M e r t
2 0 0 7
é l n i
j ó …
Harsányi Zsolt Magyar rapszódia (részlet) Két hét múlva utaztak Pozsonyba. Liszt Ádám (Ferenc édesapja) igen buzgón és ügyesen megszervezte a hangversenyt. Most már merészebb volt abban is, hogy megkeresse azokat a mágnásokat, akik az Esterházy-palota házi hangversenyén lelkesen ajánlották meg a fiú tanítására való ösztöndíjat. A hangverseny szép sikerrel folyt le. Előkelőségekben nem volt hiány. A költségek levonása után még maradt némi pénz Liszt Ádám erszénye számára a hangversenyből is. Mindez a gyereket kevésbé érdekelte, mint az - az érdekes esemény, hogy Pozsonyban Zirkel Szepivel találkozott. Egyenesen beleszaladt az utcán. A két gyerek elámult ezen a találkozáson. Kitűnt, hogy Szepi addig könyörgött volt az apjának, míg az behozta a Pozsonyban élő nevezetes festőhöz, Lütgendorff-Leinburghoz. A festő megnézte a szeplős sváb gyerek rajzait, és a fiút ott hagyta magánál. Most ott állt egymással szemközt a két doborjáni gyerek, és boldog zavarában egyik sem tudta, hogy mit beszéljen. - Gyere el hozzánk – mondta Szepi -, nézd meg, milyen finom, nagyszerű úri házban vagyok. Együtt mentek el Liszt papához engedelmet kérni. A papa előbb gyors információt szerzett be a fogadóban, hogy ki az a Lütgendorff-Leinburf, s mikor meghallotta, hogy az nemcsak nevezetes művész, hanem nemesember is, rögtön elengedte a fiát. A két gyermek elment a Szepi mesteréhez. A festő nagy örömmel fogadta a látogatót, mert előző nap ő is ott volt a hangversenyen. Összegyűlt az egész család a csodagyermek bámulására, és Szepi nem győzött gőgösen tüntetni azzal, hogy ez a csodagyerek az ő legsajátabb doborjáni földije és játszópajtása. Később a festő kiengedte a kertbe a csodagyereket, a festőinast és a saját gyerekeit. Térdig érő hó fehérített a kertben, a gyerekek nagyszerűen hancúroztak, verekedtek és hólabdáztak egészen ebédidőig. Ekkor a festő átizent Liszt Ádámnak, hogy a gyereket ott tartotta ebédre. A hólabdázás, a zabolátlan játék szokatlan boldogsága hatalmassá növelték a gyerek étvágyát. És még hozzá székelygulyás volt ebédre, amit módfelett szeretett. Úgy falt, mint a farkas. Egészen otthon érezte magát, mindenki tegezte, és Putzinak szólította, mint otthon. Ebéd után megint játszani mentek. Mikor elunták a futkosást a hóban, behúzódtak a konyhába melegedni. A tűzhely szélén ott állott a nagy fazék székelygulyás, ami ebédről maradt. - Mit szólsz a mesterem leányához? – kérdezte Szepi titkos hangsúllyal, szeplői alatt elpirulva. A csodagyerek elgondolkozva nyúlt a fazékba ujjaival, és szájába tett egy gusztusos húsdarabot, melynek nem tudott ellenállni. - Szép kisleány – bólintott -, de én az ilyen kicsikkel nem tudok barátkozni. - Ugyan ne hencegj, talán a nagyok szóba állnak veled? Ő új húsdarabot vett ki a fazékból, és gőgösen felelte: - Velem? Nekem Unger Karolin a legjobb barátnőm. Az egy híres énekesnő. A földkerekségen neki van a legszebb hangja. Mondhatom, igen jóban vagyunk. Szepi tanácstalanul sandított pajtására. Nem tudta, higgyen-e neki vagy sem. Ugyanakkor a festő és felesége állottak meg a konyhaajtóban. - Jól megvagytok? Nem kell semmi? Hát csak beszélgessetek. Azzal már mentek is vissza a lakásba. Arcukon furcsa mosoly játszadozott. És visszahallatszott a konyhába, amint a festőné így szólt az urához: - Láttad? Mekkora művész és amellett tisztára kisgyerek. Ugyanazzal az ujjával torkoskodik székelygulyást a fazékból, amellyel olyan istenien játszik Beethovent.
2
Mert élni jó…
2007 3
4
Január H
K
Sze
Cs
3
4
P
Május Szo
Sze
Cs
1
2
3
8
9 10 11
12 13
3
4
17 18 19
20 21 14 15
16 17 18
19 20
10
11
12 13 14
15 16
22 23
24 25 26
27 28 21 22
23 24 25
26 27
17
18
19 20 21
22 23
29 30
31
24
25
26 27 28
29 30
1
2
8
9
10 11 12
13 14
15 16
5
6
V
H
7 7
K
Szeptember
28 29
Február H
5
K
6
Sze
7
Cs
P
1
2
8
9
P
Szo
5
4
V
H
K
30 31
Június Szo
3
V
H
K
Sze
Cs
4
10 11
4
5
6
7
P
Sze
Cs
P
Szo
6 5
6
7
V
1
2
8
9
Október Szo
V
H
K
Sze
Cs
3
4
P
Szo
6
V
1
2
3
1
2
8
9 10
8
9
10 11 12
13 14
5
7
12 13
14 15 16
17 18 11 12
13 14 15
16 17
15
16
17 18 19
20 21
19 20
21 22 23
24 25 18 19
20 21 22
23 24
22
23
24 25 26
27 28
26 27
28
25 26
27 28 29
30
29
30
31
Március H
K
Sze
Cs
P
Július Szo
3
V
H
K
8
9
10 11
2
12 13
14 15 16
17 18
9 10
19 20
21 22 23
26 27
28 29 30
7
P
Szo
V
H
K
Sze
1
2
6
Cs
4
1 5
Sze
November Szo
3
V
2
4
8
9
10 11
5
6
11 12 13
14 15
12
13
14 15 16
17 18
24 25 16 17
18 19 20
21 22
19
20
21 22 23
24 25
31
25 26 27
28 29
26
27
28 29 30
23 24
4
7
P
1
8
3
5
Cs
6
7
30 31
Április H
K
Sze
Cs
P
Augusztus Szo
V
H
K
1 2
3
4
5
6
7
8
6
7
P
December
Sze
Cs
1
2
8
9 10
11 12
3
4
3
Szo
4
V
H
K
Sze
Cs
P
5 5
6
7
Szo
V
1
2
8
9
9 10
11 12 13
14 15 13 14
15 16 17
18 19
10
11
12 13 14
15 16
16 17
18 19 20
21 22 20 21
22 23 24
25 26
17
18
19 20 21
22 23
23 24
25 26 27
28 29 27 28
29 30 31
24 25
26 27 28
29 30
30
31
5
6
Sok embert foglalkoztat az a kérdés, hogy miért érdemes élni. Én úgy gondoltam, megpróbálom leírni és egyeseknek elmondani, miért érdemes élni. Én úgy gondolom, hogy manapság az ember nem tudja felfogni, mi a szeretet. Sokan úgy gondolják, hogy a szeretetet pénzért is megkaphatják. Ebben nagyot tévednek! Mivel ha valaki nem kedveli a másikat, pénzért biztos nem fogja szeretni. Habár én úgy gondolom, hogy a mai világban az emberek legfőbb életcéljuk a gazdagság és a siker. De ez csak a kisebbség! Vannak olyanok, akiknek más a gondolkodásuk. Véleményem szerint egyáltalán nem az a fontos, hogy milyen autónk, kastélyunk, villánk vagy más egyéb luxuscikkünk van, mert az élet nem csak a pénzről és a gazdagságról szól. Hiába vagyunk gazdagok és sikeresek, ha nem becsüljük embertársainkat, és nem tudjuk, mi a szeretet. Igen, ismét a szeretet kerül szóba. Mivel az embert már ez nem nagyon foglalkoztatja, mert biztosak benne, hogy övék a világ. Ebben viszont tévednek, mert a világon több mint 6 milliárd ember él, és nem lehet minden embert befolyásolni. Akit pedig lehet, az gyenge és nem megfontolt ember. Véleményem szerint hiába vagyunk gazdagok, ha gyógyíthatatlan betegségben szenvedünk, mert vannak dolgok, amit pénzért nem lehet megvenni. Ez az egészség! Mert ha olyan betegséget kapunk ahol már a pénz nem segít csak a szeretet. Az sem biztos, mert ha az ember mohó, és mindenkit elüldöz maga mellől, végtére maga marad, és nem vigyáz rá senki. Ezt én senkinek sem kívánom. Én azt tartom, ha már valakinek annyi pénze van, hogy nem tudja, mit csináljon vele, fordítsa olyan célokra, amellyel segíthet mások baján vagy szegénységén. Így biztosan boldogok leszünk, és nem fogunk szenvedni semmiben hiányt. Mert manapság minél gazdagabb az ember, annál kevesebbet várhatunk tőle. Szerintem ezt nem csak azoknak kell elmondani, akiknek nem fontos a pénz, hogy megértsék azokat, akiknek mindenük a pénz, hanem azoknak is, akik gazdagok és lenézi a szegény embert. Nekik meg kellene érteni, hogy az életnek csak úgy van értelme, ha nemcsak a magunk javát tartjuk szem előtt, hanem másokét is. Ha ezt megértenék, több barátot szerezhetnének maguknak, mégpedig olyan barátokat, akikben meg lehet bízni. Azt hiszem, ha ezek a belső érzelmek megvannak bennünk, táplálják a szeretetet. Akkor megtanulhatjuk, miért érdemes élni! Putyera Anikó Tallósi Alapiskola 8. osztály Az élet értelme mindenkinek más, A tanulás, munka és sok más. Az életben fontos, hogy célunk legyen, Életünk valamerre vezessen. Én célom most a tanulás, Később a pályaválasztás. Utána a továbbtanulás, Ehhez szükséges a kitartás. Lustálkodni ilyenkor nem lehet, Mert akkor kapom a rossza jegyet. Megbukom és elbukom, Életkedvem elrontom. Tóth Péter Tallósi Alapiskola 8. osztály
7
Január Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
8
Minden ember más-más környezetben él, és más szemszögből nézi az élet értelmét. Az élet tartogat számunkra jót és egyben rosszat is. Sohasem tudjuk megállapítani, hogy mikor fog velünk jó, illetve rossz dolog történni. Valaki szerint jó élni, valaki szerint pedig az életnek nincs értelme. Vannak olyan emberek, akik azt mondják, hogy az életet ki kell használni, hiszen csak egyszer élünk. Az öröm, a boldogság pillanatain kívül bizonyára mindenki ismeri az elégedetlenség, a szomorúság a boldogtalanság perceit. Valószínűleg az ember szomorú és boldogtalan perceiben felmerülnek ezek a kérdések: Van értelme annak, amit teszek? Egyáltalán, van értelme az életnek? Miért jó élni? Az első kérdésre a válaszom az, hogy minden tettnek van értelme ha az szívből jön, és a jót szolgálja. Valakinek az élet értelmét a gyerekek, és a családja adja, de persze vannak olyanok is, akik az életüket a munkának szentelik. Az utolsó kérdésre a válaszom, hogy minden ember más. Így mindenki számára mást jelent az a kifejezés, hogy „élni jó”. Nekem most az a legfontosabb, hogy az iskolában minél több versenybe bekapcsolódjam, és hogy egyre jobb sikereket érjek el. Később majd biztosan azt fogom fontosnak tartani, hogy az általam választott szakmával el tudjak helyezkedni, és hogy a továbbiakban megálljam a helyem az életben. Ha mindezt már elértem, elmondhatom, hogy az élet jó, van értelme az életemnek. Sokaknak az a fontos, hogy minél több pénze, autója legyen, de viszont az életének perceit boldogtalanságban, szomorúságban tölti el. Számomra ez a két szó (élni jó) egy kis elgondolkodást igényel, hiszen még nincs sok tapasztalatom, előttem van még az egész élet. Cserkó Adrián Nádszegi Alapiskola, VII. A
Szeretni! Egyszerű s mégis oly nehéz. Egy ember Tesz jót s rosszat egyaránt. És mégis elnézni mit tesz. S csak önzetlenül szeretni. Bűn. Mi megfertőz minket. És a szeretet erejével lemosni a szennyet. Mindig adni és adni. Boldoggá tenni. Valakit, bárkit, mert mindenkinek Szüksége van rá. Nem kell hozzá sok. Csak egy szó, egy mosoly, bármi. Amivel örömet szerzünk, És boldoggá teszünk.
Szarka Márta Nádszegi Magyar Tannyelvű Alapiskola IX. B
9
Február Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
10
Élni jó, mert milyen jó érzés tavasszal végigsétálni az erdőn, érezni a virágok illatát, segíteni más embereknek. Élni jó, mert szerethetsz és szeretnek. Olykor ugyan fárasztó mindig mindenkinek a kedvében járni, feladatokat teljesíteni, de ez a kis fáradság nekem megér annyit, hogy tudom, ismét örömet szereztem. Még akkor is jó segíteni, ha sem köszönetet, sem viszonzást nem kapok, mert ilyenkor is boldog vagyok. Bár sokszor kínos, hogy valakitől segítséget kérjek, mert olyan, mintha nem tudnék magamról „gondoskodni”. De jó tudni, hogy ha mégsem boldogulnék egyedül, akkor számíthatok valakire. Élni jó, mert önmagam lehetek, és ha ezt mások száj - húzogatva is fogadják, nem gátol abban, hogy megvalósítsam a terveim, vagy néha hülyét csináljak magamból. Ilyen vagyok, talán majd egyszer megváltozom, de örülök, hogy a –ritkán előfordulópolgárpukkasztó viselkedésemmel mosolyt csalhatok az emberek arcára. Még akkor is, ha ez a mosoly csupán a megvetés jele. Élni jó, mert ha létezésemmel nem is fordítom föl a világot, akik számomra fontosak, tudják, hogy itt vagyok. Néha nem jó élni… akkor, amikor úgy érzem, hogy fölösleges vagyok, amikor nem tudom magam kialudni, és amikor fájdalmat okozok valakinek… Valahogy ezek ellenére is előbb vagy utóbb újra nevetek, és újra úgy gondolom, hogy megérdemeltem az életem. Mert fájdalmat okozok valakinek, akkor –általában– a sértett megbocsát, és ilyenkor egy nagy kő esek le a szívemről. Ha nem alszom ki magam, akkor lefekszem délután pihenni, de nem tehetném meg mindezt, ha nem élnék. Ha fölöslegesnek érzem magam, új emberekkel ismerkedem meg, vagy a régiekkel megbeszélem a gondjaimat, és újra 120%-on érzem magam, ha nem élnék, nem érezhetnék így. Élni jó, mert álmodozhatok, tervezgethetem a jövőmet. Ha az álom nem is válik valóra, és a terveim is befuccsolnak, biztosan lesz valami olyan dolog, amiben ismét örömömet lelem, és új terveket, álmokat szövögethetek. Élni jó, mert, mert ha valami rosszat is teszek, tanulhatok belőle. Hogy legközelebb majd jobban vigyázzak, megtudhatok olyan dolgokat, amiket ha nem kerültem volna ilyen helyzetbe, talán sosem tudnék meg. Élni jó, mert zenét hallgathatok, megtanulhatok vezetni…, és irhatok. Leírhatom, ami bánt, amit szeretek, amit gondolok. Beszélhetek, sétálhatok, aludhatok… Szerintem –többek közt- ezekért a dolgokért, érzésekért jó élni. Egy-egy mosolyért, könnyekért, jó jegyért, a lehulló falevélért, a napsütésért… mindenért. Bartalos Éva Nádszegi Alapiskola 9. A
Állatvers Ez a tehén olyan fehér, Lába, mint az ollóé. Teste, mint a hollóé, Füle-farka mind hófehér,
Ez a kutya ugyan harap, Mégse’ lehet fején kalap, Mert ha lenne fején kalap, Az én kutyám nem harapna.
Kovács Ferenc Nádszegi Alapiskola 6. A Óda a pocikhoz Nem talál-e rád valamelyik házi kedvencem, S nem lesz-e valamelyik állat gyomra Számodra egy sötét kripta.
Te szőrös bogárszemű kártevő! Te életed hajnalát kukoricánkban töltő rágcsáló! Mivel sunyi egeret hamarabb utolérik, Mint a lomha patkányt, Fény derül ara, ki a termésükben rágcsált.
A lelked már az égbe vándorolhatott, Mikor én még mindig érted rimánkodok… (Ezután egy bungy-jumping ugrással bebizonyíthattad, Igaza sportra a halálugrás monda.)
A halál elől a halálba menekültél, Két kezem közé bevetődtél.
Most valahol egy macska gyomrában vagy, Ahonnan utad, minden élőlényhez hasonlóan a földbe
Sokáig nyihogtál, Netán imádkoztál?
tart.
Kezem közt voltál bő öt percet, Nagy fogásom mindenkinek tetszett.
Eddig tartott menekvő hadjáratod Eddig tartott egy életre tervezett kizsákmányolásod.
- Vágd földhöz!- hangzott egyhangúan a döntés S Te gőzerővel a betonhoz verődtél.
Ugye, hogy jobb a határban maradni S ott természetes úton meghalni?
Ezalatt rátaláltunk bűntársaidra, Még öt pocikra.
Ha újra pociknak születnél, Mennyivel okosabb lehetnél, És ha néha ínségesen is, De hosszabban élhetnél.
Én féltem, hogy miközben Te a földön Eszméletlenül fekszel,
Bartalos Éva 9. A Nádszegi Alapiskola
11
Március Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
12
Mikor megszületünk, mindenki pici és édes. Születésünk után, mindenki egyforma esélyekkel indul, vág neki a világnak. Ártatlanok, édesek vagyunk. Szüleink boldogok, igyekeznek mindent megadni nekünk. Ez az igyekezet későbbi életünk során is megmarad. Serdülőkorban egyre követelőzőbbek vagyunk, ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzanak el: Új ruha kell! Születésnapomra ezüstékszert, robogót kérek! Szüleink több időt, pénzt, energiát áldoznak a mi kéréseink teljesítésére. És milyenek vagyunk mi? Ha nem azt kapjuk, amit kértünk, elkezdünk kiabálni, duzzogni, vagy megsértődünk. Valljuk be, ez így van. A nyafogás helyett megköszönhetnénk szüleinknek a törődést és az ajándékot. Mi most itt állunk a pályaválasztás előtt, addig nem dönthetünk jól, ameddig nem hallgattuk meg szüleink véleményét. Vannak olyan családok –a miénk is ilyen-, ahol a gyerek bizalommal fordul szülei felé, hiszen mégiscsak ők az idősebbek, érettebbek, tapasztaltabbak. Egy ilyen családban a gyerek minden gondját, baját megbeszéli szüleivel, és együtt döntenek. Megpróbálják a legjobb megoldást választania a gyerek számára. Azt hiszem, szerencsés vagyok, hogy nekem is ilyen szüleim vannak. Így sokkal boldogabb és kiegyensúlyozottabb vagyok. Sajnos vannak olyan családok is, ahol nem sikerül összhangot teremteni. A szülőknek a munka mellett nem marad idejük a gyerekekre s azok problémáira. A legtöbbször az alkoholba és drogba menekülnek. Nem tudatosítják, hogy ezzel még több problémát varrnak szüleik nyakába. Ha drogba, alkoholba menekül, a szervezetének szüksége lesz rá, és ez akár agresszióhoz is vezethet. Ilyenkor jönnek először az iskolai verekedések, később az ilyen gyerekből bűnöző is válhat. Sok ilyen történetet olvastam már, ezek nagyon megrázóak voltak, s a legtöbb esetben gyilkossággal végződtek. Nem tudom, hogy ki és mikor követte el a hibát az ilyen esetekben. Lehetséges, hogy a szülő nem is figyel a gyerekre, vagy a gyerek nem hajlandó megosztani gondjait a szülővel, mondván: Úgysem érti majd meg. A gyerekeknek tudatosítaniuk kell, hogy életük nem a drogról, alkoholról, számítógépes játékokról szól, hanem a szülőkről, barátokról, boldogságról. Ne temesd magadba gondjaidat, mondd el szüleidnek, barátaidnak, máris jobban érzed majd magad! Sándor Krisztina Nádszegi Magyar Tannyelvű Alapiskola IX. B Állatok Ez a csacsi oly kicsike, Macska szőrös a nagy teste. Nagy a feje, nagy a füle, Olyan lassú, mint a teve. Van egy teve, neve Ede, A nagy púpja vízzel tele. Sivatagból hozták ide, A Pozsonyi állatkertbe. Van egy majom, neve Csita, Megszökött egy nagy faluba. Szökevény lett így belőle Visszahozták a börtönbe.
Győri Gabriella 6. A Nádszegi Alapiskola
13
Április Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1 2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
14
Az élet alapja a fény, a levegő a víz, de főleg az ember. Az emberek sokszor felteszik a kérdést: Miért jó élni? A válasz nagyon sok fajta lehet. Például: munka, szabadság, álmok, tervek, döntések, barátok, szeretet, szerelem, család… ennyi lehetőséggel lehet erre a kérdésre válaszolni, hogy miért is jó élni. Az élet maga egy nagy álom. Az emberek az életben lehetnek boldogok és boldogtalanok is. Az optimista gondolkodás szerint a Földön minden ember valami miatt boldog. A boldogtalan ember biztos azért boldogtalan, mert valami rossz érte. Ez lehet: a munka elvesztése, a családban történt tragédia, vagy akár szerelmi csalódás, de még sok más dolog is lehet. Ekkor szokták azoknak a boldogtalan embereknek mondani, hogy „az élet megy tovább”. Az élethez tartoznak az állatok is, amelyek nagyon fontosak, hasznosak, és néhány fajuk védett, mert már kihalófélben vannak. A növények is fontosak az élet és az ember számára. A növények egyes fajtái is védetté lettek nyilvánítva. Az élet szép, hosszú, de egyszer minden ember számára véget ér. Az emberek, állatok és a növények nélkül a Földön biztos, hogy nem lenne élet. Lengyel Linda 8. osztály MTNYA Fél Csőrike élete Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy madár. Ezt a madarat úgy hívták, hogy Csőrike. Egy napon, mikor Csőrike kiment az erdőbe csipegetni, látott egy kisgyereket halászni. Halkan nézte a fáról. 11 óráig nézte. Azon gondolkodott, hogy hogyan beszéljen neki, mert meg akarta ismeri. Mire összeszedte bátorságát, akkorra a kisgyerek már nem volt ott. Csőrike hazament, evett és lefeküdt. Reggel felkelt és ismét elment oda, ahol tegnap a kisgyerek halászott, de ő nem volt ott. Odament a vízhez és ivott egy kortyot. Nagyon szomorú lett, ezért a többi madár megkérdezte tőle, hogy mi a baja. Elmesélte nekik, hogy meg akart ismerkedni a gyerekkel. A többi madár vitatkozott vele, hogy nem ismerheti meg, mert a nagykönyvbe az van írva, hogy egy madár nem ismerkedhet emberekkel, mert különben kitiltják az erdőből. Pár hónap elteltével a kisgyerek újra jött halászni. Csőrike ismét a fa tetejéről nézte, majd megbátorodva leült mellé a földre. A kisgyerek csipegetett neki a kenyérből. Egészen addig ott voltak, amíg a kisgyermek elindult haza. Csőrike hazakísérte őt, útközben megkérdezte a nevét. A kisfiú készségesen válaszolt neki. Csőrikét hazafelé megállították a madáregyesület tagjai. Elvitték a bíróságra. A bíró kifaggatta, miért volt az emberel. Csőrike azt felelte, mert a barátja. A bíróság 3 napra elítélte Csőrikét. Mind a három nap csak Péterre gondolt. A büntetés letelte után kitiltották az erdőből. Elment Péterhez és náluk a padláson találtak egy kis lyukat és Csőrike odaköltözött. A tél érkeztével Csőrike fázott a padláson. Látta, hogy Péter madáretetőt tett ki. Fából készült, volt benne egy rongy és ennivaló. Csőrike beköltözött a madáretetőbe. Péter háromnaponként pótolta az ennivalót. Tanulás után Péter mindennap Csőrikével játszott. Megtanította őt számolni, írni és olvasni. A tél elmúltával megérkezet a tavasz. Ilyenkor a vírusok kiolvadnak és a visszatérő vándormadarak csúnya betegséget terjesztenek - a madárinfluenzát. Csőrike is belázasodott, köhögött, Péter gondosan ápolta, de másnapra elpusztult. Időközbe Péterből felnőtt ember lett, családot alapított gyermekei vannak és azoknak is van madaruk. Brgál Richard VI. A, Nádszegi Alapiskola Gondolatok az idős emberekről „Ne dühöngj, hogy megöregedtél, valakinek ez sem sikerül” – láthatjuk a falubéli Szent Erzsébet Egészségügyi- és Szociális Központ ajtaján. Alig múlik el úgy nap, hogy ne mennénk el mellette, de sokszor csak elsuhanunk, s közben nem is gondolunk bele, hogy valójában találó gondolat mit is takar. Erről a kis feliratról nekem több dolog is eszembe jut. Ha jobban belegondolunk, valóban sokaknak még az sem adatik meg, hogy dühöngjenek, hisz fiatalon távoznak az élők sorából. Ha fellapozzuk a történelemkönyvet vagy bármi más forrást, mindegyikben az található, hogy az emberek átlagéletkora az utóbbi évtizedekben lett a legmagasabb, hiszen évszázadokkal korábban kevesen érték meg az 50. életévüket… Ma már sokan úgymond szépnek mondható életkort élnek meg, na de meddig lesz ez így? Az ember nemhogy örülne, hálát adna, hogy sokáig élhet, de még tesz is ellene. S hogy mivel? Hát erről aztán sokat lehetne írni. Az egyik dolog a sok közül a különféle kábítószerek megjelenése. Nap, mint nap látjuk, halljuk a televízióban, rádióban, hogy mennyien haltak meg drogtúladagolásban stb. nagy „divat” lett mostanában úgymond „belőni” magukat. De ez semmi jóra nem vezet. A következő majdnem ennyire káros dolog, amit egyébként szintén a kábítószerek közé sorolnak: a különféle alkoholok. A halálesetek és az autós balesetek miatt is sokszor ez a felelős. És mennyivel könnyebb lenne az élet nélküle! Az már csak „hab a tortán”, hogy mennyi család, emberi kapcsolat megy tönkre szintén ez miatt. Legalább ennyire fölösleges és káros dolog a cigaretta, ami szálanként 30 perccel rövidíti meg az ember életét. Ráadásul menyire fölösleges pénzkidobás… Bár ha belegondolunk, a legtöbb hajléktalantól azt halljuk, hogy az alkohol, a drog s a különféle kábítószerek miatt kerültek az utcára. És ami a legszomorúbb az egészben, hogy csak ezen dolgok után jön a rák és egyéb betegségek. A másik dolog, ami szintén eme kis feliratról juthat eszünkbe szerintem az, hogy bizony egyáltalán nem kell dühöngni, sajnálkozni amiatt, ha majd egyszer megöregszünk, hiszen jó egészséggel az ember teljes értékű életet élhet. Sőt, néha még az idősek jobban mulatnak, mint a fiatalok. Hogyan is szórakoznak a falubéli idősek? Községünkben minden évben megrendezik az ún. nyugdíjasok találkozóját. Ilyenkor az idősek hajnalig szórakoznak. De nálunk hagyomány a minden évben megrendezésre kerülő nótaest is, ahol szintén órákon keresztül mulatnak, dalolnak. További kellemes időtöltést jelentenek számukra a közös beszélgetések, nosztalgiázások stb. Az időseket nem lenézni, kinevetni, gúnyolni, hanem tisztelni kell! Sokszor jobb, hasznosabb tanáccsal szolgálnak, mint bárki más. Ha valaki még nem tudná, jegyezze meg! – Öreg ember, nem vénember. Kovács Marianna IX. B Nádszegi Magyar Tan. Nyelvű Alapiskola
15
Május Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
16
Mindenkinek más véleménye van arról, hogy miért jó élni, én most elmondom, hogy szerintem miért jó élni, de először: Gratulálok, gyönyörű kislány! – mondta az orvos az édesanyámnak pár perccel a születésem után, de rögtön vittek el, hogy inkubátorba tegyenek, mert nem lélegeztem. Ki tudja, hogy mi lett volna, ha négy nappal később születek, akkor, amikorra az orvosok a születésem napját meghatározták? Fő az, hogy az Isten adott egy lehetőséget, hogy éljek! S én éltem, növekedtem. Boldog voltam, hogy élhetek. Örültem, hogy olyan körülmények közt éltem, amilyenekre egy gyereknek szüksége van, hogy boldog legyen. Volt és van családom, barátaim és boldog vagyok. Pár évvel később egy áprilisi napon a kertben rosszul lettem, nem kaptam levegőt, fuldokoltam. Az édesanyám gyorsan elvitt a készültségre, ahol injekciót kaptam és oxigént, egy óra elteltével rendbe jöttem. Pár hónap múlva egy táborban újból rosszul lettem. Orvoshoz vittek, és kiderült, hogy asztmám van, és ha nem kapok injekciót, amikor rohamot kapok, meg is halhatok. Minden egyes asztmatikus roham után bátrabban néztem szembe az élettel. Elhatároztam, hogy le kell küzdenem a betegséget és a félelmet. Azóta eltelt két év és nem kaptam újabb rohamot. Ismét lehetőséget kaptam, hogy éljek. Az életet tisztelni és becsülni kell, de az emberek az életet addig nem tisztelik, amíg nem néznek szembe a veszéllyel. „halállal”. Négyszer kaptam lehetőséget, hogy éljek. Becsülöm és tisztelem az életemet és mindenki másét is. Az életben minden jó, nincs semmi rossz. Ha úgy gondoljuk, hogy valami rossz benne még az is jó (csak a részünkre tűnik rossznak) és ez mind arra van, hogy előkészítsen minket valami nagyon-nagyon jóra. Minden rossznak, ami velünk történik a vége jó, ha azt teljesen nem is vesszük észre, mert az Isten számunkra csak jót akar. Ha nem kaptam volna lehetőséget, akkor nem ismerném a két kistestvéremet, akik utánam születtek, nem lehetnék a barátaimmal, nem tudhatnám milyen az első szerelem, nem tudhatnám milyen érzés az majd valamikor anyának lenni, nem lehetnék majd egyszer büszke a gyerekeimre, egyszóval nem tudnám milyen az amikor egy gyerek álma beteljesül – felnőtté válik, családot alapíthat, szerelmes lehet és még sorolhatnám mi mindenről mondtam volna le. De élek! Az életre mást nem mondhatok: élni jó! Wittenberger Gabriella 8. osztály MTNYA Fél Cili cica és a kutya Kutya, kutya, kutyuska, Ember legjobb barátja. Ő mindenben jó társa, Jóban, rosszban pajtása. Van egy cica, neve Cila Cila még csak pici cica. Gazdájának neve Ica. Boldog Ica meg a Cica Gútai Kitty 6. A Nádszegi Alapiskola
17
Június Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
18
Piroska és a farkas Volt egyszer egy Piroska, Bekapta őt farkaska. A nagymamát is megette, El is aludt sebibe.
Előveszi a bicskát, S felvágja a dög hasát. Kiugrik a nagymama, S utána meg Piroska.
Arra ment a nagy vadász, S hallotta a horkolást. Benézett a kis házba, A farkas meg bent az ágyba.
Teletömik a hasát, S bevarrják az irháját. Megszomjazott a koma, S belefordult a kútba.
Molnár Gabriella V.B Nádszegi Alapiskola
Hogyan teljesült az álmom? Én nyolc éves koromtól vágytam egy számítógépre. De az anyuéktól még nem kértem, mert még nem értettem hozzá. Az iskolában jelentkeztem számítástechnikára. Harmadik osztályos koromtól járok erre az oktatásra egész mostanáig. Mikor beléptem az ötödik osztályba, már év elején megkérdeztem: Lesz számítógépem? Anyuék így feleltek: Meglátjuk, hogy megérdemled-e. Közeledett a karácsony, egyszer csak anyuék azt mondták: Nos, nemsokára itt a karácsony. Ha megérdemled, akkor lehet, hogy a Jézuska meghozza a számítógépet. Felcsillant a szemem. A szobámba mentem és annyira boldog voltam, hogy elkezdtem könyörögni, hogy megkaphassam hamarább. Apu azt felelte: Ez így nem karácsonyi ajándék. Én elszomorodtam, tudtam, hogy apunak igaza van. Nagy nehezen kibírtam. Nemsokára meghozták a számítógépet. Apu, összeszereli Tibi bácsi – mondtam. Nem, szó sem lehet róla. Tibi bácsival hozatta apu a számítógépet, mivel ő számítógépekkel dolgozik. Elszomorodtam. Eljött a karácsony napja, annyira izgultam, hogy nem lehetett bírni velem. Egyszer csak valaki megnyomta a csengőt. Tibi bácsi volt az. A számítógépet összerakta. Este már kipróbáltam Én még soha nem örültem ennyire semminek. Hát így teljesült az álmom. Negyedi Dóra V.B Nádszegi Alapiskola
19
Július Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1 2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
20
Miért jó élni? Szerintem erről a kérdésről nagyon nehéz írni egy tinédzsernek, akinek még nincs sok élettapasztalata. Vannak emberek, akiknek rossz életük volt, vannak, akiknek jó, vannak, akiknek hosszú és vannak, akiknek rövid. Ennek ellenére minden emberrel történt valami jó, ami szebbé tette napjait, ami erőt adott neki az élet mindennapi gondjainak legyőzéséhez, valami olyan, amire élete végén is örömmel visszagondolhat. Ilyen lehet például az első szerelem, beteljesült álom, boldog család, legjobb barátok, munkahelyen sikeres eredmények elérése. Sokan, hasonlóan, mint én, kisebb-nagyobb célokat tűztek ki maguk elé, és csak ezeknek elérésével lesznek boldogok. Én például nagyon örülni fogok annak, ha felvesznek középiskolára és majd később egyetemre is, de legjobban annak örülnék, ha sikeres táncos lennék, de vannak olyan emberek, akiknek már az is örömöt okoz, hogy egészségesek. A szülőknek örömöt okoz, ha gyermekük jó tanuló és jó baráti körökben forog, de az is ha sikeresek és eltudják látni a családjukat. A kisgyermekek arcára mosolyt varázsol egy új ajándék, szülőkkel hancúrozás az ágyban esti mese után. Az öregek számára öröm, ha eltölthetnek egy kis időt unokáikkal, vagy az, hogy egészségesek. Minden emberrel történik sok rossz, amin túl kell magát tennie, ehhez sok erőt adnak az élmények, amik velünk történtek és elmúlásuk után is örömmel emlékezünk rájuk. Tóth Zsuzsanna MTNYA Fél 8. osztály
Egy molylepke kalandos élete Még mielőtt eljutott volna oda, Egy nagy sötétség rácsapott vala. Sajnos az újság eltalálta, és leesett a padlóra. Csak a padlón vette észre, Hogy szárnyai darabokban hevernek mellette. Ekkor elbúsult, fejét a padlóra letette, Eszébe jutottak a régi pillanatok, Amikor a bundák között cikázott, És a padlóra hogyan jutott. Szegény kicsi molylepke A fejét a padlóra végleg letette, és nem gondolt már többé arra, Mi lett volna, ha az újság végleg le nem csapja. Árvay Tamás Nádszegi Alapiskola 9. A
Még alig látta meg a napvilágot, Már büszkén fejét felemelve, Szárnyait kifeszítve a bundák közt cikázott, Kirepült a szekrényből a szobába, Hogy megnézze mi újság a nagyvilágba. Hamar észre is vették, Hogy ő ott üldögél, De mielőtt bajba eshetett volna, Észrevette a leselkedő veszélyt. Ekkor felnézett az égre És megpillantotta a fényt, a villanykörtét. Szárnyait széttárta, és csak szállt, Csak szállt a villanykörte felé,
21
Augusztus Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
22
Az élet szép, de csak annak, aki így is akarja látni. Milliónyi kis apró örömöt rejteget a számunkra. Ezért mindig és mindenben a jót, a csodát, a reményt kell meglátnunk. Soha nem szabad feladnunk semmit, hisz tudjuk, a remény „hal meg” utoljára. Bátran kezdjünk belé új dolgokba, ne féljünk semmitől, törekedjünk önmagunk legyőzésére, hisz csak így lehetünk teljesek. Nap, mint nap új „kapukat” nyitunk ki, azaz új akadályokat küzdünk le, annak az érdekében, hogy boldogok legyünk, esetleg másokat boldoggá tegyünk. Sokat kell csalódnunk –ez igaz- de az élet tartogat számunkra meglepetéseket. Néha boldogságunkat mások boldogságáért kell feláldoznunk, de ez jól esik, hisz tudjuk, másokon segítettünk. Minden csakis tőlünk függ. Ez a legalapvetőbb dolog, amit tudnunk kell. Ha életünket a jó irányába visszük, olyan is lesz. Milyen jó is az, ha valakinek szép az élete. Néha még irigyelünk is emiatt másokat. De nem biztos, hogy annak a másnak minden olyan egyszerűen ment. Gondoljunk mindig arra, hogy mi boldogok, szerencsések akarunk lenni, s mindig mosolyogni akarunk. Nem elhanyagolgató az sem, hogy ezt ne mások árán teremtsük magunk köré. Az életben annyi esélyünk van arra, hogy örüljünk, hogy az szinte megszámlálhatatlan. Mindenkinek és mindennek adnunk kell legalább egy esélyt, mert rövid az élet arra, hogy bármit elpocsékoljunk, s mert éli jó… Molnár Denisza Jahodná
Álom vagy valóság is lehetne? Gyerekek vagyunk, de mi gyerekek is tudjuk mi jó nekünk és a többi embernek. Anyukám már kiskorom óta arra nevel, sose dobjak el semmi szemetet az utcán. Szerinte a legkisebb szemétből is hatalmas rakás lesz. Ha nem figyelünk oda egymásra, a világra, mi magunk tesszük tönkre életünket a Földön. A tévében is nagyon sokat hallunk a talaj, a levegő és a víz szennyeződéséről. Sokszor látom a tévében, ahogy a tengerekben és folyókban olaj úszik a vízen. Állatok és madarak pusztulnak el a piszkos víztől. A sok gyár szennyezi a levegőt, amit mi emberek beszívunk. Sok beteg ember szenved a piszkos levegőtől. Fullad, nehezen kap levegőt. Pedig az előbb felsorolt dolgok csak kicsinységek, és már ez ellen is sokat tehetnénk. Anyukám szerint a szemétnél kezdhetnénk. Ne szemeteljünk! Osztályozzuk a szemetet, mert sok szemetet újra felhasználhatnak! A szemetet csak a kijelölt helyre rakjuk! Ültessünk fákat és virágokat! Ne tördeljük ki őket! Ezt mi gyerekek is megtehetjük. Sokat tehetünk Földünkért, hogy még sokáig élhessünk rajta. Csak arra kérünk benneteket, felnőtteket, hogy ti is segítsetek nekünk – gyerekeknek! Takács Zoltán V. B Nádszegi Alapiskola
23
Szeptember Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
24
Élni jó! A cím alapján sokaknak mást jelent e rövid mondat, és biztos vannak olyanok, akik nem értenek vele egyet. Viszont ha meghalljuk ezt a mondatot, az első kérdés a: Miért? Nekem is ez lenne az első kérdésem. Szerintem minden embernek a boldogság jelenti a jó életet, de a boldogság is mindenkinek mást jelent. Valakinek a pénz, valakinek a gyerekek, és vannak olyanok is, akiknek a szeretet és a béke jelenti az igazi boldogságot. Természetesen élnek olyan emberek is, akikkel éppen valami szuper dolog történt, vagy örülnek egy hírnek, esetleg megkapták azt, amire régóta vágytak. S ekkor az ő szájukat is elhagyja az a mondat, de ezek apró örömök az életben. Viszont nagyon fontosak ezek az apró örömök, mert a sok apró öröm egy nagyot alkot. Vidámságot hoz az életünkbe. Mégis oly kevesen mondják, hogy élni jó. Aki igazán úgy érzi, ő jobb életet el se képzelhetett volna. Olyan ember nincs, akivel születése óta csak jó dolog történik. Mindig történik olyan, ami lehangolja az embert. Akár kicsit, akár nagyot, de lehangolja. Esetleg valakik félnek kijelenteni, netán nem tudják, mire kell rávágni: Élni jó! Ahogy erre a mondatra, úgy a többi hasonló dologra sincs egyértelmű válasz. Mindenki másképp gondolja, és ez így jó. Gondoljunk csak bele, milyen lenne a világ, ha mindenki egyformán vélekedne. Bár végig lehetne gondolni az éveket, minden Szilveszter este, hogy milyen évet zártunk, és ha meg vagyunk elégedve magunkkal, a jó évek többségben vannak, akkor valaki már az alapján is kijelentheti, hogy jó, esetleg nem jó élni. Én fontosnak tartom, hogy valaki úgy éljen, hogy azt mondhassa: Élni jó! És ameddig nem ütközik törvénybe, jelenthet bármit. Menyhárt Rita Nádszeg VII. A
Vajon mit is jelent az a szó, hogy élet? Biztosan mindenki gondolkodott már ezen. Felébredni reggel, táplálkozni, dolgozni, este lefeküdni. Az élet nemcsak ezt jelenti. Az élet valójában az érzések, és az emberek közötti kapcsolatokat jelenti. Mély és varázslatos csodák, melyeket nem látunk. Dolgunk, hogy felfedezzük őket: - ez jelenti az életet. Legyen szó akár anyuka és a gyereke, két testvér vagy akár két barát kapcsolatáról, mindannyian tudjuk, hogy nélkülük az életünk nem lenne igazi. Mindenki felteheti magának a kérdést: Vajon helyesen élek? Mi is kell ehhez? Az egészséges étkezés, sportolás ugyan fontos, de igazán boldogok csak akkor lehetünk, ha képesek vagyunk szeretni, önzetlennek lenni másokkal szemben. Ugyan még csak ötödikes vagyok, de én is láttam már elég sok rossz és jó dolgot életemben. Tudom, hogy mi a szeretet, és az egy elég fontos dolog. Nekem legfontosabbak a szeretteim. Hiszen ők mellettem állnak mindig. Én szeretek élni, de persze olykor-olykor olyan érzésem van, hogy most inkább mindent feladnék. Persze ez csak pillanatnyi gondolat. Amikor beszélek valakivel, akkor mindig elmúlik ez a gondolat. Családom van, élni szeretek. Mindenkinek más a véleménye az életről – ez az enyém. Kilácskó Kitty V. B Nádszegi Alapiskola
25
Október Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
26
Szerencsés? …második helyezett Balogh Lilla, A szívemhez kaptam, S szóhoz sem jutottam. Elmondták ki lett az első, Ő is egy kedves barátnő. Én annyira hihetetlennek tartottam… De sietnem kellett a buszra. A buszt sajnos lekéstem, S a buszmegállóban eltöprengtem.
Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi, A reggelből nem hiányzott semmi. A nap is eltelt úgy, mint más, Csak kicsit eltért a folytatás. A hatodik óránk elmaradt, Gyakoroltuk a verseket, prózákat. Hiszen ma szavalóversenyt tartott iskolánk, A nézők számára „mókás” előadást. Én Pilinszky versét a Francia fogoly-t Izgalommal küszködve tanulgatom. Egy óra lett, kezdtem izgulni. Meghallgattuk a tanító nénit, Aki írók idézeteivel vonta el figyelmünket, Megnyugtatta a riadt tekinteteket. Először az 5. és 6. osztály szavalta el, Amire oly sok időt, energiát szentelt. Kiértékelték őket, majd minket kértek fel a számhúzásra. Én a 9-es számnak lettem a gazdája. Ez a szám a nap szerencsés száma volt, Amit majd rögtön szép sorjában elmondok. Jött az első, második… nyolcadik, Ezután következett a kilencedik. Kimentem, és elkezdtem, Egy pillanat, és elmúlt a stresszem. Nagyon jó volt mondani, Rájöttem, hogy nem is kellett izgulni. Mikor befejeztem, Gyorsan leültem. Nem így képzeltem el a versmondást, Ugyanis találtam benne néhány hibát Miután elmondta mindenki, A tanárok siettek ki a teremből. Hosszan egyezkedtek rólunk, Nyugodtak mi csöppet sem voltuk. Bejöttek, az egyik tanár kiállt Hangja betöltötte az egész osztályt. Kiértékelt bennünket, elmondta a helyezéseket. … harmadik helyezett Erdélyi Zsuzsa, Ő egy kedves lány, aki az osztálytársam 5 éve már. Ekkor azt gondoltam, hogy én nem érhettem el helyezést, Mert ő jobban mondta el, mint én. Csönd lett, s én érdeklődve hallgattam, Hogy ki lett méltó arra…
Ekkor kilenc gyászoló ember lépett ki a kávézó ajtaján, Ami gondolataimat egy régi szomorú esemény felé sodrá. Eszembe jutott az a nap, Amikor az én dédikém meghalt. A szomorú, gyászos emlékektől Eleredt a szememből a könny. Felidéztem a dédikém halálát, temetését, Kit oly nagyon szerettem én. Akkor húsvét szombatja volt, Az udvaron a nap sugaraival játszadozott. Kinyílt az első tulipán, Letéptem, s nem maradt a kertben több virág De nem bántam meg, Mert a dédikémet vele örvendeztettem meg. Bevittem szobájába, bele tettem egy vázába, Megsimogattam gyönge vállát, Csak ült és tetszett neki a simogatás. Nem tudtam, hogy ez volt az utolsó pillantás, Mit felém küldött, Isten szólította, s az életéért többé már nem küzdött. Én bízom benne, hogy a szeretteivel együtt van, És figyeli az életüket onnan. A temetés fekete, szomorú, rettenetes, Nem mások groteszk humorával megirt történet, Mit egy kópé fejen állva figyelget, Miközben más a könnyekkel beszélget. Milyen szerencsés szám volt a 9-es egy órával ezelőtt, De most a 9 rossz emlékeket s ezernyi könnyet csalt ki szememből. Balogh Lilla 9.A Nádszegi Alapiskola
27
November Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
28
A fiatalok élete az én szememmel
Szlovákia elég fejletlen, szegény ország – több szempontból is. Minden fiatalnak nehéz, de ilyen országokban talán nehezebb – a munkalehetőségek és az oktatás szempontjából. A tanulók, a fiatalok még az elején, az alapiskolában elrontják, mert rosszul viszonyulnak a tanuláshoz. Mindenkinek magáért, nem másért, hanem csak magárét kell tanulnia. „Amit megtanulsz, azt senki sem veheti el tőled.” Ez a mondás nagyon sok igazságot tartalmaz. Olyan életet élünk, hogy ha valaki nem végzi el az egyetemet vagy a főiskolát, akkor nem valószínű, hogy az általa annyira áhított szakmában helyezkedhet el. Hacsak külföldre nem megy. De ez sem a legjobb megoldás. Megéri tanulni? Tudás nélkül az ember elveszett. Hisz hány kvízjáték van, ami a tudáson és néha a tippelésen alapul. Ha nagy célokat tűz ki valaki maga elé – úgy, mint én is – annak tenni kell valamit azért, hogy sikerüljön megvalósítania. Igaz, még én sem tudom hogyan tovább – és szerintem ezzel nem vagyok egyedül - , de megvalósítom álmaimat, ha törik, ha szakad. Sajnos, vagy nem sajnos, de az ábrándjai elég komolyak, nehezen elérhetők. Ettől függetlenül nem adom és nem is fogom föladni pár sikertelen próbálkozás után sem. Az is megtörténhet, hogy valaki 18-20 évet tanul és a tudásán kívül nincs semmije. Munkahely híján van az ország. Az oktatás sem első osztályú sem az alap-, sem felsőfokon. Ezért mennek el sokan hazájukból munkáért, nyelvtanulásért és egyéb tanulmányokért. Mégis a fő oka a távollétüknek a pénz! A mai világban már minden a pénz körül forog. Ez nagy hiba, mert akinek nincs pénze, sokszor tanulni sem tud, hiszen dolgoznia kell. De ők vannak kisebb százalékban. Ezért össze kell minden fiatalnak szednie magát, és ha valamit el akar érni más és sajátszemében is, tegyen azért, hogy jobb sorsa legyen! Ha valami rossz volt egy ember gyermekkorában, az lebegjen a szeme előtt, hogy az ő gyermekei élete más és jobb legyen. Ezek után megéri tanulni? Szerintem igen, mert mindenképp iskolába kel járni, és ha már ott van – mert ott kell lennie -, akkor mindegy, hogy megerőlteti-e magát és tanul legalább annyit, hogy ne végezze rosszul. Hány ember élete megy tönkre? Miért nem gondolnak arra, hogy van esélyük, é azt ki kell használni! Hány és hány embernek csak esélye lenne és megragadná, de nincs! Igaz van olyan, kinek nem megy olyan jól a tanulás, mint másoknak. De van olyan is, aki egyszerűen lusta. És ez a lusta többség nem gondolkozik azon, hogy milyen lesz, ha nem tanul, és milyen lenne, ha tanulna...? A fiatalok élete nehéz, de ha valaki ezt a nehézséget „átvészeli”, sokkal józanabbul, okosabb, megfontoltabb döntéseket hozhat. Akár van Európai Unió, akár nincs, rá kell ébreszteni időben a diákokat, hogy az élet nem mindig édes, mint a méz, és ne csak pár jókora pofon után jöjjenek rá, hogy elrontották. Rövid ideig egyengetni lehet a fiatalok útját, de csak rajtuk áll, hogyan tovább. Sokszor ott rontják el, hogy a szülő hozza meg a döntéseket mindenben. Például az iskolaválasztás az egyik legnehezebb döntés a diák számra, amit gyakran nem is fontolnak meg kellőképpen. Ilyenkor jó, ha segítenek a szülők, de ne ők válasszanak! Temérdek helyen el lehet rontani, vagy elrontják helyettünk az életünket. Úgy tűnik, mintha az ő életükben ezt elrontották volna, és azt akarják, hogy az ő gyermekükkel ez ne történjen meg. Számlálhatatlan példa van ilyenre is. Lehet, hogy jót akarnak, de legtöbbször rosszul sül el, ha a beteljesületlen vágyaikat a gyerekeikkel akarják megvalósítani. Ne felejtse el senki: csak egyengetni egy bizonyos ideig a gyerekek úját, ne pedig döntést hozni helyettük! A gyerekeknek tanulni kell, a szülőknek segíteni, támogatni és a helyes utat, jó példát mutatni.
Kohel Annamária, VIII. A Nádszegi Magyar Tan. Nyelvű Alapiskola
29
December Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
30
