Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association

2007 IV. évfolyam 2. szám

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association

Az M0 nagy Duna-ág hídja tagvállalataink produktuma; tervezô: CÉH Zrt., kivitelezô: GANZACÉL Zrt.

www.magesz.hu

A TARTALOMBÓL: •

A IX. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferenciáról

•

Átadtuk az „ÉV ACÉLSZERKEZETE” Nívódíjat és a Diploma Díjat

•

A Dekorsy Sopron Kft. új üzemcsarnoka

•

Híradástechnikai torony tervezése

•

Korszerû gyártóbázissal bôvült a MEISER Ferroste Kft.

•

Szemelvények Dr. Seregi György naplójából

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL ÉS A KÖZGYÛLÉSRÔL

Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . 1 Association News . . . . . . . . . . . . . 1 MAGÉSZ statisztikai jelentés

..... 4

MAGÉSZ munkaterv 2007 . . . . . . . . 5

A MAGÉSZ elnöksége 2007 április 4-én a Közgép Zrt.-nél tartotta ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette. Az elnök a MAGÉSZ közgyûlését 2007. április 26-ára hívta össze, ahol elfogadták az elnökség beszámolóját, az elmúlt év pénzügyi beszámolóját és mérlegét, valamint az idei költségvetést, a tagdíj mértékét és a munkatervet. A közgyûlésen adtuk át „Az Év Acélszerkezete nívódíjat” és a „Diploma Díj”-at. A közgyûlés egyéb kérdéseket is tárgyalt.

I. TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL ➠ A közgyûlés elõkészítése, a munkaterv elfogadása Az elõzõ elnökségi ülésen megvitatott és kiegészített „MUNKATERV 2007” tervezetet az elnökség elfogadta és azt a közgyûlés elé terjeszti.

➠ A 2006. évi beszámoló és mérleg elfogadása és jóváhagyásra a Közgyûlés elé terjesztése A MAGÉSZ 2006. évi tevékenységérõl készült beszámolót az elnökség megvitatta és a közgyûlés elé terjesztésre megfelelõnek ítélte a pénzügyi gazdálkodásról készült beszámolóval és a mérleggel együtt. Az elnökség állásfoglalása szerint a veszteséges gazdálkodást a 2007. évben meg kell szüntetni.

➠ Javaslat a 2007. évi tagdíj mértékére Az elnökség azt javasolja és terjeszti a közgyûlés elé, hogy a korábban kialakított és elfogadott tagdíjsávokat és annak mértékét ne módosítsuk.

➠ A 2007. évi költségvetés elfogadása és jóváhagyásra a közgyûlés elé terjesztése Az elnökség a MAGÉSZ 2007. évi költségvetését 23 096 E Ft bevétellel és 22 407 E Ft kiadással a közgyûlés részére elfogadásra javasolta.

➠ Nívódíj pályázat értékelése Az „ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” pályázati kiírásra két pályamû érkezett: 1. MÉR-I-KON Bt.: DEKORSY Sopron, új gyártócsarnok acélszerkezete

2. FÕMTERV Zrt. – GANZACÉL Zrt. – Hídépítõ Speciál Kft.: A Dunaújvárosi Duna-híd mederhídjának acél felszerkezete Az értékelést a Nívódíj Szabályzat szerint, a felkért bírálóbizottság véleményezése alapján az elnökség tagjai végezték, melynek eredményeként: „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ 2007” pályázat nyertese: FÕMTERV Zrt. – GANZACÉL Zrt. – Hídépítõ Speciál Kft.: A Dunaújvárosi Duna-híd mederhídjának acél felszerkezete.

➠ Diploma Díj pályázat értékelése

Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Felhívás

................... 7

Konferencia – rendezvény . . . . . . . 8 Conference – event . . . . . . . . . . . . 8 „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” 10 THE STEEL STRUCTURE OF THE YEAR STANDARD AWARD . . 10 Átadtuk a MAGÉSZ ACÉLSZERKEZETI DIPLOMA DÍJAT . 11 A 2007. évi „Acélszerkezetei Nívódíj” másik „nyertese” . . . . . . . . . . . . . 12 The other „winner” of the Steel Structural Award 2007 . 12 A DEKORSY SOPRON Kft. új üzemcsarnoka . . . . . . . . . . . . . 14 The new industrial hall of DEKORSY SOPRON LTD. . . . . . . . 14 Acélszerkezetû híradástechnikai torony tervezése . . . . . . . . . . . . 19 Designing a telecommunication steel tower . . . . . . . . . . . . . . . . 19

A pályázatra három pályamû érkezett, melybõl mind a három egyetemi dolgozat. Sajnálatunkra a fõiskolák végzõs hallgatói nem pályáztak. A beküldött diplomamunkák, kiemelkedõen magas színvonalúak voltak. A beérkezett pályamûvek közül – a bírálóbizottság értékelése alapján – az elnökség az elsõ helyre értékelte: Simon Tamás: „Acélrácsos mikro torony tervezése” címû diplomamunkáját. (BME)

Jubileum ünnepélyes keretek között. Új korszerû gyártóbázissal bõvült a MEISER Ferroste Kft. . . . . 23 A Ceremonious Jubilee. MEISER Ferroste Ltd has been expanded by a new modern production basis . . . 23

➠ Tagfelvételi kérelem

Acélszerkezetek korrózióvédelmének megközelítése az M0-M6 összekötô híd (M6/147 sz. mûtárgy) munkáin keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Felvételét kéri a MAGÉSZ pártoló tagok sorába az International Farbenwerke GmbH (Hamburg). Képviselõje a szövetségben: Bondár Tibor, értékesítési vezetõ. Az elnökség a kérelmet elfogadta.

Szemelvények Dr. Seregi György naplójából Mibõl építsünk? . . . . . . . . . . . . . . 26 Balázs Egon . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Porelszívás, porleválasztás korszerû berendezésekkel

. . . . . . 32

➠ Statisztikai jelentés (lásd 4–5. oldal)

➠ Tiszteletbeli tagságra jelölés Az elnökség tiszteletbeli tagságra javasolja és a közgyûlés elé terjeszti, hogy Keresztes Lászlót, a MAGÉSZ alapító elnökét tiszteletbeli taggá válassza a közgyûlés.

Acélszerkezetek 2007/2. szám


1

➠ Mérnöki szakszótár Az angol szakmai szervezet, az ECCS támogatásával, összeállított egy 14 európai nyelvû, 5000 szavas mérnöki szakszótárt, melyet a BME szakemberei lefordítottak magyar nyelvre (dr. Horváth László egyetemi docens vezetésével). A MAGÉSZ nevét adta a szótár közzétételéhez, adott esetben forgalmazásához. A kiadványban szerepel a nevünk és a logónk. Mivel nem vagyunk tagja az ECCSnek, ezért 500 eurós támogatást kértek a szótár kiadásának szakmai támogatásához. Az elnökség hozzájárult, hogy az ECCS gondozásában megjelenõ 14 nyelvû szakszótár kiadásához a MAGÉSZ 500 euro támogatást adjon.

➠ Konferenciák A 2007. május 9–10-én megrendezésre kerülõ „Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferencia” elõkészületeit az elnökség áttekintette.

Markó Péter elnök beszámolóját tartja, mellette Szabó András elnökségi tag

II. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÁPRILIS 26-I KÖZGYÛLÉSRÕL

➠ Könyvkiadás támogatása

➠ Az elnökség beszámolója

Dr. Seregi György: FESZÜLTSÉG (Szemelvények egy Széchenyi-díjas mérnök naplójából) címû könyvbõl tíz darabot rendel a MAGÉSZ (2500 Ft/db).

Markó Péter elnök tartotta az elnökség beszámolóját:

➠ Szakmai rendezvények szervezése Célszerû figyelembe venni a Magyar Mérnöki Kamara „Építésüggyel kapcsolatos tervezõi és szakértõi jogosultság megújításához elõírt továbbképzésre vonatkozó szabályzat”-át a késõbbiekben rendezendõ konferenciákon.

➠ Közgép Zrt. tájékoztatása A Közgép Zrt.-rõl általános tájékoztatást Németh Miklós elnök-vezérigazgató tartott az elnökség részére.

Tisztelt Kollégák, kedves Barátaim, A Magyar Acélszerkezeti Szövetséget 1998-ban lelkes, a szakmai munka összefogásában bízó vállalati vezetõ alapította azzal a nem titkolt céllal, hogy a mindennapokban a piacon konkurensként megjelenõ cégek találjanak egy olyan – mai modern szóval kifejezve – kommunikációs felületet, ahol a szakma távolabbi gondjainak megbeszélésén túl, lehetõség legyen egymás jobb megismerésére és kooperációs együttmûködési lehetõségek kialakítására. Ebben az alapítói munkában elévülhetetlen érdemeket szerzett – ma már

Szövetségünk munkáját a nyolcfõs elnökség irányítja. Munkánkat, az éves elfogadott munkatervnek megfelelõen, negyedévente tagvállalatainknál tartott elnökségi ülésen végezzük. 2006-ban a rendkívül színvonalas „Acélszerkezetek” folyóiratunk kiadásán túl – melynek megjelenését dr. Csapó Ferenc titkárunk odaadó munkája biztosítja –, haladva a korral és a fiatalok igényével, beindítottuk elektronikus honlapunkat: www.magesz.hu.

A közgyûlés résztvevôi

2

nyugdíjas tagunk – Keresztes László, akinek szövetségünk köszönettel tartozik ezért. Mai közgyûlésünk immár a tizenegyedik a megalakítás óta, és ez – a mai gazdálkodási körülmények között – igen nagy szó. Szövetségünk tagvállalatai 2006-ban több mint 87 ezer tonna acélszerkezetet gyártottak, és tervezéssel szereléssel együtt árbevételük meghaladta a 73 milliárd forintot. A tavalyi gazdálkodási év döntõ fordulatot hozott a hazai piac/export arányában is. Dacára a 2006. évi kiugróan magas hídépítési feladatoknak, az exportvolumen a 2005. évinek nyolcszorosára nõtt! Ez egyértelmûen bizonyítja, hogy tagvállalataink számára – mint ahogy azt néhány tagvállalatunk már évek óta megérezte – a magyar piac túl kicsinek bizonyult, és a fejlõdés kulcsa az exportra termelés. Ez még akkor is így van, ha a pénzügyi folyamatok kiszámíthatatlansága, az érthetetlenül erõs forint fenntartása mostanság jelentõs anyagi veszteségeket okoz exportra termelõ tagvállalatainknak.


A közgyûlés résztvevôi

Az elnök nemzetközi fórumokon is képviseli szövetségünket, így részt vett a Német Acélszerkezeti Szövetség kétévente megrendezésre kerülõ konferenciáján Drezdában és az IABSE Nemzetközi Hídszerkezeti Szimpoziumon Budapesten. Szövetségünk 2006-ban több szakmai rendezvényt is szervezett: • Korrozióvédelmi Ankét, • Duna-híd szakmai nap (hídlátogatással egybekötve), • 25. Acélszerkezeti Ankét a 130 éves Margithídról, a KTE-vel közösen, • X. Fémszerkezeti Konferencia a Gabonatárolókról, a Magyar Könynyûszerkezetes Egyesülettel és az ALUTA-val közösen. Ezen rövid összefoglalóm után engedjék meg, hogy eredményes munkát kívánjak Szövetségünk Közgyûlésének minden résztvevõjének.

➠ „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” átadása „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ 2007” pályázat nyertese a FÕMTERV Zrt. – GANZACÉL Zrt. – Hídépítõ Speciál Kft.: „A Dunaújvárosi Dunahíd mederhídjának acél felszerkezete” címû pályázat lett. A közgyûlés résztvevõinek Nagy Zsolt, a FÕMTERV Zrt. acélszerkezeti fõmérnöke mutatta be a pályamûvet. A pályázat értékelése és méltatása után a díjat a MAGÉSZ elnöke adta át A pályázók nevében Horváth Adrián szerkezettervezési igazgató (FÕMTERV Zrt.) mondott köszönetet.

➠ „ACÉLSZERKEZETI DIPLOMA DÍJ” átadása A beérkezett pályamûvek közül – a bírálóbizottság értékelése alapján – az elnökség az elsõ helyre értékelte Simon Tamás: „Acélrácsos mikro torony tervezése” címû diplomamunkáját. (BME)

A díjat a MAGÉSZ elnöke adta át, egyben köszönetet mondott a többi pályázónak is az értékes pályamûvekért.

– Dr. Seregi György: Javasolja, hogy a 11. Fémszerkezeti Konferencia programjába vegyük fel a „Kész házak” ismertetését is.

➠ A 2006. évi pénzügyi

A közgyûlés egyhangú határozattal elfogadta a MAGÉSZ 2007. évi munkatervét.

beszámoló és mérleg elfogadása A MAGÉSZ 2006. évi gazdálkodását az elnökség megvitatta és azt a közgyûlés elé terjesztésre megfelelõnek ítélte. Az egyszerûsített mérleget és a gazdálkodásról szóló beszámolót minden jelenlevõnek átadtuk. Ebben az összes bevételünket és az összes kiadásunkat részleteztük. Mivel a fordulónapi követeléseink jelentõs része realizálódott az elmúlt idõben, egyben újak keletkeztek, ezért 2007. április 20-i pénzügyi állapotról is készítettünk egy tájékoztató kimutatást, melyet a közgyûlés résztvevõinek átadtunk. A közgyûlés a pénzügyi beszámolót és a mérleget az alábbi összegekkel egyhangúlag elfogadta: mérleg fõösszeg 7 334 E Ft adózás elõtti eredmény: –934 E Ft mérleg szerinti eredmény: –934 E Ft

➠ A 2007. évi tagdíj megállapítása Az elnökség azt javasolja és terjeszti a közgyûlés elé, hogy a korábban kialakított és elfogadott tagdíjsávokat ne módosítsuk. Ennek megfelelõen tartalmazza a kiosztott melléklet az idei tagdíjakat. A közgyûlés egyhangúlag elfogadta a tagdíj összegére tett javaslatot, mely szerint a tagdíj az elõzõ év mértékével megegyezik. TAGVÁLLALATOK: 500 M Ft alatt 500–1000 M Ft között 1000–2000 M Ft között 2000–4000 M Ft között 4000 M Ft felett a tagdíj mértéke. EGYÉNI TAGOK:

➠ 2007. évi munkaterv jóváhagyása Az elnökség a 2007. április 4-i ülésén áttekintette a 2006. december 6-i elnökségi ülésen megfogalmazott, ajánlásokból elkészített 2007. évi munkaterv-tervezetet. Kisebb javításokkal és idõpont-módosításokkal a dokumentumot a közgyûlés elé terjeszthetõnek ítélte. A munkatervet a tagok megkapták. Hozzászólások: – Földi András (MSc): A KTE 2007. június 12-én Ifjúsági Konferenciát rendez, ahol a résztvevõk a Magyar Mérnöki Kamara kreditpontjait kiérdemlik. Javasolja, hogy a MAGÉSZ rendezvényeket is úgy szervezzük, hogy az megfeleljen a kamarai elvárásoknak.


NYUGDÍJASOK: PÁRTOLÓ TAGOK:

150 E Ft; 200 E Ft; 350 E Ft; 400 E Ft; 500 E Ft 12 000 Ft/év 6 000 Ft/év 150 000 Ft/év

– Az év közben be- illetve kilépõk idõarányosan fizessék a tagdíjat. – A 2007. második félévi tagdíj befizetése: 2007. július 31-;ig történjen meg.

➠ A 2007. évi költségvetés elfogadása Az elnökség a MAGÉSZ 2007. évi költségvetését 23 096 E Ft bevétellel és 22 407 E Ft kiadással, javasolja elfogadni a közgyûlés részére. A költségvetés-tervezetet a tagok megkapták. A közgyûlés egyhangú határozattal elfogadta a MAGÉSZ 2007. évi költségvetését.

3

➠ Statisztikai jelentés

➠ Bejelentések

Az elõzõ évek tendenciájáról, trendjérõl az elnök adott értékelést. Jelenlévõk a jelentést megkapták. (lásd 4–5. oldal)

– A Lindab Butler Kft. neve Lindab Building Systems Kft.-re változott. Képviseletét a szövetségben Balog István magyarországi és romániai értékesítési igazgató látja el. – Berényi László igazgató (Meiser Ferroste Kft.) tájékoztatja a közgyûlést a cég 15. évi ünnepségérõl és a nagy volumenû fejlesztésekrõl. Továbbra is az acélszerkezet-gyártók fontos partnere kíván lenni. – Markó Péter, a KÉSZ Kft. igazgatója tájékoztatja a közgyûlést a KÉSZ Kft. 25 éve elért eredményérõl, és jelenlegi sikeres mûködésérõl.

➠ Tiszteletbeli tagság adományozása Az elnökség javasolja a közgyûlésnek, hogy 2007. január 1-i kezdettel Keresztes Lászlót, a MAGÉSZ alapító elnökét tiszteletbeli taggá válaszsza. A közgyûlés egyhangú határozattal megszavazta a javaslatot.

Berényi László, a MEISER Ferroste Kft. ügyvezetô igazgatója tájékoztatóját tartja, mellette Tarány Gábor ügyvezetô igazgató, DAK Acélszerkezeti Kft.

MAGÉSZ STATISZTIKAI JELENTÉS

2006 2005

2006

Index %

1. Értékesítés összesen (M Ft)

66.135

73.206

110,7

2. Acélszerkezet-gyártás (tonna)

93.894

87.341

93,1

Ebbõl: – ipari szerkezetek

21.196

23.618

111,4

– épületek

19.168

20.299

105,7

– hidak

27.085

17.050

62,9

– egyéb mérnöki létesítmények

26.445

20.378

77,2

29.000

35.018

120,7

4. Mûszaki tervezés (M Ft)

1.325

1.307

98,7

5. Export változása (értékben, elõzõ évhez) (%)

11,3

89,4

3. Helyszíni szerelés (tonna)

MAGÉSZ STATISZTIKAI JELENTÉS

–

ÖSSZESÍTÉS – 2001–2006 2001

2002

2003

2004

2005

2006

1. Értékesítés összesen (M Ft)

58. 949

61.242

61.385

54.900

66.135

73.206

2. Acélszerkezet-gyártás (tonna)

72.128

74.067

76.780

71.935

93.894

87.341

Ebbõl: – ipari szerkezetek

32.782

37.985

45.074

22.176

21.196

23.618

– épületek

11.192

11.320

9.719

20.326

19.168

20.299

– hidak

10.940

8.742

5.382

6.294

27.085

17.050

– egyéb mérnöki létesítmények

17.196

16.019

16.556

21.249

26.445

20.378

27.743

25.516

27.277

17.933

29.000

35.018

4. Mûszaki tervezés (M Ft)

4,4

47,7

71,3

61,3

1.325

1.307

5. Export változása (értékben, elõzõ évhez) (%)

47,5

10,9

12,75

46,7

11,3

89,4

3. Helyszíni szerelés (tonna)

4


MAGÉSZ MUNKATERV 2007 Aprilis 4.: ELNÖKSÉGI ÜLÉS Napirend: 1. A közgyûlés elõkészítése, munkaterv elfogadása 2. A 2006. évi beszámoló és mérleg elfogadása és jóváhagyásra a közgyûlés elé terjesztése 3. 2007. évi tagdíj mértékére javaslat 4. A 2007. évi költségvetés elfogadása és jóváhagyásra a közgyûlés elé terjesztése 5. Nívódíj-pályázat értékelése 6. Diploma Díj pályázat értékelése 7. Egyebek 8. KÖZGÉP Zrt. tájékoztatása Április 26.: KÖZGYÛLÉS Napirend: 1. „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” átadása 2. „DIPLOMA DÍJ” átadása 3. Az elnökség beszámolója 4. A 2006. évi pénzügyi beszámoló és mérleg elfogadása 5. 2007. évi munkaterv jóváhagyása 6. 2007. évi tagdíj megállapítása 7. 2007. évi költségvetés elfogadása 8. Alapszabály módosítása 9. Egyebek Május 9–10.: IX. ACÉLFELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSI KONFERENCIA MAGÉSZ–KTE közös rendezés Június 27.: ELNÖKSÉGI ÜLÉS Napirend: 1. Közgyûlési határozatok áttekintése, szükséges intézkedések megtétele 2. Egyebek 3. A KÉSZ Kft. tájékoztatása. Szeptember 12.: HEGESZTÉSI ANKÉT (fizetett elõadások) Szeptember 26.: ELNÖKSÉGI ÜLÉS Napirend: 1. Ajánlások megfogalmazása a következõ év munkatervének elkészítéséhez 2. A RUTIN Kft. tájékoztatása 3. Egyebek Október. 17.: XVI. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT MAGÉSZ–KTE közös rendezés November 27.: 11. sz. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIA Üvegfal szerkezetek Kész házak December 5.: ELNÖKSÉGI ÜLÉS Napirend: 1. A 2008. évi munkaterv elkészítése 2. Egyebek December 5.: ÉVZÁRÓ RENDEZVÉNY


5

HÍREK ÚJRA ACÉLSZOBRÁSZ TÁBOR KECSKEMÉTEN Két héten keresztül szobrászmûvészek alkotnak a KÉSZ Ipari Parkban A KÉSZ Kft. idén júniusban újra megrendezi az immár hagyományossá vált Kecskeméti Acélszobrászati Szimpoziont. Ez már a negyedik alkalom, hogy magyar és külföldi szobrászmûvészek két hétre a cég kecskeméti ipari parkjába költöznek. Ottlétük alatt a KÉSZ Acélszerkezet-gyártó Központja által biztosított speciális megmunkáló eszközök, gépek segítségével, kizárólag acélalapanyagok felhasználásával szabadon kísérleteznek és alkotnak, a mûvészi megformálás új útjait és technikáit kutatva.

STEEL-SCULPTURE CAMP IN KECSKEMÉT AGAIN For two weeks, sculptors will be engaged in bringing forth their art-objects in Kész Industrial Park This year in June, Kész Ltd is again to organize the Steel Sculpture Symposium, which has, by now, become a tradition. This is the 4th occasion for the event when Hungarian and foreign sculptors move to the Industrial Park of Kecskemét for 2 weeks. While their staying there, the Steel Structure Manufacturing Centre will provide them the opportunity to use the necessary equipment and they will be freely experiencing and creating their pieces exclusively with steel-materials.

A tábor idén is megtartja nemzetközi jellegét: a magyar alkotók mellett érkeznek vendégmûvészek Tajvanról és Izlandról is. A korábbi években elkészült alkotások is bizonyítják az acél sokoldalú és változatos felhasználhatóságát, egyben pedig a tábor létjogosultságát, fontosságát. Ugyanakkor a szimpozion nem csupán az alkotásról szólt, a program minden évben igazi felüdülést, a találkozás örömét hozza a résztvevõk számára. Az idén elkészült alkotások kiállítás keretében az ország több pontján – Budapesten, Kecskeméten, Szegeden – is huzamosabb ideig láthatóak lesznek, illetve a jobban sikerültek akár köztérre is kikerülnek.

KÉSZ-ACÉLSZERKEZETEK CIKLONTORONYHOZ, CSÕTARTÓ HÍDHOZ Nemrég adták át az egykori Mohácsi Farostlemezgyár területén az új tulajdonos–beruházó Kronospan 55 méter magas ciklontornyát a hozzá kapcsolódó szárító csõhíddal és rostosító épülettel együtt, melyekhez az acélszerkezetet a KÉSZ Kft. szállította. A létesítményekhez a KÉSZ 1100 tonna, döntõen euroszelvénybõl felépülõ, tûzihorgonyzott acélszerkezetet gyártott kecskeméti üzemében.

STEEL STRUCTURES MADE BY KÉSZ FOR CYCLON-TOWERS, PIPE-SUPPORT BRIDGES On the area of the former Chipboard Manufacturing Plant at Mohács, the 55 m high cyclon-tower of the new owner-investor, Kronospan, has recently been handed over, with the drying pipe-bridge connected to that, and with the building of fiberizing. 1100 tons of the steel-structures for the plant were supplied by Kész Ltd.

A KÉSZ emellett elvégezte a cég irodaépületének felújítását és elõre gyártott vasbeton vázszerkezetû gyártócsarnokának újraépítését is. A 21 x 23,75 méter alapterületû, 55 méter magas ciklontoronyhoz közel 750 tonna acélszerkezetre volt szükség, míg a 6 x 10 méter alapterületû, 22 méter magas rostosítóhoz 112 tonnára. A két tornyot összekötõ 113 méter hosszú, térrácsos szerkezetû, 3 x 3 méter keresztmetszetû csõtartó hídhoz 152 tonna acélszerkezetet gyártott a KÉSZ.

6


F E L H Í V Á S Szövetségünk

HEGESZTÉSI ANKÉTOT

Idõpontja: Kezdés: Helye:

szervez.

2007. szeptember 12. (szerda) 9 óra 1051 Budapest, Október 6. u. 7. (MVAE I. emelet)

A rendezvény célja, hogy a MAGÉSZ tagvállalatai, egyéni és pártoló tagjai közvetlen tájékoztatást kapjanak azokról a legújabb technológiákról, eljárásokról, gépi és kisegítõ eszközökrõl, a minõséget és a termelékenységet elõsegítõ hozag- és védõanyagokról, amelyre mindennapjainkban szakmánkban nagy szükség van. A rendezvényen tagjaink részvétele ingyenes, mivel ezzel is szeretnénk a nagyobb megjelenést elõsegíteni. Tagvállalataink felsõvezetésén túlmenõen szívesen látnánk azon mûszaki kollégákat, akik tervezõként, hegesztési szakemberként, mûszaki elõkészítõként, szerzõdéskötõként, gyártás- és kivitelezõ vezetõként tevékenykednek és meghatározó a szerepük egy-egy objektum magas szrínvonalú megvalósításában. Tagvállalataink részérõl 3–4 fõ részvételére is lehetõség van. A szervezés érdekében kérjük, hogy részvételi szándékukat szíveskedjenek jelezni 2007. szeptember 5-éig Dr. Csapó Ferenc titkár részére: [email protected] Bõvebb infomáció 2007. augusztus 4-étôl: www.magesz.hu


7

KONFERENCIA – RENDEZVÉNY CONFERENCE – EVENT 2007. május 9–10-én a MAGÉSZ és a KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya – minden eddiginél nagyobb sikerrel rendezte meg – a „IX. ACÉLFELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSI KONFERENCIÁT” Dunaújvárosban. Sajnálatunkra korábbi rendezvénytársunk, a Dunaferr Zrt. nem vett részt a konferencia szervezésében. Branislav Shotra értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettes levelünket válasz nélkül hagyta. A rendkívüli érdeklõdés világossá tette számunkra, hogy nem a rendezõk köre jelenti egy konferencia sikerét, hanem elsõsorban a meghirdetett elõadások témái és nem utolsó sorban maguk az elõadók, akiknek ezúton is köszönetünket fejezzük ki az igen nívós elõadásokért.

A konferencián elhangzott elõadások – MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB TÛZI HORGANYZÓJÁNAK ÉPÍTÉSE Horváth András ügyvezetô igazgató, BBB. Mosoncink Kft. – EUROCODE ALAPÚ MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZÉS TÁVOKTATÁSI RENDSZERBEN Dr. Papp Ferenc egyetemi docens, BME – MÁTRAI ERÕMÛ ACÉLSZERKEZETÉPÍTÉSI MUNKÁI Táncos Tamás projektvezetõ, KÉSZ Kft. – KAZÁN- ÉS TURBINASZERELÉS A MÁTRAI ERÕMÛBEN Aszman Ferenc ügyvezetô igazgató, BIS Hungary Kft.

Csohány Antal a MAGÉSZ alelnöke köszönti az elsõnap résztvevõit.

– A SZABADSÁG HÍD FELÚJÍTÁSA Duma György mûszaki igazgatóhelyettes, MSc Kft. Bácskai Endréné szakági fõmérnök, MSc Kft. – AZ M0 KÖRGYÛRÛ ÉSZAKI DUNA-HÍDJÁNAK TERVEZÉSE Hunyadi Mátyás hídtervezési igazgató, CÉH Zrt. – AZ ACÉLIPARI VÁLLALATI STRUKTÚRA VÁLTOZÁSAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Marczis Gáborné Dr. a mûszaki tudományok kandidátusa, igazgató, MVAE Magyar Vasés Acélipari Egyesülés – DUNAÚJVÁROSI DUNA-HÍD MEDERHÍDJÁNAK KIVITELEZÉSE Dr. Domanovszky Sándor Széchenyi Díjas hegesztési fõmérnök, DunaÚJ-HÍD Konzorcium

A fogadáson sokan megjelentek

8


– A MEDERHÍD BEÚSZTATÁSA Kovács Rezsõ mûszaki igazgató, Hídépítõ Speciál Kft. A konferencia elõadásait reprezentatív „Elõadás-gyûjteményben” jelentettük meg, melyet minden résztvevõ kézhez kapott, ezért jelen tudósításunkban nem kívánunk a részletekrõl bõvebb információt közölni. A nagyszerû elõadások azonban felkeltették a sajtó érdeklõdését. A megjelent cikkekbõl közlünk rövid tájékoztatást. „Dunaújvárosban rendezték szerdán és csütörtökön a IX. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferenciát. Az egyik legrangosabb hazai szakmai konferencia elõadásaira tegnap került sor a Klub Hotelben. ... A mi kosárfüles hidunk, azaz szaknyelven

lág összfelhasználásából már 32%ban részesedett. ... Európa acélfelhasználása lassabban nõ a világátlagnál, nyersanyagbázisa alig van, a termelési költségek magasak, amelyeket tovább növel a környezetvédelmi szerepvállalás….” (DUNAFERR hetilap)

A Konferencia résztvevõi

szólva: vonógerendás ívhídunk szerelésének, valamint beúsztatásának képsorai a kellõ áhítatot és elismerést váltottak ki a konferencia résztvevõibõl, akik késõbb az építkezés helyszínén is ellenõrízhették a projekt lenyûgözõ méreteit.” (DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP) „Dunaújvárosban rendezték meg a MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szö-

vetség, IX. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferenciáját, ahol Marczis Gáborné Dr. a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója tartott elõadást az acélipari vállalatok struktúraváltozásairól és ezek következményeirõl, átfogó képet adva e meghatározó iparág hazai és nemzetközi helyzetérõl. ... .Kína acéltermelése és felhasználása egyaránt ugrásszerû növekedésnek indult. 2006-ban a vi-

„A kétévente megrendezett acélfeldolgozási és acélépítési konferencián a területhez kötõdõ minden ágazat képviselteti magát – mondta Csohány Antal, a rendezvényt szervezõ Magyar Acélszerkezeti Szövetség alelnöke. Eljönnek a szakma elméletét és gyakorlatát ismerõ tudósok, hogy kifejtsék elméleteiket és legújabb kutatásaik eredményeit, itt vannak a módszereket gyakorlatban alkalmazó kivitelezõk, hogy ismertessék az általuk alkalmazott technológiák tapasztalatait, és nem hiányoznak maguk a beruházók sem, akik sokszor egy-egy itt született ötlet, együttmûködés eredményeként- a forrásokat biztosíthatják…” (HétNap)

Az elõadások befejezését követõen a Duna-híd látogatására került sor, ahol a látvány mindenkit lenyûgözött. Két év múlva találkozunk.

A HÍD építése befejezéshez közeledik.


9

„AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” THE STEEL STRUCTURE OF THE YEAR STANDARD AWARD A MAGÉSZ által alapított Nívódíjat az idén hetedik alkalommal adtuk át. Két pályamûbõl választotta ki a zsûri – szigorú értékelési szempontok alapján – azt a pályamûvet, amelyet „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ”-jal kitüntettünk. A díjat a FÕMTERV Zrt. – GANZACÉL Zrt. – Hídépítõ Speciál Kft nyerte „A Dunaújvárosi Duna-híd mederhídjának acél felszerkezete” címû közös pályázatával. A pályamûvek mindegyike megfelelt a kiírásban megfogalmazott követelményeknek. A beérkezett pályamûvek az alábbiak: 1. MÉR-I-KON Bt.: DEKORSY Sopron, új gyártócsarnok acélszerkezete 2. FÕMTERV Zrt. – GANZACÉL Zrt. – Hídépítõ Speciál Kft.: A Dunaújvárosi Duna-híd mederhídjának acél felszerkezete Az értékelést a Nívódíj Szabályzat szerint, a felkért bírálóbizottság véleményezése alapján az elnökség tagjai végezték.

NÉHÁNY IDÉZET A BÍRÁLÓKTÓL I. A Dunaújvárosi Duna-híd mederhídjának acél felszerkezete – A szerkezet felépítése tetszetõs, az alkalmazott szerkezeti anyagok korszerûek, a gyártás- és szereléstechnológia korszerû berendezéseket, összehangolt, precíz szakmai munkát igényelt. A tervezés korszerû statikai és tervezõi szoftver alkalmazásával készült, kiemelendõ a stabilitási, rezgéstani és földrengési elemzés. A szerkezet méretei és újszerûsége igényelte megvalósítási idõ jó. A munkáról készült fotók lényegretörõek, a szerkezeti felépítést és az építés néhány fontos mozzanatát jól bemutatják. Összességében a pályázati anyagban bemutatott acélszerkezet a világ élvonalában helyezkedik el. – A pályázat kiérdemli az Év Acélszerkezete Nívódíj elsõ helyezését, mivel nemzetközi viszonylatban is kiemelkedõ mérnöki teljesítmény eredményeként olyan mûtárgy valósult meg amely a város és a környék jelképévé válik. – A pályázatot benyújtó három pályázó akár külön-külön is sikerrel

10

The standard award founded by MAGÉSZ has been granted for the seventh time this year. The award winning work has been chosen by the jury according to strict assessment points to receive „THE STEEL STRUCTURE OF THE YEAR STANDARD AWARD”. This year's winners are FÕMTERV Ltd.-GANZACÉL Ltd.-Hídépítõ Speciál Ltd.: „Steel superstructure for the Danube-bridge at Dunaújváros”

pályázhatott volna a saját tevékenységét illetõen AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ elnyeréséért. Azonban így együtt igazán teljes az a csodálatos mûszaki munka, amely eredményeként – talán túlzás nélkül állítható – világraszóló alkotás született. Mind mûszaki tartalmában, mind esztétikájában, mind a kivitelezés során alkalmazott megoldásokat illetõen a tiszteletet parancsoló alkotó mérnöki munka egyedülálló acélszerkezetet teremtett. A Dunaújvárosi Duna-híd mederhídja mûszaki paramétereit tekintve több világcsúcsot is magáénak mondhat, mindemellett számtalan olyan új, innovatív megoldást tartalmaz, amely a magyar mérnöki munka elismerését joggal növelheti szerte a világon. A tervezõk és kivitelezõk a felmerülõ összes mûszaki, technikai, szervezési nehézségeket éppoly sikeresen oldották meg, mint amilyen sikerrel vették fel a harcot a természet nehezen kiszámítható szeszélyeivel. Külön kiemelést érdemel, hogy az alkotók az esztétikát az alapfunkciók között kezelték. Ez a híd szép!

II. DEKORSY Sopron, új gyártócsarnok acélszerkezete – A pályamû egy hagyományos rendeltetésû ipari csarnok acélszerkezetének megvalósítását mutatja be. A tervezés korszerû eszközökkkel történt. A szerkezeti kialakításban újszerû a keretszerkezet kialakítása: az ilyen íves kialakítás tetszetõs szerkezeti formát mutat, de minden bizonnyal növelte a gyártási költségeket. – A Dekorsy Sopron új gyártócsarnok esetében – figyelembe véve az épület geometriai méreteit – már az is


meglepõ, hogy a tartószerkezet acélvázból készült. A szerkezeti kialakítás szép pédája annak, hogy az acélszerkezet milyen módon lehet azépítészeti formálás eszköze. – A csarnok esztétikus megjelenésû, több újszerû megoldást tartalmazó szerkezet. Különösen új és esztétikus megoldást jelent a belsõ keretsarkok íves kialakítása, mely által a megszokottnál lágyabb, oldottabb hatás és kellemes belsõ tér alakult ki. Elismerésre méltó – és ezt különösen a pályázat mellé csatolt fotók igazolják vissza – a tervezés–gyártás–szerelés folyamatsor során a minõség megvalósulására való törekvés. Nem csak az elkészült csarnok, hanem a pályamunka is magas színvonalú, esztétikus dolgozat. Nem szerencséje a pályamunkának, hogy a Dunaújvárosi mederhíd felszerkezetével egy idõben került beadásra, de a maga nemében kiváló és elismerésre méltó munka. A díj átadására 2007. április 26án került sor ünnepélyes keretek között a MAGÉSZ közgyûlésén. Az elnök a pályázóknak megköszönte a részvételt és azt, hogy magas színvonalú pályamûveket nyújtottak be. A nyertes pályamunkát a pályázók nevében Nagy Zsolt acélszerkezeti fõmérnök (FÕMTERV Zrt.) mutatta be. A pályázat értékelése és méltatása után a díjat a MAGÉSZ elnöke adta át Horváth Adrián szerkezettervezési igazgatónak (FÕMTERV Zrt.), Bazsó Gyula mûszaki igazgatónak (GANZACÉL Zrt.), Kovács Rezsõ mûszaki igazgatónak (Hídépítõ Speciál Kft.). A díjazott cégek vezetõi és munkatársai nevében Horváth Adrián mondott köszönõ szavakat. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk.

Nagy Zsolt acélszerkezeti fõmérnök (FÕMTERV) bemutatja a díjnyertes pályamûvet

A Nívódíj átadása (balról: Kovács Rezsõ, Bazsó Gyula, Horváth Adrián, Markó Péter)

Még egyszer gratulálunk az alkotó mérnököknek (balról: Kovács Rezsõ, dr. Domanovszky Sándor, Horváth Adrián, Nagy Zsolt)

ÁTADTUK A MAGÉSZ ACÉLSZERKEZETI DIPLOMA DÍJAT A felsõoktatási intézményekben kiemelkedõ színvonalon végzett mérnökök anyagi és erkölcsi támogatására alapított „ACÉLSZERKEZETI DIPLOMA DÍJ” pályázatára az alábbi pályamunkák érkeztek: BME Hidak és Szerkezetek Tanszékrõl 1. Alleram Anikó: FÁRADÁSVIZSGÁLAT

– MÉRETEZÉSI TANULMÁNY 2. Nyírõ Árpád: ACÉL TARTÓSZERKEZETÛ GYALOGOS HÍD TERVEZÉSE 3. Simon Tamás: ACÉLRÁCSOS MIKRO TORONY TERVEZÉSE A pályamûvek közül – a bírálóbizottság értékelése alapján – az elnökség az elsõ helyre értékelte Simon Tamás: ACÉLRÁCSOS MIKRO TORONY TERVEZÉSE címû diplomamunkáját (konzulensek: dr. Szabó Gyula egyetemi adjunktus és Ghyczy Géza Wind Kft.). A díjat a MAGÉSZ elnöke adta át az alábbi elismerõ szavakkal: „A rangos kitüntetés elnyeréséhez ezúton is gratulálunk, és a fiatal mérnök kollégának eredményes, gazdag életutat kívánunk. Az elnökség nevében szeretnék köszönetet mondani a konzulenseknek, akiknek kiváló szakmai segítségével a végzõs hallgató ezt a megtisztelõ címet elnyerte, valamint a bírálóbizottság tagjainak, akik a beérkezett pályamunkák értékelésénél lelkiismeretes munkát végeztek, mellyel az elnökség döntését nagyban elõsegítették.”


11

Dr. Papp Ferenc okleveles szerkezetépítõ mérnök,egyetemi docens MAGÉSZ Elnökség tagja

A 2007. ÉVI „ACÉLSZERKEZETEI NÍVÓDÍJ” MÁSIK „NYERTESE” THE OTHER „WINNER” OF THE STEEL STRUCTURAL AWARD 2007 A 2007. évi „Acélszerkezeti Nívódíj” odaítélése nehéz választás elé állította az odaítélésre jogosított elnökséget. A kérdés évrõl évre megismétlõdik: összehasonlítható-e például egy sok tízmilliárdos állami beruházás keretében épülõ országos jelentõségû létesítmény a magánszférában naponta épülõ ipari csarnokszerkezetek valamelyikével…? A 2007. évi „Acélszerkezeti Nívódíj” odaítélésére jogosult bizottság tagjaként a fenti bevezetõben feltett kérdésre csak egyféle választ tudok elképzelni: a dolgokat mindig a maguk szintjén, önmagukhoz mérve kell vizsgálni. Egy szerkezet szakmai értékét kézzelfoghatóvá tévõ mutatók (például a méret vagy a technológia bonyolultsága) abszolút értékû összehasonlítása számomra torz értékrendet jelent. A naponta épülõ ipari csarnokszerkezetek valamelyikének mûszaki–esztétikai értékét csak akkor ismer-

It was a difficult problem to select the winner of the Steel Structural Award 2007. The question is the same year to year: how is it possible to compare a government infrastructural investment of great importance with one of the private industrial hall structures are being built dayto-day…?

hetjük fel, ha azt a többivel hasonlítjuk össze. És bizony azt kell mondanom, hogy a mai tömegtermelés „õrülete” közepette nagy szakmai elismerésre tarthat számot az, aki szakítani mer a mindent elsöprõ gazdaságossági hajsza diktálta megoldásokkal, és visszamer nyúlni a régi acélépítészet „gazdaságtalan”, de emberi környezetet teremtõ formavilágához. Ezt tette a MÉR-I-KON Bt. és a MEMO 2001 Bt. alkotta statikus–építész tervezõ csoport, amikor létrehozta a dk-dekorsy Kft. soproni új

1. kép: A dekorsy csarnok külsõ megjelenése

12


gyártócsarnokának acélszerkezetét. A csarnok önmagában mindennapos, nem szebb, de nem is csúnyább, mint a mai szokásos megjelenésû ipari üzemcsarnokok (1. kép). A belsõ térben megjelenõ acélszerkezet értékét a fõtartó rendszer ma már szokatlan kialakítása adja. A szerkezet képlékeny alapon meghatározható kedvezõ teherbírását a HEB 300 szelvényû oszlopok és gerendák biztosítják. A kedvezõ teherbírással akkor számolhatunk, ha az oszlop–gerenda kapcsolatok teherbírása jelentõsen meghaladja

az alapszelvény teherbírását, aminek következtében a képlékeny csuklók a kiékelés tövében jelennek meg. A nagy teherbírású kapcsolat kialakítását manapság a „gazdaságosság” és a tömegtermelés igénye diktálja, ezért elterjedten alkalmazzuk a 2. képen látható „standard” megoldást. Kétségtelen tény, hogy a képen látható kapcsolat gyorsan, megbízhatóan és gazdaságosan tervezhetõ az EN 1993-1-8 szabványon alapuló programokkal (alkalmazott program: ConSteel 4.0), azonban esztétikai szempontból nem

versenyezhet a tervezõk által alkalmazott íves keretsarok-kialakítással (3. és 4. kép). A MÉR-I-KON Bt. és a MEMO 2001 Bt. által tervezett „dekorsy” acélszerkezet jó példa arra, hogy minimális többletráfordítással hogyan lehet ipari körülmények között is emberi környezetet teremteni. A szerkezet azt bizonyítja, hogy a standard melegen hengerelt szelvényekkel is lehet igényesen megjelenõ, ugyanakkor korszerû technológiájú szerkezetet tervezni.

3. kép: A dekorsy csarnok vázszerkezete a régi idõket idézõ keretsarok „space” megoldással

2. kép: Az EN 1993-1-8 szabvány által „támogatott” nyomatékbíró homloklemezes oszlop-gerenda csomópont

4. kép: A régi idõket idézõ keretsarok megoldás sajátos hangulatot ad a belsõ térnek

Megtervezzük és kivitelezzük a csarnokokat, a vevôk igényeinek megfelelôen. Így az acélszerkezetekkel, a hozzá tartozó tetôés falburkolatokkal az épületek funkcióinak legmegfelelôbb anyagokat alkalmazzuk, legyen az szendvicspanel, trapézlemez, vagy más könnyûszerkezetes termék. Elérhetôségeink: FÉMSZERKEZET Építô és Szerelô Kft. Nyíregyháza, Lomb u. 16. Telefon: (42) 465 156, fax: (42) 596 728 E-mail: [email protected]


13

Iványi János ügyvezetõ MÉR-I-KON Bt.

A DEKORSY SOPRON KFT. ÚJ ÜZEMCSARNOKA THE NEW INDUSTRIAL HALL OF DEKORSY SOPRON LTD. A DEKORSY Sopron Kft. gyártási tevékenységének és raktári kapacitásának bõvítésére egy cca. 43 x 49 m befoglaló méretû festõsor-szerelde-raktár komplexumot kívánt létrehozni a szükséges elõ- és utókezelõ helyiségcsoportokkal, irodákkal, étkezõvel és közvetlen kapcsolattal a meglévõ irodaépülettel. Ezen igény kielégítésére egy háromhajós, bazilikális rendszerû acélcsarnokot terveztünk, az irodaszárnyban kétszintes kialakítással. A csarnok különlegessége a bazilikálisan kiemelt, 20,40 m fesztávolságú fõhajó keretsarok-kialakítása, amely szakít az optimálisan kihasznált, egyenes vonalú kiékeléses megoldással és egy esztétikus, bizonyos mértékig a XIX. -XX. század fordulóját idézõ íves keretsarokkal alakítja ki a csarnok meghatározó csomópontját, ezáltal különleges esztétikai belsõ teret hoz létre.

DEKORSY Sopron Ltd. is going to establish a roughly 43 m by 49 m sized new industrial hall including a dye-house, an assembly department, and a repository along with support rooms for preparatory and after- treatment, some offices, a canteen, and a direct connection to the existing office building in order to enlarge their production and stocking capacity. We have designed a three-bayed, basilican, industrial steel hall, with a two-storied office wing to meet their requirements. The most important feature of the industrial hall is the forming of the frame corner of the elevated basilican central nave having a 20.4 m span. When designing this frame corner, we departed from the optimally utilized straight-lined pinning solution, and provided an arched frame corner as the cardinal junction of the industrial hall, reminiscent of the turn of the 19th and the 20th century to a certain extent, which in turn creates a special, aesthetic internal space.

1. kép: A már elkészült, de még üres háromhajós csarnok belsõ képe (jobb oldalt a technológiai igényeket kiszolgáló különbözõ szintbeépítésû déli oldalhajóval

14


2. kép: A déli szárny közbülsõ födémének szerelése

4. kép: A szerkezetkész csarnokbelsõ az irodaszárny felé, az andráskereszt-rácsozással

A meglehetõsen nagy presztízsû autógyárak megrendelésére dolgozó soproni Dekorsy Kft. a termelés bõvülése miatt elhatározta épületparkjának jelentõs bõvítését. Az új csarnoképületben – Magyarországon elsõként – elhelyezésre került egy automatikus festõsor, a középsõ hajóban a nyersanyagok és a késztermékek tárolására szolgáló magas raktár, valamint az északi oldalhajóban az alkatrészek komplettírozására szolgáló szerelde. Az ipartelep bõvülésével cca. 40 új munkahely keletkezett. Az új épületet magában foglaló ipartelep egy hozzávetõlegesen 150 x 100 m-es É–D-i hossztengelyû telken helyezkedik el az Ágfalvi út és a vasútvonal között, Sopron ipari területén. Az új gyártó- és raktárcsarnokot a telek déli, az Ágfalvi úthoz közeli, üres területre az úthálózat, az adminisztrációs épület és a garázsépület által meghatározott koordinátarendszerben telepítettük. Az új épület négy oldalról körbejárható, nyugati homlokzatán történik a rakodás, keleti oldalán, az emeleti szinten, zárt közlekedõfolyosóval kapcsolódik az iparterület adminisztratív központjához.

FUNKCIONÁLIS LEÍRÁS

3. kép: Az íves keretsarok csomópontrészlete

Az új gyártócsarnok háromhajós elrendezésû, acél keretvázas épület. A földszinten, a déli oldalhajóban helyeztük el az automata festõgépsort. A fõhajóban magas raktárat, az északi oldalhajóban szereldét alakítottunk ki. A „fejépületben” a technológiát kiszolgáló helyiségeket (festékraktár, mintaraktár, laboratórium stb.), illetve irodát, öltözõket telepítettünk. Az emeleti szinten – mely zárt közlekedõvel összeköttetést létesít a cég adminisztrációs központjával – tárgyalókat, kazánházat, szerverhelyiséget, étkezõt helyeztünk el. Az emeleti szinten helyezkedik el a festõgépet kiszolgáló légtechnika is. A nyersanyag beszállítása a csarnok északi oldaláról történik, a késztermék elszállítása a nyugati oldal elõtetõvel fedett kapuin keresztül biztosítható. A déli oldalhajóba telepített festõsor anyagellátása a „7” és „8” pillértengely közötti manipulációs térben történik. A következõ térrészben található a festõgép szennyezõdésre legérzékenyebb része, melyet egy „tisztatér” (1:100.000

5. kép: Az elõtetõ függesztõ és merevítõ szerkezete a fedés beépítése elõtt


15

6. kép: Átjáróhíd a meglévõ és az új épület között

fokozatú) vesz körül. A festõgép után található a kézi festés, ill. szárítás helyisége.

RÖVID TARTÓSZERKEZETI LEÍRÁS Az épület alapvetõ tartószerkezete a 6,0 m-enkénti keretállás-távolságonként elhelyezett, bazilikális elrendezésû, háromhajós acélkeret, 10,80–20,40–10,80 m fesztávolságokkal, egyik mellékhajóban kétszintes kialakítással. A csarnok statikai váza alul befogott, kilendülõ keret. Alapszelvé-

nyei a fõhajóban HE – B 400 oszlopok, HE – B 400 gerendák, amelyeket a sarkokban, ill. középen min. 700 mm magasságig ki kell ékelni. A sarkokban az építészeti igényeknek megfelelõen íves kiékelést terveztünk. A mellékhajók alapszelvénye HE – B 300 oszlop és gerenda, a sarkokban (a megfelelõ csavarkép kialakíthatósága miatt) ugyancsak kiékelve. A csarnok merevségét a középsõ keretpárt összekötõ andráskeresztrendszer (mind a függõleges fal-, mind a lejtõs tetõsíkban) biztosítja. A tetõ tárcsahatását elsõrendûen az elõtetõ függõleges síkú felfüggesztéseinek vonalában beépített IPE 140 szelvények közötti 30 mm átmérõjû rúdacélból kialakított, hosszirányú rácsozás, ill. a kereteket egymáshoz kitámasztó – a falvázpillérek ill. az irodaszárny keretállás kiosztásához igazodó – távtartók, másodrendûen a Z 300.2,5 szelemenrendszer (2,7 m-enkénti, ill. 2,55 menkénti kiosztásban) biztosítja. A nyugati homlokzat 4,5 m kinyúlású elõtetõje a falvázoszlopokra van függesztve. A falvázoszlopok alsó megtámasztása befogás, felsõ megtámasztása csukló, olyan kialakításban, hogy az a keretgerendák szabad lehajlását ne akadályozza, de a vízszintes megtámasztás biztosított legyen. A falvázoszlopok szelvénye HE - B 300, az elõtetõ peremtartója U 200 szelvény kifelé nézõ övekkel, ill. fõtartója U 200+200.6 elemekbõl összeállított dobozszelvényû. A felfüggesztés min. 30 rúdacél, ellenmenetes feszítõanyával, ill. speciálisan kialakított függesztõszerelvényekhez csomólemezekkel bekötött rúdacélokkal. Az elõtetõ hosszirányú merevségét a két szélsõ állásban ferdén bekötött függesztõrudak biztosítják. Az új épület keleti homlokzata mentén – a csarnok magasságánál alacsonyabb párkány- ill. gerincmagassággal – kétszintes irodaszárnyat alakítottunk ki HE – B 300 szelvényû keretekkel. A meglévõ épülethez való kapcsolatot egy cca. 6,0 m fesztávolságú acélhíd biztosítja, amelyet HE-B 140 szelvényekbõl terveztünk. A híd a saját hosszirányában merev, a harántirányú merevséget a meglévõ épület falába betonozott, ill. az irodaszárny közbülsõ födémét lezáró peremtartókhoz hegesztett – egyéb irányú elmozdulást biztosító – acél gerendacsonkok biztosítják. Az irodaszint födéme 75/197 v = 1 mm trapézlemez bennmaradó zsaluzaton készítendõ mon. vb. lemez ø14/20 alsó, ø12/15 felsõ fõvasalással, ø8/15 felsõ elosztóvasalással A csarnok kétszintes mellékhajójában a födém ~1,0 menként elhelyezett HE - B 140 szelvényû fiókgerendákon fekvõ, merevített 5 mm vastag recéslemez fedés. A födémgerendák kiosztását – és szintjeit – a csarnok szerkezetkész állapotában határozták meg, és ehhez a homloklemezes kapcsolatokkal kialakított csomópontokkal tudtunk igazodni a keretlábak öveinek utólagos felfúrásával. Az épület „héjazata” mind az oldalfalakon, mind a tetõn KINGSPAN rendszerû burkolat volt, amelyet a kivitelezés során pontosítottunk.

AZ ALKALMAZOTT ANYAGMINÕSÉGEK Acél:

A. 38 (tervezett) S 235 J (tényleges) Csavar: lehorgonyzó csavarok: 5.6 illesztõcsavarok: 8.8 Varrat: 7. kép: Az irodaszárny közbensõ födémének bennmaradó trapézlemez zsaluzata

16

gyártás II. o. helyszíni illesztések (amikor arra szükség volt, alárendeltebb helyeken) III. o.


A SZERKEZETTERVEZÉS BEMUTATÁSA Az építész vázlattervi adatszolgáltatása alapján elõzetes statikai számítás készült. A kedvezõbb esztétikai megjelenés érdekében az építész tervezõ javaslatára alakult ki a nagy fesztávolságú, magasabb csarnokok keretsarkainak íves alakja azzal a feltétellel, hogy a kiékeléshez szükséges minimális keresztmetszetek minden esetben biztosítottak legyenek. Ugyancsak az építész tervezõ javaslatára – miszerint „elviselhetõ” az andráskeresztszerû, kizárólag húzóerõket felvevõ merevítés a meghatározott keretállásokban – hosszirányban nem kellett keretszerû merevítéseket beépíteni. A számításhoz – az alárendelt (másodlagos) szerkezetek hagyományos (kézi) számítása mellett – az AXIS VM 5/a verzióját használtuk, az eng. terv során síkbeli kereteket számolva, a kiviteli tervezés során már az egységes szerkezetet (térbeli vázszerkezetet) figyelembe véve. Mivel cégünk az AXIS modell standard változatával rendelkezik, bizonyos egyszerûsítéseket alkalmaztunk a számításnál, amelyek két legfontosabb jellemzõje: – a keresztmetszet-erõsítéseket (kiékeléseket) lépcsõs szelvénynövekedésekkel közelítettük, – az érintett keretállásoktól távolodva, miután a térbeli erõjáték „lecsengett”, a várható elmozdulásokat megengedõ támaszokkal „zártuk” a szerkezetet. A tervezés számítógépes feldolgozással, altervezõ bevonásával (KE – STAT Bt. Késmárky Zoltán okl. építõmérnök, vezetõ tervezõ) történt, Nemetsek rajzolóprogram segítségével. Sikerült a terveket olyan „pontossággal” kiadni, hogy gyári elõszerelés nélkül az épület a helyszínen problémamentesen összeállítható volt. Az utólagos korrekciókat (a festõdei 10,80 m fesztávolságú déli hajó különbözõ szintmagasságú közbensõ födémei) hagyományos (kézi) rajzokkal végeztük, ill. esetleges egyéb, helyszíni mûvezetést igénylõ „beavatkozásokat” naplóbejegyzésnek megfelelõ „mélységû” telefax-váltásokkal rendeztük.

GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA Az alapanyag-optimalizálást követõen, megkezdõdött azok darabolása, egyengetése és méretellenõrzése. Lemezek tekintetében 6 mm vastagságig lemezollót, afelett félautomata lángvágó berendezéseket használtunk. A hegesztési varratok élkiképzésére – „V” és „X” varratok kialakítására is szekátort alkalmaztunk. Az élelõkészítés 4–12 mm között „V” varratnak, 12 mm felett „X” varratnak megfelelõen történt. Ezek után az alkatrészeket számolhatóan rak-

8. kép: A fõhajó keretgerendájának gyártása

9. kép: A csarnok fõállásainak szerelése a kétszintes irodaszárny szerkezeteivel merevített keleti szélsõ keretállás mellett

lapra helyeztük és lefóliáztuk annak érdekében, hogy további felhasználásig a korróziót megakadályozzuk. A melegen hengerelt idomacélok darabolása szalagfûrésszel, a nagy keresztmetszetû gerendák mozgatása targoncával történt. A darabolás sorrendjénél a gazdaságos helykihasználás érdekében figyelembe vettük a keretállások kiszállításának sorrendjét, illetve ütemét is. A ledarabolt gerendák és oszlopok gyártása során kifúrtuk a csatlakozóelemek csavarkötéseinek furatait, és megkezdtük az egyes elemek, fõdarabok összeállítását. A korábban elõkészített alkatrészek pontos helyét felrajzoltuk az idomacélokra, és ezt követõen, egy mérésellenõrzés után fûzõvarratokkal rögzítettük, melyek hossza az alapanyag vastagságának hétszerese, míg a varrattengelyek távolsága a lemezvastagság 25–30-szerese volt. Az összeállítás után a méretellenõrzést követõen kezdtük meg a készre hegesztést. A szerkezetek hegesztésénél aktív védõgázas, fogyóelektródás ívhegesztõ eljárást alkalmaztunk. A felhasznált védõgáz 18% CO2 + 82% Ar volt. A hegesztõhuzal sg2 minõségû OK 12.56 ESAB huzal volt. A készre hegesztés után ismét méretellenõrzés következett. Az esetleges egyengetések után – amelyek mértékét sikerült igen alacsony szinten tartanunk a helyes hegesztési sorrend betartatásának köszönhetõen – az elkészült fõdarabok lakatos kikészítése következett.

10. kép: A déli mellékhajó fedése KINGSPAN rendszerû tetõpanelekkel


17

A kiegyengetett, hegesztési fröcskölésektõl megtisztított és megköszörült fõdarabokat homokfúvás után 50 mikron vastagságban alapmázoltuk. Erre a rétegre került fel az 550 mikron tûzgátló bevonat és a 80 mikron vastag fedõréteg. Az alapozáshoz Hempel Primario, a tûzgátló bevonatként Pregna Pyrostop Steel és a fedõréteghez Hempatex Enamel festékeket használtunk. A bevonat felhordásához airless technológiát alkalmaztunk. Az egyes rétegek vastagságának mérését két fázisban kontrolláltuk. Elsõ esetben a szakemberek nedves réteg vastagságmérõ alkalmazásával gyõzõdhettek meg arról, hogy elegendõ vastagságban vitték-e fel a bevonatot. A száradási idõ leteltével a QuaNix 4200 típusú száraz réteg vastagságmérõvel mért értékeket dokumentáltuk. Az elkészült, lefestett kereteket egy utolsó revíziót követõen szállítottuk ki nyerges vontatókkal a szerelés helyszínére.

SZERELÉSTECHNOLÓGIA A kiszállított szerkezeteket a helyszínen akként helyeztük el, hogy azokat a lehetõ legcsekélyebb mozgatással lehessen a pontos helyükre emelni. A kiszállítás folyamatosan történt, a szerelés ütemével összhangban. Az elsõ lépés a bebetonozott alapcsavarok menetes részének karbantartása, olajozása Nicro molibdén-diszulfid ipari spray-t használva. Az alaptestek szintezését követõen az elõírt hézagolólemezekkel megkezdõdött a szerkezet felállítása. Az oszlopok elhelyezése után a földön összeszerelt keretgerendákat egyben emeltük be az oszlopok közé. Elsõként a kétszintes irodaszárny kereteit és az ehhez kapcsolódó fõhajó vázát szereltük. Az így hosszirányban már merev keretekhez összekötõ rudakkal kötöttük a következõ fõhajókereteket, majd ezekhez a mellékhajó kereteit. A felállított keretgerendákat az összekötõ rudakkal rögzítettük egymáshoz, majd a szélrácsok elhelyezése után szereltük fel a szelemeneket. A szerkezet összeszereléséhez méretezett, 8.8 minõségû illesztõcsavarokat használtunk. A technológiai – változó magasságú – szinteket a déli oldalhajóban már a fedett, burkolt csarnokban szereltük be. Az épületburkolati elemek felhelyezése elõtt a felállított vázszerkezeten körben felrajzoltuk a +50 cm-es induló szintet. Az oldalfalak burkolati rendszere a Kingspan KS1000 TF 80 M falpanel, a tetõhéjazat pedig KINGSPAN KS 1000 RW 80 tetõpanel volt. A tetõpaneleket gerincmerevítõ alkalmazása mellett önfúró csavarral, az oldalfalpaneleket önmetszõ csavarokkal rögzítettük a szerkezethez. Ugyancsak önmetszõ csavarokat használtunk kötõelemként az irodaszekcióban lévõ közbensõ födém RC/400-as trapézlemez bennmaradó zsaluzatának keretgerendához való rögzítésére. A trapézlemezek vízzárását biztosítandó hossz- és keresztirányú toldásait terrostat szigetelõcsíkkal láttuk el. A toldásokat önfúró csavarokkal rögzítettük. A szegõelemek felhelyezése elõtt a dilatációs és szerelési hézagokat szálasanyaggyapottal és poliuretán pisztolyhabbal tömítettük, illetve szigeteltük. A szegõelemek visszahajtott éleit Ejoplast víztiszta tömítõanyaggal tömítettük. A tetõpanelekhez önfúró tûzõcsavarokat, a falpanelekhez szinterezett popszegecseket használtunk. Az épületet KINGSPAN ereszcsatornarendszerrel láttuk el.

18

FELHASZNÁLT ACÉLMENNYISÉGEK A terveken szereplõ acélmennyiségek alapján 207.024 kg ezen belül az elõtetõ 4.525 kg Fajlagos acélfelhasználás az egész épületre ezen belül az elõtetõ

70,6 kg/m2 32,5 kg/m2

MEGVALÓSULÁSI IDÕ Az acélszerkezet anyagának beszállítása az elsõ héten megkezdõdött és a gyártással összhangban folyamatos volt. Az acélszerkezet legyártása mintegy öt hétig tartott, a helyszíni szerelés a negyedik héten kezdõdött. A szerelés megkezdését követõ héten beszállításra kerültek a fém épületburkolat-rendszer elemei – tetõ- és oldalfalpanelek. Az acélszerkezet felállítása szelemenek elhelyezésével együtt négy hétig tartott. Az épület tetõhéjazatának szerelése egy hetet vett igénybe, és vele párhuzamosan megkezdõdött az oldalfalpanelek elhelyezése is, ami három hétig tartott. Az épület szegõelemeinek és csatornarendszerének elhelyezése két és fél–három hetet vett igénybe, mely idõszaki fedésben volt a panelszerelési munkálatokkal.

A BERUHÁZÁS RÉSZTVEVÕI Építtetõ dk – dekorsy Kunststofftechnologie – Mûanyagtechnológia Dekorsy Kft Generálvállalkozó Kerszolg 2000 Kft. (építõmesteri munkák) Acélszerkezet: TEKA Fémépítõ Ipari Gyártó és Kereskedelmi Kft. Tervezés Generáltervezõ: ARCHI.DOC Kft. Építészet: MEMO 2001. Bt Meditz László, Mohr Katalin Statika: MÉR - I - KON Bt. Iványi János, Késmárky Zoltán, Solymosi Józsefné Gépészet: Tóth Tivadar Elektromos: Schlosser Kurt Út – közmû: LIGNINVEST Kft.

ÖSSZEFOGLALÁS A DEKORSY Sopron Kft. beruházói igényét – többszöri egyeztetés után – sikerült úgy kielégíteni, hogy némi többletráfordítással egyedi, esztétikus csarnokbelsõt teremtettünk. Bár a csarnok bazilikálisan kiemelt középsõ hajójának felsõ sarokpontjait ívesen alakítottuk ki, minden csomópont a korszerû technológiák (aktív védõgázas, fogyóelektródás ívhegesztõ eljárás, nagy szilárdságú illesztõcsavarok, homloklemezes csomópontok) alkalmazásával jöhetett létre. A sok egyforma csomópont, azonos csomóponti jelleg biztosította a programozható gyártást, az optimális szállíthatóságot és végül – az egyedi kialakítás ellenére is – a gyors átfutási idõt. Ezen cikk szerkesztõje ezúton is köszönetet mond minden megnevezett és meg nem nevezett közremûködõ magas szintû szakmai munkájáért. Enélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg. (Az 1., 2., 4., 7., 8., 9., 10. fotókat Telek Gábor, az 5. fotót Meditz László, a 3., 6. fotókat Iványi János készítette.)


Simon Tamás MAGÉSZ Diploma Díjjal kitüntetett okleves építõmérnök

ACÉLSZERKEZETÛ HÍRADÁSTECHNIKAI TORONY TERVEZÉSE DESIGNING A TELECOMMUNICATION STEEL TOWER A mobilkommunikáció ugrásszerû növekedése nagyszámú átjátszó állomás létesítését tette szükségessé az elmúlt évtizedben. Bár az adatforgalom és a szolgáltatások száma (mobiltelefon, internet, televízió, hatósági hálózat – TETRA ) egyre növekszik, új állomások létesítése ma már ritka, inkább meglévõ tornyokat fejlesztenek. Új torony építésére csak komoly fejlesztés esetében kerül sor. Ilyen például Székesfehérváron két kis kapacitású, rossz állapotú torony helyett egy magasabb, nagyobb teherbírású, korszerû állomás létesítése.

Due to the sudden increase in telecommunication, construction of numerous relay stations became necessary in the last decade. In spite of the increase in the number of data communication and services (mobile phones, internet, TVs, government networks TETRA system), establishing new stations is rare, existing towers are developed instead. New towers are only built in cases of broadscan development. There are two towers in Székesfehérvár for example, with low capacity and in bad repair. So, to replace them, a higher, stronger and modern tower will be built there in the near future.

A fent említett, Székesfehérváron épülõ, 100 m magas antennatartó torony egy lehetséges variációját terveztem meg diplomamunkám keretében a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékén. Konzulenseim, akiknek munkáját ezúton is köszönöm, dr. Szabó Gyula egyetemi adjunktus (BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke) és Ghyczy Géza (Wind Kft.) voltak.

SZERKEZETVÁLASZTÁS A feladat tehát egy 100 m magas öntartó híradástechnikai torony megtervezése volt, mely parabolaantennák, szektorsugárzók valamint mikroantennák hordására alkalmas. A két szerkezeti variáns egyike egy hagyományosnak mondható, térbeli rácsos tartó volt. Hasonló kialakításra számos példa van (pl. Tamási állomás). Már az elsõ konzultációk alkalmával sem volt kétséges azonban, hogy részletes kidolgozásra a másik, újdonságnak számító szerkezet kerül. A kialakítás a következõ: a központi toronytörzs egy négyövû, állandó keresztmetszetû térbeli rácsos szerkezet, melyhez négy szinten, négy irányban konzolok kapcsolódnak. A konzolok végeit rudak kötik össze, ezek az építés során feszítõerõt kapnak. A feszítõerõ úgy kerül megválasztásra, hogy mértékadó szélteher esetén a széliránnyal szemközti támasztórúd (melyben a legnagyobb nyomóerõ ébred) ne hajoljon ki. Ez azért elõnyös, mert a nagy karcsúságú kitámasztó rudak kisebb szelvényekbõl, gazdaságosabban alakíthatók ki. A feszítésnek ugyanakkor az is következménye, hogy a központi toronytörzsben jelentõs többlet nyomóerõ ébred. Utóbbiakat azonban kevésbé karcsú rudak viselik, ami a toronytörzs szabadon kialakítható geometriájának köszönhetõ. Hazánkban eddig egyetlen hasonló szerkezetû torony létesült Alsótekeresen, ez a torony késõbb megerõsítésre került, mivel az elfordulási követelményt nem tudta teljesíteni. Ennek az esetnek a tanulságait is figyelembe vettük a tervezés során.

Hagyományos kialakítás


19

A szerkezet geometriája a következõ lett: a központi toronytörzs keresztmetszete 3 m oldalhosszúságú négyzet, magassága kereken 100 m. Kitámasztó karok 15, 30, 45 és 60 m-en találhatók, egyre csökkenõ hosszal. A kitámasztó rudak 85 m magasban a toronytörzstõl indulnak, érintik a konzolok végeit, majd a talajszinten a törzstõl 14 m-re kerülnek lehorgonyzásra. A törzs és a konzolok egyaránt csõszelvényekbõl kialakított, térbeli rácsos tartók. A kitámasztó rudak nagyméretû csõszelvények. A toronytörzs tömbalapját gerendák kötik össze a négy kitámasztó rúd lehorgonyzó tömbjével.

STATIKAI SZÁMÍTÁS A torony méretezése során felhasznált Eurocode szabványok: prEN 1991-1-4, prEN 1992-1-1, prEN 1993-1-1, prEN 1993-3-1. A statika gerincét a gépi számítás adta, a felhasznált végeselemes program az Axis VM 8.0 R2 verziója volt, melyet az InterCAD Kft. bocsátott a rendelkezésemre. A tervezés folyamán igyekeztem a program adta lehetõségeket

maximálisan kihasználni, így mind a torony acélszerkezetének, mind a vasbeton alaptestnek méretezése a program megfelelõ moduljával történt. A teljes statikai számítás a program dokumentációszerkesztõjének felhasználásával készült. A számítás során a végleges feszítõerõ meghatározása több iterációs lépésben történt. Elsõ lépéseként a szerkezet önsúlyával, a szélteherrel és egy fiktív feszítõerõvel elõzetes futtatás készült, mely alapján a feszítõerõ értékén és a szelvényeken változtattam. Az építés technológiájának megfelelõen (lásd késõbb) a feszítést, mint rúdhosszváltozást vittük be a modellbe. A méretezés során lineáris és nemlineáris számítás egyaránt készült. A lineáris számítás eredményei alapján kerültek méretezésre azok a szelvények, melyeket a program támogat, vagyis az egyes elemek kihasználtságát adja meg. A méretezõ modul által nem támogatott szelvények (U szelvények) ellenõrzése a nemlineáris futtatás által szolgáltatott szélsõszálfeszültségekkel történt. Ez az eljárás, amennyiben a geometriai nemlinearitást is figyelembe vesszük, lehetõvé teszi, hogy kihajlásvizsgálat helyett csak szilárdsági vizsgálatot végezzünk. Bár az alaptest méretezése nem indokolja feltétlenül a nemlineáris vizsgálatot, azonban mégis ez került alkalmazásra az alaptest nemlineáris viselkedése miatt. A tömbalapokba elegendõ a minimális vasmennyiség, az 1.2 m x 2.0 m keresztmetszetû összekötõ gerendákat azonban méretezni kellett. Az egyes szerkezeti elemek lokális megfelelõsége mellett a legfontosabb a teljes szerkezet globális vizsgálatán belül az alakváltozások, valamint a globális kihajlásvizsgálat volt, mivel a híradástechnikai tornyokkal szemben nagyon szigorú alakváltozási követelményeket (0.3° elfordulás) támasztanak. A gépi számítás eredményeit igazolták a mértékadó rudak valamint az alaptest kézi számításának eredményei. Acélszerkezet esetén az eltérés 1%-on belül volt, vasbeton szerkezet esetén az eltérés nagyobbra adódott, a gépi számítás szerint nagyobb a szükséges vasmennyiség.

SZERELÉSTECHNOLÓGIA

Feszített kialakítás

20

A szükséges tereprendezés után kerül sor a földmunkákra. A betonozás közvetlenül a földzsaluba történik. 15 cm aljzatbeton elkészítését követõ 10. napon kerülnek a helyükre a torony bebetonozandó bekötõ rúdjai. A helyszínen összeállításra kerül egy beállító keret, melynek segítségével a bekötõ rudak pontos helyzete beállítható. A beállítás után a talplemezeket az aljzatbetonhoz csavarozzák, ezzel rögzítik helyüket. A beállító keret eltávolítása után az alaptest vasalása kerül elhelyezésre, amelyet követõen bebetonozzák az alaptestet. Amint a beton eléri a megfelelõ szilárdságát, megkezdõdhet a torony acélszerkezetének építése. 75 m-ig a torony 15 m-es építési egységekbõl áll, és ezeket az építési egységeket nagyobb darabokból emelik a helyére. A legfelsõ, 25 m-es szakasz pedig már egyben kerül a helyére. Az elsõ építési egység összeállítása a központi toronytörzs rudakból való összeállításával kezdõdik, vízszintes helyzetben, a földön. A létrát és a kábeltartó konzolt is egyúttal felszerelik a toronytörzsre. Ezután a helyére emelik autódaruval, és rögzítik a bebetonozott bekötõ rudakhoz. Ezt követõen a karokat szerelik össze a földön (két-két rácsos tartó összekötése rudakkal), majd a helyükön rögzítik. Karonként bekerülnek a támaszrudak is oly módon, hogy a kapcsolatoknál a karimák közé betétlemezek kerülnek.


A többi építési egység szerelése az elsõhöz hasonlóan történik. Ebben a fázisban a kapcsolatokat még nem kell nyomatékra húzni. A felépült torony támaszrúdjainak karimái közül ezek után húzzák ki a betétlemezeket, majd a karimás kapcsolatokat összehúzzák. Az így elért rúdhosszváltozással állítható be a megtervezett feszítõerõ. Az összehúzás során figyelni kell arra, hogy a feszítõerõ szimmetrikus legyen, azaz egyszerre húzzák a négy támaszrúdban a csavarokat. A kapcsolatok összehúzása alulról felfelé haladva történik. A csavarokat ekkor már nyomatékra húzzák. A feszítõerõ ráadása után pedig az összes csavart meg kell húzni a meghúzási nyomatékra. Ennek az az oka, hogy ha már korábban feszítve lennének a csavarok, a mozgások következtében káros feszültségek alakulnának ki. Mindezek után lehet az antennákat elhelyezni és beállítani, illetve a kábeleket felvezetni az antennákig.

VÉGSZÓ

Építési fázisok

A diplomaterv megvédése óta úgy hozta a sors, hogy van szerencsém részt venni a megépülõ torony tervezésében és majdani kivitelezésében egyaránt. Az állomás még mindig a tervezés fázisában van, a megrendelõ többszöri változtatásainak következtében. A megépülõ torony hasonló szerkezeti kialakítású lesz, a fõ különbség, hogy a törzs négy helyett három övû, a geometriája a többi vonatkozásban közel azonos. A diplomamunkával szemben a valóságban a telepítendõ antennák száma jelentõsen nagyobb, a betelepülõ mobil szolgáltatók közül az összes, továbbá kormányzati szervek, televízió és rádió sugárzó szolgáltatók képviseltetik magukat. A kivitelezés várhatóan még ez év nyarán megkezdõdik.


21

Nagy József PR menedzser

JUBILEUM ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT. Új korszerû gyártóbázissal bõvült a MEISER Ferroste Kft. A CEREMONIOUS JUBILEE MEISER Ferroste Ltd has been expanded by a new modern production basis A MEISER Ferroste Kft. 2007. április 20-án ünnepélyes keretek között ünnepelte alapításának 15. évfordulóját, egybekötve az új gyártócsarnok felavatásával. A német MEISER anyacég és a MEISER Ferroste Kft. legnagyobb megelégedésére – megnövekedett kapacitással és korszerû körülmények között – folyhat Dunaújvárosban az ipari járórácsok és lépcsõkonstrukciók gyártása.

MEISER Ferroste Ltd celebrated the 15th anniversary of its foundation on the 20th April 2007 with a ceremony together with the ribbon cutting ceremony of the new manufacturing hall. To the utmost satisfaction of the German MEISER mother company and MEISER Ferroste Ltd the manufacturing of industrial gratings and stair constructions can be done in an increased capacity in modern circumstances in Dunaújváros from now on.

A dunaújvárosi telephelyû társaság alapítása – 1992 – óta eltelt idõszakban, az általa gyártott és forgalmazott MEISER típusú járórács-termékek és lépcsõkonstrukciók kitartó és következetes termékfejlesztésének eredményeként érték el napjainkra a jelenlegi megjelenési formájukat. Eközben termékeik eljutottak a statikailag lehetséges legkarcsúbb alakig, a legkisebb saját tömegig és ezzel párhuzamosan megteremtették a korszerû sorozatgyártás feltételeit is. Mindezek eléréséhez szükség volt a gyártóbázis folyamatos növelésére és korszerûsítésére. Ennek eredményeként elsõ lépésben 1997-ben bõvült a Kft. gyártókapacitása egy új üzemcsarnokkal, amelyben a járórácsok alkatrészeit hasított szalagacélból, automata gé-

peken munkálják meg, korszerû berendezéseken préselik és állítják össze. Az egyre bõvülõ bel- és külföldi piaci igények, valamint a termékválaszték kiszélesítésére vonatkozó elvárások szükségessé és indokolttá tették a tulajdonos számára a további gyártókapacitás bõvítését. Ezen újabb beruházás kapcsán 2006. novemberében elkészült és beindult a próbaüzem az új és korszerû, a termelés mennyiségi és minõségi igényeinek maximális kielégítését szolgáló gyártóbázisban. A beruházás a szerzõdés aláírásától a próbaüzem megkezdéséig a mai építõi- kivitelezési gyakorlattól elvárható idõ – 8 hónap – alatt valósult meg.


23

A fõvállalkozó DUNA-ÉPSZER ZRt. irányításával, számos alvállalkozó bevonásával készült el a mintegy 2500 m2 alapterületû, könnyû acélszerkezetes, festett felületvédelemmel ellátott gyártócsarnok melyhez a szükséges acél váz szerkezetet a Rutin Kft. szállította. Ezzel egy idõben készült el az 500 m2 alapterületû szociális blokk is, melynek szolgáltatásai kiemelt komfortot biztosítanak a dolgozók számára. A simított, acélhajas betonpadozattal ellátott csarnokban NC és CNC vezérlésû automata excenter prések, LVD 300 tonnás és LVD 80 tonnás hidraulikus rács prések, ellenállás hegesztõ gép, valamint a rácskeretek gyártására szolgáló hengergörgõs gépek üzemelnek. Az új csarnok öt tonnás híddaruval ellátott és további négy darab egyenként egy tonnás DEMÁG, valamint új beszerzésû targoncák szolgálják a gyors és korszerû anyagmozgatást. A termelés korszerûsítése kapcsán a jelenleg elkészült gyártócsarnokban gyártják az ipari járórácsokat, míg a könnyû acélszerkezetek és lépcsõk a korábbi csarnokban lényegesen korszerûbb körülmények között készülnek. A tervezõk és beruházók nagy hangsúlyt fektettek a kiszolgáló létesítmények, raktárak, mûhelyek korszerû kialakítására, valamint a frissen horganyzott termékek csarnokon belüli kikészítésére és csomagolására. Ma már elvárás, hogy az ipari létesítmények is úgynevezett intelligens létesítményként funkcionáljanak és

mûködjenek. Ezen új gyártócsarnokban is fellelhetõek ezek a mûszaki megoldások, a korszerû külsõ/belsõ hõmérséklet vezérelte automata gáz infrasugárzó fûtés az automata, légcserélõ rendszer, az oldal- és tetõvilágító felületek kellõ méretûek, melyek lehetõvé teszik napos idõben a világítás nélküli megfelelô természetes megvilágítást. Az automatikus nyitó-záró funkcióval és esõérzékelõvel ellátott tetõablakok nagyban segítik a csarnok szellõzését. A hegesztõ munkahelyek egyenkénti légelszívással vannak ellátva. A szigorú környezetvédelmi és tereprendezési elõírásoknak is eleget téve a régi, elöregedett, elvadult fás, bokros terület kiírtását követõen a kivágott növények darabszámának megfelelõ számú fiatal facsemete került telepítésre. A német MEISER anyacég és a MEISER Ferroste Kft. legnagyobb megelégedésére a próbaüzem befejezését követõen megnövekedett kapacitással és korszerû körülmények között folyhat Dunaújvárosban az ipari járórácsok és lépcsõkonstrukciók gyártása. A MEISER Ferroste Kft. 2007. április 20-án ünnepélyes keretek között ünnepelte alapításának 15. évfordulóját, egybekötve az új gyártócsarnok felavatásával. E neves rendezvényen jelen voltak a németországi MEISER anyavállalat tulajdonosai és vezetõi, a külföldi képviseletek vezetõi, valamint a hazai, kiemelt ügyfelek, partnerek.

Fotók: Nagy József

24


ELÕJEGYZÉSI FELHÍVÁS A Mérnök Újságban többször olvashattuk már dr. Seregi György Széchenyi-díjas mérnök érdekes kordokumentumait, naplórészleteit. A mérnöki hivatás nem csak a mûszaki alkotások létrehozásában testesül meg, hanem azok dokumentálásában a tapasztalatok továbbadásában is. Különös érték, ha nem száraz mûszaki nyelven, hanem irodalmi formában, mégis ízig-vérig a mûszaki értelmiség jegyeit hordozva jelenhet meg a gondolat. A szerzõ gazdag szakmai életútja és stílusa indokolja, hogy könyv formájában megjelenjenek válogatott írásai. Kellõ érdeklõdés esetén a Logod Bt. szívesen mûködik közre a kötet megjelentetésében. Ajánljuk a könyvet, és kérjük a MAGÉSZ tagjait, továbbá a Tisztelt Olvasót, hogy a [email protected] e-mailen jelentse be elõzetes vételi, illetve szponzori szándékát: Dr. Seregi György: FESZÜLTSÉG (Szemelvények egy Széchenyi-díjas mérnök naplójából) c. könyvre. A kötetben egy statikus mérnök naplójából olyan válogatások szerepelnek, amelyek gondolatokat, elemzéseket, esetenként visszaemlékezéseket tartalmaznak a mérnöki hivatásról, a mérnöki gyakorlatból. Ezek az irodalmi szinten megírt jegyzetek nemcsak a „mûszakiak”, hanem mindenki számára emészthetõek, élvezhetõek és tanulságosak. Az elsõ rész a mérnökök szerepvállalásával foglalkozik az utóbbi ötven évben. Szól a hétköznapi feladatok megoldása során a mérnöki gondolkodásmódról, valamint arról, hogy miként leszünk nemcsak papíron, hanem az életben is ennek a hivatásnak elismert gyakorlói. Mi az a többlet, amit elvár tõlünk a szakma és a társadalom? A jegyzetek kapcsán szóba kerülnek ismert, vagy kevésbé ismert nagyszerû mérnöki alkotások: hidak, csarnokok, kupolák, tornyok, felhõkarcolók, viaduktok.

A második rész a könnyûszerkezetekrõl szól. Ennek buktatói, úttörõ eredményei elevenednek meg, külföldi és hazai példák alapján. A jövõ építési módja, amely mint egy folyó „hömpölyög deltája felé, de még nem érkezett meg a tengerbe, de hogy oda érkezzen, semmi sem tudja feltartóztatni”. Végül az utolsó részben valóságos és izgalmas esetek szerepelnek a mérnöki gyakorlatból. A címadó feszültség nemcsak a szerkezetekben, hanem az alkotókban is megjelenik. A naplójegyzeteket közel száz ábra (fotó) illusztrálja. TARTALOM: I. Milyenek vagyunk mi mérnökök (gondolatok a mérnöki hivatásról) Egy vacsora története – Mitõl vagyunk mérnökök? – Mibõl építsünk? – Milyenek vagyunk mi mérnökök? – Mi huszonnyolcasok – Az emberi szervezetrõl – Nem vagyunk másodhegedûsök – Verõce – Római õrtornyok a Dunakanyarban – Víkendház építés II. Könnyûszerkezetes építés (Egy fiatal építési módról) Hegal – Antikorrodál dongahéjak – Alumínium függönyfalak – Könnyûszerkezetes építés – Szemelvények a könnyûszerkezetes építésrõl III. Feszültség (Szemelvények a mérnöki praxisról) Trópusi pavilon – Álmatlan éjszakák – Önkiszolgáló étterem – Vízlépcsõ Nagymaroson – Habinyák apuci – Statikusok tízparancsolata – Ponton hidak TECHNIKAI ADATOK: A könyv formátuma: B/5 – Oldalszám: kb. 160 (90–100 ábra) – Tervezett darabszám: 1000 db – Tervezett ár: 2500 forint. Várható megjelenés: 2007. október. A könyvbôl részletek olvashatók újságunk a 26–31. oldalán.

KÖNYVISMERTETÔ A régi és az új

ERZSÉBET HÍD tudományos ülés elôadásainak gyûjteménye

Szerkesztette és sajtó alá rendezte: Dr. Domanovszky Sándor

Beszerezhetô korlátozott példányban a MAGÉSZ titkárságán: 1161 Budapest, Béla u. 84. Tel./fax: 405-2187, mobil: 30/9460-018 e-mail: [email protected] Ára (bruttó): 1000 Ft/db

A száz esztendeje felavatott budapesti Erzsébet lánchíd bizonyosan a magyar hídépítô mérnökök minden idôkre szóló csúcsteljesítménye volt. Átadáskor, 1903. október 10-én, 290 m-es fesztávjával nemcsak Duna-rekorder és az egyetlen Duna-híd, amely mederpillér nélkül hidalta át a folyamot, hanem – a lánchíd kategóriában, 23 éven át – világrekorder is volt. Mindezeken túl 11 170 tonna önsúlya a mai napig hazai rekord. A 2003. október 10-én rendezett jubileumi tudományos ülés alkalmat adott arra, hogy az 1945. január 18-án felrobbantott lánchidat – a 40 éve átadott új Erzsébet kábelhíddal együtt – a szakmának méltó módon bemutassuk. Ez a kötet csupán a tudományos ülésen elhangzottak megörökítésére szolgál, de – mind a tartalom mind pedig a tipográfia színvonalának tekintetében – többet nyújt annál, mint amit egy szokványos konferenciakiadványtól elvárunk. Egyrészt a rendezvény elôkészítése során jelentôs volumenû, igen értékes – megörökítésre feltétlenül érdemes – anyag gyûlt össze, másrészt – a szponzorok jóvoltából – lehetôség adódott annak igényes formában történô megjelentetésére. A szerkesztô az elhangzott elôadások közlésén túl „Függelék”-ben adja közre azokat a kiadványokat és dokumentumokat, amelyek az utókor számára a késôbbiekben talán sohasem lesznek elérhetôek. A kiadvány esztétikus megjelenésével, múzeumokból, levéltárakból, és az építôk gyûjteményébôl felkutatott képekbôl, írásokból összeállított igényes tartalmával, már eddig is méltón keltette fel nemcsak az acélszerkezeti – és a hídépítô szakma figyelmét. „Minden magyar embernek, de kiváltképp a hidász társadalomnak kötelessége ismerni, illetve megismertetni e két rendkívüli alkotást.” – írja a szerkesztô. Ezzel bocsátjuk útjára ezt a páratlanul szép és értékes kiadványt, amely üzleti partnereknek a legszebb ajándék.


25

Szemelvények Dr. Seregi György naplójából MIBÕL ÉPÍTSÜNK? 2006. július 8. A hatvanas évek elején egy üveg pezsgõben fogadtunk egyik építész kollégával: ha az elõttünk kiterített terven levõ nagyméretû (kb. 24 m fesztávolságú, 8 m magas, többhajós) csarnok elõre gyártott vasbeton elemeiben levõ vasmennyiségbõl megtervezek egy tiszta acélszerkezetû, a terven szereplõvel azonos megoldást, akkor én nyertem. A fogadás kétesélyes volt. A történet úgy kezdõdött, hogy amikor megláttam a részletterveken az oszlop keresztmetszetét és az abban ábrázolt, szinte egymásba érõ, sûrû, fekete pontokat, a vasak elrendezését, önkéntelenül is felkiáltottam: – Hová kerül ide a beton? Ehhez a vasmennyiséghez nincs is rá szükség! – Ez meggondolatlan, nagyképû kijelentés! – felelte kollégám, aki a tervet készítõ intézetet képviselte, és védte a mundér becsületét. – Hát akkor fogadjunk – mondtam viccesen –, magam is kíváncsi vagyok. Miután egymás kezébe vágtunk, félig-meddig virtusból (mert nálunk mérnököknél még a virtus is pluszmunkával jár) nekiláttam a feladatnak, és már a közelítõ számítás is kimutatta, hogy az acél mennyiségébõl, még a betervezetthez képest is lehet 10–15%-ot megtakarítani. A fogadást megnyertem, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ez minden ilyen típusú megoldásnál igaz volna. Ez abban az idõben volt, amikor az elõre gyártás hazai nagyjai, meghonosítói, az Ipartervnél Mátrai Gyula, a 31 sz. ÁÉV-nél Mokk László nagyszerû alkotásokkal népszerûvé, sikeressé tették ezt a technológiát, ezt az építési módot. Fogadásommal nem kívántam csorbítani ezeket az eredményeket, amelyeket magam is csodáltam, hiszen például az akkor bevezetett „π”-panel továbbfejlesztett változatai a mai napig élnek, vagy az elõre gyártott vasbeton csarnokok ma is uralják a piacot. Csupán azt akartam bizonyítani, hogy egy építési technológiát mindig, mindenkor (esetleg divatból), mindenhová nem lehet szolgai módon alkalmazni. Amikor az elõre gyártott elemek mérete és saját tömege olyan nagyságrendet öltött, hogy a rendelkezésre álló emelõszerkezetek kapacitását kimerítette, és erre a célra külön emelõberendezéseket kellett tervezni és legyártani, az ember gondolkodóba esett: amit megnyerünk a réven, nem veszítjük-e el a vámon? Egy technológia gazdaságosságát a végtermék (pl. a kész gyártócsarnok) árán kell lemérni. Nem azért építünk, hogy óriási bikákkal bravúros emeléseket hajtsunk végre, és döntsünk meg rekordokat, hanem azért, hogy épületünk minél kevesebb anyag felhasználásával és minél kisebb munkaóra ráfordításával épüljön meg. Nem szabad ugyanis elfelejteni a „beton atyjának”, az öreg Michailich professzornak a tanítását, miszerint a beton egy öntött technológia, melynek legnagyobb erénye az ebbõl eredõ sarokmerev szerkezetek kialakíthatósága. Az oszlophoz a gerendák, a gerendákhoz a szelemenek és a födémlemez egybeöntve, sarokmereven kapcsolódnak (lásd az általa tervezett vasbeton szabadkikötõi raktárt). Nagy ára van, ha ezt az elõnyt elveszítjük, vagy a csuklósan

26

kapcsolódó, elõre gyártott elemeket utólagosan kívánjuk sarokmerevvé tenni. Ellenérvként felhozható, hogy a monolit szerkezetekhez munka- és anyagigényes zsaluzatra van szükség. Ez igaz is volt negyven–ötven évvel ezelõtt, de ma már Hünnebeck és társai megoldották elõre gyártott, merklin zsaluzó rendszereikkel ezt a kérdést. Sokan azt mondják, hogy a magyar mérnökök többsége „betonos szemléletû”. Ebben sok az igazság, ami alapvetõen visszavezethetõ a mûegyetemi oktatásra, valamint a nagy hazai kivitelezõ vállalatok technológiai felkészültségére, szemléletére. A BME Építõanyagok Tanszékén mindig is tekintélyes, „betonos szemléletû” professzorok oktattak, hogy a fentebb említett Michailich Gyõzõn, vagy Palotás Lászlón kívül csak Balázs Györgyöt, évfolyamtársamat említsem. A mi generációnk fiatal korában pedig a beremendi, a váci, a hejõcsabai, a bélapátfalvai stb. cementgyárat, a nagy cégek betonkeverõ üzemeit, nem utolsó sorban a BVM gyárait építette és termékein nevelkedett. A szocializmusban fordított világot éltünk: nem a tervezõ mondta meg, hogy milyen optimális szerkezetet építsen a kivitelezõ, hanem a kivitelezõ mondta meg, hogy milyen szerkezetet tud megépíteni „bebetonozott” technológiájával. Ha a terv nem errõl szólt, akkor pedig át kellett tervezni az õ ízlése szerint. Ebbõl a szemléletbõl adódott, hogy Magyarországon például a középmagas-, illetve magas házakat vasbeton vázzal és alumínium függönyfallal is építették (lásd Budapest legmagasabb épületét, a 89 m magas Nagyvárad téri SOTE kutatási központot), ami egy nagyon szerencsétlen párosítás, mondhatnám egy negatív „hungarikum”. A betonnal ugyanis centiméter pontossággal építenek, a fémszerkezettel (legyen az váz, vagy függönyfal) milliméter pontossággal. Az alumínium függönyfalhoz tehát az acélváz tartozik, ezt megtanulhattuk volna Amerikától már a múlt század közepén. Aki pedig a vasbeton váz alkalmazását ilyen esetekben gazdaságossági szempontokkal indokolta, az egyrészt nem vette figyelembe a torzított árakat (mert abban az idõben senki sem tudta, minek mi a reális ára), másrészt, hogy milyen költséges kapcsolóelemeket kellett beépíteni a szerkezeti pontatlanságok kiegyenlítésére. A betonszemlélet abban a hõskorszakban további furcsaságokat eredményezett. Ilyen volt például az a szinte megszégyenítõ eset, amikor egykori cégemnek, a „Fémmunkás” Vállalatnak egyik mûhelyépületébe betonablakokat építettek be. Történetesen pontosan abba, ahol ipari épületek acél ablakait gyártották. Szerencsére a betonablakból nem lett „hungarikum”. Kerítés azonban pár ezer kilométer készült, holott erre a célra sem a beton a legideálisabb építõanyag. A fejlett nyugat azonban ebben is túltett rajtunk, mert ott már a 19. század közepén csónakot is készítettek betonból. Nem szeretnék egy ilyen csónakban evezni, ezt a sportot inkább fa kiel-boat-ban, vagy mûanyag kajakban ûzöm a Dunán. Vitatható a betonfalazatok, elsõsorban a panelek magasépítési alkalmazása is. A falazatok évszázadok (évezredek)


során kialakult anyaga: a porózus, természetes anyagból kiégetett, jó hõszigetelõ képességgel rendelkezõ, kellõ természetes szellõzést biztosító tégla. A tégla olyan szilárdságú és teherbírású, hogy belõle középmagas épületek váz nélkül építhetõk. Ha pedig vázra van szükség, legyen az vasbeton vagy acél, kitöltõ falazatnak még mindig a tégla a legalkalmasabb anyag. Nyugat-Európában, az USA-ban, Japánban, Kína kiemelt kereskedelmi központjaiban épületvázakhoz nagyobb arányban használják az acélt, mint a vasbetont. Ez a megállapítás elsõsorban magas házakra (10 szint felett), felhõkarcolókra, illetve ipari és raktárcsarnokokra, közepesnél nagyobb fesztávolságú sport és egyéb funkciójú épületekre igaz. Nálunk a helyzet fordított. Mint említettem, a betonszemlélet kialakulásának oka a mûegyetemi oktatásban és az ipari struktúrában keresendõ. A Korányi Imre, majd Halász Ottó vezette Acélszerkezeti Tanszék még vitte és továbbfejlesztette a Kherndl Antal professzor által megteremtett hagyományokat. Ez a tanszék azonban elsõsorban a hídépítésre koncentrált, és a magasépítés oktatását másodlagosnak tekintette. Eredménye: a nagyobb fesztávolságú hidak és fõleg a Duna-hidak mind acélból készültek, az épületek pedig zömmel vasbetonból. Amióta pedig a ‘90es évek közepén a Vasbeton- és az Acélszerkezeti Tanszéket „betonos” vezetéssel összevonták Hidak és Szerkezetek Tanszékévé, az utóbbi küzd saját karakterének, szakmai önállóságának megtartásáért. Szerencsére nem eredménytelenül, amit bizonyít Dunai Lászlóék szerepe a dunaújvárosi híd megvalósításában. Tárgyilagosan megállapítható (amit a külföldi és hazai példák is igazolnak), hogy az acélcsarnokok 40–50 méter

fesztávolság felett már gazdaságosak. A Budapest Aréna, vagy a Kollár Lajos és munkatársai által tervezett Egyetemi Sportcsarnok 90 méteres áthidalásait pedig csak Menyhárd István tudta volna megoldani vasbeton héjszerkezettel (ha élne). A nyugat-európai labdarúgópályák lefedését, ami napjaink egyik nagy kihívása a statikus mérnökök részére, eddig kizárólag acélszerkezettel tudták megtervezni és kivitelezni. A magasépítési acélszerkezet-gyártás bázisai tömegesen, országosan terítve nem alakultak ki, csupán az ország egyes pontjain szigeteket alkottak. Az eredeti bázis a MÁVAG üzeme volt, ahol Massányi Károly irányításával erõs acélcsarnok-építési üzem is mûködött már a 20. század elsõ felében. A saját maga által gyártott acélszelvények tovább-feldolgozására építette ki a ‘60-as években szerkezetépítõ bázisát a Dunai Vasmû, majd a ‘70-es években Massányi Károly

Budapest Sportaréna

Sportaréna

Beremendi erômû

Torroja, vb. héj tribün


27

Elôregyártott vasbeton csarnok

Borsodi Vegyikombinát

a Könnyûszerkezetes Kormányprogram keretében korszerû, gyártósorokkal rendelkezõ üzemek épültek: a „Fémmunkás” Vállalat Kecskeméti Gyára, valamint a Kohászati Gyárépítõ (KGYV) Tápiószelei Gyára. Ma már más a helyzet, a rendszerváltás óta nem csak a bevásárlóközpontok árasztották el az országot, hanem az acélvázas csarnokrendszerek is – a LINDAB, a BUTLER, az ASTRON, a LLENTAB, a ZEMAN –, kihívást jelentve a hazai vasbetonvázas rendszereknek. Új kisebb-nagyobb hazai acélszerkezet-gyártók is beszálltak a piaci versenybe: például a RUTIN, a KÉSZ (aki a „Fémmunkás” Kecskeméti Gyárát korszerûsítette), a DUNAFERR utódüzemei, a STRUKTÚRABAU-TYP és sokan mások. Ki tud jobbat, olcsóbbat, hamarabb szállítani és felszerelni: a betonosok vagy az acélosok? Ezek az új típusú acélvázas csarnokok már komplex rendszerben épülnek, könnyûszerkezetes tetõ- és oldalfalakkal, nyílászárókkal, felülvilágítókkal és épületgépészettel. Érdekes megfigyelni, hogy ezeket a könnyûszerkezetes alrendszereket, melyek a létesítmények gyors megépítésére alapvetõen hatással vannak, a vasbeton vázas rendszerek is átveszik, saját nehézkes tetõ- és oldalfalpaneljeiket igyekezvén minél gyorsabban elfelejteni. Ezt a hibrid megoldást a piaci verseny kényszerítette ki. Amikor szemünk elõtt zajlik a két rendszer versenye, amelyben „mindenki a maga lovát dicséri”, üdítõ a békéscsabai Bánszky József csarnok rendszerének megoldása, amelyiknél vasbeton oszlopokra acél tetõszerkezetet, és az igényeknek megfelelõ (könnyûszerkezetes vagy cserép fedésû) térelhatárolást alkalmaznak. Erre mondhatjuk: mindent a maga helyén! A terhelések ugyanis a tetõrõl (vagy az égbõl) hatnak az oszlopokra és nem fordítva. Tehát az a jó rendszer, ahol az elõbbinek a saját tömege kicsi. Végül is azért építünk, hogy valami felett tetõ legyen. Ha a tetõ súlyos (pl. vasbeton panel) és netán még a hasznos terhelést is meghaladja, akkor az oszlop fõ rendeltetése nem a meteorológiai terhek felvétele, hanem a tetõ tartása lesz. Bánszkyék a vasbetonnal az oszlopok tûzvédelmét is megoldották, ami pestiesen szólva: „nem semmi”, mondjuk egy fafeldolgozó üzemnél. Ha folytatjuk a mindent a maga helyén címû építõipari „Ki mit tud”-ot, megemlítem, hogy ez évben cikksorozatot közöltem az Agrárágazat nevû folyóiratban „Mezõgazdasági könnyûszerkezetes építés” címmel. Amikor a hazai gabonatárolók szerkezeti megoldásairól írtam, hasonló következtetésre jutottam. Az az optimális megoldás, ahol az alapozás, a padló és a 3–4 m magas támfal betonból, a tetõ-

28

szerkezet (szaruzat, szelemenek, szélrácsok) acélból, a héjalás pedig könnyûszerkezetbõl (pl. trapéz hullámlemezbõl) készül. A terhek itt is egymásra rakódnak, minél lejjebb megyünk, annál nagyobb lehet az építõanyagok saját tömege. Mikor ezeket a sorokat írom, Petúr Alajos: Repülõgép szilárdságtan (kedvenc szakkönyvem) címû könyvének elõszavából ez a mondat jut eszembe: „A repülõgépet azért készítik alumíniumötvözetbõl, mert ennek az anyagnak legnagyobb a szilárdsága a saját tömegéhez viszonyítva”. Egy adott típusnál minél kisebb a saját tömeg, annál nagyobb lehet a hasznos terhelés. Végül is ez utóbbiért épül egyáltalán repülõgép. Fenti két példám sajnos egyáltalán nem jellemzõ a magyar építõiparra. A beton és az acél „lobbi” gyakran összecsap, amikor is nem a józan mérnöki, mérnök-közgazdászi mérlegelés (célszerûség, gazdaságosság), hanem egyéb szempontok (kapacitás kihasználás, extra profit, egyéni és politikai érdek stb.) játszanak közre. Ilyen volt legutóbb az M1 autósztráda Kôröshegyi völgyhídjának esete, ami azért is jelentõs, mert Magyarország leghosszabb ilyen típusú létesítményérõl van szó. Ez esetben a betonosok gyõztek, az acélosok pedig kifogásolták, hogy sem pályázatukat, sem a magyar hídépítés hagyományait a bírálók nem kellõen vették figyelembe. A bírálóbizottság elfogulatlanságát többen megkérdõjelezték. Hangsúlyozom, hogy magam részérõl, minta a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ) etikai bizottságának elnöke, csak az egyik fél érveit ismerem. Egy azonban biztos, hogy ilyen fesztávolságú hidakat eddig acélszerkezettel építettek nálunk. Az acélhidaknál ugyanis kb. 200 m fesztávolság felett kezd a saját tömeg mértékadóvá válni, vasbeton hidaknál ez jóval kisebb szabad nyílásnál már bekövetkezik. Feltehetõ a kérdés: miért építünk egyáltalán hidat? Egy biztos, hogy nem azért, hogy saját magát hordja, hanem azért, hogy minél nagyobb hasznos terhet tudjon elviselni! Azzal is tisztában vagyok, hogy ez egy fontos, de nem egyetlen érv egy híd anyagának megválasztásánál. Vannak gazdaságossági, esztétikai, karbantartási és egyéb szempontok is, melyeket a tervezõnek mérlegelnie kell. Az acél „lobbit” sem kell azért félteni, hogy csak egyik markáns képviselõjének, régi barátomnak, a Széchenyidíjas Domanovszky Sándornak ismert mondását idézzem: „A betont a földbe!” Azért ez is enyhe túlzás Magyarországon.

Kôröshegyi völgyhíd


Szemelvények Dr. Seregi György naplójából BALÁZS EGON 2006. december Nem tudom miért, de engem a szakma szinte mindenki által ismert statikus (sztár) mérnökei, (többek között Mátrai Gyula, Menyhárd István, Gnädig Miklós, Gillyén Jenõ, vagy Kollár Lajos) mellett a kevésbé ismert, de nélkülözhetetlen, jellegzetes reprezentánsai is érdekelnek, akik emberileg is példaképeim voltak hosszú pályafutásom alatt. Az említett statikusokat a ‘60-as, ‘80-as években személyesen ismertem, sõt elismertem, emlékeim tárházában azonban maradandó nyomot nem mindegyik hagyott. Talán azért, mert fõleg alkotásaikat és nem az alkotó embert volt módomban bennük megismerni. Ez utóbbihoz több alkalomra, több idõre lett volna szükség. Lakva ismeri meg egymást az ember, mondja a népi közmondás. Ez ránk, mérnökökre úgy adaptálható, hogy közös munkával, napi együttléttel juthatunk közelebb munkatársunkhoz, legyen az fõnökünk vagy beosztottunk. A mérnökember megismeréséhez sokszor bonyolult, nehéz, gyötrõdésekkel teli feladatok közös végrehajtásán keresztül vezet az út. De a fehér asztal melletti beszélgetések, névnapi megemlékezések, a családok kölcsönös meglátogatása is hozzájárulhat ehhez. Mindezekhez hozzátenném, hogy a reál gondolkodású ember – tapasztalatom szerint – nehezebben tárulkozik ki kollégái, barátai elõtt, mint a humán értelmiségi. Munkájával kapcsolatban még közvetlen, sokszor fecsegõ, büszkélkedõ tud lenni, magánéletének, lelki világának kapuit azonban már nehezebb kinyitni. Balázs Egont szakemberként és emberként is módomban volt megismerni a negyvenes évek második felében, amikor mint mûegyetemi hallgató a nyári szünetekben a MÁVAG hídgyárának szerkesztésében dolgoztam. Õ nem volt sztármérnök, sõt talán még mérnök sem volt, hanem õ volt a kor egyik jellegzetes típusa, aki nem szóvirágaival, hangoskodó szerepléseivel, hanem csupán következetes munkájával, szerénységével vált a magyar acélszerkezetgyártás kiemelkedõ személyiségévé. Elsõ évem lehallgatása után izgalommal teli bizakodással jelentkeztem Massányi Károly fõmérnök úrnál. Protekcióm, ajánlólevelem nem volt, ami pedig szinte elõfeltétele volt abban az idõben egy fiatalember felvételének, aki semmiféle szakképzettséggel nem rendelkezett, és csupán némi zsebpénzt kívánt keresni a nyári szünet két hónapján, hogy a harmadikon kitombolhassa magát a Balatonon. Massányi hatalmas szobáját (legalábbis nekem annak tûnt) és nimbuszát még jobban növelte az íróasztala mellett lévõ óriási rajztáblája, amely fölé hajolva mélyen elgondolkodhatott valamelyik Duna-hidunk kiterített tervén. Mindettõl megilletõdve elrebegtem kérésemet, amelyre õ, fel se nézve, csak annyit kérdezett: Fiatalember, hol érettségizett? – Amikor válaszoltam, hogy az Eötvös gimnáziumban, barátságosan és alig hallhatóan közölte: – jelentkezzék Balázs Egonnál. Az egész „felvétel”, vagy ahogy néhány év múlva mondták volna „káderezés”, amit én óráknak éreztem, nem tartott egy fél percnél tovább. Balázs Egon sem szaporította a szót, hanem leültetett egy rajztábla mellé, odaadott egy szabadkézi skiccet, amin egy

távvezetékoszlop vázlata volt, és közölte, hogy készítsem el annak mûhelyterveit, majd magamra hagyott. Balázs Egon alacsony, zömök, vörös képû, kese hajú, szófukar ember volt. Massányi magas, karcsú, zakós és nyakkendõs úriember lévén kirítt a gyár füstös, piszkos környezetébõl. Balázs pulóveres öltözetével, széles homlokával, markáns, vidéki vonásaival belesimult egy hídgyár miliõjébe. Ha Massányi vezérkari ezredesként irányította az acélszerkezet-gyártás akkori legnagyobb és legismertebb bázisát, akkor Balázs Egon volt ott a fõtörzs, aki a végrehajtásért, a kiképzésért és ellenõrzésért volt a felelõs, és aki nélkül minden nagyobb projekt hajója zátonyra futott volna. Amikor félve körülnéztem a rajzteremben és úgy tettem, mintha eddigi húsz évemben örökké távvezetékoszlopokat terveztem volna, nem gyõztem az újabb és újabb benyomásokat elraktározni akkor még mindenre fogékony agyamba. Elõttem is, mögöttem is a rajztáblák garmadája sorakozott, amelyek fedezetében ismeretlen emberek szempárjai kajánul sugároztak felém, az egy Balázs Egon kivételével. Õ nyugodt, szinte közönyös ábrázattal dolgozott, éppúgy besorolva a rajztáblák katonás rendjébe, mint beosztottjai. Mert õ olyan fõnök volt, aki nem „vezetett” a szó klasszikus értelmében, hanem õ is dolgozott, pontosabban mondva „dolgozva vezetett”. Nem járkált a rajztáblák között fenségesen, mindentudóan, mint késõbbi tervezõirodai fõnökeim, és nem szólt bele kérdezés nélkül kollégái munkájába, de ha valaki odament hozzá konzultálni, azonnal félretette saját munkáját és készséggel, részletekbe menõen válaszolt, rajzolt, számolt. Gondosan, világosan, érthetõen. Engem Balázs Egon bedobott a mélyvízbe, minek következtében izzadságcseppek jelentek meg homlokomon és az elsõ vonalat meghúztam rajzlapomon, majd gyorsan le is radíroztam, bizonytalan, csodát váró ábrázattal kerestem mentsváramat. Néhány óra után, mikor már kezdtem fuldokolni, szó nélkül leült mellém, és ceruzájával, szabadkézzel felvázolta a távvezetékoszlop hálózatát, majd a hétjegyû logaritmustáblázat és a gimnáziumban is tanult trigonometria segítségével elkezdte számolni a rúdhosszakat. Hármat, nem többet. Ezután a hálózatra, mint súlyvonalra rárajzolt néhány csomópontot, szabadkézzel, mintha nyomtatva lett volna, és odaadta az oszlop statikai számítását. Majd elõvett egy szakadt, megsárgult fénymásolatot, egy óriási lepedõt, mely egy hasonló oszlopot ábrázolt. „Hát, valahogy így, fiatalember” – mondta, és ismét magamra hagyott. Nem hagyott megfulladni, mentõövet dobott felém, amivel már könnyû volt tovább úszni az acélszerkezetek viharos tengerén. Ilyen volt Balázs Egon. Metódusa, elve az volt, hogy a rajz a mûhelynek, a mûvezetõnek és a szakmunkásoknak készül, nem csak a mérnököknek, vagy a megrendelõnek (beruházónak). Ezért az összefüggések (összeállítási rajzok) mellett ott kell lenni a részleteknek is. Ha a részletek külön lapon szerepelnek, akkor azokat munka közben keresni kell. Elvesznek, összecserélõdnek. Amit lehetett, tehát rárajzoltatott az


29

Lakihegyi rádióadó

90 m magas távvezetékoszlop

összeállítási rajzokra közvetlenül, például a csomópont nagyítását annak közvetlen közelébe. A metszetek is egymás alá, mellé kerültek a maguk helyére, nem a rajz másik sarkára, ahol éppen hely volt. A végén olyan lett a rajz, mint a „mákos tészta”, de ha „lent” az üzemben kézbe vették, az egyedi gyártás (mert akkor még minden ilyen volt) már könnyen ment. A szegecseket (mert akkor még ezt a kötésmódot használták, a hegesztés gyermekcipõben járt) rajzomon a könynyebbség kedvéért keresztekkel jelöltem. Ez az újításom nem tetszett neki, azt mondta: „A rajznak olyannak kell lenni, mint a valóságnak, szépnek, plasztikusnak, tessék a szegecseket null körzõvel kirajzolni!” Az õ rajzai valóságos realista mûalkotások voltak, minden a maga helyén volt, ha az ember ránézett, szinte maga elõtt látta a szerkezetet. Az akkori idõkben árnyékolták a metszeteket. Egy vékony, fehér sávot hagytak a szelvényeken, a béléslemezeket pedig finoman besraffozták, minek következtében a rajz élni kezdett, plasztikussá, térbelivé vált. Mûszaki leírást, természeténél fogva nem szeretett csinálni, azt felesleges szócséplésnek vélte, amit senki sem olvas el és sohasem találják. Az õ tervei egyben mûszaki leírások is voltak, mert a gyártáshoz szükséges minden információt (anyagminõséget, felületkezelést, tûréseket stb.) tartalmaztak. Balázs Egon nem nagyon dicsért, ha nem morgott, az már dicséretnek számított, valahogy úgy, mint én otthon, amikor szó nélkül megeszem nejem fõztjét, már tudja, hogy jó volt az ebéd. Egy hét múlva megint leült mellém, és a súlytáblázatok segítségével elkezdte számolni néhány rúd darabjegyzékét. A többit már én is el tudtam készíteni. Nem sokat magyarázott, bemutatta, hogy kell dolgozni. Késõbb, mikor elkészült rajzom alapján elkezdték gyártani az oszlopomat (mert akkor már magaménak éreztem), Egon bátyám levitt a mûhelybe. Megdöbbentõ látvány volt a legalább 100 méter hosszú csarnok, melynek légterét csak a füstöt és a port megvilágító nap keresztbe vágó sugarai osztották meg, a szegecselõgépek, a darabolók és az egyengetõkalapácsok hangzavarának azonban semmi sem állta útját. Ebben az õrült hangzavarban kék köpenyes, barátságos emberek fogadtak, akik tisztelettel köszöntötték a szerkesztés vezetõjét és famulusát. Kérdés szinte alig volt, mert Balázs Egon (illetve az általa ellenõrzött) terveiben

30

nem szokott hiba lenni. Õ ismerte legjobban a gyártási technológiát, a gépeket és berendezéseket. Az õ irodája nem csak a gyártási terveket, hanem a mûveletterveket, a készülékek, sablonok tervét és a pontos anyagkimutatást is adta. Ezek alapján, szinte behunyt szemmel lehetett gyártani. Nem csoda, hogy tisztelték és becsülték. Késõbbi praxisom alatt szerettem a mûhelybe lejárni, minden szabadidõmet ott töltöttem, mert a mûvezetõktõl, szakmunkásoktól is sokat tanultam, olyan finomságokat, trükköket, amit az egyetemen soha nem lehet megismerni. Az ehhez szükséges alázatra is Balázs Egon nevelt rá. A második nyáron már kisebb statikai számításokat is rám bízott. Itt is sajátos módszerét követte: amit mások tíz oldalon számítottak ki, azt ô bezsúfolta egy oldalba tûhegyes ceruzájával úgy, hogy még a szerkezeti vázlat is ráfért a fontosabb csomópontokkal együtt. Három nyári szünet alatt szerkesztettem hidat, csarnokok tetõszerkezetét, víztornyot, kapuzatot és még sok minden egyéb acélszerkezetet. Ez felért legalább egy-két éves olyan gyakorlattal, amit az egyetemen soha nem lehet megtanulni. Visszagondolva az az érzésem támadt, hogy Balázs Egon szándékosan gyötört engem mindig más feladattal, hogy minél többet tanuljak. Akkor bosszantott, késõbb hálás voltam érte.

Mûhely a ‘40-es évekbôl


Balázs Egon igazi énje egy benti névnapi köszöntõ alkalmából mutatkozott meg igazán. A megemlékezést õ tartotta, mert egy nyugdíj elõtt álló kollégát köszöntöttünk. Mintha kicserélték volna, szótlanságát meghazudtolva, meleg szavakkal, szinte lírai hangnemben mondta el megemlékezését úgy, hogy a kolléganõk szemében még a könnycsepp is megjelent. Késõbb én is úgy éreztem, hogy megszeretett. A mai napig úgy gondolok rá, mint elsõ számú tanítómesteremre. A MÁVAG hídgyára abban az idõben óriási feladatokat végzett. A Lánchidat, a Margit hidat, a Szabadság hidat, a közúti és vasúti hidakat a Dunán és a Tiszán újjá kellett építeni, nem beszélve az új feladatokról (Árpád híd stb). Massányi Károly fõmérnök jobb keze a kevésbé ismert Balázs Egon volt. Neki a fejében voltak a szerkezetek és azok tervei. Ha kellett, elõhúzta az 1874 óta, a hídgyár alapításának éve óta elkészült több ezer híd tervébõl bármelyiket, amelyikre szükség volt. Tervtárosa nem volt, mindent maga intézett, vagy legalábbis mindenkinek segített. Negyedéves koromban Massányinál kollokváltam magasépítési acélszerkezetekbõl. A kollokviumom kétszer annyi ideig (vagyis egy percig) tartott, mint a MÁVAG-ban történt felvételem. Rám nézett, megkérdezte hogy vagyok, és beírta a jelest. Balázs Egon, aki az egyetemen is tanársegédje volt, ott állt mellette és velem együtt mosolygott. Tegnap, közel hatvan évvel a fentiekben leírt történet után a Magyar Mérnök Kamara rendezvényén közösen emlékeztünk régi kollégámmal, Massányi Tiborral édesapjára. Õ folytatta a maga területén édesapja szakmáját, fia azonban már zenei pályára lépett. Mikor megkérdeztem, hogy emlékszik-e Balázs Egonra, azt válaszolta: „Hát hogyne!” Amiben az is benne volt: micsoda felesleges kérdés!

Balázs Egon (jobbra) és Horváth István

Szabadság híd


31

Turák József ABRAZIV KFT. Kecskemét

PORELSZÍVÁS, PORLEVÁLASZTÁS KORSZERÛ BERENDEZÉSEKKEL Az ipari és mezõgazdasági termelés nagyon sok esetben porképzõdéssel jár. A technológiai mûvelet során keletkezett port el kell szívni, hogy ne károsítsa az ott dolgozók egészségét, a munkavégzést ne zavarja, ne jelentsen veszélyt az üzem légterében. Ugyanakkor az elszívott poros levegõt illik megszûrni. Nem volna helyes magatartás, ha a port a képzõdés helyérõl átfújnák a szomszédba. A poros levegõ megszûréséhez elengedhetetlenek a megfelelõ, korszerû porleválasztó berendezések, hisz az új környezet-védelmi törvény jelentõsen szigorította a porkibocsátási határértékeket – ami mindannyiunk érdekét szolgálja. Egy-két évtizede ipari területeken a por leválasztására szinte csak ciklonokat használtak. A ciklonok nagyon egyszerû szerkezetek, üzemeltetési és karbantartási költségük szinte nulla volt. Porleválasztási hatásfokukról viszont nem lehetett ilyen kedvezõ jellemzõket elmondani, fõleg a finom szemcseméretû porok esetében. Porleválasztási feladatokra ma már a ciklonok önállóan nem állják meg a helyüket, inkább csak elõleválasztóként használatosak. A poros levegõ megszûrésére, kiváló hatásfokú porleválasztásra megfelelõ szûrõanyagból készült szûrõelemekkel szerelt porszûrõ berendezések alkalmasak, amelyeknél meg van oldva a szûrõelemek folyamatos „visszatisztítása” is.

MIT ÉRTÜNK SZÛRÕANYAGON, SZÛRÕELEMEN ÉS VISSZATISZTÍTÁSON? Ma már nagyon sokféle szûrõanyagot gyártanak. Az újabb fejlesztésû szûrõanyagok többnyire mûanyag alapúak, (poliészter, polipropilén, poliamid, teflon, akril, stb) amelyekbõl különbözõ alkalmazási igényeknek megfelelõ szûrõelem gyártható. A szûrõelemek a porleválasztó konstrukciójától függõen többféle kivitelûek: – szûrõzsákok (a szûrõanyagból egy hengerszerû zsákot varrnak) – szûrõtáskák (a szûrõanyagból táska alakú szûrõelemet készítenek) – szûrõpatronok (a gépjármûvekben használatos levegõszûrõkhöz hasonló kivitelûek) A porleválasztók általános mûködési jellemzõje, hogy a poros levegõt átvezetjük a szûrõelemen. A por megtapad a szûrõelem külsõ felületén, a tiszta levegõ áthalad azon. A szûrõelem felületén megtapadó por egy idõ után olyan vastagságú lenne, hogy az már megakadályozná a tisztalevegõ továbbhaladását is. Ezért a szûrõelemet valamilyen módon visszatisztítjuk, vagyis a szûrõelem felületérõl eltávolítjuk a rátapadt port. A ma használatos szûrõelem visszatisztítási módok: – Vibrációs tisztítás: Egy mechanikus rázószerkezet lerázza a szûrõelem felületérõl a port.

32

– Blower tisztítás: Egy nagynyomású ventilátor egy rövid idõre belefú a szûrõelem belsejébe, ami által egy ellenirányú légáramlat alakul ki a szûrõelemben és ez magával ragadja a szûrõelemen megtapadt port – Jet, vagy sûrítettlevegõ-impulzusos tisztítás Hasonló elven mûködik mint a bloweres visszatisztítás, csak az ellenáramú légmozgást egy sûrítettlevegõ-impulzus hozza létre. A porleválasztók mûködését és a szûrõelem jet visszatisztítást az alábbi ábra szemlélteti.

A poros levegõ a szûrõ oldalán levõ négyzet alakú nyíláson áramlik a porleválasztóba. A terelõ–ütközõ fal a port az alsó gyûjtõgaratba kényszeríti. A nagyobb szemcseméretû por a garatba lehullik, de a finom por a levegõvel együtt a szûrõelemen (jelen esetben patronon) keresztül a porleválasztó kör alakú szívónyílásán áthaladva igyekszik távozni. A por megtapad a patronok külsõ felületén és csak a tiszta levegõ hagyja el a porleválasztót. A patronok felületének a tisztítását venturi fúvókákon keresztül a porleválasztó tiszta oldalán impulzusszerûen bevezetett sûrített levegõ végzi. A levegõimpulzusokat gyors mûködésû, nagy áteresztõ képességû membrán szelepek biztosítják. A lefúvási idõtartam és a ciklusok közötti szünetérték egy elektronikus vezérlõ egység segítségével állítható. A sûrítettlevegõ-felhasználás minimálisra csökkentése érdekében a ciklusidõket a vezérlõ egység a porleválasztó poros és tiszta oldala közötti nyomáskülönbség függvényében szabályozza. (Ha nagy a nyomáskülönbség, akkor a szûrõpatron eltömõdött, gyakoribb lefúvatást igényel és ugyanez igaz fordítva is, kis nyomáskülönbség, a szûrõpatron nincs eltömõdve, ritkább lefúvatás elegendõ)

NÉHÁNY GYAKORLATI PORLEVÁLASZTÓ-ALKALMAZÁS Az ABRAZIV KFT. szemcseszóró berendezéseket gyárt, takarmány technológia gépeket forgalmaz, komplett takarmánygyárakat épít. Így a cég nap mint nap találkozik a porelszívás–porleválasztás szükségességével. A fõ tevékenységekhez használatos porleválasztók nagyon sok más területen is kiválóan megfelelnek.


Patronos porleválasztók Teljesen automatikusan mûködik, tartós üzembe alkalmazható készülék, mely a legkülönbözõbb fajtájú porok leválasztását kiváló hatásfokkal biztosítja. A berendezés mûködése A szûrendõ levegõ ( gáz ) a poros levegõ nyílásán áramlik be a levegõkamrába. Átáramlik a szûrõpatronokon , kívülrõl befelé, közben a por a patronok külsõ felületén leválik. A tisztított levegõ a kiadócsonkon át távozik, a leválasztott por egy garatba esik, ahonnan a kivezetõ szerelvényen keresztül elhagyja szûrõt. A patronok tisztítása sûrített levegõ befúvatásával történik. A befúvás ideje, valamint a szünetidõ az elektronikus vezérlõegység segítségével változtatható. A berendezésbe beépített patronok minõsége, és az eddig elvégzett mérések biztosítják azt, hogy a kibocsátott levegõ porral szennyezettsége 3 mg/m3 alatti értéken legyen, amely levegõ már a megszívott térbe visszavezethetõ.

Zsákos porleválasztók Az ABRAZIV KFT, három alaptípust gyárt és forgalmaz: 1. Ciklo-filter (blower-filter) 2. Modul rendszerû, dobozos szûrõk 3. Pontszûrõk A ciklo-filterek egyesítik a ciklonok és a zsákos porleválasztók elõnyeit. A szûrõtest ciklon alakú amely nagy hatékonyságú elõ-leválasztást biztosít, az aktív szûrést pedig a ciklonba szerelt szûrõzsákok biztosítják. A szûrõzsákok visszatisztítását nagynyomású ventilátor által elõállított, ciklikusan bevezetett légáramlat, vagy sûrített levegõs végzi.

Ciklo-filter

Ciklo-filter beépítve (faipari alkalmazás)

Pontszûrõ

A modul rendszerû szûrõkkel szembeni elõny a kisebb alapterület, nagyobb megengedhetõ szûrõterhelés. (A szûrõterhelés azt jelenti hogy egységnyi szûrõfelületre hány m3/h elszívás vezethetõ.) A modul rendszerû, dobozos szûrõk alakjukról kapták a nevüket. Egy-egy doboz modul önálló szûrõként funkcionál és a szükséges szûrõfelület elérése érdekében a megfelelõ számú modulok egymáshoz építhetõk. A leválasztott por kitárolására több megoldás létezik. Ilyen a csigás kihordás, forgócellás kiadagolás, közvetlen tároló konténerbe vagy zsákba történõ gyûjtés stb.

beöntõ garat, egy speciális anyagot szállító gép stb. Ezen cikket csak egy nagyvonalú áttekintésnek és figyelemfelkeltésnek szántuk annak érdekében, hogy a környezetünkbe kikerülõ számos egészségügyi problémát okozó por mennyisége a lehetõ legkevesebb legyen.

A pontszûrõk olyan speciális szûrõmodulok, ahol a porgyûjtõ garat maga az a tartály vagy tér, aminek a megszívását hivatott a szûrõ elvégezni. Ebbõl következõen olyan helyeken alkalmazzuk, ahol kívánalom, hogy az elszívott és leválasztott por ugyanoda kerüljön vissza ahonnan elszívtuk. Ilyen például egy anyagfogadó tartály, egy anyag-

Az ABRAZIV KFT vállalkozik különbözõ porelszívási, porleválasztási feladatok komplett kivitelezésére.

Honlap: www.abraziv.hu Telefon: 76-481 702

Dobozos modul szûrõ


33

TEXT

TEXT NYOMDA Szeretné ha az ön kiadványa is hasonló minôségû lenne, mint amit a kezében tart?

• Mi ezt nem tudjuk minden esetben

garantálni, de a leadott anyagból a legjobb tudásunk szerint elkészítjük kiadványát, prospektusát, könyvét... • Ha idôzavarba kerül, 2–3 napon

belül meg tudjuk oldani egyszerûbb kiadványainak elkészítését. Hívjon: 06 (25) 283-019 • Amennyiben technikai segítségre van

szüksége írjon! ([email protected]) • 2400 Dunaújváros, Papírgyári út 49. • E-mail: [email protected]

34

• Telefon: 06 (25) 283-019 • [email protected]


• Fax: 06 (25) 283-129 • www.textnyomda.hu

(x)


35

POLMETÁL PRUSZYNSKI KFT. A Polmetál Pruszynski Kft. 2002. július 18-án alakult lengyel–magyar vegyes vállalatként. A cég a Grupa Pruszynski csoport tagja, mely Lengyelországban piacvezetõ a fém tetõfedõanyagok gyártásában. Cégünk elsõsorban ipari és mezõgazdasági könnyûszerkezetes csarnokrendszerek elemeit, tartó- és burkolólemezeit, fém álmennyezeteket, gipszkarton falrendszerek tartó vázait, valamint a családi házak fedésére is használt, Magyarországon is egyre népszerûbb cserepeslemezeket gyárt és forgalmaz. Kiváló minõségû termékeket ajánlunk, amelyet többéves garanciával támasztunk alá, ami azért lehetséges, mert a legkorszerûbb technológiával, gépparkkal és alapanyaggal dolgozunk. Nagyon széles palettában kínálunk tetõfedõ és mennyezeti burkolóanyagokat. A lemeztermékekre 10–15 év garanciát vállalunk, amelyek élettartama horganyzott lemez esetén 25 év, 50 µm festett lemez esetén 40–50 év.

36

Trapézlemezbõl 20 féle méretet gyártunk festett, horganyzott és alucink kivitelben egyaránt, ezek közül a legalacsonyabb bordamagasságú 6 mm, a legmagasabb 160 mm. Ezen trapézlemezek közül a T/150; T/160; T/92 magastrapéz gyártása újdonság. A Magyarországon gyártott trapézlemezeink a homlokzatokra leggyakrabban használt TH20, és a tetõfedésre használt TH45 trapézlemez. Ezen lemezek gyártási ideje jóval rövidebb a Lengyelországban gyártott trapézlemezek gyártási idejénél.


Cserepeslemezbõl 2 félét, zafír és kron formát kínálunk, 0,5 mm vastagságban, 25, 35, 50 µm festett poliészter, kivitelben. Falkazetta rendszert 600 mm hasznos szélességben és 0,7–1,5 mm vastagságig tudunk ajánlani. Homlokzati paneleket 0,5 és 0,7 mm vastagságban ajánlunk horganyzott acél alapanyagból, fényes poliészter bevonattal. Minden építkezésnél óriási szerepe van az anyagok esztétikájának, funkcionalitásának, és ellenálló képességének. Annak köszönhetõen hogy egyre modernebb és magasabb paraméterekkel rendelkezõ termékeket használnak, lehetõvé vált, hogy a homlokzatok tervezésénél szabadon variáljunk színekkel és formákkal, úgy a családi házaknál, mint az ipari létesítményeknél. Bevezetésre került a homlokzat beépítését szolgáló új rendszer, amely a minõségi követelményeknek teljes mértékben megfelel, univerzális és különbözõ fajtákban gazdag. A

kínált kazettonok széles színskálája lehetõvé teszi a vizuális effektus használatát és különleges homlokzatok létrehozását. Palettánkon szerepelnek a Z és C könnyûgerendák, amelyek hidegen hengerelt acélból készülnek. A teherbírásuk és merevségük a tartószerkezeteknél széleskörûen felhasználhatóak. A profilok kiegészítõ ajánlatokat képeznek a könnyûszerkezetes (ipari, kereskedelmi és szolgáltató) épületek burkolásánál. A Z és C könnyûgerendák szerelõ furatokkal rendelhetõek, ami megkönnyíti szerelésüket csavarokkal, illetve szegeccsel. Alapanyaguk horganyzott acélszalag (S280 GD vagy S350 GD minõségben), 1,5–3 mm közötti vastagságban. Felhasználástól és igénytõl függõen a könnyûgerendákat nem kell felületkezelni, de porszórással festhetõek. Mindezek mellett teljes ereszcsatorna-rendszert kínálunk, amely két oldalon plasztisol réteggel ellátott horganyzott acéllemezbõl készül három


méretben: 100/75 mm, 125/90 mm, 150/100 mm. A csatornát hat alapszínben gyártjuk: barna, fehér, fekete és meggypiros, téglavörös, grafitszürke. Alapszíneink között 25 µm fényes poliészterbõl 18 féle, 35 µm matt poliészterbõl 7 féle, 50 µm puralból 3 féle standard színünk létezik, így mindenki megtalálhatja, a széles körû szín- és formaválasztékból a számára legmegfelelõbbet. Valamennyi termékünk rendelkezik Építésügyi Minõségellenõrzõi Engedéllyel. Fõbb beszállítóink között szerepelnek nevezetesen: Rautaruukki OYJ – Finnországból, Corus Myriad – Franciaországból, ThyssenKrupp – Németországból, US. Steel – Szlovákiából, Salzgitter – Németországból, Voest Alpine – Ausztirából. A viszonteladói hálózatunk folyamatosan szélesedik. A jelenleg mûködõ viszonteladói kapcsolataink révén az ország nagy részén sikeresen tevékenykedünk.

37

■

MUNKARUHÁZATI, TÛZVÉDELMI ÉS

MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

■ ■ ■ ■ ■

munkaruházat védôfelszerelés kesztyû védôlábbeli tûzvédelem speciális munkavédelmi eszközök Cégünk a megrendelt termékek egyedivé tételét is teljeskörûen vállalja, cégnévvel, logóval legyártva vehetik át tôlünk a megrendelt termékeket.

38


az acélhidak építésében kiváló

www.mce-ag.com

MCE Nyíregyháza

A vasvári, hegesztett szerkezetû Rába-ártér vasúti híd nagy sebességû közlekedésre alkalmas


39

Molnár Zoltán elnök-vezérigazgató Molnár József korróziós szakértô MOLNÁR ZRT.

ACÉLSZERKEZETEK KORRÓZIÓVÉDELMÉNEK MEGKÖZELÍTÉSE AZ M0-M6 ÖSSZEKÖTÔ HÍD (M6/147 SZ. MÛTÁRGY) MUNKÁIN KERESZTÜL MOTTÓ: Minden vállalkozás egyetlen fô céllal alakul, ez pedig a profittermelés. Ennek választott formája másodlagos, bár szakmailag nagyon fontos, és sokféle lehet (jelen esetben acélszerkezet-gyártás.) Amennyiben a fô cél nem teljesül, azaz a vállalkozás gazdaságilag nem kiegyensúlyozott, úgy a másodlagos dolog mûködtetése egy idô után lehetetlenné válik, legyen az akár a legnemesebb hospitális szándék által vezetett is.

A MUNKA ELÔKÉSZÍTÉSE Mint minden munka, a korrózióvédelmi sem a mûhelyben kezdôdik, hanem az elôkészítésnél. A Molnár Zrt. és Gyárápszer Kft. egymás pozícióját konzorciumi szerzôdéssel erôsítve pályázott a tárgyi munkára, melyet a kiírásnak megfelelô gondos költség- és kapacitáselôkalkuláció elôzött meg. Ennek készítése során figyelembe vettük a hivatkozott jogszabályokban és szabványokban, elôírásokban meghatározottakat, ezeket összevetettük a rendelkezésünkre álló technológiai és humán kapacitásokkal és beszerzési forrásokkal. Ezek alapján állítottuk össze ajánlatunkat, mellyel a munkára a megbízást elnyertük. Vélelmeztük, hogy a konkrétan meg nem határozottakban – amennyiben azok eleget tesznek a kiírásban hivatkozottaknak – szabad kezet kapunk, már csak azért is, mert a kiírás a Korrózióvédelmi Technológiai Utasítás kidolgozását a kivitelezô kötelmei közé sorolta. (Az MSZ EN ISO 12944:2000 szabványcsalád és az ÚT 2-2.202:2004 elôírásban foglaltak szerint készült.) Ezek után érthetetlen volt a korrózióvédelmi szakma reagálása a kiválasztott bevonati anyag szállítója tekintetében – holott az minden tekintetben megfelelt a kiírásban meghatározottaknak. Több helyen találkoztam a korrózióvédelmi munkának, mint „szükséges rossz” megközelítésével. Az én olvasatomban ez a szakma többszörösen profittermelô tevékenység:

40

– A költségtervekben és -elszámolásokban a „díj” soron profittermelés mutatható ki (különben nem lennének a profittermelés módjaként korrózióvédelmi munkára szakosodott vállalkozások). – Egy acélszerkezet, ha az szakmailag megfelelôen van kivitelezve, hosszú évekig fennáll, és ha a korrózióvédelmi munkái megfelelôek, esztétikus megjelenésével hosszú évekig dicséri kivitelezôjét, gyártóját, és marketingszerepét betöltve, újabb megrendeléseket hozhat. Ellenkezô esetben a rozsdafoltok elterelik a figyelmet a hegesztési varratok szépségérôl… – Egy acélszerkezet, ha az szakmailag nem megfelelôen van kivitelezve és összeomlik, akkor – jó esetben sem emberéletben, sem más anyagi dologban kár nem keletkezett – legfeljebb egy szépen korrózióvédett romhalmazunk lesz. A fentiek tükrében nem találtam a logikai kapcsolatot: – ha a statikailag és biztonságilag oly fontos acélanyagban nem írták elô konkrétan a beszállítót, akkor a bevonati anyagoknál miért…? – ha a statikailag és biztonságilag oly fontos hegesztési anyagokban nem írták elô konkrétan a beszállítót, akkor a bevonati anyagoknál miért…? – a statikailag és biztonságilag oly fontos fejescsapokban (ezek biztosítják tapadást a vasbeton pályatestet a hegesztett acél tartógerendák között) nem írták elô konkrétan a beszállítót, akkor a bevonati anyagoknál miért…? Etikátlannak tartom, fôleg egy ilyen volumenû munka kapcsán, egy megállapodás után – legyen az akár szóbeli, akár írásos – annak feltételei megváltoztatását erôltetni úgy, hogy a keletkezô hatást, a költségtöbbletet, a változtatni (elôírni) szándékozó nem óhajtja kompenzálni, azt egyértelmûen a kivitelezôre hárítaná. Utólag bekövetkezett, hogy az elôírni szándékozott beszállító magyarországi képviselete, bár bevonóanyagai többszörösen bizonyították jó minôsé-


güket, 2006. év végén, az acélszerkezet gyártásának megkezdése elôtt bezárta kapuit. Így ezeknek a bevonóanyagoknak a beszerzése, bár ma sem lehetetlen, komplikáltabb és költségesebb lett (vesd össze: mottó). Felvetôdik a kérdés, vajon mi motiválhatta a szándékot…? Az elkészült Korrózióvédelmi Technológiai Utasítást dr. Hencsei Pál (BME Vegyészmérnöki Kar) lektorálása után elfogadták. Jelzi azonban a folyamat, hogy egy korrózióvédelmi munka elôkészítése során meghatározottakkal: – Milyen környezeti- és korróziós igénybevételnek lesz kitéve a szerkezet? – Milyen rozsdásodási fokozatra mennyi ideig szükséges a védelmi képességét megôriznie (mennyi idônek kell eltelnie az elsô nagyobb bevonat karbantartás megkezdéséig, ami általában az összfelületre vonatkoztatott 1% rozsdás felületnek felel meg, azaz Ri > Ri3 (ISO 4628))? – milyen szabványi- és más elôírásokbeli megfelelôségeknek szükséges eleget tennie? számolni kell a bevonat tervezése során. Tárgyi mukánál a tervezett korróziós igénybevételi kategória az MSZ EN ISO 12944-2:2000 szerinti meghatározással: C5-I, mely az acélszerkezet teljes felületére vonatkozik. A bevonat elvárt tartóssága az MSZ EN ISO 12944-1:2000 4.4. szerinti meghatározással: hosszú (H), azaz több, mint 15 év az elsô jelentôsebb bevonat karbantartásig. Konklúzióként rögzíthetô, hogy a munka vállalkozási szakaszában szükséges letisztázni és rögzíteni minden olyan kérdést és paramétert, ami a munka során befolyással lehet az anyagválasztásra, a munkafolyamatokra, minôségre, ezeken keresztül pedig a költségekre. Ugyanilyen fontos ebben szakaszban rögzíteni az átadásátvételi elhatárolásokat, hogy a teljesítés során mely résztvevônek mettôl meddig kezdôdnek és tartanak kötelmei.

AZ ACÉLFELÜLET ELÔKÉSZÍTÉSE A korrózióvédelmi bevonat elkészítésének kezdô lépése a felület tisztítása. Ez képezi a bevonat alapját, ennek megfelelô minôsége (érdessége, tisztasága) biztosítja a bevonat kellô tapadószilárdságát az acél felületéhez. Tárgyi munkánál a felület kellô tisztítása (MSZ EN ISO 12944-4.2000 szerint szórókerekes/szabadsugaras szemcseszórással. Elôírt tisztasági fokozat: Sa 21/2, elôírt felületi érdesség: Rz = 40-70) kettô lépcsôben történik meg: – acélmegmunkálás elôtt (szabászat, fúrás, hegesztés) a hengermûvi revés rúd- és lemezanyagok egy szórókerekes revétlenítôgépen haladnak keresztül. Ennek során a felületrôl eltávolítjuk a revét, rozsdát, és kap egy érdesítést is. – második lépcsôben a készre hegesztett és a hegesztési fröccsenésektôl megtakarított szerkezet felületét kézi, szabad sugaras szemcseszórással újra megtisztítjuk az utánrozsdásodástól, és az esetlegesen rákerült szennyezôdésektôl. Ennek során a kellôen megválasztott szórószemcse további felületi érdeítést eredményez, mely megadja a tiszta acélfelület és az alapozó bevonat között kialakuló tapadószilárdság lehetôségét.

A szórókerekes tisztítóban elsôsorban hengermûvi revét szánékozunk eltávolítani, ezért olyan szemcsét szükséges választani, ami megfelelôen nagy kinetikai energiával ruházható fel, és a szemcse fáradási törése során keletkezô élek viszonylag hamar legömbölyödnek, így csökkentik a gépalkatrészeknek a szemcsetömeg mozgatásából (gyûjtôcsiga, elevátor, szélosztályozó, továbbító tömlôk, szórókerék lapátok, gépház belseje) eredô kopását. Amennyiben itt kemény szemcsét választanánk (pl. HRC>60), akkor annak agresszív abrazív hatása miatt a gépi berendezés nagy valószínûséggel idô elôtt elkoptatná önmagát. A fentiek miatt ide a GP-s minôséget választottuk. A második lépcsôben már nem szükséges akkora kinetikai energia, mert a tisztítási feladatoktól nagyobb mértékben jelentkezik az érdesítési igény. Mivel ott szabadsugaras kézi szemcseszórást választottunk – az anyagtovábbítás levegôárammal történik, ott lehetôség van a keményebb csemcsék használatára. A fentiek miatt ide a GL-s minôséget használjuk.

Ra= szemcseátmérô [mm]* 0,05 Ra= 1/3 Rz Természetesen ez csak egy, a keresést megkönnyítô számolás, ezért a szállító által nyújtott adatokat is be kell kérni.

Megmunkálás után, a második lépcsôs tisztítás elôtt

A fentiek alapán: a szórókerekes tisztítómûbe a GP18-as (Ra=12 µm, Rz=75 µm, Rmax=100 µm), a szabadsugaras szemcseszóráshoz a GL 18 és GL 25 (Ra=10,5 µm, Rz=70 µm, Rmax=80 µm) típust választottuk, melyek biztosítják a kellô tisztítást és érdességet.

Revétlenítô gép után

Hengermûvi revés lemezek

A SZÓRÓANYAG KIVÁLASZTÁSÁNAK PARAMÉTEREI 1. A szóróanyag keménységének megválasztása Keménység puha GP 40–50 HRC félkemény GL 55–60 HRC kemény GH 64–68 HRC

2. A szóróanyag méretének megválasztása Méret (Grain) G12 1,70 mm G14 1,40 mm G16 1,20 mm G18 1,00 mm G25 0,80 mm G40 0,60 mm G50 0,30 mm G80 0,20 mm G120 0,10 mm Egy test kinetikai energiája alapvetôen tömege és sebessége szorzatától függ. A mûködtetés során a sebességet általában nehézkes változtatni, viszont állandó sûrûség esetén a tömeg a szemcsemérettel (átmérô) befolyásolhaó. Másik itt megemlítendô kritérium az érdességi igény teljesítése, mely empirikusan megközelítve:


Alapozó réteg felhordása elôtt Sa 21/2 tisztaságú felület

A szakasz tanulságaként elmondható, hogy a felületelôkészítés technológiájának meghatározása, az ahhoz szükséges anyagok megválasztása, a technológiai lépések ütemezése mindmind megfelelô körültekintést igényel a technológiai eszközök védelme, mûködésük optimalizálása, és az elôrt minôségi paraméterek biztosítása területén. Az optimumtól való eltérés mindenképpen költségnövekedést idéz elô. A következô számban folytatjuk a téma feldolgozását.

41

MEGRENDELÔLAP Elôfizetésben megrendelem a MAGÉSZ Acélszerkezetek címû folyóiratot Elôfizetési díj: 1 évre 3200 Ft+áfa és postaköltség.

példányban.

Megrendelô:

Cím:

Telefon/fax/e-mail:

Fizetés:

átutalással

A megrendelôlapot MAGÉSZ, Dr. Csapó Ferenc 1161 Budapest, Béla utca 84. Tel./fax: 1/405-2187

aláírás, bélyegzô

címre kérjük.

✄


H I R D E T É S

w w w. m a g e s z . h u 1 oldal (A/4) színes: Kiadja a Magyar Acélszerkezeti Szövetség 1161 Budapest, Béla u. 84. Tel./fax: (1) 405-2187, E-mail: [email protected] Felelôs kiadó: Markó Péter Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó Ferenc A szerkesztô munkatársa: Nagy József

MAGÉSZ tagoknak

100 000 Ft+áfa

külsô cégeknek

140 000 Ft+áfa

1/2 oldal (A/5) színes: MAGÉSZ tagoknak

50 000 Ft+áfa

külsô cégeknek

70 000 Ft+áfa

ISSN: 1785-4822 Készült: TEXT Nyomdaipari Kft. Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262 Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129, E-mail: [email protected]

42

Azon partnereink részére, akik minden számban hirdetnek (4 db/év), 10% kedvezményt adunk. Nagy József Telefon: 06 20 9783-927 E-mail: [email protected]


Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association

Recommend Documents