BALATONBERÉNY KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGHÍVÓ Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 30-án (szerdán) 15.00 h kezdettel tartandó nyilvános ülésére. Az ülés helye: Művelődési Ház tanácskozóterme (Balatonberény, Kossuth tér 1.) Javasolt napirendek: 1. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, fontosabb intézkedésekről, eseményekről Előadó: Horváth László polgármester 2. Beszámoló a háziorvosi ellátásról, a védőnői tevékenységről Előadók: Háziorvos, védőnő 3. Pénzügyi Bizottság beszámolója a civil szervezetek részére 2010. évben átadott önkormányzati támogatásokról, a támogatások elszámolásának ellenőrzéséről Előadó: Ifi Béla bizottság elnöke 3. Civil szervezetek tájékoztatója a 2010. évben végzett tevékenységükről Előadók: Civil szerveztek vezetői 4. Balatonberény Község Önkormányzat Gazdasági Programja Előadó: Horváth László polgármester 5. Balatonberény Község Önkormányzatának 2011. évi közbeszerzési terve Előadó: Horváth László polgármester 6. Készenléti hitelkeret biztosítása Előadó: Horváth László polgármester 7. A szociális ellátások szabályozásáról szóló rendelet felülvizsgálata Előadó: Schenk István jegyző 8. Egyebek. 9. Zárt ülés. A napirendek fontosságára való tekintettel kérem az ülésen pontos megjelenését. Esetleges távolmaradását előre kérem jelezni. Balatonberény, 2011. március 23.
Horváth László polgármester
BESZÁMOLÓ a Pénzügyi bizottság ellenőrzéséről, melyet a civil szervezeteknek juttatott önkormányzati támogatások felhasználásról végzett el 2010. évről 1. Nők a Balatonért Támogatás: 120.000,Számlákkal igazolt: - telefon, irodaszer - évzáró vacsora - víznapi Balaton-party - falunap - küldöttgyűlés - kirándulás - 15. születésnap - falukarácsony
Felhasználás 120.099,18.660,3.365,5.405,33.716,6.428,31.350,18.060,3.115,-
2010. évi tevékenységük a következő volt: Évzáró összejövetelt tartottak, ahol megbeszélték a 2011. évi programokat. Megrendezték több csoporttal együtt a „Víznapi Balcsi party-t”. Föld napja alkalmából a szervezett takarításon az egész csoport résztvett. Falunapon segítették a programok lebonyolítását, ahol fagyizással egybekötött biciklitúrát szerveztek a gyerekeknek. Szórólapon hívták fel a figyelmet a parlagfű mentesítési akcióra. Októberben segítették a kolontári és devecsiri iszap károsultakat. Társasjátékot adtak a kolontári iskolásoknak. Advent utolsó napjaiban a többi civil szervezettel együtt köszöntötték a Karácsonyt. 2. Ifjúsági Klub Támogatás: Számlákkal igazolt: - locsolóbál - ping-pong verseny - október fest-est - dec. csoportépítés - mikulás és karácsonyparti - duma délután - falu Karácsony
50.000,56.309,10.330,11.000,8.611,7.048,10.120,5.700,3.500,-
különböző rendezvényekkel színesebbé tegyék a Az Ifjúsági Klub célja, hogy a balatonberényi fiatalok életét. Ennek érdekében hagyományőrző locsolóbált szerveztek. Első alkalommal rendezték meg a faluban élő német polgárokkal az Október fest-estet. Ehhez a rendezvényhez a teljes bevételt egy iszapkárosult devecseri családnak ajánlották fel. Hozzájárultak a falu karácsony megrendezéséhez a többi civil szervezetekkel együtt.
3. Vöröskereszt 2009. évi maradvány Támogatás
25.383,130.000,155.383,-
Számlákkal gazolt: - véradás - ajándékok gyermekeknek, időseknek - ajándékok idősek napjára - kirándulás tagoknak - posta költség - vörös-iszap károsultaknak felajánlás - Falu Karácsonya - évzáró taggyűlés
154.370,4.005,2.657,39.288,93.620,800,5.000,3.000,6.000,-
A Vöröskereszt a legnagyobb tevékenységét a idősek napja megrendezésekor végezi. Közel 250 db meghívót vittek ki a 65. évüket betöltött lakosoknak, Erre a napra ajándékot vásároltak. Minden résztvevőnek jutott ajándék. Kétszer szerveztek véradást a faluba. Tagoknak kirándulást szerveztek. Gyermeknapon köszöntötték az iskolásokat, óvodásokat.
4. Vízi Úttörők Szervezete 2010. évi támogatás Számlákkal igazolt
80.000,-
- kirándulás - mese fesztivál - Mikulás - Adventi játszóház - Falu Karácsony + 10. 740,- Ft saját forrásból
90.740,24.970,29.810,5.000,27.460,3.500,-
A csoport létszáma 37 fő, céljuk a fiatalok és gyermekek hasznos időtöltésének szervezése, játékos vetélkedők szervezése.
5. Turisztikai Egyesület Támogatás Számlával igazolt
620.000,636.260,-
- prospektus - szezonnyitó rendezvény támogatása + 16.260,- Ft saját forrásból
456.260,180.000,-
A 3 éve alakult Egyesület célja a falu idegenforgalmi és kulturális életének elősegítése.
6. Nyugdíjas Egyesület Támogatás Számlákkal igazolt
270.000,-
- számlavezetési díj - közjegyzői munkadíj - irodaszer - kegyeleti megemlékezés (temetés, mécses) - kirándulás (busz, belépő) - nőnapi virág
270.718,10.000,4.500,15.000,14.218,213.500,13.500,-
Nyugdíjas Klubnak 83 tagja van. Évente két alkalommal, tavasszal és ősszel kitakarítják a temetőt, ahol kb. 45 fő tag részt vesz. Nőnapi ünnepséget a nőknek virágot vásároltak 13.500,- Ft- értékben. Minden évben halottak napján felkeresik az eltemetett tagok sírját, ahol gyertyát gyújtanak és virágot helyeznek el. Ebben az évben két kirándulást szerveztek a tagoknak, ahol nemzeti parkot és múzeumokat tekintettek meg. Saját készítésű süteménnyel hozzájárultak a Falu Karácsonyához. Nagy sikerrel szervezik a kistérségi kulturális találkozót. Az énekkart rendezvényeken szívesen szerepel.
7. Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület Támogatás
700.000,-
Számlákkal igazolt:
700.000,-
- Körzeti megbízott benzinköltség - Tűzoltóverseny - Távcső vásárlás - Irodaszer - Internet előfizetés - Láncfűrész - Autójavítás (tűzoltó) - Üzemanyag ktg. (járőrözés) - Autó alkatrész
120.000,62.500,95.000,50.500,41.000,29.000,102.000,100.000,100.000,-
Az Egyesület költségeit nehéz elhatárolni, mivel más szervektől is kapott támogatást. Nagy volumenű a gépjárművek üzemanyag és fenntartási költsége, a járőrözés sikeressége érdekében.
8. Községi Sportegyesület Támogatás futball szakosztály Támogatás sakk szakosztály Összesen:
3.270.000,330.000,3.600.000,-
Számlával igazolt:
3.600.000,-
Sakk szakosztály - utazási ktg - nevezési díj - tagdíj, regisztrációs díj - reprezentációs ktg sakkversenyre
201.295,65.400,40.575,22.730,330.000,-
Futball szakosztály - személyszállítás (Torma István) 429.980,- nevezési, játékvezetői díjak 1.044.625,- közüzemi számlák (víz,gáz,áram) 280.455,- épület és pályafenntartás 120.640,- sportfelszerelés 489.400,- terembérlet, irodaszer 186.770,- utazási költségtérítés (szgk.) 718.130,3.270.000,Mindösszesen:
3.600.000,-
Sportegyesületnek az Önkormányzattól kapott támogatását nehéz elkülönítve vizsgálni, mivel más szervezetektől is kaptak támogatást és egyéb bevételük is volt. Összességében a civil szervezetek elszámolásai a kapott támogatásokról helyesek, számlákkal és egyéb bizonylatokkal igazoltak. Pénzügyi Bizottság javasolhatja a Képviselő-testületnek az elszámolások elfogadását. Balatonberény, 2011. február 14.
Megyeri Gyuláné és Horváth Lászlóné bizottsági tagok
Balatonberény Község Önkormányzat
Gazdasági programja
2010 - 2014 évre
I. 1. A gazdasági program készítési kötelezettség Az önkormányzat képviselő-testülete számára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése írja elő a gazdasági program készítési kötelezettséget. A kötelezettség viszonylag új eleme az önkormányzati működésnek, mivel a program készítési kötelezettséget az előző képviselő-testületi ciklus időszakában volt kötelező először meghatározott tartalommal és kötelezően elkészíteni. Az önkormányzatok tevékenységeik során korábban is készültek egyes helyen gazdasági programok, amelyek önkormányzati ciklusprogram néven futottak. Ezek tartalmára azonban egységes kötelező előírás nem volt. A gazdasági programot a képviselő-testületnek az alakuló ülését követő hat hónapon belül kell elfogadnia, ha a gazdasági program az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselőtestület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
2. A gazdasági program által felölelt időszak A gazdasági program: - a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
3. A gazdasági program tartalma A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági programnak tartalmaznia kell különösen: - a fejlesztési elképzeléseket, - a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, - a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, - az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.
II. 1. A település helyzetének feltérképezése A település helyzetének feltérképezése során a település általános és speciális adottságaiból kell kiindulni. A település földrajzi elhelyezkedése „A településen a kistérségi központ, Marcali település vonzása érvényesül. E vonzásközpont jelentősége a 2007-es időponttól már tapasztalható és szerepe növekszik. Gazdasági szempontból (munkahelyek, turizmus) Keszthely és Hévíz hatása kiemelkedő még. A település természeti környezete A település természeti értékei közül meghatározóak a Balaton Felvidéki Nemzeti Park által védett területrészek. A község fekvése miatt közvetlen balatoni település, a közelben található a kis-balatoni természetes vízterület. A település természeti környezeténél meghatározóak az EU által meghatározott Natura 2000es Programba vont területrészek. A községben gazdálkodók nagy része szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozik amely szervesen kapcsolódik a Dél-Balatoni Borúthoz. Az egyéb növénytermesztés a régióra jellemző mezőgazdasági gazdálkodáshoz kapcsolódik szorosan. Infrastrukturális ellátottság A település infrastrukturális ellátottsága tekintetében figyelembe kell venni: - A település úthálózata 90 %-ban szilárd burkolatú, az autópálya közelsége miatt mind a főváros, mind a déli határ irányába való közlekedés megoldott. - A települést érinti a Budapest – Nagykanizsa vasútvonal, vízi közlekedés a községben nincs. - A közművekkel való ellátottság 100 %-os. Demográfiai adatok a népesség korcsoportos megoszlása Település
0-18 éves férfi nő
19 – 64 éves férfi nő
65 – 100 éves férfi nő
Balatonberény
83
Összesen:
81
375
164
365 740
135
168 303
A gazdasági erő jellemzői A település szempontjából meghatározó, hogy a községben székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozások nagy része jelenleg csak névleges, mivel az általuk üzemeltetett üdülőegységek szolgáltatást nem nyújtanak. A vállalkozások a helyi gazdaság hajtóerejét képezhetnék és közvetlenül hatással lehetnének a munkahelyekre, valamint a vállalkozások működéséből adódó vásárló erő nagyságát emelhetnék. 2. Az önkormányzat gazdasági helyzetének és tendenciájának megismerése Az éves költségvetési beszámolók és az egyéb pénzügyi előterjesztések valamennyiünk számára ismertek, tartalmazzák a Képviselő-testület elképzeléseit, az Önkormányzat éves működésével kapcsolatosan ismertek a kötelezettségvállalások, fejlesztési programok, stb. 2.1. A vagyoni helyzet elemzése Az önkormányzat vagyona a 2010. évi zárómérleg alapján 2.378. millió forint. A vagyon az elmúlt időszakban csökkenést mutat. Az elmúlt időszakban tapasztalt vagyoncsökkenés oka, hogy az önkormányzat kénytelen volt a saját vagyonát részben felélni azért, hogy a megszokott közszolgáltatást biztosítani tudja, kötelezettségeit teljesítse, a legalapvetőbb fejlesztéseket, állagmegóvásokat végre tudja hajtani. Az önkormányzat vagyonszerkezete a következő: Vagyonelem megnevezése
Ingatlan db száma
Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a 147 kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott 18 feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és 23 megterhelhető)
Az összes vagyonból a vagyon részaránya
51 % 19 % 30 %
A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok: közterületek, utak stb.
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: Intézmények épületei és a hozzá tartozó egyéb építmények, közművek, lakások. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: telek, nem lakás céljára szolgáló épületek, beépítetlen terület, földterületek. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása: kedvezőtlen, mert forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya.
nagyon
nagy
a
2.2. A pénzügyi helyzet Az önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt időszakban az alábbiak jellemezték: Az önkormányzatnak a fizetőképessége fenntartásához külön állami támogatást nem kellett igénybe vennie. Működési hitel felvételére nem került sor, folyószámlahite- keretünk 20 millió forint, átmeneti likviditási problémák áthidalásához ezt vesszük igénybe,mindig az adott helyzetnek megfelelő összegben. Ezáltal a pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva volt. 2010. évben 4.336 e Ft volt az év végi folyószámlahitel-állományunk. Fejlesztési hitel felvételére nem került sor. 2.3. A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák Az önkormányzat költségvetési rendeletében a költségvetési főösszeg az elmúlt 5 évben 260 millió forint körül mozgott. Kiadások A költségvetési kiadások szerkezete az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi jellegű kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Speciális célú támogatások Felhalmozási kiadások Kiadások összesen: Kiadások eFt-ban
2006. 31 % 9% 33 % % 21 % 6% 100 % 239.256
A kiadások aránya és összege 2007. 2008. 2009. 34 % 31 % 27 % 10 % 10 % 8% 32 % 33 % 32 % % % % 19 % 18 % 25 % 5% 8% 8% 100 % 100 % 100 % 270.388
A költségvetési kiadások közül: - nőttek a speciális célú támogatások kiadásai, - csökkentek a személyi juttatások, járulékok kiadásai, - és közel változatlan maradt a dologi kiadások aránya.
317.198
245.320
2010. 30 % 7% 32 % % 27 % 4% 100 % 244.209
A költségvetési kiadások közül a következő években várható, hogy: - a személyi juttatásokat, a munkaadókat terhelő járulékok nagyságát és arányát: - csökkenti: - az átgondoltabb személyi juttatás-gazdálkodás miatti megtakarítás, - a közmunka igénybevétele miatti megtakarítás. (A 2010. évi létszámkeret 28 fő. 2011-ben nem várható létszámcsökkentés. - a dologi jellegű kiadások nagyságát és arányát: - növeli az infláció, - csökkentheti a takarékosabb, gazdaságosabb, megfontoltabb gazdálkodás.
Bevételek A költségvetési bevételek szerkezete az alábbiak szerint alakul: Megnevezés Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Önkormányzatok költségvetési támogatása Kiegészítések és visszatérülések Felhalmozási és tőkebevételek Támogatásértékű bevételek Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele, értékpapírok kibocsátásának bevétele Hitelek Bevételek összesen: Bevételek eFt-ban
2006. 21 %
A bevételek aránya és összege 2007. 2008. 2009. 17 % 16 % 13 %
2010. 12 %
50 %
44 %
37 %
48 %
51 %
10 %
4%
13 %
17 %
18 %
1% 2% 16 %
% 11 % 9%
% 12 % 21 %
7% 1% 3%
2% % 4%
%
1%
1%
1%
1%
% 100 %
14 % 100 %
% 100 %
% 100 %
2% 100 %
257.198
334.866
349.115
273.790
262.788
A költségvetési bevételek közül: - az önkormányzatok sajátos működési bevételek között egyes helyi adó bevételek növekedtek, - csökkentek az önkormányzatok költségvetési támogatása jogcímen kapott összegek, különösen: a normatív támogatások, csökkentek az intézményi működési bevételek az intézményi rendszer átalakítása következtében, felhalmozási és tőkejellegű bevételünk 2010. évben nem is volt, ami nem baj, hiszen azt jelenti, hogy vagyonfelélés nem történt.
A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken, és egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség.
3. Az előző, 2006-2010 évekre vonatkozó gazdasági program végrehajtásának értékelésre - a gazdasági program célkitűzéseit a helyi önkormányzati rendeletek tükrözték, - a célkitűzések megjelentek-e az önkormányzat pályázati tevékenységében, - az előző időszakra elfogadott gazdasági programban megfogalmazott célok részben teljesültek - a teljesítés elmaradásához gazdasági okok vezettek - irreális célok nem voltak A gazdasági program célkitűzései kismértékben teljesültek. Az önkormányzat pályázati rendszerére elmondható, hogy a benyújtott pályázatok /részben igazodtak a gazdasági program céljaihoz. A célok megvalósítását nehezítő tényezők konkrétan : az előző ciklusból örökölt perekből adódó pénzügyi kiadások csaknem lehetetlenné tették az önrész-köteles pályázatokon való indulást.
Év 2006
2007 2008
2009
A sikeres pályázattal elért Pályázat célja, eredmény és a tárgya szükséges saját forrás Könyvtári Könyvállomány 43.000 közműv.érd.tám. gyarapítása Sf.85% Létszámcsökkentés Intézményátala- 3.928.299 kitása Sf.0% Működésképt.egyéb Kötelezettségek 4.500.000 támogatás rendezése Sf.0% Óvoda felújítás, Felújítás, 5.685.000 Sf.30% Közművesítés közműépítés 2.000.000 Sf.50% Munkagépvásárlás GAMESZ traktor 2.400.000 Sf.56% Közművelődési Könyv 45.000 érd. állom.gyarap. Sf.85% E-MOP Számítógép, informatika Szoftver, 1.000.000 Nyári programok Kulturális műsorok 763.000 KIHOP Informatika BFT Mentőkatamarán 711.000 10% eszközbeszerzés Defibrillátor 623.000 10% A pályázat benyújtásra került konkrét célja
A pályázat a gazdasági programhoz való igazodása, célfokozata
2010
BFT strand kültéri zuhanyzó TEKI Strand játszótér
2 db kültéri zuhanyzó építése Autóbuszöböl ép. 4.300.000 36% játszótérépítés 11.166.000 0%
4. Folyamatban lévő beruházások (fejlesztések) Az önkormányzatnál a következő beruházások (fejlesztések) vannak folyamatban: - MÁV terület vásárlás 850.000 ft - Temetői urnafal bővítés 500.000 ft - Műv.Ház számítógép terem 1.188.000. ft „ tetőfelújítás 2.500.000. ft - Naturista camping ép. felújítás 2.500.000. ft A beruházások megkezdésének időpontja: 2011 év - várható befejezési időpontja: 2011 év A beruházás tervezett kiadási forrásai: 2011 évi költségvetés 5. A különböző szintű fejlesztési-, szolgáltatási-, és egyéb programokkal kapcsolatos érintettség Az önkormányzat gazdasági programját alapvetően befolyásolják azok a fejlesztési-, szolgáltatási-, illetve egyéb programok, melyekben területi elhelyezkedése, illetve céljai miatt érintett. Az önkormányzat, amennyiben meghirdetésre kerülnek országos és régiós programok,és a területi elhelyezkedés miatt azokban érintett azokban részt vesz.. Az önkormányzat részt vesz a Marcali Kistérségi Társulás által meghatározott programokban. 6. A gazdasági program támogatottsága Kellően megalapozott, valamennyi körülményt figyelembe vesz. A gazdasági program elfogadása után gondoskodni kell az anyagok lakosság, és vállalkozók általi megismerhetőségéről.
III. A gazdasági program 1. Fejlesztési elképzelések Balatonberény Község Önkormányzat képviselő-testülete a 2010-2014. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg. (A konkrét fejlesztési elképzeléseket a gazdasági program további részei, az adott témakörhöz kapcsolódóan tartalmazzák.) Ipar A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az önkormányzatot. A helyi ipari területtel kapcsolatban: - javítani kell a helyi iparterület adottságait, mely adottságok elsősorban infrastrukturális adottságok. (figyelembe véve az ipari területek megközelíthetőségét) - figyelemmel kell kísérni az ipari övezetként megjelölt területek hasznosítását. A kihasználatlan területek célirányos felhasználását szorgalmazni kell. Segíteni kell a helyi vállalkozások bővítését, illetve a nem helyi vállalkozások letelepedését. Célok: - népszerűsíteni és vonzóvá kell tenni a helyi ipari területet. Szorgalmazni kell a vállalkozások megtelepedését a területen. A népszerűsítést elsősorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani. A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések: - A helyi vállalkozások támogatása érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük. - Az önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. - Szorgalmazni kell a településen az elfogadói kedvezmények rendszerét .(kártyaprogramok) Az önkormányzat képviselő-testülete a befektetés-támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: - a képviselő-testület törekedik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson, - a képviselő-testület az adópolitikáján keresztül támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek, - az önkormányzat az ipari területhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat.
Idegenforgalom Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania a saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és népességmegtartó képessége is jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: - El kell készítttetni a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. - Az önkormányzatnak segítenie kell azt, hogy a turizmus minél több típusa megjelenjen a községben. - Keresni kell egyéb ifjúsági szálláshelyek, táborozási lehetőségek kialakításának módjait. - A helyi idegenforgalmi, illetve kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.) - Turisztikai kiadványokat kell évente készíteni ( prospektus, túratérkép stb.). Ennek elkészítését a helyi Turisztikai Egyesület végzi. - Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása (pad, asztal, szeméttároló edény) - új közterületek (pl. park, parti sétány) kialakítása - Tájékoztató táblákat kell elhelyezni a turisták részére (látványosságok, szolgáltatásnyújtók stb.) - kerékpáros turizmus feltételeinek javítása - strand folyamatos fejlesztése - szőlőhegy turisztikai hasznosítása - korszerű szabadtéri rendezvényhelyszín építése Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: - Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket. Biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a helyi lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön. - Fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is. Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlődését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét.
Az önkormányzat képviselő-testülete ezért fontosnak tartja az alábbi infrastrukturális fejlesztéseket: - a közúthálózat, a járda, - a villamos energia, - a közvilágítás. E területekre vonatkozó konkrét célokat a gazdasági program további részei tartalmazzák. Mivel az informatika nem kapcsolódik közszolgáltatáshoz, de infrastruktúra szempontból fontos az informatikai lehetőségek biztosítása és kihasználása. Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy: - az önkormányzat továbbra is korszerű honlappal rendelkezzen, melyen az önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható, - az internet-hozzáférés biztosítva legyen a lakosság széles köre számára. A hozzáférést biztosítani kell a következő helyeken: könyvtárban, kultúrházban stb., 2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése Balatonberény Község Önkormányzat képviselő-testülete a 2010-2014. évekre az alábbi feladatokat és célokat határozza meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliség aránya közel 20 %. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az önkormányzat: - a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, - segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen, - hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni vállalkozói kedvet élénkítse, a munkanélküliek számára olyan fórumokat szervez, melyen megismerhetik az egyéni, illetve családi vállalkozások lehetőségeit, adópolitikájával segíti ezen vállalkozások megerősödését, - aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget biztosít, - az adópolitikájában a lehetőségekhez képest kedvezményeket biztosít azon helyi vállalkozások számára, akik helyi munkaerőt alkalmaznak, - rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal. Közmunkások foglalkoztatása
A közfoglalkoztatási terv előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az önkormányzat: - minden évben megalapozott közfoglalkoztatási tervet készít, ennek keretében megvizsgálja a közmunkások foglalkoztatásának lehetőségeit, összehangolja a feladatokat és az érintett személyek tudását és tapasztalatát, -az önkormányzatnál és valamennyi intézményénél maximálisan kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. 3. A településfejlesztési politika célkitűzései Balatonberény Község Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudjon. A településfejlesztés széles nyilvánossága Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések: - Folyamatosan karban kell tartani a település honlapját. - A honlapon biztosítani kell a helyet: - a képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, - a Vállalkozói térképnek, - a turisztikai kiadványnak, - a település intézményeinek, - a helyi civil szervezeteknek, - a településen megrendezett programoknak. - A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. - Érdekegyeztető és tájékoztató fórumokat kell szervezni az egyes fejlesztésekhez kapcsolódva, - Törekedni kell az érintettekkel való párbeszédre, a nyilvánosság ne szorítkozzon csak a megismerhetőségre, az önkormányzat befogadó legyen az érintettektől érkezett észrevételekre, felvetésekre. A településfejlesztés átgondoltsága Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során:
- meghatározásra kerüljön a településfejlesztés fő iránya, - csak a fő iránynak megfelelő, abba beleillő településfejlesztésre kerüljön sor a településfejlesztés és működtetés valamennyi területén, A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, az önkormányzati működés egyes területére vonatkozó működési és fejlesztési programok, koncepciók, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni: - melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az önkormányzat tartósan (legalább 10 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy - melyek hosszú távon a település élhetőbbé válását szolgálják, - melyek hozzájárulnak munkahely teremtési feltételek kedvező alakulásához, - melyek kedvezően befolyásolják a településnek a környező településekhez viszonyított súlyát, jelentőségét, - amelyek széles körben számíthatnak a lakosság, valamint az egyéb érintettek közvetlen és közvetett erkölcsi és anyagi támogatottságára, - beruházások esetében azokat, melyek gazdaságosságát, üzemeltethetőségét, kihasználtságát előzetes eljárásban igazolták. A településrendezési terv Az önkormányzat területrendezési terve a településfejlesztés egyik alapdokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét. A képviselő-testület feladata, hogy: - a ciklus ideje alatt áttekintse a településrendezési tervet, szükség esetén lépéseket tegyen a rendezési terv módosítására, - biztosítsa a rendezési terv és a településfejlesztési célok harmonizációját, - lépéseket tegyen a rendezési tervben szereplő fejlesztések megvalósítására. Felkészülés a pályázatokra Mivel a képviselő-testület mandátumának időszaka alatt jelentős pályázati források nyílnak meg, szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység. A sikeres pályázatok érdekében: - felelőst – alpolgármester - kell kijelölni az önkormányzatnál a különböző szintű, jellegű pályázatok figyelemmel kísérésére, - a pályázatok megírásához szükséges szakértelemmel és tehetséggel rendelkező személyekkel napi kapcsolatban vagyunk. - a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre előre tervet kell készíteni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés időigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidő gyakran nem elegendő. A tervek elkészítése folyamatban van.
- figyelni kell az előre elkészített tervek hatályosságát, szükség esetén kérni kell a tervek felhasználhatósági idejének módosítását,( műsz. ügyintéző feladata ) - a sikeres pályázatokra ösztönző érdekeltségi rendszerrel rendelkezünk, - továbbra is alkalmazni és működtetni kell azt a rendszert, mely segíti a lakosság, valamint a szervezetek és vállalkozók pályázati forrásokhoz való hozzájutását.( honlap, képújság, helyi újság ) Településfejlesztési célok Az önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. A részletes célokat a gazdasági program más részei tartalmazzák, Általános településfejlesztési célok: - településrendezési tervben meghatározott tervek megvalósítása, - belterületi közút építése, - járda építése, - csapadékvíz-elvezető rendszer építése, felújítása, - temető létesítményeinek felújítása, - turisztikai jellegű területek fejlesztése - kerékpárút építés 4. Az adópolitika célkitűzései A Balatonberényi önkormányzat fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az: - jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételt, ezáltal közvetlenül hat a településen keletkező helyi fejlesztés anyagi forrás nagyságára, illetve - hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire, valamint arra, hogy milyen mértékben hajlandóak részt vállalni a településfejlesztési kiadásokban. A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések A helyi adók esetében az önkormányzat képviselő-testülete az adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett folyamatosan az önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. 2010-ben a következő helyi adónemekből származott bevétel: - építményadó 42.000 eF - telekadó 20.286 eFt - váll.kommunális adója - 50 eFt - magánszemélyek komm.adó 6.606 eFt - idegenforgalmi adó 7.789 eFt
- iparűzési adó - gépjárműadó
7.615 eFt 6.652 eFt
A helyi adóztatás során az önkormányzat képviselő-testülete: - minden évben, a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetőségeket, - adófajtánként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, a rendszerbe beépítendő – a gazdasági program célkitűzéseit elősegítő – kedvezmények és mentességek rendszerét, a várható bevételeket és az adóztatás miatt jelentkező negatív hatásokat, - adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet-módosításokról, - csak olyan adórendeleteket fogad el, amely: - a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, - nem hat a vállalkozók működésének, fejlesztési elképzeléseinek gátjaként. Az adóbevételek növelése érdekében a képviselő-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy: - az adózók fizetési morálja javuljon, ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévőségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekről, illetve a szükséges adóvégrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekről, - az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében tájékoztatást kér az adóalanyi kör adóbejelentkezési kötelezettségének teljesítéséről, a lehetséges adóalanyok és a vonatkozó nyilvántartások egyeztetésének eredményéről, - az adózók tájékoztatást kapjanak az adóbevételek felhasználásról, mivel az adóforintok ismert felhasználási célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést (a honlapon közzé kell tenni az adóbevételek nagyságát és az adóbevételek felhasználási célját, valamint a tényleges felhasználást), - az önkormányzati adóhatóság éljen adóeljárási törvény alapján biztosított adóellenőrzési jogával, és az adóellenőrzések eredményéről a képviselő-testület legalább évente tájékoztatást kapjon. Az adóbevételek növelése érdekében az önkormányzat rendszeresen tájékozódik arról, hogy a településkörnyéken milyen adópolitika, milyen adókat és milyen összegben és feltételekkel működtetnek. Cél, hogy a vállalkozók adóztatása területén olyan helyzet alakuljon ki, amely vonzóvá teszi a települést a vállalkozók számára. A helyi iparűzési adó kedvező feltételeire fel kell hívni a vállalkozások figyelmét a gazdaságfejlesztéssel összefüggő tájékoztató és reklám anyagokban is. Az adóztatásban dolgozó személyek anyagi érdekeltségének növelése érdekében a képviselőtestület évente áttekinti a dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerére vonatkozó helyi szabályozás szükségességét. Egyéb adókkal, adó jellegű bevételekkel kapcsolatos adópolitikai célkitűzések Az egyéb adó, illetve adó jellegű bevételek esetében az önkormányzat képviselő-testülete az adóbevételek maximalizálására törekedik. Az adóztatás során a képviselő-testület évente a költségvetési koncepcióhoz igazodva:
- vizsgálja: - a talajterhelési díj, - a termőföld bérbeadásából származó SZJA adóztatásával kapcsolatos lehetőségeket, - ellenőrzi, hogy az önkormányzatot megillető bevételek valóban bevallásra és megfizetésre kerültek-e. Az adópolitikai célkitűzések érvényesítése Az adópolitikai célkitűzések érvényesítése érdekében a következő célokat kell teljesíteni: - a hivatali dolgozók teljesítménykövetelményeit meghatározó célokat az itt leírt követelményeknek megfelelően kell a képviselő-testületnek meghatároznia. A polgármester a jegyző részére, a jegyző pedig az adóztatásban dolgozók részére részletes teljesítménykövetelményeket köteles meghatározni. - a munkaköri leírásokat úgy kell megfogalmazni, hogy a dolgozók feladat- és hatásköre egyértelműen tisztázott legyen, - a FEUVE és a belső ellenőrzési rendszer működtetésénél megfelelő súllyal szerepeljen az adóztatás.
5. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások Balatonberény Község Önkormányzat képviselő-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó intézkedéseket. Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati és egyéb közigazgatási feladatait a hivatala útján látja el. A képviselő-testület – az önkormányzati törvényben meghatározott sorrendet követve – a következő közszolgáltatásokra vonatkozóan rendelkezik: - épített- és természeti környezet védelméről, - lakásgazdálkodásról, - vízrendezésről és vízelvezetésről, - köztemető-fenntartásról, - helyi közutak és közterületek fenntartásáról, - a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról, - köztisztaság és településtisztaság fenntartásáról, - a közbiztonság helyi feladatainak ellátásáról, - gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, - gondoskodás az egészségügyi ellátásról, - gondoskodás a szociális ellátásról, - gondoskodás gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról, - közösségi tér biztosításáról, - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységről, sport támogatásáról,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosításáról, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítéséről. Közigazgatás Az önkormányzat közigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében az alábbi nem anyagi jellegű célok megvalósítása szükséges: - a szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtése, a község lakóinak és vállalkozásainak az ügyintézésének gyors, érdemi elintézése, - az ügyfélfogadási idők évenkénti átgondolása, - az ügyfelek várakozási idejének csökkentése, kulturált várakozási feltételek megteremtése, - az információs szolgáltatás működtetésének kiterjesztése. Az épített- és természeti környezet védelme A képviselő-testület az épített- és természeti környezet védelme érdekében: - áttekinti a védelmet igénylő vagy védelem alá vonandó építészeti, valamint természeti értékeket, - szükség szerint megalkotja, módosítja a helyi védelemről szóló rendeletét, - vizsgálja az önkormányzati tulajdonú értékek védelmi lehetőségét, illetve a védett értékek hasznosítási lehetőségét. Az épített környezet védelme érdekében kitűzött célok: - a tulajdonosok segítése abban, hogy az épített környezet méltó védelmet kapjon, - az önkormányzati ingatlanok felújítása A természeti környezet védelme érdekében kitűzött célok: - helyi környezetvédelmi akciók indítása, illetve csatlakozás más szerv által hirdetett környezetvédelmi programokhoz, - a helyi környezeti értékek megismertetése, népszerűsítése, a természeti értékekben rejlő turisztikai lehetőségek feltárása és kihasználása, - természeti értékekre felhívó jelzések, táblák készítése - kiemelt természeti értékek helyi védettség alá helyezése A lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodása Az önkormányzat lakásgazdálkodási tevékenysége során: - gondoskodik a lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó helyi rendeletek felülvizsgálatáról, - javítja a különböző közszolgáltatások fenntartásához szükséges szolgálati lakás, bérlakás, szociális bérlakás állomány állagát A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés Az önkormányzat biztosítja az egészséges ivóvízellátás szolgáltatást.
Az ivóvízzel történő ellátás a DRV szolgáltatón keresztül történik. (A szolgáltatónál az önkormányzat részben tulajdonos.) Csapadékvíz-elvezető rendszer általában nyílt. Cél, hogy a csapadékvíz elvezetése megfelelő módon történjen, az kárt ne okozzon. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a rendszer részben megfelelően működik. A csapadékvíz a vízgyűjtő szerepet betöltő Balatonba kerül. A csapadékvíz miatt - belvíz kialakulása esetleges. A csapadékvíz elvezető rendszer: - karbantartása indokolt a község egész területén. A csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartását a GAMESZ Szervezet végzi. Mindenképpen el kell érni, hogy a ciklus alatt pályázati forrásból meg kell oldani a csapadékvíz elvezető rendszer teljes rekonstrukcióját. Csatornázás A meglévő csatornahálózat üzemeltetője: a DRV. A csatornahálózatra való rákötések száma a csatornával ellátott területeken 98 %-os. A csatornát nem használók a talajterhelési díjat fizetik. Nem megfelelő folyékony települési hulladék szállítás és elhelyezés a településen nem jellemző. A köztemető-fenntartás Az önkormányzat kötelező feladatként köteles ellátni a köztemető-fenntartással kapcsolatos feladatokat. A köztemető-fenntartás, mint közszolgáltatás biztosítása és színvonalának emelése érdekében az alábbi feladatok ellátására van szükség: - köztemető a Balatonberény, Irányi Dániel u. 22.sz. címen található, melynek üzemeltetését a GAMESZ Szervezet végzi, A köztemető-fenntartásokhoz kapcsolódva a következő fejlesztési célok kerülnek meghatározásra: - illemhely létesítése a ravatalozóban, - urnafal bővítése A helyi közutak és közterületek fenntartása
A képviselő-testület a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítására törekedik, melyek megfelelnek a település igényeinek és egyben a településfejlesztési célok is: - Szükséges a belterületi utak folyamatos karbantartása, felújítása különösen a következő útszakaszokon: - Ady-köz, Dózsa György, Bartók Béla, Deák, Hunyadi, Bajcsy Zs., Béke, - Járdaépítés és felújítás szükséges a következő területeken: - Kossuth, Béke, Ady utcákban - A közlekedésbiztonság növelése érdekében indokolt: - a Vasútállomási csomópont mielőbbi megépítése elsősorban pályázati forrás bevonásával A közút fenntartását a tevékenység volumenétől függően az önkormányzat saját szervezettel végzi. A közútkezeléssel összefüggésben fontos, hogy az önkormányzat: - lépést tegyen annak érdekében, hogy az utak állaga ne romoljon, - figyelemmel kísérje azokat a tényezőket, melyek az utak állapotában kárt okoznak (súlyterhelés), - hatékony eszközöket dolgozzon ki annak érdekében, hogy egyes utakat csak az arra feljogosítottak használják. A képviselő-testület kívánatosnak tartja a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartását, ennek érdekében a következő feladatokat határozza meg: - Fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek gondozására, tisztántartására. - Gondoskodni kell a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról. - Nagyobb figyelmet kell fordítani a köztéri építmények állagának megőrzésére - Látványelemekkel (pl. szobor, szökőkút, óra stb.) kell gazdagítani a közterületeket. A közterület-fenntartási feladatokat a GAMESZ Szervezet látja el. Az önkormányzat képviselő-testülete a játszóterekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat határozza meg: - az EU-s szabványnak megfelelően ki kell alakítani a következő játszótereket: - Rákóczi park, Kossuth tér
Parkolási lehetőség biztosítása Az önkormányzat számára kötelező feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása.
A parkolási lehetőségek biztosítása érdekében feladat:
- a meglévő parkolók megfelelő állapotának biztosítása, Parkolással összefüggő fejlesztési célok: - lehetőség szerint el kell érni, hogy új üzletek nyitásánál az üzlet tulajdonosa gondoskodjon az üzlet előtt, megfelelő számú és minőségű parkolóhely kialakításáról. A köztisztaság és településtisztaság fenntartása A köztisztaság és településtisztaság az önkormányzat olyan feladata: - melyre vonatkozóan a helyi célok elérése érdekében helyi rendeletet alkothat, ezért vizsgálni kell a helyi rendelet tartalmát és érvényesülését, - mely részben ellátható a közfoglalkoztatási tervben foglalkoztatottakkal is, így e terület fokozott odafigyelést igényel az ilyen foglalkoztatás lehetőségeinek feltárásakor. A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az önkormányzat: - továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról, a szolgáltatást az önkormányzat a Zöldfok Zrt. szolgáltatóval végezteti, - propagandát folytat a szemétszállítási szolgáltatás kihasználása érdekében – tájékoztatva a lakosságot a szemétégetés negatív környezeti hatásáról, - fellép a szemétégetést végzőkkel szemben, - bevezeti és terjeszti a szelektív hulladékgyűjtést, gondoskodik arról, hogy a településen 6 db helyre kihelyezésre kerüljenek a szelektív hulladéktároló edények, - évente 1 alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót, - évente 1 alkalommal szemétgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával, - biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban kihelyezésre, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek, - gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosságmentesítéséről és a hó eltakarításról. A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a GAMESZ Szervezet gondoskodik. A helyi tűzvédelem Az önkormányzat a helyi tűzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében: - támogatja a helyi tűzoltóságot/tűzoltó egyesületet, - az önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzati intézmények vonatkozásában: - figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályzattal való rendelkezést, - tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tűzvédelmi oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének megtörténtéről, - rendszeresen ellenőrzi a települési tűzriadó alkalmával alkalmazandó sziréna működőképességét.
A közbiztonság helyi feladatainak ellátása Az önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében: - támogatja a közbiztonság növelését segítő programok, tájékoztatók szervezését, ilyen programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél, - támogatja a polgárőrség működtetését (szorgalmazza a polgárőrszervezet aktív tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatja az eszközbeszerzéseket), - javaslatokat, észrevételeket tesz a rendőrség helyi munkájának hatékonyabbá tételére, - felhívja a rendőrség figyelmét a tudomására jutott, a közbiztonságot veszélyeztető körülményekre, - anyagilag támogatja a rendőrőrs működtetését, biztosítja számukra: az évi 120.000,Ft üzemanyag támogatást a helyi polgárőrségen keresztül. A közbiztonsággal kapcsolatos fejlesztési célkitűzések: - térfigyelő kamera kihelyezése a község valamennyi bevezető útjára, Közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, energiatakarékosság Az önkormányzat a következők szerint működik közre a helyi energiaszolgáltatásban: - lépéseket tesz az új területek energiaszolgáltatási infrastruktúrájának kiépítésére, - pályázati lehetőségeket keres az energiaellátás korszerűsítésére. Az energiafelhasználással kapcsolatos fejlesztési elképzelések: - a közvilágítási korszerűsítése, energiatakarékos izzók alkalmazása a község egész területén,, - az intézmények és az önkormányzati hivatal energiafelhasználásának korszerűsítése Közreműködés a foglalkoztatás megoldásában Az önkormányzat közreműködik a településen élő magánszemélyek foglalkoztatási problémáinak megoldásában. Az ellátott feladatokat a gazdasági program korábbi része tartalmazza. Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, az oktatásról Az önkormányzat a közoktatás biztosítása és színvonalának javítása érdekében a következő feladatokat látja el: - Továbbra is gondoskodik: - az óvodai ellátás megszervezéséről, a helyi óvoda tagintézményként történő működtetésével, - az általános iskolai ellátás biztosításáról a közösen fenntartott balatonszentgyörgyi székhelyű Dobó István Általános Iskola keretein belül.
- Intézkedéseket tesz az intézmények kihasználtságának növelésére, ennek érdekében támogatja az intézményt népszerűsítő programok szervezését, valamint az intézményeknek bemutatkozási lehetőséget biztosít az önkormányzat honlapján. - Szorgalmazza más oktatási intézmények közötti kapcsolat kiépítését és fenntartását. - Az önkormányzat segíti az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását. - A felsőoktatásban résztvevő tanulók részére a Bursa Hungarica programon keresztül támogatást biztosít Gondoskodás az egészségügyi ellátásról Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A képviselőtestület a gazdasági program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon kívánja biztosítani: - Fenntartja: - a háziorvosi ellátást balatonberényi rendelőben,, - a védőnői ellátást a balatonberényi rendelőben, - a fogászati ellátást a balatonszentgyörgyi rendelőben. - A parlagfű elleni védekezésre nagyobb hangsúlyt fektet. Beszámoltatja az önkormányzati hivatalt az ez irányú hatósági tevékenységéről, az elért eredményekről, támogatja a témával kapcsolatos ismeretterjesztést, illetve a parlagfű terjedése ellen küzdő akciókat. - A közterületeken és az önkormányzati területeken saját erőből gondoskodik a parlagfű-mentesítésről. Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések: - akadálymentesítés a balatonberényi rendelőnél – épület felújítás keretében. Gondoskodás a szociális ellátásról Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az önkormányzat a következő feladatokat látja el: - A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét. - A következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja: - a szociális információs szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - idősek klubja, a Balatonkeresztúri székhelyű Alapszolgáltatási Központon keresztül.
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás Az önkormányzat képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat.
A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok: - évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi rendeletet, - a rendelet-módosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket, - az önkormányzat a következő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja: - családsegítő szolgálat (a szolgáltatást közvetlenül a Balatonkeresztúri Alapszolgáltatási Központ közreműködésével biztosítja) - az önkormányzat támogatja a civil szervezetek ezzel kapcsolatos működését, illetve minden olyan programot, rendezvényt, amely az ifjúság kultúrált szabadidő eltöltését, nevelését, művelődését szolgálja. Közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása Az önkormányzat a közművelődés és a kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg: - Felül kell vizsgálni a helyi közművelődési rendeletet. - A könyvtár működtetése során: - intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez ki kell használni a pályázati lehetőségeket, fogadni kell a magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus információhordozó, folyóirat, felajánlásait, illetve anyagi támogatását, - ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét, - a könyvtári nyitva tartást az igényekhez kell igazítani. - A művelődési-, illetve a kultúrház működésével kapcsolatban: - biztosítani kell a működtetéshez szükséges költségvetési forrásokat, - gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó szervezetek: - számára biztosítva legyen a működéshez szükséges közösségi hely, - kapjanak pénzügyi, anyagi támogatást a vállalt feladataik ellátásához, - pályázati tevékenységét segítse az önkormányzat. - Bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára (költői est, felolvasó est, kiállítások, bemutatók szervezésével). - Szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását és a tárlat bővítését. - Támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését. A képviselő-testület fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatos közszolgáltatások további biztosítását is. Ennek érdekében: - gondoskodik a település sportéletének helyet adó épületek és pályák folyamatos karbantartásáról, rendben tartásáról, - Balaton utcai sportpályához kapcsolódva olyan infrastruktúrát épít ki, amely alkalmas helyszínné teszi nagyobb sport, illetve egyéb helyi rendezvény lebonyolítására. A tervezett fejlesztések: öltöző épület rekonstrukciója, - támogatja a település sportegyesületét,
- segíti és szorgalmazza a sportegyesület pályázati tevékenységét. A területhez kapcsolódó fejlesztési célok: - a közművelődési területtel összefüggésben: - épület felújítás, számítógépterem-kialakítás - szabadtéri rendezvényhelyszín építése A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása Az önkormányzat képviselő-testülete a hivatalán keresztül biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Az önkormányzat biztosítja a kisebbségek és civil szervezeteik részére a kulturális és sport létesítmények használatát. Egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése A képviselő-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében a következő közszolgáltatásokat biztosítja, illetve az alábbi intézkedéseket teszi a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében: - A képviselő-testület, az önkormányzati hivatal és az egészségügyi, szociális ellátást végző intézmények, személyek folyamatosan együttműködnek egymással az egészséges életmód feltételeinek javítása érdekében. (A kölcsönös együttműködés tapasztalatairól a testület legalább évente egy alkalommal meghallgatja az intézményvezetők, illetve a hivatalvezető tájékoztatóját.) - Támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak. - Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása érdekében ellátja a helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatokat (lásd korábban), így biztosítja a mozgáshoz való helyet. - Ellenőrzi, hogy: - a középületekben, közművelődési intézményekben dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehessen. - kulturális rendezvények sorába épüljenek be a dohányzás, alkohol, drog fogyasztás ártalmaira irányuló programok. 6. Településüzemeltetési politika célkitűzései A településüzemeltetési politika megfogalmazása városoknál kötelező. A település településüzemeltetési politikájának célkitűzései a következők: - Az önkormányzat a közszolgáltatások biztosítása és színvonalának emelése vonatkozásában meghatározottakat a lehető legmegfelelőbb szolgáltatóval végezze, figyelembe véve: - a gazdaságosság, - a hatékonyság és - az eredményesség követelményeit.
- A településüzemeltetési feladatok főbb szervezési, lebonyolítási feladatait az önkormányzati hivatal, illetve a GAMESZ Szervezet végezze, ezzel biztosítva azt, hogy a feladatok ellátása átlátható, összehangolható, szükség esetén átszervezhető legyen. - A településüzemeltetés során az önkormányzat képviselő-testületének figyelemmel kell kísérnie az egyes közfeladatokkal kapcsolatban felmerülő kiadásokat és a vele szemben keletkező bevételeket adott évben, illetve több év viszonylatában. A növekvő költségvetési kiadással és a csökkenő költségvetési bevétellel járó közfeladatok esetében rendszeresen vizsgálni kell azt, hogy a közszolgáltatás biztosítása más szolgáltatóval, illetve más módon nem lehetséges-e. (Egyes közszolgáltatások tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete kötve van a szolgáltatók megválasztása terén, mivel más hasonló szolgáltató nincs.) - A településüzemeltetés során biztosítani kell a megalapozott költségvetéssel, és a likviditás folyamatos figyelemmel kísérésével azt, hogy az üzemeltetéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon. A pénzügyi problémák bekövetkezésének lehetőségét előre kell jelezni, hogy a szükséges átcsoportosítás végrehajtható legyen. - Csökkenteni kell a településüzemeltetésben résztvevő, önállóan gazdálkodó intézmények számát. Ésszerű átszervezéssel biztosítani kell az intézmények gazdálkodásának optimalizálását. (Az intézmény gazdálkodási jogkör szerinti átszervezése nem érinti az intézmények szervezeti önállóságát.) - Az önkormányzat képviselő-testülete támaszkodik a belső ellenőrzés és a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszer által, az üzemeltetés gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség tekintetében tett megállapításaira, észrevételeire.
7. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: - Az önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Törekedni kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az önkormányzat saját forrásának növelésére. - A képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket. (A feladatok olyan formában, illetve feltételekkel történő megteremtésére törekedik, hogy a legkedvezőbb összegű támogatást kapja.) - Az önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására (különösen a bérbeadás, a bérmunka lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére.
- Az önkormányzat törekedik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. - A képviselő-testület körültekintően jár el akkor, ha az önkormányzat működtetése, illetve fejlesztése hitelfelvétel nélkül valósítható meg.
Előterjesztés Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. március 30-i ülésére
Tárgy: Balatonberény Község Önkormányzatának 2011. évi közbeszerzési tervéről Előadó: Horváth László polgármester
Tisztelt Képviselő-testület! A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (továbbiakban: Kbtv.) 5. §. (1) bekezdése alapján önkormányzatunknak minden év április 15-ig éves összesített közbeszerzési tervet kell készítenie, melyet nemleges tartalom esetén is elő kell terjeszteni az elfogadott éves költségvetése figyelembe vételével. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések, egyszerű közbeszerzési eljárás. VI. fejezet 242 §. (1) a közbeszerzés tárgyaiként árubeszerzést, építési beruházást, építési koncessziót, szolgáltatás megrendelését, illetőleg szolgáltatási koncessziót sorol fel. A Kbtv. 244. §. (1) bekezdése szerint „E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg”. A 2011. évre irányadó nemzeti értékhatárokat a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény állapítja meg az alábbiak szerint (egyszerű eljárás szerinti közbeszerzés): -
árubeszerzés esetében: 8 millió Ft, építési beruházás esetében: 15 millió Ft, építési koncesszió esetében: 100 millió Ft, szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió Ft, szolgáltatási koncesszió esetén: 25 millió Ft.
Fenti tájékoztatás és a 2011. évi elfogadott önkormányzati költségvetési rendeletünk figyelembe vételével a 2011. évi közbeszerzési tervünk nemleges. Amennyiben 2011. év során nyertes pályázatok vagy más ok miatt szükséges, a közbeszerzési terv módosításra kerül. Határozati javaslat: Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évre vonatkozó közbeszerzési tervét nemleges tartalommal fogadja el a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXXIX. tv. 5. §. És 244 §. (1) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
szóló 2010. évi CLXIX. tv., valamint az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011.(II.23.) rendelete alapján. Felelős: Horváth László polgármester Határidő: értelem szerint Balatonberény, 2011. március 23. Horváth László polgármester
Előterjesztés Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 30-i ülésére
Tárgy: A szociális ellátások helyi szabályzásáról szóló rendelet felülvizsgálata Előadó: Schenk István jegyző 2011. január 1. napjától ismételten módosultak a szociális igazgatásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) egyes rendelkezései, amely szükségessé teszi a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2010.(II.24.) önkormányzat rendelet felülvizsgálatát. Az aktív korúak ellátásának és foglalkoztatásának vonatkozásában a törvényi módosítások lényege az alábbiakban foglalható össze: 2011. január 1-től megszűnt a közcélú foglalkozatás, a hagyományos értelemben vett közmunkaprogram és a közhasznú munka. E foglalkoztatási formákat az egységes elnevezésű közfoglalkoztatás váltotta fel. Az önkormányzatok közfoglalkoztatásban betöltött szerepe megváltozott, mert a közfoglalkoztatás szervezése a munkaügyi központok feladata lett, a pénzügyi források felett is ők rendelkeznek, az önkormányzatok és intézményeik pedig a munkaügyi központokhoz benyújtott pályázatok útján juthatnak támogatáshoz. A változások következtében az önkormányzatoknak ez évtől már nem kell közfoglalkoztatási tervet sem készíteniük. Az Szt. egyik lényeges módosítása az, hogy az aktív korúak ellátásán belül a rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltotta fel. A bérpótló juttatás jogosultsági feltételei többségükben megegyeznek a rendelkezésre állási támogatás jogosultsági feltételeivel és az ellátás összege sem változott. A legfontosabb változás az, hogy a bérpótló juttatásban részesülő személy iskolai végzettségére tekintet nélkül köteles elfogadni a részére felajánlott közmunkát, továbbá az ellátásra való jogosultságot az eddigi két év helyett évente felül kell vizsgálni. A bérpótló juttatásra 2011. december 31. után csak az lesz jogosult, aki a felülvizsgálatot megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni. További változás, hogy az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személyek ez évtől már nem vonhatók be a közfoglalkoztatásba, így velük az önkormányzat erre vonatkozóan külön megállapodást nem köthet. Jelen rendelet-tervezet szerint az önkormányzat nem él azzal a szabályozási lehetőséggel, miszerint a bérpótló juttatás megállapítását a „lakókörnyezet rendben tartásához” köti, szabályozza annak fogalmát, be nem tartásának jogkövetkezményeit. A szabályozásra bármikor lehetőség van, a jelen tapasztalatok alapján a településen erre nincs szükség, illetőleg az ezzel kapcsolatos többletfeladatok (környezettanulmányok) az 1 fő igazgatási ügyintéző aránytalanul magas leterheléséhez vezetve. Tájékozódásunk szerint a környező Balatonparti települések közül Balatonfenyvesen, Balatonkeresztúron, Balatonmáriafürdőn sem lett bevezetve.
Az Szt. egyéb módosításainak lényege: 2011. január 1-től az ápolási díj alapösszege már nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével megegyező összeg. Az ápolási díj alapösszege jelenleg 29.500 Ft, mely összeg az éves központi költségvetési törvényben került meghatározásra. Az Szt. megfogalmazása szerint az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott összeg, illetve ezen összeg 100, 130, illetve 80 %-a. 2011.január 1-ével étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében megszűnt a családi jövedelemszámítás, így a differenciált jövedelemszámítást valamennyi szolgáltatásnál egységes – egyéni – jövedelemszámítási mód váltja fel. Egyetlen esetben marad fenn a családi jövedelemszámítás: kiskorú igénybe vevőnél, ahol a továbbiakban nem a szülők egy főre jutó jövedelmét, hanem a családban egy főre jutó jövedelmet kell figyelembe venni. A szolgáltatás igénybevételét megelőzően végzett jegyzői jövedelemvizsgálat megszűnt. A jövedelemvizsgálatot az intézményvezető végzi el és állapítja meg a személyi térítésid díjat. A jövedelmek vizsgálata terén javasoljuk az alábbi szabályozást: Kérelmező és a vele közös háztartásban élő aktív korú személy köteles nyilatkozni arról, hogy rendelkezik-e magánszálláshely idegenforgalmi hasznosítására szóló engedéllyel és abból a kérelem benyújtását megelőző idegenforgalmi évben milyen összegű bevétele volt. Az átmeneti segélyezés körében javasoljuk, hogy a különösen indokolt átmeneti segélyben részesíthetők körét (70 évesnél magasabb életkorú személy, egyedül élő nyugdíjas) a gyermekét egyedül nevelő szülővel bővítsük. A térítési díjak tekintetében a javaslatot 2011. április havi ülésre terjesztem elő. Az előterjesztéshez mellékelem a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet – tervezetet. Tekintettel arra, hogy több módosítást is javasolunk, új rendelet megalkotására teszek javaslatot. Határozati javaslat: Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet-tervezetet az előterjesztett módosításokkal elfogadja. Határidő: értelem szerint Felelős: Schenk István jegyző Balatonberény, 2011. március 23. Schenk István jegyző
BALATONBERÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. március 30-i ülésére
TÁRGY: Szociális ellátásokról szóló rendelet felülvizsgálata
ELŐADÓ: Schenk István jegyző
Tervezet
Balatonberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011.(III.30.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Balatonberény Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 60.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 1. Általános rendelkezések A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 1. §. (1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Balatonberény önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a./ a balatonberényi állandó lakosok és b./ az Alapszolgáltatási Központ működésére vonatkozó társulási megállapodásban meghatározottak, valamint a Marcali Kistérség Többcélú Társulási megállapodása szerint – a társulásban résztvevő önkormányzatok illetékességi területén élő állandó lakosok vehetik igénybe. 2. Eljárási rendelkezések 2. §. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a körjegyzőségnél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. (2) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Alapszolgáltatási Központ vezetőjénél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (5) Elektronikus úton nem intézhető önkormányzati hatósági ügyfajták: lakásfenntartási támogatás méltányossági ápolási díj átmeneti segély temetési segély közgyógyellátás családalapítási támogatás 3. §. (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni. (2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: - az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait, - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. (3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó. (4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó. (5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (6) Nincs szükség igazolásra, azon adatok tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatalt jegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető. (7) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza. 4. §. (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban történik a házipénztárból, illetve a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján. Házipénztárból történő kifizetés esetén az ellátást a jogosult, illetve meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja. 5. §. (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 6. §. (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. 7. §. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. 8. §. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. II. FEJEZET Szociális ellátások 1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 9. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) lakásfenntartási támogatást, b) méltányossági ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére), c) átmeneti segélyt, d) tűzifa segélyt, e) temetési segélyt,
f) kamatmentes kölcsönt állapít meg. (2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.
Aktívkorúak ellátása Rendszeres szociális segély 10.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként az Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni. Az együttműködés eljárási szabályai 11. §. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség kiterjed - az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre - beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére - a programban foglaltak teljesítésére (2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Alapszolgáltatási Központ Balatonkeresztúr. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles: - a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából - együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében - a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni - köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta) (4) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását. A személyes találkozásokra szóló értesítést a találkozást megelőzően 3 munkanappal korábban kell kézbesíteni) e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával módosítja a programot. f) írásban jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására, így különösen - egészségügyi ok esetén: 5 munkanapon belül orvosi, kórházi igazolás - egyéb ok esetén pl. hozzátartozó halála esetén halotti anyakönyvi kivonat másolat, bármely más ok esetén a mulasztás okát hitelt érdemlően bizonyító irat i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e, j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket, melyet különösen a h.) pontban leírt körülmények esetén lehet elfogadni k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 munkanapon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt, (5) A beilleszkedést segítő programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia, mely lehet egyéni tanácsadás, fejlesztés, vagy az egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló, munkavégzésre felkészítő csoportos programon való részvétel. (6) Az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programok típusai: - szociális tanácsadás, fejlesztés, ügyintézés - pszichológiai tanácsadás, terápia - szociális fejlesztő és önsegítő csoport - munkavégzésre történő felkészülést segítő program - életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése Az együttműködési kötelezettség megszegése 12. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: - aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása) - megjelenési kötelezettség elmulasztása, - képzésen való részvétel elmulasztása, - előírt programban, tanácsadáson való részvétel elmulasztása.
Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei 13. § Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt
együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni. Lakásfenntartási támogatás 14.§. (1) Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körére az Szt. 38. §. (1) – (2) bekezdésében, valamint a 39. §-ban foglaltak az irányadók. (3) Balatonberény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete lakásfenntartási támogatásban részesíti: a) azt a személyt – lakásonként 1 főt – akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja,
b) azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. (4) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a képviselő-testület a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza. (5) Balatonberény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 %-át, és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30 %-át elérő költséghányad. (6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni: lakbér vagy albérleti díj lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete távhő-szolgáltatás díja közös költség csatornahasználati díj szemétszállítás költsége villanyáram költsége víz-és gázfogyasztás díja tüzelőanyag költsége. (7) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft. (8) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani. (9) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot (a lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli; illetve arról, hogy háztartásában előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék került felszerelésre), a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, és a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását.
(10) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (11) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (12) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (13) Megszűnik a támogatás: - a megállapított idő elteltével, - a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával, - a jogosult kérelmére. (14) A lakásfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselőtestület a Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottságára ruházza. Ápolási díj 15. §. (1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. (2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg. (3) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 120 %-a, ha az ápolást végző személy két személyt ápol egyidejűleg. (4) Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi összegét a képviselő-testület az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének a 200 %-ára kiegészíti, ha az ápolást végző személy két 18 év alatti személyt ápol egyidejűleg. (5) Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi összegét a képviselő-testület az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 160 %-ára kiegészíti, ha az ápolást végző személy két 18 év feletti személyt ápol egyidejűleg. (6) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.. 43. §-ában és a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. Az (1) bekezdés szerinti ellátás igénylése esetén a fentieken kívül csatolni kell a 3. § (2) bekezdése szerinti jövedelemigazolásokat. (7) A (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti ápolási díjban részesülő személy részére - ha az egyik ápolt tekintetében az ápolási díjra való jogosultság megszűnik (állapotváltozás, elhalálozás) - a változás időpontját követő hó 1. napjától az Szt-ben kötelezően előirt összeg. folyósítandó. (8) Az (1) bekezdés szerint adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottságra ruházza. Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése 16. §
(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. (2) Az Alapszolgáltatási Központ házi segítségnyújtást végző dolgozója az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését negyedévenként, illetve szükség szerint ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi. Átmeneti segély 17.§ (1) Átmeneti segély a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, családok részére állapítható meg, ha - önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról másképpen nem tudnak gondoskodni, - előre nem látható többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Ilyen lehet különösen a betegség, elemi kár, víz, villanyáram, csatornadíj végszámla, egyedi fűtés tüzelővásárlás. (2) Egyszeri átmeneti segély kérelmet nyújthat be az a szociálisan rászorult személy, aki e rendelet alapján temetési segélyben részesült, de a temetés költségei a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetik. Szociálisan rászorultnak tekintendő az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetén 150 %-át. (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megállapítható. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelem-kiegészítő támogatásként is nyújtható. (4) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély legfeljebb három hónapra állapítható meg. (5) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi fizetések időpontját és a kifizetendő összeget. (6)Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt, akinek - 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át illetve - egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át nem haladja meg. (7) Különösen indokolt átmeneti segélyben részesíteni: - 70 évesnél magasabb életkorú személyt, - egyedül élő nyugdíjast - gyermekét egyedül nevelő szülőt (8) Az átmeneti segély alkalmankénti illetve havi rendszerességgel juttatott összege nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (9) Egy naptári éven belül ugyanazon személy vagy család legfeljebb kettő alkalommal részesíthető átmeneti segélyben.
(10) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl., hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, elemi kár, gyógyászati segédeszköz vásárlása stb.) jövedelemre való tekintet nélkül hivatalból vagy kérelemre, évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg átmeneti segély. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. A jövedelemre való tekintet nélkül, egyedi mérlegelés alapján megállapított segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át. (11) A megállapított átmeneti segély folyósításának módjai egyedi elbírálás során - készpénzben a hivatal pénztárából, - igénylő költségének közvetlen átvállalásával, - közüzemi szolgáltató részére történő átutalással, - természetbeni juttatás formájában /pl. élelmiszer, tisztasági csomag/, ha a segély felhasználásának célja nem biztosított - hajléktalan munkanélküli esetén csak természetbeni ellátás, a napi szükséglet fedezésére, - vagy célhoz kötve a felhasználás /pl. tisztálkodó szerek, ruhanemű, cipő/ amelyet 15 napon belül számlával igazolni kell. (12) Tüzelő segélyben részesülhet az a személy, - a számviteli fegyelem szabályainak betartásával – aki jelen §. (5), (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, vagy az a család, ahol 3 vagy több gyermeket nevelnek és az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át. (13) az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Szociális Kulturális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. Az átmeneti segély ellátásánál a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, valamint a bizottság hatáskörébe átruházott szociális ellátás esetén, az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatásköröket a polgármester gyakorolja.
Rendkívüli átmeneti segély 18. §. (1) A Polgármester sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – rendkívüli átmeneti segélyt állapíthat meg évente legfeljebb két alkalommal, a kérelmező nyilatkozata alapján. A nyilatkozat valódiságát az önkormányzat ellenőrzi. (2) Évente egy alkalommal részesülhet rendkívüli átmeneti segélyben az a személy, akinek a havi jövedelme, illetve családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 17. § (6) bekezdésében meghatározott jövedelmi határt. (3) A rendkívüli átmeneti segély család esetében csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a családban élők számától. (4) A rendkívüli átmeneti segély összege 2.000 Ft-tól 10.000 Ft-ig állapítható meg. (5) A szociális ellátásokra tervezett kiadásai összegéből a polgármester által nyújtott rendkívüli átmeneti segély felhasználható keretösszegéről a mindenkori költségvetési rendelet külön rendelkezik. (6) A rendkívüli átmeneti segélyekről a polgármester havonta köteles beszámolni a képviselőtestületnek.
II/A Egyéb pénzbeli önkormányzati támogatások Családalapítási támogatás 19.§. (1) Az önkormányzat minden újszülött balatonberényi gyermek anyját családalapítási támogatásban részesíti, amennyiben legalább egy éve Balatonberény községben állandó lakóhellyel rendelkezik. (2) A támogatás összege gyermekenként 50.000 Ft. (3) A támogatáshoz be kell csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát és a Balatonberényi Védőnői Szolgálat védőnői igazolását arról, hogy az anya a gyermek születésének időpontjában a gondozásában állt. (4) A támogatás megállapításának feltétele a gyermek születési anyakönyvi kivonatának be mutatása. (5) Balatonberényi újszülött az, akinek az anyakönyvi kivonatában a balatonberényi származási hely van feltüntetve. (6) A családalapítási támogatás a gyermek születését követő 60 napon belül benyújtott igény esetén állapítható meg. A határidő mulasztás jogvesztő. (7) A családalapítási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Szociális, Kulturális és Egészségügyi Bizottságra ruházza. Jelen ellátásnál az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatásköröket a polgármester gyakorolja.
Kamatmentes kölcsön 20.§. (1) A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került (elemi kár, stb.) személyek részére, a veszélyhelyzet megszüntetésére átmeneti segély nyújtható kamatmentes kölcsön, vagy vissza nem térítendő támogatás formájában. (2) A kamatmentes, visszatérítendő kölcsön formájában nyújtható átmeneti segélyre az jogosult, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló estén 200 %-át nem haladja meg. (3) A kamatmentes visszatérítendő formában nyújtható támogatás évente egy alkalommal adható – 10.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő összegben. (4) A kölcsön visszafizetésének időtartamát, feltételit egyedi elbírálás alapján a bizottság állapítja meg. Fél évet meghaladó visszafizetési lejárati idő esetén a kölcsön összegével a rászoruló ingatlana – amennyiben ilyennel rendelkezik – megterhelhető. (5) Az átmeneti segélyt megállapító hatóság utólagos elszámolási kötelezettséget írhat elő.
(6) A kamatmentes kölcsön és a vissza nem térítendő támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át.
Temetési segély 21.§ (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott. (2) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség legalább 10 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 200.000,- Ft. (3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő mulasztás jogvesztő. (4) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát. (5) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Szociális, Kulturális és Egészségügyi Bizottságra ruházza. III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás 22. §.
(1) Méltányosságból, kérelemre közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinél az egy főre számított havi jövedeleme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedülálló esetén 270 %-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja, egyéb esetben 15 %-át meghaladja. (2) A közgyógyellátási kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9.számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell 63/2006.(III.27.) Komrm. rendelet 35. §-ában előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. IV. fejezet Szociális szolgáltatások 23. §. (1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások: Alapszolgáltatási Központ keretében: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - nappali ellátás
Marcali Kistérség Többcélú Társulása keretében: - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (2) A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente. Étkeztetés 24.§ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) Koruk (65 év feletti személyek) b) Háziorvosi javaslattal igazolt egészségi állapotuk, (igazolás szerint olyan jellegű betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes) c) Szakorvosi igazolás alapján kiállított háziorvosi javaslattal igazolt fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. (3) Az önkormányzat lehetőséget biztosít a településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget nyújt a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására. (4) Az étkeztetést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja 25.§. (1) A jogosult, a törvényes képviselő, vagy tartásra és gondozásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet. (2) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét. (3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj a bekerülési költséggel azonos összegű. (4) Az étkeztetésért fizetendő, általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj az élelmezési térítés és az igénybevett étkezések számának szorzata. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelemének 30 %-át. (5) A szociálisan nem rászorult személy az ellátásért a fenntartó által megállapított teljes árat köteles fizetni. (6) Az intézményi térítési díj összegét és a jövedelemtől függő személyi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg. (7) Az étel kiszállítási költségét az önkormányzat vállalja.
Házi segítségnyújtás 26. § (1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a.) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b.) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c.) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozás szükségletet, melyet az 1993. évi III. törvény alapján az intézményvezető végez. (4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. (5) A házi segítségnyújtást a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja. 27.§ (1) A jogosult, és tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozója a házi segítségnyújtásért jövedelmi viszonyainak figyelembevételével személyi térítési díjat fizet, amelynek kiszámítási alapja az önkormányzat képviselő-testülete által külön rendeletben megállapított házi gondozási óradíj. A személyi térítési díj megállapításánál az igénylő saját jövedelmét kell figyelembe venni. (2) A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj, amely az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelemének 25 %-át. (3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. (4) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani úgy, hogy annak összege nem haladhatja meg a szociálisan rászorult, havi jövedelmének 30%- át ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak.
Családsegítés 28. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- a szükséges mértékig ki kell terjednie az igény bevevő környezetére, különösen családtagjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a.) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b.) b.) a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. (4) A családsegítést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.. (5) A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. Nappali ellátás 29. §. (1) Az ellátást az Sztv. 65/F § rendelkezései szerint biztosítja az önkormányzat. (2) A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat képviselőtestülete által megállapított intézményi térítési díj összege szolgál alapul. (3) A személyi térítési díj mellett 100 %-os mértékű eseti térítési díj kérhető a házirendben és a megállapodásban meghatározott, alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. (4) A nappali ellátás intézményi térítési díja nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15 %-át a nappali ellátás, illetve 30 %-át a nappali ellátás és ott étkezés esetében. (5) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött a napi személyi térítési díj fizetésére – a jogosult akadályoztatása esetén – a tartást és gondozást szerződésben vállaló köteles. (6) A (7) bekezdésben foglalt ellátásra jogosult napi személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos összegű. (7) Az idősek klubjába bejárók és nem étkezők részére az önkormányzat a állapítja meg.
térítési díjat 0 Ft-ban
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 30.§ (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65.§-ban foglaltak az irányadók. (2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a Marcali SZESZK vezetőjéhez lehet benyújtani. (3) Az ellátás iránti kérelemről a Marcali SZESZK vezetője dönt. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás 31. § Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D.§-ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára: b.) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára: c.) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára: d.) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira: e.) az ellátás megkezdésének időpontjára f.) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre g.) a döntések elleni jogorvoslat módjára. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének esetei 32. § (1) Szociális étkeztetés esetében az ellátás megszűnik: a./ a jogosult saját kérelmére b./ jogosult halála esetén c./ a jogosultságra való okok megszűnésével. (2) Az ellátást az Alapszolgáltatási Központ vezetője megszüntetheti, ha azt a jogosult indokolatlanul 2 hónapnál tovább nem veszi igénybe. Az ellátás megszüntetéséről az Alapszolgáltatási Központ vezetője írásban értesíti az ellátottat. (3) A házi segítségnyújtás megszűnik: a./ a jogosult kérelmére, b./ a jogosult halála esetén, c./ a jogosultságra való okok megszűnésével. (4) A házi segítségnyújtást meg kell szüntetni, ha a jogosult indokolatlanul 2 hónapig nem veszi igénybe, a döntést az Alapszolgáltatási Központ vezetője írásban közli az ellátottal. (5) Az idősek klubja ellátás megszűnik: a./ a jogosult saját kérelmére, b./ a jogosult halála esetén, c./ a klub tagjainak közösségi életét zavaró magatartás tanúsítása esetén. Az ellátás megszüntetéséről az Alapszolgáltatási Központ vezetője írásban értesíti a klubtagot. (6) Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell. A térítési díj fizetés szabályai
33. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. (2) A személyi térítési díjat évente egy alkalommal felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat alapján megállapított személyi térítési díjról értesíteni kell a térítési díj fizetésére kötelezettet. Az új személyi térítési díj az intézményi térítési díj rendeletének kihirdetését követő hónap elsejétől alkalmazható. (3) Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személyírásban, önként vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot nem kell elvégezni. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. (4) A személyi térítési díj mérséklésére az intézményvezető jogosult a méltányosság elve alapján az e rendelettel megállapított 2. sz. melléklet szerint. Házirend 34.§ Az intézmény házirendjét a Képviselő testület hagyja jóvá. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35.§. (1) Ez a rendelet 2011. április 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, feltéve, ha az a kérelmező számára kedvezőbb. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2010.(II.25.) önkormányzati rendelet. (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Horváth László polgármester
A rendelet kihirdetve: 2011. március ….-án Schenk István jegyző
Schenk István jegyző
1.sz. melléklet
2011. március 1-től alkalmazandó díjak A nevelési-oktatási intézményekben nyújtott ellátások intézményi térítési díjai Ellátás megnevezése Gyermekek napközbeni ellátás a.) Napközi Otthonos - óvodás - felnőtt étkezők b.) Általános Iskola - napközi - menza: - felnőtt étkezők:
Nyersanyagnorma (Ft)
Rezsi költség (Ft)
Térítési díj Ft/fő/nap (nyersanyagnorma+ rezsiköltség+ÁFA (Ft)
228.236.-
244.-
228.- +ÁFA 480.- + ÁFA
295.180.236.-
244.-
295.- + ÁFA 180.- + ÁFA 480.- + ÁFA
2.sz.melléklet Nappali ellátás
Étkezés díja
Nyugdíj
Intézményi térítési díj %ban
Ft/nap
0-28 500 28 501-42 750 42 751-85 500 85 001 felett
33 55 79 92
160 270 385 450 Ft /nap
Nappali tartózkodás díja Nappali tartózkodás díja (helyi rendelet alapján 0 forint)
220 0 Étkeztetés
Akinek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg: 440 Ft akinek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %- 300 %- között van: 480 Ft akinek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%- fölött van: 540 Ft
Nyugdíj
Intézményi térítési díj %-ban
Ft/nap
Ebéd kiszállítása Ft/nap
0-28 500
35
155
65
28 501-42 750
61
270
Nyugdíj
Intézményi térítési díj %-ban
Ft/nap
65 Ebéd kiszállítása Ft/nap
42 751-57 000
68
325
65
57 001- 85 500
81
390
65
Ft/nap Nyugdíj
Intézményi térítési díj %-ban
Ebéd kiszállítása Ft/nap
85 501
89
480
65
Házi segítségnyújtás akinek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg: 165 Ft akinek a jövedelme a mindenkori öregségi
Nyugdíj
Intézményi térítési díj %-ban
Gondozási óradíj
0-28 500 28 501-42 750
0 100
0 165
Nyugdíj
Intézményi térítési díj %-ban
Gondozási óradíj
nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át meghaladja: 215 Ft
42 751
100
215
