BALATONBERÉNY KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGHÍVÓ Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 15-én (csütörtökön) 15.00 h kezdettel tartandó nyilvános ülésére.
Az ülés helye: Művelődési Ház tanácskozóterme (Balatonberény, Kossuth tér 1.) Javasolt napirendek: 1.
Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, fontosabb intézkedésekről, eseményekről Előadó: Horváth László polgármester
2.
A hulladékkezelési közszolgáltatás 2012. évi díj-megállapításának előkészítése Előadó: Horváth László polgármester
3.
Az Önkormányzat 2011. IV. n.évi előirányzat módosítása Előadó: Horváth László polgármester, Darvasné Süte Julianna pénzügyi vezető
4.
Helyi adórendelet módosítása Előadó: Schenk István jegyző
5.
A polgármester beszámolója a társulási tanácsokban (kistérség) végzett munkájáról Előadó: Horváth László polgármester
6.
Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság külső bizottsági tag megválasztása Előadó: Horváth László polgármester
7.
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/ 2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Horváth László polgármester
8.
Egyebek.
A napirendek fontosságára való tekintettel kérem az ülésen pontos megjelenését. Esetleges távolmaradását előre kérem jelezni. Balatonberény, 2011. december 06. Horváth László sk. polgármester
Előterjesztés Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2011. december 15-i ülésére
Tárgy: A hulladékkezelési közszolgáltatás 2012. évi díjmegállapítása Tisztelt Képviselő-testület! A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (továbbiakban: HgTv.) 25. §. (4) bekezdése értelmében a jegyzőnek kell a szolgáltató díjfizetésre vonatkozó kezdeményezését a képviselő-testület elé terjeszteni döntéshozatal céljából. A HgTv. 23.§. f.) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, többek között az alkalmazandó díj és a legmagasabb kedvezmény eseteit vagy szolgáltatás ingyenességét. Összefoglalnám a napirend tárgyalásához kapcsolódó eddigi eseményeket, RENDHAGYÓ TÖRTÉNÉSEKET 1. ● a Képviselő-testület 2011. évi Munkatervében foglaltak szerint november 24-i ülésen megkezdte a vitát a díjmegállapításról, a döntéshozatalra a december 15-i testületi ülés van kijelölve, ● a Pénzügyi Bizottság az AVE-Zöldfok Zrt. megküldött 2012. évi díjajánlatait 2011. november 21. ülésen, december 5-i ülésén és december 12-i ülésén tárgyalta, ● Szaka Zsolt divízió-igazgatót a közszolgáltató részéről a díjemelési indoklása, a megküldött költségkalkulációk értelmezése érdekében a november 21-i ülésén meghallgatta. 2. A Pénzügyi Bizottság elé került 2012. évi szolgáltatói díjajánlatok A dí jaj án lat k ez de m én ye ző je
Díjajánlat kelte
Lényege
2011. november 18.
Szolgáltató visszavonta
A V E Z öl df ok Zr t. 1. AVE Zöldfok Zrt.
2011. november 23.
2.
Pénzügyi Bizottság
2011. november 23.
3.
Pénzügyi Bizottság
2011. november 23.
4.
Pénzügyi Bizottság
2011. november 23.
5.
Pénzügyi Bizottság
2011. november 30.
ISPA/KA ktg-el véglegesített Szolgáltatói díjajánlat Mentesség megszüntetése „A” változat HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV 61 ÉS 35 ALKALOM „B” változat HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV éven át heti 1 járatnap „C” változat ÉVEN ÁT HETI 1 JÁRATNAP (52 és 26 járatnap)
Megjegyzés: valamennyi díjajánlat a képviselők és a Pénzügyi Bizottság tagjai részére előzetesen megküldve, számszaki adatok összefoglalása külön táblázatban átadva! 3/a. AVE-Zöldfok a 2/pontban jelzett 2012. évi díjajánlatait minisztériumra és készülő új Hulladékgazdálkodási (hulladékról szóló) törvénytervezetre hivatkozással minden esetben kétféle költségkalkulációval tette meg. Minden díjajánlat 1.sz. melléklete 6000 Ft/tonna összegű igénybevételi járuléknak nevezett új költségtényezővel számol, míg a 2.számú melléklet ezt nem tartalmazza. 3/b. Az Országgyűlés mostani tárgyalás sorozatában szereplő de még nem tárgyalt Hulladékgazdálkodási törvénytervezetben szereplő legfontosabb módosulások: az új törvény elfogadása után a jövőben kizárólag önkormányzati-, vagy többségi önkormányzati tulajdonú cég végezhet hulladékgazdálkodási tevékenységet, ● a szolgáltatókat lerakási adó, vagy más néven igénybevételi járulék fogja terhelni, melynek mértéke 2012-ben a lerakott vegyes hulladék tonnája után 6000 Ft, ● a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók hatósági ármeghatározás szerint fizetik meg a szolgáltatási díjat, ● az eddig önkormányzati feladatként végzett szolgáltató kiválasztása és a szolgáltató szerződések megkötése állami irányítás alá kerül. ●
Amennyiben az ismertetett tervezet elfogadásra kerül, akkor önkormányzatunk ebben az évben foglalkozik utoljára a következő évi lakossági szolgáltatási díjak megállapításával.
4. Települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására, kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS idevágó fontosabb rendelkezései. a.
A szerződés V/5. pontjában az önkormányzat vállalta
a közszolgáltatás díjának önkormányzati rendeletben történő megállapításait, a közszolgáltatási díj megállapításakor a díj kiszámítására vonatkozó jogszabályi elírások alapján készített kalkulációtól alacsonyabb mértékű díj megállapítása esetén díjkompenzáció megtérítését, ● az önkormányzat által rendeletben szabályozható módon biztosított díjkedvezmény, vagy díjmentesség miatt felmerülő költségek megtérítését.
● ●
b.
A szerződés V/6 pontja az alábbi kötelezettségeket írja elő a szolgáltatóra és az önkormányzatra nézve.
●
A szerződő felek egy üzleti évnek egy naptár szerinti évet (január 01 – december 31.) tekintik. Az üzleti év január 01. napjától érvényes közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató megelőző év november 15. napjáig megtett előterjesztése alapján – legalább 1 éves időtartamra – a Képviselő-testület december 31. napjáig köteles megállapítani és a díjat meghatározó önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kihirdetni. A rendelet hatályba lépését követően az Önkormányzat a rendelet másolatának megküldésével – legkésőbb az üzleti év január 31. napjáig – köteles a Közszolgáltatót értesíteni.
A leírtakhoz megjegyzem, hogy a szolgáltató november 23. keltezéssel küldte meg ajánlatát azaz a november 15-i határidőt túllépte.
Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztésben érzékeltettem, hogy rendkívül nehéz helyzetbe került Önkormányzatunk Képviselő-testülete amikor a 2012. évi lakossági szolgáltatási díjak megállapításánál valamennyi felsorolt törvényi előírásnak illetve a KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSBEN előírt kötelezettségeknek egyaránt meg kell felelnie. A Pénzügyi Bizottság 2011. december 5-i ülésén az 5 x 2 díjkalkulációt részletesen megvitatta a képviselő-testületnek elfogadásra MENTESSÉG MEGSZÜNTETÉSÉVEL az un. „A” változatot ajánlja. A határozati javaslatot ennek figyelembe vételével készítettem el. A Pénzügyi Bizottság december 5-i ülése óta nincs új információnk, hogy az Országgyűlés várhatóan mikor tárgyalja és fogadja el az új hulladékgazdálkodási törvényt. Ezért a rendelet alkotására vonatkozóan két (választható) időpontra teszek javaslatot; 2011. december 15, illetve december 31-ig legkésőbbi időpontban.
Határozati javaslat
1.
Változat
Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az AVE-Zöldfok Zrt. 2012. évi települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslatát a MENTESSÉG MEGSZÜNTETÉSÉVEL az „A” változat igénybevételi járulékkal megadott díjajánlat szerint fogadja el, melynek részletes tartalmát a …/2011.(XII….) önkormányzati rendelet I.sz. melléklete tartalmazza.
Határozati javaslat 2.
Változat
Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az AVE-Zöldfok Zrt. 2012. évi települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslatát a MENTESSÉG MEGSZÜNTETÉSÉVEL az „A” változat igénybevételi járulék nélkül megadott díjajánlat szerint fogadja el, melynek részletes tartalmát a …/2011.(XII….) önkormányzati rendelet I.sz. melléklete tartalmazza.
Határozati javaslat 3.
Változat
Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete figyelembe véve az AVE-Zöldfok Zrt. 2012. díjajánlatainak 1.sz. melléklettel, 2.sz. melléklettel igénybevételi díjjal és díj nélkül megadott eltérő kalkulációt, valamint azt a tényt, hogy a hivatkozott törvény módosításra nem került sor, a díjmegállapításra vonatkozó rendeletalkotást 2011. december 31-ig (legkésőbbi időpontra halasztja). Felelős: Horváth László polgármester Schenk István jegyző Balatonberény, 2011. december 9.
A kihirdetésmódja: kifüggesztés A kihirdetés ideje: 2011. december ….
Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete
…/2011.(XII…..) önkormányzati rendelet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 15/2010.(XII.15.) rendelettel módosított, a 20/2009.(XII.16.) rendelettel módosított 24/2008.(XII.17.) rendelet (továbbiakban: Ör.) módosításáról
Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (továbbiakban: Hgt.) 21-32 §-aiban foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel a hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló 213/ 2001.(XI.14.) Kormányrendelet, valamint a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról szóló 4/ 1984.(II.01.) ÉVM rendelet előírásairól, az alábbi rendeletet alkotja.
1.§. Az Ör. 30/B.§-a hatályát veszti.
2.§. Az Ör. 1.sz. melléklete helyébe az e rendelettel megállapított 1.sz. melléklet lép. E rendelet 2012. január 1-énlép hatályba.
Horváth László polgármester
A rendeletet a Képviselő-testület 2011. december …. napján fogadta el. A rendelet kihirdetve 2011. december …-én.
Schenk István jegyző
Schenk István jegyző
1.sz. melléklet a 20/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelethez A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek estében a lakossági települési szilárd hulladék elszállításának meghatározása 2011. évben.
Szállítási időszak
Kihelyezés időpontja
Ürítési alkalom
január 01 – június 30 július 01 – augusztus 31 szeptember 01 – december 31
kedd kedd, péntek kedd
heti 1 heti 2 heti 1
2011. évi közszolgáltatás éves díja Ürítési díj ● ● ● ●
60 literes edényzet estén 110 literes edényzet esetén 240 literes edényzet esetén „Zöldfok” feliratos zsák ára
162 Ft/ürítés + áfa 298 Ft/ürítés + áfa 596 Ft/ürítés + áfa 340 Ft/db + áfa
Állandó lakosok díjtételei ● ● ● ●
60 literes edényzet esetén: 61 ürítés x 162 Ft = 9.882 Ft/ingatlan/év + áfa 110 literes edényzet esetén: 61 ürítés x 298 Ft = 18.178 Ft/ingatlan/év + áfa 240 literes edényzet esetén: 61 ürítés x 596 Ft = 36.356 Ft/ingatlan/év + áfa „Zöldfok” feliratos zsák ára 340 Ft/db + áfa
Üdülő ingatlan esetén (április 15-től – október 15.) között kötelező igénybevétel mellett 35 ürítési nap (szünetelés igénybe vételének lehetősége nélkül) ● 110 literes edényzet esetén 35 ürítés x 298 Ft = 10.430 Ft/ingatlan/év + áfa ● 240 literes edényzet esetén 35 ürítés x 596 Ft = 20.860 Ft/ingatlan/év + áfa ● „Zöldfok” feliratos zsák ára 340 Ft/db + áfa
2011. évi zöldhulladék járatnapok 2010. április 6. – november 23. között minden harmadik szerdán (12 alkalom) a nyaralóingatlanokra is kiterjedően. Április 6, április 27, május 18, június 8, június 29, július 20, augusztus 10, augusztus 31, szeptember 21, október 12, november 2, november 23. A zöldhulladék szállítást Balatonberény Község Önkormányzata fizeti.
2011. évi lomtalanítás időpontja: Lakossági kihelyezés április 15. (péntektől) április 20. (szerdáig). Ettől eltérően lomot kirakni tilos. A hulladék ártalmatlanítására az Ordacsehi lerakó van kijelölve.
Schenk István jegyző
ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. ülésére Tárgy: A helyi adókról szóló 12/2006./XII.27./ rendelet módosítása Ebrendészeti hozzájárulás
/Ügyintéző: Darvas Elemér/
Tisztelt Képviselő-testület !
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 2012.01.01-től szükségessé teszi a helyi adó rendeletünk módosítását. A 2.§. módosításának lényege, hogy az (5) bekezdés a törvény hatálya alól kiveszi az ott felsorolt szervezeteket, illetve az adómentesség az építményadó és telekadó vonatkozásában csak az alapító okiratban , alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. 3.,4.,5.§: Az adó mértéke változatlan, viszont 2012-től lehetőség van a differenciált adómérték alkalmazására. Eddig ezt a kedvezmények, mentességek tartalmazták. Szükséges a differenciált adómérték alkalmazása, mivel a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó vonatkozásában az önkormányzat a törvényi mentességek, kedvezmények kibővítésére már nem jogosult. 6.§: Lényeges változás, hogy a jövőben nem csak a belterületi, hanem a külterületi telkek is adókötelesek.(A termőföld – szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő - adómentes.) - az építési tilalom alatt álló telek eddig adómentes volt, a jövőben 50 %-a mentes 1. az év közben felmerült telekadó problémát a 6.§.d. pontja rendezi 2. a 6.§.f. és g. pontjában az „utcával” szó közútra módosult Külterületen a volt Erdért telep ami nagyobb terület és nem termőföld, a 9.§(4) bekezdésben javasolt mértékkel 2 M Ft plusz telekadó bevétel realizálódhat. 7.,8.§: Változás indoka a 3.,4.,5.§-hoz írt magyarázat 9.§: A törvény szövege 10.§: Változás indoka a 3.,4.,5.§-hoz írt magyarázat 11.§: A jövőben a magánszemélyek kommunális adójában is jogosult az adófelfüggesztésre az adó alanya. 12., 13., 14.§: A törvény szövege Tájékoztatásul közlöm még az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2012.01.01-től hatályos ebrendészeti hozzájárulásra vonatkozó szövegét: 42/B. § (1) A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. (2) Az ebösszeírás során a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jogosult kezelni a 42/A. § (4) bekezdés szerinti adatokat. (3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából. (4) Az adatbázis működtetőjének kérésére a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni. 1. Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
42/C. § (1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. 1. Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni. (3) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat a) az eb tartási céljának, b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), c) az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot. (4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett, b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás, c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, d) – a veszélyes eb kivételével – az ivartalanított, e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után. (5) Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolja. (6) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja. (7) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. 1. A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás. 49.§(5) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg. Kérem a helyi adó rendelet módosítás megvitatását és elfogadását, illetve az ebrendészeti hozzájárulásra vonatkozó állásfoglalást.
Balatonberény, 2011. december 7.
Schenk István jegyző
Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő – testületének /2011.(XII.15.) Rendelete A helyi adókról szóló 12/2006./XII.27./ rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről.
1.§. Az adórendelet ( a továbbiakban Ör ) 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet alkalmazásában adóalany: a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet, c)a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ személyi egyesülése. (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparûzési adó vonatkozásában – a közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsülõ nonprofit gazdasági társaság. (3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelõzõ adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétérõl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelõs miniszter állásfoglalása az irányadó. (5) A törvény hatálya – a 32. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-re, az Államadósság Kezelõ Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparûzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra. (6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év elsõ napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezetõ rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.
2.§ Az Ör az alábbi 2/A.§-al egészül ki: 2/A.§ Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az Északatlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is — mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és az idegenforgalmi adó alól. 3.§ Az Ör 6.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Mentes az adó alól: 1. a szükséglakás 2. az ingatlan – nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépület (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, 3. a műemlék, 4. a présház, 5. a gépjármű tároló és a csónaktároló céljára használt építmények adóköteles alapterületéből 16 m2, 6..az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező magánszemély tulajdonát, vagy részben tulajdonát képező lakóház, 7. a fedett és nyitott terasz. 8. a 3-7. pontokban felsorolt kedvezmények nem alkalmazhatók a vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye esetében. 4.§
Az Ör 7.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A 10.§.(1) bek. szerinti mértéket csökkenteni kell: a./ 10 %-kal ha az építmény falazatának anyaga fa, b./ zártkertben található építmény esetében kizárólag e pont alapján 75 %-kal, c./ 30 %-kal ha az építési idő óta több, mint 100 év igazoltan eltelt és az építmény átépítésére nem került sor, d./ 50 %-kal ha a lakás vagy üdülő tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van, e./ 50 %-kal ha az építmény tulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkeznek.,
f./ a 10.§. alapján megállapított adó 60 %-ával az a. c. d. e. pontok közül két pont együttes fennállása esetén, g./ az a-f. pontokban felsorolt kedvezmények a vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye esetében nem alkalmazhatók. 5.§. Az Ör 10.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az adó mértéke 900 Ft/m2/év. (2) Az adó mértéke 500 Ft/m2/év a vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye esetében ha az üzlethelyiség, műhely, szállásépület, iroda vagy raktárként - éves vagy idény jelleggel üzemel. 2.
Az adó mértéke 225 Ft/m2/év a balatonberényi 049/28, 049/29, 049/30, 049/31, 049/33 hrsz.-ú területeken létesített ipari létesítmények esetében a tevékenység megkezdésétől számított 3 évig. 6.§.
Az Ör 11.§ az alábbiak szerint módosul: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. 7.§.
Az Ör 13.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép: Mentes az adó alól: a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyezõ nagyságú telekrész, b) az erdõ mûvelési ágban nyilvántartott belterületi telek, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a, d) a magánszemély tulajdonát képező lakóházzal, hétvégi házzal beépített telek, kivéve azt a telket, amelyből telekalakítással kettő vagy több beépíthető telek alakítható ki. Ez esetben az adó alapja: a kialakítható beépítetlen telek vagy telkek száma szorozva a mindenkor hatályos Helyi Építésügyi Szabályzat által megállapított legkisebb kialakítható teleknagysággal, e) kérelemre az építési engedéllyel rendelkező adóalany az építési engedély jogerőre emelkedését követő év 01.01-től számított 4 évig. Ha a telket ezen időszak alatt nem építi be, a telekadót visszamenőleg is meg kell fizetnie. A határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható, f) az a telek, amely közúttal nem érintkezik és telekalakítással sem válik beépíthetővé, g) a közművesítetlen közúttal érintkező telek. A telekadó szempontjából közművesítetlen az közút, amelyben a víz, villany, szennyvízcsatorna közművek nincsenek kiépítve, h) a d-g. pontokban felsorolt mentességek a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke esetében nem alkalmazhatók.
8.§.
Az Ör 14.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: A 17.§ (1) bekezdés szerinti mértéket csökkenteni kell: a./211 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentő szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező magánszemély adóalany is van, b./191 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai között az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentő szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező magánszemély adóalany is van, c./191 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van, d./161 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van, e./206 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van és a telek adóköteles alapterülete az 1000 m2t meghaladja, f./191 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, g./161 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, h./161 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai magánszemélyek és közöttük a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély nincs, i./ 101 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai magánszemélyek és közöttük a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély nincs, j./ adókedvezmény az a. b. c. d. e. f. g. h. i. pontokban felsoroltak közül csak egy jogcímen vehető igénybe, k./ amennyiben a telek szélessége miatt építési engedély nem adható, úgy a 17. §. alapján megállapított és az a.b.c.d.e.f.g.h.i. pontokban foglalt adókedvezmény valamelyikével csökkentett adó 50 %-át kell megfizetni, l./ az a-k. pontokban felsorolt kedvezmények nem alkalmazhatók a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke esetében. 9.§
Az Ör 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az adókötelezettség a) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezõgazdasági mûvelésének a megszüntetését és/vagy a mûvelési ág törlését követõ év elsõ napján, b) külterületi telek esetében a mûvelési ág törlését követõ év elsõ napján,
c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezõgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követõ év elsõ napján, d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követõ félév elsõ napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség a) belterületi telek esetében a telek mûvelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezõgazdasági mûvelésének megkezdése évének utolsó napján szûnik meg, b) külterületi telek esetében annak termõföldként vagy tanyaként történõ ingatlannyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szûnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezõgazdasági mûvelés alatt áll, c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szûnik meg. (3) Az adókötelezettségben bekövetkezõ – (1)–(2) bekezdésben nem említett – változást a következõ év elsõ napjától kell figyelembe venni.”
10.§.
Az Ör 17.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az adó mértéke 231 Ft/m2/év (2) Az adó mértéke 40 Ft/m2/év a vállalkozó üzleti célt szolgáló- lakóövezetben lévőtelke esetében ha azon üzlethelyiség, műhely, szállásépület, iroda, vagy raktárként - éves vagy idény jelleggel - üzemelő építmény van, vagy a telek adóköteles alapterülete az 1500 m2-t nem haladja meg. (3) Az adó mértéke 130 Ft/m2/év a vállalkozó üzleti célt szolgáló- üdülőövezetben lévőtelke esetében ha azon üzlethelyiség, műhely, szállásépület, iroda, vagy raktárként - éves vagy idény jelleggel - üzemelő építmény van, vagy a telek adóköteles alapterülete az 1500 m2-t nem haladja meg. 2. Az adó mértéke 20 Ft/m2/év amennyiben az adóköteles telek külterületen található. 11.§ Az Ör az alábbi 22/A.§-al egészül ki: Az adóalany a 8/A.§-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározottak szerint jogosult az adó felfüggesztésére. 12.§ Az Ör 32.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A 26. § alapján fizetendõ adót: a) a szálláshely ellenérték fejében történõ átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történõ átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendõ idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
13.§ Az Ör. 39.§(1-2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel,továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. 2. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegû iparûzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzõen – a vállalkozónak kell megosztania az alábbiak szerint: 14.§ A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége 39/E. § (1) Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaság), a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás ( a továbbiakban e § vonatkozásában: elővállalkozás), valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti projekttársasága. (2) Ha az elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli az elővállalkozások nyilvántartásából, hogy társaságként nyilvántartásba venné, akkor az elővállalkozás és annak projekttársasága az (1) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított, az elővállalkozásként való működés időszakára eső adó kétszeresét köteles az önkormányzati adóhatóságnak bevallani és megfizetni. (3) Ha az elővállalkozás projekttársasága megszűnik, vagy az elővállalkozás a projekttársaságban fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy egészben elidegeníti, akkor a projekttársaság (1) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adójának kétszeresét az elővállalkozás a projekttársaság megszűnésének, elidegenítésének időpontját követő első adóbevallása benyújtásával egyidejűleg köteles bevallani és megfizetni. 15.§ Az Ör 45.§ 12.,13.,18.,22.,23. pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő 12/A. ponttal egészül ki: 12. telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban mûvelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termõföldet, valamint az ingatlannyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezõgazdasági mûvelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet; 12/A. termõföld: az ingatlan-nyilvántartásban aranykorona értékkel és mûvelési ággal nyilvántartott, a termõföldrõl szóló törvény szerinti termõföldnek minõsülõ földterület;
13. nettó árbevétel:
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)–g) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegû ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/ nyereségének nyereségjellegû különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegû, c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó mûködési költségekkel, a befektetésekbõl származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel(nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tûzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegû különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegû, d) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegû különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegû, e) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyû európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont – illetve, ha a külföldi székhelyû vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak – szerinti nettó árbevétel, f) lakásszövetkezet, társasház, (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú,
kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. a KHVT Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kiemelkedõen Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási tevékenységbõl származó, a) pont szerinti nettó árbevétel. Nem minõsül vállalkozási tevékenységbõl származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belsõ szolgáltatásból származó árbevétele, g) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, a 14. pont a) és b) alpontja szerinti vállalkozónál a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelrõl szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni; 18. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltetõ feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat mûködtetésébõl származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik; 22. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelõjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerzõdéses kapcsolatban áll. Ide értendõ annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minõsülõ – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerõre emelkedését megelõzõen vagy azt követõen elsõ ízben értékesített) lakás elõállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerzõdés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 13. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 19. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 20. pont szerint anyagköltségként vagy a 23. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;” 1.
közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelõvel) írásban kötött szerzõdés alapján, a szerzõdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevõje és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelõvel kötött szerzõdésbõl a közvetítés lehetõsége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmûen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 13. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 19. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 20. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;
16.§
Záró rendelkezések: 3.
Ez a rendelet 2012. január 1-én lép hatályba.
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ör 4.§(2) bek., 45.§.8. pontjának utolsó mondata, 45.§.10. pontja, hatályát veszti. 5. a) A 45.§ 19. pontjában „a 23. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként” szövegrész helyébe „a 22. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 23. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként”, b) A 45.§ 20. pontjában „a 23. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként” szövegrész helyébe „a 22. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 23. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként” szövegrész lép. (4) E rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 15 napig közzé kell tenni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 4.
Záradék: E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Balatonberény, 2011.
Horváth László Polgármester
Schenk István Jegyző
A rendelet kihirdetve:
Balatonberény, 2011.
Schenk István jegyző
Előterjesztés Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 15-i ülésére
Tárgy:
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló 11/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet módosítása. Tisztelt Képviselő-testület! Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. április 27-i testületi ülésén fogadta el a 11/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelettel SZMSZ-ét, melynek 83. §-ában két állandó bizottság felállításáról döntött: Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság ( 3 tagú – 2 képviselő, 1 külső tag) ● Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság (5 tagú – 3 képviselő, 2 külső tag) ●
A Képviselő-testület 155/2011.(XI.24.) határozatával tudomásul vette november 15. nappal Horváth Lászlóné (sz: Simon Márta) 8649 Balatonberény, Irányi Dániel u. 9. szám alatti lakosnak a Pénzügyi Bizottság külső bizottsági tagságáról szóló lemondását. A Képviselő-testületi ülésen felkértem képviselő-társaimat, hogy szíveskedjenek szélesebb körben tájékozódni, személyi javaslatokat tenni. A hozzám érkezett javaslatok alapján látható, hogy a megüresedett egy bizottsági helyre több alkalmas berényi lakos is javaslatba került, akik a tagsági jelölést vállalják. Annak érdekében, hogy a bizottsági aktivitást erősítsük, a folyamatos működőképességet biztosítsuk (utóbbi fél évben voltak megjelenési problémák) és több alkalmas külső személy részvételét biztosíthassuk, az alábbi javaslatot teszem: SZMSZ módosítására tett javaslat: Az SZMSZ 83.§. (1) bekezdés 2) pontjában szereplő Pénzügyi Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság (7 tagú – 4 képviselő, 3 külső tag). A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 24. §. (1) bekezdése szerint a bizottság elnöke és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A törvényi előírás figyelembe vételével 1 fő települési képviselővel és 2 fő külső bizottsági taggal javaslom a bizottság kiegészítését. Határozati javaslat Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Önkormányzat Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság létszámát 7 főben – 4 fő képviselő, 3 fő külső bizottsági tag - állapítja meg, egyidejűleg az SZMSZ-ét módosítja. Határidő: 2011. december 15. Felelős: Horváth László polgármester Balatonberény, 2011. december 9. Horváth László sk.
polgármester
