MAGASYN. Státusszimbólumok. Sikerre ítélt cégek TAVASZ. Foto: Markovics

MAGASYN Foto: Markovics

1999. TAVASZ

Státusszimbólumok Sikerre ítélt cégek

É

MAGASYN 1999/ TAVASZ 3

vindító

Tartalom:

Felülnézet

5

Visszhang

6

Itt és most

7

Programajánló

8

Mennyi az annyi?

10

Hang-adó

11

Státusszimbólum

12

Internetes tõzsde

14

Változáskezelés

15

Kitekintõ

16

Bemutatjuk

17

Kortárs Galéria

18

Sport

20

Kis magyar IT-történet

21

Abstract

22

Nekigyürkõzünk hát újra! Túl vagyunk a szilveszteréj zene-bonáján, az újév nagy fogadalmain, a télbúcsúztató farsangi mulatságokon és bálokon. Lezártunk, osztottunk, szoroztunk, mérlegeltünk, konszolidáltunk, tájékoztattunk, gyorsjelentettünk és bevallottunk. Elfogadták. Most kissé elcsitul a zaj és jólesik a rövidke csönd, hiszen tudjuk jól, illékony. A megtorpanásra késztetõ vaskos februári hólepel nem volt képes megfagyasztani az idõt: a márciussal megkérdõjelezhetetlenül beköszönt az újesztendõ – még a késõn ébredõknek is. Nem is akármilyen esztendõ! Ilyen korán talán még sosem kezdtük el „vágni a centit” – számlálni a napokat, hogy hányat alszunk még az év végéig. Ki a bölcsek nyugalmával, ki a jól végzett munka magabiztosságával, ki a halogatók szorongásával, de várjuk az Y2K-ként tisztelt ítélõbírót. Hogy egészen pontosan mit és hogyan dönt, azt még nem tudjuk, csak az ítélethirdetés idõpontja biztos – vagy talán még az sem. Addig persze még történik egy s más; tervezünk, mérünk, kommunikálunk, távközlünk, adatforgalmazunk, installálunk, karbantartunk, szervizelünk, outsource-olunk, auditálunk, oktatunk – szóval rendszerintegrálunk egy keveset. (Illetve reményeink szerint nem is olyan keveset! :–) A fellendülõ gazdaság egyre inkább élni kíván az informatika nyújtotta eszközökkel, egyre többen engedhetik meg maguknak azt a „luxust”, hogy új, hatékonyabb szervezeti keretek közé tereljék vállalati folyamataikat. Talán elfogadják a mi víziónkat mások is, hogy a gazdaságot hatékonyabb pályára állítani csak az információ-technológiai eszközökkel és jól kiképzett emberekkel lehet. Új informatikai stratégia kialakításán dolgozik a kormányzat is. Az elõzetes tervek szerint ebben az évben kezdõdik meg a távközlési törvény átdolgozása; életbe lép az új szerzõi jogi törvény, amely már kitér a szoftverjogi kérdésekre; folytatódik elõkészület a digitális aláírásról, az elektronikus kereskedelemrõl szóló szabályozásra, várhatóan terítékre kerülhet a médiatörvény, amelynek szintén komoly informatikai vonatkozásai vannak, változás érik a kábeltelevíziózás területén. Ehhez társul egy új hírközlési szabályozás is. Talán megszületik egyszer egy informatikai törvény. Mindezek mellett megkezdõdnek a munkák az intelligens terepülések kialakítása céljából, s a regionális közigazgatási szervezetek újabb és intelligensebb hálózatokat alakítanak ki. A budapesti informatikai kiállítás is új néven jelentkezik idén tavasszal, érdeklõdve várjuk, más lesz-e, jobb lesz-e, mint elõdje volt? Eddig is kérdéses volt, milyen összetett informatikai rendszert lehet (érdemes) két-három nap alatt felépíteni egy ötnapos bemutató kedvéért – ez a dilemma egyszerûbb biztosan nem lesz, mert az Info 99 mindössze négy napig tart nyitva. Nehezen kiszámítható az is, kik lesznek a kiállítás látogatói, márpedig a célcsoport ismerete nélkül – a marketing könyvek tanúsága szerint – igen nehéz adekvát üzenetet kommunikálni. Persze minden kezdet nehéz, drukkolunk az Info-nak, és a második kiadás az Info 2000 (!) már biztosan meghozza a gyümölcsét. Mindenképpen abban bízunk, hogy miként eddig megvolt az Ifabo-Compfair kettõssége, úgy ez is megmarad. Hiszen látni kell: más rendszerekre szolgáltatásokra van szüksége a gazdaságnak – vélhetõen ezt szolgálná az Info ‘99 – és mást igényel a közvetlenül fogyasztó lakosság – s õk keresik fel tömött sorokban a Compfairt. Biztosan eljön azon idõ, amikor az igény és a technológia ugyanazt követeli és kínálja. Meg fogjuk érni és élni. A Synergon már betöltötte második életévét, s a Magasyn nyáron zárja második évfolyamát. Két év! Az is valami? - kérdezheti joggal az olvasó. Természetesen „normál” idõszámítás szerint nem nagy idõ, Jókai Mór még úgy sóhajtott: egy emberöltõ…! S még száz esztendeje sincs, hogy eltávozott a nagy magyar mesemondó. Azonban az informatikában, ahol rendszerek, eszközök életciklusa években, félévekben mérhetõ, már jelentõs intervallum. Két hosszú esztendõ telt el, s a hozzánk érkezõ vélemények, hozzászólások tanúsága szerint a Magasyn két éve sikeres volt. A Synergont utánozza. Nekigyürkõzünk hát újra. Gyere, 1999-es év, lássuk, mit lehet belõled kihozni, és – üsse kõ – gyere te is, Y2K! Fábián László [email protected]

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-6600, fax: 399-6699 Internet: www.synergon.hu Felelõs kiadó: Fábián László Szerkeszti: a szerkesztõbizottság Mûvészeti elõkészítés: Wittenberg Kft. Megjelenik évente négyszer, 2500 példányban

F MAGASYN 1999/ TAVASZ 5

e

l

ü

l

n

é

z

M

obilizálódó

e

személyi kommunikáció

Bölcskei Imre, a KHVM államtitkára

Hihetetlenül gyors és látványos fejlõdésen ment át a mobil telefónia. Az elsõ tervek az ezredfordulóra félmilliós elõfizetõi számot jó soltak, s még el sem értük a nagy dátumot, máris az egymilliomodik elõfizetõt köszönt hették a szolgáltatók. Ez persze azzal is jár, hogy a rendszer már ma is kissé túlzsúfolt, egyre több a „kközlekedési” dugó. Ez az, ami ért sokan nagyon várják a magasabb frekven cián mûködõ új szolgáltatást, a DCS 1800ast. Errõl kérdeztük Bölcskei Imrét, a Közle kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hírközlési és informatikai államtitkárát. – Hogyan történik az 1800-as telefonrendszerek bevezetése? B. I.: A dokumentáció gyakorlatilag készen van, a nyilvános tenderkiírás heteken belül megtörténhet (mire soraink megjelennek, a tender is nyilvánosságra kerül – a szerk.). Pillanatnyilag egyetlen gondunk van még, a Matávval folytatunk tárgyalásokat a 900 MHz-es sáv felszabadításáról, ahol a cég meg rádiós elõfizetõi hozzáféréseket üzemeltet (RLL). Mint ismeretes, a tenderkiírástól azt várjuk, hogy a mobil piacon megjelenik egy harmadik szolgáltató, tovább erõsítve a verseny lehetõségét. A szakvélemények szerint egy harmadik szereplõnek igazán csak abban az esetben van komoly piaci esélye, ha nemcsak az 1800-as sávban szolgáltathat, hanem versenytársaihoz hasonlóan õ is beléphet a 900 MHzes tartományba. Ehhez azonban helyet kell neki teremteni a GSM frekvenciasávban. Ez mind a Matávot, mind a két meglévõ GSM szolgáltatót érinti, ugyanis az elõbbinek berendezéseket kell átcsoportosítania, utóbbiaknak pedig bizonyos opciós lehetõségekrõl kell lemondaniuk. – S ebbe a két versenytárs, a Westel 900 és a Pannon könnyen belenyugodott? B . I . : Eredetileg nem terveztük, hogy a 900 MHz-en harmadik szolgáltatónak is adunk lehetõséget, de ma már a két meglévõ szolgáltató is ezt a megoldást támogatja. Az érdekek kölcsönösek, hogy így nekik is ugyanúgy rendelkezésére áll a

DCS sáv, mint az új belépõnek a GSM sáv. – Ezek szerint biztosra vehetõ, hogy a felsõbb frekvenciákban három mobiltelefonos szolgáltató lesz? B. I.: Minden átmeneti állapotban van, ma még csak azt lehet biztosra venni, hogy az elkövetkezõ 3-4 évben az NMT (Westel 450) mellett a GSM és a DCS sávban három, összesen tehát négy szolgáltató lesz. De már folynak a fejlesztések az UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) terén, s akkor megint új szolgáltatók léphetnek be, már mindenféle korlátozás nélkül, annyi, amennyit a sávszélesség megenged. A UMTS számára ma egy közel 100 MHz-es sáv van elkülönítve, ez már valódi szélessávú rendszer lesz, amely multimédiás szolgáltatásra is alkalmas. Ez általában úgy mûködik, hogy az egyik irányban keskenysávú, csak adat – és beszédátvitelt továbbít, s visszirányban szélessávú, amikor az adat és beszéd mellett a kép-, a film- és a nagy sebességû adatátvitel is lehetõvé válik. – Mi a menetrend a tenderkiírás megjelenését követõen? B. I.: A tender megjelenésétõl számított 60 nap a beadási határidõ, 30 nap az elbírálás, körülbelül 15 nap az eredményhirdetés, majd a nyertesnek 90 nap alatt kell megalakítania a társaságát. Persze, ha elõbb megalakítja, az számára is kedvezõbb. A DCS szolgáltatás tehát várhatóan a legkorábban az õsz folyamán indulhat meg. – Várhatunk-e az új helyzetben valódi versenyt, hiszen köztudott, hogy a mobiltelefonálás nagyon költséges dolog. B. I.: Természetesen a verseny erõsödésével árcsökkenést várok, hiszen gyakorlatilag minden rendszer ugyanazt tudja, így csak a szolgáltatások és az árak területén lehet versenyezni. A technológia ugyanaz, a döntõ tehát az ötlet (és persze a marketing) lesz: hogyan lehet jól kihasználni az adott technológiát. Az új szolgáltató belépésének tehát mindenképpen árcsökkentõ szerep jut. De már most is látszik a mobilszolgáltatók versenyképessége, hiszen amíg a fix telefon árai az új évben -2 és +30 százalékban, de átlagosan 10,5 százalékban változtak, a mobilszolgáltatók nem használták ki az áremelés lehetõségét. Ez tendenciájában azt is jelenti, hogy a fix és mobil árak közelítenek egymáshoz, majd egy-két év múlva már teljes értékû versenytársakként megkezdõdhet az erõteljes árcsökkenés. A távolsági hívás esetében a mobil és a fix árak máris találkoztak. Azonkívül a mobil szolgáltatók jobban tudnak alkalmazkodni a felhasználók szokásaihoz, ezt például a díjcsomagjaik is jól tükrözik. – Tudomásom szerint az adatátvitel terén az 1800-as rendszer rugalmasabb, erõteljesebb. Várható-e tehát a következõ években a mobil adatátvitel jelentõs növekedése?

B. I.: A technológiában nincs lényeges különbség, az 1800-as DCS rendszer ugyanúgy mûködik, mint a 900-as GSM rendszer. Én ma is a mobiltelefonomat használom az internetezésre, s mondhatom, ha nem ragaszkodom a képekhez, a szövegek letöltése esetében nincs drámai különbség a mobil, illetve a fix hálózatok között. A DCS annyival tud többet, hogy könnyebb a dedikált címeket összefogni a nagyobb sávszélesség érdekében. Az UMTS nyilván még több lehetõséget kínál majd. – Milyen fejlõdés várható az egyéb mobil technológiák – például az Iridium rendszer terén? B. I.: Valószínûleg egymás után lépnek be a globális rendszerek. Némelyik univerzális céllal, mindenféle adatközlésre alkalmas lesz, másokat csak adatátvitelre építenek ki. Az alacsony pályás, a középpályás és a geostacionális mûholdas rendszerek kiegészítik egymást és a földi rendszereket. Az Iridium például, ahol van földi mobil hálózat, ott a GSM rendszert veszi igénybe, s csak ott veszi át a mûködést, ahol nincs földi lefedettség. Magyarországot a GSM már ma is 90-95 százalékban lefedi, ugyanakkor a mûholdas telefonálás költségei rendkívül magasak – egy perc ára 1,5-5 dollár között van –, ezért nem érzem, hogy komoly versenytársa lenne a földi rendszereknek. A közeljövõben nem is várható az Iridium megjelenése Magyarországon, hiszen az ehhez szükséges sávot ma kormányzati célokra használjuk. Bár a mobil szolgáltatóknak már van kapcsolatuk az Iridiummal, a hálózathoz való csatlakozást csak késõbb tudom elképzelni. Gondolom, nálunk is lesznek olyan emberek, akik nagyon sokat utaznak, s az elérhetõségüket minden körülmények között biztosítani akarják. – A mobil távközlés kiteljesedése immár látható közelbe hozza a személyi kommunikáció lehetõségét. Egyetért-e ezzel, készülneke az újabb távközlési fordulatokra? B. I.: Igen. Skandináviában a mobil sûrûség már elérte a fix vonali sûrûséget, ezért jól látszik, hogy egyre inkább a személyhez kötött kommunikáció veszi át a meghatározó szerepet, s háttérbe szorul a lakáshoz kötött távközlés. A fix hálózat immár könynyen elérheti a teljes telítettséget, a mobil elõfizetõk száma viszont a következõ tíz évben erõteljesen nõ majd. Ennek megfelelõen lassan készülnünk kell a személyi telefonszámok rendszerének elõkészítésére. Bár ilyen munka meg nem indult el, a számok hordozhatóságát az EU-csatlakozásig meg kell oldanunk. Ezzel már az idei számgazdálkodási rendeletünkben szeretnénk foglalkozni. Kolossa Tamás

t

V

i

s

s

z

h

a

n

g

R


ólunk írták

Még teljesebb Szinergia „A Synergon Informatika Rt. október 30-án megtartott közgyûlésén a résztvevõk az elõzetes várakozásoknak megfelelõen egyhangúan elfogadták ... Quality Consulting a jövõben a Synergon Applikációs Divíziójának Quality SAP üzletágaként továbbra is az SAP vállalatirányítási rendszerek fejlesztésére, bevezetésére koncentrálva folytatja tevékenységét.” Business Online 1998. november Mecénás Synergon „Évente négy kortárs magyar mûvésznek rendez kiállítást a Synergon … irodaházának aulájában… A kiállító mûvészeket a cég negyedévente megjelenõ kiadványa, a Magasyn bemutatja…” Mûértõ, 1998. november Erõforrás-kihelyezés „Nagyobb volumenû outsourcing esetén modellezni kell a jelenlegi helyzetet és a stratégiának megfelelõ alternatívákat, s ajánlatos a modellváltáshoz szükséges erõforrások és kapcsolatos tényezõk alapos vizsgálata is. A Synergon Informatika Rt. szakmailag és pénzügyileg is felkészült az ilyen feladatokra, és a siker érdekében ügyfeleinek is segít a felkészülésben, a feladatok elvégzésében…” Business Online, 1998. december

berei szerint Magyarországon az Internet terjedésének legnagyobb akadálya a magas telefonköltség.”

zásokat - mondta egy minapi sajtótájékoztatón Szalóczy Zsolt, a két lépcsõben 8 millió dollárnyi kockázati tõkét felszívó Synergon vezérigazgatója…”

Számítástechnika, 1999. február 9. HVG, 1999. február 13. Alku a távolból Újabb Equinox - alap „… A BÉT … komolyan aggódott a kapacitáskorlátok miatt … a korlátokat hardverbõvítéssel fel lehet oldani… akadályokba ütközött… megjósolni a bekapcsolandó munkaállomások számát - … csak márciusra derült ki … Ennek következtében … augusztus közepére lehetett megteremteni azt a struktúrát, amelyen a rendszer … tesztelhetõ … A Matávnak … ki kellett építenie … vonalakat, ezt követõen kerülhetett sor a Synergon útválasztó-telepítésére …” Számítástechnika, 1999. február 16. Elõre lépett a Synergon „…. Az 1994 óta tartó eredményes együttmûködés jelentõs állomásaként a Synergon „Authorized Support Centerré” (ASC) lépett elõ …, ami azt jelenti, hogy a Microsoft legmagasabb minõségi szintû, legszélesebb portfóliójú támogató központjainak sorába került…” Napi Magyarország, 1999. január 18. Erõsödik a Synergon - Microsoft együttmûködés „… A Synergon stratégiai partnerkapcsolatra törekszik a Microsofttal, ennek egyik lépése az ASC cím elnyeréséhez szükséges követelmények teljesítése.”

„… A befektetõk által régóta várt Synergonkibocsátásra már … sor kerülhet. Ezt követõen a Budapesti Értéktõzsde … is bevezetik a számítástechnikai részvényt…” Figyelõ, 1999. február 4. Synergon: „túl a bûvös tízesen” „Tavaly februárban a Synergon vezetõi jóslásra kérték fel az újságírókat … a jóslatok 5,5 és 8,9 milliárd közötti bevételt valószínûsítettek. Senki sem ért el telitalálatot, a Synergon Rt. tavalyi árbevétele ugyanis meghaladja a 10 milliárd forintot. VGA Monitor, 1999. február 5. Videopiacon a Synergon „A Synergon .. aktív szereplõjévé kíván válni a videokommunikációs piacnak, s megállapodást kötött a Vidcom Kft.-vel, melynek értelmében a Vidcom munkatársai a Synergon videokommunikáció üzletágának keretein belül folytatják munkájukat…” Telecomputer, 1999. február 8.

Százalékok és trendek Napi Gazdaság, 1999. január 20. „…Október végén zárta üzleti évét a HewlettPackard Magyarország. A Unix értékesítési tervet több mint négyszeresével haladták meg a forgalmi adatok. A sikert … részben pedig a hazai partner struktúra átalakítása eredményezte. … Ezzel összefüggésben igen fontos a Synergonnal kötött stratégiai szerzõdés…”

Tõzsdére készül a Synergon „A Budapesti Értéktõzsde palettája tavasszal bõvül az elsõ informatikai részvénnyel: a Synergon Rt. ekkorra tervezi börzei debütálását.” Népszabadság, 1999. január 28.

Számítástechnika, 1998. december 2.

Gyorsabban az átlagnál „… Czakó Ferenc … néhány friss projekteredmény ismertetésével zárta … Az értéktõzsde részére távkereskedési hálózatot építettek ki…strukturált hálózatot … az ELMÛ irodaházába … a BorsodChemben Lotus levelezõrendszert telepítettek, az Állami Számvevõszék számára Domino alapú webkiszolgálót helyeztek üzembe.”

Duplázott a Synergon Mertek és nyertek „…átadták az EastWest Institute és a Magyar Kockázati Tõke Egyesület „Magyarország Kiváló Vállalkozója” díját… A díjat több számítástechnikai cég, így … a Synergon … vezetõi is megkapták.” Magyar Nemzet, 1998. december 7. Synergon integrált rendszerek „A Synergon neve ma már védjegynek számít a komplett vállalati rendszerek terén…” Számítástechnika, 1998. december 8. Fejlesztések kényszerpályán „Ezúttal a Synergonnál jártunk, ahol Baján Péter vállalati rendszerekkel foglalkozó igazgató és Kákonyi István, a kommunikációs rendszerek üzletágigazgatója beszélt a világhálózattal - különös tekintettel annak magyarországi vonatkozásaival - kapcsolatos tapasztalatairól… A Synergon szakem-

Számítástechnika, 1999. február 9. „A tõzsdei bevezetés elõtt álló Synergon Informatika Rt. tavaly megkétszerezte árbevételét…” Magyar Hírlap, 1999. február 3. Több mint 10 milliárdos árbevétel a Synergonnál „… A közelgõ kibocsátás miatt azonban sem a tavalyi adózás elõtti eredményrõl, sem a kibocsátási árfolyamról nem adtak tájékoztatást. Megfigyelõk szerint azonban a kibocsátási árfolyam aligha lehet alacsonyabb mint a társaságban csaknem 30 százalékos részesedéssel bíró külföldi alapok által fizetett 900 százalékos ár…” Napi Gazdaság, 1999. február 3. Játék hatályok nélkül „… Az igények és meglévõ szellemi kapacitások miatt növekedésre ítélt hazai információs ágazatban annyira erõs volt a tõkehiány a rendszerváltás után, hogy elõrehozott fizetéssel sokszor a vevõk finanszírozták a vállalko-

A tõzsdét is megcélozták „Megálmodni, megvalósítani, mûködtetni ezt a rendszerintegrációs filozófiát vallja a Synergon, mely a napokban sajtótájékoztatón ismertette tavalyi eredményeit…” Computer Technika, 1999. február 9. „… a rendszerintegrációs projekteknek köszönheti, amelyek jóvoltából növelni tudták a Synergon piaci részesedését…” Bank és Tõzsde, 1999. február 12. Kiemelt Oracle-partner lett a Synergon „ A Synergon Informatika Rt. elnyerte az Oracle kiemelt partnere címet… A cím megszerzéséhez a Synergonnak megfelelõ számú nemzetközi minõsítésû szakember gárdával kellett rendelkeznie…” Világgazdaság, 1999. február 22.

I

t

A


t

é

s

m

o

s

világtörténelem elsõ projektje amely nem késhet

Tomka János, KPMG Consulting

Már kevesebb, mint 300 nap választ el minket a bûvös dátumtól a 2000. év kezdetétõl. Ebbõl az alkalomból Tomka Jánossal a KPMG Con sulting cégtárs-igazgatójával az évforduló kap csán követendõ magatartásról beszélgettünk. T. J.: A kérdés rendkívül aktuális, ugyanakkor a válasz nagyon szerteágazó. Mirõl is van szó? Maga a probléma egyszerû számítástechnikai kérdés, azonban a megoldás a közhiedelemmel ellentétben egyáltalában nem informatikai, programozási ügy. Ugyanis a megoldás több szempontból is a szervezetek, vállalatok felsõvezetõinek kezében van. Hiszen itt nem arról van szó, hogy az informatikusok a napi munkájuk mellett a rendelkezésükre álló erõforrásukkal könnyedén megoldhatnák ezt a problémát. Már csak azért sem, mert a nálunk sokkal fejlettebb országokban, ahol a felkészülést hamar elkezdték, ott is már évekkel ezelõtt megállapították, hogy nem lesz elég erõforrás, és nem lesz elég idõ az összes területen egzakt megoldás kialakítására. Ezért nincs más lehetõség, mint prioritásokat szabni a feladatoknak, a prioritások meghozatalához vezetõi döntés kell, illetve a megoldáshoz anyagi és emberi erõforrásokat kell biztosítani. Általánosságban elmondható, hogy a felkészülés azoknál a vállalatoknál nevezhetõ kielégítõnek, ahol a tulajdonosi nyomás érvényesül. Rendkívül fontos kérdés a menedzsment motiválása is. Nehéz megoldani azt a feladatot, hogy hogyan lehet anyagilag érdekeltté tenni a menedzsmentet a felkészülésre, hiszen a klasszikus mérési módszerekkel ez a tevékenység nem mérhetõ. Meg kell találni a feladathoz szükséges forrásokat, mert sokan hivatkoznak arra, hogy nincs pénz. – Mi lehet most a kiút ebbõl a csapdából? T. J.: Lehet, hogy le kell állítani más fejlesztéseket, és a forrásokat át kell csoportosítani, de erre mindenképpen kell pénz. Az elmúlt években az informatikai költségvetés 10-20 százalékát erre kellett volna fordítani, ha ez nem tör-

tént meg, akkor ezt most visszamenõleg is pótolni kell. Szükség van egy rendkívül kemény projekt-, illetve programmenedzsmentre, hiszen az informatika történetében ez az elsõ olyan projekt, ahol a határidõ nem változtatható. A programmenedzsment szintjén pedig dönteni kell a különbözõ projektek egymáshoz képesti viszonyáról. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak szigorúan vett informatikai, hanem például jogi, kapcsolódási kérdéseket is meg kell oldani. Ugyancsak gond a vezetés mobilizálása, mert a felsõvezetés nem mindig érzi a probléma súlyát, az informatikai menedzserek pedig úgy vélik, hogy mulasztásaik palástolása érdekében nem kell hangosan beszélniük a kérdésrõl, egzisztenciális kérdésnek tekintve a dolgot. – A multinacionális nagyvállalatok központjai kezelik a problémát. Hogy látják a magyar nagy és középvállalatok helyzetét? T. J.: E körrõl csak indirekt információink vannak, de úgy látjuk, hogy ez a kérdés sajnálatos módon elbagatelizálódott. Nagy ügyfeleink beszállítói egyöntetûen azt állítják, hogy a kérdést megoldották, de erre vonatkozóan nem látunk megalapozott bizonyítékokat. Nagy gondnak látjuk, a nagy magyar vállalatok, illetve az állami és államhoz közeli cégek helyzetének kérdését. Ezeknél ugyanis a másutt már begyakorlott projektmenedzselési módszerek sem mûködnek még, hanem csak a klasszikus hiearchikus struktúrák élnek, amelyek az idõ rövidsége miatt mûködésképtelenek. A közepes vállalatok felkészületlensége is sajnos tény, és az õ hiányosságaik miatt a nagyvállalatok is bajba kerülhetnek, õk ezt a gondot saját maguk által végzett tesztekkel kívánják elkerülni. A legkiszolgáltatottabbak e körön belül az önkormányzatok és a közszolgáltatók (például a kórházak). Ezek ugyanis nagymértékben függenek a kis és közepes informatikai cégektõl, mert csak õk tudnak számukra is elfogadható árszínvonalon – néhány százezer forintért – igazolást nyújtani. Ezek kompetenciája viszont kérdéses. – Egyesek szerint itt az ideje a katasztrófatervek kidolgozásának. Véleményük szerint sincs más út? T. J.: Alapvetõen úgy látjuk, hogy a normál és a rendkívüli helyzetre való felkészülést párhuzamosan kell folytatni. Olyan folyamatot látunk, hogy fõleg a közigazgatásban kezdene olyan szemlélet érvényesülni, hogy a gyorsan fogyó idõ miatt csak a rendkívüli helyzetre való felkészüléssel kell törõdni, és le kell állni minden egyéb munkával. Ez a megközelítés sok veszélyt rejt magában. – Szektoriálisan mely területet tartják a legfelkészültebbnek? T. J.: Tapasztalataink alapján a pénzintézetek tartanak legelöl a kérdés megoldásában, érdekes módon ezek a szervezetek elég õszinték az általuk megoldatlannak látott problémák felismerésében, így náluk is várhatók gondok. Jól állnak a telekommunikációs cégek, a termelõvállalatoknál elég vegyes a kép, kritikus területnek az energiaszolgáltatók tekinthetõk, õk elég jelentõs késéssel kezdtek a probléma megoldásának. – Mi az, amivel a rendszerintegrátorok tudják segíteni a vállalati felkészülést?

T. J.: Megítélésünk szerint a rendszerintegrátorok erõforrást tudnak a vevõik rendelkezésére bocsátani a probléma megoldására, merthogy az egyik legnagyobb gond a erõforrásigény exponenciális növekedése, a rendelkezésre álló erõforrások fordított arányú csökkenése mellett. Feladatuk lehet a szakszerû tájékoztatás is, amely a korlátokat is kihangsúlyozza. A harmadik pedig a viszonylag elérhetõ árú technikák és eszközök rendelkezésre bocsátása, amelyek könnyítik a felkészülést. Révész Gábor

Y2K · Alig 300 nap van hátra az ezredfordulóig. · Az ezredforduló kapcsán felmerülõ dátumkezelési probléma világméretekben is az eddigi legnagyobb szakmai és üzleti kihívás. ·A gond forrása az eszközökben alkalmazott évszámbemutatás, mely sok esetben nem teszi lehetõvé a 2000 utáni évszámok helyes kezelését. · A probléma nem a megoldás bonyolultságában, hanem a probléma által érintett rendszerek nagy számában és a mozdíthatatlan határidõben rejlik. ·A 2000. év projekt sikeres megvalósításának alapfeltétele az átfogó, az egész szervezetre kiterjedõ komplex megközelítés, és az elõre definiált tevékenységek központilag koordinált végrehajtása. ·A 2000-es év problémája alapvetõen három különbözõ területet érint a klasszikus, számítógépes információs rendszereket valamint azok hardver és szoftver komponenseit; a beágyazott intelligenciával rendelkezõ eszközöket; a külsõ kapcsolatokat. · Mi fog történni 1999. december 31-én éjfélkor? Ha az elsõ két helyiérték hiányzik, 00/01/01-re billennek át a számok. ·A számábrázolások következtében elõfordulhat, hogy egy eddig pozitívnak ábrázolt szám hirtelen negatív számként tûnik fel. (Ez életkor számításnál nem feltétlenül túl elõnyös. Ha valaki 1970-ben született, akkor 2000ben harminc éves lesz és nem mínusz 70!) · A millenniumi bomba eredményezheti egyes számítógépes rendszerek mûködésének öszszeomlását (elutasított tranzakciók, hibás adatok feldolgozása, nem induló rendszer), üzleti rendszerek összeomlását (rossz megrendelések, rossz idõtartam-számítások, fel nem dolgozott számlák), intézményi zavarokat. · Van megoldás? Van, de most, vagy soha.

t

P r o g r a m a j á n l ó

T


anfolyamaink CISCO tanfolyamok - 1999. II. negyedév Idõpont 04.06 - 04.07. 04.19 - 04.23. 04.26 - 04.30. 05.17 - 05.21.

Tanfolyam neve Bevezetés a számítógép-hálózatos technikába Bevezetés a Cisco router-ek konfigurálásába Haladó Cisco router konfigurálás Haladó Cisco router konfigurálás

Díja / fõ 150 000 Ft 300 000 Ft 400 000 Ft 400 000 Ft

Jegyzet 10 000 Ft 20 000 Ft 25 000 Ft 25 000 Ft

Microsoft CTEC tanfolyamok - 1999. II. negyedév Idõpont 04.06 - 04.08. 05.25 - 05.27. 04.26 - 04.30. 05.31 - 06.04. 03.22 - 03.26. 04.12 - 04.16. 05.10 - 05.14. 03.29 - 04.02. 05.31 - 06.04. 04.12 - 04.16. 05.17 - 05.21. 03.22 - 03.26. 05.03 - 05.07. 04.06 - 04.09. 05.25 - 05.28. 03.29 - 04.02. 05.10 - 05.14. 04.26 - 04.30.

Kód 803

Tanfolyam neve Administering Windows NT 4.0 Windows NT 4.0 rendszer-adminisztráció Supporting Microsoft Windows NT 4.0-Core Technologies Windows NT 4.0 technológiai ismeretek Accelerated training for Microsoft Windows NT 4.0 Windows NT 4.0 gyorsított tréning

922 983 934

Accelerated Windows NT 4.0 Enterprise and TCP/IP Windows NT 4.0 gyorsított nagyvállalati és TCP/IP Installing and Administering Microsoft Windows NT 5.0 Windows NT 5.0 rendszer-adminisztráció Supporting Windows NT 5.0 Windows NT 5.0 technológiai ismeretek Microsoft Exchange Server 5.5 Series-Concepts and Administration Exchange Server alapok és rendszeradminisztráció Microsoft Exchange Server 5.5 Series - Design and Implementation Exchange Server tervezés és megvalósítás Microsoft Exchange Server 5.5 Series Accelerated Training Exchange Server gyorsított tréning Accelerated training for Microsoft SQL Server 6.5 SQL Server gyorsított tréning System Administration for SQL Server 7.0 SQL Server 7.x rendszer-adminisztráció Implementing Database Design on SQL Server 7.0 SQL Server 7.x adatbázis-tervezés Supporting Microsoft Systems Management Server SMS rendszerismeretek Administering Microsoft Systems Management Server 2.0 SMS 2.0 rendszer-adminisztráció Deploying and Supporting Microsoft Systems Management Server 2.0 SMS 2.0 rendszerismeretek

1265 1266 1026 973 1313

05.03 - 05.07.

933

04.19 - 04.23. 06.14 - 06.18. 03.22 - 03.26. 05.17 - 05.21. 04.19 - 04.23. 06.21 - 06.26. 05.25 - 05.27.

832

03.29 - 04.02. 06.07 - 06.11.

828

833 732 827

Díja 60 000 Ft 100 000 Ft 130 000 Ft 130 000 Ft 110 000 Ft 110 000 Ft 80 000 Ft 100 000 Ft 130 000 Ft 130 000 Ft 110 000 Ft 110 000 Ft 100 000 Ft 60 000 Ft 100 000 Ft

Synergon Lotus tanfolyamok - 1999. II. negyedév Idõpont

Kód

Tanfolyam neve

Igény szerint Igény szerint 03.30 - 04.01. 04.06 - 04.09.

RA1 AF1 RA2 AF2

Rendszer-adminisztráció 1 Alkalmazás-fejlesztés 1 Rendszer-adminisztráció 2 Alkalmazás-fejlesztés 2

Díja 100 000 Ft 80 000 Ft 80 000 Ft 100 000 Ft

LAEC tanfolyamok - 1999. II. negyedév Idõpont 04.13 - 04.16. 04.20 - 04.22.

Kód SA1 AD1

Tanfolyam neve Rendszer-adminisztráció 1 Alkalmazás-fejlesztés 1

Díja / fõ 130 000 Ft 100 000 Ft

A tanfolyamok árai az Áfát nem tartalmazzák. Jelentkezés, információ: Synergon Informatika Rt. Oktatási Üzletág 1041 Bp., István út 16. tel.: 399-6900, fax: 399-6901 ÚJ SZÁMAINK ÁPRILIS KÖZEPÉTÕL: tel.: 399-9900, fax: 399-9999 e-mail: [email protected] Internet: www.synergon.hu

LAEC segédlet 28 000 Ft 25 000 Ft

Mennyi az annyi ?

U

tazás hóban,


vasúton, levegõben – videón

A kérdés egyszerû: lehet-e racionalizálni egy fo - életét, amely a nõi öltözõben zajlik. Amikor a költség. Feltételezzük, hogy a tárgyalások két lyamatos külföldi kapcsolatot ápoló vállalkozás leskelõdés kiderül, magasra csap a harag láng- nap alatt lefutnak, két alkalomnál többször költségeit, ha a külföldi partnerek rendszeres ja és a gyár elhamvad.) E filmben ugyan e vi- nem kell a McDonaldsban étkeznünk, illetve kontaktust tartanak szükségesnek? Ha nem deokonferencia-rendszer egyik elõdjét, a korgó gyomrunkra a vendéglátók (partnerek) elég a telefonbeszélgetés, a levél, az e-mail, a kandi ipari kamerát emelte fõszereplõvé a felfigyelve elvisznek bennünket vacsorázni (ha fax, akkor csak egyet tehetünk általában: uta - csapongó rendezõi fantázia, de megjelenése született svájciakról van szó, akkor erre ne zunk. Hol örömmel, hol kényszerbõl, hol mások már a nyolcvanas évek közepén nagy távlato- számítsunk!). Általában és optimális esetben zsebére, hol a sajátunkra. A racionalizálás - kat ígért a vállalatok számára (feltéve, ha az mintegy 250 ezer forintból megúszunk egy kétmagyarul a költségcsökkentés – útja nem más, erotika és a harag lángjaitól nem ég le az napos zürichi tárgyalást duty free shop nélkül. m i n t l e g a l á b b a z ö r ö m t e l e n , a s a j á t z s e b r e egész kóceráj). Most nézzük a kellemetlen dolgok másik olt ö r t é n õ u t a z á s o k a t p r ó b á l j u k m e g c s ö k k e n - Hogy mennyi az annyi, tehát megéri-e alkal- dalát: a videokonferencia-rendszer árát. Egy teni a digitális technika révén. mazni egy videokonferencia-rendszert, arra komolyabb videokonferencia-rendszer kiépíEhhez eszközül a videokonferencia lehetõsé- példákat kerestünk. Mindennapos eset, hogy tésének költsége (amelyen keresztül dokuge adódik. Hiszen ott szemtõl szemben talál- utazni muszáj. Annak még csak istenes, aki mentum-megosztás is lehetséges) 5 millió fokozhatunk partnereinkkel, esetleg mindannyi- Európában röpdös havonta, hetente, bár rint. Tehát 20 svájci út ára (feltételezve, hogy ukkal. (Ha ragaszkodunk a közös vacsorához, pénztárcájának aligha, de aki Amerika – vagy csak ebbe az egy országba akarunk utazni és még az is megoldható, de az esetleges ne adj' Isten Ausztrália - között ingázik rend- a többi európai állam üzletileg minket hidemorzsazörgés, szürcsölés, krákogás, cuppo- szeresen, annak minden itthon töltött óra gen hagy). A szükséges ISDN vonal telepítégás hangjai kellemetlenül erõsek lehetnek di- ajándék lehet. (Gondoljunk bele a repülõte- se 180.000 forint. Tehát összesen 5,18 millió gitális kiadásban, hiányzik ugyanis a vendéglõ rek magányos csúfságaiba!) Tehát utazzunk forint. Mivel e beruházás három év alatt zsongató és hangeffektus-csökkentõ moraja.) rendszeresen ide a szomszédba, mondjuk amortizálódik, havonta 143.889 forintos fix A videokonferencia révén oszthatunk meg Zürichbe! Ez esetben, ha nem akarunk egy költséggel számolhatunk. Kommunikációs dokumentumokat, tervrajzokat, s közösen teljes napot vonaton tölteni (Wiener Walzer), költségünk ISDN vonalon Svájc felé 13.440 dolgozhatunk is rajtuk. Orvosok közös konzí- vagy telente kiásni autónkat a hóhegyek alól, forintra rúg óránként. Ha feltételezzük, hogy liumot is tarthatnak, sõt operálhatnak is közö- ha még nem zavartak vissza a határról ben- havonta egy kétórás beszélgetést folytatunk sen ezen technika támogatásával, bár a vide- nünket, mert otthon felejtettük a hóláncot (ki- svájci üzlettársainkkal, akkor az 170.769 fookonferencia lelkes terjesztõi nem örülnének nek van Magyarországon egyáltalán hólánca, rintunkba fog kerülni. Szemben a szükségesannak a hírnek, ha megtudnák, hogy egy vi- és az hogy néz ki?), akkor repülõn utazunk nek tételezett 250 ezer forintos utazási költlághírû sebész operálja ki például a vakbelü- (a világ egyik legkevésbé barátságos repte- séggel. Ha egyszerre többen utaznának tõlünk, akkor a személyekhez kötõdõ kiadások ket, mondjuk Fokvárosból irányítva egy ma- re a zürichi). Repülõjegy fejenként 103.800 forint (s máris (napidíj, repülõjegy) duplázódnak, de ezt gyar kórház pályakezdõ sebészét. A videokonferencia-rendszerek, nevüktõl el- meggondolandó, hogy kit vigyünk magunkkal: nem mondhatjuk el a videokonferencia-költtérõen nem csupán konferenciákra valók, ha- tolmácsot, az asszonyt, a barátnõt, vagy a fõ- ségekrõl. Lehet, hogy a videokonferencia nem minden olyan kommunikációs kapcso- nökünket). A napidíjban foglalt étkezés és rendszereket alkalmazva még kedvet is kalatra, ahol szükséges a szeEgy példa mélyes kontaktus, esetleg a személyes példák bemutaUtazás Videokonferencia tása, módszerek és techniM e g b e s z é l é s e k s z á m a Alkalmanként Alkalmanként Alkalmanként A találkozókon kák átadása. Ilyen például a 1 s z e m é l y u t a z i k 2 s z e m é l y u t a z i k 3 s z e m é l y u t a z i k résztvevõk száma havonta távoktatás és a távmunka is. nem korlátozott Egy videokonferencia-rendszer mûködhet akár egy na1 133 800 Ft 267 600 Ft 401 400 Ft 170 769 Ft gyobb vállalkozás belsõ in2 267 600 Ft 535 200 Ft 802 800 Ft 197 649 Ft formációs rendszerének ré3 401 400 Ft 802 800 Ft 1 204 200 Ft 224 529 Ft szeként is, például a legol4 535 200 Ft 1 070 400 Ft 1 605 600 Ft 251 409 Ft csóbb belsõ televíziós adás5 669 000 Ft 1 338 000 Ft 2 007 000 Ft 278 289 Ft ként. Alkalmazásának elsõ hazai példáját az 1985-ben bemutatott szállásköltség mintegy 30 ezer forint (Zürich punk a nagy távolságú találkozókhoz. Ha Egészséges erotika címû, Tímár Péter ren- a világ egyik legdrágább városa, ennyi pénzbe nem kerül sokba … dezte (Csinibaba, Zimmer Feri, 6:3) filmben egy kétcsillagos hotel és egy McDonalds fér láthattuk. (Egy vidéki ládagyár igazgatója rej- bele, üzleti vacsora nem). Ez 133.800 forint, Cseh Balázs [email protected] tett kamerán szemléli a munkásnõk egyszerû s még nincs benne semmi egyéb járulékos

H a n g - a d ó

S


Miközben immár a történelem egy darabjá nak nyilvánították a Morse-jelek használa tát, 1998 november elején az Irídium mû holdas távközlési rendszer hivatalosan is megkezdte mûködését. A hazai vezetékesés mobil-elõfizetõk hívhatnak ugyan irídiu mos telefonszámokat, de a mûholdas szol gáltatónak még nincs olyan hazai képvisele te, ahol elõfizetési szerzõdést köthetnének. De amit nálunk nem lehet, azt lehet másutt, hiszen bármely magyar állampolgár elõfizet het az Irídium szolgáltatásaira – külföldön, s használja készülékét itthon. Igaz, ma még a kormányzati és polgári kom munikációra fenntartott frekvencia-sáv ban. A távközlési globalizáció viszont – úgy látszik – nincs tekintettel elõjogokra. Az amerikai Motorola vezetésével és 20 alapítócég részvételével megvalósuló telefonrendszer mûholdakon keresztül továbbítja a telefonhívások, számítógépes adatok és személyihívó-üzeneteket. 1998-ban az Irídium Inc. egy összesen 66 darab (eredetileg 79-re tervezett) mûholdból álló mesterséges konstellációt állított alacsony Föld körüli pályára, amely lehetõvé teszi, hogy a Bermudáktól az Északi-sarkig a Föld felszínén bárhol fogadjunk és kezdeményezzünk hívásokat vagy szöveges üzeneteket. A cégnek már több mint 200 helyi telefonszolgáltatóval van szerzõdése, így a Föld lakosságának többsége számára elérhetõ a szolgáltatás. A Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) tavaly márciusban hagyta jóvá az Irídium elõhívóját, az elsõ olyan országhívó számot (+8816), amely egy virtuális országot jelöl. Az ITU által az Irídium számára kijelölt frekvenciát Magyarországon jelenleg kormányzati és polgári célokra használják. A hírek szerint a Hírközlési Fõfelügyelet már tájékoztatta az Irídium képviselõit, hogy szolgáltatási engedélyt (és az Irídium-készülékekre típusengedélyt) nem tud kiadni. Ezért Magyarországon ma nincs az Irídiumnak olyan képviselete, amelynél a mûholdas szolgáltatásra szerzõdést lehetne kötni, és egyelõre ilyen készülékhez sem lehet hivatalosan hozzájutni. A 66 mûhold közvetlen kapcsolatáról az ún. térháló gondoskodik. Ennek köszönhetõ, hogy a Himalája csúcsára éppúgy lehet jelet sugározni, mint az óceán közepén fogadni azt. A rendszer elõnye, hogy földi hálózatból is elérhetõ, ezt 11 földi állomás teszi lehetõvé. Ha például egy hazai telefon-elõfizetõ tárcsáz, akkor a hívás a Matáv nemzetközi központjába fut be, onnan kábelen jut el az európai adatközvetítõ központba, a Róma mellett épített földi állomásra. A nemzetközi összekapcsolódáshoz szük-

zöveg

séges megállapodásokat a Matáv viszont már megkötötte az Irídium illetékes szerveivel, így a vezetékes elõfizetõk minden további nélkül hívhatnak irídiumos számot, illetve a mûholdas rendszer is kapcsolja az ide szóló hívásokat. A hazai mobilszolgál-

tatók 1998 tavaszán elõzetes megállapodásokat kötöttek az Irídiummal, így elméletileg a Westel és a Pannon elõfizetõi is hívhatják az Irídium számait. Azokban az országokban, ahol már van mód az Irídium szolgáltatásainak elõfizetésére, általában kétféle megoldás közül választhatnak. Az alapszolgáltatás esetén készüléküket csak egyetlen országban tudják használni, míg az értéknövelt szolgáltatás esetén bárhol a világon, ahol erre jogilag is lehetõség van. A Matáv - korábbi információk szerint – vezetékes elõfizetõi felé az alapszolgáltatásokat igénybe vevõ Irídiumügyfél eléréséért 900 forint, az Irídium értéknövelt szolgáltatását használó elõfizetõ eléréséért 1800 forint percdíjat számláz. Az utóbbi évek legjobb európai technikai találmányának a GSM-rendszerû távközlést tekintették. Az Irídium-tervet mégis házi szabványaként ismerte el a közelmúltban az Európai Unió is. Abból az alapelvbõl kiindulva, hogy a mobil kommunikáció a jövõben a városokban a DCS 1800-as rendszerek használatát jelenti, vidéken pedig a GSM-rendszerek mûködnek majd. S olyan vidékeken, ahol egyik sincs, jó szolgálatot tehet a Motorola mûholdbázisa. Korábban egy apró malõr késleltette az évek óta melengetett terv megvalósulását. Az elsõ három Irídium mûholdat pályára állító McDonnel Douglas Delta II rakéta a fellövés után 13 másodperccel felrobbant. Az Irídiumra pedig nemcsak az amerikai cég, hanem sok autógyár, a világ több országának rendõrsége is számított. A mûholdrendszer ugyanis minden Irídiummal

az ûrbõl

kapcsolatot teremteni képes adóról (telefonról) néhány százméteres pontossággal megállapítja, hol mûködik. Egy ilyen rendszer beépítése az autótolvajok által kedvelt autótípusokba, igen jelentékeny kiadást takarított volna meg a biztosítóknak és tulajdonosoknak. A mûholdas rádiótelefon mellett egy másik Irídium-szolgáltatás is elkezdõdik. Az Irídium személyhívó bárhol a világon használható lesz. Nagyon kellemes érzés, ha a Himalája egyik csúcsán ücsörögve megkapja a készülék tulajdonosa az üzenetet: azonnal hívj vissza! De ezért az apró bosszúságért kárpótlást nyújt az üzenetet hagyó fél rendszerének azonosítása, ébresztõ- és világóra, egy 80 karakteres kijelzõ, a minimális energiafogyasztás és a hosszú üzemidõ. Egy ceruzaelemmel egy hónapig mûködik az Irídium személyhívó – ígéri a cég. Amikor egy Irídium elõfizetõ bekapcsolja telefonját, akkor a legközelebbi mûhold azonosítja a készüléket, és bejegyzi a rendszer adatbázisába tartózkodási helyét, amelyet mozgás esetén folyamatosan módosít. Ily módon, a GSM rendszerekhez hasonlóan már nem a hely, hanem az elõfizetõ személye válik a fõ azonosítóvá. Hívás kezdeményezésekor a készülék megvizsgálja, hogy van-e a hatókörzetében olyan mobil kommunikációs rendszer, amely mûködõképes (például GSM). Amennyiben talál ilyet, úgy a hívás e rendszeren – illetve a vezetékes hálózatokon –, esetleg épp az Irídium mûholdjain keresztül jut el céljához. A hívás díja természetesen függ attól, hogy valójában milyen kapcsolaton zajlott le. Ha nincs a hatósugárban elérhetõ mobil rendszer, a készülék közvetlenül a mûholddal kommunikál; és a holdak közötti üzenettovábbítás után, a célhoz legközelebb esõ hold a földi bázisállomásra továbbítja a hívást, amely azt átadja a megfelelõ földi rendszernek. Így elképzelhetõ az is, hogy az Irídium elõfizetõ hívása nem fut át a mûholdakon. Ha például valaki vidékrõl telefonál, akkor hívása befut a helyi GSM adóhoz, az (esetleg) továbbadja egy DCS 1800-as állomáshoz, az bejuttatja a hívást egy kábelhálózatba (ha szükséges) és onnan továbbítódik a jel a hívott számhoz. Felvetõdhet ezért a kérdés, ki fogja használni egyáltalán az elõfizetõ helyzetének azonosítására is képes készüléket? Például az, aki sokat utazik, s nincs kedve földrészenként vagy országonként új szabványú telefont elõkapni. Vagy akár nagyobb tavon, tengeren hajókázva kíváncsi arra, milyen otthon az idõ. Esetleg a repülõsök réme, aki mindenáron telefonálni akar a fedélzetrõl, akár lehet, akár nem. Nos, az Irídiummal lehet.

S

tátusszimbólum és


informatika

Megmondom, ki vagy! Kezdetben volt a használati tárgy. Például egy bunkó. A hordavezér ezzel a bunkóval elejtette mondjuk a kõszáli tigrist, s ezért megkapta a horda legjobb tulajdonságokkal bíró hölgyét, mellé egy jó vacsorát, sõt az áldozat karmait, fogait kiakasztotta testének olyan helyeire, ahol mindenki jól szemrevételezhette azokat. S így ment ez évszázadokon keresztül. Mindenki látta, hogy a vezér, a fõnök, a király, az arisztokrata milyen képességekkel bír, vagy éppen milyen képességekkel kellene bírnia, amelyeket örökölt ugyebár nagy tudású és képességû elõdeitõl. Ezt a tárgykultúrát és a hozzá kacsolódó képzeteket nevezzük státusszimbólumnak. Napjainkban mindez megváltozott - ugye -, s korunknak megfelelõ státuszértékek immáron készpénzen megszerezhetõek lettek. Miért számítanak mégis státusszimbólumnak? Mert kétféle képesség kell hozzá, hogy tulajdonosuk megmutathassa a társadalmi munkamegosztásban és hierarchiában elfoglalt helyét: az információ (a tárgy tulajdonosa egyáltalán tudja, hogy az adott tárgy létezik, míg az információ-elosztásban kevésbé magasan álló polgár még csak nem is értesült ezen izé létezésérõl); és a pénz (a tárgyat birtokosa képes megszerezni, és magántulajdona közé sorolni). Egy példa: státusszimbólumnak tudjuk például a Rolls-Royce gépkocsit. Mármint, aki hallott egyáltalán róla. Mégis vásárlása egy külön kaszt tulajdonsága a leggazdagabbak között is, lévén a legcsábítóbb modell napi ára Magyarországon

133,7 millió forint. Mármint annak, aki képes és kíván ennyi pénzt kiadni egy autóért. Ám az a kör, amelynek státusszimbólumai közé tekintünk, nem vásárol ilyen kocsit. Nem azért, mert ne tudná - ha nagyon nekidurálja magát - megvenni (legalább hitelre, cégautónak - mondjuk). Hanem azért, mert erkölcse visszariasztja a pénz eme felesleges elköltésétõl. E réteg autói az 5-20 millió forintos kategóriában mozognak, s inkább a 10 millió forint felé közelítve, mintsem a húsz felé. (Megjegyzés: a Bentley nagyon hasonlít a Rollshoz, s aki Bentley-t vesz, az legalább megspórolhat egy ötöst.) A vágyak és a státuszok tárgyai kétfélék lehetnek: az irodában - hivatalban - használatosak, vagy személyesek, amelyek napjaink managerének mozgását is kísérik. Van, aki ezeket a tárgyakat csak aktuális szerepéhez viseli (mint az öltönyt, amelyet otthon suhogó eleganciára cserél, lásd: tréningruha és trikó papuccsal); mások teljes személyiségükkel azonosulnak szerepükkel, s komolyan véve a társadalmi státust, intim pillanataikban is vezetõ állású embert alakítanak. A kívánt tárgyak közül csemegézett tavaly a Popular Science is. De mi is gyûjtögettünk ilyeneket. Ámbátor lehet, mire ezen írás megjelenik, már lekéstünk egy körrel, a divat és a szerepelvárások szekere (Audija) már messze jár. De ne is foglalkozzunk olyan hiábavalóságokkal, mint egy aranyhegyû Mont Blanc toll, vagy egy mindenkinek kijáró Samsonite táska, avagy angol szövetbõl készült Hugo Boss öltöny. Ezek a konzervatív szerepelvárások rekvizitumai. Hogy valójában adekvátak vagyunk korunkkal, azt mindennapi technológiánk mutatja. Mert egy PC, óra, magnó, jelzi igazán, mennyire vagyunk jók - egyszersmind mennyire kényeztetjük el magunkat, mármint mennyire kényeztetik el magukat kedvenc managereink. Számítástechnika Két megoldás közül választhatunk: stabil asztali masina, vagy egy dokkoló állomás, amely jelzi, hogy notebook gépünk éppen pihen valahol. Amennyiben a docking stationt választjuk a prakticista vonásokat hangsúlyozzuk. Az aktuálisan ajánlatos irodai (asztali) konfigurá-

ció legalább egy multimédia munkaállomás képességeivel bír. (Kiválóan futnak rajtuk a 3D-s játékok!) Ilyen lehet egy Compaq Presario 5600-as, 450 MHz-es Pentium II processzorral, 12 GB merevlemezzel, 128 MB RAM-mal, egy komoly modemmel, surround hangra képes hangkártyával és DVDROM-mal. Ha bútorunk sötétebb árnyalatú, például mahagóni, ahhoz jobban megy az IBM Aptiva SE7 hollófeketesége. Mindkettõhöz ajánlott a 3 centiméter vékony képernyõ (TFT) használata, hiszen ennek ára önmagában is legalább félmillió, ellenben tényleg órákon át lehet elõtte ülni anélkül, hogy megfájdulna a használója feje, esetleg kihullana a fogtömése, mint egyes korai monitorok esetében. A két gép teljes kiépítésében (monitor nélkül) 2500 dollár körül indul - itthon elvileg még egyik sem kapható. Notebook esetében hasonlóan széles a paletta. Itt három fõ irányt követhetünk. Választhatjuk a legvéko-


nyabbat (ehhez általában külsõ csatlakozó egység vagy dokkoló állomás dukál), a legvastagabbat (a mindent bele kiadásból) és a túlélõt (vízben, háborúban használatos monstrumok, tankbiztosak, mint például a Sivatagi Viharban használt Grid notebook). A legvékonyabbak közül ajánlatos a szép emlékû Digital HiNote Ultra használata, amelynek akkumulátorai meglepõ kitartásról tettek tanúbizonyságot, és talán a Sony Vaio gépe, hiszen jól passzol a Sony Hi-Fi-hez, másrészt egy kilónyi sincs. Azzal ne is törõdjünk, hogy gépünkben nem a legújabb processzor ketyeg, hiszen egyrészt azt senki sem látja, másrészt notebookot vajmi ritkán használunk csúcsteljesítmények elérésére, inkább szövegszerkesztõnek, adatkezelõnek praktikus, és hogy arról tartsuk meg bemutatóinkat. Ezért a vele szemben támasztott követelmények: nagy memória, nagy merevlemez, külsõ monitor csatlakozási lehetõség és modem. Ez utóbbit szeretik a gyártók lespórolni. Kár. Aki sokallja a notebook árát, de ragaszkodik eme okosság által nyújtott komforthoz, az nézzen szét az egyre divatosabb Handheld PC-k területén. Ezen eszközök a látszat ellenére is számítógépek, s legjobbjaik sajátossága, hogy mini-Windows fut rajtuk. Lehetõség szerint olyat válasszunk, amelynek operációs rendszere a Windows CE 2.0-nál magasabb verziószámú, például a Windows CE Pro, amelybe integrált ún. pocket szoftverek már extra konverzió nélkül képesek megnyitni Office ‘97 file-okat. Itt is nagyon fontos a felhasználható memória mennyisége és modem jelenléte. Külön érdekesség, hogy ezen a területen a kisebb nevû márkák sorra verik a nagyokat. Amire még figyelni érdemes, hogy a mini billentyûzeten tudunk-e írni, bár státusszimbólumnál nem ezt nézi az ember. De lehet, hogy valaha is rászorulunk a használatára. Háj-Fáj Hát igen, ez lehet tóver és lehet mobil is. De van mobilis, tehát autóba szerelhetõ változat, amelyhez aranyból készült érintkezõk kerülnek (a jobb hangzás végett), s a hangvezérlõ elektronika és keverõ berendezések elfoglal-

ják egy Volvo csomagtartójának felét. De van, aki azt vallja, hogy kicsire nem adunk, ezért a legnagyobb rendszereket kedveli. Vegyük vegyünk - például a házimozi-hangzású rendszereket, amelyek irodánk díszei lehetnek. Választhatunk a nagyobb (és Magyarországon ritkább) kiadásokból (Marantz), vagy az úgynevezett mini-Hi-Fi tornyok közül (Sony, Technics, Aiwa), de mindenképpen ragaszkodnunk kell a surround rendszerhez, részint azért, mert menõ, és lenézik azt, akinek csak dolby prologic rendszere van, másrészt ahhoz óriási méretû és dizájnú hangdobozokat lehet kapni, s mindjárt ötöt. De óvva intünk mindenkit attól, hogy a hangszórókat bepakolja az álolasz, de valódi funér szekrénysorba a kimutatások közé, részben azért, mert rontja a hangminõséget, másrészt látogatóink azonnal rájönnek, hogy kocahifisták vagyunk (ami amúgy igaz is), s nem akarunk a térhatá-

sú hang örvényében megfürdeni. Ezért javasolt íróasztalunk körbebástyázása hangszórókkal (a kör közepén van a székünk), s ez a megoldás megóv munkatársaink tolakodó közelségétõl is (remélhetõleg elesnek a kábelekben). A hordozható CD-lejátszó már nem sikk. Elõször is: nagy ahhoz, hogy hordozzuk és zsebbe sem fér. M á s o d s z o r pedig megjelent már a d i g i t á l i s m i n i - Disc (Son y ) é s a z MPEG 3-as lejátszó (Diamond), de mi, bár haladunk a korral, tüntetõleg

kissé konzervatívok is lehetünk. Ezért válasszuk az M D - t , l e h e t õ l e g a recorderrel felszerelt változatát, amellyel akár stúdió-

minõségû hangfelvételeket is csinálhatunk (egy-egy bírósági tárgyaláson jól jöhet tárgyalásaink élethû visszaadása). A felvett anyagot megszerkeszteni áttehetjük a PC-nkbe is. Az igényesebbeknek digitális hangolású rádióval ellátott változatát javasoljuk, amely véget vet a tekerõs hangolásnak, gombnyomásra állíthatjuk be a Bartókot vagy a Sláger Rádiót. Szólhatnánk még az ezüstfényû asztali DVDjelátszókról, a digitális filmfelvevõkrõl és editorokról, széllovaglás közben használatos órákról (nagyon rondák, de tudjuk, ami rút, az is lehet finom darab, ha Chocito). Ám végül is, a státusszimbólum akár használati tárgy is lehet. De használni nem kötelezõ õket. Viszont fontos, hogy megmutassuk létüket. Heverjenek bár félrecsúszva az asztal sarkán, véletlenül elõvehetjük õket a táskánkból, zsebünkbõl õket, de a legfontosabb, hogy nikkelezett felületeiken megcsillanjon a fény.

I


nternetes

tõzsdei szolgáltatások Magyarországon alig néhány éves múltra tekint vissza a tõzsde. Ennek mûfaját, mûködését megtanulni nem egyszerû feladat. A pénzügyi cégek, a nagyobb mozdítható tõkével bíró vál lalkozások már jócskán próbálgatják jóstehetsé güket, várva azt, hogy a tõzsde (is) meghozza a bele vetett reményt és pénzügyi eredményt. A fejlett országokban a polgárok százezrei for gatják pénzük egy részét a tõzsdén. Magyaror szágon mindez még nem tömeges méretû. Hi ányzik a pénz és a bizalom, s gyakran az azon nali elszámolás, visszaigazolás lehetõsége. Az Internet tömeges elterjedése és a budapesti tõzsde párhuzamos fejlõdéseket mutat. Az okokat és a jövõ útjait keresve az alábbi kérdése ket tettük fel az internetes brókercégeknek: – Mióta kínálnak internetes befektetési szolgáltatást? Mekkora az érdeklõdés iránta? – Hogyan lehet csatlakozni az Önök rendszeréhez? – Milyenek a szolgáltatással kapcsolatos legfõbb biztonsági elemek? – Milyen terveik vannak a szolgáltatás továbbfejlesztésére?

gatott SSL rejtjelezés használata is. A további biztonság érdekében az ügyfelünk minden egyéb valódi pénzmozgással járó tevékenységéhez (értékpapír-transzferálás, pénzfelvétel), és jelszavának megadásához is személyesen kell ügyfélszolgálati irodánkba bejönnie. Sõt, õ maga gépeli be jelszavát a rendszerbe, így azt kizárólag õ ismeri. A rendszer az ügyfeleink számára tökéletesen biztonságos, mindvégig ellenõrizhetõ, visszakövethetõ. Mivel saját maga gépeli be megbízásait, az ügyviteli tévedés, elírás lehetõsége kizárt. A szolgáltatás továbbfejlesztésére az alábbi terveink vannak elõkészületben: · értékpapír-kibocsátás: jegyzési lehetõség biztosítása internetes számlával rendelkezõ ügyfeleink részére, mely megkíméli õket a sorban állástól, · a különféle befektetési stratégiákhoz különbözõ célú portfóliók ajánlása, · mobiltelefonon automatikusan követhetõ portfólió- és árinformáció szolgáltatás: ez olyan helyen is lehetõséget ad a pénzügyek intézésére, ahol Internet-kapcsolat nem le hetséges, azonban telefonos kapcsolat létezik. Déri Viktor

Bankár Befektetési Rt. Elsõ Internet Bróker Kft. Részvénytársaságunk 1998 októberében indította el az Interneten az eBroker rendszert, mely az MMTS indulását megelõzõen eleinte kísérleti jelleggel, majd novemberben már valós internetes kereskedést lehetett folytatni. A rendszer indulásával sem állítottuk le a próbakereskedés lehetõségét, ahol egy képzeletbeli 3 millió forintos keretösszeg felhasználásával próbálhatják ki az érdeklõdõk az online tõzsdézést. Az eBroker kereskedési rendszer mellett a Bankár Befektetési Rt. internetes oldalain döntést elõsegítõ cégelemzéseket, tanácsadást és nemzetközi tõzsdeinformációkat kínál extra költség nélkül. Rendszerünknél nincs belépési díj, speciális technikai- és eszközkövetelmény. Bármely Internethez csatlakozott és újabb verziójú keresõvel mûködõ személyi számítógép megfelelõ a kapcsolathoz. Fontos, hogy az ügyfél számlával és megfelelõ fedezettel rendelkezzen cégünknél. Számlanyitáshoz és szerzõdés-aláírásához egyszer kell személyesen befáradnia az ügyfelünknek, és ekkor adja meg titkos jelszavát is. Az eBroker a jelenleg legbiztosabbnak tartott tûzfallal és Hackme szerverrel védett rendszer. Biztonságát igazolja, hogy a program fejlesztõi magas jutalmat (1 millió forintot) tûztek ki annak, aki ezen a tûzfalon át tud jutni. A Hackme szerver kiállta a próbát! Az ügyfél és az eBroker-szerver kapcsolat biztonságát növeli a keresõ programok által támo-

Az Elsõ Internet Bróker Kft. 1998 novemberében kezdte meg mûködését. A társaság az elsõ és idáig egyetlen kizárólag elektronikus tõzsdei kereskedelemre szakosodott vállalkozás. A cég kedvezõ díjtételeivel elsõsorban a hazai kis- és középbefektetõket célozza meg szolgáltatásaival. Talán a szolgáltatás újszerûségének is köszönhetõ, hogy igen jelentõs iránta az érdeklõdés. Az EIB honlapján (www.EIB.hu) minden érdeklõdõ regisztrálhatja magát. Itt található az a számlanyitási szerzõdés és ügyfélnyilatkozat is, amelyet az érdeklõdõ kitölt, kinyomtat, aláír, majd megküldi az EIB címére, és máris ügyféllé válik. A szükséges fedezet beérkezése után ügyfeleink azonnal adhatnak megbízást. A vonatkozó jogszabályok értelmében egy alkalommal szükség van arra is, hogy az új ügyfél személyesen keresse meg irodánkat, ahol személyazonosításra kerül sor, és az ügyfél ekkor adja meg azt a külsõ bankszámlaszámot, amelyre a nálunk vezetett ügyfélszámláról átutalást teljesíthetünk. Az ügyintézés biztonságát többlépcsõs biztonsági rendszer garantálja. Ez a rendszer a következõ elemekbõl áll: · Titkosítás: minden fontos adat 128 bites SSL technológiával kódolódik · Hardver: a központi gép az illetéktelen próbálkozókkal szemben tûzfal-technológiával védi a fontos adatokat. A számlavezetõ

rendszer az Internettõl teljesen függetlenül mûködik. · Ügymenet: Csak arra a számlára teljesítünk átutalást, amelyet az ügyfél a személyes azonosításkor ad meg. · Alternatív elérés: 1999 elsõ felétõl ügyfeleink közvetlen telefonos csatlakoztatás útján is elérhetnek bennünket Szolgáltatásainkat folyamatosan igyekszünk bõvíteni, még az elsõ félévben szeretnénk, ha rendszerünkön keresztül is lehetõség nyílna internetes tõzsdei jegyzések lebonyolítására, emellett a dial-in rendszer bevezetésére is mielõbb sort szeretnénk keríteni. Beleznay Ágnes Procent Befektetési Rt. Internetes szolgáltatásunkat 1998. szeptember 1-én indítottuk. Az ügyfeleink száma immár négy számjegyû, és az általuk generált forgalom milliárdos. A forgalom több mint 10%-a a Procent Befektetési Rt. befektetési alapjainak adás-vételébõl származik. A rendszerhez a fiókjainkban, a Procent Kagyló telefonos szolgáltatásunk révén, illetve az Interneten keresztül lehet csatlakozni. A leggyorsabb persze az Internet, hiszen egy regisztráció után az ügyfél elektronikus igazolványa éppen elkészül, mire személyesen bejön valamelyik fiókunkban a szerzõdések tényleges és nem virtuális aláírására. Magyarországon egyedülálló módon, minden ügyfelünk rendelkezésére bocsátunk – floppyn – egy elektronikus igazolványt. Erre az országos hálózat bármely fiókjában sor kerülhet. Ez az igazolvány minden egyes ügyfelünket egyértelmûen azonosítja. Ezen igazolvány egyedi jelszóval védett, így illetéktelen felhasználásra nem kerülhet sor. További biztonsági elem a magyarországi közjegyzõvel hitelesített szerver alkalmazása is. Új szolgáltatásként bevezettük internetes ügyfeleink számára az ingyenes real-time tõzsdei adatok közlését, így folyamatos piaci híreket küldünk a tõzsdeterembõl, s publikáljuk a befektetési alapok jegyeinek adásvételét és cseréjét. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a honlapunkon található elemzésekrõl, illetve az elsõ magyarországi internetes értékpapír-jegyzésrõl. A közeljövõben készül el angol nyelvû honlapunk is, mellyel ugyanolyan magas színvonalú szolgáltatást fogunk nyújtani, mint a magyaron. Amint a határidõs kereskedést elektronizáljuk, bevezetjük a határidõs kereskedés lehetõségét is. Horváth Szabolcs

V


áltozáskezelés

rugalmasan

Február végén az Integra Rt.-n belül megala kult a Millennium – Change Management üz letág. Amint erre a névválasztás is utal, egyik fõ célkitûzésének tekinti, hogy olyan informatikai megoldásokkal és szoftver eszközökkel is mertesse meg a hazai szakembereket, ame lyek az utóbbi években egyre többet emlege tett „változáskezelés” gyakorlati megvalósí tásában nyújtanak segítséget az informatika és a vállalati minõségbiztosítás területén. Ha egy vállalat meg kívánja õrizni, vagy javítani akarja versenyképességét, gondoskodnia kell arról, hogy a mûködéshez szükséges információk a megfelelõ idõben a megfelelõ helyen elérhetõk legyenek. Azok a számítástechnikai alkalmazások és általában az egész technológiai környezet, amelyek ezt biztosítani képesek és biztosítani hivatottak, folyamatos átalakuláson mennek keresztül számtalan ok miatt. Fejlõdik a technológia, változik az üzleti környezet, az adó és egyéb jogszabályok, csatlakozik az ország az Európai Unióhoz, gondoskodni kell az EURO kezelésérõl, és itt az ezredforduló, ami mostanában a legtöbb fejtörést okozza a vezetõknek. Megdöbbentõ, hogy annak a rendkívül összetett folyamatnak a kezelése és nyilvántartása, amely a felhasználói igény megjelenésétõl (kétféle valutában párhuzamosan kell vezetni egy bankszámlát) az ezt biztosító rendszer elkészültén át annak karbantartásáig és a minõ-

ális, adminisztratív tevékenységre, amely az ehhez hasonló folyamatok, eljárások és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok, szoftverek, szabályzatok nyilvántartásához szükséges, ráadásul az esetek jelentõs részében hiába. Mire a válasz megszületik egy kérdésre, már régen nem aktuális az egész probléma. Ez a helyzet a minõségbiztosítás és a szoftverfejlesztés területén is elég általános. Kevés olyan vezetõ van az országban, akit ha megkérdeznek, hogy éppen milyen problémán dolgoznak az emberei, néhány percen belül egzakt választ tudna adni, megfelelõ dokumentációval és pontos, mérhetõ adatokkal alátámasztva. A Millennium – Change Management koncepció éppen ezt biztosítja a vezetõknek: a kontroll és az irányítás eszközét. Az egyik olyan eszköz, amely ebben komoly segítséget nyújthat, a Merant (a korábbi Microfocus, az Intersolv és az SQL Software vállalatok egyesülésébõl létrejött cég) által fejlesztett Process Manager. Errõl az eszközrõl, amely több tekintetben a piacon létezõ legjobb a kategóriájában, érdemes kiemelni néhány fõ jellemzõt. A Process Manager elég általános, ugyanakkor elég rugalmas bármilyen projekt folyamatainak meghatározásához, kialakításához és kezeléséhez. Beállítható a legbonyolultabb szerzõdéses eljárások kezelésére, de használható

Példa egy változtatási igény életciklusára:

Lezárás

Jellemzõk: Megnevezés Prioritás Platform/Operációs rendszer Felhasználó adatai Visszautasítás oka

Ellenõrzés

Megvalósítás Tevékenységek

Megoldás részletei Várt hatás Befejezés várható dátuma

Javaslattétel

Igény felvetése Jellemzõk megadása Felelõs kijelölése Elemzés

Elemzés Javaslattétel, elhalasztás vagy visszautasítás

Elutasítás

Kiosztás

Felvetés

ségbiztosítási szempontoknak megfelelõ dokumentálásáig terjed, a legtöbb vállalatnál még ma is, amikor már szinte minden elveszett perc forintban mérhetõ, manuálisan történik. A vállalatok vagyonokat költenek arra a manu-

Elhalasztás

Megvalósítás Ellenõrzés Lezárás vagy visszautasítás

az egyszerûbb projektek alapvetõ folyamatainak meghatározására is. A vállalati életciklus modellbe beleilleszthetõ az összes szervezeti-üzleti folyamat struktúrája, a késõbbiekben pedig a modell képes könnyedén követni a

követelmények és az eljárások változásait. Ezáltal többszörösen hasznosítható, konzisztens, vállalati szintû folyamatvezérlést, metódus-függetlenséget biztosít. A folyamatközpontú rendszer még a legbonyolultabb, legszerteágazóbb projektek esetén is képes biztosítani a fejlesztési ciklusok minden egyes aspektusára kiterjedõ áttekintést. Gyorsan felismerhetõek a kezdõdõ tendenciák, idõben kiszûrhetõek a leendõ szûk keresztmetszetek. A fejlesztõk és a csapat többi tagjai csak azzal foglalkoznak, amihez a legjobban értenek. Mentesít a folyamatkísérés, nyomkövetés és idõközi dokumentáció improduktív terheitõl. Hála az automatikus csapatszintû folyamat-kezelésnek és nyomon követésnek, csökken a kommunikációs zavarok, elfelejtett beavatkozások, irreális elvárások és a többi fejlesztési rendellenesség hatása. A Process Manager használatával csökkenni fog a hibák száma, a kódok újrafelhasználása révén felgyorsul a fejlesztés, javul az elõreláthatóság. Rövidebb fejlesztési idõ, nagyobb hatékonyság, kevesebb zûrzavar jellemzi a fejlesztési folyamatot. A megírt kódok újrahasznosítása révén az alkalmazás fejlesztõi versenyelõnyre tehetnek szert. A Process Manager a szoftver és a kapcsolódó komponensek azonosítását, kezelését és vezérlését a fejlesztések és a változtatások figyelembevételével valósítja meg. A folyamat -automatizáció segítségével jelentõs megtakarítások érhetõk el, az újrafelhasználás – vagyis a kész elemek megtalálása és ismételt felhasználása – illetve a megnövelt hatékonyságú hibakeresés révén. A hibás elemek korai felfedezésének köszönhetõen kevesebb probléma merül fel a rendszer elkészítését követõen, a felmerülõ hibák könnyebben izolálhatóak, egyszerû megállapítani a hatókörüket és kijavítani õket. Mindez alacsonyabb fejlesztési és követési költségeket, jobb szoftver minõséget, elégedettebb ügyfeleket jelent. A rendszer a késõbbi újrafelhasználást elõsegítõ fejlesztési folyamatok meghatározásában, ellenõrzési, engedélyezési pontok, munkafázisok, szerepek és hatáskörök kiosztásában is segítséget nyújthat, s emellett megfelel az ISO 9000 valamint más minõségügyi és katonai szabványoknak is. Borbély János [email protected]

K

i

t

e

k

i

n

t

õ

P


artner hírek

Az Oracle elõször hirdette meg Magyarországon az Oracle Certification Programot, melynek keretében 16 céget emeltek ki az alappartnerek körébõl. A Synergon szakmai elismerésként 1999. január 28-án az elsõk között nyerte el az Oracle Kiemelt Partnere címet. Az Oracle ezzel a címmel csak a legmagasabb szakmai színvonalú szolgáltatást nyújtó partnereit jutalmazza. VÍTEJTE VE SMART KLUBU! Nyomdahiba?!? - tehetnénk fel a kérdést a cím elolvasása után. Sokak számára a fenti szavak értelmetlenek, északi szomszédaink körében mégis nagy népszerûségnek fognak örvendeni. Magyarul annyit jelent, hogy „Üdvözöljük a SMART programban”. Mint azt bizonyára sokan tudják, hazánkban már több mint egy éve sikeresen mûködik a Shell kutaknál a SMART kártya rendszer, amit a közép-kelet európai országok közül Magyarország vezetett be elsõként. Október elsejétõl azonban Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban is elkezdhetik gyûjtögetni a vásárlások és tankolások után járó SMART pontokat a játékos kedvû autósok. Azt azonban kevesen tudják, hogy e két országot is érintõ promóció informatikai hátterének kialakításában több külföldi cég mellett a Synergon vállalt vezetõ szerepet. A történet 1997 elején kezdõdött, ekkor lett a Shell Hungary Rt. a vállalat kelet-európai régiójának IT központja, így felelõs lett a térség informatikai fejlesztéseiért és a technológiai színvonal biztosításáért is. A cég eddigi legnagyobb informatikai vállalkozása az Angliában, Spanyolországban és Franciaországban már sikeresen mûködõ loyalty rendszer magyarországi bevezetése volt, melyben a Synergon szakemberei segítettek. A Shell a sikeres együttmûködésre alapozva határozta el magát, hogy a Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban is bevezetendõ rendszerénél a Synergon magyarországi megoldásait fogja alkalmazni, illetve továbbfejleszteni. A rendszer egy központi adatfeldolgozóból és az ehhez kapcsolódó ügyfélszolgálati modulokból áll. Mindez kliens/szerver architektúrában valósult meg, amihez az adatbázist egy Oracle 7.3-as szerver biztosítja. Az adatfeldolgozó rész PL/SQL nyelven íródott. Ez a rész végzi az akcióban szereplõ cégek közötti adatáramlás kontrollálását, ellenõrzését és adatszolgáltatást nyújt a hágai informatikai központ, a SIS felé. A játékban való részvételhez mindössze egy jelentkezési lapot kell kitölteni, amely a fontosabb személyi adatokat tartalmazza, ezen kívül lehetõség van egy három részbõl álló kérdõív kitöltésére, amit a Shell SMART pontokkal jutalmaz. Ezeket az adatokat az adatbázisban tárolják, amibõl fontos marketing információk nyerhetõk, illetve alapja lehet egy esetlegesen bevezetendõ döntéstámogatási eszköznek. A magyar ügyfélszolgálati rendszernek is számos más szoftverrel kell együttmûködnie. Az ügyfélszolgálaton a munka elvégzéséhez legalább négy programot használnak egyszerre, amely áttekinthetetlenné teszi és megnehezíti a munkavégzést, és fölöslegesen foglalja az erõforrásokat. A csehországi és a szlovák rendszerbe ezért új modulokat integráltunk, kiváltva ezzel a többi szoftver

funkcióját. Így a csomagküldõ cégek kontrollálását, a rendelések nyomon követését, a hibás jelentkezési lapok kezelését és a partnerek felé történõ elszámolást is támogatja a szoftver. Az akcióban jelenleg közel 350 ezer ember vesz részt Magyarországon, 100 ezer Csehországban és 50 ezer Szlovákiában. A belépõk számának folyamatos növekedése nem történik a minõség rovására. Általános alapelv, hogy a válasznak 12 másodpercen belül meg kell érkeznie. Ezért a fejlesztés alatt különös hangsúlyt fektettünk az adatbázis-kezelõ és a kliens/szerver megoldás finomhangolására. Az eredeti rendszerduplikációkezelését is továbbfejlesztettük. A játékban ugyanis mindenki csak egy kártyát igényelhet. Az ajándék kezdõ pontok miatt van olyan, aki több jelentkezési lapot is kitölt. Az ilyen eseteket a rendszernek észre kell vennie és ki kell szûrnie. Az új megoldások sikeresen vizsgáztak és 1999 elsõ felében Magyarországon is bevezetik.

Az IBM ez évben Pinehurst-ben (North Carolina, USA) rendezte a „Retail Store Solutions Education” konferenciát. Ez volt az elsõ olyan konferencia, melyre az IBM munkatársain kívül a világ minden tájáról részt vehettek az IBM kiskereskedelmi (Retail Store Solution) rendszerekkel foglalkozó üzleti partnerei (IBM Business Partners). A két és fél napos konferencia kiváló fórumnak bizonyult az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak megbeszélésére, értékelésére. Magyarországot három cég képviselte, és a szakmai és értékesítési elismerések kihirdetése után mondható, hogy az európai cégek között a magyar vállalkozások igen elõkelõ helyet foglalnak el. Többek között a Synergon „Market Leadership” oklevelet kapott. A konferencián meggyõzõ elõadásokat és bemutatókat láthattak a résztvevõk az IBM által képviselt jövõbeni technológiákról és üzleti megoldásokról, amelyek számukra is a jövõbeli sikereket jelenthetik. A Synergon a kiskereskedelmi rendszerek területén a múlthoz hasonló sikeres partneri kapcsolatra törekszik az IBM-mel, ezért képviseli és támogatja Magyarországon az IBM-tõl származó hardver és szoftver megoldásokat, technológiákat, alkalmazkodva a nemzetközi fejlõdés és fejlesztés irányaihoz. Ezen megoldásokhoz biztosítani kívánja a fejlesztési, a rendszerintegrációs szaktudását. Ennek érdekében a jövõben új, az IBM technológiákhoz kötõdõ, a Synergon által fejlesztett kiskereskedelmi, IBM 4614, IBM 4694 alapú, hálózati szoftver megoldásokat kíván ügyfelei részére biztosítani.

Az SCO bejelentette, hogy a vezetõ magyarországi rendszerintegrátor, a Synergon Informatika Rt. támogatja és forgalmazza az SCO termékeit. Céljuk, hogy Intel alapú UNIX megoldásokat szállítsanak a közepes- és nagyvállalkozásoknak, valamint állami intézményeknek. Az SCO, a legnépszerûbb és legelterjedtebb UNIX operációs rendszer gyártója közvetlenül a Synergonnak szállítja termékeit és támogatja a rendszerintegrációs munkában. Ez a megegyezés kiszélesíti az SCO jelenlétet a magyarországi piacon. Az Intel alapú UNIX rendszerek stabilitása és elsõrangú

ár/teljesítmény mutatója lehetõvé teszi a Synergon számára, hogy költséghatékony megoldásokkal szolgáljanak az ipar minden területének, kereskedelmi- és közintézményeknek. Az IDC felmérése szerint az SCO piacrészesedése a UNIX kiszolgálók piacán több mint 40 százalék, és mindkét cég nagyon jó lehetõségeket lát a növekedésre a magyar piacon. Greg Bogochwalski, az SCO Kelet-Európáért és Közép-Ázsiáért felelõs igazgatója így magyarázta az eseményt: „A Synergonnal kötött megegyezés tovább erõsíti helyzetünket ebben az országban. Nagyon örvendünk, hogy a Synergon jelentõs erõfeszítéseket fektet az SCO termékek helyi támogatásába, amely a jelenlegi és potenciális ügyfeleink elõnyére szolgál.”

A Synergon, mint a Microsoft egyik stratégiai partnere a kezdetektõl fogva nagy súlyt fektet a Microsoft alapú rendszerek tervezésére, forgalmazására és támogatására. Az 1994 óta tartó eredményes együttmûködés jelentõs állomásaként a Synergon Authorized Support Centerré (ASC) lépett elõ, tehát a Microsoft legmagasabb minõségi szintû, legszélesebb portfóliójú támogató központjainak sorába került. A Synergon ebben a minõségében még sokrétûbb, teljesebb szolgáltatást kínálhat ügyfelei számára. Az Authorized Support program célja, hogy a Microsoft technológiára építõ ügyfelek magas szakmai színvonalú szolgáltatást érhessenek el az ASC-ken keresztül. A Synergon ASC a következõ szolgáltatásokat ajánlja partnereinek: Microsoft terméktámogatás, problémamegoldás a Microsoft fejlesztõinek bevonásával, hardver támogatás (APC, Cisco, Compaq, IBM stb.), szükség esetén akár 7x24 órás rendelkezésre állás, kihelyezett rendszermérnök, telefonos „helpdesk”, távoli támogatás (remote management), végfelhasználói, rendszergazdai és fejlesztõi oktatás (hivatalos Microsoft oktatóközpont minõségben).

A Synergon 1999. február 11-én megkötötte legújabb partneri szerzõdését. A 3M-mel ezúton hivatalossá tett üzleti kapcsolat a Synergon paszszív hálózati eszközök kínálati portfólióját tágítja. A szerzõdés a Synergont kiemelt partnerré lépteti elõ a Volition rendszerek forgalmazásában és telepítésében. A partneri kapcsolat számos elõnnyel jár mindkét cég számára. Des Poole a Volition kábelrendszer európai technikai igazgatója szerint: „A 3M Volition kábelrendszere újszerû megközelítésének köszönhetõen a száloptika minden munkaasztal (PC) számára elérhetõ és megfizethetõ lesz. Mindannyian ismerjük a száloptika kommunikációra gyakorolt jótékony hatását, a széles körû felhasználást azonban gátolják az elektronikai háttér magas költségei. A Volition kábelrendszer forradalmi tervezése, mely a 3M alaptechnológiáit ötvözi, olyan egyedülálló csatlakozási rendszert eredményezett, amely azonnali költségcsökkenést okoz. Ha mindehhez hozzávesszük a radikális szerelési módot, és a száloptika teljesítõképességét összevetjük a hagyományos rézvezetékekével, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a kábelrendszer adatátviteli kapacitása ugrásszerû változás elõtt áll, szemben a korábbi megoldások fokozatos fejlõdésével.”

B MAGASYN 1999/ TAVASZ 17

Beck György, Compaq

A számítástechnikai világ elmúlt éve a Com paq és Digital egyesülésétõl volt hangos. A Compaq a Digital felvásárlásával kitágította portfólióját (szerver, szolgáltatás, támoga tás), új technológiákhoz jutott (Alpha pro cesszor, szoftverek), új termékekkel és azok ban lévõ megoldásokkal ötvözte saját termé keit (notebook), s fõképpen piacot vásárolt. Ha mindezeket magának kellett volna meg teremtenie, az jóval többe került volna a Digital áránál. A cég bizonyos fokig megsínylet te a vásárlással és a cégek összecsiszolásá val járó gondokat, hiszen a két cég összevont eredménye alig több az elõzõ évi adatok ösz szegénél. Nem így Magyarországon, ahol a Compaq 100 millió dollár feletti forgalmat mondhatott magáénak, amely dollárban szá mítva 30 százalékkal (forintban számolva 50 százalékkal) haladta meg a Digital és Com paq külön elért tavalyi eredményét. Errõl a Compaqon belül egyedi eredményrõl (is) kér deztük dr. Beck Györgyöt, a Compaq Ma gyarország mai és a Digital Magyarország volt igazgatóját. – Magyarország legnagyobb informatikai szállítójává lett a Compaq. Nem tart attól, hogy egy tisztelt és megbecsült cégbõl egy nagysága miatt félt céggé válik a hazai leányvállalat? B . G Y . : Attól tarthatnék, hogy vevõink és ügyfeleink elriadnak majd tõlünk, mondván: még visszaélhetünk a piaci dominan-

e

m

u

S ciánkkal. De mi továbbra is partnereinkkel együtt fogjuk szolgálni a hazai igényeket, s erõnkkel, esetleges – valójában nem létezõ – erõfölényünkkel a partnereink és ügyfeleink támogatását kívánjuk folytatni. Cégünk bevételének 70 százaléka nem közvetlenül, hanem szakmabeli társainkon keresztül folyik be hozzánk. Mi úgy akarunk sikeresek lenni, hogy mások is sikeresek legyenek. A tíz legnagyobb hazai rendszerintegrátor céggel rendszeresen együtt dolgozunk, s mintegy 250 számítástechnikai vállalkozással állunk rendszeres munkakapcsolatban. A versenytársak pedig, ha tartanak az erõs Compaqtól – ám tartsanak, legalább az is hajtóerõt ad tevékenységükhöz és a versenyhez. – A Compaq Magyarország a Compaq leányvállalatok között elérte, amit az anyacég nem: egy iparágon és egy országon belül az elsõ helyen áll. Mit jelent ez a Compaq Magyarország számára? B . G Y . : Mindenekelõtt nagyobb szabadságot. A cég elismeri a fejlõdõ piacok különleges helyzetét, s ezen belül is kiemelten kezeli Magyarországot. Természetesen azok az egységes szempontok, irányelvek, amelyek a Compaqon belül elõírás számba mennek, nálunk is kötelezõ érvényûek, de napjainkra egy-egy új megoldást, ötletet, sõt mintát éppen mi szállítunk az anyacég számára. Ez éppen olyan, mint amikor a kisgyerek iskolába kerül. Az elsõ napokban, ha jól viselkedik, jól felel, akkor elkönyvelik okos gyereknek, jó tanulónak. Ha nem, akkor éppen fordítva. S ez a „beskatulyázás” a való életben is igaz. Miközben a Compaq erõteljesen igyekszik mindenütt az elsõ helyre, ez eddig csak nekünk sikerült. – Hogyan látszik így a csúcsról, Compaq szemszögbõl a magyar informatika? B . G Y . : A piac növekedési üteme 15 százalékos. Átlagosan. Eszerint a nagyobb vállalkozások dinamikus növekedést mondhatnak maguknak – akár 50 százalék fölött is –, de olvadni látszik a közepes és kis cégek rétege. Ennek egyik fõ oka a fúzió, illetve a vállalatfelvásárlás. A Compaqtól megkapott adatok szerint Magyarországon az elõzõ évben 181 ezer Intel alapú számítógépet értékesítettek, s ezek közül 156 ezer volt asztali számítógép. Ez mindenképpen figyelemre méltó szám, s mutatja:

t

a

t

j

u

ikerre ítélt cégek

Magyarország egyre jobb pozíciókat foglal el az általános informatizáltság szempontjából. Számunkra kitûnõ eredményt jelent, hogy az összes eladott gép 13,8 százaléka, azaz 24,9 ezer darab a Compaqtól származott. Tehát a piac továbbra is erõsen igényli a minõségi informatikai eszközöket, s azt, amit a nagy szállítók tudnak mögé tenni: a szoftver- és hardvertámogatást, a megbízható szervizt, tanácsadást. Az 1999-es esztendõben azt várjuk, hogy csökken a hardverértékesítés meghatározó szerepe. Ezt a legnagyobb forgalmú hazai informatikai cégek listája igazolja: Synergon, Albacomp, KFKI. A szolgáltatás az informatikában is éppolyan meghatározó elem lesz, mint a fejlett országok gazdaságában. Ha az elõttünk álló feladatokra gondolunk, akkor a 2000. év problémája is elõször hardver, majd utána szoftver és szolgáltatási kérdéseket vet fel. S ebbõl a „vas” a legkisebb tényezõ. – Ha már említette: hogyan vélekedik a Synergon tevékenységérõl? Mennyiben lehet ez példaértékû a hazai vállalkozások számára? B.GY.: Egyértelmûen az lehet, hiszen mintaszerû, ahogyan két közepes méretû cégbõl óriásivá, a legnagyobb hazai céggé nõtt. A Compaq kapcsolata a Synergonnal igen racionális alapokon nyugszik, elismerjük egymás fontosságát. Napjainkban már érzem, hogy idõnként megérkeztünk a versenyhelyzet határára, ahol egymás konkurenseiként – és immár nem partnereiként – lépünk fel egy-egy ügyben. De ezt értelmesen és racionálisan tudjuk kezelni. Ahol tudunk, ott együtt focizunk, hiszen közösen is nyertünk már nagy tendereket. A Synergon vezetõi igen eredményesen és ügyesen irányítják cégüket, elsõként vállalták a tõkebevonást, elsõként lépnek ki a tõzsdére, értelmes, végiggondolt stratégiájuk van. Talán nem túlzok, ha azt gondolom, hogy sikerre ítélt cég a Synergon. Talán az a jövõjük, hogy kilépjenek Magyarország határai közül, és regionálisan próbálják ki erejüket.

k

K o r t á r s

C

G a l é r i a

sík István


festõi igazsága

Talán nem lehet megtiltani a festõnek, hogy foglalkozzék elméletben is mesterségével, hogy elgondolkodjék annak milyenségérõl vagy éppen föladatairól. Ugyanis minden egyszerûsítõ elképzelés ellenére a festészet intellektuális tevékenység: az ecset nem önmagától mozog. Számos festõ járult hozzá maga is, hogy kialakuljon egy általános vélemény, miszerint a festõ „nem a szavak embere”, ami így is van, csak éppen az nem igaz, hogy nincs is joga megszólalni tevékenységérõl. Nos, ha a kívülállók jogát nem vitatja el senki, miként lehetne ebbõl a jogból éppen az alkotót kizárni? A festõ értelmezése ugyanakkor lehet

(lesz is) egészen eltérõ egyéb véleményektõl, hiszen olyan aspektusok birtokában van, amelyekkel esetleg rajta kívül senki nem rendelkezik. Amikor pedig olyan festõvel találkozunk, aki szóban is megfogalmazza festõimûvészi alapállását, kötelezõ komolyan vennünk akkor is, ha nem föltétlenül ugyanazt látjuk mûvészetében vagy ha ab ovo egészen más a véleményünk. Csík István Ars poeticám címû versében – úgy tetCsík István szik – pontosan, mondhatni: céltudatosan fogalmazza meg mûvészi elképzelését, mi több, festészetének természetét: „…a természet bentrõl sugall, szívbõl: mély s komoly 'vászna' már költészet”. Magyarán: a látvány valósága a lélek szûrõjén keresztül kényszeríti ki a képet, amelyen aztán a látvány költészete diadalmaskodik. És ezt amiatt szögezi le ilyen határozottan, mivel tapasztalata szerint „vannak csaló 'mintha' vásznak”, amelyek csupán fölszín megragadásig jutnak el - mintegy becsapva ezáltal a kép szemlélõjét is. Természetesen a festõ, esetünkben Csík István nem az igazsághoz ragaszkodik, hanem éppenséggel a festõi igazsághoz, amely valami egészen más,

amit nem lehet jogszabályoknak (de egyéb szabályoknak sem) megfeleltetni és aképpen számon kérni, de amely igazság híján a kép léte bizonytalan kvázi-lét, annak is a legfölszínesebbje. Egyszerûbben szólva: a lélek tájaival szembesül az igazi mû elõtt a nézõ, ez a kép hat majd rá igazán, olyannyira, hogy bizonyos értelemben a jövõjét befolyásolja. Legalábbis a mûvész igénye szerint. Mármost Csík István festményeit nézve mind a mélység, mind pedig a komolyság szembeötlõ. Ez ugyan nem annyira mesterség, mint az attitûd kérdése, de kifejezetten hálásak vagyunk érte, ha komolyan vesznek bennünket, és ha ráadásul még mély elképzeléseket is osztanak meg velünk, az esztétikai kegyelmi állapotot gyanítjuk nyomban. A belülrõl sugallt mélység és komolyság olyan képeket teremt, amelyek kizárólag saját logikájuknak engedelmeskednek: velük kapcsolatosan nem vethetõk föl olyan kérdések, mint – mondjuk – a hasonlóság, vagy a természetelvûség problémája. Holott nagyon gyakran úgy érjük tetten az alkotót, amint éppen átírja azt a látványvilágot, amelybõl kiindult, ám annak is nyomban föl kell tûnnie, hogy ez az átírás annak jegyében történik, amit az õ formanyelvének nevezhetünk. Történik egyszer egy szerkezeti elemzés, vele párhuzamosan azonban végbe megy a színvilág fölmérése is, amelyek aztán a mûvészi kompozícióban esetleg egészen újféle hierarchiában kapnak helyet: mindenféleképpen az alkotó szándéka által elrendelt hierarchiában. Szabadjon úgy fogalmazni, hogy Csík Istvánnak – és ez csupán egyetlen példa – egy kertrõl nem az jut eszébe, miként tudná vásznára átmenteni azt a kertet, hanem õ félreérthetetlenül a látvány kertjét kívánja önmagának kisajátítani. Ám ha önmagának, az egész nem ér többet egy türelmetlen legyintésnél. Naná, hogy többrõl, naná, hogy mélyebb, komolyabb dologról van szó. Ebben a sajátos kommunikációban, amit a festészet jelent, természetszerûleg csupán akkor indít el egy üzenetet, ha alá van vetve a látvány logikájának, noha megint csak speciálisnak kell minõsítenünk ezt a logikát is. Példánknál maradva, a kerthez nem kell föltétlenül fûnek, fának, virágnak, netán kertésznek társulnia, noha – persze – mindegyik és bármelyik lehetséges. Azonban mégiscsak bizonyos színskála illeszkedik a témához, bizonyos ritmusok (foltok, vonalak, fölületek) adják meg a befogadónak a megértés kulcsát. Ha meg ráadásul a tánc kínálkozik alaptémául, a ritmus szerepe még inkább magától értetõdõnek látszik, hiszen az


a tánc elsõ számú sajátossága. Olyan, aminek híján nem tánc. Ugyanakkor azt sem mondhatjuk – még szóképként sem –, hogy minden, ami ritmus, egyben tánc is. Következésképpen a festõnek ebben az esetben kell még olyan utalásokat tennie, amelyek segítségével pontosabban találunk bele az õ festõi táncvilágába. És ez aligha pusztán a formák ritmikus tánca, de a színek forgataga is – együtt és egységben. Mert az a fajta kép, amelyik Csík István ideája, korántsem csak analizál, de eggyé is épül, hogy az elemzést indokolni tudja. Akár le is fordíthatjuk: az elemzés a mélység, az összeépítés a komolyság igényébõl (is) következik. A kubizmus klasszikusai (Picasso, Braque, Gris stb.) óta vívódik a naturális látványhoz szokott nézõ a lényeg megjelenítésének problematikájával. A látvány festõi értelmezése meghökkentõ makacssággal kötõdik benne az elmozdíthatatlan nézõponthoz, jóllehet, képtelen lenne olyan világban létezni, amelyben – akárcsak egyetlen pillanatra is – fölfüggesztõdnék a mozgás. Holott a panta

rhei gondolata nem újkeletû ötlet, a klasszikus görögség tisztában volt jelentõségével. Csík István festményein a virtuális mozgásnak (miként is lehetne más, mint virtuális, ha egyszer a vászon mégsem képes mozogni) rendelõdik alá minden: a formák, a színek, a köztük támasztott feszültségek, az õket egymásba segítõ harmóniák. Az a festõ õ, aki a szerkesztésben akár a legszélsõségesebb elemek egymáshoz illesztésére merészkedik, és képes elérni, hogy a látszólagos nyugalom közepén váratlanul eszelõs fortyogás, örvénylõ forgatag alakuljon ki – akár nagyméretû, akár kicsi képrõl van szó. Erõteljes és domináns színekkel exponált vonalai hirtelen besûrûsödnek a kép bizonyos pontján, rabul ejtenek bennünket ebben a drámai aknában. Gyakorta úgy tetszik, nemcsak a mozgás iránya, de még a sebessége sem kiszámítható.

Pedig egyáltalán nincs szó agresszív festészetrõl, arról azonban igen, hogy a képi dimenziókból olyan lelki dimenziókba emeljen át, amelyek még inkább nyilvánvalóvá teszik „mozgatásunk” jelentõségét. Ha virtuálisan, hát virtuálisan, és mégsem csak az imitáció szeszélye szerint. Etikai, esztétikai parancsra – ha tetszik. F. L.

Csík István 1930-ban Budapesten született. 1949-54 között volt a Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója – Kmetty János és Hincz Gyula mestereknél. 1961-63 között Derkovits-ösztöndíjas, majd még az évtized közepén római ösztöndíjat kapott. 1974-78-ban a Szentendrei Mûvésztelep tagja. Az Iparmûvészeti Fõiskola docenseként vonult nyugdíjba. 1962 óta állít ki itthon és külföldön. 1988-ban Hollandiában volt egyéni kiállítása. 1972-ben tüntettek ki Munkácsydíjjal. Murális munkái szerte az országban (Budapest, Kecskemét, Röszke, Szeged, Békéscsaba stb.) megtalálhatók; mozaik, falfestmény, pannó, faintarzia, üvegablak, zománc-krómacél mûfajokban. 1983-ban Losonci Miklós publikált róla kismonográfiát.

S

p

o

r

t

H

avas örömök


„nagylapáttal”

A sízés több mint egy évszázada indult el Fridtjof Nansennel hódító útjára. A norvég sarkkutató - aki elõször hajózott végig Szi béria északi partjai mentén, jégbe fagyott hajóján a Fram-on sodródva – az akkori földrajztudósokat is meghökkentve merész vállalkozásba fogott (mint mindig): síléceken és szánokon vándorolt keresztül Grönland szigetén. Indulása elõtt õrültnek nevezték és még visszatérésére is kevés esélyt adtak. Követõi pedig már motoros szánokon közle kedtek. Az legalább fûthetõ volt. Azt gondolnánk, hogy napjainkra már a Föld minden zugát meghódította az ember. A modern felfedezõk – mások szerint kalandorok – azonban újra és újra ámulatba ejtik a nagyérdemût különleges vállalkozásaikkal: egyszemélyes Himalája expedíciók, a csúcsokról történõ siklóernyõzés, síelések meredek sziklahasadékokban (kuloárokban), vitorlát feszítõ síelés az Antarktiszon és a többi … Legutóbb két magyar testnevelõ fogott alpinista vállalkozásba, akik a Hindukus hegység Tirich Mir nevû, 7708 méteres csúcsának megmászása után snowboarddal zuhantak vissza a civilizációba. Néhány évvel korábban több magyar alpinista síelõ Amerikában, a 6193 méter magas Mount McKinleyre jutott fel és vissza – síléceken. Az utóbbi években a sízõk bánatára nem sokat kellett havat lapátolni. Kivétel az idei tél volt. De ha nincs hó, akkor sem kell a sízés egészséges passziójáról lemondanunk. Egyre kifinomultabb technikával készítenek mûhavat a felvonókkal kiszolgált síterepekre. Mára már megszokott alpesi látvány, hogy a szürke, barna látképet egymásba fonódó fehér hószalagok üdítõ látványa töri meg. Az elmúlt évtized a hódeszkázás idõszaka volt, a sí némiképp háttérbe szorult. A síszakma elõször lazított a korábbi síkiképzések „poroszos” módszerén, a sígyárak pedig futottak a pénzük után, új léctípusok kifejlesztésén dolgoztak. A fiatal hódeszkázók nagysebességû karcolt ívei, a síversenyzõk pontos, oldalcsúszástól (rolózástól) mentes technikája az utóbbi években egyre inkább elérhetõ az átlagos sízõk számára is. Az õsi hagyományok eltúlzásával készített újszerû lécformával kísérlik meg a lécgyárak visszahódítani, megtartani, vagy megszerezni a havas terepekre igyekvõket a sízés szenvedélyének. Az új lécek könnyen felismerhetõk, felülnézetben piskótaformát mutatnak. A lécek eleje és vége szélesebb, a közepe viszont keskenyebb, mint a hagyományos síléceké. A német szaknyelv lapátnak nevezi a lécek kiszélesedõ végeit. A lépten nyomon hallott „carving” szó magyar megfelelõi a kanyarsí illetve a kanyarsízés. A gépekkel elõkészített és mûhóval kezelt sípályák jegesedõ szakaszain is jó kontaktust biztosítanak a lécek élei. Az oldalélek íveltsége révén kínálják a hagyományos, rolózással és tehermentesítéssel segített szép ívû lendületek végrehajtását. Célként azonban olyan technika tûzhetõ ki, amelyet korábban csak a profi versenysízõk mutattak be legjobb pillanataik-

ban. Sízés karcolással, vagyis a lécek vezetése ívbõl-ívbe kizárólag azok éleit használva. Ezáltal eltûnik az oldalcsúszás, ami fékezõ hatású momentuma volt a hagyományos sízésnek. Viszonylag hamar megtanulható az éleken való sízés, hiszen ezt természetes reakciók segítik. Az ívközéppont felé történõ bedõlés a kanyarokban (mint kerékpárral), a lécek – lábak – egyenletes terhelése (mint normálisan állva), és a csípõnél szélesebb lécvezetés (nagy alátámasztási felület révén) ad biztonságot a végrehajtáskor. De ez az a pont, ahol az új jószág használata veszélyessé válik. Autós példával szemléltetve a jelenséget azt mondhatjuk, hogy a Trabanton és Zsigulin felnõtt vezetõk Porscheban és Ferrariban folytathatják. Az éppen tanulók is sportkocsival kezdik. Tombolnak alattuk a lóerõk! Nagy kérdés, hogy azokat mennyire sikerül kordában tartani. Minden eszköz megvan hozzá, úgy az autózásban mint a sízésben! A kanyarsízõknek jelentõsen megnõ a féktávolságuk, ebbõl adódóan nagyobb távolságot kell tartaniuk a Trabantoktól. Fel kell mérni a megállás távolságát, és ismerni kell annak lehetõségét is! A nagy sebességgel száguldó autó pályája is valamelyest kötött, a mechanika szabályai szerint. Sem autóval, sem pedig a kanyarsível nem lehet megállni pillanatok alatt. A fékezés új technikai eleme az úgynevezett ívmegszakítás, amikor az élen vezetett lendületet az élezés megszûntetésével rolózásba váltjuk át. Rolózás közben már képesek vagyunk sebességünk csökkentésére és a rolózás irányának számottevõ megváltoztatására. Nagyon fontos a kanyarsízõk befejezõ lendületeivel kapcsolatban, hogy azt mindenképpen az ívmegszakítással hajtsák végre. A kanyarlécek, a beléjük épített sugártól és a sízõ képességeitõl függõen 6-20 méter közötti sugarú íven képesek karcolni a ha-

vat, és ez megálláskor akár felfelé haladást, teljes szembefordulást jelenthet a többi sízõvel. (Ismert a vicc, miszerint a rádió közli,

hogy az autópályán egy autó szemben halad a forgalommal. Mi az, hogy egy? Mindegyik! – reflektál a „kalapos hölgy”.) Egyébként haladó kanyarsízõk, a kis sugarú ívek futását legjobban segítõ extra carving síkkel képesek teljes kört sízni. Ezt megfelelõ elõrelátással, üres pályaszakaszon teszik. A kanyarsízõk egymás közötti baleseteit a látótér tudatos kiterjesztésével, a fölfelé tekintéssel lehet kiszûrni. Az ellenfázisban haladó kanyarsízõk veszélyes szembetalálkozása csak így védhetõ ki. A lassabban haladóknak (bár a síszabályok szerint az alul [elöl] sízõnek mindig elõnye van az õt beérõ sízõvel szemben) bele kell kalkulálni mozgásukba, megállásukba, elindulásukba a sportkocsik vagyis a kanyarsízõk karcolással húzott lendületeinek megváltozott dinamizmusát. A megállásra érdemes még néhány szót vesztegetni. Ne álljunk meg az autópályán, még a leállósávban is csak rövid idõt tartózkodjunk. Keressünk mindig biztos helyet a pihenésünkhöz, mert a sí sérülések nagy hányadát szenvedik el olyanok, akikbe „parkolás” közben szaladnak bele mások. A glecscsersízés hajdanán megszállottak expedíciója volt a holtszezonban. Késõbb a liftek és a pályák is felköltöztek, gyakorlatilag teljes évben felkészülési vagy szórakozási lehetõséget nyújtva az arra vágyóknak. A gleccserek jegén, a sípályáknál sokkal keményebb területen tûzetett magának mûlesikló pályát fénykorában a svéd sífenomén, Ingemar Stenmark. A gleccserhasadékok láthatatlanná válnak a friss havazások után, illetve a jégtömeg hõtágulásból adódó állandó mozgása is veszélyeket rejt! Elég csak arra gondolni, hogy ezek a szakadékok 30 méter mélyek is lehetnek, s továbbá, hogy a segélykérõ hang biztos nem jut ki belõle. Dosek Ágoston

K i s m a g y a r I T-t ö r t é n e t MAGASYN 1999/ TAVASZ 21

Az atomkorszaktól az informatikáig Az egyik vállalatbirodalom, a Westinghouse tudós-kalendáriumot jelentetett meg az 1996-os esztendõre. Tizenkét személyt lehetett kiválasztani az év tizenkét hó napjára a különbözõ szakmák és nemze tek sok évszázados történetének képvise lõibõl. A tizenkét helybõl is kiemelt, aki vel kezdõdik, és akivel zárul az év. Az évet Neumann János nyitja meg, Bay Zoltán zárja be, az év közepén, június hónapnál pedig Kármán Tódor arcképe látható. Az amerikai kiadvány mindhárom személynél közli, hogy Magyarország adta õket Amerikának és a világnak. Ugyaninnen érkezett az Új Világba Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, az atomkorszak, az ûrkorszak és az információ korának számos úttörõje. Érthetõ, ha a tény szöget ütött a kutató fejekben, és keresték nyitját. A Nobel-díjas Leon Lederman tréfásan megírta, a magyarok titkát Sherlock Holmes és a mesterdetektív munkatársa, dr. Watson segítségével derítette ki. Neumann és a többiek a világûrbõl jött lények, akik bolygónkon elsõ bázisukat Budapesten hozták létre, majd magukat magyar emigránsoknak álcázva innen rajzottak szét, és a XX. század elsõ felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe. Kármán Tódor (1881-1963) a modern aerodinamika és a hangsebességnél gyorsabb repülõgépek és rakéták kifejlesztésének „atyja”. Döntõ szerepet játszott a második világháború megnyeréséhez szükséges légi fölény megszerzésében. De még véget se ért a világháború, amikor Kármán már a gyõzelem utáni korszak kérdéseivel foglalkozott Egy szakértõi csapatot fogott össze, és ennek munkáját szintetizálva Toward New Horizonts címmel õ fogalmazta meg 1945-ben a háború utáni repüléstechnikai fejlesztések vezérfonalát. A díj történetében õ kapta meg elsõként a legrangosabb amerikai tudományos kitüntetést, a „National Medal of Science”-t. A Hold túlsó oldalán és a Marson egy-egy kráter õrzi a nevét. Szilárd Leó (1898-1964) „Entrópia csökkentés termodinamikai rendszerekben intelligens lény hatására” (1926) címû habilitációs dolgozatában tisztázta az értelem információtermelõ szerepének és a hõtan II. fõtételének összefüggését, ami az informatika és az agykutatás egyik kiindulópontja. Felfedezte a nukleáris láncreakció lehetõségét, és bebizonyí-

E

gyetemes kultúra, magyar tudomány

totta az uránhasadás esetében a neutronsokszorozást. Õ kezdeményezte az amerikai atomprogramot. Enrico Fermi és õ irányították az elsõ atommáglya tervezését és megvalósítását. Az atomrektor szabadalmán is kettejük neve szerepel. „Hiszem, hogy egyetlen ember is képes megváltozatni a történelem menetét. Ezt a könyvet egy olyan ember emlékének ajánlom, aki sohasem vágyott a hatalomra és azt nem is érte el, de aki az atomkor kezdeményezõje” - írta Teller a Szilárd Leó emlékének ajánlott könyvében (Jobb a pajzs, mint a kard.). Teller Ede (1908- ) ugyancsak fõszereplõ a „második tûzgyújtásban”, az atomenergia felszabadításában. Elsõk közt tanulmányozta a termonukleáris r e a k c i ó k a t , kulcsszerepet játszott az amerikai hidrogénbomba elkészítésében. A második világháború után létrehozták Amerikában a Reaktorbiztonsági Bizottságot, melynek Teller lett az elsõ elnöke. Bay Zoltán (1900-1992) A radarcsillagászat megalapítója. Új méterszabványt dolgozott ki, amelyet 1983-ban a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Konferencia elfogadott. E szerint egy méter az a távolság, melyet a fény a másodperc 1/299 792 458 része alatt vákuumban megtesz. Õ az elsõ európai, aki ötven éve Budapestrõl üzenetet váltott a Holddal. Bay Zoltán és munkatársai 1946. február 6-án a Tungsram kutató laboratóriumában készített lokátor segítségével, a jelismétlés és jelintegráció informatikai szemléletû módszerével radarvisszhangot fogtak a Holdról. Neumann János (1903-1957) nevéhez fûzõdik az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése és klasszikus mûve a kvantummechanika matematikai megalapozása. Az amerikai atomprogram egyik meghatározó személyisége volt. Megalapítója az 1994-ben Nobel-díjjal jutalmazott játéke l m é l e t n e k ,

amely új alapokra helyezi a gazdasági és politikai gondolkodást. Neumann János nevét világszerte ismertté még ezeknél is inkább az informatikában játszott szerepe tette. Több mint fél évszázada, 1945. június 30án kelt a híres First draft on the report of EDVAC, Neumann írása a modern nagysebességû elektronikus számítógép kifejlesztése terén folyó munkálatokról. Haláláig a technológiát és biológiát átfogó új szimbiózis kérdésköre foglalkoztatta, The Computer and the Brain címmel megjelent posztumusz könyvének tárgya is ez. Neumann azonban már az 1945. nov. 8-i Memorandum on the Program of the High-Speed Computer címû kezdeményezésében a számítógép építésén messze túlmutató programot fogalmazott meg: „A gép tervezésével és építésével párhuzamosan további vizsgálatokat kell majd folytatni. A munka oroszlánrészét akkor kell majd elvégezni, ha a gép már elkészült és használható lesz. Ekkor magát a gépet kell majd kísérleti eszközként fölhasználni.” A projekt sikeres befejezése, a Neumann-elvû komputer megalkotása után a munka „oroszlánrészére” tért rá. Az információtechnikai és egyáltalában a technikai haladásnak, e haladás társadalomra gyakorolt hatásának, az emberiség ettõl függõ jövõjének elemzését helyezte a további kutatás fókuszába. „Maga a nagy Földgolyó gyorsan érlelõdõ válságban van” – vág Neumann a dolgok közepébe 1955-ben Túlélhetjük-e a technikát címmel megjelent stratégiai tanulmányában. Rámutat, hogy az emberiség egészét érintõ válság „nem véletlen eseményekbõl, vagy emberi hibákból ered. A technikának egyfelõl a földrajzhoz, másfelõl a politikai szervezethez való viszonyában gyökerezik.” (…) „Az a technika, amely most van kifejlõdõben és uralkodni fog a következõ évtizedekben, teljes ellentétben van a hagyományos és fõként a jelenleg érvényes földrajzi és politikai egységekkel és koncepciókkal. Ez a technika érlelõdõ válsága.”(…) „Ezért szükséges lesz, hogy új politikai formák és eljárások fejlõdjenek ki. Minden tapasztalat azt mutatja, hogy még a most kibontakozónál kisebb technikai változások is mélyen átalakítják a politikai és társadalmi viszonyokat.” „A fejlõdés ellen nincs gyógymód” – állapítja meg Neumann, és ezt a végkövetkeztetést vonja le: „Elõre kész receptet kérni nem lenne ésszerû. Csak a szükséges emberi tulajdonságokat határozhatjuk meg: tolerancia, rugalmasság, intelligencia.” A globalizáció minden jelensége igazolta állításait.

A

b

s

t

r

a

c

t MAGASYN 1999/ TAVASZ 22

Overview As competition increases I expect prices to drop – says Imre Bölcskei Deputy State Secretary of Telecommunications (KHVM) – as, in practice, competition is possible only in the sphere of services and prices. Technology remains the same, therefore the key issue will revolve around innovation (and naturally marketing): how is it possible to use any given technology to its limits. Therefore the introduction of a novel DCS 1800 mobile service will definitely cause prices to fall. However, competitiveness in the field of mobile services is obvious even now, seeing mobile services did not inflate their prices, whereas the costs of installed telephones have risen in the new year from between -2 to +30%, increasing by an average of 10.5%. This tendency suggests that the price gap existing between installed telephones and mobile services is narrowing, so in a few years time they will become equal competitors and prices are to drop significantly. Internet Brokers The stock exchange in Hungary has existed for merely a few years. It is not an easy task to learn about this area of professional activity. Financial firms, i.e. enterprises with large amounts of mobile capital have already ventured into predicting the future and are waiting for the stock exchange to bare its fruit as well as for financial success. Hundreds and thousands of citizens living in developed countries invest a part of their money in the stock exchange. In Hungary, this as yet is not a mass event. Money, trust, in many cases immediate settlement of accounts and means of justification are all lacking. Mass use of Internet and the stock exchange in Budapest are developing in a parallel manner. Broker companies working via the Hungarian Internet are satisfied with their initial experiences and within a short period three such companies have appeared on this market. All of the firms believe that business is to be good and stress the importance of the central issue of systems handling and user safety as well. Partner Interview In the previous year the world of computer technology was talking about the merge of Compaq and Digital. By taking over Digital, Compaq enlarged its portfolio (server, services, assistance), obtained new technologies (Alpha processor, softwares), increased the variety of its products by including existing innovations in its own products (notebook), and most importantly purchased a part of the market. If Compaq were to have achieved this by its own

means it would have far exceeded the price it paid for Digital. The company has had several setbacks in the course of uniting the two companies, as the two companies' combined total barely works out to be more than the figure presented in the previous year. This however, was not the case in Hungary, as Compaq's annual turnover exceeded 100 million dollars, which represents when calculated in dollars a 30% (50% increase if calculated in Forints) increase in comparison to the previous years' turnover when Digital and Compaq were separate companies. The rate of market growth is 15%. The growth of larger companies is seen to be more dynamic – says Dr. György Beck, executive director of Compaq –, whereas the sphere of small and medium-sized businesses is shrinking. In Hungary too, the major causes at work are fusion and company takeovers. In the previous year 181 thousand Intel base computers were sold from which some 156 thousand were desktop computers. Hungary's position regarding computerization is all the more improving. A total of 13.8%, representing a numerical figure of 24.9 thousand computers were sold by Compaq which we consider to be an excellent result. Thus, there are further demands for high-quality computer equipment in the market which large distributors are able to back by giving assistance for software and hardware packages, reliable servicing and counseling.

Video Conference

Status Symbols

Iridium

Objects of desire and status are two-fold: those used in the office and those for personal use which meet the needs of today's managers. Some individuals use such objects for immediate purposes only (such as wearing a suit, but substituting such wear at home for a less elegant tracksuit and slippers); others fully identify themselves with the role they play and take themselves seriously by continuing to play the part of a leading professional in more intimate spheres as well. Popular Science has made a list of such objects of desire. We too have made our own. However, by the time this article is published we may already be a step behind, as the drive (the Audi) of fashion and role expectations may be well ahead of us. Let us not worry about unnecessary objects, such as a gold tipped Mont Blanc pen, or a Samsonite briefcase that everyone is entitled to, or an English tailored Hugo Boss suit. These are requisites of a conservative role expectation. Our everyday technology proves that we are adequate for our era. A PC, a watch, a hifi proves how good we are and expresses once and for all the extent to which we spoil ourselves, in other words the extent to which our leading managers spoil themselves.

The telephone system set up under the direction of the American company Motorola incorporating a further 20 founding companies sends phone calls, computer data and personal messages via satellite. In 1998 Iridium Inc. launched a satellite comprised of a total of 66 parts (originally planned for 79) in low orbit, which enables calls and written messages to be received and sent from any point on Earth, from the Bermudas to the North Pole. The company has already concluded contracts with 200 local telephone companies, thus the service is available to the majority of the population on the planet. The International Telecommunications Union (ITU) approved of Iridium's code number in March of last year and is the first country code (+8816) to represent a virtual country. The frequency designated for Iridium by ITU is currently used for government and civil purposes in Hungary. According to the news the Telecommunications Control Board has informed Iridium representatives that they are unable to issue give permission for launching (or permits for Iridium sets) services. Thus, Iridium has no representative enabling contracts to be drawn for satellite service and it is not possible to officially obtain such sets.

When conversations over the phone, a letter, an e-mail, a fax are not enough generally there is only one thing we can do and that is to travel. We do this sometimes with joy, sometimes because we are forced to, sometimes paying our own way and sometimes having our expenses paid for. The course of rationalization, i.e. reducing expenses, involves trying to reduce our own expenses of the less joyful kind through the use of digital technology. Video Conferences may offer such means. This is because we meet face to face with our partners and everyone else in such situations. At a video conference we are able to exchange documents, plans and also mutually work on them as well. With the assistance of such technology medical practitioners are able to take part in consultations and even perform operations. Video Conference systems, although the concept may suggest otherwise, are not only used for conferences, but for all communicational connections involving personal contact, perhaps for the presentation of individual articles, exchange of methods and techniques. Examples include distant learning and distant working too. A Video Conference system may work within a larger framework as a sub-system of an internal computer system, e.g. as the cheapest means of internal television broadcasting.

MAGASYN. Státusszimbólumok. Sikerre ítélt cégek TAVASZ. Foto: Markovics

Recommend Documents