Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association 2008 V. évfolyam 3. szám

2008 V. évfolyam 3. szám

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association

Az Északi vasúti híd utolsó egységét 2008. augusztus 30-án a Hídépítő Speciál Kft., két úszódaruval a helyére emelte

(fotó: Domanovszky)

www.magesz.hu

A tartalomból: •

Az Északi vasúti Duna-híd átépítése

•

Innovatív acél- és öszvérszerkezetek (MTA doktori disszertáció össszefoglalója)

•

Csúcstechnológiájú tűzihorganyzás Magyarországon

•

Szemelvények Dr. Seregi György naplójából

•

100 éve alakult a Lipták-gyár, a Lőrinci Hengermű őse

•

Tandemeljárás – robottechnika

STABILAN Ahhoz, hogy egy létesítmény, egy technológiai berendezés jó minőségben megépüljön elengedhetetlen a kiváló, minden igénynek megfelelő acélszerkezet. Ennek az alapelvnek megfelelően alakítottuk ki világszínvonalú acélszerkezeti gyártókapacitásunkat.

MEGBÍZHATÓ SZERKEZET - STABIL KAPCSOLAT

KÉSZ KÖZÉP-EURÓPAI ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ KFT. 6000 Kecskemét, Izsáki út 6. tel.: 76/515-262, fax: 76/515-298 e-mail: [email protected] www.kesz.hu

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL A MAGÉSZ elnöksége 2008. június 18-án az SBS Kft.-nél tartotta ülését. Jelen voltak – meghívottként – az elnökség tagjain kívül a MAGÉSZ 2008. április 16-i közgyűlésén megválasztott azon elnökségi tagok is, akiknek mandátuma 2008. szeptember 29-én kezdődik. Az ülést Markó Péter elnök vezette, ahol az alábbi témák kerültek megtárgyalásra:

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK ÁTTEKINTÉSE, SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK MEGTÉTELE Az elnökség áttekintette a közgyűlés határozatait és az alábbi témákat rész letesen megvitatta. ➠ Közgyűlési határozatképesség Sajnos most sem tudtuk megkezdeni közgyűlésünket a meghirdetett idő pontban, mivel a szavazásra jogosult 49 tagból csupán 25 tag volt jelen, a szükséges 26 helyett. Elemezve a résztvevők összetételét: Tagvállalati: 24 fő képviselőből 19 fő volt jelen Egyéni tag: 25 főből 6 fő volt jelen Feltűnő az egyéni tagok távolmara dása!

MUNKATERV 1. Néhány olyan szakmai program mal kiegészítjük munkatervünket amely nem változtatja meg lényegesen a közgyűlés által elfogadott változatot: • Június 5. (csütörtök) ISD Dunaferr Zrt. szakmai be mutatója. Mivel a nagy túljelent kezés miatt kb. 15–20 főnek nem volt lehetősége részt venni, ezért szeptem ber végén vagy október elején megis mételjük a szervezést. • Szeptember 10. (szerda) BBB Moson-Cink Horganyzó Kft. szakmai bemutatója (abból az alka lomból, hogy üzembe helyezték az ország legnagyobb és legkorszerűbb tűzihorganyzóját) • Szeptember 23. (kedd) Acélszerkezeti Ankét 2008 BME-KTE-MAGÉSZ közös rendezés. A rendezvény programját Földi András (MSC Kft.) és dr. Dunai László (BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke) egyez tetik. 2. Betervezett programok részletezése: • A szeptember 24-re tervezett elnöksé gi ülést áthelyezzük október 1-re,

melyen már csak az újonnan meg választott elnökség vesz részt. • Október 29. (szerda) ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME SZIMPÓZIUM Együttes rendezés: MAGÉSZ, Miskolci Egyetem és a TSZVSZ (Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövet sége). A részvétel kreditpont szerzé sére ad lehetőséget a Magyar Mérnöki Kamarától valamint a Magyar Építész Kamarától. • November 27. 12. sz. FÉMSZERKEZETI KONFE RENCIA „Acél- és könnyűszerkeze tek a logisztikai építésben” Együttes rendezés: MAGÉSZ; MKE; ALUTA; és a Magyar Logisztikai Egye sület. ➠ TAGDÍJ A tagvállalatok második félévi tagdíját valamint az egyéni tagok éves tagdíját júliusban kiszámláztuk a közgyűlés által megállapított mértékben. ➠ MÉRLEG A közgyűlés által elfogadott 2006. évi mérleget az elnök aláírta.

EGYEBEK ➠A Fővárosi Bírósághoz a tisztség viselők változásának iratait 2008. május 13-án beadtuk. ➠ Pénzügyi helyzet Felszólító levél kiküldését tartja szük ségesnek az elnökség a tartozások kiegyenlítésére. A tartósan tartozók ügyét jogi útra kell terelni, vagy Alapszabályunk szerint ki kell őket léptetni. ➠ Tagfelvétel • A diplomadíjas mérnökök a pályáza ti kiírás szerint felvételt nyernek a MAGÉSZ tagjai sorába és két évig tagdíjmentességet élveznek. Fel

Acélszerkezetek 2008/3. szám

Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Association News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Hídbúcsúztató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Valedictory of the Újpest Danube Bridge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Budapesti Északi vasúti híd acél felszerkezet gyártási, hegesztési feladatai . . . . . . . . . . . 8 The Manufacturing and Welding Tasks of the Steel Superstructure of the Budapest Northern Railway Bridge . . . . . . . . . . . . . . 8 Acélszerkezetek Tűzvédelme Szimpózium (felhívás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Tudósítás az Északi vasúti Duna-híd átépítési munkáiról . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Report on the rebuilding of the Northern Danube-railway bridge at Budapest . . . . . 13 Innovatív acél- és öszvérszerkezetek . . . . 36 Innovative steel and composite structures . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Csúcstechnológiájú tűzihorganyzás Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 High Technology Hot-Dip Galvanizing in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Nemzetközi Acélszerkezeti Konferencia Miskolcon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 International Conference on Steel Structures in University of Miskolc . . . . . 46 12. sz. Fémszerkezeti Konferencia (felhívás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Szemelvények Dr. Seregi György naplójából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 100 éve alakult az egykori Lipták-gyár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Szemelvények Dr. Seregi György naplójából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Melegen alakított üreges profilok alkalmazása az acélszerkezetek gyártásánál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 The Usage of Hot Rolled Hollow Sections By Making Steel Constructions . . . . . . . . 68 Hagyományos acélszerkezeti gyártmányok a Castolin-Cromatik Zrt.-nél. . . . . . . . . . . 74 Traditional Steelstructure Products at Castolin-Cromatik Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . 74 Hegesztési védőgázok EN ISO14175:2008 (változik a szabvány) . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Shielding gases EN ISO14175:2008 (standard changes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Magas minőségű Ervin Amasteel szemcseszóróanyagok az Abraziv Kft.-től . . . . . . . 80 High quality Ervin Amasteel's abrasives from ABRAZIV LTD . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 A mechanikus szemcseszórásos felülettisztítás ipari alkalmazása . . . . . . . 82 Tandemeljárás alkalmazása a minőség és a gazdaságosság érdekében . . . . . . . . . 86 Hegesztőkészülékek szerkezeti kialakításának legfontosabb alapelvei . . . 90 Új ultrahangos technológia hegesztett kötések vizsgálatára . . . . . . . . . . . . . . . . . 93


1

vételükre azonban az elnökség nek – Alapszabályunk értelmé ben – határozatot kell hozni. Az elnökség egyhangú határozattal úgy döntött, hogy a 2008. MAGÉSZ Diploma Díj nyertese Ungvárai Ádám okl. építőmérnök, és Zsíros Róbert okl. építőmérnök 2008. április 16-ától a MAGÉSZ egyéni tagja. • Felvételét kéri a MAGÉSZ pártoló tagjai sorába az Air Liquide Hungary Kft. (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/b). Képviselő a szövetségben: Takács Zoltán, al kalmazástechnikai mérnök. Az el nökség egyhangúlag elfogadta az Air Liquide Hungary Kft. párto ló tag felvételi kérelmét. A dön tés értelmében az Air Liquide Hungary Kft. 2008. június 18-ától a MAGÉSZ pártoló tagja.

Fenti döntés szellemében a szabályzat ismételten átdolgozásra került, melyet az elnökség a mai ülésén elfogadott. Az elnökség egyhangúlag elfogadta a Nívódíjszabályzat módosítását az előterjesztés szerint. (A módosított Nívódíjszabályzatot a következő számunkban közöljük a pályázati felhívással együtt!) ➠X . ACÉLFELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSI KONFERENCIA Korábbi elnökségi döntés értelmében a kétévenként megrendezésre kerülő konferenciasorozat következő rendez vénye 2009 májusában esedékes. Az elnökség úgy döntött, hogy Du naújvárosban, a Dunaújvárosi Fő iskola újonnan kialakított, korszerű előadótermeiben rendezzük meg a konferenciát.

➠ Szakértői névjegyzék Tagvállalatunktól, a NAGÉV Kft.-től ja vaslat érkezett arra, hogy honlapun kon szerepeltessük azon acélszerkeze ti szakemberek neveit (természetesen nem teljeskörűen) és elérhetőségüket, akik igazságügyi szakértői névjegyzék ben szerepelnek és akik közül szükség esetén felkérés lehetséges bírósági tárgyalásoknál. Az elnökség elvetette a javaslatot, mivel a szakértői név jegyzék nyilvános és hozzáférhető, így szükségtelen azt a MAGÉSZ in formációs csatornáján megjelentet ni. Különösen nem kívánunk olyan szakértőknek nyilvánosságot bizto sítani, akik a szövetségünknek nem tagjai és szakmai felkészültségüket nem ismerjük. (Természetesen kész séggel támogatjuk az igazságszolgál tatást, mint arra az idén is volt példa, hogy a tárgyalást vezető bíró felkéré sére ajánlottunk a szakma által elis mert szakembert szakértőnek.)

➠ Hozzászólások: • Dr. Dunai László: Kéri, hogy a 2008 szeptemberében megrendezésre kerülő nemzetközi szakmai kon ferencián úgy terjeszhesse elő a következő konferencia megrendezé sének helyszínéül Magyarországot, hogy a MAGÉSZ – mint szakmai szövetség – a rendezők mögött áll. Az elnökség egyhangúlag támogat ta a javaslatot. • Gopcsa Péter elnökségi tag és Szabó András elnökségi tag el búcsúzott az elnökségtől, mivel 2008. szeptember 29-étől már nem vesznek részt annak munkájában. Markó Péter megköszönte az elnökség nevében eddigi igen aktív tevékenységüket és azt a segítséget, amelyet a szövetségnek nyújtot tak.

➠ Nívódíjszabályzat módosítása A korábbi elnökségi ülés döntése értelmében a titkár előkészítette és részletesen átdolgozta a szabályzatot, melyet az elnökség a március 26-i ülésen megvitatott és úgy döntött, hogy nem alkalmazza az értékelésre az elnök által javasolt osztrák szisz témát. A vitát követően az alábbi megállapodás született: a) A Nívódíj odaítélése elnökségi hatáskör. b) Az elnökség értékelése előtti bí rálatok megszűnnek. c) A pályázat terjedelme 3 oldal + mellékletek. d) A pályázók 5 percben, vetített előadás keretében mutassák be pályázatukat elnökségi ülé sen.

Balogh László ügyvezető igazgató tájékoztatta az elnökségi ülés részt vevőit a cég gazdálkodásáról, fejlesz tési elképzeléseiről, valamint a 2008. év várható kilátásairól. Javaslatot tett „MAGÉSZ Kooperációs Társaság” létrehozására, melyen keresztül tagvállalataink közösen, nagy tételben sze reznének be tevékenységükhöz szük séges alap- és segédanyagokat, lényege sen olcsóbban, mint ha azt külön-külön tennék. Az elnökség nagy érdeklődést tanúsított a javaslat iránt és megfontolásra java solja tagjainknak. Ezt követően üzemlátogatásra került sor. Az elnökség tagjai elismerően nyilat koztak a látottakról.

2

AZ SBS Kft. tájékoztatása

(Az SBS Kft.-t a 2008/4. számban mu tatjuk be.)


HÍREK ➠E UROSTEEL 2011 Konferencia, Budapest Szeptember 3–5. között került megrendezésre Grazban a 5th Euro pean Conference on Steel and Composite Structures (Eurosteel 2008) 40 ország ~ 450 küldötte rész vételével. Magyarországot 19 egyete mi és ipari szakember képviselte. A konferenciát a Grazi, a Ljubljanai és a Bécsi Műszaki Egyetem szervezte és rendezte, Athén (1995), Prága (1999), Coimbra (2002) és Maastricht (2005) után. A konferencia folyamán öt párhuzamos szekcióban, mint egy 300 színvonalas előadás közül választhattak a érdeklődők az acélés öszvérszerkezet tervezés és építés témaköreiből. A konferencia során döntöttek, a következő, 2011-es Eurosteel kon ferencia helyszínéről. A hazai acél szerkezeti szakma elismerését jelzi, hogy a rendezés jogát Budapest nyerte el. A rendezvény fő szervezője a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, együttműködő partnerei a Pécsi Tudomány egyetem és a Miskolci Egyetem; a hazai rendezés támogatói között a MAGÉSZ is szerepel. ➠ Az MTA Doktori Tanácsának meg hívására vettünk részt Dunai Lász ló, a műszaki tudományok kandi dátusa, PhD, egyetemi tanárnak az MTA doktora címre benyújtott „Innovatív acélés öszvérszerkezetek” című értekezés nyilvános vitáján 2008. május 21.-én. Az értekezés opponensei: Jármai Károly, a műszaki tudományok doktora Lenkei Péter, a műszaki tudományok doktora Agócs Zoltán, PhD Ezt követően az MTA tudományos tanácsa 2008. június 27.-én a be nyújtott értekezést elfogadta, mely lyel Dr. Dunai László elnyerte az MTA doktora címet. A MAGÉSZ nevében ezúton is gratu lálunk, és örömmel tölt el bennün ket, hogy az acélszerkezeti szakma egy újabb tudósa közöttünk van. (2008. szeptember 29-től Dr. Dunai László a MAGÉSZ elnökség tagja.) (cikket lásd: 36. oldalon)

➠K ÉSZ-acélszerkezetek Chilébe és a Fülöp-szigetekre Több külföldi megrendelést is elnyert a KÉSZ Kft. a közelmúltban. A cég Acélszerkezet-gyártó Központja gyárt ja egy chilei gáztisztító technológiai acélszerkezeteit és Fülöp-szigeteki hi dak lemezes hídelemeit is. Osztrák megbízásból lemezes hídeleme ket (konzolokat, csomólemezeket) gyárt a KÉSZ Kft. Fülöp-szigeteki hidakhoz, összesen 340 tonnányi mennyiségben. A gyártás befejezése ez év októberére várható. Egy Németországból származó megrendelés keretében egy chilei gáz tisztító technológiai acélszerkezetei is a cég üzemében készülnek idén ősszel. A KÉSZ Hollandiába is szállít: egy ij muideni-i olvasztó technológiai épüle tének acélszerkezeteit gyártja jelenleg a cég kecskeméti központja.

➠ Superbrand a KÉSZ Rangos elismerésben részesült a KÉSZ márka, mely elnyerte a Business Superbrand-et. Az elismerést 2004 óta osztja ki Magyarországon az üzleti szférát jól ismerő szakemberekből álló bizottság. A szupermárkákat egy többezres listáról választják ki min den évben. A díj jellemzése szerint a Business Superbrand az a márka, amely a saját területén kitűnő hírne vet szerzett, és a minőséget, megbíz hatóságot, kiválóságot képviseli. A Superbrands-program Nagy-Britanniából indult, Magyarországon 2004 óta osztják ki az elismerést. A magyarországi szuper márkák kiválasztásának alapja a Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisa, amelyben csaknem 95 000 nemzeti véd bejegyzés található. A marketing szakma, a média és a tudományos élet vezető képviselőiből álló szakértői bizottság ennek az adatbázisnak a szűkített és fris sített változatából választotta ki a 2008-as év ma gyar Superbrandjeit – köztük a KÉSZ-t is.

➠A célszobrok a szegedi Dóm téren A KÉSZ Ipari Parkban megrende zett V. Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion alkotóinak munkáiból a szegedi Dóm téren nyílt kiállítás, amelyet július-augusztus folyamán, a Szabadtéri Játékok ideje alatt te kinthettek meg az érdeklődők. Idén kisebb jubileumhoz érkezett a KÉSZ Kft. által minden év nyarán megrendezett Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion. Az alkotómunka tíz művész részvételé vel zajlott a KÉSZ Ipari Parkban. Az idei eseménynek nemzetközi jelleget Samira Sinai iráni-magyar származású színésznő, rendező és képzőművész adott, aki egy fátyollal eltakart arcú, ember magasságú női alakot álmodott meg és készített el a KÉSZ Kft. munkatársai segítségével. ➠E gy kisvállalkozás nagy kalandja Szűcs János ügyvezető igazgató A Szűcs Kft. Karcagon, ill. elődje Kun madarason a helyi volt KEVISZ-ben év tizedek óta foglalkozik villamos ívhegesztő gépek és feszültségmentesítő hőkezelő berendezések fejlesztésével és gyár tásával.


Vállalkozásunk január hónapban kor mányküldöttség tagjaként Indiában üz leti tárgyalásokat folytatott. Összegezve a megbeszéléseket, melyet a záró sajtó tájékoztatón a hazai sajtó jelen lévő kép viselőinek is kifejtettem, számunkra jelen tős eredményekről 300.000 EUR érték ben jelentkezett igény hegesztőgépeink Indiába szállítására. Legfontosabb ered ményként azonban azt tudtam megál lapítani, hogy sikerült hosszú távra egy indiai céggel megállapodni vállalkozásunk képviseletéről. Ezen túlmenően nagyon komoly igény mutatkozott az akkor is folyó több mint 40 darab erőmű beruházá si munkáinak részvételére. (Csak kurió zumként említem, hogy egyik reggel a tárgyalásra érkező indiai szakember által hozott újságban olyan hirdetést találtam, amely egy 8 milliós város teljes víz- és szennyvízrendszerének kiépítésére kere sett fővállalkozó kivitelezőt.) Befejezésül arra biztatom a tisztelt olvasó szakember eket, hogy hosszú távú munkaellátásuk érdekében mielőbb keressenek kapcsola tot, főleg India felé, mert remélem, hogy számukra is olyan kellemes meglepetések jelentkeznek, mint amiben januárban nekem volt részem.

3

Vörös József Állami-díjas mérnök

Hídbúcsúztató 2008. június 20-án éjfélkor lezárták az újpesti Duna-hidat

Valedictory of the Újpest Danube Bridge On the 20th 06. 2008. at midnight the bridge was closed down Korábbi számainkban már több cikk jelent meg az északi vasúti Duna-híd történetéről, az új híd tervezéséről és a munkák állásáról. Most egy különleges ünnepséget mutatunk be, ahol szakemberek és vasútbarátok búcsúztak el a régi hídtól, hogy átadja helyét egy új, korszerű, állandó hídszerkezetnek.

We published articles about the history of the northern railway Danube bridge, the planning and development of the new bridge and the status of the works on it. Now we are presenting a unique event where experts and fans of railways parted from the old bridge to give way to a new, modern, final bridge structure.

2008. június 20., este 9 óra. A Nyugati pályaudvar kihalt, csak pár vasutas és takarítószemélyzet munkálkodik. A csarnokba belopódzó csendben jó alkalom nyílik arra, hogy utazást tegyünk a múltba. A peronok, várótermek és vágányok ettől sokkal mozgalmasabb életet éltek az elmúlt százhatvan évben. Innen indultak a vonatok Bécsbe, a császárvárosba, a magyar király állandó székhelyére. De innen indultak a vonatok Debrecenbe és Szegedre, sőt még tovább is, hiszen az éppen 150 éve épült szegedi Tisza-híd távolabbi városokkal teremtett összeköttetést. Temesváron át egyrészt Báziásra, másrészt a Porta Orientálison keresztül a kedvelt Herkulesfürdőre Orsován és Turnu Severinen át Bukarestig szállította utasait a vonat. A legismertebb expresszvonat, az Orient expressz 1883ban indult először Párizsból erre a pályaudvarra, hogy utasa, a 3186 km hosszú út 1/3 részét magyar földön megtéve, eljusson Konstantinápolyba. A pályaudvarra be futó vasútvonalak többsége osztrák, magyar és francia tőkeérdekeltségűek voltak. 1896-ban készült el olasz tő kével az esztergomi vasútvonal az Óbuda – Újpest közötti vasúti híddal (1. ábra), mely vonalnak kiinduló állomása ugyancsak a Nyugati pályaudvar volt. Az érkezési oldalon a csarnoképület külső részéhez csat lakozva épült meg a kívül és belül nagy gonddal kialakított udvari vagy más néven királyi váróterem (2. ábra), ami az innen Pozsonyon keresztül Bécsbe irányuló vasúti forga lom miatt különös jelentőségű volt. A királyi pár gyakran használta pompás termeit, melyek ma is (3. ábra) látogat hatók. Este tíz óra közeledik, és a váróterem előtt hidászokból, a vasútért rajongó vasútbarátokból kis csapat gyülekezik egy szokatlan eseményre. Tíz órakor megnyílik a ma is lenyűgöző királyi váróterem ajtaja, és elkezdődik egy rend hagyó ünnepség. Szendrei András, a MÁV Nosztalgia Kft. igazgatója kö szönti a megjelenteket, majd Rege Béla, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának elnöke, és Erdődi László, a MÁV Zrt. Pályavasúti Igazgatóság hídosztályvezetője mond köszöntőt (4. ábra). Valószínű, hogy mindannyian voltunk már átadási ünnep ségen, és átéltük azt a magasztos pillanatot, amikor az ünnepség fővendége átvágja a nemzeti színű szalagot. A június 20-án éjszaka történt esemény egy különleges alka

lom volt, mert nem egy új híd megnyitását, forgalomba helyezését ünnepelte a mintegy 60 fős csapat. Ellenkezőleg: búcsúztunk az újpesti vasúti hídtól, amelyik 53 éves szol gálat után végleg nyugállományba vonult. Minden bizonnyal vannak idősebb kollégák, akik a híd háború utáni újjáépítésében tevékenyen részt vettek és a hidat saját gyereküknek tekintették. Az ő számukra valószínű, hogy vegyes érzelmeket keltett a hídtól való bú csúzás. Ez érthető is, hiszen saját munkájuk eredményétől, „gyümölcsétől” kellett elbúcsúzni. Munkájuk kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, mint maga a híd, hiszen a rövid időre tervezett híd fél évszázadon keresztül állta a sarat. De lehet, hogy éppen a fél-állandó hídhoz képest hosszú idő kötött bennünket olyan sok szállal és szeretettel ehhez a hídhoz. És vannak olyan kollégák, akik nem élhették meg e magasztos alkalmat, pedig a hídért sokat tettek. Hidász kollégáink tervezőkkel és egyetemi szaktekinté lyekkel fáradoztak azon, hogy a hidat az utolsó pilla natig biztonságosan üzemeltessék. Közben ez idő alatt forgalmászaink szorgosan tanulmányozták a menetrendgrafikonokat, hogy minél kisebb fennakadást okozzon a hídon kényszerűségéből bevezetett sebesség- és tengelysúlykorlátozás. Így jutottunk el 2008. június huszadikához, amikor végleg búcsút vettünk a hídtól. Az új híd lesz a harmadik hídszerkezet az esztergomi vasútvonal és a Duna kereszteződésében. A három híd sok mindenben különbözik egymástól. Az első híd a vasútvonallal együtt 1894 és 1896 között kifejezetten teheráru szállítására épült, és csak „mellék terméke” volt a személyforgalom felfutása, új települések megjelenése és dinamikus fejlődése. Ugyanakkor az ipar, bányászat fejlődésére óriási hatást gyakorolt. Bizonyítja ezt a vasútvonal mellett felépült üzemek egész sora (üveggyár, cementgyár, betonelemgyár, papírgyár, fatelítő, gázgyár, kőés szénbányák). Ez a híd még abban az időben készült, amikor a hidak tervezésére, építésére még nem voltak kiforrott szabályzatok és előírások. Ezért jellemezte ezt a hidat a forgalom és a terhek növekedésével együtt végre hajtott folyamatos erősítés. Ez a híd is közel ötven évet szolgált, mint a jelenlegi. Majd a vasúti közlekedés szem pontjából tíz év szünet következett, és az esztergomi vona tok kényszerűségből ugyanúgy császárfürdőig közlekedtek, mint ahogy most az átépítés idején.

4


1. ábra: A régi hídszerkezet az eredeti pillérekkel

2. ábra: Királyi váróterem a történelmi időkben

3. ábra: Királyi váróterem 2008. június 20-ikán


5

A második híd, amelytől elbúcsúztunk, folyamatosan veszített a teherfuvarozásban betöltött szerepéből. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az elővárosi közlekedés és a vonal mentén létrehozott felsőfokú okta tási intézmények utazási igénye. Ezekhez az igényekhez igazodva nagyobb sebességre alkalmas pálya, biztosítóberendezés, járművek és természe tesen új híd szükséges. Az első híd születése óta eltelt több mint száz év alatt nagyot változott a világ. Ma már kiforrott méretezési eljárá sok állnak rendelkezésre, és kiváló tervezőmérnökök egész hada szorgoskodik az új, korszerű hídszerkezet megter vezésén. A kivitelező kollégák is új technológiákkal és eszközparkkal várták a pillanatot, amikor a jelenlegi híd bontása megkezdhető és helyére felépíthető az új híd szerkezet. A köszöntők elhangzása közben kint, a Duna fölött, a sötét éjszakában átcsattognak a hídon az utolsó menetrend szerint közlekedő vonatok és a királyi váró elé beáll egy régi vasúti kocsikból összeállított nosztalgiaszerelvény (5. ábra). Fél tizenegy. A megemlékezésre összegyűlt társaság felszáll a nosztalgiavonatra. A vonat lassan elindul az esztergomi vasútvonal irányába. Szinte mindenki a híd múltjáról és jövőjéről beszél. Gyorsan telik az idő, és megérkezünk Óbuda vasútállomásra. A nyári meleg nap után kellemesen éri a vonatról leszálló közönséget a hűvös éjszakai dunai szél. Megvárva a hídon utolsóként átvonuló menetrend szerint közlekedő vonatot, éjfél előtt felszállunk a vonatra. Az öreg RÁBA motorkocsi motorjai felzúgnak, és a vonat lassan elindul a híd irányába. Csak a csillagok és a hold fényénél látjuk meg az ablakból kitekintve a régi hidat.

4. ábra: Megemlékezés a hídról

Mindenki az ablaknál helyezkedik. Ki fotómasinával, ki puszta tekintetével igyekszik elraktározni emlékeit a sokat megélt hídról. A sínen durrantyúk robbannak, jelezve az alkalom különlegességét. Így érkezünk a pesti hídfőhöz, ahol a vonat megáll. Az utasok nagy része leszáll és koszorút helyez el a hídfőben levő őrház falán a híd épí tésekor meghalt hídépítők nevét megörökítő márványtábla alá (6. ábra). Gyertyagyújtás. Közben a vonat lassan vissza tol a hídra, hogy a fotózók kedvéért utoljára „átrobogjon” a hídon (7. ábra). Különleges alkalom volt az éjszakai hídbúcsúztató, mert a híd elbúcsúztatásával nem valaminek az elmúlását, hanem éppen újjászületését (9., 10. ábra) ünnepelte a lelkes csapat.

5. ábra: A híd búcsúztatójára induló vonat

6


6. ábra: G yertyagyújtás és koszorúzás

7. ábra: Az utolsó vonat áthaladása a hídon

8. ábra: A megkoszorúzott emléktábla

9. ábra: A hídfő már az új hídszerkezetet tartja

10. ábra: Pár héttel a hídbúcsúztató után

A fotókat készítették: 1., 3., 4., 5., 6., 8., 9., 10.: Dr. Domanovszky Sándor; 7.: Grátzer Ákos; 2.: Archív kép


7

Köber József (EWE) Kis Attila (EWE/IWE) KÖZGÉP Zrt.

Budapesti Északi vasúti híd acél felszerkezet gyártási, hegesztési feladatai The Manufacturing and Welding Tasks of the Steel Superstructure of the Budapest Northern Railway Bridge Az Északi vasúti Duna-híd acélszerkezetei az MSC Kft. tervei alapján a KÖZGÉP ZRt. kivitelezésében készültek. A feladat érdekessége, hogy kevesebb mint egy év alatt kellett egy közel 700 m–es és 4600 t-ás híd elemeit legyártani és előszerelni a 2008. júniusában kezdődött 3 hónapos vágányzárig. A helyszínen a régi híd acélszerkezetét le kellett emelni, illetve szétdarabolni. Ezzel párhuzamosan az alépítményi munkákat szoros időbeosztással követve az új elemek beemelése, és készre szerelése történt.

Az acélszerkezet gyártása a Közgép Zrt. telephelyén folyt, az összeállításuk pedig bárkába emelés előtt a kikötőben, a Duna-parton kialakított előszerelő területen. A nagy mennyiségű szerkezet gyártási, átfutási idejét, illetve a kikötőbe történő szállítási méreteket figyelembe véve, több gyártási egységre bontottuk a hidat. Ezeket az elemeket telepített munkahelyeken, kb. 15–17 m-es egysé gekben, sorozatban gyártottuk ráhagyással, mivel az elemek csak az előszerelő területen találkoztak. Az összeállításokhoz célkészülékeket használtunk (1. és 2. ábra). A hossztartók hegesztését két oldalról, két gép pel, középről kifelé haladva végeztük, a hegesztés miatti vetemedések csökkentésére. A szállítási egységek összeállítása padban, leszorító kocsi segítségével történt, míg a kihegesztést forgató készülékben végeztük. Ezzel tudtuk biztosítani a hegesztéshez szükséges megfelelő pozíciók beállítását (3. ábra).

1. ábra: K étfejes fedőporos trapézborda hegesztőgép a rácsrudak hegesztéséhez

8

The steel structures of the Northern railway Danube bridge have been manufactured by KÖZGÉP ZRt on the basis of the designs prepared by MSC Kft. The challenge of the task was that the elements of the almost 700 m long bridge weighting close to 4600 tons had to be manufactured and preassembled in less than a year, that is, by the time of the 3 months track closing that started in June 2008. On location the steel structure of the old bridge had to be lifted out and cut up. The placement and final assembly of the new elements was carried out in parallel, following the substructure works within a tight deadline.

2. ábra: Hossztartók hegesztése két géppel párhuzamosan

3. ábra: Forgató berendezés a pályaelemek hegesztéséhez


Az elkészült elemek az előírt mérések és vizsgálatok után kerülhetnek a szemcseszóró kabinba, mely a festőműhellyel együtt 18 m hosszúságú elemeket képes fogadni. A gyári korrózióvédelem a közbenső festékrétegig készült (4. ábra). Az elemek szállítását az előszerelési helyre közúton, traile ren, onnan az építési helyszínre, összeállítás után, hajóval végeztük. A hídelemek emelése az erre a célra kialakított emelőfülekkel történt. Az összeszerelés kifektetett állapotban, 15 m-es hosszak ban történt, azaz a felső öv és rácsrudak a szerelőpadon

kifektetve (5. ábra), míg a fél keresztmetszetű pályaszerkezet ezekre merőlegesen állítva lett elhelyezve. Ki- és befolyási oldal párhuzamosan haladt a két padban. Miután a két fél keresztmetszet kihegesztése megtörtént, pályalemezre lettek fordítva, és átkerültek a következő padba. Hosszirányú varratokkal összeállt a teljes kereszt metszet (6. ábra). Itt is, mint a többi szerelőterületen készített varratnál, védősátrakat alkalmaztunk. A szélrácsok beépítését 7 m-es magasságban végeztük erre a célra össze állított állványon. Az időjárás elleni védelmet egy, a felső öveken guruló, ponyvával körbeburkolt tetőszerkezet biz tosította. Ebben a szerelőpadban folyamatos szerelés történt. Mi után a 15 m-es teljes keresztmetszetű elemek kihegesztése elkészült, az elem a „csúszópadon” előrébb lett húzva, és mögötte a következő 15 m-es szakasz összeállítása folyt. Még szintén ebben a padban továbbhaladva keresztirányú toldással készültek a kb. 31 m-es, bárkába emelendő egy ségek (7. ábra). A folytatás és tárolás is már a bárkákon történt. A 3 szakasz ból itt állt össze a kb. 93 m-es beemelési egység kereszt irányú toldással (8. ábra). A helyszíni daruk teherbírását és az elemek súlyát figyelembe véve, a kiegészítő szerkezetek jelentős részét csak a beemelés után lehetett elhelyezni a szerkezeten. A helyszínen a beemelési egységek kapcsolatai a pálya lemez kivételével NF-csavaros kapcsolattal készültek (9. ábra).

4. ábra: Szállításra váró, gyári korrózióvédelemmel ellátott elem

5. ábra: Kifektetett fél keresztmetszetek a szerelőterületen

7. ábra: 31 m-es szakaszok összeállítása

8. ábra: B árkán készítendő keresztirányú toldás

6. ábra: Teljes keresztmetszet összeállítása


9

9. ábra: Új hídelemek a pilléreken

Hegesztés A hídszerkezetek helyszíni hegesztését hagyományosan, bevont elektródás, kézi ívhegesztő eljárással végzik. Ez az eljárás – bázikus bevonatú elektróda esetén – nagy bizton sággal megfelel a vasúti hidak építésnél alkalmazott S235J2, esetleg S355K2 minőségű acélokra előírt szilárdsági és szívóssági követelményeknek. Hátránya csupán az alacsony termelékenység, ami a mai, rendkívül rövid kivitelezési határidőknél és szűkös hegesztőszakmunkás-kapacitásoknál nagyon jelentős tényező. A gyártásnál elterjedten alkalma zott védőgázos, tömör huzalos, fogyóelektródás ívhegesztés (135-ös eljárás), a szabadban végzett hegesztési munkáknál a szél és a varratvályúba kerülő szennyezők miatt nem igazán alkalmazható. Tapasztalataim szerint, jó védősátor esetén is, nagy valószínűséggel gázzárványok lesznek a varratgyökben. Ezek a röntgenfelvételen igen jól megha tározható gázzárványok MSZ EN ISO 5817 „B” minőségű varrataiban nem megengedettek, és a javításuk 30–60 mm vastagságú kötések esetén igen költséges. Ezért a 135-ös eljárást nem vállaltuk fel. A porbeles huzalos hegesztési eljárás kevésbé érzékeny a szélre és a varratvályúba kerülő szennyezőkre, mert a portöltetből felszabaduló védőgáz segíti a varratfürdő gáz védelmét, és a keletkező salak a szennyezőket magával vive felúszik a varrat felszínére – ha a hegesztő elég gya korlott. Kézenfekvő volt az önvédő porbeles huzalok alkal mazása helyszíni munkáknál. Gyakoroltattunk hegesztőket, és próbálkoztunk alárendelt szerkezeti elemek helyszí ni hegesztésével. Sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a varratok salakzárványosak. Ennek oka, hogy az eljárás olyan gyors, mint a 135-ös eljárás, de a keletkező salak annyi, mint a bevonatos elektródánál. A gyors hegesztési folyamatnál a nagy mennyiségű salakot a hegesztők nem tudták kezelni, ez volt a salakzárványok oka. Ráadásul a nagy mennyiségű füst miatt a hegesztők nem is szerették ezt az eljárást. Védőgázos, porbeles huzalos ívhegesztés (136-os eljárás) esetén a termelékenység és a megfelelő minőség együtt van. Az eljárás kevésbé érzékeny a szélre és a szennyezőkre, mint a 135-ös eljárás, a termelékenysége pedig legalább akkora. A 135-ös eljárásban gyakorlott hegesztők könnyen

10

elsajátítják és alkalmazzák. A bázikus töltetű, ötvözetlen, porbeles huzalokkal készített varratok szívóssági tulajdon ságai vetekednek a legjobb bázikus bevonatú elektródával hegesztett varratokéval. A rutilos töltetű huzalokkal készített varratok is megfelelő szívósságúak, az ötvözetlen huzalok biztonsággal megfelelnek –20 °C-ra de 1,5% Ni-ötvözés ese tén akár –50 °C alatti átmeneti hőmérséklet is elérhető. A bázikus töltetű huzalok a gyakorlatban csak vízszintes hegesztési helyzetben váltak be, de a rutilos töltetűek min den helyzetben, még fej felettiben is, alkalmazhatóak. A következő kérdés a helyszíni munkáknál a fürdőbiztosítás. A helyszínen a tompavarratok gyökoldalát hagyományosan, vagy gyök után hegesztéssel, kényszerhelyzetben készítjük, vagy acél alátétszalagot alkalmazunk a gyök megtámasz tására. A csőhegesztésnél szokásos egy oldalról hegesztett gyök hídépítésnél nem megengedett. A gyök utánhegesztés kényszerhelyzetben rendkívül időés költségigényes. A gyökoldal kimunkálása kényszerhely zetben nehéz és fárasztó, ha nem tökéletes, az varrathibát eredményez, a kényszerhelyzetű hegesztés pedig lassú és nagy gyakorlattal és ügyességgel rendelkező hegesztőt kí ván. A gyökoldali megtámasztás megvalósításhoz korábban acél alátétszalagok kerültek felhegesztésre (10. ábra), ami mára elavult technológiának tekinthető, számos hátránnyal rendelkezik, mint például korróziós problémái, illetve a kialakításra jellemző gyökoldali szélbeégés jellegű hiba (az ún. keréknyomhiba). Vélhetően utóbbi a fő oka annak, hogy a német DIN15800 szabvány a normál tompavarra toknál lényegesen rosszabb fáradási osztályba sorolja az így készített varratokat. Vannak helyzetek, ahol valóban van létjogosultsága az acél alátétszalag használatának, azokon a helyszíni illesztési feladatokon, ahol a geometria nem teszi lehetővé kerámia alátétek alkalmazását, és a helyszíni illesztésnél adódó, változó illeszkedési geometria miatt hasonló termelékeny séggel nem képzelhető el más megoldás. Ezen eseteket azonban tervezői szempontból e célból ellenőrizni kell. Jellemző példa alkalmazásukra az ortotrop lemezek tra pézborda-passzdarabjainak helyszíni hegesztése és a hídtar tozékok, vagyis szegélyek, járdák hegesztése.


Megvizsgáltuk a kerámia alátétes hegesztési fürdőbiz tosítást. Ha védőgázos, fogyóelektródás, tömör huzalos hegesz tést alkalmazunk a gyöksor meghegesztéséhez, a helyszíni hegesztés körülményei miatt (szél miatti védőgázproblémák, kismértékű szennyeződések) általában gázzárványos a varrat. Kézi ívhegesztésnél minden újrakezdésnél gyökhiba kelet kezik, mert ha a hegesztő az újrakezdéshez megköszörüli a varratvéget, megreped a kerámia alátétszalag, ha nem köszörüli meg, kötéshiba vagy hidegráfolyás lesz. Fedett ívű hegesztésnél a nagy hegesztési teljesítmény miatt nagy a kerámiaszalag terhelése, a varratgyök kialaku lása érzékeny az előkészítésre, a gyök nem lesz 100%-ig megbízható. A jó megoldás egyoldali hegesztés fürdőbiztosítására a kerámia alátét porbeles huzalos hegesztéssel kombinálva. Védőgázos, fogyóelektródás, porbeles huzalos hegesz tést alkalmazva a gyöksor meghegesztéséhez, a helyszí ni hegesztés körülményei miatti zavarokat a portöltésből

keletkező salak „megoldja”, a varrat gázzárványmentes. A salak segíti a varratgyök kialakulását is. Vízszintes hegesz tési helyzetben természetesen kombinálható a nagyobb termelékenységű fedett ívű hegesztéssel is. Ilyenkor a gyök sort és egy töltősort porbeles huzallal hegesztünk, a többit fedett ívűvel (11. és 12. ábra). A vasúti hídnál a főtartó elemei 40–60 mm vastagságú lemezekből készültek. Porbeles huzalos, kerámia alátétes hegesztésnél a hegesztési vályút lehet szűkíteni, a nagyobb áramsűrűségnek köszönhetően 15°-os, sőt 12°-os leélezés nél sem tapasztaltunk kötéshibát, viszont a hegesztendő varratkeresztmetszet lényegesen kisebb, így kevesebb a hegesztési munka és kisebb a szögzsugorodás is (13. és 14. ábra). Ahhoz, hogy a hegesztőpisztoly elférjen, a gáz vezetőt el kell lapítani. A gyöksor hegesztésénél megengedett a kisebb hegesztési sebesség és az ívelés, de a második rétegtől kezdve hegesz tést szigorúan sorolva kell végezni. A sorolt varratfelépí tés a porbeles huzalos hegesztésre jellemző, a függőleges

A kötés kialakítása

Varratfelépítés (hegesztési sorrend)

10. ábra: H egesztési fürdő biztosítása acél alátétszalaggal

12. ábra: P orbeles huzallal hegesztett gyök kerámia alátétes fürdőbiztosítással és fedett ívű takarósorok

Varratsor és/vagy réteg

Hegesztési eljárás

A hozag anyag mérete

Áramerősség A

Feszültség V

Az áram neme és polaritása

Huzalelőtolási sebesség

Hegesztési sebesség cm/min.

Hőbevitel KJ/cm

1

136

Ø 1,2

270-290

30-31

=+

9,8

20

14,21

2

136

Ø 1,2

270-290

30-31

=+

12

32

10,85

3

121

Ø4

500

29,7

=+

1,1

36

23,51

4-5

121

Ø4

550

29,5

=+

1,1

38

24,24

11. ábra: Hegesztési paraméterek

14. A kötés kialakítása

Varratsor és/vagy réteg

14. ábra: 1 5°-os és 12°-os leélezés porbeles huzalos, kerámia alátétes hegesztéshez

Hegesztési eljárás

15. Varratfelépítés (hegesztési sorrend)

A hozag anyag mérete

Áramerősség A

Feszültség V

Az áram neme és polaritása

Huzalelőtolási sebesség

Hegesztési sebesség cm/min.

Hőbevitel KJ/cm

1

SGF 136

Ø 1,2

230

32

=+

17

20,78

2-5

SGF 136

Ø 1,2

250

32,5

=+

35

11,15

6-45

SGF 136

Ø 1,2

275

33

=+

30

14,5

13. ábra: Hegesztési paraméterek


11

varratokat is sorolva, ívelés nélkül kell készíteni (15. ábra). Ha a hegesztő porbeles huzalnál ível, fokozottan fennáll a salakzárvány-képződés veszélye, emellett a sorolt varrat szívóssági tulajdonságai lényegesen jobbak. Az Északi vasúti híd csepeli előszerelésénél az összes varratot porbeles huzalos, védőgázos technológiával készí tettük, a tompavarratokat minden esetben gyökoldali kerámia fürdőbiztosítással. A varratokat 100%-ban ultra hangos vizsgálattal ellenőriztük. A Közgép Zrt. a fenti technológiával hegesztette az M1–M7 autópályák közös szakasza feletti körhíd, az esztergomi Mária Valéria híd, a szekszárdi M9 Duna-híd, a dunaújvárosi Pentele híd, az M3 és az M35 autópálya Keleti-főcsatorna feletti hídjai és az M0 Északi Duna-híd helyszíni varratait.

15. ábra: S orolt varratok porbeles huzalos hegesztésnél függőleges és fal menti helyzetben

FELHÍVÁS ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME SZIMPÓZIUM 2008. október 29. (szerda) MVAE, Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés I. em. nagyterme (1051 Budapest, Október 6. u. 7.) Szervezők: MAGÉSZ, Magyar Acélszerkezeti Szövetség Miskolci Egyetem TSZVSZ, Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetsége

Előadások: »A célszerkezetek termikus viselkedése tűz esetén Dr. Jármai Károly, Miskolci Egyetem

»A z ETAG 018 minősítés Dr. Bánky Tamás, tudományos igazgató, ÉMI Kht.

»A célszerkezetek mechanikai viselkedése tűz esetén Dr. Farkas József, Miskolci Egyetem

»T űzvédelmi festékrendszerek és szórt bevonatok acélszerkezeteken Zellei János ügyvezető igazgató, Dunamenti Tűzvédelem Zrt.

»Ö szvérszerkezetek tervezése tűzteherre Szabó Lívia – Dr. Horváth László, BME. »A célszerkezetek tervezése tűzvédelemre Dr. Iványi Miklós, BME, Pécsi Egyetem

»T űzvédő bevonatok felhordásának folyamata és követelményei Dr. Ostorházi László ügyvezető, OSTORHÁZI Bevonattechnikai Kft.

»S zoftverek acélszerkezetek vizsgálatára tűz esetén Dr. Jármai Károly, Miskolci Egyetem

»V ékonyfalú acélszerkezetek tűzvédelme Kotormán István fejlesztési és oktatási vezető, Lindab Kft.

»A z új OTSZ követelményrendszere Hoffman Imre dandártábornok, OKF

»A célszerkezetek tűzvédelme Hevesi Antal ügyvezető igazgató, Piro-véd Kft.

A részvételt a Magyar Mérnöki Kamara 1, és a Magyar Építész Kamara is 1 kreditponttal ismeri el. Bővebb felvilágosítás: Dr. Csapó Ferenc 30/9460-018; www.magesz.hu

12


Dr. Domanovszky Sándor Széchenyi-díjas mérnök

Tudósítás az Újpesti vasúti Duna-híd rekonstrukciójáról Report on the rebuilding of the northern Danube-railway bridge at Budapest Cikkünkben néhány fénykép segítségével tájékoztatni kívánjuk lapunk olvasóit napjaink egyik rendkívüli hídépítő teljesítményéről: rövid három hónap alatt eltávolították a régi és felépítették az új, közel 700 m hosszú vasúti Duna-hidat.

Bevezetés A 110 éves múltra visszatekintő (az első híd 1894–96 között épült) vasúti hidat a II. világháborúban elpusztították. Újjáépítése 1952–55 között történt. Az átkelő a Váci út feletti, az újpesti öbölági és a szigeten átvezető szerkezetekből, továbbá a Duna-hídból és jobb parti felüljáróból áll. A rekonstrukció során az előbbieket felújították, a Duna-híd és a felüljáró helyére azonban teljesen új szerkezeteket építettek. Jelen tudósítást csak ez utóbbiakra korlátozzuk. A 7 x 92 m támaszközű, 4000 tonna tömegű Duna-híd felépítményét „K” szerkezetként, kizárólag csavarozott kapcsolatokkal, 1954–55-ben a MÁVAG építette. A 15 évre (ideiglenes jelleggel) forgalomba helyezett szerkezet (1–6., 23., 25., 28., 39. képek) végül is 53 éven át volt szolgálatban! Helyére idén új, 4600 tonna tömegű, korszerű, alsópá lyás, párhuzamos övű, szimmetrikus rá csozású, folytatólagos gerendahíd került

This article is a short report, supported by some pictures, about the extraordinary constructional work: rebuilding in short 3 month the neerby 700 m long railway bridge on the river Danube at Budapest.

(47. kép). Ennek gyári és előszerelési kapcsolatai hegesztettek (12–13. képek), a szerelésiek – a pályalemez kivételével – NF-csavarozottak (34–35. képek).

A megvalósítás főbb szereplői, fázisai, helyszínei A kivitelezésre a MÁV Zrt. a Hídépítő Zrt. – KÖZGÉP Zrt. alkotta „Északi híd 2005 Konzorcium”-mal (vezetője Híd építő Zrt.) kötött szerződést. A híd terveit az MSC Kft. készítette. A szerkezeti egységeket (rácsrudak, ortotrop pálya) a KÖZGÉP Zrt. ké szítette el, saját központi gyárában. Az előszerelést ugyanez a cég hajtotta végre a Ganz Csepel-szigeti telephelyén (7–16. képek). A kb. 31 m hosszú, mintegy 160 tonna tömegű előszerelési egysé geket 200 tonnás daruval emelték a HSP bárkájára (17–19. képek), ahol a Ganz azokat (77–97 m hosszú, max. 500

1. kép: Az Északi vasúti híd látképe az átépítés előtt


tonna tömegű) szállítási, szerelési egysé gekké hegesztette össze (20. kép). A fenti egységeket HSP a helyszínre úsztatta, ott tárolta, majd a pillérekhez vontatta és két úszódarujával (Clark Ádám 200 t, ATLAS 300 t teherbírású) beemelte (37–47. képek). A helyszíni illesztéseket Ganz készítette el (49–51. képek). A jobb parti ártéri nyílást trailer rel szállították a helyszínre és autódaru val tették a helyére (52. kép). A régi híd bontását, ill. feldarabolását Ganz – a már az esztergomi híd 2001. évi szereléséhez létesített, azóta sok szorosan használt, igen jól bevált, ún. „úszó-emelőmű” segítségével – végezte (27–30. képek). Az emelés, elszállítás, tárolás feladatait a HSP látta el (23–25. képek).

Összegzés Kiemelendő, hogy a fentiekben vázolt, néhány fényképen érzékeltetett, hatal mas, rendkívül bonyolult helyszíni mun kát, mindössze 3 hónapos vágányzár alatt (2008. június 21. – szeptember 20.) kellett és sikerült végrehajtani! A minden korábbit túlszárnyaló teljesít ményt csak a résztvevők igen alapos, nagy szaktudásra, óriási tapasztalatokra épülő, átgondolt és pontosan megter vezett előkészítő, valamint összehangolt, jól szervezett, hibátlan végrehajtó tevé kenysége tette lehetővé. A bámulatos teljesítményhez e helyen is csak őszinte elismerésünket tudjuk kifejezni minden résztvevő számára. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy e rövid cikk csak – címében is jelzett – tudó sításra vállalkozott. Nem foglalkoztunk tehát a kivitel technológiájával. Azokat a munkálatokat végrehajtók már eddig is több fórumon ismertették és – nyil vánvalóan – megfelelő részletességgel közzé fogják tenni (lapunk e számában is további két írás foglalkozik a tárgyalt témával).

13

2. kép: A híd a jobb parti ártéri nyílással

3. kép: Az ártéri nyílást már elbontották

14


4. kép: Megkezdődött a mederhíd sziget felőli végének bontása is

6. kép: A K-szerkezet csavarozott csomópontjai

5. kép: A z 53 éven át szolgáló híd harmadikként kibontott darabja

7. kép: A z új híd fél keresztmetszetet magában foglaló pályaszerkezete az előszerelő padon (függőleges helyzetben)


15

8. kép: Az egyik, fél pályaszerkezettel összehegesztett, főtartó rész, felállítás közben

9. kép: Egy szerelési egység (kb. 30 m) összeállítás közben

16


10. kép: Az összeállított hídegység

12. kép: A pályaszerkezet hegesztett előszerelési kapcsolathoz kialakítva

11. kép: Az összeállított hídegység felülről nézve

13. kép: A pályaszerkezet csavarozott helyszíni kapcsolathoz előkészítve


17

14. kép: Az egy nyíláshoz tartozó három előszerelési egység előzetes összeállítása

15. kép: E gy hídrész a korrózióvédelem végrehajtásához létesített sátorban

16. kép: Egy előszerelt hídszakasz a Csepel-szigeti Duna-parton

17. kép: Egy korrózióvédett előszerelési egység „úton” a vízpart felé

18

18. kép: A 200 tonnás daru a bárkára helyezi a hídszakaszt


19. kép: A bárkára helyezés Budáról szemlélve

20. kép: A kb. egy hídnyílást kitevő három előszerelési egységet a bárkán hegesztik össze


19

21. kép: A Ganz csepeli telepe madártávlatból szemlélve

22. kép: Egy hídnyílás előszerelés közben, a háttérben a korrózióvédelem sátrai

20


23. kép: A régi K-híd egy eltávolított részét tartó két 200 tonnás úszódaru (a Clark Ádám és az ATLAS)

24. kép: A hídrészt bárkára helyezik


21

25. kép: Az új híd, mögötte a régi, már eltávolított, bárkákon nyugvó részei

26. kép: A vízi munkákat bonyolító Hídépítő Speciál Kft. „fellegvára” a Hajógyári szigeti vízparton, háttérben a már felszerelt új és a még elbontandó régi híd szakaszai

22


27. kép: Az új és a még helyükön lévő nyílások látképe (2008.08.07.)

28. kép: A régi híd még helyén lévő két nyílása


23

29. kép: Az épülő új híd látképe. A régit már eltávolították (2008.08.18.)

30. kép: Már csak a jobb parti három nyílást kell helyére tenni

24


31. kép: Az új híd három nyílását felszerelték

32. kép: A Hajógyári szigeti vég az állványon (2008.07.16.)

34. kép: A felső öv egy csomópontja (bal oldalon a helyszíni, csavarozott kapcsolattal)

33. kép: A felszerelt három nyílást már a hídfőre húzták (2008.08.18.)


35. kép: A rácsrudak alsó csomópontja (a bal oldali helyszíni, csavarozott, a pályalemez hegesztett illesztésű)

25

36. kép: A híd bal parti vége az épülő új hídfővel (2008.08.30.)

37. kép: A beemelésre váró utolsó, 75 m hosszú, 400 tonna súlyú egység (2008.08.30.)

26


38. kép: A még bárkán nyugvó hídszakasz a hozzá rövidesen kapcsolódó hídvégről szemlélve

39. kép: Az úszódaruk emeléshez készülődnek


27

40. kép: A Clark Ádám úszódaru tengely irány felé tolja a bárkát

41. kép: Rögzítik az ATLAS úszódaru emelőköteleit

28


42. kép: Megfeszültek mindkét úszódaru emelőkötelei

43. kép: A híd emelkedik


29

44. kép: A megemelt híd alól elvontatták a bárkát

45. kép: Tengelybe fordítás

30


46. kép: Már helyén a szerkezet

47. kép: A hétnyílású, 670 m hosszú új híd látképe 2008. augusztus 30-án, délután fél háromkor


31

48. kép: A budai partról nézve ilyen a híd

49. kép: A daruknak még órákig tartani kell a szerkezetet, mert …

32

50. kép: ...az új szakaszt rögzítő nagy szilárdságú (NF) csavarkapcsolatok elkészítése sok időt vesz igénybe


51. kép: A jobb parti 7. nyílás az utoljára beemelt hídrésszel

52. kép: Készülődnek a jobb parti ártéri nyílás (autódaruval történő) beemeléséhez


33

53. Az ártéri híd már a végleges helyén van (2008.09.08.)

54. A jobb parti ártéri híd szeptember 13-án

34


55. Szerelik a járdakonzolokat (2008.09.08.)

56. A mederhíd három nappal a próbaterhelés előtt (2008.09.13.)

A közölt fényképek a szerző felvételei.


35

Dunai László MTA doktor, PhD, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidak és Szerkezetek Tanszéke

Innovatív acél- és öszvérszerkezetek MTA doktori disszertáció összefoglalója Innovative steel and composite structures Summary of Doctor of Hungarian Academy of Sciences Thesis A cikk a szerző MTA doktori disszertációjának összefoglalója. A vizsgált szerkezettípusok: hidegen alakított, vékonyfalú acél- és öszvérszerkezetek, magasépítési acél- és öszvérszerkezetek csomópontjai és nagyméretű, különleges acélszerkezetek. Az innováció az új típusú szerkezetből adódó újszerű szerkezeti viselkedésből, valamint a fejlett szerkezeti analízisből és méretezésből ered. A szerkezeti problémák összefoglalása mellett a cikk ismerteti azt a kutatási módszertant is, amely a kísérleti kutatástól, a numerikus vizsgálatokon keresztül elvezet a gyakorlati tervezésben alkalmazható információk meghatározásáig.

1. Bevezetés A cikk az MTA doktora fokozatra benyújtott disszertációm összefogla lója, emiatt felépítése, tartalma és nyelvezete is különbözik a szokásos szakmai publikációktól. A cikkben a szerkezeti probléma mellett kitérek a kutatás hátterére és módszerére is. A tömör összefoglaló végén megadom azokat a publikációimat, amelyekben a vizsgálatok részletei megtalálhatók. A disszertációban innovatív acél- és acél-beton öszvérszerkezetek terüle tén végzett kutatási és fejlesztési tevé kenységeimet és új eredményeimet foglaltam össze, amelyek új szerkezeti típus vagy részlet kidolgozására és/ vagy tervezésére irányultak. A problé ma innovatív jellege megkövetelte egy komplex kutatási módszertan alkal mazását, ami magában foglal mind kísérleti mind elméleti vizsgálatokat, az eredmények gyakorlati alkalmaz hatóságának céljával. Az innováció általános jelentése „megújítás; új módszer, eljárás, esz köz stb. bevezetése”, amely acél- és öszvérszerkezetek esetén különböző területeken értelmezhető, úgymint új anyag, gyártástechnológia, szerkezeti kialakítás, tervezési és szerelési eljárás. Ezek az innovációs tevékenységek kölcsönhatásban vannak egymással: az anyagtulajdonságok javítása új ter

36

The paper is a summary of the Hungarian Academy of Sciences doctoral thesis of the author. The investigated types of structures are as follows: cold-formed steel and composite structures, steel and composite joints of buildings and non-conventional large scale steel structures. The innovation has a meaning of a new type of structure, the resulted structural behaviour and the advanced analysis and design. Beside the summary on the structural problems the paper gives a view on the research methodology, starts from experiments, applies numerical studies and leads to the practically applicable design information.

mékek gyártását eredményezi, amelyek megújítják a szerkezeti rendszereket és szerelési módokat, illetőleg mind ezek új és pontosított méretezési hát teret követelnek meg. A disszertációban az innovációt „szerkezeti kialakítás és méretezés” szintjén értelmezem az alábbi szer kezettípusokra: (i) hidegen alakított, vékonyfalú acél- és öszvérszerke zetek, (ii) magasépítési acél- és ösz vérszerkezetek csomópontjai és (iii) nagyméretű, különleges acélszerke zetek. Valamennyi területen a globá lis cél új szerkezeti kialakítás kidol gozása egy adott szerkezeti funkcióra, továbbfejlesztett és jól kontrollál ható szerkezeti viselkedéssel. Ennek megfelelően a címben szereplő „inno vatív szerkezet” kifejezés az „új típusú szerkezet + szerkezeti viselkedés + szerkezeti analízis és méretezés” integ rált egységét jelenti.

2. A vizsgált szerkezeti problémák 2.1 H idegen alakított, vékonyfalú acélés öszvérszerkezetek A nagy szilárdságú, horganybevona tos lemezek gyártásában és a hideg hengerlési technológiában végrehajtott


fejlesztések jelentősen kiterjesztették a hidegen alakított szelvények alakés méretválasztékát az utóbbi másfél évtizedben. A kvalitatív és kvantitatív változások a szelvényeken lehetővé tették azok új szerkezeti funkcióban való alkalmazását. Másrészről viszont e szelvények eredményezte összetettebb szerkezeti viselkedésre vonatkozó elméleti ismeterek és szabványos mé retezési eszközök hiányosak, vagy hiá nyoznak. Irányításommal több kutatási és fejlesztési tevékenységet folytattunk hidegen alakított, vékonyfalú acél- és öszvérszerkezeteken 1996 óta, egy mással összefüggő alapkutatási, alkal mazott K+F és ipari projektek kere tében, az alábbi területeken: hidegen alakított szelvényekből kialakított ke retszerkezet és öszvérgerenda, mint elsődleges teherviselő szerkezetek, illetve másodlagos Z-szelemen és burkolati rendszerek (utóbbiak nem részei a disszertációnak). Keretszerkezet Szerkezeti funkció: ipari csarnokok (3–13 m támaszköz) és lakóépüle tek (1 vagy 2 emeletes) főtartója. Szerkezeti kialakítás: szimpla vagy dupla – zárt elrendezésű – C-szelvényű szerkezeti elemek, különböző oldal irányú támaszokkal; az oszlop-gerenda csomópontokban a szelvények gerin

cei hagyományos vagy önfúrócsavaros kapcsolattal csatlakoznak egymáshoz. A vizsgált szerkezeti viselkedés: (i) stabilitási kölcsönhatási jelenségek (lokális, torzulási horpadás, illetve kihajlás); (ii) kapcsolati és szerkezeti elemvég viselkedés kölcsönhatása. Öszvérgerenda Szerkezeti funkció: lakóépületek fö démgerendája (3–8 m támaszköz). Szerkezeti kialakítás: hidegen alakított C-szelvényű gerenda, acél trapézlemez és vasbeton lemez; az együttdolgoz tató nyírókapcsolat részlegesen behaj tott önfúrócsavarokkal van kialakítva. A vizsgált szerkezeti viselkedés: (i) a nyírókapcsolat lokális viselkedése; (ii) a nyírókapcsolat, a hidegen alakí tott, vékonyfalú gerenda és a vasbeton lemez viselkedésének kölcsönhatása. A kutatás célja egy háttér tudásbázis létrehozása volt, egy hidegen alakított, vékonyfalú szelvényekből kialakított, új szerkezeti rendszer fejlesztéséhez és méretezéséhez, az alábbiak szerint: – a szerkezeti viselkedési módok meg határozása és jellemzése kísérleti vizsgálatokkal a következő szerkezeti részekre: hidegen alakított, vékony falú (i) „zárt” elrendezésű nyomott oszlop és (ii) önfúrócsavaros kapcso latú keretsarok, illetve (iii) részlege sen behajtott, önfúrócsavaros ösz vérszerkezeti nyírókapcsolat és (iv) öszvérgerenda, – kísérlet alapú merevségi és ellenál lási jellemzők meghatározása, – meglévő méretezési eljárások alkal mazhatóságának igazolása az új szer kezetek esetén, – fejlett méretezési eljárások kidol gozása.

2.2 M agasépítési acél- és öszvér szerkezetek csomópontjai Az utóbbi évek két nagy földren gése (Northridge 1994, Kobe 1995) során kiderült, hogy az elterjedten alkalmazott, hagyományosan kialakí tott és méretezett szerkezeti kapcso latok a megkívánttól eltérő ciklikus viselkedéssel rendelkeznek: nem ele gendő a duktilitásuk, és a szeizmikus hatásra különböző szintű csomóponti tönkremenetelek következtek be. Az elemző vizsgálatok konklúziója, hogy a csomópont valamennyi ciklikus tulajdonságát – ellenállás és merev ség degradáció, duktilitás és energia elnyelő képesség – együttesen kell értékelni a csomópont szeizmikus viselkedésének megítéléséhez, és a részletek tervezése során.

1996 óta alapkutatási, és a Lisszaboni Műszaki Egyetemmel folytatott nem zetközi kutatási projekt keretében témavezetésemmel, és társ-témaveze tésemmel kutatási programot hajtot tunk végre acél és öszvér szerkezeti elemek csavarozott véglemezes kap csolatain a kedvező szeizmikus vi selkedés elérése céljából, az alábbi tartalommal: Szerkezeti funkció: keretszerkezetek acél és öszvér szerkezeti elemeinek oszlop-gerenda és oszloptalp kap csolata. Szerkezeti kialakítás: melegen hengerelt és hegesztett H-szelvényű acél és öszvér szerkezeti elemek, nagy szilárdságú csavarozott véglemezes kapcsolattal. A vizsgált szerkezeti viselkedés: (i) a csomópont és komponenseinek cikli kus viselkedési módjai, (ii) vékonyfalú acél és öszvér szerkezeti elemek cikli kus lemezhorpadási jelensége és (iii) a kapcsolat és a szerkezeti elemvég viselkedésének kölcsönhatása. A kutatás célja egy háttér tudásbázis létrehozásával a vizsgált kapcsolattí pusra tervezési javaslatok kidolgozása a kedvező szeizmikus viselkedés eléré sére, az alábbiak szerint: – a csomópontok ciklikus viselkedési módjainak kísérleti meghatározása, – a kapcsolati zóna geometriája és cik likus anyagmodell alapján numeri kus modell fejlesztése a csomóponti komponensek ciklikus viselkedésé nek szimulációjára, – a kapcsolati zóna szerkezeti rész leteinek és ciklikus viselkedésének kvalitatív és kvantitatív elemzése, – méretezési módszer kifejlesztése a vizsgált kapcsolattípusra, – a kapcsolati zóna kialakítására vonat kozó konstrukciós javaslatok kidol gozása.

2.3 N agyméretű, különleges acélszerkezetek Az elmúlt öt évben részt vettem két nagyméretű acélszerkezet – egy acél hűtőtorony, illetve egy Dunahíd – kutatói fejlesztésében és gya korlati tervezésében. A két szerkezet nem tekinthető hagyományosnak – magyar szóhasználatban „különleges acélszerkezetek” – az új szerkezeti kialakítások alkalmazása és a nagy geometriai méretük tekintetében. Hagyományos méretezési eszközök kel az összetett szerkezeti viselkedés közvetlenül nem kezelhető, ezért a szerkezetek megvalósítása kísérlet alapú kutatás alkalmazását tette szük ségessé.


Acél hűtőtorony rendszer – csőszelvényű szerkezeti elemek csomópontja Egy, ipari és egyetemi összefogás ban működő magyar konzorcium új hűtőtoronyrendszert fejlesztett ki. A K+F program kiterjedt a funkcioná lis, esztétikai és szerkezeti tervezésre egyaránt. A szerkezeti fejlesztés közép pontjában a csőszelvényű rudakból álló, új, térbeli rácsos tartó állt. Kuta tócsoportunk a cső rudak térbeli csomópontját vizsgálta. Az összetett csomópont térbeli csomólemezekből, hegesztett, csavarozott, illetve csuklós kapcsolati elemekből épül fel. A ki alakított konfiguráció az elemvégek, illetve a különböző kapcsolati elemek viselkedésében komplex kölcsönha tást eredményez. Dunaújvárosi Duna-híd – szekrény keresztmetszetű, kábelekkel függesztett ív stabilitása A Dunaújvárosi Duna-híd nagy mé retei – kategóriájában a világ leg nagyobb fesztávú hídja – és a beúsz tatással végrehajtott szerelési eljárása szükségessé tette a globális és lokális stabilitásvizsgálatok szabványos eljá rásainak igazolását. Az ún. kosárfül alakú, szekrény keresztmetszetű íve ket párhuzamos kábelek kötik össze a merevítőtartóval; az ív globális viselke dését a síkbeli és a síkra merőleges kihajlási módok, illetve azok két tengelyű hajlítással való kölcsönha tása határozzák meg. A híd szerelési állapotában az ív és a merevítőtartó merevített lemezmezőinek horpadása a mértékadó viselkedési mód. Kuta tócsoportommal a fenti jelenségekre összpontosító kutatást hajtottunk vég re. A globális kutatási cél mindkét szerkezet esetében a kialakítás és az alkalmazott méretezési eljárások meg alapozása volt. Hűtőtorony csomópont: – a z újszerű kapcsolati kialakítás vi selkedési módjainak kísérleti megha tározása, – a meglévő méretezési eljárások al kalmazhatóságának igazolása az új részletekre, – a csomópont prototípusok kísérleti ellenőrzése, – fejlett tervezési eljárás kifejlesztése. Ívhíd: – a z ívstabilitásra vonatkozó méretezé si eljárások alkalmazhatóságának igazolása, – a globális és lokális stabilitásvizs

37

gálatok alternatív (független) el lenőrzésére fejlett tervezési módszer kidolgozása és alkalmazása.

3. A z elvégzett kutatás bemutatása 3.1 Kutatási stratégia A fenti szerkezeti problémákból adódó, összetett szerkezeti viselkedés elemzése egy komplex stratégiát igé nyel, a fizikai jelenség megismerésétől a gyakorlati tervezésben alkalmazható információk meghatározásáig. A kutatás során kölcsönhatásban lévő – egymást kiegészítő és támogató – kísérleti és numerikus vizsgálatokat alkalmaztam, amint ezt az 1. ábra szemlélteti. Kísérleti vizsgálatok Az alkalmazott általános kutatási módszertanban a kísérleti vizsgála toknak alapvető a szerepük, melyek eredménye közvetlenül vagy indirekt módon érvényesül a szerkezeti tervezés során. Az 1. ábra folyamatábrájában a kezdő- és záróoszlopok a kutatási stratégiának ezt a lényegi elvét illuszt rálják. A kísérleteket az eredmények tervezési célú alkalmazása szerint osz tályoztam és jellemeztem. A kísérleti programot általában megelőzik „előkészítő kísérletek”; a „verifikációs kísérletek” fejlett mo dellek kidolgozásához nyújtanak el lenőrzési hátteret; a méretezési eljá rások alkalmazhatósága „validációs kísérletek” alapján igazolhatók; a „ter vezési kísérletek” közvetlenül alkal mazható, kísérlet alapú merevség- és ellenállásértékek meghatározására koncentrálnak; végül a „prototípuskísérletek” egy adott szerkezeti kon figuráció kvalitatív és kvantitatív megí télésére szolgálnak. Minthogy a kísér letek tervezése általában több céllal készül, így a fenti kategóriák tipikusan egymással átfedésbe és kölcsönhatás ba kerülnek. Numerikus vizsgálatok A kísérleti vizsgálatok mellett, azok kal kölcsönhatásban végrehajtott, nu merikus vizsgálatok többnyire felület szerkezeti végeselemes (FE), bizonyos esetekben végessávos (FS) modelle ken alapulnak, amelyekben az anyagi és/vagy geometriai nemlinearitás a vizsgált jelenség és az alkalmazási cél alapján kerül figyelembevételre. Az FE modellek pontossága és hatékonysága a „verifikációs kísér letek” alapján ellenőrizhető mind a lineáris mind pedig a nemlineáris viselkedés tartományában. A verifikált

38

1. ábra: Az alkalmazott kutatási stratégia – a kísérlettől a tervezésig

modellek a méretezésben különböző szinteken alkalmazhatók, amint ezt az 1. ábra szemlélteti. Az „analízis” a szerkezeti állapot jellemzők meghatározását jelenti, az alkalmazott méretezési eljárással kompatibilis módon. Az „FE szimulá ció” imperfekt modellen végrehaj tott anyagi és geometriai nemlineáris analízis; a teherbírás a „helyettesítő” imperfekciók alapján meghatáro zott határpontos instabilitás alapján ellenőrizhető. Az FE szimuláció alkal mazható a hagyományos méretezési eljárások ellenőrzésére és alkalmaz hatóságának igazolására is. Az FE szi mulációt „virtuális kísérletnek” nevez zük, amennyiben a modell „valós” – mért vagy feltételezett – imperfek ciókat tartalmaz. Az imperfekciók paraméteres vizsgálattal elemezhetők; az érzékenységi analízissel a meglévő kísérleti vizsgálatok kiterjeszthetők, a jelenséget befolyásoló további para méterek is bevonhatók a vizsgálati programba. A virtuális kísérletek így a tényleges kísérletekhez hasonló mó don alkalmazhatók a tervezésben.

3.2 Kutatócsoport A disszertációban ismertetett kuta tás egy csoport munkája, amelyet TDK-zó, diplomatervező hallgatókból és doktoranduszokból az utóbbi 15 évben folyamatosan és szisztemati kusan építettem. A csoport kutatásioktatási eredményei és elismertsége bizonyítják hatékonyságát mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. A kutatómunkában közvetlenül részt vett hét doktorandusz hallgatóm: Ádány Sándor (PhD fokozatot szerzett 2000ben), Erdélyi Szilvia (2008), Fóti Péter, Jakab Gábor, Joó Attila László, Kovács


Nauzika (2005) és Vigh László Gergely (2006). A csoport további tagjainak munkája is elősegítette a disszertá ció kutatási céljainak megvalósítását: Honfi Dániel, Mansour Kachichian, Katula Levente (2008), Kiss Kornél (2002) és Néző János.

3.3 H idegen alakított, vékonyfalú acélés öszvérszerkezetek Nyomott rúd A hidegen alakított, vékonyfalú C-szelvényekből kialakított keretszer kezet elemeit nyomókísérletekkel vizs gáltuk. A programban 37 próbatest vizsgálatát hajtottuk végre, különböző gerinclemez szélesség-vastagság ará nyokkal, három szerkezeti elrendezés ben: (i) szimpla C-szelvény nomi nálisan egyenletesen megoszló nyomóerővel terhelve; (ii) szimpla C- szelvény a gerinclemez síkjában ható nyomóerővel terhelve; és (iii) dupla C-szelvényű próbatest, „zárt” kialakí tással [2. (a) ábra]. A laboratóriumi kísérletek eredményeit a stabilitási viselkedés, a tönkremeneteli módok és a törőteher alapján elemeztük [2. (b, c) ábrák]. A kísérletek igazolták a dupla C-szelvényű kialakítás adott funkcióra való alkalmazhatóságát (pro totípus-kísérlet). A mérési eredménye ket az Eurocode alapú szabványos ellenállásokhoz hasonlítva, javaslatot adtunk a dupla C-szelvényű nyomott rúd nyomási tervezési ellenállásának számítására (validációs kísérlet). Keretsarok csomópont Két kísérleti programot hajtottunk végre a keretszerkezet hidegen alakí tott, vékonyfalú C-szelvényű szerke

(a) keresztmetszet

(b) húzott-nyomott gerincek

(c) torzulási horpadás

2. ábra: Dupla C-szelvényű próbatest kialakítása és a kísérleti vizsgálat szemléltetése

zeti elemek csomópontjának, illetve kapcsolatának vizsgálatára: (i) a keret sarok csomópont kísérletei konzolos elrendezésben (56 próbatest) és (ii) különálló önfúrócsavaros kapcsola tok kísérletei nyírt kialakításban (38 próbatest). A két kísérlet eredményei alapján meghatároztuk és jellemeztük a viselkedési és tönkremeneteli módokat (3. ábra). Ezek alapján kiválasztottuk az alkalmazásra javasolt szerkezeti kialakításokat és ezek merevségi és ellenállási jellemzőit (prototípus és tervezési kísérlet). Az eredmények egy szemiempirikus méretezési módszer fejlesztésének alapjául is szolgáltak (validációs kísérlet). Öszvérgerenda A kutatás első fázisa az önfúró csavarral kialakított nyírókapcsolatra irányult (42 kísérlet). A szerkezeti viselkedés és tönk remenetel jellemzői – pl. 4. (a) ábra – alapján kiválasztottuk a megfelelő kapcsolati kialakításokat; majd ezek méretezési jellemzőit további vizsgála tokkal pontosítottuk, illetve javítottuk (előkészítő és prototípus-kísérletek).

A továbbiakban meghatároztuk a kap csolati merevség, ellenállás és duktili tás tervezési értékeit (tervezési kísér let). Ezek felhasználásával, a vékony falú szelvények méretezési sajátossá gainak és a részleges nyírókapcsolat

elvének alkalmazásával kidolgoz tunk egy gyakorlatban alkalmazható méretezési eljárást. Végül 6 teljes léptékű öszvérgerendán prototípus és validációs kísérletet hajtottunk végre [4. (b) ábra]. A 6 méter támaszközű

(a) Önfúrócsavaros nyírókapcsolat kísérlettel megállapított tipikus tönkremeneteli módjai

(b) Öszvérgerenda kísérleti viselkedése teherbírási határállapotban 4. ábra: Öszvérgerenda kísérleti vizsgálati eredményeinek illusztrálása

3. ábra: Keretsarok kísérlet: (a) horpadási tönkremenetel és (b) nyomaték-elfordulás diagram


39

gerendákon a lemezvastagság és a különböző kialakítású trapézlemez és nyírókapcsolat hatását elemeztük, a mért merevségek és tönkremeneteli módok összevetésével. A kísérleti eredmények igazolták (i) a szerkezeti kialakítás alkalmazhatóságát (prototí pus-kísérlet), (ii) a méretezési mód szer helyességét (validációs kísérlet) és (iii) támogatják egy FE modell kidolgozását (verifikációs kísérlet).

3.4 M agasépítési acél- és öszvér szerkezetek csomópontjai Két kísérleti programban csavaro zott véglemezes oszlop-gerenda és oszloptalp kapcsolatokat vizsgáltunk, prototípus és tervezési kísérletekkel. Összesen 17 próbatest esetén megha tároztuk a ciklikus terhelés hatására bekövetkező tönkremeneteli módokat; elemezve a szerkezeti kialakítás és viselkedés kölcsönhatását (5. ábra). A kísérleteket a Lisszaboni Műszaki Egyetemmel folytatott nemzetközi projekt keretében végeztük el Prof. Luís Calado együttműködésével. A numerikus kutatási programban ciklikus végeselemes modellt fejlesz tettünk, amely a komplex ciklikus viselkedés valamennyi összetevőjére kiterjed (ciklikus képlékeny acél és beton anyagmodellek, megnyílásizáródási jelenségek, ciklikus horpadá si viselkedés). A modell pontosságát és hatékonyságát többlépcsős eljárás ban vizsgáltuk benchmark feladatokon keresztül. Bizonyítottuk a kidolgozott numerikus modell alkalmazhatóságát, amely felhasználható az elvégzett laboratóriumi vizsgálatokat kiegészítő virtuális kísérletek végrehajtására (6. ábra). A kísérleti vizsgálatok tapasztalatai ból kiindulva szemiempirikus tervezé si modellt dolgoztunk ki a hiszterézis nyomaték-elfordulás görbék becslé sére és a ciklikus paraméterek megha tározására. Kiindulásként az Eurocode 3 és 4 módszerét alkalmazva, illetve azt pontosítva meghatároztuk a nagy képlékeny deformációkra kiterjesztett monoton viselkedést. A tönkreme neteli módokra poligonális közelítő hiszterézis görbéket definiáltunk, amelyeket a monoton tervezési görbe és a kísérletileg meghatározott deg radációs tendenciák alapján alkalmaz tunk az adott terhelési történetre. Az eljárás pontosságát a ciklikus görbék és az elnyelt energia összevetésével ellenőriztük (validációs kísérlet). Végül a gyakorlatban alkalmazható javaslato kat fogalmaztunk meg a kedvező cik

40

likus viselkedésű csomóponti kialakí tásokra.

3.5 N agyméretű, különleges acélszerkezetek Acél hűtőtorony csomópontja Két tipikus csomópont-kialakításban, 1:3 méretarányú próbatesteken hajtot tunk végre modellkísérletet, melyben vizsgáltuk a rugalmas erőjátékot és a teherbírási viselkedést [7. (b) ábra]. Meghatároztuk és jellemeztük a domi náns jelenségeket, illetve ellenőriztük a kapcsolatokra és elemvégre vonat kozó tervezési eljárásokat (validációs kísérlet). Nemlineáris végeselemes modellt dolgoztunk ki, amelynek pontosságát a kísérletek alapján igazoltuk (veri

fikációs kísérlet); a csomópont egyes paramétereinek vizsgálatára virtuális kísérleti programot hajtottunk végre [7. (c) ábra]. A kísérleti és numerikus vizsgálatok eredményei alapján a cso móponti kialakítás alkalmazhatóságát igazoltuk (prototípus-kísérlet). Kábelekkel függesztett ívhíd stabilitása Egy 1:34 méretarányú modellkí sérlet segítségével megvizsgáltuk a kosárfül alakú, párhuzamos kábelek kel függesztett ív globális stabilitását. Meghatároztuk a tönkremeneteli mó dokat totális – síkra merőleges kihajlás – és féloldalas megoszló teher – síkbeli kihajlás – esetén [8. (a) ábra]. A kísér leti eredmények alapján értékeltük a különböző szabványos tervezési

5. ábra: C savarozott véglemezes csomópontokon végzett ciklikus kísérletek szemléltetése: (a) kapcsolati tönkremenetel és a (b) hozzá tartozó ciklikus nyomaték-elfordulás görbe; (c) horpadás tönkremenetel acél és (d) öszvér csomópontok esetén

6. ábra: Ciklikus virtuális kísérlet T-kapcsolaton: (a) „erős” és (b) „gyenge” csavar


7. ábra: Hűtőtorony csomópont: (a) oszlop tönkremenetele, (b) kísérlet és (c) VEM analízis

módszereket (validációs kísérlet). Igazoltuk a magyar szabvány szerinti eljárás alkalmazhatóságát. A kísérleti eredményeket egyben a különböző szintű FE modellek pontosságának ellenőrzésére is felhasználtuk (veri fikációs kísérlet). A tervezett hídhoz FE modellt dolgoztunk ki, a végső és a szerelés közbeni állapot vizsgála tára. A modell segítségével globális és lokális stabilitásvizsgálatokat hajtottuk végre [8. (b) ábra]. A szerelés közbeni állapotra vonatkozóan a merevítőtartó és az ív erőbevezetési környezetének ellenőrzését hajtottuk végre véges elemes szimuláció segítségével. A vo natkozó szerkezeti részleteket ezen eredmények alapján a tervezőkkel kö zösen terveztük meg.

4. A kutatási eredmények alkalmazása Szerkezeti alkalmazás A hidegen alakított szelvényű szer kezeteken folytatott kutatás eredmé nyei közvetlenül alkalmazásra kerültek egy könnyűszerkezetes épületrendszer fejlesztése és tervezése során; az ered mények szabadalomban és megvaló sult épületekben jelentek meg. A véglemezes csavarozott kapcso latú csomópontokon folytatott kuta tás eredményei felhasználhatók a szer kezeti részlet lokális duktilitásának meghatározására, ami alapja az acélés öszvérszerkezetű keretszerkezetek

globális duktilitás számításának. A kutatás során gyakorlati szempont ból használható konstrukciós elvek is megfogalmazódtak. Az acélszerkezetű hűtőtorony cso móponti prototípusa az elvégzett kutatás alapján lett kidolgozva és méretezve; az első gyakorlati megvaló sítása folyamatban van. A függesztett ívhíd stabilitási viselke désén folytatott kutatás eredményei a Dunaújvárosi Duna-híd gyakorlati ter vezése során kerültek felhasználásra. Kutatási módszertan alkalmazása A vizsgálatok során alkalmazott kuta tási stratégia hatékonynak bizonyult acélszerkezeti problémák megoldása során. A módszertant alkalmazzuk a

8. ábra: Ívhíd: (a) a hídmodell síkbeli kihajlása, (b) a részletek végeselemes analízise


41

jelenlegi és új kutatási projektjeink megvalósításában. Oktatás A kutatás eredményeit felhasználjuk a végeselemes analízisen alapuló mé retezési eljárások oktatása során, a graduális és posztgraduális képzésben egyaránt. Tudásanyag bővítése A kutatás általánosabban is alkalmaz ható információkat és ismeretanyagbővítést nyújt az alábbi szerkezeti alapkutatási területeken: – kölcsönhatási stabilitási jelenségek hidegen alakított acélszerkezeti ele mek viselkedésében, – szerkezeti elem és kapcsolat köl csönhatása hidegen alakított acél szerkezetek viselkedésében, – rugalmas kapcsolatú öszvérgerendák, – kölcsönhatási jelenségek csőszelvé nyű szerkezeti elem és kapcsolat vi selkedésében, – ívhidak stabilitása, – nemlineáris végeselemes modellezés és alkalmazás.

5. V álogatott publikációk a disszertáció témájából Hidegen alakított, vékonyfalú acél- és öszvérszerkezetek Dunai, L., Erdélyi, Sz., Ádány, S. (2003): „Design method of light-gau ge composite beams”, Int. Conf. on Advances in Structures, Sydney, Aust ralia, Eds. Hancock, G.J., Bradford, M.A., Wilkinson, T.J., Uy, B., Rasmussen, K.J.R., A.A. Balkema, Vol. 2, 317-323. Dunai, L., Fóti, P. (2005): „Experimental behaviour modes of cold-formed frame corners”, 5th Int. Workshop on Con nections in Steel Structures, Amster dam, The Netherlands, Eds. Bijlaard, F.S.K, Gresnigt, A.M, van der Vegte, G.J, AISC - ECCS, 243-252. Dunai, L., Kotormán, I. (2005): „Re search and development of the Lindab light-gauge building system”, 4th Euro pean Conf. on Steel and Composite Struct., Maastricht, The Netherlands, Eds. Hoffmeister, B., Hechler, O., Druck & Verlaghaus Mainz, Vol. A, 1.2-27 – 1.2-34. Erdélyi, Sz., Dunai, L. (2004): „Be haviour of a new type of composite connection”, Periodica Polytechnica, Civil Engineering, BME, Vol. 48, Nos. 1-2, 89-100.

42

Erdélyi, Sz., Dunai, L. (2007): „Lightgauge composite floor beam with self-drilling screw shear connector; Experimental study”, Steel & Composite Structures, megjelenés alatt. Fóti, P., Dunai, L. (2000): „Interaction phenomena in the cold-formed frame corner behaviour”, 3rd Int. Conf. on Coupled Instabilities in Metal Structures, Lisbon, Portugal, Eds. Camotim, D., Dubina, D., Rondal, J., Imperial College Press, 459-466. Jakab, G., Dunai, L. (2007): „Resistance of C-profile cold-formed compression members: test and standard”, J. of Constructional Steel Research, Vol. 64, Issues 7-8, 802-807. Kotormán, I., Dunai, L. (2006): „Lindab SBS: a new form of light-gauge building system”, IABSE Symposium, Budapest, Hungary, Vol. 92, IABSE pub lisher, 170-171, teljes cikk CD-n. Magasépítési acélés öszvérszerkezetek csomópontjai Ádány, S., Calado, L., Dunai, L. (2001): „Experimental study on the cyclic behaviour of bolted end-plate joints”, Steel & Composite Structures, Vol. 1, No. 1, 33-50. Ádány, S., Dunai, L. (1997): „Modelling of steel-to-concrete end-plate connec tions under monotonic and cyclic load ing”, Periodica Polytechnica, Civil Engineering, BME, Vol. 47, No. 1, 3 16. Ádány, S., Dunai, L. (2004): „Finite element simulation of the cyclic behav iour of end-plate joints”, Computers and Structures, Vol. 82, Issues 23-26, 2131-2143. Dunai, L. (2004): „Experimental and numerical studies on the cyclic behav ior of steel and composite joints”, Int. Journal of Steel Structures, Vol. 4, No. 4, 197-209. Dunai, L., Kovács, N., Calado, L. (2004): „Analysis of bolted end-plate joints: Cyclic test and standard approach”, 5th Int. Workshop on Connections in Steel Struct., Eds. Bijlaard, F.S.K, Gresnigt, A.M, van der Vegte, G.J, Amsterdam, The Netherlands, AISC - ECCS, 190200. Kovács, N., Calado, L., Dunai, L. (2002): „Behaviour of bolted compos ite joints; Experimen-tal study.” J. of Constructional Steel Research, Vol. 32, Issues 3-5, 725-738. Kovács, N., Calado, L., Dunai, L. (2007): „Experimental and analytical studies on the cyclic behaviour of endplate joints of composite structural elements”, J. of Constructional Steel Research, Vol. 64, Issue 2, 202-213.


Nagyméretű, különleges acélszerkezetek Cholnoky, P., Dunai, L., Horváth, L. (2006): „Development of new genera tion of natural draughed steel cooling towers”, IABSE Symposium, Budapest, Hungary, Vol. 92, IABSE publisher, 168169, teljes cikk CD-n. Dunai, L. (2002): „Virtual experi ments of steel structures”, Int. Coll. on Stability and Ductility of Steel Struct., Budapest, Hungary, Ed. Iványi M., Akadémia, 825-832. Dunai, L. (2006): „Advanced stability analysis and design of a new Danube arch bridge”, 6th European Solid Mechanics Conference, Budapest, Hungary, extended abstract, p. 2. Horváth, A., Dunai, L., Nagy, Zs (2006): „Dunaújváros Danube bridge: construc tion, design and research”, Structural Engineering International, Journal of IABSE, Vol. 16, No. 1, 31-35. Joó, A.L., Dunai, L., Kálló, M., Kaltenbach, L., Köröndi, L. (2005): „Experimental analysis of a Nielsen-type bridge model”, Materials Engineering, Vol. 12, No. 1, 1-6. Vigh, L.G., Dunai, L. (2004). „Finite element modelling and analysis of bolted joints of 3D tubular structures”, Computers and Structures, Vol. 82, 2173-2187. Vigh, L.G., Dunai, L. (2006): „Stan dardized FE simulation based design – applications and experiences”, Int. Conf. in Metal Structures, Poiana Brasov, Romania, Eds. Dubina, D., Ungureanu, V., Balkema, 257-264. Köszönetnyilvánítás Megköszönöm az alábbi projektek támoga tását, amelyek a disszertációban ismertetett kutatási és fejlesztési tevékenységet lehetővé tették: OTKA T 020738, T 035147 és T 049305 – alapkutatási projektek; OM ALK 00074/2000 – Oktatási Minisztérium által támogatott alkalmazott kutatási projekt; NKFP 3/023/2001 – Oktatási Minisztérium által támogatott K+F projekt; TÉT P-04/99, P-11/01 és P-6/05 – PortugálMagyar Bilaterális kutatási projektek; Ipari alkalmazott és K+F projektek a Főmterv Zrt. és a Lindab Kft. támogatásával. Végül szeretném megköszönni korábbi és jelenlegi doktorandusz hallgatóimnak – dr. Ádány Sándor, dr. Erdélyi Szilvia, Fóti Péter, Honfi Dániel, Jakab Gábor, Joó Attila László, Kachichian Mansour, dr. Katula Levente, dr. Kiss Kornél, dr. Kovács Nauzika, Néző János és dr. Vigh László Gergely – egyete mi munkatársaimnak – Prof. Luis Calado, dr. Horváth László, Kaltenbach László, dr. Kálló Miklós, dr. Tóth Elek – valamint az együttműködésben résztvevő ipari szakem bereknek – Cholnoky Péter (PiHun Kft.), Horváth Adrián (Főmterv Zrt.), Kotormán István (Lindab Kft.) és Nagy Zsolt (Főmterv Zrt.) a disszertációhoz kapcsolódó kutatási tevékenységekben való részvételt.

www.airliquide.hu


Az ipari gázok szállítója

43

Antal Árpád címzetes egyetemi docens a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége elnöke

Csúcstechnológiájú tűzihorganyzás Magyarországon High Technology Hot-Dip Galvanizing in Hungary Az ország közepén, autópályák közvetlen közelében épül fel hazánk legnagyobb magyar beruházású és egyben világszínvonalú technológiát képviselő tűzihorganyzó műve Budapesttől nem messze, Ócsa városa mellett. A magyar acélszerkezet gyártó és tűzihorganyzó iparágaiban működő NAGÉV®-csoport által építendő berendezés lehetővé teszi a különö sen nagy méretű acélszerkezetek nagy mennyiségben történő bevonását is. A nagy kapacitás mellett fontos jellemzője lesz még az üzemnek, hogy az itt előállított termékek az elérhető legmagasabb szintű környezet-, és egészségvédelmi technológiák alkalmazásával (IPPC-BAT) készülnek.

Az ország közepén, autópályák kö zelségében épül fel hazánk legna gyobb magyar beruházású és egyben világszínvonalú technológiát képviselő tűzihorganyzó műve Budapesttől nem messze, Ócsa város közvetlen közelé ben. A magyar acélszerkezet-gyártó és tűzihorganyzó iparágakban működő NAGÉV®-csoport mind a hazai ipar, mind pedig a vállalatcsoport számára stratégiainak számító lépésre szánta el

In the heart of the country, not too far from Budapest, next to the town of Ócsa, right beside highways, a worldwide high technology hot-dip galvanizing plant, as the largest Hungarian investment as such will be built. The plant, to be built by NAGÉV group who has been working in the Hungarian steel production and galvanizing industry, will make it possible to galvanize especially large steelstructures in large amounts as well. Beside its high capacity, another important characteristic of the plant will be, that the manufacturing of the products here will meet the highest standards of environmental and health protection requirements. (IPPC-BAT)

magát. A Pest megyei kisváros határában épít fel egy olyan csúcstechnológiá jú üzemet, mely nem csak nagy terme lési kapacitással rendelkezik, hanem alkalmas lesz a különlegesen nagy méretű (15,5 x 2,2 x 3,5 m) acélszer kezetek magas minőségű korrózió elle ni védelmére is. Az alkalmazott technológia legfon tosabb jellemzői rendkívül tiszta tech nológiai anyagok, a kiváló teljesítményt biztosító logisztika, a ma elérhető leg

Az újonnan épülő tűzihorganyzó fejépülete

44


nagyobb hatásfokú energiatakarékos ság, környezetvédelem és további fej leszthetőség. A befektető célja a saját üzleti érde kei megvalósítása mellett, hogy nagy ban elősegítse a magyar tűzihorganyzó iparág modernizációját, kapacitásainak bővítését, európai versenyképességé nek javítását, ezáltal kedvezőbb helyzet be hozza országunk acélszerkezeteket gyártó iparának vállalatait is. A befektetés helyválasztása kitűnően sikerült. A tűzihorganyzó mű az ország közepén, közvetlenül az M5 autópá lya mellett, közel az M0 körgyűrűhöz épül fel (30-as ócsai kijáratnál). Az M0 autóút könnyen elérhető az M1, M2, M3, M6, M7 autópályákról akár egyéb főútvonalakról (1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os, 7-es) is, továbbá a kapcsolódó kétszámjegyű utakkal a dunaújvárosi vagy a dunaföldvári Du na-hidakon átkelve egyaránt problé mamentesen megközelíthető. Ezáltal jelentősen csökkenhetnek a szállítási költségek, növekszik az árubiztonság. A NAGÉV® Kft. tiszacsegei tűzihor ganyzó üzeme alig több mint egy évized alatt a magyar tűzihorganyzó ipar egyik meghatározó vállalatává vált. A közepes méretű tiszántúli üzemben előállított termékek minőségére nem csak a hibamentesség, hanem a szép esztétikai megjelenés is jellemző. Ezt a megbízható minőségi munkát kívánja

A NAGÉV® Cink Kft. tűzihorganyzó centrumának megközelíthetősége

meghonosítani a vállalat irányítása a NAGÉV® Cink Kft.-nél az új tűzi horganyzó központban is. Ezen túl menően, a vállalatcsoport tulajdonosa nem csak egy élenjáró technikával dolgozó gyárat kíván létrehozni, ha nem itt akarja megteremteni a hazai tűzihorganyzó ipar technológiai és innovációs bázisának alapjait is, mely nagy segítséget fog jelenteni a ma gyar korrózióvédelmi iparág további fejlődéséhez.

Nagy Antal János, a NAGÉV® tulajdonosa

Nagy Antal János ügyvezető igazgató, a NAGÉV® tulajdo nosa a vállalat, de az iparág mostani legfontosabb felada tának egyaránt a folyamatos techno lógiai-működésbeli fejlődést tekinti.

Szándékait az alábbiakban foglalja össze: „Az elmúlt néhány évben – kb. az új évezred elejétől kezdődően – egy intenzív technológiaváltás kezdődött Európa fejlettebb felének tűzihorganyzó iparában. Ez nem csak a tényleges tűzihorganyzási technikára terjed ki, hanem magában foglalja a termelés szervezési, energiahatékonyságot célzó, illetve a környezet- és egészségvédelmi célú technológiákat is – azaz egy komp lex fejlesztést, új termelési kultúrát is jelent. Úgy gondolom, hogy azok a vál lalatok, akik nem lesznek képesek erre a technológiai és a hozzá kapcsolódó

szemléletváltásra, rövidesen el fogják veszíteni piacaikat. Ez természetesen igaz lehet teljes iparágakra is. Történelmi kisvárosunk, Ócsa mel lett felépülő új tűzihorganyzó köz pont – a NAGÉV® CINK Kft. – tevé kenysége nem csak Magyarországon, hanem határainkon túl is éreztetni fogja hatását. Minőségi munkájával és teljesítményével, szakmai tudásával erős vállalata lesz a magyar iparnak, a magyar tulajdonú iparvállalatok sorának. Eddigi üzletfeleink mellett vár juk a kapacitásproblémák miatt mind máig nem hazánkban horganyoztató partnereket, az épületszerkezeteket előállító vállalkozásoktól kezdve az autóipari beszállítókig. Saját fejlesztésű termékeink tűzihorganyzása mellett folyamatosan kielégítjük majd az acél szerkezeteket gyártó vállalatok, de a magánszemélyek igényeit is. Kis és nagy vevőinknek is együttműködő partnerei vagyunk és leszünk. Az épí tész- és építőmérnököket, tervezőket és beruházókat már most arra biztatjuk, hogy gondolkodjanak az eddigieknél nagyobb méretű és tűzihorganyzott kivitelű acélszerkezetek kivitelezésé ben. Szolgáltatásaink sokszínűsége, termékeink minősége kielégíti a legma gasabb követelményeket is.” A megépülő üzemben tűzihorgany zásra kerülő termékek mérete és tömege jelentősen meghaladja majd az eddig megszokott méreteket, alkal mas lesz a kisebb acélszerkezetek tömeges kezelése mellett nagy befog laló méretű épületszerkezetek, oszlo pok, de akár tehergépkocsi alvázak horganyréteggel történő bevonására


is. Teljesítményét és termelési koor dinációját a legkorszerűbb, intelligens számítógépes rendszerek szabályozzák. Ugyanez vonatkozik a teljes energiael látó és felhasználó, valamint a tech nológiai anyagok jellemzőit szabályozó egységekre, de a biztonságtechnikai modulokra is. A környezet- és egészségvédelem el sődleges szempont volt a tervezésnél, ami azt jelenti, hogy az emberi egészség re kockázatokat jelentő technológiai folyamatok elszeparált térben folynak. A teljes vertikumra jellemző, hogy az anyag- és energiafelhasználás csökken tése érdekében – és természetesen a környezet védelme miatt is – zárt kör folyamatok és újrahasznosítási ciklusok sorozata valósul meg. Magára a termék kezelésre, a munkavégzésre a csendes és tiszta munkafázisok a jellemzőek. Az objektum külső környezetét megha tározzák a zöld erdősávok, kis tó, szép, természetes körülmények kialakítása. A tűzihorganyzó mű teljes technológiája nem csak kielégíti az európai legszi gorúbb környezet- és egészségvédelmi előírásokat (IPPC-BAT- Integrated Pollu tion Prevention and Controll – Best Available Techniques), hanem a tech nológiai piacon fellehető legfejletteb bet jelenti. Az újonnan megvalósuló komplexum teljes körű szolgáltatással (logisztika, tanácsadás, egyéb más tevékenységek) kívánja segíteni partnerei munkáját, ezzel a magyar iparvállalatok verseny képességét. A tűzihorganyzó központ egy szin tén csúcstechnológiával ellátott oktatóés konferenciabázissal rendelkezik majd, ahol a cégcsoport alkalmazottjai továbbképzése mellett hazai szakem berek ismereteinek bővítésére és külföldi szakemberek fogadására is messzemenően megfelelő feltételek lesznek. Itt nyílik lehetőség majd arra, hogy a magyar mérnökök, korrózióvé delemmel foglalkozó szakmabeliek, de akár beruházók is, kitűnő körülmények között, megfelelő szintű ismereteket kapjanak a technológiával kapcsolato san. A NAGÉV® Cink Kft. új tűzihorganyzó centruma – a beruházó szándékai szerint – mielőbb teljes felkészültségével kíván eddigi és leendő partnerei rendelkezé sére állni. A vállalatvezetés 2009. év folyamán egy nemzetközi konferencia megszervezésével egyidejűleg szeretné a magyar ipar szolgálatába állítani az Európában is kivételnek számító tech nikával és képességekkel rendelkező tűzihorganyzó komplexumot.

45

Hegesztett szerkezetek tervezése, gyártása és gazdaságossága

Dr. Orbán Ferenc főiskolai tanár, tanszékvezető PTE, PMM Kar, Gépszerkezettan Tanszék

Nemzetközi Acélszerkezeti Konferencia Miskolcon International Conference on Steel Structures in University of Miskolc A Miskolci Egyetemen 2008. április 24–26. között rendez ték meg a „Hegesztett szerkezetek tervezése, gyártása és gazdaságossága” elnevezésű nemzetközi angol nyelvű konferenciát. A konferencia megnyitója Farkas professzor orgonajátékával kezdődött. Ezt követően dr. Dobróka Mihály, a Miskolci Egyetem rek torhelyettese nyitotta meg a konferenciát, majd Markó Péter, a MAGÉSZ elnöke üdvözölte a résztvevőket. A konferencián 13 szekcióban összesen 69 előadás hangzott el. A konferencia szép színfoltja volt Farkas József professzor emeritus születésnapi köszöntése, aki decemberben ünnepelte 80. születésnapját. Az első szekcióban a plenáris előadások hangzottak el. Nagy hangsúlyt kapott a szerkezetoptimálás és a hegesztés technoló gia, ezek a témák több szekcióban is szerepeltek. A további szekciók témái: fáradásra tervezés, keretszer kezetek, csőszerkezetek, lemezszerkezetek, maradó feszültségek és alakváltozások, alkalmazások. A záró szekcióban az alkalmazott mechanika témaköréből hangzottak el előadások. Az előadások befejeztével igen tartalmas kulturális prog ramok voltak, így a Fazekas általános iskola műsora, fogyatékos gyerekek zenei előadása, Farkas professzor orgonakoncertje. A zárónapon a résztvevők Egerbe látogattak. A konferencia szervezésében és lebonyolításában hatalmas munkát végzett Jármai Károly professzor. Az elhangzott előadásokról kiadvány készült, melyet külön ismertetek.

Between 24th and 26th of April 2008 the university of Miskolc organized an international conference on „Design, fabrication and economy of welded structures”. The official opening of the conferecne began with Mr. Prof. József Farkas’s play on the organ. Afterwards the vice rector of University of Miskolc Dr. Mihály Dobróka opened the conference then Péter Markó – head of MAGÉSZ- greeted the participants. The conference consisted of 69 presentations in 13 sec tions. A bright spot of the conference was when the partici pants greeted Mr. Prof. József Farkas professor emeritius on his 80th birthday. The plenary lectures ran in the first section. Big emhasis was put on themes like optimating of structures, welding technol ogy as these subjects appeared in several sections. Other themes of sections were: fatigue desing, frames, hol low sections plated structures, residual stresses and distro tions and applications. In the final section presentations on applied mechanics had taken place. Aftrer finishing the presentations the programme of the conference included cultural events like handicapped chil dren’s music, Fazekas Mihály elementary school entertaining programme and Prof. József Farkas’s play on the organ. On the final day praticipants visited the town Eger. Mr. Prof. Károly Jármai carried out a great amount of work in organizing and arranging the conference. All the presetations of the conference are published in a brochure of which I make a separate review.

A megnyitó (2008. április 24.)

A Konferencia résztvevői

46


Jármai Károly professzor

Farkas professzor orgonajátéka

Születésnapi torta

Az egri kirándulás (2008. április 26.)

Markó Péter (a MAGÉSZ elnöke) üdvözlőbeszéde a 2008. április 24–26. között, Miskolcon megrendezett Nemzetközi Acélszerkezeti Konferencia résztvevőihez: Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Tisztelettel köszöntöm Önöket az idén 10 éves Magyar Acélszerkezeti Szövetség nevében. Szövetségünk a szakma legfontosabb szereplőit fogja össze, és jelenleg 59 tagja van. Megalakulásakor szinte kizárólag gyártók és kivitelezők alkották bázisát, de hamarosan rá kellett jönnünk, hogy ha valóban a magyar acélszerkezetgyártást kívánjuk reprezentálni, úgy nélkülözhetetlen a felsőoktatási, tervezőirodai szegmens szereplőinek részvétele szövetségünk munkájában. Örömmel mondhatom, hogy ezen elképzelésünk bevált, és ennek hatására, pl. negyedévente megjelenő folyóiratunkat, az „Acélszerkezetek”-et akkreditál tattuk és így opponált cikkek megjelentetésével is növeltük színvonalát.

Ugyancsak sikeres akciónk a felsőoktatás részére évente kiírásra kerülő Diplomadíj Pályázat, melynek sikerét jel lemzi, hogy az idei évben 2 darab díjat kellett kiadnunk azok színvonalát értékelve. Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a több mint 600 példány ban megjelenő szakmai folyóirat, melyet ingyen bocsátunk tagjaink rendelkezésére, mind tartalmában, mind kivitelében felveszi a versenyt a hasonló nyugat-európai kiadványokkal. Természetesen folyóiratunk – a kor igényeinek megfelelően – elektronikus formában is elérhető. Tisztelt Hallgatóim, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a hazai acélszerkezetgyártás elmúlt évi teljesítményéről is: • Nem vitás, a 2007. évben 2006-tal összevetve folytatódott szakterületünkön a felívelés. • Jól jellemzik ezt a tagvállalatok által beküldött statisz tikai elemzésből levonható következtetések, miszerint pl. a gyártás mennyisége, forintban 18,5%-kal, tonnában 5%-kal


47

•

• •

•

•

nőtt. Ebből persze levonható az a következtetés is, hogy a piac gyakorlatilag csak az alapanyagár-növekedést ismerte el. A helyszíni szerelési teljesítmény csökkenése egyrészt a nagy folyami hidak elkészülését, másrészt a szakág export felé fordulását jelzi. A petrolkémiai nagyberuházások újraindulásával és az export miatt növekedett az ipari szerkezetek gyártási volu mene 49,5%-kal, és nem látványosan, de növekvő tenden ciát mutat az acél csarnokszerkezetek gyártási volumene is 10,4%-kal. A hazai beruházási piac lanyhulását ugyanakkor jelzi, hogy az egyéb mérnöki szerkezetek piacán mintegy 34%-os csökkenés volt. A műszaki tervezés területén látványos emelkedésnek, több mint ötszörös teljesítménynek lehettünk tanúi. Ez nyilván magában hordozza a tervezőirodák közötti alvállalkozá sokból eredő duplikációkat is, de reményt adhat arra is, hogy az erősen csökkenő beruházási kedv csak átmeneti állapotot tükröz, és most folyik a következő ciklusra való felkészülés. A tavalyi évben szolid emelkedéssel és biztonságos szállítá si határidőkkel kiszámíthatóvá vált az alapanyagpiac. Ez ma már természetesen a szép álom kategóriája, de remél jük, hogy a távol-keleti boom lecsengésével helyreállhat az alapanyagpiac kiszámíthatósága. A forint átmeneti gyengülése némi fellélegzést hozott az exportőröknek, akiket az energia- és egyéb gyártási költsé gek folyamatos emelkedése továbbra is sújt. Ez a kurzus növekedés azonban csak átmeneti volt, és az irracionális folyamatok visszatértek. A gazdasági növekedést súlyo san veszélyeztető jegybanki alapkamat-emelés rövid távon irreálissá teszi a tulajdonosok esetleges befektetési elkép zeléseit.

Tisztelt Hallgatóim, mindenesetre nagy öröm számomra, mint az iparban dol gozó szakember számára, hogy egy ilyen témájú konferencia megrendezésére a Miskolci Egyetem vállalkozott, mert – hason lóan az iparban dolgozó többi kollégához – meggyőződésem, hogy a termék gyártásának gazdaságossága minimum 70%ban már a tervezők számítógépén eldől, és azon javítani a gyártásban dolgozóknak csak igen fáradságosan és kevésbé hatékonyan lehet. Ennek figyelembevételével kívánok Önöknek jó és eredmé nyes munkát. * Ladies and Gentlemen, Dear Colleagues, I am greeting you on behalf of the Association of the Hungarian Steel-Structure Manufacturers, which is to com memorate its 10th birthday this year. Our organization holds together the major players of this profession and at present we have fifty-nine members. When it came to life, its base consisted almost exclusively of manufacturers and contractors, but soon we had to realize that if we really wished to represent the manufacturers of Hungarian steel-structures then for us it was indispensible to include also the participation of those from academic back ground, and design offices into our Association. I am glad to state that this idea has come to life and it works, there fore due to this, for example, we got our quarterly magazine “Steel Structures” accredited and the articles covering these areas have also added to its quality. At the same time, we have also succeeded in creating a yearly competition to award diploma works. Its success is shown by the fact that this year we had to grant two awards after we evaluated their professional level.

48

I can confidently say that the above mentioned professional magazine published in more than 600 copies and made available free of charge to our members is the kind of paper that competes both in its content and in its design with its counterparts published in Western Europe. Naturally, our magazine is also accessible on-line just like most papers in our electronic age. Dear listeners, allow me to tell you also some words about the achieve ments of the Hungarian steel-structure production over the last year: • There is no doubt that in the year 2007 , compared to the previous one, growth on this field continued. • This is well shown by the conclusions we can draw from the statistics sent in by the member-companies, which tell us, for example, that the volume of production grew by 18,5% given Hungarian Forint, and by 5% in tonnage. From this, it can certainly be concluded that the market has acknowledged and accepted the price-increase of only the base-materials. The decrease in the performance of the onsite erection-works indicates, on the one hand, the comple tion of the large river-bridges, and on the other hand, it shows that the line of this industry has turned and started to switch to export activities. • By re-starting large scale investments in the petrochemical industry and due to export activities, the volume of pro duction of the industrial structures grew by 49,5%, and the volume of production of the steel-frame halls, although not spectacular, also shows a growing tendency. The increase was 10,4% • At the same time the drop in the market demand of the investment market in Hungary is shown by the fact that there was a 34% decrease on the market other sort of engi neering structures. • On the area of engineering we could witness a stunning growth, which was more than five-fold. Obviously this figure implies the overlaps which results from the subcon tracted works between design-offices, but it may provide hope that the spirit of investment, which is strongly declin ing reflects only a temporary situation and what is going on now is a preparation for the next phase. • Last year, with a not high price-increase and with safe sup pliers’ delivery deadlines the base-material market became foreseeable. By now it is already nothing but a kind of wishful thinking, still we do hope that after the Far-East boom is over, the predictability of the base-material market may be stabilized. • The temporary weakening of the Hungarian Forint brought some relief for the exporters, who are still afflicted by the burden of the continuous increase in the energy and other production-costs. This tendency however was only just for a short time, and the irrational events are back again. The rise by the central bank, in the basic rate which is seriously threatening economic growth will, in the short run, make the plans of the possible investment of the own ers unrealistic. Dear listeners, Anyway, as a professional man working in industry, it is my great pleasure to know that the University of Miskolc took up the burden of organizing a conference with a topic like this, because I am convinced, like the rest of my colleagues on this field, that the profit-earning ability of a product before it is manufactured gets already pre-destined in the computers of the design-engineers, at least in 70%. To remedy or to improve this by those working in production and in the workshops is very difficult, complicated and not really efficient. Keeping the above in mind I am wishing you a rewarding participation and fruitful work.


12. sz. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIA Acél- és könnyűszerkezetek a logisztikai építésben A Magyar Könnyűszerkezetes Egyesület (MKE), a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ) az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület (ALUTA), és a Magyar Logisztikai Egyesület az idén is megrendezi a minden évben nagy érdeklődéssel kísért Fémszerkezeti Konferenciát. Időpontja: 2008. november 27. (csütörtök) 9.30 kezdettel Helye: Dunamenti Tűzvédelem Zrt., Aphrodite Hotel konferenciaterme. GÖD, Nemeskéri Kiss Géza u. 33. Előadások: » L ogisztikai bázisok követelményrendszere Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke » Logisztikai épületek szerkezete Cserny József, a Magyar Facility Management Szövetség elnöke » Logisztikai épületek üzemeltetése Pintyőke Marcell, a KÉSZ Kft. marketing vezetője » Hegesztett bordázott lemezek vetemedésének számítása Dr. Farkas József prof. emeritus, Miskolci Egyetem » Acélvázas logisztikai csarnokok Pohl Ákos, a KÉSZ Kft. főstatikusa

»E U és MSZ szabványok nyílászáróknál és függönyfalaknál Kerner Anna, az ALÜKÖNIGSTAHL Kft. műszaki vezetője » Logisztikai csarnokok tervezése és építése a Struktúra Bau Typ Kft.gyakorlatában Dr. Bánszky József, a Struktúra Bau Typ Kft. ügyvezetője » Logisztikai épületek automata kapui Az előadót az ALUTA jelöli » Csarnokok könnyűszerkezetes térelhatárolásai Kotormán István fejlesztési és oktatási vezető, LINDAB Kft.

A Magyar Mérnöki Kamara a részvételt 1 kreditponttal ismeri el. Bővebb felvilágosítás: Márfi József MKE ügyvezető, tel./fax:1/200-1179; 20/995-0249, [email protected]

Könyvajánló A Miskolci Egyetemen 2008. április 24–26. között rendezett

„Hegesztett szerkezetek tervezése, gyártása és gazdaságossága” Jármai Károly, Farkas József (Eds.) című nemzetközi konferencia előadás-kötete Az 580 oldalas kötet 20 országból beküldött 69 előadást tartalmaz az alábbi témakörökben: Szerkezetoptimálás, fáradás, keretszerkezetek, lemezszerkezetek, hegesztési maradó feszültségek és alakváltozások, csőszerkezetek, hegesztés-technológia, alkalmazások, alkalmazott mechanika. A tervezésen belül a szerkezetek analízise, tervezése, stabilitás, törés, fáradás, rezgések és rezgéscsillapítás, vékony falú szerkezetek, oszlop-gerenda kapcsolatok, rácsos tartók, keretek, tornyok, lemezek és héjak, csőszerkezetek, végeselemes alkalmazások, tűzvédelem, szélterhelés, földrengésvédelem, szerkezeti biztonság és megbízhatóság, törésmechanika, szerkezeti anyagok, tervezési előírások, ipari alkalmazások. Továbbá gyártási technológiák és módszerek, hegesz tési technológiák, hegesztési maradó feszültségek és vetemedések, gyártási sorrend, ipari alkal mazások. Gyártási költségek, költségmérnöki vizsgálatok, élettartamköltségek, szerkezetop timálás, matematikai módszerek, ipari alkalmazások. A hegesztett szerkezetek fő követelményei a biztonság, gyárthatóság és gazdaságosság. A bizton ságot és gyárthatóságot a modern szerkezetoptimálási rendszerben a tervezési és gyártási feltételek biztosítják, a gazdaságosságot a költségfüggvény minimálásával lehet elérni. A kötet szerkesztőinek fő törekvése alkalmazni a szerkezetoptimálást a hegesztett szerkezetekre, ahol a gazdaságosság alapvető követelmény, mert a hegesztés drága technológia. A konferencia címe ezt a három fő szempontot fejezi ki. Az előadások mutatják, hogy a témakör nemzetközileg fontos. Az értékes tanulmányok összegyűjtésében a Nemzetközi Hegesztési Intézet és más szponzorok segítettek. A tanulmányok tükrözik a hegesztett szerkezetek időszerű kérdéseit az ipar számos területén és eredményeik segítik a mérnökök, tervezők, gyártók, menedzserek és kutatók munkáját.

Megvásárolható a következő címen: Két Könyvész Kft. 3515 Miskolc, Egyetemváros, tel./fax. +46-361564, [email protected] (18 900 Ft + postaköltség)


49


Hidak és alkotóik 2008. május Az egy évvel ezelőtt lezajlott IX. Acél-feldolgozási és Acélépítési Konferencia fő témája a dunaújvárosi Pentele híd kivitelezése volt. Akkor az volt a fő attrakció, mert már csak néhány hónap volt hátra a híd elkészültéig. Mindenki azt tárgyalta, mert számos, a hídépítésben újdon ságot jelentő megoldást alkalmaztak a tervezésnél, illetve az építésnél. Számomra az volt a legnagyobb változás a korábbi híd szerkezeti megoldásokhoz képest, hogy a pálya és a főtartó síkját nem derékszögben, hanem hegyesszögben vették fel úgy, hogy a nyomott ívű főtartók egymásnak támaszkod janak. Ezt a bonyolultan és fontoskodóan szakszerűségre törekvő meghatározást a szakmában egyszerűen és találóan „kosárfüles” főtartónak, vagy fő eleméről általánosítva, kosárfüles hídnak nevezik, mert készülnek olyan kosarak, melyeknek szárait összefogva készítik, hogy a háziasszony egy kézben is könnyen meg tudja fogni. Ennek a hídnak a szerelését is újszerűen és szellemesen oldották meg. Az egész, több mint háromszáz méter hosszú (pontosan: 307,9 m) mederhidat, amely kategóriájában világrekordnak számít, a parton, a vízfolyás irányával párhu zamosan építették meg, majd az e célra kialakított öblök ben az uszályok vették át a segédberendezésekkel együtt 10 600 tonnás tömeget kitevő terhet. Az uszályokon, a Duna közepén 90º-kal elfordították a hidat, és felemelték a kész pillérekre. Ekkora tömeg beúsztatását és felemelését magyar hídépítők ez alkalommal végezték először. A konfe rencián a mederhíd beúsztatásáról Kovács Rezső, a Hídépítő Speciál Kft. műszaki igazgatója és Gáll Endre főépítésvezető (Ganzacél Zrt.) mint társszerző tartott ismertetést. Hogy rajtuk kívül, személy szerint ki volt itt az „éceszgéber”, az előadásból nem derült ki (1., 2., 3. ábra) Amikor a konferencia alkalmával megnéztük a híd össze szerelését a parton, az ívek még nem záródtak. A szemle közben végiggondoltam, hogy milyen nehézségek adódhat tak abból, hogy az íves főtartók „kiléptek” a térbe. Mint egykori tervező átéltem olyan esetet, amikor a főtartók térbeli csatlakozásának csomópontjait kellett kiszerkesz teni, az elfelejtett ábrázoló geometria kézi eszköztárával. Sokhónapos kínlódást jelentett a pontos méretek megha tározása. Mint egykori kivitelező volt szerencsém végigiz zadni az ilyen fajta műhelytervek elkészítését is, amit már 1:1-ben kellett csomagolópapírra felrajzolni. Ennek alapján kézzel ki lehetett vágni a csomólemezeket. Itt minden egyes főtartó elemnél, ennek a bonyolult geometriájú szerkezet lemezeinek a méreteit már háromdimenziós számítógépes programok segítségével határozták meg, majd a szabás mintát egyenesen szekátorra (lángvágó gépre) vitték és kiszabták. Nem hónapok alatt, mint a mi időnkben, hanem hetek, napok alatt. A Pentele híd, mint minden Duna-híd építése team munkában készült. Az előadások ezt fényesen bizonyí tották. Én azonban nehezen tudtam kiigazodni abban a vonatkozásban, hogy ki a szellemi atyja az egész koncep ciónak. Minden előadó ugyanis (ami egyébként természetes emberi tulajdonság) a maga területét emelte ki, mint olyan

50

megoldást és végrehajtást, ami nélkül ez a különleges híd nem jöhetett volna létre. Zavart, hogy a kiadott ismertetőkben megkülönbözte tés nélkül sorolták, nyomtatták, nevezték meg a cégeket, rendszerint elhagyva az alkotók személy szerinti kiemelé sét, megnevezését. Több esetben a cég ügyvezetőjét, vezérigazgatóját, menedzserét feltüntették, ami igen fon tos szerep az illető cég szervezettségét, megbízhatóságát illetően, vagy az adott feladat minőségi, határidőre történő elvégzésének szempontjából. A hidat azonban kreatív emberek áldozatos munkája nélkül a cégek nem tudták volna létrehozni. Vajon kik ezek, és mennyiben járultak hozzá teljesítmé nyükkel, hogy ennyi világrekord születhetett? Van-e sor rend, ki kell-e emelni valakit (vagy valakiket), akinek a nevét vastag betűvel kell nyomtatni, és aki megérdemelné, hogy a hídra kerülő réztáblán szerepeljen, és akinek a neve fémjelzi a létesítményt a későbbi évtizedek (évszázadok) számára. Huszonöt-harminc nevet (mint később kiderült 78-at) még sem lehet felsorolni majd abban a XXI. század második felében kiadandó lexikonban, ahol huszonöt-harminc ka rakter áll rendelkezésre az egész Pentele hídról. Az előadások és a kiadványok után úgy gondoltam, hogy ezt a személytelenséget, ezt a szocializmusból ránk ragadt álszerénységet indokolhatja az a tény, hogy itt számtalan alkotót kellene felsorolni, akik az új feladatot, új megoldást kidolgozták, sok részletkérdésnek tűnő konstrukciót, tech nológiát alkalmaztak, amelyeknek sikeres megoldása nélkül megbukhatott volna az alapkoncepció. Az is újdonság, hogy az említett rekordokon túl, a főtartókhoz nagy szilárdságú, termomechanikusan hengerelt acélt használtak, melynek kiválasztásában és a hegesztési technológia kidolgozásában nagy szerepe volt Domanovszky Sándor Széchenyi-díjas mérnöknek, az ív kihajlásának, vala mint a híd szerelés közbeni megerősítésének vizsgálatában dr. Dunai László egyetemi tanárnak és csapatának, akik modellkísérletekkel igazolták a számítások (földrengésre is kiterjedő) biztonságát, majd a próbaterhelés alatt mérték a

1. ábra: A parton elkészült mederhíd beúsztatása


2. ábra: A kész híd távlati képei

3. ábra: A dunaújvárosi Pentele híd

híd szerkezeti elemeiben ébredő feszültségeket és alakvál tozásokat. Átéltem már magam is néhány próbaterhelést, és tudom, hogy ilyenkor nem csak a szerkezetben, hanem az alkotókban is „ébrednek” feszültségek. Több oldalon keresztül lehetne sorolni azon cégek nevét és azok vezetőit, akik a Pentele híd megépítésében közreműködtek. Csupa márkás cég: a beruházó (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.), a vállalkozó (a DunaÚj-Híd Konzorciumot alkotó Vegyépszer Zrt. – Hídépítő Zrt.), a tervező (Főmterv Zrt., Pont-TERV), a kivitelezők (Ganzacél

Zrt., Rutin Kft., MCE Nyíregyháza Kft., Hídtechnika Kft., Pannon Freyssinet Kft….). Az alépítményi munkák kivitelezőit, melyhez végkép nem értek, meg se próbálom felsorolni. Mindenütt keresem a szürkeállomány igazi tulaj donosait, de rendszerint rejtve maradnak. A napokban volt csak időm áttanulmányozni azt a csodálatos albumot (emlékkönyvet), amely a dunaújvárosi Duna-híd megvalósításáról szól, és amit a szerkesztőtől és az építkezés legfőbb dokumentátorától, dr. Domanovszky Sándortól kaptam dedikálva, 80. születésnapom alkal mából. Ez a könyv szakszerű szövegével és művészi szintű fotóival végigkíséri az egész építkezést. A kiadvány, mely méltó magához a létesítményhez, egyedülálló a magyar hídépítések dokumentálásában. Mikor részletesen átnéztem, első benyomásom az volt, hogy a fentiekben leírt megjegyzéseim, mely az alkotók sze mélyére vonatkozott, okafogyottá vált. A könyv végén ugyan is 78 személy fotója és munkássága, valamint több mint kétszáz vállalati dolgozó van feltüntetve, akik a megvalósí tásban jelentős befolyással, kiemelten közreműködtek. Ez a felsorolás teljes mértékig kielégítette az alkotók megis merésére vonatkozó igényemet, azt azonban nem, hogy ezek közül az A-B-C sorrendben, tipográfiailag azonosan megjelenített kollégák közül kit, vagy kiket kell kiemelni, mint olyan személyeket, akik a koncepciót meghatározták és azért felelnek. Azt is tudom, hogy ennek kimondása nem ennek az albumnak, hanem a szaktörténészeknek (és az időnek) a feladata.


51

A tévében hónapok óta megy az „Életképek” című soro zat. Minden egyes alkalommal vég nélkül felsorolják a szerzők, közreműködők nevét. Az írót, a rendezőt, a rendező munkatársát, az operatőrt, a producert, a főszereplőket (nagybetűvel), a szereplőket (kisebb betűvel), a dramatur got, a fővilágosítót, a jelmeztervezőt, a hangmérnököt, a maszkmestert, a technikust… Hát még egy kétórás játék filmnél ki mindenkit fel nem sorolnak, és mindenkit név szerint. Mégis magam részéről úgy gondolom, hogy az Életképek című televíziós sorozatot Horváth Ádám fémjelzi, aki írja és rendezi az egészet. A többi is fontos, sőt nélkü lözhetetlen, a női főszereplő Hegyi Barbara, és a férfi főszereplő Kulka János „viszi” a darabot, de mégis azt csinálják (igaz jól), amit Horváth Ádám „talál ki”. Azt hiszem sokadmagammal, ha elmegyünk színházba, vagy operába, először azt nézzük meg, hogy ki írta a darabot, vagy a zenét, mert a többi már ebből következik. Kerestem tehát a Pentele híd Horváth Ádámját. Az említett konferencián kívül a MAGÉSZ (Magyar Acél szerkezeti Szövetség) rendezvényén, ahol az „Év Acél szerkezete” Nívódíját kapták meg a dunaújvárosi híd dal pályázók, hallgattam meg Nagy Zsolt acélszerkezeti főmérnök előadását (akinek vitathatatlanul nagy szerepe volt a tervezésben), a mederhíd acél felszerkezetének tervezéséről és kivitelezéséről. Ez év tavaszán pedig Horváth Adriánét (Főmterv Zrt.) a Mérnök Kamara Tartószerkezeti Tagozatának választásakor, valamint a napokban, a Magyar Tudományos Akadémián Dunai László akadémiai doktori értekezésének vitájában történt hozzászólását. Ő elmondta a híd megvalósulásának előzményeit és típusa kiválasz tásának szempontjait. Az utóbbi évtizedekben ugyanis preferálták a többtá maszú gerendahidakat a dunai hidak építésénél. Az 1990ben épített M0 autópálya körgyűrű hárosi Duna-hídja, valamint a 2003-ban átadásra került szekszárdi Duna-híd (Szent László híd) is ilyen típusú szerkezetből épült. Ezeket a hegesztett szekrény keresztmetszetű gerendahidakat, még az esetben is, ha ortotrop pályalemezt alakítanak ki, és azt bekapcsolják a teherviselésbe 100–120 m fesztá volságig lehet alkalmazni gazdaságosan. Ez, bár a hajózási űrszelvény szélességi méreténél nagyobb, igényli, hogy a Duna medrében több (három, négy) pillért is kell építeni. Horváth Adriánék kimutatták, hogy gazdaságosabb egy nagyobb fesztávolságú főtartóval áthidalni a folyót, mint több kisebbel, amit pillérekkel kell alátámasztani. Mert ez utóbbiak költsége nagyobb, mint a tartószerkezetben mutatkozó acélanyagtöbblet. Másik érvük a híd esztétikai megjelenésére vonatkozott. Kétségkívül igaz, hogy egy Duna-hídnál a célszerűség, a gaz daságosság és az esztétikai megjelenés hármas követelmé nye közül, az utóbbi az említett gerendahidaknál a harmadik helyre szorult. Keveset is hallottunk az M0-ás hárosi és a szekszárdi Szent László hídról, mert azok szinte típus sze rint, szép csendben, világrekordok nélkül „csak” megépül tek. Jelentős hídépítési újdonságot, izgalmas beúsztatást, eget verő pilonokat nem tartalmaztak. Begyakorlott gyár tással és szereléssel készültek, de nem is figyelt fel rájuk a világ, de még a hazai közvélemény sem. Pedig megérde melték volna, mert 1990 óta öt Duna-híd épült. Ezt a telje sítményt a XIX. sz. végén és a XX. sz. elején tudta nyújtani a magyar hídépítés. A gerendahidak állandó magasságuk kal, mely két párhuzamos vonalként metszi át a folyót, jól beleillenek a környezetbe, azt a legkevésbé zavarják, ugyanakkor jellegtelenek, szinte észrevétlenül lapulnak a terepbe, nem „jelzik” messziről az átkelési pontot.

52

Az említett többtámaszú gerendahidaknál a pilléreknél nem alkalmaztak tartómagasság-növelést a támaszponti nyomatékok könnyebb felvételére, mint az Árpád hídnál, hanem csupán a lemezvastagság változtatásával vették fel a nagyobb igénybevételt. Ez egyrészt gyártási könnyebbséget, másrészt anyagtöbbletet jelent. Mindezt az egyhangúságot, párhuzamosságot a Pentele híd ívei feloldják, a kiskunsági síkságon 51 méteres magasságukkal már messziről jelzik, hogy merre fordít suk autónk kormánykerekét. Azzal pedig, hogy az íveket egymásnak döntötték, még fokozták is a hatást, mert nem egy egyszerű geometriai vonalat húztak a horizontra, hanem egy óriási kosárfület képeztek, amelyik még a nézők (és a fotósok) fantáziáját is megmozgatja. Láttam olyan művészi fotót, melyen a vörösen izzó, lenyugvó napkorongot a híd ívei kertezték. A megoldás a gazdaságosságot firtató, kriti kus mérnököket is kielégítheti, mert a szerkezettípus dina mikai és stabilitási tulajdonságai rendkívül jók: az ívtartó, a merevítőtartó és a pályalemez egymást stabilizáló rendszert alkot. A tervezők, élükön Horváth Adriánnal (4. ábra) több va riációt kiszámolva, a kosár füles ívhidat javasolták és elképzelésüket meg is védték. Az összes többi ennek követ kezménye volt, újdonságával, nehézségeivel és azok leküz désével együtt. Ő volt tehát az a személy, akit a többiek közül érdemes kiemelni, nevét vastag betűvel írni. Ez nem azt 4. ábra: jelenti, hogy a többi nehéz, Horváth Adrián Széchenyi-díjas mérnök, vagy akár akadémiai szinten a Pentele híd főtervezője megoldott részfeladatot és azok személyét a főtervező kiléte elhalványítaná. Ellenkezőleg, szerénysége bizonyítja, hogy elismeri: nélkülük feleannyi lettem volna, az elképzelés nem valósulhatott volna meg. A közreműködők sem voltak Anonymus-ok, a cégeknél is csak egyes emberek végeztek alkotó munkát, örülök, hogy az említett albumban megnevezték őket. Ne felejtsük el kimondani Horváth Adrián nevét, mint ahogy tudjuk, hogy az Erzsébet híd (5. ábra) főtervezője Sávoly Pál, a Szabadság hídé (6. ábra) Feketeházy János, a Lágymányosi hídé (7. ábra) dr. Sigrai Tibor, a Petőfi hídé (8. ábra) dr. Álgyay-Hubert Pál, az Árpád hídé

5. ábra: Erzsébet híd. Tervező: Sávoly Pál


6. ábra: Szabadság híd. Tervezte: Feketeházy János

8. ábra: Petőfi híd. Tervezte: Dr. Álgyay-Hubert Pál

7. ábra: Lágymányosi híd. Tervezte: Dr. Sigrai Tibor

9. ábra: L ánchíd. Tervezte: William Thierney Clark; Építette: Adam Clark

dr. Széchy Károly, a Lánchídé (9. ábra) William Tierney Clark. Mindezekkel tartozunk az alkotóknak, miközben nem felejtjük el, hogy a Lánchidat miért nevezték el Széchenyiről, és miért hiszi azt a pesti polgár, hogy a hidat Clark Ádám tervezte és építette. Az ő érdemeit sem halványítja el, hogy a tervező névrokona volt. 2008. március 15-ikén Horváth Adrián a Pentele híd ter vezéséért megkapta a legmagasabb tudományos elismerést: a Széchenyi-díjat. Ehhez csak gratulálni lehet, mert ezt az elismerést egyik párthoz sem „közeli” kolléga kapta.

régen rájuk borította volna az asztalt azokra, akik a hídépí tés melegénél sütögetik a saját pecsenyéjüket.) Ugyanígy meglepett, hogy milyen nagyvonalúan, politiku san „osztották” fel az ország leghosszabb (1862 m) hídegyüt tesének feladatait a hazai hídépítési erőforrások (kapacitá sok) között. Jutott itt feladat (mert volt miből osztani) az acélszerkezet-építőknek (csak a mederhíd felszerkezete 8000 t, a szentendrei-ág hídjának felszerkezete 4400 t), a vasbetonépítőknek (a mederhíd pilonjai, az ártéri, összesen 777 m hosszú vasbeton hidak, pillérek, utak stb.). Ebből a felosztásból csak egy dolgot nem értettem: Miért választották a vasbetont a pilonok anyagául? (Talán itt is győzött a betonlobbi?) Hetente kétszer is járok azon a vidéken, amikor a 2-es, vagy az M2-es úton Nagymarosra autózunk. 2008 tavaszán hétről hétre láttuk különböző szögekből és különböző távolságokból, mint növekednek a hatalmas „A” betű szárai. Már kilométerekkel Dunakeszi előtt meg lehetett figyelni az előrehaladást. Amikor pedig 2008 áprilisában elkészültek és 100 m-es magasságukkal, szárainak 5×4 m-es keresztmetszetével kimagaslottak a környék legfeljebb 20–30 m magas fái és 30–40 cm vastag törzsei közül. Az „A” betű, mint a latin aqua szó kezdőbetűje a vízre, a víz pedig a hídra asszociál és a megyeri síkvidéken jelzi annak helyét. Lehet, hogy aránytalanul vaskos méreteit csak én érzékeltem, akinek szeme a karcsú acélszerkezetekhez szokott. Az sem mindegy, hogy milyen szögből látja meg először a kritikus ezeket az oszlopokat. Ha túlságosan

Az említett konferencia legértékesebb programpontján: a szünetben találkoztam Hunyadi Mátyás mérnökkel, aki az M0 körgyűrű északi Duna-hídjáról tartott előadást. Hunyadi ősz hajával, megállapodott korával, szimpatikus, kedves modorával inkább néz ki joviális polgárnak, mint nagyképű, túl határozott, aranykeretes szemüveggel ma gyarázó mérnöknek. Az ő személye, tekintélye, nyugodt előadásmódja nem teszi kérdésessé, hogy ki az M0-ás északi Duna-híd fő tervezője. Érvei világosak, meggyőzőek, adatokkal alátá masztottak. A híd építését megelőző idegtépő előcsatározásokról – melyekről a sajtóban is sokat hallottunk és amelyek a környezetvédőkkel, az érintett önkormányzatokkal, hatóságokkal évekig folytak – úgy beszélt, mint a világ leg természetesebb dolgairól, és mint ami szinte hozzátartozik a híd műszaki megoldásához, problémáihoz. (Sokunk már


53

hossztengely irányból nézi, a két „A” betű közel kerül egymás mögé, és azt hiszi az ember, hogy itt egy kis nyílású hidat fog látni, amelynek csak pilonjai vannak. Gondolom, a tervezőknek nem kis problémát jelentett, hogy a fer dekábeles híd fő elemei különböző anyagokból készültek. (Alakváltozás, hőtágulás stb.) Amikor azonban májusban oldalnézetből, a Duna köze pén úszó kis hajóról néztük a hidat, a pillérek magassága

és mérete arányosnak látszott, és magam is megnyugod tam. Ahhoz ugyanis, hogy a kábelerők hatékonyak legye nek, közel 45º-os szögben kell, hogy a vízszintes geren dához kapcsolódjanak. Ehhez pedig szükséges a 100 m-es oszlopmagasság (10., 11. ábra). A híd merevítőtartójának magassága a ferdekábeles felkö téseknek köszönhetően alacsony, így vékony vonalként raj zolódik ki a víz felett. A pályatartó könnyedségét, légies

10–11. ábra: M0 Északi híd építés közben

54


ségét fokozza, hogy a pilonhoz különböző magasságok ban bekötött kábelek pókhálóból fonott legyezője alig érzékelhető a kék égbolton. A kis hajó motorjának dohogása közben, a Duna köze pén, fél szavakból is megértettük Hunyadi Mátyás tájékoz tatóját. Ő elmondta, hogy miért választották a ferdekábeles megoldást: az itteni 300 m-es középső nyílást még gaz daságos szerkezettel lehet áthidalni ebben a kategóriában, bár ez a fesztávolság alsó határa az ilyen típusú hidaknak, melyeket a világon és főleg Japánban 800 m-ig építenek. Efölött már a kábelhidak veszik át a vezető szerepet. Fontos volt az esztétikai (divat?) követelmény is, mert a főváros északi részén kívánatos egy újszerű megoldás, mely tovább növeli annak a közismert jelzőnek a jogosságát, mely sze rint: Budapest a szép hidak városa! Ami igaz is, de ez a jelző kibővíthető azzal a megjegyzéssel, hogy ezek a Dunahidak egyben bemutatják szabadtéri múzeumként, az utóbbi másfél század hídépítésének fejlődését, szerkezeti megoldásait. Érdekes és tanulságos volna az Erzsébet kábelhíd, a Pentele kosárfüles ívhíd és az M0-ás északi ferdekábeles Duna-hidak gazdaságossági összehasonlítása, mert mind három középső áthidalása kb. 300 m. Természetesen nem csak az acélfelhasználás vonatkozásában, hanem az alépít ményekben is. Az acélfelhasználásban a kábelhidakkal nehéz versenyezni, mert ott a fő tartóelem húzott igénybevétel nek van kitéve. A Pentele hídnál a pálya nyomott ívre van felfüggesztve, de ennek vízszintes erejét vonórúdként maga a pályatartó veszi fel, tehát itt elmarad a lehorgonyzás (ami az Erzsébet hídnál jelentős költség). Az M0-ás hídnál döntő elem a nyomott (magas) oszlop, itt a parti mezők kábelei „segítenek” az oszlopnak, hogy felvegye a középső mezőt tartó kábelek húzóerőit. Miközben nézem a kábelek alig látható vonalait, képze temben megjelenik a Lágymányosi híd oldalnézeti képe. Vajon ott miért nem kábelekkel kötötték fel a pályatartót, miért alkalmaztak markáns (nyomóerőt is felvevő) méretű ferde szekrénytartót? Valószínű, más feladatot is szántak ennek a „ferde tartós” megoldásnak, mert a pályatartó ba történő bekötésénél nyomatékok felvétele is lehetsé ges. Mindenesetre a szokatlan kialakítás célja csak egy lehetett: a pályatartóban ébredő feszültségek csökkentése. Ennél a hídnál alkalmazott oszlopmagasságoknak (túlnyúj tásoknak) csupán egy indokát látom: a lámpatestek elhe lyezését. Ezek felülről, különleges módon, impozánsan világítják meg a pályát, szerkezeti szerepük azonban nincs. A híd „pechje”, hogy a déli összekötő vasúti híd mellé épült, amelyik zavarja a látványt. A messziről szemlélőnek összemosódnak a vasúti híd rácsrúdjai a közúti híd sima vonalú gerendájával. Az M0-ás szentendrei Duna-ág feletti hídja a jól bevált, acél többtámaszú gerendahíd (12. ábra), hasonló a háro si és a Szent László híd megoldásához, sőt hegesztett szekrénytartós, ferdegerincű merevítőtartója van a Pentele és az M0-ás fedekábeles hídnak is. Miután a kis hajóról fiatalosan felmásztunk az ideiglenes lépcsőkön Hunyadi Mátyás, a CÉH Zrt. főtervezőjének vezérletével a híd pályájára, és ha Gulliverek lettünk volna, át is léphettünk volna Budára, elénk tárult a gyönyörű dunai panoráma, a Szentendrei-sziget erdős-ligetes vidéke. Láthattuk közvetlen közelről a kábelek gondos bekötését, a kábelek térbeli, torz felületen elhelyezkedő nyalábját. Mindazt az óriási, sokoldalú munkát, amit a Hídépítő Zrt.ből és a Strabag Zrt.-ből alakult konzorcium végez. Itt is szeretném, ha a híd elkészülte után kiadandó emlékkönyv

12. ábra: M 0 Északi híd. Szentendrei Duna-ág feletti acél hegesztett gerendahíd

13. ábra: H unyadi Mátyás főtervező (középen) ismerteti az épülő M0-ás Északi hidat (jobbra a szerző)

ben nevesítenék a főszereplőket, nemcsak a cégeiket. Ki volt a „főmufti” a Ganzacél Zrt.-nél, a Közgép Zrt.-nél (acél hidak gyártása, szerelése), a Hídtechnika Kft.-nél (korrózió védelem), a pillérek, betonhidak építésénél. Tudom, ez nem egyszerű feladat, mert mindig vannak önjelöltek. Nem nekik kell kimondani, hogy ők voltak az elsők az egyenlők között, hanem környezetüknek, munkatársaiknak, akik ezt elismerik és elfogadják. Ha nincs ilyen, erőltetni ezt sem szabad, marad a személyiségeket elmosó cég meg nevezése. Manapság sokat emlegetik a király Hunyadi Mátyást, mint reneszánsz uralkodót, aki világhírűvé tette könyvtárának legértékesebb darabjait a Corvinákat. Kívánom, hogy a mérnök Hunyadi Mátyás (13. ábra) ferdekábeles hídja is ilyen értékes legyen a budapesti Duna-hidak arzenáljában. Megismétlem, amit búcsúzáskor mondottam neki: – Te még fiatal vagy ahhoz, hogy egy újabb Duna-híd tervezése „beleférjen” az életedbe. Kevés mérnöknek adatik meg egy is. Az 1–3., 5–12. képeket dr. Domanovszky Sándor Széchenyidíjas mérnök, a 13. képet Nagy József készítette. Köszönöm segítségüket. Dr. Seregi György címzetes egyetemi docens, Széchenyi-díjas mérnök


55

Dr. Remport Zoltán gyémántdiplomás kohómérnök, a Lőrinci Hengermű ny. főmérnöke

100 éve alakult az egykori Lipták-gyár 100 évvel ezelőtt, 1908 decemberében került cégjegy zékbe a „Dr. Lipták és Tsa Építési és Vasbetonépítési Vállalat, Vasszerkezeti Gyár”, amelyből a hatalmas Lipták-gyár kifejlődött. A vállalat vasbeton- és acélszerkezeti gyárként indult, kohászati kombináttá fejlődött, majd az első világháború alatt az ország

A gyár alapítója és névadója A gyár alapítója és névadója: Lipták Pál 1874. április 13-án született, Békéscsabán. Apja tisztes ácsmester volt, aki fiát gimnáziumba íratta és helyben taníttatta. Az apa azonban közben meghalt, a fiú pedig, az anya gi háttér hiánya miatt, kénytelen volt középiskoláját megszakítani, és egy kecskeméti ácsmesterhez inasnak sze gődni. Miután itt felszabadult, munka után nézett, és sikerült is munkát talál nia, véletlenül az Al-Duna szabályo zásánál. Itt kiemelkedő képességével korán kitűnt; alig volt 16 éves, amikor munkavezetői teendőket bíztak rá. Közben a kecskeméti reálgimnázium ban magán úton, jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett. A Duna szabályo zása megszeretette vele a műszaki munkát, és közben némi anyagiakra is szert tett. 1894-ben beiratkozott a műszaki egyetemre, kitüntetéssel mérnöki oklevelet szerzet. Továbbra is az egyetem kötelékében maradva, hat éven át tanársegéd volt Kovács Keresztény Aladár mellett, a vízépítési tanszéken. Elsők között szerzett az országban mérnöki doktori oklevelet. Liptákban azonban ekkor már fe lülkerekedik a vállalkozói szellem, megválik az egyetemtől, és 1908-tól már önálló építészként szerepel, majd a bankvilágra támaszkodva részvény társaságot alapít, és megvásárolja Pestszentlőrincen a gyárnak kisze melt területet. Itt kezdetben vasbe ton- és acélszerkezetek gyártására rendezkedik be, gyárát kohászati részleggel bővíti, majd áttér a hadi gyártásra. A világháború alatt gyára az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legjelentősebb hadigyáraként szere pel. Lipták azonban időben felismeri a háború vesztésre állását, piacának

56

egyik legnagyobb hadigyárává emelkedett. A háború után azonban a Ganz-gyár magába olvasztotta, és elégtelen program miatt, l927-ben felszámolta. A gyár a közel két évtizedes léte alatt bámulatos ütemben emelkedett nagyvállalattá, majd még nagyobb sebességgel jutott el bukásáig.

összeomlásával számol, ezért 1917-ben hirtelen megválik gyárától. Tőkéjét ki vonja a részvénytársaságból, és önálló magasépítési vállalatot alapít. A Liptákgyár természetesen tovább működik, de most már Lipták nélkül. A háború összeomlását Lipták sze rencsésen átvészelve, a húszas évek ele jén továbbra is sikeres vállalkozóként szerepelt, sőt egyre nagyobb társadal mi és politikai szerepet is vállalt. Tagja volt a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának, 1920-ban országgyűlési képviselőnek választották, és még ugyanebben az évben a Kereskedelmi Minisztérium államtitkárává nevez ték ki. Néhány hónap után azonban ismét visszavonult a műépítészet te rületére. Alkotásai között tartják nyilván az I–III. kerületi Bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Ta karékpénztár, a Pestvidéki Első Törvényszék épületeit, és a MÁVAG munkáskolóniáját. Lipták Pál számos társadalmi szervezetnek is tagja volt, pl. elnöke a Kereskedők és Iparosok Országos Szervezetének. A háború után azonban egészsége megromlott, szívbetegsége egészségét felőrölte. 1926. május 15-én elhalálozott; a Ke repesi úti temetőbe helyezték örök nyugalomba. Lipták Pál (1. ábra) mindössze 52 évet élt, 34 éves volt, amikor meg kezdte nagyméretű szervezőmunkáját, ettől kezdve azonban tüneményes pályát futott be. Sikereit nyilvánvalóan kiemelkedő emberi tulajdonságainak köszönhette, amelyet a gyors és biztos felismerés mellett a hallatlanul nagy kivitelező erő jellemzett. Építő-alkotó munkájának kedvezett a történelem, tragédiája volt, hogy ugyanaz a tör ténelem nagy alkotását el is söpörte. Emlékét azonban számos építmény ma is őrzi, nem csupán egy sereg palota,


1. ábra: D r. Lipták Pál (1874–1926), a Lipták-gyár alapítója

hanem a lakótelep is, amelyet róla neveztek el. Nagy gyárának bukását már nem érte meg, az összeomlott, de telephelye ma is jelentős kohászati tevékenységnek ad otthont.

A nagyvállalat tündöklése és bukása Lipták Pál már egyetemi oktatói évei ben is bekapcsolódott különféle vállalkozásokba, és mint neves műépítész, épületek és vasbeton szerkezetek kivitelezésében vett részt. Vállalkozási tevékenységében fordulatot az 1908as év hozott; ekkor felhagyott az oktatással, és társulva Stiegnitz Imre bankárral, „Hazai Beton és Vasbeton Építési Vállalat, Dr. Lipták és Tsa” néven jegyeztetett be közkereseti vál lalatot, de már ugyanebben az évben tevékenységét kiterjeszti az ipari csar nokok építésére is. Cégét a Mária utca

20. alatti irodájából irányította, az építési anyagok előkészítéséhez és az előszereléshez pedig a Pannónia utca 28. szám alatt szerkezetszerelő üzemet rendezett be. Lipták vállalkozói tevékenységével azonban a Pannónia utcai telep nem tudott lépést tartani, ezért vállala ta 1909-ben megvásárolta a kispesti vasútállomástól keletre fekvő, de már Pestszentlőrinc közigazgatásához tar tozó ún. Bókay-féle területet, és a terü leten azonnal gyárméretű építkezésbe kezdett. Felépült a 137 m hosszával és 45 m szélességével korában egyedül állónak számító szerelőcsarnok, ka zánház, elektromos központ, több forgácsolóműhely létesült. Lőrincen a gyártás 1910 tavaszán indult. Lipták terveinek kivitelezése hatal mas anyagi ráfordítást és részvénytár sasági szervezetet igényelt. A részvény társaság 1911. június 17-én alakult meg, 2 millió korona alaptőkével, 5000 darab 400 korona névértékű részvénnyel. A részvénytársaság, és értelemszerűen a vállalat, a bankvilág felügyelete alá került, Lipták a továb biakban csupán mint részvényes és a gyár vezérigazgatója szerepelt. A lőrinci gyár, Lipták tervei szerint, a legkorszerűbb felszereléssel épült. 1910 tavaszán már termelt, főként hídszerkezeti gyárként működött, vas öntödét létesített, 1913-ban pedig kohászati részleget is indított. 1913ban ugyan még csupán 500–600 főt foglalkoztatott, de nagy ütemben nö velte termelését. A részvénytársaság

1913-ban átrendeződött, alaptőkéjét 5 millió koronára növelte. A vállalat ekkor vette fel végleges nevét, azt „Dr. Lipták és Tsa Építési és Vasipari Rt.”-re változtatta. A Lipták-gyár ez idő tájt a fővárosi építkezéseken kívül elsősorban közúti és vasúti vasszerkezeti és vasbeton berendezések gyártásával és rekonst rukciójával foglalkozott. Nagyobb vas szerkezeti munkái közül kiemelkedik a felsővisói hidakhoz, a bécsi Dunahídhoz, a szolnoki Tisza-hídhoz, a fiumei kikötői berendezésekhez, az államvasúti gépgyári berendezésekhez, egy egész csomó fővárosi építkezéshez gyártott és szállított szerkezet; pl. az óbudai Gázgyár részére készített 150 ezer m3 űrtartalmú gáztároló tartály. A világháború kitörésének idején a gyár már erősen vasipari, részben kohásza ti jelleget vett fel; a kezdő évekre jellemző építőipari tevékenység ekkor olyan mértékben szorult háttérbe, hogy a gyárat most már a vas-, fém- és gépipari vállalatok közé sorolták. A Lipták-gyár teljes kiépítése még be sem fejeződött, amikor kitört az első világháború. A háborús évek ben a gyár naggyá fejlesztése és a háborús program minden mértéket meghaladó felfuttatása jellemezte a gyár gazdálkodását. A nagy ugrás a vállalat gazdasági mutatószámain jól lemérhető. A részvénytársaság az alap tőkéjét 1915 novemberében 5 mil lió koronáról 20 millióra emelte, és nagyobb tételben kölcsönt is felvett. Kimutatott vagyona 1914 végén 22

millió korona volt, amely 1917 végé ig 81 millióra emelkedett. A háborús program jelentős nyereséget is hozott, amely döntően fejlesztésre fordítódott, de 1911 és 1916 között a részvénye seknek is 6–10%-os osztalék jutott. A háborús programhoz a gyárnak szinte minden részterületét fejleszteni kellett. A háborús években újabb martinke mencéket állítottak üzembe, többrészes kovácsoló- és sajtolórészleg létesült, és több nagyméretű hidegüzemi csar nokot is felállítottak. A gyár kiépített ségének felső fokát 1917/18-ban érte el, ekkor kb. 5200 főt foglalkoztatott. Foglalkoztatottjainak jelentős része ekkor hadi szolgálatra oda irányí tott szakmunkás volt, de a forgácso lóüzemekben a gyár – a korabeli cso portképekből ítélve – nagyszámú fia talt és nőt foglalkoztatott. A katonai programot elsősorban a különböző méretű lövedékek képez ték, de készültek a gyárban gránátok, aknák, és különböző gyújtószerkezetek is, a nagy szerkezeti csarnokban pedig tüzérségi kocsikat és tábori konyhákat gyártottak. A háború második felében berendezkedett a gyár repülőgépek gyártására is; külön repülő osztályt állított fel. 1918 nyarán itt helikop terrel (légcsavarral) is végeztek kísér leteket, amelyről a korabeli sajtó is hírt adott (2. ábra). A hidegüzemi csarnokok rendeltetésüknek megfelelő hadi nevet kaptak. Volt Szerszám I, Szerszám II, Brizánc I, Brizánc II, Srapner, Bombacinder, Dorni, Repülő Osztály csarnok, természetesen a ha

2. ábra: Helikopterrel végzett kísérletek a Lipták-gyárban, 1918-ban


57

gyományos üzemeken kívül. A haditer melés a Lipták-gyárban 1915. január elejétől 1919 tavaszáig, tehát kereken négy évig tartott. Ekkor a fegyverre fogható férfiakat frontszolgálatra vezé nyelték, a többi foglalkoztatott pedig szétszéledt, részben segélyre szorult. A gyár élén, kivonulásáig, Lipták állt, aki 1911-ben a gyár területén rendezte be lakását, és 1917-ig keményen tartotta kezében a vezetést. Ekkor elköltözött a gyárból, utódaként Cséti Róbert, majd Scheiber Ede vezette a gyárat. A háború után Scheiber tett kísérletet a gyár újraindítására. A hadigyártást végző osztályok helyébe tömegtermelő osztályokat állított, mozdonyjavítást és vasöntvénygyártást vállalt, majd a kölndeutzi gyárral kötött szerződést rob banómotorok gyártására. A Lipták-gyár azonban mind a motorok gyártásával, mind a hagyományos vasszerkeze ti tevékenységével szembe került a Ganz-érdekeltséggel, amely 1927-ben megvásárolta a társaság részvényeit, a gyárat pedig felszámolta.

A Lipták-gyár felszereltsége Amikor a Ganz-Danubius-érdekelt ség a Lipták-gyárat, más hadigyárak kal együtt, birtokába vette, mérlegelte a gyár továbbfoglalkoztatásának le hetőségeit. Több elképzelést is meg vizsgált, és a lehetséges változatokról 1927-ben több térképet is készített. Miután a gyár felszereltségén a háború után már alapvetően nem változtat tak, a térképek a gyár legnagyobb kiépítettségi állapotát rögzítették. A térképek albumba kötve maradtak fenn; az albumot az utókor számára dr. Domanovszky Sándor, Széchenyidíjas mérnök őrizte meg. Az ő szíves ségéből mutathatjuk itt most be hite lesen a gyár berendezkedését (3. ábra). A négyszögletes terepen elterülő Lipták-gyárat három oldalról utca határolta. A nyugati határt képező utcát 1927-ben Apponyi Albert utcának nevezték, ez ma a Hengersor utca. Északi határ a Reviczky, déli a Sárkány (ma Újtemető) utca. A gyár a negyedik oldalán beépítetlen tisztásra támasz kodott.

Anyagmozgatás A gyárat az ország vérkeringésébe a kispesti vasútállomásból kiágazó vágányok kapcsolták be. A felfuttatott kohászat és hadigyártás nagy tömegű anyag mozgatását tette szükségessé,

58

ezért a normál nyomtávú vágány hálózat a gyárat sűrűn hálózta be. Üzembelépésekor az északi kapun át egyetlen normál nyomtávú vágány érkezett a gyárba, a végleges sűrű vágányhálózatot a kohászat és hadi gyártás tette szükségessé. A jól kiépített hálózat három bekötéssel kapcsoló dott a kispesti állomáshoz. A tüzelő és alapanyag a 3. és 2. portán át, az I. és II. vágányon érkezett, és mindkettő a déli gyárkerítéssel párhuzamosan haladt. Az I. vágányon érkezett a kazá nokat és gázgenerátorokat tápláló ásványi szén, a II.-on pedig a mar tinkemencék ócskavas és nyersvas betétje. Ugyanezen a vágányon látták el a kupolókemencéket is nyersvassal és koksszal. A késztermékek elszállítására ötágú vágányrendszer épült ki. A rendszer indítóvágánya az 1-es kapun lépett a gyárba; először észak, majd kelet felé fordult, és az északi kerítés mellett, a kerítéssel párhuzamosan haladva, keleti irányban hagyta el a gyárat. A haditermelés éveiben a vonal a lőszertöltő telephez tartott. Ez a nyu gat-keleti szakasz gyűjtővágány volt, belőle, váltókon és kanyarokon át, négy déli irányba tartó szárnyvonal ágazott ki, amelyek a gyártelep terü letét behálózva, megközelítették vagy átszelték a csarnokokat. A térképek öt 7 m átmérőjű korongot is bejelölnek, egyes csarnokok ezeken át is csatlakoz hattak a vágányhálózatba. A csarnokok között a belső forgalmat keskeny nyomtávú vágányokon bo nyolították le, néhány 4,5 m átmérőjű fordítókorongot ezekbe is beépítettek. A keskeny vágányokon lórikocsik köz lekedtek emberi továbbítással vagy lóvontatással. Istállót azonban a tér képeken nem sikerült felfedezni. A csarnokokban a munkadarabokat álta lában elektromos futódaruk mozgat ták, de szép számmal akadtak kéz zel működtetett emelőszerkezetek, helyenként kézi működtetésű forgó daruk is. A darukat a térkép meg számozta, és egészen 33-ig jutott el, amiből következtetni lehet a gyártelep nagy méretére.

A gyár energiaszolgáltatása A gyár vízellátó és energiaszolgál tató rendszere a déli kerítés és a II. vágány között épült ki. A vízművek a kerítés és az I. vágány közé települ tek; itt volt a víztisztító, a szivattyúház, a hűtőtorony és az egyik mosdó. A vízellátásról a kívülről érkező vízveze


ték és két artézi kút gondoskodott. A kívülről jövő vezeték egy távolabbi téglagyári gödörből hozta a vizet, ame lyet tisztítottak, utána vezették a kazá nokba. A víz egy részét visszaforgatták, hűtötték és ismételten hasznosították. A két artézi kút közül a mélyebb a gyár keleti szélén, 94 m mélyről hozta fel a vizet. A gyár közepén egy második vízköz pont is kiépült. Ez látta el ivóvízzel a gyárat, de fő szerepe a hidraulikus berendezések működtetése volt. Ez a központ a mechanika és kovácsműhely között elterülő terepen épült ki, rész ben fedett területen. A rendszert a 76 m mély artézi kút táplálta, itt állt a 20 m magas víztorony 90 köbmé teres víztartályával, egy 100 m3-es víz medence. A szivattyúk itt szolgáltat tak vizet a 200 atmoszféra nyomásra méretezett két 1000 literes akkumu látornak. Ide telepítettek egy kisebb gépházat is, és itt sűrítették a levegőt. A martinkemencéket, tolókemen céket, továbbá az öntöde láng- és szárítókemencéit generátorgáz fűtötte, amelyet 17 gázgenerátor állított elő. Csupán a kovácskemence izzítóke mencéit és az elektromos központ kazánjait tüzelték ásványi szénnel. A generátortelep az I. és II. vágány között épült ki, a keleti kerítéstől nyu gat felé terjeszkedve. Mellette volt a széntároló, amelynek folytatásaként következett a kazánház öt kazánegy séggel és 75 m magas kéménnyel; a gyártelepnek ez a legmagasabb épít ménye messze hirdette a gyár jelen létét. Az elektromos központban két egység termelt áramot, a dinamókat gőzturbinák forgatták. Az elektro mos központ névleges teljesítménye 12 000 lóerő volt.

A kohászati részleg A kohászat központi üzeme a martinacélmű volt, amely két 25 t betéttel dolgozó martinkemencével indult, az 1927. évben készült térkép viszont négy kemencét tüntet fel, egy 30 tonnásat és három 15 tonnásat. Valószínű, egyidejűleg három kemen cét járattak, egy kemence javításban, hidegen állt. Minden kemencéhez külön kémény tartozott, a 30 tonnás kemence kéménye 50 m magas volt, a 15 tonnásaké 40 m. A martincsar nok nyugat felé terjeszkedett és, mint minden korabeli martinmű, három párhuzamos műveleti területből állt. A négy martinkemence a 16,45 m szé les pódiumcsarnokban üzemelt, tőle délre párhuzamosan haladt a 13 m

széles ócskavastér több daruval, mág neses emeléssel, fedetlenül. Északi oldalához pedig, ugyancsak párhuza mosan a 19,3 m széles kokillacsarnok csatlakozott. A lecsapolt acélból itt öntöttek 1 tonnás öntecseket. Az acélmű nyugati szomszédságában következett az öntöde, felszerelve egy 1 t/ó és egy 5 t/ó teljesítményű kupolókemencével. A vassal telecsa polt üstöt három öntőgém mozgatta, hagyományosan emberi erővel moz gatva. Az öntödében állt még egy 1,2 t/ó és egy 8 t/ó teljesítményű láng kemence is, kényesebb, pl. motorönt vények gyártásához. Magkészítéshez önálló helyiséget különítettek el, működtettek magszárító kemencét, a homokőrlésre pedig a szomszédos öntvénytisztító csarnokban rendez kedtek be. Míg az öntöde nyugat felé, a hen germű északi irányban csatlakozott szorosan az acélműhöz. Közvetlenül a kokillacsarnokra támaszkodott a ke mencecsarnok, felszerelve két 60 t/ó teljesítményű tolókemencével. A ke mencéket felváltva járatták, azokat forgógémes daru adagolta, ugyanaz a daru továbbította, izzítás után, az 1 tonnás öntecseket a hengersorhoz. A hengermű 1927-ben egyetlen henger sorból, a durvahengersorból állt, amely négy trió-rendszerű hengeráll vánnyal üzemelt. A sor 750 mm átmérőjű hengereit, lendítőkeréken és pörgőállványon át, 1800 lóerős elekt romotor forgatta. A munkadarabot alakítás közben a hengersor mind két oldalára telepített, elektromosan működtetett hengerlőasztal mozgatta. A hengermű csarnoka mellett feküdt a hűtőpad csarnoka, amelyet a kikészítő és a lyukasztó műhelye követett. A csarnokokon kívül is találkozunk egyes kikészítő gépekkel, ezek a gyártelep keleti szélén, a 4. vágány mellett sora koztak, saját fedeleik alatt. Volt ott fűrészlyukasztó, sodornyíró és olló. Az eddig felsorolt kohászati üzemek a gyár délkeleti negyedében, szorosan egymásra épülve helyezkedtek el, tőlük távolabb feküdt a kovácsműhely, ame lyet közvetlenül a nagy vasszerkezeti szerelőcsarnok mellé telepítettek. A műhely két nagyobb kovácskemencé vel dolgozott, amelyek egyetlen 35 m magas kéményre voltak kapcsolva. A kemencéket ásványi szénnel fűtötték. A két vízakkumulátor jelenléte jelzi, hogy a műhelyben frikciós kalapácsok mellett hidraulikus sajtók is működtek. A műhelynek külön részlegeként mű ködött a csavarosztály.

Ugyancsak kohászati berendezésnek számítható a fémöntöde is, jóllehet az a törzsüzemektől még távolabb, a központi irodától délre, közvetlenül a nyugati kerítés közelében feküdt, szomszédságban a galvanizáló részleg gel. A fémöntöde közelében, vele pár huzamosan feküdt a mintaasztalosműhely, az öntőmintákat azonban egy távolabbi raktárban tárolták.

A hidegüzemek és raktárak Míg a melegüzemek a gyártelep keleti oldalán sorakoztak, délről észak és keletről nyugat felé terjeszkedve, a hidegüzemi csarnokok a gyár nyugati felére támaszkodtak. A gyárnak elsőként létesített és fennállásáig meghatározó csarnoka, a maga 6000 m2 területével, valósággal uralta a gyárat. A csarnok déli részébe belenyúlt a kovácsműhely néhány berendezése, északon pedig egy kisebb műhely csatlakozott hozzá. Ebben a műhelyben tekercselték a vil lanymotorokat. Ugyancsak a telep első létesít ményei közé tartozott az 1720 m2 területű mechanika nevű műhely, amely közvetlenül a nagy csarnokra támaszkodott, és mindvégig köz ponti forgácsolóműhelynek számí tott több darujával és transzmissziós rendszerével. Hasonlóan eredeti épít mény volt az a csarnok is, amely a repülő osztálynak adott otthont. A 60x18 m területű épületet eredetileg Eszterga néven emlegették, és csak a háború közepén vették igénybe repülőgyártáshoz. A repülőcsarnoktól keletre állt a rajzterem. A megmunkálóműhelyek nagy tömbje a nyugati kerítés és az öntöde közé került. A kerítésre támaszkodott a ma is (2008-ban) eredeti helyén álló háromrészes megmunkálócsarnok. Annak egyes részei: nagyolóműhely, szerelőműhely és gépgyártó műhely neveket viselték. A hadigyártás éveiben itt működtek a gyár leg nagyobb méretű megmunkáló gépei, valószínűleg ezek a gépek még 1927ben is a helyűkön maradtak, csupán rendeltetésük változott meg. Emellett a nagy megmunkálóműhely mellett kelet felé haladva, egészen az öntö déig terjedően, szintén hatalmas, többrészes csarnok következett, amely korábban különböző lövedékek gyár tásának adott otthont, 1927-ben azon ban mozdonyjavító műhelyként szere pelt. A csarnokban észak-déli irányban több normál nyomtávú vágány húzó


dott, jelezve, hogy itt, egyidejűleg több mozdonyt javítottak. Az északi porta (1. kapu) szintje egyúttal az induló gyár északi beépí tési határát is jelezte, a háborús évek ben azonban a terjeszkedés észak felé folytatódott, és a birtokba vett területen észak felé több épület és csarnok is létesült. A nyugati kerítésre támaszkodva ide épült a központi rak tár a garázzsal, keletre mellette állt egy kisebb gépház és gépraktár. A második és harmadik vágány között pedig az a nagyméretű csarnok, amely Újeszterga néven szerepelt, egykor pedig a Bombacinder nevet viselte. Közelében állt a villamosműhely és raktár. A harmadik és negyedik vágány között feküdt a mintaraktár, a negyedik és ötödik vágány között pedig az ácsműhely, az építőanyag rak tára, rajzterem és a pácoló. A negyedik vágányra helyezték a vagonjavítót, az ötödikre pedig a vágánymérleget. A vágánytól keletre néhány egyedi gépet telepítettek, északról dél felé halad va sorakoztak: iroda, faraktár, hengereltáru-rakodó két forgógémmel, profilolló, sodornyíró, lyukasztó, körfűrész. Idetelepült a henger-eszter gaműhely, néhány iroda és a labora tórium is. A 94 m mély artézi kút mellett jelölték ki a gyár új határát. A gyártelep térképei 10 gyárkéményt tüntetnek fel; a legmagasabb 75 m, a legalacsonyabb 30 m magas volt. A kémények száma is bizonyítja a gyár jelentőségét.

A Lipták-gyár történelmi mérlege és utóélete A Lipták-gyár 17 évet élt, a 17 évből 8 év a felívelésé, 3 év az összeomlásé és 6 év az utókezelésé. Ilyen rövid élet ellenére is megállapítható, hogy a gyár lélegzetelállítóan nagy vállalkozás volt. Ha meggondoljuk, hogy 8 év alatt emelkedett az ország legnagyobb gyá rai közé, felívelése valódi tündöklésnek tekinthető, amely mögött szervezési bravúr húzódott meg. A bravúr két alappillérre támaszkodott: Lipták Pál kiemelkedő szervezőképességére és a tőkés világ Lipták mögé sorakozására. Miután azonban a gyár rövid élet után tönkre is ment, felvetődik a kér dés, helyes volt-e itt és ekkor ilyen nagyméretű gyárat felállítani? A hely kiválasztására megnyugtatóan igenlő válasz adható. A századfor dulón Pest körzete a vasfeldolgozó ipar számára ideális helynek számított

59

a pezsgő építkezések és a feltörekvő népesség miatt. A vasút közelsége jó kapcsolatot, a tisztás terület terjesz kedési lehetőséget kínált. Lipták Pestszentlőrincen első lépcsőben acél szerkezetek gyártására rendezkedett be, s ha megmarad ennél a prog ramnál, nagystílű acélszerkezeti válla latként tartósíthatta volna gyárát. Lipták azonban két olyan lépésre szánta el magát, amely a későbbiekben végzetesnek bizonyult: a vaskohásza ti bázis kiépítésére és az egyoldalú háborús program vállalására. A vas kohászat kiépítése hatalmas költséggel járt, a költség megtérüléséhez viszont biztos piacot aligha lehetett remélni. Magyarország vas- és acélpiacát három nagy érdekeltség: a RIMA, a MÁVAG és az OMVT tartotta a kezében, szo ros kartellba tömörülve az osztrák kohászattal. A kartell semmi piaci

rést sem hagyott, ami rés adódott, azt a Liptákkal egy időben kibonta kozó csepeli Weiss Manfréd-gyár sietve elreteszelte. Ilyen környezeti feltételek mellett Lipták valósággal rákényszerült, hogy a hadigyártás irányában keressen kiutat, ami viszont nem jelenthetett biztos jövőt. Lipták szervezőmunkája, gyárának bukása miatt, az ipartörténelem szem pontjából csupán próbálkozás ma radt. A történelem alakításában azon ban a sikertelen kezdeményezések szerepét sem szabad lebecsülni; a Lipták-gyár hatása sem volt jelenték telen. Fénykorában több mint 5000 főt foglalkoztatott, családdal együtt egy kisebb város lakosságát. Ezzel je lentősen hozzájárult Dél-Pest benépe sítéséhez. Nem szabad megfeledkez ni arról az eredményről sem, ame lyet a gyár a szakmunkásképzésben

elért. Foglalkoztatottjai szétszéledtek ugyan az országban, de az ország ipari kultúráját növelték. A Ganz-Danubius a Lipták-gyárat 1927-ben felszámolta, területének nagyobb részét lakótelekként előnyösen értékesítette, de az Apponyi (Hengersor) utcára támaszkodó épü leteit udvaraikkal együtt megtartot ta. Ezek az építmények jelenleg is a helyükön állnak. A központi rak tárba textilüzem települt, az igazga tási épületet iskola vette birtokába, a nagy megmunkálócsarnok köré pedig 1950-ben kiépült a Lőrinci Hengermű, amely több, mint 50 éves működésével élettartamban messze felülmúlta az egykori nagy gyárat. Ezek a létesítmé nyek, más palotákkal és a lakótelep pel együtt ma is hírnökei az egykori Lipták-gyárnak.

A Lipták-gyár berendezéseinek azonosítása 1 – északi porta, lakással

22 – központi vízmű

43 – erőközponti műhely

2 – középső porta

23 – fémöntöde

44 – Steinmüller-kazán

3 – déli portáslakás

24 – galvanizáló

45 – lakatosműhely, raktár

4 – igazgatási épület

25 – raktár

46 – mintaraktár

5 – felvételi iroda

26 – mintaasztalos-műhely

47 – vagonjavító

6 – rendelő

27 – szerk. szerelőcsarnok

48 – ácsműhely

7 – étkezde

28 – mechanikaműhely

49 – építőanyag-raktár

8 – víztisztító

29 – repülőosztály

50 – vegyes raktár

9 – vízmedence

30 – mozdonyjavító

51 – rajzterem

10 – hűtőtorony

31 – nagy megmunkálócsarnok

52 – pácoló

11 – szivattyúház

32 – központi raktár

53 – hengereltáru-rakodó

12 – hűtőtorony

33 – garázs

54 – profilolló

13 – turbinaterem

34 – Lanz-gépház

55 – sodornyíró, körfűrész,

14 – kazánház

35 – gépraktár

15 – generátortelep

36 – gépjavító műhely

56 – kikészítőgépek

16 – martinacélmű

37 – esztergaműhely

57 – laboratórium,

17 – öntöde

38 – villamosműhely, raktár

18 – öntvénytisztító

39 – tekercselő

58 – artézi kút

19 –- hengermű

40 – vízakkumulátor

59 – esztergaműhely

20 – kikészítőcsarnok

41 – központi artézi kút

60 – kémény

21 – kovácsműhely

42 – öltöző, mosdó

61 – fordítókorong

60


lyukasztó

hengereszterga

3. ábra: Vázlat a Lipták-gyár beépítettségéről 1927-ben.


61


Gyertek fel a gellérthegyre! 2008. március Kedvenc sétahelyünk feleségemmel a Gellérthegy. A Belvárosból a 8-as busszal mindössze két megállónyi utazás sal és néhány száz méter gyalogolással egy negyedóra alatt megközelíthető. Itt a város zaja egy monoton mormogássá csendesül, a hegy teteje pedig a benzingőzös pesti levegő fölé emelkedik, némi vigasztalást és kitisztulást nyújtva szennyezett tüdőnknek. Sétánk során itt részesei lehetünk a négy évszak változásának, ellentétben Irányi utcai laká sunkkal, ahol egész évben a szemközti iskola nyerstégla homlokzatának állandó látványával kell megelégednünk. Tavasszal szinte az egész hegy kivirágzik, a nyári szellő, amely itt még sohasem hagyott cserben bennünket, némi felüdülést hoz a négy fal közt élőknek, ősszel a színek orgiája, télen a minden szennyest megtisztító hótakaró fogadja a sétálót, aki hétköznap legfeljebb egy vizsláját sétáltató öregúrral, egy szerelmespárral, vagy a Gellért tan széken lógó műegyetemistával találkozik. Séta közben megkerülhetetlen a Citadella sétány ovális körútja, melynek nagy tengelyében felkiáltójelként áll a Szabadság-szobor. A ki tudja hányadszor megcsodált lát ványt, mely innen elénk tárul, nem lehet megunni, az min dig mellbevágó, lenyűgöző. Letekintve, akár egy terepasz talon, markánsan kirajzolódik a nagy kék országút, mely észak–dél irányban kettévágja a besűrűsödött világváros kőrengetegét (1–2. ábra). Itt állva eszembe jutott egy anekdota, amivel joghall gató bátyámat bosszantottam egyetemista koromban, mely szerint a jogászprofesszor vizsgakérdése így szólt: „Ha ön a Gellérthegy tetejéről letekint, mit lát?” A várat lan kérdésre – mely pl. nem a római jog 2000 év óta megcáfolhatatlan egyik tézisére vonatkozott –, megszep pent barátunk, némi gondolkodás után elkezdte sorolni: „Előttünk a Margitsziget, balra tőlünk a Várpalota, jobbra az Országház, a Duna-korzó sétáló emberekkel, alattunk az Erzsébet híd…”

– Elégtelen – vágta el a további felsorolás lehetőségét a nagy hírű tudós: – Ön jogi tárgyakat és jogi alanyokat lát. A történet elmondása után úgy éreztem, jogos a kérdés: – Most te ügyvéd, idegenvezető vagy jogi alany leszel, kedves bátyám? Őt sem kellett félteni, mert ha engem kívánt bosszan tani, akkor mindig „patikusnak” szólított. Ennek valóság tartalmát édesapám alapozta meg, amikor egyszer együtt borotválkoztunk a fürdőszobában és én már műegyetemi hallgató voltam, megkérdezte: – „Mi is leszel te fiacskám?” – Én a kád csapja felé hajolva már az arcomat mostam és a zubogó vízzel kórusban válaszoltam, hogy „statikus”. Tanító apám, aki a mérnökség szerteágazó világában kívánt eligazodni és pontosítani sze rette volna szakmámat, ezt a választ a fürdőszobai zajban „patikusnak” értve gúnyolódásnak vette, és Makarenko elveit sutba dobva, fordulásból rögtön fizikai jelét adta nemtetszésének, minek következtében fejjel előre a kádba estem. Időbe tellett, míg lekopott rólam ez a patikusság.

1. ábra: Az Erzsébet kábelhíd, háttérben a Lánchíd

2. ábra: A Budai Vár, a Lánchíddal. A Világörökség része

62


3. ábra: A pesti oldal az Erzsébet híddal. „Itt bontani kell, nem építeni”

Ezután a kis kitérő után elmondom, hogy milyen gon dolatok forogtak egy „patikus” fejében a Gellérthegyről lenézve. A pesti oldal olyan, mint egy egymásra torlódott kőrengeteg, amelyben a hajszálrepedéseket a városból kivezető sugárutak és a körutak jelentik. A Bazilika súlyos kupoláját ráhelyezték a háztömbök tetejére, a belvárosi templomok tornyait mintha óriások, kockajátékuk közben rakták volna ki, a miniatűr terecskék közepére (3. ábra). A több száz foltocska, mely húsz–harminc évvel ezelőtt még kizöldellt a kőrengeteg hézagai között, beépítésre, eltüntetésre került. Ifjúkorom futballpályáinak nagy részét – ahol az aranycsapat és Európa akkori legjobb csapatainak játékosai nevelkedtek – beépítették irodaépületek, plázák, bevásárlóközpontok, lakóparkok részére, tovább növelve a kőrengeteg sűrűségét. – Ha az öregem élne, igen meglepődne és elszomorodna, hogy kedvenc szórakozóhelyén, az ügetőpályán bevásár lóközpontot találna – mondtam feleségemnek. – Még szerencse, hogy a temetőket nem építették be, a holtak megőriznek egy foltnyi zöld területet – tette hozzá saját véleményét nejem. – Nincs is olyan rossz helyen a Nemzeti Színház – folyta tom a polémiát, jobbra a Lágymányosi híd felé tekintve (4. ábra) – majd kinövi a város, ha így terjeszkedik. Jó, hogy nem a Városligetet zsugorította, de még jobb, hogy nem az Erzsébet térre került, megfosztva minket, belvárosi lako sokat a megmaradt levegőtől. Remélem, a Városháza előtti bazársor helyére sem fog toronyház vagy pláza épülni, meghagyják unokáinknak. Miután még egymást túllicitálva soroltuk az építési láz átgondolatlan következményeit, megállapítottuk: Itt, a pesti oldalon bontani kell és nem építeni!

Várostervezők, városfejlesztők, közlekedési szakembe rek, illetékes vezetők, gyertek fel a Gellérthegyre! Nézzetek ti is körül, felülről, hogy ne vesszetek el a részletekben, lehetőleg szép időben, vasárnap, amikor egy kicsit kitisztul a levegő, vagy fúj a szél, és messzire, a Rákos mezőn is túlra ellátni. Nézzetek rá erre a városra, a ti városotokra. Mit csináltatok belőle az utóbbi évtizedek ben! Bekerítettétek a várost tíz emelet magas betonkerí téssel, az újpesti, az újpalotai, a kispesti, a lőrinci, a kőbányai lakótelepekkel, elvéve a levegő szabad áramlását a Józsefvárostól, a Terézvárostól, a Ferencvárostól… Miért akarjátok azt a kis területet beépíteni a Nyugati pályaudvarnál kormánynegyed részére? Miért nem örültök, hogy végre van egy felszabadult terület, ahol pihenőparkot, játszóteret, zöld területet lehet kialakítani! Ne tévesszé tek össze a zöldövezetet, a zöldre montírozott iro daházak, minisztériumi üvegkockák monstrumai val!

4. ábra: Látkép dél felé. Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd


63

5. ábra: A Duna a városi közlekedés részére nincs kihasználva

Nézzetek le a Dunára! Kiszúrja a szemeteket ez a 300– 400 méter széles 2×50 sávos, nagy kék országút, itt a város közepén (5. ábra). A Duna évezredeken keresztül képes volt önmaga várost szervezni, építeni. Meghatározta a fő irányokat, a beépítési lehetőségeket és még ráadásul „mosta a város minden szennyesét”. Az ember azonban azt hitte, nála okosabb, és a kedves rónákból, dombokból, szőlőskertekből kőrengeteget épített (6. ábra), melyben elfogyott a levegő, gyalogosan közlekedni, sétálni, vagyis élni nem lehet. Élhetetlenné vált! Véleményem szerint a Duna most is segíthetne a városon, elsősorban a közlekedési gondokon. Felfogható úgy is, mint egy észak–dél irányú főútvonal. Beismerem, ehhez nem csupán egy statikus mérnök felvetése kell, hiszen ezt már mások is felismerték. A gondolatot azonban nem elég felvetni, azt meg is kell valósítani. Ehhez pedig átgondolt tanulmányokra, forgalomszámlálásra, hosszú távú koncep cióra és több százmilliárd forintra van szükség, melyben kikötők építése, megfelelő kapacitású gyors, külön e célra tervezett hajóflotta megépítése szükséges. De ez mind nem elég, mert az egész város belső közleke dését erre kell átszervezni, mint ahogy ez a metróépí téseknél megtörtént. Ott is „ráhordják” az utasokat a metróállomásokra. Egy város közlekedését csak egységes

koncepció alapján lehet fejleszteni (ez megint csak plá gium, de betartandó plágium). Lelki szemeim előtt látom, ahogy alattunk az üres Dunát a vízibuszok, gyorsjáratú szárnyashajók népesítik be, mintha a sanghaji Vízivárosra tekintenék, ugyanakkor már nem látnám a Duna-part két oldalán araszoló gépkocsisort. Talán a Mozaik utca vonalában az Óbudai-sziget KisDuna-ágában lehetne az észak-budai végállomás, mely összeszedné a kaszásdűlői, Szentendrei úti, Filatorigáti lakótelepek lakóit és a Belvárosba, a Boráros térre, vagy akár a Lágymányosi hídig (a Nemzeti Színházba, vagy a Művészetek Palotájába) szállítaná (7. ábra). Észak-Pesten a földalatti az Újpesti vasúti hídnál közelíti meg legjobban a Dunát. Ide lehetne a pesti oldal észa ki végállomását tenni az Újpesti-öbölbe (8. ábra). Ez a Margitsziget pesti ágán közlekedne a Belvárosba, egészen a Lágymányosi hídig. Mindkét járat dél-budai végállo mással a Kondorosi út vonalában lehetne. Ez utóbbi Kelenföld, Albertfalva, Kelenvölgy lakóit tudná beszállítani a Belvárosba, vagy Észak-Pestre. – Te álmodozol kedvesem! Ti, mérnökök mindig kiépíte ni akartok valamit, amelybe belerokkan ez a kis ország. Mellesleg arra nem gondolsz, hogy ha befagy a Duna, befagy az egész koncepció. Nem elég a földalatti több száz

6. ábra: A zsúfolt pesti oldal körpanorámája

64


7. ábra: Dél-pesti palotasor a Petőfi híddal

8. ábra: Látkép észak felé. Margit híd, Árpád híd, Északi vasúti híd, háttérben az épülő M0 északi híd


65

milliárdját kifizetni? Rákosiék sem bírták büdzsével. Miért nem a nőket kérdezitek meg, ők sokkal racionálisabban gondolkodnak, és tudják a családi háztartás beosztásából, hogy meddig nyújtózkodhatunk. Miért nem használják ki a meglévő vasúthálózatot a városi közlekedés kiegészítésére? Miért ne lehetne a lágymányosiakat a Kelenföldi pályaud varról, a meglévő vágányokon, sűrűn közlekedő motorvona tokkal beszállítani a Délibe, ahonnan földalattival bejuthat nak a Belvárosba, a Keleti vagy a Nyugati környékére. Vagy a körvasúton miért nem lehet bevinni a Nyugatiba a rákosszentmihályiakat, a zuglóiakat, a pestújhelyieket, a rákospalotaiakat? Az újpestieket, a káposztásmegyerieket, a rákospalotaiakat pedig a váci vonalon. Különben is, autó busz helyett vissza kellene térni a villamosra. Ez utóbbi ma már gyorsabb is a busznál, és a környezetet is kevésbé szennyezi – fejtegette feleségem. – Ez túl nagy szervezési feladat lenne a MÁV-nak meg a BKV-nek. Egymásra tolnák a problémákat, ne adj isten a karambolokat. Ahol vonatok járnak, ott nem járhatnak vil lamosok. Hiszen még a telefonvezetékeket sem tehetik rá a villanyoszlopokra, mert állítólag így kívánja a biztonság. A Duna pedig mostanában nem szokott befagyni, ónos eső azonban megbénítja nemegyszer a közúti forgalmat – mondtam most én nejemnek, de magam sem voltam meggyőződve igazamról. Most Buda felé tekintettem és tovább morgolódtam: – Nézd, mi lett a Rózsadombból. Olyan sűrű ma már a beépítése, hogy egy szál rózsát sem lehet elültetni. Szegény Gül Baba forog a „türbéjében”! De így járt Zöldmál is, egykor igaz volt nevének mindkét tagja, ma már csak a „mál” igaz (a gyengén megépített falakra). Eltűnt Pasarét, Törökvész, Vérhalom, Szemlőhegy lazán beépített villás övezete, mert nem tartották be, vagy dilettánsok megemel ték a beépítettségi előírásokat. Gimnazistakoromban, a nyári szünetekben a pasaréti ker tészetben dolgoztam, hogy saját focit és focicipőt tudjak vásárolni (akkor még szegények voltak az egyesületek; a dresszt is magunk mostuk). A villához tartozó min. kétháromezer négyszögöles kertet a gazdag tulajdonos kiadta gondozásra a kertészetnek. A gyönyörű, parkosított kertek ben dolgoztunk mi egész nyáron. Ma ezeken a telkeken legalább négy-öt többemeletes társasház épült, a szabad területeken pedig garázsok, lebetonozott bejárati utak van nak. Ugyanez a helyzet a Hűvösvölgy déli oldalán is. A Szabadság-hegy, az Orbán-hegy, az Isten-hegy, a Mártonhegy, a Német-völgy kiesett, levált Budapest tüdejéből, ezért mind jobban fuldokol a város. Ha Budán nem volnának hegyek, dombok, völgyek, hanem kisimítanánk, lát ványban nem nagyon különbözne Pesttől. – Ezt már nem cáfolta meg feleségem, mert ennek igazságát nem is vitatta. Építészek: Finta József, Vadász György, Bán Ferenc, Kévés Gyuri, Janesch Péter és a többiek… gyertek fel a Gellért hegyre! Nézzetek körül, és ne akarjatok mindenáron torony házakat, középületeket tervezni a belső területeken. Gon doljátok át, hogy gépkocsik százait, emberek ezreit is beter vezitek az Árpád híd pesti hídfőjéhez, ahol évente nőnek ki a földből magas házak. Vigyétek a tornyotokat a Csepelsziget csücskébe, vagy bárhová, de minél kijjebb. Elég nekünk az Alagút előtt a Krisztinavárosban az a magas ház. A hegyekkel senki ne akarjon konkurálni. Olyan vál tozatos domborzatúra teremtette a jó isten a budai oldalt, elég, ha az ember mindjobban hozzásimul, beleépül ebbe a tájba. „Ez a mi dolgunk és nem is kevés!”

66

Ne építsétek be a Közraktárakat, mert nem lehet majd odajutni csak egy óra alatt az Erzsébet hídtól. Tanuljatok meg inkább nívós parkokat, zenepavilonokat, játszótere ket, ligeteket tervezni a város közepére. Tanuljatok meg „rehabilitálni”. Ne úgy, hogy ötször annyi ember lakjon a Józsefvárosban, vagy a Ferencvárosban szanálás után, mint azelőtt. Tanuljatok Frank Lloyd Wrightől, aki az Isabel Roberts House, vagy a „vízesésház” szerény méretű családi házaival is be tudott vonulni az építészettörténetbe. De említhetném Richard Neutra „Kaufmann-házát” is. Nem kell gigantomániában szenvedni, azt már megtették sokszor elődeitek is. (Nem nagy egy kicsit ennek az országnak a Parlament, amit évtizedek óta folyamatosan felújítunk?) Politikusok, városvezetők, Demszky, gyertek fel a Gellért hegyre! Nézzetek körül, mert itt nem vesztek el a részletekben. Rátok fér, hogy egy kicsit szélesedjen a látókörötök. Nem sikerült túlságosan nagyra ez a város? Ez nem New York, de nem is Moszkva, Párizs vagy Tokió. Elfelejtettétek, hogy lassan elfogyunk, hogy egy-két év kérdése és tízmillió alatt vagyunk. Nem a város, hanem az ország. Itt aránytévesztés történt a főváros és a vidék léptéke között. Nálunk minden ötödik ember itt lakik, az ország adminisztrációjának, kul turális, tudományos életének legalább a nyolcvan százaléka itt sűrűsödik. Lássátok be, hogy ez egészségtelen. Akkor meg minek idehozni mindent? Szakpolitikusok, gyertek fel ti is fel a Gellérthegyre. Nézzétek meg a pesti oldalt, ha véleményt formáltok. Ma nektek van a legnagyobb szavatok, ma mindent ti döntötök el, azt is, amihez nem értetek, hiába neveztétek ki maga tokat „szakpolitikusoknak”. Ettől még nem lesztek szakem berek! De az itteni látvány mindenkinek segít a döntésho zatalban. Ne hozzatok több plázát, irodaházakat, combos beruházásokat a belső területekre, még akkor se, ha „leesik” valami belőle. A meglévőket kell megóvni, évszázados értékeinket megtartani. Ne hagyjátok tovább pusztulni a Várbazárt, a Szent György teret, a Kossuth Lajos utcát, műemlékeinket, templomainkat. Lassan alkonyodik. A budai hegyek mögött az ég vörösöd ni kezd. Felgyulladnak a lámpák az utak mentén és a gép kocsikon. Még jobban látszik a város szerkezete, a sugár utak és a körutak vékony fénysávjai. A zsúfoltság este még szembeötlőbb. – Nézd, a vörös láva befolyik az Irányi utcába, a mi házunkba. Úgy látszik, ki se lehet lépni, mert elsodorna bennünket. Ott araszol a 8-as, az 5-ös a 2V busz és minden autós, aki északról vagy délről rá akar menni az Erzsébet hídra. Az áradat sűrűsödik a Belváros közepén, mintha láthatatlan rendőrök direkt oda terelnék, hogy szisztemati kusan kiirtsák onnan az iskolákat, a gyerekeket, az embere ket – fordítom le a látottakat saját kis életünkre. Városrendezők, építészek, szakpolitikusok, gyertek fel este is a Gellérthegyre! Ha gondolataimmal csak annyit érek el, hogy ezt megteszi tek, már nem volt hiába ez az írás. Köszönetemet fejezem ki dr. Domanovszky Sándor Széchenyi-díjas mérnöknek, hogy szakszerű és művészi fotóival képileg is kiegészítette mondanivalómat. Dr. Seregi György címzetes egyetemi docens, Széchenyi-díjas mérnök


Pruszynski Ereszcsatorna rendszer Az ereszcsatorna rendszer egy teljesen komplett vízelvezető rendszer – minden tetőre ideális, különleges és könnyen összeszerelhető, minden éghajlatra és létesítményre ideálisan hozzáilleszthető. Olyan rendszer, amelynek az előnyei minden épületnek képes kiemelni vizuális szépségét. A helyesen felszerelt ereszcsatorna rendszer biztosítja az egész tetőrendszerről az esővíz gyors és biztos elvezetését. Az ereszcsatorna ellenáll a víz súlya, a tetőről lecsúszó hó vagy a rétegeződő jég által okozott deformációknak. Olyan anyagból készült, amely biztosítja annak hosszú élettartalmát. Az ereszcsatornák elemeinek helyes összekapcsolása kiegyenlítí az időjárásbeli különbségek okozta élettartami hosszúságukat a rendszer tömítettségétől függetlenül. Ennek eredményeképpen a rendszer ideálisan egymáshoz passzolt függőleges elemei sikeresen vezetik el a vizet. A rendszer elemeinek a gyártása, a legjobb minőségű, kétoldalról horganyzott (275g/m2) és pural réteggel bevont (2x50µm) acélból készült. A pural réteget nagyon sima felület és tartós szín, illetve megfelelő esővíz és légköri szennyeződésekre való ellenállás jellemzi. A bádog nyolc rétegben bevont védőrétege garantálja az elemek tökéletes rozsdásodás elleni védelmét, ami többszörösen megnöveli azok élettartamát. Ezért az ereszcsatorna rendszert többéves megbízhatóság jellemzi, karbantartása csak a csatornákban lévő szennyeződések eltávolítását igényli. Az ereszcsatorna rendszer kétféle méretben: 125/90mm és 150/100mm, és 6 színvariációban kapható: barna, meggypiros, téglavörös,fekete, grafitszürke, fehér. barna, meggypiros, téglavörös, fekete, graﬁtszürke, fehér

A rendszeren belül elérhető méret és színválaszték lehetővé teszi a rendszer egyénileg történő hozzáillesztését a tetőszerkezet és az épületek illetve az ipari csarnokok homlokzatának a felületéhez és színéhez. Az ereszcsatorna rendszer a legkorszerűbb technológián alapuló hidegen hengerelt acéllemezből készül. A gyártás a magas szakmai tudással rendelkező munkások által vezérelt gazdag és állandóan modernizált gépparkon történik. Rendszerünk sikerességének az alapja a minden apró részletre kiterjedő legnagyobb odafigyelés és az állandó, legjobb minőségű gyártás megőrzése.

Molnár Attila termékmenedzser ThyssenKrupp Ferroglobus Zrt.

Melegen alakított üreges profilok alkalmazása az acélszerkezetek gyártásánál The Usage of Hot Rolled Hollow Sections By Making Steel Constructions A melegen alakított, varrat nélküli kör, négyzet és téglalap alakú, üreges profilokat a nyugat-európai acélszerkezet-építészet már évtizedek óta alkalmazza. A terméket Németországban a Vallourec&Mannesmann Tubes csoport gyártja és forgalmazza MSH profil (Mannesmann Stahlbau Hohlprofile) márkanéven. Magyarországi elterjedése jelenleg nem tekinthető ará nyosnak a németországi, csehországi ausztriai szinttel. Ennek oka lehet információhiány, megszokás, ár. E cikk célja, hogy segítséget nyújtson a szakemberek nek az MSH profilokat érintő műszaki és piaci is meretek elérésében.

The hot rolled, seamless, round, square and rectangular hollow sections are widely spread in the West-European steel architecture for more decades. The products are produced and put in circulation in Germany by Vallourec&Mannesmann Tubes group under the trade mark name MSH (Mannesmenn Stahlbau Hohlprofil, in what follows MSH). In Hungary they are not so wide-spread as in Germany, Czech Republic or in Austria. The lack of information, attitude, price etc. can be the reason for that. The aim of this article is to help the specialists in questions concerning technical and market characteristics of MSH sections.

Üreges profiltermékek gyártása Az üreges profilokat, melyeket az acélszerkezet-gyártás ban valamint egyre inkább a gépgyártásban is használnak, két fő csoportba tudjuk sorolni. Az EN 10219 :1-2 szab ványok által tárgyalt hidegen alakított, hegesztett profilokat acélszalagból gyártják oly módon, hogy azt először hengeres formára alakítják, majd a hosszirányban érintkező szalag széleket nagyfrekvenciás ellenállás-hegesztéssel (kisebb méretek, kb. 400 x 400 x 12-ig) egyesítik. A hegesztést követően a külső varratdudort minden esetben, a belső varratdudort esetenként legyalulják. Amennyiben a termék nem kör keresztmetszetű, akkor a hengeres profilt folyama tos kalibráló hengersoron, állványonként növekvő rádiuszú hengerek között áthengerlik a végleges formára és méret re. Ezt követi a kívánt hosszméretre darabolás. Nagyobb méretű szelvényeket egyéb hegesztési eljárással, pl. fedett ívű ömlesztő hegesztéssel is gyártanak. Az EN 10210:1-2 szabványok által tárgyalt melegen alakí tott profilokat, melyek az említett csoportosítás másik tagját alkotják, kétféle módon gyártják. Az egyik esetben a kiinduló termék az előző szakaszban leírt módon gyártott, hidegen alakított-hegesztett hengeres előgyártmány. Ezt a melegalakítás hőfokára hevítést (1230–1280 ºC) követően melegen hengerlik a végső alakra és méretre (gyakorlatilag a hidegen hengerelt gyártás utolsó – kalibrálási – fázisa meleg állapotban történik). A melegen alakított profilok másik előállítási módja során minden alakítási fázis a melegalakítás hőfokán történik. A kiinduló alapanyag hengeres rúd, melyből lyukasztást követően először varrat nélküli csövet hengerelnek (1. ábra). Amennyiben négyszög, vagy téglalap keresztmetszetű termék gyártása történik, úgy a csövet hengeres profilú alakító görgők között áttolva hozzák a végleges alakra.

68

1. ábra: C ső lyukasztása a melegalakítás hőmérsékletén (Mannesmann ferdehengeres lyukasztás)

A gyártástechnológiák e rövid, közel sem részletezett leírását azért tartom szükségesnek, mivel ezek szoros összefüggésben állnak a létrejött termékek tulajdonságaival. Természetesen a fent említetteken kívül egyéb termék szabványokkal is találkozunk, az alapvető típuscsoportok azonban a fentiek.

MSH profilok tulajdonságai Széles méretválaszték Az MSH profilokkal a Vallourec&Mannesmann Tubes az egész világon a legnagyobb üreges profil méretválaszték kal rendelkezik. A varrat nélküli gyártási technológiának köszönhetően nagy falvastagságok is gyárthatók (kör 2,3 mm-től 100 mm – négyszög: max. 20 mm). A könnyebb tárolhatóság érdekében normál esetben 12 m hosszban történik a szállítás. A nagyobb övek lehetővé tétele és a szükséges tompavarratok számának csökkentése érdekében 16 m-ig terjedő hosszak is gyárthatók.


Mérettartomány kör esetén: Ø 21,3–660 mm, külön igényre 1500 mm-ig. Négyszög: 40 x 40 től 400 x 400, illetve 500 x 300. A melegen alakított MSH profilok standard szállítási prog ramja összesen 1400 méretkombinációt tartalmaz.

Sokféle anyagminőség A kereskedelmi raktárak rendszerint az S355 J2H alapminőségű MSH profilokat kínálják. Az acél Si-tartalma 0,15-0,25%, így horganyzásra alkalmas. Emellett számos különböző acélfajtából is lehet ezeket gyártani, mint például: • egyéb ötvözetlen szerkezeti acélok: S235, S275, • normál lágyított finomszemcsés szerkezeti acélok: S 275–S 460, • vízben edzhető nemesített acélok (csak kör kereszt metszet): S 890-ig, • speciális anyagminőségek, nem hegeszthető minőségek: pl. SG 40, Ck 45, offshore acélok.

2. ábra: T erhelhetőség húzás és hajlítás esetén (első oszlop: húzás, második oszlop: hajlítás; kék: hidegen al., piros: melegen al.)

A konstruktőr tehát a kívánt alkalmazási céltól függően az optimális minőséget alkalmazhatja.

Magasabb statikai értékek A melegen hengerelt és hidegen alakított profilok eltérő gyártási eljárásai különböző saroklekerekítéseket, ezál tal különböző felületeket és statikai értékeket eredmé nyeznek. A kisebb sarokrádiuszok miatt a melegen hen gerelt profilok nagyobb keresztmetszeti tényezőt adnak, így terhelhetőségük azonos névleges méretek mellett nagyobb, mint a hidegen alakított termékeké. Ez mind húzás, mind hajlítás igénybevétel esetén tapasztalható (2. ábra). Különösen előnyösek az MSH profilok kihajlási ter helés esetén. Az új Eurocode 33 az MSH profilokat anyagminőségtől függően az „a” illetve „a0” kihajlító feszült ség görbéhez rendeli, míg a hidegen alakított profilokat a „c” görbéhez. Ez mérettől és minőségtől függően 26–50% terhelhetőségnövekedést eredményez (3., 4. ábra).

3. ábra: K ihajlási görbék: az „a” görbe 27%-kal, az „a0” görbe 36%-kal nagyobb terhelhetőséget jelez közepes karcsúság mellett, mint a „c” görbe

Hegeszthetőség A hidegen hajlítási technológia következtében az így gyár tott négyszögletes profilok lekerekítési sugara a falvastag ság növelésével nő. Emellett a sarok igen nagy mértékű hidegalakítást szenved el, minek következtében a kemény ség az adott helyen jelentősen meghaladja az egyenes szakaszokon mérhető értéket. A hidegalakítás hatásánál azt kell értékelni, hogy az az alapanyag képlékeny alakváltozási képességét, tartalékát jelentős mértékben kihasználja, kevesebb teret engedve később a terhelés, hirtelen megnövekvő terhelés, illetve tartós dinamikus terhelés elviselésére. Mivel a ridegtörési hajlam szempontjából az egyik leglé nyegesebb befolyásolási tényező a hidegalakítás, ezért az új hegesztési szabványok megadják azokat a feltételeket, ame lyek a hidegen alakított területeken és az azokkal határos zónákban betartandók. Például az Eurocode 3 megadja azt a távolságot, melyet a saroktól be kell tartani. Ez pl. egy 100 x 100 x 5 mm méretű szelvény esetén azt jelenti, hogy a rádiusz kezdetétől 25 mm-re kezdődik a hegesztés számára engedélyezett zóna. Más szóval a szelvény közepén 30 mm áll e hegesztési eljárás rendelkezésére. Ez értelmes konstrukció kialakítását nem teszi lehetővé (5. ábra). Mivel az MSH profilok melegalakítását követően teljes rekrisztallizáció jön létre, így ezek sarkainak hegesztése nem korlátozott.

4. ábra: K ihajlási terhelhetőség (warm – meleg, kalt – hideg), méret: 100 x 100 mm, falvastagság: alsó tengely, anyag: S355, kihajlási hossz: 300 mm

5. ábra: A z Eurocode 3 által hegesztésre alkalmatlannak tartott terület egy 100 x 100 x 5 mm névleges méretű, hidegen alakított profil esetében (ferdén satírozott rész)


69

A sarok hegesztése, amennyiben szükséges, a kis rádiusz miatt igen kevés hegesztőanyaggal megoldható.

Mechanikai tulajdonságok

6. ábra: K eménységeloszlás a keresztmetszet mentén, az üreges szelvény falában HB 30/2,5 illetve a sarkokban HV 10 Bal oldal: hegesztett–hidegen alakított szelvény 160 x 160 x 4, St 37 hegesztés jobbra, kismértékben a középrész felett (fekete pont) Jobb oldal: melegen alakított 220 x 220 x 6,3, St 52

Az MSH profilok gyártása során fellépő, már említett rekrisztallizáció hatására a keresztmetszetben mérhető ke ménységeloszlás igen egyenletes. A maradó feszültségek szintje alacsony, szintén egyenletesnek mondható. A hidegen alakított, hegesztett profilok esetében a sarkoknál, valamint a hegesztési varratnál keménységnö vekedés mérhető. Ez utóbbi varrathőkezeléssel feloldható, ezt azonban nem mindegyik gyártó végzi el. A sarok és a középrész közti eltérés azonban minden ilyen termék esetében megmarad. Ez, valamint a maradó feszültségek inhomogén szilárdsági tulajdonságokat eredményeznek (6., 7. ábra). Az alacsony hőmérsékleten üzemelő, dinamikus terhelés nek kitett szerkezetek esetében megnő a ridegtörés veszé lye. Ilyen szerkezetek tervezésénél egyértelműen előnyben részesítik az MSH profilokat. A hidegen alakított, üreges profilokra vonatkozó amerikai ASTM A 500 szabvány láb jegyzetben utal arra, hogy a tárgyalt termékek dinamiku san igénybe vett, alacsony hőmérsékleten üzemelő konst rukciókhoz alkalmatlanok lehetnek.

Egyéb tulajdonságok

7. ábra: M aradó feszültségek (kék: hidegen alakított, piros: melegen alakított szelvény (+: húzófeszültség, –: nyomófeszültség)

A zárt profilok alkalmazása ad néhány előnyt a nyitott profilokkal szemben. A sima és ívelt felületek korrózióvé delme kedvezőbb. A felhasznált festékmennyiség, illetve horganymennyiség fajlagosan kevesebb, ezzel együtt a megjelenés szebb. A különböző méretű és formájú, kívülről tömör hatást keltő építőelemek más esztétikai élményt nyújtanak, mint az egyéb acélelemek. Többirányú terhelés esetén statikailag kedvezőbbek (8. ábra). Az üreges szerkezet kitölthető betonnal a teherbírás növelése céljából. Használatos eljárás, főleg a kör kereszt metszetek esetében, a vízzel való feltöltés, mely tűzvédelmi és ellátási célokat szolgálhat.

Gazdaságosság, alkalmazás

8. ábra: Különböző keresztmetszetű szelvények terhelhetősége

Az MSH profilokkal szemben általában azt vetik ellen, hogy drágák. Ez annyiban igaz, hogy a termék tonnában, vagy folyóméterben mért ára nagyobb, mint a hegesztett zárt szelvényeké, vagy a nyitott profiloké. Amennyiben figyelembe vesszük az egyéb tényezőket is, mint a nagyobb terhelhetőség miatt jelentkező súlycsökkentés, a rácsszerkezetek esetében alkalmazott csomópontok kisebb száma, az éles sarkok miatt felhasznált kevesebb hegesztőanyag, a védőbevonat költségeinek csökkenése és az ezzel együtt jelentkező élőmunka-megtakarítás, valamint egyes járulékos előnyök és a nagyobb biztonság, már meg fontolandóvá teszi egy gazdasági számítás elkészítését. Az alkalmazási területek közül érdemes megemlíteni a különböző nehézgép-szerkezeteket (9. ábra), műtárgyakat (10. ábra) és középületeket (11., 12., 13. ábra).

Tanácsadás, forgalmazás

9. ábra: Tehergépkocsi alvázszerkezet

70

A Vallourec&Mannesmann vállalatcsoport sok évtized re visszamenően jó partnerségben dolgozik együtt a ThyssenKrupp vállalattal, illetve a jogelőd vállalatcsopor tokkal. A ThyssenKrupp németországi raktárai igen széles választékban, folyamatosan tartják készleten az MSH pro filokat. A ThyssenKrupp Ferroglobus Zrt. 2008-tól forgalmaz za a termékeket és tartja raktári programjában a leginkább keresett méreteket. A raktári termékek acélminősége a már


12. ábra: B angkoki repülőtér (40 000 tonna kör és négyszög keresztmetszetű MSH profil)

11. ábra: Gyalogos- és közúti híd (Nesenbachtal, Németország)

13. ábra: Bejárati csarnok a brémai egyetemen

említett S355 J2H alapminőség. A gyárral való jó kapcsolat lehetővé teszi, hogy egyedi igényre, kedvező határidővel szállítsuk az MSH profilokat. Kisebb mennyiségekre a németországi ThyssenKrupp raktárak készleteiből azonnal tudunk ajánlatot adni. A termékek felhasználásával, úgymint a kötések kialakí tásával, a méretezésekkel, a felületvédelemmel stb. kapcso

latosan gazdag, pdf-formában letölthető információs anyag, valamint méretezési szoftver áll rendelkezésre a V&M Tubes honlapján (www.vmtubes.de). További műszaki, gazdasági kérdések megválaszolásá ban személyes tanácsadással, adott esetben a gyártó cég szakembereinek bevonásával is rendelkezésükre állnak a ThyssenKrupp Ferroglobus Zrt. munkatársai.

MCE Nyíregyháza közúti és vasúti acélhíd szerkezetek gyártója

A Neckar folyó felett épül Mannheim új, kétpályás, összesen 254 m hosszú vasúti hídja az MCE Nyíregyháza Kft. kivitelezésében.

www.mce-smb.at

10. ábra: Táblatartó híd

Könyvajánló

Farkas József – Jármai Károly

Design and optimization of metal structures (Fémszerkezetek tervezése és optimálása) A szerzőpárosnak már több könyve jelent meg ezen tématerületen. Öt és tíz éve publikáltak könyveket erről. Legújabb könyvük a Horwood Publishers (Chichester, UK) gondozásában jelent meg, és a szerzők 2003 óta különböző tudományos folyóiratokban, illetve nemzetközi konferencia-kiadványokban pub likált tanulmányait tartalmazza 300 oldalon. Ezek a tanulmányok a szerzők által kifejlesztett szerkezet optimálási rendszer szisztematikus alkalmazását mutatják be különböző szerkezeti modellekre. A mérnöki szerkezeteknek biztonságosaknak, gyárthatóaknak és gazdaságosaknak kell lenniük. Az optimális méretezési rendszerben a biztonságot és gyárthatóságot a méretezési és gyártási feltételek teljesítésével lehet szavatolni, a gazdaságosságot a költségfüggvény minimálásával lehet elérni. Ehhez a rendszerhez ki kellett dolgozni a költségelemzést, főleg hegesztett szerkezetekre, és alkalmazni kellett a korlátos függvény-minimálás modern matematikai módszereit. A bevezető fejezetek összefoglalják a matematikai módszereket, a költségszámítást valamint az Eurocodok földrengés- és tűzbiztos szerkezetek tervezésére vonatkozó előírásait. A további fejezetek a nagy fesztávú függesztett tetőtartók, keretek, rácsos csőszerkezetek, bordázott lemezek és körhengerhéjak optimális méretezését tárgyalják. Néhány speciális szerkezeti modell is szerepel, így a cellaszerkezetű lemezek, a szélturbinatornyok, fix tengeri olajfúró platformtornyok bordázott körhengerhéjú elemei valamint cellalemezes négyzetszekrény szelvényű oszlop. Kidolgozásra került kétféle típusú keret optimális méretezése földrengésre és tűzbiztonságra. A bordázás gazdaságosságát a szerzők szisztematikusan vizsgálják hegesztett bordázott körhengerhéjak esetében. Költség-összehasonlítás dönti el, hogy a bordázatlan vastag, vagy a bordázott vékony héj gazdaságosabb-e. A könyv a reális modelleken bemutatott szempontokkal segítheti a tervezőket, kutatókat, gyártókat és hallgatókat jobb, optimális, versenyképes szerkezetmegoldások kifejlesztésében. A könyvet hasznosan forgathatják a gyakorló szakemberek, mérnökök, sőt a döntéshozatal többféle szintjén álló vezetők is. Megvásárolható a következő címen: Két Könyvész Kft. 3515 Miskolc, Egyetemváros, tel./fax. +46-361564, [email protected] (12 600 Ft + postaköltség) Dr. Illés Béla tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem

Egyéb gépek, berendezések Hőkezelő berendezések VHVT-6 csatornás hőkezelő (100A ill. 200A/csatorna) VHVT-8 csatornás hőkezelő (100A ill. 200A/csatorna) VHVT-12 csatornás hőkezelő (100A ill. 200A/csatorna) Kábelrendszerek 6-8-12 csatornához SW 4000 b Kondenzátoros ponthegesztő Transzformátorok, fojtók, mágneses erősítők S 400 F2 Fémszóró CW 350/500 C félautomata körvarrathegesztő

Inverteres ívhegesztőgépek

Hagyományos ívhegesztők

Kiegészítők

Impulzus AWI gépek S 163 AC/DC TIG S 253 AC/DC TIG S 403 AC/DC TIG S 603 AC/DC TIG

Kézi és AWI ívhegesztők (MMA-TIG) SG 162 DC (TIG) SG 252 DC (TIG) SG 402 DC (TIG) SG 602 DC (TIG)

SG 40 T négygörgős huzaltoló SG 402 AWI adapter SG 8 VH vízhűtőkör Lég- és vízhűtéses (5, 10 fm.) kábelek

Impulzus védőgázas ívhegesztők S 163 Imp MIG S 253 Imp MIG S 403 Imp MIG S 603 Imp MIG Inverteres gépek SG 140 i (egyfázisú 230 V) SG 140 i TIG (egyfázisú 230 V) SG 200 i SG 200 i TIG SG 350 i SG 300 i TIG

Védőgázas ívhegesztők (MIG-MAG) SG 120 C MIG (egyfázisú 230 V, kompakt) SG 162 C MIG (kompakt) SG 252 C MIG ( kompakt) SG 402 C SG 602 C

Inverteres galvanizáló áramforrások S 350 Gi S 600 Gi

VHVT-12

Telephelyünk: SZŰCS Kft. 5300 Karcag, Kunhegyesi út 2. • Telefon/Fax: 36 59 503 450, Telefon: 36 59 503 451 Honlapunk: www.szucskft.hu • www.welding.hu • www.weld.hu • E-mail: [email protected]

72


Önökért fejlesztünk… ThyssenKrupp Ferroglobus – Partnereink és a jövő szolgálatában

Folyamatosan bővülő, megújuló termékpaletta � hidegen és melegen hengerelt lemezek, tartóprofilok, csőtermékek, zártszelvények, rúdacélok, húzott acélok, ötvözött szerkezeti acélok, rozsdamentes anyagok, szerszámacélok, elektródák, betonacélok � könnyű- és színesfém termékek � ipari, magasépítészeti és reklámcélú műanyagok Széleskörű szolgáltatások � 24 órán belüli házhozszállítás � műszaki és kereskedelmi szaktanácsadás � alapanyagok előmunkálása láng- és plazmavágó berendezéssel, fűrészgéppel, csődaraboló géppel, műanyag vágó- és élpolírozó géppel Mindent egy kézből szakértő kollégáink segítségével!

ThyssenKrupp Ferroglobus 1158 Budapest, Körvasút sor 110. Telefon: 1/414-8700 • Fax: 1/417-6809 • Web: www.ferroglobus.hu

ThyssenKrupp

Dr. Kovács Imre Castolin-Cromatik Zrt.

Hagyományos acélszerkezeti gyártmányok a Castolin-Cromatik Zrt.-nél Traditional Steelstructure Products at Castolin-Cromatik Zrt. A Castolin-Cromatik Zrt. évek óta a tégla- és cserép ipari berendezések szakértő javító és karbantartó bázisa. Az évek során megszerzett tapasztalatok révén folyamatosan korszerűsítik a termékeiket, a Castolin konszernhez történt csatlakozás óta pedig korszerű kopásvédelmi eljárásokkal biztosítanak hosszabb élettartamot a berendezéseknél.

Castolin-Cromatik Zrt. has realised professional repair and maintenance in brick industry plants for many years. Due to its longtime experience, products are improved continually since its fusion with the Castolin Group latest technologies in wear protection guarantee the extended durability.

Az Acélszerkezetek c. folyóirat több számában bemutattuk már számtalan példával illusztrálva a Castolin cég által gyár tott kopásálló lemezek és csövek alkalmazási lehetőségeit, és utaltunk arra is, hogy a cég számtalan saját konst rukcióval is büszkélkedhet. Mostani rövid ismertetőnkben arról a területről hozunk példákat, amelyért tulajdonkép pen a céget létrehozták. A Cromatik Zrt. elődje a Tégla- és

Cserépipari Tröszt pécsi javító és karbantartó bázisa volt, ahol kitűnő szakemberek oldották meg a külföldi beren dezések javítását az egykori devizaínséges időszakban. Amint az a hasonló, karbantartási tevékenységgel foglal kozókra jellemző volt, a külföldi, nehezen beszerezhető alkatrészeket igyekeztek nagy találékonysággal hazai alkat részre, vagy éppen saját gyártásúra kicserélni. Ez a szükség eredményezte azt, hogy az alkatrészpótlások mellett egyre nagyobb gondot fordítottak az élettartam növelésére is, ami a sikerek mellett a saját konstruktőrgárda, a saját fejlesztésű termékek kialakításához vezetett. Ezt a lépcsőt járta végig a Cromatik Zrt. is, amely a privatizáció alkal mával jó kezekbe került, tulajdonosai a saját termékek továbbfejlesztését mindig kiemelt projektként kezelték. A tégla- és a cserépgyártás alapanyaga a jó minőségű agyag, de ez elég sok homokot is tartalmaz, ami az alkat részek igen nagy kopását okozza. A Bedeschi gyártmányú olasz vedersoros kotróberendezésnél (1. ábra) is nagy kopá sok jelentkeztek a szájnyílásnál és a lánctagoknál egyaránt. Utóbbinál a problémát fokozta, hogy a szélsőségesen mos toha körülmények miatt a lánctagok kenését nem lehetett jól megoldani, azok igen hamar tönkrementek. A Cromatik által használt gördülőelemek és a lánctagokra felhegesz tett kopásálló vezetőrészek (2. és 3. ábra) a gyakorlat

1. ábra

2. ábra

74

3. ábra


4. ábra

5. ábra

ban jól beváltak, és a szájnyílás kopásálló felhegesztésével együtt nagyon jó élettartamot produkáló vedersoros kotró alkatrészt sikerült létrehozni. Egy ilyen gépsorunk megbíz hatóan üzemel például a Wienerberger Zrt. tiszavasvári gyárában. Hasonló célra készült VK30 típusú vedersoros kotró is (4. ábra). Ennél a típusnál a vedrek mérete kisebb, ennélfogva alkalmasabbak a keményebb talaj kihasítására is. Az ábrán látható, hogy a szájnyílásokhoz bontófogakat helyeztünk el, amelyek alkalmasabbak a tömör talaj megbontására, illetve jelentősen késleltetik a szájnyílás kopását. Ilyen típust használnak sikerrel többek között a Leier Hungária Kft. mátraderecskei gyárában. Az előbb említett területeken szerzett tapasztalataink birtokában kijelenthetjük, hogy egyéb földmunkagépek (talajgyaluk, kotrók, baggerek stb.) erős kopásnak kitett elemeinél is tudunk nagyon jó ár/értékarányos megoldá sokat kínálni. A Cromatik Zrt. másik igen fontos termékcsaládját al kotják a tégla- és cserépiparban használatos szárítókocsik és kemencekocsik. A gyártási technológia megkívánja, hogy az égetésre kerülő cserepek nedvességtartalmát kb. 20%ról mintegy 5–8%-ra csökkentsék, ezért a termékeket egy

előszárító alagúton kell átjuttatni, majd egy automatikus átrakó berendezés segítségével kerül át a kemencekocsikra. Ezekkel együtt halad át a termék az alagút égetőkemencén és kerül ki onnan végtermékként. Energiagazdálkodási szempontból is fontos, hogy a kocsikra minél nagyobb mennyiségű cserepet lehessen felrakni. A Tondach Zrt. békéscsabai 2. sz. üzemével együttműködve a Cromatik Zrt. igen nagy volumenű feladatot oldott meg. Legyártott 52 darab TTW típusú komplett szárítókocsit, 9750 x 5260 x 400 mm befoglaló mérettel, mintegy 4,7 tonnás önsúllyal (5. ábra). Ezen kívül elkészített még 67 darab TOW típusú komp lett kemencekocsit, 9180 x 5880 x 475 mm befoglaló mérettel, 6 tonnás önsúllyal (6. ábra). A kocsi össztömege a hőálló falazattal együtt 26 tonna, a terhelhető tömeg 50,9 tonna. Ezek a számok azt jelentik, hogy a Cromatik által készített kocsik jelenleg a világ legnagyobb ilyen típusú berendezései. A felsorolt tevékenységi területek alapján kijelenthető, hogy a Cromatik Zrt. nem csupán a kopásvédelem terüle tén tud megbízható megoldásokat kínálni, hanem az acélszerkezetek gyártása területén is képes kiemelkedő teljesítményekre.

6. ábra


75

Halász Gábor Messer Hungarogáz Kft.

Hegesztési védőgázok EN ISO14175:2008 Változik a hegesztési védőgázok összetételét és jellemző tulajdonságait összefoglaló szabvány Shielding gases EN ISO14175:2008 The standard summarizing the components and characteristics of shielding gases is about to change A technológiai fejlődés, olyan követelmények, mint a gazdaságosság, a termelékenység és a minőség fokozatos javítása, valamint a számtalan új fejlesztésű alapanyag alkalmazása nagy kihívást jelent a vé dőgázos hegesztésekkel szemben. A nagy gazdasági és ipari potenciálú országokban gyors ütemben dolgozzák ki és vezetik be az új megoldásokat. Magyarországon jóval kisebb mértékben, de tapasztalható – a védőgázos hegesztési eljárásokat alkalmazó hazai cégeknél – az új technológiák megjelenése és fokozatos alkalmazása. Magyarországon napja inkban a tiszta argon, illetve a 82/18 Ar/CO2 keverék a legnépszerűbb védőgáz. Ugyanakkor megjelentek és lassan kezdenek elterjedni a különböző három-, illetve négykomponenses, az adott technológiára fi noman hangolt gázkeverékek. A szakmában csak prémium gázoknak hívott gázkeverékek magasabb egységáruk ellenére megfelelő műszaki feltételek, automatizálás, hegesztőrobot alkalmazása esetén gazdaságosabb gyártást tesznek lehetővé. A hegesztési védőgázok fokozatos fejlődése és a kínálat bővülése visszaköszön a bevezetendő új EN ISO 14175:2008 szabványban is. A védőgázcsoportok határai változtak, illetve az új jelölési rendszer be vezetése további feladatokat ró a hegesztési felelősökre a vállalattanúsítások meghosszabbításánál, illetve a hegesztőminősítéseknél. Összefoglalónkban igyekszünk példákon keresztül segítséget nyújtani a szakembereknek, hogy az új szabályozás rejtelmeiben eligazodjanak.

Védőgázok összetétele és jellemző tulajdonságai Az ívhegesztésekhez használt védőgázok típusait az MSZ EN 439:1998. Hozaganyagok hegesztéshez. Védőgázok ívhegesztéshez és vágáshoz című szabvány csoportosítja, amelyet hamarosan felvált a Nyugat-Európában már be vezetett, jelenleg fordítás alatt lévő EN ISO 14175-2008 szabvány. Az új szabvány a hegesztőfelelősöket is érintő rendelkezéseiről, a régi és az új összehasonlításával, illetve konkrét példákon keresztül kerül bemutatásra. Amint az a két táblázat összehasonlításából kiderül, az új szabvány több csoportot és ezen belül jóval több alcsopor tot továbbá új jelöléseket tartalmaz. Az MSZ EN 439 az R – redukáló, I – semleges, M – enyhén oxidáló, C – erősen

76

Technological innovation, requirements for economy, productivity and a high quality, as well as a high number of new materials challenge shielding gas technologies. New applications are developed and introduced at a fast rate in countries with high economic and industrial potentials. This tendency is also to be seen in Hungary, at a more moderate pace however. The 82/18 Ar/CO2 gas mixture is the most popular shielding gas now in Hungary. Moreover, three and four component mixtures, designed to suit specific technological processes are becoming more and more common. These so called premium gas mixtures provide a more economic alternative under certain technological conditions, for processes like automatization or welding robots. The continuous development of shielding gases is reflected in the new EN ISO 14175:2008 standard too. There are new categories for shielding gases, the new marking system has to be considered by welding experts during company certifying and welder qualification processes. In this article we provide a summary of the changing standards to help the work of welding experts.

oxidáló és F – passzív redukáló csoportokba sorolta a gázkeverékeket. Az EN ISO 14175 esetében I – semleges, M – oxidáló, C – erősen oxidáló, R – redukáló, N – passzív redukáló nitrogéntartalmú gázkeverékek, O – oxigén, Z – különleges gázkeverékek csoportokba sorolja a gázokat, illetve gázkeverékeket. Néhány példa: • Az MSZ EN 439-ben a F passzív redukáló gázkeverékek helyett az új EN ISO 14175-ben az N csoport jelenik meg Az N arra utal, hogy ezekben a keverékekben mindegyik ben van nitrogén. • A különleges gázkeverékeket a régi MSZ EN 439-ben S jelöléssel különböztették meg. Az új EN ISO 14175 szabványban erre a Z csoportjelölést használják. Fontos a széljegyzet: a Z csoportba tartozó gázkeverékek nem cserélhetők fel!


Ívhegesztéshez alkalmazott védőgázok az MSZ EN 439:1998 szabvány szerint Rövidítő jelölések1 Csoport

Száma

Komponensek (térf.%) Oxidáló

Semleges O2

CO2

Ar

1 2

maradék2 maradék2

1 2 3

100

I

M1

1 2 3 4

> 0… 5 > 0… 5

1 2 3 4

> 5… 25 > 0… 25

1 2 3

> 25…50

M3 C

12

R

M2

12

F

> 0… 3

> 0… 25

> 5… 50

maradék2 maradék2 maradék2 maradék2

> 10…15 > 8… 15

maradék2 maradék2 maradék2

100

maradék2

H2

N2

> 0… 15 >15… 35

100 >0… 95

maradék2 maradék2 maradék2 maradék2

> 3… 10 > 3… 10 > 0… 8

Passzív

He

maradék2

> 0… 5

Redukáló

> 0… 5

maradék2 maradék2

> 0… 50

Szokásos alkalmazás

Megjegyzés

AWI plazmaheg. plazmavágás gyökvédelem

redukáló

MIG, AWI plazmavágás gyökvédelem

semleges

MAG

enyhén oxidáló

plazmavágás gyökvédelem

passzívredukáló

1) Ha a táblázatban nem szereplő komponenst is tartalmaz a gáz, a gázkeveréket speciális keveréknek nevezzük. 2) Az argon 95%-ban helyettesíthető héliummal

Gázok és gázkeverékek ívhegesztéshez és rokon eljárásokhoz ISO 14175:2008 (E) szabvány szerint Rövidítő jelölések1 Csoport I

Száma

Komponensek (térf.%) Oxidáló

Semleges O2

CO2

Ar 100

1 2 3

maradék

0,5 ≤ O2 ≤ 3 0,5 ≤ O2 ≤ 3

maradéka maradéka maradéka maradéka

3 < O2 ≤ 10 3 < O2 ≤ 10 0,5 ≤ O2 ≤ 3 3 < CO2 ≤ 10 0,5 ≤ O2 ≤ 3 3 < O2 ≤ 10

maradéka maradéka maradéka maradéka maradéka maradéka maradéka maradéka

25 < CO2 ≤ 50 5 < CO2 ≤ 25 25 < CO2 ≤ 50

10 < O2 ≤ 15 2 < O2 ≤ 10 10 < O2 ≤ 15 10 < O2 ≤ 15

maradéka maradéka maradéka maradéka maradéka

100 maradék

0,5 ≤ O2 ≤ 30

1 2 3 4

0,5 ≤ CO2 ≤ 5 0,5 ≤ CO2 ≤ 5

0 1 2 3 4 5 6 7

0,5 < CO2 ≤ 15 15 < CO2 ≤ 25

1 2 3 4 5

25 < CO2 ≤ 50

C

1 2

R

1 2

maradéka maradéka

N

1 2 3 4 5

maradéka maradéka maradéka

M1

M2

M3

O Z

1

0,5 ≤ CO2 ≤ 5

0,5 ≤ CO2 ≤ 5 5 < CO2 ≤ 15 5 < CO2 ≤ 15 15 < CO2 ≤ 25 15 < CO2 ≤ 25

He

Redukáló

Alacsoy reaktivitású

H2

N2

100 0,5 ≤ He ≤ 95 0,5 ≤ H2 ≤ 5

0,5 ≤ H2 ≤ 15 15 < H2 ≤ 50

0,5 ≤ H2 ≤ 10 0,5 ≤ H2 ≤ 50

100 0,5 ≤ N2 ≤ 5 5 < N2 ≤ 50 0,5 ≤ N2 ≤ 5 maradék

100

Gázkeverékek, amelyek alkotói kívül esnek a táblázatban megadott értékhatárokon, vagy a táblázatban nem szereplő komponenseket tartalmaznak.b

a) az argon részben vagy egészben helyettesíthető héliummal b) két azonos Z csoportú gázkeverék nem cserélhető fel


77

•A leggyakrabban használt védőgázkeverékek 82/18 Ar/CO2, 90/10 Ar/CO2, vagy 92/8 Ar/CO2 keverékek az MSZ EN 439 szerint M21 besorolást kaptak. Ez az EN ISO 14175 szerint a 82/18 Ar/CO2 M21-es, a 90/10 Ar/CO2 és 92/8 Ar/CO2 keverékek M20-as besorolást kapnak. • Az MSZ EN 439 szerinti M21 csoportba tartozó 65/25/10 Ar/He/CO2 az argon helyett 25% héliumot tartalmazó gázkeverék jelölése M21 (1), ugyanez a gázkeverék EN ISO 14175 szerint M20. • Az MSZ EN 439 szerint a 90/5/5 Ar/CO2/O2 keverék M22 csoportba, az EN ISO 14175 szerint M23 csoportba sorolja. • Az MSZ EN 439 szerint a 0,05% oxigén argonban M13 csoportba, az EN ISO 14175 szerint Z csoportba tartozik, jelölése: Z-ArO2-0,05. • Az MSZ EN 439 szerint a 7,5% Ar, 2,5% CO2 és a maradék hélium gázkeveréket M11 (1), az EN ISO 14175 szerint M12 csoportba sorolja. Amint a fenti példák is jól szemléltetik, az új szabvány hatálybalépését követően, a csoportbesorolások változását figyelembe kell venni az eljárásvizsgálatoknál, illetve a vál lalattanúsításoknál. További változás a szabványban a gázok tisztaságára és nedvességtartalmára vonatkozik: MSZ EN 439

Csoport

Tisztaság Vol.-%

Harmatpont 1,013 bar nyomáson ºC max.

Nedvesség ppm max.

R

99,95

-50

40

I

99,99

-50

40

M1

99,70

-50

40

M2

99,70

-44

80

M3

99,70

-40

120

C

99,70

-35

200

F

99,50

-50

40

Oxigén

99,50

-35

200

Hidrogén

99,50

-50

40

A kivonatokból jól érzékelhető a minőség irányában történő elmozdulás. Szigorodtak a tisztasági és a megenge dett nedvességre vonatkozó előírások. Azt azonban min denképp meg kell jegyezni, hogy az iparigázgyártók palet táján a szabványokban előírtnál általában jobb minőségű gázok és gázkeverékek találhatók. Nem véletlen az EN ISO 14175 szabvány tisztasági és nedvességi követelményeket összefoglaló táblázat alján a megjegyzés rovat. Az iparigázgyártók a termékspecifikációikban szereplő minőségi követelményeket összehangolják a felhasználók, illetve a berendezésgyártók igényeivel, és így alakítják ki a megfelelő termékpalettát. Pl. a 99,99% tisztaságú (4.0) argon maximális nedvesség tartalma 30 ppm (V/V), a 99,996% tisztaságú (4.6) argon maximális nedvességtartalma 10 ppm (V/V), és a 99,999% tisztaságú (5.0) argon maximális nedvességtartalma 3 ppm (V/V). Ez utóbbit főleg titán és nikkel alapú ötvözetek hegesztéséhez alkalmazzák. Megjegyzés: Az EN ISO 14175 szabvány a hegesztési védőgázokban 1000 ppm-ben maximálja a nitrogéntar talmat. Tapasztalataink alapján bizonyos körülmények között nagy teljesítményű eljárásoknál, vastag anyagok (20–50 mm) többsoros hegesztésénél ez a megengedett nitrogénszennyeződés problémákat okozhat. A következő példában egy 82/18 Ar/CO2 védőgázzal, szóróíves tartományban készült, többsoros varratot és annak csiszolatát látjuk (1. 2 ábra.). A lemezvastagság 20 mm, a hegesztési helyzet PB. A csiszolatokon látható gázzárványok okozója, amint azt az alapos vizsgálatok kimutatták, 800 ppm (V/V) nitrogén volt a hegesztési védőgázban.

1. ábra

EN ISO14175 Főcsoport/Gáz

Tisztaság Vol.-% legalább

Harmatpont 0,101 Mpa ºC

Nedvesség ppm (V/V) max.

I

semleges

99,99

-50

40

M1a

keverék

99,9

-50

40

M2a

keverék

99,9

-44

80

M3a

keverék

99,9

-40

120

Ca

szén-dioxid

99,8

-40

120

R

redukáló

99,95

-50

40

2. ábra

N

nitrogén

99,9

-50

40

O

oxigén

99,5

-50

40

Ez a példa is jól szemlélteti, hogy az alkalmazott védőgáz a szabványoknak (MSZ EN 439 illetve EN ISO 14175) meg felelt, ám ennek ellenére pl. 100% röntgenvizsgálatra előírt varratok esetében a keletkezett gázzárványok nagysága és eloszlása olyan mértékű lehet, ami nem elfogadható, vagyis a felhasználó számára nem megfelelő a védőgáz.

Megjegyzés: Meghatározott alkalmazások esetében nagyobb tisztaság és/vagy alacsonyabb harmatpont választása ajánlott az oxidáció és szennyeződések elkerülése végett a) nitrogén: max. 1000 ppm

78



79

Turák Zsolt termékmenedzser ABRAZIV Mérnöki Iroda és Gépgyártó Kft.

Magas minőségű Ervin Amasteel szemcse-szóróanyagok az Abraziv Kft.-től High quality Ervin Amasteel's abrasives from ABRAZIV LTD Mint már az előző számból értesültek, az ABRAZIV KFT. megkezdte a magas minőségéről világhírűvé vált szemcseszóróanyag-gyártó vállalat, az angol Ervin Amasteel cég termékeinek kizárólagos magyarországi értékesítését. Az eddigi végfelhasználói visszajelzések is azt bizonyítják, hogy valóban nagy a különbség a más piacon levő szóróanyagokkal szemben. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a magyar cégek is már egyre inkább előtérbe helyezik a minőséget és bevál lalják azt, hogy kis többletköltséggel, de magasabb minőséget vásárolnak. Aki már próbálta, hamar rá eszmélt, hogy a szóróanyagon levő többletköltség tulajdonképpen mínuszként jelenik meg a vállalat rezsiköltségén, hiszen az anyag hosszabb élettartammal rendelkezik, és jobb energiatovábbító képessége a szemcseszórás hatékonyságát növeli.

As you could read in the previous article the Abraziv Ltd. has started to sale the very high quality Ervin Amasteel's products. The reactions of our clients confirmed the quality of products is much better than the competitor's abrasives. We are happy because most of Hungarian firm are preferring the quality. Despite of the higher price the whole shot blasting process is more economical (these abrasives has a higher impact energy, and the wear of abrasives is less). You can see the assortment of Ervin's abrasives bellow...

Engedjék meg, hogy egy pár sorban bemutassuk az Ervin Amasteel cég általános és speciális termékpalettáját! Két fő alaptípusa van az Ervin Amasteel acél szóróanya goknak: – acélsörét (gömbölyű) Ahhoz, hogy szemcseszóró berendezésünkbe alkalmazható váljon, a sörétet temperálni kell. A végső keménysége 45 HRC – 50 HRC. – acéltöret (éles, sarkos) Az acéltöret a méreten felüli és nem megfelelő alakú sörét zúzásával jön létre. Az acéltöretnek három keménységi fokozata van: SG (GP) – teljesen temperált tipikus keménység: 45 – 50 HRC. Keménysége, az acélsöréttel azonos. LG (GL) – közepesen temperált tipikus keménység: 55 – 60 HRC. HG (GH) – teljesen megedzett tipikus keménység: 65 HRC.

•F erroblast: Egy innovatív és egyedi termék, kifejezetten arra tervezték, hogy mintegy „kész” megoldásként működjön a sűrített levegős szórási eljárással történő műveleteknél. Ez a rendelkezésre álló legkeményebb acélgrit, kemény és éles sarkú marad használat közben, miközben a törésre rendkívül ellenálló. A Ferroblast a hosszabb élettartam, a hatékony tisz títás, a jobb hatásterület és a tisztább környezetű szórókamra révén az eljárásra nézve kedvező hatást fejt ki. • Automotive Shot Peening: Az Ervin Amasteel gépjárműipari peening-szóró anyaga megfelel, vagy felülmúlja a SAE J 444, SAE J 827 specifikációit. Az Ervin sörétszórási anyaga hosszabb élettartamot és megnövelt átvitt energiát nyújt, mindez jobb hatékonyságot, termelékenységet és megta karítást jelent. • Amamix: Az Amamix egy specifikus szórási követelmé nyek céljából definiált és megtervezett Ervin acélsörét és acélgrit kombináció, amit egyetlen termékként szállítunk. A különböző méretű sörét- és gritrészecskéket pontos arányokban keverik az adott ipari termelékenység, költség/ teljesítmény célok elérése érdekében. Az Amamix hosszabb élettartamot és megnövelt kinetikus energia továbbítást biz tosít, mindez az azonnali jobb hatékonyságban, termelékeny ségben és gazdaságosságban nyilvánul meg.

Szóróanyagok speciális alkalmazásokhoz: • Rocket: A ROCKET egy egyedülálló öntött acél szemcse, melyet a termelékenység javítására terveztek a nagy sebességű szórókerekek igényeinek kielégítésére, melyek a szemcséket 80 m/s feletti sebességgel szórják ki új vagy felújított szóró gépekben. A ROCKET sörét rendkívüli ellenálló képessé ge nagy sebességű szórást tesz lehetővé, stabil fogyasztás fenntartása mellett. • Amacast: Az Amacast az űrrepülési–hadászati ágazatban kifejlesztett élenjáró technológiával készül, ez a szóróanyag iparágban egyedülálló. Az Amacast porlasztása szabályozott környezetben történik, melynek eredménye egy különlege sen erős, ausztenites mikrostruktúra. Az Amacast elemei részeiben a legnagyobb tömeggel/térfogatsúllyal rendelkezik, így több energiát szállít típusának bármelyik egyéb szóró anyagához képest.

80

Miért érdemes az Ervin Amsteel termékeit választani? Környezetbarát, kezdve a gyártástechnológiától a szóráson át egészen az újrahasznosításig. Gazdaságilag kedvező, biztosítja a legalacsonyabb üzemletetési költséget és a legmagasabb ter melékenységet. Műszaki szempontból hatékony a legkihívóbb alkalmazások és legigényesebb szituációk esetében is. Egyszerű és erőteljes, tökéletesíti az Ön munkafolyamatát. Az ABRAZIV KFT. szakértő csapata szívesen áll rendelkezésre a legmegfelelőbb szóróanyag kiválasztásában. Köszönettel veszünk bárminemű érdeklődést, megkeresést termékeink iránt. (x)



81

Madár Pál, okleveles gépészmérnök, ügyvezető igazgató KEMATECHNIK Mérnökiroda Kft., INNOMONTAGE Vállalkozó Kft., FELÜLETKEZELŐ SZAKKÖZPONT

A mechanikus szemcseszórásos felülettisztítás ipari alkalmazása A KEMATECHNIK Mérnökiroda Kft., mint a felület tisztítás, szemcseszórás területén jelentős piaci ré szesedéssel bíró szakcég, nagy gyakorlati, technológiai tapasztalattal rendelkezik. Szemcseszóró berendezések, rendszerek telepítésével, sok elégedett A különböző gyártástechnológiák korszerűsödésével párhuzamosan az egyre nagyobb teret hódító mechani kus felülettisztítás, a szemcseszórás fejlődése is rohamos, látványos. A szemcseszórás teljesen új dimen ziót nyitott a felülettisztítás területén. Mind a teljesítménye, mind a felületi minősége utolérhetetlen. A technológia jól kézben tartható, jól szabályozható. A legfontosabb befolyásoló tényező az alkalmazott szemcse mérete, alakja, anyaga és a kiszórt mennyiség. A korszerű előkészítés egyik jellem zője a mai kor kívánalmainak meg felelően környezetkímélő, környezet barát rendszer. A szemcseszórás alapvetően egy zárt térben végzett tisztítás, ahol a keletkező por és szennyeződés megfelelően méretezett és kiválasztott porleválasz tó berendezéssel elszívható, leválaszt

partnerrel jó nevet szereztünk a magyar piacon. Romániában működő testvércégünkön keresztül a román piacon is növekvő részesedést érünk el. A tevékenységünk alapját képező szakmai elméleti ismereteket foglaljuk össze az alábbiakban.

ható, zárt rendszerben kezelhető. Ezért környezetbarát! (1., 2. kép) Az iparban nagyon sok gyártási folyamat, gyártási technológia igényel valamilyen tisztítás-technológiát. Az alapanyagot vagy a végterméket kell valamilyen nemkívánatos szennyező déstől, gyártás közben keletkezett ré tegtől megtisztítani. Sok esetben igény a régi bevonat, rozsdaréteg eltávolítása (3., 4. kép). A cél minden esetben, a technoló giai folyamat következő lépéséhez a megfelelő felületi tisztaság, felületi mi nőség biztosítása. Röviden összefoglaljuk a szemcse szórásos felülettisztítás módszereit, a technológiát a befolyásoló tényezőket, az elérhető felületi minőséget a hozzá rendelhető teljesítménnyel. A szemcseszórás gyors, gazdasá

gos, jól kezelhető, mely az alábbi elő nyökkel dolgozik: – relatíve kicsi a szemcseszóró beren dezésnek a helyigénye, – a fajlagos energiaigénye is alacsony, – egyes bevonatok esetén az „érdes” (megnövelt) felület kedvező tapadást ad a bevonat számára, – környezeti hatásai jól kézben tart hatók: • a porképződés korrekten levá lasztható, • az esetleges zajszint csökkenhető, szigetelhető, • a keletkező, leválasztott por nem veszélyes hulladék, ún. normál szemét – fajlagos üzemeltetési költsége ala csony • energia • szemcse • alkatrész

2. kép

1. kép

82


3. kép

Mi is az a szemcseszórás? Szemcseszórás alatt olyan meg munkálási eljárást értünk, amelynél a szemcse, mint szerszám, különböző szórási módszerekkel történő felgyor sítás után a munkadarab felületébe csapódva azt megmunkálja. A megmunkálás nagyon összetett folyamat, melynek megfelelősége esetén annak eredménye a kívánt felületi minőség. Minden esetben a kívánt felületi minőség mellé elvárás a felületteljesítmény. A két paramé ter egyes esetekben megoldhatatlan feladat elé állítja a technológusokat. Kompromisszumok, mint mindenütt az életben, itt is köttetnek. A szemcseszórás az ipar sok területén, pl. a hegesztett szerkezetgyártás nál, a korrózióvédelemben, az önté szetben, a kovácsüzemekben, valamint a kohászatban is, az alapanyaggyár tásban is nélkülözhetetlen tisztítás technológia. A képlékenyalakító technológiák nál a konkrét technológiától függő en szükséges a felülettisztítás. Meleg alakításnál általában a végterméken alakítás és hűlés után keletkező re vét kell eltávolítani. Sok esetben a különböző alakítások között revétlení tési lépés van beiktatva a továbbalakí tás elé. Ez a homogén belső tulajdon ságok biztosításának az alapfeltétele, így lehet csak minőségi terméket gyár tani. Hideg technológiáknál a kiinduló állapotban van szükség a revétlení tésre. Itt is a homogén belső szerkezetű gyártmány, féltermék előállítása a cél. Az acélszerkezet-gyártó cégeknél alapvető kérdés a gyártásba kerülő lemezek, profilok darabolás, feldol

4. kép

gozás előtti revétlenítése, rozsdátlaní tása. A további technológiáknál, pl. lézervágásnál, hegesztésnél elenged hetetlen a tiszta felület. Csak így bizto sítható a pontos és a minőségi gyártás, mely a technológiai fejlődés eredmé nyeképpen egyre igényesebb, maga sabb minőséget produkáló iparág. Az acélszerkezet-gyártók további problémája a legyártott szerkezet kor rózióvédelme. Egyre hosszabb idejű bevonatrendszer-garanciát kell vállal ni a rozsdásodás megjelenéséig. Ez kizárólag az elkészült szerkezet ún. frissítő szemcseszórásával érhető el, mely többnyire kézi szemcseszórással történik. Az öntödék az öntött darabot min den esetben kell hogy szemcseszórják, a homok, a ráégések, sorják tökéletes eltávolítása a homogenizáló szemcse szórással történik. A korrózióvédelem minden esetben igényli a felülettisztítást. A bevonat fel vitele előtt minden esetben az előírt tisztaságú felületet kell garantálni. Függetlenül attól, hogy új szerkezetről vagy felújításról van szó, a követelmé nyek azonosak. A szemcseszórás nagyon sok para métertől függő, az eredményességét befolyásoló tényezővel bíró technoló gia. A munkadarab kiindulási állapota és a szemcseszórás eredménye szerint csoportosít a szabvány. Az MSZ-ISO 8501 szabvány – ebből csak a legfontosabb részeket kiemelve – a festési munkálatok előtti felülettisz taság vizuális értékelését taglalja, mely a gyakorlatban az egyetlen egzakt és használt szabvány. Két paraméter rögzített és sorolt, a kiindulási állapot, és a tisztasági fok. (Nem az érdesség!)


A kiindulási állapot 4 rozsdásodási fokozatban van összefoglalva: A – rozsdamentes, szilárdan tapa dó revével B – kezdődő rozsdaképződés, kezdődő reveleválással C – leváló, rozsdásodó reve, in duló rozsdabemaródások D – rozsdás reve, az egész felületre kiterjedő rozsdabemaródások Szemcseszórásos eljárással elérhető tisztítási fokozatok (Sa értékek): Sa 1 – Szennyeződéstől és lazán tapadó revétől, rozsdától és egyéb bevonattól mentesnek kell lennie. Sa 2 – Szennyeződésektől mentes nek kell lennie, nem lehet a felületen reve, rozsda és min den visszamaradt szennye ződésnek szilárdan tapadnia kell a felülethez. Sa 2,5 – A felületnek minden szennye ződéstől és reve, rozsda, fes tékrétegtől mentesnek kell lennie. Szennyeződés csak folt vagy csík formájában le het a felületen. Sa 3 – A felületnek minden szennye ződéstől és reve, rozsda, festékrétegtől mentesnek kell lennie, egységes fémes színt kell mutatnia. A felülettisztaság fenti szabvány által történő korrekt megadása a kiin dulási állapot és az elért felülettisz taság kombinációjával történik. Ez azt jelenti, hogy először betűvel a kiin dulási állapot, másodszor betűvel és számmal a felülettisztaság megadása szükséges. Pl. A Sa 2,5 A kiinduló állapotból Sa 2,5 felülettisztaság.

83

A szemcseszórás pontos meghatá rozásához, a technológia definiálásá hoz meg kell adni: – a módozatot * mit akarunk elérni, mit végzünk – a szórási eljárást * milyen szórási eljárással végezzük – a tisztító szemcsét * anyaga, mérete Pl. sűrített levegős tisztító szórás acélszemcsével Módozatok: – alakító szórás * formára alakítás – felületnemesítő szórás + simító * vizuális hatás kialakítása + polírozó * vizuális hatás kialakítása + mattírozó * vizuális hatás kialakítása + érdesítő * bevonat tapadásának növelése – forgácsoló szórás + leválasztó szórás * tapadó szennyeződések leválasztása + sorjátlanító szórás * kivágási, öntési élek, sorják eltávolítása – tisztító szórás + tisztítás * tiszta felület elérése, pl. önt vény + reve eltávolítása * hűlési, hőkezelési reve eltávolítása + rozsda eltávolítása * rozsda eltávolítása – feszültségnövelő eljárás * felületi kezelés, élettartamnövelés Eljárások: A szemcsének a szórási effektus hoz szükséges, a megfelelő sebesség re történő gyorsítás módszere (5., 6. kép). – Nyomásos szórás + sűrített levegős * sűrített levegő, szemcse + folyadékos * víz, inhibitor, szemcse + gőz * gőz, szemcse (iparban nem alkalmazott) – szórókerekes (turbinás) + szórólapátokon kirepített szem csével dolgozik (7. kép) Szemcsék: A szemcseszórás „szerszáma” a szemcse. A szemcseszórási technoló gia megfelelőségének alapvető felté tele a szemcse megfelelő kiválasztása. Ehhez elsősorban a tisztítási feladatot

84

5. kép

6. kép

7. kép

kell tisztázni. Ezután jön a módozat és manipuláció egyeztetése. A szemcsék ciklusszámuk alapján lehetnek: – Egyutas szemcsék + erős elhasználódás miatt többször nem használható, + erősen elszennyeződik, ezért nem használható, + nincs tisztítási lehetőség. – Többutas (recirkulációs) + Vas-, acélalapú • acélöntvény • öntöttvas • kéregöntvény • huzalvagdalék


Rozsdamentes szemcse

Acélsörét

Acélszemcse

+ Nem vasalapú fémes • könnyűfém – alumínium – réz • természetes ásványi – homok – kőzúzalék

• • • • • •

kohósalak acélsalak rézsalak olvasztósalak szilícium-karbid üveggyöngy

Üveggyöngy Gránáthomok

• szintetikus ásványi – elektrokorund normál nemes

Barnakorund

Nemeskorund

Műanyag szemcse

• üvegzúzalék • természetes, organikus – dióőrlemény – faőrlemény – barackmagőrlemény – kukoricacsutka-granulátum Szemcsék jellemzői: – Alak • gömb • gömbölyded • sarkos • hengeres • előgolyósított – Keménység

A recirkulációs működés alapvető eleme a többutas szemcse alkalmazá sa. Ezek a szemcsék nagy ciklusszám mal dolgoznak, ezáltal hosszú időn keresztül homogén munkadarab-felü letet biztosítanak. A szemcseszóró szórókerekes be rendezések szinte minden esetben acélsöréttel, kivételesen acélszemcsé vel dolgoznak. A sűrített levegős, kézi rendszerekben szinte minden szemcse alkalmazható. Az acélszerkezet-gyártóknak az elvárá soknak megfelelő korrózióvédelem biztosítása érdekében a felület korrekt bevonatrendszerének kialakításához beruházásigényes festőberendezésre is szükségük van. Fontos a megfelelő szórástechnika is. Az e témában felmerülő kérdésekre következő cikkünkben adunk tájékoz tatást. Telephelyünkön lehetőség van gépbe mutatóra, és próbaszórásra. Hozott munkadarabhoz kollégáink kiválaszt ják a megfelelő minőségű szemcsét, a célszerű technológiát, és gépeinken (a megrendelővel közösen) elvégzik a min tadarabok szemcseszórását. Készségesen állunk ügyfeleink rendelkezésére kon zultációra és szaktanácsadásra.

Komplett felületkezelő rendszerek, technológiák, szóróházak, festőműhelyek, szemcseszóró-, homokszóró-, festőberendezések. Teljes körű szerviz, szemcseés alkatrészellátás.

Felületkezelő szakközpont Kematechnik Mérnökiroda Kft. Innomontage Vállalkozó Kft. 1222 Budapest, Nagytétényi út 100–102. Tel.: +36 1 208-5524, Fax: +36 1 371-1381 [email protected], [email protected] www.kematechnik.hu, www.innomontage.hu


85

Írta: W. Lutz Fordította: Dr. Kovács Mihály

Tandemeljárás alkalmazása a minőség és a gazdaságosság érdekében A Winkelbauer családi középvállalkozó cég Steiermark keleti területéről évtizedek óta szállít az európai piacra építőipari gépegységeket. A folyamatosan bővülő vállal kozás nevet szerzett magának a nagy értékű kotrólapá tok, ill. -kanalak gyártásával, továbbá a rugalmas gyár tási rendszerrel. A gyártás ésszerűsítése és a darabszám növelése céljából a Winkelbauer cég egy robothegesztő cel lát vásárolt, ami a gyártási idő csökkentését eredményező „Offline” programozású. Az építőipari gépek elemei az igen erősen igénybe vett szerkezetek közé tartoznak. Különösen a kotrólapátok van nak kitéve a legnagyobb igénybevételnek. Az anyagminőség és a hegesztéstechnológia az a két terület, amely megha tározza a termék megbízhatóságát és hosszú élettartamát. „Minden vevőnknek joga van ahhoz, hogy megfelelő terméket kapjon, ez a mi célkitűzésünk” – véli Michael Winkelbauer úr, a cég ügyvezető igazgatója. – „Ezáltal növel ni tudjuk a munkagép rugalmasságát, használhatóságát és biztonságát, ami a növeli a munkagépet vezető személy motiváltságát, és egyidejűleg minimalizálja a munkaráfordí tást, a kopást és az állásidőt.” A Winkelbauer GmbH egy ötödik generációjú gépgyártó üzem. Az üzem 1900 előtt patkó- és járműkovácsolást vég zett, ma pedig egy igen rentábilis vállalkozás. A Steiermark tartományban lévő angeri székhelyen évente mintegy 2000

tonna acélból készíti közel 70 fő építőipari gépek kiegészítő berendezéseit. A súlypontot nem csak a kotrólapátok és a kerekes rakodók elsődleges felszerelése, hanem egyedi követelmények innovatív megoldásai képezik. Az építőipari munkagépek szükség szerinti utólagosan felszerelendő ele meit, ill. a javításokat osztrák importőrök és kereskedők bonyolítják le. „Ezért azután kotrólapátjaink megtalálhatók a világ valamennyi építkezésén. A siker nem jön magától: „mi a vevőinknek olyan megoldásokat kínálunk, amelyek jobbak a piacon szokásos változatnál. És ami sorozatgyár tásban nem áll rendelkezésre, azt a legrövidebb időn belül elkészítjük”. Az átlagos szállítási idő valójában kevesebb, mint egy hét. A határidőre pontos kiszállítás előfeltétele egy jól áttekinthető acéllemezraktár, a kereken 6000 négyzet méteres, folyamatosan fejlesztett és modernizált gyártási alapterületen belüli optimális anyagáramlás. Nem csoda tehát, hogy a Winkelbauer cég a lemezmegmunkálás terüle tén megbízható bérmunkát végző cégnek számít, különö sen, ha nagy szilárdságú acélról van szó.

A robottal kotrólapátonként 30 percet lehet megtakarítani Mint a többi ipari területen, így az építőipari gépgyártó szakmára is rányomta a bélyegét az egyre növekvő acél költség. Az olyan cég, mint pl. a Winkelbauer cég, fenn maradása érdekében nagy szilárdságú, drága acélokat, mint pl. a 1250 N/mm2 minimális folyáshatárú svéd Harox acélokat dolgoz fel, könnyen belebukhat a költségekbe. „Termékeink árának közel 50%-a tevődik össze az anyagés gyártási költségekből. Ha mi versenyképesek akarunk maradni, akkor az csak a gyártás optimalizásával érhető el” – sorolja fel az érveket a fiatalabb vezető. A 6 tonna tömegű kotrólapátok esetében a hegesztés hosszú időn át olyan tűfokot jelentett, amit a Winkelbauer cég nem tudott átlépni, ezért azután a darabszámot sem tudta egyértelműen növelni. Egy kanál kézi ívhegesztése kb. 40 órát vett igénybe, míg ma a Cloos-robotok ugyanezt egy műszakban végzik el. „Ez az időmegtakarítás nagyobb annál, amit mi kiszámítottunk és elvártunk” – erősíti meg Michael Winkelbauer úr a Cloos-technológia melletti dön tést. Ma évente közel 600, vevő igényeit kielégítő kotrólapá tot tud a cég előállítani. „És mindezt állandó minőségben” – véli Winkelbauer. A hegesztőrobottal több méteres tiszta felületű és fröcskölésmentes varratot lehet előállítani, amit mi a tapasztalt hegesztőinkkel nem tudnák elkészíteni. Itt a robot, az áramforrás és a hegesztéstechnika tökéletes, és teljesen zavarmentesen dolgozik együtt”.

Gyorsabb modifikációjú Offline-programozás A Winkelbauer cég egy kompakt Robotcella üzembe állításával a hegesztési időt 80%-ra tudta lecsökkenteni és egyidejűleg növelte a minőséget

86

A Winkelbauer cégnél bevezetése került Offline-prog ramozásról úgy nyilatkozik Klaus Portsch úr, a műszaki és munka-előkészítő részleg vezetője, miközben egy módosí


Az Offline-rendszerű Roboplan segítségével néhány órán belül lehet a hegesztési programot a vevő elvárásainak megfelelő kotrólapátra elkészíteni, mialatt a robot más gyártmányt hegeszt

tott kotrólapátot egy egér segítségével a megfelelő helyzet be forgat, hogy „egy vevő nagyobb mértékű igénye ese tén akár egy napon belül meg tudjuk a robotvezérlési programot változtatni”. „Ehhez valamennyi elemet 3D-s CAD-rendszerben kell megtervezni, és szükség esetén egy könyvtárból a Cloos-Roboplanba betáplálni. Ennek során a gyártandó szerkezeti elem max. 2000 pontját rögzítik és egy Makroba tárolják. „Ha egy vevő a saját kotrólapátját kiszélesíteni vagy más egységgel kiegészíteni akarja, akkor én lehívom ezt a szerkezeti elemet, és a módosításnak megfelelően összeállítom”. Ha az új kotrólapát a képernyőn elkészült, akkor megkezdődik a Cloos program az egyes hegesztési pályák szimulálásával. Ekkor a robotkar és a kanál forgatókészü lékben való mozgatásánál figyelembe véve rögzítik a hegesz tési sorrendet, úgy hogy a gyártási folyamat során optimá lis varrat készüljön az előírtnál nem nagyobb elhúzódás mellett. A program „automatikusan kiszámítja azokat a koordinátákat, amellyel én a robotvezérlésbe betáplál tam”. A Cloos-Roboplan-rendszer előnye, hogy a prog ram a kereskedelemben használatos PC-vel is tud futni, és egyszerű a kezelhetősége. „A program egy rövid idejű képzés után nagyobb CAD-ismeret nélkül is használható.”

A munkadarab és helyzetbeállító között távtartó feladata, hogy a robot a kotrólapát külső oldalán húzó pisztolyvezetéssel tudjon dolgozni

A sarokvarratok 70%-át a Winkelbauer cég a nagyobb sebességű tandemeljárással készíti. A varratminőség, mint pl. a külső oldalon lévő merevítőbordák varratainál teljesítik az építőgépgyártó ipar magas követelményeit a külalakkal és a biztonsággal szemben

Robotgyártó cella, hegesztés technika és helyzetbeállító Mialatt a mérnökök és kollégáik a tervezési osztályon a további vevőspecifikus kotrólapát hegesztési programját elkészítik, az alatt a Romat 320-Robot állandó minőségben egymás után hegeszti a lapátokat. „50 kg heganyag tűnik el egy kotrólapátban” – mondja Portsch úr. A Cloos kéthajtós görgős rendszere 2 huzaldobról juttatja a megfelelő huzal mennyiséget a hegesztőpisztolyba. A sarokvarratok közel 70%-át gyors tandemüzemmódban készítik el. A méretben kisebb egyhuzalos hegesztőfejet csak a nehezen hozzáférhető helyeknél alkalmazzák. „A robotcellát automatikus szerszám váltóval szereltük fel, ami szintén tartalmaz egy előmelegítő égőt a nagy szilárdságú Hardox-acél hegesztés előtti 150… 200°-os előmelegítése céljából. Az előmelegítésre a későbbi hidegrepedés elkerülése miatt van szükség. Természetesen a gyártócella tartalmaz egy pisztolytisztító egységet is, ami a pisztolyt minden váltásnál megtisztítja. A Cloos cég a Romat 320 típusba fej feletti hegesztéshez egy felső pályát szerelt fel, ami 6000 mm-es úton való mozgatást tesz lehetővé.

A hegesztési folyamat megkezdése előtt a nagy szilárdságú Hardox acélból készült részeket hevítő pisztollyal 150…200 °C-ra előmelegítik az edződési repedések elkerülése céljából


87

Egy kiegészítő robottengely egy teleszkópos tengely által a robotot függőlegesen 1000 mm hosszan tudja mozgatni. A kézzel fűzött kotrólapátot egy széles skálán mozgatható helyzetbeállító készülékbe rögzítik, mely készülék max. 6 m hosszú és max. 10 tonna tömeget tud helyzetbe állítani.

Tandem és impulzusos áramforrás optimális varratok készítéséhez Az optimális hegesztési paraméterek alkalmazásához 2 GLC 603 Quinto típusú, 600 A-es impulzusos hegesztőáramforrás áll rendelkezésre, amelyhez tandem- és egy huzalos MAG hegesztésre alkalmas hegesztési programok hívhatók le. Különösen szembetűnő a Winkelbauer cégnél a tandemeljárás: a Cloos hegesztőpisztoly két, szorosan egymást követő hegesztőhuzalt tol egyidejűleg előre, ame lyek 2 ív alatt olvadnak le. Mivel az ívek stabilan égnek, a Quinto-szériájú impulzusos áramforrás a huzalelőtolást elektronikusan szinkronizálja és a hegesztési paramétere ket minden egyes ívre külön beállítja. A Quinto nagy intelligenciájú ívszabályozása optimális gyártmány elkészítését teszi lehetővé. A folyamat végén például egy célirányos cseppleválás hegyes huzalvég ese tén is minden esetben szavatolja az ív biztos újragyúj tását. Ezzel a hegesztőpisztoly mindig optimális helyzetű a varratban, a szerkezeti elem tűréseit vagy elhúzódásait egy tapintó gázfúvóka szenzor és egy ívszenzor érzékeli és egyenlíti ki. A hasonlóan digitális huzalszabályozás 0,05 mm/min beállítási pontossággal dolgozik. A Cloos-Duo-Drive hu

88

zalelőtolóval a huzalvég beállítása milliméter pontossággal lehetséges. Egy szenzor felismeri a huzalelektróda és a huzalelőtoló görgők közötti csúszást, és az eltérést azon nal korrigálja. „Az eredmény, a nagy falvastagságú rész egységeknél és 4 hegesztési rétegig kimagasló minőség” – mutatja Michael Winkelbauer. – „A biztonság mellett a legnagyobb hangsúlyt a külalakra helyezzük.”

Klaus Portsch mérnök úr (balra) és Michael Winkelbauer ügyvezető igazgató úr (középen) Martin Salchinger úrral, európai hegesztőspecialistával (EWS) együtt győződnek meg a Cloos-robotcella és az Offline-programozás előnyeiről



89

Dr. Dulin László okleveles hegesztőmérnök (IWE) DLT Hegesztéstechnikai Kft.

Hegesztőkészülékek szerkezeti kialakításának legfontosabb alapelvei Jó készülék tervezése egyáltalán nem egyszerű fel adat. A tervezőcsoport tagjainak a készülék mű ködőképességét alapjaiban meghatározó ismeretekkel és szerteágazó tapasztalatokkal kell rendelkezniük. A tervezőnek a készülék szerkezeti kialakításához el kell végeznie az alkal mazott hegesztési technológia hatásának elemzését. Az elemzéshez ismernie kell – a hegesztési technológiát (MSZ EN 4063); – a technológiai adatrendszer részletes adatait MSZ EN 288 (WPS); – a varratképzés, hegesztési sorrend, hőelvezetés, varratmegmunkálás, hő kezelés részleteit; – a varratminőség előírásait (MSZ EN 30042); – az átvételre és vizsgálatokra vonatkozó előírásokat; – az alapanyag és a felhasznált hegesz tőanyag összetételét (elszívás, szűrés); – a Hegesztési Biztonsági Szabályzat [143/2004.(XII.22.) GKM] előírásait; – a hő okozta alakváltozások és belső feszültségek mértékét, azok okait és következményeit. A készülék lehet sík, vagy tér beli felépítésű. Az összeállításra (fű zésre) használt készülékek általában egyszerűbbek, könnyebbek, a hegesz téshez használt készülékek bonyo lultabbak, robusztusabbak. A készülé keket használhatják folyamatos üzem ben és időszakosan; ez utóbbi eset ben gondoskodni kell pl. a készülék szállíthatóságáról. A készülék lekötése a csarnokpadozatához lehet egyszerű, de van olyan készülék is, amelyet csak gon dos bemérés, szintezés után lehet csak üzembe állítani. A készülékek felépítésében meg kell jelennie a gyártmány kialakításának, a készülékalkalmazás körének, pl. méretés alaktartó (állító-, rögzítő-, előfeszítő) készülék, helyzetbe állító (mozgató-, forgató-) készülék, esetleg mérő- és ellenőrző készülék. A készülék szerkeze ti kialakítására hatással van a gyártmány alapanyaga is. Hegesztés közben a munkadarab az alapanyag és az alkalmazott technológia hatására alakváltozást szenved. A munka darab zsugorodásának, vetemedésének meghatározására kellő pontosságú mód szerek állnak rendelkezésünkre, segítsé gükkel a feszültségelemzés elvégezhető. Az alakváltozás hatását a készülék

90

A mindenre érvényes definíciók megfogalmazása jószerivel lehetetlen. Az alábbiakban megfogalmazott szempontok sem tekinthetők teljesnek, de figyelembevételük elkerülhetetlen.

tervezőjének figyelembe kell vennie. A zsugorodás csökkentésének egyik esz köze az elmozdulás lehetőségének biz tosítása. Az alakváltozás megelőzése érdekében a tervező olyan eszközökhöz is nyúlhat, mint az előfeszítés, előhajlítás, merev befogás, változó illesztés stb. (1. ábra). Az alapanyagok követelményrendszere szinte annyiféle, ahány anyagot hegesz tünk. Alumínium hegesztésénél pl. külö nös gonddal kell a hegfürdő biztosítását megtervezni. Bizonyos alapanyagok edződési hajlama miatt (nemesíthető acélok, ferrites krómacélok stb.) hegesz tés előtt előmelegítés (100–400 °C) is szükséges lehet. Más esetben (pl. perlit-martenzites korrózióálló króm acélok) szükséges lehet a hegesztést követő, a készülékben elvégzendő fe szültségcsökkentő hőkezelésre legfel jebb 700 °C hőmérsékleten. Ezekre a hegesztőkészüléket a tervezőnek fel kell készítenie. Más anyagok esetében (pl. ausztenites saválló és hőálló le mezek hegesztésénél) a karbidkiválás megelőzésére erőteljes hűtést kell végez ni. Ilyenkor a tervezőnek nagyméretű, hűtött rézgyámokat kell beterveznie. Figyelni kell (pl. nagy szilárdságú acélok esetében) a hegesztés közben kialakuló varrattúlhevülés lehetőségére, mert ez szemcsedurvulást okozhat. Előfordulhat az is (pl. acélöntvények), hogy a hegesz tett kötés lehűlési sebességét csökken teni kell. A technológiai előírások betar tásához a tervezőnek meg kell oldania akár különleges feladatokat is, pl. az ausztenites szerkezeti acélok varratai elszíneződésének megakadályozásához ún. gázelárasztásos készüléket kell ter veznie (2. ábra). A tervező ismerje a fröcskölés és salak képzés folyamatát, mert ezek hatása ellen védekezni kell. További fontos szempontok még: a készülék bázisfelületének helyes megválasztása, a hozzáférhetőség bizto sítása (egy, vagy több hegesztőpisztoly lehetőleg optimális hegesztő helyzet ben dolgozzon), a befogó-leszorító elemek szakszerű kiválasztása (az alkal mazott szorítók feladatorientáltak le


1. ábra: A lakváltozás megelőzésére szolgáló külső befogó és belső támasztó készülékek

2. ábra: G ázelárasztásos hegesztőkészülék gázellátó rendszere (részlet)

gyenek (helyzetben tartás, alakvál tozás), a szerszám pontosságának helyes megválasztása, az egyszerű és akadály mentes be- és kirakás megvalósítása. Ügyelni kell arra, hogy a gyártástech nológia követelményei a gyártmány pontossági követelményéhez igazítva betarthatók maradjanak, a készülék élet tartama feleljen meg a sorozat várható darabszámának, a készülék szerkezete és teherbírása feleljen meg a munka darab tömege és a hőtágulás okozta erőhatásoknak, a készülék alkalmas legyen a beállított hegesztési hézag megőrzése. A munkadarab kidobó szer kezete a meleg munkadarab eltávolí tására is alkalmas legyen, a megfelelő áramvezetés érdekében – ha erre szük ség van – a visszavezető kábelt megosztva (több helyen csatlakoztatva, majd egye sítve) kell megépíteni, az egyenáramú ívfúvást meg kell akadályozni (megosz tott áram-visszavezetés, hegesztési irány megválasztása, hegesztőpisztoly helyzete,

3. ábra: R obotos cella hegesztőkészüléke munkarab előfeszítéséhez és forgatásához

nem mágnesezhető anyagok használata). Következetesen be kell tartani a karban tartás–javítás szempontjait, a munkavé delmi és környezetvédelmi előírásokat, figyelembe kell venni a költségtényezők hatását. Akár kézi, akár gépesített hegesztésről van szó, a legkedvezőbb minőségi és ter melékenységi feltételek biztosításához törekedni kell a vízszintes, vályúhelyzet ben történő hegesztésre, vagy a készül éket a gyártmány hegesztése közben, az alkalmazott technológia szempontjait figyelve folyamatosan a legkedvezőbb hegesztési helyzetben kell tartani. A változó hegesztési helyzeteket a készü lék billenthető, forgatható kialakításával

4. ábra: I kerpontos ellenállás-hegesztő célgép készülékét kiegészítő elszívó fej, amely egyben nyomólapként is működik

kell megoldani, egyidejűleg folyamato san biztosítva a jó hozzáférhetőséget, akár több hegesztőpisztoly egyidejű működtetéséhez is (3. ábra). A készülék tervezőjének arra is kell gondolnia, hogy az elkészült varratok egy része javításra kerül, s a javítás a készülékben kedvezőbben végezhető el. A tervezőnek esetenként biztosítania kell azt is, hogy az elkészült munkadarab méreteinek ellenőrzése, a munkadarab átadás-átvétele a készülékben megvaló sítható legyen. A berendezés tervezője legyen jelen a készülék üzembe helyezésénél, vegyen részt a készülékkel végzett próbahegesz tésen (MSZ EN 288-8) és a mintadarab

bevizsgálásán (MSZ EN 25817). A kiér tékelést követően tervezze meg a szük séges módosításokat, ezeket vezesse át a terveken, majd a tervek megvalósítása után ismét vegyen részt a próbahegesz tésen és a hegesztési eltérések bevizs gálásán. Ismerje meg a munkavédelmi bejárás eredményét. A tervező töreked jen a környezetvédelmi előírások betar tására. Biztosítsa a hegesztés közben keletkező légszennyezők elszívásának lehetőségét (4. ábra). Nem feladata, de a tervező kiválaszt hatja a megfelelő, ha kell, minősített szűrőberendezést (pl. ausztenites kor rózióálló acélok hegesztése közben keletkező rákkeltő anyagok szűréséhez).

Megtervezzük és kivitelezzük a csarnokokat, a vevôk igényeinek megfelelôen. Így az acélszerkezetekkel, a hozzá tartozó tetôés falburkolatokkal az épületek funkcióinak legmegfelelôbb anyagokat alkalmazzuk, legyen az szendvicspanel, trapézlemez, vagy más könnyûszerkezetes termék. Elérhetôségeink: FÉMSZERKEZET Építô és Szerelô Kft. Nyíregyháza, Lomb u. 16. Telefon: (42) 465 156, fax: (42) 596 728 E-mail: [email protected]

92


Új ultrahangos technológia hegesztett kötések vizsgálatára Bemutatkozás A Mátra-Diagnosztika Anyagvizsgáló Kft.-t 1992-ben alapították roncsolá sos és roncsolásmentes anyagvizs gálatok végzésére. A tulajdonosok a kezdetektől fogva fontosnak tartották, hogy a labor felkészültsége – mind a személyi, mind a műszaki – folyama tosan fejlődjön. 1998-tól kezdve ren delkezünk NAT akkreditáltsággal. Az elmúlt években szereztünk be egy 6–18”-os röntgencsöves csőbenjáró, illetve egy fázisvezérelt-ultrahangos berendezést. Vizsgáló személyi állo mányunk jelenleg 7 fő. Szolgáltatásainkat energiaipari, cső távvezetéképítő, autóipari és acél szerkezet-építő cégek vették igénybe.

Röntgencsöves csőbenjáró

A fázisvezérelt ultrahangos vizs gálatra (továbbiakban: PA) alkalmas berendezést 2003-ban mutatták be először Torontóban. A vizsgálat során több rezgőt vezérlünk egyszerre, és így állítjuk elő a megfelelő szögtar tományt. Két vizsgálati technológiát különböztetünk meg. A szektoriá lis vizsgálatnál egy szögtartományon belül (pl. 30°–72°) mozgatjuk a hang nyalábot, ezért nem szükséges a fejet oda-vissza mozgatnunk, így egy útjeladó segítségével könnyen doku mentálhatjuk a hiba pontos pozícióját a referenciaponttól. A másik technika a lineáris vizsgálat, mikor egy adott kristálycsoporttal vizsgálunk egy adott szögben. Cégünk már több speciális vizsgálat technológiát kidolgozott, melyeket a következőkben fogok bemutatni. Az eredményeket több nézetben lehet megjeleníteni, melyek közül az egyik az S-szken, ami ugyanúgy jelenik meg mint az orvosi ultrahang. A sok megjelenítési formának köszönhetően könnyen pozícionálható a hiba. To vábbi előnye a PA technológiának, hogy láthatóvá teszi az egymás alatt elhelyezkedő hibákat, melyre a hagyo mányos A-képes megjelenítés nem képes.

az Alstom Power Zrt. és a visontai bányaüzem részére végeztük.

Szektorliális vizsgálat

Alkalmazási lehetőségek (lineáris vizsgálat) Olyan helyeken lehet alkalmazni ezt a technikát, ahol nagy felületeket akarunk feltérképezni, de kevés a mozgási lehetőségünk és a hiba nagy valószínűséggel egy adott szögre a legérzékenyebb. TOFD technikával kombinálva a teljes vizsgálati eljárás automatizálható tompavarratok vizsgálatára, beleértve a dokumentálást és a kiértékelést.

Mi a fázisvezérelt ultrahang? Hagyományos ultrahangos vizsgálat nál egy rezgővel vizsgálunk, aminek következtében egyszerre csak egy szöggel sugározhatunk be. Emiatt a fejet előre-hátra kell mozgatnunk a varrat mentén, hogy feltérképezzük a hibákat, de még ilyenkor sem bizto sított, hogy minden hibát észlelünk. Ha egy hiba nem merőlegesen áll a besugárzási szögre, akkor nem ka punk vissza jelet, vagyis adatvesztés történik. A másik jelentős hátránya a konvencionális ultrahangnak, hogy lehetetlenség megfelelően dokumen tálni, mert csak adott pillanatokat tudunk rögzíteni a készülékben.

Szektoriális és lineáris vizsgálati elv

Tengelyvizsgálat

Összefoglalás Szektorális vizsgálati eredmények

Alkalmazási lehetőségek (szektoriális vizsgálat) Mivel egyszerre több szöggel tudunk vizsgálni, így egy hegesztési varrat teljes felületét könnyedén meg lehet vizsgálni és így a radiográfiai vizs gálat kiváltható, mert a PA technikával lehetőségünk van a hibák felületének megjelenítésére is, ugyanakkor ez egy UT eljárás, ami továbbra is érzékeny a síkszerű hibákra. Ezzel a vizsgálati módszerrel már több olyan tengelyt is vizsgáltunk, ahol nem volt biztosított a hozzáférés. Ezeket a vizsgálatokat


A PA technológia már nem az az UT eljárás, mint az eddigi hagyo mányos eljárás, mert ezen eljárás nál szükséges a tervezés – lehetőleg rajzok és nem szóbeszédek alapján –, hogy milyen fejjel, milyen tech nikával, milyen szöggel vagy szögtartománnyal kell vizsgálni, hol helyez kedjen el a fókusz, mekkora mozgás tér van stb. Összességében elmondható, hogy a vizsgálat előkészülete jóval tovább tart mint maga a vizsgálat, ugyanak kor olyan információtartalommal rendelkezik, melyeket eddig csak a radiográfia tudott szolgáltatni. www.matradiagnosztika.hu (x)

93

Hegesztett szerkezetek gyártásának hatékonyság fokozásához intenzív eljárások szükségesek. Az ESAB kínálatában szerepelnek az ezek megvalósításához szükséges • hegesztőanyagok, • hegesztő- és vágógépek, valamint • készülékek. Forduljon bizalommal szakembereinkhez, akik egy globális, több, mint 100 éves tapasztalattal rendelkező vállalatcsoport birtokában lévő tudással és tapasztalattal állnak rendelkezésére.

www.esab.hu

Komplett elszívási megoldások minden műhelybe A hegesztési füst és a csiszolási por súlyosan veszélyezteti a dolgozók egészségét. A Nederman nagy tapasztalatokkal rendelkezik a dolgozók és a környezet védelme, a munkahelyi hatékonyság növelése területén. Megoldásaink mindenre kiterjednek, az egyszerű elszívó- és szűrőberendezésektől az egész üzemeket kiszolgáló rendszerekig, beleértve a tervezést, üzembe helyezést, karbantartást és szervizszolgáltatást. • Alacsony-vákuumú elszívórendszerek, • Magas vákuumú elszívás közvetlenül szerszámról vagy hegesztőpisztolyról, • Mobil és hordozható füstelszívó és szűrőberendezések, • Központi vákuum- és szűrőrendszerek.

Nederman Magyarország Kft. 1043 Budapest, Csányi László u. 34. tel.: 272-0277 e-mail: [email protected] www.nederman.hu www.elszivastechnika.hu

94


lindab | astron

ASTRON Többszintes épületek - Egy rugalmas és megbízható rendszer Előnyei: t/BHZ SVHBMNBTBOLJBMBLÓUIBUØCFMTǮUFSFL t"MBDTPOZBCCÏQàMFUNBHBTTÈH t(ZPSTLJWJUFMF[ÏT t,ÚMUTÏHIBUÏLPOZÏQÓUÏT t.PEFSOÏTFT[UÏUJLVTLàMTǮCFMTǮNFHKFMFOÏT

w w w. a s t r o n . b i z -JOEBC#VJMEJOH4ZTUFNT,GU /ZÓSFHZIÈ[B %FSLPWJUTV 5FM FNBJMJOGPIV!BTUSPOCJ[

•A z igényeket Ön határozza meg, mi elkészítjük az ideális hegesztôgépet • Három áramforrás (300, 400, 500 A), egybeépített vagy különálló huzaladagoló egységgel • Négy, a jövô igényeit is kielégítô kezelôpanel az alap verziótól az impulzus verzióig • Több mint 50 hegesztôprogram és teljes szinergia a kiválasztott paraméterek között • MIG/MAG + MMA hegesztés, MIG keményforrasztás • Manuális vagy robothegesztés, a Sigma minden szinten kommunikál

Hegesztéstechnikai problémáival forduljon hozzánk bizalommal! Migatronic Kft.

6000 Kecskemét, Szent Miklós u. 17/a Tel./fax: +36 76 505-969, 481-412, 493-243 E-mail: [email protected]; www.migatronic.hu


97

NAGÉV Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4220 Hajdúböszörmény, Kinizsi u. 7. szám Tel.: + 36 52 563-104 • Fax: + 36 52 563-107 www.nagev.hu • E-mail: [email protected]

NAGÉV járdarács: „Tűzihorganyzás mesterfokon!” „Azoknak, akik nem a földön járnak!” NAGÉV Rács Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. NAGÉV Kft. Tűzihorganyzó Üzem 4220 Hajdúböszörmény, Kinizsi u. 7. szám Tel.: + 36 52 563-113 • Fax: + 36 52 563-178 www.nagev.hu • E-mail: [email protected]

98

4066 Tiszacsege, Ipar u. 30–34. Tel.: + 36 52 588-030 • Fax: + 36 52 588-033 www.nagev.hu • E-mail: [email protected]


✄

M egrendel ôlap

Elôfizetésben megrendelem a MAGÉSZ Acélszerkezetek címû folyóiratot példányban. Elôfizetési díj: 1 évre 3800 Ft+áfa és postaköltség. Megrendelô: Cím:

H H II R R D D E E TT É É S S 1 oldal (A/4) színes: MAGÉSZ tagoknak 100 000 Ft+áfa külsô cégeknek 140 000 Ft+áfa 1/2 oldal (A/5) színes: MAGÉSZ tagoknak 50 000 Ft+áfa külsô cégeknek 70 000 Ft+áfa

Nagy József Telefon: 06 20 468-4680 Telefon/fax: 06 25 581-623 E-mail: [email protected]

Azon partnereink részére, akik minden számban hirdetnek (4 db/év), 10% kedvezményt adunk.

Telefon/fax/e-mail: Kelt:

P.H.


aláírás

w w w. m a g e s z . h u Kiadja a Magyar Acélszerkezeti Szövetség 1161 Budapest, Béla u. 84. Tel./fax: (1) 405-2187, E-mail: [email protected]

A megrendelôlapot MAGÉSZ 1161 Budapest, Béla utca 84. Tel./fax: 1/405-2187 címre kérjük.

100

Felelôs kiadó: Markó Péter Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó Ferenc A szerkesztô munkatársa: Nagy József ISSN: 1785-4822 Készült: TEXT Nyomdaipari Kft. Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262 Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129, E-mail: [email protected]


Lincoln Electric Bester S.A. Lincoln Electric Europe

Nagy

Nagy teljesítmény proﬁknak

* Az akció 2008.10.31-ig érvényes!

hihetetlen jó áron! Ár: 659.000,- Ft. + ÁFA* MIG/MAG Powertec 500S + LF 24 Pro • Áramforrás, 500A@40% - 400A@60% b.i. • Vízhűtő • Tolókocsi • 5 m. összekötőkábel, test kábel, pisztoly • 3 év garancia • Szinergikus huzalelőtoló

További részletek forgalmazóinknál (Fema Kft., Rév és Társai Kft., Cooptim Kft.,) ill. a www.lincolnelectric.hu honlapon

hêolnlz{ zêzhr y{ql

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association 2008 V. évfolyam 3. szám

Recommend Documents