Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKAL 0101-Magyarország kultúrája a XXI. század elején Dr. Agárdi Péter habil CSc, egyetemi tanár, intézetigazgató, tanszékvezető
MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK ÉS SZELLEMI ÉLET SZERBIÁBAN
„Boldog lehet, ki kerülőkkel, dűlőutak mentén, kertek alatt végül mégis hazatalál.” (Bence Lajos)
Becker Erzsébet Informatikus könyvtáros KL1/2 2007/2008. Pécs
A 2002-es évi népszámlálási adatok szerint 290.207 magyar nemzetiségű él Vajdaságban, ami a tartomány összlakosságának 14,24%-a. Az 1991. évi adatokhoz viszonyítva 49284 fővel kevesebb, ami a háború miatt bekövetkezett elvándorlással, az alacsony népszaporulattal és az asszimilációval magyarázható.1 „A Vajdaság észak-bácskai és a Tisza jobboldali partján még mindig többséget alkotó magyar kisebbség…”2, a jelentős többségben éklő szerb lakosság mellett. Hat községben (Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Kishegyes, Topolyla, Csóka) többséget alkot a magyar kisebbség, Óbecsén és Szabadkán relatív többséget, míg Apatin, Temerin, Törökkanizsa és Begaszentgyörgy lakosságának összetétele a magyar nemzetiségűek kárára változott meg az 1991-es népszámlálás óta – hívja fe a figyeklmet tanulmányában dr. Becsey Zsolt.3 Vajdaság gazdasági helyzetére nagy megpróbáltatást mért a több mint 10 éves háború, ami anyagilag tönkretette a gazdaságot is. A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeS/D) 2007 őszén végzett felmérése szerint, melyet a közvélemény-kutató dr.Zoran Lačić végzett négy nemzetiségi kisebbség (magyar, horvát, cigány, bunyevác), a délvidéki magyarok 7%-a gondolja úgy, hogy jól él a családja, 31%-a, hogy elviselhetően, 24%-a pedig, hogy igen nehezen.4 Nagy problémát jelent a déli magyarság körében a munkanélküliség, valamint az, hogy a vajdasági magyarság szinte teljesen kimaradt az állami privatizációból, hogy a magyarság a magánosítás során földhöz nem tud jutni, valamint gondot jelent a magyar szakember hiány is. „Amikor a vajdasági magyarok helyzetéről és problémáiról beszélünk, emlékeztetni kell, hogy a magyarok képezik Szerbiában (és Vajdaságban) a legnagyobb lélekszámú kisebbséget, ezért a magyar kisebbség a multikulturalizmus fontos eleme. A katolikus és a református valláshoz tartozásuk miatt a magyarok Szerbiában kettős – etnikai és vallási – kisebbséget alkotnak.”5
1
becseyzsolt.freeblog.hu/files/vajdasag%20tanulmany%202006%20(magyar).doc http://3www.mbk.org/Artide 546.html 3 Dr. Becsey Zsolt: A vajdasági magyarság nehézségei. 2006. 4 Dudás Károly (2008): Közösségünk a közvélemény-kutatás tükrében. In.: Hét Nap. 2008. április 30. 9.p 5 http://www.mbk.erg/Article 546html 2
2
Mégis szerencsésnek mondható, hogy a nehéz helyzetben is meg tudták és tudják őrizni nemzeti hovatartozásukat, identitásukat. Köszönve ezt az idősebb generáció és a közösségek szellemi vezetőinek, erős nemzeti öntudatának. Oktatási kép Alapfokú oktatás Vajdaságban 27 községben, 91 általános iskolában történik, magyar nyelven,6 bár hivatalos adatok szerint Vajdaság 325 általános iskolájából 274ben van magyar nyelvű oktatás – legalább 1 magyar nyelvi tantárggyal. 7 Azonban szót érdemel, hogy a magyar osztályokat szerb osztályokkal vonják össze – tanár- és diákhiányra hivatkozva, így az asszimilálódás elkerülhetetlen. Problémát jelent, hogy a tankönyvek jelentős részét szerb nyelvről fordítják magyarra, ami sok tantárgy esetében (történelem, földrajz) „..a valódi kisebbségi érzést kiváltó tartalom, a magyarság bűnös vagy másodrendű népként való bemutatása”8-ként a gyermeki lélek érzékenységére negatívan hat. Jelenleg
9 állami gimnáziumban tanulhatnak a
fiatalok
magyarul és 2
tehetséggondozó gimnázium is működik, Szabadkán a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium (német, angol, sport tagozattal), míg Zentán a Bolyai Gimnáziumban matematika és a képzőművészet irányultságú fiatalok tanulhatnak. 9 Egyetemi oktatás Az Újvidék Egyetem több karán tanulhatnak anyanyelvükön a vajdasági magyar fiatalok. Magyar tanárképzés a Magyar Nyelv- és Irodalmi Tanszéken történik, és az Újvidéki Egyetemen belül magyar nyelvű színészképzésre is lehet jelentkezni. A belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karán működik Hungarológiai szak, ahol fordítókat, kutatókat, hungarológusokat képeznek. Újvidéken magyar tanítóképzés és óvóképzés is folyik. Szabadkán Tanítóképző Főiskola működik, ahol eddig tanítókat, de 2008 őszétől óvónőket is képeznek.
6
becsey zsolt.freeblog.hu/files/vajdasag%20tanulmany%202006%20(magyar).doc http://www.mbk.org/Árticle 547.html 8 Uo. 9 Tóth Lívia (2006):L A bolyaisok bizonyított létjogosultsága. In. Hét Nap. 2006.l május 10. 7.p.
7
3
„A tavaly alapított új intézmény, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar – megünnepelte a fakultás napját – a képző otthonában, a Sárgaházban megtartott ünnepség egyben díszteremavató és diplomaosztó is volt – Hatvan egyetemista vehette át háromnyelvű (magyar, szerb, angol) osztálytanítói oklevelét.”10 „Október 1-jétől a négy éves óvóképzést is fölváltjuk. Az összes szerbiai tanítóképző egyetemen és a környező országokban is létezik négy éves egyetemi óvóképzés, a Vajdaságban viszont a magyar kisebbségnek erre eddig nem volt lehetősége… mondta Káich Katalin”11 az intézmény rektora. A szabadkai főiskola közgazdasági és építészeti karán néhány tantárgyat hallgathatnak a főiskolások magyar nyelven. Nem hazai, de Szerbiában működő intézmények: Zenta – Budapesti Kertészeti Egyetem kihelyezett tagozata Szabadka – Budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskola tagozata Újvidéken privát újságírói egyetem működik magyar nyelven. Említést érdemel a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, ahol tutorális képzés folyik, vagyis tehetséggondozás. Szorosan a témához kötődik a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatása, mely szerint a továbbtanuló fiatalok mindössze 6%-a magyar anyanyelvű hallgató. Ha figyelembe vesszük a főiskolások számát is, ez 11%-ot tesz ki (a továbbtanulók demográfiailag elvárt aránya 14,28% lenne). A vajdasági magyar hallgatók 6%-a tanul anyanyelvén jelenleg.12 A statisztikában nincs benne azoknak a fiataloknak a száma, akiknek sikerült az anyaország felsőoktatási intézményeibe felvételt nyernie. „Egy magyarországi egyetemi ösztöndíj a legnagyobb jutalom.”13 Továbbtanulást nehezíti a szülők rossz gazdasági helyzete, ami kellő kollégiumi férőhely hiányában a gyermek tanulását nem teszi lehetővé, mert az albérletek ára a főiskolai és egyetemi képzést biztosító városokban igen magas. E célból épül az újvidéki Európa Kollégium, a Szent Erzsébet Plébánia kertjében, melyben a magyar hallgatók elhelyezését oldanák meg. Az alapkövet 2008. május 5-én tették le.14
10
Orosz Ibolya (2006): Létmeghatározó lépés volt In.: Hét Nap. 2007. november 28. 10.p. Tomek Viktor (2008): Óvóképző a láthatáron. In.: Hét Nap. 2008. március 26. 14p. 12 http://www.imbk.org/Article 547.html 13 Varga Lajos (2004): Van szalmaszál. In. Népszabadság. 2004. január 3. Hétvége melléklet 1.p. 14 http://www.magyar-szo.lco.yu/arhiva/2008/05/05 11
4
„Az Európa Kollégiumban háromszázötven Újvidéken tanuló magyar diák kap majd elhelyezést, de az építők abban reménykednek, hogy közösségformáló erejével elősegíti a magyar értelmiségi réteg megújulását is.”15 Nagybecskereken a jezsuiták működtetnek kollégiumot, Szabadkán pedig a Rehák kollégium segíti a tanulók elhelyezési gondjait a szórványból érkező fiataloknak. Média Az újvidéki RTV jelenleg két csatornát működtet, melyből az egy szerb adásokat közvetít. A 2. csatorna megosztva az adási időt nemzetiségi nyelveken sugároz műsort. Az állandó műsoridőkön kívül, hétfői napon túlnyomórészt magyar nyelvű adás folyik. „1990 októberéig az újvidék TV magyar szerkesztőségében mintegy száz foglalkoztatott volt és még 20 külső munkatárs (2007), jelenleg 26 munkahely van (ebből 21 újságírót és 5 kisegítő személyzetet) hagytak jóvá.”16 Szabadkán a Pannon TV sugároz magyar adásokat. Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségében is hasonló a helyzetkép. 1990-ben 101 munkatársa volt, 2007-re 63 személy maradt.17 Lassan az önkormányzati tulajdonú rádiókat kötelező privatizációba kényszerítik, ezzel sodorják veszélybe a kisebbségi magyar rádiózást. Könyvkiadás Jelenleg 4 könyvkiadó működik Vajdaság területén, melynek profilja főleg a magyar könyv- és lapkiadás. Fórum Könyvkiadó KV, Újvidék (1957-) Igazgató-főszerkesztője Német Ferenc. Logos Print Kft, Tóthfalu (é.n.) vezetője: Tóth Klára. Grafoprodukt Nyomda, Szabadka (1992-) vezetője Özvegy Károly. AGAPE Újvidék (1977-) Ferences Nyomda- és Lapkiadó Periodikumok -
Magyar Szó – napilap (3000 példányszámban jelenik meg, melyből kb. 1500 előfizetőknek készül.)
15
http://wwwmno.hu/prital 5585 M http://www.mbk.org/Article 547.html 17 Uo.
16
5
-
Hét Nap – Vajdasági magyar hetilap (1946-)
-
Családi Kör – heti lap
A Magyar Szó heti mellékleteként jelenik meg a Jó Pajtás és a Képes Ifjúság. Gyerekeknek szánt kiadvány a Mézeskalács. Ezen kívül az Üzenet, Bácsország, Aracs, Jelenkor, Hungarológiai Közlemények. Eugnm (zentai közvélemény lapja), Hitélet (katolikus havi lap), Református élet (református havi lap), Utitárs (katolikus magyar fiatalok lapja) jelenik meg Vajdaságban. Jelenleg „ Megoldatlan a magyarországi sajtó- és könyvbehozatal, megszűnt a magyar sajtó- és könyvterjesztés hálózata.”18 Intézmények, társaságok A szellemi élet irányítóiként szerepelnek a szerbiai magyarság életében. Ezek: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta)19; Vajdasági Művelődési Intézet (Újvidék), Vajdasági Magyar Közművelődési Társaság (Szabadka), Kiss Lajos Néprajzi Társaság (Szabadka), Vajdasági Magyar Folklórközpont (Szabadka), Szociográfiai Műhely (Magyarkanizsa), Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (Újvidék), Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (Szabadka), PAKSZ - Vajdasági Magyar Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (h.n), KÉK - Keresztény Értelmiségiek Köre (Szabadka) Múzeumok Szabadkai Múzeum Zentai Múzeum Topolyai Múzeum Tájházak Szintén kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen a magyar népi kultúrát képviselik, miközben betekintést kapunk a népélet tárgyi emlékeiből. Állandó
gyűjtemények:
Topolya,
Doroszló,
Kupuszina,
Temerin,
Völgyes,
Székelykeve, Bajsa, Debelyacsa.
18 19
becsey zsolt.freeblog.hu/files/vajdaság%20tanulmány%202006%20(magyar).doc Tóth Lívia (2007): A megszóloítás és a párbeszéd fontossága In.: Hét Nap 2007. jún. 20. 7.p.
6
Állandó rendezvények Az évente megrendezésre kerülő rendezvényeket soroltam ide. B. Szabó György Napok (Nagybecskerek), Csépe Imre Emléknapok), Kosztolányi Napok, Szirmay Károly Emléknap, Fehér Ferenc Emléknap, Szenteleky-napok. Évente kerül sor a vajdasági magyar néptáncosok, népzenészek versenyére is. Jelentősebbek: Gyöngyösbokréta Fesztivál, Durindó (a vajdasági magyar népdalénekesek és népi hangszeresek találkozója), Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója. Gyerekeknek is szerveznek vetélkedőket évi rendszerességgel. Ezek: Szólj síp szólj (elemisták népzenei vetélkedője) Kőketánc (elemisták népitánc vetélkedője) KIMK (középiskolások művészeti vetélkedője) Színház Szabadkai Népszínház (Magyar Társulatok előadásai) Kosztolányi Dezső Színház (Szabadka) (önállóan működő magyar színház, igazgatója Urbán András)20 Zentai Magyar Kamaraszínház21 Újvidéki Színház Vallási élet A délvidéki magyarok nagyobb része római katolikus, kisebb része református vallásó. Szabadkán és Nagybecskereken vannak a vajdasági püspökségek székhelyei. A
szabadkai
püspök
Dr.
Pénzes
János
(http://www.subotica.org.yu/new/hu/religija/roman.php), a zrenjanini püspökség élére Németh Lászlót nevezte ki a szentatya, XVI. Benedek pápa (http://catholic-zr.org.yu) Tehát mindkét püspök magyar. A paphiány miatt sokszor egy lelkész két faluban is teljesít szolgálatot. A magyar keresztény vallási élet igen erős Vajdaságban és ez az utóbbi időben a nehéz megélhetési körülmények következtében (háború, infláció, munkanélküliség) még intenzívebbé vált. 20 21
Barácius Zoltán (2008) Szegény színház, gazdag műsor. In.: Hét Nap, 2008. ápr. 23. 16.p. Tóth Lívia (2008): Thália új szentélye. In.: Hét Nap. 2008. márc. 5. 12 p.
7
Vajdaság legismertebb zarándokhelye a doroszlói Szent kút, amit Máriakegyhelyként tisztelnek a hívők. A plébánia és környéke felújítási, bővítési munkáiba az idén kezdenek. Díjak A Vajdaságban is megjutalmazzák évente azokat a közszereplőket, akik tevékenyen vesznek részt a kisebbségi magyar művelődési életben. HÍD - díj (irodalmi), SZENTELEKY-díj (irodalmi), Bazsalikom-díj (műfordítói), Szirmay Károly-díj (egy érdekessége, hogy egyik évben magyar nemzetiségű novellaíró
kapja,
a
következő
évben
szerb),
Nagyapáti
Kuruc
Péter-díj
(képzőművészeti), Sinkó-díj (fiatal írók, esztéták érdemelhetik ki), Pataki gyűrű (magyar színész kaphatja). Ahhoz, hogy a kulturális intézmények, és a szellemi élet elfogadhatóan tudjon működni,
sőt
fejlődni tudjon,
elengedhetetlen
a kisebbségi
jogok
újbóli
felülvizsgálata, a törvényes háttér biztosítása. A jelenlegi szerbiai politikai helyzetet nagymértékben befolyásolja a 2008. 05. 11-én tartott szerbiai parlamenti választások eredménye. Bár a választásokon a demokraták kapták a legtöbb szavazatot, a kormány kialakításához a szocialisták döntése még nagyban befolyásolhatja a politikai helyzetet.22 „Az etnikai kisebbségként szereplő Magyar Koalíció (Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Magyar Polgári Szövetség) 1,86%-ot kapott, ami 4 parlamenti mandátumi hely betöltésére lesz elegendő.”23 Természetesen dolgozatomból sok jelentős kulturális tevékenység leírása kimaradt, mert a teljes kép bemutatása sokkal összetettebb, több kutatást igénylő, nagyobb munka lenne. Örülünk, hogy a kisebbségben élő magyarságban, többségében nehéz
22
Gergely Nándor és Móricz Simon (2008) Az európai jövő győzött Szerbiában. In. Népszabadság. 2008. május 13. 8.p23 Meglepő győzelmet arattak Tadicsék. In.: Népszava 2008. május 13.2.p.
8
helyzetben élők népkörökben, kaszinókban, művelődési központokban tovább ápolják nemzetiségüket, őrzik hagyományaikat.24
24
Agárdi Péter: Magyar kultúra és média a XXI. század elején. Pécs. PTE FEEK. 102.p.
9
Felhasznált irodalom 1. A Magyar Köztársaság Hastáron Túli Magyarok Hivataklának jelentései. www.htmh,.hu 2. A vajdasági magyarság nehézségei (2006. okt. 30.) becseyzsolt.lfreebloghu=files/vajdaság%20tanulmány%0202006/20 3. Agárdi Péter: Magyar kultúra és média a XXI. század elején. Pécs, PTE FEEK, 2005. 4. Ágoston András: A vajdasági magyarság helyzete nem javul, inkább romlik. http://kecskemetilapok.hu/hun/se_lapok/i_karpat_medence_3/i_a_v… 5. Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület tanulmányai. www.argus.co.yu 6. Beta. www.beta.co.yu 7. Bozóki Antal: Magyarok a vajdaságban. http://wwwmbk.erg./Article 546.html 8. Emberi Jogi Központ. www.humanrightscenternet 9. Hét Nap (www.hetnap.rs) 10. Jugoszlávia szétesése és a Vajdasági magyarság helyzete http://gondola.hu/cikkek/48710 11. Magyar Szó. www.magyar-szo.co.yu 12. Reményi József Tamás és Vágvölgyi B. András Végel László könyvéről In.: Élet és Irodalom, 2004 jan 2. 25.p. 13. Szerbia és Montenegró A vajdasági magyarság helyzetérül. http:L//www.mfga.govhu/kum/hu/bal/kulpolitikank/ketoldalu_kapcso… 14. Vajdaságma. www.vajdasagma.info 15. Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) a Kárpát Medencei Magyr Képviselők Fórumának (KMKF) készkült 2005 jelentése. www.vmsz.org.yu 16.Vary Lajos Márton Van szalmaszál. In. Népszabadság. 2004. január 3. Hétvége melléklet 1.p. 17. Végel László: Hontalan esszék. Jelenkor, Pécs, 2003.
10
11
