MAGASYN. Szabályozások - interjú Frischmann Gáborral. Például a tõzsdén. Fókuszban a vásárló NYÁR. Foto: Markovics

MAGASYN 1999. NYÁR

Foto: Markovics

Szabályozások - interjú Frischmann Gáborral

Például a tõzsdén Fókuszban a vásárló

J

(meg)

MAGASYN 1999/ NYÁR 3

egyzés

Tartalom:

Felülnézet

5

Visszhang

6

Fókuszban a vásárló

7

Programajánló

8

Mennyi az annyi?

10

Hang-adó

11

Synergon Napok ’99

12

Videokonferencia

14

A cél: EUROpa

15

Kitekintõ

16

Bemutatjuk

17

Kortárs Galéria

18

Sport

20

Kis magyar IT-történet

21

Abstract

22

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-5500, fax: 399-5599 Internet: www.synergon.hu Felelõs kiadó: Fábián László Szerkeszti: a szerkesztõbizottság Mûvészeti elõkészítés: Wittenberg Kft. Megjelenik évente négyszer, 2500 példányban

Az elsõ magyarországi informatikai részvénykibocsátás számos tanulsággal szolgált. A legörvendetesebb az, hogy egy súlyos katonai konfliktus árnyékában, felemás makrogazdasági mutatók mellett, egy év kibocsátási szünet után is sikeres lehet a fogadtatása egy nyilvános részvényjegyzésnek és tõzsdei megjelenésnek. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a befektetõk hajlandók voltak a jegyzési árfolyamban elismerni a cég eredményeit – nemcsak hazai környezetben, hanem a nemzetközi pénzpiacokon is. Szomorúbb tanulság volt, hogy a világháló szabadságát a szabadossággal, a rosszindulatú rágalmazással összetévesztõ – álnéven publikáló – önjelölt „elemzõk" igyekeztek rosszhírét kelteni a tõzsdére készülõdõ Synergonnak, majd akadtak olyanok is, akik kinyomtatva – névtelen levelekben – folytattak negatív kampányt. Tanultunk belõle. S mire jutottak levélíró Tatjánáink? Ami a legfontosabb: nem sikerült meghiúsítaniuk vagy befolyásolniuk a sikeres kibocsátást. Nem sikerült bizalmatlanságot ébreszteni a cég iránt a névtelen levelek címzettjeiben, nem sikerült pánikhangulatot okozni sem a befektetõk, sem a munkatársak körében. A kedvezõtlen körülményeknél erõsebbnek bizonyultak a cég értékei: a Synergon eddig elért sikerei, hírneve, referenciái, illetve ígéretes piaci pozíciója. Új tulajdonosainkat pedig talán leginkább ez, vagyis a növekedési potenciál, az elérhetõ árfolyam érdekli. A kibocsátás óta már eltelt néhány hét, nem sokára már trendek is rendelkezésünkre állnak az elemzéshez. A jegyzési ár realitását jól tükrözi, hogy mind a londoni elektronikus kereskedés (SEAQ), mind az azt pár nappal követõ budapesti tõzsdei (BÉT) jegyzés megindulásakor rögtön jelentõs árfolyamemelkedést könyvelhetett el a papír, s a tõzsdén szokásos kisebb nagyobb korrekciók mellett azóta is folyamatosan a kibocsátási ár felett kereskednek vele. Általában így viselkedik egy egészséges papír. A stabil részvényárfolyam természetesen nemcsak a régi és az új tulajdonosok érdeme. Úgy érezzük, köszönettel tartozunk valamennyi munkatársunknak, akiknek szakmai tudása, elkötelezett munkája alapozta meg a Synergon fejlõdését, és köszönettel tartozunk barátainknak is, akik a részvénykibocsátás nehézségei közepette is megmutatták, hogy számíthatunk rájuk. Ezúton is szeretnénk nekik megköszönni az együttmûködést, a bátorítást, amivel õk hozzájárultak a magyar informatikai ipar elsõ tõzsdei sikeréhez! A tõzsde úgy látja: a Synergonnak jó a papírja (is). Reméljük. Mert mi is azt vettük. Fábián László [email protected]

F MAGASYN 1999/ NYÁR 5

e

l

ü

l

n

é

z

J

ó szabályozás csak

e

széles egyetértéssel születhet

Frischmann Gábor, a HÍF elnöke

Az informatika és a távközlés konvergenciájá ból következõen közelednie kell egymáshoz a két terület szabályozásának is. E munkában fontos szerep jut a Hírközlési Fõfelügyeletnek is, amelynek elnökét Frischmann Gábort a HÍF szerepérõl és az általa kívánatosnak lá tott szabályozási modellrõl kérdeztük meg. – A HÍF, mint a hírközléssel kapcsolatos bármilyen más kérdésben, a jogszabályalkotás menetében szakértõi hátteret biztosít a KHVM számára, majd a jogszabályok alkotta keretek között önálló szabályozó és hatósági tevékenységet végez. Az informatikai szabályozás azért rendkívül kritikus ügy, mert egy túl merev rendszer szétzilálhatja a piacot, komoly korlátokat építhet be annak mûködésébe, az alulszabályozás viszont aránytalanul magasra növelheti a piaci szereplõk kockázatát. Ennek megfelelõen borzasztóan vigyázni kell a szabályozás mértékére, és tovább nehezíti a munkát, hogy sem európai sem pedig amerikai példa nincs egy jól mûködõ informatikai szabályozásra. Az már látszik, hogy mindenképpen célszerû kettéválasztani az informatikát hordozó infrastruktúra illetve a tartalmi szolgáltatások szabályozását. Most a HÍF legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy felkészüljön az infrastrukturális elemek szabályozására. Természetesen nem úgy kell az infrastrukturális szabályozásra gondolni, mint a kábelhálózati szabályozásra, mert az informatikai szabályozásnak részének kell lennie a szolgáltatásbiztonságot garantáló elemeknek is, beleértve például a digitális aláírás illetve a titkosítás kérdéseit is. – Az informatika világában már létezik egy erõs vállalkozói illetve társadalmi szervezeti

réteg. Ez a réteg – pont a jelenlegi szabályozatlanság miatt – erõsebb mint más iparágak hasonló rétegei. Hogy látja e szervezetek bevonhatóságát a szabályozás kidolgozásába? F.G.: Véleményem szerint a szabályozásnak a piac valamennyi szereplõje számára biztosítania kell mûködését lehetõvé tevõ környezetet, tehát a szabályozás nem lehet öncél, hanem harmonizálnia kell a nemzeti, a befektetõi-tulajdonosi, illetve a felhasználói célokat. Tehát a szabályozás a felsorolt három terület képviselõinek bevonása, illetve a vélemények ütköztetése nélkül nem képzelhetõ el. Ez azt jelenti, hogy egy informatikai-politikai koncepciót alkotva kell kiindulni, a piac öntörvényû elveit saját szabályai alapján már maga kialakította. Ez utóbbit a megszületõ szabályozásnak oly mértékben kell figyelembe vennie, hogy a törvény biztosítsa a piaci szabadság és esélyegyenlõség elvét, a kockázatok korlátos szinten maradásának lehetõségét, és a piac valamennyi szereplõjének szabad mozgását. Külön kiemelendõ az állam szerepe: az általa nyújtott szolgáltatások biztosításának garanciális kérdéseivel. Egy ilyen törvény kialakítása azonban csak az érdekeltek széles körû bevonásával lehetséges, a szükséges mechanizmusok a hazai törvényhozásban eddig csak korlátozottan mûködtek, nem véletlen azonban az, hogy az egységes Hírközlési Törvény definíciós gyûjteménye már hetek óta kint van a HÍF weblapján, és ezen keresztül várjuk a véleményeket. Természetesen a vélemények szerkesztését központosítani kell, de ebben a munkában is már egészen széles körû konszenzusra lesz szükség. – A világban a HÍF-hez hasonló szervezetek életében - változó mértékû - de mindenütt nagyon fontos szerepet töltenek be a vállalatok. Az Egyesült Államokban erõsebb, Európában gyengébb a kapcsolódás. Hogy látja a közelség mértékét? F.G.: Azt hiszem, hogy mivel Magyarország egyik legfontosabb célkitûzése az EU csatlakozás, ezért mindenképp az európai mûködési és szabályrendszerekhez fogunk illeszkedni. Ez természetesen nem zárja ki az együttmûködést – gondoljunk csak az Egyesült Királyságban mûködõ Oftelre – de lehet más szigorúbb modellt is látni. Tehát az európai kereteken belül is nagyon sok modell létezik, és azt is fontos látni, hogy a közvetlen ipari befolyásolás az Egyesült Ál-

lamokban sem áll fenn. Véleményem szerint az semmiképp nem jó, ha egy-egy piaci résztvevõi kör érdekei másokénál erõsebben tudnak érvényesülni. Az érdekektõl független szabályozás viszont nem létezik, mert ilyen esetben a szabályozás alkalmatlan a felügyeletre, vagy felesleges gátakat állít. Ezért gondoskodni kell a piaci szereplõk véleményének becsatornázásáról. – Európában az elmúlt hetek egyik nagy botránya az Enfopol néven elhíresült rendeletterv volt, amely egy 1995-ös akkor kizárólag a távközlésre vonatkozó megfigyelési törvényt egészített volna ki. Az Európa Tanácsban többek Orwellt emlegették. A javaslat most megbukott, de várhatóan elõbb utóbb születik valami szabályozás. Hogy látja ennek magyarországi vetületét? F.G.: A tartalomszabályozás sokkal kényesebb mint az infrastruktúra szabályozás ügye. Ez azért van, mert az elõbbi alapvetõen személyiségi és szabadságjogokat korlátoz. Magánvéleményem szerint olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a felhasználónak minden joga és szabadsága meglegyen ahhoz, hogy korlátozza: õt milyen információ éri el. Azt azonban jogilag korlátozni, hogy milyen információ haladhat át általában a hálózatokon azért borzasztóan nehéz kérdés, mert csak egészen általános elveket lehet megszabni, és sok piaci szereplõ még ilyen szabályozás esetén is szabadságát látná korlátozva. Ezért szerintem egy önkéntes önkorlátozó mechanizmus kialakulását támogató szabályozásra lenne szükség, amely etikai kódexeken keresztül éri el célját. Ugyanígy az is elképzelhetõ, hogy a szabályozásnak lehetõvé kell tennie azt, hogy az infrastrukturális szolgáltatók kikötéseket tehessenek az általuk átvitt anyagokkal kapcsolatban. Egy példa: a Postának már most joga van azt mondania, hogy veszélyes anyagok szállítását nem vállalja. Versenyhelyzetben biztos, hogy lesz olyan postai szolgáltató aki felkészült ilyen feladatra, és vállalja ezek szállítását is. Ez átvihetõ az informatikára is, mert létezhet majd olyan szolgáltató akinek etikai normái megtiltják bizonyos anyagok átvitelét. Az, hogy az európai jogrend pontosan hogy alakul majd, még nyitott kérdés, de az biztos, hogy a megoldásra sokféle lehetõség létezik. Révész Gábor

t

V

i

s

s

z

h

a

n

g

R


ólunk írták

Megállapodott a 3M és a Synergon … A megállapodással a Synergon a 3M kiemelt partnerévé lép elõ … Magyar Hírlap, 1999. március 2.

lár lett - tudtuk meg a fõforgalmazó CA-IB Értékpapír Rt.-nél. Ez nem jelent csalódást a kibocsátó számára, hiszen az ársáv 2500-3060 forint között volt, a maximális kibocsátási árfolyamot 3250 forintban állapították meg. Ötszörös túljegyzéssel zárult a tranzakció

ATM a Matávnál

Népszabadság, 1999. április 24.

… elindította kereskedelmi LAN-Flex szolgáltatását a Matáv … A projektben a rendszerintegrátori feladatokat a Synergon látta el … Számítástechnika, 1999. március 2.

A végsõ adatok szerint ötszörös túljegyzéssel zárult a Synergon-részvények emissziója. A papírok kibocsátási árfolyama 2700 forint lett. A high-tech társaság részvényei iránt elsõsorban a feltörekvõ piacokba fektetõ, illetve az iparágra szakosodott alapok érdeklõdtek. …

Elõtérben az e-business … rendezik a magyarországi pénzinformatikai szakma legjelentõsebb eseményeként számon tartott III. Pénzinformatikai Konferenciát. … a Synergon átfogó, modulárisan kialakítható banki integrált rendszert készített: elõadásuk e banki rendszerrõl és a gyors adaptációt lehetõvé tevõ fejlesztõkörnyezetrõl… Bank és Tõzsde, 1999. március 26. Synergon: az SCO és az IBM hivatalos partnere A … szerzõdés értelmében a Synergon is forgalmazza Magyarországon az SCO termékeit ... A Synergon … februártól „Premier” szintû IBM Software Business Partner lett. E cím elnyerésének feltétele a megfelelõ számú személyi szakmai minõsítés … megszerzése volt. Infopen, 1999. március-április

Napi Gazdaság, 1999. április 26. Drágult a Richter, jól startolt a Synergon …A Synergon részvénykibocsátása a külföldi érdeklõdésnek köszönhetõen öt és félszeres jegyzéssel zárult le... Mind Amerikában, mind Európában a régiónkra szakosodott alapok érdeklõdése igen élénk volt, amelyet tükröz a tegnapi nap, amikor a londoni SEAQ piacán már elkezdõdött a papír kereskedése és árfolyama 11,5-13 dollárig emelkedett, amely extraprofitot nyújtott egyelõre csak az intézményieknek... Magyar Nemzet, 1999. április 27. OTC … A május 5-én debütáló Synergon - részvények itthon ezúttal is 3050 forint körüli szinten lelhetõk fel az OTC-n, igaz, a számítástechnikai papírok ma már a SEAQ-n is csak 3056 forintot értek, szemben a tegnapi 3156 forintos árral.

Interest in Central Europe Világgazdaság, 1999. április 29. …Hungary's largest information-technology company by employment, Synergon has seen its revenue jump by 72% on average over the past three years thanks to an aggressive acquisition strategy and an expansion of its services. The company, which specializes in systems integration for businesses, reported a net profit of some $3.15 million last year on revenue of $48 million. Synergon is tapping the market, Mr. Szaloczy says, to bolster its war chest for further acquisitions and to provide the working capital needed to pursue larger projects. The company is offering four million of its shares, 2.3 million of which represent a capital increase, plus an overallotment option of 600,000 shares… Wall Street Journal Europe, 1999 április 9. Sikert várnak a Synergontól … A Synergon részvénykibocsátása a nagy tõzsdei vállalatokhoz képest csekélynek tûnik, ám minthogy a számítástechnikai cégek közül ez a társaság kerül elsõként a budapesti börzére, a befektetõk mindinkább érdeklõdnek iránta … Népszava, 1999. április 3. 2700 forint lett a Synergon ára A Synergon Rt.-részvények nemzetközi kibocsátása ötszörös túljegyzés mellett zárult, a kibocsátási árfolyam 2700 forint, azaz 11,47 dol-

Foreign buyers take lead in Synergon share sale Based on the price of Ft 2,700, the company will raise more than $27 million. It plans to use that capital to create an outsourcing business and go after further acquisitions in the IT sector… Budapest Business Journal, 1999. április 26május 2. A regionális piac csábításában …A tõzsdére lépéshez csupán a megfelelõ idõpontra vártak, ami a jelek szerint most bekövetkezett: az 1998-as esztendõt 10,2 milliárd forintos nettó árbevétellel zárták. A tavalyi nyereségét több mint 200 százalékkal megnövelve, 818 millió forintos nyereséget elkönyvelõ cég már csupán az ÁPTF papírjaira vár a tõzsdei bevezetéshez…

pan össze a globalizációs nyomás alatt. Azt nem tudom, hogy az õ papírjaikkal érdemes-e máris spekulálni, de abban nagyon bízom, hogy hoszszú távra éppen olyan értéket jelent az õ friss részvényük, mint annak idején a Microsofté vagy az Intelé. Sajnos vagy szerencsére, elõzetes reklámot nemigen csaphatok e részvényeknek (bennfentes információm sincs), mert a jegyzés viharos gyorsasággal zajlik. Nem sokkal lapzártánkat követõen, április 12-én kezdõdik, siker esetén április 14-e után bezárható, s legfeljebb április 21-ig tart. Számítások szerint az akcióval egy 30 milliárd forint értékû cég jön létre. Tõzsdei premierje nagyon látványos és sokatmondó: Magyarországon (és Kelet-Európában) most lehet elõször részvényt jegyezni az Interneten. Eljutott hát a technológia is a felnõttkorba. Ezt már tudjuk egy ideje, a számítógép kinõ a gyerekcipõbõl… Byte, 1999. május Tovább drágulhat a Synergon …A kibocsátás során ötszörösen túljegyzett Synergon rövid távú áralakulásáról nem szívesen nyilatkoztak a lapunk által megkérdezett részvénypiaci elemzõk, mivel sok egymással ellentétes tényezõ együtthatására számítanak. Abban konszenzus mutatkozott, hogy a kibocsátási árnál magasabb nyitóár valószínû, sõt egyes elemzõk tartósan 3000 forint fölé várják a Synergon árfolyamát. Ezt a magas külföldi érdeklõdéssel magyarázzák, illetve azzal, hogy a külföldi intézményi befektetõk inkább hosszú távú megfontolásokat követnek. Ezzel szemben a hazai kisbefektetõk körében jelentõsebb eladásokra lehet számítani, mivel a piaci hírek szerint sokan csak a kibocsátási prémium kedvéért jegyeztek részvényt, és ezek várhatóan már az elsõ néhány kereskedési napon megválnak részvényeiktõl… Világgazdaság, 1999. május 5. Vegyes megítélésû negyedév … Az adózás elõtti eredmény tekintetében elsõ ránézésre nem túl biztató az eredménykimutatás ugyanakkor az árbevétel és az üzemi eredmény szintjén nagyon kedvezõ. A 2,6 milliárd forintos árbevétel 77 százalékkal, a 165 millió forintos üzemi eredmény 106 százalékkal haladja meg a bázist. Az árbevétel 1,1 milliárdos emelkedésében ugyanakkor mindössze 124 millió forintos rész adódott a Quality beolvasztásából, a fennmaradó rész az üzletmenet természetes fejlõdésébõl származott. A több mint duplájára emelkedõ, 165 millió forintos üzemi eredmény javuló üzemi fedezetrõl tanúskodik. Az üzemi eredmény és az árbevétel aránya 6,3 százalékra nõtt a tavalyi 5,4 százalékról. …

Computer Panoráma, 1999. május Napi Gazdaság, 1999. május 6. Új írásbeliség Nagy érdeklõdés az Interneten Felnõtté lett hát a magyar informatikai ipar. Fiatal tõzsdénk tagjai közé elõször lép egy hazai információtechnológiai cég: a Synergon Rt .… Õk nem garázsban kezdték. Mind a Rolitron, mind az Optotrans túljutott már a kamaszkoron, mikor házasságra léptek. Bõséges tapasztalatokkal rendelkeznek a magyar piacról, ezért a befektetõk joggal remélhetik, hogy ez a cég nem inog meg egy kis áremeléstõl és nem rop-

A Synergon … részvényjegyzésén 4 millió db papírt értékesítettek… A világhálón a nyilvános értékesíthetõ részvények kerültek eladásra, így a neten zajlott 15 százalékos forgalom… Computer Technika, 1999. május 4.


F

ókuszban

a vásárló:ECR

Az utóbbi években a vállalatgazdasági szakmai médiumokban egyre több szó esik az ellátási láncokról, azokról a kezdeményezésekrõl, ajánlásokról, amelyek célja a beszállítók, gyártók és a kereskedõk hatékony együttmûködésének megteremtése. A nem tartós fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó cégek jutottak ezen a téren legtovább, amikor megfogalmazták együttmûködésük alapelveit, feltételrendszerét és technológiai alternatíváit. Ez a kezdeményezés az Efficient Consumer Response (ECR: hatékony válasz a vásárlók igényeire). Az ECR modell az Egyesült Államokból indult ki 1992-ben, válaszként az alternatív értékesítési csatornák és az azokat kiszolgáló ellátási láncok megjelenésére. Ez a kihívás rámutatott a szupermarketekhez kapcsolódó ellátási láncok nem elég hatékony mûködésére. A túlélés érdekében az amerikai élelmiszeripar vezetõi egy tanulmány elkészítését kezdeményezték arról, hogy hogyan lehetne a szupermarket ellátási lánc hatékonyságát növelni. A tanulmány elkészültével útjára indult az ECR kezdeményezés, amelyet elõször 1993 januárjában a US Food Marketing Institute konferenciáján mutattak be. Az ECR kezdeményezés célja az volt, hogy a hagyományosan „push” alapon mûködõ élelmiszer ellátási láncot „pull” rendszerré alakítsa át, ahol a kereskedelmi partnerek szövetségesként mûködnek együtt, és a bolti áruk készletfeltöltése az eladási (POS: Point of Sale) adatok alapján történik. Bár az ECR üzletszervezési koncepció az

Egyesült Államokból indult, ez a megközelítés gyorsan népszerûvé vált Európában is. 1994ben létrehozták az ECR Europe Executive Board szervezetet, amely célja az ECR alapelvek adaptálása, továbbfejlesztése, és alkalmazásuknak elõmozdítása az európai FMCG (Fast Moving Consumer Goods: nem tartós fogyasztási cikkek) piacokon. Az ECR Europe szerint az ECR kezdeményezések célja, hogy az FMCG ellátási lánc szereplõi együttmûködjenek annak érdekében, hogy a fogyasztói igényeket jobban, gyorsabban és alacsonyabb költségek mellett elégítsék ki. Ehhez az kell, hogy a kereskedelmi partnerek minden olyan költséget küszöböljenek ki az ellátási lánc mûködésébõl, amely nem termel értéket a vásárlóknak. Másik fon-

tos szempont, hogy az összehangolt tevékenység fókuszába a vásárló kerül: a vásárló az általa igényelt árucikkeket a megfelelõ helyen, a szükséges idõben, az elvárt minõségben és választékban, elfogadható áron kapja meg. Az ECR az ellátási lánc kínálati és keresleti oldalára, ezen belül az árufeltöltésre, az áruválaszték kialakítására, az akciók megszervezésére és az új áruk piaci bevezetésére fogalmaz meg hatékonyságnövelõ ajánlásokat. A hatékony árufeltöltés az ellátási lánc kínálati (logisztikai) oldalára vonatkozó ajánlás. Ez a terület átfogja a teljes ECR stratégiát és itt várhatók a legnagyobb megtakarítások is. A hatékony árufeltöltésre vonatkozó ajánlásban az fogalmazódik meg, hogy az árufeltöltési rendszerekben optimalizálni kell az idõt és a költségeket. A hatékony áruválasztékról szóló ajánlás célja, hogy a boltokban optimalizálja a készlet- és polchely-gazdálkodás eredményességét. Az optimális áruválaszték és elrendezés kialakítása a boltok polcain a legjobb termékeket és szolgáltatásokat nyújtva maximálja a vásárlói elégedettséget, ugyanakkor a rendelkezésre álló tér leghatékonyabb felhasználásával növeli a gyártó és a kereskedõ profitját. A hatékony akciókról szóló ajánlás a kereskedelmi és vásárlói akciókra vonatkozik. A kereskedelmi akciók hatékonyságát azáltal növeli, hogy hagyományos formák (elõre vásárlás) helyébe hatékonyabb formákat ajánl (teljesítmény-alapú árengedmény, elõzetes árulekötés). Hasonlóan a vásárlói akciók esetében is költséghatékonyabb módszereket ajánl (elektronikus kuponok, törzsvásárlói rendszerek.). A hatékony árubevezetésrõl szóló ajánlás célja az új termékek fejlesztésének és bevezetésének módszertani támogatása annak érdekében, hogy csökkentse az új termékek piaci bevezetésének költségeit. Ezt úgy éri el, hogy már a folyamat korai szakaszától bevonja a kereskedõket, a viszonteladókat és a fogyasztókat az új termékek fejlesztésébe. A négy ajánlásban megfogalmazott célok elérésére informatikai megoldásokkal támogatott szervezési-módszertani eljárások szolgálnak. A leggyakrabban és legsikeresebben alkalmazott ECR eljárások a kategóriamenedzsment, a folytonos készletfeltöltés, az integrált elektronikus adatcsere és a tevékenység-alapú költségszámítás. A kategóriamenedzsment kifejezés elõször 1987-ben jelent meg, amikor néhány szervezet nem márkák, hanem kategóriák szerint kezdte termékeit menedzselni a piacon. A kategória a termékeknek olyan csoportja, amelyeket a vásárlók azonos módon használnak. Ilyen kategóriát alkothatnak a háztartási tisztítószerek, a tejtermékek, a mélyhûtött élelmiszerek, az üdítõitalok. A kategóriamenedzs-

ment számára a kategóriák olyan üzleti egységek, amelyek összetételét a vásárlói elégedettség növelésére boltonként kell meghatározni és karbantartani. A kategória menedzser számára az optimális, vagyis egységnyi költség mellett a legnagyobb nyereséget biztosító termékválaszték kialakításához naprakész információra van szüksége a vásárlási szokásokról. Ehhez többek közt demográfiai, piackutatási és bolti (POS) adatokat lehet felhasználni. Az adatok összegyûjtését EDI és vonalkód alapú informatikai alkalmazások támogathatják. A kategóriák kialakításához és a vásárlási szokások elemzéséhez döntéstámogató rendszerek (DSS: Decision Support Systems) nyújthatnak segítséget. A folytonos készletfeltöltés (CRP: Continuous Replenishment Programme) olyan folyamatszervezési eljárás, amelyben a gyártó figyeli és vezérli az áruk mozgását a gyártótól a kereskedõ raktáráig. A CRP alkalmazásakor a gyártó felelõs azért, hogy a kereskedõnél mindig megfelelõ készlet legyen a gyártó által szállított árukból. A CRP alkalmazása a szolgáltatási szint növelése mellett is radikálisan csökkentheti a kereskedõ készletezési költségeit. A gyártó számára a CRP elõnyei a szorosabb üzleti kapcsolatokban és a kereskedõtõl megkapott eladási információkban jelentkezik. Ez utóbbiak segítségével a gyártó is finomíthatja termelési programjait, amivel csökkentheti pl. készlet- és kapacitás-költségeit. Az integrált elektronikus adatcsere (EDI: Electronic Data Interchange) számítógépes alkalmazások közötti, nemzetközi szabványokon alapuló strukturált üzenetekkel megvalósított kommunikáció. Az EDI az ECR egyik alaptechnológiája, amely más ECR eljárások számára (pl. CRP) teremti meg a technológiai hátteret. Az EDI alkalmazása radikálisan csökkenti a tranzakciók költségeit, és integrációs szerepével elõsegíti, hogy az ellátási láncban együttmûködõ partnerek új, hatékonyabb üzleti stratégiákat alakítsanak ki. A tevékenység-alapú költségszámítás (ABC: Activity Based Costing) biztosítja a költség és egyéb mûködési információkat a hatékonyságnövelést célzó kezdeményezésekhez, így az ECR egyik alaptechnológiájának tekinthetõ. Az ABC a termékekhez, szolgáltatásokhoz, értékesítési csatornákhoz, vevõ szegmensekhez, projektekhez és egyéb üzleti entitásokhoz kapcsolódó tényleges költségek meghatározására összpontosít. Az ABC más megközelítésben a profitról ad információt, vagyis azt mutatja meg, hogy a gazdasági tevékenység során hol születik eredmény, esetleg veszteség; segít csökkenteni, illetve kiküszöbölni mindazokat a költségeket, amelyek nem termelnek a piac által elismert értéket. A Synergon a felsorolt ECR eljárások bevezetéséhez módszertani és informatikai megoldásokat kínál ügyfeleinek. Ezekkel a megoldásokkal részletesebben foglalkozunk a következõ számban. Dr. Somogyi Péter [email protected]

P r o g r a m a j á n l ó

T


anfolyamaink CISCO tanfolyamok - 1999. II-III. negyedév Idõpont 07.05 - 07.06. 09.06 - 09.07. 07.26 - 07.30. 09.13 - 09.17. 07.19 - 07.23. 09.20 - 09.24. 07.01 - 07.02. 09.02 - 09.03.

Tanfolyam neve Bevezetés a számítógép-hálózatos technikába Bevezetés a számítógép-hálózatos technikába Bevezetés a Cisco router-ek konfigurálásába Bevezetés a Cisco router-ek konfigurálásába Haladó Cisco router konfigurálás Haladó Cisco router konfigurálás Bevezetés a Cisco Catalyst switch-ek konfigurálásába Bevezetés a Cisco Catalyst switch-ek konfigurálásába

Díja / fõ 150 000 Ft 150 000 Ft 300 000 Ft 300 000 Ft 400 000 Ft 400 000 Ft 150 000 Ft 150 000 Ft

Jegyzet 10 000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft 20 000 Ft 25 000 Ft 25 000 Ft 20 000 Ft 20 000 Ft

Windows NT 4.0 tanfolyamok - 1999. II-III. negyedév Idõpont 09.01 - 09.03.

Kód 803

07.26 - 07.30. 09.06 - 09.10. 07.12 - 07.16. 09.13 - 09.17. 07.19 - 07.23. 09.20 - 09.24.

922 983 934

Tanfolyam neve Administering Windows NT 4.0 Windows NT 4.0 rendszer-adminisztráció Supporting Microsoft Windows NT 4.0-Core Technologies Windows NT 4.0 technológiai ismeretek Accelerated training for Microsoft Windows NT 4.0 Windows NT 4.0 gyorsított tréning Accelerated Windows NT 4.0 Enterprise and TCP/IP Windows NT 4.0 gyorsított nagyvállalati és TCP/IP

Díja 60 000 Ft 100 000 Ft 130 000 Ft 130 000 Ft

Windows 2000 tanfolyamok - 1999. II-III. negyedév Idõpont 07.05 - 07.09. 09.06 - 09.10. 07.26 - 07.30. 09.27 - 10.01.

Kód 1265 1266

Tanfolyam neve Installing and Administering Microsoft Windows 2000 Windows 2000 rendszer-adminisztráció Supporting Windows 2000 Windows 2000 technológiai ismeretek

Díja 110 000 Ft 110 000 Ft

Exchange 5.5 tanfolyamok - 1999. II-III. negyedév Idõpont 07.19 - 07.22. 09.07 - 09.10. 07.05 - 07.09. 09.13 - 09.17. 07.26 - 07.30. 09.06 - 09.10.

Kód 1026 973 1313

Tanfolyam neve Microsoft Exchange Server 5.5 Series-Concepts and Administration Exchange Server alapok és rendszeradminisztráció Microsoft Exchange Server 5.5 Series - Design and Implementation Exchange Server tervezés és megvalósítás Microsoft Exchange Server 5.5 Series Accelerated Training Exchange Server gyorsított tréning

Díja 80 000 Ft 100 000 Ft 130 000 Ft

SQL tanfolyamok - 1999. II-III. negyedév Idõpont 07.12 - 07.16. 09.27 -10 .01. 09.06 - 09.10.

Kód 933

07.05 - 07.09. 09.13 - 09.17.

833

832

Tanfolyam neve Accelerated training for Microsoft SQL Server 6.5 SQL Server gyorsított tréning System Administration for SQL Server 7.0 SQL Server 7.x rendszer-adminisztráció Implementing Database Design on SQL Server 7.0 SQL Server 7.x adatbázis-tervezés

Díja 130 000 Ft 110 000 Ft 110 000 Ft

SMS tanfolyamok - 1999. II-III. negyedév Idõpont 09.06 - 09.10.

Kód 732

07.12 - 07.16. 09.22 - 09.24. 07.26 - 07.30. 09.27 -10 .01.

827 828

Tanfolyam neve Supporting Microsoft Systems Management Server SMS rendszerismeretek Administering Microsoft Systems Management Server 2.0 SMS 2.0 rendszer-adminisztráció Deploying and Supporting Microsoft Systems Management Server 2.0 SMS 2.0 rendszerismeretek

Díja 100 000 Ft 60 000 Ft 100 000 Ft

Synergon Lotus tanfolyamok - 1999. II-III. negyedév Idõpont

Kód

Tanfolyam neve

07.13 - 07.15. 09.14 - 09.16. 09.14 - 09.17.

RA2 RA2 AF2

Rendszer-adminisztráció 2 Rendszer-adminisztráció 2 Alkalmazás-fejlesztés 2

Díja 80 000 Ft 80 000 Ft 100 000 Ft

LAEC tanfolyamok - 1999. II-III. negyedév Idõpont

Kód

Tanfolyam neve

Díja / fõ

07.06 - 07.09. 09.07 - 09.10. 09.01 - 09.03.

SA1 SA1 AD1

Rendszer-adminisztráció 1 Rendszer-adminisztráció 1 Alkalmazás-fejlesztés 1

130 000 Ft 130 000 Ft 100 000 Ft

A tanfolyamok árai az Áfát nem tartalmazzák. Jelentkezés, információ: Synergon Informatika Rt. Oktatási Üzletág 1041 Budapest, István út 16. tel.: 399-9900, fax: 399-9999 e-mail: [email protected] Internet: www.synergon.hu/oktatas

LAEC segédlet 28 000 Ft 28 000 Ft 25 000 Ft

Mennyi az annyi ?

P

éldául


a tõzsdén

Aki a tõzsdére készül, annak egy jó ideig nem lesz szabad ideje. A családról és barátokról le kell mondania, mert ott a hívó szirénhang: a Tõzs de. De azért eszik - fogadásokon, alszik - repü lõn és autóban, beszélget - potenciális befekte tõkkel, elõadást tart - álmában is, bemutatókat készít - megabájtszámra, és mosolyog minden kire. Mert ott a Tõzsde. Mindez senkinek sem kívánható barátilag. Csak a végeredmény. Vegyük példának a Synergont. (Már lehet venni, például a Tõzsdén.) Bár a részvénykibocsátásra 1999 áprilisában került sor, az elõkészületek elindítása, a tanácsadók kiválasztása már 1998 közepén megtörtént. Jó nevû és nagy nemzetközi befektetési bankok, jogi irodák mûködtek közre, szorgoskodtak, hiszen ez nekik is jó kereseti lehetõségnek ígérkezett: jó cég, sikeres cég, ígéretes papír, ígéretes árbevétel. Egyébként a tõzsdére vonulás elõtt mindenki ilyennek ígérkezik. A tanácsadók fél évet töltöttek a cég átvilágításával és megismerésével - hiszen a cég nagy, három emeleten nyújtózkodik -, illetve a Synergon tõkepiaci értékének meghatározásával, mert azt tudták, hogy sok, de mennyi? Még jó, hogy a Synergon pénzügyi szoftverek terén elég erõs… És ezután jött a roadshow. Mert az olyan, jön és megy. Ezt hívták régen vándorvurstlinak. A cég három frontembere Czakó Ferenc, Gyurós Tibor, Szalóczy Zsolt mellett felsorakozott Kozák Tamás (pénzügyi igazgató), illetve a CA IB és Nomura nagyszámú munkatársa is, és váltott emberekkel, a kidõlõk helyére újakat állítva mutatták be a céget a lehetséges befektetõk számára. Már ahol kellett. A helyszínek: Budapest, Bécs, Frankfurt, Stockholm, Koppenhága, Edinburgh, Amsterdam, Hága, Rotterdam, London, Genf, Zurich, San Diego, San Francisco, Boston, Stanford, New York, Washington. Mindezt megtették két hét alatt. (Közbevetõleg: még mindig a Tõzsdére kívánkozik…?) Mindeközben elmaradtak a múzeumlátogatások és bevásárlások, csavargások, amelyek a világjárás idején mindig esedékesek. Ehelyett úgy 70 találkozó zajlott le, 150 lehetséges nagybefektetõvel, s minden esetben természetesen prezentáció obligát kíséretében. Így zajlott le egy tipikus nap a roadshow-n. Megérkezés az utolsó éjjeli géppel például Stockholmba. Reggel 8-kor reggelivel egybekötött csoportos prezentáció a szállodában, ami azt jelenti, hogy mindenki majszol, és az elõadó beszél és nézi õket. 9.30-kor prezentáció újabb helyszínen. Hogy nehogy elaludjanak: 10.45-kor prezentáció újabb helyszínen. 13.00-kor indulás Koppenhágába, összevont reggeli és ebéd a repülõn. 14.15-kor érkezés Koppenhágába. 15.15-kor prezentáció, mi lehetne más? 16.30 koktélpartival egybekötött csoportos prezentáció újabb helyszínen. Mindenki iszik, az elõadó beszél és nézi

õket. 19.30-kor indulás Edinburghba, a kö- tasson az életgörbéjük következõ fázisába. Ez vetkezõ helyszínre, vacsora a repülõn. a Synergon esetében a tõzsdei nyilvánosság 20.25-kor érkezés Edinburghba. Majd mély fázisát jelentette. A menedzsment a kibocsáálom. A Tõzsdérõl. tás elõtt 60 százalékos tulajdoni aránnyal renA kibocsátás összetett részvényértékesítésbõl delkezett, azonban ez az arány két módon is állt, mely egy zártkörû nemzetközi (beleért- csökkent. Egyrészt az alaptõke-emelés miatt ve magyar) intézményi befektetõk számára a vezetõk meglévõ részvényeinek aránya az történõ részvényértékesítésbõl, és egy bel- összes (de közben megnövekedett darabszáföldi nyilvános kibocsátásból (kisbefektetõk mú) részvényhez viszonyítva csökkent, másszámára) tevõdött össze. Az intézmények részt ok is értékesítettek néhány százaléknyi számára értékesített 3,6 millió részvényt az tulajdonrészt annak érdekében, hogy biztointézmények 5,5-szörösen jegyezték túl, sítsák, hogy a részvénykibocsátás nemzetközi ezért további 600 ezer darab részvény meg- mércével mérve is megfelelõ méretû legyen. vásárlását kellett számukra biztosítani. A bel- A vezetés a kibocsátás után is több mint 41 földi kisbefektetõk számára allokált 400 ezer százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és darabot is túljegyezték a befektetõk. Össze- továbbra is a legnagyobb tulajdonosi csosen tehát 4,6 millió darab részvény került ér- portot alkotják. A kibocsátás után tulajdotékesítésre. Ebbõl 2,3 millió eredetileg az Ad- nosi struktúra a következõ: 41 százalék a vent Kockázati Tõkebefektetési Csoport, il- vezetõké, 48 százalék az új pénzügyi beletve kis részben a vezetõk tulajdonában volt. fektetõké, és 10-11 százalék továbbra is a A további 2,3 millió darab új kibocsátású rész- munkavállalók és egyéb pénzügyi befektevény értékesítésének bevétele a Synergon tõk kezében van. kasszáját gyarapítja. A befolyó pénzeket a S hogy mi ebbõl a tanulság? Társaság a mûködõ tõke finanszírozás javítá- A túljegyzés mértéke azt jelzi, hogy a Sysára, újabb vállalatfelvásárlásokra, és az out- nergont sokra tartja a pénzügyi befektetõk sourcing tevékenység megalapozására kívánja köre, s egyúttal támogatja azt, hogy a továbfordítani. A kibocsátás szervezõi és a cég ve- biakban jelentõs fejlõdési pályát fusson be a zetése megteremtette annak a lehetõségét is, cég. A Tõzsdére vonulással új, friss tõke érhogy a munkavállalók, a cég alkalmazottjai is kezett a Synergonhoz, megmérettetett, és jegyezhessenek könnyített feltételekkel. fajsúlyosnak találtatott. Mindemellett a cég A roadshow megtette a hatását, s a részvény- neve olyan körökbe is eljutott, amelyek még jegyzõk széles körbõl álltak össze. Összesen nem foglalkoztak az informatika mindennapa 4,2 millió darab részvénybõl 3,6 millió da- jaival itthon és külfödön. A Synergonnak van rabot kaptak külföldi, és 0,6 milliót a belföldi Magyarországon a legtöbb IT szakembere, intézmények. A külföldi jegyzések megoszlá- a legnagyobb árbevétele a rendszerintegrása: 35 százalék USA, 18 UK, 41 EU, 6 száza- cióban, és ezeken túl az egyetlen IT cég, lék érkezett a világ más tájairól. Ezek között melynek a részvényeit jegyzik a tõzsdén. Mi leginkább a külföldi alapok és alapkezelõk, is mondhatnánk: talán nem véletlenül. nyugdíjalapok, befektetési alapok, IT-re és Kelet-Európára szakosodott alapok jeleskedtek, amikor a Londoni és Budapesti Értéktõzsde lehetõvé tette a beMrd. Forint 10,2 vezetést. (Megjegyzendõ, hogy Londonban mintegy tíz magyar részvény van bevezetve összesen.) A tulajdonosi struktúra is ennek megfelelõen változott. Az Advent Kockázati Tõkecso4,63 port a kibocsátás elõtt mintegy 30 százalékos Alaptõke 3,17 tulajdoni aránnyal rendelkezett, azonban a kibocsátás során eladta 1,82 1,38 az összes részvényét, Forgalom hiszen az Advent célja 0,5 és feladata, hogy fejlõdõ 1996 1997 1998 és ígéretes társaságokat feltõkésítsen, és eljut-

H a n g - a d ó MAGASYN 1999/ NYÁR 11

Kelet-Európa (és Magyarország) egyes számítások szerint 2, mások szerint 5-6 évvel van lemaradva a nyugati informatikai trendektõl. Ez különösen igaz a kereskedelmi szokásokra, az újdonságok befogadására, de kevésbé az alkalmazott technológiákra. Amikor a hetvenes évek végén az Egyesült Államokban elindult a Call Centerek rohamos mértékû terjedése, a telefonellátottság mértéke hasonló volt, mint most Magyarorszá gon. Mára a korszerû ügyfélkapcsolatokból nem hiányozhat a Call Center üzemeltetése sem. A Call Center név alatt egy olyan híváskezelõ központot értünk, amely alkalmas professzionális szinten kezelni egy vállalkozás ügyfélkörébõl beérkezõ megkereséseket, igényeket, illetve szervezi a nagyszámú irányított célú kimenõ hívásokat. A technológiák alkalmazását tekintve a név félrevezetõ, mivel a beérkezõ megkeresések csak egy része telefonhívás, ide futnak be a faxok, e-mailek, weben keresztül történõ megkeresések. Épp a médiák szerteágazósága indította el azt a folyamatot, amely a call centerek egyfajta konvergenciáját mutatja: integrálni a hangot, a videót és az adatot egyetlen közös hálózati infrastruktúrán. Call Centert bevetni többféle céllal lehet, amelyek a kommunikácó irányától függnek. Ezért a call centerek két logikai csoportba sorolhatók. Míg az elsõ esetben hívásokat kezdeményeznek, ilyen a közvéleménykutatások támogatására felállított call center; a másik esetben a call center ügyfelek kéréseit, igényeit szolgálja ki, itt a kezdeményezés az ügyfelektõl indul (telebank szolgáltatás, hibabejelentés stb.). A felépítést nem, de a belsõ folyamatokat befolyásolja, hogy a cég milyen feladatokat kíván megvalósítani a call centerben, így a kereskedelmi folyamatok (telefonos esetleg web-alapú kereskedelem), vagy az ügyfélszolgálati feladatok automatizálását (az értékesítési fázis lezárulását követõ ügyfélszolgálati, garanciális, szerviz és egyéb szolgáltatások támogatását végzõ tevékenységek). A call centerek tipikusan két fõ elembõl állnak. Az elsõ a kommunikációs infrastruktúra, amin keresztül a megkeresések bonyolódnak. Klasszikus esetben ez egy telefonközpont speciális csatlakozási felülettel ( a legtöbb esetben ez egy LAN csatlakozás), ezen keresztül csatlakozik a telefonközpont a számítógép-hálózathoz. A hálózaton található számítógépek valamelyikén futó call center alkalmazás közvetlen kapcsolatot tart a telefonközponttal. E kapcsolat kiterjed a központon futó hívások adatainak figyelésére, a beérkezõ hívások azonosítására (amennyiben a szolgáltató továbbítja a hívással kapcsolatos adatokat, úgy mint hívó telefonszáma, a hívott telefonszám). Az információk alapján lehetõség van e beérkezõ hívásokat kezelõi csoportokhoz továbbítani, hívási sorokba rendezni, illetve egyedileg kezelni (VIP vonal). A híváskezeléssel kapcsolatos szabályokat a telefonközponttal kapcsolatot tartó számítógép figyeli, a szabályok leírása a helyi hálózaton elérhetõ adatbázisok valamelyikében tárolható. Tekintettel arra hogy a hívási adatok megjelennek a számítógép-hálózaton, e call

A

z ügyfélkezelés új dimenziói

centert felügyelõ számítógép további adatokat rendelhet egy-egy híváshoz. Ilyen lehet a beérkezõ hívás hívószáma alapján a hívó ügyfél azonosítása, illetve az ügyfél további adatainak megjelenítése a hívást fogadó ügyintézõ számítógépén. Ezzel elérhetõ, hogy a hívás fogadásának pillanatában

Internet kétirányú kommunikációja biztonsági kérdéseket is felvet, ugyanakkor egy jól megtervezett rendszerben kiküszöbölheti a hívást fogadó ügynökök tevékenységét, és a megkeresés közvetlenül a megoldást szállító szakemberhez kerülhet. Szervezeti oldalról nézve az egyes funkciók

az ügyfél azonosítása megtörténik, és az ide tartozó összes információ (eladott termékek, érvényes, szerzõdések, stb.) egy képernyõn is megjeleníthetõ. Ez a megoldás nagymértékben gyorsítja a beérkezõ hívások kezelését, csökkenti az egy ügyfélre fordított hívási idõt, ezáltal költséget takarít meg és növeli az ügyfél megelégedettségét. A második fõ komponens a beérkezõ hívások tartalmi feldolgozását támogató rendszer. Ez független a hívás kezelésének kommunikációs oldalától, feladata a beérkezõ hívások tartalmi kezelésével kapcsolatos munkacsoportos folyamatok kialakítása és támogatása. E rendszer definiálja az ügyfelek bejelentéseinek tartalmi részleteit, a korábbi bejelentésekkel kapcsolatos információkat, illetve a bejelentésekkel kapcsolatos munkafolyamatokat. Jelenleg több olyan alkalmazás érhetõ el, amelyek az ilyen jellegû szolgáltatások testre szabását lehetõvé téve egyedi igények kialakítását támogatják. A megkeresések minden - manapság használatos - médián érkezhetnek. A hívásokat kiképzett ügynökök fogadják, akik az ügyfél, a termék és a probléma azonosítása után döntik el, hogy melyik kompetencia központba továbbítják a hívásokat. A telefonos kommunikációt kiegészítik a faxon, illetve e-mail-en érkezõ megkeresések is. A kérések másik csoportja a web irányából érkezhet. Ez további szervezeti és technológiai megfontolásokat igényel, hiszen az

szerint lehet csoportosítani a call centerben dolgozókat. A hívások és megkeresések fogadását a telefonos diszpécserek végzik. Ok azonosítják az ügyfeleket majd létrehozzák a megkeresés tárgyára vonatkozó információs csomagot. Ennek tartalmától függõen továbbítják az információt abba a csoportba, ahol a megkeresés kezelése megtörténik. Egy-egy megkeresés kezelése, majd lezárása után a rendszer automatikusan felszabadítja az ide lekötött erõforrást. Az igazán jól felépített rendszer alkalmas arra, hogy igény és jogosultság esetén az ügyfelek hozzáférjenek a rájuk vonatkozó információkhoz. Ennek legalkalmasabb megvalósulása a weben keresztül történõ eseménynyomkövetés. Itt lehet rátekinteni egy-egy megkeresés aktuális állapotára, a korábbi bejelentések listájára is. A következõ néhány év piaci vezetõ pozíciójában maradni egyenlõ az elsõrangú szolgáltatási portfólió meglétével és folyamatos fejlesztésével. Az informatikai szolgáltató cégeknek folyamatosan be kell ruházniuk az új technológiák bevezetésébe, törekedni kell a mûködés gazdasági és logikai optimalizálására. E faktorok közvetlenül is hatással lesznek az ügyfelek kiszolgálására, amely visszahat a versenypozíciók javítására, ezáltal a siker létére és megtartására. Szigethi Zoltán [email protected]

S

ynergon Napok ’99


A gazdaság és informatika csúcstalálkozója donságok. Az elõadásokon és bemutatókon

Cserna József, az Informatikai Rendszerek

végigvonuló elv – amelyet a Synergon régóta

és Szolgáltatások divízió igazgatója az out-

magáénak vall – az volt, hogy mindenki szá-

sourcing és remote management elõnyeirõl

mára felismerhetõvé váljék, hogy az informa-

beszélt, míg Göndör László, az Üzleti Meg-

tika alkalmazása akkor éri meg, ha e beruhá-

oldások divízió igazgatója olyan informati-

zás kézzelfogható és dollárban-forintban

kai megoldásokat mutatott be, amelyek a

mérhetõ hasznot termel a felhasználója szá-

vállalatirányítási döntéseket támogatják.

mára. Mindezt tegye oly módon, hogy a fel-

A délutáni szekcióüléseket három témakör

használók munkáját megkönnyítse, s az infor-

köré fûzték. A „Hatékonyság-növekedés –

matikai eszközök által feldolgozni vágyott in-

informatika a vezetésben” témakör azokat az

formációk a korábbiaknál még könnyebben

IT területeket ölelte fel, melyek segítenek ve-

elérhetõvé váljanak.

zetõk számára egy-egy döntés meghozatalá-

Az elsõ napon, plenáris elõadások kereté-

ban, s hogy miképp építsenek fel egy nagytel-

Hatodik alkalommal rendezte meg a Syner-

ben Czakó Ferenc vezérigazgató-helyettes

jesítményû rendszert; milyen elemeket kell

gon szakmai fórumát, a hazai gazdasági, in-

rövid elõadásában mutatta be a Synergont,

annak tartalmaznia; hogyan tehetõ egy sok-

formatikai és távközlési szakemberek hagyo-

majd Bod Péter Ákos, a Miniszterelnöki

felhasználós rendszer biztonságossá, hatékonnyá; hogyan válik költséghatékonnyá egy ilyen rendszer mûködtetése, és egységessé az egyes kezelõi felületek dzsungele. Tanácsokat nyújtott a szekció abban is, hogy a már meglévõ eszközeink állományából következtetve hogyan állapítsuk meg cégméretünkhöz igazodó informatikai szükségleteinket. Mindkét nap a szekcióüléseinek egyik témakörét a vállalati információs rendszerekrõl szóló elõadások adták. Az elsõ napon az SAP-t, mint ellátó láncokat és az Interneten keresztüli beszerzési támogató-rendszert ismerhették meg a vendégek. Általános ismertetõvel szolgált a J. D. Edwards rendszerrõl a „J.D.E.:

mányos találkozóját. A kitûzött és remélhe-

Hivatal fõtanácsadója, egyetemi tanár

elõtérben a felhasználó” címû elõadás. „Min-

tõen mindenki számára teljesített cél az volt,

adott áttekintést a gazdaság és informatika

dent a vásárlókért” cím alatt a hatékony ve-

hogy a Synergon bemutassa merre tart az in-

kapcsolatáról. Mogyorósi János, az Integra

või visszacsatolás módszereit és eszközeit,

formatika világa, milyenek a legkorszerûbb in-

Rt. vezérigaz-

formatikai technológiák, eszközök, szoftve-

gatója a hazai

rek, szolgáltatások, valamint az informatika és

és nemzetközi

a távközlés konvergenciájának hazai megjele-

IT

nési formáit. A szakmai elõadásokkal egy idõ-

foglalta össze

ben tartott kiállításon több vállalati üzletág be-

részben nem-

mutatta az elõadásokban szereplõ mûszaki

zetközi kutató

eszközök, berendezések nagy részét, bizto-

cégek, részben

sítva a látogatók számára a személyes találko-

a Synergon sa-

zó, konzultáció lehetõségét.

ját magyaror-

Az elsõ napon gazdasági szemszögbõl, míg a

szági

másodikon pedig az informatika nézõpontjai-

adataira

ból kerültek terítékre az aktuális kérdések, új-

maszkodva.

trendeket

kutatási tá-


szültségproblémák megoldásaira adott választ. Az ezen a napon is folytatódott vállalati információs rendszerek elõadássorozat választ adott arra, hogy a Synergon milyen SAP szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére, illetve az SAP és a különbözõ döntéstámogató megoldások kapcsolatára. Kiderült, hogy az Integrált Banki Termék milyen átfogó megoldásokat nyújt pénzintézetek számára, sõt az is, hogy a Dream szoftverrendszer mi módon alkalmazható a cégek ügyviteli tevékenységében. Megismerkedhettek a Ross Renaissance gyártásirányítási és elszámolási rendszerével a folytonos gyártási eljárásban. A harmadik csoportban a Synergon szoftvera J-POS rendszert, mint a hatékony és kiszol-

szerek fõ kérdésére, ezen rendszerek biz-

palettáján megtalálható Microsoft, IBM, Ora-

gálás-centrikus kiskereskedelem IT hátterérõl

tonságának megteremtésére és fejlesztésé-

cle és HP szoftveralkalmazásokról szóló elõ-

tájékozódhattak a résztvevõk. A munkaügyi

nek szükségességére hívta fel a figyelmet,

adók sorakoztak fel. A Microsoft hálózati

nyilvántartó és elszámoló rendszereket

hangsúlyozva az emberi tényezõket.

Windows megoldását, az Oracle Internetes

érintve mutatták be az Integra fejlesztette

A következõ szekció a kommunikációs rend-

kapcsolódási megoldását, az IBM üzleti integ-

Person-Dream szoftvert.

szerek használatának két újabb változatáról az

rációs rendszerét alkotó szoftvercsoportot,

A „ Vállalati technológiai rendszerek “ szekci-

ATM szolgáltatások igénybevételérõl és a ve-

továbbá a lokális hálózat biztonságának meg-

óban többnyire egy-egy vállalati részterületre

zeték nélküli elõfizetõi hálózatokról szóló

teremtését szolgáló tevékenységrõl fejtették

specializált IT megoldásról szóltak az elõadá-

elõadások után, a kábeltévék új szolgáltatása-

ki nézeteiket az elõadók.

sok. Az elõadássorozaton szóba került témák

ival ismerkedhettek meg az érdeklõdõk. A

A rendezvényen a két nap alatt közel 700 lá-

között szerepelt a videokommunikáció hasz-

kommunikációs rendszerek új értelmezés-

togató vett részt - jelentõs részük mindkét

nálata az Interneten, a felhasználók és rend-

ben használt, az egyes alrendszerek egységes

nap elõadásait meghallgatta. A résztvevõknek

szergazdák oktatásának legújabb módszerei,

rendszerré integrálásának megoldásait és az

alkalmuk nyílt a szünetekben a Synergon

a call centerek szerepérõl egy vállalat életé-

ezen komplex mûködését is biztonságossá

szakembereivel való személyes konzultáció-

ben. Továbbá érintették a munkafolyamatok

tevõ úgynevezett „nagy megbízhatóságú

ra, s a párhuzamosan folyó kiállítás megtekin-

automatizálási lehetõségeit Exchange környe-

rendszerek”

zetben, a mozgó ügynöki rendszerben

létrehozásá-

dolgozó cégek adatbázisának létrehozási

nak szüksé-

és kezelési megoldásait és a vásárlói hûség

gességét és

megtartásának IT feltételeit.

megoldási

A második nap elõadásai egy videokonferen-

módozatait

ciás bemutatóval kezdõdtek, amikor beje-

dolgozta fel

lentkezett és a közönséggel kapcsolatba lé-

ez a szek-

pett a Synergon külföldön tartózkodó veze-

ció, illetve a

tõsége. Ezt követõen az adatok kezelésének

gyengeára-

legkorszerûbb technológiájáról hallhattak

mú

Rácz István, az Integra kereskedelmi igazga-

szerek és az

tójának elõadásában, majd a hang-adat integ-

informatika kapcsolatáról, a nyílt rendszerek

tésére valamint a kihelyezett informatikai és

rációs technológiák evolúciójának világába

jelentõségérõl is hallhattak a résztvevõk. A

gazdasági kiadványok különbözõ számaival

vezetett Horváth Róbert. Végül Dina István

záró elõadás a kommunikációs rendszerek

való ismerkedésre.

üzletágcsoport igazgató az informatikai rend-

mûködési folyamatosságát befolyásoló fe-

rend-

V


ideokonferencia

technológia kényelmeseknek és gyakorlatiasaknak

Videokonferencia Magyarországon elõször az ISDN hazai elérhetõségével párhuzamosan va lósulhatott meg. Az elsõ nyilvános ISDN vonala kat 1995 õszén helyezte üzembe a MATÁV Rt. Budapest területén, majd bekapcsolódtak a szolgáltatásba a vidéki városok is. Az ISDN elsõ bemutatóján éppen a videokonferencia nyújtot ta lehetõségekkel példázták az ISDN életrevalóságát. De a KFT együttes sportcsarnokbeli kon certjén Hazel O'Connor is egy videokonferenciakapcsolatban énekelt együtt a zenekarral. A videokonferencia az üzleti élet, a közigazgatás és kormányzati szervek, az igazságszolgáltatás, az egészségügy valamint az oktatás területén tárgyalások, prezentációk, tréningek, konzultációk lebonyolítására alkalmas. A videokonferencia berendezések segítségével táblázatok, grafikonok és videók is továbbíthatók. Szervezetek ezen új lehetõséget felhasználásával növelik hatékonyságukat, gyorsabban hoznak döntéseket, alkalmazottaikat folyamatos képzésben részesíthetik, így munkaidõt és jelentõs költséget takarítanak meg. A videokonferencia lehetõvé teszi a közvetlen, interaktív és magas színvonalú, ugyanakkor költségkímélõ kommunikációt egyszerre több külsõ és belsõ helyszín között. Segítségével a világ bármely pontján lévõ résztvevõk egy tárgyalóasztalnál foglalhatnak helyet, egy teremben lehetnek anélkül, hogy egyikük is elhagyná irodáját. De ily módon lehetséges egy vállalaton belüli kommunikáció, oktatás vagy együttes munka, s akár földrészek közötti kommunikáció – a videokonferencia rendszerek ugyanis bármilyen digitális hálózaton felépíthetõk, akár mûholdas átvitellel egy kocsiból is részesei lehetünk. Pszichológiai kutatások bebizonyították, hogy a kapott információk 55%-a vizuális. Ha beszélgetünk is, szeretünk arcába nézni partnerünknek. Az üzleti életben a személyes kontaktus még fontosabb: bizalomerõsítõ elem. Ez az oka annak, hogy kollégák, partnerek gyakran személyesen kívánnak találkozni egymással. De a videokonferencia berendezések által – a nagy távolságok ellenére is – a személyes találkozások másodpercek alatt létrejöhetnek. Természetesen ez esetben elmaradnak az utazások, a kiadós ebédek és vacsorák, s a bevásárlás a duty free shopokban; de a videokonferencia ellen szól sajnos az is, hogy a legváratlanabb pillanatban kell partnereink, esetleg külföldi fõnökünk arcába néznünk. Ám nem minden esetben helyettesíthetõek az utazások videokonferenciával, de a találkozók jelentõs hányada hatékonyan és egyben költség- és idõtakarékosan lebonyolítható az új technikai eszközökkel.

Technológia A videokonferencia berendezések kínálata rendkívül rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez. A videokonferencia eszközök lehetõvé teszik egyszerre akár két monitor alkalmazását is. Az ábrákról vagy tárgyakról közelképek is készíthetõk és közvetíthetõk. A berendezések audio- és videocsatlakozással rendelkeznek, illetve egyéb perifériák illeszthetõk hozzájuk. Hogy egyidejûleg több tucat helyszínnel lehessen videokonferenciát folytatni, és a helyszíneket összekapcsolni, ezért bármely szabványos többpontos vezérlõ egység (MCS) használható. Tipikus felhasználási terület a közös dokumentum-szerkesztés. Például a PC-s videokonferencia modellek alapegységei az egy vagy két, PCI vagy ISA kártyán található kóder/dekóder és ISDN interfészek, a kamera, a telefonkagyló és a rendszerszoftver. Maximális átviteli sebességeik 128-768 Kbps, s a ma használatos eszközök másodpercenként 25 képváltást is el tudnak érni. Gyártótól függõen a rendszer tartalmazhat adatmegosztó szoftvert is. Három, vagy több helyszín közötti interaktív videokonferencia tartásához egy többpontos vezérlõ egységre (MCS-Multimedia Conference Server), u.n. bridge-re van szükség. Ez a vezérlõ egység hálózatba kapcsolja a kijelölt helyszíneket, és lehetõvé teszi a résztvevõknek prezentációk megtartását, szükség esetén megjegyzések közbevetését. Az MCS arra a helyszínre kapcsol, ahol valaki beszélni kezd, vagy amelyik helyszínt kijelölik. Az MCS-ek többféle kapcsolási üzemmódban mûködhetnek (hanggal aktivált, vezetõ, elnöki, elõadói vagy osztott képernyõs). Az MCS-ek különbözõ hálózati interfészekkel rendelkezhetnek és így többféle digitális hálózaton mûködhetnek. A videokonferencia berendezések legelterjedtebb kiegészítõ berendezése a dokumentum kamera. A felhasználók a dokumentumról vagy egy tárgyról egészen közeli képet is mutathatnak a távoli pont(ok) felé. Az opciók egyik csoportját alkotják az osztálytermi eszközök, pl. az interaktív videotábla. A távgyógyászati célra kialakított videokonferencia hálózatok kiegészítõ berendezései lehetõvé teszik, hogy orvosok nagy távolságról

diagnosztizáljanak, képzéseken vegyenek részt, illetve konzultációt folytassanak kollégáikkal. Ilyen berendezések például: speciális kamerák gyógyászati képek továbbítására, elektronikus sztetoszkóp, videomikroszkóp, mûtéti kamerák, képtároló berendezések. Egyéb kiegészítõ berendezések: vezérelhetõ videomagnók, vezérelhetõ dia-video konverterek, prezentációs eszközök, video megfigyelõ rendszerek, audio keverõk, kihangosító berendezések, speciális mikrofonok, nagy monitorok, kivetítõk, VGA-PAL konverterek, automatikus követõ kamerák, mobil kamerák, további kamerák. Hálózatok A videokonferenciát digitális hálózatokon lehet mûködtetni. A hálózat lehet kapcsolt vagy állandó összeköttetés. A berendezések általában számos interfész típust támogatnak, például: X.21, V.35, RS449, E1, ISDN BRI, PRI. Az ISDN hálózaton beépített interfésszel, vagy inverz multiplexerrel kommunikálhatunk. Többpontos videokonferencia létrehozásához szükség van egy bridge-re, ami a logikai csillag-architektúra középpontjában van. A bridge és a végberendezések közötti kapcsolat felépítése után a többpontos konferencia vezérlése megtörténhet a videokonferencia eszközökrõl is. Ezek kapcsolatot tudnak létesíteni bérelt vagy saját közvetlen (pont-pont) adatátviteli utakon, kapcsolt digitális hálózaton (ISDN) és helyi számítógép-hálózaton (LAN). A rendelkezésre álló adatátviteli utak egy hálózatban keverten is felhasználhatóak. Cseh Zsolt [email protected]


Az egységes Európai Unió egyik pillére az eu rópai Gazdasági és Monetáris Unió. A közel múlt egyik legfontosabb történése volt a közös európai valuta az EURO bevezetése. Kezdetben a legfõbb kinyilvánított cél egy újabb háborús konfliktus elkerülése volt Nyugat-Európában. Ezt az Európai Unió (akkor még Európai Gazdasági Közösségek) alapító szerzõdése a gazdasági együttmûködés elmélyítésével akarta elérni. Mára a gazdasági integráció elõrehaladtával a tagországok mindinkább egymásra vannak utalva s kevésbé érdekeltek politikai feszültségek keltésében. Elõtérbe került az európai versenyképesség növelése. A tagországok piacainak összenyitásával úgynevezett belsõ vagy egységes európai piac jött létre, ahol az egyes nemzeti piacokénál nagyobb számú szereplõ a korábbinál erõteljesebb versenyre késztet. A közös európai valuta ennek az egységes piacnak a hatékonyságát növelheti, hiszen a termelõk és a fogyasztók közvetlenül össze tudják hasonlítani az egymással versengõ termékek árát a tagállamok piacain, és az olcsóbb helyen vásárolva elõsegítik az árak kiegyenlítõdését. Az egységes valuta a verseny további fokozásával növeli a hatékonyságot, mert a fogyasztók választási lehetõségei kitágulnak. Az egységes valuta nem tüntethet el teljesen minden árkülönbséget: az adózási és egyéb tényezõk mérsékelhetik a versenyt. A közös valuta azonban láthatóbbá teszi a megmaradó különbségeket és ezzel azok csökkentésére vagy eltüntetésére ösztönöz. A monetáris unió létrejöttével a gyengébb versenyképességû ország már nem nyúlhat a versengõ valutaleértékelés eszközéhez, hogy a többiek rovására javítsa helyzetét az egységes európai piacon és a nemzetközi kereskedelemben. A tagországok közti árfolyamkockázat megszûnése egységes pénzügyi piacot hoz létre, ahol a tõke a legjövedelmezõbb felhasználási területre áramolhat. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának feltételeit a koppenhágai Európai Tanács ülésén határozták meg, és az 1997 nyarán nyilvánosságra hozott Agenda 2000 európai bizottsági dokumentum megerõsítette. Ezek fényében EU-tagságunknak nem feltétele a Gazdasági és Monetáris Unió kritériumainak teljesítése. Ezért a tagság elnyeréséhez teljesítendõ monetáris politikai követelményeket nem a Gazdasági és Monetáris Unióban való részvételi szándékunk miatt kell teljesítenünk, hanem mert azok idõközben a közösségi joganyag (acquis communautaire) részévé, harmonizációs kötelezettséggé váltak. Ezek közül legfontosabbak a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének biztosítása és a szabad tõkemozgásokkal kapcsolatos összes korlátozás megszüntetése. A magyar gazdaságpolitika célja, hogy elérje a gazdasági konvergenciát az euro-övezettel. Hosszabb távon az európai integrációban való részvételünk elengedhetetlen feltétele annak, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége és gazdasági jóléte megközelítse a fejlett országok színvonalát. A monetáris uni-

A

cél:

óban való részvételünkig hátralevõ években ugyanis legfontosabb gazdasági partnerünk, az euro-övezet versenyképessége nemzetközi szinten várhatóan növekedni fog. Ez erõteljes gazdasági húzóerõt fejt ki a magyar gazdaság szereplõi számára is, mivel dinamikusan növekvõ piacot kínál az exportõröknek és az euro-övezeti cégek beszállítóinak. Ez az ösztönzõ hatás azonban csak akkor fejti ki a várt, kedvezõ hatást, ha a magyar gazdaság szereplõi élni tudnak vele, hiszen az euroövezet piacán éppen a közös valuta, az árfolyamkockázatok megszûnése miatt éles versenyre kell felkészülni. Ebbõl következik, hogy a magyar gazdaság egészének a hatékonyságát kell javítani ahhoz, hogy kedvezõ feltételekkel tudjunk csatlakozni a dinamikus euroövezethez, és hosszú távon biztosítsuk a magyar gazdaság helyét a fejlett gazdaságú országok között. Az euro megjelenése természetesen érinti azokat az országokat is, melyek nem vesznek részt a Gazdasági és Monetáris Unióban. A világgazdaságra napjainkban jellemzõ globalizáció következtében mi sem maradhatunk kívülállók. Magyarország külkereskedelmének kétharmadát az euro-régióval bonyolítja le, ezért számunkra rendkívül fontos a sikeres alkalmazkodás. A multinacionális társaságok máris jelezték, hogy euroban fognak számlázni és beszállítóiknak ehhez kell alkalmazkodniuk. A magyar bankoknak versenyben maradásuk érdekében szintén jól felfogott érdekük, hogy startra készek legyenek és a brüszszeli Bizottság ajánlásával összhangban álljanak ügyfeleik rendelkezésére. Az európai gyakorlatot követõ bankok felajánlhatják, hogy ingyen átváltást biztosítanak a nemzeti valutában és euroban fennálló számlák között. A magyar vállalatok számára az euro-övezetbe irányuló export, illetve az onnan származó import tekintetében szintén költségmegtakarítást eredményezhet az árfolyamkockázat kivédésének egyszerûsödése. A hétköznapok szintjén, a magyar turisták számára az árfolyamkockázat megszûnése és a valutaváltásnál jelentkezõ tranzakciós költségek csökkenése (ez teljes mértékben 2002 után fog kibontakozni) szintén kézzelfogható elõnnyel jár. Az EURO áttérés nem csak európai kérdés, hanem érinti mindazon nemzetközi vállalatokat és vállalkozásokat melyek leányvállalatokkal, részlegekkel, partnerekkel és ügyfelekkel rendelkeznek Európában. A Gartner Group szerint érinti majdnem a teljes FORTUNE 1000-et. A jelenlegi számítástechnikai rendszerek már több valutanemben tudnak dolgozni, mely azt jelenti, hogy egy megfelelõ konverziós faktor segítségével váltanak egyik valutáról a másikra és vissza. És itt találkozhatunk az elsõ felmerülõ problémával. Az inverziós váltás nem használható az EURO konvenció értelmében. Az összes pénzügyi rendszer érintett a kérdésben és a megváltozott gazdasági feltételek miatt felkészítettnek kell lenniük az EUROra. Szintén érintett az EDI illetve minden elektronikus kereskedelmet lebonyolító rendszer.

EUROpa EURO idõsík

1998. december 31. A számítástechnikai alkalmazások átállítása, hogy legalább két devizanemet tudjanak kezelni: az EURO-t és a nemzeti devizát. 1999. január 1. Rögzítették a konverziót az EURO és a tagállamok devizái között. Európai Központi Bank. 1999. január 1. - 2002. január 2. Átmeneti periódus. A nemzeti valuták és az EURO együttélése. A bankközi és a tõzsdei tranzakciókat már EURO-ban bonyolítják. 2002. január 1. Kivonják a forgalomból a nemzeti valutákat (csak a tagállamokban).

Minden számla, bizonylat illetve árfolyam EURO-ra konvertáltan kell megjelenjen. A tranzakciók EURO értékét ahol az ország nem EMU tagállam, a nemzeti valutát figyelembe véve naponta kell meghatározni. A Synergon rendszeres szállítója a magyar pénzpiac résztvevõ cégeinek, bankoknak és brókercégeknek. Szoftvereink jelentõs része MAGIC fejlesztõi eszközzel készült, ezért felmerül a kérdés, milyen válaszokat tudunk adni az EURO átállással kapcsolatos kérdésekre. A MAGIC automatikus konverziós eszköze lehetõséget teremt a felhasználónak bármely számérték bármilyen valutanemben történõ bevitelére konvertálva az alkalmazás alap valutanemébõl. A „Viewed Currency” tulajdonság lehetõvé teszi a konverziót az igényelt és az alap valutanem között. Az igényelt valutanem lehet fix és dinamikus. Lehetõség van arra, hogy meghatározzuk az alap paramétereket (Base Application Currency) oly módon, hogy az alkalmazás hordozhatóvá váljék minden európai országra nézve. A konverziós funkció EUROCNV lehetõvé teszi ezen adatok manipulálását. Három paramétert használ „from”, „to”, és „value”, mely alkalmas bármely deviza konverziójára, sõt az EUROCNV funkció lehetõvé teszi nagy historikus adatállományok konverzióját. Ugyanakkor a rendszer az adat tisztaságát maximálisan támogatja. De a fenti mûszaki jellegû problémák megoldásához mindenképpen auditálni kell a számítástechnikai rendszereket EURO-konformitás szempontjából. Rácz István [email protected]

K

i

t

e

k

i

n

t

õ

P


artner hírek

Fit for today – Fit for tomorrow – HP N4000 szerver A Hewlett Packard májusban jelentette be nagyteljesítményû nyolc processzoros szerverét. Ezzel a lépéssel a HP újrarendezte a középkategóriájú szerverek piacát. Az új szerver nemcsak egyedülállóan nagy teljesítményével emelkedik ki a konkurrens termékek közül, hanem azzal a képességével is hogy a szerver változtatás nélkül képes a jövõben megjelenõ új PA-8x00 illetve az IA-64 architektúrájú (Merced és utódai) processzorok fogadására is. A HP ezzel is jelezte teljes elkötelezettségét az IA-64 technológia mellett. A szerver kiemelkedõ teljesítményét hivatalos mérési adatok is megerõsítik. Ezek szerint egy nyolc PA-8500 440Mhz-es processzorral szerelt N4000 49,308 tpmC eredmény ért el, amelyet más gyártók ennél nagyobb kategóriájú szerverekkel tudnak csak elérni. Az alkalmazott HP PA-8500 processzor a legerõsebbek közé tartozik a piacon, nem utolsósorban egyedülálló 1.5Mbyte méretû elsõszintû on-chip gyorsítótárának köszönhetõen. A szerver többi alkotórésze is hasonlóan új technológiát alkalmaz. A rendszer 7.8Gbyte/s sebességû memória és 5.8Gbyte/s sebességu I/O sávszélessége ideálissá teszi a szervert nagy teljesítményigényû alkalmazások (futtatására. Az N4000 magas rendelkezésre állásra tervezték, hiszen a rendszer legfontosabb alkotórészei (táp, hûtõrendszer, diszkek) vagy redundánsak vagy üzem közben cserélhetõk ami minimálissá teszi az esetleges leállások idejét. Az új gép 12 PCI illesztõhellyel, beépített FC-AL diszk alrendszer csatlakozóval, illetve két hot swap belsõ diszkkel rendelkezik. A memória jelenleg 16GB-ig bõvíthetõ, de a jövõbeni nagyobb kapacitású memóriamodulok megjelenésével ez az érték 64GB lesz. A szerver HP-UX 11.0 operációs rendszerrel üzemel, ami maximálisan kihasználja a processzor 64bites technológiáját. Az N4000 a HP K osztályú szervereit váltja fel.

Média-sebességû Layer 3 és 4, IP és IPX szolgáltatások a Catalyst 5000-es családon. Új modulokkal bõvült a Cisco Catalyst 5500-as család, amely ezáltal lehetõvé

teszi azt, hogy hardver alapú Layer 3 és Layer 4 szolgáltatásokat lehessen kiépíteni teljes körû IP, IPX és IP multicast kezeléssel. Az újdonságok között szerepel a Supervisor Engine II G és III G kártyák, az ezeken használható opcionális Route Switch kártya, a 24 portos 10BaseFL kártya, és a QoS és Layer 3 szolgáltatásokkal tovább bõvített Catalyst 5.1-es szoftver. A „G" szériájú Supervisor Engineek moduláris 100 vagy 1000 Mbps uplinkkel rendelkeznek. Az év során még további QoS osztályozást támogató Fast Ethernet modulok megjelenése várható. Mindezen termékek a népszerû Catalyst családot úgy egészítik ki, hogy a megoldások a szinti kapcsolóközpontoktól a Campus gerincig terjedhetnek.

számukra az APC PowerChute gyors konfigurálását és az Apache web szerver biztonságos leállítását tápellátási zavarok esetén."Az APC PowerChute Shutdown Utility for Apache Web Server a következõ elõnyöket nyújtja: – az Apache web Server leállítási szkript (shutdown script) automatizálásával megkönnyíti a használatot és idõt takarít meg, – a web szerver problémamentes leállítását teszi lehetõvé, mely segít fenntartani az adatok integritását, – könnyen illeszthetõ az APC díjnyertes PowerChute Plus UPS felügyeleti szoftveréhez. Az új APC szoftver támogatja az IBM AIX és SUN Solaris operációs rendszereken futó Apache Web Server-eket és világszerte azonnal, ingyenesen letölthetõ az APC web oldalairól angol nyelvû változatban.

1999 áprilisában – Az American Power Conversion (APC) bejelentette az iparág egyetlen, Apache Web Server-t alkalmazók számára tervezett UPS (szünetmentes tápegység) felügyeleti PowerChute szoftverét, mely IBM AIX és Sun Solaris operációs rendszereken futó Apache Web Server biztonságos, közvetlen beavatkozást nem igénylõ leállítását teszi lehetõvé hosszan tartó tápellátási zavarok esetén. A Netcraft 1999. januári web szerver felmérése szerint (http://www.netcraft.com/survey) az Apache Web Server-ek (melyek a teljes web szerverek több mint felét jelentik) több mint 20 százaléka IBM AIX és Sun Solaris operációs rendszereken fut. Az APC PowerChute Shutdown Utility for Apache Web Server teljes körû tápellátási védelmet biztosít az Apache Web Serverek számára, amennyiben a PowerChute Plus UPS felügyelet szoftvert az APC Smart-UPS /Matrix-UPS(r) vagy Symmetra(tm) Power Array(tm)/ szünetmentes megoldásokkal együtt használják. Az új APC szoftver leegyszerûsíti és lerövidíti a PowerChute konfigurálását és az Apache Web Server automatikus leállítását áramszünet esetén. „Bármely, feszültségvédelem nélküli web szervert üzemeltetõ vállalat az adatvesztést és a webes tranzakciók megszakadását kockáztatja, mely a vásárlók elégedetlenségét, a termelékenység csökkenését, sõt a nyereség elvesztését is okozhatja," – mondta Bíró Viktor, az APC magyarországi vezetõje. „Az APC az egyetlen UPS gyártó, mely az Apache Web Server-t használók specifikus igényeire reagál és lehetõvé teszi

A Micromuse Plc. ( www.micromuse.com ) úgynevezett Umbrella Network Management rendszereket fejleszt egy újszerû koncepció szerint. Az eddigi rendszerek (pl. COMPAQ TEMIP ), igen sok eszközspecifikus fejlesztést igényelnek, bevezetési idejük hosszú és igen drágák. A Micromuse NetCool platformja logikailag két részre tagolódik: egy real-time, objektum-orientált adatbázisra és a különbözõ berendezésekkel közvetlenül kapcsolatot tartó szoftver komponensekre, az úgynevezett mediátorokra. Mediátor az összes jelentõsebb gyártó eszközeihez létezik, pl. CISCO routerhez ugyanúgy rendelkezésre áll, mint egy Ericsson AXE telefonközponthoz. Így egy komplex távközlési rendszert esemény és hibamenedzsmentjére alkalmas rendszer néhány hét alatt telepíthetõ.

Cégünk 1999. július 1.-tõl a NORTEL Networks partnere. A NORTEL jelentõs hagyományokkal és installállt bázissal rendelkezik a távközlési piacon ( Frame Relay, ATM, SDH, Voice switching ). A Bay Networks akvirálásával egy teljes portfólióval rendelkezõ cég jött létre, amely bármilyen nagyvállalati vagy távközlési hálózatot fel tud építeni a saját termékeivel. Cégünk számára a NORTEL kapcsolat elsõsorban a hangátviteli hálózatokkal kapcsolatos projektekben jelentõs.

B MAGASYN 1999/ NYÁR 17

zBudafoki Róbert, Cisco Systems Magyarország Négy év telt el azóta, hogy a Cisco Systems megnyitotta Budapesten képviseleti irodáját. A cég nevét és termékeit akkor még csak a szakemberek szûk köre ismerte, míg mára a Cisco az Internet korszak egyik legsikeresebb vállalkozása, az informatika és a távközlés konvergenciáját zengõ üzleti és szaksajtó egyik kedvence lett. Budafoki Ró berttel, a cég magyarországi vezetõjével e sikersztori kulisszatitkaira derítettünk fényt. – Négy évvel a hazai Cisco iroda megnyitása után, hol tart a Cisco Magyarország fejlõdése? B. R.: E négy év minden várakozást messze felülmúló fejlõdést hozott a Cisco számára mind a nagyvilágban, mind Magyarországon. Számításaink szerint a piac évente kb. 30-40 százalékkal bõvül, míg a forgalmunk évi 60-80 százalékkal. Munkatársaink száma elérte a 15-öt, és éppen most növeltük kétszeresére az iroda alapterületét, hogy legyenek kellõ tartalékaink a jövõre nézve is. Semmi jelét nem látom annak, hogy csökkenne a fejlõdés üteme. Szüntelenül újabb és újabb termék- és szolgáltatáscsoportok jelennek meg. Az iroda megnyitásakor csak routereket forgalmaztunk, mégpedig fõleg nagyvállalatok számára és éppen megjelentek az elsõ Catalyst kapcsolóink. Késõbb nyitottunk a kis- és középvállalatok felé. Most pedig már itt az IP telefónia, amivel egy teljesen új területre törünk be. – Az adat és hang integrációja ma valóban igazi slágertéma, de jelent-e ez Ön szerint már ma is igazi üzleti lehetõségeket? B. R.: Üzleti oldalról még kétségtelenül elõttünk áll az igazi robbanás, de a technológia már készen van, minden tekintetben megérett a tömeges bevezetésre. Sõt, ha különválasztjuk az un. „Voice-over-IP”-t és az IP telefóniát, akkor még többet mondhatunk: az elõbbi technológiai értelemben másfél-két éve kész van, a Cisco-nak is számos ilyen éles rendszere mûködik már Magyarországon. Az utóbbi esetben arról van szó, hogy például egy országos irodahálózattal rendelkezõ nagyvállalat telephelyein a telefonkészülékek ugyan egy hagyományos vállalati alközpontokra csatlakoznak, amelyek a nyilvános telefonhálózat mellett be vannak kötve a telephelyeken lévõ routerekbe is, melyek digitális kódolás és tömörítés után a vállalaton belül zajló telefonbeszélgetéseket az adatokkal együtt a vállalat gyors – pl. bérelt vonalas vagy Frame Relay – adatkommunikációs gerinchálózatán keresztül továbbítják. A törvényi szabályozás éppen a közelmúltban tette lehetõvé, hogy ezen az elven akár nemzetközi távhívások is lebonyolíthatóak

e

m

u

C legyenek, igen költséghatékony módon. Ez tehát már ma is kõkemény üzlet, mind az eszközszállítóknak, mind a távközlési szolgáltatóknak, mind a felhasználóknak. – És mi a helyzet az „igazi” IP telefóniával, tehát amikor már maga a telefonkészülék csatlakozik közvetlenül az Ethernet LAN hálózatra, vagyis a hang valóban „végponttól-végpontig” az IP hálózaton közlekedik? B. R.: A Cisco-nak kulcsszerepe lesz abban, hogy ezen a téren is megtörténjen az áttörés, és ez a technológia is bevonuljon a mindennapok gyakorlatába. Tavaly októberben megvettünk egy Selsius nevû céget, amely már akkor rendelkezett egy mûszakilag tökéletes termékkel. Közel egy évre volt azonban szükségünk ahhoz, hogy felépítsük a szükséges gyártástechnológiai és az úgynevezett end-to-end kompatibilitási hátteret. Most már túl vagyunk a felkészülési szakaszon, tökéletesen integráltuk a Cisco IOS operációs rendszerrel, és hónapokon belül beindul a készülékek sorozatgyártása abban a minõségben, amit felhasználóink megszoktak és elvárnak a Cisco-tól. Év végéig a Cisco teljes világszervezete áttér az IP telefónia használatára, hogy demonstráljuk a világnak: az IP telefónia elérte azt a rendelkezésre állási szintet, hogy a világ egyik legértékesebb vállalata, 17 ezer alkalmazottal, 135 irodában, a világ legkülönbözõbb pontjain található húszezer telefonkészülékkel erre építheti üzletvitelét. Ha bárki bejön egyébként a budapesti irodánkba, akkor már ma saját szemével megnézheti ezeket az eszközöket: egy ideje mi már vegyesen használjuk a hagyományos telefonrendszert, a „voice-over-IP”-t és az IP telefonokat, és állíthatom, hogy hangminõség szempontjából ezek teljesen egyenrangúak. – A vállalatfelvásárlások terén ma, a szuperfúziók korában sokan túlságosan óvatosnak tartják a Cisco-t, különösen akkor, ha a rendelkezésére álló hatalmas tõkeerõt is figyelembe vesszük. Tudatos ez a kis cégek beolvasztására koncentráló felvásárlási politika? B. R.: Meggyõzõdésem, hogy továbbra is kitartunk a lassabb, de biztosabb növekedési stratégia mellett, hiszen az eredmények ezt igazolják. Mi nem piacot, hanem szakértelmet, technológiát szoktunk vásárolni. A felvásárlásnál arra törekszünk, hogy az mind rövid, mind hosszú távon kölcsönös megelégedettséget váltson ki, mert nem szeretnénk elveszteni azokat a munkatársakat, akik a megszerezni kívánt szakértelmet testesítik meg. Mindezek a szempontok nyilvánvalóan a kis cégek megvásárlását preferálják, hiszen ezek integrálása sokkal könnyebb. Persze nem mindig kell egy céget megvásárolni, ahhoz, hogy szoros együttmûködésre lépjünk vele. Az eszközgyártást például elsöprõ többségben bérmunkában végeztetjük, egyfajta outsourcing konstrukcióban. Az is alapelvünk, hogy ha szükségünk van egy technológiára vagy egy gyártókapacitásra, akkor ott vásárlunk, ahol megéri. Semmi sem zárja ki, hogy a Cisco akár Magyarországon vásároljon céget, ha az olyan technológia birtokosa, amelyre szükségünk van. – A cég általános ismertsége is sokat változott az utóbbi években. B. R.: Mind a cég, mind a technológia ismertsége rengeteget változott. Amikor az irodát nyitottuk, nem hiszem, hogy százötvennél több olyan

t

a

t

j

u

isco –IP telefónia szakember volt az országban, aki ismerte a router technológiát, és a Cisco cégrõl sem sokkal többen hallhattak. Még a cégek számítástechnika osztályán is csak egy-két emberrel lehetett elbeszélgetni ezekrõl a kérdésekrõl. Ma viszont elmehetek egy elnök-vezérigazgatóhoz megvitatni a követendõ kommunikációs stratégiát, mert nyilvánvaló lett, nemcsak hatalmas költségeket lehet megtakarítani egy hatékony kommunikációs rendszerrel, hanem ez alapjaiban befolyásolhatja a cég versenyképességét. De a fókusz a sebességrõl a szolgáltatások, funkcionalitás felé tolódott el. A verseny az informatikai gyártók között az egész rendszer szintjén megjelenõ értékhozzáadott szolgáltatások területére tevõdött át. Egyetlen példával hadd szemléltessem ezt: megállapodtunk az olyan nagy szoftverházakkal, mint pl. az SAP, a Baan vagy a PeopleSoft, hogy a Cisco routereket be lehet úgy programozni, hogy bizonyos felhasználóknál futó ERP alkalmazások abszolút prioritást élvezzenek. Így a fõnök akkor is maximális sebességgel fér a cég pénzügyi/gazdasági rendszeréhez, ha mondjuk a web-böngészés sebessége lelassult. – Miért jobb egy cégnek Cisco partnernek lenni, mint a konkurensek eszközeit forgalmazni? B. R.: Sokaktól hallottam már, hogy könnyebb a Cisco-val együtt dolgozni, mint bármelyik versenytársunkkal, mert nagyon bõségesen látjuk el információkkal a partnereinket, ha pedig közvetlenül fordulnak hozzánk valamilyen technikai problémával, érzik, hogy komolyan vesszük õket. Mindig válaszolunk, és általában elég gyorsan. Az Internetben rejlõ lehetõségeket a partnerkapcsolatainkban is jól kihasználjuk. Az talán már közismert, hogy a Cisco az egyik legsikeresebb „e-business”, partnereinkkel a kereskedelmet kizárólag Interneten – pontosabban „extraneten” – keresztül bonyolítjuk. Ha valaki egy technikai problémával kerül szembe, nagy valószínûséggel már a weben megtalálja a megoldást. Ha mégsem, akkor hívhatja éjjel-nappal mûködõ világméretû tanácsadó szolgálatunkat. – A Cisco-nak igen sok partnere van Magyarországon, de a Synergon kiemelkedik közülük azzal, hogy egyedül õ rendelkezik a „Gold Partner” fokozattal. Milyen elvekre épül ez a rangsorolás? B. R.: A Synergon valóban az egyik legfontosabb hazai partnerünk, mégpedig mind forgalom, mind szolgáltatásminõség tekintetében. A „Gold” fokozat egyébként kifejezetten ez utóbbi szempontból minõsíti a Synergont, a cég szakembereinek magas képzettségére, a magas színvonalú szervizháttérre utal. Ezt a címet ugyanis csak az kaphatja meg, akinek legalább négy vizsgázott Cisco mérnöke (CCIE) van, 24 órás szervizszolgáltatást tud nyújtani 2 órás hibaelhárítással, hot-line tanácsadó szolgálattal, megfelelõ raktárkészlettel és demonstrációs környezettel rendelkezik. Az ilyen típusú minõségi paramétereknek való megfelelésen túl kiemelt partnereinktõl azt is elvárjuk, hogy közösek legyenek a szakma fejlõdésével kapcsolatos elképzeléseink, szinkronban legyenek velünk az új technológiák megismerésében, és befogadásában, hiszen csak így segíthetnek átültetni azokat a gyakorlatba. Mondanom sem kell, hogy a Synergonnal e tekintetben is tökéletesen azonos hullámhosszon vagyunk. Hutter Ottó

k

K o r t á r s

G a l é r i a

H

atások és részletek


Kozma István galériájához

„Nagybányán él egy mûvész, akit a piktúrában az érdekel, ami általában nem érdekli a nagybányaiakat. Normális lenne ennek alapján arról írni, hogy ez a hagyománytiszteletével magára maradt mûvész miként lett a nagyhírû nagybányai festészet szellemi örököse és folytatója, ha Kozma István a piktúrára adta volna a fejét, a dolog viszont úgy áll, hogy Kozma, bár nagyon szépen fest, nem lett piktor, bár jóllehet szívesen vesz most is ecsetet a kezébe, magához közelállónak mégis egészen más anyagot érez, a fémlemezt, amellyel immár egy évtizede tartó ádáz küzdelmet folytat.” Azonban nem szeretném elfelejteni a textiles, a keramikus Kozmát, de még az ásványi üvegfestéshez, a növényi festékkel színezett szõnyegek készítéséhez is értõ Kozmát sem. Ezeken a területeken, ezekben a mûfajokban ugyanis Kozma István mind maradandó alkotásokat hozott létre a változó idõben. Abban a változóban, amelybõl huszonhét esztendõnyit Nagybányán töltött, Hollósy, Ferenczy Károly, Thorma, Réti, Krizsán kései utódjaként, de még Ziffer Sándor, Mikola András, Nagy Oszkár, Agrikola Lídia, sõt a száz évet élt Krizsánné Csikós Antónia kortársaként is. Ezeknek a mûvészeknek a nyomdokában je-

lölve ki az immár hetedik éve Magyarországon, Mezõkövesden élõ Kozma István helyét, annyit még el kell mondani róla, hogy Zsögödi Nagy Imre holdudvarában is megfordult. A Székelyföld mindmáig méltóképpen meg nem becsült nagy öregje 1967ben kiállítást rendezett Kozmának Csíkszeredában, ami után földije, Borsos Miklós sem restellte szemügyre venni Kozma munkáit az Iparmûvészeti Múzeum 100 éves fennállása alkalmával rendezett budapesti kiállításon, 1972-ben. Valahol a harmadik nagybányai generáció lassú elmúlásának és a negyedik csendes továbblépésének határán, Kozma István immár Mezõkövesden próbálja a nagybányai hagyományok szerint az anyaföldbe mélyeszteni gyökereit. Színek, erdõk, legelõk, hegyek és mezõk errefelé is vannak, a levegõ elég tiszta még, s ami a legfontosabb: él a folklór. Egy nagybányai indíttatású mûvész ilyen helyen mindig megtalálja a folytatás lehetõségeit.

Kozma István válaszai Napjainkban kevés az a képzõmûvész, aki valamilyen módon ne fordulna a népmûvészethez, mint ihletforráshoz. Én is ezek közé tartozom, mert nagyon szeretem a népmûvészetet. Tudatosan foglalkozom vele, de nem a népmûvészeti elemek pontos lemásolása érdekel, hanem a stílus tisztasága, szerkezeti felépítése, és ennek lényege, õszinte humanitása, robosztus formavilága. A munkaköröm is olyan jellegû, hogy alkalmat ad a népmûvészetekkel való kapcsolatra. Ezeket az emberetek szõnyegszövés, fafaragás közben figyelhettem meg, s – miért tagadnám – sok hasznos dolgot tanulok tõlük. A szerzett tapasztalatokat azután a saját munkámban elsõsorban a fémdomborításban hasznosítom. Az iparmûvészetben legjobban a fémet szeretem, annak ellenére, hogy textilszakot végeztem. Ilyen irányban csak a tervezésre szorítkozom, a kivitelezést a népi mesterekre bízom. Az én fémmûvészetem fõleg díszítõ jellegû munkák létrehozására korlátozódik, és kevésbé van gyakorlati célja. Monumentális munkák ezek, kapcsolódnak a régi iparmûvészethez, de mindig arra törekszem, hogy egyéni stílust, „ízt" kölcsönözzek nekik. Elég nehéz ezt elérni, mert az iparmûvészet öröksége rendkívül gazdag, s nem könnyû feladat újat alkotni. Mint minden mûvészetben , úgy a fémmûvészetben született alkotások is csak akkor maradandók, ha mondanivalót közvetítenek. Elsõsorban az ember tükrözi a humánus ember cselekedeteit. Ha önkényes csoportosítást kellene végeznem, akkor azt mondanám: a balladisztikus mondavilág (Kõmûves Kelemen) mûvészeti ábrázolása; portrékészítés (Hollósy, Arany, Petõfi, Ady), és a XX. század nagy problémája az ûrrepülés áll közel hozzám. Mind ezek nagyon hálás témák, de merem állítani, ezelõtt tíz évvel nem tudtam volna kifejezni a fémdomborítás sajátos eszközével. Szerencsére még sok olyan névtelen népi alkotó él, akik éppen munkájuk révén tesznek többet a népmûvészetért, mint sok aggódó. A népmûvészet és az iparmûvészet egybe fog fonódni a jövõben, s e folyamatból az elõbbi veszít, az utóbbi pedig nyer. A veszély azonban nemcsak a sokat hangoztatott civilizációban rejlik, hanem abban is, hogy a népi alkotások leple alatt giccsek kerülnek a népmûvészeti boltokba. A nagyüzemi termelés, a felvásárlás sohasem tett jót a népmûvészetnek, a nagyobb baj az, hogy a sorozatgyártásba nem hozzáértõ emberek termékei is bekerülnek, s ez szüli a giccset. Mindent egybevetve, én optimista vagyok a népmûvészet sorsát illetõen. Bízom a mûvészetszeretõ emberek, és a mûvészek sorainak gyarapodásában még akkor is, ha a technika fejlõdése már nem ad olyan tág lehetõséget a mûvészi ábrázolásra, mint az eddigi életmód adott. De nagyobb teret fog kapni az ember és a természet viszonyának tükrözésére. Ez irányban pedig a népmûvészet gyökerei kiszámíthatatlanok. Másrészt a mûvészetben mindig lesz egy reneszánsz, egy magasabb fokú visszatérés a realizmushoz, amely az emberek kapcsolatát mindannyiszor meghittebbé, szorosabbá teszi.

Gyöngyösi Gábor

Csiki Albert


vekben is az odatartozás szellemisége bujkál minden egyéni újítása mellett is. Amikor a hetvenes évek elején Kozma István nagybányai mûhelyé-

Kozma István képzõmûvész erdélyi, romániai, magyarországi és tengerentúli kiállításain mindenütt valami újat adott a mûvészet kedvelõinek. 1937-ben született Nagybányán. Talán nem közismert, hogy Kozma milyen szívósan kutatta föl Hollósy Simon elhanyagolt sírját, s jelölte meg fémmunkájával a nagy elõd nyughelyét. Azt hiszem, hogy ebben a tettében többet kell látnunk, mint kegyeleti gesztust, tudatos õskeresés van ebben, ahogy a mû-

népmûvészet természetközelségét, anyagkultúráját, sajátos színvilágát fogalmazza újra a magáévá. Kozma már a 70-es években vezéregyénisége volt az új negyedik nagybányai nemzedéknek, olyan mûvész, aki tiszteletben tartotta a nagybányai iskola hagyományait, de elvei

ben jártam, éppen finom ponttechnikával dolgozta ki alakjait a réz, bronzlemezeken. Kozma István annak a kolozsvári képzõmûvészeti iskolának a tanítványa, ahol félévszázada már az erdélyi magyar és nem magyar mûvésznemzedék tanult, õ fes-

tészetet, textilmûvészetet, azaz szövést meg mûvészeti oktatást. Tehát a készülõdés, a kiképzés évei is a sokoldalúságát mutatták. Ennek az iskolának tanítványai mindig is érdeklõdéssel tekintettek a mélykultúra, a népmûvészet régi és új változataira, így Kozma István is forrásnak tekinti az élõ népmûvészetet, kezdõ kora óta ennek forma és színvilága jelen van a mûvészetben. Nem utánozza, nem dísznek, nem kelléknek használja, hanem a

megkövetelték, hogy mint a reneszánsz mûvész is egykor egy stíluson belül alkosson, egyéni meglátása érvényesüljön munkájában. Tér és tárgy az iparmûvészeti munkáiban jól mutatja, hogy modern profi mûvészet minden csínjával-bínjával tisztában van, a hely és idõ kívánalma szerint tud elvont lenni vagy éppenséggel konkrét, még a leghagyományosabb elbeszélõformájában is nagy meggyõzõ erõ van. Mûvészeti sokoldalúságában a hely szelleme is segítette, nemcsak a képzés iskolája, nem csak a népmûvészet sokoldalúsága. A nagybányai festészet tárgyi és színvilága tagadhatatlanul jelen van képein. Kétségtelen, hogy e magyar képzõmûvészeti iskola hagyományai nyelvén tanulta meg a magáét, a nagybányai dialektus érzõdik rajta, de az önálló mûvész szabadságával nyúl minden témához, amikor fest, stílusa és tárgyi gazdagsága eredetiségének bizonysága. Dr. Illa Mihály

S

p

o

r

t

M


indig

magasabbra

Már több mint kétszáz éve, hogy az elsõ hõlégballon az ég felé rugaszkodott. Azóta is makacsul ezt teszi, a repülõgépek és az ûrhajók korában. A délfrancia papírgyártulajdonos Montgolfier fivéreket felcsigázta az a jelenség, ahogyan a füst felszáll a tûz fölött. (A történelem összes nagy, de korai felfedezése valami elsõ pillantásra primitívnek látszó dologból született, gondoljunk csak az almára, amelynek nyomán felfedezõdött Éva.) Elhatározták, hogy a felhajtóerejét „rabul ejtik", s ezért kis papír és gyapot luftballonokat gyártottak, s megalkották a világ elsõ hõlégballonját. 1783. június 5-én készek voltak arra, hogy bemutassák felfedezésüket: egy kis – embert még nem szállító – légballont lebegtettek egy köteg égõ rõzse fölött, majd elengedték, hadd repüljön magasan el a város fõtere felett. (Lásd Kassák: A ló meghal…) A következõ kísérletkor egy juhot, kacsát és egy kiskakast nyolc percig röptettek a levegõbe, bizonyítva, hogy a kakas is madár és az állatok még ott magasan sem sérülnek meg. Amikor ezek az „úttörõ" lények – Lajka kutya elõfutárai – sértetlenül visszatértek (leszámítva az egyik madár törött szárnyát, amelyet a légibeteg kecske rúgása okozott), úgy látták, itt az ideje, hogy egy ember emelkedjen a fellegek közé. Ahhoz, hogy ez a kísérlet létrejöhessen, királyi engedélyre volt szükség. (Napjainkban a pénze kellene…) Figyelembe véve, hogy valamelyik alattvalója élete kockán foroghat, az uralkodó elrendelte, hogy két elítélt hajtsa végre a felszállást. (Ha túlélik, megkegyelmez nekik, ha nem, malõr.) A Montgolfier testvéreket megdöbbentette ez a javaslat, és az udvari hivatalnokokkal folytatott hosszas tárgyalások után meggyõzték a királyt, hogy enyhítsen szigorán, így 1783. november 21én egy élénk színekkel feldíszített ballon emelkedett az önkívületbe esett párizsi közönség feje fölé, felemelve az elsõ léghajósokat Pilatre de Rozier-t és Marquis d'Arlandes-t. Elõször szalmából rakott tûzzel melegítették a hõlégballont, mely egy üstben volt felerõsítve a ballon szájához, és a két férfi az ezt körbevevõ kosárban utazott. De mert a ballon csupán papírból és gyapotból készült, idejük nagy részét azzal töltötték, hogy táplálják a tüzet, illetve hogy kis parázsló fadarabokat piszkáljanak ki hosszú botok végére erõsített vizes szivaccsal. Ennek ellenére d'Arlandes nem tudta figyelmen kívül hagyni az alant eléjük táruló tündöklõ panorámát, de Rozier gyorsan emlékeztette a helyzetükre. Ha így

nézel a folyóba, hamarosan valószínûleg fürödni is fogsz benne! A sokfajta veszély ellenére a hõlégballon biztonságosan ért földet egy 30 percnyi repülés után. A leendõ léghajósok egy másik csoportja szintén kísérletet tett a repülésre, de egy teljesen más módszerrel. Professor Charles – szintén francia –, szorosan követte nyomon Faraday munkáját az újonnan felfedezett hidrogén gáz tulajdonságait illetõen (olyan gáz, melynek molekulái a szokásosnál jobban szétterülnek, így kevésbé sûrû és a levegõnél könnyebb). Csatlakozott a Robert testvérekhez Párizsban, és közösen megalkottak egy gumírozott selyem léghajót, hogy elegendõ gázt tartalmazzon ahhoz, hogy elbírjon egy kosarat vagy „gondolát" (mivel úgy nézett ki, mint egy kis csónak) és kétfõs legénységet. Tíz nappal késõbb ismét összegyûltek a párizsiak, hogy tanúi legyenek a második történelmi elsõségnek: egy gáz ballon felvitte professzor Charlest és Robertet 400 méter magasra a fellegekbe. A repülésnek óriási sikere volt, és amikor viszszajöttek a földre, Robert kiszállt és a léghajó ismét felreppent a levegõbe, így Charles volt az elsõ ember, aki egy napon belül két naplementének is tanúja lett. Európát hamarosan hatalmába kerítette a hõlégballon-láz. Az elsõbbség kérdése a hõlég-típusú illetve a gáz ballon között hamarosan megoldódott, s így majdnem két évszázadig a gáz ballon uralta a levegõt. A viktoriánus kalandvágyók és tudósok megpróbálták kitolni a határokat azáltal, hogy még messzebb és még magasabbra repültek, mint bárki más valaha. Charles Green volt valószínûleg a leghíresebb viktoriánus léghajós. Azzal finanszírozta szenvedélyét, hogy utasokat szállított London népszerû köztereirõl, és 1836-ban egy hõsies repülést hajtott végre a Vauxhall Kertbõl felszállva egészen Nassau-ig (Németország). A tudósok számára a ballon az égi kísérleteik egyedüli eszköze volt – amint felfedezték a felsõbb rétegeket, egyre magasabbra vitték ballonjaikat. Henry Coxwell és James Glaisher a szándékuknál magasabbra repültek és oxigénhiány (hypoxia) lépett fel náluk majdnem 10 000 méter magasan. Glaisher önkívületi állapotba került, így Coxwellre maradt, hogy harcoljon az eltompult érzékeivel és zsibbadt tagjaival; kihúzza a gázszelepet a fogaival, hogy éppen elegendõ gázt engedjen ki ahhoz, hogy biztonságosan földet érjenek. Más magasan repülõk nem mindig voltak ilyen szerencsések. A századfordulóra nagyon sokféle formában alkalmazták a ballont. A leginkább említésre méltó, hogy a hadászat felfedezte a benne rejlõ értékeket, mint megfigyelõ harcálláspontot, és Napóleon is nagyon sikeresen használta õket 1794-ben. Késõbb az amerikai polgárháborúban, illetve a búr háborúban Dél-

Afrikában vetették be õket. A XVIII. század második felében még az új tudomány, a fényképészet is felszállt a levegõbe, így megszülettek az elsõ légi felvételek. De még senki sem alkotott egy hatékony eszközt a léghajó meghajtásra és irányításra. Az irányítható vagy „kormányozható” ballon megépítésének problémája az volt, hogy találjanak egy forrást az elõremozdító erõre, amely elég erõs, ugyanakkor elég könnyû, hogy elbírja a léghajó. Henri Giffard sikeres repülést hajtott végre gõzmeghajtású léghajójával 1852-ben, de az nem volt elég erõteljes, és az ötlet, hogy egy gõzmeghajtású motor pöfög egy hidrogénnel teli zsák alatt, nem volt életbiztosítással felérõ megoldás. Több kísérlet után egy nyugalmazott porosz lovastisztre maradt, hogy elõrukkoljon a megfelelõ formulával. Gróf Ferdinand von Zeppelin kezdettõl fogva el volt kápráztatva a ballonoktól, mialatt Amerikában szolgált a polgárháború idején. Végül is több ballont összekötött, így egy jobban irányítható kolbász-formát alkottak, és ezt kombinálva az akkoriban újonnan feltalált belsõ égésû motorral, a Zeppelin léghajó megszületett. Az elsõ hajója (420 láb hosszú volt, több gázkamrából állt, amelyet könnyûsúlyú, vászonborítású alumíniumváz vett körül) a Konstanz mellõl indult el elsõ útjára 1900 júliusában. Története ismert. A súlyos katasztrófákat még súlyosabbak követték. Az északi sarkra indult olasz Nobile expedíció is ennek köszönheti katasztrófáját, s a tudomány számára is ekkor veszett el a híres felfedezõ, Amundsen, aki az eltûnt expedíció megmentésére indult el repülõgépén. Az elsõ modern hõlégballon 1953-ban kelt útjára, és azóta egy figyelemre méltó újjászületésen ment keresztül a „hõlégtevékenység". E két technológia házasságából született meg: a könnyûsúlyú és

légmentesíthetõ nejlonszövet, valamint az új hatalmas égõk, amelyek folyékony propánt égetnek, hogy felmelegítsék a ballont. Ma már világszerte színes flotillák teszik pettyessé az eget – beleértve mindenféle speciális alakúakat a sörös üvegtõl kezdve a repülõ tehénig, amelyek közül a legelsõ, Robertson repülõ medve formájú Golly-ja volt.

K i s m a g y a r I T-t ö r t é n e t

J


edlik

Ányos

„Jedlik 1800-ik évi januárius hó 11-ikén született Szimo helységben, Komárom megyében földmûves szülõk gyermekeként. A keresztségben az István nevet kapta. Az írást, olvasást faluja iskolájában tanulta, s azután tanulmányait a nagyszombati, utóbb a pozsonyi gimnáziumban folytatta. 1817-ben a Szent Benedek-rend növendékei közé lépett, és mint újonc, Anianus, magyarosan Ányos névvel jelölve, az 1818-ik évet már Pannonhalmán töltötte. Szerzetesi életébõl származott azonban egy nagy hibája is, a félénk zárkózottság, amely akadályozta, hogy másokkal érintkezése által tudományos látóköre bõvüljön, és hogy viszont õ tudományával másokra éltetõ hatással legyen.” Így Eötvös 1897-ben. 1840 elõtti kéziratainak, feljegyzéseinek legnagyobb részét latinul írta. Unokaöccsét nem kerítette ennyire hatalmába az ugyancsak jól megtanult latin nyelv: 1824-ben megjelent „Augsburgi ütközet” címû eposza egy csapásra ismertté tette Czuczor Gergely nevét az országban. Csakúgy, mint egy év múlva a „Zalán futása” Vörösmarty Mihályét. Jedlik 1821-ben tette le Pesten a szigorlatot matematikából és fizikából,1822-ben filozófiából és történelembõl. Huszonöt éves korában szentelik pappá, s a következõ években Gyõrben tanít, fejleszti a szertárat, olvassa a „kezéhez jutó”, leginkább német nyelvû szakirodalmat és megalkotja elsõ találmányait. Harmincas éveit a pozsonyi akadémián tölti: tanít, szertárat fejleszt, kísérleteket végez. Nem politizál, a pozsonyi reformországgyûlések szelleme nem érinti meg. Jedlik Pestre szeretne kerülni, az egyetem fizika tanszékére. Hosszadalmas pályázati procedúra után végül 1840 márciusában kezdi meg egyetemi tanári elõadásait Pesten. Élete, természettudósi munkássága ettõl kezdve egyre több közös vonást mutat Faraday életével és munkásságával. Kísérleteirõl naponta aprólékos feljegyzéseket készít - ha éjszaka eszébe jut egy ötlet, felkel, átmegy a szertárba, hogy kipróbálja. Az egyetem hallgatóinak legnagyobb része joghallgató, így az egyetem falain kívüli ismeretterjesztésbe kapcsolódik be, akárcsak Faraday. Jedlik Pestre kerülése után egy évvel kezdi

a tagtoborzást Bugát Pál (1793-1865) a Magyar Természettudományi Társulatba. Jedlik az elsõk között írja alá az ívet. 1841ben tartják meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók elsõ és második nagygyûlését Pesten, Jedlik azonnal bekapcsolódik a munkába. Két elõadást is tart: egyikben a még Gyõrben feltalált, s azóta továbbfejlesztett szódavízgyártó eljárását ismerteti, és érdekesnél érdekesebb elektromágneses jelenségeket mutat be. Jedliket az 1846/47. tanévtõl kezdve három évre dékánná választják az egyetem bölcsészkarán. Az 1848/49-es tanévben Jedlik már nem tarthatott elõadást az egyetemen, még a szertár kulcsát is elvették tõle. „A természettani kísérletekre szánt terem 1848 nov. havában vívó iskolává, majd januárban kórodává alakíttatott” - számolt be róla 1849. októberi szertárori jelentésében. Ugyanitt írta le, hogy amikor 1849 májusában Hentzi a Várból gyújtóbombákkal lövette Pestet, „a bombáztatás veszedelmeitõl a mûszereket mentendõ, kölcsönzött generálkulcsokkal nyittatá fel a szertárt, és annak szereit a bombáztatás alatt nem kevés erõfeszítéssel nagyobb részint a pincébe és az egyetemi épület biztosabb helyeire törekedett menteni...” Egy évszázad múlva Békésy György (1899-1972), a késõbbi Nobel-díjas fizikus, akkor az egyetem gyakorlati fizikai tanszékének vezetõje, ugyanígy mentette a város ostromakor a kísérleti eszközöket a pincébe és az egyetemi épület biztosabb helyeire. Az ostrom után Jedliknek se, Békésynek se köszönte ezt meg senki, sõt, nekik kellett tisztázniuk magukat. A tanításban beállt kényszerszünetet Jedlik két dologra használta. Hazafias érzéseinek sugallatára beállt nemzetõrnek - õrséget állt, árkot ásott, ott segített, ahol szükség volt rá. Megmaradó idejében egyetemi tankönyvének kéziratát rendezgette. Várta az alkalmas idõt, amikor majd megjelentetheti. Több részbõl állónak tervezte; az elsõnek, amelybe mechanika, hangtan és kémia került, a „Súlyos testek természettana” címet adta, 1850-ben jelent meg. (A súlyos szó itt a ponderábilis magyar fordítása). A forradalom elõtti tudományos mozgalmak elhaltak, az egyesületek vegetáltak. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ig nem tartott nagygyûlést. Ezekben az években Jedlik a szertárban elmerülten kísérletezett: a Bunsen-elem javításán dolgozott, egyenáramú forgógépet fejlesztett ki, melyet motorként mûködtetve, meghajtotta vele optikai rácsosztó gépét, s jobbnál jobb rácsokat állított elõ. „A külföld nem látta az õ találmányait” - mondta Eötvös. Pedig Jedlik az 1855-ös párizsi kiállításra 100 elemes telepet küldött, de ezek a gondatlan szállításban, tárolásban összetörtek. 1856-ban Bécsben tartották vándorgyûlésüket a Német Természetvizsgálók, Jedlik elment és bemutatta a javított Bunsen-elemet, valamint az általa feltalált forgonyt (elektromotort). El is érte, hogy

néhány ezután írt tankönyvbe bekerült a neve, mint a villanymotor egyik feltalálójáé, igaz, hogy hol Jedliecknek, hol Jedlickának írva. Végül is az 1858-as év meghozta számára a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos elismerését: A „Súlyos testek természettana” címû egyetemi tankönyvét akadémiai nagyjutalommal tüntették ki, õt pedig az 1858. december 15-i nagygyûlésen az Akadémia rendes tagjává választották. (Teljesen szokatlan eljárás az Akadémia történetében, hogy valakit a levelezõ tagság átugrásával azonnal rendes taggá nyilvánítanak. Fizikussal azóta is csak egyszer fordult ez elõ: 1950-ben, a külföldrõl hazahívott Jánossy Lajos esetében.) A hatvanas években Jedlik itthon már elismert tudós. 1863/64-ben az egyetem rektora. 1866-ban a Vasárnapi Újság címoldalán ismerteti Jedlik tudományos munkásságát abból az alkalomból, hogy negyedszázada kezdte mûködését a Magyar Természettudományi Társulat. Újra megtartják évenkénti vándorgyûlésüket a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók, Jedlik majd mindegyiken jelen van és beszámol saját kutatásairól. 1863-tól kezdve tizenöt éven át tagja a Tanárvizsgáló Bizottságnak; már Eötvös József kultuszminiszter és az Akadémia elnöke, amikor Jedlik Ányost királyi tanácsosi címmel tüntetik ki. 1873-ban a bécsi világkiállításon a Siemens vezetésével mûködõ bírálóbizottság a Haladás érmével tünteti ki Jedlik „villámfeszítõ” berendezését (feszültség-sokszorozóját).

A kiállításra kimegy, de a díj átvételére már nem utazik ki újra, sajnálná az elfecsérelt idõt. 1878-ban Jedlik nyugdíjazását kéri, s a 78 éves professzor helyét a tanszék élén átveszi a 30 éves Eötvös Loránd. Nyugdíjas éveit Gyõrben, a rendházban tölti. Itt is dolgozik, amennyire a szûk hely és fizikai állapota megengedi. Szellemileg friss. Szombathelyen, az Orvosok és Természetvizsgálók 1880. évi vándorgyûlésén a természettudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeirõl tart elõadást. 91 éves korában lesz a megalakuló Mathematikai és Physikai Társulat 1. számú tagja. 94 éves korában köszönti Eötvöst, akit miniszterré neveztek ki. Még utazni szeretne. 95 évesen, 1895. december 13-án utazik el véglegesen.

A

b

s

t

r

a

c

t MAGASYN 1999/ NYÁR 22

Synergon Days '99 Now in its sixth year, the Synergon expert forum has become the traditional meeting place for influential economists and experts from Information Technology and telecommunications. The event aimed, and we hope this aim met its mark with everyone, to allow Synergon to introduce current directions in world of information technology, and highlight the most up-to-date technologies, tools, software, services and current aspects of the convergence of information technology and telecommunications present here in Hungary. At the exhibition which ran concurrently with the forum more companies introduced the technical tools and many of the systems which were being talked about in the presentations, ensuring that the participants were able to meet personally for consultations. Cisco Four years have passed since Cisco Systems first opened a representative office in Budapest. At that time the company's name and products were known among just a small circle of experts. Now, in the Internet age, Cisco has become one of the most talked about entrepreneurial success stories, a leader in the convergence of information technology and telecommunications and a darling of the specialist press. Robert Budafoki, the company's manager in Hungary, spoke to our paper. For Cisco, these four years have seen every developmental expectation far exceeded both in Hungary and throughout the world. By their reckoning, while the market has been increasing by between 30 and 40% each year, their turnover has seen a 60 to 80% annual increase. The number of employees has risen to over 15 and right now they are in the process of doubling the size of their office in order to have enough spare room to face future demand as well. The managing director sees no sign that the development is about to slow down. At Cisco newer and newer products and service groups continuously appear. When the office was first set up, they dealt only in routers, and then generally only for large corporations and at that time the Catalyst switch first appeared. Later they opened up to small and medium sized enterprises and now are dealing with the IP telephony, which opens up entirely new ground for them. According to the managing director, from the business point of view the true 'big bang' still lies ahead of them, although the technology is in place and is ready for a mass roll-out. Moreover, in the case of the so-called 'voice-over-IP' and the IP telephony, since the technology has been around for nearly two years, Cisco is already capable of setting up a live system in Hungary. This means that, for example, a large company with a nation-wide network of offices, is connected via an internal telephone network and also to public telephone network via office routers which digitally encode and compress the phone calls before forwarding them, via a leased line or Frame Relay, along the company's fast data communication backbone. A recent law enabled international calls to be made in this way, which has proved to be

very cost-effective. This is a very cut and thrust business for the equipment providers, telecom service providers and the users alike. Call Center Eastern Europe (and Hungary) is two years behind the western world in trends in information technology, according to some experts, and lagging by 5 or 6 according to others. This is certainly true when it comes to commercial practices and the new technology adoption, less so for existing technologies. When Call Centers were first set up and began their rapid spread at the end of the seventies in the United States, telephone penetration rates were roughly the same level as is in Hungary now. Today seemingly no modern customer service can be run without a Call Center. By the phrase 'Call Center' we refer to an operator-staffed center, where the incoming enquiries of the client base are handled to a suitably professional level. Seen in the context of today's technology, the name is somewhat misleading, as just a part of the total incoming enquiries are made up by telephone calls. The rest comes in the form of faxes, emails and requests arriving via the World Wide Web. It is precisely the far-reaching nature of the new media, which has started this process, which the continuous convergence of call centers illustrates: the integration of voice, video and data into one integrated network infrastructure. In the next few years maintaining a leading position in the market will be the same as achieving and continuous development of the highest standard of services. Information services companies must ceaselessly be introducing new technologies and must always maintain the desire for the economic and logical optimisation of their operation. These factors will immediately and directly have an influence of the customer service, which can reinforce the competitive position and keep and maintain success. Euro The introduction of the Euro naturally also affects those countries that are not part of the Economic and Monetary Union. In these days of global business with global consequences, there is no way that we can remain by-standers. Some twothirds of Hungary's foreign trade is completed in Euro countries and therefore a successful acclimatisation is extremely important for us. Multinational companies have already announced that they will begin invoicing in Euros and for this reason their suppliers have already had to become familiar with all this entails. In order to remain competitive, Hungarian banks have seen that their best interests lie in being in conformity with Brussels' recommendation that they be ready to respond to their customers' needs in this regard from the word go. Those banks following European practice must ensure commission-free transfer between an account held in the national currency account and a Euro account. For Hungarian companies, all aspects of exports to and imports from Euro territories will similarly result in transactional cost-savings and reduction of currency risk. From an everyday perspective, the Hungarian tourist will see an elimination of

exchange-rate risk, and commissions on currency exchange transactions will significantly fall. This will be a real advantage most notably after 2002 when the Euro becomes a physical currency in circulation. Synergon is a regular contractor to companies active in the money market; banks and brokerage companies. A significant part of our software is prepared using MAGIC development tools and questions arise as to how what we can address Euro related queries. MAGIC creates the possibility of an automatic conversion tool for the user for any amount in any currency to be converted from a given base currency. The 'viewed currency' property allows the conversion between the target and the base currency. The target currency can be fixed or dynamic. The base parameters (Base Application Currency) can be set in such a way as to apply to any European country. The conversion function EUROCNV allows this data to be manipulated. Three parameters, ‘from’, ‘to’ and ‘value’, can be applied to any currency conversion and there is even the facility to convert currencies historically. At the same time, the system supports maximum clarity of the data. However, any technical systems offering solutions to all the issues mentioned above should at any rate be audited from the point of view of Euro conformity. The Stock Exchange The first Information Technology IPO in Hungary - that of Synergon – served as a great learning experience. The most pleasing lesson was that, in the shadow of a serious military conflict, alongside incongruous macro-economic indicators and after a year-long IPO break on the BSE, the new launch and reception of the new share on the Exchange was a success. It is no less important that investors were happy to recognise the company's results in the share price, not just at home but on the international money market too. The share price achieved reflects well that both in the London on the screen-based SEAQ and, a couple of days later, on the Budapest Stock Exchange (BÉT) from the first moment of trading an immediate and significant price rise was recorded by the paper. The usual downward corrections experienced by most newcomers to the stock markets did not stop the share from being traded at above its initial offering. Generally, this is how a healthy stock works. Naturally, a stable share price is something for which not just existing or brand-new shareholders deserve merit. We firmly feel that we owe a debt of gratitude to many of our employees, whose knowledge and hard work has enabled us to build Synergon. We also need to thank our friends, who demonstrated that we could count on them through even in the middle of all the difficulties surrounding taking the company public. We would like to express our thanks to them for their co-operation, their courage and for bringing about the Hungarian Information Technology industry's first stock market success! The Stock Exchange's view: The issue is good for Synergon (as well). We hope so. Because we bought it too!

MAGASYN. Szabályozások - interjú Frischmann Gáborral. Például a tõzsdén. Fókuszban a vásárló NYÁR. Foto: Markovics

Recommend Documents