MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁK EGYESÜLETE ADÓJOGI KONFERENCIA. Budapest, március 4

MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁK EGYESÜLETE

ADÓJOGI KONFERENCIA

Budapest, 2013. március 4.


ADÓJOGI KONFERENCIA

a Kúria Dísztermében



Köszöntő Dr. Darák Péter a KÚRIA Elnöke



Köszöntő Zara László az Adótanácsadók Egyesületének Elnöke



Levezető Elnök Dr. Hajnal Péter a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének Elnöke



Belföldi-közösségi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adózási kérdései az Európai Bíróság magyar ítéleteinek tükrében Előadó: Dr. Kurucz Krisztina kúriai bíró


ADÓJOGI KONFERENCIA „Belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az Európai Bíróság magyar ítéleteinek tükrében” Dr. Kurucz Krisztina kúriai bíró Kúria Budapest, 2013. március 4. 7

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei Belföldi ügylet: ●

●

●

●

C-324/11. számú ügy /Tóth Gábor és a NAV folyamatban volt eljárásban/

C-80/11. és C-142/11. számú egyesített ügyek /Mahagében Kft. és NAV között, valamint Dávid Péter és NAV között folyamatban volt ügyekben/

Közösségen belüli ügylet: C-273/11. számú ügy /Mecsek-Gabona Kft. és a NAV között folyamatban volt eljárásban/

8

Belföldi ügylet uniós jog: ●

●

2006/112. irányelv 2.cikk /1/ bekezdés a) és c) pontok /hatály/

●

2006/112. irányelv 9. cikk /1/ bekezdés

●

/adóalany, gazdasági tevékenység/

●

2006/112. irányelv 167. cikk

●

/adólevonási jog keletkezésének időpontja/

●

2006/112. irányelv 168. cikk a) pont

●

/adólevonási jog/

●

2006/112. irányelv 178. cikk

●

/számla/

●

2006.112. irányelv 273. cikk 9

Belföldi ügylet magyar jog Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény /Áfa tv./ ●

32.§ /1/ bekezdés a) pontja

●

/adólevonási jog/

●

Áfa tv. 35.§ /1/ bekezdés

●

/számla/

●

Áfa tv. 44.§ /5/ bekezdés

●

/kellő körültekintés/

10

Mahagében-Dávid ügyC-80/11. és C-142/11. Mahagében ügy tényállása 1. Az adóhatóság megállapította, hogy ●

●

●

az adózó a számlakibocsátóval akácrönkök szállítására szerződött, a leszállított rönköket tovább értékesítette a számlakibocsátó nem rendelkezett árukészletében az akácrönkökkel, illetve

a vizsgálat évében beszerzett akácrönk mennyiség nem volt elegendő a kiszámlázott tételekre, továbbá

●

az ügylet teljesítését semmilyen irattal /szállítólevéllel/ nem bizonyította,

●

tehergépjárműve nem volt,

●

a szállításért fizetett árat nem igazolta.

●

●

2. Az adózó nem ellenőrizte, hogy a számlakibocsátó létező adóalany-e, rendelkezik-e a megvásárolni kívánt árumennyiséggel.

3. Az adóhatóság az adózó adólevonási jogát megtagadta a számlakibocsátó számláira

11

Mahagében- Dávid ügy C-80/11. és C-142/11.

Kérdés Mahagében ügyben Az Irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti gyakorlat, hogy az adóhatóság a számlakibocsátó vagy annak alvállalkozója által elkövetett szabálytalanság miatt megtagadja az adólevonás jogát, anélkül azonban, hogy bizonyítaná azt, hogy az adóalanynak tudomása volt a szabálytalanságról, vagy abban maga is közreműködött. 12

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11. EU Bíróság megállapításai Mahagében ügyben

1. Az adóalanyt megilleti az adólevonás joga 2. Az adólevonás joga főszabály szerint nem korlátozható /Irányelv 167. cikk / 3.Adózó a szolgáltatást saját adóköteles ügyletéhez vette igénybe 4. Az az előfeltevés, hogy ●

●

a számlakibocsátó teljesítette,

a

számlák

szerinti

ügyletet

a számlák valamennyi információt tartalmaznak. 13

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11. EU Bíróság megállapításai Mahagében ügyben

Célkitűzés az adócsalás, adóelkerülés elleni küzdelem, amelyet az Irányelv elismer és támogat Az adóhatóságnak és a bíróságnak meg kell tagadniuk az adólevonást,

ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogot visszaélésszerűen gyakorolták.

14

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11. EU Bíróság megállapításai Mahagében ügyben ●

●

Az az adóalany, aki tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy héa kijátszását megvalósító ügyletben vesz részt, az Irányelv alkalmazása szempontjából az adókijátszás résztvevője Annak az adóalanynak az adólevonási joga nem tagadható meg, aki nem tudta, és nem is tudhatta, hogy a számlakibocsátó ügylete adócsalás részét képezi, vagy az értékesítési lánc megelőző ügylete héa kijátszást valósít meg, 15

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11. EU Bíróság döntése Mahagében ügyben

Az adólevonás joga nem utasítható el azzal az indokkal, hogy a számlakibocsátó vagy annak alvállalkozója szabálytalanságot követett el anélkül, hogy a hatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná, hogy az adózó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylettel számlakibocsátó vagy az alvállalkozója által elkövetett adócsalásban vesz részt. 16

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11. EU Bíróság döntése Mahagében ügy

(Megfordítva az előbbi választ) Ha az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítja, hogy az adózó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylettel a számlakibocsátó vagy az alvállalkozója által elkövetett adócsalásban vesz részt, az adólevonás jogát elutasíthatja, mely gyakorlat nem ellentétes az Irányelv 167., 168. cikkeivel. 17

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11.

Dávid ügy tényállása 1. Az adózó építési munkák elvégzésére vállalkozott. 2. Az adóhatóságnak akként nyilatkozott, hogy munkavállalói nem voltak, a munkákat alvállalkozóval végeztette. 3. Az adóhatóság megállapította, hogy az alvállalkozó nem rendelkezett munkavállalókkal, a munkák teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel, az általa kiállított számlák csak egy másik alvállalkozó számláinak továbbszámlázásai voltak. Ez utóbbi az alvállalkozó apósa volt, aki szintén nem rendelkezett bejelentett munkavállalókkal. 18

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11.

Dávid ügy tényállása 4. Az adóhatóság nem vitatta az építési munkák elvégzését, de megállapította, hogy jogilag megkövetelt módon nem állapítható meg, hogy ki végezte el a munkákat, a teljesítés igazolási bizonylatokon említett munkavállaló kinek az alkalmazásában állottak, a számlakibocsátó tényleges alvállalkozói tevékenységet nem végzett. 5. Az adózó végzett egy másik építési munkát is, egy másik alvállalkozó bevonásával, de az adóellenőrzés során az alvállalkozó már felszámolás alatt állt, a felszámolónak sem iratai, sem adatai az ügyletre vonatkozóan nem voltak. Az adóhatóság itt sem fogadta el a számlán feltüntetett feleket valós gazdasági szereplőknek. 6. Mindkét ügyletben azt állapította meg, hogy az adózó nem kellő körültekintéssel járt el. 19

Mahagében- Dávid ügy C-80/11. és C-142/11.

Kérdés Dávid ügyben Az Irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti gyakorlat, amelyben az adóhatóság azzal az indokkal tagadja meg az adólevonás jogát, hogy az adózó nem győződött meg arról, hogy a számlakibocsátó ●

adóalany-e,

●

rendelkezik-e a termékkel,

●

képes-e azok szállítására,

●

adóbevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tesz-e

illetve, hogy az adózó számlán kívül más irattal az ügyletre nem rendelkezik. 20

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11. EU Bíróság megállapításai Dávid ügyben 1. Az az előfeltevés, hogy a számlakibocsátó a számlák szerinti ügyletet teljesítette, a számlák valamennyi információt tartalmaznak. 2. A levonási jog csak akkor tagadható meg, ha objektív körülmények alapján bizonyítást nyer, hogy az adózó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylettel a számlakibocsátó vagy annak alvállalkozója által elkövetett adócsalásban vesz részt. 3. Azok a gazdasági szereplők, akik minden ésszerű, elvárható intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az ügyleteik ne valósítsanak meg adókijátszást, annak kockázata nélkül bízhatnak ügyleteik jogszerűségében, hogy elveszítik adólevonási jogukat. 4. Nem ellentétes az uniós joggal, ha azt követelik meg a gazdasági szereplőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. 21

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11. EU Bíróság megállapításai Dávid ügyben 1. A konkrét ügy körülményeitől függ az adóalanytól ésszerűen elvárható intézkedés, hogy meggyőződjön arról, az ügyletével az értékesítési láncban nem adócsalásban vesz részt. 2. Általánosságban nem követelhető meg az adóalanytól, hogy ellenőrizze, a számlakibocsátó ● adóalany-e, ● rendelkezik-e a termékkel, ● képes-e azok szállítására, ● adóbevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tesz-e. 3. A szabálytalanságra, csalásra utaló körülmények a körültekintő adózót arra kötelezhetik, hogy tájékozódjon a másik gazdasági szereplő felől.

22

Mahagében-Dávid ügy C/11C-80. és C-142/11. EU Bíróság döntése Dávid ügyben

Az Irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely arra alapítottan tagadja meg az adólevonás jogát, hogy az adóalany nem győződött meg arról, a számlakibocsátó adóalany-e, rendelkezik-e a termékkel, képes-e azok szállítására, adóbevallásiés fizetési kötelezettségének eleget tesz-e, illetve, mert az adóalany az ügyletre vonatkozóan a számlán kívül más irattal nem rendelkezik, ha az

adóalanynak nem volt tudomása a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről.

23

C-324/11. sz. Tóth ügy Tényállás Tóth G. 2007-ben építőipari tevékenységet végzett, alvállalkozókkal, közöttük M.L. egyéni vállalkozóval, akinek számláit készpénzben fizette rendezte. Az alvállalkozó építési naplót vezetett, teljesítési igazolást állított ki, 8-14 fővel dolgozott, 2003. évtől adófizetési kötelezettségét nem teljesítette, bejelentett alkalmazottal nem rendelkezett, egyéni vállalkozói igazolványát a jegyző 2007. év közepén visszavonta. 24

C-324/11. sz. Tóth ügy Tényállás Adóhatóság: Az alvállalkozói számlák alapján adólevonás nem gyakorolható, mert a számlakibocsátó 2007. év közepétől nem minősül adóalanynak. Tóth G. nem tájékozódott a munkát végző személyekről.

Elsőfokú bíróság: Tóth G. keresetét elutasította. Az alvállalkozó adóalanyisága megszűnt, ezért héa áthárítására nem volt jogosult, alkalmazottak hiányában nem bizonyított, hogy a munkát ő teljesítette, Tóth G. a munkát végzők személyéről nem győződött meg.

25

C-324/11. sz. Tóth ügy Kérdések 1. 1. Az Irányelv 9. cikkével ellentétes-e, ha az adóhatóság az adólevonás jogát arra alapítottan utasítja el, hogy ●

a számlakibocsátó vállalkozói igazolványát a szolgáltatás nyújtását, vagy a számla kibocsátását megelőzően visszavonták?

26

C-324/11. sz. Tóth ügy EU Bíróság megállapításai 2. 1. Az adóalanyt megilleti az adólevonás joga 2. Az adólevonás joga főszabály szerint nem korlátozható /Irányelv 167. cikk / 3.Tóth G. a szolgáltatást adóköteles ügyletéhez felhasználta 4. Az adóalany fogalma tágas /Irányelv 9. cikk/, nem függ a gazdasági tevékenységhez kibocsátott hatósági engedélytől 27

C-324/11. sz. Tóth ügy vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos kérdésre döntés 1. Ha a számla az Irányelv 226. cikkében megkövetelt adatokat tartalmazza az adólevonás joga nem utasítható el azzal az indokkal, ●

●

hogy a számlakibocsátó egyéni vállalkozói igazolványát, a szolgáltatások nyújtását, vagy a vonatkozó számla kibocsátását megelőzően visszavonták, hogy a számlakibocsátó már nem rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, így már nem jogosult az adószáma használatára

28

C-324/11. sz. Tóth ügy Kérdések 2. 1. Az Irányelv 9. cikkével ellentétes-e, ha az adóhatóság az adólevonás jogát arra alapítottan utasítja el, hogy ●

a számlakibocsátó nem jelentette be az általa foglalkoztatott munkavállalókat ?

29

C-324/11. sz. Tóth ügy EU Bíróság megállapításai 2. 1. A kérdés olyan szolgáltatóval kapcsolatos, aki a munkavállalók bejelentésének elmulasztásában álló szabálytalanságot követett el. /Nem bejelentett munkát végeztek/ 2. Utalás a hasonló tényállású Mahagében és Dávid egyesített ügyre, ahol a döntés alapja: a.) az adólevonás joga héa alapelv b.) a családmódon vagy visszaélésszerűen érvényesített jog által szerzett előny megtagadása

30

C-324/11. sz. Tóth ügy be nem jelentett munkavállalóval kapcsolatos kérdésre döntés 2/a. Az adólevonás joga nem utasítható el azzal az indokkal, hogy a számlakibocsátó nem jelentette be az általa foglalkoztatottakat, anélkül, hogy a hatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná, hogy az adózó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a számlakibocsátó az ügylettel a láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt

31

C-324/11. sz. Tóth ügy be nem jelentett munkavállalóval kapcsolatos kérdésre döntés 2/b. (Megfordítva az előbbi választ)

Ha az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítja, hogy az adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a számlakibocsátó a láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt, az adólevonás jogát elutasíthatja, mely gyakorlat nem ellentétes az Irányelv 9. cikkével

32

C-324/11. sz. Tóth ügy Kérdések 3. Az Irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy az a tény, hogy az adóalany nem ellenőrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval állnak-e jogviszonyban, illetve, hogy bejelentette-e a munkavállalókat a számlakibocsátó, tekinthető-e olyan objektív körülménynek, amely miatt a számlabefogadó tudta vagy tudnia kellett, hogy héa kijátszására irányuló ügyletben vett részt

33

C-324/11. sz. Tóth ügy Kérdések 3. Az Irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy az a tény, hogy az adóalany nem ellenőrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval állnak-e jogviszonyban, illetve, hogy bejelentette-e a munkavállalókat a számlakibocsátó, tekinthető-e olyan objektív körülménynek, amely miatt a számlabefogadó tudta vagy tudni-a kellett, hogy héa kijátszására irányuló ügyletben vett részt

34

C-324/11. sz. Tóth ügy EU Bíróság megállapításai 3. 1. Utalás a hasonló tényállású Mahagében és Dávid egyesített ügyre, ahol a döntés alapja: a.) azok a gazdasági szereplők, akik minden ésszerű, elvárható intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az ügyleteik ne valósítsanak meg adókijátszást, annak kockázata nélkül bízhatnak ügyleteik jogszerűségében, hogy elveszítik adólevonási jogukat b.) nem ellentétes az uniós joggal, ha azt követelik meg a gazdasági szereplőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz 35

C-324/11. sz. Tóth ügy be nem jelentett munkavállalóval kapcsolatos kérdésre válasz döntés 3/a. Az a tény, hogy az adóalany nem ellenőrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, hogy a számlakibocsátó bejelentette-e a munkavállalókat, nem olyan objektív körülmény, amely miatt a számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy héa kijátszására irányuló ügyletben vett részt

ha az adóalanynak nem volt tudomása a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságról vagy csalásról 36

C-324/11. sz. Tóth ügy be nem jelentett munkavállalóval kapcsolatos kérdésre döntés 3/b. Megfordítva az előbbi választ ha

a

számlabefogadónak volt tudomása a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságról vagy csalásról,

a számlabefogadó terhére objektív körülménynek minősül, ha nem ellenőrizte a számlakibocsátó és a munkavállalók közötti jogviszonyt, a munkavállalók bejelentését 37

C-324/11. sz. Tóth ügy Kérdések 4. Az Irányelvvel és az adósemlegesség elvével ellentétes-e, ha a bíróság az első három kérdésben szereplő körülményeket figyelembe veszi és az összes körülmény együttes értékelése alapján arra a következtetésre jut, hogy a gazdasági esemény nem a számlán feltüntetett felek között valósult meg 38

C-324/11. sz. Tóth ügy EU Bíróság megállapításai 4. 1.

Az adóhatározat szerint nem vitatott, hogy a számlabefogadó adóalany, építőipari tevékenységet végzett alvállalkozók útján, akinek a szolgáltatását utóbb a saját adóköteles ügyletéhez használta fel.

2. Az adóhatározat nem tartalmaz adatot arra, hogy a

számlabefogadó maga követett el olyan visszaélést, mint pl. hamis bevallás bevallása, szabálytalan számla kiállítása. 3. E körülmények között úgy tűnik, hogy a 4. kérdés olyan

helyzetre vonatkozik, hogy a gazdasági eseményt nem a számlakibocsátó végezte el 39

C-324/11. sz. Tóth ügy nem az alvállalkozó által teljesített gazdasági eseményről kiállított számlával kapcsolatos kérdésre válasz 4. Ha az adóhatóság konkrét bizonyítékokkal szolgál a csalás fennállásáról, sem az Irányelvvel, sem az adósemlegesség elvével nem ellentétes, ha nemzeti bíróság vizsgálja, hogy a számlakibocsátó maga végezte-e a gazdasági tevékenységet. Csak akkor utasítható el a levonási jog, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján megállapítja, hogy a számla címzettje tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a számlakibocsátó vagy annak korábbi partnere által elkövetett adócsalásban vesz részt.

40

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy Uniós jog ●

2006/112 irányelv 2. cikk /1/ bekezdés b.) pont

/Héa hatálya alá tartoznak a Közösségen belüli ellenértékes beszerzések/ ●

2006/112 irányelv 4. fejezet 138. cikk /1/ bekezdés

/adómentesség/

41

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy magyar jog Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89.§ /1/ bekezdés: Mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. 42

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy tényállás 1.

Az adóhatóság megállapította, hogy a gabona kereskedő magyar adózó olasz cégnek gabonát adott el azzal, hogy szállító a vevő. A CMR fuvarleveleket a vevő az olaszországi címéről postai úton visszaküldte az adózónak.

2. Az olasz adóhatóság megkeresésre adott válasza szerint a vevő a bejelentett címén nem fellelhető, e címen soha nem volt a nyilvántartásban, és mivel héát soha nem fizetett, az adásvételt megelőző időpontra visszamenőlegesen héa azonosító számát törölték.

43

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy tényállás

3. Az adóhatóság szerint az adózó az áfamentes termékértékesítést nem tudta bizonyítani (így terhére adóhiányt állapított meg), mert az áru feladását és másik tagállamba szállítását bizonyító okirattal nem rendelkezett, illetve a bemutatott iratai nem hitelesek. Az adózónak nagyobb körültekintéssel kellett volna eljárnia, az áru megérkezéséről is meg kellett volna győződnie. 44

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy kérdés 1. Az Irányelv 138. cikk /1/ bekezdésével ellentétes-e az a gyakorlat, hogy az adóhatóság a héamentességet olyan körülmények között tagadja meg, hogy ●

●

●

●

●

a tulajdonosként való rendelkezés jogát másik tagállami vevőre átruházzák, a vevő az ügylet időpontjában saját tagállamában héa azonosítószámmal rendelkezik, a vevő vállalja a szállítást, az eladó meggyőződik az árunak a külföldi rendszámú tehergépjárművekre való felrakodásáról,

Az eladó rendelkezik a vavő tagállamából visszaküldött CMR fuvarlevelekkel. 45

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy EU Bíróság megállapításai 1. Kizárólag akkor adómentes a Közösségen belüli termékértékesítés, ha a termékkel való rendelkezés joga átszáll a vevőre, az értékesítő igazolja, hogy ● a terméket elszállították a másik tagállamba, és ● a termék ténylegesen elhagyta az értékesítés helye szerinti tagállam területét. 2. Objektív feltétel a termék tényleges elszállítása az eladó országából, amelyről az adóhatóság nehezen tud megbizonyosodni, ezért alapvetően az eladótól szolgáltatott bizonyíték alapján végezhető el az ellenőrzés. 3. A tagállamoknak kell meghatározniuk a mentesítés feltételeit. 4. A magyar szabályozás csak igazolást ír elő, ezért az adóalanyt terhelő bizonyítási kötelezettség tartalmát a nemzeti jogban kifejezetten meghatározott feltételek és a hasonló ügyekben szokásos gyakorlat alapján kell meghatározni. 46

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy EU Bíróság megállapításai

Azt a kérdést, hogy az adózó eljárásával eleget tett-e a bizonyítás és a gondosság terén őt terhelő kötelezettségeknek, a bíróságnak kell értékelnie a nemzeti jogban kifejezetten meghatározott feltételek és a hasonló ügyekben szokásos gyakorlat alapján. 47

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy Eu Bíróság döntése kérdés 1. Nem ellentétes az Irányelv 138. cikk /1/ bekezdésével, ha olyan körülmények között, mint amelyek az alapügyben felmerültek, az eladótól megtagadják az adómentességet, feltéve ha bizonyítást nyer, hogy az eladó bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, illetve tudta vagy tudnia kellett volna, hogy adócsaláshoz járul hozzá, és nem tett meg minden ésszerű intézkedést a csalásban való részvétel elkerüléséért.

48

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy kérdés 2.

Az Irányelv 138. cikkének /1/ bekezdése szerinti adómentesség megtagadható-e az eladótól azzal az indokkal, hogy a másik tagállam adóhatósága törölte a vevő héa azonosító számát a termékértékesítést követően, de az értékesítést megelőző időpontra visszamenőleges hatállyal. 49

C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügy EU Bíróság döntése kérdés 2.

Az Irányelv 138. cikk /1/ bekezdése szerinti adómentesség nem tagadható meg csak azon az alapon, hogy a másik állam adóhatósága a termékértékesítést követően, de azt megelőző időpontra visszamenőleges hatállyal törölte a vevő héa azonosító számát. 50

ADÓJOGI KONFERENCIA Köszönöm a megtisztelő figyelmüket ! Dr. Kurucz Krisztina kúriai bíró

Kúria Budapest, 2013. március 4.

51


Belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az Európai Bíróság magyar ítéleteinek tükrében Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adószakértő, Adótanácsadók Egyesülete


Adóhatóság: Adózónak kell ésszerű intézkedéseket tenni

Európai Bíróság: Adóhatóságnak kell objektív körülmények alapján bizonyítani, hogy adózó “tudta, vagy tudnia kellett volna”, hogy csalásban vesz részt (Mahagében)

Ésszerűen elvárható intézkedések nem automatikus, kizárólag 1. szabálytalanságra/csalásra utaló körülmények esetén 2. jogszabályi előírás alapján (Mahagében 60. pont)

de ez nem lehet a) általános jellegű b) Héa-irányelvnél terhesebb számlázási kötelezettség c) a Héa levonási jog megnehezítése

a NAV fiktívnek minősíti a számlát, mert

ténylegesen volt értékesítés, de nem sikerült bizonyítani, ugyanis

− az általános kereskedelmi eljárások során keletkezett, és − a számviteli törvénynek megfelelő bizonylatokat a NAV nem tartja elégségesnek

nem volt értékesítés

Bizonyítási nehézségek adózók részéről 1. ugyanaz? vásárolt termék

továbbértékesített termék

nincs minden terméken egyedi azonosító

2. Áru eredetének bizonyítása Beszállító áruja származhat:

Vásárlás

Saját előállítás

Import


Vásárlás

Nem adja oda számlát


Import


Vásárlás



Előállítás körülményeit megvizsgálhatja, de hogyan igazolja

Import


Vásárlás



Előállítás körülményeit megvizsgálhatja, de hogyan igazolja

Import

Vámokmányokban sincsenek azonosítók

Munkavállalók hiányának lehetséges okai: -Valóban nem volt munkavállalója, -Voltak munkavállalói, csak nem jelentette be őket, - alvállalkoztatót foglalkoztatott, de nem kapott számlát

Önmagában nem bizonyíték, hogy nem volt a számlakiállító alkalmazottja

Be nem könyvelt készlet, berendezések lehetséges okai: - Nem rendelkezett készlettel/berendezéssel, - Bevételeit is eltitkolta, ezért készletét nem könyvelte be, - Számla nélkül vásárolta a készleteket/berendezéseket, - Bűncselekmény útján szerezte készletét/berendezéseit

Be nem könyvelt készlet nem bizonyítja, hogy a számlakiállító nem rendelkezett az áruval

Mahagében 62: adóhatóság feladata az ellenőrzések lefolytatása, szabálytalanságok felderítése Adóhatósági hiányosságok: -Adócsalók a hivatalos nyilvántartásokban rendes adóalanyként szerepelnek, -Az ellenérték megfizetésének útját nem derítik fel, -Személyek azonosítása nehézkes, -Nem tesznek meg mindent a számla kiállítók felelősségre vonása érdekében.

Kérdés: hova lett a pénz?


VEVŐ


VEVŐ

ÁFA-s ellenérték átutalása


VEVŐ


BANK eladó számlája


VEVŐ



pénzfelvétel


VEVŐ



pénzfelvétel

Mahagében 45, Tóth 38: adóhatóságnak kell bizonyítania, Hogy adózó tudott, vagy tudnia kellett volna az adókijátszásról ELADÓ képviselője

Összefoglalás: -Hatékonyabb ellenőrzés szükséges, -Törvényben kell rögzíteni azokat az intézkedéseket, melyeket az adókijátszások visszaszorítása érdekében az adózóknak meg kell tenniük, - Számla kiállítókat kell felelősségre vonni

Köszönöm a figyelmet!


Az Európai Bíróság iránymutatásai a Közösségen belüli termékértékesítések adómentességéről

Előadó: Dr. Kises Éva ügyvéd, adótanácsadó, Adótanácsadók Egyesülete


a jogbiztonság követelményének még szigorúbban kell érvényesülnie

a

pénzügyi

következményekkel

járó

szabályok esetén /Teleos ítélet 48. pont, Mecsek-Gabona ítélet 39. pont/

└► adóalanyoknak pontosan kell ismerniük a kötelezettségeiket └► egyértelmű és világos megfogalmazás szükséges

EZZEL SZEMBEN:

a nemzeti jog /Áfa tv. 89. § (1) bek./ nem tartalmaz megfelelően részletező, konkrét előírásokat /Mecsek-Gabona ítélet 37. pont/

MILYEN SZEMPONTOKNAK KELL ÉRVÉNYESÜLNIÜK A JOGALKALMAZÁSBAN?

ALAPTÖRVÉNY

28. cikk

„… Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

JOGALKALMAZÁSI ELVEK:

1. ARÁNYOSSÁG 2. VERSENYKÉPESSÉG VÉDELME

3. JÓHISZEMŰEK VÉDELME 4. DIFFERENCIÁLT MEGKÖZELÍTÉS

1. ARÁNYOSSÁG

=

… a tagállamok kötelesek olyan eszközöket alkalmazni, amelyek… a lehető legkisebb mértékben akadályozzák a vonatkozó Közösségi jogszabályokban lefektetett célok és alapelvek megvalósulását… /Molenheide ítélet 46. pont/

AZAZ: az adómentesség egyszerű és helyes alkalmazása a lehető legkisebb mértékben akadályozható

az adókijátszás elkerülése érdekében hozott intézkedések nem haladhatják meg a szükséges mértéket

/ld. Collée ítélet 26. pont, Mecsek-Gabona ítélet 36., 41. pontok/

2. VERSENYKÉPESSÉG VÉDELME

(túlzott adminisztráció helyett)

= nem várhatók el olyan intézkedések,

 amelyek az alkalmazójukat a többi piaci szereplővel (más eladókkal) összehasonlítva versenyhátrányba

hozzák, és  amelyek

az

alkalmazójukkal

aránytalanul nehézkessé teszik

való

kereskedést

A

teljes

bizonyosságot

célzó

bizonyítékgyűjtés

nem

követelhető meg. A bizonylatolási kötelezettség terjedelmének és korlátainak

meghatározásakor a költség-hatékonyság és a valódiság

számviteli elvek közötti egyensúlyt kell megteremteni.

3. JÓHISZEMŰEK VÉDELME = ha nincsen bizonyítva, hogy az eladó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy adócsaláshoz járul hozzá, akkor az

adómentesség nem tagadható meg

4. DIFFERENCIÁLT MEGKÖZELÍTÉS = más-más kezelést igényelnek a) vevő előzetes megrendelés nélkül, váratlanul jelenik meg a magyar boltban ◄─► előzetes megrendelésen alapuló ügyletek

b) eladó fuvaroz ◄─► vevő fuvaroz

HA a vevő fuvaroz a kiszállítás megtörténtét illetően nincs kézzelfogható bizonyíték └► nem lehet a magyar eladót sem kötelezni ilyen bizonyítékok benyújtására /Teleos ítélet 49. pont és Mecsek-Gabona ítélet 41. pont/

elegendő lenne

• vevő azonosítása • vevő közösségi adószámának ellenőrzése és • vevő nyilatkozatának/CMR-nek beszerzése az elszállításra vonatkozóan

…. hiszen az a bizonyíték, amelyet az eladó az adóhatóságnak benyújthat, alapvetően a vevőtől e célból kapott információktól függ /Mecsek-Gabona ítélet 42. pont/

ELVIEKBEN LEHETSÉGES INTÉZKEDÉSEK vevő cégkivonatának lefénymásolása/letöltése

? fuvarozó cégkivonatának lefénymásolása/letöltése

?

vevő cégkivonata magyar fordításának beszerzése

? fuvarozó cégkivonata magyar fordításának beszerzése

?

vevő közösségi adószámának ellenőrzése (VIES) és az ellenőrzés dokumentálása (lekérdezés kinyomtatása)

?

fuvarozó részéről megjelenő sofőrök azonosítása, személyazonosító okmányaik lefénymásolása

?

vevő részéről eljáró személy azonosítása, személyazonosító okmányai lefénymásolása

a sofőrök fuvarozó céggel fennálló jogviszonyát (munkaviszony, megbízási jogviszony, stb.) igazoló ? okiratok (munkaszerződés, bejelentés, megbízási szerződés) ellenőrzése, lefénymásolása

?

vevő részéről eljáró szervezeti képviselő aláírási címpéldányának ellenőrzése, lefénymásolása

fuvareszközök forgalmi engedélyének, törzskönyvének ? ? elkérése, lefénymásolása + használat egyéb jogcímét igazoló dokumentum elkérése, lefénymásolása rendszámok ellenőrzése

vevő részéről eljáró egyéb képviselő/közreműködő képviseleti/eljárási jogosultságát igazoló okirat ellenőrzése, lefénymásolása

? fuvarozási engedélyek ellenőrzése, lefénymásolása

vevő nyilatkozatának beszerzése a másik tagállamba történő elszállításról/termék átvételéről

? ?

fuvareszközök lefotózása

?

?

a termékek kikísérése a határig

?

fuvarokmány (CMR) beszerzése

?

a határátlépés lefotózása/lefilmezése

?

fuvarozó nyilatkozatának beszerzése a másik tagállamba történő elszállításról

? a vevő esetleges vevőjének ellenőrzése

?

HU BOLT

?

JOGALKOTÁSI IGÉNY konkrétabban és pontosabban kell szabályozni az elszállítás tényének igazolhatóságát

CÉLSZERŰ: példálózó felsorolás • az eladó bizonyítási kötelezettségének elemeiről, • az

elfogadható

bizonyítékokról,

igazolására alkalmas dokumentumokról

az

adómentesség

feltételeinek

Köszönöm a figyelmet


Belföldi-közösségi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az Európai Bíróság magyar ítéleteinek tükrében Előadó: Dr. Vizi Hajnalka főosztályvezető, NAV Budapest, 2013. március 4.

Az Európai Bíróság 2012. év folyamán hozott ítéleteinek következményei és tanulságai adózói és adóhatósági oldalon dr. Vizi Hajnalka főosztályvezető Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Alapvetés adóhatósági oldalon: - ellenőrzési kötelezettség - tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettség /Art. 86. § (1) bekezdés/ adózói oldalon: - együttműködési kötelezettség /Art. 99. § (1) bekezdés/ - jóhiszemű joggyakorlás követelménye /Art. 1. § (5) bek./ mindkét oldalon: - a törvényeknek megfelelő joggyakorlás és kötelezettség teljesítés követelménye /Art. 1. § (2) bekezdés/

Az ítéletek következményei az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatára I.

Nincs változás: - nem létező cég által kibocsátott számla - létező, de a valós működés jeleit nem mutató, a hatóságok számára elérhetetlen ún. fantom cég által kibocsátott számla - a számlában feltüntetett gazdasági esemény egyáltalán nem valósult meg

Az ítéletek következményei az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatára II. Változott a megítélés: - érvényes vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély által kibocsátott számla → ha a számlában foglalt gazdasági esemény megtörtént az adójogi következményeket, azaz a fizetendő adót a magánszemélynél kell megállapítani, mivel adóköteles tevékenység folytatása adóalanyiságot eredményez

Az ítéletek következményei az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatára III.

- a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre → a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettség terjedelmét illetően változtatásra van szükség, objektív tényekkel és körülményekkel kell bizonyítani, hogy nem a számlakibocsátó teljesített és ezt ezen objektív körülmények folytán a számlabefogadónak észlelnie kellett vagy kellett volna

Az ítéletek következményei az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatára IV. - közösségen belüli adómentes értékesítés → továbbra is megoszlik a bizonyítási kötelezettség az adózó és az adóhatóság között, de az adóhatóságnak fokozott hangsúlyt kell arra helyeznie, hogy az eladónak a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján milyen ellentmondásokat kellett volna az elvárható gondosság tanúsítása esetén észlelnie, amelyek arra mutattak, hogy adókijátszás részesévé vált

Az ítéletek tanulságai adózói oldalon Javasolt: - az ügyletek nagyságrendjével arányos gondosság tanúsítása - együttműködési kötelezettség teljesítése Az objektív tények, körülmények felsorolása nem lehetséges, mindig az eset összes körülménye alapján lehet eldönteni, hogy az adólevonási jog gyakorolható-e illetve teljesült-e a közösségen belüli értékesítés.

Köszönöm a figyelmet!


Hozzászólások, szakmai vita



EDÉDSZÜNET



Levezető Elnök Vadász Iván Adótanácsadók Egyesülete, alelnök



Eljárási kérdések: az iratbetekintés jog gyakorlása, végrehajtás felfüggesztése, beavatkozás az adóperben Előadó: Huszárné Dr. Oláh Éva kúriai bíró


Közigazgatási perben alkalmazható ideiglenes intézkedés: Szociális ellátás – 1993. évi III. tv. 11.§ Kisajátítás – 2007. évi CXXIII. tv. 32.§ Közbeszerzés – 2011. évi CVIII. tv. 164.§ Polgármesteri tisztségből felfüggesztés – 1990. évi LXV. Tv. 33/C.§, 5/2010.(XI.15.) KJE Alapvető szabályok : Ket. 73/A.§ (4) Art. 145.§ (1) Pp. 332.§ 17/2010. (XI.8.) KK vélemény 2/2006. KJE

Végrehajtásában felfüggeszthető határozat

Art. 145.§ (1) Fővárosi ítélőtábla 4.Kpkf.52.258/2005/2. 4.Kpkf.52.278/2005/2., 3.Kpkf.50.263/2007/2., 4.Kpkf.50.665/2008/5. Másfajta megközelítés, de a következtetés azonos: Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.51.046/2008/6.

A kérelem hatása a végrehajtásra Ket. 105.§ (1a) 109.§ (2) Pp. 332.§ (3) Pp. 332.§ (2b) A kérelem és az ismételt kérelem Pp. 332.§ (4) Art. 160.§ (4)

A kérelem tartalma Pp. 332.§ (2b) Pp. 130.§ (1) - 17/2010.(XI.8.) KK vélemény Pp. 212.§ Art. - 160.§ (1) Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.51.041/2009/2., 3.Kpkf.51.494/2009/2., 2.Kpkf.50.301/2011/3.

Art. 149.§ - Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.665/2007/5.

Fellebbezés, másodfokú elbírálás Pp. 222.§ (1) Pp. 130.§ (1) Itv. 39.§ (3) b/, 47.§ (1), 62.§ (1) g/ Pp. 235.§ (1) a/ Mérlegelés: Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.983/2010/3., 3.Kpkf.50.424/2011/5., 4.Kpkf.50.289/2012/3.

b/ Nincs lehetőség a figyelembevételre: Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.50.143/2012/2.

A végzés időbeli hatálya

17/2010.(XI.8.) KK vélemény Pp. 227.§ (1) A beavatkozó és a végrehajtás felfüggesztése Pp. 332.§ (5), 56.§ (3) 1/2008. KPJE – Legfelsőbb Bíróság Kpkf.IV.37.337/2009/2.

A beavatkozás

Elsőfokú hatóság – Legfelsőbb Bíróság Kpkf.I.35.999/2001/4. Szakhatóság – korábban: Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.29.139/1999/13. - hatályos: Pp. 332.§ (6)

Perbehívás – beavatkozás 2012. évi CCVIII. tv. Pp. 332.§ (6), 59.§, 60.§ 54.§ BH 1989. 42. Kereshetőség és beavatkozás Pp. 332.§ (5) 13/2010. (XI.8.) KK vélemény

Egyéb érdek és beavatkozás Pp. 57.§ (1) második fordulat Kúria Kfv.V.35.729/2011 Legfelsőbb Bíróság Kpkf.III.37.225/2000/2. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.50.546/2009/2. 4.Kf.28.751/2004/2. Legfelsőbb Bíróság Kpkf.I.35.263/200/2. – Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.50.272/2010/4.

Adat – titok – adótitok Art. 54.§ (7) a/ - Pp. 330.§ (2) Art. 53.§ (1)

Az adóhatóság által felhasználható adótitok Art. 54.§ (1) – (3) Art. 54.§ - Art. 97.§ Art. 54/A.§ Korábban: Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.305/2007/4. Art. 130.§ - Art. 97.§ (5)

Az adózó által megismerhető adótitok Ket.72.§ (1) ea/ Art. 120.§ (1) Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.251/2010/6. Art. 100.§ (4) Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.283/2006/5., Kfv.I.35.371/2010/7. Art. 108.§ (9) Kúria Kfv.I.35.391/2011/5. Art. 53.§ (3)

Iratbetekintés az adóigazgatási eljárásban Art. 12.§ (3), 54.§ (1), 97.§ (5)

A keresethez kötöttség és a Pp. 336/A.§ (2) Ket. 72.§ (1) ea/ Legfesőbb Bíróság Kfv.V.39.182/2010/7.

Bizonyítás a peres eljárásban Pp. 190.§-192.§ Pp. 330.§

Iratbetekintés a peres eljárásban

Pp. 119.§ (2) és (3) 15/2002.(III.29.) AB határozat Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.223/2010/10., 4.Kf.27.046/2010/9.


Eljárási kérdések: az iratbetekintés jog gyakorlása, végrehajtás felfüggesztése, beavatkozás az adóperben Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adószakértő, Adótanácsadók Egyesülete



Eljárási kérdések: az iratbetekintés jog gyakorlása, végrehajtás felfüggesztése, beavatkozás az adóperben Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adószakértő, Adótanácsadók Egyesülete


Iratbetekintés - védelemhez való jog - fegyverek egyenlőségének elve - tisztességes eljárás elve

bizonyítékok teljes körű ismerete

Az adótitok megismerésének céljai


az adózó javára szolgáló tények összegyűjtése



Például: - az eladónál elismerték az árbevételt, de a vevőnél nem fogadták el a költséget




az adóhatóság által elkövetett jogszabálysértések feltárása




az adóhatóság által elkövetett jogszabálysértések feltárása

Például: - tanúkat hallgattak meg, de erről az adózót nem értesítették

Bizonyítékok teljes körű ismerete

Adótitok Üzleti titok

Ket 17. § (6) bek. „ Az adat védelmére vonatkozó szabályok megtartása nem vezethet a jogorvoslathoz való jog korlátozásához.”

Ket 73. § (1) bek. „A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik.”

15/2002. (III. 29.) AB hat. ….peres eljárás során minden, a per tárgyát érintő releváns iratot (a határozat megalapozásához szükséges banktitkot tartalmazó irat az adott körülmények között nem vitásan ilyen) a peres felek mindegyike ugyanolyan mélységben és teljességben, továbbá azonos módon ismerhesse meg. Ez biztosítja a jogvitában álló peres felek között a „fegyverek egyenlőségét”, ezáltal a tisztességes eljárás alkotmányi értelemben vett minőségét.

Bíróság

megkeresés Pp 192. § (2) bek. alapján

Titokgazda

Bíróság


1. l szo a l á v nem

a Bíróság az iratbetekintést engedélyezi

Titokgazda




zz 2. áj ár ul


Titokgazda

ho

Bíróság




zz 2. áj ár ul

3. dja ga gta me


Titokgazda

ho

Bíróság

?

Bíróság



zz 2. áj ár ul ho


3. dja ga gta me


Titokgazda

?

a Bíróság az iratbetekintést nem engedélyezi

de ezeket kizárja a bizonyításból

ezeket nem zárja ki a bizonyításból

Bíróság



zz 2. áj ár ul ho


3. dja ga gta me


Titokgazda

? a Bíróság kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását Abtv 25. § alapján

a Bíróság az iratbetekintést nem engedélyezi

de ezeket kizárja a bizonyításból

ezeket nem zárja ki a bizonyításból

C-407/08. P. sz. ügy Knauf Gips „22 A védelemhez való jogból következő iratbetekintés joga magában foglalja, hogy Bizottság lehetőséget biztosít az érintett vállalkozás számára a vizsgálati iratai között található valamennyi olyan dokumentum vizsgálatára, amely releváns lehet a védelme szempontjából. Ezek magukban foglalják mind a terhelő, mind a mentő okiratokat, kivéve más vállalkozások üzleti titkait, a Bizottság belső iratait és egyéb bizalmas jellegű információkat….”

C-110/10. P. sz. ügy Solvay SA „50 Az iratbetekintési jognak a határozathozatalt megelőző eljárás során történő megsértése főszabály szerint alapot adhat a határozat megsemmisítésére, amennyiben ez megsértette a védelemhez való jogot… 51 Ilyen esetben a bekövetkezett jogsértést nem orvosolja önmagában az, hogy a bírósági eljárás során lehetőség nyílt a betekintésre….”

Egy jellemző példa

Számlakiállítónál büntetőeljárás

Számlabefogadónál adóellenőrzés



nyomozati iratok

adózó saját iratai



nyomozati iratok

Ellenőrzési jegyzőkönyv

megállapításait a nyomozati iratokra alapozza




nyomozati iratok

Ellenőrzési jegyzőkönyv

megállapításait a nyomozati iratokra alapozza

Iratbetekintési kérelem a nyomozati iratokba


Végrehajtás felfüggesztése

Költségvetési érdek

Vállalkozás működése

Észrevételezési határidő

Megbízólevél

Fellebbezési határidő

Keresetindítási határidő

Ellenőrzési cselekmények 30 nap

Jegyzőkönyv átadása

I. fokú határozat átadása

Biztosítási intézkedés

II. fokú határozat átadása

Végrehajtási cselekmények

Mérlegelés lehetséges szempontjai: - adózó költségvetési kapcsolatai rendezettek-e - adózó gazdálkodási adatai:  munkavállalói létszám  havonta jelentkező és állami bevételt jelentő foglalkoztatói közterhek  hitelállomány (különös tekintettel a banki követelésekre), az esetleges tulajdonosi kölcsönök mértékét nem kellene figyelembe venni  hitelállomány mögöttes felelősségi rendszere (kezesi felelősség)  adózó gazdasági tevékenysége mennyiben speciális  havonta jelentkező rendszeresen felmerülő költségek (lízing díj, rezsi, stb)  adózó vagyontárgyai  adózó árbevétel adatai, eredménye  adózó likviditása, esetleges befektetései, készpénzállománya - adóhatósági végrehajtási eljárás állapota:  az adóhatóság rendelt-e el biztosítási intézkedést?

Mindenképpen vizsgálandó szempontok

- a túlbiztosítás kérdésköre: az adótartozásra fedezetet nyújtó ingatlanvagyon foglalásával egyidejűleg a bankszámlák zárolása, amely a napi gazdálkodás ellehetetlenüléséhez vezet,

- banki hitelezés esetén az adóvégrehajtás ténye a bank részéről azonnali felmondási okot jelent,

- a mögöttes felelősségi rendszer és a végrehajtás eljárás kapcsolata.

Mérlegelés körébe vonható körülmények: - mögöttes felelősségi rendszer alapján van-e helytállásra köteles harmadik személy - egy esetleges felszámolási eljárás következményei, különös tekintettel a Csőd tv. 57. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrendre

A végrehajtás felfüggesztése célszerű, ha: - az adóhatóság biztosítási intézkedést rendelt el, hiszen ebben az esetben az adóhatósági követelés biztosítva van (az adóhatóság szinte kivétel nélkül túlbiztosítja magát, sokkal értékesebb vagyontárgyakra vezet zárlatot, mint a követelés összege) - az adózónak (mögöttes felelősének) van fedezete és igazolja, hogy nincs veszélyben az adóhatósági követelés - az adózót fizetési könnyítésben részesítette az adóhatóság

- az adózó tagja/tulajdonosa korlátlanul és egyetemlegesen felel az adótartozásért

Beavatkozás a közigazgatási perbe

Beavatkozás a perbe

Perelhúzó magatartás

Üzleti partner

Könyvvizsgáló

Felperesi pervesztesség esetén

követelés érvényesítés

Könyvelő

Adótanácsadó

Beavatkozás Perbehívás

Felperesi bizonyítási eszköz

Köszönöm a figyelmet.


Hozzászólások, szakmai vita



Zárszó Dr. Hajnal Péter a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének Elnöke


Köszönjük a figyelmet


MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁK EGYESÜLETE ADÓJOGI KONFERENCIA. Budapest, március 4

Recommend Documents