magazin Entdecken Sie

magazin Entdecken Sie komplette Logistiksysteme

Wirtschaft in Ungarn Német-Magyar Gazdaság

Das Magazin der Deutsch-Ungarischen Industrieund Handelskammer

made by Jungheinrich.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara magazinja

EU-Ratspräsidentschaft: Was kann Ungarn leisten? Uniós elnökség: Mire vállalkozhat Magyarország?

Zivilprozessordnung: Neue Regeln auch für Firmen Planung, Projektierung und Realisierung von Gesamtlösungen. Wir öffnen Ihnen Tür und Tor. www.jungheinrich.hu

Polgárjogi rendtartás: Cégeket is érintik a változások

Service: Den richtigen Geschäftspartner finden Kamarai szolgáltatások: Sikeresen a német piacra

7IRFREUENUNSSEHR MITUNSERERSTARKEN-ARKEDIESENRENOMMIERTEN0REISZUMZWEITEN-ALGEWONNENZUHABEN ,ASSENAUCH3IESICHVON*UNGHEINRICHÓBERZEUGEN&ÓR)HRENMAXIMALEN2ETURNON)NVESTMENT

Fördern und fordern Ungarn will Beihilfen an strengere Auflagen knüpfen Feltételes támogatás Szigorúbb lesz az állami támogatás feltételrendszere 01 | 2011

Fax-Antwort: + 36 1 345 7602

2010/2011

Jahrbuch und Kontakter

k'%%. wk`cn ?V]gWjX]

q '%&%

Die wichtigsten Veröffentlichungen der DUIHK – der wertvollste Platz für Ihre Anzeige

wk`cnk ?V]gWjX]

Wer im deutsch-ungarischen Wirtschaftsverkehr erfolgreich sein will, kommt nicht am Jahrbuch der DUIHK und am Kontakter vorbei.

&% q '%%. '%

Mitgliedsunternehmen können in beiden Veröffentlichungen kostengünstig Anzeigen schalten – einzeln oder im Paket.

Erscheinungstermine

DUIHK-Jahrbuch: April 2011 Kontakter: September 2011

Kreuzen Sie einfach Ihren Anzeigenwunsch hier an:

Anzeige in Jahrbuch und Kontakter*

1/1 + 1/1 Seite

EUR 1440

EUR 1290

1/1 Seite + ½ Seite

EUR 1200

EUR 1080

½ + ½ Seite

EUR 960

EUR 860

Anzeige nur im Jahrbuch

1/1 Seite

EUR 900

EUR 810

EUR 900

EUR 810

½ Seite

EUR 600

EUR 540

EUR 600

EUR 540

Firma:

Name:

Tel.:

E-Mail:

Anzeige nur Kontakter

* Wenn Sie Interesse an einer Anzeige auf den Umschlagseiten haben, nehmen Sie direkt Kontakt zu uns auf:

Kontakt

Bestellung und weitere Informationen: DUIHK – Zsófia Sencz Fax: + 36 1 345 7602 E-Mail: [email protected] Tel.: +36 1 345 7646

Editorial

Liebe Leser, Die ungarische Regierung arbeitet weiter mit Hochdruck daran, das Land nach ihren Vorstel-

lungen umzugestalten. Kaum ein Bereich ist davon ausgenommen, auch die Wirtschaft nicht. Weil in vielen wichtigen Fragen die bisherigen Lösungsansätze keine oder unbefriedigende Ergebnisse gebracht haben, greift man oft zu „unkonventionellen“ Methoden. Dabei ist sich die Regierung bewusst, dass dies keine Garantie für den Erfolg ist. In Ungarn finde ein wirtschaftspolitisches Experiment statt, von dem man nicht wisse, ob es klappt, und das – wie jedes Experiment – auch schiefgehen könne, sagte Ministerpräsident Orbán im November. Bei aller Kreativität sollte man jedoch nicht das eigentliche Ziel der Wirtschaftspolitik vergessen, nämlich eine dauerhaft wettbewerbsfähige Wirtschaftsstruktur, die mehr Beschäftigung und Wachstum ermöglicht. Dazu bedarf es einerseits klarer regulatorischer Rahmenbedingungen, auf der anderen Seite aber auch der Sicherstellung der Wettbewerbsfreiheit und der Eigenverantwortung der Unternehmen. Die jüngsten Diskussionen über verbindliche Lohnvorgaben für die Privatwirtschaft oder pauschale Regeln für inländische Zulieferquoten zeigen, dass der Staat leicht über das Ziel hinausschießen kann. Auch bei der geplanten Neuordnung der Berufsbildung sollte man den Unternehmen genügend Freiräume geben, um lokale oder branchenbezogene Besonderheiten in der Praxis zu berücksichtigen. Und auch die geplante Stärkung der ungarischen Kammerorganisation sollte deshalb nicht zur Schaffung einer neuen Superbehörde führen, denn nur ein optimales Verhältnis zwischen staatlicher Lenkung und unternehmerischer Freiheit garantiert langfristig den Erfolg der ungarischen Wirtschaft.

Gabriel A. Brennauer Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag

Kedves Olvasó! A magyar kormány nagy lendülettel dolgozik azon, hogy az elképzelései szerint rendezze át az

országot. Alig akad olyan terület, amelyet ez ne érintene, ez alól a gazdaság sem kivétel. Mivel számos fontos területen a korábbi megoldási törekvések nem, vagy nem kielégítő eredményt hoztak, ezért most gyakran „rendhagyó” módszerekhez is folyamodik a kormány, miközben tudatában van annak, hogy ez önmagában még nem szavatolja a sikert. Magyarországon szokatlan gazdaságpolitikai kísérlet zajlik, amelyről nem lehet megmondani előre, hogy beválik-e vagy sem, hiszen a kudarc esélye is mindig benne van egy ilyen kísérletben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök novemberben. Minden találékonyság mellett azonban nem szabad megfeledkezni a gazdaságpolitika alapvető céljáról, azaz olyan, hosszú távon is versenyképes gazdasági berendezkedés megteremtéséről, amely lehetővé teszi a foglalkoztatás és a társadalmi jólét növelését. Ehhez egyrészről egyértelmű szabályozási feltételrendszerre van szükség, másrészről azonban a szabad verseny és a vállalatok önálló felelősségvállalásának biztosítására is. A versenyszférára kötelező bérfejlesztés vagy a belföldi beszállítási hányad állami elrendelését firtató viták azt bizonyítják, hogy a szabályozás mértékét illetően gyorsan a ló túlsó oldalára eshet a központi akarat. A szakképzés tervezett átalakítása során is célszerű kellő mozgásteret biztosítani a vállalatoknak arra, hogy a gyakorlatban figyelembe vegyék a helyi vagy ágazati sajátosságokat, és a magyar kamarai szervezet szerepének tervezett fokozása se vezessen egy új szuperhatóság létrehozásához, ugyanis csak az állami irányítás és a vállalati szabadság optimális aránya garantálja hosszú távon a magyar gazdaság sikerét.

Wirtschaft in Ungarn

01 | 2011

3

Inhalt | Tartalom

Inhalt | Tartalom

Wende in der Förderpolitik? Regierung überdenkt Auflagen für staatliche Beihilfen

Die Vermittlung von objektiven Informationen zu den deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen und zu Themen, die unsere Mitgliedsunternehmen bewegen, gehört zu den wichtigsten Aufgaben der Deutsch-

Támogatási fordulat?

Ungarischen Industrie- und Handelskammer. Dazu leistet unser Magazin WiU einen wichtigen Beitrag.

Felülvizsgálják az állami támogatások feltételrendszerét

Engagierte Mitglieder unterstützen daher das Erscheinen des Magazins durch eine Medienpartnerschaft.

10–12

A magyar-német gazdasági kapcsolatokról és a tagvállalatokat érintô témákról nyújtott tárgyszerû tájékoztatást az egyik legfontosabb feladatának tekinti a Német-Magyar Ipari Mehrwertsteuer: EU korrigiert neues Erstattungsverfahren

és Kereskedelmi Kamara. Ennek során kiemelt szerepet játszik a WiU magazin.

Áfa: Módosította a visszaigénylés új rendszerét az unió

A magazin megjelentetését több elkötelezett tagvállalat támogatja egy média-partnerség keretében.

20–21

Medienpartner des WiU magazins 2011 | A WiU magazin médiapertnerei 2011-ben

Lohnentwicklung: Regierung und Arbeitgeber streiten über Lohnausgleich Béralakulás: Kompenzációról vitáznak a kormány és a munkaadók

22–23

Inhalt

Tartalom

Wirtschaft | Politik

Ungarns EU-Ratspräsidentschaft: Verwalter oder Lenker? Subventionen: Fördern und fordern

Gazdaság | Politika

6

Magyar EU-elnökség: Gondnok, vagy irányító 8 Nagyberuházások: Támogatni és számon kérni 12

10 Szolgáltatások

Detaillierte Informationen über Anzeigenmöglichkeiten in den Print-und Online-Medien der DUIHK finden Sie unter: www.ahkungarn.hu/publikationen/anzeigen/ Részletes információkat hirdetési lehetôségekrôl és kondíciókról a DUIHK print- és online kiadványaiban itt talál: www.ahkungarn.hu/hu/kiadvanyok/hirdetoknek/

Service

DUIHK bringt deutsche und ungarische Geschäftspartner zusammen Messen: CeBIT 2011 – Z- die Zuliefermesse – ITB 2011

14

A DUIHK kapocs a német és magyar üzletfelek között Vásárok: CeBIT 2011 – Z- die Zuliefermesse – ITB 2011

15 17

16 Menedzsment

Management

Impressum | Impresszum Herausgeber | kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer | Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer

Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest

Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik. ISSN: 1588-8932

Redaktion | szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44 [email protected] | www.duihk.hu

Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám: Das WiU Magazin erscheint zweimonatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten | A WiU magazin kéthavonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek

Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz

© 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.

Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.

01 | 2011


Änderungen der Zivilprozessordnung Mehrwertsteuerrückerstattung in der EU Kein Bedarf an Lohnkommandos

18 20 22

Mitglieder

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder Veranstaltungsberichte Firmennews


19 21 23

Tagság

24 26 30

Agenda

Termine, Veranstaltungen, Publikationen

A polgári perrendtartás módosításai Forgalmiadó-visszaigénylés az Európai Unióban Nincs szükség a bér-akciócsoportokra

Üdvözöljük új tagjainkat Rendezvénybeszámolók Céghírek

24 26 32

Agenda

34

01 | 2011

Események, rendezvények, kiadványok

34



Verwalter oder Lenker? Was Ungarns EU-Ratspräsidentschaft leisten kann Mitteleuropäischer Doppelpack:

Agenden weiterführen, Akzente in der Region setzen – so lassen sich die Aufgaben, aber auch die Grenzen beschreiben, die Ungarns Wirken während seiner EU-Ratspräsidentschaft kennzeichnen. Der Rat hat zwar seit 2009 einen ständigen Präsidenten, dennoch können Mitgliedsländer in den sechs Monaten ihres rotierenden Vorsitzes Themen befördern, die ihnen besonders wichtig sind. Daneben müssen sie auch das Tagesgeschäft der Union am Laufen halten.

Von Ungarn wird im Juli Polen den Ratsvorsitz in der EU übernehmen (im Bild: der polnische Präsident des Europa-Parlaments, Jerzy Buzek, neben Ungarns Ministerpräsident Orbán und Außenminister Martonyi)

Dienen und Führen, Vermitteln und Zusam-

menhalten. Als Ungarns Außenminister János Martonyi im Dezember einem Brüsseler Publikum mit solchen und ähnlichen Schlagworten die Leitprinzipien der anstehenden Ratspräsidentschaft seines Landes schilderte, zeugte dies davon, wie man sich in Ungarn den Ansatz für das erste Halbjahr 2011 vorstellte. Eingedenk der Erschütterungen in der Eurozone, angesichts der neuen Kompetenzzuschreibungen des Lissabon-Vertrags, die die Rolle des Ratsvorsitzes deutlich relativieren, und in Anbetracht der limitierten eigenen Ressourcen war man sich in Budapest bewusst, dass Ungarn mit seiner Ratspräsidentschaft wenig Spielräume haben würde, „eigene“ Vorhaben zu lancieren und die europapolitische Agenda zu prägen. Gleichwohl wollte man den Vorsitz nicht ausschließlich als technische Management- und Brokeraufgabe verstehen. Gerade die erste Präsidentschaft sollte ja auch spezifische ungarische „Fußabdrücke“ in der europäischen Politik hinterlassen. Insgesamt ging Ungarns Regierung mit einer „Philosophie“ des selbstbewussten Realismus und begrenzter Ambitioniertheit an das Unterfangen Ratsvorsitz heran. Im unmittelbaren Vorfeld der Präsidentschaft betonten Ministerpräsident Orbán und andere Vertreter des Landes dabei vor allem drei Rahmenbedingungen, die sich günstig auswirken sollten. Erstens könne man sich mit einer ZweiDrittel-Mehrheit auf eine stabile innenpolitische Basis stellen. Interne Querschläge – wie etwa während der tschechischen Präsidentschaft, als die Regierung Topolánek gestürzt wurde – seien nicht zu erwarten. Zweitens sei man als Zehn-Millionen-Land besonders offen für die Anliegen anderer, nicht zuletzt kleiner Mitgliedstaaten. Und drittens spielte man mit der Idee eines mitteleuropäischen

Von Kai-Olaf Lang, Berlin

Foto European Parliament Audiovisual

Doppelpacks – Ungarn und die unmittelbar darauf folgende polnische Präsidentschaft sollten 2011 für die EU zu einem Jahr machen, in dem die integrationspolitischen Kerninteressen Zentraleuropas, nämlich die einer starken und solidarischen Union, einen neuen Schub erhalten.

Und diese zeigten einmal mehr, dass die Rolle der rotierenden Präsidentschaft – sei sie nun von Ungarn oder von wem auch immer bekleidet – nicht überschätzt werden darf. Im Bereich der Außenbeziehungen sind dem Ratsvorsitz seit Inkrafttreten des Lissabon-Vertrags beachtliche Kompetenzen

In Ungarns Kernprioritäten für den Ratsvorsitz ist ein regionaler Vektor zu erkennen.

Dies alles hätte als Treibstoff den Start der ungarischen Präsidentschaft beschleunigen und als Kraftverstärker für die gesamten sechs Monate wirken können. Hätte. Denn durch die unerwartet heftigen Reaktionen des Auslands auf die Verabschiedung des „Mediengesetzes“ begann die Regierung Orbán ihren Auftritt auf der Bühne des Ratsvorsitzes mit einer schweren Hypothek. Es ist fraglich, ob die Budapester Regierung sich dieses Makels auch bei professioneller Führung der Ratsgeschäfte in den verbleibenden Monaten ihrer Halbjahresperiode noch entledigen kann. Immerhin gelangten nach den Turbulenzen der ersten Tage allmählich der Alltag des Vorsitzes und die Themenpalette europäischer Politik ins Zentrum des Geschehens.

abhanden gekommen. Denn nicht mehr der Außenminister des präsidierenden Mitgliedstaates, sondern die Hohe Vertreterin der EU für Außen- und Sicherheitspolitik führt hier den Vorsitz. Wenn dazu größere internationale Krisen oder Umbruchsituationen kommen, wie jetzt in Tunesien oder Ägypten, so kann die ohnehin nur schwer vernehmbare Stimme eines kleineren Mitgliedstaates fast gänzlich überhört werden. Noch deutlicher wird der Verlust an Gestaltungsfähigkeit im Zusammenhang mit dem großen Thema der „Economic Governance“. Die Finanzkrise und das Beben der Eurozone haben rasch die eigentlichen wirtschafts- und finanzpolitischen Steuerungsinstanzen sichtbar gemacht. So erwiesen sich

01 | 2011


die Regierungszentralen und Finanzministerien aus den großen Eurozonenstaaten, allen voran Deutschland und Frankreich, sowie der mit dem Lissabon-Vertrag etablierte ständige Präsident des Europäischen Rates als primäre Vorbereitungs- und Vorentscheidungsstellen für neue Mechanismen der wirtschaftspolitischen Koordinierung. Der von Deutschland – gemeinsam mit Frankreich – eingebrachte Vorschlag für einen „Wettbewerbspakt“ zur intensivierten Abstimmung der Eurozonenländer in Finanz- und Wirtschaftsfragen führte der ungarischen Ratspräsidentschaft vor Augen, dass in europapolitischen Schlüsselfragen Initiativen auch ohne weitgehende Konsultation des Vorsitzes angeschoben werden können. Mit dem Vorstoß wurde der ungarischen Präsidentschaft ein Großthema beschert, das die ohnehin im Zentrum ihres Prioritätenkatalogs stehenden Themenfelder Stabilisierung der Eurozone und Fortentwicklung der Wirtschafts- und Währungsunion nochmals um eine politisch sensitive Problematik erweitert. Denn die deutsch-französische Initiative könnte die alte Frage „Kerneuropa“ in neuem Gewande daherkommen lassen. Obwohl die Maßnahmen des Paktes, der im März unter Dach und Fach gebracht werden soll, vom Ansatz her allen EU-Mitgliedern offen stehen, so befürchten viele der Außenstehenden, dass sich durch die Schaffung einer Zone wirtschaftspolitisch hoch integrierter Mitgliedstaaten ein faktisch exklusiver Klub in der Union bilden könnte. Ob Ungarn zusammen mit anderen Bedenkenträgern wenigstens gegen die aus seiner Sicht bedenkliche Harmonisierung von Grundlagen der Unternehmensbesteuerung effektiv vorgehen kann, wird sich zeigen. Wird es angesichts dessen überhaupt während und nach dem ersten Halbjahr

2011 ungarische Spuren in der europäischen Politik geben? Ungarns diesbezügliche Ambitionen richten sich vornehmlich auf Themen, die funktional wie auch geographisch im weiteren Umfeld des Landes im östlichen Mitteleuropa oder in Südosteuropa liegen. Ein europäischer Grobrahmen zur Effektivierung nationaler RomaStrategien etwa ist solch ein Thema, dem sich bekanntermaßen auch Ungarn selbst zu stellen hat. Auch die Donau-Strategie, also eine weitere sog. Makrostrategie der EU zur besseren subregionalen Integration und zur Schaffung von Synergien ist ein explizit im mittel- und südosteuropäischen Raum verankertes Projekt. Nicht nur, aber auch hinsichtlich eines besseren Austauschs mit dem Nachbarn Rumänien und den dort lebenden Angehörigen der ungarischen Minderheit votiert Ungarn auch für eine positive Weichenstellung für den Schengen-Beitritt der beiden südosteuropäischen Länder Rumä-


01 | 2011

STECKBRIEF

Kai-Olaf Lang ist stellvertretender Leiter der Forschungsgruppe EU-Integration an der Stiftung Wissenschaft und Politik in Berlin. Sein Forschungsschwerpunkt sind die Länder Ostmitteleuropas und Fragen der EU-Erweiterungs- und Nachbarschaftspolitik.

nien und Bulgarien. Aufgrund von Widerständen in Deutschland, Frankreich und anderen Mitgliedstaaten dürften die Würfel aber erst gegen Ende des Jahres fallen. Auch bei zwei anderen Kernprioritäten Ungarns ist ein regionaler Vektor zu erkennen. Die Erweiterung der EU um die Länder des westlichen Balkans, konkret der angestrebte baldige Abschluss der Beitrittsverhandlungen mit Kroatien, gehört traditionell zu Vorrangfeldern der ungarischen Europa- und Außenpolitik. Im Bereich der Energiepolitik wiederum, hierzu fand am 4. Februar ein Gipfel der Staats- und Regierungschefs statt, strebt Ungarn unter anderem die Konkretisierung von Infrastrukturprojekten zur Verbesserung der Versorgungssicherheit an, wobei explizit auf Vernetzungsvorhaben in einem NordSüd-Korridor zwischen Ostsee, Adria und Schwarzem Meer abgehoben wird. Ungarns erste Ratspräsidentschaft steht im Schatten dreier ganz unterschiedlicher Sachverhalte: des Mediengesetzes und damit des überzogenen, aber dennoch existenten Verdachtes zügelloser innerer Machtexpansion der Regierung Orbán; der finanzpolitischen Labilitäten in der EU und der Stabilisierungsinitiativen bezüglich der Eurozone; und der polnischen Ratspräsidentschaft im zweiten Halbjahr 2011, von der sich viele erwarten, dass mit einem führungswilligen und mittelgroßen Mitgliedstaat im Koordinierungssessel der EU (nach kleineren Ländern wie Belgien und Ungarn bzw. Dänemark und Zypern, die folgen) eine halbjährige Periode der stärkeren politischen Prägekraft eintritt. Ungarns Präsidentschaft wird in Anbetracht dessen weniger als Halbjahr der Gestaltungsmacht und der Impulssetzung, sondern als Vorsitz der moderaten Akzente und der weitergeführten thematischen Agenden sein. ❙



Gondnok vagy irányító? A magyar EU-elnökség lehetôségeirôl és kihívásairól A soros elnökség szerepét nem szabad

Folytatni a programokat, nyomot hagyni a régióban – így lehetne azokat a feladatokat és egyben azokat a korlátokat is összesíteni, ami Magyarország soros Eu-elnökségét jellemezhetik. A Tanácsnak ugyan 2009-óta állandó elnöke van, a tagállamok azonban a hat hónapos soros elnökség alatt felkarolhatnak olyan témákat, melyek különösen fontosak számukra. Mindemellett az Unió napi mûködését is biztosítaniuk kell.

Szolgálat és vezetés, közvetítés és összetar-

tás. Amikor Martonyi János magyar külügyminiszter decemberben brüsszeli közönség előtt ilyen és hasonló címszavakkal vázolta fel országa küszöbön álló soros elnökségének vezérelveit, ez arról tanúskodott, hogy Magyarország miként képzeli el 2011 első félévének alapvetéseit. Az euró-övezet megrázkódtatásainak tükrében, a kompetenciák a Lisszaboni szerződésben szabályozott és a soros elnökség szerepét jelentősen visszaszorító leszűkítésével, valamint a saját erőforrások korlátozott mértékére tekintettel Budapesten tudatában voltak annak, hogy csekély mozgástere lesz Magyarországnak a soros elnökség alatt „saját” kezdeményezéseket indítani, valamint megszabni az Európa-politikai napirendet. Mindezek ellenére

Szerzô Kai-Olaf Lang, Berlin

Fotó European Parliament Audiovisual

az elnökséget nem kívánták kizárólag technikai jellegű irányítási és közvetítési feladatnak értelmezni, és éppen az elnökség révén kívánták sajátos magyar „lábnyomot” hátrahagyni az európai politikában. Magyarország kormányzata összességében az öntudatos realizmus és a korlátozott ambíciók „filozófiájával” közelítette meg a soros tanácsi elnökség feladatát. Az elnökség időszakát közvetlenül megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök és az ország további képviselői főként három, kedvező hatásúnak vélt feltételt hangsúlyozott. Ezek közül elsőként a kétharmados többség stabil belpolitikai alapot biztosít, belső ellentétre – mint például a cseh elnökség alatt, amikor megbuktatták Janek Topolánek kormányát – nem lehet számítani. Másodsorban

a tízmilliós lakosú ország rendkívül nyitott mások, nem utolsó sorban a kis tagállamok ügyei iránt. Harmadsorban egy középeurópai duplázás gondolatával is eljátszanak – Magyarország és a közvetlenül következő lengyel elnökség az elképzelések szerint a 2011-es évet olyan évvé teszi az Európai Unióban, amelyben újabb lökést kapnak KözépEurópa alapvető integráció-politikai érdekei, nevezetesen az erős és szolidáris unió. Mindez hajtóanyagként gyorsíthatta volna a magyar elnökség kezdetét, és erő-sokszorozóként hathatott volna a teljes hathónapos időszak alatt. Hathatott volna, ugyanis a „médiatörvény” jóváhagyására adott és váratlanul heves külföldi reakció miatt az Orbánkormány súlyos kolonccal vágott neki fellépésének a tanácsi elnökség színpadán. Az kérdéses, hogy a budapesti kormány a féléves időszakból hátralévő hónapok során a tanács ügyeinek szakszerű vezetése mellet is meg tud-e még szabadulni ettől a szeplőtől. Az első nap viharait követően idővel az elnökség mindennapjai és az európai politika témaválasztéka került az események középpontjába. Ezek pedig ismételten azt igazolták, hogy a soros elnökség szerepét nem szaAz elnökség révén a kormány sajátos magyar „lábnyomot” kíván hátrahagyni az európai politikában.

bad túlértékelni, függetlenül attól, hogy azt éppen Magyarország vagy más tagállam tölti be. A külkapcsolatok területén a Lisszaboni szerződés hatályba lépésével jelentős kompetenciáktól fosztották meg az elnökséget, ugyanis az elnöki tisztet már nem az elnöklő tagállam külügyminisztere, hanem az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője látja el. Amennyiben ezt még nagyobb szabású nemzetközi válságok vagy átalakulá-

01 | 2011


túlértékelni, függetlenül attól, hogy azt éppen melyik tagállam tölti be.

sok tetézik, mint például mostanság Tunéziában vagy Egyiptomban, akkor egy kisebb tagállam egyébként is alig érzékelhető hangja felett szinte teljességgel el lehet siklani. A tevékenységet alakító képesség elvesztése még inkább szembeöltő a „gazdasági kormányzás” szerteágazó témakörében. A pénzügyi válság és az euró-övezet megrendülése igen hamar feltárta a tényleges irányító szerveket a monetáris és a gazdaságpolitikai területén. A gazdaságpolitikai koordinációs új mechanizmusainak elsődleges előkészítő és előzetes döntéshozatali helyének az euró-övezet nagy államainak, mindenek előtt Németés Franciaország kormányzati központjai és pénzügyminisztériumai, valamint az Európai Tanács a Lisszaboni szerződéssel létrejött állandó elnöksége bizonyult. Az euró-övezet országainak pénzügyi és gazdasági kérdésekben történő szorosabb összehangolására irányuló – Franciaországgal közös – német javaslat a „versenypaktum” létrehozására szem léletesen mutatta a magyar elnökségnek, hogy kulcsfontosságú európai kérdésekben az elnökséggel folytatott messzemenő konzultáció nélkül is el lehet indítani kezdeményezéseket. Az előretöréssel egy olyan nagyszabású témát kapott a magyar elnökség, egy újabb, politikai szempontból érzékeny problémakörrel gazdagítva az egyébként is a prioritási sorrend élén szereplő témaköröket, nevezetesen az euró-övezete stabilizálását, valamint a gazdasági és valutaunió továbbfejlesztését. A német-francia kezdeményezés ugyanis új köpönyegbe bújtatva hozhatná elő az „Európa magját alkotó országok” régi keletű kérdését – bár a (márciusban tető alá hozni tervezett) paktumhoz tartozó intézkedések alapvetően valamennyi uniós tagállam előtt nyitva állnak, számos kívülálló attól tart, hogy a gazdaságpolitikai szempontból nagymértékben integrált tagállamok övezetének létrehozásá-

val egy gyakorlatilag exkluzív klub alakulhat ki az unióban. Azt pedig, hogy az aggályaikat hangoztató más országokkal együtt Magyarország legalább a vállalati adóztatás alapelveinek a saját nézőpontja szerint aggályos összehangolása ellen hatékonyan fel tud-e lépni, a jövő fogja megmutatni. Mindennek tükrében 2011 első féléve alatt és azt követően egyáltalán meglátszanak-e Magyarország nyomai az európai politikában? Az erre irányuló magyar ambíciók elsősorban olyan témákra irányulnak, amelyek funkciójukat és földrajzi hatókörüket tekintve az ország tágabb vonzáskörzetében, KözépEurópa keleti részéhez vagy Délkelet-Európához kapcsolódnak. A nemzeti roma-stratégiák hatékonyabbá tételére szolgáló európai keretrendszer például egy ilyen témakör, amel�lyel közismerten magának Magyarországnak is szembesülnie kell. A Duna-stratégia, tehát az Európai Unió egy további, a szubregionális integrációt ösztönző és a kedvező kölcsönhatások megteremtésére szolgáló úgynevezett makrostratégiája is egy kifejezetten a középés délkelet-európai térségben gyökerező tervezet. Nem kizárólag, de részben a szomszédos Romániával és az ott élő magyar kisebbség tagjaival folytatott párbeszéd vonatkozásában is síkra száll Magyarország a két délkelet-európai tagállam, Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett. Németország, Franciaország és más tagállamok ellenállása miatt végleges döntésre azonban csak vélhetően az év vége felé lehet számítani. Magyarország két további alapvető prioritása esetében is azonban felismerhető a regionális tényező. Az Európai Unió bővítése a Nyugat-Balkán országaival, konkrétan a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások előirányzott gyors lezárása hagyományosan a magyar európai és külpolitika előnyben részesített területei közé tarto-


01 | 2011

zik. Az energiapolitikai területén – amelyről február 4.-én rendeztek állam- és kormányfői csúcstalálkozót – Magyarország többek között az ellátásbiztonság javítását szolgáló infrastruktúra-beruházások konkretizálására törekszik, és ennek során kifejezetten a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger közötti észak-déli folyosón belüli hálózatépítésre fektetnek hangsúlyt. Névjegy Kai-Olaf Lang a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik intézet EU-integrációs kutatócsoportjának helyettes vezetôje. Fôbb kutatási területei a kelet-európai országok, ezen belül is az EU-bôvítésével kapcsolatos kérdések, valamint a szomszédsági politika.

Magyarország első soros elnöksége három merőben eltérő tényállás árnyékában zajlik: egyrészről a médiatörvénnyel és ezáltal az Orbán-kormány parttalan belső hatalmi terjeszkedésével kapcsolatos túlzó, mégis létező gyanú, másrészről az Európai Unió ingatag pénzügypolitikai helyzetére és az euró-övezetre irányuló stabilizálási kezdeményezések, harmadrészt pedig 2011 második félévében soron következő lengyel elnökség jegyében zajlik, amelytől sokan azt remélik, hogy az unió koordinációs székében helyet foglaló, vezetésre hajlandó és közepes méretű tagállam (olyan kisebb országok, mint Belgium és Magyarország után, illetve a következő Dánia és Ciprus előtt) egy politikailag erőteljesebben meghatározó erő időszakát hozza magával. A magyar soros elnökség ennek tükrében kevésbé lesz az alakítási hatalom és az ösztönzések féléve, semmint a visszafogott hangsúlyok és a folytatott tematikus napirendek elnöksége. ❙



Fördern und fordern Ungarn will seine Subventionspolitik neu ausrichten Mit dem Beitritt zur EU musste Ungarn 2004 auch das System seiner Investitionsbeihilfen an europäische Regeln anpassen. Seitdem vergab die Regierung auf Antrag zum Teil umfangreiche Fördermittel für einzelne Großinvestitionen. Nun will sie die Gewährung solcher Subventionen an strengere Bedingungen knüpfen. Doch „Gegenleistungen“ haben die Investoren schon bisher bringen müssen – und sehr zum Nutzen des ungarischen Staates auch gebracht.

Von Dirk Wölfer

„Einzelentscheidung der Regierung. Das

heißt auf gut Deutsch, dass aufgrund von nirgends niedergeschriebenen, niemandem bekannten Kriterien nach Gutdünken Geld verteilt wird“, schrieb ein Blogger 2010 auf dem Portal der Oppositionspartei LMP, nachdem der Ölkonzern BP für eine Investition in Budapest eine staatliche Beihilfe von mehr als drei Milliarden Forint erhalten hatte. Die Diskussion um den Nutzen solcher Subventionen für Großunternehmen ist so alt wie das Instrument selbst. Doch in der aktuellen Debatte wird oft übersehen, dass die Bilanz solcher Fördermaßnahmen schon bisher für Ungarn insgesamt vorteilhaft war. „Investitionen kann man auch anders fördern, nicht nur mit aus dem Staat ausgepressten Subventionen. Zudem haben die im Rahmen von Einzelentscheidungen der Regierung früher gezahlten Hunderten von Milliarden augenscheinlich nicht das erwartete Ergebnis gebracht.“ Dies erklärte der für Außenwirtschaft zuständige Staatssekretär im Wirtschaftsministerium, Zsolt Becsey im Februar gegenüber einer Tageszeitung. Er kündigte an, die Regierung würde die Gewährung von Investitionsbeihilfen an „Multis“ in Zukunft an strenge Bedingungen knüpfen. Solche losungsartigen Aussagen wecken den – leider falschen – Eindruck, dass bisher Unmengen an Steuergeldern bedingungslos an ausländische Firmen verschenkt wurden. Dem ist keineswegs so. Aus einer Studie der Investitionsförderagentur ITDH geht klar hervor, dass Investitionsbeihilfen sich für den Staat durchaus lohnen. Danach hat die ungarische Regierung zwischen 2004 – seitdem gibt es die Möglichkeit der „Einzelförderungen“ – und Frühjahr 2010 insgesamt 144 Mrd. Forint an solchen Beihilfen gezahlt. Der Gesamtwert der 82 geförderten Investitionsprojekte betrug 1632

10

Milliarden Forint, d.h im Durchschnitt steuerte der Staat rund 9 Prozent zu den Investitionskosten bei. Allerdings ist die Tendenz deutlich fallend: 2004 lag die Förderintensität noch bei über 20 Prozent, zwischen 2008 und 2010 im Durchschnitt nur noch bei 5-6

tet, bis 2019 insgesamt 34 tausend neue Jobs zu schaffen. Tatsächlich waren bis Anfang 2010 bereits 41 tausend entstanden – ein Fünftel mehr als versprochen. Selbst in den Krisenjahren 2009 und 2010 wurden die eingegangenen Verpflichtungen genau erfüllt.

Staatliche Beihilfen für Unternehmen in % des BIP * 2000

2009

2,5 2,0 1,5

Steuern und Abgaben von rund 1,4 Millionen Forint. Die Beihilfe hätte sich danach also schon nach etwa drei Jahren quasi selbst finanziert. Und dabei sind zusätzliche Arbeitsplätze bei Zulieferern und Dienstleistern noch nicht einmal berücksichtigt. Und auch andere positive Effekte nicht. Insgesamt, so die Studie, werden die aufgewendeten 144 Milliarden Forint an Subventionen in 15 Jahren (2004-2019) dem Staat Mehreinnahmen von 630 Milliarden bringen – mehr als das Vierfache des „Einsatzes“. Aber das ist nur die „quantitative“ Seite der Medaille. Auf der anderen stehen Vorteile wie der Technologietransfer aus Unterneh-

on zugute kommen. Und nicht zuletzt zählt auch der – kaum zu quantifizierende – Zugewinn an Image, den der Wirtschaftsstandort Ungarn weltweit durch hochwertige Produkte „Made in Hungary“ erhält. Good guy – bad guy? „Ein guter Investor ist aus Sicht Ungarns, wer in solchen Bereichen auftaucht, wo es keine ungarische Konkurrenz gibt, wo er also ungarischen Unternehmen keinen Schaden zufügen kann, indem er ihnen Marktanteile wegnimmt.“ Das ist schon aus ordnungspolitischer Sicht eine höchst streitbare These, erst recht aber aus dem Munde

Beihilfen in Ungarn und in der EU

1,0

Ungarn Einzelentscheidungen der Regierung über Investitionsbeihilfen sind 0,5 0,0

HU

PL

SI DE

EU12 CZ

EU15 SK

* ohne Landwirtschaft, Fischerei und Bahn, ohne Krisenmaßnahmen seit 2008

LT RO

LV

BG

EE

EU12: Beitrittsländer 2004-2007

Immer wieder wird kolportiert, Ungarn subventioniere Großunternehmen viel stärker als andere Länder. Wie sieht es tatsächlich in der Europäischen Union aus?

Arbeitsplätze: Ziel übererfüllt Oberstes Kriterium bei der Vergabe von Investitionsbeihilfen war und ist fast immer die Schaffung neuer Arbeitsplätze. Wie ist es um das Ergebnis bestellt? Die betroffenen 77 Firmen haben sich in den Verträgen verpflich-

Gut angelegtes Geld Nach den Angaben der ITDH-Studie kommt auf einen versprochenen Arbeitsplatz (direkt im Unternehmen) eine Förderung von 4,35 Millionen Forint. (Legt man die bereits tatsächlich geschaffene Anzahl neuer Jobs zugrunde, wären es nur 3,5 Millionen.) Eine Menge Geld. Doch eine einfache Rechnung zeigt, dass es gut angelegt ist. Beim heutigen ungarischen Durchschnittsgehalt von etwa 200.000 Forint je Monat erhält der Fiskus vom Arbeitgeber und vom Arbeitnehmer zusammen pro Jahr

01 | 2011


Prozent. Die 82 Investitionsvorhaben wurden bzw. werden übrigens von nur 77 Unternehmen realisiert. Das ist ein Viertel Prozent (!) aller in Ungarn registrierten ausländischen Firmen – d.h. 99,73% von ihnen haben keine „Extras“ bekommen.

seit 2004 in der heutigen Form möglich. Dazu gibt es eine Regierungsverordnung (85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet), die auch die Vorgaben der EU berücksichtigt, und auch eine Verordnung des Wirtschaftsministers. In den beiden Dokumenten sind grundlegende Ziele und Verfahrensabläufe für solche Beihilfen geregelt.

Europäische Union In der EU sind wettbewerbsverzerrende Beihilfen grundsätzlich verboten (§ 107 des EU-Vertrages), doch es gibt Ausnahmen, z.B. wenn bestimmte Regionen oder Wirtschaftszweige gefördert werden sollen. Unter einer bestimmten Wertgrenze müssen Beihilfen nicht bei der Kommission angemeldet werden (de-minimis-Beihilfen, Verordnung (EG) Nr. 1998/2006), größere Beihilfen hingegen bedürfen der Zustimmung der Kommission.

men, die in ihrer Branche weltweit führend sind, oder Karrierechancen für zehntausende ungarische Arbeitnehmer. Man sollte z.B. nicht vergessen, dass ein beträchtlicher Teil der Beihilfen nicht als Cash an die Unternehmen gezahlt wird, sondern z.B. als Zuschuss für die Ausbildung der benötigten Mitarbeiter, oder als Beihilfe zu Infrastrukturmaßnahmen, die auch anderen Firmen der Regi-

eines Staatssekretärs, der für die Förderung der Außenwirtschaftsbeziehungen Ungarns zuständig ist. Zudem, so der Staatssekretär weiter, müsse ein guter ausländischer Investor seinen Profit in weitere Projekte in Ungarn stecken, „anstatt ihn aus dem Lande zu schaffen“. Nach dieser Logik kann Ungarn mit seinen Investoren eigentlich sehr zufrieden sein: Seit 1995 haben ausländische Fir-


01 | 2011

men in Ungarn insgesamt fast 20 Milliarden Euro von ihren Gewinnen nicht ins Ausland geschafft, sondern wieder in Ungarn investiert. (Rund die Hälfte davon stammte übrigens aus deutschen Firmen.) Aber auch unabhängig davon ist es üblicherweise die Entscheidung des Eigentümers, was er mit seinen Gewinnen macht. Einheimische Zulieferer gesucht Die Forderung, ausländische Firmen sollten verstärkt einheimische Zulieferer unter Vertrag nehmen, ist nicht neu, und durchaus berechtigt – und zwar im Interesse beider Seiten. In Zukunft möchte die Regierung nun auch die Gewährung staatlicher Beihilfen davon abhängig machen, in welchem Maße dieser einheimische Zulieferanteil erhöht wird. Dabei sollte man allerdings nicht übersehen, dass fast alle ausländischen Firmen schon in der Vergangenheit versucht haben, ihre Zulieferbasis in Ungarn auszubauen. Manche mit viel Erfolg – es gibt deutsche Firmen mit einem ungarischen Zulieferanteil von 80 Prozent –, andere mit weniger. Die Gründe sind vielfältig, doch oft fehlt die geforderte Qualität oder die Zuverlässigkeit, in anderen Fällen sind Lieferanten aus anderen Ländern schlicht preiswerter. Natürlich ist es – zumindest in einer Marktwirtschaft – schon rein rechtlich völlig ausgeschlossen, einem Unternehmen vorzuschreiben, von wem es Produkte und Leistungen kaufen soll. Deshalb ist der wichtigste Hebel zur Verbesserung der Wettbewerbsfähigkeit auch die gezielte und effiziente Förderung der KMU selbst, z.B. in den Bereichen Innovationsfähigkeit, Forschung und Entwicklung oder Qualitätsmanagement, aber natürlich auch bei Fragen der Finanzierung oder der Aus- und Weiterbildung der Mitarbeiter. ❙

11



Támogatni és számon kérni Magyarország új irányt akar adni támogatási politikájának

Vállalatoknak nyújtott állami támogatások a GDP %-ában * 2000

2009

2,5 2,0

Az uniós csatlakozással Magyarországnak 2004-ben beruházási támogatásai rendszerét is az európai szabályokhoz kellett illesztenie. A kormány ezóta egy-egy esetben tetemes összegeket is biztosított egyes nagyberuházásokhoz. Ilyen támogatások nyújtását most szigorúbb feltételekhez akarják kötni. De „ellenszolgáltatást” eddig is nyújtani kellett a beruházóknak – és ezt meg is tették, ami igencsak hasznára vált a magyar államnak.

Vissza-visszatérô híresztelés, hogy Magyarország

1,5

sokkal nagyobb mértékben nyújt anyagi támogatást nagyvállalatoknak, mint más országok.

1,0

Mi a tényleges helyzet az Európai Unióban?

0,5 0,0

HU

PL

SI DE

EU12 CZ

EU15 SK

LT RO

LV

BG

EE

Szerzô Dirk Wölfer * mezôgazdaság, halászat és vasutak valamint a 2008 óta hozott válságintézkedések nélkül

„Egyedi kormánydöntés. Ez magyarul azt

jelenti, hogy senki által le nem fektetett, senki által nem ismert szempontok alapján, lényegében ötletszerűen osztanak pénzt“ – írta egy blogger 2010-ben az ellenzéki LMP portálján, miután a BP olajipari konszern több mint hárommilliárd Forintnyi támogatást kapott egy budapesti beruházáshoz. Az ilyen és hasonló nagyvállalati támogatások hasznáról bevezetésük óta lamentálnak. A most folyó vitában azonban gyakran elsiklanak afelett, hogy a támogatások mérlege Magyarországnak eddig is összességében előnyös volt. „Beruházásokat máshogy is lehet támogatni, nem csak az államból kipréselt támogatásokból. Ráadásul az egyedi kormánydöntések keretében korábban kifizetett százmilliárdok szemmel láthatóan nem váltották be a hozzájuk fűzött eredményeket.” Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára, Becsey Zsolt jelentette ki egy napilapnak, egyben pedig bejelentet-

12

te, hogy a „multiknak” nyújtott beruházási támogatásokat a kormány a jövőben szigorú feltételekhez köti. Ilyen jelmondatszerű kijelentések azt – a sajnos téves – benyomást keltik, hogy eddig hatalmas összegeket ajándékoztak volna az adófizetők pénzéből külföldi vállalatoknak. Ez egyáltalán nincs így. Az ITDH beruházás-ösztönzési intézmény egy tanulmánya egyértelműen leszögezi, hogy a beruházási támogatás igenis megéri az államnak. A tanulmány alapján a magyar kormány 2004 – az „egyedi támogatás” lehetőségének bevezetése - és 2010 tavasza között összesen 144 milliárd Forintot fizetett ki ilyen címen. A 82 támogatott beruházás teljes összege 1632 milliárd Forint volt, tehát az állam a beruházási költségek átlagosan 9 százalékát állta. A tendencia azonban egyértelműen lefelé mutat: a támogatási intenzitás 2004-ben még 20 százalék felett volt, 2008 és 2010 között pedig átlagosan már csupán 5-6 százalék. A 82 beruházást egyébként csupán

01 | 2011

77 vállalat valósította illetve valósítja meg. Ez a Magyarországon bejegyzett külföldi érdekeltségű vállalatok egynegyed százaléka (!), vagyis 99,73 százalékuk semmilyen „extra támogatásban” nem részesült. Munkahelyek: túlteljesítették a célt A beruházási támogatások nyújtásánál a legfőbb szempont korábban és manapság is szinte mindig a munkahely-teremtés. De milyen eredménnyel? Az érintett 77 vállalat szerződésben kötelezte magát arra, hogy 2019ig összesen 34 ezer új munkahelyet teremt. 2010 elejére ténylegesen már 41 ezer létesült, vagyis ötödével több az ígértnél. Még a válság sújtotta 2009-es és 2010-es évben is pontosan teljesültek a vállalások. Jó befektetés Az ITDH tanulmány adatai szerint egy ígért (és kö9zvetlenül az adott vállalatnál létesülő) munkahelyre 4,35 millió Forintnyi támogatás


jut. (Amennyiben a mér ténylegesen létrejött új munkahelyek számát vesszük alapul, akkor csupán 3,5 millió adódna.) Ez sok pénz. Egy egyszerű számítás azonban azt mutatja, hogy jó befektetés. A jelenleg mintegy 200.000 Forintos havi magyar átlagfizetés mellett az államkincstár a munkáltatótól és a munkavállalótól összesen mintegy 1,4 millió Forintnyi adót és járulékot szed be évente, vagyis a támogatás már mintegy három év elteltével gyakorlatilag magától megtérül, és még figyelembe se

EU12: 2004-2007 között csatlakozott tagállamok

kezzünk meg például arról, hogy a támogatások tetemes részét nem készpénzben fizetik ki a vállalatoknak, hanem például a szükséges munkaerő képzési támogatása vagy infrastruktúra-fejlesztési támogatás formájában, ami a térség más vállalatainak is javára válik. Nem utolsó sorban az a – nehezen számszerűsíthető – fokozott tekintély is számít, amelyre a magyar gazdaság a világszerte megjelenő minőségi „Magyar gyártmány” termékekkel szert tesz.

Támogatások Magyarországon és az EU-ban

Magyarország A kormány 2004 óta hozhat a mai formában egyedi döntést beruházások támogatásáról. A vonatkozó szabályozást egy kormányrendelet (85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, amelyben figyelembe veszik az Európai Unió követelményeit is), valamint egy gazdasági miniszteri rendelet jelenti. Mindkét jogszabály az érintett támogatások alapvetô céljait és a támogatási folyamat lépéseit szabályozza.

Európai Unió Az Európai Unióban alapvetôen tilos a piaci versenyt torzító támogatást nyújtani (az EU-szerzôdés 107. §-a). Ez alól azonban vannak kivételek, ha például bizonyos földrajzi térségeket vagy gazdasági ágazatokat kívánnak támogatni. Egy bizonyos értékhatár alatt nem kell jelenteni a támogatást a Bizottság felé (ezek a de minimis támogatások, 1998/2006 sz. EK-rendelet), míg nagyobb támogatások nyújtásához a Bizottság jóváhagyása szükséges.

vettük a beszállítóknál és szolgáltatóknál létrejött munkahelyeket, sőt más kedvező hatásokat sem. A tanulmány szerint a 144 milliárd Forintnyi ráfordítást jelentő egyedi támogatások 15 év alatt (2004 és 2019 között) 630 milliárdnyi többletbevételt hoznak az államnak – ez több mint négyszerese a „befektetésnek”. Ez azonban csak az érme „mennyiségi” oldala, mert a másik oldalon olyan előnyök is szerepelnek, mint az ágazatukban világviszonylatban is vezető vállalatoktól érkező technológia, vagy a több tízezernyi magyar munkavállaló karrier-lehetőségei. Ne feled-

Jó fiú – rossz fiú „Magyarország szemszögéből az a jó beruházó, aki olyan területeken bukkan fel, ahol nincs magyar versenytárs, ahol tehát nem okozhat kárt magyar vállalatoknak a piaci részesedésük elvételével.” Ez gazdaságpolitikai szempontból is már rendkívül vitatott felvetés, és ez hatványozottan igaz, ha Magyarország külgazdasági kapcsolatainak fejlesztéséért felelős államtitkár szájából hangzik el. Ezen kívül az államtitkár további fejtegetése szerint egy jó külföldi beruházónak további magyarországi projektekre kell


01 | 2011

fordítania nyereségét „ahelyett, hogy kivinné az országból”. Ezen logika szerint Magyarország valójában nagyon elégedett lehet a beruházóival: 1995 óta a magyarországi külföldi vállalatok közel 20 milliárd eurónyi nyereséget nem vittek külföldre, hanem Magyarországon ruházták be újra. (Egyébiránt ennek mintegy fele német vállalatoktól származik.) Ettől függetlenül is azonban rendszerint a tulajdonos döntése szokott lenni, hogy mit tesz a nyereségével. Hazai beszállító kerestetik Nem újkeletű és igenis jogos az a követelés, hogy a külföldi vállalatok egyre több hazai beszállítóval kössenek szerződést – és ez mindkét oldal érdekeit szolgálja. A magyar kormány az állami támogatások juttatását is attól kívánja a jövőben függővé tenni, hogy milyen mértékben növelik a hazai beszállítók arányát. Ezzel kapcsolatban azonban nem célszerű figyelmen kívül hagyni, hogy szinte valamennyi külföldi vállalat megkísérelte már bővíteni a magyarországi beszállítói bázisát. Egyeseknek ez nagyon jól sikerült – vannak 80 százalékban magyar beszállítással dolgozó német vállalatok – másoknak kevésbé. Ennek számos oka van, de gyakran nem tudják biztosítani a megkövetelt minőséget vagy megbízhatóságot, míg más esetben más országok beszállítói egyszerűen olcsóbbak. Természetesen – legalábbis egy piacgazdaságban – már jogilag is teljességgel kizárt, hogy egy vállalatnak előírják, hogy kitől vásároljon termékeket és szolgáltatásokat. A versenyképesség javításának legfontosabb ösztönzője közvetlenül a kis és közepes vállalatok célirányos és hatékony támogatása például az innovációs képesség, a kutatás és fejlesztés vagy a minőségirányítás területén, de természetesen a finanszírozás vagy a dolgozók képzése és továbbképzése területén is. ❙

13

Service

Leichter im Ausland starten

Könnyebb külföldi fellépés

DUIHK bringt deutsche und ungarische Geschäftspartner zusammen

A DUIHK összehozza a magyar és német üzleti partnereket

Nicht erst durch die gerade überstandene Rezession wurde deutlich, wie wichtig es auch für mittelständische Unternehmen ist, international zu denken und zu agieren. Oft erschweren jedoch mangelnde Erfahrungen, Ressourcen und Kontakte den Auf- und Ausbau des Auslandsgeschäfts. Speziell für deutsche und ungarische KMU entwickelte Angebote der DUIHK helfen, dieses Handycap zu überwinden.

Nem csak az éppen átvészelt recesszió tette egyértelmûvé, mennyire fontos középvállalatoknak is nemzetközi viszonylatban gondolkodni és fellépni. Igen gyakran viszont a tapasztalatok, erôforrások és kapcsolatok hiánya megnehezíti a külföldi kapcsolatok kiépítését. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) különösen német és magyar kis- és középvállalkozások számára kifejlesztett ajánlatai segítenek abban, hogy sikerüljön leküzdeni ezt a hátrányt.

Kleine Unternehmen und Mittelständler, die

langfristig am Markt bestehen wollen, kommen heute kaum noch umhin, sich auch im Ausland zu engagieren. Die Motive können ganz unterschiedlicher Art sein: neue Märkte für die eigenen Produkte zu erschließen, durch kostengünstige Produktion oder Beschaffung im Ausland die Rentabilität zu verbessern, kompetente Partner für die Produktentwicklung zu finden oder attraktive Investitionsmöglichkeiten in aufstrebenden Märkten wahrzunehmen. Was für ein Großunternehmen fast selbstverständlich ist, stellt für kleine und mittlere Unternehmen oft eine große Herausforderung dar: Man braucht erfahrenes Personal, verlässliche Finanzierungspartner, und vor allem fundiertes Wissen über den Zielmarkt und dessen Akteure. Diese Lücke schließt – zumindest zwischen Deutschland und Ungarn – die AHK Ungarn. Bedarf gibt es dabei in beide Richtungen. So plante z.B. ein ungarischer Hersteller, in Deutschland einen Vertriebspartner für seine Aluminiumfassaden zu finden. Gemeinsam mit den Experten der DUIHK wurde der Markt gründlich untersucht – am Ende entschloss sich das Unternehmen sogar, in Deutschland eine eigene Vertriebsfirma zu gründen. Solche Anfragen von ungarischen Firmen werden immer häufiger. Die Zusammenarbeit mit der DUIHK bietet einige wesentliche Vorteile. Der wichtigste ist der enge Kontakt der AHK zu den regionalen Industrie- und Handelskammern in Deutschland – und damit zu gut 3 Millionen Firmen in Deutschland. Markterkundungsreise: umfassend, direkt, effektiv. Firmen, die erst noch auf der Suche nach „ihrem“ strategischen Zielmarkt sind, profitieren vor allem von der Vernetzung der DUIHK vor Ort. Im Rahmen von Markterkundungsreisen erhalten Firmen direkt vor Ort Infor-

14

szolgáltatások

mationen und Einschätzungen von kompetenten Fachleuten, und können in persönlichen Gesprächen Rat von „Insidern“ und erfahrenen Marktteilnehmern bekommen. Dabei wird ein breiter Horizont beleuchtet, denn neben Unternehmern und Marktexperten erhalten die Interessenten Gelegenheit, auch Vertreter von Fachverbänden, Ministerien und Behörden und anderen Multiplikatoren zu treffen und sich so ein umfassendes Bild darüber zu machen, welche Chancen ihr Geschäftsvorhaben hat. Immer öfter suchen ungarische Firmen in Deutschland aber auch nach potenziellen Investoren. Dabei geht es in der Regel nicht um das Ausfindigmachen reiner Geldquellen, im Mittelpunkt stehen vielmehr eine strategische Partnerschaft, der Transfer von Know-how und Kooperationen auf fachlicher Ebene. Ein Massen-Mailing bringt in solchen Situationen außer Kosten meist gar nichts. Die hervorragend deutsch sprechenden Mitarbeiter der DUIHK sondieren stattdessen zunächst den deutschen Markt, und sprechen erst dann die geeignet erscheinenden Investoren gezielt auf eine Zusammenarbeit an. Als äußerst hilfreich hat sich die Durchführung persönlicher Treffen der potentiellen Partner in Deutschland erwiesen: Begleitet von der DUIHK können so die beiderseitigen Interessen persönlich ausgelotet und der Weg zur Partnerschaft abgekürzt werden. Kandidaten-Pre-Check vermeidet Aufwand und Enttäuschung Noch überwiegen Anfragen deutscher Firmen, die auf dem ungarischen Markt Fuß fassen wollen, z.B. ihre Produkte dort erstmals anbieten wollen, Kooperationspartner oder Zulieferer für die Produktion suchen. Für alle ist es besonders wichtig, einen verlässlichen Vertriebspartner zu finden. Deutsch sollte er sprechen, den eigenen Qualitätsstandards entsprechen, den spezi-

01 | 2011

magyar gyártó keresett az általa gyártott alumínium homlokzati elemekre németországi forgalmazót. A DUIHK szakembereivel közösen alaposan megvizsgálták a piacot és végezetül a magyar vállalkozó úgy döntött, hogy saját forgalmazó céget alapít Németországban. Magyar cégek egyre gyakrabban adnak ilyen feladatokat. A DUIHK-val folytatott együttműködés ebből a szempontból jelentős előnyökkel jár együtt, és ezek között a legfontosabb az, hogy az AHK szoros kapcsolatot ápol a regionális ipari és kereskedelmi kamarákkal és ezáltal jó 3 millió céggel Németországban.

fischen Markt kennen, wirtschaftlich solide sein – die Erwartungen sind hoch. Doch im Telefonbuch oder einem Firmenverzeichnis findet man den richtigen Partner kaum. Die DUIHKExperten suchen stattdessen systematisch nach geeigneten Partnern aus der Branche, übernehmen den Pre-Check in Bezug auf die fachliche und wirtschaftliche Leistungsfähigkeit und können damit bereits qualifizierten Kandidaten präsentieren. Entscheiden muss der deutsche Lieferanten dann aber schon selbst – schließlich muss auch „die Chemie“ zwischen den künftigen Partnern stimmen. ❙ Kontakt: Zsófia Grabovszky • Tel.: +36 1 3457 632, E-mail: [email protected] Katalin Orbán • Tel.: +36 1 3457 641 [email protected]


szútávon fenn kívánnak maradni a piacon, nem kerülhetik meg a külföldi jelenlétet. A motívumok egészen különfélék lehetnek: új piacok feltárása saját termékek forgalmazására, a jövedelmezőség javítása költségelőnyös termelés vagy külföldről történő beszerzés segítségével, a termékfejlesztéshez kompetens partnerek keresése vagy feltörekvő piacokon vonzó beruházási lehetőségek feltárása. Ami egy nagyvállalat számára majdnem, hogy magától értetődő, az a kis- és középvállalatoknak nagy kihívást jelent: Szükség van tapasztalt munkatársakra, megbízható pénzügyi partnerekre és mindenekelőtt megalapozott ismeretekre a megcélzott piacról és annak résztvevőiről. Ezt a rést kívánja – legalábbis német – magyar viszonylatban – a DUIHK betömni. Igény ebben az összefüggésben mindkét irányból jelentkezik. Nemrégiben például egy

Piacfeltáró tanulmányút: átfogó, közvetlen, hatékony Azok a cégek, amelyek egyelőre csak keresik „saját” stratégiai célpiacukat, első sorban a DUIHK helyi hálózatából profitálnak. Piackutatással foglalkozó tanulmányutak keretén belül a cégek közvetlenül a helyszínen, kompetens szakemberektől szerzik be az információkat és értékeléseket, valamint személyes beszélgetések során „bennfentesektől” és tapasztalt piaci résztvevőktől kapnak tanácsot. Ennek során egy széles horizont tárul föl, ugyanis az érdeklődők azon kívül, hogy vállalkozókkal és piaci szakértőkkel ismerkednek meg, lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai szövetségekkel, minisztériumokkal, hatóságokkal és más multiplikátorokkal találkozzanak, és átfogó képet kapjanak üzleti vállalkozásuk esélyeiről. Magyar cégek egyre gyakrabban keresnek Németországban potenciális beruházókat. Ilyen esetben nem pusztán pénzforrások kereséséről van szó, hanem jóval inkább a stratégiai partneri kapcsolat, a know-how átadása és a szakmai szinten gyakorolt együttműködés áll a középpontban. A tömegesen küldött e-mailek hasonló helyzetben a költségeken kívül semmilyen más eredménnyel nem járnak. A DUIHK a német nyelvet magas szinten beszélő mun-


01 | 2011

Azok a kis- és középvállalatok, amelyek hos�-

katársai e helyett megszondázzák a német piacot és csak ezután, célirányosan szólítják meg az alkalmas beruházókat az együttműködés tekintetében. Nagyon hasznosnak bizonyultak a potenciális partnerek között lebonyolított találkozók Németországban: Ennek keretében a DUIHK kíséretében lehetőség nyílik a kölcsönös érdekek kiderítésére és a partneri kapcsolathoz vezető út lerövidítésére. A lehetséges partnerek elôzetes vizsgálata megóv a csalódástól Egyelőre még német cégek megkeresései dominálnak, akik a magyar piacon szeretnék megvetni a lábukat, pl. termékeiket először szeretnék itt fölkínálni és kooperációs partnereket vagy beszállítókat keresnek a termeléshez. Számukra első rendű fontossággal bír a megbízható partner megtalálása. Ez a partner beszéljen németül, feleljen meg a német cég minőségi standardjainak, ismerje a piaci szegmenset, és rendelkezzen szilárd gazdasági alappal – az elvárások magasak. De a telefonkönyvben vagy a cégjegyzékben aligha találjuk meg a megfelelő partnert. Ehelyett a DUIHKszakértői szisztematikusan keresik ágazaton belül a megfelelő partnert, magukra vállalják a szakmai és gazdasági teljesítőképesség előzetes vizsgálatát és ennek révén már minősített jelölteket tudnak prezentálni. Dönteni viszont már a német vállalkozónak magának kell, ugyanis nagyon fontos, hogy a leendő partnerek egy hullámhosszon legyenek. ❙

Kapcsolattartó: Grabovszky Zsófia • Tel.: +36 1 3457 632 [email protected] Orbán Katalin • Tel.: +36 1 3457 641 [email protected]

15

Service

szolgáltatások

Berlin, 9.-13. 03. 2011

Hannover, 2011. március 1-3.

Internationale Tourismusbörse

Lipcse, 2011. március 1-4.

Z – A beszállítói vásár

Die ITB Berlin feiert ihr 45. Jubiläum vom 9.

bis 13. März. Insgesamt erwartet die Messeleitung rund 11.000 ausstellende Unternehmen und Organisationen aus über 180 Ländern in den 26 Hallen unter dem Berliner Funkturm. Im Fokus steht das Partnerland Polen, das die Eröffnungsfeier gestalten wird. Zudem werden in der Halle 15.1 alle Regionen Polens den Fachbesuchern und dem privaten Publikum ihre vielfältigen Angebote vorstellen. Von Mittwoch bis Freitag ist die ITB Berlin für Fachbesucher geöffnet. Parallel zur Messe läuft der ITB Berlin Kongress von Mittwoch bis Freitag, 9. bis 11. März 2011. ❙ Hannover, 1.-3. 03. 2011

Leipzig, 1.-4. 03. 2011

Z – die Zuliefermesse Die Z findet seit dem Jahr 2000 jährlich in Leipzig statt. Seit 2007

präsentiert sich zeitgleich auf dem Leipziger Messegelände die intec – Fachmesse für Fertigungstechnik, Werkzeugmaschinen- und Sondermaschinenbau. Die Z hat sich mittlerweile als eine europäische Zuliefermesse einen Namen gemacht. Zum Angebot gehören Zulieferleistungen – Halbzeuge, Komponenten, Module und Technologien – vorwiegend für den Fahrzeug- und Maschinenbau sowie für weitere Gebiete wie Medizintechnik oder Energieanlagenbau. An der Z 2011 nehmen Zulieferer aus über 20 Ländern teil, darunter aus Polen, der Tschechischen Republik, den Niederlanden, aus Rumänien, Russland und der Schweiz. ❙

CeBIT 2011

A Z 2000 óta évente, 2007-től pedig az intec kiállítással egyidejűel

A CeBIT a digitális ipar világraszóló, legfontosabb és leginkább nem-

zetközi eseménye. A vásárból, konferenciákból, keynote-okból, társasági eseményekből és lounge-okból álló kombináció révén a kiállítás jelentős impulzusokat szolgáltat az üzleti kapcsolatok hatékony építéséhez és a gazdasági sikerhez. A német IT- és telekommunikációs iparág és a CeBIT Törökországot választották a 2011. év hivatalos partnerországának. A Boszporusz mentén fekvő ország vonzó, feltörekvő piacot kínál a teljes high-tech ipar számára. A cloud-szolgáltatások ma a nemzetközi IT-ipar legfontosabb mozgatórugói közé tartoznak. A CeBIT 2011 a „Work and Life with the Cloud“ felé, e jövőbeni piac felé fordul, és konkrét példákon mutatja be, hogyan könnyítik meg a cloud-koncepciók az emberek munkáját és életét. ❙

kerül Lipcsében megrendezésre, amely a gyártástechnika, szerszámgépek és egyedi gépek gyártásának szakvására. A kínálat részét képezik a beszállítói szolgáltatások – félgyártmányok, részegységek, modulok és technológiák – túlnyomórészt a jármű- és gépgyártás, valamint további területek, pl. az orvosi technika vagy energiaipari berendezések gyártása számára. A 2011. évi Z vásáron több, mint 20 ország beszállítói vesznek részt, többek között Lengyelországból, Csehországból, Hollandiából, Romániából, Oroszországból és Svájcból. ❙ Vásárokkal kapcsolatos információk: Némethy Márta • Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Berlin, 2011. március 13-19.

Nemzetközi turisztikai börze

Die CeBIT ist das weltweit wichtigste und internationalste Ereignis

der digitalen Industrie. Durch ihre Kombination aus Messe, Konferenzen, Keynotes, Corporate Events und Lounges ist sie ein bedeutender Impulsgeber für effiziente Geschäftsanbahnung und wirtschaftlichen Erfolg. Die deutsche IT- und Telekom-Branche und die CeBIT haben die Türkei zum offiziellen Partnerland 2011 gewählt. Das Land am Bosporus ist ein attraktiver, aufstrebender Markt für die gesamte Hightech-Industrie. Cloud-Services sind aktuell einer der wichtigsten Wachstumstreiber der internationalen IT-Industrie. Die CeBIT 2011 widmet sich mit „Work and Life with the Cloud“ diesem Zukunftsmarkt und demonstriert an konkreten Beispielen wie Cloud-Konzepte die Arbeits- und Lebenswelten der Menschen verändern. ❙

Az ITB Berlin március 9. és 13. között 45.

alkalommal kerül megrendezésre. A berlini rádiótorony alatti 26 csarnokban összesen közel 11 ezer kiállító vállalat és szervezet kap helyet. A fókuszban a partnerország szerepében a megnyitó ünnepséget rendező Lengyelország áll. Emellett a 15.1. csarnokban Lengyelország valamennyi régiója bemutatja változatos kínálatát a szakmai látogatók és a privát közönség számára. Az ITB szerdától péntekig a szakmai látogatókat várja. A vásárral párhuzamosan kerül sor az ITB Berlin kongresszus megrendezésére, 2011. március 9. és 11. között, szerdától péntekig. ❙

Ansprechpartner Messen: Márta Némethy • Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

16

CeBIT 2011

01 | 2011



01 | 2011

17

Recht

Prozessieren in der Puszta?

Pereskedés Pest helyett Pécsett?

Wichtige Änderungen in der Zivilprozessordnung

Fontos módosítások a polgári perrendtartásban

Wenngleich das neue Mediengesetz und die Reform der privaten Rentenversicherungen auch aus juristischer Sicht die bestimmenden Themen der letzten Wochen und Monate waren, gibt es andere, weniger beachtete Gesetzesänderungen, welche auf die künftige Tätigkeit von Unternehmen eine Auswirkung haben können. Eine solche Änderung stellt die zum 7. Januar bzw. 1. März 2011 in Kraft tretende Modifizierung der Zivilprozessordnung („ZPO”) dar. Ziel dieser Gesetzesmodifizierung ist die Beschleunigung und Erhöhung der Qualität der Verfahren.

Jóllehet az elmúlt hetekben, illetve hónapokban az új médiatörvény és a magánnyugdíjrendszer reformja jogi szempontból is meghatározó téma volt, a közelmúltban más, kevésbé figyelemmel kísért törvénymódosítások is születtek, amelyek a jövôben befolyásolhatják a vállalkozások tevékenységét. Az egyik ilyen változás a polgári perrendtartás („Pp.”) 2011. január 7-én, illetve március 1-jén hatályba lépô módosítása. A törvénymódosítás célja az eljárások gyorsítása és szakmai minôségének javítása.

Verlegung von Verfahren bei Überlastung des Gerichts Im Interesse der Verfahrensbeschleunigung ist es seit dem 7. Januar 2011 möglich, dass der Oberste Gerichtshof Zivilgerichtsverfahren an örtlich nicht zuständige Gerichte verlegt, wenn deren Bearbeitung innerhalb eines vertretbaren Zeitraums durch das zuständige Gericht aufgrund dessen Arbeitsüberlastung nicht sichergestellt werden kann. Inwieweit diese theoretische Möglichkeit künftig in der Praxis umgesetzt wird bleibt abzuwarten. Theoretisch ist es künftig jedenfalls möglich, dass zum Beispiel ein vor dem Hauptstädtischen Gericht zwischen zwei in Budapest ansässigen Unternehmen geführter Rechtsstreit zu einem anderen Komitatsgericht verlegt wird. Darüber hinaus wird mit Wirkung zum 1. März 2011 der Streitwert für die Zuständigkeit der Komitatsgerichte in vermögensrechtlichen Angelegenheiten von 5 auf 10 Mio. HUF erhöht. Auch ist erwähnenswert, dass ab dem 1. März 2011 vor den Komitatsgerichten in der ersten Instanz in vermögensrechtlichen Streitigkeiten zwischen Unternehmen grundsätzlich nur dann Anwaltszwang herrscht, sofern deren Streitwert 30 Mio. HUF übersteigt. In diesen Fällen herrscht dann aber künftig auch für Privatpersonen Anwaltszwang.

Ügyek áttétele a bíróság munkaterhe miatt Az eljárások gyorsítása érdekében 2011. január 7-étől lehetőség van arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki polgári perek elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható. Hogy ezzel az elvi lehetőséggel mennyiben élnek majd a gyakorlatban, a jövőben elválik. Elméletileg mindenesetre lehetséges lesz, hogy például egy a Fővárosi Bíróság előtt két, Budapesten székhellyel rendelkező vál-

Möglichkeit der Klageänderung; Widerklage und Aufrechnung eingeschränkt Bislang war es für den Kläger im Laufe der ersten Instanz bis zum Abschluss der Verhandlung möglich seine Klage zu ändern, der Beklagte wiederum konnte bis zu diesem Zeitpunkt eine Widerklage erheben oder aber die Aufrechnung erklären. Daher war es in der Praxis keine Seltenheit, dass sich die Rechtsgrundlage einer Klage im Laufe des Prozesses

18

jog

– häufig auch nach sehr fortgeschrittener Prozessdauer – änderte, mitunter auch durch die Mitwirkung des Gerichts, welches den Kläger zur richtigen Rechtsgrundlage „geführt“ hat. Diese Möglichkeiten werden ab dem 1. März 2011 in zeitlicher Hinsicht stark eingeschränkt. Danach kann der Kläger in Verfahren, in denen Anwaltszwang herrscht, seine Klage in ab dem 1. März 2011 eingeleiteten Verfahren nur noch innerhalb von 30 Tagen ändern, nachdem der Beklagte seine Klageerwiderung vorgetragen hat (diese hat der Beklagte wie bislang auch spätestens in der ersten mündlichen Verhandlung vorzutragen). Der Beklagte wiederum kann nur innerhalb von 30 Tagen nach der ersten mündlichen Verhandlung eine Widerklage einreichen oder eine Aufrechnung mit der Forderung des Klägers erklären. Dies bedeutet, dass die Parteien in Verfahren, in denen Anwaltszwang herrscht, künftig zu einem wesentlich früheren Zeitpunkt abschließende Entscheidungen über prozesstaktische Erwägungen treffen müssen, da ihnen insoweit zu einem relativ frühen Zeitpunkt der Bewegungsspielraum genommen ist. Das bislang häufig beobachtete Vorgehen, wonach eine Klageerhebung nach dem Motto erfolgte, dass der Kläger ja noch im Laufe des Prozesses entscheiden könne, was er eigentlich möchte, wird künftig so nicht mehr möglich sein. Allerdings enthält die ZPO einige einschränkende Klarstellungen. Danach wird es nicht als Klageänderung angesehen, wenn der Kläger unter Beibehaltung der Rechtsgrundlage weitere Tatsachen vorträgt oder Tatsachen ergänzt, statt der ursprünglich geforderten Sache eine andere Sache oder Schadensersatz fordert, seine Klage verringert bzw. um die bis dato nicht geforderten Nebenforderungen erhöht, sowie anstatt Leistung eine Feststellung oder umgekehrt fordert.

01 | 2011

Versuch der außergerichtlichen Streitbeilegung notwendig Auch ein alter Bekannter erhält mit dem 1. März 2011 wieder Einzug in den Zivilprozess. Danach müssen juristische Personen vor der Einleitung eines Verfahrens gegenüber einer anderen juristischen Person den Versuch einer außergerichtlichen Streitbeilegung unternehmen. Anders als dies bis zum 1. August 2010 der Fall war, müssen sich die Parteien aber nicht gegenseitig ausführlich über ihren rechtlichen und tatsächlichen Standpunkt unterrichten. Unterlässt ein anwaltlich vertretener Kläger den Versuch einer solchen Einigung, lässt das Gericht die Klage nicht zu. Weiter kann der Beklagte auch im Falle des Obsiegens zur Tragung der Prozesskosten verpflichtet werden, wenn er sich dem Versuch einer Einigung grundlos entzogen hat. ❙

Andreas Köhler, Partner Rechtsanwaltskanzlei Kôvári Tercsák Salans www.salans.com


setet vagy beszámítási kifogást. A gyakorlatban emiatt gyakran előfordult, hogy a kereset jogalapja a per folyamán – nem ritkán miután a per már hosszú ideje elhúzódott – megváltozott, időnként a bíróság közreműködésével, amely a felperest „rávezette” a helyes jogalapra. 2011. március 1-jétől a szabályozás ezeket a lehetőségeket időben jelentősen korlátozza. Ezt követően a felperes azokban a jogvitákban, amelyekben a jogi képviselet kötelező, a keresetét a 2011. március 1-jét követően indult perekben csak az alperes érdemi ellenkérelme előadását (ezt az alperes továbbra is legkésőbb a per első tárgyalásán teheti meg) követő 30 napon belül változtathatja meg, az alperes pedig a

Két budapesti székhelyû vállalkozás között zajló jogvita elbírálására egy másik megyei bíróságot is kijelölhetnek. lalkozás között zajló jogvita elbírálására egy másik megyei bíróságot jelölnek ki. Ezen felül 2011. március 1-jei hatállyal ötmillió forintról tízmillióra emelkedik a pertárgyérték, amely esetében a vagyonjogi ügyek a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak. Az is említésre méltó, hogy 2011. március 1-jétől a megyei bíróságok előtti elsőfokú eljárásokban a vállalkozások közötti vagyonjogi ügyekben alapvetően csak akkor kötelező a jogi képviselet, ha a pertárgyérték a harmincmillió forintot meghaladja. Ilyen esetekben azonban a magánszemélyek számára is kötelező lesz a jogi képviselet.

viszontkeresetet és beszámítási kifogását az első tárgyalást követő 30 napon belül terjesztheti elő. Mindez azt jelenti, hogy a feleknek azokban a jogvitákban, amelyekben a jogi képviselet kötelező, a jövőben jelentősen korábbi időpontban kell meghozniuk pertaktikai megfontolásokkal kapcsolatos végleges döntéseket, mivel ennyiben viszonylag hamar megszűnik

A keresetmódosítás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás korlátozása A felperesnek idáig az elsőfokú eljárásban a tárgyalás berekesztéséig volt lehetősége arra, hogy keresetét megváltoztassa, míg az alperes ugyanezen időpontig terjeszthetett elő viszontkere


a mozgásterük. Az a perekben eddig gyakran megfigyelhető magatartás, hogy a keresetindítás azzal a mottóval történt, hogy a felperes a per folyamán még úgyis eldöntheti, mit is kíván valójában elérni, a jövőben már nem lesz tartható ebben a formában. A Pp. azonban e tekintetben tartalmaz néhány megszorító jellegű szabályt is. Eszerint nem minősül keresetváltoztatásnak az, ha a felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására újabb tényeket hoz fel vagy a felhozottakat kiigazítja, az eredetileg követelt dolog helyett más dolgot vagy kártérítést követel, a keresetét leszállítja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjeszti, végül ha megállapítás helyett teljesítést kér vagy fordítva. Kötelezô peren kívüli egyeztetés 2011. március 1-jével egy régi ismerős is újra belép a polgári perbe. Ezen időpontot követően a jogi személy vállalkozásoknak egymás közötti jogvitáikban a keresetlevél benyújtása előtt meg kell kísérelniük a jogvita peren kívüli elintézését. A 2010. augusztus 1-jéig hatályos szabályozással ellentétben azonban a felek immár nem kötelesek egymással részletesen közölni jogi és ténybeli álláspontjukat. Ha a jogi képviselővel eljáró fél a peren kívüli egyeztetést elmulasztja, úgy a bíróság a keresetlevelet elutasítja. Emellett a bíróság az alperest pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti a teljes perköltség viselésére, ha a jogvita peren kívüli elintézésével kapcsolatos kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget. ❙

Köhler András, partner Kôvári Tercsák Salans Ügyvédi Iroda www.salans.com

01 | 2011

19

Management

Menedzsment

Regierung verspricht Strukturreformen

Kálmán Széll war von 1875 bis 1878 ungarischer Finanzminister, und von 1899 bis 1903 Ministerpräsident. Als Finanzminister halbierte er das Budgetdefizit, vor allem dank höherer Einkommensteuern. Széll Kálmán 1875 és 1878 között Magyarország

Kálmán-Széll-Plan soll Staatsverschuldung deutlich senken

pénzügyminisztere volt, 1899 és 1903 között pedig miniszterelnök. A pénzügyi tárca élén keve-

Strukturális reformokat ígér a kormány Az államadósságot csökkentené a Széll Kálmán Terv

sebb mint a felére vitte le a költségvetés hiányát, fôleg magasabb jövedelemadó-bevételek révén.

Kurzfristig soll der Schuldenberg mit Hilfe

der re-nationalisierten privaten Rentenkassen verwendet werden. Zum anderen soll die jährliche Neuverschuldung von 2,9% im laufenden Jahr auf 1,9% im Jahre 2014 gesenkt werden. Die dazu vorgesehenen Einzelmaßnahmen haben allerdings einen recht unterschiedlichen Konkretisierungsgrad. Sehr konkret – wenn auch ohne jede praktische Bedeutung – ist die Kürzung des Urlaubsanspruchs der Minister von 40 auf 20 Tage.

Konkret – für die Unternehmen aber negativ – ist auch die Entscheidung, die Senkung der Körperschaftssteuer auf 10% nun doch nicht ab 2013 auf alle Unternehmen anzuwenden, weitere Mehreinnahmen von 100 Milliarden Forint soll einer elektronischen Autobahngebühr für LKW bringen. Viele andere Annahmen sind jedoch mit vielen Unsicherheiten belastet, vor allem die Hoffnung auf ein hohes Wirtschaftswachstum (4-6% schon 2012). Auch Einsparungen durch weniger Bürokra-

tie und durch die Neuregelung öffentlicher Vergabeverfahren sind nur schwer abzuschätzen. Große Einsparungen erhofft sich die Regierung von einer strengeren Praxis bei der Gewährung von Behinderten-Renten und von Krankengeld, der Senkung der staatlichen Zuschüsse für Arzneimittel sowie von der Reorganisation öffentlicher Verkehrsbetriebe, doch gerade in diesen Bereichen dürfte die praktische Umsetzung von Sparmaßnahmen besonders schwierig werden. ❙

Mehrwertsteuerrückerstattung in der EU Ablehnungsbescheid lässt sich vermeiden

„A magyarok munkájából ne mások gazdagod-

janak” – így vezeti be a kormányfő az új Széll Kálmán Tervet. Az új programban felsorolt projektek és intézkedések célja az, hogy rövid időn belül érezhetően csökkenjen az ország államadóssága. Számos intézkedés ugyan a helyes irányba mutat, de egyelőre bizonytalan, hogy az elvárt hatások ténylegesen bekövetkeznek-e. Egyszeri, látványos adósságtörlesztésre fogják használni a magán nyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszalépők megtakarított vagyonát, az adósság újratermelődését pedig az éves költségvetési hiány csökkentésével tervezik biztosítani, a tervek szerint az idei 2,9 százalékos

szintről 2014-ig 1,9%-ra csökkenne a deficit. A tervezett intézkedések „kidolgozottsági szintje” azonban igen eltérő. A leginkább konkrét bejelentés még a miniszterek fizetett szabadságának 40 napról 20 napra történő csökkentése. Ennek költségvetési hatása ugyan nulla, de időnként a gesztus is számít. Szintén konkrét – a vállalatok számára azonban hátrányos – intézkedés, hogy a társasági adó 10%-ra történő csökkentését még sem terjesztik ki az összes vállalatra 2013tól. A használatarányos útdíjrendszer bevezetésétől 100 milliárd forint többletbevételt remél a kormány. Több más feltételezés azonban még sok bizonytalanságot tartalmaz, mint

pl. a gazdasági növekedés jelentős felgyorsulása (4-6 %-ra már a következő évben), így a foglalkoztatás növekedésétől várt többletbevétel is alacsonyabb lehet a tervezettnél. Nehezen becsülhető meg a bürokrácia leépítésével és a közbeszerzési eljárások újraszabályozásával megvalósítható megtakarítások mértéke is. Végül nagymértékű kiadáscsökkentést vár a kormány a rokkant-nyugdíjak és a táppénz folyósításának szigorításától, az állami gyógyszertámogatások csökkentésétől és a közlekedési vállalatok átszervezésétől, de várható, hogy a megszorító intézkedések végrehajtása éppen ezeken a területeken lesz a legnehezebb. ❙

Elkerülhetjük az elutasítást Áfa-visszatérítés

Das 2010 europaweit eingeführte neue Ver-

fahren zur Umsatzsteuer-Rückvergütung bringt in der Praxis zahlreiche Schwierigkeiten für die Unternehmen mit sich. Um keinen Ablehnungsbescheid zu riskieren, sollten Antragsteller daher gleich zu Beginn des Verfahrens die Unterstützung von Experten im betreffenden Land in Anspruch nehmen. Seit dem 1. Januar 2010 gelten in der Europäischen Union neue Regelrungen für das Verfahren zur Rückerstattung von im Ausland gezahlter Umsatzsteuer. Die Vorgaben der EU-Richtlinie 2008/9/EG betreffen hauptsächlich die technische Abwicklung des Verfahrens. So können z.B. deutsche Unternehmen ihre Anträge auf Erstattung ungarischer Mehrwertsteuer ausschließlich auf elektronischem Wege auf dem Portal des Bundeszentralamtes für Steuern (BZSt) einreichen. Nach Prüfung der Zulässigkeit des Antrags durch das BZSt. wird das Verfahren jedoch vollständig an die ungarischen Behörden abgegeben. Aber auch Einreichungsfristen, Mindestbeträge oder der Kreis der einzureichenden Dokumente haben sich geändert. Die Erfahrungen seit der Einführung des

20

neuen Verfahrens zeigten deutlich, dass die neuen Maßnahmen die eigentlich beabsichtigten Vereinfachungen leider nicht erreicht haben. Viele Anträge wurden so abgelehnt – unnötigerweise. Zum einen ist das Ausfüllen des neuen Formulars und die elektronische Einreichung der Unterlagen durch die Unternehmen äußerst umständlich. Noch schwerwiegender aber ist, dass die Kommunikation zwischen den ungarischen Behörden und dem deutschen Antragsteller nicht immer reibungslos funktioniert. Denn obwohl der Antrag in Deutschland gestellt wird, muss er von Anfang an landesspezifische, also ungarische Vorschriften beachten. Zusätzlich erschwert wird alles noch dadurch, dass das Finanzamt in Budapest fast ausschließlich in ungarischer Sprache korrespondiert. Und welcher Buchhalter in Hannover oder Landau spricht schon ungarisch? Die praktischen Probleme bei der Anwendung der neuen Vorschriften waren in vielen Ländern so gravierend, dass die EU-Kommission die Einreichungsfrist für Anträge des Vorjahres (2009) in allen Mitgliedstaaten einmalig um sechs Monate verlängerte, vom

30. September 2010 auf den 31. März 2011. Antragsteller sind also auch nach dem neuen Verfahren gut beraten, von Anfang an Experten vor Ort zu konsultieren, um die Erfolgsaussichten für die Vergütung nicht zu gefährden. Schon bei der Einreichung des Rückerstattungsantrages in Deutschland sollten nämlich die ungarischen steuerrechtlichen Vorschriften als auch die alltägliche Praxis der Steuerbehörde in Budapest berücksichtigt werden. Die AHK Budapest bietet deutschen Unternehmen dafür einen umfassenden Service. Ihre ungarischen Steuerexperten kennen nicht nur die Kniffe, Anträge „wasserdicht“ zu machen, sondern können eventuelle Komplikationen oft „auf dem kleinen Dienstweg“ in direkter Abstimmung mit dem ungarischen Finanzamt ausräumen. ❙

01 | 2011


Mehr Informationen: www.ahkungarn.hu/mehrwertsteuer Szilvia Bacsa • Tel.: +36 1 345 7635 E-Mail: [email protected]

A 2010-ben európaszerte bevezetett új áfa-

visszatérítési eljárás a gyakorlatban sok nehézséget okoz a vállalatoknak. A kérelem vis�szautasításának veszélye jelentősen csökkenthető, ha a kérelmező már az eljárás elején az adott ország szakemberéhez fordul. 2010. január 1-je óta az Európai Unióban új szabályok érvényesek a külföldön kifizetett áfa visszaigénylésére. Az 2008/9/EG európai irányelv főképp az eljárás technikai lebonyolítását szabályozza. Többek között előírja, hogy pl. német vállalatok a magyar áfa vis�szatérítésére irányuló kérelmeiket kizárólag a Bundeszentralamt für Steuern-nél (BZSt) nyújthatják be és azt is csak elekromos úton. A BZSt ellenőrzi a kérelem megengedhetőségét, majd teljes mértékben átadja azt a magyar hatóságoknak. Változtak még a benyújtási határidők, a minimum összegek és a benyújtandó dokumentumok. Az új eljárás bevezetése óta gyűjtött tapasztalatunk azt mutatja, hogy az új szabályozás sajnos nem érte el a céljául kitűzött

egyszerűsítést, így sajnos sokak kérelmét utasította el a magyar adóhatóság, pedig ez elkerülhető lett volna. A kérelmek gyakori sikertelenségének egyik oka, hogy a vállalatok számára nagyon körülményes az új formanyomtatvány kitöltése és elektronikus úton történő benyújtása. Még ennél is problematikusabb, hogy sajnos nem mondható zökkenőmentesnek a magyar hatóságok és a német kérelmezők közötti kommunikáció. Ez azért fontos, mert annak ellenére, hogy a kérelmet Németországban kell a kérelmezőnek benyújtania, már ez eljárás megkezdésekor is figyelembe kell vennie az adott országban, ez esetben Magyarországon érvényes szabályokat. Tovább nehezíti a kérelmező dolgát, hogy a magyar adóhivatal szinte kizárólag magyarul kommunikál. Valljuk be őszintén, ugyan melyik hannoveri vagy landaui könyvelő beszél folyékonyan magyarul? Több országban jelentkeztek a gyakorlatban alkalmazási problémák, ami arra késztette az Európai Bizottságot, hogy az előző tárgyév-


01 | 2011

re (2009) vonatkozó beadási határidőt kivételes jelleggel 6 hónappal meghosszabbítsa, tehát 2010 szeptember 30.-ról 2011 március 31.-ig. Mindezek miatt ajánlatos a kérelmezőknek helyi szakértőhöz fordulni, ha növelni akarják kérelmük sikerének esélyeit, hisz már a kérelem németországi benyújtásakor figyelembe kell venni mind a magyar adójogi szabályokat, mind a budapesti adóhivatal gyakorlatát. A budapesti DUIHK átfogó szolgáltatást nyújt e téren német vállalatok számára. Magyar adószakértőink nem csak azt tudják, hogyan lehet megtámadhatatlanná tenni a kérelme ket, hanem az esetleg fellépő bonyodalmakat a magyar adóhivatallal közvetlenül együttműködve gyorsan meg is tudják oldani. ❙ További információk: www.ahkungarn.hu/hu/afa Bacsa Szilvia • Tel.: +36 1 345 7635 E-Mail: [email protected]

21

Management

Menedzsment

Kein Bedarf an Lohnkommandos

Nincs szükség bér-akciócsoportokra

Arbeitgeber sollen Steuernachteile für Mitarbeiter ausgleichen

A kormány a munkáltatóktól várja a magasabb állami elvonások kiegyenlítését

Die Einführung des einheitlichen Einkommenssteuersatzes von 16 Prozent zum 1. Januar 2011 würde das Steuersystem wesentlich vereinfachen und die Bürger insgesamt entlasten – dies erhoffte sich die Regierung. Politiker sind jetzt überrascht, dass viele Arbeitnehmer statt mehr nun weniger Netto vom Brutto erhalten. Sie fordern, dass die Arbeitgeber die Differenz ausgleichen sollen. Doch der Appell ist überflüssig.

A kormány reményei szerint az egységes, 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetése lényegesen egyszerûsítette volna az adórendszert és mindent összevetve csökkenti majd a polgárok terheit. Ehhez képest a politikusok most – meglepô módon – meglepôdtek azon, hogy számos munkavállaló változatlan bruttófizetés mellett nemhogy többet, hanem kevesebb nettót visz haza. A kormány azt várja, hogy a munkáltatók ellensúlyozzák a különbözetet. A felszólítás azonban felesleges.

Von Dirk Wölfer

Für kaum eine Steuerart lässt sich die Höhe

der Steuer für eine bestimmte Einkommensgruppe so genau ausrechnen, wie im Falle der Einkommenssteuer. Umso erstaunlicher ist es, dass es seit der Verabschiedung der Jahressteuergesetze (am 16. November 2010) drei Monate gebraucht hat um festzustellen, dass viele Arbeitnehmer durch die Änderungen finanziell schlechter gestellt sind als vorher. Zwar hat sich der Steuersatz für alle verringert – von vorher 17 bzw. 32% auf nun einheitlich 16%, zugleich wurde aber der Rentenbeitrag angehoben, und bestehende Steuerermäßigungen (die sogen. „Steuergutschrift“) verringert. Die Gewerkschaften behaupten, 85% aller Arbeitnehmer seien negativ betroffen, vor allem Geringverdiener, die nicht in den Genuss zusätzlicher Steuervergünstigungen für die Kindererziehung kommen. Andere Schätzungen sind vorsichtiger, doch Fakt ist: Vorerst bleibt die Ankündigung von Ministerpräsident Orbán, niemandem solle es durch die Steueränderungen schlechter gehen, nur

22

ein Wunsch. Noch alarmierender sind allerdings Berichte, wonach vereinzelt Firmen sogar die Bruttolöhne gesenkt haben sollen, und so als Arbeitgeber die Steuerentlastung „mitnehmen“, die eigentlich den Lohnempfängern zugute kommen sollte. Derzeit diskutieren Regierungspolitiker, Arbeitnehmer und Arbeitgebervertreter heftig darüber, wer die versprochenen höheren (Netto-)Löhne sicherstellen soll. Am Stammtisch könnte man sagen: Versprechen muss derjenige einhalten, der sie gegeben hat. Jenseits solcher Polemik lohnt aber vor allem ein Blick auf das ungarische Tarifsystem (siehe Info-Box). Ungarn ist eine Marktwirtschaft, die Löhne in der Privatwirtschaft werden zwischen den Vertretungen von Arbeitgebern und Arbeitnehmern ausgehandelt – im Unterschied zu Deutschland jedoch fast ausschließlich auf Betriebsebene und nicht für eine ganze Branche. Allerdings gibt es in Ungarn im Unterschied zu Deutschland verbindliche Mindestlöhne. Im Fokus der aktuellen

01 | 2011

Szerzô Dirk Wölfer

Debatte steht aber vor allem die sogenannte „Lohnempfehlung“. Vertreter von Regierung, Arbeitgebern und Gewerkschaften geben jährlich eine gemeinsame Empfehlung ab, in welchem Maße die Löhne erhöht werden sollten. Die Regierung übernimmt diese Empfehlung als Arbeitgeber normalerweise im öffentlichen Dienst. Für die Gewerkschaften und die Arbeitgeber in der Privatwirtschaft ist die Lohnempfehlung jedoch in keiner Weise verbindlich, kann also weder erzwungen noch eingeklagt werden. Es spricht für das Augenmaß der drei Verhandlungspartner (Regierung, Arbeitgeber, Gewerkschaften), dass seit 1990 die tatsächlich gezahlten Lohnerhöhungen praktisch immer über der unverbindlichen Empfehlung lagen – oft sogar sehr deutlich. (Siehe Abbildung). Für 2011 wurde eine durchschnittliche Anhebung der Löhne um 4-6 Prozent empfohlen. Es spricht wenig dafür, dass dies in diesem Jahr nicht erreicht werden sollte. Doch wie in früheren Jahren entscheiden fast alle Firmen erst im Frühjahr über Löhne, wenn sie endgültige Zahlen zu den Geschäftsergebnissen des Vorjahres haben und das laufende Jahr besser einschätzen können. Die aktuelle Aufregung um ausgebliebene Lohnsteigerungen im Januar ist daher völlig unverständlich – ebenso wie die Schaffung von „Aktionskommandos“, mit der die Regierung die Lohnpolitik der Unternehmen kontrollieren will. Dabei werden schon heute vom Statistischen Zentralamt über die Arbeitsverwaltung bis zu den Finanzbehörden an verschiedenen Stellen Unmengen von Daten über Löhne und Gehälter gesammelt – einem objektiven Informationsbedürfnis dienen die Aktionskommandos daher wohl kaum. Staatlich erzwungene Lohnerhöhungen jedoch würden die Wettbewerbsfähigkeit vieler Unternehmen beschädigen und zu weniger statt zu mehr Beschäftigung führen. ❙


Alig akad olyan adónem, amelynél az adó mér-

egyes cégek állítólag még a bruttó béreket is csökkentették, így a munkáltató „zsebelné” be azt az adókönnyítést, amelyet eredetileg a bérből élőknek szántak a törvényhozók. Kormányzati politikusok, a munkavállalók valamint a munkáltatók képviselői jelenleg hevesen vitáznak arról, hogy ki felelős azért, hogy megvalósuljanak az ígért magasabb (nettó) bérek. Egy sörözői törzsasztalnál azt mondhatnák, hogy az ígéretet annak illik tartania, aki azt adta. Félretéve az ilyen jellegű polémiát, érdemes egy pillantást vetni a magyar bérmegállapítási

tékét egy adott jövedelmi csoportra olyan pontosan ki lehet számolni, mint a személyi jövedelemadó esetében. Ennek tükrében még inkább meglepő, hogy az idei adótörvények november 16-i elfogadása óta három hónapba telt annak felismerése, hogy a módosítások révén számos munkavállaló anyagilag rosszabbul jár az új rendszerrel. Az adó mértéke ugyan mindenki számára csökkent a korábbi 17-ről, illetve 32ről most már egységesen 16 százalékra, egyúttal azonban emelkedett a nyugdíjjárulék és csök-

Empfohlene und tatsächliche Steigerung der Bruttolöhne in der Privatwirtschaft* A versenyszféra bruttó bérek javasolt és tényleges emelkedése * Tatsächliche Steigerung

OÉT-Empfehlung

Ténylégesen megvalósított

OÉT-ajánlás

16,3

13,3 11,1 9,3

9,3 7,3

7,5

9,4 6,9 6,0

9,1 6,8

4,5

8,2 6,3

4,5

5,0

4,3 4,0

2,6 0,0

2001

2002

2003* 2004

2005

2006

2007

2008

2009 2010*

2011

Quelle | Forrás: OÉT, KSH, eigene Berechnungen | OÉT, KSH, saját számítások

* 2003, 2010: bezogen auf die Reallöhne | a reálbérekre vonatkoztatva

kent az adójóváírás mértéke. A szakszervezetek azt állítják, hogy a változások a munkavállalók 85 százalékát érintik hátrányosan, főként olyan az alacsony keresetűeket, akik nem élhetnek az új gyermeknevelési adókedvezményekkel. Más becslések ugyan óvatosabbak, de tény, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ígérete, miszerint az adóváltozások révén senkinek ne legyen rosszabb sora, egyelőre csupán kívánalom. Még riasztóbbak pedig azok a hírek, amelyek szerint

rendszerre. Magyarország egy piacgazdaság, amelynek egyik alapvető jellemzője, hogy a versenyszférában a bérek a munkáltatók és a munkavállalók alkudozásának eredményeként alakulnak ki. Ez a legtöbb esetben – Németországgal ellentétben – nem ágazati, hanem vállalati szinten történik meg. További különbség Németországhoz és más országokhoz képest, hogy Magyarországon van kötelező minimálbér. A jelenlegi vita középpontjában azonban nem


01 | 2011

a törvényes bérminimum áll, hanem az az ajánlás, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keretében évente határozzák meg a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a kormány arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben emeljék a béreket. A költségvetési szférában a kormány a munkáltató, és rendszerint be is tartja a bérajánlást. A versenyszférában azonban nem bír kötelező érvénnyel az ajánlott béremelés, a szakszervezetek és a munkáltatók számára csak egyfajta iránytű, amely nem kényszeríthető ki és nem is perelhető. A tárgyalásokban érintett három fél – a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek – valóságérzetét dicséri, hogy a versenyszférában ténylegesen megvalósított béremelés 1990 óta csaknem kivétel nélkül mindig meghaladta a (nem kötelező érvényű) ajánlást – sőt gyakorta jelentősen is meghaladta azt (lásd ábra). 2011re az OÉT a bérek átlagosan 4-6 százalékos emelését ajánlotta, és kevés szól amellett, hogy ezt idén nem sikerülni elérni. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy szinte valamennyi vállalat csak tavasszal dönt a tárgyévi bérfejlesztésről, amikor már ismertek az előző év üzleti eredményei, és pontosabban lehet felbecsülni a folyó évi kilátásokat. Ezért teljességgel érthetetlen a januárban „elmaradt” béremelések miatti felháborodás – akárcsak az úgynevezett „akciócsoportok” létrehozása, amelyekkel a kormány a vállalatok bérpolitikáját akarja ellenőrizni. Objektív információs igényeket ugyanis aligha szolgálnak ezek az akciócsoportok, hiszen a Központi Statisztikai Hivataltól a munkaügyi központokon és az adóhatóságig különböző szervek már ma is hihetetlen mennyiségű adatot gyűjtenek a bérekről és a fizetésekről. A közvetlen vagy „közvetett” állami eszközökkel „kikényszerített” béremelés viszont ártana számos vállalat versenyképességének, ami végeredményben akár elbocsátásokat is válthat ki, ami senkinek nem lehet az érdeke. ❙

23

Mitglieder

tagság

Wir begrüßen unsere neuen Mitglieder | Köszöntjük új tagjainkat Augusztin Betongyártó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Boook Kiadó Kft.

Hammel & Hochreiter International Consulting Kft.

KSH Rugógyár Bt.

Proximedia Kft.

Hubertus Agráripari Bt.

Herstellung von Transportbeton, Handel mit Betonstahl

Buchverlag

Unternehmensberatung

Herstellung von Federn

Großhandel mit digitalen Kommunikationsgeräten

Landwirtschaft, Jagd, Hotel- und Restaurantdienstleistungen

Batthyány utca 17/d. H-8200 Veszprém

Ráday u. 11-13. H-1091 Budapest

Székács u. 9/a. H-1122 Budapest

Régi Veszprémi u. 14-16. H-9028 Gyôr

Kelenhegyi utca 29/a. H-1118 Budapest

0275 hrsz. Sáripuszta H-8713 Kéthely

Kamilla Augusztin, Büroleiterin

Péter Széplaki Geschäftsführer

Szilvia Szalai Back Office Manager

Thomas Berrer Plant Manager

Dr. Zsolt Palkó Mitglied der Geschäftsführung

Oliver Hahnenkamm Geschäftsführender Direktor

Tel: +36 30 946 4863 Fax: +36 84 310 418 E-mail: [email protected] Web: www.augusztinbeton.hu

Tel: +36 30 222 2971 Fax: +36 1 413 6255 E-mail: [email protected] Web: www.book.hu

Tel: +36 1 213 1539 E-mail: [email protected] Web: www.hammelhochreiter.com

Tel: +36 96 513 060 Fax: +36 96 513 079 E-mail: [email protected] Web: www.ksh-rugo.hu

Tel: +36 1 279 0344 Fax: +36 1 279 0345 E-mail: [email protected] Web: www.proximedia.hu

Tel: +36 85 560 900 Fax: +36 85 460 001 E-mail: [email protected] Web: www.hubertus.hu; www.hubertushotel.hu

BCD-Travel Hungary Kft.

EastWest-IT Kft.

INVEX Tervezô, Beruházó és Ingatlanforgalmi Kft.

LMT-Böhlerit Kft.

Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás

XXinfo Üzletviteli és Informatikai Tanácsadó Kft.

Reiseveranstalter

Software-Entwicklung, IT-Services

Bau- und Generalplanung

Großhandel mit Werkzeugmaschinen für die Metallbearbeitung

Rechtsberatung

Unternehmensberatung, Process design, ICT Consulting

Paulay Ede utca 7-9. H-1061 Budapest

Facsemete út 1/16 H-1112 Budapest

Bertalan Lajos u. 19. II/14. H-1111 Budapest

Kis-Duna u.6. H-2030 Érd

Buday László u. 12. H-1024 Budapest

Árpád fejedelem út 61. H-1036 Budapest

György Seres Sales Manager

Dr. Jürgen Liss Gründer

András Kubinszky Geschäftsführer

Judit Viola Wirtschaftsleiter

Mária Daradics Assistentin

József Zöld CEO

Tel: +36 1 429 9738 Fax: +36 1 429 9710 E-mail: [email protected] Web: www.bcdtravel.hu

Tel: +36 30 303 1135 Fax: +36 1 786 7521 E-mail: [email protected] Web: www.eastwest-it.com

Tel: +36 1 209 3646 Fax: +36 1 209 0657 E-mail: [email protected] Web: www.invex.hu

Tel: +36 23 521 902 Fax: +36 23 521 914 E-mail: [email protected] Web: www.lmt.hu

Tel: +36 1 345 4535 Fax: +36 1 345 4543 E-mail: [email protected] Web: www.szecsenyi.com

Tel: +36 20 543 2998 E-mail: [email protected] Web: www.xxinfo.hu

Kozma Miklós

Osztrák Intézet Budapest Nonprofit Kft.

TER HELL PLASTIC GmbH

CAE Engineering Kft.

Bello Premiums Kft.

24

European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet Kft.

Handel mit Kaffee, Tee, Trinkschokolade und Desserts

Bewerbungsberatung, Projektmanagement, Förderprojekte

Persönliches Mitglied der DUIHK

Deutschunterricht und Deutschprüfungen

Handel mit Kunstrohstoffen

Softwareentwicklung

Vízimalom sétány 12. H-1031 Budapest

Meder utca 8. (Prestige Tower) H-1138 Budapest

Körtvélyes u. 3/a H-1037 Budapest

Andrássy út 21. 1. em. H-1061 Budapest

Bochumer Str. 229 D-44625 Herne/Herne-Süd

Ráth György u. 28. H-1122 Budapest

Gábor Bellovits Geschäftsführer

András Zöldág Bereichsleiter

Leonore Peer Geschäftsführerin

Angelika Wehrsich Personalreferent

Ilona Galambos Finanzassistentin

Tel: +36 1 242 3330 Fax: +36 1 242 7198 E-mail: [email protected] Web: www.bellocafe.hu

Tel: +36 1 422 0700 Fax: +36 1 422 0699 E-mail: [email protected] Web: www.european.hu

Tel: +36 1 368 5381 E-mail: [email protected]

Tel: +36 1 322 3030 Fax: +36 1 322 6010 E-mail: [email protected] Web: www.oci.hu

Tel: +49 2323 941 0 Fax: +49 2323 941 137 E-mail: [email protected] Web: www.terhell.de

Tel: +36 1 225 0134 Fax: +36 1 225 0135 E-mail: [email protected] Web: www.cae-engineering.hu

Bit Budapest Bt.

Grand Hotel Kempinski High Tatras Kupele Strbské Pleso a.s.

|Kôrösy & Kató| LEGAL Ügyvédi Társulás

POLIFOAM Mûanyagfeldolgozó Kft.

Wilkhahn Handelsges.m.b.H.

Alleiniger Vertreter der Bitburger-Braugruppe und des Erdinger Weissbiers in Ungarn

Hotel, Wellness & Spa

Anwaltstätigkeiten

Herstellung von/Handel mit Kunstoffschaum

Großhandel mit Büromöbeln

Halász u. 2. I. em. 13. H-1011 Budapest

Kupelna 6 SK-05985 Strba-Strbske Pleso

Andrássy út 126. H-1062 Budapest

Táblás u. 32. H-1097 Budapest

Zoltán Karsai Marketing & Sales Manager

Miriam Lackovicova Sales Director

Dr. Gyula Kôrösy Rechtsanwalt, Partner

Dr. László Füzes Geschäftsführer

Wimbergergasse 12, Stg. 2/3 A-1070 Wien Herbert Schmitz CEO

Tel: +36 1 212 2649 Fax: +36 1 212 2649 E-mail: [email protected] Web: www.bitburger-braugruppe.com

Tel: +421 2 3223 8564 Fax: +421 2 3262 333 E-mail: [email protected] Web: www.kempinski.com/hightatras

Tel: +36 1 354 0274 Fax: +36 1 354 0275 E-mail: [email protected] Web: www.kk-legal.com

Tel: +36 1 280 6570 Fax: +36 1 357 0321 E-mail: [email protected] Web: www.polifoam.hu

Tel: +43 1 894 2168 0 Fax: +43 1 890 3239 15 E-mail: [email protected] Web: www.wilkhahn.com

01 | 2011



Informationen über die Vorteile der DUIHKMitgliedschaft finden sie hier | Információkat a DUIHK-tagság elônyeirôl itt talál: http://www.ahkungarn.hu/ mitglieder/mitglied-werden/

01 | 2011

25

Mitglieder

Mitglieder

19.01.2011

03.02.2011

26.01.11

Fördermittel nicht zum Fenster herausschmeißen

Gyula Barta stellt die Investitionsförderung für Unternehmen im Rahmen des Neuen Széchenyi Planes vor. Im Haus der Ungarischen Wirtschaft stellte

sich Gyula Barta, Vorstandsvorsitzender der MAG Zrt., als Mitbürger der ausländischen Unternehmer vor. Beim Thema Sondersteuer gab er den 90 Gästen verschiedenster Unter10.02.2011

nehmen gegenüber zu, dass die Kommunikation schlecht gewesen sei. Mit der Vorstellung des neuen Vergabekonzepts der MAG Zrt. für Fördermittel, hoffe er ein wenig des ursprünglichen Vertrauens zurück zu gewinnen. Die Bearbeitung der Anträge zur Investitionsförderung solle künftig nur noch 60 Tage, in absehbarer Zeit sogar nur noch 45 Tage, dauern. Ab sofort stehen die Mittel fast

alle Formen der Investitionen offen, wobei auch die ausländischen Unternehmen einen freien Zugang bekommen sollen. Nils Blunck, Geschäftsführer der Blucron Beratungen Kft., sieht einen großen Vorteil in diesen Neuerungen und einen Wettbewerbsvorteil für die erfolgreichen Antragssteller. Er betonte aber, dass die Fördermittel immer an Konditionen gekoppelt seien: „Die Regierung verschenkt kein Geld!“ Die Investition müsse grundsätzlich auch ohne die Subventionen auskommen können um nicht zu einem Risiko zu werden, wenn der Antrag abgelehnt wird. Bei der Diskussion verriet Barta noch, dass er mit den Mikrokrediten ein Umdenken der ungarischen Unternehmer erzwingen wolle, die oftmals nicht die Rückzahlung miteinkalkulierten. Der gemütliche Abend fand in einem kalten Buffet und angeregten Gesprächen seinen Abschluss. ❙

18.01.2011

Jour Fixe im Restau- Erfahrungsaustausch über die rant Búsuló Juhász betriebliche Steuerprüfung

Unsere erste Jour-Fixe-Veranstaltung im neu-

en Jahr 2011 fand im Restaurant Búsuló Juhász auf dem Gellért-hegy statt. Das Gebäude wurde im letzten Sommer renoviert und präsentiert sich nun mit einer neuen und eleganten Raumgestaltung. Die größte Attraktivität des 1937 gegründeten Restaurants macht jedoch neben seiner herausragenden Küche das atemraubende Panorama aus. Etwa 100 Gäste haben die Möglichkeit genutzt, sich bei exzellenter Küche und Bewirtung untereinander auszutauschen. Nach bewährter Tradition haben sich im Búsuló Juhász 10 neue Mitglieder und ein treues Mitglied präsentiert. ❙

26

sem Jahr aus der Veranstaltungsreihe „Erfahrungsaustausch“ thematisierte die betriebliche Steuerprüfung. In seinem einleitenden Vortrag stellte Roland Felkai, Geschäftsführer der Rödl & Partner Kft., das Prüfungsverfahren des APEH (Amt für Steuer- und Finanzprüfung) vor und erteilte den anwesenden Mitgliedern wertvolle praktische Ratschläge im Zusammenhang mit der Vorbereitung auf die Steuerprüfung und der Geltendmachung ihrer Rechte im Laufe des Verfahrens. Er hob noch das Thema der Transfersteuer und die Problematik im Zusammenhang mit den beglaubigten

Übersetzungen, die die Steuerbehörde nach Belieben verlangen kann, hervor und erweckte damit reges Interesse im Publikum. Gábor Beer, der Partner der KPMG Hungária Kft., berichtete zuerst über die Minimalsteuergrundlage und bot anschließend eine ausführliche Einsicht in die steuerbehördliche Praxis. Er warnte die Gäste, dass es wegen der bedauerlichen Praxis des APEH oft auch dann nicht ratsam ist, die Minimalsteuergrundlage zu wählen, wenn das Unternehmen hierzu eigentlich berechtigt wäre. Im Anschluss an die Vorträge berichteten die anwesenden Mitglieder über ihre persönlichen Erfahrungen mit der Steuerbehörde, von denen einige sogar unsere erfahrenen Berichterstatter überraschten. Es fand zum Schluss eine Fragerunde statt, im Rahmen dessen unter anderem über Ordnungsstrafen für Versäumnisse im Laufe der behördlichen Steuerprüfung, die Besteuerung von Zollfreigebieten und über die Steuerzahlung als sogenanntes „kiemelt adózó” (ein Unternehmen, dessen Steuerleistung eine bestimmte Höhe überschreitet) gesprochen wurde. ❙

01 | 2011


Die erste Veranstaltung der DUIHK in die-

Recht und Steuern aktuell Müssen wir eine Umstrukturierung der Unternehmen fürchten? In welcher Geschäftslage ist es empfehlenswert eine unternehmerische Neugestaltung in Betracht zu ziehen? Die Antwort auf die Frage, die alle 40 Gäste bewegte, ob wir eine Umstrukturierung der Unternehmen fürchten müssten, kam klar und deutlich: Nein! Im Zuge der Veranstaltung „Recht und Steuern aktuell“ zeigte Zsuzsa Fekete, Service-Direktorin für Transaktionen bei Mazars Kft., anhand eines Zeitstrahls, dass 5 bis 8 Monate ausreichen, um die Vorbereitungen, wie z. B. die Zustimmung der Gesellschafter, die Bekanntgabe und die Bearbeitung durch das Firmengericht, abzuschließen. Daran schließen sich noch 3 Monate Nachbereitungszeit an.

Matolcsy: Alle Investoren sind willkommen Auf Einladung der europäischen Handelskammern in Ungarn sprach Wirtschaftsminister György Matolcsy am 3. Februar auf einem Business Lunch vor circa 300 Führungskräften europäischer Unternehmen in Ungarn. tut betonte Maurizio Sauli, amtierender Präsident der Bilateralen Europäischen Kammern in Ungarn, dass die europäischen Unternehmen fortwährend bewiesen haben, dass sie einen positiven Beitrag zur Entwicklung und zum Erfolg der ungarischen Wirtschaft in Form von einer halben Million Arbeitsplätze und hohe Steuerleistungen leisteten. Er unterstrich, dass die europäischen Unternehmen diese beiderseitig vorteilhafte Zusammenarbeit fortsetzen wollen, und forderte die Regierungsseite auf, wieder in den Dialog mit diesem wichtigen Teil der ungarischen Wirtschaft zu treten. Minister Matolcsy betonte, dass das Hauptziel der Regierung darin läge, Ungarn zum attraktivsten Standort in Mittel- und Osteuropa zu machen, und fügte hinzu, dass dieses Vorhaben auch die Unterstützung der strategischen Partner aus dem Ausland erfordere. „Ungarn braucht die ausländischen

Direktinvestitionen, das ist ganz klar“, sagte der Minister. Besonders lade er dazu ein, Arbeitsplätze im produzierenden, verarbeitenden Gewerbe zu schaffen. Der „Neue Széchenyi-Plan“ würde Investitionen in Ungarn einen Schub geben und neue Geschäftschancen für die Wirtschaft eröffnen, auch für ausländische strategische Partner. Dem Minister zufolge könnte der Anteil der Investitionen am Bruttoinlandsprodukt von derzeit 17% bis 2013 auf 22-23% ansteigen. Laut Matolcsy liegt eine der wichtigsten Prioritäten der Wirtschaftspolitik der Regierung im Abbau des Budgetdefizits und der Staatsverschuldung. Bis zum Ende der Legislaturperiode sollen die ungarischen Staatsschulden unter 70% des BIP sinken, so könne Ungarn der Schuldenfalle entkommen. Er bestätigte, dass die Krisensteuern für die Energie- und die Telekommunikationswirtschaft sowie den Einzelhandel definitiv wie geplant bis Ende 2012 auslaufen werden. Bezüglich der Bankenabgabe strebe Ungarn eine gemeinsame europäische Lösung an. Außerdem versprach Matolcsy den Gästen „umfassende, weitreichende und dauerhafte“ Reformen, die mittelfristig zu einem nachhaltigen Niveau des Haushaltsdefizits führen sollen. ❙


01 | 2011

Bei dem Treffen im italienischen Kulturinsti-

Im Haus der Deutsch-Ungarischen Wirtschaft führte ihre Kollegin Andrea Molnár, Managerin für Audit, in diesem sehr informativen Vortrag die verschiedenen Umwandlungsformen aus, während Kinga Palotai, Managerin für Steuern, ebenfalls Mazars Kft., auf die steuerlichen Aspekte einer Umwandlung einging. Eine Umwandlung ist nur durch Gesellschafter durchführbar, Fekete verglich es damit, die Karten in einem Spiel neu zu verteilen, da auch die Anteile Veränderungen erfahren. ❙

Weitere Informationen und Fotogalerie finden Sie unter: www.ahkungarn.hu/veranstaltungen/archiv/2011

27

tagság

2011.01.26.

Jogi és adózási aktualitások Félnünk kell a vállalati átszervezéstől? Milyen üzleti helyzetben ajánlatos megfontolni a vállalati átalakítást? A mind a 40 vendéget foglalkoztató kérdésre, hogy félnünk kell-e a vállalati átszervezéstől, világos és egyértelmű válasz érkezett: nem! Az „Aktuális jogi és adózási kérdések” rendezvény

tagság

2011.01.19.

2011.01.18.

A támogatást ne szórják ki az ablakon A Német-Magyar Gazdaság Házában Barta Gyula a MAG Zrt. elnök-vezérigazgatója mutatta be a vállalati beruházások támogatását az Új Széchenyi Tervből. Elôadásának kezdetén Barta Gyula hangsú-

lyozta, hogy nem a kormány képviselőjeként vesz részt a szakmai előadásokat kínáló esti rendezvényen. A különadó téma köréhez hasonlóan kiemelte, hogy rosszul működött a kommunikáció. A MAG Zrt. új támogatás-megítélé-

Tapasztalatcsere vállalati adóellenôrzés témában

kozások hasznára válnak az új támogatások, amelyeket részben automatikusan nyújtanak. Nils Blunck, a Blucron tanácsadó Kft. ügyvezetője nagy előnyöket lát az újításokban, amennyiben azok bekövetkeznek. Blunck előadásában azonban hangsúlyozta, hogy a források biztosítását mindig feltételekhez kötik: „A kormány nem ajándékozza el a pénzt!” Ezen kívül a finanszírozás biztosítása a támogatás legfontosabb kritériuma. Barta Gyula ebben nevelési feladatot is lát: a támogatott A DUIHK idei elsô tapasztalatcsere rendezvényé-

nek témája a vállalati adóellenőrzés volt. Bevezető előadásában Dr. Rer. Pol. Felkai Roland, a Rödl & Partner Kft. ügyvezetője az APEH ellenőrzési eljárását mutatta be, majd értékes

és praktikus tanácsokkal látta el a résztvevő tagcégek képviselőit azzal kapcsolatban, hogy hogyan készüljenek fel az ellenőrzésre és érvényesítsék jogaikat az eljárás során. Nagy hangsúlyt fektetett ezen kívül a transzfer adóra és az

APEH által kérhető hiteles fordításokra, mely témák a jelenlévők körében nagy érdeklődésre tartottak számot. Beer Gábor, a KPMG Hungária Kft. partnere a minimum adó alapról számolt be, majd betekintést nyújtott az adóhatósági gyakorlatba. Figyelmeztette a meghívottakat arra, hogy az APEH hozzáállása miatt sajnos akkor sem mindenképp tanácsos a minimum adó alapot választani, amikor ezt a vállalat egyébként jogilag megtehetné. Az előadásokat követően a jelenlévők számoltak be személyes, sokszor még tapasztalt előadóinkat is meglepő élményeikről az adóellenőrzés terén. A rendezvényt záró kötetlen beszélgetés keretében a legtöbb kérdés többek között a kiemelt adózással, a vám szabad területek adózásával és a mulasztási bírsággal kapcsolatban érkezett. ❙

2011.02.03.

Matolcsy: Szívesen látjuk a külföldi befektetôket si koncepciójának bemutatásával bízik abban, hogy részben visszanyerhető az eredeti bizalom. A beruházás-ösztönzési pályázatok elbírálása elmondása szerint a jövőben már csak 60 napig, belátható időn belül pedig már csupán 45 napig tart majd. A források azonnali hatállyal rendelkezésre állnak a beruházások szinte bármely formájához, ezen túlmenően pedig kiemelten a mikro-, valamint kis és közepes vállalakeretében Fekete Zsuzsa, a Mazars Kft. tranzakciós szolgáltatási igazgatója egy időtengelyen szemléltette, hogy 5-8 hónap elegendő az előkészületek, mint például a tagok jóváhagyása, a cégbírósági közzététel és ügyintézés lezárásához, majd a tényleges tranzakciót további 3 hónapon át kísérik az utómunkák. A Német-Magyar Gazdasági Házban kolléganője, Molnár Andrea auditálási igazgató ismertette rendkívül tartalmas előadásában az átalakulás különböző formáit, míg szintén a Mazars Kft. részéről Palotai Kinga adóügyi igazgató az átalakulások adózási vonatkozásait világította meg. Átalakulást csakis a tulajdonosok hajthatnak végre, és Fekete Zsuzsa ezt a lapok újraosztásához hasonlította egy kártyajátékban, mivel az egyes tulajdonrészek is megváltoznak. ❙

28

beruházásoknál átlagosan mintegy 60 százalék kölcsön, 30 százalék támogatás és 10 százalék az önrész. Polgártársait arra kívánja ösztönözni, hogy következetesen foglalkozzanak a jóváhagyott hitelek visszafizetésével. Az alapos tájékoztatást nyújtó vitát követően a rendezvény kicsengése az állófogadás keretében lehetőséget biztosított a 90 résztvevő közötti kapcsolatépítésre. ❙

2011.02.10

Jour Fixe a Búsuló Juhász étteremben Idei elsô Jour Fixe rendezvényünknek a Gellért-

hegyen található Búsuló Juhász étterem adott otthont, amely az elmúlt nyáron új, elegáns belső átalakítást kapott. Az 1937 óta létező étterem legfőbb vonzereje mégis a kitűnő konyha mellett az innen élvezhető fantasztikus panoráma. Mintegy 100 tagvállalatunk képviselje élt a kapcsolatépítés ezen kellemes formája által kínált lehetőséggel. A Jour Fixe hagyományai szerint e találkozó keretében nemcsak új tagvállalataink mutatkozhatnak be, hanem olyan cégek is, melyek már legalább 5 éve hű tagjai kamaránknak. A Búsuló Juhászban 10 új tagot és egy hű tagvállalatot üdvözölhettek a vendégek. ❙

01 | 2011


Matolcsy György gazdasági miniszter február 3-án az európai kereskedelmi kamarák meghívására 300 európai cégvezető előtt beszélt egy üzleti ebéd keretében. Az eseményen Maurizio Sauli, az Európai Bilaterális Kamarák Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a Magyarországon lévő európai vállalatok folyamatosan bizonyították a magyar gazdaság fejlődődésének és sikerének támogatása iránti elkötelezettségüket. „A vállalatok félmillió munkahelyet teremtettek Magyarországon, tapasztalatot és technológiát hoztak és jelentős mértékű adóbevételt biztosítanak az államnak “, mondta Sauli.

Kiemelte, hogy az európai vállalatok ezt a kétoldalú, nyereséges együttműködést folytatni szeretnék és szorgalmazta, hogy a magyar hatóságok újra vegyék fel a párbeszédet a magyar gazdaság e fontos részével. Matolcsy hangsúlyozta, hogy a kormány egyik legfontosabb célja, hogy Magyarországot Közép-Kelet Európa legvonzóbb befektetési helyszínévé alakítsa, mely megköveteli a külföldi partnerek támogatását is. „Magyarországnak egyértelműen szüksége van a külföldi befektetésekre“, mondta a miniszter. Hozzátette: „Minden ágazatban szívesen látjuk a külföldi befektetőket, azonban a befektetési politikánk középpontjában a szolgáltatási szek-


01 | 2011

toron kívül, az termelő és feldolgozóiparban létrehozandó munkahelyek állnak.“ Matolcsy szerint az Új Széchenyi-terv a magyarországi beruházások növekedését fogja eredményezni, és új befektetési lehetőségeket teremt a külföldi stratégiai partnerek számára is. „Szeretnénk, hogy ebben Önök is részt vegyenek” mondta a közönségnek. Matolcsy szerint 2013-ra a magyar beruházási ráta elérheti a GDP 2223%-át is, a mai 17%-hoz képest. Matolcsy elmondta, hogy a kormány fő gazdaságpolitikai célkitűzései között szerepel a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése. A kormányzati ciklus végére az államadósság a GDP 70 százaléka alá csökkenhet, ezzel az ország kijutna a hitelcsapdából. Megerősítette, hogy az energia-, telekommunikációs és kereskedelmi szektorra kivetett válságadókat az ígérteknek megfelelően kivezetik. „2012 végére megszűnnek.” A bankadóval kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország egy közös, európai megoldásra törekszik, ami lehet „egy adó, egy járulék, vagy valami más”. ❙

További információk, letölthetô elôadások és képgaléria: www.ahkungarn.hu/veranstaltungen/archiv/2011

29

Mitglieder

Mitglieder

Freudenberg Nok Mechatronics

IVG

Freudenberg investiert weiter Nach einer Investition über 500.000 Euro in ein Lager in Pécel im ver-

Continental Hotel Zara**** superior

Infopark Gebäude E erhält LEED Silber-Zertifikat

gangenen Jahr, investiert der Autoteile-Hersteller Freudenberg NOK Mechatronics Hungary Bt. eine weitere Million Euro in die Umwandlung zu einem Produktionsbetrieb. Im April sollen bereits Maschinen in dem neuen Werk aufgestellt werden, wo zukünftig Komponenten für LED-Lampen für europäische Premium-Automarken vom Band laufen sollen. Die Stammbelegschaft wächst dadurch von 240 auf 260 Mitarbeiter, wobei auch noch 150 Leiharbeiter beschäftigt werden. Innerhalb von vier Jahren hat Freudenberg den Umsatz und die Arbeitnehmerzahl in Ungarn mehr als verdoppelt. Um den positiven Trend fortzusetzen, wurde vor einem Jahr die Fertigungslinie aus einem deutschen und einem polnischen Werk nach Pécel verlagert und 500.000 Euro in eine neue Produktionsanlage investiert. ❙

Deluxe Klassifizierung Mystery Shopper von Worldhotels besuchte Continental Hotel Zara im Dezember, der die Qualität der Dienstleistungen, die Bereitschaft der Reservierungsagenten und der Rezeptionisten, die Einrichtung und die Reinigung der Zimmer, die Auswahl des Restaurant ARAZ, bzw. das Standard des Frühstücks im allgemein Ein

auf 85% gewertet hat. In der ausführlichen Zusammenfassung wurde hervorgehoben, dass in diesem Hotel der Spruch „der Gast ist König” wirklich wahr ist. Durch diese Leistung hat Continental Hotel Zara**** superior die Nobel-Kategorie von Worldhotels verdient und ab 2011 erwartet das Hotel seine Gäste in Deluxe Qualität. ❙

InterContinental Hotel Budapest

Gleich zwei Anerkennungen Das Hotel InterContinental Budapest wur-

Mercedes-Benz

Mercedes-Werk in Kecskemét: Testbetrieb schon im Mai

PwC

03.02.2011 – Das „Infopark Gebäude E“ der IVG Immobilien AG

ist das erste fertiggestellte Gebäude in Ungarn, das einen LEEDPreis (Leadership in Energy and Environmental Design) gewinnt. Seit 1998 vergibt der U.S. Green Building Council (USGBC) Zertifikate für Gebäude wie z. B. Schulen, Privathäuser oder kommerziell genutzte Immobilien, die umweltbewusst gebaut wurden. „Gebäude E“ stößt 30% weniger Schadstoffe aus als gesetzlich vorgegeben und erhielt dafür das Silber-Zertifikat der USGBC. Laut Kay-Uwe Blandow, geschäftsführender Direktor der IVG, bildeten Nachhaltigkeit und Umweltbewusstsein von Anfang an das Herzstück des Projekts. Die IVG ist eine der größten Immobilien-Unternehmen in Europa, das Vermögenswerte von 22,1 Mrd. Euro verwaltet und 600 Arbeitnehmer in 18 europäischen Städten beschäftigt. ❙

de mit dem „Hotel Star Award” für Unternehmensverantwortung ausgezeichnet. Der Preis der InterContinental Hotel Group (IHG) wird jährlich an Hotels und Personen verliehen, die aufgrund ihrer herausragenden Leistungen einen besonderen Beitrag zum Hotelgewerbe und zur Attraktivitätssteigerung der Gemeinde leisten. Zudem wur-

de das InterContinental Hotel in Budapest vom Reisemagazin „Travel and Leisure“ als eines der besten Hotels weltweit eingestuft. Jedes Jahr befragt das Reisemagazin seine Leser nach deren Meinung zu ihren weltweiten Lieblingshotels. In der Januar Ausgabe erreichte das InterContinental Hotel in Budapest 87,05 Punkte und gehört damit zu den 500 besten Hotels der Welt. ❙


01 | 2011

Gyôrer Büro öffnet im Sommer 03.02.2011 – Im Sommer eröffnet Pricewa-

terhouseCoopers (PwC) in Győr ein neues Büro. „Damit unser Unternehmen weiter dynamisch wachsen kann, müssen wir unsere Präsenz außerhalb der Hauptstadt erhöhen – ein Schritt dazu ist die Eröffnung des ersten Büros außerhalb von Budapest“-meinte Generaldirektor George Johnstone. PricewaterhouseCoopers eröffnete ihr Büro in der ungarischen Hauptstadt genau vor 20 Jahren. Mittlerweile beschäftigt das Unternehmen 600 Mitarbeiter in Budapest. ❙

Weitere Nachrichten aus Wirtschaft und Politik finden Sie unter: http://www.ahkungarn.hu/laenderinfo/ news-ungarn/

MSK Hungary Bt.

Dr. Gábor Zombor, Bürgermeister von Kecskemét (links) und

Komplexe TechnologieInvestition in Nyírbátor

Frank Klein, Geschäftsführer von Mercedes-Benz Manufacturing Hungary

03.02.2011 – Das Mercedes-Benz Werk Kecskemét ist nun auch

von weitem eindeutig als Produktionsstandort der Marke mit dem Stern erkennbar: Zum 125. Geburtstag des Automobils wurde der typische Mercedes-Benz Stern auf das höchste Produktionsgebäude gestellt. Die Arbeiten auf dem Werksgelände gehen zügig voran. 2011 bringt weitere Meilensteine mit sich: So steht etwa die Einstellung und Qualifizierung von etwa 1.500 Mitarbeitern vor allem für die Produktionsbereiche an. Hier wird der Schwerpunkt der Rekrutierung im erweiterten Umfeld des Werks liegen, weil sich Mercedes als attraktivster Arbeitgeber in der Region positionieren will. Die technische Einrichtung der Produktionsgebäude wird bis Mai abgeschlossen sein, so dass dann der Testbetrieb starten kann. Die ersten Kundenfahrzeuge würden dann wie geplant ab Anfang 2012 vom Band laufen, informierte Frank Klein, Geschäftsführer der Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.. ❙

30

01 | 2011

12.01.2011 – Die Maschinenfabrik MSKHungary Bt. in Nyirbátor,

die Tochter der deutschen MSK Covertech Group, investiert 1 Mrd. Forint in die technologische Entwicklung ihres Standortes. Die Firma erhielt dazu EU- und ungarische Fördermittel in Höhe von 465 Mio. Forint. MSK Hungary, mit einem Jahresumsatz von etwa 6 Mrd. Forint baut Verpackungsmaschinen. 98 % der Produkte gehen in den Export. Bis Ende November 2011 werden zwei neue Betriebshallen errichtet, die Technologien modernisiert, das interne Logistiksystem umstrukturiert sowie ein Qualitätssicherungssystem eingeführt. ❙

Weitere Informationen und Nachrichten über unsere Mitgliedsfirmen finden Sie unter: www.ahkungarn.hu/mitglieder/mitgliedernews/


31

Mitglieder

IVG

MSK Hungary Bt.

Ezüst fokozatú LEED-tanúsítványt kap az Infopark E épület 2011. 02. 03. – Az IVG Immobilien AG

által épített Infopark E épület az első elkészült épület Magyarországon, amely elnyerte a LEED-díjat (Leadership in Energy and Environmental Design). Az U.S. Green Building Council (USGBC) 1998 óta adományoz tanúsítványokat olyan épületeknek, amelyek környezettudatosan épültek. Az E épület a törvényben meghatározottnál 30%-kal keve-

sebb káros anyagot bocsát ki, ezért megkapta az USGBC ezüst fokozatú tanúsítványát. Kay-Uwe Blandow, az IVG ügyvezető igazgatója szerint a fenntarthatóság és a környezettudatosság kezdettől fogva a projekt központi elemei voltak. Az IVG Európa egyik legnagyobb ingatlanvállalata, amely 22,1 milliárd euró értékű vagyont kezel és 18 európai városban 600 munkavállalót foglalkoztat. ❙

Freudenberg Nok Mechatronics

után az autóipari beszállító Freudenberg NOK Mechatronics Hungary Bt. újabb 1 millió eurót ruház be péceli üzemének fejlesztésébe. Áprilisban már fel is állítják az első gépeket az új üzemben, ahol a jövőben prémium automárkák LED-világításához szükséges alkatrészek készülnek majd. A dolgozói állományt 240-ről 260-ra

növelik, ezen felül 150 bérmunkás alkalmazására is szükség van. A Freudenberg négy év leforgása alatt forgalmát és alkalmazottainak létszámát több, mint duplájára növelte. A pozitív trend folytatása érdekében egy évvel ezelőtt egy német és egy lengyel üzem gyártósorát is áttelepítették Pécelre és 500.000 euró értékben egy új gyártósorba is beruháztak. ❙

Mercedes Benz

Már májusban indul a tesztüzem 2011. 02. 03. – A kecskeméti Mercedes-Benz

gyár immár a távolból is egyértelműen felismerhető: az automobil 125 éves jubileumán a gyár legmagasabb épületének tetején üzembe helyezték a jellegzetes Mercedes-Benz csillagot. A gyárterületen jó ütemben haladnak a beruházási munkálatok. 2011-ben újabb mérföldkövek valósulnak meg: elsősorban a gyártás területén 1 500 dolgozó felvételére és továbbképzésére kerül sor.

A toborzás főképpen a gyár vonzáskörzetében zajlik majd, mely a térség legvonzóbb munkaadójaként szeretné magát pozícionálni. A gyártócsarnokok műszaki felszerelése májusban fejeződik be, azután indulhat a próbaüzem. Az ügyfeleknek szánt első autók a tervek szerint 2012 elején gördülhetnek majd le a gyártósorokról. számolt be Frank Klein, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezetője. ❙

InterContinental Hotel Budapest

Két rangos elsimerés Az InterContinental Budapest szálloda a válla-

lati társadalmi felelősségvállalás iránti páratlan elkötelezettségéért a Hotel Star Award kitüntetésben részesült. Az InterContinental szállodacsoport (IHG) díja azokat a szállodákat és alkalmazottakat tünteti ki, akik kimagasló teljesítményükkel öregbítették a szállodacsoport hírnevét. Mindemellett a Travel +

32

2011. 01. 12. – A nyírbátori MSK Hungary Bt.

gépgyár, a német MSK Covertech Group leányvállalata 1 milliárd forintot fordít telephelye technológiai fejlesztésére. A vállalat ehhez európai uniós és magyar támogatást kap 465 millió forint értékben. Az évente 6 milliárd forintos forgalmú MSK Hungary csomagológépeket gyárt. A termékek 98%-a exportra készül. 2011. november végéig két új üzemcsarnokot alakítanak ki, átalakítják a belső logisztikai rendszert, és bevezetnek egy minőségbiztosítási rendszert is. ❙

A DUIHK havi gazdasági jelentése: gazdasági információk – nemcsak külföldi befektetôknek

PWC

A Freudenberg újabb beruházása A tavalyi 500.000 eurós bővítő beruházás

Komplex beruházás

Leisure magazin értékelésében is bekerült az InterContinental Budapest a világ 500 legjobb szállodája közé. A világszerte 4,5 millió emberhez eljutó magazin olvasói idén is leadták szavazataikat kedvenc szállodáikra. Az előkelő 87.05 pont kiválóan tükrözi a vendégek elégedettségét a szálloda egyedi fekvését és a kiszolgálás magas minőségét illetően. ❙

01 | 2011

Nyáron nyílik a gyôri iroda 2011. 02. 03. – A PricewaterhouseCoopers

(PwC) nyáron nyitja meg új irodáját Győrben. „Annak érdekében, hogy vállalatunk dinamikusan növekedhessen tovább, erősítenünk kell jelenlétünket a fővároson kívül – ennek egy lépése az első Budapesten kívüli iroda megnyitása” – közölte George Johnstone vezérigazgató. A PwC éppen 20 évvel ezelőtt nyitotta meg irodáját a magyar fővárosban. Ma már 600 munkatársat foglalkoztat a cég Budapesten. ❙ Continental Hotel Zara**** superior

Deluxe minôsítés

» áttekinthetô » tényszerû » aktuális

A legfrissebb havi mutatókat elemzô konjunktúramonitor, a gazdaságpolitikai hattér bemutatása és a vezetôk számára releváns hírek pontos és gyors tájékozódást tesznek lehetôvé a magyar gazdaságban.

2010. decemberében a Worldhotels 85%-osra

értékelte a Continental Hotel Zara**** Superior szállodában a szolgáltatások minőségét, a szobafoglaláson és a front office-on dolgozók felkészültségét, a szállodai szobák felszereltségét és takarítását, az ARAZ Étterem választékát valamint a reggeli színvonalát. A részletes összefoglalóban még meg is említették, hogy ebben a szállodában tényleg igaz az a mondás, hogy „ A vendég a király!” Ezzel a teljesítménnyel kiérdemelte a Worldhotels magasabb kategóriájának elismerését, és a 2011-es évben már DELUXE minőségben várja vendégeit a szálloda. ❙

Egyedülálló hirdetési lehetôség: A WiU kompakt kivételes módon csak a két borítón nyújt hirdetési felületet. Az Öné lehet ez az értékes hely!

»

Tagvállalatainkról további híreket itt talál: www.ahkungarn.hu/hu/tagjaink/tagvallalati-hirek/


Bővebb információért keresse Sencz Zsófiát • [email protected] • +36 1 345 7646

Agenda

Mitgliederversammlung | Taggyûlés

Termine | Rendezvények

Info www.ahkungarn.hu/veranstaltungen

Produktionsleiter Training (5 Tage) Termelésirányítási ismeretek – vezetôképzés termelésben dolgozóknak (5 nap)

28.2.–31.3.2011

Sharing Automotive Competence in Central Europe – MOE Fachtagung in Leipzig Sharing Automotive Competence in Central Europe – Közép-Kelet-Európai Beszállítói Konferencia Lipcsében

2.–3.3.2011

Bewusstes Management – Workshopreihe für Führungskräfte A tudatos vezetés útja – vezetôi mûhely

9.3. 2011

Konferenz: Lehren aus der Krise– Sicherung zur erfolgreichen geschäftlichen Tätigkeit Konferencia: A válság tanulságai. Az eredményes üzleti mûködés biztosítékai

9.3.2011

Passivhausbesichtigung Passzívházlátogatás

17.3.2011

im Budapester Palast der Künste.

Fachexkursion in die Slowakei (Košice, Michalovce) Szakmai kirándulás Szlovákiába (Kassa, Nagymihály)

23.3.2011

Meghívó

Recht und Steuern Aktuell – Vertragsgestaltung nach der Krise insbesondere bei Krediten, Energieverträgen sowie Immobilien Jogi és adózási aktualitások – A válság utáni szerzôdékötés aktuális kérdései a hitel, kereskedelem, energia és ingatlan területérôl

24.3.2011

Nutzung von Solarenergie – Innovative Technologien aus Deutschland A napenergia hasznosítása – innovatív technológiák Németországból, Konferencia és kooperációs megbeszélések

28.-30.3.2011

Verhandlungstechnik auf der Basis des Harvard Konzepts Tárgyalástechnika és konfliktuskezelés harvardi alapokon

31.3.– 1. 4.2011

Herzlich Willkommen! Eine Veranstaltung für neue Mitglieder der DUIHK Üdvözöljük a DUIHK-ban. Rendezvény új tagjaink számára

4.4.2011

Proaktivitätstraining Proaktivitás tréning

12.–13.4.2011

Vortrag: Moderne Werkzeuge zum Produktivitätsmanagement. Mit REFA-Methoden zum Erfolg. Elôadás: A termelékenység növelésének modern eszközei. REFA módszerekkel a siker útján

14.4.2011

DUIHK-Energiezirkel DUIHK-energaikör

19.4.2011

Wirtschaftsmediationskurs Gazdasági mediáció képzés

19.–20.4.2011

Jour Fixe

20.4.2011

Erfahrungsaustausch zum Thema Logistik Tapasztalatcsere logisztika témában

21.4.2011

Recht und Steuern aktuell – Verbraucherschutz Jogi és adózási aktualitások – Fogyasztóvédelem

27.4.2011

Mitgliederversammlung der DUIHK A DUIHK éves taggyûlése

5.5.2011

Einladung Bitte vormerken! Die jährliche Mitgliederversammlung der DUIHK findet am 5. Mai 2011, um 14:00 Uhr

Már most tervezzék be! A DUIHK közgyűlése

2011. május 5-én, 14:00 órakor

kerül megrendezésre, a budapesti Művészetek Palotájában.

Mûvészetek Palotája 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Kontakt Publikationen | Kiadványok Zsófia Sencz Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: +36/1/245-7646 E-mail: [email protected]

Mitgliedschaft | Tagság Erika Gönczi Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: +36/1/345-7638 E-mail: [email protected]

Veranstaltungen | Rendezvények Kelemen-Raths Dominika Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: +36/1/345-7630 E-mail: [email protected]

34

01 | 2011


magazin Entdecken Sie

Recommend Documents