Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai Kar Informatikai Doktori Iskola Vezető: Dr. Demetrovics János Az informatika alapjai és módszertana program Vezető: Demetrovics János
Ludik Péter A virtuális tanulási környezet kialakításának és bevezetésének módszertani és technikai lehetőségei
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Témavezető: Dr. Remzső Tibor
2006
1. Bevezető A doktori programom kezdetekor azt tapasztaltam, hogy az egyre növekvő számú hazai technológiai, módszertani és tananyag-fejlesztési kezdeményezés, – amit az éppen akkor robbanásszerűen terjedő multimédiás számítógépek és a CD-ROM bázisú oktatóprogramok indukáltak – sok, egymástól sokszor jelentősen eltérő megoldást eredményezett. Ezek összefésülése, a felhalmozódott tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése, egységes keretbe foglalása időszerűvé vált. Mára a technológia túllépett ezen a szinten. Előbb az Internetes oktató (távoktatási) anyagok, majd a komplex virtuális tanulási környezetek (Virtual Learning Environment) megjelenése jelentette az új irányt. Az e-Learning keretrendszer tehát az oktatási anyagok és szakértelem átadására, valamint tárolására kifejlesztett alkalmazás, melynek használata az egyetemi-főiskolai oktatási programok esetében is stratégiai jelentőségű, fontos tényező lehet az oktatásiképzési piacon történő előnyszerzésben. A Magyarországon ma rendelkezésre álló e-Learning keretrendszerek, technológiák nem a felsőoktatási igényeket szem előtt tartva jöttek létre, hanem az üzleti szféra igényei szerint. Ezek a technológiák, illetve a hozzájuk kapcsolódó módszertani háttér is külföldről származik, s így sem a nyelvi, sem a kulturális, sem az iskolarendszer helyi sajátosságait nem veszi figyelembe. 2. A kutató munka előzményei és rövid összefoglalása Az IKT bevezetésére az oktatásban indult (és azóta le is zárult) a SULINET, amely céljául tűzte ki, hogy
a digitális kultúrát elterjessze a közoktatásban tanulók és
dolgozók körében. Ennek érdekében minden középiskola kapott számítógépeket és Internet-elérést azzal a fő céllal, hogy a mindennapi (és nem csak az informatika tárgy) oktatáshoz legyen megfelelő segédeszköz. Közel 90 CD-nyi szoftvert és multimédiás oktatóprogramot adtak a gépek mellé. A fejlesztések a mai napig folynak- „digitális zsúrkocsikat” kaptak az iskolák, hogy mozgatható legyen a technika, és legújabban vezeték nélküli hálózatok kiépítését tervezik az iskolákban. Sajnos ezek a programok nem érték el a fő célt, a multimédiás oktatóanyagok
3
beépülését a tanítás-tanulás folyamatába és ezzel a számítógép használatát a mindennapi munkában. Újabb lendületet hoztak a digitális kultúra elterjedésében az Európai Unió elvárásai. Az új Nemzeti Alaptanterv – amely többek között az informatikai analfabetizmus megszüntetését tűzte ki célul – és az új felsőoktatási törvény – amely gyökeres változásokat hoz a felsőoktatás felépítésében és szemléletvilágában – olyan változásokat okoz, ami megváltoztathatja az emberek gondolkodását, mélyen elülteti az élethosszig való tanulás szükségességét. Ennek megvalósításában kiemelkedő szerep jut a multimédiás oktatóanyagoknak, melyek legújabb megjelenési formája az e-Learing. A dolgozat első részében a szakirodalom feldolgozása alapján a távoktatás és az eLearning fogalom értelmezése történik meg a tudásalapú társadalom és a lifelong learning stratégiai aspektusából. Hangsúlyozottan jelenik meg az európai dimenzió, a Lisszaboni
Stratégia
humánerőforrás
fejlesztési
és
oktatási
célkitűzéseinek
összefüggésrendszerében. A második részben a virtuális tanulási környezeteket mutatom be a szakirodalmi áttekintés és a saját tapasztalatunk, kutatásunk alapján. Külön részletesen ismertetem e rendszerek három alapelemét: •a tanulásszervezési keretrendszert (Learning Management System), •a tananyagkezelő és fejlesztő rendszereket (Learning Content Management System), •és az elektronikus értékelési rendszereket. A kutatás folyamán alkalmazott munkamódszerek a következők voltak: •hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása, •dokumentációk elemzése (EU, OECD,OM ), •programok kipróbálása és elemzése, •tanulmányutak tapasztalatainak felhasználása, •komplex rendszer beüzemelése és kipróbálása, mintakurzusok indítása, •adatgyűjtés, feldolgozás és értékelés, következtetések levonása. A szakirodalom feldolgozása során nagy hangsúlyt kapott az EU országokban elért és a hazai kutatások során eddig megvalósult eredmények tanulmányozása. Munkahelyem
4
bekapcsolódott egy Leonardo projektbe (2003-2005), amelynek során lehetőségem nyílt külföldi tanulmányutak és személyes tapasztalatcsere keretében bepillantást nyerni néhány európai ország (Anglia, Finnország, Hollandia, Portugália, Görögország) egyes felsőoktatási intézményeiben folyó oktatásszervezésre és kutatásokra. A vizsgált (és modellezett) módszerek és alkalmazói programok megismerésében nagy szerep
jutott
e
módszerek
fogalomkörét,
feladatát,
jelentőségét
bemutató
tanulmányoknak (hazai és nemzetközi), és a különböző oktatási intézményekben szerzett tapasztalatoknak. A disszertációban kidolgozásra került és bemutatott modell egy lehetséges, és a Dunaújvárosi
Főiskola
számára
megfelelő
virtuális
oktatási
környezet.
Következésképpen a kutatás lényege egy működő rendszer összeállítása és beüzemelése,
a
szerzett
tapasztalatok
továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálata.
5
általánosítása,
a
hatékonyságának
és
4. Az értekezés tézisei, fontosabb megállapításai I. Az információs technológiák (IT) robbanásszerű fejlődése intenzív hatást gyakorol az egész társadalomra, fokozza a versenyt, felgyorsítja a folyamatokat. Átalakul a távoktatás, megváltoznak a pedagógusi és a hallgatói szerepek. A pedagógus nem oktat, hanem segítséget nyújt a hallgatónak tanulási tevékenységének megszervezésében, megteremti a tanulási feltételeket és irányt mutat, tanácsol, megmagyarázza a hallgatónak a lényegbe vágó összefüggéseket, a munkamódszereket, a szabályokat és értékeli az eredményeket. Ehhez mindenképpen szükséges a korszerű tanulási környezet kialakítása (számítógépes infrastruktúra, Internet, könyvtár, laboratóriumok, tutori rendszer stb.) és készség szintű alkalmazása. II. A hálózat-alapú oktatás – az e-Learning – nem csak szigorúan véve tanítási eszköz, hanem egy egész intézmény személyzetfejlesztési, tudás-, és bizonyos értelemben akár ügyfél-menedzselési feladatainak ellátására is képes rendszer. Tartalmaz minden olyan tudásátadási folyamatot, amely közvetítő közegként a számítógépet, szűkebb értelemben a számítógépes hálózatot használja. Pedagógiai értelemben több módszertani területet integráló pedagógiai technológia. Nagy távolságokat képes áthidalni, mint a távoktatás, de a visszacsatolás idejét is képes lerövidíteni, akár azonnalira. Mindezek bevezetésére megvan a kormányzati és nemzetközi (Európa Uniós) stratégia és a technikai háttér – igaz a szabványok most vannak kialakulóban. III. Az információs társadalom jelentős térhódításának korában elengedhetetlenül fontos az informatika és az info-kommunikációs technológiai (IKT) eszközök újszerű alkalmazásának legmagasabb szintű integrálása az oktatási és tudományos-, kutatási életbe. Az oktatás világának minden színterén a virtuális tanulási környezet (VLE) megjelenésének és térhódításának lehetünk szemtanúi. E szoftverek képesek integrálni a tanulásszervezési lehetőségeket (LMS), tananyagkezelő keretrendszert (LCMS), és az
6
értékelési rendszereket. Számtalan (köztük több ingyenes) keretrendszer közül a szakirodalom és főleg a saját kipróbálások alapján a MOODLE rendszer bevezetése mellett maradtam. Fontos szempont volt a döntésben, hogy ez a program nyílt forráskódú, ingyenes, és a telepítője tartalmazza a webszervert, adatbázis-kezelőt és a PHP interpretert is. IV. Az elektronikus tananyagok értékelési rendszere az a rész a jelenleg elérhető oktatási anyagoknál, ami a legkevésbé van kidolgozva és így az oktatóanyag nem éri el az egyik legfontosabb célt, hogy hatékonyan támogassa az önálló tanulást. Ebből a felismerésből kiindulva külön figyelmet fordítottam a VLE rendszerek azon szolgáltatásainak, amelyek lehetővé teszik az elektronikus értékelést. Az összegyűjtött tapasztalatok nem az elvárt eredményt mutatják. Ezért volt szükség egy saját fejlesztésű értékelési rendszer kidolgozására, melynek alapja a multiple-choice (többválasztásos) vizsgamódszer, mely különböző írásbeli vizsgaformák továbbfejlesztéséből alakult ki, és használata nemzetközi viszonylatban is egyre jobban terjed. Fontos volt a fejlesztésnél, hogy a program bárhonnan és bármilyen felületen elérhető legyen a felhasználók és az oktatók számára is. Ezért készült a program PHP nyelven szerver oldali alkalmazásként, amely MySQL adatbázist kezel. V. A meglévő technikai lehetőségek csak akkor válnak az oktatás előnyére, ha megfelelő oktatási anyagokkal vannak feltöltve. e-Learning tananyagok készítése a legnehezebb munka a keretrendszerek bevezetésénél. A munka összetettebb, az elektronikus tananyagok előállítása – a tanulási folyamat eltérő voltából eredően – másfajta módszertani, pedagógiai előkészítő munkát igényel, mint a hagyományos oktatási anyagoké. Így érthető, hogy az alapvetően pedagógiai ismeretekkel rendelkező szerzők munkáját
multimédiás
szakemberek
és
programozók
segítik.
A
tananyag
forgatókönyvét, ill. annak alapszövegét természetesen az oktatók is elkészíthetik, de – igény esetén – ezen munkára tananyag-fejlesztő cégeket is felkérhetnek. VI.
7
Ahhoz , hogy
az új technológia széles körben elterjedjen szükség van a
tananyagfejlesztő rendszerekre, melyek feladata, hogy közelebb vigye az eszközt a felhasználóhoz. A „szerzőt segítő program” gondolata már felmerült a multimédiás rendszerek fejlesztésénél. Itt szerzői rendszereknek hívják ezeket a segédprogramokat. A párhuzamot az is nyilvánvalóvá teszi, hogy a mai szerzői rendszerek már nem elsősorban multimédiás fejlesztésre orientáltak, hanem a WEB-en publikálható elektronikus prezentációk, tananyagok felé, és így a multimédia fejlesztések során megszerzett tapasztalatok is átmenthetők. Az LCMS rendszerek elmondható, hogy a fejlesztők megtettek mindent azért, hogy a lehető legkényelmesebbé tegyék a tananyagok fejlesztését. Erre igazán azért van szükség, mert a szabványok által előírt XML alapú tananyagok létrehozása (a megfelelő metaadatok elkészítése) nem egyszerű, de programozható feladat. E rendszereket használva a szerzők rá vannak kényszerítve, hogy megfelelő tagolású és formátumú tananyagot készítsenek, amit a VLE rendszerek kezelni tudnak. A Dunaújvárosi Főiskola a TANSZER keretrendszert, illetve szoftvert, vezette be, mert az elektronikus tananyagok elkészítése ezzel gördülékenyebbé vált, kevesebb aprólékos munkát igényelve. A szoftver jelentős előnye, hogy az általuk megszerkesztett dokumentumot abban a formában hozza létre, amelyben mi azt szeretnénk: a dokumentumok elemeinek elhelyezkedése, a funkciók megfelelő működése (pl. linkek, utalások), a szerkezet és a forma az általunk meghatározott módon alakul ki, és a felhasználói felülete nem tér el alapvetően az eddig megszokottól (Word, Excel …). VII. Virtuális tanulási környezet bevezetésére a Dunaújvárosi Főiskolán egy „pilot” projektet indítottunk. Ebben a projektben sor került a VLE rendszer működésének és az oktatásban betöltött szerepének megismerésére, kísérleti e-Learning tananyag készítésére és kipróbálására. A főiskolai e-Learning program tervezői és a rendszer majdani üzemeltetői mellett a projektben részt vett oktatók és hallgatók is értékes tapasztalatokat szereztek, melyeket a komplex, az egész főiskolát átfogó rendszer bevezetésénél gyümölcsöztethetnek. VIII
8
A „pilot” projekt tapasztalatai megerősítették a Dunaújvárosi Főiskola vezetését abban a döntésben, hogy a következő félévtől felmenő rendszerben minden tárgy (modul) elektronikus tanulási jegyzetét kidolgozzuk. Ezzel a döntéssel válaszolunk Kovács Irma: Új út az oktatásban? című könyvében feltett kérdésre: úgy ítéljük meg, hogy a mai kor követelményének eleget tevő, a tömegoktatás keretei között is megfelelő minőségű felsőoktatás elektronikus tanulási anyagok nélkül nem valósítható meg. 5. Az eredmények gyakorlati értéke Munkahelyem, a Dunaújvárosi Főiskola, célul tűzte ki egy komplex virtuális oktatási környezet bevezetését. A dolgozat bemutatja azt az utat, amit e programok megismerésével kipróbálásával tesztelésével jártam be, és végül részletesen ismerteti azon rendszereket, amelyek mellett döntöttünk. Elindult, e dolgozatban ismertetett folyamatok folytatásaként (a projekt tapasztalatait is figyelembe véve), egy nagyléptékű tananyagfejlesztés, mely az első lépés az egész intézményt átfogó Virtuális Tanulási Környezet bevezetéséhez. A felső vezetés eltökélt szándéka e rendszer kiépítése. Ezt indokolja az a felismerés is, hogy a helytől, időtől független tanulás lehetőségének megjelenése és az ezt megvalósító eszközrendszer kiszélesedése olyan szabadságot tesz lehetővé, amely által a kényszernek érzett képzés helyébe egyre inkább a szabadon választott önképzés lép.
9
6. A jelöltnek a témában megjelent saját és társszerzésű publikációi: Dr. Zuti Pál - Köte Csaba-Száraz György - Ludik Péter: Multimédia és prezentáció – Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 1999. Macromedia Authorware fejezet (99-125. old.) Dr. Kadocsa László, Kelemen Gyula, Dr. Létray Zoltán, Ludik Péter: Korszerű pedagógiai módszerek a felsőoktatásban – in Partnerközpontú önértékelési modell megalkotása és továbbképzések a felsőoktatási intézmények humánerőforrásainak fejlesztésért HEFOP-3.3.1. Dunaújváros 2005. Lektorálta: Dr. Tóth Béláné Ludik, P.: The authorial systems and languages – in. Lifelong learning in technical teacher training Leonardo Project, Brüsszel 2001. Ludik Péter: Multimédia szerzői nyelvek és rendszerek összehasonlítása – in. Média Informatika - Kommunikáció 2001 Konferencia kiadványkötete, Veszprém 2002. Ludik Péter: Szerzői rendszerek és az Internet kapcsolata – in. A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXIII. Dunaújváros 2002. Szerk.: Gyulaffy Béláné dr. Berényi Mária Ludik Péter: Multimédia szerzői rendszerek, mint a weboldalkészítés eszközei – in Az oktatás mint befektetés konferencia anyaga. Pécs, 2002. Szerk.: Gocsál Ákos Ludik Péter, Kadocsa László: VLE rendszerek összehasonlítása – in. MultiMédia az oktatásban 2004 tudományos konferencia kiadványkötete, Szeged 2004. Szerk.: Forczek Erzsébet Kadocsa László - Ludik Péter - Willinger László: Számítógéppel segített vizsgáztatás egy saját fejlesztésű alkalmazása – in Multimédia az oktatásban 1995-2005 CD-ROM Keszthely, 2005. Szerk.: Dr. Berke József Gubán Gy., Kadocsa L., Ludik P.: e-Learning Strategy in Hungary – in. Virtual electronic learning in vocational initial teacher training Leonardo Project, Dunaújváros 2006 Kadocsa L., Ludik P.: Comparison of Evaluation Systems – in. Virtual electronic learning in vocational initial teacher training Leonardo Project, Dunaújváros 2006 Gubán Gyula, Kadocsa László, Ludik Péter: Az elektronikus tanulás stratégiái – in.:Virtuális
tanulási
környezetek
a
mérnöktanár
szakképzésben. LIGATURA kiadó 2006.
10
képzésben
és
a
műszaki
