BALATONBERÉNY KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGHÍVÓ Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 02-án (csütörtökön) 15.00 h kezdettel tartandó rendkívüli ülésére. Az ülés helye: Művelődési Ház tanácskozóterme (Balatonberény, Kossuth tér 1.) Javasolt napirendek: 1. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, beszámoló a két ülés között végzett munkáról, fontosabb intézkedésekről Előadó: Horváth László polgármester 2. A Képviselő-testület 2012. évi Munkatervének elfogadása Előadó: Horváth László polgármester 3. Az Önkormányzat 2011. évi zárszámadás előtti előirányzat módosítása Előadó: Horváth László polgármester, Darvasné Süte Julianna pénzügyi vezető 4. A Művelődési Ház 2012. évi rendezvényterve, beszámoló a 2011. évi közművelődési és kulturális feladatok végrehajtásáról Előadó: Barjákné Martin Judit intézményvezető 5. Pályázat benyújtása a Művelődési Ház informatikai és tárgyi eszközeinek bővítésére Előadó: Barjákné Martin Judit intézményvezető 6. A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 7/2011.(III.30.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Schenk István jegyző 7. A jegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői 2011. évi teljesítménykövetelményeinek értékelése, 2012. évi teljesítménykövetelmények meghatározása Előadók: Horváth László polgármester, Schenk István jegyző 8. Egyebek. A napirendek fontosságára való tekintettel kérem az ülésen pontos megjelenését. Esetleges távolmaradását előre kérem jelezni. Balatonberény, 2012. január 18.
Horváth László sk. polgármester
Községi Önkormányzat 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 Szöveges előterjesztés az önkormányzat 2011. évi zárszámadás előtti előirányzat módosításához
Tisztelt Képviselő-Testület ! Az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló, módosított 4/2011.(II.23.) rendeletének 14.§.(1), (2) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat 2011. évi zárszámadás előtti előirányzat módosítását az alábbiak szerint terjesztem elő. I.Központi pótelőirányzatok Normatív kötött felhasználású támogatások 956 eFt normatív támogatást az 1. sz. mellékletben felsorolt szociális célú kifizetésekre nyújtottak. Nem a teljes bevételi összeggel emeltük meg kiadási előirányzatainkat, mert az eredeti költségvetésben átvett pénzeszközként terveztük meg bevételeink között szociális kiadásaink állami támogatás fedezetét, ezért most 454 eFt pótelőirányzattal a bevételi oldalunkat csökkentettük, 502 eFt-tal növeltük ebből a Foglalkozást helyettesítő támogatás előirányzatát. Átcsoportosítást hajtottunk végre a szociális kiadásoknál, a ténylegesen kifizetett összegekhez igazítottuk az előirányzatot a Rendelkezési és Foglalkozást helyettesítő támogatások esetében. Átvett pénzeszközök A védőnői szolgálat támogatási keretét a tényleges támogatási összeghez igazítottuk, 90 eFttal kellett az eredetileg tervezett átvett pénzeszköz előirányzatát megemelni. Ez történt a közmunka esetében is, a ténylegesen átvett pénzeszközök összegéhez igazítottuk bevételi és kiadási előirányzatainkat. Saját hatáskörű előirányzat átcsoportosítás A költségvetés tervezésénél a rendezvények, polgármester támogatási kerete és a testvér település kapcsolat kiadásaira keretszámot hagy jóvá a Képviselő-testület, az egészet az egyéb dologi kiadások előirányzataként szerepeltettük a költségvetésben. Év végén a tényleges kiadásoknak megfelelően felosztottuk a keretet, ez látható a saját hatáskörű módosítások táblázatában. Költségvetésünk főösszege 2.244 eFt-tal nő, a jelenlegi módosítás után 283.026 eFt lesz. Balatonberény, 2012. január 02. Darvasné S.J. pénzügyi vezető
Előterjesztés a 2011.IV. negyed évben engedélyezett pótelőirányzatokról.
I. Központi pótelőirányzatok Megnevezés Norm. Kötött felhaszn.tám.ei Társadalom pol.juttatások ei Foglalkozást helyettesitő tám. Ei. Rendszeres szoc.segély ei Ápolási díj Időskorúak járuléka Bérpótló jöv. Tám.ei. Lakásfenntartási tám. Ei. Műk.c.pénzeszk.átvétel ei. Rendkívüli gyermekvédelmi tám. Ei Társadalom-politikai juttatások ei. Személyi juttatások ei. Műv.Ház Polgárm.Hiv. GAMESZ Munkált.terh.jár. Ei. Műv.Ház Polgárm.Hiv. GAMESZ Központosított előirányzatok Prémium éves köztisztv.bérköltség tám. Közműv.érdekeltségi tám. Műk.c.pénzeszk.átvétel ei. Dologi kiadások ei. Műv.Ház Egyéb központi támogatások Közszféra dolg. Bérkompenzációja Működési c.pénzeszköz átvétel ei.
Központi ei mód. Összesen : 2011. Mód.költségv.vált. ( Kiad.és Bev. Növeked.)
ezer Ft Bevétel Kiadás Növekedés Csökkenés Növekedés Csökkenés
1070 175 406 180 300 228 2359 760 760 146 81 99 20 10 13 1258 38 1258 38 814 814
5229 661
4431
1167 661
0
Előterjesztés a 2011.zárszámadás előtti előirányzatmódosításról
I. Központi pótelőirányzatok Megnevezés Norm. Kötött felhaszn.tám.ei Társadalom pol.juttatások ei Foglalkozást helyettesitő tám. Ei. Rendszeres szoc.segély ei Ápolási díj Időskorúak járuléka Lakásfenntartási tám. Ei. Műk.c.pénzeszk.átvétel ei. Egyéb központi támogatások Társadalom-politikai juttatások ei. Foglalkozást helyettesitő tám. Ei. Rendelkezésre áll.tám. Elkül.Ápénzalapoktól átvétel TB.Alapoktól átvett ei. (védőnő) Dologi kiadások ei. Műk.c.pé.átv.merőpiaci alaptól közmunka programhoz Rövidtávú közmunka Hosszútávú közmunka Személyi juttatások ei. GAMESZ Munkált.terh.jár. Ei. Műv.Ház Műk.c.pée.átad.önkorm. Ei. Működési tartalék ei. Műk.c.pée.átad.Többc.Kist.Társ. Ei. Központi előirányzatmód.összesen:
ezer Ft Bevétel Kiadás Növekedés Csökkenés Növekedés Csökkenés
613 67 82 36 158 396 58 1113 611 90 90
1908 3468
4514
2362
848 115 88 253 256 2763
611
Saját hatáskörű átcsoportositás
Megnevezés Rendezvények előir. Felosztása a tényleges kiadásnak megfelelően Dologi kiad. Ei.(rendezvények) Műk.c.pée.átvétel ei. DDOP pályázat
Bevétel Kiadás Növekedés Csökkenés Növekedés Csökkenés
2730 92
Személyi juttatások ei. Munkaadókat terh.jár.ei. Dologi kiad. Ei. Műk.c.pée.átadás non-profit szervnek (Aranyhid Szöv.) Polgármesteri támogatási keret felosztása, felhasználás szerint Műk.c.pée.átadás non-profit szervnek Dologi kiadások ei. Műk.c.pée.átadás önkorm.(Marcali kórház) Műk.c.pée.átad. Alapítványnak Testvér település kapcsolattartásának költségei, tényleges kiadás szerint Egyéb kféle dologi kiad. Ei. Dologi kiadások ei. Dologi kiadások ÁFA ei. Saját.hatáskörű ei. Átcsop. összesen: Központi+Saját ei.mód.összesen:
251 61 2117 393
92 4606
Költségvetés főösszeg. növekedése
2244
152 82 20 50
438
0 2362
383 55 3412 6175 2244
3320 3931
Saját hatáskörű átcsoportositás
Megnevezés Társadalom-politikai juttatások Bérpótló juttatás ei. RÁT ei.(Fogl.hely.tám.) Lakásfenntartási támogatás ei. Rendszeres szoc. Segély ei. Időskuruak támogatása ei. Felhalm.c. pénzeszk. Átvétel játszótér épitése Felh.c.pé.átv.államházt. Belülről ei. Felhalm.c. pénz.átv.áháztart.kiv.(Alapitv.) Felhalm.c.átv.lakosságtól (közműfejl.) Saját.hatáskörű ei. Átcsop. összesen:
Bevétel Kiadás Növekedés Csökkenés Növekedés Csökkenés 4651 3793 500 140 218
2836 2791 45 2836
2836
4651
4651
Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének …………………. önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló a 20/2011.(XII.15.) számú, a 13/2011. (VI.29.) számú, és a 9/2011. (IV.27.) számú rendelettel módosított, 4/2011.(II.23.) önkormányzati rendelet módosításáról Balatonberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat – és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a Balatonberény Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2011. évi költségvetéséről a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a helyi önkormányzatra, annak képviselő-testületére, és szerveire és az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre. (2 ) Az irányított költségvetési szervek közös megjelöléseként e rendelet az önkormányzati költségvetési szerv megnevezést használja. (3) E rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó e rendelet hatálya alá tartozó szervre, szervezetre, valamint minden támogatásban részesülőre. Címrend 2. § (1) A Képviselő-testület az Áht. 67. § (3) bekezdése alapján a címrendet e rendelet 1. számú melléklete szerint hagyja jóvá. (2) A költségvetés címrendjében a működési költségvetésben az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a Polgármesteri Hivatal önálló címnek minősül. Az önállóan működő költségvetési szervek (intézmények) önálló alcímeket alkotnak. (3) A Balatonberény Község Önkormányzata mint törzskönyvi jogi személy a Polgármesteri Hivatal címébe épül be önálló alcímként (továbbiakban Önkormányzat).
II. FEJEZET KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Az önkormányzat és költségvetési szerveinek 2011. évi költségvetése 3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei együttes 2011. évi költségvetését 283.026 ezer Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 283.026 ezer Ft tárgyévi költségvetési kiadással és 26.044 ezer Ft költségvetési hiánnyal állapítja meg. Ezen belül: a) tárgyévi költségvetési bevételét aa) működési költségvetési bevételét ab) felhalmozási költségvetési bevételét b) tárgyévi költségvetési kiadását ba) működési költségvetési kiadását - személyi jellegű kiadások - munkaadókat terhelő járulékok - dologi jellegű kiadások - ellátottak pénzbeli juttatásai - speciális célú támogatások - ezen belül a lakástámogatás összegét - egyéb működési kiadások előirányzata - működési tartalék
244.316 E Ft-ban, 223.404 E Ft-ban, 20.912 E Ft-ban, 270.360 E Ft-ban, 230.744 E Ft-ban, 81.044 E. Ft, 20.427 E. Ft, 85.689 E Ft, ----E Ft, 43.151 E Ft, --- E Ft E Ft 433 E Ft
bb) felhalmozási költségvetési kiadását 39.616 E Ft-ban, - beruházások előirányzata: 21.204 E Ft, - felújítások előirányzata: 5.830 E Ft, - egyéb kiadások, támogatások előirányzata: 1.600 E Ft. - ezen belül kiemelt előirányzatként :, - intézményi beruházások összegét 21.204 E FT - a lakásépítés összegét ---- E Ft. - államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás előirányzatait ---- E Ft - felhalmozási céltartalék: 10.982 E Ft összegben állapítja meg
c) költségvetési hiányát
A költségvetési hiány/többlet 26.044 E Ft-ban,
ca) működési költségvetési hiányát
7.340 E Ft-ban,
cb) felhalmozási költségvetési hiányát
18.704 E Ft-ban,
d) előző évi elfogadott pénzmaradványát
18710 E. Ft-ban,
da) d.) pontból a működési hiány finanszírozását szolgáló (tervezett) pénzmaradványát 3.195 E Ft-ban, db) d. ) pontból a felhalmozási hiány finanszírozását szolgáló (tervezett) pénzmaradványát 15.515 E Ft-ban,
e) finanszírozási célú műveletek bevételét
20.000 E Ft-ban,
ea) e.) pontból a működést szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételét 18.306 E Ftban, eb) e.) pontból a felhalmozást szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételét 1.694 E Ftban, f) finanszírozási célú műveletek kiadását
12.666 E Ft-ban,
fa) f) pontból –a működés finanszírozását szolgáló műveletek kiadását
9.666 E Ft-ban,
fb) f) pontból a felhalmozás finanszírozását szolgáló műveletek kiadását
3.000 E Ft-ban,
állapítja meg. (2) A Képviselő-testület a (1) bekezdésben megállapított tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások főösszegét önkormányzat összesen és költségvetési szervenként (címenként) a 2. melléklet szerint hagyja jóvá. (3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló tervezett pénzmaradványt működésre, illetve felhalmozási célú igénybevételre tervezett tagolásban a 3.§ (1) bekezdés d) pontja hagyja jóvá, ami a Polgármesteri Hivatalon belüli, önkormányzat alcím költségvetésében kerül kimutatásra. (4) A Képviselő-testület a (3) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló, az Áht. 8/A. § (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak szerinti finanszírozási célú műveletek bevételeit, kiadásait működésre, illetve felhalmozási célra tervezett igénybevétel szerinti tagolásban a 3.§ (1) bekezdés e), f) pontja szerint hagyja jóvá, kimutatása az önkormányzati alcímben történik.
Az önkormányzat bevételei és kiadásai 4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat és az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek 3. § (2) bekezdésében megállapított bevételeit címenként és forrásonként a pénzügyminiszternek az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím csoportonkénti részletezettségben a 3. melléklet szerint hagyja jóvá. (2) A Képviselő-testület az önkormányzat és a költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatait költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve a 4. melléklet szerint hagyja jóvá. (3) A Képviselő-testület az önkormányzat a felújítási és felhalmozási kiadásokat költségvetési szervenként az 5. melléklet szerint hagyja jóvá. (4) A Képviselő-testület az önkormányzat felújítási kiadásait a 6.sz. melléklet, felhalmozási kiadásait feladatonként és címenként e rendelet 7. melléklete szerint állapítja meg. (5) A Képviselő-testület költségvetési szerveinek éves létszámkeretét, valamint a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzatát költségvetési szervenként, címenként az 8. melléklet szerint hagyja jóvá. (6) Az önkormányzat és szerveinek együttes, működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatait tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban a 9. melléklet tartalmazza. (7) A Képviselő-testület a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonkénti bontásban, valamint külön tételben az általános és céltartalékot, a költségvetési hiány összegét, a költségvetési hiány belső és külső finanszírozását szolgáló műveletek működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban a 10. melléklet szerint hagyja jóvá. (8) A helyi önkormányzat nevében a polgármesteri hivatal címen belül a 9. bekezdésben foglaltakon kívül a kiemelt előirányzatokra kötelezettségvállalási joggal a jegyző nem rendelkezik. Az önkormányzat nevében, az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatai terhére a 3. bekezdésben meghatározott kivétellel, kötelezettségvállaló a polgármester. A polgármesteri kötelezettségvállalást megelőző döntési rend a hatályos jogszabályok szerinti. A polgármester kötelezettségvállalási jogát általa felhatalmazott személyre átruházhatja. (9) Külön jogszabály alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt előirányzatok, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi,
területi előkészítésére, lebonyolítására kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult.
felhasználandó
pénzeszközök
felett
(10) Az önállóan működő költségvetési szervek nevében a költségvetési szerv vezetője jogosult kötelezettséget vállalni, illetve az általa írásban megbízott a szerv alkalmazásában álló személy. (11) Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 1000 E Ft-ot el nem érő kifizetések, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése, továbbá a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások, valamint az Ámr. 72.§ (12) bekezdésében leírtak esetében. Ennek rendjét az önkormányzat szerveinek belső szabályzatában kell rögzíteni. (12) Több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5%-át, vagy a 300 E Ft-ot, a költségvetési szerv vezetője csak akkor vállalhat kötelezettséget, ha erre a Képviselő-testülettől felhatalmazása van. Általános és céltartalék 5. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2011. évi a) általános tartalékát b) működési céltartalékát c) felhalmozási céltartalékát ca) felújítási céltartalékát cb) beruházási céltartalékát
-------E. Ft-tal, 433 E. Ft-tal, 10.982 E. Ft-tal, --- E. Ft-tal, 10.982 E. Ft-tal
hagyja jóvá. (2) A Képviselő-testület a tartalék felhasználásáról az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt, a céltartalék összegét, e rendelet 10. mellékletében felsorolt célokra állapítja meg. A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, módosított 7/2007.(IV.26.) számú önkormányzati rendeletében átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti és a céltartalék terhére történő átcsoportosítás jogát a polgármesterre, illetve bizottságaira nem ruházza át. (3) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években – a Képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak. (4) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekeltek negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.
Előirányzat-felhasználási ütemterv 6. § A Képviselő-testület a 2011. év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási ütemtervet címenként a 11. melléklet szerint hagyja jóvá. 7. § Az önkormányzat által adott közvetlen támogatásokat tartalmazó kimutatást a 12. melléklet szerint fogadja el. 8.§ A Képviselő-testület az 3/2011.(II.23.) rendeletében meghatározott tartalommal, tájékoztatás céljából az alábbi mérlegek és kimutatások kerülnek bemutatásra, jóváhagyásra. A képviselő-testület a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait e rendelet 14. melléklete szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott költségvetés elfogadásakor állapítja meg. - 13. melléklet: Az önkormányzat összevont költségvetési mérlege - 14. melléklet: Az önkormányzat többéves kihatással járó feladatainak előirányzatai éves bontásban és összesítve - 15. melléklet: Tájékoztató az önkormányzat közvetett támogatásairól számszakilag és szöveges indoklással 9. § A Képviselő-testület a lakossági és közösségi szolgáltatások támogatásáról, - amelyeket nem a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet – a 16. mellékletben foglaltaknak megfelelően döntött.
A költségvetési többlet felhasználása, a költségvetési hiány finanszírozásának módja 10. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött hiány finanszírozási módja a hitelfelvétel. (2) A Képviselő-testület a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében érdekében maximum évi 20.000 E. Ft forrás kiegészítő hitel felvételét hagyja jóvá. Ezen belül a felhalmozási célú hitel összege -------- E. Ft, a legfeljebb 1 éves időtartamra felvehető folyószámla hitel összege 20.000 E. Ft. (3) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a számlavezető bankkal a folyószámla hitelkeret megállapodásnak 20.000 E Ft értékhatárig - a bankszámla-szerződésben rögzített 2011. évi kondíciókkal történő - aláírására, illetve amennyiben a likviditási helyzet indokolja a számlavezető banktól munkabér és más rövid lejáratú éven belüli hitel felvételére.
(4) A 10.§ (3) bekezdésen kívüli hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a Képviselő-testületet illetik meg. 11. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a Képviselő-testület államilag garantált értékpapír vásárlással, illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 5.000 E Ft-ig a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad. (3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a Képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt. (4) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatát többletbevételből az Aht. 100/B.§ (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe vételével a Képviselő-testület döntése alapján növelheti. (5) Az (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha feladatelmaradás történt, továbbá, ha a feladat ellátására más szervezeti formában kerül sor. III. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI Általános végrehajtási szabályok 12. § A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal, amely az önállóan működő költségvetési szervvel kötött Munkamegosztási Megállapodás alapján ellátja az Ámr. 15. § (2) bekezdés szerinti feladatokat. 13. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó jogkörrel felruházott költségvetési szerv köteles saját hatáskörben kialakított számviteli rendjét – a jegyző által meghatározott módon- a hozzá tartozó önállóan működő költségvetési szervekre vonatkozóan is, a számviteli politikájában és számlarendjében rögzíteni. (2) Az önállóan működő költségvetési szerv a személyi juttatások és járulékok előirányzatával - e rendelet előírásai szerint - minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik. (3) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében és analitikus nyilvántartásaiban elkülönítetten tartja nyilván az önállóan működő intézmények előirányzatait. Az önállóan működő költségvetési szerv felel a költségvetési előirányzatainak gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználásáért.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén a Képviselő-testület visszavonhatja, korlátozhatja az előirányzatok feletti jogosultságot, elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását. (5) Az intézmények használatába adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodási, beruházási, felújítási, hasznosítási szabályokat az önkormányzat Vagyongazdálkodásáról szóló módosított 8/2007.(IV.26.) számú rendelete tartalmazza. (6) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a költségvetési rendelet módosítása. (7) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős. (8) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja. (9) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők. (10) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan. (11) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel. (12) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.
Előirányzatok megváltoztatása 14. § (1) A helyi önkormányzat, a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait a rendeletének módosításával megváltoztathatja. Az előirányzat megváltoztatás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos – költségvetési törvényben felsorolt –, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat. (2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.
15. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szerve bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatóak. (2) Az önkormányzat költségvetési szerveinek saját hatáskörében végrehajtott előirányzatváltozásairól a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára az éves beszámoló irányító szervhez történő megküldésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. (3) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti – Áht. rendelkezéseitől eltérő - intézkedést hozhat, amelyről a képviselőtestület legközelebbi ülésén be kell számolnia (4) A (3) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet. Pótköltségvetés, költségvetés módosítása 16. § (1) A költségvetés várható egyenlegének a költségvetés kiadási főösszegének 5 %-át meghaladó mértékű eltérése esetén a költségvetési rendeletet módosítani kell. (2) A költségvetés várható egyenlegének a költségvetés kiadási főösszegének 15 %-át meghaladó mértékű eltérése esetén pótköltségvetési rendeletet kell elfogadni. A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik. A pótköltségvetési rendeletnek újból meg kell állapítania a költségvetési rendeletnek az előirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit. 17. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a költségvetésben jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítást a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között a képviselő-testület engedélyével végezhet. A képviselő-testület nem engedélyezi, hogy a költségvetési szervek év közben saját hatáskörű előirányzat módosítást hajtsanak végre a kiemelt előirányzataik között. (2) A működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást. A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belüli saját hatáskörű előirányzat módosításokról az irányító szervét negyedévenként tájékoztatja.
(3) Az (1), (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha a képviselő-testület azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt. A szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele esetén ezek a kiadások is a személyi juttatások között tervezhetők, a 18.§.-ban leírt szolgáltatási szerződésre vonatkozó szabályok szerint. Szolgáltatási szerződés 18. §. Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai: (1) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe. (2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni. (3) A szerződéskötés feltétele, hogy a.) a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy b.) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre. (4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető. (5) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg. (6) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen: a.) az ellátandó feladatot, b.) a díjazás mértékét, c.) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn, d.) a szerződés időtartamát, e.) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint, f.) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését. 19.§.
(1) Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek a Képviselő-testület által engedélyezett személyi juttatások és létszám előirányzatával önállóan gazdálkodik, önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak összetételét, munkaidő alapját. (2) Saját hatáskörben a költségvetési szervek a részükre jóváhagyott létszám előirányzatukat nem léphetik túl, nem emelhetik meg semmilyen forrásból. (3) Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között feladatváltozással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke e rendeletben foglaltak alapján nem növelhető. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti. Költségvetési szervek pénzmaradványa 20. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a képviselő-testület működési, illetve felhalmozási cél szerinti bontásban hagyja jóvá. (2) A képviselő-testület gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül. A támogatások odaítélésének, folyósításának és elszámolásának rendje 21. § (1) A céljelleggel juttatott támogatások elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A támogatási kérelem, pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) minden év január 31. napjáig nyújtható be. (3) A Képviselő-testület a Pénzügyi,-Településfejlesztési,- Környezetvédelmi és idegenforgalmi Bizottságot ( továbbiakban Pénzügyi Bizottság ) bízta meg a kérelmek elbírálásával kapcsolatos előkészítő munkával, ennek keretében a bizottság hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt, majd véleményezi a benyújtott kérelmeket és írásban javaslatot tesz a testület felé a támogatási összeg megjelölésével, a támogatási igény benyújtási határidejét követő első bizottsági ülésen, de legkésőbb a testület soron következő ülése előtt. A Képviselő-testület a döntést követő 15 (munka)napon belül a támogatást igénylőt értesíti határozatáról. (4) A támogatást igénylő és a támogatást nyújtó támogatási szerződést köt. A támogatási szerződésben rögzíteni kell legalább az Ámr. 112. § (6) bekezdésében foglalt feltételeket. (5) A támogatás folyósításának, a támogatási szerződés aláírását követő 15 napon belül nyílik meg a lehetősége. A támogatások kiutalása a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerüljenek kiutalásra.
(6) A támogatásban részesülő elszámolási kötelezettséggel tartozik a támogatást odaítélő testület felé. (7) A támogatás összegének célhoz rendelt felhasználását a támogatott nevére kiállított számviteli bizonylattal kell igazolni. A támogatott elszámolási kötelezettségének a támogatás folyósítását követő év március 31. napjáig köteles eleget tenni. A Pénzügyi Bizottság az előző évi elszámolásokat felülvizsgálja,az erről készített beszámolót írásban a testület részére megküldi, a Képviselő-testület legkésőbb a zárszámadás tárgyalásakor ennek elfogadásáról dönt. (8) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb, következő évi támogatás nem ítélhető meg.
(9) A Képviselő-testület a „ 8411261 Önkormányzatok igazgatási tevékenysége” szakfeladaton belül a –működési pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek – című kiadáson belül 270.000Ft támogatás felhasználására a polgármestert felhatalmazza. E keretből alapítványi támogatás nem teljesíthető az Ötv. 10. §.(1) bekezdés d.) pontja alapján. (10) Társulási Megállapodás alapján átadott pénzeszközök elszámolása a megállapodásban rögzítettek szerint történik, a zárszámadás elfogadása előtt a gesztor önkormányzat által megküldött elszámolást a Képviselő-testület tárgyalja és dönt az elfogadásáról. (11) A Képviselő-testület 2 évente a november 15-ig megalkotandó éves belső ellenőrzési tervébe beépíti a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználása elszámolásának ellenőrzését. (12) Amennyiben az önkormányzati támogatás csoportmentességi rendelet, illetve a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet hatálya alá tartozik, a támogatás folyósítását megelőzően a támogatási szerződést az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004.(IV.19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján előzetesen be kell jelenteni a pénzügyminiszternek. (13) Az önkormányzat által kötött az Áht. 15/B. §-ában meghatározott típusú, nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó szerződéseket, a jogszabályban meghatározott időpontban és adatokkal az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (14) Az önkormányzat által nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési célra nyújtott támogatások közül azokat, melyek - adott költségvetési évben egybeszámított – összege a kettőszázezer forintot nem haladja meg,a honlapon nem kell közzétenni.
Önkormányzati biztos kirendelése 22. §
(1) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor a képviselő-testület a költségvetési szervnél az Áht. 100/F. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. (2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a Képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi. Az önkormányzati biztos kirendelésére az Ámr. 167. § (2) bekezdésében, személyére az Ámr. 167. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók. (3) Az önkormányzati biztost a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg. Az önkormányzati biztos jogaira és kötelezettségeire az Ámr. 164. § (7) bekezdésében, a 165. § (1)-(5) és (7) bekezdésében és a166. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (4) Amennyiben az önkormányzatnál időközben az Ámr. 167. § (1) bekezdése szerinti adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az általa fenntartott intézmények körében az önkormányzati biztos további tevékenységére az alábbi szabályok alkalmazandók: -
az önkormányzati biztos tevékenységéről a Képviselő-testületnek havonta köteles beszámolni.
- az önkormányzati biztos haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, ha a költségvetési szervvel szemben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek. - Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője köteles adatot szolgáltatni az elismert tartozásállomány tekintetében havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig az önkormányzat jegyzője részére.
IV. FEJEZET LÉTSZÁM ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS, A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE 23. § (1) A Képviselő-testület által jutalmazásra, teljesítményösztönzésre engedélyezett, kifizethető keret összegét és forrását a rendelet személyi juttatások előirányzata tartalmazza, költségvetési szervenként. (2) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám (álláshely)-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani. (3) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.
(4) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését. 24. § A Képviselő-testület a köztisztviselőket megillető cafetéria-juttatás éves keret összegét a 1.cím, 1 cím 11 alcím személyi juttatások kiemelt előirányzaton belül tervezett összegben hagyja jóvá. 25. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a saját és a hozzá tartozó önállóan működő költségvetési szerv belső ellenőrzésének megszervezéséről. (2) Az Ötv.92. §. (10) bekezdése értelmében a polgármester a tárgyévre vonatkozó- külön jogszabályban- meghatározott éves ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően a – zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg – a képviselő-testület elé terjeszti.
V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. §. (1) E rendelet 2012. ………………..n 18.00 órakor lép hatályba. (2) A képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.
………………….. polgármester
..…………………… jegyző
Kihirdetési záradék: A rendelet 2012. ……………..n kihirdetésre került.
Schenk István Jegyző
ELŐTERJESZTÉS Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 2-i ülésére
Tárgy: A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelet felülvizsgálata Előterjesztő: Schenk István jegyző Tisztelt Képviselő-testület! Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2011. március 30-i ülésén új önkormányzati rendeletet alkotott, a 7/2011.(III.30.) önkormányzati rendeletében újraszabályozta a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelkezéseket. 2012. január 01. napjától ismételten módosultak a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) egyes rendelkezései, amely szükségessé teszi a helyi rendeletünk ismételt felülvizsgálatát. Az Szt. változása miatt 2012. január 1-től helyi lakásfenntartási támogatást nem lehet megállapítani. A 2012. január 1-e előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-ig folyósítható. Ezt követően amennyiben a feltételek fennállnak normatív lakásfenntartási támogatás megállapítását lehet kérni, mely jegyzői hatáskör (a Rendeletünk 14. §-a törlésre került)! Változtak az aktív korúak ellátásának az Szt. feltételei, ennek figyelembevételével dolgoztuk át a rendeletünk 10 §-át. Fenti intézkedés alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az Szt. módosulása miatt a fenti változásokkal a rendeletünket módosítani szíveskedjék. Balatonberény, 2012. január 18. Schenk István jegyző
A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. február 03.
Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2012.(II.02.) önkormányzati rendelete A szociális ellátások helyi szabályozásáról A 7/2011.(III.30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban ör.) módosításáról Balatonberény Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 60.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§. Az Ör. 2. §. (5) bekezdés szövege az alábbira változik: „ (5) Elektronikus úton nem intézhető önkormányzati hatósági ügyfajták: - méltányossági ápolási díj, - átmeneti segély, - közgyógyellátás, - családalapítási támogatás „
2.§. Az Ör. 6.§. (1) bekezdés szövege az alábbira változik. „ (6) A rendszeres szociális segély, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben, természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.”
3.§. Az Ör. 9.§.(1) bekezdésének szövege az alábbira változik: „ (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselőtestülete az Szt-ben, illetve rendeletében meghatározott feltételek szerint a) méltányossági ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére), b) átmeneti segélyt, c) tűzifa segélyt, d) temetési segélyt, e) kamatmentes kölcsönt állapít meg.”
4.§. Az Ör. 10.§. szövege az alábbira változik:
Aktívkorúak ellátása Aktív korúak ellátása egyéb feltételei Rendszeres szociális segély (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 33. §. (7) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) Az aktív korúak ellátását kérelmező,valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha: Lakóház (családi ház): - az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget - a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel - a lakóház környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel - az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartását elmulasztja - a kerítésen kívül határos területen, járdán hulladékot tárol - az épület, járda hó- és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja - egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja. Lakás: -
a lakás állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget a lakásban, annak közvetlen környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel
-
a lakásban, annak közvetlen környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja.
(3) Szt. 33. §. (7) bekezdése alapján – a jegyző szólítja fel megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével az elvégezendő tevékenységek konkrét megjelölésével. (4) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az (1) bekezdésben előírtaknak a felszólítás ellenére nem tesz eleget. (5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az (1) bekezdésben előírtaknak – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni. (6) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körében meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajlaktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Szt. 37-37/c. §-ban foglaltak az irányadók.”
5.§. Az Ör. 14 §-a hatályát veszti. E rendelet 2012. február 3-án lép hatályba.
Horváth László polgármester A rendelet a képviselő-testület 2012. február 02. napján fogadta el. A rendelet kihirdetve 2012. február 3-án. Schenk István jegyző
Schenk István jegyző
Előterjesztés Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 2-i ülésére.
Tárgy: Tájékoztató a Jegyző 2011. évi teljesítménykövetelményének értékeléséről. Tisztelet Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 34. §-ában foglaltak alapján a Jegyző esetében a polgármester állapítja meg a tárgyévre vonatkozó teljesítménykövetelményeket, majd annak végrehajtását legkésőbb a tárgyév végéig (december 31-ig) értékeli. A jegyző tárgyévi teljesítménykövetelményeinek értékeléséről a polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, melynek a mostani előterjesztéssel kívánok eleget tenni. Tájékoztató a Jegyző 2011. évre megszabott teljesítmény követelmények értékeléséről. Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 15/(II.03.) határozatával megállapította a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek 2011. évi teljesítménykövetelményeinek alapját képező kiemelt célokat. Schenk István jegyző részére ezen túlmenően az alábbiakat határoztam meg: - testületi, bizottsági előterjesztések, jogszerű és határidőben történő előkészítése, a hivatali ügyintézési határidők betartása, - a 2011. évi népszámlálási feladatok megszervezése és színvonalas lebonyolítása községünkben, - az önkormányzati gazdálkodás szabályszerűségének folyamatos biztosítása, - fokozott figyelmet kellett fordítania a szociális ellátási feladatok végrehajtására. A jegyző 2011. évi teljesítményének értékelésekor úgy ítéltem meg, valamennyi előírt teljesítménykövetelménynek eleget tett. Teljesítményének lehetséges értékelésére a következő kategóriákat írja elő a jogszabály (kategóriák: kiváló, átlag feletti, átlagos, átlag alatti). Mindezek figyelembevételével a jegyző 2011. évi teljesítményét átlag felettinek ítélem meg. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet tájékoztatóm elfogadására.
Határozati javaslat: Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyző 2011. teljesítménykövetelményének értékeléséről készült tájékoztatót tudomásul veszi.
évi
Határidő: értelem szerint Felelős: Horváth László polgármester Balatonberény, 2012. január 18.
Horváth László polgármester
Előterjesztés Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 02-i ülésére
Tárgy:
Előterjesztés a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a 2012. évi teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célok meghatározásáról. Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XIII. tv. (továbbiakban: Ktv.) 34. §. (3) bekezdésében foglaltak alapján a Képviselő-testület feladata, hogy évente meghatározza az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre – jelen esetben a polgármesteri hivatalra kiterjedően – az egyéni teljesítménykövetelményeket meghatározó célokat. A Képviselő-testület a kiemelt célok meghatározása során olyan alapvető szempontokat vehet figyelembe, amelyek döntő fontosságúak az önkormányzati és az államigazgatási feladtok ellátása során. A 2012. évi teljesítménykövetelmények megállapításánál figyelembe vételre került: -
Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 11/2011.(IV.27.) rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. évi Munkatervében, Balatonberény Község Önkormányzat rendeleteiben, határozataiban, és a hatályos jogszabályokban meghatározott feladatok.
A Ktv-ben foglalt törvényi előírások szerint a Képviselő-testület döntése után a munkáltatói jogkör gyakorlója (jegyző) valamennyi köztisztviselőre és a tárgyévre vonatkozóan – év elején – írásban közli a köztisztviselőkkel munkájukkal szemben támasztott követelményeket. A munkáltatói jogkör gyakorlója (a jegyző) legkésőbb a tárgyév végéig a köztisztviselő teljesítményét értékeli. Fentiek összefoglalásaként az alábbi kiemelt célok elfogadását javaslom a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapjául. Határozati javaslat: Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a 2012. évi teljesítménykövetelmények alapjául az alábbi kiemelt célkitűzéseket állapítja meg: -
az önkormányzat költségvetési bevételeinek év közbeni növelése érdekében a hátralékok felszámolására fokozott figyelmet kell fordítani,
-
-
a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően a testületi előterjesztések szakmai előkészítése, a bizottsági ülésekkel, képviselő-testületi ülésekkel kapcsolatos hivatali adminisztratív feladatok ellátása, a döntések határidőben, szakszerűen történő végrehajtása, az önkormányzat 2012. évre elfogadott munkatervében meghatározott feladatok ellátása, kiemelten a járási hivatal és a körjegyzőség megalakulásának előkészítése, az ügyintézések során tovább kell erősíteni a szolgáltató jelleget a lakosság felé, az ügyfelekkel való kulturált, előzékeny magatartás alapvető követelmény, a döntéshozókat rendszeresen tájékoztatni kell az önkormányzat pénzügyi, gazdasági helyzetéről (likviditási helyzet, előirányzatok alakulásáról, azok esetleges túllépéséről az év közben felmerült gazdálkodási problémákról, a lakosság, valamint a helyi, illetve a helyi érdekeltségű vállalkozások időben, közérthető módon történő tájékoztatása az aktuális önkormányzati döntésekről, melyek a lakosság és a helyi vállalkozások alapvető érdekeit, lakossági életkörülményeket érintik.
Határidő: 2012. február 26. Felelős: Schenk István meghatározása)
jegyző
(egyéni
köztisztviselői
teljesítménykövetelmények
Balatonberény, 2012. január 26. Schenk István jegyző
A balatonberényi Községi Strand fejlesztési lehetőségei
Előterjesztés Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 2-i nyilvános ülésére
Készítette:
Horváth Péter alpolgármester
Bevezetés “A balatonberényi strand egyike a Balaton-part legszebb és legtisztább fürdőhelyeinek. Ezt a kijelentést támasztja alá az a tény, hogy 2006 óta minden esztendőben elnyerte a csak a legjobb vízminőséggel és legtisztább környezettel bíró strandoknak járó Kékszalag Zászlót is. Lassan mélyülő, sekély vize miatt a kisgyermekes családok és az úszni nem tudók körében is nagy népszerűségnek örvend. Ingyenes parkoló és több biciklitároló is a kedves látogatók rendelkezésére áll. A legkisebbeket úszómedence és az EU szabványoknak megfelelő játszótér, a kalandra vágyókat óriáscsúszda várja. A parton impozáns szolgáltatósor áll a kedves vendégek részére, ahol csillapíthatják éhüket, szomjukat. A sportolni vágyók sem fognak unatkozni itt, hiszen lehetőség van - többek között -homokfocira és kézilabdára, kosárlabdára, sakkra, s természetesen nem hiányozhat a klasszikus vízisportszer-kölcsönző sem, ahol vízibicikli és kajak bérelhető. A fürdőzők biztonságára természetesen egész nap vízimentő vigyáz.” (Forrás: http://www.szeporszag.hu/Balatonber%E9ny.telepules)
Tisztelt Képviselő-testület! A fenti szöveg egy, a balatonberényi Községi Strandot ajánló internetes oldalon jelent meg. Községünk legfontosabb, s talán egyetlen idegenforgalmi vonzerejét a Balaton jelenti. Településünk fizetős strandja a berényi Balaton-part ékköve kell, hogy legyen. Véleményem szerint megérett az idő, hogy megvizsgáljuk, milyen állapotban van valójában ma a Községi Strand. Tetten érhető az a folyamat a tóparton, hogy a különböző települések önkormányzatai és egyéb strandüzemeltetői igyekeznek minél jobban kiszolgálni a XXI. századi látogató alaposan megváltozott igényeit. Úgy gondolom, ebből a versenyből mi sem maradhatunk ki, sőt, községünk idegenforgalmának gazdag tradíciói, valamint gazdasági érdekeink miatt kötelességünk ringbe szállni.
I.
kép: Balatonberényi fürdőzők a századfordulón
Ezen előterjesztés célja első sorban a néhány éve már megindult közös gondolkodás intenzívebbé tétele. Természetesen a strand fejlesztése nem az egyetlen feladat, amely az idegenforgalom terén önkormányzatunkra hárul (ráadásul egy Balaton-parti településen szinte minden feladat idegenforgalmi is egyben), de talán a legfontosabb. Hiszek abban, hogy egy XXI. századi színvonalú strand létrehozása kiinduló pontja lehet községünk turisztikai fejlesztésének, a minél szélesebb rétege kiterjedő együttgondolkodás pedig megkönnyítheti a további célok megvalósítását. Szándékom továbbá, hogy ennek a közös gondolkodásnak az eredményét dokumentáljuk, lássuk el kiegészítésekkel, hogy aztán a megvalósítás forrásait is együtt kereshessük meg. Természetesen tudom, korlátozott anyagi lehetőségeink miatt talán úgy tűnhet, nincs realitása az alább leírtaknak, ám továbbra is úgy gondolom, csak egységes, általunk kialakított stratégia mentén van esély községünk fejlődésének előmozdítására. Ráadásul a probléma megoldása a felismeréssel kezdődik. S ha összegyűjtjük mindazt, amin változtatni akarunk, talán az is gyorsan kiderül, mi az, amihez az eszköz is a kezünkben van.
1.
Helyzetkép, adottságok:
A balatonberényi strand talán legértékesebb adottsága a balatoni környezetben is egyedülállónak mondható táji beágyazottsága. A dús lombú fákkal fedett parti zöldterület, a szép ívű partvonal, a Marcali-hát északi szegélye és a Balaton által térben határolt és védett mikrovilág páratlan tájitermészeti egység. A dombról a strand területére történő rálátás miatt nagyon fontos a
madártávlati kép szépségének a megőrzése, ami a mindenkori új épített elemek felülnézetének visszafogott, a természeti egységet meg nem bontó kialakítását igényli. A mai strand az arculatát meghatározó főépülettel – köszönhetően az állami üdülők növekvő számának és a külföldi, főleg NDK-beli és lengyel turisták egyre élénkebb érdeklődésének -, a hatvanas-hetvenes évekre Balatonberény, sőt a környék egyik meghatározó turisztikai célpontjává vált.
I.
kép: A főépület a ’70-es években
A strand jelenlegi méretét az 1980-as években érte el, ezt követően az önkormányzat parkolókat, sportpályákat alakított ki. Ezzel párhuzamosan, a kilencvenes évek balatoni turisztikai bummját követve - magánbefektetőknek köszönhetően -, folyamatosan bővült (sajnos, amint az mára kiderült, szakmailag nem kellően megalapozott kapacitásadatokkal) a vendéglátóhelyek száma is. A 2000-es évek balatoni turisztikai keresletcsökkenése hatott a Községi Strand helyzetére is. Az egyre romló infrastruktúra teljes és megtervezett megújítására – a naturista kempinghez hasonlóan - nem volt elegendő forrás. Bár pályázati lehetőségek kihasználásával történtek fejlesztések, ám az állami üdülők bezárásával a kereslet egyre zsugorodott. 2005 után megindult a szolgáltatóegységek bezárása, ami a konkurencia erősödésével és a fejlesztések elmaradásával együtt a strand vonzerejének csökkenéséhez vezetett. A 2006-ban felállt önkormányzat saját erőből és pályázati pénzek bevonásával – csődközeli pénzügyi helyzete ellenére – meg tudott valósítani fejlesztéseket (mentőkatamarán beszerzése, wc-
k, zuhanyzők felújítása, játszótér építése), ám ezekkel csak csökkenteni tudta lemaradását más Balaton-parti önkormányzatok strandjaihoz képest.
2.
Problémák
Ebben a részben azokat a strand működésével, állapotával kapcsolatos problémákat igyekeztem összegyűjteni, amelyeket az elmúlt években a strandot látogató vendégektől, ott dolgozó vállalkozóktól, berényi lakosoktól szereztem be. Természetesen strandunk rengeteg erénnyel is rendelkezik, ám úgy gondolom, hogy e sorok célja az idilli állapothoz való közeledés elősegítése, így elsősorban – vázlatosan - a hiányosságokat igyekeztem rögzíteni, helyenként megoldási javaslatot is téve. 2.1.
Az önkormányzati infrastruktúra állapota a. Kerítés: az 1980-as évek végén megépített betonkerítés meglehetősen rideg hatású. A főbejárattól az étteremsorig tartó rész különösen zárttá teszi a strandot, kívülről pedig egyhangú, lehangoló. Meggondolandó egy esetleges kapu kialakítása, akár csupán esztétikai céllal is! (A hagyományaink tiszteletére utalna pl. a Honvédségi Üdülőnél álló régi strandkapu visszahozatala):
II. kép: A balatonberényi strand bejárata 1953-ban
b. Főépület: a strand legrégebbi és épytészeti szempontból legértékesebb épülete. Megóvása mindenképpen indokolt, hiszen hosszú évek alatt a berényi strand jelképévé vált.
c. Parkoló felőli bejárat: strandunk egyik legriasztóbb épülete. A teljesen “leharcolt” faház eltávolítása indokolt lenne. Megjegyzem továbbá, hogy a parkoló felőli bejárat (2-es pénztár), teljesen eldugott, idegenek számára csak nehezen megtalálható d. Kabinsor: A 90-es évek elején épült, az addigra teljesen elavult kabinsort váltotta. A fürdőzési szokások változása megkérdőjelezi létjogosultságát. Kihasználtsága alacsony. Hátránya, hogy gyakorlatilag a strand közepén helyezkedik el, nagy helyet elfoglalva. e. Stégek, lépcsők, víziszínpad: állapotuk a rendszeres karbantartásnak köszönhetően elfogadhatónak mondható, turisztikai szempontból azonban célszerű lenne a “nagy stég” cseréje, arculatának megváltoztatása. A víziszínpad rendezvények megtartására szinte alkalmatlan, alacsony vízállás mellett az iszapteneger látványa több mint riasztó. f. Játszótér: A legújabb és ezért a legjobb állapotban lévő része a strandnak, kihasználtsága igazolta megépítésének szükségességét.
III. kép: Az új játszótér átadása
g. Óriáscsúszda: információim szerint statikailag állapota megfelelő. A felépítmény festése esztétikai szempontból mindenképpen indokolt. A pálya rekonstrukciója sürgős! h. Medence: fenntartása irreálisan sokba kerül, megszüntetése viszont meglátásom szerint visszalépés lenne. Fontos lenne az üzemeltetés jelenlegi feltételeinek teljes tisztázása, az olcsóbb fenntartás lehetőségeinek feltérképezése. i.
Sportpályák: állapotuk megfelelő karbantartással elfogadhatónak mondható.
j.
Zuhanyzók: az elmúlt ciklus BFT-s pályázatán nyert támogatásból felújításuk megtörtént. Állapotuk jó, küllemük esztétikus.
k. Mellékhelyiségek. Pályázati forrásból és önerőből sikerült nagy részüket felújítanunk az elmúlt ciklusban. A keleti oldalon lévő wc teljes rekonstrukcióra szorul. Itt a csatornahálózat gondjai is megoldásra várnak. l.
Utak, járdák: A főbejárattól a nagystégig vezető térkövezett út mai szemmel is esztétikusnak mondható. Rengeteget javytana a strand küllemén, ha a nagyparkoló felőli bejárattól vezető út burkolatán is javítani tudná. A legelegánsabb megoldás itt is a térkövezés lenne. Amennyiben a GAMESZ által használt helyiségeket sikerülne máshová helyezni (a strand valamelyik szélére), akkor a jelenlegi kövezett út talán feleslegessé válna, s egy keskenyebb, térkövezett járda sokkal esztétikusabb látványt mutatna.
m. Homokos felületek: a 2000-es években a különböző balatoni strandokon megfigyelhető az a tendencia, hogy az üzemeltetők igyekeznek minél több homokos felületet biztosítani. Az erre való igény a strandokat használók körében is tetten érhető. A balatonberényi Községi Strandon meglátásom szerint kicsi a homokos felületek nagysága, s azok minősége sem mindig kielégítő. Legnagyobb homokos felületek: ma. nyugati oldal (vízpart): e terület funkciója kettős: 1. gyermekhomokozó 2. közlekedő („járda) Véleményem szerint strandunk nyugati oldalán a vízparton való közlekedés nem megoldott (ha valaki például nem strandidőben érkezik a helyszínre, csak nagy nehézségek árán tud sétálni a vízzel párhuzamosan. Megoldási javaslat: térkővel borított járda kiépítése. Ezzel párhuzamosan, a parti védmű és a járda közötti sávot lehetne homokkal feltölteni. Ez egészen más arculatot, mediterrán hangulatot adna a strand e részének (ld.: Gyenesdiási strand). mb. homokfoci, illetve röplabda pálya: a játékterek homokjának minőségére, annak karbantartására jobban kell ügyelni. Szükséges lenne még a homokfoci pályára belógó fűzfák kivágása. n. Növényzet: folytatnunk kell a „szemetet” termelő fák kivágását (pl. fűzfák), hiszen ezek mind a vendéglátósoknak, mind a látogatóknak sok kellemetlenséget okoznak. A fák pótlásánál figyelembe kell venni településünk hagyományait és szakemberek véleményét.
Tovább kell növelnünk a virágos felületek nagyságát. A nyugati oldalon lévő elöregedett és nem túl esztétikus tuják kivágása indokoltnak tűnik. A strand zöldterületeinek megtervezése – az eddigi ad hoc intézkedéseket meghaladva – szakmai kérdés kell, hogy legyen. Fontos, hogy a zöldterületek kialakítása összhangban álljon a strand funkcióival. o. Parti védmű: a nyugati oldalon állapota rendkívül rossz, helyenként balesetveszélyes. Javítása a legsürgősebb feladatok egyike. p. Tájékoztató táblák. Sok helyen hiányoznak. Arculatuk, küllemük nem egységes. A teljes tájékoztató rendszer újragondolása lenne időszerű. Ezt érdemes lenne a teljes települési tájékoztató rendszerrel is kompatibilissé tenni. q. Az öböl állapota: a strand öble rendkívül érzékeny vízszint változásaira. A helyzet megnyugtató megoldása sürgős feladat. Az elmúlt időszakban több elképzelés is felmerült, ám ezek egyelőre ötlet szinten maradtak. 2.2.
Magáninfrastruktúra a. Éttermek, büfék: állatuk erősen eltérő képet mutat. A strand keleti felén áló szolgáltató épületek évek óta zárva vannak, az ingatlanok rendben tartását is az önkormányzatnak kellett kikényszerítenie. Turisztikai szempontból a látvány riasztó (ezt több állampolgári jelzés is alátámasztja). Meg kell találnunk a jogi lehetőséget a fenti állapot megszüntetésére. Sajnos az épületek alatti területek értékesítése – amely elhibázott lépés volt – erősen korlátozza önkormányzatunk lehetőségeit. Azon el kell gondolkodnunk, miért a keleti oldal ennyire népszerűtlen. Meg kell vizsgálnunk, hogy az előző szakasz “c.” pontjával milyen összefüggésben van mindez. A strand szempontjából indokoltnak tűnne az épületek egy részének bontása (sajnos a strand méreteihez és befogadóképességéhez viszonyítva nincs szükség ennyi szolgáltató épületre), ám ez a tulajdonosok közreműködése nélkül kivitelezhetetlennek tűnik.
3. Hogyan tovább? Bár az előző fejezetben már egyes problémák esetében a lehetséges megoldásra is utaltam , mégis azt gondolom, a fejlesztési javaslatok nagy számuk és komplexitásuk miatt külön fejezetet érdemelnek. Mielőtt azonban ezeket részletezném, mindenképpen le kell szögeznem azt a véleményemet, hogy községünk turisztikai megújításának kulcsa csak a Községi Strand lehet. Nem szabad elfelednünk ugyanis, hogy a strand nem egyszerűen fürdőhely: közösségi tér, ahol a Balatonberényt felkereső szinte minden vendég megfordul. Ez egyben lehetőséget teremt arra is, hogy községünk teljes idegenforgalmi kínálatát a hozzánk látogatók elé tudjuk tárni. Ebből a szempontból különösen nagy a főépület jelentősége, melynek nemcsak esztétikai állapotán kell javítanunk, hanem funkcionális bővítése is elengedhetetlen. Tanulmányozva több balatoni település elmúlt években végrehajtott strandi fejlesztéseit, arra a következtetésre jutottam, hogy strandunk valamennyi területének meg kell találnunk (persze sok esetben ez adott) funkcióját, s tematikus módon kell ezeket az alegységeket megújítani. A strand továbbélése szempontjából fontos mennyiségi tényezők reáliás behatárolása. A fölszabaduló kapacitások újrahasznosításánál a hangsúlyt a minőség érdekében történő változtatásokra koncentrálni. A szabad vízfelület melletti strandolási szokásokban, és a közönség igényeinek körében az utóbbi évtizedekben végbement változások figyelembe vételével kialakítani a terület differenciált használatának lehetőségét a különböző korosztályok számára. Biztosítani a strand területének a legkülönfélébb rekreációs tevékenységek céljára való alkalmasságát, szerkezeti tagolását.
3.1. A tervezett új helyszínrajzi struktúra: I. zóna: A főbejárat előtti közterületi térség zónája (főbejárati előtér) Elemei: díszburkolatos találka tér padokkal, új díszburkolatos főbejárat, térplasztika.
I.
zóna: A főépület
A főépület funkcionális elemei: a főbejárat jegypénztárpénztárakkal, iroda (üzemeltetés), üzletek (kereskedelem), a vendéglátás terei kiszolgálóhelyiséggel (Strandpresszó), a közönség kiszolgálóterei (WC-mosdók, elsősegélynyújtó hely) Célszerű lenne a főépület hatalmas, üres falfelületeinek kihasználása (pl. Balatonberény turizmusának bemutatása régi képek, képeslapok segítségével). A főépületben kapna helyet az az információs iroda, amelynek feladata lenne a községünkbe érkező turisták felvilágosítása, segítése.
IV. kép: A Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület információs irodája
II. zóna: Rendezvényhelyszín A vendéglátó-egységek tulajdonosai részéről erős igény mutatkozik arra, hogy minél több rendezvénnyel csábítsuk a strandra a látogatókat. Egy kisebb színpadot lehetne kialakítani a mai kabinsor mellett (esetleg annak helyén..?). Ezt a helyszínt az animációs foglalkozások során is használni lehetne. IV. zóna: A szervezett sportok zónája Strand keleti oldala Homokfoci pálya, strandröplabda pálya, kosárlabda pálya
V. zóna: Aktív zóna
Strand keleti oldala Elemei: szabadtéri vízmedence, óriáscsúszda, vízibicikli-kölcsönző VI. Családi és klubzóna Strand középső része: játszótér Ezen a környéken növelni kell a padok számát, illetve célszerűnek tűnik további asztalok készítése (erre már vannak jó példák a strand nyugati részén). VII. zóna: Pihenő zóna Elemei: gyepesített felületek, napozó stégek VIII. zóna: Strandsportok zónája Strand nyugati része: az egykori játszótér helye Elemei: kerti sakk, teke, lengő teke, pétanque pálya
A strand megújítása során fontos szerepet kell, hogy kapjon a meglévő értékes környezeti, építészeti, funkcionális elemek megőrzése és az új koncepcióba való organikus beépítése. A strand továbbélése szempontjából fontos mennyiségi tényezők reáliás behatárolása. A fölszabaduló kapacitások újrahasznosításánál a hangsúlyt a minőség érdekében történő változtatásokra kell koncentrálni.
3.2. További fejlesztési lehetőségek: a. Egységes arculat kialakítása (tájékoztató táblák, karszalag, kiadvány, dolgozói ruházat stb.): logó, betűtípusok stb. b. Animációs foglalkozások (meghatározott menetrenddel: ld. Gyenesdiás) c. WiFi lefedettség biztosítása a strand egész területén (WiFi Zone) d. Strandrádió: többnyelvű tájékoztató a településen lévő programokról e. Kerékpártároló kiépítése
f. Értékmegőrző kialakítása g. Névadás (lehet funkcionális: pl. Családi Strand vagy a tradíciókra alapozó pl. Gróf Hunyady Strand) h. … 4. Irányítás, szervezet Előterjesztésem során ki kell térnem az elmúlt öt esztendőben tapasztalt szervezeti problémákra is. Véleményem szerint a GAMESZ vezetőjétől, aki a strandért is felel, elvárható az, hogy le legyen nyírva a fű és legyen tiszta a mellékhelyiség. Ez a régről öröklött feladatdelegálás azonban azt eredményezi, hogy turisztikai szakértelemmel felvértezett, idegenforgalmi ismeretekben jártas szakember nem áll sem az önkormányzat, sem a strand rendelkezésére. A mindenkori képviselő-testület ezért legfeljebb „lelkes amatőrként” tud beleszólni a strand életébe, míg a vezető – akire az egész község településgazdálkodásának nem túl hálás feladata hárul – hatáskörébe tartozik egy speciális, szezonális feladat is. Ez a strand irányítása, melyhez olyan kompetenciákra van szüksége, amelyek jelentősen eltérnek elsődleges (településgazdálkodási) megbízatásától. Ráadásul, amíg a településgazdálkodás kötelező, nonprofit önkormányzati feladat, addig a strandüzemeltetés ettől jelentősen eltérő, profitorientált tevékenység. Meglátásom szerint meg kellene fontolnunk annak lehetőségét, hogy az idegenforgalmi feladatokat célszerű lenne turisztikai szakember kezébe adni (ilyen feladat lehet a strand irányításán túl az erdei iskola menedzselése és a településmarketing máig megoldatlan kérdése). Természetesen a karbantartási, javítási munkákat továbbra is a GAMESZ végezné, ám a munkalapos rendszer segítségével egyfajta belső, önkormányzaton belüli ráfordításkimutatás alkalmazásával. 5. Fejlesztési források A strand fejlesztésére a jövőben is két forrás mutatkozik: -
saját erő
-
pályázati források
Természetesen törekednünk kell arra – akármilyen anyagi kondícióink is legyenek a jövőben – hogy minél nagyobb pályázati forrást tudjunk bevonni (a pályázati önrész kitermelése sem kis feladat). Komplex strandfejlesztésre pillanatnyilag a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program keretein belül van lehetőség (DDOP-2.1.1/I-11) : - Magyarországon bejegyzett székhelyű vagy EGT területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező gazdasági társaságok, ezen belül: - Jogi személyiségű gazdasági társaság (KSH 11) - Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (KSH 21) - Egyéni vállalkozás (KSH 23) - Nonprofit gazdasági társaság (Kft. és Rt., KSH 57) Sajnos a pályázók köréből az önkormányzatok ki vannak zárva, ám esetleg a nemrég létrehozott nonprofit közhasznú kft-n keresztül talán indulhatnánk. A támogatási intenzitás egyébként 50%, minimum 5 millió, maximum 50 millió Forintra lehet igényt benyújtani. A Balatoni Fejlesztési Tanács korábbi pályázati forrásai egyelőre befagytak, s hasonló a helyzet a még szóba jöhető Leader-programnál is. Természetesen a jövőben is nyomon kell követnünk a lehetséges forrásokat, hisz ezek köre is folyamatosan változik.
Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Bizottság!
A Községi Strand kérdésének összetettsége és jelentősége miatt különös tekintettel számítok megtisztelő kritikájukra, új ötleteikre, s kérem előterjesztésem megvitatását!
Balatonberény, 2012. január 30.
Horváth Péter alpolgármester
