Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association

2009 VI. évfolyam 4. szám

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association

CLOOS robot A TARTALOMBÓL:

www.magesz.hu

• Gyártás, automatizálás robotokkal – Szimpózium

• Beszámoló a jubileumi, 50. Hídmérnöki Konferenciáról • Tárolótartály hegesztett, bordázott, fix tetejének optimális méretezése • BMF- CLOOS Hegesztőrobot állomás • A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról • Acélszerkezetek védelme technigalva - eljárással • Pályázati felhívások

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRŐL A MAGÉSZ elnöksége 2009. szeptember 23-án az MCE Nyíregyháza Kft. (4400 Nyíregyháza, Tünde u. 10/a) és a Fémszerkezet Építő és Szerelő Kft.-nél (4400 Nyíregyháza, Lomb u. 16.) tartotta ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette. Az alábbi témák kerültek megtárgyalásra:

I. Ajánlások megfogalmazása a következő év Munkatervének elkészítéséhez ¨ Tagdíj mértéke 2010-ben Tagdíjfizetési rendszerünk jónak bizonyult. A mértékén – 2 év kihagyással – 2008-ban változtattunk, és jelenlegi gazdálkodásunk mellett úgy tűnik, hogy 2010-ben nem szükséges változtatni. ¨ Elnökségi ülések Javaslat helyszínekre: 2010 március: KÖZGÉP Zrt. június: CÉH Zrt. szeptember: Rutin Kft. december: MVAE-Budapest ¨ Közgyűlés április: 2010-ben tisztségviselők választására kerül sor. ¨ Szakmai konferenciák, rendezvények 2010-ben (javaslatok) • Tájékoztatásul: az Acélfeldolgozási és acélépítési konferencia – a korábbi elnökségi döntés értelmében – kétévenként kerül megrendezésre. A konferenciasorozat következő rendezvénye 2011 májusában esedékes. • Október: Dr. Dunai László javaslatát az elnökség elfogadta az előző elnökségi ülésen, mely szerint a 2010. év programjába vegyük fel a Munkatervbe egy szimpózium megtartását az Öszvérszerkezetekről. • november: Fémszerkezeti Konferencia a MAGÉSZ, a Magyar

Könynyűszerkezetes Szövetség (MKE) és az ALUTA rendezésében. • december: MAGÉSZ évzáró rendezvény ¨ Munkaterv 2010 Részletezésére a következő elnökségi ülésen kerül sor.

II. Egyéb témák megtárgyalása ¨ Pénzügyi tájékoztatás Az előterjesztett kimutatást az elnökség elfogadta. Markó Péter elnök tájékoztatta az elnökséget a Ganz-Acél által megbízott ügyvédi irodával történt megállapodásról, mely alapján szövetségünk a követelésünk 40%-át – a GANZ felszámolásának megindítása előtt – megkapta (420 ezer forint számlánkra befolyt). ¨ Az Acélszerkezetek 2009/3 számát 1200 példányban nyomtattuk A 600 példány többletkiadást a KKK finanszírozta 500 000 Ft + áfa összeggel. A folyóiratot – az 50. Jubileumi Hídmérnöki Konferencián – több mint 600 résztvevő kapta kézhez. ¨ Az MCE Kft. és a Fémszerkezet Építő és Szerelő Kft. tájékoztatása Az elnökség köszönetét fejezte ki a tájékoztatásért és elismerően nyilatkozott a gyártócsarnokokban látottakról.

Acélszerkezetek 2009/4. szám

Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . Association News . . . . . . . . . . . . . . Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszámoló a jubileumi, 50. Hídmérnöki konferenciáról . . Tárolótartály hegesztett, bordázott, fix tetejének optimális méretezése . . . . . . . . . . Optimum Design of Welded Stiffened Plate Structure for a Fixed Storage Tank Roof . . . . . . A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról . . . . . . . . . . . On Corporate Social Responsibility . . . . . . . . . . . . . . . . Európa legkorszerűbb CLOOS hegesztőrobotja Mátranovákon . . . Aristo™ robotspecifikációk a hegesztési feladatok robotra alkalmazására . . . . . . . . . . . . . . . . Aristo™ Robot Packages for Welding Robot Aplications . . . Robotosítás hatékony módszerei az acél- és gépszerkezetgyártásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Effective Ways of Robotisation in Heavy Machinery and Steel Structure Production . . . . . . . . . . . Az innovatív, nagy teljesítményű hegesztési eljárások szerepe az automatizálásban . . . . . . . . . . . Innovated Automated Welding Processes With High Efficiency and Productivity . . . . . . . . . . . . . . Bologna és Kalocsa . . . . . . . . . . . . Bologna and Kalocsa . . . . . . . . . . . Szemelvények Dr. Seregi György naplójából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magész pályázati felhívásai . . . . Acélszerkezetek védelme Technigalva®-eljárással a NAGÉV-nél . . . . . . . . . . . . . . . . . . BMF–CLOOS hegesztőrobot állomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti korrózióvédelmi sorok, akár 1200 tonna/nap kapacitással . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rövid ciklusú, ívhúzásos csaphegesztés . . . . . . . . . . . . . . . .

1 1 2 2 3

7

7 13 13 18

20 20

23 23

28 28 40 40 45 49

50 56

58 60



1

H Í R EK HÍR EK ÉPÜL A MERCEDES GYÁR KECSKEMÉTEN A KÉSZ Csoport zászlóshajója, a KÉSZ Építő Zrt. nyerte el a Mercedes gyár első épületének kivitelezését. A lakkozóüzem és karosszéria-tároló csarnok összterülete 30 ezer négyzetméter. Elkezdődött a kecskeméti Mercedes gyár első épületének a kivitelezése. A tendert a Kész Építő Zrt. nyerte, amelynek kommunikációs vezetője, Pintyőke Marcell lapunknak elmondta: ez a lakkozóüzem és karosszéria-tároló csarnok, amelynek alapterülete 30 ezer négyzetméter. Jelenleg a cölöpalapozás zajlik. A Mercedessel kötött megállapodás szerint, a hatalmas épület kivitelezése keretében, a KÉSZ szereli majd a monolit és előre gyártott vasbeton szerkezeteket, gyártja és szereli az acélszerkezeteket, de feladatai közé tartozik az épület homlokzatburkolása, a tetőhéjalás, a szigetelés, az ipari padló valamint a belső kiszolgáló helyiségek kialakítása. Összefoglalóan az építészeti kivitelezés. Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő vállalatcsoportjának, a KÉSZ Csoportnak erejét mutatja, hogy két éven belül az ország számára mindkét stratégiai, magasépítési projekt kivitelezését a cégcsoport végzi (Ferihegyi repülőtér, Mercedes gyár). A Mercedes csarnok építésével ismét közösen dolgozik a KÉSZ építő és gyártó cége. A csarnoképület acélszerkezetét, mely 4500 tonna, a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. gyártja kecskeméti üzemében. A kivitelezési munkálatoknak lesz olyan fázisa, ahol a cégnek több száz alkalmazottja dolgozik majd egyszerre az építési területen.

GYÁRTÁS, AUTOMATIZÁLÁS ROBOTOKKAL SZIMPÓZIUM 2009. október 28-án rendezte meg szövetségünk a „Gyártás, automatizálás robotokkal” c. szimpóziumot. A rendezvény célja volt, hogy tervezőinket, gyártóinkat valamint az építésben részt vevő társaságainkat, egyéni tagjainkat közelebb hozzuk az acélszerkezet-gyártás, -építés legkorszerűbb eljárását elősegítő, magas színvonalú technológiát gyártó, kivitelező és forgalmazó cégekhez. A rendezvényen kívántunk lehetőséget biztosítani a legújabb tárgyi termékek, technológiák bemutatására, amely a felsőoktatási szakemberek részére is újdonságul szolgálnak. A szimpóziumon az alábbi előadások hangzottak el: Csata Barna, PA/PG Product Manager, ESAB Kft. Esab Aristo robotspecifikációk a hegesztés robotizálására Az ESAB Aristo™ Mig berendezéscsomag minden robotalkalmazáshoz használható, amely az új és régebbi ABB, Motoman robotokhoz egyaránt illeszthető. Az ESAB CAN –bus technológiával dolgozó Aristo™ Mig csomag a legkorszerűbb inverter rendszerű Aristo™ Mig áramforrást, robotra szerelt és robot alkalmazásokhoz kifejlesztett előtolót, csatlakozó interfészt és az U82 vagy W82 vezérlőt tartalmazza, mely kommunikációs rendszer minden igényt kielégítő hegesztési minőséget biztosít. Bácsi Zoltán műszaki és kereskedelmi vezető, CROWN International Kft. – CLOOS képviselet Innovatív, nagy teljesítményű hegesztési eljárások (TANDEM és LASER HYBRID) Napjaink haladó hegesztési eljárásainak ismertetése és fejlődési útjának bemutatása a CLOOS cég életében. A kéthuzalos hegesztési eljárás (TANDEM) valamint a LASER HYBRID technológia tapasztalatai ipari alkalmazásokban. Dr. Farkas Attila robottechnikai szakértő, Barabás Péter alkalmazástechnikai mérnök, REHM Hegesztéstechnika Kft. Robotosítás hatékony módszerei az acél- és gépszerkezet-gyártásban Fontos műszaki lehetőségek, melyek a nagyméretű szerkezetek robothegesztését segítik – példákkal, referenciafotókkal illusztrálva – és egy magyarországi gyakorlati megvalósítás bemutatása. (cikkeket lásd 20–39. oldalakon)

A 30 ezer négyzetméteres lakkozóüzem és karosszéria-tároló csarnok. És ez csak egy épület a sok közül

2


Hajós Bence

BESZÁMOLÓ A JUBILEUMI, 50. HÍDMÉRNÖKI KONFERENCIÁRÓL A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főszervezésében 2009. szeptember 29. és október 1. között Siófokon volt a hidászmérnökök éves, országos konferenciája. A jubileumi találkozónak az Azúr Hotel adott helyszínt. A tanácskozásra 600 résztvevő regiszt-

A konferenciának nem csak a három, siófoki napja volt különleges. A szervezők nagyot és merészet léptek, amikor a teljes regisztrációt és jelentkezést internetre helyezték. A konferencia céljaira elindított www.hidkonferencia.hu weblapon (1. kép). kellett először minden érdeklődőnek regisztrálnia, majd jelentkeznie, amit céges jelentkezés esetén az arra jogosult cégvezető hagyhatott jóvá, szintén elektronikusan, vállalva ezzel a fizetési kötelezettségeket. Emellett a honlapon volt a fényképpályázat közönségszavazása, a hidász szakmai díjakra való előzetes jelölés is. Az aktuális konferencia programja mellett közzétették a korábbi alkalmak dokumentumait, fényképeit is. Ez az elektronikus átállás az idén rendkívül sok feladatot, menet közben pontosítást és hibajavítást, és bizony bosszúságot

rált. A három napon 29 előadás hangzott el, melyek tematikáját a szervezők úgy állították össze, hogy a hídépítés valamennyi részterületéről legyen egy-egy összefoglaló jellegű beszámoló, így a korábbi konferenciáktól eltérően előadásra jelentkezni nem lehetett.

2. kép

3. kép

is okozott a szervezőknek, különösen az internetes rendszer irányítójának, Kara Katalin hidászmérnöknek. A megálmodott és megalkotott honlap kiállta a próbát, és végül valamenynyi résztvevő adata a helyére került. A következő szakmai rendezvénynél

remélhetőleg már mindenki rutinnal fogja kezelni a regisztrációs felületet. A találkozóra négy könyv jelent meg. Az évfordulónak állít emléket dr. Tóth Ernő: 50 Hídmérnöki konferencia (1962–2009) c. kötete (2. kép). A gazdagon illusztrált kiadvány (176 oldal) összefoglalást ad az elmúlt 50 konferenciáról és azok összegyűjtött iratairól. Természetesen a könyvbe csupán a meglévő anyagok kicsiny töredéke került bele, de digitalizálva, lemezre másolva a teljes anyag hozzáférhető minden érdeklődő számára a KKK Híd Önálló Osztályán. A jubileumi konferenciára nem készült szokásos megyei hídtörténeti könyv (amely sorozatból már csak Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye hiányzik), hanem szintén dr. Tóth Ernő szerkesztésében a teljes magyarországi szakaszt feldolgozó, Duna-hídjaink című könyv jelent meg (276 oldal) (3. kép). Részletes hídleírást tartalmaz a 20 Duna-főági valamint a 12 Duna-mellékági hídról.

1. kép: A hídmérnöki konferencia internetes oldala


3

A konferencia házigazdája és a megnyitó levezető elnöke Sitku László főhidász volt. A közel 600 fős konferenciát dr. Csepi Lajos szakállamtitkár nyitotta meg. Köszöntőjében méltatta a hidász társadalmat, ki-

4. kép

5. kép

7. kép

2009 VI. évfolyam 3. szám

(fotó: Domanovszky)


Az újjászületett, kivilágított Szabadság híd a budapesti panoráma egyik legfÉbb ékességévé vált

A TARTALOMBÓL:

www.magesz.hu

A hídleírásokat „Összefoglalók és érdekességek” címmel szubjektív nézőpontú rövid fejezetek egészítik ki, amelyek a Duna-hidak történetének egy-egy morzsáját ismertetik. Óriási munkát tartalmaz a több mint 250 hidászmérnök rövid életrajza, valamint a gazdag, 1068 irodalmi hivatkozás. A konferenciára megjelent a Közúti és vasúti hidász almanach 2008 című könyv is (296 oldal) (4. kép), ami sorrendben már az ötödik évkönyv (Lánchíd füzetek sorozat 12. tagja). Az almanachban ismét megtalálható a hidász szakszolgálat – ezúttal színes fényképes – név- és címtára. A többi fejezet a korábbi évek tematikáját követi: bibliográfia, eseménynaptár, hidász beszámolók. A mérnökportré rovatban dr. Nemeskéri-Kiss Géza és dr. Kemenes Arzén életrajza és a kérdésekre adott válaszai olvashatóak. A konferencia részvevői a Lánchíd füzetek 13. tagjaként megkapták az előadások színes ábrákkal illusztrált, gyűjteményes kötetét is, melyet Kara Katalin szerkesztett az előadók beküldött összefoglalóiból (26 előadás, 496 oldal) (5. kép). Mindenki kézhez kapta az Acélszerkezetek 2009/3. számát is, amelyben három nagyobb, hidakkal foglalkozó tanulmány jelent meg (6. kép). A konferencia-csomagba a fenti könyveken kívül bekerült még a 150 éves szegedi vasúti Tisza-híd jubileumi kiállításának eredeti terveit és fényképeit tartalmazó kiadvány is (Áy Zoltán: Ívek a Tisza-felett – Százötven éve épült a szegedi vasúti híd. Szeged, 2008, 126 oldal) (7. kép).

•

Magyarországi acél hídfelszerkezetek építésének fejlÉdése az elmúlt fél évszázadban

•

A komáromi Erzsébet híd, mely sikeresen dacol a múló idÉvel

•

Augusztus 20-ra teljes pompájában ragyogott a Szabadság híd

•

A fenntartható fejlÉdés egy ipari nagyvállalatnál

•

Végeselemes analízisen alapuló méretezési elvek az Eurocode 3-ban

•

CLOOS-hegesztÉrobot csökkenti a gyártási idÉket

•

Színeltérések a konstrukcióból adódóan

6. kép

emelve az elmúlt évtized jelentős hídépítéseit, a négy Duna-hidat, a több száz autópálya-műtárgyat. A megvalósult munkák mellett szóba kerültek az aktuális munkák is (halászi Kis-Dunahíd, vásárosnaményi Tisza-híd, gyulai Fehér-Körös-híd, új folyami hidak a Tiszán és a Dunán, újjáépítendő Ipolyhidak). A korábbi évekhez hasonlóan az első előadást Kerékgyártó Attila, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főigazgatója tartotta. Beszédében kendőzetlenül beszélt a szakma előtt álló szűk esztendőkről és a túlélés lehetséges stratégiájáról. Különös tekintettel a Margit híd megkezdett rekonstrukciójára, a fővárosi

7. kép: A konferencia résztvevői

4


Duna-hidak sajátos helyzetéről és a forgalmi tendenciákról tartott előadást Schulek János. Budapest jól ismert trombózisos forgalmi térképén szemléltette a hiányzó három Duna-híd megépítésének szükségességét. A kedd délutáni előadásokat a konferencia külföldi meghívott vendégei tartották, a levezető elnök Kolozsi Gyula volt. Wolfgang Crkal-Strenn a bécsi hidak helyzetéről tartott beszámolót, részletesen ismertetve a bécsi főpályaudvar részeként épülő két, különleges kialakítású gyalogos acélhidat. Joachim Naumann a nagy tengerszoros-áthidalást, a Németország és Dánia közé tervezett Fehmarnbelt beruházást ismertette. A 19 km hosszú átkelés ferde kábeles főhídját 3x724 m szabad nyílással tervezték. Zvonimir Marič a horvátországi autópálya-építés nagy szerkezeteiről, vasbeton hídjairól tartott igen színes előadást. Uwe Willberg egy különleges hídműtétről, a Freimann magas út kettéválasztásáról és átépítéséről beszélt. Az észak-müncheni forgalmas csomóponti műtárgyat a közlekedés fenntartása mellett kellett szakaszosan, teljesen átépíteni. Samuel Jelinek a szlovák–magyar államhatáron lévő hidakkal kapcsolatos feladatokat foglalta össze, bemutatva az egyes hidak hálózati feladatát, terhelési igényeit. Előadásában kitért az újjáépítésre váró Ipoly-hidakra és bemutatta a kényszer szülte, kezdetleges gyalogos provizóriumokat, melyeket – többször az engedélyezést is nélkülözve – az Ipoly mentén lakók építettek. A szekció záróelőadását a világhírű Michel Virlogeux, a franciaországi Normandia ferde kábeles híd és a Millau-i völgyhíd főtervezője tartotta. Marcus Vitruvius Pollio célkitűzéseit vázlatul választva, a célszerűség, a statikai megfelelőség és a szépség tükrében beszélt a tartós, szép hidak tervezéséről.

9. kép: Az 50. Hídmérnöki Konferencia előadóinak tablója Első sor: Sitku László, dr. Csepi Lajos, Kerékgyártó Attila, Schulek János, Wolfgang Crkal-Strenn, Joachim Naumann, Zvonimir Marič. Második sor: Uwe Willberg, Samuel Jelinek, Michel Virlogeux, dr. Balázs György, Tóth Tibor, dr. Balázs L. György, dr. Szepesházy Róbert. Harmadik sor: Horváth Adrián, Mátyássy László, Wellner Péter, dr. Szatmári István, dr. Polónyi István, dr. Träger Herbert, dr. Tóth Ernő. Negyedik sor: Molnár István, Pásztó Gábor, Erdődi László, dr. Farkas György, Kolozsi Gyula, Berkó Dezső, dr. Domanovszky Sándor. Ötödik sor: Pintyőke Károly, Windisch László, Kovács Rezső, dr. Agárdy Gyula, dr. Seidl Ágoston, Sitku László.

A keddi vacsora után több, választható esti programot kínáltak a szervezők. Az étteremben ragtime koncert, a sétahajón népszerű rockzene, míg a szálloda kertjében lévő borkóstoláson néptánc és cigányzene teremtett jó hangulatot. A szerda délelőtt levezető elnöke dr. Tóth Ernő volt. A hidak tervezéséről, az anyagoktól az öszvérhidak építéséig hét előadás volt. Dr. Balázs L. György az építőanyagok és technológiák fél évszázados fejlődéséről adott áttekintést. Dr. Szepesházy Róbert sokat nélkülözött témát, a hidak alapozását foglalta össze. Horváth Adrián szóértelmező előadásában a tervezés fejlődéséről értekezett. Mátyássy László az acélhidak, Wellner Péter a vasbeton hidak, dr. Szatmári István pedig az öszvér-

szerkezetű hidak tervezéséről tartott összefoglalót. A Palotás-díjas dr. Polónyi István a hídtervezés lehetséges új koncepciójáról, hatalmas méretűre álmodott, lakható hídszerkezetekről beszélt. A délutáni fenntartási és hídgazdálkodási előadások levezető elnöke Rigler István volt. Dr. Träger Herbert a közúti hidak kezelésének 50 esztendejét tekintette át, személyes emlékeivel fűszerezve. Dr. Tóth Ernő a Hídmérnöki konferenciákról tartott összefoglalót, és egyben ismertette a jubileumi kiadványt is. Molnár István a hídgazdálkodási eredményekről tartott előadást, majd Pásztó Gábor a számítógépes háttér elemeit, az Egységes Hídgazdálkodási Rendszer már működő, és a www.hidadatok.hu címen elérhető részeit mutatta be. Erdődi László a vasúti hidász szolgálat ötven esztendejéről


tartott gazdag, fényképes áttekintést. A képzés és műszaki szabályozás témakörében dr. Farkas György a műegyetemi képzésről, Kolozsi Gyula pedig az ismét változó hídszabályzatról adott beszámolót a résztvevőknek. A második alkalommal meghirdetett fotópályázat nyertesei több kategóriában ajándékutalványt és ajándékcsomagot vehettek át. A szerda esti gálavacsora elején volt a hagyományos díjátadó. A 2007-ben alapított, három szakmai díjat a konferencia résztvevőinek szavazatai alapján lehet kiérdemelni. Az év hídtervezője részére alapított Feketeházy-díjat Bácskai Endréné kapta. A Massányidíjat Gáll Endre, az év hídkivitelezője vehette át. Az év szakértő hídgazdásza címet, az Apáthy Árpád-díjat dr. Tóth Ernő kapta. Az 1994-ben alapított Év hidásza címet a korábban megválasztott díjazottak közösen adományozzák. Az Év hidásza díjat és a díjjal

5

járó vándor ördögszobrot Bíró János, székesfehérvári hidászmérnök kapta. A díjátadásról és a díjazottakról szól a beszámoló végén lévő keretes írás. Csütörtökön a kivitelezők kaptak szót, a levezető elnök Windisch László volt. Berkó Dezső a vasbeton hidak, dr. Domanovszky Sándor az acélhidak építésének fejlődéséről tartott előadást. Pintyőke Károly megemlékezett a 135 évet élt Ganz Hídgyárról. Windisch László az elmúlt évek nagy műtárgyairól, Kovács Rezső a tíz sikeres hídúsztatásról adott összefoglalást. Dr. Agárdy Gyula a híd-

vizsgálat fejlődését és buktatóit ismertette, majd a Hídmérnöki Konferencia lassan hagyományos záró előadójaként dr. Seidl Ágoston egy kis vegyészettel igyekezett megfertőzni minden megjelentet.

A konferencián több anyagforgalmazó és kivitelező is posztert vagy standot állított (CSC Jäklekemia, Villas, Mapei, Sika, Doka, Peri, ÉMI, Hempel, Pannon Gabion, Céh, Közgép, Strabag, Híd-csoport, ÁAK, Cartosoft, Mélyépítő Tükörkép, Akadémiai Kiadó). A jubileumi 50. Hídmérnöki konferencia méltó megünneplése volt e jeles évfordulónak. 2010-ben az 51. konferenciának Vas megye ad majd otthont.

A konferenciát gazdag kiállítás színesítette. Megtekinthetőek voltak a fotópályázat fényképei, dr. Domanovszky Sándor nagyméretű felvételei, Karkus János hídképei, Szabó György híd témájú képeslap- és bélyeggyűjteménye, Gyukics Péter Tisza-hidak képei és Szabó László muzeológus Margit hídról összeállított sorozata.

A fényképeket készítette: GYUKICS PÉTER

DÍJAZOTTJAINK 2009-BEN

6

FEKETEHÁZY JÁNOS-DÍJ

APÁTHY ÁRPÁD-DÍJ

Bácskai Endréné – az év hídtervezője

Dr. Tóth Ernő – az év szakértő hídgazdásza

1935-ben született Pilisvörösváron, 1958-ban szerzett mérnöki oklevelet. Az Uvatervben kezdett dolgozni, 1995től a MSc Kft. munkatársa. A fővárosi Duna-hidak részleges és teljes felújításának szakavatott tervezője, vizsgálója. 2008-ban Korányi-díjat kapott.

1937-ben született Budapesten, 1961-ben mérnöki oklevelet szerzett. Pályafutása alatt mindig a közúti szakszolgálatnál dolgozott, 1988-tól a minisztérium hídosztályán, majd annak jogutódjainál. A hídértékelés, hídvédelem és a hídtörténet szakértője. 1994-ben Év hidásza díjas.

MASSÁNYI KÁROLY-DÍJ

AZ ÉV HIDÁSZA

Gáll Endre – az év hídkivitelezője

Bíró János

1943-ban Budapesten született, 1967-ben mérnöki oklevelet szerzett. 2009-ig a Ganz Hídgyárában dolgozott. Számos Duna-híd gyártásán és szerelésén dolgozott (Vámosszabadi, Árpád, Háros, Lágymányos, Baja, Esztergom, Szekszárd, Pentele, Megyeri).

1954-ben született Mohán, 1979-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1979-től a székesfehérvári Közúti Igazgatóságon és annak jogutódjainál dolgozik. 1997-től Fejér megye hidászmérnöke. Az utóbbi években jelentősebb munkája volt a Székesfehérvár és Csór elkerülő utakon épített műtárgyak műszaki ellenőrzése.


Jármai Károly Miskolci Egyetem Orbán Ferenc Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Farkas József Miskolci Egyetem

TÁROLÓTARTÁLY HEGESZTETT, BORDÁZOTT, FIX TETEJÉNEK OPTIMÁLIS MÉRETEZÉSE OPTIMUM DESIGN OF WELDED STIFFENED PLATE STRUCTURE FOR A FIXED STORAGE TANK ROOF Fixtetős tárolótartály hegesztett, bordázott tetejének optimális méretezését mutatja be a cikk. A terhelés hó- és 150 mm-es földterhelés. A tető gyűrű irányban bordázott körszektor trapézalakú lemezelemekből és radiális tartókból áll (1. ábra). A gyűrű irányú bordák fél, hengerelt I szelvények, a radiális tartók hengerelt I szelvények. A minimális költségű szerkezet megtalálásához a fedőlemez minimális vastagságát, a bordák osztását és méretét, a radiális tartók nagyságát és a szektorok számát kell meghatározni. A merevítők távolsága lehet egyenlő és különböző. A költség az anyag-, a hegesztési- és a festési költséget tartalmazza.

The optimization problem of a welded fixed roof for a vertical storage tank is studied. The load from snow and from a 150 mm soil layer is considered. The roof is constructed from stiffened sectorial trapezoidal plate elements and radial beams (see Fig.1). The stiffeners are of halved rolled I-section and the radial beams are constructed from rolled I-sections. To find the minimum cost solution the thickness of the base plate, the position, number and size of circumferential stiffeners, the size of radial beams as well as the number of sectors is varied. The distances of stiffeners are non-equidistant. In the cost function the cost of material, welding and painting is taken into account.

1. BEVEZETÉS Az egyik szerző, Farkas József, már 1960-ban tervezett egy tartálycsaládnak tetőszerkezetet. A tetők hegesztett, merevített körcikkelemek voltak, és megfeleltek a 150 mmes földréteg terhelésének elviselésére, mely a tárolt folyadék (kerozin) párolgását volt hivatott csökkenteni. Ettől kezdve a bordázott lemezek egyik fő kutatási területté váltak számára. A bordák számának optimálása a szerkezetoptimáláshoz vezetett, és a szerzők nagyon sok számítást végeztek fémszerkezetek optimálása területén. Mivel a hegesztés drága technológia, a hegesztett szerkezet költségcsökkentése fontos a tervezőnek. Összegyűjtve nemzetközi hegesztési időadatokat, megalapozott költségszámítást tudunk elvégezni. Hatékony matematikai optimálási módszerek alkalmazásával gazdaságos szerkezetek tervezhetők általában minimális költségre [1]-[4]. A jelen tartálytetőszerkezeténél az optimálás során a következő változók lehetnek: a radiális hengerelt I szelvények mérete és száma, a gyűrűirányú merevítők mérete és nem egyenletes osztása, valamint a fedőlemez vastagsága. A számítás során az Eurocode 1 (2003) és 3 (2002) szabványokat [5, 7] és az ezekben megadott képleteket és biztonsági tényezőket használtuk.

1. ábra: Fix tartálytető

Földterhelés: 50 mm vastag rétegben nedves könnyű homok 17 kN/m3 sűrűséggel

ps = 0.15x17 = 2.55 kN/m2. Hó- és földterhelés együtt

2. TERHELÉS

s + ps = 3.55 kN/m2, megszorozva 1.5-ös biztonsági tényezővel.

A hóteher az Eurocode 1 [5] alapján számítható (1)

kN/m2, így s = 0.8x1.25 = 1.0 kN/m2.

pM = 5.325x10-3 N/mm2. A szektorelemek önsúlyának biztonsági tényezője 1.35, a radiális tartóké 1.1, mivel a radiális tartók önsúlyát nagyobb biztonsággal tudjuk meghatározni.


7

Megjegyezzük, hogy a tervezés során számos, további hatás is keletkezhet (szerelési teher, különleges terhek, földrengés stb.). Mi a föld- és a hóterhelést vesszük figyelembe.

3. SZÁMADATOK (1. és 2. ábra) Tárolótartály-átmérő D = 20 m, belső gyűrűtartó átmérője d = 1.0 m, tető hajlásszöge a0 = 15°. A méreteket az 1., 2. és 3. ábra mutatja. A radiális tartók hossza L = 9500/cos 15° = 9835 mm. A trapéz fedőlemez karakterisztikus méretei xA = 518, xB = 10 353 mm. a = 180/w, ahol w = 10, 12, 14, 16 a szektorok száma. A gyűrűbordák hossza adott w esetén: yi = xi fw, ahol fw = 2tana.

3. ábra: A bordák távolsága az alaplemezrészen

xi =

2. ábra: A tetőre ható terhelések

xi f w xi − xi −1

(5) (6)

4. A BORDÁZOTT FEDŐLEMEZELEM TERVEZÉSE 4.1 A merevítők távolságának meghatározása (x0i) A távolságokat oly módon határoztuk meg, hogy a merevítők között lévő lemezelem maximális normálfeszültsége a hajlításból kisebb legyen, mint a folyáshatár. A maximális hajlítónyomaték a fedőlemeznél Timoshenko [6] alapján a szabadon felfekvő négyszöglemez képleteivel számítható a következő módon

a0 = -0.08022658, b = 0.180443, c = -0.061636, d = 0.009575, e = -0.00056537 A maximális hajlítónyomaték értéke (7) t a fedőlemez-vastagság, fy = 235 MPa fy1 = fy /1.1

a folyáshatár,

alkalmazva a (2) képletet.

(2) (8) ahol ai a kisebb oldalhosszúság és bi adott a függvényében az 1. táblázat szerint. és a keresett merevítőtávolság a következő 1. táblázat: Hajlítónyomatéki tényezők

b/a 104b

b/a 104b

1.4 755

1.5 812

(9)

1 479

1.1 554

1.2 627

1.3 694

1.6 862

1.7 908

1.8 948

1.9 985

2.0 3.0 4.0 5.0 >5 1017 1189 1235 1246 1250

Az 1. táblázat értékeit a következő közelítő képletekkel választjuk ki Ha

akkor

Ha

akkor

8

vagyis

(3) (4)

(10) Az x0i értéke meghatározható iterációval, pl. akár egy MathCAD program segítségével. Megjegyzendő, hogy a transzverzális hajlítónyomaték elhanyagolható, de a lemezelemeket szabadon felfekvőekként számítjuk, és szintén elhanyagoljuk azt, hogy a peremeik részlegesen befogottak.


4.2 A bordák méretezése

az inercianyomaték

A merevítők hajlításnak vannak kitéve (11) (18) ahol az együttdolgozó lemezszélesség [8]

A keresztmetszeti tényező a következő (nem a szélső szálra, hanem a lemezek középvonalára számolva) (12) (19) ahol z0i a nagyobb zGi és zG1i közül. A szükséges merevítőméret a 2. táblázat szelvényválasztékából választható a feszültségkorlátozási feltétel figyelembevételével

2. táblázat: A hengerelt fél I szelvény profilokhoz használható szelvények listája

UB szelvény

h

b

tw

tf

152x89x16

152.4

88.7

4.5

7.7

168x102x19

177.8

101.2

4.8

7.9

203x133x26

203.2

133.2

5.7

7.8

254x102x25

257.2

101.9

6.0

8.4

305x102x28

308.7

101.8

6.0

8.8

4.3 A bordázott lemezelem-szektor költségszámítása A gyártási költség két részből áll: (a) Az alaplemez összehegesztése 7 részből SAW (Submerged Arc Welding) fedőporos eljárással. A lemezhossz (9835 mm) 7 részre van felbontva és összehegesztve 6 tompavarrattal. A hegesztések összhossza

4. ábra: A merevítő keresztmetszete (fél I szelvény) és kapcsolódása a radiális tartóhoz (I szelvény)

ahol ,

(20)

(13) a számított hegesztési költség a következő

E = 2.1x105 MPa a rugalmassági modulusz. (21) A szükséges keresztmetszeti tényező a következőképpen adódik

ahol

(14) A merevítő keresztmetszet-területe, mely hengerelt fél I szelvényű és az együttdolgozó lemezszélesség

(22)

(15) (b) A merevítők felhegesztése az alaplemezre és a két végük rögzítése a radiális merevítőkhöz sarokvarrattal:

A súlyponttól (Gi) mért fedőlemez-távolság

(23) (16) és

ahol nst a merevítők száma,

(17)


(24)

9

a merevítők végéhez kapcsolódó radiális lemezek térfogata (25) ts = 6 mm, hs egyenlő a merevítő maximális magasságával +30 mm, A merevítők térfogata (26)

5. A RADIÁLIS TARTÓK MÉRETEZÉSE A radiális tartók hengerelt I szelvényűek, melyek hajlítást és nyomást kapnak. A megoszló teher számítható a hó- és földterhelésből (pM ), a szektorelem tömegéből (q) és az önsúlyból (r1 Ar ):

p = pM + q + ρ1Ar, q = ρ1V2/L1, ρ1 = 7.85x10-5 N/mm3, L1 = 9500 mm.

(35)

A maximális hajlítónyomaték

A merevítők hegesztési időigénye

(36) (27)

ahol állandók a SAW és a SMAW (Shielded Metal Arc Welding) (fedőporos és bevont elektródás) technológiákra sarokvarratok esetén, aw = 3 mm, a második rész kettővel szorzott, mivel a hegesztés pozíciója függőleges.

A nyomóerő (37) ahol (38) (39)

A merevítők végénél lévő két radiális lemez hozzáhegesztése az alaplemezhez (28)

A feszültségkorlátozási feltétel hajlítás és nyomás esetén az Eurocode 3 [7] alapján a következő:

A teljes szektorelem anyagköltsége a következő

(40) (29) ahol

A teljes szektorelem festési költsége (41) (30) (31) (32)

(42) r az inerciasugár, Ar a keresztmetszet-terület, (43)

(33)

A megfelelő hengerelt I szelvény pl. az Arcelor Mittal katalógusából választható a British UB profilok közül.

Egy szektorelem teljes költsége (34) A szektorelem költségszámítása azt mutatja w = 12 osztás esetén, hogy t = 4 mm-es alaplemez-vastagság a legkedvezőbb. Ezután a számítást már csak erre a vastagságra végeztük. A 3. táblázat mutatja a számított merevítőméreteket w = 12 és t = 4 mm esetén. 3. táblázat: Merevítő távolságok w = 12 és t = 4 mm esetén

A költségelemek $-ban erre a szektorelemre a következők: Km = 1259, Kw1 = 212, Kw2 = 639, Kp = 2001, egy szektorelem teljes költsége Ks = 4112.

10

xi mm

h mm

518 2197 3314 4299 5248 6184 7114 8041 8968 9600

152.4 152.4 152.4 152.4 152.4 152.4 152.4 177.8 177.8

6. A RADIÁLIS TARTÓK KÖLTSÉGEI Anyagköltség (44) a belső gyűrűtartók hozzáhegesztése a tartály tetőlemezhez (45) egy 2-es tényezőt használtunk itt, mivel ezen varratok főként függőlegesek. A festés költsége (46) A radiális gerendák összköltsége


(47)

7. JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK

9. VÉGESELEMES SZÁMÍTÁSOK

Anyag-, hegesztési és festési költségek a 200x6x9825 méretű fedőlemezre, a szektorelemek összehegesztésére, valamint a radiális tartóknak a felhegesztésére

Az optimumokra végeselemes számításokat végeztünk a GeoStar 2.8 program felhasználásával. w = 10-re és 14-re végeztük el a számítást. Az elemszám 7760 és 8988 volt, és a típusa SHELL. Az eredményeket az 5. és 6. ábrák mutatják. A maximális feszültség (piros) 110 MPa volt w = 10 és 103 MPa w = 14 esetén.

(48) (49) A teljes tetőszerkezet költsége (50)

8. OPTIMÁLÁSI EREDMÉNYEK A 4. és 5. táblázatok mutatják az összesített eredményeket (tömegek és költségek) különböző w szektorszám esetén a teljes tetőre. 4. táblázat: Egy szektorelem és egy radiális gerenda tömege kg-ban és költsége

w

ρVs

Ks $

rVR

KR $

10 12 14 16

1600 1259 1072 927

5046 4112 3556 3081

806 729 588 588

1352 1248 1078 1078

5. ábra: Von Mises feszültségek végeselemes számításokkal w = 10 esetén

Látható, hogy w = 14 és w = 10 adják a minimumokat a tetőszerkezet egészére tömeg és költség esetén (5. táblázat). Megjegyzendő, hogy az w = 8 eset nem reális, mivel a szektorelemeknek nem trapéz, hanem körszektor alakja van, ami belső merevítőket igényel a körmerevítők között, mely szintén növeli a költségeket, ezért ezzel részletesen nem foglalkozunk. 5. táblázat: Tömeg (kg) és költség a teljes tetőszerkezetre

w

rVroof

Kroof $

10 12 14 16

24 060 23 856 23 240 24 240

66 550 67 400 68 470 70 650

A tömeg- és költségminimumra optimált szerkezet adatait (w = 14 ill. 10) a 6. táblázat adja meg. Fedőlemez-vastagság: 4 mm 6. táblázat: Bordatávolságok és bordaméretek mm-ben

w = 14 xi

xi

w = 10 h

518 2372 3585 4601 5565 6509 7444 8171 8898 9625

518 2063 3098 4056 4993 5923 6850 7780 8727 9630

152.4 152.4 152.4 152.4 152.4 177.8 203.2 257.2 257.2

w = 14-nél minden borda h = 152.4 méretű (2. táblázat). Radiális tartók: w = 14 esetén UB 457x152x60, w = 10 esetén UB 457x191x82

6. ábra: Von Mises feszültségek végeselemes számításokkal w = 14 esetén

A 7. ábra bal oldala mutatja a tető deformációját, jobb oldala az alakváltozásokat. w = 14 esetén a fedőlemezben a maximális feszültség 103 MPa és a lehajlás 16.58 mm a széléhez közeli trapézlemezben. A lemezmerevítő T bordákban a maximális feszültség 88 MPa és a lehajlás 5.36 mm és ez is a külső peremhez közeli bordában. A radiális gerendákban a maximális feszültség 48 MPa és a lehajlás 4.3 mm volt. Az analitikus és végeselemes számítások között különbség adódott. Az ellenőrző számítások azt mutatták, hogy ha elfogadjuk azt, hogy a 2. ábrán a megoszló terhelés nem egyenletes, hanem lineárisan változó, akkor a (36) képletében a nevező nem 8, hanem 15,59 tehát csaknem kétszerese. Ennek arányában lecsökken a feszültség a radiális bordákban (UB gerenda). Az analitikus számítás során a radiális tartókban 200 MPa körüli feszültség ébred. A VEM számítás 100 MPa értékeket ad. Ezt az eltérést a (36) képlettel kapcsolatos különbség okozza. Az eltérés másik oka az lehet, hogy a gerenda együttdolgozik a fedőlemezzel és ezt a VEM figyelembe veszi.


11

7. ábra: Deformációk és alakváltozások meghatározása végeselemes számításokkal w = 14 esetén

10. ÖSSZEFOGLALÁS

Irodalom

Kidolgoztuk a fix, acél tartálytető minimális költségű tervezését. Terhelésként hó- és földterhelést vettünk figyelembe. A tető merevített lemez-elemekből és radiális tartókból áll. A vizsgált szektorok száma 10 és 16 között változott. A szektorelemek bordái hengerelt fél I szelvények, hozzáhegesztve a fedőlemezhez. A gyűrűbordák osztástávolsága nem egyenletes, hogy a lemezelemek egyenletesen legyenek terhelve. A radiális tartók hengerelt I szelvényűek. A költségfüggvény tartalmazza az anyag, a hegesztés és a festés költségeit. A számítások azt mutatják, hogy a minimális tömegű és költségű tetőszerkezet eltérő, 14 szektorelem esetén minimális tömeg, 10 szektorelem esetén minimális költség adódik.

[1] J. Farkas, Optimum design of metal structures, Chichester: Ellis Horwood, 1984. [2] J. Farkas and K. Jármai, Analysis and optimum design of metal structures, Rotterdam: Balkema, 1997. [3] J. Farkas and K. Jármai, Economic design of metal structures, Rotterdam: Millpress, 2003. [4] J. Farkas and K. Jármai, Design and optimization of metal structures, Chichester: Horwood Publishing Ltd., 2008. [5] Eurocode 1. Actions on structures. Part 1-3. General actions. Snow loads. 2003. [6] S. Timoshenko and S. Woinowsky-Krieger, Theory of plates and shells, New York-Toronto-London: McGraw Hill, 1959. [7] Eurocode 3. Design of steel structures. Part 1-1. General structural rules. 2002. [8] Det Norske Veritas (DNV) (1985) Buckling strength analysis. Classification Notes No.30.1. Høvik, Norway

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A kutatás az Országos Tudományos Kutatási Alap OTKA T75678 projekt támogatásával történt.

12


Menyhártné dr. Zsiros Mária főiskolai docens Tomori Pál Főiskola

A VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSÁRÓL ON CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY A cikk egy nagyobb kitekintésű dolgozat része. A szerző a vállalatok társadalmi felelősségvállalását, a CSR-jelenséget, közgazdasági és erkölcsi metszetét vizsgálja. Történeti felvezetéssel indul, honnan ered a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, milyen szándék hozta létre, kik és milyen célból működtetik, kinek az érdekében. Részletesen kitér a hazai átalakulás társadalompolitikai anomáliáira. Megítélése szerint a jelenlegi válság és az annak eredményeképpen bomlásnak induló társadalom leginkább az erkölcsi válság jegyeit mutatja. Az etikai megközelítésben sorra vesz néhány olyan értéket, erkölcsi elvárást és célt, amelyek segíthetnének feloldani a gazdaság és az erkölcs között jelenleg érzékelhető ellentétet. Az öncélú és énközpontú materializmus koncepciójának a helyébe az emberiség szolgálata, a verseny helyébe az együttműködés, a korrupció helyébe az etikus viselkedés, a nem szerinti megkülönböztetésébe a nemek egyensúlyának elve kell, hogy kerüljön, míg az elnyomó szabályozást az egyéni etika, a protekcionizmust a világegység, az igazságtalanságot az igazságosság kell, hogy felváltsa.

This contribution is a part of a larger study. The author analyses the corporate social responsibility and the economic and moral segments of CSR-phenomena. The study starts with a historic background: what was the origin of the corporate social responsibility; what kind of intention created it; who, in favour of whom and for which purpose manoeuvre it. The author anatomizes the socio-political anomalies of the Hungarian transformation. In her opinion the present crisis and the society which has been disintegrating owing to it indicate mainly the signs of a moral crisis. From a moral perspective the author enumerates some values, moral expectations and aims which could help to resolve the conflict between economy and ethics: service to mankind should replace the egocentric materialistic conception, while co-operation should replace competition. In addition the author emphasises the importance of ethical behaviour instead of corruption, equilibrium of genders instead of sexism, individual ethics in place of repressive regulation, unity of the world in place of protectionism, justice instead of wrongdoing.

„Nyisd meg a kezed testvéred, a földeden élő szűkölködő és szegény előtt.” (Leviták könyve 15, 7–8., 10–11.)

kapcsolatban, köztük kutatás, tudományos értekezés, szakdolgozat, konferenciák, képzési tematikák, sőt még diplomát adó oktatások is találhatók. A cégek közreadják felelősségpolitikai nyilatkozataikat, a média méltatja, vagy kritizálja a vállalatok ez irányú tevékenységét. A társadalmi felelősséggel azonosuló vállalatok vezetőinek megnyilvánulásaiból árad az elkötelezettség, a jó cselekedetek miatt érzett büszkeség, a kiválóság tudata. Az a fajta önelégült, jó érzés, hogy sikerült megtalálniuk a vállalati és a társadalmi érdek stratégiai összehangolásának egy nagyszerű, mindenkit boldogító módszerét.

Amikor elkezdjük boncolgatni a CSR-jelenség gyökereit, tisztában kell lennünk azzal, hogy egy mára már szinte átláthatatlanul burjánzó témáról van szó. E téma meglehetősen népszerű, a jelenség egyre terjed, ma már szinte minden jelentős vállalkozás valamilyen módon bekapcsolódik ebbe a világméretű játszmába, és az sem lebecsülendő, hogy ez által sok-sok milliárdnyi forrás jut vissza a társadalom, a szűkebb vagy tágabb környezet problémáinak megoldása szándékával. A jelenség hazánkban is népszerű. Óvatos becslések szerint évente 130–160 milliárd forintra, kevésbé visszafogottabbak szerint ennek a duplájára is tehető a hazánkban működő vállalatok által a társadalom szempontjából a különböző, hasznosnak minősített célokra költött támogatás. Márpedig ez különösen figyelemre méltó egy olyan időszakban, amikor az állam a válságra való hivatkozásokra alapozott megszorítások miatt számos fontos területről vonul ki. A téma igen felkapott. Napjainkra könyvtárnyi irodalma lett, számtalan cikk, intézmény, gazdasági, tudományos és politikai közlés témájává vált. Ma egyetlen rákeresésre az Internet több mint százezer találatot dob ki a témával

Joggal merül fel a kérdés, miért nem felesleges egy ilyen „lerágott csontnak” nevezhető dolgot egy tudományos dolgozat témájává tenni? Éppen azért, mert a sokféle megközelítésből készülhet egy komoly szintézis, új szempontokat is fel lehet vetni, olyan, egyébként a különböző elemzésekben elszigetelten megjelenő tartalmakat lehet összekapcsolni, amiknek önállóan más jelentéstartalma, értelme van, mint egy összefoglaló munkában. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdésével foglalkozik a közgazdaságtudomány, a politológia, az etika, és valószínűleg még sok más tudományág is. Hasznos lehet ezeknek az összekapcsolása, különböző szaktudományi értelmezések és értékelések feletti vizsgálata, ami által a jelenség egy más dimenzióba helyeződik. A dolgozatban a CSR-jelenség két elméleti „gyökere” kerül bővebb kifejtésre: a gazdaságpolitikai és a morális.


13

A DOLGOK EREDETE A kifejezés és a vállalati társadalmi felelősség eredete nem tisztázott. Egyesek egy nagy biztosítót hoznak fel példaként, amelynek már a 70-es években volt Vállalati Felelősség Osztálya, mások a nagy amerikai céges botrányoktól, sőt egyenesen a Watergate ügytől (kampányfinanszírozás) eredeztetik a „mozgalmat”. A tudományosan megbízható forrásokat tekintve Howard Bowen 1953-ban megjelent könyvétől eredeztethetjük a Vállalatok felelősségvállalását, amelynek címe így fordítható: „Az üzletember társadalmi felelőssége”.1 Az elmúlt tíz évben a CSR először az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában került előtérbe, ami talán nem véletlen, hiszen éppen az Amerikai Egyesült Államokban talált legerősebb talajra a neoliberális gazdaságfilozófia, és a neoliberalizmus problémáit is itt lehetett legelőször érzékelni. Nagy-Britanniában pedig, amint azt a Harmadik út ideológiáját megalapozó Anthony Giddenstől tudjuk, az európai baloldalt és a jóléti államot fölényes biztonsággal legyőző thatcherizmus „alaposan felrázta a brit társadalmat.” A Labour által a társadalomnak felkínált „harmadik út értékei voltaképpen a felismerhetetlenségig hasonlóak a neoliberalizmus alapértékeihez”.2 Milton Friedman, 1970-ben „A gazdaság társadalmi felelőssége a profitnövelés” című cikke három hipotézist állít fel: 1. Csak az emberi lények tartoznak erkölcsi felelősséggel a tetteikért. Mivel azonban a vállalat nem emberi lény, hanem egyének összessége, ezért egy cégen belül is minden egyén maga felelős a cselekedeteiért. 2. A menedzserek egyetlen felelőssége, hogy a részvényesek érdekében cselekedjenek. Minden más cél árulásnak, a részvényesektől való „lopásnak” minősül. 3. Minden társadalmi probléma az állam, nem a vállalati menedzserek hatáskörébe kell, hogy tartozzon. Egyrészt a menedzserek nem képesek eldönteni, hogy mi a társadalom legjobb érdeke, másrészt nem demokratikusan választották őket ezen társadalmi célok elérésére.3 Hogyan értelmezhető Friedman három hipotézise? Nyilvánvaló, hogy Friedman elveti a vállalatok közösségek problémáiért érzett felelősségét, és a köz érdekében felhasznált forrásokat egyenesen lopásnak tekinti. A vállalat dolga, amint azt már a cikk címében is kihangsúlyozza, a profittermelés és a részvényesek vagyonának gyarapítása. A kizárólagos részvényesi érdekből történő cselekvéssel kapcsolatban azonban az utóbbi időben értelmezési problémák vetődhetnek fel. Ki is a részvényes valójában? Ma már a részvényesek nem tulajdonosok a szó klasszikus értelmében. A részvényes gyakran csak spekulatív célokból vásárol részvényt egy vállalatban, és legfőbb érdeke a részvényárfolyam növekedése, illetve ezáltal a rövid távú nyereségesség. Ma a globális pénzvilág szerves részét képezik az ún. származtatott ügyletek. A fejlett világ tömegesen csábította az elmúlt években a világ minden tájáról a tehetséges

1 2 3 4 5

közgazdászokat (és másokat is) a Wall Streetre, a londoni City-be. Bod Péter Ákos a Magyar Szemlében megjelent „Erkölcs és gazdaság” című tanulmányában hivatkozik egy amerikai felmérésre, amely szerint az egyetemre beiratkozottak közül a közgazdász hallgatóknak a nagy átlagnál eleve némileg fejletlenebb a polgári társadalmak erkölcsi normái – így a tisztesség, a szolidaritás – iránti érzéke. Ami pedig igazán különös: míg a többi hallgatóban az egyetemi évek alatt inkább erősödnek az etikai normák, addig a közgazdász hallgatókban a diplomaszerzésig még tovább csökken a társadalom erkölcsi szabályainak ázsiója. „Az így kialakult új pénzügyes-fajta, a pénzügyi területet megszálló juppie-k néhány év alatt olyan és annyi pénzügyi terméket fejlesztettek ki, hogy napjainkra már csak gépekkel lehet áttekinteni a pénzügyi kínálatot. A szakemberek becslése szerint kialakult mintegy egymillió pénzügyi termékből csaknem százezret naponta átáraznak, azaz a szolgáltatások díjainak, költségeinek és kockázatainak áttekintése és összehasonlítása az emberi agy számára lehetetlenné vált.”4 A különböző pénzügyi trükkökkel és technikákkal feljavított értékpapírok mára már szinte kibocsátóiktól elszakadva bolyonganak a piacokon. Az eredeti termékekből „származtatott (derivatív) pénzügyi termékek mennyisége elméletileg és gyakorlatilag is korlátlan, szinte mindegyiket össze lehet egymással kapcsolni. Napjainkra a 700 ezer milliárdot kitevő „szervezetlen tőkepiacok” döntő hányadát ezek teszik ki. Az Alan Greenspan által ajánlott „keletkeztess és terítsd szét” módszer tömegével talált lelkes követőkre, akik nyugodt lelkiismerettel keletkeztetnek különféle pénzhelyettesítő értékpapírokat. „A derivatívák a kockázatok csökkentését ígérik, s közben maguk is hatalmas kockázatot hordoznak. Igazi pénz nem szerepel az ügyletben, az akció egy későbbi – tényleges folyamatra vonatkozik, amit azonban a játékos többnyire nem vár be: valójában senki sem akarja birtokolni azt a részvényt (valutát, kamatmennyiséget), amire opciója van, csak a különbözet haszna érdekli, ami siker esetén akkor realizálódik, amikor eladják a derivatívát.”5 Ebben a megváltozott helyzetben nehezen elfogadható és átértelmezendő Friedman második hipotézise, miszerint a vállalati menedzserek csak a részvényeseknek tartoznak elszámolással, és minden más funkció a részvényesektől történő lopásnak minősül. Ki is a Fridman által védelmezett részvényes, akinek az érdekében a menedzsernek cselekednie kell, vagy akit meglopnak? Nyilvánvaló az is, hogy mára etikailag megkérdőjelezhetővé vált a részvényesek érdekeinek figyelembevétele. Ez az új paradigma alapvetően megváltoztatta a gazdasági gyakorlatot, és alapjaiban járult hozzá a vállalati társadalmi felelősség fogalmának pontosabb kidolgozásához. Friedman harmadik tétele, vagyis, hogy minden társadalmi probléma állami hatáskör, mert a menedzserek nem tudhatják, mi a társadalmi érdek, részben a felelősség elhárításaként értelmezhető, hiszen a menedzser társadalmi lény is, ezen kívül a legképzettebb, a leginformáltabb személy, akiről a döntések következményeinek nem ismerete

Vö. Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat. Környezettudatos vállalatirányítási Egyesület., Bp. 2007. Kiss Endre: A szociáldemokrácia neoliberális fordulata. www.pointernetnet.pds.hu/kissendre/jovokutatas Friedman, M: The Social Responsibility of Business is to Increase Its Profits. NewYork Times Magazine, 13rd September. 1970 Asztalos László György: A pénz(ügyesek) felelőssége a válságban. Globális válság-totális csőd. in Mozgó Világ 2009/9. 37.p. Almási Miklós: Hová tűnt az a rengeteg pénz? Athenaeum Kiadó, Bp. 2009. 86.p.

14


nehezen feltételezhető. Ugyanakkor Friedmannak igaza van abban, hogy nem a menedzserek dolga eldönteni, mik a legfontosabb társadalmi problémák, amelyeket meg kellene oldani, és abban is, hogy senki nem választotta meg őket ezeknek a bajoknak az orvoslására. A dolog lényegét tekintve Friedmannak ez a felvetése tulajdonképpen értelmetlen, mivel 1. A menedzserek nem a legfontosabb társadalmi érdekek meghatározását végzik, amikor társadalmi felelősségvállalás címen források felett rendelkeznek. Kimondottan vállalati vagy saját image építését végzik, ehhez keresnek alkalmas társadalmi problémákat, és nem fordítva. 2. Legitimitásukat tehát, vagyis az a tényt, hogy ki választotta meg őket a társadalom problémáival való foglalkozásra, azok szelektálására, ebből következően gyakorlatilag értelmetlen firtatni. A nemrég Magyarországon vendégeskedő élő klasszikus, Jürgen Habermas a Magyar Narancsnak adott interjújában a következőképpen fogalmaz: „A neoliberális elképzelések szerint a szociális egyenlőtlenség sebeit, amelyeket a kapitalizmus okoz a társadalomnak, nem a leépítésre váró jóléti államnak kell kezelnie, hanem a magánadományozók jószívűsége fogja begyógyítani. Hogy mindez hová vezet, azt ma az Egyesült Államok példáján figyelhetjük meg, ahol a bankok minden lehetséges mecénási tevékenységüket leépítik: nem csak öregotthonok és óvodák támogatásából szállnak ki, hanem feladják a múzeumok, tánccsoportok, koncertek vagy felsőoktatási intézmények szponzorálását is. Nyilvános javak készenlétbe helyezése érdekében nem apellálhatunk sikeres nagyvállalatok szociális érzékenységére.”6 Amíg tehát a jóléti rendszerekben az állam magára vette a gondoskodó szerepet, és a vállalatok az egyre élesebb verseny következtében már csak profitcéljaikra koncentráltak, nem volt különösebb probléma. A jóléti államok meggyengülésével azonban a nagyvállalatok nagyobb hatalomra és befolyásra tettek szert. Könnyen beláthatjuk, hogy a természetes környezet fenntarthatósága kérdésének kezelése például, egyrészt túlmutat a kormányokon, másrészt a társadalmi jólét csökkentésével jár, ami nem népszerű feladat. A változások hatására a gazdasági szereplők egy része számos állami szerepet vett magára, és ezzel felelősségi köre is nőtt. A globalizáció folyamatában a cégek tevékenységüket, piaci fennhatóságukat kiterjesztették az egész világra. A multinacionális cégek tevékenységük kihelyezése során rendszeresen olyan etikai kérdésekkel találták szembe magukat, melyek megoldására nem rendelkeztek általánosan elfogadott külső vagy belső szabályozással. Közismert, hogy értékrendjüknek és gazdasági szándékaiknak megfelelően olyan területek felé orientálódtak, ahol a működésük feltételei kedvezőbbek lettek, mert mondjuk alacsonyabbak voltak az adók, kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások, a munkajog szabályozása és/ vagy olcsóbb volt a munkaerő. Az ilyen kondíciókat kínáló országok, köztük Magyarország is, egymással versengve igyekeztek a tőke befogadása érdekében minél kívánatosabb környezetet biztosítani a globális vállalatok számára.

6 7

Máig különös vonzerőt jelent az olcsó munkaerő, még akkor is, ha ez meglehetősen kétes értékű előny a befogadó ország szempontjából. A 90-es évek elején a magyar munkaerő is ebbe a kategóriába tartozott. A szocializmus időszakából öröklött, nyomott bérek vonzóvá tették az országot a globális tőke számára, de nem tették vonzóvá a globális tőkét a hazai munkavállalók szemében. Még az ún. előprivatizációs időszakban, az 1989–91-es években sokan romantikus kapitalista eszmékkel átitatva, reménykedve várták az új tulajdonost, aki a jó munkát és a jó teljesítményt nyújtókat nyugati szinten megfizeti, elismeri, megszünteti a pazarlást, értelmes és az előzőnél jobb gazdája lesz a vállalatnak. A betelepülő munkaadók és a lakosság között a különböző célelvárások következtében már a 90-es évek elején számos botrány robbant ki, melyek a társadalmat szembesítették a gazdasági rendszerváltás problémáival. Emlékezetes a munkanélküliség megjelenésének sokkoló hatása, vagy az esztergomi Suzuki gyár munkavállalóinak fellázadása az új tulajdonos által importált munkakultúra, illetve a remélt és a tényleges jövedelem miatt. A valóságban kevesen gondolták végig, hogy a jobban szervezett vállalat a munkavállalók elbocsátásának következményét is magában hordozza, vagy azt, hogy a tőke természetéből nem következik feltétlenül a munkát végzők magasabb bérrel történő elismerése. Az is később derült ki sokak számára, hogy a munkanélküliség még a viszonylag alacsony bérnél is rosszabb, és, hogy a jobb teljesítményre való ösztönzés humánpolitikai eszköztárában számtalan egyéb módszer is létezik, amit a munkahelyük elvesztésétől tartó, relatíve, vagyis a hazai viszonyokhoz képest jól megfizetett hazai menedzserek fognak az új tulajdonos figyelmébe ajánlani. A magyar lakosság tudati állapotát a rendszerváltás időszakában talán legjobban az alagút effektusnak nevezett közgazdasági jelenséggel lehet jellemezni: „Az egyéni jólét szintje az adott individuum aktuális elégedettségétől függ (vagy a jövedelmi helyzetétől, mint proxytól), illetve a várt jövőbeli elégedettségi szintjétől (vagy jövedelmétől). Vegyük adottnak, hogy az egyén nagyon kevés információval rendelkezik jövőbeli jövedelmével kapcsolatban, de bizonyos későbbi időpontban néhány rokona, szomszédja vagy ismerőse magasabb jövedelmi vagy társadalmi pozícióba kerül. Egyrészt számít rá, hogy az ő sorsa is előbb-utóbb jobbra fordul, tehát jólétében növekedést okoz mások előmenetele – legalábbis egy darabig. Ameddig tart az alagút effektus, mindenki jobban érzi magát, azok is, akik valóban gazdagabbak lettek, illetve azok is, akik nem. Tehát elképzelhető, hogy a növekedésből származó jövedelmek egyenlőtlen elosztását a társadalom minden tagja preferálja egy egalitárius disztribúcióval szemben.”7 A környezetben tapasztalt gazdagodás, a privatizációs lehetőségekben való részesedés, a jobban fizetett menedzseri réteg példája sokakkal hitette el kezdetben, hogy idővel mindenkire sor kerül. Azt mondhatjuk, az alagút effektus, a „majd lesz jobb is” helyzet elfogadása egészen a legutóbbi évekig tartott a magyar lakosság körében. Persze, aki nem tudta a helyzete jobbra fordulását kivárni, és képes volt külföldön munkát vállalni, elhagyta az országot. Tény, hogy ez nem a tömegek megoldása, de ma is sokszor hallható, hogy „ha egy pár évvel fiatalabb lennék, vagy tud-

„Mentalitásbéli forradalomra lenne szükség” Magyar Narancs 2009. június 8-10.old B. Simon Krisztián interjúja Jürgen Habemasszal. Albert O. Hirschman: A jövedelemegyenlőtlenségekkel szembeni változó tolerancia a gazdasági fejlődés folyamatában. Fordulat, 2009/3. 22-24.pp.


15

nék valamilyen nyelven, elmennék.” A szülők gyerekeiket igyekeznek hozzásegíteni a külföldön történő munkavállaláshoz, még anyagi áldozatok árán is. Azzal együtt, hogy bizonyos társadalmi rétegek, csoportok jobb helyzetbe kerültek, az emberek nagyobb része talajt vesztett.” Megzavarodott, elvesztette tájékozódási képességét, rövid távú túlélési technikákba menekült, elszenvedte a változásokat, nem volt s nincs ereje s talán lehetősége sem arra, hogy felelősségteljes polgárok gyülekezetévé cseperedjen. A társdalom önszerveződése, ami nélkül demokrácia nem működhet jól, még alig-alig indult el. Mindezek következtében a társadalom könnyű zsákmánnyá vált a pártmágusoknak, akik hiú reményekkel kecsegtették, és félelmetes ellenségképekkel riogatták, s tartották pórázukon.”8 Már korábban megfogalmaztuk, hogy a jelen helyzet, jelenlegi válság és az annak eredményeképpen bomlásnak induló társadalom leginkább az erkölcsi válság jegyeit mutatja.9 A dolgozat következő részében etikai szemléletű megközelítésben vizsgáljuk a tovább témát.

A JELENLEGI HELYZET Az évtized második fele, de különösen a gazdasági válság kezdte jobban megmutatni, hogy komoly belső problémák vannak. Az általános rossz közhangulatban és a bizalom elvesztésében megjelennek a rendszer alapvető hiányosságai, olyan súlyos kérdések, melyek rámutatnak a társadalom vezetésében és az értékrendben megmutatkozó válságunkra is. Mivel ez a krízis alapvetően a bizalom és a tisztesség válsága, vagyis alapjaiban etikai, ezért a megoldása sem lehet csupán egy egyszerű intézményi újraszervezés vagy néhány további szabályozó intézkedés megalkotása. Ez minden szinten etikai választ igényel: az egyének részéről éppúgy, mint a vállalati, a kormányzati és a törvényhozó szervek tekintetében. Nálunk kimaradt a stabilitásra törekvő régi kapitalizmus korszaka, egyenesen a teljesen destruktív, öngyilkos kapitalizmusba cseppentünk bele. Alapos jellemzést ad erről Tamás Gáspár Miklós, a következőképpen: „ monetarizmus, neokonzervatív (ellen)forradalom, immateriális munka, tudásalapú társadalom, információs korszak, államtalanítás, globalizáció, outsourcing, downsizing, ingatlantulajdon, családi ház elterjesztése jelzálogkölcsönnel, tömegközlekedés helyett személygépkocsi pusztán történeti szekvenciája, mint a szocializmus és a kapitalizmus ellentéte tűnik fel a tucatliberális publicisztikában – és az ezt szolgaian követő jobboldali–szélsőjobboldali közírászatban – semmit sem változtat azon, hogy erősödik a munka tőkének való formális alávetése, hogy a profit növelésének fő módja továbbra is egyrészt a technika fejlesztése révén a munkaintenzitás fokozása, másrészt az egy főre eső munkaidő növelése. Egyre kevesebb ember dolgozik többet. Az embert nyomorító munkából való kirekesztettséget pedig többé nem enyhítik

8 9 10 11 12

állami beavatkozással, hanem büntetik, mint a dologházak régi szép korában.”10 Erre a helyzetre nincs gyors megoldás. Sok alapelvet kellene figyelembe venni, ha egyszer majd újraformáljuk az intézményekről és az azokat alkotó egyénekről meglévő elképzeléseinket. Az öncélú és énközpontú materializmus koncepciójának a helyébe az emberiség szolgálata, a verseny helyébe az együttműködés, a korrupció helyébe az etikus viselkedés, a nem szerinti megkülönböztetésébe a nemek egyensúlyának elve kell, hogy kerüljön, míg az elnyomó szabályozást az egyéni etika, a protekcionizmust a világegység, az igazságtalanságot az igazságosság kell, hogy felváltsa.

MERRE TOVÁBB? A II. Vatikáni Zsinat (1965) Gaudium et spes konstitúciójából:11 „a gazdasági tevékenységet saját módszerei és törvényei szerint, de az erkölcsi rend kereteinek tiszteletben tartásával kell gyakorolni…” Isépy Tamás egyik előadásában, melyre a továbbiakban támaszkodik a tanulmány, sok tekintetben vallásetikai megközelítésben fejti ki a gazdasági szereplők normavesztésének jelenleg élő és mindent átható gyakorlatát.12 Egyik leginkább kitapintható ellentmondás, hogy miközben mai társadalmunk értékvesztett, és ez az értékvesztés az erkölcsi normákra is kiterjed a vállalatok társadalmi problémák ízlésük, érdekeik szerinti megoldásán, mondjuk így, fáradoznak. A lényeg a saját ízlés szerinti válogatás a megoldásra váró problémák között. A korábban TGM szavaival jellemzett rendszert is éppen ezek a vállalatok építették ki és tartották, tartják életben, természetesen a társadalmi felelősségvállalás mellett. Az értékvesztés kérdésében való eligazodáshoz Hankiss Elemér szociológus ad útmutatót, amikor a célok, értékek és magatartásformák viszonylatában szembeállítja a hagyományos értékeket az újakkal, a következőképpen foglalja össze: Szeresd felebarátodat!? Szeresd önmagadat!, Áldozd föl magad!? Valósítsd meg önmagad!, Légy becsületes!?, Légy sikeres!, Dolgozz!? Élvezd az életet!, Élj takarékosan!? Fogyassz!?, Becsüld meg azt, amid van!? Szerezz minél többet!?, Teljesítsd kötelességedet!? Védd meg jogaidat!?, Bűnös vagy!? Ártatlan vagy!, Az élet célja az üdvösség!? Az élet célja a boldogság! Rabár Ferenc a Pax Romana kongresszuson tartott előadásában fogalmazta meg, hogy „A világ súlyos és permanens válságban él”, és ennek okaira is részletesen rávilágít. Kijelenti, hogy a liberalizmus és a szocializmus gazdasági rendszere összeomlott, majd megállapítja, hogy „A kapitalizmus egyáltalán nem győzött, csak eddig még nem omlott össze. Válaszai a társadalmi kérdésekre ugyanolyan féloldalasak és torzak, mint a szocializmus válaszai, a problémák pedig, melyekre válaszolnia kell, robbanásszerűen megnövekedtek a huszadik .század folyamán.” Rabár Ferenc szerint a világgazdaság jelenlegi formációja az erkölcstől tudatosan és módszeresen megtisztította magát, „ennélfogva a világ gazdasági válsága mélyén súlyos

Hankiss Elemér: Átmenet – megújulás – regresszió? In. Merre tovább Magyarország? Új Palatinus Könyvesház Kft., Bp. 2008. 76.p. Menyhártné dr. Zsiros Mária: A válság, a stratégiai gondolkodás és a stratégiai előrehaladás mérése. in. Acélszerkezetek 2009. 1.sz. TGM: Képek Gyurcsány falán. Élet és Irodalom, 2007. augusztus 23./ http://www.katolikus.hu/zsinat/gs.html Isépy Tamás: Gazdaság és erkölcs. http://mkdsz1.freeweb.hu/arh/it6.htm

16


erkölcsi válság van, melynek megoldása új paradigmát igényel, az új paradigma legfontosabb vonásaként a gazdaságnak gazdaságon kívüli, erkölcsi célokat kell követnie.” II. János Pál pápa Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikájának 39. pontja szerint:13 „A szolidaritás gyakorlata minden közösségben akkor hatékony, ha különböző tagjai egymást személynek ismerik el. Akiknek nagyobb a befolyásuk, mert nagyobb vagyonnal és több szolgáltatással rendelkeznek, érezzék magukat felelősnek a leggyengébbekért és legyenek készek részt adni tulajdonukból.” És az európai társadalmakban is mintha megindult volna az értékek visszaszerzésének folyamata. A londoni székhelyű Üzleti Etikai Intézet (Institute of Bussines Ethic) kategorizálta azokat a problémákat, amelyekkel kapcsolatban súlyos etikai kérdések merülhetnek fel a vállalatok működése során. Hatvan problémát jelöltek meg, köztük a termékfelelősséget, reklámozást, garanciavállalást, a szerviz információkat, a tulajdonosi és befektetői érdekeket, a vállalati mérleg- és eredmény-kimutatást, munkahelyi környezetet, a bérezést, a környezet védelmét. Isépy Tamás már említett előadásában sorra vesz néhány olyan értéket, erkölcsi elvárást és célt, amelyek segíthetnének feloldani a gazdaság és az erkölcs között jelenleg érzékelhető ellentétet. Szerinte a teljes szabadság korlátozását elősegíthetné a szolidaritás és a közjó szolgálata, ami alapja lehetne a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának is. A szabadság korlátjaként elfogadott közjó fogalmának értelmezéséhez Isépy a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes konstituciójának 26. pontját veszi alapul, mely szerint a közjó nem más, „mint azoknak a társadalmi életfeltételeknek az összessége, amelyek mind a csoportoknak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy teljesebben és könnyebben elérjék tökéletességüket”. A keresztényszociális és kereszténydemokrata társadalomfelfogás számára például egyértelmű, hogy a magántulajdon szabadsága a közjó érdekében korlátozható, míg a neoliberális felfogással azonban ez nem egyeztethető össze. Egy újabb érték Isépy megközelítésében a társadalmi igazságosság, ami a gazdaság és az erkölcs közötti ellentét feloldásában segíthet. A már hivatkozott Gaudium et spess konstitúció 29. pontja így fogalmaz a társadalmi igazságosságról: „Noha az emberek között léteznek jogos különbségek, a személyek egyenlő méltósága mégis megköveteli, hogy mindenki számára emberibb és méltányosan egyenlő életfeltételeket teremtsenek.” A társadalmi igazságosság erkölcsi követelménye a gazdasági életben tehát nem lehet más, mint az esélyegyenlőség biztosítása, a javak értelmes elosztása, az elesettek támogatása. Ezek az erkölcsi követelmények a gazdasági életben ma, részben a vállalatokra bízva vagy érvényesülnek, vagy nem, attól függően, hogy a vállalatok irányítói milyen erkölcsi értékrendet képviselnek. A termelés és fogyasztás, a szolgáltatók és megrendelők, az eladók és vevők, a termelők és fogyasztók viszonyára jellemző erkölcsiség alapvető meghatározója a gazdasági élet etikai minőségének.

13 14 15

A Gaudium et Spes konstitució 64. pontja a következőket tartalmazza: „a termelés alapvető célja nem a termékek halmozása sem pedig a haszon vagy a hatalom, hanem az ember szolgálata” . A termelés és fogyasztás vonatkozásában igényelt és érvényesíteni kívánt értékeket a legtisztábban és a legtömörebben a Centessimus annus14 enciklika foglalja össze a következőképpen: „A fejlődés előző szakaszaiban az ember mindig a szükségletek kényszere alatt élt. Igényei csekélyebbek voltak, s valamiképpen testi adottságai határozták meg. Amikor az új szükségleteket és kielégítésükre az új módszereket meghatározzák, mindenképpen a teljes emberképet kell figyelembe venni, amely átfogja léte minden dimenzióját, és fizikai és ösztönös világát alárendeli belső és lelki világának. Átfogó nevelő és kulturális tevékenységre van tehát sürgősen szükség, amely magában foglalja a fogyasztók nevelését, hogy képesek legyenek okosan választani, továbbá a felelősségtudat kialakítását a termelők és különösen a társadalmi kommunikációs eszközök szakembereinek körében anélkül, hogy a közhatalomnak be kellene avatkoznia.” (36. pont.) Az enciklika külön is felhívja a figyelmet egy eddig még nem érintetett területre, a társadalmi kommunikációra, nagy valószínűséggel azért, mert a társadalomra folyamatosan és kikerülhetetlenül zúduló médiareklám szükségtelen fogyasztói igényeket gerjeszt, és szédelgő feldicséréssel félretájékoztat. A jelenlegi válság nem kis mértékben köszönhető a reklámokkal is generált túlzott mértékű fogyasztásnak. Vizsgálandó kérdés, vajon a vállalatok társadalmi felelősségvállalása kiterjed-e, illetve ki kellene-e, hogy terjedjen ezekre a területekre is? Mi is tehát a vállalatok társadalmi felelősségvállalása? Véleményem szerint nem más, mint egy ügyes marketing módszer, aminek a bevezetése olyan jól sikerült, hogy egyúttal áruvá, eladható termékké is vált. Nem kell a neoliberálisoknak és elvetik a konzervatívok is. A társadalomnak, a fogyasztóknak sok erkölcsi és anyagi kára származik belőle, hiszen velük fizettetik meg a jótékonyan visszaosztott pénzeket. Honnan ered a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, milyen szándék hozta létre, kik és milyen célból működtetik, kinek az érdekében, a neoliberalizmust vagy mást kell áldani vagy átkozni a jelenség miatt? A témát történeti, közgazdasági és erkölcsi megközelítésben részletesen körbejárjuk egy hosszabb lélegzetű munkában, aminek ez a tanulmány egy részét képezi csupán. További gondolkodásunk egyik vezérmotívuma Polányi Károly következő gondolata: „A társadalom védelme mindenek előtt az uralkodók feladata, akik közvetlenül érvényre tudják juttatni akaratukat. A gazdasági liberálisok azonban nagyon is készségesen feltételezik, hogy a gazdasági uralkodók hajlamosak a jótékonyságra, míg a politikai uralkodók nem. Adam Smith szerint viszont a politikai uralkodóknak lehetnek alattvalóik érdekeivel párhuzamos érdekeik, hiszen az alattvalók gazdagsága növeli az ő jövedelmüket. A kereskedők érdekei azonban magától értetődően kibékíthetetlen ellentétben állnak a fogyasztók érdekeivel.15

Ioannes Paulus PP. II Sollicitudo rei socialis, 1987.12.30 Ioannes Paulus PP. II Centesimus annus 1991.05.01 Polányi Károly: A nagy átalakulás. 216.p.


17

Felhasznált Irodalom: Almási Miklós: Hová tűnt az a rengeteg pénz? Athenaeum Kiadó, Bp. 2009. Asztalos László György: A pénz(ügyesek) felelőssége a válságban. Globális válság – totális csőd. in Mozgó Világ 2009/9. Friedman, M: The Social Responsibility of Business is to Increase Its Profits. NewYork Times Magazine, 13rd September. 1970. Albert O. Hirschman: A jövedelemegyenlőtlenségekkel szembeni változó tolerancia a gazdasági fejlődés folyamatában. Fordulat, 2009/3. 22-24.pp. Hankiss Elemér: Átmenet – megújulás – regresszió? In. Merre tovább Magyarország? Új Palatinus Könyvesház Kft., Bp. 2008. 76.p. Isépy Tamás: Gazdaság és erkölcs. http://mkdsz1.freeweb.hu/arh/it6.htm Kiss Endre: A szociáldemokrácia neoliberális fordulata www.pointernetnet.pds.hu/kissendre/jovokutatas Polányi Károly: A nagy átalakulás TGM: Képek Gyurcsány falán. Élet és Irodalom, 2007. augusztus 23. http://www.katolikus.hu/zsinat/gs.html Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat. Környezettudatos vállalatirányítási Egyesület., Bp. 2007.

XXVII. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT A BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke, a KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya és a MAGÉSZ, Magyar Acélszerkezeti Szövetség 2009. november 18-án rendezte meg a XXVII. Acélszerkezeti Ankétot a BME, Oktatói klubjában A Szabadság híd és a Margit híd felújítása címmel. A rendezvényen az alábbi témákban voltak előadások: A Budapest Fővárosi Önkormányzat által jelenleg EU támogatással megvalósított projektek ismertetése után a Duna-hidakkal kapcsolatos távlati elképzelések hangoztak el. Mindkét híd felújításáról a tervezők (FŐMTERV Zrt.; MSc Kft.; CÉH Zrt.; Pont-TERV Zrt.) tervezői tájékoztatták a megjelenteket. A kivitelezés bonyolultságáról és szépségéről a Hídtechnika Kft. tartott előadást (Szabadság híd) míg a Margit híd felújítás acélszerkezeti gyártását–kivitelezését a KÖZGÉP Zrt. ismertette. A nagy sikerű előadásokat megjelentetjük az Acélszerkezetek 2010/1 számában.

EURÓPA LEGKORSZERŰBB CLOOS HEGESZTŐROBOTJA MÁTRANOVÁKON Ünnepélyesen átadták a Bombardier Transportation forgóvázkeret gyártó üzem új csarnokát Mátranovákon 2009. november 6. – Ünnepélyesen átadták a Bombardier Transportation új gyártócsarnokát a cég mátranováki üzemében. Az új csarnokban Európa legmodernebb, vasúti forgóvázak gyártásához használt hegesztőrobotja mű-

ködik. A kétállomásos, felsőportálos robot felszereltségéhez tartozik többek között egy- és kéthuzalos Tandem hegesztéstechnika, csúcstechnológiájú mikroprocesszoros impluzusos áramforrás, munkadarab-pozicionálók, lézer varratkövetés. A különféle típusú forgóvázakat világszerte forgalmazzák többek között olyan nagynevű ügyfeleknek, mint a

Hónig Péter miniszter és André Navarri elnök-vezérigazgató ünnepélyesen átadják a robotot

18


német (DB) valamint a francia (SNCF) nemzeti vasúttársaság. A nyitóünnepségen André Navarri, a Bombardier Transportation elnökvezérigazgatója, valamint a politikai, az üzleti és a kormányzati szféra számos neves képviselője vett részt, többek közt Hónig Péter, közlekedési, távközlési és energiaügyi miniszter és Pierre Guimond, Kanada magyarországi nagykövete.

www.airliquide.hu


Az ipari gázok szállítója

19

Csata Barna PA/PG Product Manager ESAB Kft.

ARISTO™ ROBOTSPECIFIKÁCIÓK A HEGESZTÉSI FELADATOK ROBOTRA ALKALMAZÁSÁRA ARISTO™ ROBOT PACKAGES FOR WELDING ROBOT APLICATIONS A robotalkalmazásokhoz használt, különböző buskommunikációval rendelkező, ESAB által újonnan kifejlesztett Aristo™ W82 csatlakozó interfész lehetővé teszi, hogy a már bizonyítottan megbízható Aristo™ Mig áramforrásokat valamennyi robottípushoz csatlakoztatni lehessen. Az Aristo™ robot eljáráscsomagba tartozó Aristo™ U82 vagy Aristo™ U82 Plus kézi vezérlők a felhasználónak minden igényt kielégítő hegesztési minőséget garantálnak akár a különleges alkalmazások esetén is.

ESAB newly developed the Aristo™ W82 robot interface which having diverse type of bus-communication system makes it possible for the proven reliable Aristo™ Mig power sources to be connectable to all type of robots. To the Aristo™ robot package belongs the Aristo™ U82 or Aristo™ U82 Plus pendants which provide all demands satisfying weld quality for the users even in case of special applications.

1. BEVEZETÉS Széles körű megoldások a hegesztési feladatok robotra alkalmazására Az ESAB széles körű megoldásokat kínál hegesztési feladatok robotra alkalmazására. Kínálatában olyan, kiváló tulajdonságokkal rendelkező eljárásspecifikus megoldások találhatók, melyek valamennyi robottípus esetében egyszerűen üzembe helyezhető, és az új, illetve felújítandó robotrendszerekbe integrálva, könnyedén ezekhez illeszthetők. Ezen belül, elsősorban a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően az új ABB és Motoman robotokhoz ajánl legkorszerűbb műszaki színvonalú Aristo™ berendezéseket. A különböző bus-kommunikácóval rendelkező robotokhoz az ezzel kommunikálni képes, azonos bus rendszerű interfészek segítségével a legújabb Aristo™ U82 kezelőfelület segítségével aknázhatók ki a korszerű Aristo™ típusú hegesztő-áramforrások összes funkciói. Valamint az ESAB, specifikus megoldásokat is nyújt egyedi jellegű hegesztési feladatok robotos alkalmazására.

2. ARISTO™ W82 integrált robot interfész Az ESAB és az ABB hosszú időkre visszanyúló együttműködésének a legújabb eredménye az Aristo™ W82 interfész, amely integrált módon vezérli magát a robotot, az Aristo™ Míg áramforrást és a RoboFeed 3004w kimondottan robotalkalmazásokhoz kifejlesztett huzalelőtoló rendszert. Ez esetben nincs szükség még egy, a hegesztőáramforrást vezérlő kezelőfelületre, hanem a kimondottan IRC5 vezérlés típusú ABB robotokhoz kifejlesztett Aristo™ W82 interfész segítségével úgy a robot vezérlése, mint a hegesztő-áramforrás vezérlése a robot kezelőfelületébe integráltan beépítésre került (1. ábra).

20

1. ábra: Hegesztő-áramforrást és robotot integráltan vezérelni képes vezérlőegység

Az Aristo™ W82 (2. ábra) a robotrendszer fontos része amely segítségével a minden esetben CAN-buson vezérelt ESAB hegesztő-áramforrások jeleit átalakítja az ABB IRC5 robotok által értelmezhető DeviceNet protokoll alapján. Ugyanakkor lehetőség kínálkozik az ún. ESAT™ (ESAB Service Administration Tool) csatlakoztatására is, amely nagyban elősegíti a hegesztő-áramforrás, interfész és huzalelőtoló egység szervizelését és karbantartását valamint egy praktikus eszköz a szinergikus hegesztőfüggvények le- és feltöltésére. Az Aristo™ W82 interfész alkalmazásánál a helyi intranet hálózaton keresztül további lehetőség nyílik a szintén új fejlesztésű Weldpoint™ hegesztő-áramforrásokat táv-adminisztrálására is alkalmas eszköz csatlakoztatására.


2. ábra: Aristo™ W82 interfész bekötési vázlata

3. WELDPOINT™ hegesztőgép adminisztráló szoftver A Weldpoint™ (3. ábra) egy olyan szoftver, mely révén számítógép segítségével a hálózathoz csatlakoztatott hegesztőgép vonatkozásában széles körű adminisztratív feladatok végezhetők el, vagy USB csatlakozáson keresztül is képes adatokat fogadni, letölteni egy hordozható adattárolóról.

4. ábra: Weldpoint™ segítségével akár tíz hegesztő-áramforrás is összeköthető, távvezérelhető

3. ábra: Weldpoint™ hegesztő-áramforrásokat adminisztráló szoftver

A Weldpoint™ segítségével akár tíz, a helyi intranet hálózaton (LAN) keresztül (4. ábra), egymáshoz is csatlakoztatott hegesztő-áramforrás adminisztrálható, amely eszköz segítségével a következő fő funkciók végezhetők el: – A LAN-hoz csatlakoztatott hegesztő-áramforrásokra rákereshetünk, vagy ha ismert az IP cím, akkor manuálisan tudunk csatlakozni a keresett hegesztő-áramforrásra. – A hálózatba integrált hegesztő-áramforrások listájából kiválasztható, melyikhez szeretnénk csatlakozni. – Hegesztési paraméterek, statisztikai adatok, minőségbiztosítási adatok, konfigurációs és alapbeállítások menthetők el XML formátumban a csatlakoztatott hegesztő-áramforrásból. – A tárolt adatok, nyomtatható HTML vagy text fájl formátumba konvertálhatók (5. ábra).

5. ábra: Valamennyi hegesztési paraméter és tárolt adat nyomtatható formátumba konvertálható


21

– Meglévő adatbankok alapján új paraméteradatok alkothatók, melyek menthetők, és a kiválasztott hegesztőáramforrásra alkalmazhatók. – Valós időben követhetők a csatlakoztatott áramforrásról a hegesztési adatok. – Automata vagy kézi adatfrissítés. – Az online áramforráson paraméterszerkesztés végezhető el hegesztés közben. – Különböző áramforrásokhoz tartozó paraméteradatok jeleníthetők meg, míg ugyanazon időben egy másik adatkészlet szerkeszthető. – Az ívfeszültség, hegesztőáram, hegesztési teljesítmény, előtoló-motor áram határértékeinek mérése lehetőséget nyújtva a hegesztési paraméterek felügyeletére, ebből kifolyólag a hegesztési hibák megelőzésére (6. ábra).

rással CAN-buson kommunikálni képes, robotra szerelt könnyű, de ugyanakkor strapabíró, a robot alkalmazásoknál jellemző funkciókat teljesítő RoboFeed 3004w előtolót, hegesztőpisztolyt valamint kábelkötegek különböző hosszúságokban elérhető széles választékát. Az Aristo™ U82 vezérlő hegesztés közben is lehetővé teszi az üzemi paraméterek ellenőrzését vagy változtatását valamint a minőségbiztosítás valamennyi funkcióját (paraméter-beállítás, hibakezelés, adatok tárolása, távszabályzása, külső kommunikáció biztosítja).

5. ARISTO™ U82 PLUS I/O – hagyományos esetekre A hagyományos kommunikációs rendszerű, új vagy felújítandó robotokhoz rendelkezésre áll egy az ehhez igazodó Aristo™ Retrofit I/O digitál/analóg átalakító interfész (8. ábra), amely kiegészítve az Aristo™ U82 Plus I/O kézi vezérlővel meg az Aristo™ Mig áramforrással egy korszerű eljárás robotcsomagot képez. Az Aristo™ U82 - Plus I/0 egy olyan kezelő és gép közötti kommunikációs felület amely a fentiekben tárgyalt funkciókon kívül gyors hozzáférést biztosít a szinergikus programokhoz valamint a kezelőfelületen lévő programozható funkciójú nyomógombok segítségével azonnali elérhetőséget biztosít a kezelő specifikus funkciókhoz mint pl a Qset™ – adaptív jellegű azonnali rövidívű eljárás –, huzalvég leragadás gátló funkció indítása, paraméter határértékek monitorizálása stb.

6. ábra: Hegesztési paraméterek határértékeinek felügyelete

4. ARISTO™ W82 /ARISTO™ U82-FIELDBUS – általános esetekre Azokban az esetekben, amikor a fentiekben tárgyalt esettől eltérően nem az IRC5 vezérlésű ABB robotokhoz de továbbra is valamely típusú (DeviceNet, Profibus, Can-open) bus-kommunikációra alkalmas robotot szeretnénk hegesztő csomaggal kiterjeszteni, a legkézenfekvőbb megoldásnak az ESAB eljáráscsomagja kínálkozik, amely tartalmazza a fentiekben is említett, ugyanazon típusú Aristo™Mig hegesztő-áramforrást, a robotkommunikációval megegyező, bus-rendszerű Aristo™ W82 csatlakozó interfészt (7. ábra), az Aristo™ U82 vagy a kibővített funkciókkal rendelkező Aristo™ U82 Plus vezérlőt, amely már a hegesztő-áramfor-

7. ábra: Aristo™ W82 interfész és az Aristo™ U82 vezérlő bekötési vázlata

22

8. ábra: Robot eljárás csomag Aristo™ Retrofit I/O átalakító interfésszel és Aristo™ U82 Plus I/O vezérlővel

6. ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalásul az ESAB roboteljárás-csomagok számos előnyt jelentenek úgy az integrátorok mint a felhasználók számára. Az integrátorok részére nagyfokú rugalmasságot nyújt az Aristo™ W82 vagy Aristo™ Retrofit I/O interfészek nyújtotta lehetőségek, ezeknek egyszerű üzembe helyezése, az Aristo™ U82 funkciók könnyen értelmezhetősége valamint a már kipróbált, megbízható, CAN bus technológiájú, digitálisan vezérelt Aristo™ Míg áramforrások. A felhasználók számára előnyt jelent az üzembiztos és hatékony CAN bus technológián alapuló Aristo™ U82 vezérlő kényelmesen kezelhető, kezelőbarát felülete, vagy ennek Aristo™ U82 Plus változata különleges alkalmazásokhoz (Superpulse-üzemmódok) minden igényt kielégítő hegesztési minőséget és ezáltal kevesebb selejtet biztosítva. A felhasználók munkáját segíti a távvezérlésre is alkalmas Weldpoint™ hegesztő-áramforrásokat adminisztráló program, hatékonyan segítve a hibák felismerését, és ezáltal a robotoktól elvárt üzemidőt növelve.


Dr. Farkas Attila robottechnikai szakértő REHM Hegesztéstechnika Kft. Motoman Robotics Europe, magyarországi értékesítés és szerviz

ROBOTOSÍTÁS HATÉKONY MÓDSZEREI AZ ACÉL- ÉS GÉPSZERKEZETGYÁRTÁSBAN EFFECTIVE WAYS OF ROBOTISATION IN HEAVY MACHINERY AND STEEL STRUCTURE PRODUCTION A robotosított hegesztéssel leginkább az autóiparban, valamint egyéb nagy sorozatú és tömeggyártásban találkozunk, ahol a hegesztendő alkatrészek viszonylag kis méretűek. Ezeknél a termékeknél a robotberuházás költségének gyors megtérülését és nyereségességét a hegesztendő nagy darabszám biztosítja. Az acél- és gépszerkezetgyártásában azonban még mindig viszonylag kevés robotalkalmazásra találunk példát. A következőkben megpróbálunk rámutatni ennek lehetséges okaira, és felvázolni néhány gondolatot arról, mit tehetünk annak érdekében, hogy a nagyobb méretű termékek, acélszerkezetek hegesztése területén is növekedjen a robotok száma [1.].

Robotised welding is mostly found within the automotive industry and other types of serial and mass production of light products. In this type of manufacturing the very amount of parts have to be welded makes possible good rate of return regarding automation investments. There are still very few examples of robotised welding to be found in the heavy machinery and steel structure production. In this talk we will focus on a few possible reasons for this, as well as what can be done to increase the number of cases of robotised welding of heavier steel constructions.

Miért váltsunk gyártási módszert?

Ha a műszaki és gyártó szakembereknek van lehetőségük már a termék tervezésébe is beleszólni annak érdekében, hogy a termék robottal jól hegeszthető legyen, akkor nagyon jó esély van a termék nyereséges gyártására. Mindazonáltal sok esetben, mire a hegeszthetőség kerül terítékre, már eldöntötték a gyártmány kialakítását és anyagát, ami azt jelenti, hogy az automatizált gyártás nem fogja hozni az elvárt eredményt.

Annak érdekében, hogy egy cég igazolni tudja az automatizálásra fordított, sok esetben jelentős befektetést, a beruházásnak nyereséget kell hozni, és magas minőségi elvárásokat kell kielégíteni. Ebből kifolyólag a gyártásban a robotosításának is ezeket a fő célokat kell szolgálni. A következőkben áttekintjük, hogy melyek azok az alapvető tényezők, melyek a nyereségességet és a minőséget meghatározzák a robotosítás szempontjából

A NYERESÉGESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A robotos hegesztés nyereségessége főként a következőktől függ: 1. a konstrukció robotosított hegesztésre történő tervezésétől, 2. a programozási idő szükségletétől, 3. időegység alatti hegesztés mennyiségétől, 4. a beruházás értékétől.

1. Tervezés robothegesztésre Az autóiparban és egyéb sorozatgyártásoknál a költséghatékony termelés követelménye oda vezetett, hogy a termékek fejlesztését a szükséges gyártási eljáráshoz, módszerhez is adaptálni kellett. Ökölszabályként elmondható, hogy a gyártási költségek mintegy 80%-a eldől a tervezőasztalon. Ez így van az acél- és gépszerkezetgyártásnál is, ahol talán még manapság sem vetődik fel sok esetben a tervezés során, hogy a szerkezet gyártása során az robotokkal is hegeszthető legyen.

A • • • •

tervezés során figyelembe veendő tényezők: kötéstípus, varratok elérhetősége, megközelíthetősége, beépülő alkatrészek összetettsége, megfelelő anyagminőség (mind az alapanyag, mind a hegesztőanyag tekintetében), • tervezőmérnökök oktatása a gyártási eljárások és robothegesztés vonatkozásában.

2. A programozási idő csökkentése A programozási idő csökkentése alapvető követelmény a robothegesztés nyereségességének biztosítása érdekében. A hagyományos, on-line betanításos programozási mód nagyméretű és kis darabszámban készülő alkatrészek hegesztésének robotosítását a legtöbb esetben gazdaságtalanná tenné, a gyártási időhöz képesti túlzottan hosszú programozási idő miatt. Az off-line programozási módszerek a programozás idejének legjelentősebb részét PC-re viszik át. A robotrendszert csak a program adaptációjának idejére kell bevonni a programozási műveletbe. A szükséges programozási eszköztár folyamatos fejlesztés alatt áll, a különböző CAD-rendszerek egyre inkább beintegrálódnak az off-line programozói szoftverekbe.


23

A jelenleg járatos rendszerek használatához tapasztalt mérnökökre van szükség, ezért ezek használata viszonylag költséges. Ennek megfelelően szükséges az off-line programozói rendszerek használatát egyszerűsíteni, felhasználó-barátabbá tenni, és a szoftvereknek a valóságos, üzemi viszonyok modellezési pontosságát javítani. Az is fontos, hogy az off-line programozói szoftver legyen képes a gyártórendszer és a gyártás szimulációjára. A gyártás számítógépen történő szimulációja sok megtakarítást eredményezhet, ha a termék kialakítását és a gyártás funkcióit előre ellenőrizni tudjuk. A ciklusidő előre tanulmányozható, és előre lehet lépéseket tenni annak csökkentése érdekében, növelve ezzel a nyereségességet. A Motoman már több, mint 10 éve rendelkezett saját fejlesztésű, egyszerű, Windows alapon működő szimulációs és off-line programozó szoftverrel. Ennek neve ROTSY (Robot Off-line Teaching System Yaskawa), és nem csak hegesztésre, hanem más robotalkalmazásokhoz, pl. szerszámgép kiszolgálásra, palettázásra is használható. További segítséget jelent, ha a szokásos robotot felszereljük varratkereső és -követő rendszerekkel. Ezek segítségével az off-line program és a valóság közötti eltéréseket a robot bizonyos határokon belül önműködően képes meghatározni és kikorrigálni automatikus kezdőpontkereséssel és varratkövetéssel. Szenzorok alkalmazásával tehát a számítógépen megalkotott off-line program adaptációjának idejét csökkenthetjük számottevően. Megfelelő szenzortechnika alkalmazására nagyobb méretű szerkezetek robothegesztésénél nem csak emiatt, hanem a gyártási és pozicionálási pontatlanságok okozta eltérések kikompenzálásra céljából egyébként is legtöbbször szükség van.

4. Beruházási költségek A beruházási költség a gyártóüzem jellegétől függően változik, nehéz arra jellemző számadatot adni. A szükséges rendszer állhat egy egyszerű robotból és pozicionáló berendezésből, de lehet nagyméretű, portál utazópályás robotrendszer, többtengelyes pozicionáló berendezéssel felszerelve. A hegesztendő munkadarab mérete és összetettsége szintén befolyásolhatja a rendszer kialakítását. A Motoman fejlesztéseivel azon dolgozik, hogy nagyméretű termékek gyártásához olyan berendezéseket tudjon kínálni, melyek alkalmazása gazdaságos és termelékeny. Ezekre mutat példát az. 1. és 2. ábra.

1. ábra: Hegesztőrobot munkaterének kiterjesztése nagyméretű munkadarabok hegesztéséhez

A robottechnika fejlődésén belül ma az egyik legdinamikusabban fejlődő terület az off-line programozás. Az offline rendszerek és a szenzortechnika fejlődésével a robotok gazdaságos alkalmazhatósági területe a nagy és közép sorozatokról fokozatosan kiterjed a kis sorozatok és az egyedi gyártás felé. Ma már eljött az ideje annak, hogy szakítsunk azzal a képpel, miszerint a robotok gazdaságos alkalmazási területe kizárólag a nagy sorozat és tömeggyártás.

3. Az időegység alatti hegesztés mennyisége Nagyméretű munkadarabok esetén, ha az óránként lehegesztett varrattömeg mennyiségére összpontosítunk, a nyereségesség jobban kimutatható. Például, ha az Öresund híd project felső csomóponti szekcióinak hegesztését vizsgáljuk, a kézi hegesztéssel hegesztett hegesztőanyag mennyisége 1 kg volt óránként, ami robothegesztéssel 4 kg-ra növekedett. A robotrendszer egy 6 kg terhelhetőségű robotból állt, melynek munkatartománya 9 m hosszú utazópályával, valamint kereszt- és magassági irányú utaztatással volt kiterjesztve a nagy munkadarab hegesztéséhez szükséges méretűre. Nagy falvastagságú szerkezetek hegesztésénél, ahol többsoros varratokat kell hegeszteni, a hegesztett varratok mennyisége nagyon nagy lehet, viszonylag egyszerű programozás mellett. Ezt tovább segítik a szenzoros varratkövetést biztosító rendszerbe integrált többrétegű varratok automatikus hegesztésére szolgáló programozási funkciók (pl. Motoman Comarc Multilayer). A termelékenység tovább növelhető speciális eljárásváltozatok, mint nagy sebességű MAG hegesztés, kéthuzalos eljárások stb. alkalmazásával.

24

2. ábra: Nagyméretű munkadarabok manipulálására alkalmas szervopozicionálók

A MINŐSÉG ÉS A DOKUMENTÁLÁSI IGÉNY A minőségi követelmények növekedése és a minőség dokumentálásának igénye ugyancsak előmozdítják a robotosítás ügyét: a robot képes újra és újra ugyanazt a hegesztési minőséget hozni, ha a robot elé helyezett munkadarabok korrekten vannak előkészítve. Korszerű robotrendszerek képesek felügyelni és dokumentálni a teljes munkafolyamatot, bizonytani, hogy a minőségi követelmények betartása a teljes folyamat alatt biztosított. Ezzel az emberi tényező hatása minimalizálható a teljes folyamatban. Ennek gyakorlati megvalósításához alkalmas komplett rendszert ismertettünk korábbi írásunkban [2.]


Korábban azt, hogy a robotosítandó alkatrészeknek pontosaknak kell lenni, bizonyos kritikával illették. Bár ez kétségtelenül igaz, nagyon fontos megérteni, hogy minden előkészített darabnak kellően pontosnak kell lennie ahhoz, hogy kielégítsük a hegesztési specifikáció követelményeit, függetlenül a gyártási módtól. A kézi hegesztő ugyan kikorrigálja a munkadarab eltéréseit, ha az nincs tűrésen belül, ez azonban végeredményben kedvezőtlen hatással van a termék általános minőségére.

ALKALMAZÁSI PÉLDÁK Nagyméretű szerkezetek robothegesztésére a következőkben két példát ismertetünk röviden, hogy biztassuk a hazai szakembereket is: a rendelkezésre álló technikai lehetőségek biztosítják a lehetőségét a robottechnika gazdaságos alkalmazásának ezen a területen is.

Teherszállító vasúti kocsik gyártása Szén- és vasércszállító tehervagonok gyártásának automatizálásával tették jelentősen gazdaságosabbá és könnyebbé a gyártást a Transwerk’s Wagon Build gyárban Bloemfonteinben, Dél-Afrikában [3.]. A cég korábbi 1,5 millió EUR értékű beruházását folytatta három további, számítógép-vezérlésű, utazópályás, Motoman robotrendszerrel, melyekkel már ötre emelkedett robotrendszereik száma. A 2007 közepén telepített 37, 5 m hosszú, 8 m széles és magas robotrendszer a legnagyobb robotrendszernek számít Dél-Hemisphere-ben. A rendszert a svédországi Motoman szállította 6 darab 40 láb méretű konténerben Bloemfontein-be, a telepítés és beüzemelés 1 hónapig tartott. A rendszer 20 szinkronizált szervotengellyel rendelkezik. Ebből 2 vezérli a 20 tonna terhelhetőségű, támasztóval rendelkező forgató berendezéspárt. Ezek a forgatóberendezések végzik a 7 tonna tömegű tehervagon alvázak 360ºos körben történő forgatását, miközben a hegesztést 2 darab, utazópályára függesztett HP6, 6 tengelyes robot végzi. A robotok egyidejűleg két, egymástól függetlenül működő utazópályás rendszereken mozognak, melyek további 3 mozgási szabadságfokot jelentenek a robotok számára. A tehervagon részegységek először fűzéssel kerülnek összeállításra. Az összefűzött alvázat ezt követően emelik be a robot egyik munkaállomásába, ahol a robot automatikusan végzi a hegesztést, miközben a másik munkaállomásban elvégezhető a következő darab cseréje. A hegesztés fogyóelektródás, védőgázos hegesztéssel történik, a német SKS cég DCT technológiával működő impulzushegesztésre is alkalmas áramforrásával, Tough-Gun robothegesztőfejjel. A hegesztési varratok folyamatosan megbízható minőségét a rendszer magas szintű adaptivitásával, varratkereső, varratkövető és hegesztésifolyamat-ellenőrző rendszer alkalmazásával biztosítja. A Wagon Build cég évente 500 darab vasúti teherkocsit gyárt nemzetközi piacra, de Dél-Afrika-szerte is több, mint 100 millió tonna árut szállítanak vasúton, köztük a világ leghosszabb vasúti szerelvényein. Sok teherkocsi egyedi tervezésű ezek közül, igazodva a felhasználók különleges igényeihez, a szénen és vasércen kívül üzemanyag, és cement szállítására is alkalmassá téve azokat. A robotos gyártás fejlesztésének egyik fő célja volt, hogy a cég a világpiacon is versenyképes termékeket tudjon nyereségesen gyártani.

3. ábra: A legutóbbi és legnagyobb Motoman hegesztőrobotrendszer képe, mely a Wagon Build gyárban került telepítésre, Bleomfontein-ben, Dél-Afrikában

4. ábra: A Wagon Build gyárban telepített robotrendszer grafikus CAD megjelenítése szemlélteti a kétmunkahelyes felépítést, mely lehetővé teszi a folyamatos gyártást


25

AZ ÖRESUND HÍD PROJEKT A Svédországot Dániával összekötő, 7,8 km hosszú hidat közel 10 éve, 2000. július 1-jén adták át a forgalomnak [4.]. A projekt különlegességét nem csak méretei, hanem a gyártásban már akkoriban alkalmazott robottechnika adta. A kábelfüggesztésű hidat a svéd Kockums Karlskronaverken gyártotta, melynek műhelyeiben a gyártás 1996-ban kezdődött. A Kockums a Motoman céget választotta robotszállítónak és partnernek, és ennek a döntésnek több oka volt: Mindenekelőtt volt már hagyománya a Motoman-nal való együttműködésnek a cégnél, illetve a Motoman tudott testre szabott megoldást szállítani a feladathoz. Ehhez járult még hozzá, hogy a Motoman robothegesztési technológiájában rendelkezett a szükséges funkciókkal, például többrétegű varratok automatikus hegesztése, és képes volt a projekt teljes időtartama alatt oktatást, megfelelő szakmai támogatást biztosítani. A Kockums üzemeiben készültek a felső csomópontok, a vasúti hídpályatest elemei, rácsos tartószerkezetek, támaszok és kereszttartók, melyek képezték a kábelhíd 20 m hosszú szekcióit. A feladat megvalósításához több, mint 100 munkásra és három robotrendszerre volt szükség. A Kockums már rendelkezett két MOTOMAN-K10 ERC vezérlésű ívhegesztő robotrendszerrel. Az egyik 24 m-es, a másik 6 méteres utazópályával rendelkezett, mind a

két rendszerben egy-egy kéttengelyes, támasztóval felszerelt pozicionáló berendezéssel. Ehhez vásárolt még a cég egy MOTOMAN-SK6 MRC vezérlésű, 9.5 méteres portál utazópályás robotrendszert, egy darab 20 tonna terhelhetőségű, támasztóval ellátott szervo forgatóberendezéssel. Ez a három robotrendszer dolgozott a projekt során 2 és 3 műszakban folyamatosan, csak rövid karbantartási szüneteket tartva. A robotrendszer adatai Típus

Motoman SK-6, MRC vezérléssel

Funkciók

ComArc III varratkövető rendszer, automatikus többrétegű hegesztési funkcióval, automatikus kezdőpontkereséssel

Portál utazópálya utazás x irányban = 9500 mm utazás y irányban = 2500 mm utazás z irányban = 2500 mm A felső csomópont adatai Teljes hossz Tömeg Mennyiség Termelékenység Hegesztőanyag

5. ábra: Az Öresund híd építése

26


7.5 m 12-19 tonna 108 db 2 db/hét mintegy 60 tonna

A projekt sikeréhez egyértelműen hozzájárult, hogy a gyártókat már az egész project kezdeti szakaszába is bevonták, ami pozitív hatással volt az egész kivitelezésre és a gyártási költségekre.

ÖSSZEGZÉS

6. ábra: A MOTOMAN robotrendszere, 20 tonna terhelhetőségű pozicionáló berendezéssel

Szoftver és programozás Szimulációra és tesztelésre a Motoman ROTSY off-line programozó szoftvere került felhasználásra. Ez a szoftver segítette a készülékezés tervezését és a pozicionáló berendezések elhelyezését is. Az off-line modell adaptálása on-line betanításos módszerrel történt a varratok 90%-ánál, tekintettel arra, hogy a 108 darab felső csomópont egyike sem volt teljesen egyforma, az alapanyag falvastagsága változott a különböző daraboknál. Ennek megfelelően szükséges volt a programozó személyzet folyamatos oktatása. A függesztett híd project kétségtelenül sikeres volt, mind műszaki, mind gyakorlati szempontból. A határidőket napra pontosan tudták tartani, és a hibaarányt sikerült nagyon alacsonyra szorítani (kevesebb, mint 0,5%).

• professzionális felülettisztítás • felületkezelés • festés

Összeállításunkban igyekeztünk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a robottechnika nem csak a nagy sorozat és tömeggyártás, hanem az acél- és gépszerkezetgyártásra inkább jellemező kisebb sorozatok, sőt egyedi gyártás területén, és nagyméretű szerkezetek gyártásában is gazdaságosan alkalmazható. Ehhez a megfelelő technikai lehetőségek rendelkezésre állnak. A Motoman cég mindezeken túlmenően számos alkalmazással bizonyította szakmai felkészültségét is ezen a területen, melyek közül példaképpen kettőt mutattunk be. Korábbi írásunkban [5.] pedig hazai alkalmazásról is beszámoltunk, melyhez a Motoman cég képviseletében hazai fejlesztéssel is hozzájárultunk.

Irodalom [1.] Michael Tranberg: Robotized Welding of Heavy Steal Products. Motoman Robotics AB 2002. Press release [2.] Dr. Farkas Attila, Barabás Péter: 5 éve Magyarországon az SKS: ívhegesztő berendezések, kifejezetten robothegesztésre fejlesztve. Acélszerkezetek 2009/3. szám p.92-97. [3.] Press release (Reg. No: 1079 (GN). Largest Gantry Robot System in The Southern Hemisphere. THE RIGHT IMAGE Ltd, 19.12.2007. [4.] Michael Tranberg: The High Bridge-project. Motoman Robotics Europe AB Press release July 2001. [5.] Barabás Péter, Dr. Farkas Attila, Nagy Ferenc: Autódarugém merevítőlamelláinak robotos hegesztése a Pylon-94 Kft.-nél. Acélszerkezetek 2009/2. szám p.86-89.

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves partnerünknek!

FELÜLETKEZELŐ SZAKKÖZPONT KEMATECHNIK Mérnökiroda Kft. INNOMONTAGE Vállalkozó Kft. 1222 Budapest, Nagytétényi út 100–102. Tel.: +36 1 208-5524, Fax: +36 1 371-1381 [email protected], [email protected] www.kematechnik.hu, www.innomontage.hu


27

Bácsi Zoltán műszaki és kereskedelmi vezető CROWN International Kft. – Cloos kizárólagos magyarországi képviselet

AZ INNOVATÍV, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK SZEREPE AZ AUTOMATIZÁLÁSBAN INNOVATED AUTOMATED WELDING PROCESSES WITH HIGH EFFICIENCY AND PRODUCTIVITY A 90 éves jubileumát ünneplő Carl Cloos Schweisstechnik GmbH a modern hegesztéstechnika úttörői közé tartozik, megalapítása óta több évtizedes tapasztalatokra támaszkodva irányadó szerepet tölt be a hegesztési technológiák fejlesztésében. Több mint 30 éve fejleszt és alkalmaz robottechnikát, széles körű hegesztéstechnológiai támogatással, így méltán a Cloos cég a kéthuzalos tandem és a lézerhybrid hegesztési eljárások piacvezetője. A mellékelt előadás anyaga rövid áttekintést nyújt az automatizált vágás és hegesztés területéről. Az ipari alkalmazások széles körét magába foglaló berendezéscsoport a hordozható robotcelláktól, a kompakt felépítésű robotállomásokon keresztül, egészen az egyedi tervezésű célgépekig terjed, melyek teherbírása igény szerint eléri akár a 20 tonnát is.

This year is the 90th anniversary for Messrs. Carl Cloos Schweisstechnik belonging to the pioneers of modern welding technology and leaning on his own experiences of more decades are still today one of the international market leaders in developing welding technologies such as the Tandem, Laser-Hybrid and Narrow Gap Welding. United the arc welding and robot technology under one roof can offer their customers economic and technically high-quality, more efficient solutions hereby considerable advantages from a single source. The most important aims of the company are continual innovation of customer and process oriented products, extensive expertise in all common welding processes, professional advice, excellent service worldwide and highest quality from production and management to marketing. On the occasion of the International Fair Welding and Cutting in Essen they introduced the new product brands: QINEO – the new generation of welding power sources for manual and automated applications and QIROX the efficient robot system solution for increased productivity.

A kulcsrakész rendszerek fogalma szorosan kötődik a Cloos robotállomásaihoz, hisz az általunk gyártott berendezések valóban teljes megoldást jelentenek megrendelőink számára. Az automatizált rendszer tartalmazza a munkadarab-forgató berendezést és munkadarab-megfogó készüléket, amely automatizált (villamos, hidraulikus vagy pneumatikus) és kézi működésű is lehet. A teljes munkatér-, ívfényvédelemmel és elszívástechnikával felépült robotállomások alacsony karbantartási igényűek, programozásuk és kezelésük egyszerű. Napjainkban a Cloos cég nagy hangsúlyt fektet a hatékony és gazdaságos eljárástechnológiák állandó fejlesztésére, így a széleskörűen alkalmazott, nagy teljesítményű, egyhuzalos hegesztőeljárás mellett, a TANDEM kéthuzalos, keskeny rés és a lézer-hybrid eljárások irányába folytat kutatásokat. Az esseni szakkiállításon bemutatott Qirox® és Qineo® új termékmárkák helyezik le a hegesztéstechnika új mérföldköveit. A Qineo® név az áramforrások egy teljes generációját hozta magával a nagy teljesítményű hagyományos és inverter üzemű berendezésekig. A Qirox® névvel pedig az automatizált vágás és hegesztés rendszere mutatkozott be. A Cloos cég tapasztalatai alapján, az alkalmazott technológiák döntően befolyásolják az automatizált gyártás

gazdaságosságát, ezáltal megalapozzák a megvalósult projektek sikerét. A hatékonyság növelése érdekében tett jelentős lépések meghozzák gyümölcsüket, az alkalmazott, kéthuzalos Tandem hegesztőeljárásban piacvezető és lézer-hybrid eljárás ipari alkalmazásokba történő bevezetésében is úttörő szerepet vállal a Cloos cég.

28

1. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Az 1919-es cégalapítás óta eltelt időszak mérföldköveit tekintjük át, a fogyóelektródás, védőgázos áramforrás 1956os kifejlesztése után indult meg a robbanásszerű fejlődés az áramforrások területén. Az elektronika és az alkatrészgyártás fejlődése következtében egyre nagyobb teljesítményű áramforrások születtek a Cloos gyárában mind nagyobb tudással. Az alkalmazott hegesztési technológiák a széles körben elterjedt MIG-MAG, AWI gépek mellett plazma, MIG forrasztás és por-plazma technológiájú berendezések színesítik a képet. Az automatizálás gyökerei a hatvanas évekig nyúlnak vissza, az első fogyóelektródás hegesztőberendezéseket vonalhegesztő gépekbe építették. Az igazi áttörést a nyolcvanas évek elején megjelenő robotok hozták, ezek már hat szabadságfokkal bíró berendezések voltak. A számító-


gép által vezérelt tengelyek mozgatása által az összetett alkatrészek hegesztése is lehetővé vált, az áramforrások vezérlése pedig a teljesítmény változtatásának szabadságát jelentette, így egyetlen varratszakasz hegesztése alatt, igény szerint, akár többször is módosíthattuk a hegesztési paramétereket. A számítástechnika bővülő lehetőségeire támaszkodva a kilencvenes évek elejétől megjelentek a szimultán – több robotot mozgató – vezérlések, melyek összehangolt mozgásuk által akár alkatrészmegfogó robot és két hegesztőrobot együttes vezérlése vált megvalósíthatóvá. Nem sokkal az ezredforduló után megjelenő robotcsalád meghajtását már váltakozó áramú szervohajtások látták el, melyek tovább növelték robot mozgásának dinamikáját, ezáltal egyre rövidebb mellékidőt töltöttek a robotok a hegesztési szakaszok között. Az idei évben bemutatott Qirox® robotok megnövelt hatósugárral, még dinamikusabban mozognak a korábban nehezen megközelíthető szűk munkaterekben is (1. ábra).

2. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ HEGESZTŐELJÁRÁSOK A hagyományos MAG hegesztőeljárás alkalmazása jellemezte a nyolcvanas évek robotrendszereinek hegesztéstechnikai oldalát. A kilencvenes években kezdődött a nagy leolvasztási teljesítményre képes hegesztő-áramforrások alkalmazása, e berendezések huzaltolói már elérték a 20– 24 m/perc huzal-előtolási sebességet, segítségükkel kiváló beolvadású varratok voltak már hegeszthetők, megfelelően magas eljárássebesség mellett is. Az eredményről a kétoldali sarokvarrat makro csiszolata tanúskodik (2. ábra). A célgépekben már a hetvenes évek óta széles körben alkalmazták a kéthuzalos hegesztőeljárást. Ezen áramforrások hegesztőhuzaljai azonos potenciálon voltak. A kéthuzalos hegesztőtechnológia leolvasztási teljesítmény határait a hegesztőívek egyidejű működési állapotai kedvezőtlenül befolyásolták. Az igazi áttörést a processzor vezérlésű áramforrások kifejlesztése jelentette. Az impulzus üzemű áramforrások

szinkronvezérlése révén a leolvasztási teljesítmény további növelése vált lehetővé, mivel a két ív gyújtását az időben egymástól elkülönítve valósítja meg ez a technika. Az egymástól mintegy 7 milliméterre elhelyezkedő hegesztőhuzalok egy talpponton égő ívet alkotnak. Ez a munkapont a két huzaltól felváltva kap energiát hol az egyik, hol a másik huzal irányából. Az 1996 óta alkalmazott eljárást TANDEM® hegesztésnek nevezték el, a termelésben használt berendezések száma már ezer fölött van. A két áramforrás egyenként 400 vagy 600 amper leadására képesek, a huzaltolók pedig 30 m/perc sebességgel tolják a hegesztőhuzalt (3. ábra). A DVS 0909 adatlapja jól jellemzi a fejezetben eddig taglalt három különböző hegesztőeljárást (4. ábra). A Cloos alkalmazásokban szerzett tapasztalati értékei is hasonló adatokról számolnak be. A hagyományos kézi hegesztés leolvasztási teljesítmény értékeit jelentősen meghaladják a nagy teljesítményű áramforrással végzett hegesztések paraméterei. A TANDEM® eljárás pedig a nagy teljesítményű, egyhuzalos hegesztés leolvasztási paramétereinek több mint kétszeresét mutatják (5. ábra). A következőkben három különböző típusú hegesztési varrat a nagy teljesítményű, egyhuzalos hegesztőeljárással elérhető, legmagasabb beállítási paramétereket hasonlítjuk össze a TANDEM® kéthuzalos alkalmazáséval. A hegesztési sebesség és leolvasztási teljesítmény értékek is önmagukért beszélnek. Mindenképp érdemes továbbá figyelembe venni, hogy a kéthuzalos technológiával hegesztett szerkezetek varrat-hőhatásövezete is kedvezőbb, mint az egyhuzalos technológiával gyártott estekben (6–7–8. ábrák). A TANDEM® alkalmazások területe igazán széles körű, a legtöbb berendezés a földmunka- és emelőgépgyártás területén található, ezen kívül számos robotrendszer dolgozik a vasúti–közúti szállítóberendezések, hőtechnikai, nyomástartó edények, autóipar területén a legkülönbözőbb alapanyagok hegesztésén, Ø 1,0–1,6 mm-es huzalátmérővel tömör és porbeles hozaganyagok felhasználásával. A magas huzalsebesség megfelelően nagy dinamikával kell, hogy párosuljon, erről közvetlenül a hegesztőpisztoly előtt található kiegészítő huzaltoló egység gondoskodik. Két gyakorlati példán keresztül mutatjuk be a technológiai fejlesztéssel elért termelékenységnövekedést. Az autódaru tartószerkezet gyártásában jelentős gyártási időmegtakarítást értek el a korábbi, egyhuzalos alkalmazáshoz képest, amikor meghonosították a kéthuzalos TANDEM® eljárást, több mint két és félszeresére növelve a hegesztési sebességet és megduplázva a leolvasztási teljesítményt (9–10. ábra). Az autóiparból származó másik példa tanulsága szerint a katalizátorgyártásban is gazdaságosan használható a kéthuzalos technológia, valamint jelentősen egyszerűsítette az érzékeny, vékony lemezek csatlakozási felületének hegesztését is azáltal, hogy az egyhuzalos hegesztőeljáráshoz képest a TANDEM® résáthidalási képessége a jelentősen kedvezőbbnek bizonyult, így feleslegessé tette a költséges varratfelismerő és varratkövető rendszer alkalmazását (11. ábra).

3. ÚJDONSÁGOK AZ AUTOMATIZÁLÁS TERÜLETÉRŐL Az ipari felhasználók időről időre egyre újabb típusú kihívásokat állítanak az automatizált megoldásokat fejlesztő cégek részére. Az alkalmazott eljárások mellett fontos szerepet töltenek be ezen a területen a munkadarab-megfogó


29

és forgatóberendezések, valamint a robotok és az ezek mozgatásáért felelős utazópályák. Ezen a területen is jelentős újdonságunkról tudunk beszámolni az idei évben, hisz egy gyökeresen megváltozott kép fogad itt bennünket.

Új alaprobot Az elmúlt tíz év során a Cloos robotrendszereit a saját fejlesztésű és gyártású Romat® alaprobotcsalád szolgálta ki. Három különböző karhosszúságban állt rendelkezésre, 10 és 15 kg-os teherbírással.

7 tengelyes alaprobot

Csőtengelyes robotmechanika

Az idén bemutatott QIROX® alaprobotcsalád jelentősen több lehetőséget kínál, hisz a megújult alaptestre építhető karok az eddigi, klasszikusnak számító kartípusok mellett, csőtengelyes karral szerelhetők, két különböző karhosszúságban. További lehetőséget jelent a 7 tengelyes alaprobot, amellyel kiegészülve tízre emelkedik az új alaprobot-változatok száma. Így mindig a feladatnak megfelelő karrendszerrel szerelhető QIROX® alaprobot integrálása révén optimális megoldást kínálunk vevőinknek. A csőtengely kialakítása a hármas és hatos tengelyeken is átvezet, ezáltal egy forradalmian új megoldást kínál a huzaltoló egység elhelyezésére. A karrendszerben kialakított üreges tér megfelelő teret szolgáltat a huzaltoló egység elhelyezésére, és a csőtengelyen át zavartalan kivezetés nyílik a tömlőköteg számára, ezáltal a lehető legközelebb tudtuk elhelyezni a hegesztőpisztolyhoz a huzaltoló egységet. A karrendszer második újítása a tömlőköteg következő csatlakozási pontjánál, a hatos tengely átvezetésénél található. A hatos tengelyen kialakított, Ø 65 mm-es átvezetésen keresztül történik a hegesztéshez szükséges áram, védőgáz, hűtővíz, pisztoly felügyeleti és keresőfeszültség jelek valamint a pisztolytisztításhoz szükséges nagynyomású tisztítólevegő eljuttatása. Az átvezetésen keresztül mindezen feladatot maradéktalanul ellátja ez az elem, és a korábban használtnál jelentősen rövidített tömlőköteggel képes ellátni feladatát. A korábbi pisztolytengely 600º-os elfordulási tartományát is jelentősen megnövelve, kiküszöböli a tömlőköteg tengelyre történő felcsavarodásának esélyét.

30

A robotrendszerek megbízható működésének egyik fontos pillére a tömlőköteg és a szükséges technológiai anyagok vezetése, amelyek a QIROX® alaprobotok esetében a robottestbe integráltan kerültek elvezetésre, ezáltal megvédve őket a mechanikai sérülésektől és a hegesztés során keletkező UV ártalomtól. Az összes csatlakozó az alaprobot talpazatában kapott helyet, beleértve a robotmozgatáshoz szükséges elektromos – és a fent említett technológiai energiavezetőket (12. ábra). A továbbiakban is rendelkezésre állnak azok, a ma már klasszikusnak számító, huzaltoló-elhelyezési megoldások, így igény esetén a robot karrendszerére is kerülhet akár két tolóegység is, kiszolgálva egy TANDEM® alkalmazást, vagy az alaprobot közelében is elhelyezhetők huzaltolók, számukat tekintve akár kettő vagy három is, például a pisztolycserélő rendszerek esetében. A hegesztés mellett más technológiák automatizálására is alkalmas ez az alaprobot, így vágástechnikai és manipulációs feladatokat végezhetnek vele. A karrendszerben kialakított energiasziget szelepek és érzékelők befogadására is kiválóan alkalmas, a védett kábelezés és nyitható takarólemeze miatt pedig igazán rászolgált a szervizbarát jelzőre. Összehasonlítva elődjével a QIROX® alaprobotot a letisztult design jellemzi, könnyebb és merevebb lett elődjénél, mozgása pedig még dinamikusabb. A lekerekített formák révén segít megóvni a külső kábelezést. A robot mozgatását végző motorok és azok csatlakozói a korábbiaknál is védettebb helyet kaptak. Jelentősen csökkent az alaprobot felső karjának szélessége, ezáltal jobb hozzáférhetőséget biztosít a szűk munkaterekben is. Az európai robotgyártók közt elsőként terveztek és építettek hét szabadsági fokkal bíró robotot. A mintegy 1100 mm-rel növelt munkatér sok esetben kiválthatja a robot utazópályák alkalmazását, ezzel jelentősen kedvezőbb költségszint elérését teszi lehetővé. Álló és függesztett szerelésre is alkalmas ez a mechanika, ezzel is hozzájárulva univerzális alkalmazhatóságához.

A 7 tengelyes alaprobot


Alkalmazási példák Az acélszerkezet-gyártókra is nagy figyelmet szentel a Cloos, nehezen megoldható feladatnak számított hosszú ideig a tartószerkezetek megfogása fűzött állapotban. A most bemutatott forgatóberendezés tág határok között állítható, teljes mérettartományában kiemelkedően jó hozzáférést biztosít a hegesztési feladatok elvégzéséhez (13–14– 15. ábra). Ezt a területet hivatott kiszolgálni a CLOOS Macro Points® Offline programcsomag is, melynek segítségével a termék típuscsaládok programozhatósága végtelenül leegyszerűsödik. A tipikusan acélszerkezeti vágási és hegesztési feladatokra kidolgozott szoftvercsomag nélkülözhetetlen eszköze a folyamatosan változó méretekkel, de azonos típusú alkatrészt gyártó vállalatoknak. A kompakt robotrendszerbe épített, álló helyzetű, héttengelyes alaprobot – a több mint 6 m-es munkatartományával – ideális eszközévé válik a 3–4 méter hosszúságú széles alkatrészek hegesztésének. A növelt teherbírású, kétállomásos forgató könnyedén mozgatja egytonnás munkadarabjait és a felére csökkentett állomásváltási idő garancia a gyors állomásváltásra.

Felsőpályás utazópálya, kétoldali munkatérrel

4. CLOOS ROBOTÁLLOMÁS PLAZMAVÁGÁSRA A vágási feladatok ellátására is ideális megoldást jelentenek a Cloos berendezései. Nyomástartó edények gyártásához készült robotállomás sík és 3D kontúrok vágását és élelőkészítését végzi a 2–50 mm lemezvastagság-tartományban. A finomsugaras plazmatechnológiát alkalmazó berendezés működését egy Off-line programozói rendszer teszi teljessé, ezáltal hatékony és precíziós vágásra alkalmas. Gazdaságosságát jól jellemzi, hogy 70%-os gyártásiidőcsökkenést és 20%-os költségmegtakarítást eredményezett alkalmazása, és a vágási pontok jelölése már a továbbiakban szükségtelenné válik. A mozgatható asztalainak köszönhetően gyors átállási idő biztosítható. A plazmavágásnál nélkülözhetetlen, hatásos elszívórendszer a vágóasztalokba beépítve található. A robotrendszer rugalmasságára jellemző, hogy 4120 x 8500 mm-es sík és a felette elhelyezkedő, 1500 mm-es tartományon belül elhelyezésre kerülő síklemezek, tartály-

Kompakt hegesztőállomás a 7 tengelyes robottal

A felsőpályás kompakt robotrendszerek területén egy remekbe szabott újdonsággal rukkolt elő Cloos tervezőcsapata, az ötlet megvalósításához a héttengelyes alaprobot óriási munkatartománya szolgált alapul. A felsőpályás robot utazóelemek ezidáig jellemzően egyoldali alkalmazást tettek lehetővé. Ezzel a hagyománnyal szakított ez a konstrukció, amikor az utazókocsit a pálya aláhelyezte el, melynek igazán csekély tömege révén 200 m/perc utazósebességet tesz lehetővé a 9 méteres utazópályán mozgatott robot számára.

Az off-line rendszer hatékony támogatást nyújt a programozásban


31

fejek, csőelemek vágása és élezése szinte kimeríthetetlen lehetőséget kínál. A vágási ciklus alatt is zavartalanul működő off-line programozói rendszer az alábbi feladatokat látja el: • komplex kontúrok programozása, • cső- és tartálykontúrok áthatásai, • programfutás-szimuláció, • ütközésteszt, • pályatervezés, • ütemidő-kalkuláció, • vágásiszög-kompenzáció.

szalaghegesztő eljárásokat lényegesen, a nagy teljesítményű ívhegesztő egyhuzalos és a TANDEM technológiájú eljárások képesek felülmúlni. A diagrammon feltűnően kiugró értéket mutat a lézerhybrid eljárás területe a hegesztési sebesség oldaláról, ugyanakkor a leolvasztási teljesítmény szempontjából szemlélve teljesen átlagos értékeket mutat ez a technológia (16. ábra) A progresszív hegesztéstechnikai eljárások közül az egyik legfiatalabb a lézer – fogyóelektródás, védőgázos ívhegesztő – hybrid eljárás, melyet a továbbiakban röviden lézerhybrid eljárásként említünk. Amennyiben egy munkapontban, egyidejűleg alkalmazunk két különböző eljárást, úgy azt nevezzük Hybrid eljárásnak. A lézerforrás a berendezések döntő többségében szállézer (YAG lézer), a forrástól a lézerfejen található csatlakozási pontig flexibilis üvegszál szolgál az energiavezetésre. A lézeroptika fókuszálja a kívánt munkapontba a lézernyalábot. A fókuszpontban megközelítőleg Ø 0,5 mm átmérőjű a lézersugár, ez a nagy energiasűrűségű nyaláb nyitja meg az alapanyagot, és nagy mélységben olvasztja meg azt. A sugárnyaláb közvetlen környezetében plazmaállapotú anyagkiáramlás történik, ebbe a munkapontba vezetjük a védőgázos, fogyóelektródás ívhegesztő huzalját, ívét. A két forrásból származó energia egymáshoz viszonyítva egyenlő nagyságrendű, mindig a konkrét feladat határozza meg, hogy a lézer vagy az ívhegesztő-áramforrástól kap ezen az alapanyag nagyobb teljesítményt. A lézersugár-, a plazma- és az elektronsugár-technológiák energiasűrűségét is meghaladó forrás, értéke a 108–1014 W/cm² tartományban található. Tekintsük át röviden a hybrid eljárásban alkalmazott két technológia legfőbb jellemzőit. A fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő eljárás konvencionális energiaforrás remek ár-érték aránnyal, jó hézagáthidaló képességgel rendelkezik, kiválóan egyenlíti ki az alkatrészek egyenetlenségeit. A lézerhegesztés nagy sebességgel, nagy beolvadási mélységű, keskeny varratképet hoz létre, kis hőhatásövezettel, a magas energiasűrűségnek köszönhetően. A két technológia ötvözésével létrejött lézer-hybrid eljárás az összetevők kölcsönhatása által vált stabil és széleskörűen alkalmazható technológiává. Toleranciatűrése, résáthidaló képessége, nagy beolvadási mélysége, megnövekedett termikus hatásfoka, a vékony lemeztartományokban elért magas hegesztési sebessége révén sikeres technológiai párosnak számít.

Robotállomás plazmavágási feladatra

5. LÉZER-HYBRID ELJÁRÁS A Cloos cég 2001-ben kezdte meg az első kísérleteket és a vastaglemezes alkalmazások területén a lézer-hybrid technológia meghonosítását tűzte ki célul. Ma már nyolc megvalósult projektről van alkalmunk beszámolni, ebből hat kutató és fejlesztési célokat szolgál, ezek egyetemeken és fejlesztőközpontokban találhatóak, zömében Németországban, de Finnországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban is működik ilyen berendezés. Tegyünk egy rövid pillantást az ömlesztéses hegesztőeljárások összehasonlító táblázatára. Kijelenthető, hogy a hagyományos, egyhuzalos, fogyóelektródás ívhegesztő és a

32

Lézer-hybrid hegesztőfej a 7. tengellyel és fix felfogatással


Kimagaslóan gazdaságossá a nagyobb lemezvastagságtartományban a varrat-előkészítés nélkül illesztett egyrétegű varratok hegesztésével válik ez az eljárás, hisz egyrészt a teljes gyártási idő csökkenése jelentős megtakarítást eredményez, másrészt pedig kevesebb rétegű varrattal képes hegeszteni. A lézer-hybrid hegesztőfej kétféle kialakításban készül, melyek képeit láthatjuk a fenti képen, míg a részegységeket a mellékelt ábra feliratain tanulmányozhatjuk (17. ábra). Egyes alkatrészek hegesztéséhez az optimális eredmény elérése érdekében a lézer-hybrid fejet egészen alacsony szögben kell tartani, míg a fogyóelektródás fejegység pozicionálási szögét is változtatni kellett. Ezekben az eseteken volt szükség a lézeroptikára épített – 7. tengely mentén forgó – fogyóelektródás hegesztőpisztoly különböző dőlésszögű mozgatására.

Alkalmazási példák Az acélszerkezeteken és alumínium alkatrészeken végzett próbahegesztések alapján körvonalazódik a lézer-hybrid technológia széles körű alkalmazhatósága. A lézer energiaforrások teljesítményhatárai a technológiai fejlődés következtében évről évre tovább tágulnak, míg – nem elhanyagolható szempontként – a beszerzési ár tekintetében a csökkenési tendencia a jellemző. Néhány éve még a 10 kWos teljesítményhatár elérése volt az álomhatár, addig ma már 20 kW-os berendezést működik a GE fejlesztőbázisán, és az aktuális lézerteljesítmény felső határértéke jelenleg a 30 kW. A vastaglemezek tartományára jellemző, hogy a tökéletes áthegesztéshez milliméterenként egy kilowattnyi lézerenergiát igényel. Egy 10 mm-es lemez és egy persely behegesztése volt a feladat, melynek végeredményéről az alábbi képek tanúskodnak. Tíz kilowattnyi lézerteljesítmény és 10 m/min huzal-előtolási sebességgel értük el a 200 cm/perc-es hegesztési sebességet.

Lézer-hybrid technológiás hegesztési varrat koronaoldala

CÉL: A kapcsolódó felületek maximalizálása

Átlapolt kötés hegesztését végzi a lézer-hybrid hegesztőfej. Jól szemügyre vehető a mintegy 12º-os szögben pozicionált lézeroptika és a 45º-os szögben álló hegesztőpisztoly, ennek az alkalmazásnak is nélkülözhetetlen kelléke a lézer körül forgatható 7. tengely, melyen a fogyóelektródás egység helyezkedik el. A nagy huzaldinamika elérése céljából használjuk a Duo-Driwe® huzaltolót, amely közvetlenül a hegesztőpisztoly előtt található, feladata és működése megegyezik a kézi hegesztés technológiából jól ismert Push-Pull rendszerével.

Érzékelők és felügyeleti rendszerek A lézer-hybrid hegesztőfej pontos pozicionálása az alapja az alkalmazás sikerének. Ezt a feladatot egy lézerkamera látja el, mintegy 50 mm-el a lézer-hybrid munkapont előtt haladva követi a lemezcsatlakozás vonalát, és elemzi annak geometriai tulajdonságait, pl. a rés szélességét. A feladat által meghatározott igényeken túl további felügyeletek kiépítésére is lehetőség nyílik. Ezek, a hegesztéssel egy időben végzik feladatukat, hőmérsékletet és lézerteljesítményt mérnek, plazmát és visszatükröződést vizsgálnak, kontrollálják a fogyóelektródás ívhegesztés paramétereit. A megszilárdult hegesztési varrat geometriai jellemzőiről egy második lézerkamera küld információt a felhasználó számára.

Lézer-hybrid technológiás hegesztési varrat gyökoldala

Az eddig elvégzett hegesztési próbák szénacél-, rozsdamentes és alumínium alapanyagokon történtek, jellemzően egyszerű varratformák hegesztésén, melyeket a jó hozzáférhetőség jellemzett. A lemezvastagság tekintetében a 2–16 mm tartományba eső, pontos előgyártmányú, nagy sorozatszámban gyártott alkatrészek kerültek a lézer-hybrid technológiai próbák célpontjába. A biztonságtechnikai előírások két különböző védőfelszerelés-szintet írnak elő. A laborcélú felhasználás passzív védőburkolat kiépítését kívánja meg, míg az automata üzemben működő berendezések biztonságos működését aktív lézerkémlelő érzékelők felügyelik. Az állomás burkolatának kialakítására kétféle kialakítás vált elfogadottá. A kettős héjazattal épített védőkabin alumínium vagy acéllemezből készülhet. A falazott, zárt védőtér homokkő alapanyagból készíthető. Az elvégzett kísérletek pontos dokumentálása és a hegesztett varratok vizsgálata hozzátartozik az alkalmazástechnikai csapat mindennapos tevékenységéhez. A haigeri telephelyen működő lézer-hybrid biztonsági robotcellában hegesztik a vevők által rendelkezésre bocsátott alkatrészeket. Az elmúlt néhány év legérdekesebb technikai eredményeiről számolnak be a mellékletben látható makrocsiszolatok (18–23. ábra).

Megvalósult projekt – F.X. MEILLER MÜNCHEN A Cloos cég koncepciója szerint elvégzi az előtanulmányokat, a vevővel közösen dolgozza ki a technológiai csomagot az adott feladatra, majd támogatást nyújt az eljárásvizsgálat lefolytatásában, ezután elkészíti a berendezésre vonatkozó ajánlatot, majd megvalósítja a berendezést. A fenti eljárást követve helyeztük üzembe az F.X. Meiller müncheni gyárában a hidraulikus emelőcilinder-elemeket hegesztő, teljesen automatizált robotállomást.


33

F.X. Meiller projekt, München – a teljes berendezés

A berendezés a darupályás berakóállomáson fogadja az alkatrészeket, melyek a palettás rendszerű tárolóba kerülnek. Az alkatrészek áthaladnak a mosó- és szárítóállomáson, mielőtt a manipulációs robot behelyezné őket a forgatóberendezés megfogó egységébe. Itt a precíziós tájolás után kerül sor a három elem rögzítésére, a kidolgozott technológiát, a hegesztett végtermék egytized milliméteres egytengelyűség-mutatója érzékletesen jellemez. A rögzített alkatrészeken a 12 kW-os lézer-hybrid egység végzi el a hegesztést. Ezután a manipulációs robot kiemeli az elkészült alkatrészt, és elhelyezi a kirakóállomás palettájára.

Megvalósult projekt – ALSTOM Franciaország A Cloos az ALSTOM cég egy meglévő portálszerkezetű marógép állomásának felhasználásával, a meglévő megfogó készülékeinek további használatával építtette ezt a berendezést. Az utazó hídszerkezet felső oldalán kapott helyet a keresztirányban mozgó függesztett alaprobot, amely 30 kg teherbírásával biztosan tartja a 7. tengelyt magában foglaló lézer-hybrid hegesztőfejet. A 6 kW-os lézer energiaforrásból és egy 600 A-es terhelhetőségű QUINTO II. hegesztő-áramforrásból felépült technológiai egység pontos pályavezetéséről a DIGI-I Online lézerkamera gondoskodik, a vasúti szerelvény oldalfal elemek hegesztése közben. A francia megrendelőnk tapasztalatai alapján a kézi hegesztés MIG robotos automatizálása megháromszorozta a termelékenységet, míg a lézer-hybrid technológia az elért 150 cm/perces hegesztési sebességével kilencszer gyorsabb a hagyományos kézi hegesztéses gyártásnál.

34

F.X. Meiller projekt, München – a manipulációs és hegesztőállomás

ALSTOM Franciaország – vasúti kocsit hegeszt a Lézer Hybrid


ALSTOM Franciaország – portálszerkezeten utazik a lézer-hybrid technika

1. ábra


35

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

7. ábra

36


8. ábra

9. ábra

10. ábra

11. ábra

12. ábra

13. ábra


37

14. ábra

15. ábra

16. ábra

17. ábra

18. ábra

19. ábra

38


20. ábra

21. ábra

22. ábra

23. ábra


39

Dr. Menyhárt Ferenc PhD. főiskolai tanár, rektorhelyettes Tomori Pál Főiskola

BOLOGNA ÉS KALOCSA BOLOGNA AND KALOCSA A szerző a Bolognában megfogalmazott négy alapelvből, az alapelvek megvalósítását célzó eszközökből, a bolognai szándékból kiindulva, azokkal teljes mértékben azonosulva veti fel a megvalósítás során, főként a hazai rendszerben tapasztalható anomáliákat. Az eredeti dokumentumokra támaszkodva mutat rá, hogy a rendszer kidolgozásában és bevezetésében elkövetett hibák hogyan generáltak, és tartanak fenn jelenleg is konfliktusokat a felsőoktatási intézményrendszeren belül. Vázolja az új formai keretekhez nem illeszkedő tartalmi alapokban a reform megoldások hiányát, a különböző képzőintézmények közötti korrekt verseny helyett az adminisztratív eszközökkel történő különbségtételt, az intézményekkel kapcsolatos sematikus véleményalkotás okozta versenyhátrányok kialakulását, és bemutat egy jó példát, saját intézményének Bologna-felfogását.

Based on the purpose of and on the instruments carring into effect the four principles formulated in Bologna, the author works up the anomalies of this system which have been revealing mainly during its realisation in Hungary. Taking into consideration the original documents he points out the conflicts generated and maintained by the wrong elaboration and introduction of the system into the higher education. The author also outlines the followings: the lack of reform solutions in the basic content not suiting the new frames; the discrimination by administrative instruments instead of a correct competition between higher education institutions; the development of disadvantages in competitiveness caused by the schematic judgement about the institutions. The author also presents an exemplary Bologna-conception: the case of his own institution.

Kiművelt emberfőkre a „vidéknek” is szüksége van!

kutatás és az oktatás fellegvára volt, szemben például a francia egyetemi szférával, amelyben a 19. századtól kezdve az utilitarista szakképzés dominált.

Két város. Az elsőben Európa legrégebbi egyeteme működik, a másodikban talán a legfiatalabb, mindössze 5 éves múltra visszatekintő, dinamikusan fejlődő főiskola lelt otthont. Bologna nemigen tudja, hogy Kalocsa létezik, Kalocsa viszont nagyon is tisztában van Bologna létével. A két város békésen megvan egymással, attól függetlenül, hogy a felsőoktatásban elindított, sokak által szidott reformokat Bologna neve fémjelzi. Kalocsa híve a reformoknak általában, a felsőoktatási reformnak is, és elkötelezetten támogatja az 1988. szeptember 18-án, az európai egyetemek rektorai által aláírt indító dokumentumot, a Magna Charta Universitatumot. Kalocsa a Bolognában megfogalmazott négy alapelvvel, az alapelvek megvalósítását célzó négy eszközzel, és értelemszerűen a bolognai szándékkal is teljes mértékben azonosul. Mindezt szükséges már az indításkor leszögezni, mivel ezen írás szándéka nem a Bolognában megfogalmazott célok megkérdőjelezése vagy elutasítása, hanem hozzájárulás e célok megvalósításához. Nem a visszalépés, hanem a problémák jó szándékú felvetése az előrejutás érdekében. Mindehhez szükség van egy rövid történeti visszatekintésre, az eddig megtett lépések bemutatására, a mai rendszer hiányosságainak vázolására.

TÖRTÉNETI KITEKINTÉS

Érdekes folyamat zajlott le nálunk a 19. század végén, amikor az addig zárt és autonóm egyetemi szférába kezdett behatolni a gyakorlati haszonra törő szakmai képzés szelleme. A professzorok oktatói munkájának korábban szinte teljesen kontroll nélküli szabadságát a középiskolai tanárképző intézetek kialakulása mérsékelte. Ezek a bölcsészkar mellett működő intézetek megrendelőként léptek fel a rendszert alkotó szaktudás közvetítésében a tanárjelölt hallgatók számára. A magyar felsőoktatás klasszikus archetípusa azonban továbbra is az az autonóm tudósképző egyetem maradt, amely sokáig viszonylag csekély figyelmet fordított a különféle életpályákra felkészítő szakképzésre.” (Dr. Pukánszky Béla neveléstörténész) A gazdasági rendszerváltás óta Magyarországon több, különböző mélységű és jelentőségű koncepció látott napvilágot, több kísérlet történt a felsőoktatás átalakítására. Mindegyik ütött valamekkora rést a korábban erős bástyának bizonyuló hagyományos képzési és szervezeti rendszer falán, de áttörni, alapjaiban megváltoztatni egyik sem tudta. Mivel szándékainak tisztessége, jövőbe mutató volta megkérdőjelezhetetlen, először a bolognai folyamatnak sikerült alapvető fordulatot előidéznie. Azt is mondhatjuk, hogy talán az elmúlt 100 évben a bolognai folyamat a magyar felsőoktatás legnagyobb horderejű változását jelenti.

A tudománytörténetet ismerő szakemberek szerint a „magyar felsőoktatás modern kori rendszere a 19. század elején kibontakozó Humboldt-i polgári liberális egyetemi koncepció gyümölcse. A klasszikus magyar egyetem – éppen úgy, mint a német vagy osztrák – a tudományos

Miben áll az eddigi változás? Az első bolognai egyezmény, a Magna Charta egyik legfontosabb gondolata, a hallgatók és oktatók mobilitásának elősegítése. E cél megvalósításához közelebb vivő lépéseket már a 10 évvel később született, ún. Bolognai nyilatkozat fejti ki részle-

40


tesen, amit nem a korábbi aktorok, vagyis az egyetemek vezetői, hanem az európai oktatási miniszterek írtak alá. A dokumentum az Európai Felsőoktatási Terület kialakítása az európai felsőoktatás előmozdítása érdekében 6 pontban foglalja össze a következő, szükségesnek tartott változásokat: az összehasonlítható fokozatok rendszerének kialakítása, az oktatási rendszer átalakítása a kezdő (undergraduate) és a végző (graduate) két főszakos rendszerré, ahol a másodikból kimenetet javasol a doktori fokozathoz, a kreditrendszer bevezetését, a hallgatói és oktatói mobilitás feltételeinek megteremtését, az összehasonlítható minőségbiztosítás kritériumainak kidolgozását és végül a szakmai fejlesztések (tantárgyfejlesztés, kutatások, áttanítás, áthallgatás) terén történő együttműködést. A nyilatkozatban megfogalmazott célok megvalósítása, a „hogyan” kérdése az európai szokásoknak megfelelően, országos hatáskör. A megvalósítást nem a felsőoktatási szereplők, hanem a szakpolitika végzi. Ennek megfelelően a különböző országok oktatásügyét gondozó szakemberek alakították ki a cél eléréséhez leginkább alkalmasnak vélt koncepciókat. A bolognai rendszer indulásakor, az európai felsőoktatásért felelős miniszterek egy közösen elérendő eszmei célként tűzték ki, hogy 2010-re egységesíteni kell az Európai Felsőoktatási Teret, ezzel mintegy időben behatárolták a folyamatot. A világ 200 legjobban teljesítő egyeteméből 163 az angolszász modell szerint működik. 2006-ban 33 európai ország, köztünk hazánk is, az angolszász rendszerben működő felsőoktatási rendszer bevezetése mellett döntött. Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyság felsőoktatása már a bolognai rendszer bevezetésének kezdeti szakaszában képes volt a követelményeknek megfelelni, ezáltal a brit egyetemek az európai felsőoktatás hierarchiájának csúcsára kerülhettek, jóllehet a legjobb egyetemek még mindig az Egyesült Államokban vannak. A rendszerben meglévő közös vonások, „az akadémiai közösség egyetlen nemzetköz nyelve” – az angol – tette vezetővé Nagy-Britanniát. Az észak- és a kelet-európai, nagy múltú iskolák, a prágai Károly Egyetem, vagy varsói Jagelló, nehezen vette tudomásul a helyzetet, de a reform máshol is rengeteg vitát váltott ki. A felzárkózáshoz szükséges munkálatokba bekapcsolódott egyetemi és minisztériumi szereplők különbözőképpen értelmezték mind a helyzetet, mind pedig a feladatokat. Kozma Tamás egy elemzésében öt olyan pontot sorol fel, amelyek az egymásnak ellentmondó értelmezésekre – Kozma szóhasználata szerint, narratívákra – rávilágítanak: – két bolognai nyilatkozat létezik, a kettő nem ekvivalens egymással, – a bolognai folyamat dokumentumai csupán ajánlásokat tartalmaznak, – a dokumentumokat a különböző európai köztes szervezetek (Európai Egyetemi Szövetség, Európai Hallgatók szövetsége stb.) dolgozzák ki, fogadtatják el a kormányokkal, – a kormányzati felsőoktatási politikák hivatkozásai esetenként hamisak, az ajánlásokat senki sem teszi kötelezővé, – a bolognai folyamat célkitűzései folyamatosan módosulnak, a hangsúlyok eltolódnak.1 1 2

A sok eltérő álláspont kialakulásához a változással szembeni ellenállás mellett a fordításokban meglévő értelmezési problémák is hozzájárultak.

HOL TARTUNK MOST? MANUS MANUM LAVAT. A hazai felsőoktatást is megrázta a változás kényszere, de talán még ennél is jobban a rendszer bevezetésnek mikéntje. A nyilatkozatra való hivatkozással alátámasztott kényszer nem legitimálta sem a változás szükségességét, sem annak módszertanát. Nem a felsőoktatási reform az egyetlen példa, amikor a hazai viszonyoktól idegen gyakorlatok bevezetését a z Európai Unióra való hivatkozással akarja a szakhatóság elfogadtatni az érintettekkel, amivel növeli az euroszkeptikusok táborát, de ezek felsorolása nem tartozik a dolgozat tárgykörébe. Legfeljebb csak sajnálkozni tudunk azon, hogy a felsőoktatási reform is erre a sorsra jutott. A magyar rendszer ezen sajátosságainak megfelelően készült el a minisztérium közel 2000 oldalas elemzése és javaslata, amit titkosítottak. Az intézmények egy mindössze 70 oldalas, némileg zanzásított elaborátumot ismerhettek meg és véleményeztek, amit a sokszori módosítás és az anyag belső inkonzisztenciája már a kezdeti időszakban hiteltelenné tett. Mindezek ellenére végül is a szakpolitika irányításával és útmutatásával a rendszer egyes elemei elkészültek és bevezetésre kerültek.2 (Barakonyi Károly. im.56.p.) A felsőoktatási reform első lépésként megszüntette a kettéválasztott felsőoktatást, vagyis az egyetemek és főiskolák egymástól független rendszerét. Az új rendszer három egymásra épülő szintre osztotta a felsőoktatást, alapvetően a Magna Charta elvárásának megfelelő undergraduate és graduate szakokra. Az érettségi után a diákok általában 3 éves felsőfokú alapképzésre járhatnak, aminek elvégzése után a korábbi főiskolaival egyenértékű, bachelor fokozatú diplomát szereznek (BA, Bsc). Ezzel vagy azonnal munkába állhatnak, vagy még két évig tanulhatnak, és a rendszer második szintjére léphetnek. Ebben a szakaszban megszerezhetik a jelenlegi egyetemi diplomával azonos értékű mester fokozatot (MA, Msc). Ezt követheti a harmadik, a doktori fokozat megszerzése (PhD). Ugyan nem e rendszerhez illeszkedik, de a felsőoktatás részét képezi a régi rendszerből ismert, felsőfokú szakképzés is. Ez felsőfokú végzettséget nem ad, viszont az eredmények beszámíthatóak az alapképzésbe. Ezáltal egyetemeink minden tekintetben kompatibilissá váltak az európai rendszerekkel, a hallgatók ugyanolyan végzettséget igazoló okiratokkal és kreditekkel kerülnek ki a hazai egyetemekről, mint bármely más európai intézményből. Az új rendszer, a kialakításának folyamatában fentebb vázolt problémák miatt, számtalan feszültség forrásává vált a felsőoktatási intézményrendszeren belül a szakemberek között, és számtalan kérdés, kétely merült fel vele kapcsolatban. Jól tettük-e, hogy az angolszász modellt választottuk? Az e modellt alkalmazó országokban ugyanis nem gyakorlat az oktatás közvetlen állami irányítása. Az egyetemeket magánszemélyek alapítják, fenntartásuk a tandíjakból

Kozma Tamás: Politikai rendszerváltozás és felsőoktatási reform. In. A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás – Rébay Magdolna. 294 p. Barakonyi Károly: Bologna Hungarica. in A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás – Rébay Magdolna. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2008.


41

történik. Használható-e nálunk ez a piacorientált rendszer? Valószínűleg igen, de milyen formában és milyen áron? Mi lesz a sorsa azoknak a kis szakoknak, amelyek erőteljesen kötődnek a tudományhoz, és ezért a munkaerőpiacon nincs irántuk mérhető kereslet? Szintén sok bírálat érte és éri mindmáig a kialakítás módszertanát is. Ismét a neveléstörténészre, Pukánszky Bélára támaszkodva emelem ki az egyik problémát, „nevezetesen azt, hogy az új képzési struktúra kiépítése nálunk alulról felfelé történt, tehát először a Bachelor-képzések tematikájának kialakítására és elfogadtatására került sor, majd ezt követte a Masterprogramok tartalmainak kimunkálása. „Úgy gondolom, talán célszerűbb lett volna „felülről lefelé” haladva gondolkodni. A mesterképzés kimeneti követelményei felől tekintve a rendszerre szerencsésebb lett volna előbb a Master szint tartalmait meghatározni, majd az erre a szintre előkészítő Bachelor-képzések formáit és tartalmait kimunkálni. A gyakorlatban ugyanis a Bachelor-szakok kialakításakor – talán egyfajta szakmai védekezési reflex következtében – bizonyos alapképzési szakok tantervi programja meglehetősen túlzsúfolttá vált. A szakmai differenciálás tarka kavalkádja alakult ki, ami nem föltétlenül harmonizál az alapozó szakasztól elvárt gyakorlatias és rugalmasan elágazó jelleggel”, állapította meg Pukánszky. Mindez lassan már a múlt. Az első nehézségek után létrejött és működik a rendszer – a Bologna Hungaricum, ahogy szellemesen Barakonyi Károly elnevezte –, azonban még nem befejezett. Főként a forma kialakítását állapíthatjuk meg, a tartalmával még sok tennivaló van. Nem állítom, hogy nem történtek tartalmi változások is, ahhoz azonban, hogy a folyamat ne váljon öncélúvá, a rendszer tartalmi elemeinek továbbfejlesztése szükséges. Csak így tudunk eljutni a Magna Chartában megfogalmazott célok, és nem mellékesen a hazai felsőoktatás és társadalmi fejlődés céljainak megvalósításához is. Nem vitás ugyanis, hogy a tartalmi kérdések megválaszolásától függ, mi lesz a jövő: a hazai felsőoktatási intézmények kredit-kompatibilis diplomagyárak lesznek csupán, vagy meghatározó szerepet tudnak kivívni maguknak a hazai és az európai tudományos műhelyek között.

MERRE HALADJUNK TOVÁBB? Még az oktatási tárca legedzettebb bürokratáit is váratlanul érte, hogy idén (2009) a vártnál lényegesen kevesebben jelentkeztek az alapképzésből a továbblépést jelentő Master fokozatú oktatásba. A jelenségre sokan úgy reagáltak, hogy eljött az ideje a gomba módra szaporodó felsőoktatási intézmények számának, az ott folyó munka minőségi felülvizsgálatának. Miután az oktatási miniszter az ELTE egyik felújított épületének átadásakor mondott beszédében az oktatás minőségének javítására helyezte a hangsúlyt, mindenki az oktatás minőségében vélte felfedezni a problémák gyökerét és megoldását. Valószínűsítem, hogy az intézmények jövő évről előrehozott minőségbiztosítási akkreditációjának mindehhez nincs köze. A minőségbiztosítás szempontja nagy jelentőségű a folyamatban, már 2000-ben létrejött az Európai Minőségbiztosítási Hálózat, a felsőoktatás minőségi színvonalának

3

nyomon követésére, majd 2001-ben Prágában az intézmény felkérést kapott egy közös szempontrendszer megalkotására, és a 2003-ban a berlini miniszteri konferencia tovább pontosította rendszerbeli elvárásokat. 3 Berlinben a miniszterek kihangsúlyozták, hogy a minőségbiztosítás céljából szükségesnek tartják egy közösen alkalmazott kritériumrendszer és módszertan kifejlesztését az intézményi autonómia elvvel összhangban. A rendszer 2005-ig történő kifejlesztéséhez a következő szempontokat fogalmazták meg: – a bevont testületek és intézmények felelősségének meghatározása, – a programok vagy intézmények értékelése (evaluation), ami magában foglalja az önértékelést (internal assessment), a külső áttekintést (Review), a hallgatók részvételét, valamint az eredmények publikálását, – a hitelesítés (accredtation), a tanúsítás (certification) rendszere, vagy ehhez hasonló eljárások, – nemzetközi részvétel, kooperáció s kapcsolattartás (networking). Magyarországon 2001 óta törvény írja elő, hogy az intézményeknek ki kell alakítaniuk a minőségbiztosítási rendszerüket, minek hitelesítője a Magyar Akkreditációs Bizottság. A minőségbiztosítás kérdése is sok vita forrása a hazai rendszerben: egyesek a minőségbiztosítás rendszerének összetevőit, a folyamatba bevont intézményeket, csoportokat, a résztvevők alkalmasságát bírálják, mások szerint az egész folyamatnak a felsőoktatáson kívül, a munkaerő-piaci szereplők körében látnák értelmét. A kritikai szempontok között megjelennek a vidék–főváros, a kis intézmény vs. nagy intézmény, a főiskola–egyetem dimenziók, a korábbi gyakorlatból származó rendszerbeli konfliktusokat tovább erősítő problémák. A vidéki kisebb intézmények, főiskolák a sajtóközleményekben gyakran jelennek meg, mint infrastruktúrájukat tekintve rosszul felszerelt, oktatói személyi feltételeik alapján elmaradott, bezárásra ítélt képződmények, amelyeket a minőségbiztosítás eszközeit felhasználva ki kellene szorítani a felsőoktatási mezőből. A helyi, térségi fejlődés terén játszott szerepüket gyakran ironikusan említik. A megszólalásokban összemosódik, valószínűleg nem véletlenül a „kis intézmény, gyenge oktatói kar, gyenge hallgatói állomány” problematika kimeneteként a szükségszerűen gyenge diploma, majd végkövetkeztetésként, „a nincs rájuk szükség, zárják be őket” álláspont. Mindez persze csak mellékterméke a minőségi szemlélet bevezetésének, hiszen nyilvánvalóan nem ez volt a célja, legalábbis ez tűnik ki az eredeti dokumentumokból. Ami ebben a „Bologna Hungaricumban” leginkább szánalmas mozzanat, hogy a megszólaló akadémiai és politikai szereplők egy-két korszerűnek látszó kifejezésből, a bolognai folyamat sajátos, mondhatjuk azt is, önkényes értelmezéséből és interpretációjából kialakított pajzs mögé rejtőzve támadnak, és próbálnak erőfölényt szerezni. Az állami intézmények közpénzből tevékenykednek, sok esetben hatalmas adósságokat felhalmozva és görgetve maguk előtt. A magánintézmények tényleg piaci viszonyok között dolgoznak, és így versenyeznek.

Berlini Közlemény, 2003. Az Európai Felsőoktatási Terület megvalósítása. Közlemény a felsőoktatásért felelős miniszterek berlini konferenciájáról, 2003. szeptember 19.

42


Lássunk tisztán, ez nem egy nemes küzdelem, nem a tiszta eszközökkel vívott piaci verseny. Ha az lenne, már régen felfigyelt volna a szakhatóság a versenyt sértő anomáliákra, hogy ti. a fogyasztó megtévesztése, a versenytárs rossz hírének keltése nem megengedhető eszköz. Itt a felszínen egy álszakmai vita folyik, nem a verseny a fogyasztókért. A vita során, csak „mellesleg” kerül lejáratásra a vidéki, a kisebb, nemritkán a legfőbb szakmai irányítással megbízott intézmények asszisztálásával, különösen a források elosztása esetében. Nézzünk szembe a valósággal: a felsőoktatásban kialakult konfliktusok egy tényezőre vezethetők vissza, a hallgatókért folyó küzdelemre. Gyakorlatilag tehát minden intézmény a fennmaradásáért küzd. Ez nem baj, nem rossz, vagy jó, ez tény. Tudni kell, hogy sehol a világon nem szerez a felsőoktatásba beiratkozott hallgatók 40%-a mester fokozatot, csak nálunk. Ezért tehát a felülképzés tömeges. Mivel a hallgató már a Bachelor fokozatú diplomával is el tud helyezkedni a munkaerőpiacon, nem feltétlenül szükséges a mesterfokozaton történő továbbtanulás, de akkor honnan lesz az intézményfenntartáshoz elegendő számú hallgatója Master-képzéseknek? Az új rendszer ezt a problémát a keretszámok átalakításával orvosolja. Eszerint a hároméves alapképzésben 100 százalék, a kétéves mesterképzésben 35 százalék, és a 2–3 éves doktori képzésben mindössze a diákok 10 százaléka fog részt venni. Tehát, levonhatjuk a következtetést, hogy egyelőre nincs megoldás a rendszerben, marad a számháború és az egymás lejáratására épülő nemtelen küzdelem. Egy, a helyzet feltárását célzó kutatás tapasztalati szerint4 az új, kétpólusú képzési rendszer kialakítása során „számos esetben nem történt sokkal több, mint a régi képzéseknek és azok tantárgyainak átfestése, az ötéves képzések kettévágása, a képzési struktúra megmerevítése, esetleg az, hogy „mindent beleraktunk az alapképzésbe, nem gondolva arra, mi marad a mesterképzési szakaszra. Ebbe a sorba illik a lebutított egyetemi, értsd: a korábbi ötéves képzés, kifejezés is”. Ezek a nyilatkozatok azt sugallják, állapítják meg a szerzők, hogy a kényszer szülte strukturális változással nem járt együtt az átgondolt tartalmi változás. (Pusztai–Szabó im. 76.p.) A problémák egyik oka tehát ez. Nincs mit tanítani a Mester-kurzuson, mert ezt a nagyon időigényes és tényleges reformot jelentő feladatot nem végeztük el. Nagy hiba, de még nagyobb, ha így marad, és a tudásanyagnak a rendszerhez illesztése helyett a „vevők” félrevezetésével, a tisztességes versenytől idegen, nemtelen eszközökkel próbálkozunk intézményi és felső szakmai irányítói szinten egymás elől hallgatót szerezni. A hallgatók kegyeinek keresésére, a gyerek taníttatását részben vagy egészben finanszírozó szülők megtévesztésére irányuló módszerek etikai minősítését pedig inkább mellőzöm. Az egyetemek és főiskolák között az új rendszerre történő átállás során kialakult konfliktusok megoldását célzó javaslatok a két szegmens békéjét az elméleti és a gyakorlat orientált képzések kettéválasztása mentén vélik megtalálni. Eszerint az egyetem az elmélyültebb elméleti, szak-

4 5

mai tudáshoz, a kiforrottabb kompetenciákhoz segíthetné hozzá a továbbtanulókat, míg a főiskolák gyakorlatiasan képzett szakembereket bocsátanának ki. Mindkét érv a munkaerőpiac általi jobb fogadtatásra, a könnyebb, biztosabb elhelyezkedésre építi fel a kínált előnyöket. A hazai munkaerő-piaci igényeknek, elvárásoknak való megfelelésben sokan hisznek. A nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk régi latin közmondásban szereplő életet rögtön behelyettesítik a munkaerőpiaccal, hogy érthető legyen, miért nem öncélú a tanulás. Másik oldalon a versenyképességet mindjárt azonosítják a minőséggel. Tudni kell azonban, hogy a munkaerő-piaci kereslet rövid távú dolog. Ma még a hazai munkaerőpiac leggyorsabban fejlődő része elsősorban angolul beszélő „betanított munkaerőt” igényel. Nem vár igazán komoly képzést, a túlképzést pedig nem ismeri el a bérekben. A multinacionális vállalatok egyelőre még keveset törődnek a helyi kulturális környezettel, inkább saját, globális vállalati kultúrát építenek ki. Ennek az elvárásnak azzal lehet eleget tenni, ha könnyen átalakítható munkaerőt bocsátanak rendelkezésére. Idővel nem kizárt, hogy változik a magyar gazdaság elvárása, és magas szakképzettséget igénylő cégek telepednek ide, amelyek nem betanított, vagy betanítható munkaerőt igényelnek. „Kelet-Európában nagy veszélyt jelent, ha ezek az országok csak bedolgozói alapon, fejlett kelet-ázsiai szinten maradnak versenyképesek. S ha egy másik versenyképességi mércét állítunk fel a tudás alapú társadalom elvárásainak megfelelően, akkor a kelet-európai társadalmak ugyancsak veszélyben vannak, mert hiányzik a versenyképességi potenciált növelő képességük”, fejtette ki egy interjúban Török Ádám akadémikus, a versenyképesség problémája kapcsán.5 Véleménye szerint e két stratégiai cél olyan személyiségvonások kialakítását igényli, amelyek a felelős termelői, fogyasztói, valamint a családfenntartói, szülői magatartásra jellemzőek. Úgy látja, hogy a versenyképességet jelentősen befolyásolja a szereplők általános műveltsége, ezért azt ajánlja, hogy az eddiginél sokkal komolyabban kell venni a történelmi, irodalmi, valamint a művészettörténeti ismeretek oktatását. Egy másik vélemény a hazai munkaerőpiac és az oktatás kapcsolatáról Magda Sándortól, aki szerint a tudományos kutató, fejlesztő tevékenység nem, vagy alig jelenik meg a magyar vállalat versenyképes termékében, technológiájában, szolgáltatásában. „A technológiai innováció Magyarországon mintegy 700 vállalatot érint, közülük húsznál kevesebb adja a vállalati K+F ráfordítások felét. A hazai KKV-k 22–23%-a innovatív, 2–3%-a e tekintetben élenjáró, a többiek inaktívak és érdektelenek, számukra a K+F nem jelent versenyképességi tényezőt, nem része stratégiájuknak. Mindezek ismeretében a felsőoktatásban a versenyképesség elősegítése és a nemzeti fejlesztési tervben felvázolt elvárható jövő érdekében hármas célt szükséges elkülöníteni, megcélozni: • az első kimenet (BSc), a versenyképes munkaerőpiac kiszolgálója legyen, • a második kimenet (MSc) a fejlesztésre és a tudományos képzésre legyen alkalmas,

Pusztai Gabriella –Szabó Péter Csaba: A bolognai folyamat recepciója Magyarországon. In A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás-Rébay Magdolna. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2008. Versenyképesség és felelős társadalmi magatartás. Tóth Teréz interjúja Török Ádám közgazdász professzorral, az MTA levelező tagjával


43

• a harmadik kimenet (PhD) az alaptudományok és a kutatás, a fejlesztés nemzetközi mércével is versenyképes bázisát adja. A fentiek akkor valósulhatnak meg, ha a jelenlegitől eltérően, Magyarországon korlátozott számú (hat–hét), olyan egyetem kerül nemzetközi akkreditáció alapján elismerésre, melyek teljesítik a kutató–oktató tudományegyetem kritériumait. Ezek az egyetemek legyenek érdekeltek abban, hogy az MTA kiemelt kutatóintézeteivel – s a gazdasági ágazatok meghatározott intézeteivel közösen – olyan színvonalú kutatást–oktatást, PhD-képzést valósítsanak meg, amely az ország és az egyes tudományterületek számára ismét kiválóságokat terem, elismertségeket, hatékony gyakorlati alkalmazhatóságot eredményez.” Ha Bachelor, vagy alapképzésben a hallgatókat az azonnali munkavállalásra készítjük fel, nem a gyakorlat–elmélet dimenziójában kellene keresnünk a megoldást, és nem is a jelen munkaerő-piaci igények nem definiált rendszere mögé bújva kell csatároznunk. A hat féléves képzés mindig kevesebb tudást jelent, mint a 10 féléves, ez nem vitaható. Az alapképzésből kikerülők legyenek a munkaerőpiac „kiszolgálói”, legyenek ún. alkalmazott, felsőfokú tudással rendelkező szakemberek, és ne kis tudósok. Az ország erőforrásait ennek a felsőoktatási szegmensnek a támogatására a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben volna célszerű felhasználni.

NÁLUNK, KALOCSÁN A fentiek értelmében egy kis, vidéki főiskola a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek kategóriájába tartozik. Az eltelt öt évben elért eredményeink és mutatóink alapján azonban mégsem tekintjük magunkat hátrányos helyzetűnek. Az épület, amelyben tanítunk, ugyan közel 300 éves, de a célnak megfelelően átalakított és felújított. Az oktatáshoz szükséges, színvonalas eszközökkel, részben saját beruházásból rendelkezünk. Bevezettük és működtetjük az ISO 90012001. minőségbiztosítási rendszert. Az oktatói állomány színvonala sem nevezhető alacsonynak, hiszen az oktatók 80%-a minősítéssel rendelkezik, 20%-uk pedig jelenleg vesz részt doktorandusz-képzésben. A potenciálisan csökkenő beiskolázható létszám ellenére évről évre nő a hallgatói létszám. A felvett hallgatók az országos átlagpontszámmal

44

kerültek az intézménybe, vagyis nincs alacsony hallgatói színvonalról sem szó. A beiskolázottak zöme a kistérségből kerül hozzánk, saját bevallásuk szerint azért, mert itthon, a szülőföldjén szeretne boldogulni, szeret itt élni, ebben a városban, ezeken a környező településeken. Látjuk és ismerjük a hallgatók és előképzettségük problémáit, hiányosságait, és a képzési folyamatba beiktatott módszereinkkel akarjuk és tudjuk is korrigálni azokat. Nagyon tetszik nekünk a bolognai folyamat szelleme, hiszen hallgatóinknak módot ad a későbbiekben akár a tudásunk továbbfejlesztésére, akár a nemzetközi gyakorlatba, munkaerőpiacra történő bekapcsolódásra. Lehetővé tette számukra és oktatóink számára is a mobilitást. Mi magunk már 9 külföldi egyetemmel és főiskolával építettünk ki kapcsolatot, hogy ezt a lehetőséget saját eszközeinkkel is bővítsük. Nem tetszik nekünk a bolognai folyamat körül folyó oktalan vita, a sajtó félművelt és nem mindig jó szándékú „igazságkereső” magatartása, sem a megszólalók sematizált, információhiányos, lekicsinylő hozzáállása a vidéki, a kis intézményi felsőoktatási szférához. Nem örülünk ennek a megosztó, a főiskolák és egyetemek közé mesterséges konfliktusokat beépítő állami, apparátusi magatartásnak, a források elosztásában megmutatkozó véleménynyilvánításnak. A képzés színvonalát, a hallgatók alkalmasságát és mobilitását nem a minőségbiztosítási rendszer, hanem az intézmény szelleme, elkötelezettsége fogja megvalósítani. A lehetőség adott! Hajrá, Bologna! Előre, Tomori Pál Főiskola, és vele együtt Kalocsa és vidéke!

Felhasznált irodalom: – Barakonyi Károly: Bologna Hungarica. in A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás – Rébay Magdolna. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2008. – Kozma Tamás: Politikai rendszerváltozás és felsőoktatási reform. In. A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás – Rébay Magdolna. 294-305.p p. – Magda Sándor: Tudomány, felsőoktatás, versenyképesség. Magyar Tudomány 2007/3.332-345.pp – Pusztai Gabriella – Szabó Péter Csaba: A bolognai folyamat recepciója Magyarországon. In A bolognai folyamat KözépEurópában. Szerk. Kozma Tamás – Rébay Magdolna. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2008.


Szemelvények Dr. Seregi György naplójából

HOGYAN TERVEZZÜNK? 2009. május 9. A múlt hónapban meghallgattam a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Szakcsoportjának szokásos havi előadását, amely a Kőröshegyi völgyhíd építésének történetéről szólt. A kis terem megtelt kollégákkal, többeknek már ülőhely sem jutott, mégis kitartottak az előadások és hozzászólások végéig. Meglepő volt, hogy még mindig ilyen érdeklődés mutatkozik egy két éve átadott objektum megvalósítása iránt, holott ismeretes, hogy nekünk, statikus mérnököknek van egy eléggé el nem ítélhető tulajdonságunk: saját munkánkról szívesen beszélünk, máséval szemben viszont közömbösek vagyunk. Az is feltűnt, hogy az asztalokat nem csak ősz hajú, botjukat térdük között szorongató veteránok, hanem fiatal és középkorú, aktív korszakukat élő mérnökök ülték körül. A fokozott érdeklődés okát talán azzal lehet magyarázni, hogy a kivitelezett megoldás máig vitatott, azt hosszas vajúdás előzte meg, melyben a műszaki–gazdasági érvek mellett helyi és országos politikai–társadalmi érdekek is szerepet játszottak. A megvalósítás elhúzódó évei alatt ezek az egymással ütköző, sokrétű szempontok többször kaptak nyilvánosságot, de gyakran kész tények elé állították a közvéle-

ményt az eldöntött megoldásokat illetően. A tájékoztatások sem voltak mindig szakszerűek, és sokan érezték, hogy a sorok között lobbyérdekek is meghúzódnak. A Kőröshegyi völgyhíd megvalósítása hasonlított arra az állatorvosi lóra, melyen be lehetne mutatni beruházási gyakorlatunk összes betegségét. Hazafelé bandukolva, tele kétségekkel, háborgó lelkülettel és felgyülemlett, de ki nem mondott véleménnyel, azon gondolkodtam, hogy jogom van-e nekem erről a témáról naplójegyzetet írni, abban a tudatban, hogy naplómat nem csak magamnak, hanem a kollégáimnak is írom? Később megnyugodtam, mert hosszú pályafutásom alatt szinte azonos időt töltöttem a fejlesztés, tervezés és kivitelezés szentháromságában. Évtizedekig ültem rajztábla mellett, ahol kis és nagy objektumok vázlatterveinek és kiviteli terveinek elkészítésével foglalkoztam. Kalandoztam új, merész szerkezetek fejlesztésének zavaros vizein, jártam a gyártás, szerelés, kivitelezés rögös útjait, nem csak az „elit” hídépítésben, hanem főleg a zűrzavaros magasépítésben. Bele tudtam élni magamat Mátyási László és Nagy András szerepébe, akik a Kőröshegyi völgyhíd tervezésének folyamatát ismertették. Csapongó gondolataim fókuszába végül


45

az került, hogy mi is a szerepe tulajdonképpen a tervezőmérnöknek? Mert az orvosoknak iránymutató a hippokrateszi eskü, valamint az az ókori mondás, melyet az Üllői úti klinikák kertjében olvastam: „Salus aegroti superma lex esto.” (A beteg jóléte a legfőbb törvény.) Az ügyvéd a megbízóját védi, az illető akár gazember, akár ártatlanul perbe fogott személy. Az ügyész a társadalmat védi a bűnözők ellen, a bíró igyekszik kideríteni az igazságot (ha lehet, ha tudja). A politikus az ország jólétén munkálkodik, melyben mind a mai napig irányadó (illene legyen) a francia forradalom több mint kétszáz éve megfogalmazott célkitűzése: a liberte, egalite, fratelnite hármas követelménye. A kereskedő olcsón akar venni és drágán eladni. A színész belebújik másnak a bőrébe. Ezek világos célok. A közgazdásznál már kissé bonyolultabb a kérdés, mert ők úgy vannak, mint Kolumbusz Kristóf: nem oda érkeznek, ahová indultak, mikor megérkeztek, nem tudták, hol vannak, és amikor visszajöttek, nem tudták hol voltak! (Ezt a közismert gúnyolódást sokszor irigységből mondjuk, ha nem vagyunk mérnök-közgazdászok). De mi, mérnökök mire esküdtünk fel? Vajon a tervezőmérnöknek meg lehet-e egyszerűen úgy határozni a feladatát, hogy teljesítse megbízójának akaratát, amikor a megbízó sem tudja pontosan, hogy mit akar, és főleg azt nem, hogy amit nem tud, azt a tervező hogy (milyen műszaki megoldással) oldja meg. Ezért van, hogy a műszaki tervezési munka min. két lépcsős. Először variációkkal, tervvázlatokkal meg kell határozni, pontosítani a feladatot, a megbízó elé tárni a lehetséges megoldásokat, és végül javaslatot tenni arra a változatra, amelyik a legjobban elégíti ki a funkcionális (más szóval használhatósági vagy szakmai), a gazdaságossági és az esztétikai követelményeket. A változatok kidolgozása a tervezési munka legszebb, legnehezebb, de egyben leginnovatívabb része. Ezért érdemes mérnöknek lenni, még akkor is, ha az ember annyira elmélyed feladatában, hogy megszűnik a világ körülötte,

46

és csak egy érdekli, hogy az említett követelményrendszert milyen megoldással lehet a legjobban kielégíteni. Ebben az időszakban legfőbb segédeszköze, a mérnöki gondolkodásmódon felül, a mi időnkben a skiccpausz és a ceruza volt, manapság a számítógép a térbeli ábrázolás, a számítási és szerkesztési programok összes lehetőségével. Felvázoltuk első elképzelésünket, majd közelítő számítással meghatároztuk a főbb méreteket, az anyagmennyiségeket. Ezek alapján költségbecslést készítettünk, hogy a gazdaságossági követelményeknek is eleget tegyünk. Ekkor még hagytuk szabadon szárnyalni fantáziánkat, a számításoknál, a méretek meghatározásánál támaszkodtunk gyakorlatunkra (ha volt), hallgattunk belső indíttatásainkra, intuícióinkra. Izgalmi állapotunk akkor tetőzött, amikor az adatok összeálltak: azok eredménye a várakozásunknak megfelelő, vagy azzal éppen ellentételes. A változatok akkor jók, ha van mit elhagyni, egy kicsit úgy, mint a szobrászművészeknek, akik kőtömbjükből a felesleget távolítják el. A statikus mérnök munkáját régen segítette az a több évtized alatt összegyűjtött adathalmaz, mely közelítő számítások képleteiből, megvalósult létesítmények fajlagos anyagfelhasználásából, és főleg az építési munkák egységárgyűjteményéből állt. Ez utóbbiból is számtalan közelítő fajlagos árat szereztünk be segédeszközkönyvtárunk részére, melyekből elegendő pontossággal meg lehetett határozni a földmunkák, alapozások, beton-, vasbeton, acélszerkezetek, hőszigetelések, burkolatok, nyílászárók stb. részárait, majd a beruházás összköltségét (hozzáadva a tervezési, felvonulási, beruházásbonyolítási, tartalék és egyéb költségeket, melyek irányárait minden becsületes kalkulátor fejből tudta). Rajzlapunk margóján gyűltek a közelítő anyag- és költségmutatók; ezek voltak a tájékozódási pontok, az iránytű, hogy merre célszerű tovább menni, a leggazdaságosabb megoldást megtalálni. Ezek az adatok a világító lámpások, melyek ha nem lennének, úgy járhatnánk, mint azok a bokszolók, akik a sötétben vagdalkoznak, mert a ring felett elaludt a világítás.


A kivitelezett megoldást korrektnek, szépnek tartom...

A variációink összehasonlítása a fentiek alapján megtörténhetett, az elsővel először rendszerint elégedetlenek voltunk, összegyűrtük skiccpauszunkat, és a papírkosárba dobtuk. A második, harmadik, jobbnak tűnt, a funkció (vonalvezetés, általános elrendezés, statikai modell, használhatóság…), az esztétikai megjelenés szempontjából. Az árkalkuláció azonban mást mutatott. Sokszor a hatósági egyeztetések (akár a Kőröshegyi völgyhídnál) újabb és újabb követelményeket hoztak felszínre, jöttek a lobbyérdekek, melyek új variációkat szültek attól függően, hogy milyen szinten lobbyznak…Végül elkezdtünk turkálni a papírkosárban, és elővettük első gondolatunkat, mert rájöttünk, hogy azt spontán, befolyásolások nélkül vázoltuk fel. Erre viszont felesküszünk, ha tényleg ezt tartjuk a legjobbnak, mert mi független, igaz és becsületes szakemberek vagyunk, akik legjobb tudásuk alapján tárják megbízójuk elé javaslatukat, nem elhallgatva a többi variáció előnyét és hátrányát. Rossz érzéseim a Kőröshegyi völgyhíd előadásán akkor kezdődtek, amikor egyik felszólaló kolléga a megvizsgált elképzelések költség-összehasonlítása után érdeklődött. Mert itt volt variáció bőven, ebben nem volt hiány. Számtalan vonalvezetési megoldást és az ebből adódó elképzelést vizsgáltak a tervezők. A magas minisztériumnak, a helyi önkormányzatoknak, a régiónak más és más igénye volt, melyet meg kellett vizsgálni. Ebből adódtak elképzelések alagút építésére, bevágások és feltöltések kapcsán létrehozható, a terep adottságait korrigáló, de lényegében hidak, alagutak nélkül megépíthető autósztráda létrehozására, acél- és vasbeton szerkezetű völgyhidak építésére. Az árra való kérdésre a tervezők széttárták karjukat: ennek kiszámítására manapság a tervezőknek nincs módjuk,

ők az árakkal nem foglalkoznak, ez a kivitelezők kompetenciája. Ez mellbe vágott, mert ez esetben sérül a műszaki objektumok felé támasztott egyik legfontosabb követelmény ismerete: a gazdaságosságé. Ha nincs a megbízó kezében egy irányár, amit egy független szervezet készít, akkor mihez viszonyítja a versenyeztetett kivitelezők ajánlatait? A válasz csak az lehet, hogy egymáséhoz! Ezért következhet be az az eset, hogy a kivitelezők összebeszélnek vagy kartellt alkotnak, felosztják egymás közt a piacot, végső soron diktálják (emelik) az árat. De nemcsak, hogy emelik a műszaki tartalom alapján kiadódó reális árat, hanem úgy gondolkodnak, mint a régi magyar nemesek, akik három fiukból egyet a hazának, egyet az egyháznak, a harmadikat pedig a családnak (a birtok továbbvitelére) szánnak. A mai multinacionális vállalkozó, konzorcium, Zrt., Group, vagy a hagyományos generálkivitelező is egy summát szán az államnak (a közpénz kezelőjének), egyet a pártnak (akihez közel áll), és egyet a cégének, hogy a tisztes nyereségen felül legyen tartaléka szűkösebb időkre. A végén senki sem tudja, nem csak a tervező: „hogy mi, mennyi”? Meggyőződésem tehát, fentiek alapján, hogy a tervezőnek árat kell képezni, még akkor is, ha nincs kötelezően alkalmazandó, hivatalos egységárgyűjtemény. Ma a számítógépes adattárolás korszakában számos lehetősége van a tervezőnek: igénybe veszi a meglévő adatbázisokat (pl. a TERC Kft. egységárgyűjteményét), ő kér árajánlatot több kivitelezőtől a kiírt és mennyiségekkel ellátott költségvetési tételekre. De a legjobb, ha korábbi munkái és ezek tényleges költségei alapján saját, átlagos árakat képez, ami már iránymutatónak elegendő lehet. A variációk kidolgozásához


47

ezek elegendő információt adnak, valamint azok a fajlagos árak, amit már fentiekben is említettem, és amelyek minden tervező fiókjában ott lapulnak. Az árképzések legfontosabb alapja az anyagmennyiségek ismerete. Ez pedig a tervező kezében van, a további már sablonos munka. Első fokon a variációk összehasonlítását a felhasznált anyagmennyiségek segítik elő. Örömmel hallgattam viszont, hogy a tervezők a másik két követelményt, vagyis a funkcionálist és az esztétikait milyen lelkesen ismertették és alaposan kidolgozták. A Balatonhoz közeli, és számos, a nyaralóövezetet és falvakat elkerülő változatot. Az alagútépítés szinte kiviteli terv szintű megoldását, az acél és a vasbeton völgyhidak változatait. A terepen futó sztrádaépítést elvetették, azzal az indoklással, hogy az előírt emelkedők szintje nem tartható. A halk morgásokból és a gazdaságosságra vonatkozó kérdésekből arra a következtetésre jutottam, hogy ez utóbbi változat ilyen határozott elvetésében többen kételkedtek. Magam részéről az acél völgyhíd változat rejtélyes, az előadók szerint politikai okok miatti elvetésében a mai napig nem tudok megnyugodni, annál is inkább, mert mindez az engedélyezési terv elfogadása után történt. De nem csak én, hanem a kollégák nagy része (és a közvélemény) is megnyugodott volna, ha fehéren-feketén kimutatják, hogy az említett két változatnál a megvalósult vasbeton völgyhíd elégítette ki legjobban az ismert hármas követelményt. Az ajánlati (megoldási) és az engedélyezési tervek után jöhetnek a kiviteli tervek. Ezeket ma már számítógépes tervezési programok segítségével készítik, ami nagy előny mind időben, mind a manuális (rabszolga) munka kiküszöbölésében, de igen sok buktatóval is jár. Már a statikai számításoknál félő, hogy a tervező a technika bűvöletében elveszti természetes érzékét az erőjáték iránt, a számok tömkelege elmossa, eltakarja a lényeget: a csúcsfeszültségek kialakulását hogy lehet elkerülni, apró szerkezeti változtatással megakadályozni.

Ezelőtt 40 évvel fiatalabb kollégáimnak azt ajánlottam, hogy számításaikat szerkesztéssel, a grafostatika módszerével ellenőrizzék, ma a számítógépek korszakában azt ajánlom, hogy a statikai modellt rajzolják fel, és az igénybevételi ábrákkal kövessék az erőjátékot. Elfogadhatatlan az a statikai számítás, ami nem ellenőrizhető, a számítás alapjául szolgáló szabványt, a számítási programot, az igénybevételeket, a megfelelő keresztmetszeteket és az előírt biztonság meglétét nem tartalmazza. Gyakori manapság, hogy egy könyvnyi számítógépes adathalmazt zúdítanak az engedélyező hatóságra, amivel nem csak az előadó, hanem egy képzett statikus sem tud mit kezdeni. A kiviteli terveket mindenképpen szaktervezőnek kell elkészíteni, legyen az a generáltervező, külső altervező, egyes esetekben a kivitelező tervezői részlege. A szerelési, az építési segédeszközöket, a helyszíni organizációs terveket ez utóbbinak célszerű elkészíteni. Egy biztos, hogy mindezeknek a generál asztalán kell találkozni. Mindezek a Kőröshegyi völgyhíd tervezésének utólagos ismertetésén jutottak eszembe. A kivitelezett megoldást korrektnek, szépnek tartom magam is a vitán résztvevőkkel egyetemben. Nem akarok ünneprontó lenni, elismerem kollégáim lelkiismeretes mérnöki munkáját, de megjegyzem, hogy azt a kis bolhát a fülünkből még mindig nem sikerült kiirtani, ami azt kérdezi: az adófizetők pénzét a leggazdaságosabb megoldással használták-e ki az építők? A kivitelezett 41,5 milliárdos bekerülési költség nem kis pénz, vajon mennyi lett volna a többi változat? Ezt senki nem tudta megmondani. Fényképek: forrás: Hídépítő Zrt. arcívuma, fotók: Csécsei Pál

Megjelenés előtt A FESZÜLTSÉG fokozódik Fejezetek egy Széchenyi-díjas mérnök naplójából című könyv szinopszisa

Kiadja a Logod Bt. 1012 Budapest, Logodi u. 49., telefon: 214-2453, e-mail: [email protected], webáruház: www.logod.hu

A 2007-ben a LOGOD Bt. kiadásában megjelent FESZÜLTSÉG (Fejezetek egy Széchenyidíjas mérnök naplójából) című könyv gondolatokat, elemzéseket, esetenként visszaemlékezéseket tartalmazott a mérnöki hivatásról, az építőmérnöki gyakorlatból. Ezek a naplójegyzetek a statikus mérnöki hivatást taglalták, annak szépségéből, nehézségeiből merítettek. Minden esetben abból indultak ki és oda kanyarodtak vissza, hogy „a feszültség nem csak az anyagban, hanem az alkotó emberben is ébred”. A kiadvány hamarosan megjelenõ második kötetrõl így vall a szerzõ: „Kollégáim és olvasóim pozitív visszajelzései, valamint a közben elnyert Mérnök Újságíró Díj felbátorított, hogy A feszültség fokozódik címmel újabb mérnöknovellákat írjak. Ebben igyekeztem hû maradni korábbi mûfajomhoz, vagyis ahhoz, hogy saját élményeimen, tapasztalataimon, mérnöki gondolkodásmódomon keresztül nézzem az engem körülvevõ világot. Az új könyv már nem csak visszaemlékezéseket, véleményeket, értékeléseket tartalmaz a mérnöki alkotásokról – hidakról, magasépületekrõl, víztárolókról, a könnyûszerkezetes építési módról és új építõanyagokról – hanem kritikus, szókimondó írások is megjelennek a gazdasági és társadalmi környezetrõl.” A könyv 2009 novemberében jelenik meg. Dr. Seregi György

48


A MAGÉSZ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSAI A Magyar Acélszerkezeti Szövetség meghirdeti az

„ACÉLSZERKEZETI NÍVÓDÍJ” pályázatot A pályázat célja: a kiemelkedő szakmai színvonalon megvalósult acélszerkezeti termékek, építmények alkotóinak (tervezők, gyártók, kivitelezők) erkölcsi elismerése. Pályázhat: Magyarországon bejegyzett társaság vagy vállalkozó, elkészült és 2009. évben átadott, Magyarországon saját erőforrással gyártott acélszerkezettel. A szerkezet nem lehet alkatrész jellegű. Egy cég több, a felhívást kielégítő pályázat benyújtására jogosult. Tervezők, gyártók és kivitelezők önállóan vagy együttesen is pályázhatnak. Önálló pályázat esetén a másik két résztvevőt meg kell jelölni. A pályázat jellege: országos, nyilvános, egyfordulós. A pályázat tartalmi és formai követelményei: – összefoglaló a pályázó adataival, tömör témaleírás, a díjra terjesztés rövid indoklása; – a szerkezet rövid bemutatása, alkalmazott anyagok, gyártás- és szerkezettechnológia; – tervező megnevezése, tervezés bemutatása, alkalmazott módszer, szoftver stb.; – műszaki-gazdasági paraméterek, megvalósítási idő; – mellékletként: vázlatok, fényképek, minőséget tanúsító iratok, referenciák, szakvélemény, vevő véleménye, szaklapcikk stb. becsatolása;

A benyújtott pályázat a három oldal terjedelmet nem haladhatja meg.(a mellékletek terjedelme nincs korlátozva). A pályázatot a MAGÉSZ elnökségi ülésén 5–10 perces, vetített előadásban is be kell mutatni. Az értékelés szempontjai a hazai és külföldi referenciák alapján: – újszerűség, – esztétikai követelmények kielégítése, – minőség, – műszaki színvonal, – gazdaságosság. Évente egy első díj ítélhető oda, a II. és III helyezett oklevélben részesül. Beadási határidő: 2010. február 19. A pályázatokat 1 példányban az alábbi címre kérjük eljuttatni: MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetség 1161 Budapest, Béla út 84. További információ: Dr. Csapó Ferenc, Telefon/fax: 1/405-2187; 30/946-0018 E-mail: [email protected] Honlap: www.magesz.hu

A Magyar Acélszerkezeti Szövetség meghirdeti az „Acélszerkezeti Diplomadíj” pályázatot A diplomadíj célja A MAGÉSZ – Magyar Acélszerkezeti Szövetség – figyelemmel kíséri a hazai szakmai utánpótlás alakulását. Az acélipar hazai fejlődése egyre több felsőfokú képesítéssel rendelkező ipari szakembert igényel. A szakember-utánpótlás hosszú távú megoldásának egyik alapvető feltétele az acélszerkezeti szakma rangjának visszaállítása, emelése. A MAGÉSZ Diplomadíj az előbbi törekvés egyik megjelenési formája. A díj azoknak a mérnökhallgatóknak adományozható, akik szakdolgozatukat, illetve diplomatervüket – a MAGÉSZ tagvállalatainak profiljába eső témában – kiemelkedő színvonalon készítették el. A diplomadíj, a kezdő szakemberek anyagi támogatása mellett, elsősorban magas szakmai elismerés, lehetőség a szakmai elismerés korai megszerzésére (a díjnyertesek pályázati munkáját a MAGÉSZ szakmai lapjában közzé teszi). Pályázati feltételek • Felsőfokú intézményben 2009-ben megvédett, jeles (5) minősítésű diplomamunka (szakdolgozat) és az intézmény javaslata. • A diplomamunka tárgya legyen kapcsolatos az acélszerkezetekkel, feleljen meg a tagvállalatok profiljának. • A diplomamunka (szakdolgozat) és a konzulens támogatásával ellátott pályázati űrlap határidőre való benyújtása a felsőoktatási intézmény kijelölt szervezeti egységénél. A pályázat benyújtása A diplomamunkát (szakdolgozatot) és a kitöltött pályázati űrlapot az intézmény MAGÉSZ által felkért szervezeti egységénél kell benyújtani legkésőbb 2010. február 19-ig.

A benyújtás helyei: • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidak és Szerkezetek Tanszék • Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztiai Tanszék • Pécsi Tudományegyetem, PM Műszaki Kar, Gépszerkezettan Tanszék Az elbírálás kiemelt szempontjai: – a probléma megoldásának újszerűsége, – valamely rutin feladat magas szintű, egyéni megoldása, – a probléma innovatív meközelítése. A pályázat elbírálása: Az intézmények által rangsorolt pályázatok végső sorrendjét a MAGÉSZ elnöksége határozza meg. A döntésről minden pályázó írásos értesítést kap legkésőbb 2010. március 31-ig. A MAGÉSZ Diplomadíj díjai: Egyetemi Diplomamunka díj: 120.000,- Ft pénzjutalom + MAGÉSZ egyéni tagság, amely az első két évben tagdíjmentes Főiskolai Szakdolgozat díj: 80.000,- Ft pénzjutalom + MAGÉSZ egyéni tagság, amely az első két évben tagdíjmentes A díjakat a nyerteseknek a MAGÉSZ éves közgyűlésén, ünnepélyes keretek között adjuk át. Jelentkezési lap: www.magesz.hu


MAGÉSZ elnöksége

49

Antal Árpád fejlesztési igazgató NAGÉV Kft.

ACÉLSZERKEZETEK VÉDELME TECHNIGALVA®-ELJÁRÁSSAL A NAGÉV-NÉL Cikkünkben egy olyan tűzihorganyzási eljárást mutatunk be, amelynek segítségével megoldhatóvá vált az ún. Sandelin típusú acélok jó minőségű tűzihorganyzása. Az ismertetett eljárás során a horganyolvadékba ötvözőként adagolt nikkel (Ni) fém hatása olyan, hogy a bevonatképződés folyamata közben jelentősen csökkenti a vas-cink kétirányú diffúzió intenzitását. Így vékonyabb horganybevonatok képződnek. Mivel alacsonyabb a fémdiffúzió sebessége, a horganyréteg optimális lesz, a legfelső fázist is tiszEurópában és így hazánkban is a legtöbb tűzihorganyzó vállalat jelentős mennyiségű ún. bérhorganyzást végez ügyfelei számára. Ebből adódóan a hozzájuk beszállított acélszerkezetek sokfélék lehetnek, sokféle alkatrészből állnak. Azonban valamennyi szerkezeti elemen egyformán biztosítani kell a szükséges bevonat-tulajdonságokat. Mivel a tűzihorganyzás rendeltetése a korrózió elleni védelem, így a horganyréteg hibamentessége, vastagsága és kémiai összetétele döntő fontossággal bír. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a piaci igény a minél esztétikusabb és gazdaságosabb horganyzással szemben is. Évtizedekkel ezelőtt hazánkban acélszerkezetek gyártásával nagyságrendileg kevesebb cég foglalkozott, mint napjainkban. Manapság több ezer acélszerkezet-gyártó vállalkozás működik az országban, ezen túlmenően magánszemélyek is készítenek kisebb-nagyobb acélszerkezeteket. E szerkezetek jelentős hányadát tűzihorganyoztatják, ebből adódik a tűzihorganyzóba beszállított termékkör sokszínűsége. Az üzemek számára évtizedeken keresztül nagy gondot jelentett, hogy a kezelésre kerülő acélszerkezetek egyes részein más-más lett a kialakuló bevonat színe (1. kép), és más jellemzői is, például a réteg vastagsága és kémiai összetétele, mechanikai tulajdonságai. Annak ellenére, hogy a vékonyabb, vastagabb, fényes, vagy szürke bevonatok egyaránt megfelelnek a velük szemben támasztott korróziós követelményeknek, a különbségek esetenként mégis problémaként jelentek meg. Ezek kiküszöbölése érdekében év-

50

ta cinkréteg alkotja. A képződő bevonatok különlegesen magasfényűek, ezüstösek és gazdaságosak. Mechanikai tulajdonságaik meghaladják a tradicionális horganyolvadékokban kialakult rétegekét. A NAGÉV Kft. tiszacsegei tűzihorganyzójában több mint egy évtizede foglalkoznak bevonással, évek óta az ismertetett Technigalva®-módszert használják. Az itt horganyzott termékeket a hazai piacon kívül közvetlenül, vagy közvetve, nagy mennyiségben szállítják nyugat-európai országokba is. Európában sok horganyzó a mai napig hagyományosan Al-ötvözésű horganyolvadékot használ, ezzel sokszor ki vannak téve a különféle acélminőségek okozta bevonati eltéréseknek. Azonban megjelent egy olyan technika is – a Technigalva®-eljárás –, amely az ún. Sandelin típusú acélok horganyzásának problémáját megoldotta. Az angol fejlesztésű technika a tűzihorganyzás szempontjából nem optimális acélminőségek (azon Simal dezoxidált acélok, amelyeknél: 0,03%< Si <0,15%) jó minőségben történő bevonhatóságát eredményezi. A bevonat kémiai összetételét tekintve, az EN ISO 1461:2009 szabvány hatálya alá tartozik.

1. kép: Eltérő színű bevonat egy acélszerkezeten belül

tizedeken keresztül kísérleteket folytattak. Egyértelműen az volt a fejlesztők célja, hogy a kialakuló horganyréteg – többféle elemből összehegesztett acélszerkezet esetében is – minél homogénebb és gazdaságosabb (ésszerűen legvékonyabb) legyen, ugyanakkor megfeleljen a korróziós követelményeknek is. A technológiák között a hagyományos ólom–cink fémolvadékok, a csak alumíniumötvözésű horganyfürdők mellett több más eljárás is megjelent, ám csak néhány terjedt el az iparágban. Például a Polygalva®-módszer (Pb–Al–Mg–Sn–Be ötvözéssel), amely lényegében teljesen eliminálja az acélokban levő szilícium (Si) és foszfor (P) okozta negatív hatásokat, de elsősorban drágasága miatt nem tudott gyökeret verni az iparban.


A KIALAKÍTOTT RÉTEGEK TULAJDONSÁGAIRÓL Színezet és szerkezet A hagyományos olvadékokban végzett tűzihorganyzásnál évtizedek óta ismert jelenség az ún. Sandelin-hatás. Ez azt jelenti, hogy az acélok fenti szilíciumtartalmai mellett (elsősorban 0,05–0,10% között) vastag, szürke, foltos, esetleg narancsos, rideg, rosszabbul tapadó fémrétegek alakulnak ki (2. kép). A kritikus acélminőséget az 1. ábra 2.-sel jelölt acéltípusai jelentik. Az 1. csoportba tartozó acélféleségeknél a kiváló tűzihorganyozhatóság szempontjából a következő empirikus összefüggésnek kell megfeleltetni az acélokat: ha Si < 0,03 (%), és itt Si + 2,5P ≤ 0,09%. Míg a 3. típusú acéloknál ez: 0,15 < Si < 0,25 (%). E két összetételbeli határ között (0,03–

1. ábra: A Sandelin-hatás és a Technigalva®-eljárás befolyása 2. kép: Kedvezőtlen kémiai összetételű acél (Sandelin-acél) horganybevonata

0,15) jellemzően a zóna középső harmadában, érvényesül a Sandelinhatás. A nagyon vastag bevonatok kialakulását általában el kell kerülni, viszont előfordul, hogy ezeket az acélminőségeket mégis be kell vonni horgannyal. A Technigalva® eljárás alkalmazásának köszönhetően nem lép fel a fent említett káros jelenség (1. ábra). A módszernél a nikkel (Ni) fémet, mint ötvözőt használják fel. Közvetlenül horganyzás után a fémbevonatok színe jellemzően ezüstös és csillogóan fényes. Ezzel ellentétben a Sandelin típusú acéloknál, tradicionális horganyolvadékban készült rétegek szürkék, foltosak, vagy mattabbak (3. kép). Ennek oka, hogy az utóbbi esetben kialakult horganybevonat tisztán ötvözeti fázisokból áll, míg a nikkelötvözésű fürdőknél a legfelső fázis tiszta horgany, melynek kémiai összetétele megegyezik a fémolvadék összetételével. Magasabb szilíciumtartalmú acéloknál – Si > 0,25 (%) – a technika hatása abban nyilvánul meg, hogy a bevonatok kevésbé lesznek szürkék, mint hagyományos ötvözésű horganyfürdők esetében.

3. kép: Hagyományos (balra) és Technigalva® (jobbra) bevonatok ugyanazon az alapanyagon

A fémréteg felületi érdessége A Sandelin típusú acélok esetében, a vas és a cink között zajló reakció – az ötvözetképződés – olyan intenzív, hogy a horganyolvadékban levő munkadarab felületén finomszemcsés, de igen vastag, többfázisú Zn–Fe ötvözeti réteg alakul ki. Ez a megjelenés

a horganyolvadékból történő kiemelés után is megmarad, felülete tapinthatóan érdes lesz. Az előzőekkel ellentétben, a Technigalva®-módszerrel elvégzett rétegképzésnél elmarad az említett intenzív reakció. Esztétikus és sima, legtöbbször tükörfényes bevonatok alakulnak ki (4. kép).

4. kép: Az eljárással horganyzott szerkezetek bevonata jellemzően csillogóbb


51

A réteg simasága megegyezik az egyébként kifogástalanul tűzihorganyozható acélokon képződött bevonatokéval. (Itt jegyezzük meg, hogy az acélipar már évtizedek óta felkészült a kiválóan tűzihorganyozható acélok gyártására. Az acélminőségekre tekintettel, a 2005-ben kiadott EN ISO 10025-2 szabvány 7.4.3. pontja tartalmaz utalásokat a jól horganyozható acélok minőségére vonatkozóan.)

A bevonat vastagsága (gazdaságossága) A réteg vastagságának változása szokásosan az adott acélszerkezeti elem vastagságának és konstrukciójának (az ezekhez tartozó horganyzási bemerítési időnek), az acélminőségnek, illetve az alkalmazott technológiának a függvénye. Ha hagyományos horganyolvadékokban végezzük a bevonást, akkor a Sandelin típusú acéloknál akár 3–4szeres is lehet a kialakuló bevonat vastagsága, mint „normális” esetben. Ezt mindenképpen meg kell előzni, mert nem csak esztétikai, műszaki, hanem hangsúlyosan gazdaságossági kérdés is. A NAGÉV Kft.-nél alkalmazott módszerrel az említett, kritikus szilíciumtartalmú acélok ilyen káros reakciói megszüntethetők. Nagy előnye az acélszerkezet-gyártók részére, hogy kevésbé kell odafigyelniük az általuk gyártott acélszerkezetek acélminőségére. Ez viszont költségkérdés is, ugyanis az acélszerkezetek tűzihorganyzásáért felszámított díj alapja általánosságban a lehorganyzott áruféleségek bruttó (tehát horganybevonattal együttes) tömege. Tehát a többszörös vastagságkülönbség jó néhány százalékkal megnövelheti a horganyzás utáni tömeget, így a fizetendő díjat is. A nikkel-ötvözésű horganyfürdőknél viszont komoly megtakarításokat lehet elérni, nem is beszélve a szebb megjelenésről.

Korróziós képességek A tapasztalatok szerint a Technigalva®-bevonat jobban ellenáll a frissen tűzihorganyzott termékeknél tapasztalható ún. fehérrozsdásodás jelenségének, mint a szokványos horganybevonatok. Mivel a tradicionális horganyolvadékokban ötvözőként lényeges mennyiségben (max. 0,02%) alumíniumot is gyakran használnak, ezért az ilyen fémfürdőkben horganyzott acélszerkezeteknél nagyobb mértéket ölthet a fehérrozsásodás (mint tudjuk, ez a jelenség csak a frissen horgany-

52

zott felületeken alakul ki). Minél nagyobb a bevonat alumínium-tartalma, annál inkább és nagyobb mértékben jelenik meg a fehér korróziós termék. A nikkeltartalmú rétegekben alig található alumínium, a frissen horganyzott szerkezeteken kisebb mértékű lesz a nedvesség hatására kialakuló fehérrozsda. Így a Technigalva®-bevonatok korróziós képességei e tekintetben jobbnak mondhatóak, míg a későbbi korróziója lényegében azonos a hagyományos horganyrétegekével.

TECHNOLÓGIA A NAGÉV-NÉL Az eljárást kifejlesztő szakemberek rájöttek arra, hogy a horganyolvadékba kis mennyiségben (0,05–0,06%) adagolt nikkel (Ni) fém jelentős hatást gyakorol a réteg-kialakulás mechanizmusára, végső soron a bevonat valamennyi tulajdonságára. Hatására az említett, kritikus Si-tartalmú acéloknál sem lép fel a cink és vas közti túlzottan intenzív reakció. Ugyanis a bevonatképződés alatt a fémfázisokban megtalálható ötvözők egy része – esetünkben a nikkel – a bevonat rétegközi zónáiban jelentősen feldúsul (Ni: 0,5-1,5%)[1]. Ennek köszönhetően a fémbevonatban megnő az egyes ötvözeti rétegek sűrűsége, keménysége, amely alacsonyabb diffúziós sebességet eredményez a vas (Fe, vagy FeSi) és az olvadék között, azaz vékonyabb lesz a teljes bevonat [2]. Az eljárás hatásfoka olyan jó, hogy bizonyos acélminőségek esetén a tűzihorganyzó üzemnek külön oda kell figyelni arra, hogy ne alakuljanak ki a kívántnál vékonyabb bevonatok (Si-mentes, Al-mal dezoxidált acéloknál). A technológia lépései a fémolvadékhoz történő nikkeladagolás kivételével egyébként teljesen megegyeznek egy hagyományos száraz tűzihorganyzó eljárás munkafázisaival. A munkadarabokat zsírtalanítják (lúgos, vagy savas), oxidmentesítik (pácolják), folyasztószerben kezelik (fluxolják), közben minden kezelés között hideg vizes öblítést alkal-

5. kép: Kiemelés a horganyolvadékból


maznak. Ezt követően a szerkezeti elemeket szárítják és a kb. 450 °C-os fémfürdőbe merítik, majd kiemelik (5. kép), hűtik. A lehűlt darabokat kikészítik és csomagolják. A NAGÉV Kft.-nél évek óta sikeresen alkalmazott módszer teljesen megegyezik a leírt technikával.

A NAGÉV ÁLTAL BIZTOSÍTOTT HORGANYBEVONATOK ELŐNYEI A MEGRENDELŐK RÉSZÉRE A NAGÉV Kft. tiszacsegei tűzihorganyzó üzemében évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre az eljárás alkalmazásával kapcsolatban. A technika adta lehetőségekből adódóan számos előnyt biztosít a megrendelők számára: – A Sandelin típusú acélok is jó minőségben tűzihorganyozhatók. – Kiemelkedően magasfényű, ezüstös védőrétegek alakulnak ki (6. kép). – Egyenletesebb lesz a kialakuló bevonat színezete (7. kép). – Jobb lesz a horganyréteg tapadása, mechanikai tulajdonságai. – Szilíciummal dezoxidált acéloknál 0,20% Si-tartalom felett is fényesebbek lesznek a bevonatok. – Kissé javul a fehérrozsdásodással szembeni ellenállóság. – Alacsonyabbak lesznek a horganyzás költségei. A felsoroltak mind-mind versenyelőnyt biztosíthatnak a konkurens termékekkel szemben. A nikkelötvözésű horganyfürdők ellenőrzése, az összetétel optimalizálása nagy gyakorlatot és gondos munka-

6. kép: Fényes, ezüstös bevonatok

7. kép: Technigalva® réteg homogénebb megjelenéssel

végzést kíván meg. Az üzem szigorúan ellenőrzött, ISO 9001 szabvány szerint működő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik.

A termékek horganyzást követő utómegmunkálási költsége lecsökken Mint ismeretes, a tűzihorganyzás utáni kiemeléskor a termék sarkain, élein még megmaradó és megszilárduló horganycseppeket, lemezkéket, megvastagodásokat legtöbbször le kell munkálni. Ez a művelet akár a horganyzóműnél, akár a megrendelőnél történhet. Az eljárásnál mindenképpen jelentős költségmegtakarítással kell számolni.

A Technigalva®-fürdő folyékonyabb, mint a tradicionális fémolvadékok, ezért lényegesen kevesebb a felületeken visszamaradó cink. Az utómegmunkálás műveletei lerövidülnek, így a gyártmány költségei tovább csökkennek. Ehhez járul még hozzá, hogy a NAGÉV Kft. horganyzóüzemében a kiemelő daruk speciális vibrációs rendszerrel vannak felszerelve, amely a kiemelés művelete során tovább segíti a fémmaradékok leválását. A horganyzómű technikája teljes mértékben megfelel az Elérhető Legjobb Technikák (IPPC-BAT: Integrated Pollution Prevention and Control – Best Available Techniques) követelményeinek. Ezzel a megbízhatóan jó minőség mellett biztosítja a környezetterhelés minimalizálását is.

TŰZIHORGANYZÁS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOKKAL Mint sok szolgáltatás jellegű tevékenység esetén, itt is fontos szerepet tölt be a vállalkozó és partnerei közötti jó együttműködés. Egyebek mellett ennek sikere eredményezi a kitűnő minőségű szolgáltatást, szép ki-


vitelű terméket. A NAGÉV Kft. aktív tagja a Magyar Tűzihorganyzók Szövetségének. A tűzihorganyzó szakemberei megrendelőik részére jelentős tudásbázist hoztak létre. Ennek keretein belül ingyenesen tanácsokkal segítik a beruházókat döntéseik meghozatalánál, a konstruktőrök munkáját, az acélszerkezetek gyártóinak tevékenységét. Ez kiterjed a gazdaságossági számításoktól kezdve az acél alapanyag minőségének optimális megválasztásán át, a megfelelő szerkezeti megoldásokig. Nagyobb létszámú érdeklődő esetén a partnerek a legmodernebb eszközök és módszerek segítségével kialakított ismeretterjesztő előadásokon sajátíthatják el a legfontosabb tudnivalókat. A NAGÉV Kft. írásos és elektronikus formában hasznos tudnivalókat biztosít megrendelői és a technológia iránt érdeklődő szakemberek részére is. Hivatkozások: [1] W.-D. Schulz; M. Thiele: Feuerverzinkung von Stückgut, Die Schichtbildung in Theorie und Praxis, Eugen G. Leuze Verlag, Bad Saulgau, 2008 [2] Dr. R. Pankert, Dr. Megyeri S.: Technigalva – Új eljárások a tűzihorganyzásban, Tűzihorganyzás 2004/4. NAGÉV Kft.

53

54


ACÉLFORMA Acélfeldolgozó

és Kereskedelmi ZRt. 2330 Dunaharaszti, Mechwart A. u. 1. Telefon: +36 24 520-440 Telefax: +36 24 520-450 E-mail: [email protected] WEB: www.acelforma.hu

V V V V V V V

Lézervágás egyenes és 3D fejjel Plazmavágás egyenes és 3D fejekkel Lángvágás egyenes és 3D fejekkel Szemcseszórás Gyökelőkészítés Egyengetés Vállalkozás, gyártatás

A 90 méter szélességű, háromhajós csarnokokat 30 tonna teherbírású darupályákkal szereltük fel, ahol a lemezek és a vágott alkatrészek anyagmozgatása a legkorszerűbb mágneses darukkal, emelőgerendákkal és kötegfogókkal történik. Valamennyi acéltermék tárolása fedett területen történik. Cégünk tevékenységéhez kiemelt európai beszállítóktól vásárol közvetlenül acéllemezeket, amelyeket 2–600 mm vastagságtartományban, megfelelő méret- és minőség-összetételben készletez a folyamatos és zökkenőmentes gyártás biztosítása érdekében. Az Acélforma ZRt.-nél működő berendezések mindegyike új beruházásként került üzembe helyezésre, és a legkorszerűbb mai technológiai színvonalat képviselik. Munkatársaink többéves tapasztalattal rendelkeznek a termikus vágás területén. Filozófiánk: az általunk gyártott alkatrészek termikus vágással, gyökelőkészítéssel, egyengetve, „konyhakész” állapotban kerüljenek a felhasználóhoz. A felhasználói igények maradéktalan kielégítéséhez folyamatosan széles méretválasztékú, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó acélkészlettel rendelkezünk.

1. LÉZERVÁGÁS 5000 W, rotációs vágófej Asztalméret: 3000x24000 mm Függőleges vágás 1-től 25 mm-ig szénacélokra 1-től 20 mm-ig saválló acélok esetén Ferdevágás V, Y, X vágás szénacéloknál 15-45°-ig X, Y, V vágás saválló acélnál 15-45°-ig X, Y, V vágás alumíniumnál 15-45°-ig

4-től 20 mm-ig 4-től 16 mm-ig 4-től 12 mm-ig

2. PLAZMAVÁGÁS Asztalméret: 2500x24000 mm ill. 5000x24000 mm Függőleges vágás Vágási tartomány: 6 mm-től 100 mm-ig (anyagminőségtől függően) Saválló acélok: 6-tól 100 mm-ig, Alumínium (AlMg3): 6-tól 80 mm. Ferdevágás V, Y, X vágás szénacéloknál 15-45°-ig 8-tól 30 mm-ig X, Y, V vágás saválló acélnál 15-45°-ig 10-től 30 mm-ig X, Y, V vágás alumíniumnál 15-45°-ig 10-től 30 mm-ig 3. LÁNGVÁGÁS Asztalméret: 5000x24000 mm Függőleges vágás 10 mm-től 600 mm-ig szénacélokra Ferdevágás – különböző térbeli gyök- és él-előkészítési lehetőségek: V, Y, X vágás szénacéloknál 15-45°-ig max. 100 mm-ig 4. EGYENGETÉS 600 tonnás egyengető prés 200 mm lemezvastagságig 2500x6000 mm asztalméret 5. SZEMCSESZÓRÁS Maximális szélesség: 3000 mm


55

Makk Piroska ügyvezető igazgató, Crown International Kft. Dr. Gáti József kancellár, Budapesti Műszaki Főiskola

BMF–CLOOS HEGESZTŐROBOT ÁLLOMÁS Többéves szakmai kapcsolatot követően, 2009. április 29-én Prof. Dr. Rudas Imre, a 130 éves jubileumát ünneplő Budapesti Műszaki Főiskola rektora és Makk Piroska, a Crown International Kft. – 1997 óta a Carl Cloos Schweisstechnik GmbH kizárólagos magyarországi képviselete – ügyvezetője kölcsöA Felsőoktatási Minőségi Díjjal 2009ben kitüntetett, az egyetemmé válás felsőoktatási törvényben rögzített követelményeit teljesített főiskola képzési programjában a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki szak, valamint a had- és biztonságtechnikai mérnökképzés tananyagában szerepet kap a gépesített gyártás, a robotrendszerek, a robottechnikai alkalmazások oktatása. A főiskola az Európai Hegesztési, Kötési és Vágási Szövetség (EWF) által akkreditált képzőhelyként hegesztési felelősi munkakör ellátására jogosító, nemzetközi hegesztőtechnológus (IWT), illetve hegesztőspecialista (IWS) szakembereket képez, melynek programjában is kiemelt helyet foglal el a hegesztési eljárások gépesítése, a robotok alkalmazása. A 90 éves jubileumát ünneplő Cloos Schweisstechnik GmbH nemzetközi

nös előnyökön nyugvó együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás egyik meghatározó eleme a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon létesítendő BMF-CLOOS Hegesztőrobot Állomás.

téren piacvezető pozíciót tölt be, a hegesztéstechnikát és robottechnológiát ötvöző, több évtizedes tapasztalatra támaszkodva egyszerre kínál gazdaságos és magas műszaki színvonalú megoldásokat. Mintegy 700 munkatársa foglalkozik a CLOOS termékpaletta fejlesztésével és gyártásával – a QINEO hegesztő-áramforrásoktól a QIROX kulcsrakész robotrendszereken át az egyedi célberendezésekig. Fontos feladatának tekinti a fejlesztési eredmények mielőbbi eljuttatását a szakmai körökhöz. A két partner szándékainak ötvözését jelentette a megállapodás létrejötte, hiszen ily módon a főiskola a magas színvonalú elméleti képzése mellett a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazására való felkészítés újabb lehetőségéhez jutott. A megállapodás keretében a CLOOS cég a Népszínház

Ünnepélyes robotátadás

56


utcai épületbe egy új, Cloos Romat® 350 típusú hegesztőrobotot, a hozzá tartozó forgató- és helyzetbeállító készülékkel, továbbá egy GLC 603 típusú Quinto multifunkciós, impulzusos, mikroprocesszoros vezérlésű áramforrást szállított. A robothegesztő állomás a főiskola erre a célra kialakított helyiségébe került a Crown International Kft. munkatársai közreműködésével. A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar a saját költségvetéséből, valamint a BIS Hungária Kft. szakképzési támogatásából fedezte a labor berendezését és a Kemper cég által gyártott elszívó berendezést. A BMF-CLOOS Hegesztőrobot Állomás átadására kettős jubileum, a főiskola jogelőd intézménye – a Magyar Királyi Állami Ipariskola – alapításának 130 éves évfordulója, valamint a német CLOOS cég 90 éves fennállása alkalmából 2009. október 26-án került sor. Mintegy 110 résztvevő az ünnepélyes szalagátvágást követően a főiskola Bánki Donát termében szimpóziumon vett részt. A szeminárium résztvevői dr. Gáti József kancellár „Tudás és innováció a gazdaság szolgálatában” című, a Budapesti Műszaki Főiskolát és a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kart – többek között a több mint 100 éves hagyományokra épülő hegesztő szakember képzését – bemutató prezentációját követően szakmai előadásokat hallgattak meg. Makk Piroska ügyvezető a CLOOS cég jelenét és jövőjét mutatta be 90 év tükrében, majd Bácsi Zoltán, a CROWN Kft. műszaki és kereskedelmi vezetője a nagy termelékenységű automatizált hegesztés és vágás komp-

Szimpóziumi előadás

CLOOS robot üzem közben

lex rendszermegoldásait ismertette. A CLOOS Schweisstechnik GmbH Alkalmazástechnikai és Oktatási Részlegének vezetője, Christian Paul a TANDEM és Lézer-Hybrid nagy teljesítményű hegesztési eljárásokról szólt. Mezős Béla az új Qineo termékcsalád innovatív hegesztési eljárásaiba adott betekintést. Sas Illés a növelt folyáshatárú acélok hegesztésének a Ruukki Zrt.-ben szerzett gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, majd Gyura

László, a Linde Gáz Magyarország Zrt. hegesztéstechnikai és szolgáltatási menedzsere a megfelelő védőgáz kiválasztását ismertette az új európai szabvány figyelembevételével. Görbe Zoltán, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. munkatársa a hegesztőrobotoknál alkalmazott személyzettanúsításról szólt. Végezetül Dr. Bagyinszki Gyula főiskolai tanár számolt be az esseni “Schweissen und Schneiden 2009” szakkiállításról. A szimpózium alkalmából a szakemberek között a Duna Elektronika Kft.

felajánlásával értékes informatikai termékeket sorsoltak ki a szervezők. A szimpóziumot követően az érdeklődők számára csoportos laborlátogatásra és bemutatóra került sor az újonnan felavatott laboratóriumban. A laborátadásról és szemináriumról készült video-összeállítás a www.bmf. hu/videok/BMF_videok.html felületen tekinthető meg, míg az elhangzott előadások a www.bmf.hu/robotlabor. html alatt tekinthetők meg.

Cégtörténet A Ferrokov Vas- és Fémipari Kft. 1991-ben alakult közepes méretű ipari vállalkozás. A vállalat telephelye Somogy megyében, Segesd községben található. A cég megalakulásakor acélszerkezetek bérmunkában történő tűzihorganyzása volt a fő profilunk. Tevékenységi körünket kibővítettük acélszerkezetek, illetve tűzihorganyzott kötőelemek gyártásával, és ezzel a térség meghatározó termelő egységévé váltunk.

Acélszerkezet-gyártás Vállalkozunk kis- és középméretű acélszerkezetek, illetve fém tömegcikkek előállítására, valamint felajánljuk gyártóberendezéseink szabad kapacitását. A gyártást egy 1500 m2-es daruzott csarnokban, jól képzett szakemberek végzik. Vállaljuk alumínium és rozsdamentes szerkezetek gyártását is. A hegesztést végző munkatársaink a DIN EN 287-1 szabvány szerint minősítettek.

Tűzihorganyzás Tűzihorganyzás = tökéletes felületvédelem. A tűzihorganyzás napjainkban egyre szélesebb körben alkalmazott felületvédelmi eljárás, mely tartósan védi az acélt a korrózió ellen. Vállaljuk acélszerkezetek, és apró fémtömegcikkek horganybevonattal történő ellátását, mely kültéri igénybevétel esetén is tartós védelmet nyújt. Horganyzó berendezéseink méretei: acél tűzihorganyzókád 4000 x 1200 x 2300 mm kerámia tűzihorganyzókád 2600 x 900 x 1200 mm Tűzihorganyzott termékeink minősége megfelel az MSZ EN ISO 1461 szabvány előírásainak.

Kötőelemgyártás Cégünktől tűzihorganyzott kivitelben az alábbi típusú kötőelemek rendelhetők meg 5.6-8 8.8-10.9-es anyagminőségig: • hatlapfejű csavarok és csavaranyák M8-as mérettől M36-os méretig, • egyenes és hajlított rúdcsavarok M8-as mérettől, • ászok csavarok, • lapos, rugós és négyszögalátétek.

Egyéb szolgáltatások Partnereink közreműködését igénybe véve az általunk gyártott acélszerkezetek galvanizálását, festését és porszórással kialakított bevonattal történő ellátását is vállalni tudjuk. A tűzihorganyzott termékeket külön díjazás ellenében repasszáljuk (a szabvány követelményein túlmenően kikészítjük), illetve szükség esetén készre szereljük és csomagoljuk.

FERROKOV KFT. 7562 Segesd, Pálmahaz Str. 1. Hungary E-mail: [email protected] Web: www.ferrokov.hu Telefon: +36-82/598-901 Mobil: +36-20/9316617


57

Csoltó Gergely projektmenedzser Kematechnik – Innomontage Kft.

ÁTMENETI KORRÓZIÓVÉDELMI SOROK, AKÁR 1200 TONNA/NAP KAPACITÁSSAL A Kematechnik Mérnökiroda Kft. és az Innomontage Vállalkozó Kft. majd két évtizede működik sikeresen együtt a felületkezelési technológiák megvalósítása területén. Ezen együttműködésnek legutóbbi eredmé-

nye egy-egy automata szemcseszóró és festősor létesítése Románia dunai és tengeri hajógyárában, amely egyedi műszaki megoldásainak köszönhetően méltán nevezhető a két cég 2009 kiemelkedő projektjének.

A munka 2008 őszén kezdődött, amikor a feladat pontosítása és a helyi adottságok felmérése után a tervezést megkezdhettük. A feladat összetettsége nem csak az egyedi műszaki megoldásokban rejtőzött, hanem abban, hogy egyszerre kellett legyőzni a nyelvi és kulturális akadályokat és a hatalmas távolságot, hiszen egy egyik berendezést a Vaskapu közvetlen közelében, míg a másikat Európa egyik legnagyobb kikötőjében, a Constanta-i kikötőben telepítettük. A technológiai sor, melyet mágneses daruval szolgálnak ki (1. kép), alkalmas lemezek, valamint különböző EURO- és hajóprofilok, továbbá csövek szemcseszórására és festésére. A felületkezelési eljárás során egy átmeneti korrózióvédelemmel látjuk el a munkadarabokat, amelyek a továbbalakíthatók, hegeszthetők, és a végleges felületbevonás előtt már csak a frissen megmunkált felületeket kell megtisztítani. A rendszer lehetővé teszi 3100 mm szé-

1. kép: Feladási szakasz

les és 500 mm magas munkadarabok mechanikus tisztítását és festékszórását (2. kép). A berendezés legnagyobb előnye abban rejlik, hogy a munkadarabokat gyorsan, komolyabb logisztikai előtervezés nélkül, egy helyen, átrakodások nélkül, automatikusan lehet kezelni. A berendezés négy fő egysége az automata szórókerekes szemcseszóró berendezés, a festőkabin manipulátoros festékszórással, festékszárítóval, a technológiai egységeket kiszolgáló és összekötő vezérlő- és biztonságtechnikai rendszer, valamint a vízszintes mozgású szállítópálya. A munka összetettsége és a nagy távolságok ellenére a szerelési és beüzemelési munkákat sikerült kevesebb, mint 60 nap alatt befejezni. A görgőpályás szemcseszóró (3. kép), a Kematechnik Mérnökiroda Kft. által Magyarországon és Romániában kizárólagosan forgalmazott és szervizelt, OMSG gyártmányú, átmenő rendszerű, automata szórókerekes szemcseszóró berendezés. 8 darab 15 kW-os szórókerékkel van felszerelve, melynek lapátjairól a szóróanyag a centrifugális erő hatására nagy sebességgel repül a szórandó munkadarabra, letisztítva annak felületét a különböző szennyeződésektől, mint például a por, reve, rozsda. A kiszórt szemcsét egy csigás gyűjtő- és szállítórendszer juttatja az elevátorhoz, amely felszállítja azt a szemcsetisztítóba. Itt egy szitadob valamint kaszkádos leválasztó egység végzi a szennyeződésektől való megtisztítást. A szóróanyag ezután gravitációs úton a puffertartályba kerül, és a ciklus újra kezdődik. A festőkabint speciálisan a feladatra terveztük és gyártottuk, az Innomontage Kft. által forgalmazott CMC festőkabin gépészetek felhasználásával (4. kép). A festőkabinban 2 darab keresztirányú, vízszintes mozgású manipulátor van

2. kép: A technológiai sor

3. kép: Szemcseszóró berendezés

58


beépítve, melynek mozgó kocsijain 2–2 Airless típusú automata szórópisztoly alapozófestéssel látja el a munkadarabokat. A szórópisztolyok úgy vannak elhelyezve, hogy szinte bármilyen alakú profilt egyenletesen leszórjanak. A levegőcseréről egy 16 000 m3/h légteljesítményű elszívó berendezés és egy temperált befúvóegység gondoskodik. Szállítópálya: A 44 méter hosszú technológiai soron az anyagszállítást egy 100%-ban magyar tervezésű és gyártású szállítópálya végzi. A bevezető szakaszon és a szemcseszóró berendezés után egy nagy szilárdságú görgőpályát alakítottunk ki, a festési fázis után azonban olyan speciális pályát telepítettünk, amely kialakításának köszönhetően nem tesz kárt a frissen festett felületekben, így közvetlenül a festékréteg felvitele után már biztonságosan és sérülés nélkül szállítható tovább a munkadarab. Vezérlőrendszer: A rendszert PLC program vezérli, mely automatikusan nyomon követi a soron következő darabok szélességét és magasságát. Az adatoknak megfelelően a program vezérli a szemcseszórás kezdetét és végét, valamint a festőmanipulátorok mozgását. Ennek köszönhetően mind a szemcseszórás, mind a festés gazdaságosan megoldható, hiszen a festési ciklus kezdete és vége, a munkadarab szélességétől függően, pontosan vezérelve van, így a mellészórás minimális. A felületkezelő sor az európai normáknak megfelelő biztonsági rendszerrel van felszerelve.

A berendezések letelepítését követően a hajógyárban a 12 000 mm hosszú, 3100 mm széles szemcseszórt és lefestett lemezeket a dolgozók 5 percenként vehetik le a szállítópályáról. Sikerült tehát megterveznünk és összeállítanunk egy olyan felületkezelő sort (5. kép), amely gyorsan, hatékonyan, jó minőségben, kis területen, és automatikusan tisztítja meg és látja el alapozófestéssel a különböző méretű és alakú munkadarabokat. (X)

4. kép: A végtermék, háttérben a festőkabin

5. kép: Az egyik megvalósult rendszer alaprajza

Miskolci Egyetem – IIW Program NEMZETKÖZI HEGESZTETT SZERKEZET TERVEZŐMÉRNÖK KÉPZÉS INTERNATIONAL WELDED STRUCTURES DESIGNER A képzés célja olyan, korszerű ismeretekkel rendelkező, a nemzetközi normáknak megfelelő szakemberek kiképzése, akik alkalmasak a korábban megszerzett mérnöki tudásuk és a képzés során elsajátított ismeretek birtokában az új tudományos eredmények befogadására, alkalmazására, a korszerű hegesztett szerkezetek tervezésére a gyártási, a minőségbiztosítási és a gazdaságossági szempontok figyelembevétele mellett. A képzés megfelel a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW, 58 ország tagja a világon) ajánlásának. A képzés 7 modulból áll: 1. modul: Hegesztési technológiák, 2. modul: Anyagok feszültségei, 3. modul: Hegesztett szerkezetek tervezése, 4. modul: Hegesztett kötések tervezése, 5. modul: Hegesztett lemezszerkezetek tervezése, 6. modul: Hegesztett szerkezetek optimálása, 7. modul: Gyártás, költségek, minőség és ellenőrzés. A képzés sikeres vizsga esetén Nemzetközi Hegesztett Tervezőmérnök Diplomával zárul, amit a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés mint Nemzeti Meghatalmazott Testület ad ki. A képzés időtartama 182 óra, mely 2010. február és június között valósul meg.

Helyszíne:

Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ

Időbeosztás: 2010. február 1–5., 2010. március 1–5, 2010. április 5–9., 2010. május 3–7., 2010. május 31 – június 4. Költsége: 350 eFt, mely cégeknél a szakképzési alapból a díj 60%-ig finanszírozható. Minimális csoportlétszám: 12 fő. Jelentkezési határidő: 2010. január 15. Kapcsolat (név, telefon, fax, e-mail) – Szakmai kérdésekben: Dr. Jármai Károly, egyetemi tanár, +46-565111, +46-563399, [email protected] – Adminisztratív kérdésekben: Oláhné Lajtos Julianna, programvezető, 06 30 905 8113, +46-565493, [email protected] Honlapok: http://www.alt.uni-miskolc.hu/iwsd/ http://www.felnottkepzes.uni-miskolc.hu/ http://www.iiw-iis.org/ http://www.mhte.hu/oh_iiw.html


59

Székely Zoltán ügyvezető Soyer Magyarország Kft.

RÖVID CIKLUSÚ, ÍVHÚZÁSOS CSAPHEGESZTÉS ALUMÍNIUM CSAPHEGESZTÉS SRM Alumínium csapok hegesztése M12 méretig Menetes csapok, tüskék, belsőmenetes csapok és hasonló fémes anyagú hegesztőelemek a hagyományos csaphegesztés segítségével, a csúcsgyújtásos vagy ívhúzásos csaphegesztési eljárás segítségével illeszthetőek fémes munkafelülethez. A fémipar által támasztott növekvő igények megkövetelik a csaphegesztési technológiák folyamatos továbbfejlesztését. A költséghatékonyabb hegesztési eljárások, a magasabb minőség és a kisebb súlyú alapanyagok használata – például a tároló-, hajó- vagy autógyártásban – csak néhány példa az újonnan támasztott követelmények közül, melyeknek meg kell felelni. Mi továbbfejlesztettük a rövid ciklusú csaphegesztést, mely az ívhúzásos csaphegesztés egyik formája, és ötvöztük a csúcsgyújtásos csaphegesztés és az ívhúzásos csaphegesztés előnyeit. Az eredmény a radiálszimmetrikus mágneses mezőben történő csaphegesztés, mely egy magnetikusan mozgatott fényívet használ (SRM), Patent-Nr. 10 2004 051 389.9. Az eljárás segítségével először vált lehetővé magas minőségi fokú, és egyben komoly biztonságtechnikai előírásoknak megfelelő illesztés létrehozása M16 vastagságú hegesztőcsap és kivételesen vékony hegesztőfelületek között. A hegesztőfelület vastagságának és a hegesztőcsap átmérőjének aránya megközelítőleg 1:10. A létrejött hegesztések minősége szempontjából kritikus fontosságú, hogy a hegesztési paramétereket az adott hegesztési feladatnak megfelelően állítsuk be. A célirányos kutatómunkának és a széles spektrumú próbahegesztéseknek köszönhetően sikerült a hegesztési áram erősségét, a hegesztési időtartamot, az elemelkedés mértékét, valamint a bemerülés mértékét és sebességét optimálisan összehangolni, hogy alumínium hegesztőcsapokat M12 méretig vékony hegesztőfelülethez illeszthessünk, és automatizálható folyamatok segítségével kivételesen kíméletes, homogén, oldhatatlan és kiváló minőségű illesztéseket hozzunk létre.

60

Az EQS-3 típusú minőségbiztosítási rendszer, amely egy szabadalmaztatott, mobil kalibrálóberendezés, biztosítja a kiváló minőségű illesztések létrehozásának lehetőségét. A berendezés szakképzett felhasználó számára lehetőséget nyújt a csaphegesztő berendezések kalibrálásához és verifikálásához. Az EQS-3 típusú berendezés elnyerte Bundespreis 2008 kitüntetést. Az alumínium hegesztőcsapok hegesztése manuálisan, félautomatikusan vagy automatikusan lehetséges. A manuális üzemmód során a hegesztőcsapot kézzel kell a csaphegesztő fejbe helyezni. A félautomata üzemeltetés során a hegesztőcsapot a csaphegesztő pisztoly oldalsó hegesztőcsap-továbbító csövébe kell helyezni. Az automatikus üzemmód során egy pneumatikus pumpa továbbítja a hegesztőcsapot az adagoló berendezésből a csaphegesztő pisztolyba.

A manuális üzemmódhoz a következő konfiguráció szükséges: BMK-16i típusú csaphegesztő berendezés A BMK-16i (inverter) típusú SOYER anyacsavar és csaphegesztő berendezés optimális az univerzális hegesztési munkálatok elvégzéséhez. Ez a példa nélküli multifunkcionális high-tech fejlesztés nyolc különböző hegesztési variánsra képes. A hegesztési variánsokhoz az arra alkalmas csaphegesztő pisztoly és felszerelések használata szükséges. PH-3N SRM típusú csaphegesztő pisztoly A SOYER gyártmányú, PH-3N típusú, mágneses tekercscsel ellátott csaphegesztő pisztoly egyszerű és kényelmes használat mellett kiváló minőségű csaphegesztéseket hoz létre radiálszimmetrikus mágneses mező segítségével. További előny az ergonomikus kialakítás, a keskeny méret és a kicsi súly mellett a példás design. A PH-3N típusú csaphegesztő pisztoly segítségével max. Ø12 mm átmérőjű hegesztőcsapok vagy tüskék hegeszthetőek fel védőgáz használatával. (X)



61

STABILAN A KÉSZ Csoport a megalapítása óta eltelt 27 évben számtalanszor bizonyította proﬁzmusát itthon és külföldön egyaránt. A cég speciális berendezésekkel felszerelt, mintegy 25.000 négyzetméter alapterületű kecskeméti gyártóbázisa Magyarország és Európa egyik legmodernebb acélszerkezet gyártó központja, kapacitása meghaladja az évi 12.000 tonnát. Megvalósult projektjeink és speciális technológiai szerkezeteink stabil minőséget biztosítanak partnereink számára a világ bármely pontján.

MEGBÍZHATÓ SZERKEZET - STABIL KAPCSOLAT

62

KÉSZ IPARI GYÁRTÓ KFT. 6000 Kecskemét, Izsáki út 6. tel.: 76/515-200, fax: 76/801-535 E MAIL¬STEELSALES KESZHU¬s¬WWWKESZHU Acélszerkezetek 2009/4. szám

• Az igényeket Ön határozza meg, mi elkészítjük az ideális hegesztőgépet • Három áramforrás (300, 400, 500 A), egybeépített vagy különálló huzaladagoló egységgel • Négy, a jövő igényeit is kielégítő kezelőpanel az alap verziótól az impulzus verzióig • Több mint 50 hegesztőprogram és teljes szinergia a kiválasztott paraméterek között • MIG/MAG + MMA hegesztés, MIG keményforrasztás • Manuális vagy robothegesztés, a Sigma minden szinten kommunikál

Hegesztéstechnikai problémáival forduljon hozzánk bizalommal!

Minden kedves partnerünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk! MIGATRONIC Kft.

6000 Kecskemét, Szent Miklós u. 17/a Tel./fax: +36 76 505-969, 481-412, 493-243 E-mail: [email protected]; www.migatronic.hu


63

M EGR ENDELÔLA P

1 oldal (A/4) színes: MAGÉSZ tagoknak 100 000 Ft+áfa külsô cégeknek 140 000 Ft+áfa

Elôfizetésben megrendelem a MAGÉSZ Acélszerkezetek címû folyóiratot

H H II R R D D E E TT É É S S

példányban.

Elôfizetési díj: 1 évre 6000 Ft+áfa és postaköltség.

1/2 oldal (A/5) színes: MAGÉSZ tagoknak 50 000 Ft+áfa külsô cégeknek 70 000 Ft+áfa

Nagy József Telefon: 06 20 468-4680 Telefon/fax: 06 25 581-623 E-mail: [email protected]

Azon partnereink részére, akik minden számban hirdetnek (4 db/év), 10% kedvezményt adunk.

Megrendelô: Cím: Telefon/fax/e-mail: Kelt:


w w w. m a g e s z . h u

P.H. aláírás A megrendelôlapot

MAGÉSZ 1161 Budapest, Béla utca 84. Tel./fax: 1/405-2187 címre kérjük.

64

Kiadja a Magyar Acélszerkezeti Szövetség 1161 Budapest, Béla u. 84. Tel./fax: (1) 405-2187, E-mail: [email protected] Felelôs kiadó: Markó Péter Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó Ferenc A szerkesztô munkatársa: Nagy József ISSN: 1785-4822 Készült: TEXT Nyomdaipari Kft. Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262 Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129, E-mail: [email protected]


acélhidak gyártója

www.mce-smb.at

MCE Nyíregyháza

A Márkó közelében épült M8 út völgyhídjának acélszerkezete az MCE Nyíregyháza Kft. gyárában készült.

Megtervezzük és kivitelezzük a csarnokokat, a vevôk igényeinek megfelelôen. Így az acélszerkezetekkel, a hozzá tartozó tetôés falburkolatokkal az épületek funkcióinak legmegfelelôbb anyagokat alkalmazzuk, legyen az szendvicspanel, trapézlemez, vagy más könnyûszerkezetes termék. Elérhetôségeink: FÉMSZERKEZET Építô és Szerelô Kft. Nyíregyháza, Lomb u. 16. Telefon: (42) 465 156, fax: (42) 596 728 E-mail: [email protected]

CSAPHEGESZTÉS-TECHNOLÓGIA Egyedülálló SOYER fejlesztések MULTIFUNKCIONÁLIS, HIGHTECH FEJLESZTÉS

FEJES CSAPOK SZÁLLÍTÁSA D10-30 mm Gyártási engedély-szám: Z-21.5-1654

BMH-22i és BMH-30i csaphegesztő berendezés fejes csaphoz – a berendezés egyaránt alkalmas csap-, SRM-technológiás, elektródás és AWI hegesztésre – könnyű felépítési szerkezet; a berendezések súlya mindössze 70 illetve 160 kg, ez 1/5–1/3-a a hasonló hegesztésekre alkalmas, más gyártmányú csaphegesztő berendezésekének – magas technikai teljesítmény a különösen stabil fényívnek köszönhetően – az összes fontos hegesztési paraméter beállítható a nyomógombos kijelző segítségével – akár 50 csap/perc teljesítmény, csapátmérőtől függően, automata utántöltéssel – a mikroprocesszoroknak köszönhetően, a teljesen digitalizált eljárás garantálja az egyenletes és kiváló minőségű hegesztéseket

HEGESZTŐCSAPOK SZÉLES VÁLASZTÉKBAN – új fejlesztésű hegesztőcsapok sík fejjel – hagyományos, standard hegesztőcsapok védőgázos és kerámiagyűrűs hegesztéshez

UNIVERZÁLIS ÁRAMFORRÁS BMK-16i csaphegesztő berendezés különböző hegesztési eljárásokhoz

A TOVÁBBFEJLESZTETT INVERTERES TECHNOLÓGIA ELŐNYEI A HÍDÉPÍTÉSBEN ÉS AZ ACÉLSZERKEZET GYÁRTÁS SORÁN SOYER-csaphegesztés radiál szimmetrikus mágneses mezővel (SRM) (Szabadalmi szám: 10 2004 051 398.9) – Az SRM technológia egy magnetikusan irányított fényív használatával lehetővé teszi, a nagy (akár Ø16) hegesztőcsapok vékony hegesztőfelületre történő, szigorú minőségi és biztonsági előírásoknak megfelelő, teljes felületű illesztését. A hegesztőfelülethez különösen kíméletes, homogén, nem porózus, oldhatatlan és rendkívül vékony olvadási zónát létrehozó SRM eljárás, egyszerűen automatizálható és különösen gazdaságos. – Az technológia lehetővé teszi acél, sík felületű csapok „ömledék nélküli” felhegesztését, a munkadarabok és hegesztőcsapok előzetes megmunkálása nélkül. Ezzel a továbbfejlesztett eljárással megoldódtak az ömledék okozta keresztmetszet-bővülésből adódó illesztési problémák.

3 év alatt 7 hazai és 9 nemzetközi szabadalom

AWI hegesztés

PH-3A automata pisztoly M3-M12

PK-3A automata golyóhegesztéshez

PH-3N pisztoly kerámiás és védőgázos hegesztéshez

Elektróda hegesztés

PH-3N SRM- hagyományos és sík fejű csavarok valamint anyahegesztéshez

SOYER Magyarország Kft. 8000 Székesfehérvár, Sereg u. 1-5. Tel.: 22/504-427 Fax.: 22/504-428 www.soyer.hu [email protected]

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association

Recommend Documents