és az erdősávok a vizes élőhelyekkel és a rétekkel együtt egy hálózatos zöldfolyosórendszer már meglévő, de megóvandó és fejlesztendő alapját jelentik. A régió kivételes értékeit jelentő 46 jelentősebb (5 ha-nál nagyobb területű) holtágának legnagyobb része a folyószabályozások következtében született. Ugyanakkor viszont éppen ezek a változtatások szűntették meg az újabb holtágak kialakulásának lehetőségét. Ezért fontos, hogy a jelenlegieket a lehető leghosszabb ideig tudjuk megóvni a feltöltődéstől és elmocsarasodástól, mert csak
így
szolgálhatják
a
természetvédelmet és a turizmust.
belvízvédelmet,
a
mezőgazdaságot,
a
9
A szénhidrogén-lelőhelyek a jelenlegi becslések szerint még két évtizeden keresztül lehetővé teszik a gazdaságos kitermelést. Ez, és a hévízvagyon hasznosítása is csak úgy képzelhető el, ha ezzel nem károsodnak sem ezek, sem más természeti erőforrások. A természetvédelemmel ellentétben a környezetvédelem terén még sok feladatot kell megoldani. A cél az, hogy a gazdaság újbóli fellendülésével ne növekedjen újra a környezetterhelés. Ez csak kellőképpen átgondolt, környezetileg fenntartható fejlesztéssel valósítható meg. A felszíni és a felszín alatti vizek minőségét jelentősen képes rontani a szennyvízhálózat régióra jellemző rossz arányú kiépítettségéből eredő szennyezés. Ez veszélyeztetheti azokat az érzékeny vízbázisokat is, amelyek a következő évtizedek, vagy évszázadok értékes ivóvízkészletét rejtik. Az utóbbi években azonban - célzottan a legérzékenyebb és legveszélyeztetettebb területeken - az EU alapok finanszírozásával megindult környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően ez a terhelés és így a kockázat fokozatosan csökken. A régió rendelkezik az EU környezeti normatíváknak megfelelő lerakókkal, melyek jelentős EU-támogatással folyamatosan fejlődnek. Jelenleg is zajlik a környezetileg érzékeny területek és a még nem védett, de védelemre érdemes természeti értékek számbavétele, amelyek a háborítatlan élőhelyek számát gyarapítják majd a jövőben. Ezzel egy időben tervek, stratégiák születnek a természet, az ember és környezete, valamint a jövő nemzedékeinek érdekét figyelembe vevő fenntartható fejlődés, fenntartható gazdaság megvalósítására. A környezetvédelem és a természetvédelem terén tett erőfeszítések azt célozzák, hogy régiónk kellemes és egészséges lakóhelyet
10
és pihenési lehetőséget biztosítson helybélinek, idelátogatónak, embernek, állatnak egyaránt.
Forrás: Regionális Statisztikai Évkönyv 1.3. Telekommunikáció, információs társadalom fejlesztése 1997-ig a régióban a telekommunikációra a dinamikus mennyiségi növekedés volt jellemző. Ezt azóta a minőségi és szolgáltatási alapú fejlődés váltotta fel, ezzel együtt csökkent a mobiltelefonok helyettesítő szerepe. A hálózatok digitalizáltsága kb. 75%-os. A meglévő informatikai hálózat minősége és kiépítettsége átlagban jó. Az internetes adatforgalom közvetítésébe a kábeltévék bevonása lehet alternatíva, a kábeltelevíziós hálózat a települések kb. 35%-át érinti. Az információs társadalom megalapozásában a lakosság fogadókészsége is kulcstényező. Ennek alakításában az oktatás, Suli-Net hálózat és a teleházak kapnak jelentős szerepet. Az információs társadalom kialakulása Magyarország számára is a fejlett világhoz való kapcsolódás nagy lehetőségét jelenti, amennyiben időben és határozott akciók segítik a folyamatok alakítását.
Az operatív programok
megvalósítása és a tényleges projektek kidolgozása érdekében a Dél-alföldi Regionális
Fejlesztési
Tanács
megszervezte
az
Intelligens
Régió
Programcentrumot, mely a régió informatikai fejlesztési elképzeléseihez kíván
11
egységes
keretrendszert
biztosítani.
A
programcentrumokban
tömörülő
különböző szervezetek reprezentálják a teljes régiót, illetve azokat a területeket, melyeket kapcsolati hálónak nevezünk. 1.4. Kutatás-fejlesztés A dél-alföldi régió egyik erőforrása lehet a szellemi potenciál és a képzett munkaerő. A térségben több − nemzetközi szinten is jelentős − kutatóintézet és közel ötven kutatási tevékenységet folytató egyéb szervezet működik. A vidéki egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem eminens e téren. A kutatás főként természettudományi és mérnöki területeken folyik. Elismert a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Központja, amely az Akadémia legnagyobb vidéki kutatóintézete. Előremutató a Gabonatermesztési Kutató Kht. tevékenysége, az intézet nemzetközi és hazai szinten is élenjár a vetőmag nemesítésben, a termesztési eljárások innovációjában. A kutatási eredmények hasznosításának támogatására hozták létre a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézetet. Jelentős kutatási tevékenységeket végez a Szarvasi Halászati- és Öntözési Kutatóintézet. A Szegedi Egyetem orvosi fakultás klinikáin az oktatás és gyógyítás mellett nemzetközi szintű kutatás is folyik. A K+F ráfordítás növekedést mutat. A Kecskeméti Főiskola részeként a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai szakintézmény egyre nagyobb számban bocsátja ki a műszaki végzettségű hallgatókat és a számítástechnikai mérnököket.
12
A kutató-fejlesztő helyek adatai
Megye, régió
Kutatófejlesztő hely
Csongrád
Ebből Összes létszám
Tudományos kutató, fejlesztő
Ráfordítás
Tudományos fokozattal rendelkező
(millió Ft)
126
4021
1717
719
3803
Bács-Kiskun
45
658
354
50
1263
Békés
21
236
101
28
674
192
4915
2172
797
5740
1725
41317
23547
7942
72494
Dél-alföld Magyarország
Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 1.5. Üzleti, vállalkozói szolgáltatás Az üzleti, termelői szolgáltatások köre a régióban döntően a városokhoz kötődik. A régió legnagyobb szállítmányozási, raktározási és nagykereskedelmi vállalkozásai, valamint a pénzügyi szervezetek regionális döntési központjai is a megyeszékhelyeken
találhatóak.
Az
üzleti
tanácsadás,
könyvvizsgálói
tevékenység, hirdetés, piackutatás a középvárosokra is jellemző; a könyvelés, adótanácsadás a kisvárosokban is elérhető. A szállítmányozási, kereskedelmi cégek a községekben is tevékenykednek. A dél-alföldi régióban 16 bank működteti fiókjait, a fiókok és kirendeltségeik száma összesen 163. Emellett 43 hely érdekeltségű pénzintézet működteti több száz fiókját és kirendeltségét. A szolgáltató szektorban tevékenykedik a vállalkozásoknak több mint 70%-a, ezeknek harmada a kereskedelem, javítás területén.
13
1.6.Turizmus A régió tájképi adottságai jók, biológiai változatosság jellemzi és mindez a nyilvánosság számára is hozzáférhető, ami lehetővé teszi a térség fokozottabb kihasználását az aktív- és a gyógyturizmus számára. A régió turisztikai vonzerejét a mindinkább kedvező kilátások jelentik a növekvő jóléti turizmus piacán, valamint a gazdag gyógyászati és termálvíz készletek. Magyarországon itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, továbbá érdekes, változatos környezet (jellemző tanyás településszerkezet), különböző kultúrák keveredése és gazdag nemzetiségi és minőségi környezet jellemzi a régiót.
Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv A hazai fürdőkultúra legkorábbi feljegyzései a Római Birodalom idejéből, Pannónia földjéről származnak. A rómaiakon túl, nagy hatással volt fürdőkultúránk fejlődésére az ugyancsak a hévforrásokra építő török hatás is, amelynek máig létező, működő emlékei a török fürdők. A dél-alföldi régió Magyarország legkedvezőbb éghajlatú, napsütéses órákban leggazdagabb vidéke. A föld mélyében is értékes kincset rejt ez a táj, a gyógyító erejű termálvizet.
Országos
felmérések
szerint
is
itt
található
termálvizek
ásványianyag-összetételüket és hőfokukat illetően a gyógyító termálvizek
14
kategóriájába tartoznak. Ez a természeti kincs, ötvözve a régió egyéb turisztikai adottságaival várja a gyógyulni vágyókat. A fürdők közül kiemelkedik az országosan elismert gyógyfürdő, a Gyulai Várfürdő, mely a maga tízegynéhány kül- és beltéri medencéjével, s a nagyszerűen ápolt, árnyas és füves fürdőparkjával és teljes körű gyógyászati szolgáltatásaival a pihenni vágyók Mekkája. Kikapcsolódást kínál egy üdítő séta a Várkertben, ahol a Közép-Európa egetlen épen maradt téglavára és műemléki környezete a város jellegzetessége és jelképe magasodik a sétálók fölé. A számtalan további fejlődőben lévő fürdő sorában említhető még a kiskunmajsai Jonathermál Gyógy és Élmény Fürdő, a Tiszakécske melletti Kerekdombi Strand, vagy az utóbbi időben komoly fejlesztésekkel büszkélkedő Orosháza-Gyopárosfürdő. Szegeden a Forrás Szállóban gyógykezelésekkel enyhítik a betegek fájdalmait. Szintén országos hírű, gyógyhatású a szegedi Anna-víz, amely különösen gyomorbántalmakra ajánlott. Falusi és lovas turizmus A falusi turizmus ma már - többek között - a bio- és a lovasturizmust, a mezőgazdaságot
is
vonzó
turisztikai
termékké
alakító
agrárturizmust,
kerékpározással, vízi túrázással, sporttal, öko-túrákkal kiegészített falusi üdülést, borturizmust, helyi hagyományokat, kézművességet bemutató kulturális rendezvényeket, táborokat is magába foglal. Akik a falusi üdülést választják, felfedezhetik a táj természeti értékeit és kulturális örökségeit. A lovas turizmus nemcsak a lovagolni tudó vendégnek nyújt élményt, hanem annak az embernek is, aki nem a ló hátáról, hanem kocsiról kívánja szemlélni a természet csodáit.
15
Azok a lovas-gazdák, akik lótartással foglalkoznak és kapcsolódnak az idegenforgalomhoz, ismerik a környezetük természeti adottságait, legérdekesebb látnivalókat, melyek bemutatása a legizgalmasabb élményt tárja a vendég szeme elé. A hagyományok őrzése, a lótartással járó szokások, bemutatók, fogathajtások, szerszámok, hagyományos és legősibb bőrdíszműves szakma felelevenítése mind-mind új élményekkel gazdagítják a látogatót Ökoturizmus, nemzeti parkok - természetvédelmi területek A dél-alföldi régió tiszta környezete, a mezőgazdasági ágazat termelési szerkezete, az itt élők földszeretet, szakértelme biztosíték arra, hogy a nagy fegyelmet
igénylő
ökotermesztés
egyre
nagyobb
teret
nyerjen.
A Dél-alföldön sok pozitív kezdeményezés indult el az ökotermesztés fellendítése érdekében. Az elmúlt időszakban kialakultak az ökotérségek, melyek a régió speciális ökológiai sajátosságaiból fakadó problémák kezelését vállalták fel. Ilyen kezdeményezés Körösladány térségében a Titkos-éri ökopark vagy a kerekegyházi
Homokhátsági
növénytermesztéssel,
kertészettel,
Mintagazdaság
kialakítása,
ahol
állattenyésztéssel,
termékfeldolgozással
foglalkoznak. A dél-alföldi régióban főleg szántóföldi növénytermesztésből, zöldség-, szőlőés gyümölcstermesztésből kerülnek ki a biotermékek, illetve a méhészkedésnek van jelentősége. A nemzeti parkok és természetvédelmi területek, a Duna és a Tisza, a Körösök völgye, a Fehér-tó vagy a Kolon-tó, mely egyedülálló madárvilágáról híres, a Kiskunság homokdűnéi vagy a Szarvasi Arborétum, a természetjárók, és az erre engedélyezett területeken a vadászok, horgászok, valamint kerékpárosok számára nyújtanak felejthetetlen élményt.
16
Mártély a régi halászfalu képét őrzi, a közeli holtágak vidéke, pedig élményt nyújtó növény- és madárrezervátum, a nyár elején meg-megismétlődő természeti csodával: a "tiszavirágzással", azaz az egyik kérészfaj rövid ideig tartó nászrepülésével. A dévaványai-ecsegi puszták területén a fokozottan védett állatfajok száma meghaladja a harmincat. Ezek közül kiemelhető a túzokrezervátum. 1.8. Oktatás, képzés A régióban a 2000-ben lezajlott felsőoktatási intézmények integrációjával 4 felsőoktatási intézmény alakult: Eötvös József Főiskola (Baja), Kecskeméti Főiskola, Szegedi Tudományegyetem, valamint a Tessedik Sámuel Főiskola (Békéscsaba-Gyula-Szarvas). Szegeden, a régió legjelentősebb felsőfokú oktatási központjában több mint 20.000 hallgató tanul, a Tessedik Sámuel Főiskolán több mint 5.000 hallgató tanul, és Kecskeméten mintegy 4.200 főiskolás folytatja tanulmányait. A régió felsőoktatási intézményeiben az országban főiskolán és egyetemen tanulók 12,6%-a tanul (külföldi kihelyezett tagozatokkal együtt). Az intézményekben minden területen folyik képzés; legfőbb fakultások a műszaki és számítástechnikai tudományok, az állam- és jogtudomány,
a
tanárképzés,
a
mezőgazdaság,
hittudományi,
a
természettudományok és az orvosi és ápolói karok. A régióban növekvő tendenciával folyik a közgazdasági, pénzügyi, műszaki és informatikai hallgatók felsőfokú képzése is, azonban ezeken a területeken további bővítések igénye mutatkozik az ágazati foglalkozási szerkezet módosulásával. A külföldi befektetők számára igen kedvező lehetőség, hogy működnek átképző központok a régióban, Kecskeméten és Békéscsabán, melyek lényegében
17
bármely szakmában fél éves turnusban elvégzik az átképzéseket. Jelentős a szakképzési bázisa és az idegen nyelvű oktatása is a régiónak.
. Alapfokú képzés Az alapfokú, kötelező önkormányzati feladatot teljesítő oktatási intézmények fenntartását a régió települései kevés kivételtől eltekintve önállóan oldják meg. Az intézmények több mint 90%-át a települési önkormányzatok önállóan működtetik. Egyházi fenntartású, illetve magánóvodák, továbbá nemzetiségi nyelvű és idegen nyelvű óvodai csoportok is megtalálhatóak a régió legnagyobb városaiban. Az óvodai férőhelyek száma 1980-hoz képest gyakorlatilag nem változott, az óvodába járó gyermekeké azonban közel 20%-kal csökkent, miközben az óvodai csoportoké néhány százalékkal nőtt. A régió településeinek jelentős többségén helyben elvégezhető az általános iskola 1-8. osztálya. Az önkormányzatok a hat-hét évesnél idősebb korosztály kötelező
közoktatását
nagyrészt
(közel
75%)
önállóan
fenntartott
18
intézményeikkel oldják meg. A társulásos formában fenntartott intézmények száma az elmúlt években növekedett és várhatóan a jövőben is növekedni fog. Középfokú képzés A Dél-alföldön szakmunkás-, szakiskolai és középiskolai nappali tagozatos iskolarendszerű képzés 38 településen van. A középfokú oktatási intézmények a jelentkező képzési igények jelentős hányadát képesek kielégíteni. Az elmúlt években jelentősen bővült (több mint 10%-kal) a régió középfokú oktatási kínálata. Nőtt a középfokú intézménnyel rendelkező települések száma, új intézmények jöttek létre, megjelentek az önkormányzatokon kívüli fenntartók (egyházak, alapítványok), a meglévő intézmények kínálata - a képzési szint tekintetében - jelentősen bővült, új képzési irányok jelentek meg. Az érettségi utáni szakképzésben elkezdődött a post-secondary és az önálló munkaerő-piaci képzés. A középfokú iskolarendszerű szakképzés intézményrendszere gyakorlatilag minden, a térségben igényelt képzési irányban képes megfelelő szinten szolgáltatni. A jelentkezések és a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek száma
alapján
megállapítható,
közgazdasági-pénzügyi,
hogy
a
számítástechnikai-informatikai,
kereskedelmi-vendéglátási,
egészségügyi
szakma-
csoportos középfokú képzettségek igényeltek a munkaerőpiacon. Ezt támasztja alá az a tény is, mely szerint a térség érettségi utáni iskolarendszerű szakképzést végző nem önkormányzati fenntartású, tehát piaci igényeket kielégítő, egyre bővülő intézményrendszere is az informatika, a pénzügy és az idegenforgalom irányában képez elsősorban. A szakképzésben egyre inkább előtérbe kerül a gazdaság szerepvállalása. Fokozatosan növekszik a gazdálkodók jelentősége a tanulók gyakorlati képzésében. A gazdálkodóknál egyre elterjedtebbé válik a
19
szakmunkástanulókkal történő tanulószerződés-kötés a gyakorlati képzés ideje alatt, amely a munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer kialakításának fontos feltétele." A középfokú oktatásban a régióban kiemelkedő szerep jellemzi Szegedet, Békéscsabát és Kecskemétet. Az említett nagyobb városok mellett a megyei középfokú képzésben kiemelkedő szerep hárul még Bajára, Kiskunfélegyházára, Kiskunhalasra, Hódmezővásárhelyre, Szentesre, Gyulára, Kalocsára. Makó, Csongrád, Békés, Szeghalom, Szarvas, Orosháza és Kiskőrös jelentősége elsősorban kistérségi, illetve azon enyhén túlmutató. Közvetlen környezetének, illetve saját lakosainak ellátásában fontosak a fennmaradó települések középfokú oktatási intézményei. Minden középfokú iskolában kötelező a számítástechnikai képzés, mely minimumként tartalmazza a szövegszerkesztési és Internet ismeret szintet. Mindenütt kötelező a nyelvtanulás; angol, német, francia, olasz, spanyol nyelv terjedt el leginkább, de egyéb nyelvek oktatása is folyik. A nagyobb városok sokszínű, fejlett, széleskörű képzési kínálata magas szinten képes ellátni a kapcsolódó kisebb városok és községek felől érkező igényeket. Esti, levelező középfokú képzés intézményrendszere a jelenlegi igényeket megfelelően képes ellátni. A speciális képzési igények többségének kielégítésére a régióban rendelkezésre álló intézményrendszer már ma is alkalmas. A rendszerszemléletű, koherens fejlesztéspolitikai tervezés szerepe tovább nő a gazdaságorientált szakképzési rendszer kiterjesztésének érdekében. Szükség van a regionális gazdaságfejlesztés és a regionális szakképzésfejlesztés hálózati szemléletű összehangolására vállalati, kistérségi és regionális szinten. A szakképzési szerkezet továbbfejlesztésének összhangba kell kerülnie a regionális gazdaságfejlesztés fő irányaival. Kidolgozásra került a "Munkaerőpiaccal
20
adekvát szakképzés" operatív program, melynek európai uniós forrásokkal történő megvalósítása egyik feltétele a régió szerves fejlődésének. Mind Szeged, Békéscsaba és Gyula teret biztosít a nemzetiségi (szlovák, román) alap- és középfokú oktatásnak. Felsőfokú képzés A dél-alföldi régió fontos erőforrása a képzett munkaerő. A régió felsőoktatási és kutatás-fejlesztési intézményeiben felhalmozódott szellemi potenciál jelentős innovációs erőt képvisel. Szegedi Tudományegyetem 10 karán, a Bajai Eötvös József Főiskola, a szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskola, valamint a Kecskeméti Főiskola karain több mint 30 ezer nappali tagozatos hallgató tanul; az itt tevékenykedő akadémikusok és tudományok doktorainak száma kiemelkedő. Az oktatás minden szakterületet lefed; magas színvonalú a természettudományos, közgazdasági, informatikai, műszaki, orvosi és idegen nyelvi képzés. A képzés rugalmas, gyakorlatorientált; a mindenkori piaci igényekhez szakmai gyakorlatok, speciális kurzusok révén alkalmazkodik. A versenyszféra igényeihez igazodó kutatási feladatok összehangolása és a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetése érdekében Kooperációs Kutatási
és
Technológiai
Transzfer
Centrum
jött
létre
a
Szegedi
Tudományegyetemen. A régió kutatóintézetei nemzetközileg is elismertek, kutatási eredményeik jók. Világhírű a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központja, amely az Akadémia legnagyobb vidéki kutatóintézete. Öt intézetből áll: Biofizika, Biokémia, Genetika, Növénybiológiai és Enzimológiai Intézet. Előremutató a Gabonatermesztési Kutató Kht. tevékenysége, amelyben 60 kutató országosan 13 kutatóállomáson fejti ki tevékenységét. Nemzetközi ismeretségű a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet.
21
Célzottan a kutatási eredmények hasznosításának támogatására hozták létre a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézetet. A Szegedi Egyetem orvosi fakultás klinikáin az oktatás és gyógyítás mellett nemzetközi szintű kutatás is folyik A Magyar Tudományos Akadémia és a felsőoktatás közötti együttműködést 15 akadémiai kutatócsoport reprezentálja, amely a Szegedi Tudományegyetemen alakult. A szarvasi Halászati- és Öntözési Kutatóintézet fő profilja a hal- rizs- és öntözéses gazdálkodás. Munkaerő-piaci képzések A
térség
két
legnagyobb,
legfontosabb
munkaerőpiaci-képzést
nyújtó
intézményei a Békéscsabán és Kecskeméten működő regionális munkaerőfejlesztő és képző központok. Ezen intézmények a munkanélküliek átképzése mellett munkáltatói, illetve munkavállalói igények alapján is indítanak OKJ-s szakképzéseket, illetve munkaköri képzéseket. Az elmúlt időszakban az érettségizettek
számára
nyújtott
képzések
közül
50%-nál
magasabb
elhelyezkedési arány a szociális asszisztens, mérlegképes könyvelő, gépíró szövegszerkesztő, élelmiszeripari laboráns, európai üzleti asszisztens, igazgatási ügyintéző és vámügyintéző képzésekben volt. A munkanélküliek képzését tekintve jelentős feladat hárul az iskolarendszerű képzést is folytató szakképző intézményekre és az érettségi utáni szakképzésben feladatokat vállaló piaci szereplőkre. Az ágazati foglalkoztatási szerkezet átalakulásával összhangban a pénzügy, informatika, igazgatás és egyes speciális szolgáltatások esetében jelentkezik a térségben érdemi munkaerő-piaci kereslet. A szakképzési rendszer modellváltása már jelenleg is, a közeli jövőben azonban még fokozottabb igényt támaszt az érettségi utáni szakképzés bővülésére. Ebben
22
fontos szerepet vállalhatnak a felsőoktatási és a szakképző intézmények az akkreditált iskolai rendszerű szakképzés szervezésével. A régió egyes térségeire jellemző hátrányos munkanélküliségi helyzet kezelése elsősorban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, azon belül is kiemelten a munkanélküliek átképzése, továbbképzése révén lehetséges. A munkanélküliek átképzése mellett az elmúlt években már megjelentek az egyéb munkaerő-piaci képzések, tanfolyamok, tréningek is. E programok vagy munkáltatók által kezdeményezettek (dolgozóik számára), vagy a munkavállalók egyéni célok szerinti továbbképzését végzik. A legfontosabb szereplők jelenleg itt is a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok és a magán átképzési iskolák, amelyek posztgraduális képzést is adnak. 1.8 Egészségügy A régióban az egészségügyi alapellátás összességében biztosított. A felsőfokú szakellátás a fekvőbeteg szakellátás keretében valósul meg. A kórházak (a régióban 19 önálló fekvőbeteg-gyógyintézet működik) felszereltsége megfelelő, a fekvőbeteg-gyógyintézeti kapacitásuk kielégítő. Speciális ellátásban a Szegedi Klinika részesíti a betegeket. 1.9. Külföldi befektetések, külföldi érdekeltségű vállalkozások A Dél-alföldre irányuló összes külföldi befektetés 23%-át a szolgáltatási szektorba fektették be, elsősorban a privatizáció keretein belül, az addig állami tulajdonú cégek megvásárlásával (mint például a telekommunikációs vállalatok). Szuper- és hipermarketek formájában vannak zöldmezős beruházások, de a banki és a biztosítási szektorban is jelen van a külföldi tőke.
23
Az iparban a külföldi és a hazai befektetők által közösen birtokolt vegyes vállalatok dominálnak, az ágazaton belül található vállalkozások mintegy 19 százalékban. A régióban befektetett összes külföldi tőke több mint 50%-a az iparba irányult (elsősorban
az
élelmiszer-feldolgozó
iparba
és
gépiparba).
vállalkozások főként a régió nagyobb városaiba települtek.
Az
ilyen
24
2. Bács-Kiskun megye Általános jellemzők Bács-Kiskun megye Magyarország két legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza között, az Alföldön fekszik. 8.360 km2-es területével az ország legnagyobb megyéje; lakosainak számát (532 ezer fő) tekintve a régió legnépesebb megyéje. A kiváló minőségű termőtalajra épülő mezőgazdasági termelés és az ennek bázisán kialakult élelmiszeripar mellett a mezőgazdasági gépgyártás, valamint a szintén helyben található, egyéb ásványi anyagot (homok, kavics, agyag) felhasználó tégla-, cserép- és üveggyártás meghatározó jelentőségű iparában. Jelentős termálvíz-készletek találhatók a megye területén. Bács-Kiskun megyében az ipari termelés a 2000 évhez viszonyítva 9,4% emelkedett 2001-re, amely mérsékeltebb ugyan az országos átlagnál, de emelkedő tendenciát mutat. A régió ipari termeléséből a legjelentősebb részt képviselő Bács-Kiskunban a nagyobb vállalkozások, az 50 fő és a feletti ipari telepek tevékenységének eredménye a termelési érték 80%-a. A megye vállalkozásaira jellemző tevékenység, cégforma és tulajdonforma szerinti megoszlást szeretnénk bemutatni:
25
Forrás : Megyei Iparkamara adatbázisa A megyei székhelyű ipar termelési volumene az utóbbi évek tendenciájának megfelelően dinamikusan 17,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, értékben megközelítette a 183 milliárd forintot. Kiemelkedő volt a gépipar teljesítménye, amely 25%-kal haladta meg az előző évit. A gépipar tevékenységéből származott az összes külföldi célú értékesítés közel hattizede. Az utóbbi évek adatai alapján az összes értékesítésen belül közel 80%-os szinten stabilizálódott.
26
A foglalkoztatottak számának növekedése továbbra is jellemző a gépiparra. A gépipari vállalkozások közül az alábbiakban bemutatunk néhány vállalkozást, amelyek világszínvonalú technológiát és minőséget képviselnek. Az élelmiszer, ital, dohány valamint a textília, textiláru és a bőráru gyártás területén a foglalkoztatottak számának csökkenő tendenciája volt a jellemző, ugyanakkor a termelékenység erőteljesebb növekedése viszont épp ezen ágazatokra jellemző. Folyamatosan emelkedő tendencia jellemzi az exportját, például a textilipar területén működő, alábbiakban bemutatott cégeket. 2001-ben a megyében lévő – négy főnél többet foglalkoztató – telepe termelési értékes megközelítette a 380 milliárd forintot, ami csaknem kétötöde a régióban elért 976 milliárd forintnak. Kiemelkedő volt a vegyipar és a gépipar teljesítménye. A megyei székhelyű ipar értékesítése 2001-ben 234 milliárd forintot ért el, ami 22,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A szóban forgó évben a megyei ipar értékesítésének több mint a felét képviselte az export. A gépipar tevékenységéből származott az ipar külföldi értékesítésének 56%-a, 68 milliárd forint. 2001-ben a Dél-alföldi Régió három megyéje közül az ipari termelés (a négy főnél többet foglalkoztató szerveztek telephely szerinti adatai alapján) leginkább Bács-Kiskun megyéhez bővült, 8,5%-kal, ami két és félszerese a régió átlagának. Ez a növekedés az idei év első felében is folytatódott. 2002 első hat hónapjában 9,4%-kal bővült az ipari termelés, ami országos szinten a negyedik legmagasabb érték.
27
A megye GDP-je 2000-ben 741.917 millió forint volt, ami az országos GDP 5,6%-a. Az egy főre jutó GDP 887 ezer forintot tett ki, ami az országos átlag 67,6%-a, az Európai Unió átlagához viszonyítva azonban csupán 34,7%. A beruházásokra fordított pénzeszközök több, mint 38%-át mintegy 19 milliárd forintot, az iparban használták fel. Hosszú évek után újra a mezőgazdaság került az a második helyre, mintegy 5,8 milliárd forintot költve fejlesztésre. A foglalkoztatottak száma jelenleg 198.860 a
regisztrált munkanélkülieké
21.014. A megyei munkanélküliségi ráta alacsonyabb a régió átlagánál (9,3%). A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2001-ben 79.528 forint volt, ami jóval kevesebb, mint az országos átlag (103.558), sőt a regionális átlagtól is elmarad. Bár az idei első félében 18,4%-kal emelkedtek a bruttó bérek az előző év azonos időszakához képest, az országos átlagnak még így is csak 76,6%-át teszik ki. A megye 857 ezer hektár területéből 759 hektár a termelésbe vont földek nagysága. Ebből a szántóföldi termelés területe mintegy 403 ezer hektár, amely a termőterület 53%-át teszi ki. A szántóföldi növények közül a búza, a kukorica és napraforgó termőterülete a legnagyobb. A mezőgazdaságon belül fontos ág még a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a szőlő- és bortermelés. Magyarország megyéi közül itt a legnagyobb a sertésállomány (az országos állomány több mint 10%-a). Baromfitenyésztés tekintetében 2-3 milliós állományával szintén az első helyen áll a megye. Itt található az ország szürkemarha-állományának egyharmada (800 db). A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak 9,2%-a dolgozik. Bács-Kiskun infrastruktúrával jól el van látva, folyami kikötőkkel, fejlett út- és vasúthálózattal rendelkezik. A megyét észak-déli irányban átszelő M5-ös autópálya építése jelenleg is folyik. A telefonhálózat és a közművekkel való
28
ellátottság is kiváló. A szennyvízelvezetésben, valamint a hulladékgyűjtésben ugyanakkor jelentős elmaradások mutatkoznak. A megye 119 települése közül 88 van bevonva a hulladékgyűjtésbe. Baja Dél-Magyarország legjelentősebb közlekedési csomópontja, a déli határhoz való közelsége révén három ország határmenti térségi logisztikai szolgáltató központja lehet. Közúti és vasúti kapcsolatát a város Duna-hídja teszi jelentőssé. Itt található az ország egyik legjobban
felszerelt
kikötője,
ahol
további
logisztikai
szolgáltató
beruházásokhoz várják a befektetőket. A megye aktív résztvevője a térségbeli együttműködésének. Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyével, a Vajdasággal, valamint négy romániai megyével alkotja a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót. Bács-Kiskun megyében 119 település található, ebből 17 város. A települések 63%-a 1.000 és 5.000 közötti lakosú, 20%-uk 1.000 fő alatti. Ötvenezernél több lakosa csak Kecskemétnek van (120 ezer9. A kunsági tájhoz ma is hozzátartozik a tanyavilág, ahol a helyi lakosság 13%-a él. (Forrás: Régiók 2002.) A megye tíz kistérségének fejlettsége eltérő. Közülük a kecskeméti minősíthető fejlődőnek, a bajai, a kalocsai, a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi, a kiskunmajsai, a kunszentmiklósi a felzárkózó, a bácsalmási és jánoshalmai kistérség pedig a stagnáló kategóriába sorolható. A szolgáltatások és a kereskedelem mára meghatározó szektorrá váltak, a háztartások jövedelmének több, mint felel származik innen, az ipar részaránya egyharmad, a mezőgazdaságé mintegy 10%. Bács-Kiskun megyében többirányú törekvés van ipari parkok létrehozására, közülük eddig nyol nyerte el hivatalosan is az ipari park címet.
29
A külföldi tőke elsősorban a városok, főként Kecskemét iránt mutat érdeklődést, de már a községek többségében is található külföldi érdekeltségű vállalkozás. Mindez összefüggésbe hozható a jó megközelíthetőséggel. A megye jelentősebb üzemei közül sok került külföldi kézbe.
30
3. Békés megye Békés megye területe 5.632km2 , lakosainak száma 392 ezer. A népesség 60%-a városlakó. A városi lakosok több mint felel három város, Békéscsaba, Békés és Gyula
vonzáskörzetében
él.
A
megye
geopolitikai
adottságai
igen
kedvezőtlenek, fejlettségi mutatói a régión belül a legrosszabbak. A gazdaság főbb jellemzői: Békés az egy főre jutó GDP rangsorában ma a 17. helyen áll a megyék között (az országos átlag 65-66%-ával)a régióban pedig az utolsó helyet foglalja el, ezért a kormány speciális felzárkóztató és támogatási programot állított fel 1998-ban. Részben ennek eredményeként, azóta mintegy 4-5%-os növekedés tapasztalható folyamatosan. (Forrás: Régiók 2002.) A GDP szektorális összetétele:
31
Forrás :Békés megyei Iparkamarai adatbázis A megyében a feldolgozóipar állítja elő a GDP negyedét. A feldolgozóipar ágazatait tekintve egyoldalú iparszerkezet áll előttünk, a feldolgozóipari GDP mintegy 60%-át három ágazat produkálja: az élelmiszeripar (29,1%), a nemfém ásványi termékek gyártása (17,2%) és a kőolaj-feldolgozás (10,4%). Megyei szinten jelentős a gépek és gépi berendezések (7,7%), a ruházati termékek gyártása 6,2% részesedéssel. A munkanélküliségi ráta, bár az utóbbi három évben csökkenő tendenciát mutat, mind a régiót tekintve, mind az országos átlaghoz viszonyítva magas. 2002 júniusában megközelítőleg 16 ezer munkanélkülit regisztráltak a megyében,
32
12%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta az egy évvel előbbi 11,8-ról 10,7-re csökkent. A megye regisztrált gazdasági szervezeteiben az év első felében átlagosan 76 ezer fő volt állt alkalmazásban – az előző év azonos időszakához képest alig tapasztalható változás. Az alkalmazottak keresetének növekedési dinamikája az elmúlt évekbe elmaradt az országos átlagtól, egyrészt a gazdasági fejlettség elérése miatt, másrészt azért, mert a kevés külföldi és a hazai munkahelyteremtő befektetés nem tudta kedvezően befolyásolni a foglalkoztatottak munkaerő-piaci pozícióját. Békés a keresetek alapján a megyék rangsorában az utolsó helyet foglalja el! Az átlagkereset csak az országos szint 74,4%-át éri el. (Forrás: A reformok útján: IDEA) A gazdaságot kiszolgáló infrastrukturális ágazatok közül a legkritikusabb helyzetben a közlekedés van. Az útsűrűség alacsony fokú, az utak minősége az átlagosnál rosszabb, nincs gyorsforgalmi út. Békés megye hosszú távú fejlődésének legfontosabb tényezője a 44-es főút (Kecskemét-BékéscsabaGyula/országhatár) kétnyomú gyorsforgalmi úttá fejlesztése. A 44-es főút ilyen fejlesztése révén a megye valamennyi városa 30-50 km-en belül elérhető lenne a gyorsforgalmi (autópálya) úthálózatról. Az úthálózat tekintetében az további sürgős feladatok: a 47-es főút (Szeged-Debrecen) fejlesztése, elkerülő utak építése, az elérési feltételek javítása a rávezető utakkal (főleg Észak-Békésben), a dél-békési új feltáró út építése, amely azt az M5-ös kapcsolja. Egyéb fontos infrastrukturális fejlesztési célok: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vasúti fővonal korszerűsítése (ISPA támogatással folyamatban van); a hidak fejlesztése, teherbírás, kapacitás, geometria, árvízszint). A békési települések csatornázottsága rendkívül alacsony fokú az országos átlaghoz képest, s a szennyvíztisztítás kapacitásai is elégtelenek. Fejlesztésre, illetve építésre szorulnak
a
térségbeli
kommunális
hulladékkezelési
rendszerek
(csak
33
Békéscsabán
van
megoldva).
A
Körösökön
a
vízi
közlekedést
az
idegenforgalom érdekében kell fejleszteni. A gazdaság relatív fejletlensége, a nehézipar hiánya miatt azonnal megoldandó környezetvédelmi kérdések nem jelentkeznek (kivéve: szennyvízelvezetés, tisztítás és kommunálishulladék kezelés). Igen nagy probléma a vízbázisok védelme, a belvíz elvezetése. A megye gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság súlya jóval meghaladja az országos átlagot (11%). A jó minőségű talajra épülően a mezőgazdaság kiemelkedő jelentőségű ágazata a gabonatermelés, illetve az állattenyésztés. Az idén korán tavasszal beálló és a nyári hónapok végéig tartó aszály rendkívüli károkat okozott. A kenyérgabona-termés mennyisége elmaradt a várakozásoktól, minősége viszont felülmúlta a tavalyit. A térség az 1990-es évektől kezdődően válsághelyzetbe került. E kritikus helyzete jellemzi, hogy a gazdasági teljesítőképesség, valamint a fejlődés zálogát képező beruházások tekintetében az utolsók között van.
A megye
földrajzi, történelmi adottságaiból és időbeni elékésettségből adódó hátrányait kizárólag önerőből nem tudja megoldani. Békés nyolc kistérségéből három (a békéscsabai, a gyulai és az orosházi) fejlődőnek,
kettő
(a
szarvasi
és
a
békési)
stagnálónak,
három
(a
mezőkovácsházi, a sarkadi, a szeghalmi) lemaradónak minősíthető. A gazdaság szerkezete korszerűtlenebb, kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Magasabb a mezőgazdaság aránya (megyei 11%, országos 4,8%), míg átlag alatti az ipar és az építőipar aránya (megyei 26,6%, illetve 3,7%, országos 27,6% illetve 4,6%), alacsonyabb a tercier szektor aránya (megyei 56%, országos 62,8%).
34
Az agrárszféra látványosan fejlődik vissza (az 1988. évi 16%-hoz képest 2000ben már csak 11-%-ios arány). Ezt csak egy „újraiparosodási” trend ellensúlyozhatja, döntően nem csúcstechnológiát kívánó, kevésbé tőkeintenzív ágazatok megjelenésére alapozva. A fejlettebbekre építve az élőmunka, és tudásigényes ágazatok erősítése is sikerrel járhat, különösen az élelmiszeripar, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozása tekintetében, ahol a termelési vertikumok újjászületése, a jövedelmezőség növelése segíthet a kialakult súlyos társadalmi-szociális problémák kezelésében is.
35
4. Csongrád megye A térség a régió legkisebb megyéje, területe 4.347 km2. A lakónépessége 424 ezer fő. A települések száma 60, ugyanakkor a régióba tartozó három megye közül a GDP az első, míg az országban a nyolcadik helyet foglalja el. Az egy lakosra jutó GDP értéke 1.088 millió forint, ami 224 ezer forinttal kevesebb, mint az országos átlag. Vásárlóerő-paritáson számolva a megyei GDP az Európai Unió átlagának 42,5%-a. Az ipari termelés lassú emelkedést mutat. A termelésnövekedés az exportnak köszönhető. A belföldi értékesítés is folyamatosan bővül, a hazai piacon a vegyipari áruk a legkelendőbbek. Az ipari termelés majdnem háromnegyedét a feldolgozóipar adja, amely 14% termelésnövekedést ért el az előző évhez képest. A feldolgozóiparon belül a vegyipar fejlődött a legdinamikusabban, majd nem sokkal lemaradva a textiláru, bőrtermék és lábbeli gyártása következik. Legkevésbé a gépipar termelése növekedett. A vegyipari ágazatban jelentős a kőolaj és szénhidrogén kitermelés, említésre méltó a könnyűvegyipar a festék és aerosolos termékgyártás súlya, és kimagaslóan teljesít a gumi ipar. A megyei vegyipar évek óta jó eredményeket ér el és erősen exportorientált. Kiemelendő, hogy az elmúlt hét évben a vegyipar termelékenysége nőtt a leggyorsabban. A Dél-alföld iparszerkezetében második helyen áll a textíliák a ruházati-, a bőrés a szőrme termékek gyártása. Ez az ágazat több mint 20%-kal részesedik a régió iparából (az alkalmazásban állók létszáma alapján számolva). A legjelentősebb, és várhatóan egyre komolyabb problémát jelentő ágazatot veszélyeztető tényező a bér-versenyképesség relatív romlása.
36
Az elmúlt évtizedekben kialakult iparszerkezet a megyét viszonylag nagy bútoripari kapacitással ruházta fel, amely most a szektor visszaesése miatt a létért küzd. A fa, papír- és nyomdatermékek gyártása alapvetően a földrajzilag közel eső igényeket hívatott kiszolgálni. A gépipari termelés a 2000. évben stagnál. Az értékesítési adatokból látható, hogy jelentős eltolódás figyelhető meg az exportértékesítés irányába. Míg a belföldi értékesítés csökkent, addig külföldön másfélszer annyi gépipari termék került értékesítésre, mint a megelőző évben. A megye élelmiszeriparának szerkezete nélkülözi az ágazaton belüli húzóterületeket, így az édesipart, alkohol tartalmú italgyártást, dohányipart, viszont bővelkedik komoly nehézségekkel küzdő alágazatokkal, konzerviparral, malom- és sütőiparral, húsiparral. Ennek ellenére az elmúlt évben is jól szerepeltek a komolyabb tőkével rendelkező cégeink. A villamos energia-, gáz-, gőz, vízellátás valamivel több mint egynegyed részben járul hozzá a megyei ipar teljesítményéhez, azonban ebben az ágazatban − szemben a feldolgozóiparral − nem növekedés, hanem kismértékű csökkenés következett be. A megye iparszerkezete az országos átlagtól jelentősen eltér. Ezt nagyon jól jelzi, hogy míg országos viszonylatban 10% a villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátás részesedése az ipar termeléséből, addig a megyében ez az arány 30%. Ez az adottság jó alapot biztosíthat a jövőben ide települő, illetve Csongrád megyében működő cégek fejlődéséhez. Az infrastrukturális, műszaki és szervezeti háttér kialakítását nagyban segítette a külföldi tőke. A jelentős külföldi tőke az ágazat számára fejlődést biztosított.
37
Amíg hazánkban a gazdaság kis szeletét jelenti a nemfém ásványi termékek előállítása, addig Csongrád megyében ez a szektor az elmúlt évek egyik dinamikusan fejlődő ipari ágazata lett. A kohászat és fémfeldolgozás volumene az országos átlagnál. A megyei fémipar növekedésének gátja az alapanyag előállítás távolsága, a nem megfelelő szállítási feltételek, illetve a tőkehiány, és a külföldi tőke távolmaradása. A KSH a megyében 2002. december 31-én 43.816 regisztrált és működő gazdasági szervezetet tartott nyilván. Az egyetemi oktatásra támaszkodva az utóbbi években több szoftver fejlesztő cég hozott létre fejlesztő bázist. GDP szektorális összetétele:
38
Forrás: A megyei Iparkamarai adatbázis A megye 50 munkavállónál többet foglalkoztató vállalkozásainak, valamint költségvetési
és
nonprofit
szervezeteinek
beruházásai
az
összes
nemzetgazdasági ágban együttvéve csaknem 25 milliárd forintot tettek ki, ami összehasonlító áron mintegy 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. A régió másik két megyéje közül Bács-Kiskunban 5, Békésben 22%-os növekedést regisztráltak. Az egy főre jutó teljesítményérték a régió társmegyéit megelőzve továbbra is Csongrádban volt a legmagasabb, 58 ezer forint. A megyében a munkanélküliségi ráta 7,8% (a regisztrált munkanélküliek aránya), amely a régióban a legalacsonyabb érték. A regisztrált állást keresők csaknem fele a tartósan munkanélküliek csoportjába tartozik.
39
A mezőgazdaság térségbeli szerepét jelzi, hogy a GDP-hez való hozzájárulása az országos érték kétszerese. A társasvállalkozások 4%-a, az egyéni vállalkozások 7,4%-a működik a mezőgazdaságban. A megye mezőgazdasági területeit heterogén termőhelyi adottságok jellemzik. Egyrészt szántóföldi növénytermesztés – búza, kukorica – és arra alapozott nagyüzemi állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, baromfi) folyik, másrészt a gyengébb termőhelyi adottságú területeken (homok) a zöldség- gyümölcstermesztés a meghatározó tevékenység. A megyén két országgal határos, hagyományosan forgalmas nemzetközi tranzitútvonal halad át, hajózható folyóval rendelkezik. Mind a személy-, mind az áruszállításban a közutak szerepe a meghatározó, ám a tranzitútvonalak ellenére sem autópálya, sem autóút nincs. Jelentős a hiány a hidakban; a Tiszán ugyanis csak a terület északi és déli peremén vezet át állandó híd. Bár Csongrád nagyobb városai elérhetők vasúttal, nagyon hiányzik a sugárirányú pályák közötti transzverzális összeköttetés. A hajózás tényleges volumene elenyésző, a meglévő kikötői és rakodókapacitások kihasználatlanok, így műszaki állapotuk romlik. Szegeden üzemel a közforgalomra megnyitott egykori sportrepülőtér. Az év első felében folytatódott a vendégforgalom csökkenése, ami teljes egészében a belföldi vendégek elmaradásának következménye. Az összeses 66 ezer vendég több mint 113 ezer vendégéjszakára vette igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit; az előbbi adat 2, az utóbbi 3%-kal kisebb az előzőz év azonos időszakához képest. A vendégek tartózkodási ideje nem változott, a külföldiek és a belföldiek tavalyi évhez hasonlóan rendkívül rövid időt, mindössze 1,5, illetve 1,8 éjszakát töltöttek átlagosan a megyében. Nagy probléma a mezőgazdasági tevékenységből eredő talajvízszennyezés, porszennyezés, a csatornázottság és a szennyvíztisztítás alacsony szintje és ennek
következtében
az
élővizek
szennyezettsége.
A
kommunális
40
szilárdhulladék gazdálkodás a településeken heterogén képet mutat, európai szintű hulladékkezelés csak Hódmezővásárhelyen folyik. Speciális környezeti probléma a termálvizek visszasajtolása.
41
III. A RÉGIÓ ÉS A MEGYÉK LEHETŐSÉGEI
1. A régió és a megyék fejlesztésének irányai A régió: A régió folyamatos átalakuláson megy keresztül. A mezőgazdaság a régió mindhárom megyéjében meghatározó ágazat, viszont a gépesítés és a mezőgazdasági termékek iránti korlátozott kereslet nem indokolja a korábbi alkalmazotti létszám foglalkoztatását. A felszabaduló átképezhető munkaerőt a mezőgazdaságon kívüli szektornak kellene felszívnia, ami egyelőre nem a kellő számban található a térségben. Alapvető érdek tehát a különféle iparágak létesítése, meghonosítása. A szerkezetváltás mérsékelt ütemben folyik, elsősorban a korábban is hagyományokkal rendelkező iparágaknak van térnyerési lehetősége. Jó példa erre a Békés megyei, néhány ezer lakosú Körösladány, ahol a korábbi cipőpasztát gyártó kisüzem alkalmazottainak szaktudását hasznosító Henkel vegyipari
cég
befektetése
révén
a
településnek
gyakorlatilag
nincs
foglalkoztatási problémája. Hasonló sikertörténetet lehet említeni a régión belül például a gépgyártásban vagy az elektronikai iparban is. A Kormány dönt a vállalkozási övezetről. A kijelölés meghatározott időtartamra, legfeljebb 10 éve történt. A vállalkozások számára a pénzügyi és más kedvezmények ezen idő alatt vehetők igénybe. Ilyen kedvezményeket gazdasági társaságok esetében a társasági és az osztalékadóról szóló törvény, egyéni vállalkozók esetében az Szja törvény tartalmaz. A kedvezményezettség
42
időtartama - ha a kijelölés 10 évnél rövidebb időre történt - meghosszabbítható, a vállalkozási övezet területe bővíthető. A vállalkozási övezetben a területfejlesztési koordinációs feladatokat a megyei területfejlesztési tanácsok, illetőleg ha megyékre terjed ki, akkor a Dél-alföldi a Regionális Fejlesztési Tanács bevonásával az Országos Területfejlesztési Tanács látja el. Az ország délkeleti részén, Csongrád megyében a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet, amely Magyarország-Jugoszlávia-Románia hármas határ találkozási pontján terül el. Csongrád megye területfejlesztési koncepciójában és programjában kiemelt prioritás a megye gazdasági szerkezetének megújítása és a versenyképes ipari vállalkozások erősítése. Ehhez a koncepció és a program külön fejlesztési irányként javasolja a makói vállalkozási övezetben rejlő lehetőségek kiaknázását és ezzel összefüggésben az intenzív kooperáció ösztönzését a hármas határ zónájában, valamint az övezet kiterjesztését a tágabb határmenti sávban. E vállalkozási övezet stratégiai irányelvei − a döntően helyi erőforrásokon és adottságokon, valamint a nemzetközi és a határmenti magyar-román gazdasági együttműködésen alapuló ipari tevékenység kialakítása; − a helyi mezőgazdasági alapanyag-termelésre épített feldolgozóipar fejlesztése; − az idegenforgalom fejlesztése az arra alkalmas településeken; − a térségen áthaladó nemzetközi tranzitútvonalra épülő szolgáltató tevékenységek kedvezményben részesítése; − a
gazdaság
fejlesztése
a
környezet-
és
természetvédelmi
követelményeknek megfelelően, a környezet és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett történhet.
43
A célzott vállalkozói célcsoportok: − tevékenység szerint: élelmiszeripar, biotechnológia, környezetvédelmi ipar, gépipar, feldolgozás, környezetbarát technológiák, − vállalkozás mérete szerint: elsősorban kis- és középvállalkozások kedvezményezése indokolt, de a nagyvállalatok és a multinacionális cégek fogadására is adottak a feltételek, − célzott országok: Magyarország, Európai Unió országai és az USA. Békés Megyei Vállalkozási Övezet a megye északi részén található, keletről Románia határolja, területe a sarkadi és a szeghalmi központú statisztikai kistérségek területét foglalja magába. Az övezet legfontosabb gazdasági adottsága a mezőgazdaság és az élelmiszeripari ágazat A vállalkozási övezet fejlesztésének stratégiai irányelvei: − a termelési-szolgáltatási együttműködések bővítésével az integrált élelmiszer-gazdaság kialakítása; − az övezet megközelítési feltételeinek javítása; − a határmenti együttműködés fejlesztése a gazdasági és a humánerőforrás területén; − a természeti értékekre alapozott idegenforgalom fejlesztése; − a
gazdaság
versenyképességének
növelése
a
környezet-
és
a
természetvédelem követelményeinek megfelelően, a fenntartható fejlődés elvei szerint; − a technológiai-műszaki innováció fejlesztése a térségi ipar megerősödése érdekében, összehangolva az oktatás, a képzés, a felnőttképzés és az átképzés bővítésével; − a polgárosodás folyamatának elősegítése, a polgári értékrend tudatosítása.
44
Mohácsi Vállalkozási Övezet a Duna mindkét partján, az ország déli határa mentén fekszik, magában foglalja Baranya megye keleti régióját (Mohács és Bóly térségének települései), s Bács-Kiskun megyében Baját, illetve az úgynevezett Mohács-szigeti községeinek területeit (Dávod, Dunafalva, Gara, Homorúd, Nagybaracska). Az övezet Magyarország-Horvátország-Jugoszlávia határ találkozási pontján a Duna nemzetközi vízi út déli kapujában helyezkedik el. A vállalkozási övezet fejlesztésének stratégiai irányelvei: − a vállalkozási övezet kereskedelmi, szolgáltatási és idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználása; − határmenti interregionális, regionális és megyén belüli gazdasági kapcsolatok fejlesztése; − a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az Európai Unióhoz történő csatlakozás jegyében, logisztikai központ létrehozása Mohácson és Baján; − a hazai és külföldi tőkebefektetések növelése érdekében a térség gazdasági potenciáljához kapcsolódó vállalkozások letelepedésének elősegítése
a
környezet-
és
természetvédelem
követelményeinek
megfelelően, a környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett; − zöldmezős beruházások keretében megvalósuló ipari középvállalkozások létrehozása hazai ipari központokba történő beszállítási célzattal, és termelő középvállalkozási kapacitások létrehozása Dél-Európába irányuló piaci törekvésekkel; − innovációs központ létrehozása Baján.
45
Ipari Parkok
46
Bács-Kiskun megye: − komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező és élelmiszer-gazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő- és szolgáltató-ágazatok befogadására, a megye gazdaságának diverzifikálása. Az elmaradott térségekben a szociális alapú gazdaságfejlesztés
munkahelyteremtő
beruházásait
több
ágazat
koordinációjával ajánlatos biztosítani. − a megye és városai tranzit szerepkörének fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása. − a fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-települési-társadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása, amely magában foglalja: o az igen értékes nemzeti parki, tájvédelmi, természetvédelmi területek és a helyi értékek szigorú védelmét, ezek hatásterületén az agrártermelés
ész
idegenforgalom
tájkímélő
módszereinek,
formáinak alkalmazását, támogatását; o a Homokhátság vízpótlásának megoldását, a táji szempontból igen értékes területek ökölógiai és ökonómiai alapú fejlesztését; o további erdősítéseket a magasabb ökölógiai értékek elérése érdekében, a környezeti állapot javítása céljából (elsősorban a Homokhátságon akáctelepítéssel); o a megye komplex vidékfejlesztésre alkalmas további területeinek a tájtermesztés és biogazdálkodás efelé való elmozdítását, a talaj- és vízvédelem fokozását; o a települések megváltozott gazdasági körülményei között a külterületek fokozott védelmét, az alföldi tájrészleteknek a korábbi arculatukhoz hasonló rekonstrukcióját, a biodiverzitást biztosító zöldfolyosó-rendszer kialakítását.
47
o a
korszerű
szennyvízkezelés
hulladékgazdálkodás
az
e
és
a
hulladékkezelés
prioritáshoz
tartozó
és
a
feladatok
kiindulópontját jelentik. Békés megye: − a közlekedés feltételeinek javítása érdekében elsődleges és általános célnak kell tekinteni a megye és települései „zsákutcajellegének” feloldását, amit az úthálózat fejlesztésével, a közlekedési útvonalak korszerűsítésével, a vasútvonal modernizálásával lehet elérni. Konkrét feladatként a 44-es kétnyomú gyorsforgalmi úttá fejlesztését, a 47-es út korszerűsítését,
a
dél-békési
térséget
az
M5-ös
autópályával
összekapcsoló út megépítését, valamint az elkerülő utak építését kell említeni; − a megye elzártságát oldaná, elérhetőségét gyorsítaná, illetve gazdaságának élénkítését elősegítené a Békéscsaba-Gyula határában lévő megyei regionális repülőtér fejlesztése; − az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta Békés határmegye lett. Az ebből adódó feladatok ellátásához elengedhetetlenek az infrastrukturális fejlesztések (közlekedés, kommunikáció, adatfeldolgozás, ellenőrzés), amelyek az EU-források bevonásán túl jelentős állami pénzügyi szerepvállalást is igényelnek; − önálló befektetés ösztönzési program kidolgozása és megvalósítása (a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, finanszírozás) a megyében működő fejlesztési társaságok, ipari parkok és vállalkozási övezetek bevonásával; − a kis- és középvállalkozások fejlesztése, figyelemmel a beszállítói kapcsolatok (élelmiszeripar, gépipar) erősítésére; − a minőségi turisztikai kínálat bővítése (gyógy-, kultur-, ökoturizmus);
48
− a határmenti, a regionális (megyei), a kétoldalú (román-magyar) együttműködésből adódó komporatív előnyök kiaknázása. Itt említhető az EU-hoz történő csatlakozást követően a határátkelőhelyekkel kapcsolatos fejlesztések (például depók, logisztikai tevékenység, szolgáltatások nyújtása) gazdaságélénkítő hatása; − a fejlesztési célok elérése érdekében a megye gazdasága lemaradásának csökkentésére növelni szükséges a decentralizált vagy a központi fejlesztési forrásokat (területfejlesztési források, elmaradott megyék számára elkülönített forrásokból a megyei keret), s ebből közvetlenül kell támogatnia a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését; − a lakó- és a településeket övező természeti környezet megóvása érdekében elengedhetetlenek az olyan fejlesztések, mint: térségi kommunális hulladéklerakók építése, a települések csatornahálózatának bővítése, a szennyvíztisztító kapacitások növelése; − a Békés megyét gyakran sújtó belvizek elvezetése, az ellenük való védekezés szintén jelentős fejlesztéseket igénylő feladat. − az oktatási intézmények épületei és felszereltsége tekintetében többéves rekonstrukciós program; − az Orosházi Kórház rekonstrukciója, korszerű mentőállomások létesítése a térségben; − műszaki és élelmiszeripari felsőfokú képzés megszervezése a megyében (a Tessedik Sámuel Főiskola fejlesztése). Csongrád megye: − az ipari parkok infrastruktúrájának és szolgáltatásaink fejlesztése, betelepítése elsősorban technológiaigényes, magasan képzett munkaerőre támaszkodó
iparágakkal.
Szegeden
már
megkezdődött
egy
49
„sziliciumvölgy”
kialakulása
a
Siemens
fejlesztőrészlegének
letelepedésével; − Szegeden a nagy hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar fejlesztése, illetve megmentése (Szegedi Konzervgyár); − innovációs centrumok kialakítása, elsősorban az agrárinnovációban, illetve genetikában, a Szegeden és Hódmezővásárhelyen működő tudományos kutató-fejlesztő bázisra alapozva; − a minőségi turizmus kínálatának fejlesztése (konferencia-turizmus, falusi és öko- és gyógyturizmus) az ehhez kapcsolódó színvonalas szálláshelyek és kiszolgáló létesítmények, infrastruktúra kialakításával; − a kistérségek hagyományos tájkultúrájának fejlesztése a feldolgozókapacitások megteremtésével, bővítésével: Makó környékén hagyma, petrezselyemgyökér, gabona, hús. A szentesi kistérségben üvegházi és fóliakertészet.
Szeged
Hódmezővásárhely
és
környéke: környéke:
paprika, gabona,
zöldség-gyümölcs. hús,
zöldségfélék.
Homokhátsági kistérségek: szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés. Csongrád környéke: szőlő-gyümölcs-, zöldségtermesztés, hús, gabona. A térségi adottságokra épülő kezdeményezés a Homokhátságon található mórahalmi kistérség ipari parkja, amely a zöldség-gyümölcs vertikum (termelés, feldolgozás, értékesítés) megteremtésével és működtetésével hozzájárul
a
hátrányos
helyzetű
kistérség
társadalmi-gazdasági
felzárkóztatásához; − fontos megyei együttműködési cél a magyar-román határ menti térség fejlesztése. (A határátkelőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, a tranzitfolyosók, az országos és a nemzetközi közlekedési és telekommunikációs hálózatok fejlesztése.); − a közlekedési törzshálózatok fejlesztése, a nemzetközi összeköttetés javítása. A legfontosabb infrastrukturális beruházási célok: az M5-ös
50
autópálya, a Kiskunfélegyháza-Röszke szakasz és a hozzá kapcsolódó határátkelők (IV-es korridor) fejlesztése, a Szegedi repülőtér nemzetközi légikikötővé alakítása, a Cegléd-Szeged vasúti fővonal fejlesztése, a Szabadka és Temesvár felé elágazó vonal nemzetközi törzshálózati fővonallá való átminősítése, új Tisza-híd építése; − a szociális ellátásban igen fontos a tanyákon élő öregek szociális ellátásának megszervezése; − a tanyasi térségek komplex fejlesztésének fontos eszköze az informatikai infrastruktúra fejlesztése, teleházak létesítése, a távmunka lehetőségeinek bővítése, civil szaktanácsadói hálózat működtetése a régió periférikus térségeiben és kistelepülésein; − a geometrikus energia üzemszerű komplex hasznosításának középtávon való ösztönzése; − a megye éghajlati adottságaira tekintettel hosszú távon a napenergia hasznosításának ösztönzése; − a biohulladék hasznosítása, „zöldáram” termelése a térségben keletkező mezőgazdasági hulladék felhasználásával; − az árvízvédelmi rendszer fejlesztése; az elsőrendű védelmi vonalak minden szakaszának, illetve pontjának alkalmassá tétele a százévenként egyszer előforduló nagy árvizek biztonságos levezetésére; − a megye belvízvédelmi rendszerének rekonstrukciója, valamint a vízvisszatartás és –tározás lehetőségének bővítése a Homokhátság településein. 2. A közigazgatás működési és szervezeti átalakításának esélyei Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának természetes törekvése a tagállamok területi tagozódásában meglévő megkülönböztetések csökkentése. Ezt megköveteli – sok egyéb szempont mellett – az európai sturuktúrális és
51
kohéziós politika. A területi politika alapvető célja a gazdasági, társadalmi és összfejlettségi különbözőségek csökkentése, tehát fogalmazhatunk úgy is, hogy a méretarányosság elvének érvényesítése hat a megkésett államok és megkésett, hátrányos térségek felzárkózására is. A taggáválásunkat közvetlenül megelőző csatlakozási hullámmal tagállammá vált országok (Ausztria, Finnország, Svédország) területi szintje sem önállóan hanem egyeztetési tárgyalások eredményeként rögzült. Az azóta elfogadott döntés (az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003. EK. Együttes rendelete) egyértelműsítette a méretarányosság elvét és az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) és a csatlakozó országok hazai statisztikai szervezte között, együttesen megállapított rendszer helyébe lépett. E szerint:
52
A NUTS-szintek népességszám szerinti méretei Szint
Minimum fő
Maximum fő
NUTS 1
3.000.000
7.000.000
NUTS 2
800.000
3.000.000
NUTS 3
150.000
800.000
A tagállamok ezirányú adottságai és megoldásai rendkívül összetettek, eltérőek. Ez részben az egyes nemzeti államszervezeti hagyományokból és törekvésekből táplálkozik, de fontos azt is megemlíteni, hogy az együttes rendelet a hatályba lépésekor már kialakított tagállami nómenklatúrákhoz nem nyúlt (nem nyúlhatott), azokat visszamenőleges hatállyal nem módosíthatta, mert ezzel az államok közigazgatási autonómiáját sértette volna, ami ellentétes a közösségi joggal. Azonban a hazánk csatlakozását követő időszakra, tehát a „jelenidőre” szigorú előírások és eljárási rend az irányadó. Így különösen egy tagállam területi szintű rendszere csak oly módon változtatható, hogy ez a megoldás nem növeli, hanem csökkenti az Unióban jelenleg meglévő területi egységek népességi szóródását. Ez azt jelenti, hogy az hazánk területi szintjeinek módosítását csak egyetlen korlát befolyásolja; nevezetesen az, hogy a jelenlegi megyerendszert kisebb területeket magába hordozó, túlzottan tagolt középszint nem válthatja fel. Van mód tehát, akár NUTS 1, vagy -3 szintű változtatásra egyaránt, de a jelenlegi állami területi beosztásnál (19 megye) tagoltabb, nagyobb számú rendszer nem alakítható ki. Az előző bekezdésben számba vettük mind a régió, mind az egyes megyék fejlesztési célkitűzéseit. A közigazgatás működéséi és szervezetei átalakításának esélyeit az a valóságos politikai szándék regulázza, amely az európai
53
támogatások forrásait a leghatékonyabban képes megszerezni. Mondhatnók tehát, hogy a területi szintek méretalakítása egyrészt forrásszerző célzatú, de másrészt a gazdaságfejlesztés a foglalkoztatottság, az infrastruktúra- és innovációfejlesztés, önkormányzati
a
környezetvédelem,
eszköze
is.
Ebből
a
a
felzárkóztatás
szempontból
hazánk
állami
és
gazdasági
versenyképességi operatív programja által meghatározott célkitűzései az alábbi proritásokat határozta meg: − beruházás-ösztönzés; − kis- és középvállalkozások fejlesztése; − kutatás-fejlesztés és innováció; − információ-, társadalom- és gazdaságfejlesztés. A humánerőforrás-fejlesztés operatív program elsősorban a meglévő humán erőforrás jobb kihasználására fekteti a hangsúlyt. Ennek területei különösen a foglalkoztatási szint növelése a munkaerő versenyképességének javítása és társadalmi
befogadás
elősegítése.
E
célokhoz
rendelt
prioritások
megalapozottak, azonban nem fogalmazódtak meg konkrét célok a három (köztük
a
dél-keleti)
keleti
régió
megkésettségének,
lemaradásának
felszámolására. A környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztése által meghatározott specifikus cél a környezet védelme és fejlesztése, továbbá a közlekedési hálózat javítása. A
dél-alföldi
vidékfejlesztési
régió
szempontjából
program
végrehajtása,
különösen a
jelentős
versenyképes
az és
agrár-
és
fenntartható
mezőgazdasági szektor kialakítása, a termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása és a vidék felzárkóztatásának elősegítése. E célok tükröződnek a térség (régió és a három megye) programjában is.
54
A jelenlegi közigazgatási, a tervezési- statisztikusi intézmény környezet – beleértve a területfejlesztést és a területrendezést –, továbbá a területi önkormányzati szint funkcionális kerete, feladatok és célok végrehajtását kellő eredményességgel – álláspontom szerint – nem képes megvalósítani. Már 2002ben az Európai Tanács mellett működőd, a témában illetékes testület megállapította, hogy a magyar közigazgatás szervezeti és funkcionális rendszere túlzott tagoltsága és az egyes szintek jellege alapján a demokrácia követelményeinek a szubszidiaritás szellemének távolról sem felel meg. Ez már azért is intő jel volt, mert az ezt követő egyeztetések világosság tették az EUROSTAT ezirányú álláspontját, amely nemcsak a NUTS 2 szintnek megfelelő régiós rendszert kezdeményezte, hanem felvetette a három NUTS 1 területi szint kialakításának lehetőségét is. Ugyanakkor a NUTS 2 és -3 szint megjelölésében elfogadta azt, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt módosító és a jelenlegi hét tervezési – statisztikai régiót megvalósító, a határait megállapító 1999. évi XCII. törvény deklarál. Ez már csak azért is fontos, mert biztosította számunkra azt a tárgyalási pozíciót, amelynek eredményeként 2006-ig Magyarország NUTS 2 szintű területistatisztikai beosztása megfelelő. Ha megvizsgáljuk a hazai tervezési-statisztikai régiók egy főre jutó vásárlóerő paritáson mért GDP-je az EU átlaghoz viszonyított indexét, akkor beszédes adatokkal szembesülünk:
55
NUTS 1
NUTS 2
1997
1998
1999
1997-997 átl.
Közép-Magyarország
Közép-Magyarország
70.7
74,9
75,0
72,5
Közép-Dunántúl
45,5
47,7
46,6
46,6
Nyugat-Dunántúl
49,9
53,7
57,1
53,6
Dél-Dunántúl
36,7
37,5
38,6
37,6
Észak-Magyarország
31,9
33,0
32,9
32,6
Észak-Alföld
32,8
32,9
31,8
32,5
Dél-Alföld
36,9
37,1
37,0
37,0
Dunántúl
Alföld és Magyarország
Észak-
Fentiekből kiderül, hogy hazánk 2004-2006. közötti időszakban valamennyi régió tekintetében jogosult a strukturális alapok támogatására. A fenti adatok beszédesek; látjuk, hogy a főváros és környezete tekintetében a GDP egy főre jutó indexe az EU átlagának 72,5%-a, a Dunántúlé 46%-a, ugyanakkor az Alföld és Észak-Magyarországra vonatkozó adat mindössze az európai átlag 34%-át tesz ki. Nem tekinthető tehát megalapozatlannak az EUROSTAT azon megállapítása, hogy alternatívát jelenthet hazánkban a három régiós rendszer megvalósítása is. Ez még akkor is figyelmet érdemel, ha tudjuk, hogy a 35/1998. (III.20.) OGYT határozatának megfelelő NUTS” szintű hét tervezési-statisztikai régiót elfogadta. Amennyiben az IDEA programban megfogalmazott célokat a megvalósíthatóság politikai és gazdasági esélyeivel ütköztetjük, vizsgáljuk a közigazgatás helyiterületi reformjának esélyeit akkor – túl a bevezetőben megfogalmazott politikai realitásokon – látnunk kell azt, hogy a csatlakozás önmagában a közigazgatás szerkezetére,
a
szabályozás
megújítására
nem
határoz
meg
kötelező
szentenciákat. Ugyanakkor tény, hogy az Európa Tanács mellett működő Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának Régiók Kamarája ebben az évben megállapította azt, hogy a jelenlegi területi önkormányzati
56
rendszer nem felel meg teljes mértékben a szubszidiaritás elvének. A Kormány ciklusprogramjából erőteljes elkötelezettség olvasható ki, amely két éve optimizmussal
tölthette
szakembereket.
el
a
Ugyanakkor
megújításban
tudjuk,
hogy
érdekelt a
megyei
politikusokat
és
önkormányzatok
tevékenysége nem felel meg a fenti uniós követelményeknek és mindenki által elismert tény, hogy hosszú ideig a területi önkormányzati rendszer nem tarható fenn. A közigazgatás alapvető működési problémája többek között az „orrsúlyos”
kormányzati
önkormányzatok gyakorlatilag
funkciókból,
gazdálkodási
felesleges,
a
forráshiányokkal
hiátusságaiból
hangsúlytalan
megyei
és
nem
küszködő
utolsósorban
önkormányzatok
a
létéből
táplálkozik. Sokan úgy vélik, hogy a megyei önkormányzati intézményekkel kapcsolatos fenntartói jogosítványok más formában és módon is működtethetők, erre lehetőséget kínál a megyei társulás megszervezésének lehetősége, vagy a fenntartói jogosítványoknak az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzatokhoz történő delegálása. A közigazgatás helyi- területi reformjának igénye tehát sürgető, a megfelelő alkotmányos és törvényi szabályozás „most és mindenkiért” indokolt lenne.
