MAGASYN Intelligens informatika 2000 Demizson Rosytext a különleges NET kupa
MAGASYN 1997/TÉL
Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. Felelõs kiadó: Fábián László Szerkeszti: a szerkesztõbizottság Mûvészeti elõkészítés: Wittenberg Kft. Megjelenik évente négyszer, 1200 példányban
2000-ben Smart card Demizson Hálózati technológiák fejlõdése Rosytext, a különleges A jövõ útja Irodaház, de okos is Mi van a gépben? Egy új világ a MAL-nál Kis magyar informatika-történet NET Kupa ´97 Óévbúcsúztató
MAGASYN 1997/TÉL
B
úcsú az óévtõl
Amikor megsokasodnak, egymásra torlódnak az események, úgy érezzük, hogy minden energiánk és idõnk kevés az elõttünk álló feladatok megoldására. Ilyen volt az 1997-es év is, amely úgy röppent el, mint a madár. Egymásba csúszó napjaink jelezték: az év különleges volt a Synergon számára. Hiszen megtörtént az Optotrans és a Rolitron Informatika Rt. egybegyúrása, végbement egy igen jelentékeny tõkeemelés, s úgy látjuk, a Synergon elindult egy nagyon meredek lejtõn (?) felfelé. Ugyanezt érezzük a hazai informatikai ipar egészében. Ezért biztosan fárasztó év van mindenki mögött, de látható, sõt mérhetõ a fejlõdés. Hogy kinek, minek köszönhetõ ez, még nem tudható. Biztosan hatással volt a magyar gazdaságra a világgazdasági stagnálás vége, az informatikai szervezetek folyamatos nyüzsgése, az informatikai sajtó szívós munkája, a kormányzat felocsúdása, egyre figyelemre méltóbb szerepvállalása az informatikai beruházások elindításában. Fontos figyelni a nagyvállalatok modernizációs kezdeményezésére és a távközlési cégek felkészülésére az eljövendõ versenyre. A társadalom is egyre aktívabb: elindult a teleház mozgalom, láthatóak az intelligens város mozgalom kezdeményei, egyre több PC talál gazdára a magánvásárlók között. Mintha min-
den egyszerre indult volna meg. Jövõre még nehezebb év vár ránk, de várhatóan az még gazdagabb, izgalmasabb lesz. Reméljük, azért lesz még idõnk a pihenésre is, s nem múlik el úgy az életünk, nem rohannak úgy el a mindennapjaink, hogy már-már észre sem vesszük õket, nem úgy nõnek fel a gyerekeink, hogy nem követhetjük fejlõdésüket szorongó és bizakodó figyelemmel. Mert amit csinálunk, az immár az õ jövõjüket építi. Meg persze a magunkét. Miközben minden cég építi a saját bástyáit, érezzük, minél inkább elõre jutunk, annál inkább szorulunk egymásra. Ezért nagyon sokaknak kezet kell nyújtania egymásnak, segítõt, barátit. Hogy az ország, hogy cégünk, s hogy mi magunk elõbbre jussunk.
Ezért még boldogabb és szeretetteljesebb új évet kívánunk! Barátainknak, Ügyfeleinknek, Mindenkinek.
2000
A 2000. év problematikája (informatikai szempontból is)
MAGASYN 1997/TÉL
-ben
... már egyértelmûen kínálati lesz a telefonszolgáltatók piaca. Aki kér, azonnal kap telefont. A Matávra és versenytársaira egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy gyarapítsák értéknövelt szolgáltatásaik számát és minõségét. A telefónia európai liberalizációjának Damoklész kardja egyre fenyegetõbben függ a szolgáltatók feje fölött. Így várhatóan a szolgáltatások ára is (reálértékben) csökkenésnek indul. ... már sokkal több magánszemélynek, intézménynek és vállalatnak lesz Internetcsatlakozása. Az Internet lehetõségeit egyre több felhasználó tanulja meg igazán mélyen kihasználni üzleti, tõzsdei, utazási, kulturális és sportinformációk szerzésére és azok hasznosítására. Számos ügyet már el lehet intézni Interneten, nem kell a Hivatalt, a Biztosítót vagy a Bankot személyesen felkeresni. Az ezredforduló tanúja lesz néhány kizárólag az Interneten kereskedõ cég üzleti sikerének is. … már tudni fogjuk, hogy mikor válunk az Európai Közösség tagjává. Néhány szakma képviselõi (így az újságírók) kétségbeesetten észlelik, mennyire vannak lemaradva felkészültségben, nyelvtudásban és informatikai háttérismeretekben európai közösségi kollégáik mögött. Valamirevaló állás
idegen nyelv ismerete és felhasználói szintû számítógépes ismeretek nélkül már nem kapható, ezek a kritériumok a hirdetésekben, mint maguktól értetõdõek, már meg sem jelennek. … már rendelkezésre állnak azok az adatbázisok és adott lesz az infrastrukturális háttér, amely lehetõvé teszi a fehérgalléros bûnözés bizonyos fajtái, pl. vám- és adócsalás, pénzmosás, csõdbûntett elleni gyors és hatékony fellépést. A lopott gépjármûvek külföldre csempészésének is gátat vet egy informatikai rendszer, ami az azonosítók (rendszám, alvázszám, motorszám) összevetésével kiszûri a "hamisított" jármûveket. ... már mindenki legalább tucatnyi tévécsatornát nézhet, hála a kábeltelevíziós szolgáltatók növekvõ aktivitásának, illetve az egyéni parabolaantennák terjedésének. Minden csatorna teletext szolgáltatást is nyújt, az ennek vételére alkalmatlan készülékek eladása a minimumra csökken. Megkezdik mûködésüket az elsõ video-ondemand szolgáltatók is. ... már egyre inkább elhisszük és megtapasztaljuk azt a közhelyet, hogy az információs forradalom a szemünk elõtt játszódik le…
738
Németh Zsolt
Bomba a gépben Ha még nem ismeri a problémát, akkor jobb, ha nem is foglalkozik vele, úgyis túl késõ – szól a szállóige informatikus körökben. Amivel nem kell e fenti szavak szerint Önnek sem foglalkoznia, az csupán annyi, hogy 1999 szilveszterének éjjelén, éppen, amikor éjfélt üt az óra és a pezsgõspohár, felhangzik a Himnusz, s egy államelnök megdicséri a polgárokat és halálra riasztja õket. Eközben fejre állnak a világ számítógépei: a bankárok, áruszállítók, biztosítási szakemberek, vállalkozók és könyvelõk ezrei kétségbeesetten kiáltanak romba dõlt adataik és egy ügyes programozó után, aki ismeri az özönvíz elõtt készült szoftvereket és az azokat létrehozó programnyelveket. Egy-egy jópofa multimédia játékprogram Amerikában és Európa nyugati felén közli: idén fog megszületni Jézus. A hazai kommunikációs szoftverek meghívókat postáznak szerteszét, hogy minél többen jöjjenek el István, Géza fia koronázására. Röviden: a jehovistáknak igazuk van, eljön a világvége.
A jelenség, ha nem is ilyen szélsõséges mértékben, de valóságos: azok a számítógépek, illetve szoftverek, amelyekben a gyártók, illetve a programozók túl rövid kódra zsugorították össze a dátuminformációkat, azokkal komolyabb és komolytalanabb problémák eshetnek meg. Ugyanis az évszámot gyakran a gépek identitását tároló BIOS-ban, illetve a szoftverek mélyén valójában csak két számjeggyel jelölik. Tehát 1997 a szoftverek hallgatag mélyében csak 97. Kétezerben ezek a szoftverek és gépek pedig jelzik: start! 00! A szoftver és a gép intelligenciájától függ, hogy például az idõszámítás kezdetét, talán éppen 2000-t vagy 1000-et, esetleg 1900-at fog mutatni a naptár. Valószínûleg megbolondulnak a számítógépes öröknaptárak, és a Cobol programnyelven írt szoftverek. Ez a veszély leselkedhet a régi építésû nagyszámítógépekre is, amelyek pénzintézetek szürke homályában molyolnak az adatok dzsungelében például azon, hogy Kiss Mihályné, Mariska mennyi kamatot is kapjon.
Egy-egy nagyszámítógép szoftvereinek átvizsgálása, a nagy rendszerek és hálózatok átalakítása még hazai viszonyaink, és a világpiaci árhoz képest olcsó programozóink, technikusaink között is 100 milliós nagyságrendû kiadással jár majd akár cégenként. Világviszonylatban ez a pénz eléri majd a 8 milliárd dollárt. (A Gartner Group korábbi felmérése szerint a világnak 600 milliárd, míg csupán az Egyesült Államok adminisztrációjának 30 milliárd dollárjába fog kerülni a számítógépes rendszerek megfelelõ átalakítása.) Kérdéses, hogy lesz-e majd pánikhatás: amikor az utolsó pillanatban mindenki lecseréli számítógépeit és szoftvereit "2000 - biztos"-ra. Ha igen, az nyereséget, de fõleg talán több megbecsülést hoz az informatikai iparnak, szoftvereseknek és eszközkészítõknek egyaránt.
MAGASYN 1997/TÉL
K
Andrew S. Grove (Gróf András) Az Intel Corporation elnöke Budapesten született 1936-ban. 1960-ban a New York City College-ban szerzett vegyészmérnöki (Bachelor of Chemical Engineering) diplomát, Ph.D címet pedig a kaliforniai egyetemen (Berkeley) 1963-ban. Majd belépett a Fairchild Semiconductor kutatási és fejlesztési laboratóriumába, amelynek 1967-ben lett a kutatási és fejlesztési igazgatóhelyettese. 1968 júliusában részt vett az Intel Corporation megalapításában. 1979-ben a cég elnöke és 1987-ben elnök-vezérigazgató, 1997-ben viszszavonul az operatív munkától. Több, mint 40 szakmai tanulmánya és több szabadalma van a félvezetõ eszközök és technika
Neumann János (1903-1957) John Louis Neumann 1903. december 28-án született Budapesten. 1911-tõl a budapesti Evangélikus Gimnázium tanulója volt 1921-ig. 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet, 1920-ban pedig az ország legjobb matematikus-diákja kitüntetést. 1921 szeptemberétõl a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán a fõ tárgya a matematika volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. 1921. és 1923. közötti éveket Berlinben töltötte. Berlinbõl 1924-ben Zürichbe utazott, ahol az Eidgenössische Technische Hochschule-n folytatta tanulmányait. 1926. március 12-én – 22 éves korában – Budapesti Tudományegyetemen summa cum laude doktorált matematikából. Doktori disszertációjának címe: Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése. 1926. októberében szerezte meg vegyészmérnöki
Kovács Gyõzõ A magyar informatikai ipar doyenje, avagy a nagy alapító 1933. február 27-én született. A Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1957ben szerzett diplomát, majd Tarján Rezsõ mellett az MTA Kibernetikai Kutató Csoport tudományos segédmunkatársa lett. 1957-ben kezdõdött el az elsõ hazai elektronikus (csöves) számítógépnek, az M-3-nak a fejlesztése. A fejlesztõ csoport vezetõje: Dr Dömölki Bálint, helyettese Kovács Gyõzõ. A munka 1959-ben fejezõdik be, s az elsõ hazai számítóközpont vezetõje lesz.
is magyar informatika-történet
területén. Hat éven át oktatta a félvezetõ eszközök fizikáját a Berkeley-n. Jelenleg a Stanford Graduate School of Business oktatója, a "Stratégia és tevékenység az információ-feldolgozás iparágában" címû tanfolyamon. Könyvei: Physics and Technology of Semiconductor Devices (A félvezetõ eszközök fizikája és technikája), High Output Management (Nagyteljesítményû vezetés), One-on-One With Andy Grove (Egy az egyben Andy Grove-val), Only the Paranoid Survive: How to Exploit the Crisis Points that Challenge Every Company and Career (Csak a paranoiás képes a túlélésre: hogyan lehet kihasználni azokat a válsághelyzeteket, amelyek minden cég és minden szakember életében felmerülnek).
diplomáját. 1930-ban meghívást kapott Henry B. Fine dékántól a Princeton Egyetemre, hogy ott vendégelõadóként egy évet töltsön. Fél évet Amerikában, fél évet Európában oktatott. 1933-ban Hitler hatalomra kerülte után ment át végleges helyére a Felsõfokú Tanulmányok Intézetébe, amit Fine dékán emlékére emeltek. A 1930-as évek közepén a figyelme a hangsebességnél gyorsabb turbulens folyadék és gázáramlás irányába fordult. Ekkortájt ismerte fel, hogy a nemlineáris parciális differenciálegyenletek témakörének alapvetõ titkait. A második világháború elejére a lökés- és robbanási hullámok vezetõ szakértõje lett, ily módon kapcsolatba került 1937-tõl a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal, 1942-tõl a Hadianyag ellátási fõnökséggel és 1943-tól a Manhattan-tervvel. Maryland állambeli Aberdeeni Kísérleti Lõtér Ballisztikai Laboratóriumában tudományos tanácsadó és a New Mexico állambeli Los Alamosban a Tudományos Laboratórium (AEC) konzulense lett. Ez idõ-
ben a két város és New Jersey állambeli Princeton között ingázik. 1945-tõl haláláig az elektronikus számítógépprogram igazgatója lett. 1945-tõl a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már igen foglalkoztatta az emberi agy, az idegrendszer mûködését utánzó gépek kötötték le figyelmét. Érdeklõdésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf, magyar tudós, akivel sokat levelezett. Neumann egy alkalommal így nyilatkozott: "a tudomány a jövõben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törõdik majd". Felismerte, hogy egy rendszer biztonságát illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekbõl épül föl, hanem az, hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minõségû és mennyiségû információ megy át.
Új elven mûködõ mágnesdob-memória vezérlõrendszert épít, ami egy helyett négy mágnesdob vezérlésére alkalmas. A szabadalmaztatását visszautasítják. De 1960-ban a Budapesti Ipari Vásáron már megújult formában látható a rendszer. Ekkor láthatott elõször a nagyközönség a BIV-en számítástechnikai eszközöket: Kalmár László logikai gépét és Muszka Dániel kibernetikus katicabogarát. Éveken át õ állítja üzembe a Magyarországra érkezõ Ural számítógépeket. Emellett fõiskolákon és egyetemeken tanít Budapesten és Bukarestben. 1969-88 A Számítástechnikai Koordinációs Intézet egyik alapítója. Kinevezik a számítóközpont vezetõjének, majd az Alkalmazási Laboratóriumcsoport
igazgatójának. 1975-85 Megválasztják a Neumann János Számítógéptudományi Társaság fõtitkárának, 1985-90 és 1993-tól alelnök. 1981-ben kinevezik az elsõ hazai PC gyár, az SzKI alapította Sci-L igazgatójának. 1983-90 Könyves Tóth Pállal megalapítja az elsõ számítástechnikai képes havi-lapot, a Mikroszámítógép Magazint. 1990-tõl a VGA MONITOR, majd 1996-tól az Internet Kalauz és a Business Online szerkesztõje. 1990-1994- ig a TV ENTER mûsorának az egyik szerkesztõje, riportere és mûsorvezetõje. A Számalk, Siemens Nixdorf, IDOM tanácsadója a Miniszterelnöki Kabinetiroda informatikai tanácsadója, a Magyar Teleház Szövetség elnöke.
D
MAGASYN 1997/TÉL Üvegszál az elõfizetõi hálózatokban
emizson
Próbált-e már egy literes üvegbe két liternyi bort önteni? Valószínûleg a bor fele elfolyik, vagy gyors elhörpölésre szorul. Mindenesetre nagyobb demizson után kell néznünk. Ugyanez a helyzet a telekommunikációs hálózatokkal. Az újonnan kifejlesztett rendszerek komplexitása nagy átviteli sebességû távközlési infrastruktúra kiépítését teszi szükségessé, ugyanis a régi hálózatok menthetetlenül az összeomlás illetve a bedugulás szélén állnak. Az elõfizetõk számának gyors növekedése napjainkra Magyarországon is elõtérbe hozta az elõfizetõk mind kifizetõdõbb elérését szolgáló hálózatok kialakítását. Ennek egyik megoldási lehetõsége a drága, nagy helyigényû rézkábelek kiváltása optikai kábelekkel. Az a technikai áttörés, amit a fényvezetõs kábelek és eszközök hoztak a távközlés és informatika világába – a világtendenciákhoz hasonlóan – nálunk is egyre erõsebben érezhetõ. Ma már gazdaságosabb üvegszálas technológiát alkalmazni, mint koaxiális kábeleket, amik a jelen és fõleg a jövõ egyre szélesedõ igényeit nem tudják kielégíteni. Az optikai kábelek lényegesen kisebb alépít-
mény igénye, a fényvezetõ által nyújtott végtelen sávszélesség bõségesen kompenzálja azt a többletkiadást, amit a járulékos berendezések telepítése okoz mind a központban, mind az elõfizetõ közelében lévõ pontokon. A fényvezetõs kábelek alkalmazása ezért megoldást nyújthat a felmerülõ sebesség- és megbízhatósági követelmények teljesítésében az elõfizetõi hálózatokban is. Az optikai átviteltechnika bevezetése a helyi elõfizetõi hálózatokban leginkább abban az esetben javasolt, ha a szolgáltatók az elõfizetõi igények változásához alkalmazkodni kívánnak, tehát terveikben például a hálózat gyors átkonfigurálása, illetve újabb és újabb szolgáltatások bevezetése is szerepel. A fenti tényeket és igényeket egybevetve fejlesztette ki egy német cég a maga aktív optikai elõfizetõi hálózatát, melyet HYTAS-nak, Hybrid Telecommunication Access Systemnek nevezett el. Ennek alapelve, hogy az optikai kábelek mellett a meglévõ jó minõségû réz hálózat felhasználását is támogatja, ami lehetõséget teremt a korábbi vezetékek fokozatos cseréjére.
Az aktív optikai elosztó berendezés felhasználásával a bejövõ optikai jelet több elõfizetõi hálózatszakaszra is szét lehet osztani. Ezért különösen jól használható a helyi hálózatokban. Az adott területen lépésrõl lépésre megvalósított átterhelés megkönnyíti a hálózat tervezhetõségét, és minimális elõfizetõi vonalkiesést eredményez. Mindazonáltal az elosztóhálózatban használt optikai kábel az ellátható terület nagyságát jelentõsen megnöveli. A rendszer egy elõfizetõ részére 64 kbit/s-tól 2 Mbit/s-ig terjedõ adatátviteli sebességû szolgáltatás nyújtását teszi közvetlenül lehetõvé. Ezen kívül flexibilis, modulárisan felépíthetõ csatlakozók állnak rendelkezésre mind a központi és mind az elõfizetõi oldalon egyaránt. A 2 Mbit/s-nál nagyobb átviteli sebességû igények kielégítésére a hálózat tartalék optikai szálakat tart fenn. A Matáv XIII. kerületi hálózatában épít ki még az idén egy ilyen aktív optikai hálózatot, tizenötezer elõfizetõt kapcsolva rá. Várhatóan a jövõben ilyen és ehhez hasonló rendszerek fognak szolgálatba állni az országban soksok elõfizetõ kiszolgálására.
MAGASYN 1997/TÉL
M
i van a gépben?
Napjainkra karnyújtásnyi közelségbe került az elektronikus kereskedelem: a felhasználó immár nem csak CD-n, hanem az Interneten keresztül is hozzájuthat programcsomagokhoz, a kézikönyvet – amely a fekete szoftverkereskedelemben általában nem elérhetõ – pedig bármely szakboltban beszerezheti. A megváltozott feltételek közepette a helyzetnek megfelelõ új válaszokat dolgoztak ki a szoftvergyártók és a nagyobb terjesztõk. A Microsoft esetében például nem az eredeti szoftverpéldányért, hanem csak a licencengedélyért kell a felhasználónak fizetnie. Így a kereskedõk tevékenyégében elõtérbe került a licenceladás és terhek alól felszabaduló munkatársaik szaktudását pedig szolgáltatásokban tudják hasznosítani. Ilyen szolgáltatás a vállalatok szoftvereinek átvizsgálása, a szükséges legalizálás elõsegítése és az úgynevezett szoft-
verhasználati rendtartás kialakítása. Szakértõk átvilágítják a megrendelõ cég szoftverkészletét, leltárt készítenek, végül – ha szükséges – javaslatot tesznek a legalizálásra, frissítésre. Az eredmény rendszerint meglepõ. Rengeteg bizonytalan eredetû és célú, teljesen felesleges szoftver található a gépeken, amelyek hol a munka színvonalát, hol a gépek erõforrás-kihasználását rontják. Helyenként arra is fény derül, hogy az adott cél eléréséhez egészen más szoftvert lenne érdemes használni. Gyakran elõfordul, hogy legálisan beszerzett szoftverek eredetét – elveszett licencokmányok miatt – nem lehet igazolni. Ilyenkor könyvszakértõi vizsgálattal segítenek az ügyfélen: három évre visszamenõleg elemzik a megbízó számlaállományát, kigyûjtik a szoftveres számlákat, a hardverrel együtt vásárolt alkalmazások bizonylatait. Az így nyert ered-
ményt összevetik a szoftverleltárral, szaktanácsot adnak a hibásan könyvelt tételekkel kapcsolatban, valamint elkészítik egy-egy szoftver vállalati dokumentációját (átvételi bizonylatokat, szerzõdéseket stb.). Ezzel azonban nem ér véget a szoftverleltár. A szakértõk elkészíthetik a megbízó belsõ szoftverszabályzatának tervezetét is. E szabályzat betartása megakadályozza a tisztázatlan eredetû programok "beszivárgását". Az auditorok informálják a megbízót a jogvédelemmel kapcsolatos tudnivalókról, a harmadik partnertõl vásárolt programokról beszerzik a jogtisztasági nyilatkozatokat, jogi tanácsokkal segítik a beszerzések ütemezését, valamint szaktanácsot adnak a szoftverbeszerzés pályáztatásához. Sõrés Tamás
Kulcsszavak az auditáláshoz
A megoldás kulcsa!
Hatékony hardverbõvítés és szoftvervásárlás. A szoftvergyártók általában különbözõ kedvezményes konstrukciókat kínálnak nagy mennyiségû szoftvervásárlás esetén. A pontos hardverleltár pedig lehetõvé teszi a meglévõ informatikai vagyon ésszerû körforgását, a szabványosítást és az új beruházások optimális szintentartását. Kockázat és felelõsség csökkenés. Az egész szervezetre kiterjedõ vizsgálat feltárja a hiányosságokat, így azok pótolhatóak, csökkentve bármilyen nemû felelõsségre vonás veszélyét. Adatformátum kompatibilitás. Egy egységesített vállalati szabvány, mely az általános felmérés következménye, megszüntetheti az adatkonverzióból származó veszteségeket. Csökkenõ támogatási és betanítási terhek. Teljesen feltérképezett és szabályozott hardver és szoftverleltár esetén az informatikai osztályra kevesebb szoftverekkel kapcsolatos támogatási és tájékoztatási feladat hárul. Csökkenõ szoftvervírus veszély. Az illegális szoftverek telepítésének szabályzókkal történõ tudatos kizárása a vírusok elleni védekezést az elhárításról a megelõzésre helyezi át, amely eredményesebb és egyben kevesebb erõforrást igényel. Magasabb szintû támogatás. A megfelelõen és egységesen kialakított hardver és szoftverfelhasználási rend esetén az informatikai szakemberek gyorsabb és jobb minõségû támogatást lesznek képesek nyújtani a dolgozók számára, ami a munkájuk hatékonyságában fog pozitívan jelentkezni.
R
MAGASYN 1997/TÉL
osytext, a különleges
Már az 1983-as születésekor fejlett intelligenciát mutatott fel a Rosytext 80-as. Korához képest magas IQ hányadosát jelzi, hogy tudott írni, szövegszerkeszteni, s a szocialista viszonyok ellenére saját gyártmányú számítógép kávával, és ugyancsak saját (magán-) tulajdonú 118 billentyûs klaviatúrával rendelkezett. Nyomtatni a hozzá illesztett villanyírógépen, illetve egy Németországban ma is használatos Triumph Adler 7020-as típusú nyomtatóval tudott. A gyermek rövidesen magasabb osztályba lépett, tehát szülei (a papa: Rózsahegyi László) az igényeknek megfelelõen továbbfejlesztették: megtanult számolni (Rosycalc, vö. az elsõ táblázatkezelõvel: Visicalc), táblázatot kezelni, pontosan úgy, mint késõbb az Excel. A magyar mérnökök zsenialitását bizonyítja, hogy mindezeket a gép úgy tudta, hogy nem rendelkezett háttértárolóval, 64 Kbyte memóriája volt, ebbõl 32 Kbyte-ot fogyasztott maga a program, és 32 Kbyte szabad hely volt a mûködtetésre. Újabb és egyre türelmetlenebb igények hatására megint fejlesztettek rajta egy kicsinyt, s már igen egyszerû módon sorozatlevelet is lehetett vele szerkeszteni. Végül jött a Rosytelex program (1986-ot írunk!), amikor már létezett egy olyan magyar irodagép, amelyen megtalálható volt a telex, és ugyanarról a
géprõl el is lehetett küldeni papír használata nélkül. A papírmentes iroda csírái… A Rolitron a Budapest Kongresszusi Központ termeiben naponta tartott oktatást 200 lelkes embernek a gép használatáról. A programot az egyszerûsége (mai szóhasználattal felhasználó-barátságossága) miatt bárki megtanulhatta 1-3 nap alatt. Az l986-os fejlesztésû Rosytext (Rosy 80 MF) már belsõ hálózatba volt köthetõ, a munkaállomások már az egymással való levelezésre is képesek voltak. A Magyar Szabványügyi Hivatal kiadványai ebben az idõben a Rosytext 80-as gépen készültek. Mágneslemezre rögzítették a szövegszerkesztõn megírt szöveget, majd a mágneslemez leolvasó segítségével a szöveg egyenest a fényszedõ gépbe került, így a nyomda begépelés, szedés nélkül, ún. levilágítással állította elõ a közvetlenül alkalmas papírkópiát. 1988-ban a világpiacon erõsen lezuhant a számítógépek és alkatrészek ára, s piacbõvítési célokkal enyhült valamelyest a COCOM szorítás és a beszerzési procedúra is. Így lehetõség nyílt arra, hogy a gépekbe merevlemezt is szereljenek. Külsõre is megújult, formatervezett IBM kávával rendelkezett a legfrissebb fejlesztésû típus a Rosytext Plus. (Hát igen, a beszállítót is meg kell válogatni…) Az új típus nem csak a memóriájában és
"megjelenésében" lett jobb, az új fejlesztésû konvertáló programmal már teljesen kompatibilis lett az IBM gépekkel. Sõt, a konverziós szoftver lehetõvé tette azt is, hogy a régi Rosytext el tudja olvasni az új Rosytext programot is. A Rosyt is elérte a siker sötét oldala: megpróbálták lemásolni, ez tette szükségessé egy speciális védelem kidolgozását, az ún. hard key-t. Ez a középkori erkölcslakat modern továbbfejlesztése volt. A fejlõdés további útja: a Brothers céggel kooperálva megépült az új családtag, a Rosytext Mini. Ez egy átalakított Brothers villanyírógép volt, amelybe képernyõt építettek, és ugyanazon gépen ki lehetett nyomtatni a szöveget egy margaréta tárcsás nyomtatófejjel. Ez a bizonyos mini volt – a hajdani reklámszöveget idézve – a "titkárnõk álma". Kicsi volt, hordozható, és mindent tudott, amit nagyobb társai. A lelkesítõ siker után drámai mód indult el a hanyatlás. A Rosytext iránti kereslet az IBM PC- k tömeges és olcsó megjelenésével csökkent. 1994 óta már nem gyártanak, illetve szerelnek össze Rosytextet. De a Legfõbb Ügyészség irodáiban, s a Synergonban is használatban van még néhány Rosytext. Székely Zsuzsa
A
MAGASYN 1997/TÉL
Csúcsteljesítményû PC-k, okos szoftverek arzenálja segíti a gyors, pontos munkát. Kísérletek folynak a diktálásra történõ gépi szövegbevitellel. Tömegméretekben a gépelést ma még nem helyettesíti semmi. Kivéve egy dolog. A szövegszerkesztésnek elérkezett az a korszaka is, amikortól már valóban csak a szöveg szerkesztése jelenti a feladatot, a felhasználó végre mentesülhetett a fáradságos begépeléstõl. Mindehhez elegendõ a már létezõ hardver-technológia (PC +
szkenner, vagyis lapolvasó) kiegészítve egy új szoftverrel az OCR-rel (Optical Character Recognition). A beírni kívánt nyomtatott szöveget elegendõ elhelyezni a lapolvasóban, s a szövegfelismerõ szoftver az általa vezérelt szkennerrõl érkezõ képet elemzi, értelmezi, s szerkeszthetõ szövegformátummá alakítja át. A szoftver által felismerhetetlennek vagy "gyanúsnak" vélt karaktereket még az OCR programban – az eredeti szkennelt betûképpel
jövõ útja
összehasonlítva – kijavíthatjuk, majd tetszõleges szövegformátumban elmentve kedvenc szövegszerkesztõnkben tovább formázhatjuk, alakíthatjuk. Legjobban az egyszer már valahol begépelt szöveget a Recognita szövegbeolvasó program segítségével lehet korlátlanul alakítgatni. Ez a program szintén egy kiváló magyar termék. Csak éppen nem a miénk. Kár.
Nyerjen egy utat a Dinamikus Duóval Prágába! Most a Dinamikus Duóval nem csak idõt, de egy kétszemélyes utat is nyerhet a száztornyú Prágába.
Hewlett-Packard ScanJet 5p és Recognita Plus szövegfelismerõ program... és nincs többé újragépelés.
A duó ára most 99.000 Ft+ÁFA Mindenki, aki 1997. november 15. és 1997.december 31. között Dinamikus Duót vásárol, részt vesz az 1998. január 15-én tartandó sorsoláson. Információ: www.recognita.hu
www.hp.com/go/scanjet
1012 Budapest, Márvány u. 17. tel.: 201-7973, fax: 201-7607 www.recognita.hu
Fábián László
I
MAGASYN 1997/TÉL
rodaház, de okos is
Koncepció az van, csak ugyebár meg kell valósítani. A Dunaholding irodaház-projekttel tettük meg az elsõ lépést az intelligens épület irányába. Tehát: a most épülõben lévõ ház immár úgy születik, hogy alapvetõ infrastruktúrájának része az információ-technológiai hálózat. Nincs utólagos kábelezés, a ház a hagyományoshoz képest nem csak több, hanem teljesen más léptékû – a nevén nevezve: modern – szolgáltatás-halmazt képes nyújtani a használójának. Az intelligens épület koncepció jegyében azt tûztük ki célul, hogy ellessük, hogyan kell az épület gyengeáramú rendszerek tervezését és telepítését úgy végrehajtani, hogy az informatikai hálózat kiépítésénél profitálhassunk a két rendszer integrálásából. Így az elsõ intelligens hazai épületbe kerül egy strukturált, árnyékolt informatikai- és telefonhálózat, EURO ISDN telefon alközpont, tûz- és vagyonvédelmi rendszer, gázveszély-
jelzõ rendszer, videó megfigyelõ rendszer, beléptetõ- és kábeltévé rendszer. A tûz és vagyonvédelmi rendszer egy vagyonvédelmi központ irányításával mûködik, oly módon, hogy az összes érzékelõ típus egy vezetékhurokra ráköthetõ. A központ folyamatosan kommunikál az érzékelõkkel, ellenõrzi azok megfelelõ mûködését. A riasztás nem csupán az események bekövetkeztével történhet meg, hiszen a központ a környezeti folyamatokat állandóan elemzi, s például még a tûz kialakulása elõtt figyelmeztethet a veszélyre. A vagyonvédelmi központ arra is képes, hogy a gázveszély-jelzõ rendszer jelzéseit fogadja, s azt a többi jelzéssel együtt feldolgozza, annak utasításokat adjon. A tûz és vagyonvédelmi rendszer beléptetõ rendszerrel erõs egységet alkot. Ez azt jelenti, hogy a beléptetõ terminálokról elvégezhetõ a riasztó rendszer élesítése, másrészt a beléptetõ érzékeli, eltávoztak-e egy adott szintrõl a munkatársak,
s a riasztó rendszert automatikusan is bekapcsolhatja. A beléptetõ rendszer segítségével speciális intelligens forgalomirányítási feladat is megvalósul. Mivel a mélygarázsba vezetõ rámpán nem fér el egymás mellett két autó, ez a rendszer gondoskodik arról, hogy az autók csak akkor indulhassanak el, amikor szembõl senki sem közeledik. A teljes rendszert egy központi számítógépes felügyeleti rendszer fogja össze. Ez a rendszer biztosítja a különbözõ rendszerek egymással való kommunikációját, együttmûködését. Végül, de nem utolsó sorban a felhasználónak ez a rendszer ad érthetõ, egyértelmû információt az épülete állapotáról, a várható és bekövetkezett eseményekrõl, illetve vészjelzés esetén az egyértelmû utasítást ad a szükséges intézkedések végrehajtására. Horváth László
H
MAGASYN 1997/TÉL
álózati technológák fejlõdése Kislexikon Ethernet: a Xerox cég által kifejlesztett CSMA / CD (többszörös közeghozzáférés vivõérzékeléssel és ütközés detektálással) közeghozzáférésen alapuló 10-100 Mbit/s (ill. 1 Gbit/s) alapsávi átvitelt biztosító lokális hálózat.
1 Gbit
622 Mbit
Átviteli sebesség
Fast Ethernet: gyors Ethernet (100 Mbit/s) 155 Mbit
Token Ring: az IBM által kifejlesztett, gyûrû topológiájú, vezérjel(token)-továbbításon alapuló lokális hálózat
100 Mbit
16 Mbit 10 Mbit 600 k
Mûholdas letöltés
ISDN
64 k
19-20 k
Celluláris átvitel
FDDI: (Fibre Distributed Data Interface) - új, optikai kábelt használó hálózati szabvány, mely max. 100 millió bit másodpercenkénti átvitelt is lehetôvé tesz
Gbit ETHERNET (1998)
ATM (1997)
ATM (1996)
Fast ETHERNET (1995) FDDI (1990)
Token Ring (1985)
Dedikált ETHERNET ‘90 -es évek
Osztott ETHERNET ‘80 -as évek
ATM: (Asynchronous Transfer Mode) Fix méretû, rövid (53 byte-os) cellák kapcsolásán alapuló protokoll. Kifinomult sávszélességkiosztást és multimédia alkalmazások kiszolgálását teszi lehetõvé. ISDN: (Integrated Services Digital Network) Olyan integrált szolgáltatású digitális hálózat, amely egyaránt alkalmas telefonbeszélgetésekre és számítógépes adatközvetítésre.
E
MAGASYN 1997/TÉL Léber Zoltán a One World-rõl
gy új világ a MAL-nál
A történet lehet példaértékû: milyen szempontjai vannak a felhasználóknak. Amikor ugyanis számítástechnikáról hallunk, a cégek termékkínáló hozsannái elnyomják a felhasználók igényrebegõ karát. Pedig a lényeg: a megrendelõ – aki fizet – szolgálatára kellene) állni, mind a szoftvereknek, mind a rendszerintegrátoroknak. Léber Zoltán a Magyar Alumínium Rt. (MAL) informatikai igazgatója óriási lépésekkel haladva telepítteti cégénél a szükséges informatikai infrastruktúrát. Tapasztalatai már jócskán akadtak, miért is van erre szükség: az Alcoa-tól igazolt át a MAL-hoz. – Milyen gazdálkodási szerkezet teszi szükségessé egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését? – A Hungalu privatizációjára megalakult INOTAI ALUMÍNIUM Kft. privatizálására alakított MAGYAR ALUMÍNIUM Kft. egyre több alumíniumipari cég birtokába jutott. A négy magánszemély tulajdonában lévõ cég - amely idõközben átalakult Rt-vé - megvette az inotai alukohót, az ajkai ALU-FÉM Kft-t, a kõbányai könnyûfémmûvet, majd timföldgyárat, és osztrák valamint német érdekeltségû vállalatai is vannak immár. Az egy kft-bõl hat céget összefogó részvénytársaság lett, amelynek irányítása értelemszerûen jóval bonyolultabbá és összetettebbé vált. Az év elején hívtak át a MALhoz, hogy a cég infrastruktúráját modernizálva teremtsem meg az alapokat a korszerû menedzsmenthez, a termelésirányításhoz. – Milyen tevékenységeket kívántak kiváltani a számítógépes adatkezeléssel? – Hároméves tervet dolgoztunk ki a teljes informatikai rendszerváltásra. Január elsején mûködni kezd az egész cégcsoportot átfogó pénzügyi rendszer, így a fõkönyv, a vevõi- és szállítói alrendszerek. Ezzel párhuzamosan pilot projektként Kõbányán már elindul az értékesítési rendszer is, amelynek tapasztalatai alapján terjesztjük ki a rendszert a MAL egészére. 1999 elejétõl már a teljes beszerzési és értékesítési rendszer üzemel, tehát a logisztika egésze. Ezt követi 2000-ben a termelésirányítási rendszer bevezetése, s így az ezredfordulóra már az egész cég számítógépes (irányítási) alapokra kerül. – Hány ember elõtt van számítógép a cégnél? – Ma még csak 150 munkatárs ül a számítógépek mellett, de a projekt végén mintegy 400 felhasználó lesz majd. A vállalat felsõ vezetése már jelenleg is használ számítógépet – amely még egyáltalán nem mondható általánosnak Magyarországon –, jelenleg fõként kommunikációs- INTERNET, E-mail- programokat futtatva. A projektek végén egy vezetõi rendszer is létesül, amelynek jóvoltából egy egérkattintásra elérhetõk lesznek a napra kész adatok.
– Miképpen történt a szoftver kiválasztása, s milyen szempontokkal éltek? – Három céget hívtunk meg a minitenderünkre, az Oracle-t, a SAP hazai forgalmazóját a Dynasoftot, illetve a J. D. Edwards képviseletében a Synergont. Mivel az idõ sürgetett minket, nagyon meghatározónak tekintettük azt, milyen könynyen és gyorsan vezethetõ be a rendszer a cégnél. Természetesen az ár sem volt elhanyagolható tényezõ, de elvártuk azt, hogy rendszer fejlesztõjének legyen olyan magyar üzleti partnere, aki képes megoldani a problémáinkat; s azt is, hogy a szoftver magyar nyelvû legyen, ugyanis a felhasználók mindegyikétõl nem várható el az angoltudás. Lévén a cégben már megfelelõ SQL és Microsoft Windows NT tapasztalatokkal rendelkeztünk, így ilyen alapú eszközt kerestünk magunknak. A nyár második felében megtörtént a rendszer kiválasztása, tehát a J. D. Edwards One World nevû terméke lett a gyõztes. Öt hónapot szántunk a bevezetésre, s január elsején már el is indulunk. – Mi a véleménye a One World-rõl? – Ezt leginkább alkalmazói szempontból tudom megítélni. Azt gondolom, hogy a létezõ nagy rendszerek valójában ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtják. De ami meghatározó, hogy melyik oldalról indult el a fejlesztése. Úgy látom, hogy az SAP a termelésirányítás felõl nõtt komplex egésszé, míg a J. D. Edwards One World-je inkább a pénzügyi rendszerbõl indult el. Szerintem nagyon fontos, hogy melyik az alaprendszer, amely köré kiépítik az összes többi modult. Nekünk a meghatározó a pénzügy volt, így adottá lett a flört a One World-del. – Mi a véleménye a Synergon teljesítményérõl? A Synergon két éve képviseli a J. D. Edwards-t Magyarországon. Úgy látom, hogy az eltelt idõ még nem adott elég tapasztalatot a felmerülõ összes probléma elhárítására, de mindenképpen ígéretes jövõ áll mind a Synergon szakemberei, mind e rendszer hazai meghonosítása elõtt. Tapasztalatom szerint a cég hozzáállása a problémáink elhárításához tökéletes volt, végül is a rendszerünk startra kész. A Synergon a fúzió és a tõkeemelés után minden bizonnyal az ország egyik meghatározó informatikai cégévé magasodik.
Léber Zoltán Teljes informatikai rendszerváltás a MAL-nál
MAGASYN 1997/TÉL
S
mart card
Ha már lemondtunk arról, hogy a technológiai versenyben Európa dobogós helyében bízzunk, mégis csak elterjednek olyan technikai megoldások, amelyek hozzánk állnak közel. Ilyen a GSM vagy az intelligens kártya, más néven Smart Card, amely majdnem két évtizedes múltra tekint vissza. A kártya a kilencvenes évek elején indult világhódító útjára. Az intelligens kártyák piacának éves növekedése a 40 százalékra rúg, és 2000-re a bátor jóslatok szerint már 2-3 milliárd ilyen kártya is forgalomban lehet. Ezt erõsíti, hogy a világ legnagyobb kártyagyártó cége, a francia GemPlus eddig már több mint egymilliárd telefonkártyát gyártott le. A kártya sikerességének köszönhetõen folyamatosan fejlõdik a technológia, gyorsan nõ a kártyába beépített elektronikus rendszer tárkapacitása is. Megjelentek az érintkezõ nélküli optikai és a kombinált kártyák, s ezen közben elõrehaladtak a nemzetközi szabványosítási törekvések is.
A világban az egyik legelterjedtebb mikroprocesszoros kártya a CP8. A sokéves fejlesztõi munkáknak köszönhetõen több száz szabadalom kötõdik hozzá. Minden kártyán van egy mikroprocesszor, azaz egy központi egység, ami végrehajtja a kártyán tárolt programot, ha azt beleteszik egy kártyaolvasóba. Maga a program egy csak olvasható tárba van beégetve, míg a változó adatok más-más elven mûködõ írható és olvasható tárakba kerülnek. Ez a kártya tehát egy miniatûr számítógépet tartalmaz, saját operációs rendszerrel. A legnagyobb kapacitású CP8 kártyában 64 kilobájtnyi adat fér el, amely negyven gépelt oldalnak megfelelõ információ tárolását teszi lehetõvé. Egy új eljárás segítségével lehetõség van arra, hogy az intelligens kártyában lévõ tárat részekre osszák, így lehetõvé válik a tárrészek egymástól függetlenül való használata. Így ugyanazzal a kártyával lehet telefonálni, a
bankjegykiadó automatából pénzt felvenni, otthon kinyitni az ajtót, a munkahelyen használni a számítógépet vagy a fénymásolót. A kártya alkalmazási területe szinte korlátlan. Felölelik a biztonsági rendszereket, a pénzhelyettesítõ funkciókat, megjelent az intelligens kártya a banki, kereskedelmi és államigazgatási szférában, az egészségügyben és a telekommunikációban, a közlekedésben és a mindennapi élet szinte minden területén. A kártyán tárolt adatokhoz való hozzáférés nemcsak számkódokkal lehetséges. Már forgalomban vannak olyan biometrikus azonosítóval kiegészített kártyaolvasók, amelyek képesek az ujjlenyomat, az írisz vagy a hang alapján felismerni, hogy a kártyát használó illetõ jogosult-e a kártya birtoklására. Akili Roland
Használatban az intelligens kártya Dániában nemsokára bevezetésre kerül az egységes állampolgári kártya, amelyet minden közigazgatási intézmény köteles elfogadni. Az Europay International nemrég mutatta be elektronikus pénztárcáját a Clip-et. A világ elsõ több valutás elektronikus pénztárcája, lehetõvé teszi, hogy tulajdonosa a kártyán lévõ chipen elõre befizetett pénzösszegeket tárolhasson, amelybõl vásárláskor mindig levonja a megfelelõ értéket a pénztári terminál vagy a bankautomata, de akár a parkolóóra, a kártyás telefon is. Számos országban tervezik a kártya használatának bevezetését, többek között Olaszországban, Izlandon és Spanyolországban. A VeriFone nemrég jelentette be, hogy kifejlesz-
tett egy elektronikus eszközt, amely a telefont digitális pénz kifizetésére teszi alkalmassá. A felhasználó az elektronikus pénztárcáját becsúsztatja egy kisalakú, a telefonnal összekötött dobozba, amely feltárcsázza az illetõ bankját, ellenõrzi a pénz meglétét, azután letölti a digitális pénzt az okos kártyára. Néhány hazai egyetemen már használatba kerültek azok a chipkártyák, amelyek egyszerre mûködnek belsõ egyetemi igazolványként, könyvre váltható jegyzetbón-pénztárcaként, könyvtári kölcsönzõjegyként és a beléptetõ rendszeren is ezzel a kártyával lehet túljutni. Van ezen túl félév-érvényesítési funkció és indexnek tartogatott hely a kártyán. Nálunk is egyre divatosabbá lesz a törzsvásárlói kártya, amely számos kedvezményre jogosít. Az Aral, a Total és nemrégiben a Shell bocsátott ki chipkártyát, amelynek informatikai megvalósításában a Synergon Információs Rendszerek üzletág is részt vett.
MAGASYN 1997/TÉL
N
(nem) a bitek kihívása
ET Kupa´97
Az õszi hónapok számunkra nem csupán a különbözõ szakmai rendezvények szempontjából voltak jelentõsek, ugyanis az informatikai világ hálózati termékekkel foglalkozó néhány cége (köztük a Synergon is) úgy döntött, hogy ezúttal az X-team Sportszervezõ Bt. kihívásának kíván eleget tenni: megmérkõzik tornateremben, hegyen-völgyön és vízben (úszómedencében) is. Hogy kik is voltak azok a vállalkozó szellemûek: Dataware, Digital, Delta, Hewlett-Packard, Olivetti, Synergon Három hónap, három forduló Synergon szemszögbõl: I. forduló:Streetball (I. hely) Röplabda (II. hely) Tenisz (Nõi II. hely, Férfi I. hely, Vegyes páros I. hely) Labdarúgás (helyt álltunk...)
II. forduló:Túra-akadályverseny (I. és VII. hely) III. forduló:Tollas (Nõi III. hely, Férfi II. hely, Vegyes páros II. és III. hely) Asztalitenisz (Nõi I. hely, Vegyes páros I. hely) Sakk (I., II. és III. hely) Úszásváltó (I. hely) Összesített (amikor az ABC sorrend felborult): I. Synergon II. Hewlett-Packard III. Delta IV. Digital V. Dataware VI. Olivetti Legeredményesebb sportolónk: Fülöp Krisztina. 5 sportágban indult és 3 arany valamint 2 ezüstéremmel gazdagította gyûjteményünket.
Túléltük! (eddig ...) Túléltük! Ezzel a felkiáltással estünk célba a Net Kupa ’97 túlélõversenyén. Az elsõ akadály a versenyzõk összeterelése volt, errõl a két szervezõ hölgy tudna bõvebb rémségeket mesélni. A második – valójában magasan intellektuális feladat – az volt, hogy mindenki megtalálja az indulás helyét. A III. csapatnál rezgõ léccel vettük ezt az akadályt ... Végül is elindultunk – mint késõbb kiderült a szélrózsa olyan irányába, amely egy darabig természetesen nem esett egybe a követendõ útvonallal. Az elsõ valódi akadály különbözõ tárgyak memorizálása volt. Fényképfelismerésben a legjobb szkennerek és egyéb digitalizálók sem vehették fel a versenyt velünk. Aztán megint kicsit betettek nekünk mivel kiderült, hogy nem csak a kijelölt pontokon vannak feladatok, hanem közben is gondolkodni kell majd mindenféle agyafúrt kérdések megválaszolásán. Itt például az ösvényt környezõ objektumokat kellett leltároznunk. A falevelek számolását 45340-nél abbahagytuk, belátva értelmetlenségét és vállalva az erre irányuló kérdésre adott tippszerû válasz kockázatát. Harmadik megpróbáltatásul, útravalóul irodalmi bolyongássá változtatták számunkra az erdei csatangolást. Olvashatatlanná tett versrészletet kellett elemeznünk értelmeznünk és
a benne foglaltaknak megfelelõen cselekednünk. Végeredményképpen stilizálva elõadtuk a "Falu végén kurta kocsma ..." kezdetû közismertnek hitt versbõl a kurjongatást az akadálymester õszinte örömére. Majd igazi elõre megfontolt akadállyal kellett megküzdenünk. Terepfutás árkon-bokron át. Itt minden induló megmutathatta, mit takar a "törtetés" fogalom az õ számára. Megkaptuk következõ a pikáns feladatot, amely úgy szólt, hogy egyikünket minél több ruhába öltöztessük fel, amit majd le kell vetnie szépen egyesével megszámolás céljából. Valami rejtett oknál fogva minden férfiú elõnyben akarta részesíteni a hölgyeket, mondván, hogy most õk is bizonyíthatnak (nem akartak). Az idõjárásra való tekintettel levettük vállukról ezt a terhet – ebbõl is látszik a vetélkedõ rossz idõzítésének problémája: legközelebb nyáron szabad csak ilyen feladatot kiosztani! Vállalkozónkra vagy 38 féle göncöt nyomattunk. És késõbb kiderült nem is ez volt a világrekord! Az igazi megpróbáltatás azonban egy valódi testre szabott feladat volt. A magas sziklák közé eldugott fára kötözött Synergon-os ruhadarabot kellett Rambo túlélõkésével levágni és a sziklamászást túlélve lehozni. Késõbb kielemezve a projekt lefolyását, több hibát is felfedeztünk, amivel a kivitelezési idõt jelen-
tõsen csökkenthettük, illetve egyéb módon biztosíthattuk volna amúgy is toronymagas elõnyünket. A másik, indirekt elõnyszerzés a többiek zászlajának elzsákmányolása lett volna. De gyõzött a humanitás, mert elvünk: igaz, hogy mi vagyunk a sosem látott nagyságú legeslegelsõ csapat, de azért az esély látszatát meg kell adnunk az ellenfeleknek, különben legközelebb velünk egy pályára sem merészkednek. Vonultunk a következõ megpróbáltatás felé. Itt a szokásos villámkérdések a szokásos eredménnyel záródtak, bár kis vita volt a Hét törpe nevei körül. Nem sikerült becsempésznünk egy magyar vezér nevét sem. Az igazi a célba dobás volt, ahol a céltáblán a saját és a vetélytárs cégek nevei voltak felfestve. "Öngólt" dobni pedig nem ér! Aztán becsorogtunk a célba, bevallom nagyban segített a gulyásleves illata. Itt a többi csapat szégyenében már hazabujdosott (világhírünk természetesen megelõzött bennünket). Morvai Cézár
MAGASYN 1997/TÉL
M
i végre a növekedés?
Kezdetben vala a géemká (esetleg végéemká) – mint a "legbarátságosabb barakk" megtûrt társas vállalkozási formája, ahol az állami alkalmazott végre kiélhette lappangó és éhes nyereségvágyát. Majd lazult tovább a fegyelem, és alakultak sorra a kisszövetkezetek, káefték, béték, erték, kákáték, holdingok. A hiánygazdálkodás az informatika legkülönbözõbb területein is bõven kínált piaci réseket, ahol az új vállalkozások megélhettek. Jól. Megindult a verseny: ki tudja olyan ütemben felfalni a neki jutó szeletet, mint amilyen ütemben a piaci torta növekedni tud? Míg a klasszikus szabad versenyben a növekedés részben a versenytárs ügyfeleinek elhódításával biztosítható, itt a kiéhezett keresleti piac tobzódó növekedésre sarkallta a vállalkozókat. Az éves árbevétel-növekedés volt az egyetlen mérce. A gazdaság törvényszerûségei azonban kíméletlen véget vetettek számos látványos sikertörténetnek. És most tessék, néhány informatikai vállalkozás már megint nem bír magával: Növekednek, egyesülnek, felvásárolnak, alaptõkét emelnek, részvényt bocsátanak ki! Nos, a piacgazdaság már csak ilyen, nem szeret egy helyben ülni, de azért ez a növekedés mintha más lenne, mint az 5-10 évvel ezelõtti. De a piac: érettebb lett, kínálati jelleget öltött – egy-egy területen sok hasonló profilú vállalkozás igyekszik a vevõk kedvére tenni. Másrészt a vállalkozások vezetõi is tapasztaltabbak és képzettebbek lettek: immár a ráfordításokat is szem elõtt tartják, nemcsak a bevételt. S ami talán a legfontosabb: lassan-lassan a pénzügyi feltételek is megteremtõdnek a stabil vállalkozásokhoz – csökkennek a hitelkamatok, s éppen a tõkekoncentráció révén maguk a vállalatok is nagyobb saját tõkével bírnak. A gazdaság motorja felpörgött, aki hallja a motorzajt, tudja: az informatikának is magasabb sebességbe kell kapcsolnia, megerõsítenie cégeit, szervezeteit, intézményrendszereit. Ezért hiszünk mi is e tartható ütemû növekedésben, ezért gondoljuk azt, hogy az egyesülések világtrendje nem kerüli el Magyarországot sem, ahol amúgy is igen szétaprózott informatikai piac jött létre az elmúlt évtizedben. A növekedés nem feltétlenül rossz és veszélyes. A mostani talán már hasznára is lesz az ügyfeleknek is: a felvásárlások, cégegyesítések révén erõsödõ és növekedõ vállalkozásokban stabil, hosszú távú partnerokra lelhetnek, akikre rábízhatják huszonegyedik századi kommunikációs rendszereik kiépítését. Fábián László