LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016.

1

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RENDJE A Pedagógiai Program hatálya  Területi hatálya: Az óvoda székhelye: 1028 Budapest, Hárshegyi u.3. Tagóvodája:

1053 Budapest, Egyetem tér 5.

Személyi hatálya: A székhely óvoda és tagóvoda valamennyi dolgozójára, valamint a szolgáltatásait igénybe vevőkre terjed ki (gyermek, szülő, nagyszülő..).  Időbeli hatálya: Érvényességének ideje: 2016. január 1-től, visszavonásig. A program felülvizsgálatára 5 évenként kerül sor. Érvényességi, módosítási feltételek: A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, mivel többlet költségek felszabadításával jár a megvalósíthatósága. Módosítására, akkor van szükség, ha törvényi változás következik be. Módosítása az alábbi indokok alapján lehetséges: •

hálózatbővítés, összevonás, leépítés

•

szervezeti átalakítás

•

nevelőtestület kezdeményezése

•

a szülők többségének módosító javaslata

•

jogi szabályok változása

A módosítás előterjesztésének feltétele: •

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetője felé.

•

Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

•

Koherencia vizsgálat a jogi szabályzókkal.

Nyilvánosságra hozatal: A LOTTI & MAXIM Angol Nyelvi Montessori Óvoda Pedagógiai Programja a törvényi előírásnak megfelelően nyilvános :

2

•

honlapon

•

óvodavezető irodájában kihelyezve

•

nevelőtestületi szobában

I.1. Általános információk I.1. Óvoda alapadatai Az intézmény neve: Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda Az intézmény székhelye: Budapest, Hárshegyi u. 3. Tagóvodája: Budapest, Egyetem tér 5. Nyilvántartási száma: 665 Adószáma: Bankszámlaszáma: Az intézmény OM azonosítója: 203158 Az intézmény telefonszáma: +36 20/ 259 5799 Email címe: [email protected] Alapító és fenntartó neve: Öko - Hámor Környezetvédelmi Nonprofit Kft Alapító és fenntartó székhelye: 3531 Miskolc, Kiss Ernő utca 19. Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény tevékenységei: a/ alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése 0911 Óvodai nevelés b/ szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai c/ kiegészítő tevékenysége 0960 Oktatást kiegészítő szolgáltatások 096010 Óvodai intézményi étkeztetés Az intézmény nyitva tartása: Működési területe: Gyermekcsoportok száma: Székhely intézményben: Tagintézményben: Befogadó képessége: Székhely intézményben: Tagintézményben: Az intézmény jogállása:

hétfőtől - péntekig: 8:00 -17:00-ig körzethatárral nem rendelkezik 5 vegyes korcsoport 3 vegyes korcsoport 2 vegyes korcsoport 60 fő 40 fő önálló jogi személy

Az Óvoda önálló jogi személy. Képviseletét a fenntartó ügyvezetője, és az általa megbízott óvodavezető látja el. Az Óvoda önálló szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. A fenntartó látja el a pénzügyi, számviteli, munkaügyi, gazdálkodási feladatokat. Az Óvoda vállalkozási tevékenységet nem végez.

3

I.2. Jogszabályi háttér

• • • • • •

Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/ 2012. (XII.17.) Korm. rendelet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31. )EMMI rendelet 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.) Korm. rendelet 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

„ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében ” megszabja az óvodai nevelés határait. „ Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak” Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermek nevelését végzi. Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.” „Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést” „. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.

4

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.” 1 A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről biztosítja a gyermek jogát az esélyegyenlőség alapján, és a gyermekek, valamint a szülők, óvodában foglalkoztatottak jogait, és kötelezettségeit. 1.§ (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. (3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata foglalja össze az óvoda szervezetére, működésére, az óvodát használók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó általános és egyedi szabályokat. Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátásáról rendelkezik. Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogramjával. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési – oktatási feladatait, céljait. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programban foglaltak megvalósulását.

1

5

Óvodai Nevelés Országos Alprogramja

„SEGÍTS NEKEM, HOGY MAGAM CSINÁLHASSAM” (MARIA MONTESSORI)

II. Bevezető Kedves Szülők! Szeretettel köszöntjük Önöket a LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODÁBAN! Megtiszteltetés számunkra, hogy érdeklődnek óvodánk és annak pedagógiai programja iránt. Kérjük, ismerjék meg terveinket, s legyenek partnereink céljaink megvalósításában. Tegyük együtt szebbé, emlékezetesebbé a gyermekek itt töltött éveit! Hiszünk abban, hogy EGYÜTT – szülők, munkatársak, fenntartó – tartalmassá és élményt adóvá tesszük a hozzánk járó óvodás gyermekek óvodás napjait! Küldetésünknek tartjuk, hogy hozzájáruljunk a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez, egészséges, boldog felnőtté válásához. Ennek érdekében saját egyéniségüknek, érdeklődésüknek és tempójuknak megfelelően segítjük őket, hogy felfedezzék és kiaknázzák a bennük rejlő képességeket és az ezekből adódó lehetőségeket. Tesszük mindezt úgy, hogy szoros kapcsolatot alakítunk ki és tartunk fenn a szülőkkel, s bevonjuk őket tevékenységünk mindennapjaiba és döntéshozatali folyamatainkba. A gyermekek családias környezetben, szeretetteljes légkörben, nyugalomban, sokféle tevékenység kipróbálásával tölthetik nálunk napjaikat. Nevelési elveinkben, az óvoda berendezésében, képében egység- és egyedi vonások együttesen érvényesülnek. Az óvónők feladatát a gyermekek szükségletei, fejlődésük törvényszerűségei szabják meg. Óvodánk nevelőtestülete a múlt tiszteletéből táplálkozva igyekszik megfelelni a jövő elvárásainak. Nevelésünkben a játékot tekintjük a legfontosabb eszközünknek. A gyermekek egyéni érésének, fejlettségének figyelembevétele érdekében folyamatos napirenddel dolgozunk. Óvodánkban vegyes életkorú csoportokat szervezünk, amely kedvezően befolyásolja a gyermek személyiségének fejlődését, erkölcsi és viselkedési kultúrája alakulását. Küldetésünk: A gyermekek egyéni képességeit felfedezve és megismerve az eltérő testi, lelki, értelmi és szociális fejlődés ütemét figyelembe véve, barátságos, elfogadó légkörben, változatos tevékenységek biztosításával, korszerű szemlélettel, a gyermekek személyiségének kibontakoztatása, pozitív irányú fejlesztése. Olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki, ahol a hátrányok csökkentése, valamint a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő munkatársak, a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Óvodánk nevelőtestülete biztosítja a gyermekek fejlődésének, nevelésének optimális feltételeit. Segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda Montessori pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete támogatja a 6

gyermekek fejlődését. Pedagógiai programunkkal olyan értékeket közvetítünk, melyek partnereink számára lehetővé teszik, hogy jól érezzék magukat ezen értékek mentén, s ez által aktív részeseivé váljanak az értékközvetítés megvalósításának. Elismerjük a család elsődleges nevelői jogát, és kötelességét, s alapértékeink közvetítése mellett a családokkal való együttműködésre törekszünk. A LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODA pedagógiai programja az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei alapján készült Mária Montessori pedagógiáját követve. A program B. Méhes Vera: Magyarországi Montessori Óvodai Programjának adaptációjával készült. III. MONTESSORI PEDAGÓGIÁJA, ALAPELVEI A gyermekek nevelése és oktatása területén forradalmi ötleteket kidolgozó Maria Montessori Olaszországban született 1870-ben, Chiaravalle településen. Nézetei az egész világon elterjedtek, elismertté váltak és jelentősen befolyásolták a nevelés alakulását. A konvenciókat, társadalmi beidegződéseket leküzdve ő lett az első orvosnő hazájában. Pályája kezdetén fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozott, majd 1909-ben létrehozta a Gyermekek Házát, (Casa dei Bambini) miután Róma egyik szegények lakta negyedében 3-6 éves gyermekek nevelését biztosító intézmény létrehozásával bízták meg. Orvosi végzettségének köszönhetően a nevelést nem pedagógusként közelítette meg, hanem tudósként. Az osztálytermet „laboratóriumként” használta. Itt figyelte meg a gyerekeket és fejlesztette tovább a nézeteit arról, hogyan segítse a gyerekeket saját képességeik mind tökéletesebbre fejlesztésében. Pedagógiája a békés, nyugodt fejlődés útjához teremtett olyan környezetet és eszközrendszert a gyermekeknek, mely a meglévő pedagógiákhoz képest új irányú nevelést eredményezett. Pedagógiai szemléletét: az emberi értékek, a humanizmus, a demokrácia, a gyermekek megbecsülése hatotta át. A Montessori féle tanítási módszer nemzetközileg is ismertté vált. Véleménye szerint minden gyerek belülről motivált a tanulásra. Azt állította, hogy a gyerekek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül magukba szívják, ha megfelelő cselekvést biztosítunk számukra. A tanulás szerinte nem más, mint öröm és élvezet a kíváncsiság kielégítésére. „A gyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk a gyermeket, hanem azt, hogy segítő szeretettel emeljük köréje a megfelelő környezetet.” (MARIA MONTESSORI) A Montessori pedagógiában kiemelt szerepet kap a másság elfogadása, a tolerancia, az integráció. Nagy hangsúlyt fektet a csend gyakorlatokra, melyek fejlesztik az összpontosítást, a figyelmet, a mozdulatok összerendeződését. A Montessori módszer alkalmazását aprólékosan kidolgozott eszközrendszer segíti. Ezek lehetővé teszik a látó, halló, szagló, tapintó érzék, a matematika képesség fejlesztését, a környezettel kapcsolatos ismeretek bővítését. 7

A Montessori módszer a gyermek teljes személyiségének elfogadásán alapuló, a gyermek természetes érdeklődésére épülő személyiségközpontú nevelő- oktató módszer. Montessori alapelvek: -

A gyermek áll a pedagógiai munka középpontjába. A környezet berendezése: elérhetőség, variálhatóság, nyitott polcrendszer, kis bútorok. A szabad mozgás lehetősége. A szabad választás lehetősége. Az érzékeny fázisok, periódusok tiszteletben tartása. Az érzékszervek bevonása a tanulási folyamatba. Az önálló tevékenység lehetősége Montessori eszközökkel. Az önellenőrzés biztosítása. A pedagógus szerepe: megfigyelő, támogató, háttérből segítő „segíts, hogy magam csinálhassam” jelszavának megalkotása.

Montessori környezet szerepe : Montessori szerint az egész óvodai életet, át kell hassa a szépség és a szeretet. Nagy odafigyeléssel olyan környezetet kell kialakítani, amelynek felszereltsége biztosítja a gyermek örömteli játékát, fejlesztését, ismeretszerzését – az általa szabadon választott játékos tevékenység által. Az előkészített környezet a Montessori pedagógia indirekt megközelítési módját hangsúlyozza. A környezetben nyitott polcokon azok a Montessori eszközök kapnak helyet, melyek közül a gyermek szabadon választhat. Minden a megfelelő helyen áll, ez segíti a gyermeket abban, hogy cselekedetei is rendezettebbek legyenek. Az eszközöket mindig a helyére kell visszatenni. A rend nem külső személy által fenntartott állapot, hanem a belső rendet kialakító környezeti hatás. Fontos elv, hogy a környezet ne legyen zavaró, zaklatott, legyen könnyű a tájékozódás, a rend fenntartása érdekében. Mindenek felett tartotta a gyermek szabadságát: „...a választás szabadsága az ember méltóságához vezet. A szabadságot azonban nem lehet megadni, ez az emberi természethez tartozik, s ápolni kell és az emberi jellem fő vonásaként, kell megmutatkoznia.” (MARIA MONTESSORI) A gyermek szabadsága azt jelenti, hogy a rászabott környezetben szabadon nyilatkozhat meg mindaddig, míg magatartása nem sérti a közösség érdekeit, amelybe tartozik. Az óvónőnek törekednie kell a kényszer, a stressz hatás elkerülésére. A szabadság az alkotókészség kibontakozásának feltétele, de nem a szabadosság. Montessori megfigyelte, hogy minden gyermek életében vannak fogékony periódusok, ezeket nevezte az érzékeny periódusok idejének. Az érzékeny periódusok ideje: A fogékony fázisok elve szerint, a gyermek bizonyos ingerek felfogására, ismeretek elsajátítására fejlettségének egy adott szakaszában intenzívebben képes. Ez az érzékenység egyénenként különböző időpontban jelentkezik. A szakaszoknak megfelelően a gyermeket érdeklődése, akarata viszi előre a megismerési folyamatban. Mindez a személyiségközpontúságot, az egyéni megfigyelés és tanulás fontosságát hangsúlyozza. A gyermeknek akkor kell nyújtani a fejlődés lehetőségét, ha valaminek a befogadására, elsajátítására különösen fogékony. Ha ezt nem vesszük figyelembe, később nehezen pótolható, vagy pótolhatatlan kimaradások alakulnak ki. A fejlődés ún. szenzibilis fázisok – intenzív, irreverzibilis időszakok – során valósul meg. Az intenzív érdeklődés hatására a gyermek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül szívja magába, ha számára a megfelelő cselekvést a megfelelő időben biztosítjuk. 8

Fejlődési periódusok: - 0 - 6 éves korig abszorbeáló tudat periódusa: - 0 - 3 éves kor közötti időszakot az érzékszervi tapasztalatok ösztönös befogadása jellemzi; - 4 - 6 éves korban a tudat fejlődése, az én és az akaraterő megjelenése dominál Tapasztalati, érzékelésen alapuló tanulás: Az absztrakcióval nem lehet tudást átadni a Montessori módszer hívei szerint. Ahhoz, hogy a gyermek az egyes fogalmakat elsajátítsa, érzékelnie kell, konkrét és kézzelfogható módon, az öt érzékszervét felhasználva. Ehhez megfelelő segédanyagokra van szüksége. Az önellenőrzés biztosítása: Az eszközök funkcionális használata lehetővé teszi a hibák önálló érzékelését és javítását, így a tévedés nem okoz a gyermek számára kudarcot, hanem az önkorrekció lehetőségének biztosításával önmegfigyelésre, helyes önértékelésre és önmegvalósításra készteti. A Montessori szemlélet szerint nem az a lényeg, hogy „helyes” vagy „helytelen” a megoldás, a lényeg a gyakorlás, a tőle telhető legjobban végezze a tevékenységet, ezáltal tökéletesítve tudását. A Montessori pedagógus: A Montessori pedagógiában a parancsoló, irányító ismereteket közlő óvodapedagógus helyett a segítő, támogató, tájékoztató, lehetőségeket felkínáló óvó néni jelenik meg, aki nem a gyerekek fölött áll, hanem mellettük. csak megfigyelő és segítő szerepet tölt be. Az óvodapedagógus magatartásának meg kell felelni a Montessori pedagógia elvárásainak „…új művészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítő társa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődése fokán szüksége van.”

IV. Óvoda adottságai, felszereltsége

Az óvoda rendelkezik a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, ami a pedagógiai program megvalósításához szükséges. Óvodánk csoportszobái tágasak, világosak. A csoportszobák berendezései Maria Montessori pedagógiáját követik, gyermekméretű bútorok, nyitott polcok, mesesarok, gyermekméretű eszközök az önkiszolgáláshoz, takarításhoz, növénygondozáshoz, terrárium az állatgondozás átéléséhez. Mind az óvoda épülete és az eszközök a gyermekek harmonikus és biztonságos fejlődését szolgálják. A Hárshegyi úti épülethez tágas udvar tartozik, az udvaron árnyékot nyújtó ősfák segítik a gyermekek egészséges fejlődését és lehetőséget biztosítanak a tiszta levegőn történő mozgáshoz. A Tagóvodában játszótéren biztosítjuk a gyermekek levegőzését. Angol nyelvi Óvodánkban három+kettő vegyes korcsoportú csoport működik, csoportonként két óvodapedagógussal - egy angol és egy magyar nyelvű - és egy dajkával. A Montessori csoportban legalább az egyik óvónőnek Montessori végzettséggel kell rendelkeznie. A Montessori tanfolyamot végzett óvónő feladata, hogy munkatársát és a vele egy csoportban dolgozó dajkát – ha szükséges – megismertesse a Montessori pedagógia alapelveivel és megtanítsa a Montessori eszközök használatát a mindennapi tevékenységben.

9

Az előkészített környezet Montessori nevelésében rendkívül fontos szerepe van a környezetnek. Ezért óvodánkban is olyan környezetet alakítunk ki, ami megfelel a Montessori követelményeknek. Elsődleges és általános követelmény, hogy az eszközök és játékok a gyermekek számára elérhető helyen legyenek. A csoportszoba szép legyen, mert a szépség derűt sugároz. A gyermekek által használt eszközök, játékszerek, a tárgyak esztétikus összbenyomást keltsenek. A szoba legyen világos, napos, nyugalmat és derűt árasszon. Minden eszköznek legyen állandó helye. A rend kiemelkedően fontos Montessori pedagógiai rendszerében. A Montessori eszközöket nyitott polcokon helyezzük el. A polcok előtt egy vagy két kisebb asztal áll, de biztosítjuk a szabad területet is, ahová a gyermekek kis szőnyegeiket letehetik, ha a földön szeretnének játszani. (Ezeket összegöngyölve az eszközökhöz közeli sarokban tároljuk.) Nyitott polcra helyezünk minden egyéb eszközt pl.: a rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, formáláshoz szükséges eszközöket. Fontosnak tartjuk, hogy legyenek polcokkal leválasztott kisebb kuckók, ahová visszavonulhatnak a gyermekek, ha hangulatuk, játékuk úgy kívánja. Elmaradhatatlan a kincsesláda, melyből mindenféle kelléket bármikor elő lehet varázsolni és játékaikban kreatívan felhasználni. Minden gyermek fényképe kint van a falon, alatta a neve – csupa nagy nyomtatott betűvel. Megfelelő helyet biztosítunk a gyermekek munkáinak, ahová esztétikusan kifüggesztheti, kihelyezheti munkáit.. Fontos a csoportszobában elhelyezett gyermekek által beállítható naptár, időjárás és napostábla, faliújság. Minden gyermeknek elérhető helyen van dossziéja vagy saját fiókja, – jellel és névvel ellátva – amelyekbe rajzaikat, egyéb alkotásaikat és kincseiket helyezhetik. V. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI V.1. Alapelveink: • •

• • • • • • • • • 10

A gyermeket - mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás, különleges védelem illeti meg. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítését, a gyermekek emberi méltóságának, jogainak biztosítását az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével, az egyenlő esélyeket szolgáló színvonalas, folyamatosan fejlesztett nevelőmunkával segítjük Az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítő szerepének optimális betöltése óvodánkban a Montessori pedagógia és a korai kétnyelvű nevelés adaptációjára, alapelveinek befogadására épül. Minden kisgyermek önálló, színes egyéniség. A nevelés középpontjában a gyermek áll. A gyermek eltérő ütemben fejlődő, más és más területen elismerést érdemlő, szabad és mással nem helyettesíthető lény. Csak magához képest „viszonyítható”, egyénenként változó testi, lelki szellemi, erkölcsi, biológiai szükségletei vannak. A gyermek tettei érzelemvezéreltek. Az óvodás korú gyermek alapvető tevékenységi formája a játék, melyen keresztül egyéni képességeinek megfelelően fejlődik. A játékon keresztül biztosítjuk a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését, hozzájárulva személyiségük sokoldalú kibontakoztatásához, esetlegesen meglévő hátrányainak csökkentéséhez. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem egyéb tekintetben.

A nevelés értékközvetítés. Értékeinket, alapelveinket a szülőkkel együttműködve ültetjük át a mindennapokba, s következetesen betartjuk azokat a gyakorlati munka során.

V.2. Célrendszer: Célrendszerünket az alapelveinkhez igazodva az alábbiakban határozzuk meg: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus egyéniségének kibontakoztatása az életkori, egyéni sajátosságaik figyelembevételével. a gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeihez, szükségleteihez, érési tempójához igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált fejlesztés, a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységeken keresztül. toleráns segítőkész gyermekek nevelése a gyermek szabadságra, önállóságra, önművelődésre nevelése azáltal, hogy a gyermek fejlettségi szintjére és a gyermeki felfedezés örömére építünk, a gyermeki tevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtás, az akadályok elhárítása a gyermek fejlődése elől, a fejlődés feltételeinek biztosítása: amire képes a gyermek, azt önállóan is elvégezhesse a kibontakozó tevékenység célja, hogy a gyermeket saját fáradozásai útján segítsük hozzá az egyre nagyobb mértékű önállósághoz és tökéletesedéshez. a tanításközpontúság helyett az önálló tanulást helyezzük előtérbe. minden gyerek számára meg engedjük a szabad felfedezés örömét, és a problémák önálló megoldását. minden gyermek veleszületett adottsága révén ösztönösen törekszi a világ megismerésére, intenzív cselekvési vágy él benne annak felismerésére, ezért ehhez biztosítjuk a szükséges feltételeket. biztosítjuk a gyermek számára, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a világról, ezáltal kialakuljanak és fejlődjenek képességei, készségei, gondolkodása, fogalmai. környezeti adottságainkat kihasználva mindennap biztosítjuk a szabad levegőn történő játékot a játékot kiemelten kezeljük az egész nap folyamán, mert a játékon keresztül tapasztalja és ismeri meg a világot és fejlődik képessége a gyermekekről készített egyéni portfóliók segítik a fejlődés nyomon követését egyéni mérőlapokon rögzítjük illetve jelöljük ki a fejlesztési területeket a gyermek fejlődési, haladási ütemét tiszteletben,tartjuk így a tanulás örömteli és eredményes folyamat marad. a gyermek számára olyan környezetet kell biztosítunk, ami örömet nyújt, mert életkorának megfelel és fejlesztő tevékenységre motivál . biztosítjuk a gyermek számára a fejlődéshez szükséges speciális eszközöket a nevelés-oktatás legfőbb formájának az önművelődést és a szabad munkát tekintjük.

V.3. A korai kétnyelvű nevelés alaplevei • •

11

Az anyanyelv elsajátításához hasonlóvá tehető folyamatként értelmezzük, ennek megfelelően tervezzük és szervezzük a korai nyelvi nevelést (nem tanítjuk a nyelvet) A mindennapos rendszeres gyakorlás lehetőségét biztosítjuk a spontán élethelyzetekben és a szervezett tanulási folyamatban egyaránt.

• • •

Az egyéni és kiscsoportos gyakorlás biztosítását a megfelelő munkaformák alkalmazásával érjük el. A megerősítés, a pozitívumokra való odafigyelés elvét alkalmazzuk. Minden gyermeket elismerünk azon a szinten, ahol tart, az önmagához mért fejlődést, az odafigyelést, az erőfeszítéseket pozitív visszajelzéssel erősítjük

VI. ÓVODA - GYERMEK- PEDAGÓGUS - DAJKA - SZÜLŐKÉPÜNK VI.1. Óvodaképünk A gyermekeket óvodába lépésük pillanatától fogva egyéniségük, képességeik figyelembevételével neveljük. Tudomásul vesszük, hogy az emberi személyiség szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben egyedi. Programunk Montessori szellemisége nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Mivel a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, elsődleges feladat számunkra a szülőkkel való együttműködés, s ezen együttműködés által a harmónia megteremtése a gyermekek nevelése terén. A gyermekek nevelése elsősorban a családok joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik, mely a kölcsönös tisztelet és megbecsülés elvén alapszik. A gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a Montessori pedagógia és a kétnyelvű nevelés személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosításával történik óvodánkban. Óvodánk Montessori eszköztárral rendelkezik. Óvodai életünket áthatja a szeretet, mely Montessori megfogalmazásában a szeretet a kreativitás forrása, valamint a szépség, amely fejleszti a személyiséget és motiválja a cselekedeteket. A Montessori módszer felkészíti gyermekeinket az eredményes közreműködésre egy állandóan változó, kihívásokkal teli világban. A hozzánk járó gyermekek a szerető, pozitív tanulási környezetben kreatívvá, produktívvá és rendezetté válnak. A Montessori módszer segítségével a gyermekek fejlesztik magabiztosságukat, önbizalmukat és pozitív önértékelésüket, amely a sikeres élet kulcsa. Vegyes életkorú csoportjainkban az eltérő fejlettségű gyermekek szocializáló hatása, minta szerepe nagy erővel bír. A másság sokféleségével való találkozás, a kapcsolatok differenciáltsága, a nagyobbak húzóereje, a szociális érzékenység, alkalmazkodás, elfogadás, megértés, segítőkészség, megegyezés hamarabb kialakul, gyorsabban fejlődik. Óvodánk figyelembe veszi a gyermekek és családok eltérő hagyományait, nemzetiségi kultúráját. A pedagógusok által alkalmazott módszereket, intézkedéseket a gyermekek személyiségéhez igazítjuk. A hazájukat ideiglenesen elhagyni kényszerült családok gyermekeinek is biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. VI.2. Gyermekképünk A gyermek egyedi, megismételhetetlen. Életkori sajátossága a nyitottság, érdeklődés, befogadni vágyás, az önmegvalósításra való törekvés. Természetes fejlődéséhez értő irányításra, elfogadásra, szabadságra van szüksége. Minél tökéletesebb környezetet 12

emelünk köré, minél több lehetőséget nyújtunk számára, minél jobban elfogadjuk olyannak, amilyen, annál kevesebb beavatkozásra lesz szükség a felnőtt részéről. A gyermek törekszik a világ megismerésére, felfedez, tevékenykedik, emlékezik, gondolkodik, érez. Az érdeklődése az érzelmeiben gyökeredzik. Minél tudatosabban figyel, gondolkodik, annál kíváncsibbá válik, annál több dolgot akar felismerni, felfedezni. Óvodai életünk, szokásaink biztosítják, hogy a hozzánk járó gyermekek, nyitottak, vidámak, fogékonyak legyenek a világ dolgaira. Egyéni adottságaiknak, életkoruknak megfelelően, testileg-lelkileg jó ütemben fejlődjenek. Óvodáskor végére rendelkezzenek mindazokkal a készségekkel, képességekkel, amelyek segítségével környezetükben eligazodhatnak, és alkalmazkodhatnak az iskolai életmódhoz. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes neveléshez. Olyan gyermekeket szeretnénk óvodánkból elengedni, akik rendelkeznek a humanista értékek alapjaival, boldog, egészséges lelkületűek, a világ dolgai iránt nyitottak, alkotásra, problémamegoldásra, együttműködésre képesek, s széleskörű ismeretek birtokában kezdik meg iskolás éveiket. Feladatunk a személyiség fejlesztés terén: Az óvoda legfontosabb feladata a gyermeki személyiség fejlesztése, testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Legfontosabb feladatunk a gyermek önállóságra nevelése, mind a játék, mind a munkatevékenység segítségével. Gyermekeink számára biztosítjuk a nyugodt, szeretetteljes légkört, ami lehetőséget biztosít a nyílt kommunikációra és a beszédkészség fejlesztésére. Pedagógiai munkánk során kiemelten kezeljük a gyermeki kérdezés szabadságát. Személyes példaadásunkkal, arra törekszünk, hogy a tolerancia és türelem áthassa az egész intézmény légkörét. Nagy figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére, mindennapi tevékenységeinken keresztül. Iskolára felkészítést az önálló felfedezés és tapasztalás öröme hatja át. VI.3. Pedagógusképünk Pedagógiai Programunkkal dolgozó pedagógus: • • • • • • • 13

Hiteles és példamutató. A szabadság és a keretadás, szabály betartatás helyes arányával biztonságot, bizalmat, elfogadást és védelmet nyújt. Elhivatott az óvoda Montessori pedagógiai programjának megvalósítása iránt, hisz a kisgyermekkor adta szenzitív lehetőségekben, az egyéni fejlesztésben. Sajátos gondolkodású és érzékenységű, aki rendelkezik azzal a képességgel, hogy a tervezett feladatait, elképzeléseit élő pedagógiai helyzetekben képes rugalmasan módosítani. Az óvodapedagógus feladata, hogy minden gyerekkel külön foglalkozzon, figyelembe véve képességeiket és egyéniségüket, hogy saját tempójukban fejlődhessenek. Ápolja tehetségüket és érdeklődési körüknek megfelelő információkkal látja el őket. Pedagógiai módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságait figyelembe véve a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

14

Problémahelyzetek biztosításával elősegíti a problémamegoldó önálló gondolkodás fejlődését. Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógusokat feltételez, akik kreatívak, kísérletezőek, folyamatosan megújulni képesek, a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetítik. A jó óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje, modell a gyermekek számára. Jó családi bánásmódhoz hasonló, játékba ágyazott komplex személyiségfejlesztésre törekszik, ahol minden gyermek megfelelően fejlődik, szem előtt tartva a gyermeki szükségleteket, jogokat, érdekeket. Pedagógus megfigyelései segítségével tudja meghatározni a fejlődési fokozatot és ehhez igazítani a gyermeki fejlesztés irányát. A gyermek életkori sajátosságait vegye figyelembe az alkalmazott módszerek megválasztásánál. Minden gyermekben lássa meg a jót, a fejlődés lehetőségét. Differenciálást megfelelően alkalmazza. Mérje fel a gyermekek értelmi- érzelmi-szociális és erkölcsi állapotát Ismerje fel a segítségnyújtás megfelelő idejét és mértékét, a fejlesztés módját, feladatait. Érzelmi biztonságot nyújtson minden egyes gyermek számára. Az óvodapedagógus minden egyes gyermek teljesítményét saját előző teljesítményéhez mérje és értékelje. Hatékonyan alkalmazza a gyermek megismerési technikákat. Tisztelje a gyermekben az embert és nevelje őket egymás tiszteletére. Külseje legyen mindig ápolt, esztétikus. Szeresse a tisztaságot, rendet és ezért tegyen is környezetében. Szava halk, beszéde helyes és kedves, de nem kedveskedő. Kommunikációját minden esetben a kölcsönös tisztelet és konstruktivitás hassa át. Fogalom használata pontos a 3-7 éves korosztályhoz igazodó, példaértékű legyen. Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára fenntartja érdeklődésüket Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket megismerő funkciók és az önálló felfedezés gyakoriságát. Pozitív visszajelzésekre épülő bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyereknek van lehetősége a javításra. Elmélyült tevékenységhez nyugodt légkört és környezetet teremt. Biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. Felismeri a gyermek magatartási problémáit szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál Önálló tapasztalatszerzéshez életkornak és a gyermek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. Gyermekben fenntartja az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, próbálkozás örömét. Különleges bánásmódot igénylő gyermek számára hosszabb távú fejlesztési tervet készít és ezeket hatékonyan alkalmazza. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni - értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikálni. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelően kezeli. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről lehetőség szerint alkalmazza azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket Részt vesz az intézményi innovációkban. Legyen segítő, támogató, tájékoztató, aki nem a gyermek fölött áll, hanem mellette. A munkatársakkal, szülőkkel jó viszony kialakítására törekszik. Pedagógusnak legyen igénye az önművelésre és szaktudásának növelésére Az együtt dolgozó pedagógusok összehangoltan feladatokat megosztva tevékenykedjenek a gyermekek érdekében. Toleranciával és előítéletektől mentesen forduljon a gyermek és felnőtt partnereink felé. A gyermekek igényeit, egyéni értékeit ismerje fel és vegye figyelembe A gyerekek egyéniségét tartsa tiszteletben a jó közérzetet biztosító együttélés szabályainak keretei között.

VI.4. Dajkaképünk A nevelés eredményességét a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája biztosítja. Óvodai csoportunkban saját dajka segíti az óvodapedagógusok munkáját. A dajka partner, a nevelőmunka segítője, egész személyisége hatással van a 15

gyermekek fejlődésére, ezért viselkedésének és kommunikációjának példaértékűnek kell lennie. VI.5. Szülőképünk Feltételezzük, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét, aki programunkat, elképzeléseinket ismeri, programunk és alapelveink értékeit elfogadja. Gyermeke fejlődése érdekében együttműködő, érdeklődő, elfogadja a „másságot,” s tevékenyen vesz részt óvodai életünkben. Pozitívan viszonyul intézményünkhöz, munkatársainkhoz, a gyermekekhez és a többi szülőhöz. VII. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI VII.1. Nevelési koncepciónk A Montessori pedagógia alapja, amelyhez hasonlót szinte minden, a maga idején progresszív pedagógia tartalmaz: a gyermekbe vetett bizalom. A gyermekben megvan a cselekvésnek és a világ megismerésének a vágya. A gyermekek a gyakorlatban sajátítják el az együttélés, az egészséges életmód, a környezet védelmének a szabályait, a jó szokásokat, a rend szeretetét. Fontos a gyermek függetlenségének biztosítása. Ez csak akkor lehetséges, ha megtanulja önmagát ellátni. Mindig az egész személyiség fejlesztésére törekszünk. Ezen belül legfontosabb feladat az érzelmi nevelés, elsősorban: a szeretet. A szeretet a kölcsönös érintkezésen belül és a mindennapi élet során alakul ki. A pedagógus segítőtársa a gyermeknek. Elsősorban megfigyel és segít. Mindig akkor és annyit, amennyire szükség van. Minden egyes gyermeknek éreznie kell, hogy a pedagógus ott van a háttérben, bármikor hozzáfordulhat segítségért, felvilágosításért, kellékekért. Megvédi játékának, foglalkozásának nyugalmát. Segít abban is, hogy más gyermektől segítséget kapjon. Fontos, hogy a gyerekek megszokják, ne zavarják egymást, segítsenek társaiknak. Megtanulják a problémák békés megoldását, egymás másságának megértését, értékeinek megbecsülését, esetleges gyengeségeik elfogadását, elnézését. A pedagógus minden egyes gyermek teljesítményét saját előző teljesítményéhez méri és értékeli. Nem az eredmény a fontos, hanem az igyekezet, a tevékenység. Így a gyermekeknek nem lesznek kudarcélményeik és már az óvodások is átveszik pedagógusuk értékelését. Az óvoda életét áthatja a szépség és a szeretet. Kreativitáson nemcsak valami újnak a létrehozását értjük, hanem minden érdeklődéssel, buzgalommal, odafigyeléssel végzett tevékenységet. Ez érvényes a gyermeki munkára, a játékra, az éneklésre, a mesemondásra és minden egyébre. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek környezetében legyen minden esztétikus, mert a szép tárgyaknak felszólító jellege van. A kisgyermek legfontosabb tevékenysége a játék, ugyanakkor, fontos számára az is, ha valamit megtanulhat vagy "igazi" munkát végezhet, "dolgozhat." Több tevékenység 16

megtanulásának örömét az okozza számára, hogy ezzel biztosítani tudja függetlenségét a felnőttől. Az önállóan elvégzett munkálatok, tevékenységek fejlesztik önállóságukat, feladatés kötelességtudatukat, kitartásukat, állhatatosságukat. A tudás forrása nem a pedagógus, hanem a gyermek tevékenysége során szerzett tapasztalat. A gyermek szabadságát csak az egymás iránti figyelem korlátozza. A gyermeki ismeretszerzés legfontosabb forrása a játék. Montessori olyan játékkészletet dolgozott ki, amely felkelti a kisgyermek érdeklődését, felfedezési vágyát ugyanakkor biztosítja számára a tanulás örömét. Az eszközökkel folytatott manipulálás egyidejűleg biztosítja a gondolkodási műveletek gyakorlását, miközben a problémák gyakorlati megoldásától eljut az elvont összefüggések megértéséig. Játék közben, játék által tanulnak, dolgoznak, problémákat oldanak meg, magatartásformákat, felnőtt szerepeket sajátítanak el, valamint megtanulnak irányítani, egymáshoz alkalmazkodni, miközben fejlődik beszédkésségük, figyelmük, emlékezetük, képzeletük. Valójában a kis gyermekek életében a játék, a munka és a tanulás nem egymástól különálló folyamat vagy tevékenység. Játék által tanul, munka közben játszik, sőt a munkát és a tanulást is sokszor játékként élik meg. A pedagógus feladata, hogy figyeljen, segítsen játékban, munkában, tanulásban egyaránt. Törekedjen a gyermek adottságainak kibontakoztatására.

VIII.2. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az óvodai nevelés kiemelt feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: • a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése • harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése • gyermek testi képességeinek, fejlődésének segítése • gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése • egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása • gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása Cél: -

A gyermekek testi, lelki egészségének biztosítása Környezettudatos magatartás megalapozása Egészségre orientált higiéniás szemlélet és kifogástalan higiéniás magatartás kialakítása. A gyerekek egészségének védelme, szervezetük edzése. Az egészséges táplálkozás alapjainak lefektetése.

Az óvodapedagógus feladata 17

A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése

-

A gyermekek egészségének megőrzése, védelme, edzése, óvása, edzettségüknek biztosítása A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, a betegségmegelőzés. és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása Figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat, egyénre szabottan segítséget nyújt. Szeretetteljes, nyugodt légkört alakít ki. A személyi tisztaság szokássá alakításán tevékenykedik. Pozitív megerősítéssel segíti a gyermekeket a folyamat során. Biztosítja a szükséges időt, személyi és tárgyi feltételeket. A családi és óvodai szokásokat összehangolja. Ráirányítja a szülők figyelmét az egészséges életmóddal összefüggő szokások fontosságára.

Feladatok az egészséges életmód alakítása terén Gondozás:  A gyermek komfortérzetének kielégítése, alakítása.  A rendszeres tisztálkodás iránti igény kialakítása.  Az egyes műveletek (fésülködés, zsebkendőhasználat, mosakodás, fogmosás, WC használat) helyes technikájának elsajátíttatása, gyakoroltatása.  Ápolási szokások, igényesség kialakítása  Kötelező rendszeres fogmosás A gondozási feladatoknál az óvónőknek különösen fontos figyelembe venni a gyermek egyéni helyzetét, szükségletét, életkori sajátosságait, otthoni szokásait, stb. Nem csak jól kell ismernie ehhez a gyermeket, hanem meg kell teremteni gondozás közben is a szoros kapcsolatot, a testi kontaktus örömét, a testközelség pozitív élményét. Gondozáson belül különösen fontos az óvónő és dajka szeretetteljes, mintát nyújtó magatartása. Öltözködés: • A ruházat mindig igazodjon a hőmérséklethez, időjáráshoz. • A ruházat biztosítsa a szabad mozgást és óvjon a sérülésektől. • A kényelmes lábbeli biztosítsa a láb fejlődését, a lábizmok erősödését. • Védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen • Gyermek esztétikai ízlését alakítja • Óvodai öltözet: kényelmes ruha, biztonságos cipő,tartalék fehérnemű, cserecipő, tornafelszerelés kötelező Az öltözködés mozzanatait, öltözködés közben tanulják meg a gyermekek. A gyakorlást segítik a keretek. Egy fakeret szélére textilanyagot szegeznek, amely középen ketté van vágva, és különbözőképpen kell a két részt egymáshoz illeszteni. Vannak gombokkal, kapcsokkal, cipzárral, szalaggal, szíjakkal, cipőfűzővel ellátott keretek. Bármikor elővehetik a gyermekek a kereteket is és játszhatnak velük. Ez a foglalatosság nagy koncentrációt kíván és komoly sikerélményt jelent, ha már jól tudják csinálni.

Egészséges táplálkozás A gyermek étrendjének kialakításánál kiemelt hangsúlyt helyezünk az egészséges táplálkozásra. A gyümölcsök, zöldségek, halak, száraz húsok, rostban gazdag ételek 18

fogyasztását preferáljuk. Ma már tudományos kutatások igazolják az étkezés kihat a tanulási képességekre, aktivitásra, egészségre. Megfelelő mennyiségű és minőségű, vitaminokban, rostokban gazdag ételek fogyasztása a mérce intézményünkben. Minden tízórai friss gyümölcsökből és zöldségekből áll. A napi étrend kialakításánál lényegesnek tartjuk a minőségi élelmiszerek fogyasztását óvodánkban. Odafigyelünk a táplálékallergiás gyerekek szükségleteire, számukra ételszállító partnerünk segítségével külön menüt biztosítunk. Főbb feladataink e téren: speciális étrend megbeszélése a szülővel, az ételszállítóval, a munkatársakkal, a gyerekekkel. A speciálisan étkező gyermekek ételeinek szállítását, előkészítését, melegítését, tálalását megszervezni. Faladat • Megismertessük a gyermekkel az egészséges táplálkozást • Az evőeszközök helyes használata. • Étkezési kultúra kialakítás, megalapozása. • Különös figyelmet fordítunk a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére. • Biztosítjuk a tányérváltást, a megfelelő evőeszközöket, szalvétát, az ízléses terítést. • Alkalmazzuk az önkiszolgálást illetve a naposi rendszert. Sose kényszerítjük a gyermekeket valaminek az elfogyasztására, ha azt soknak találja vagy nem ízlik nekik. • A gyermekek az óvodában bármikor ihatnak vizet, folyamatosan biztosítva van számukra a folyadék a csoportszobában. • Az étkezés esztétikája és hangulata, az óvónő példamutatása növeli az evés élvezetét.

Pihenés: Egészséges életfolyamatok kialakításának nélkülözhetetlen eleme a pihenés. Az óvodás gyermekek alvásigénye nagyon különböző. Ha szükséges, lehetővé tesszük, hogy a korán óvodába érkező gyermekek lepihenhessenek Feladat: • • •

A zavaró belső és külső ingerek megszüntetése. Az alvás előtti és alatti légcsere biztosítása. Az egyéni alvásszükséglet figyelembevétele.

Ebéd után minden gyermek feküdjön le, de aki nem tud aludni – fekve vagy a fekhelyet elhagyva – nézegethet könyvet, képeket vagy csendben tevékenykedve, játszhat. Levegőzés: • • •

Az időjárástól függően minél több tevékenység szervezése a szabad levegőn. Fontos a levegő, napfény edző hatása minden korosztály számára Minden nap biztosítjuk a gyermekek számára a szabad levegőn történő mozgást

Betegség megelőzés:  A prevenciós feladatok alapja a személyi higiénia következetes megtartása, a környezethigiénia.  A gyermekeket önmaguk és társaik testi épségének megóvására és védelmére neveljük (konfliktuskezelés, tolerancia).  A balesetek megelőzése céljából a személyi és tárgyi feltételek ellenőrzésére, a 19

hibaforrások megszüntetésére gondot fordítunk.  Baleset esetén az SZMSZ-ben szabályozottak szerint járunk el. Mozgás - edzettség: • Az egészséges életmód kialakításának egyik elengedhetetlen feltétele a mozgás, mely nagyban hozzájárul a gyermekek ideális testi és szellemi fejlődéséhez. • Célunk, hogy a gyermekek minél sokrétűbb mozgásformákkal ismerkedjenek meg. • A mozgásra kötött és kötetlen formában is lehetőséget biztosítunk. • A mozgásfejlesztő program az egész személyiség fejlesztésére irányul, s változatos tevékenységek sorozatában valósul meg. • Lényeges a motoros képességek fejlesztése. • A nagy és finommozgások, testséma és fizikai erőnlét fejlesztése. • A szem-kéz, szem-láb koordinációjának fejlesztése. • Problémamegoldások erősítése mozgásos tevékenységgel elvégzett feladatmegoldásokkal. • Mozgással kapcsolatos és mozgáshoz kapcsolódó szókészlet fejlesztése. • Ritmikus tevékenységekkel a ritmusérzék fejlesztése. Mozgást a mindennapos testneveléssel és hetente egyszer a nagy testnevelés foglalkozással, valamint a szabad levegőzéssel biztosítjuk. VII.3. Az egészségnevelési elveink

Célok • • • • • • • • • •

alapvető emberi szükségletek tiszteletben tartása, emberi jogok tiszteletben tartása, a biológiai és társadalmi sokféleség elfogadása; elfogadtatása, egészségtudatos szemlélet, testi, lelki, és szociális ( egészséges táplálkozás megszervezése) jólét biztosítása, a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülése érdekében, preventív szemlélet érvényesülése baleset megelőzés és elsősegélynyújtás A gyermekek váljanak képessé az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális „jóllét” állapotának elérése érdekében a gyermekek tudjanak erőfeszítéseket tenni. Legyenek eszközeik a nehézségek legyőzésére, a kudarcok feldolgozására.

Óvodapedagógus feladata Az óvodapedagógus elősegíti a gyermekek beállítódásainak, magatartásának, életvitelének egészség központú kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek nyomon követni saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotukat érintő hatásokat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  Önállóan, felszólítás nélkül, igényének megfelelően végzi a testápolási teendőket. 20

      

Önállóan mos fogat. A zsebkendőt helyes technikával használja. Természetesnek érzik az étkezés másságát, arra rászoruló társai esetén. Étkezés közben kulturáltan viselkedik. Igényli az asztal esztétikus rendjét. Az étkezéshez alkalmazott eszközöket helyesen használja. A tálból önállóan szed, helyesen ítéli meg az elfogyasztani kívánt étel mennyiségét, a kancsóból önállóan önt.  Önállóan, megfelelő sorrendben öltözködik, ruháját, ágyneműjét összehajtja, tud cipőt kötni.  A használati tárgyakkal körültekintően bánik.  Ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára.

VII. 4. KÖRNYEZETI NEVELÉS

Cél:  A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése,  A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.  A természet és benne az emberi társadalom fenntarthatóságának, harmóniájának megőrzése a környezeti válság elmélyülésének megakadályozása érdekében.  A Föld szeretetének és tiszteletének megalapozása  Lássák az összefüggéseket az ember és a természet között Óvodapedagógus feladata: Segítse elő a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Kozmikus nevelésen keresztül teremtse meg a lehetőséget a gyermek számára, hogy komplexen tanulmányozhassa a környezet elemeit. A világteremtését egységben láttassa materiális és teológiai oldalról bemutatva. Alakítsa ki a gyermekekben a Földünk szeretetét

VII.5. ÉRZELMI - ERKÖLCSI - KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Célunk: A társadalom és az egyén szempontjából értékes tulajdonságok kialakítása. Gyermekek észleljék és utat engedjenek érzéseiknek Megértsék és alkalmazzák a szabályokat, képesek legyenek önmaguk és mások jelzéseinek érzékelésére

Érzelmi nevelés Érzelmi nevelés alapja a biztonságos légkör megteremtése. A biztonságos légkör alapját az óvoda felnőtt közössége adja. A felnőttek kommunikációja, bánásmódja, viselkedése a gyermek számára modell! Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodapedagógus-gyermek, 21

gyermek-dajka, jellemezzék.

gyermek-gyermek

közötti

kapcsolatokat

pozitív

attitűd,

érzelmek

Így az óvodában különösen elvárt:                

       

a csendesebb alaphang a gyermekek életkorának megfelelő, érthető magyarázat a kommunikáció és metakommunikáció összhangja barátságos, őszinte és határozott magatartás az egyén tisztelete, a tisztelet elvárása különbözőségek tisztelete, elfogadása az empátia a demokrácia pedagógiai-pszichológiai, módszertani szakértelem a gyermek pozitív tulajdonságaira való építés a konfliktusok korrekt kezelése a pozitív szemlélet tiszta és állandó értékrendet világos, egyértelmű elvárások megerősítő visszajelzésként gyakori dicséretet. szeretet kifejezésének ezernyi formája (gyermekek fogadása, köszöntése, odafigyelés, érintés, simogatás, ölelés, nevetés, lágy hangnem, magyarázat, közös játék, szemkontaktus…) szeretet, a melegség, az elfogadás biztosítása megbízhatóság, a megértés, a bizalom gyermek számára a saját tempó megengedése. viták által a konfliktusok megoldásának megtanulása. önállóság és a felelősségteljes cselekvés kifejlesztése. szabályok kialakítása. együttérzés, őszinteség, a folyamatosság elősegítése és megélése. fantázia és a belső világ megélésének biztosítása

Törekszünk az egységes nézetek, elvek kialakítására, betartására, egymás kiegészítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra. A szocializáció alapja a közös élményekre épülő tevékenység. Az óvodai élet szervezése segíti az erkölcsi tulajdonságok elsajátítását – együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség – valamint akarat fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. A gyermekek az értékeket nem beszéd, hanem cselekvés által, szituációkban ismerik meg, s ez által válik életük részévé. A megismerés eszközeként sok szituációs játékot alkalmazunk. A szerepjáték megfigyelése során információt szerzünk a gyermekek aktuális érzéseiről. Érzelmi és közösségi nevelés az első találkozással kezdődik. Alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból óvodába kerülő gyerekek.

A beszoktatásnak több formája lehetséges: • 22

szülő jelenlétével együtt történő, fokozatos befogadás

• •

szülő jelenléte nélkül történő fokozatos befogadás átmenet nélküli befogadás

Tanácsainkkal támogatjuk a szülőket. A szülővel együtt történő, fokozatos befogadást preferáljuk, ugyanakkor tiszteletben tartva a szülői jogokat, a szülők döntésének megfelelően kezdjük meg a gyermek beszoktatását. A közösségi nevelés sikerét döntően befolyásolja a napirend kialakítása. Feladataink: • • • • •

Modellértékű bánásmód, viselkedés, kommunikáció Az erkölcsi szokás és normarendszer megalapozása Az érzelmi intelligencia fejlesztése Egyéni bánásmód, differenciált nevelőmunka Kétnyelvű és multikulturális nevelés

Óvodapedagógus feladata: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

23

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élményben gazdag tevékenység, program során Az egész nap folyamán harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekkel Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit Csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. Rendezett, nyugodt környezet teremtése Megfelelő számú és minőségű tevékenykedési lehetőség megteremtése Egyéni és közös beszélgetések lehetőségének megteremtése Meséket, verseket „írunk”, eljátsszuk élményeinket, örömeinket, bánatainkat Rugalmas napirend összeállítása Stabil szokás-szabályrendszer kialakítása Ösztönözze a gyermeket érzelmeiknek, vágyaiknak kifejezésére Szeretetünket a gyermekek felé kimutatjuk verbális és nonverbális módon is

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén • tudják óvodájuk, csoportjuk nevét. • ragaszkodnak a csoportjukban lévő gyermekekhez, felnőttekhez, ezt kifejezik érzelmi és verbális szinten is. • baráti kapcsolatai színesednek, bíznak társaikban és önmagukban. • képes együttműködni társaikkal, s a felnőttekkel. • észreveszik, ha valaki segítségre szorul, s felajánlják segítségüket. • ismerik és betartják a kulturált viselkedés szabályait. • elfogadják társaik eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, vagyis társaik másságát. • az adott tevékenységek által megkívánt magatartásformákat elfogadják, azoknak megfelelően cselekszenek. • elfogadják az alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyokat. • igazat mondanak. • érdeklődnek egymás iránt. • a vendégeket szertettel fogadják. • köszönnek a felnőtteknek és társaiknak. • alkalmazzák a köszönés és megköszönés, a kérés megfelelő szófordulatait. • értik, elfogadják és követik a felnőttek kéréseit. • a tevékenységeket a megbeszéltek alapján befejezik. • szívesen végeznek munkát a közösségért. • a közös tevékenységekben aktívak. • képesek nyugodtan ülni, s a felnőttre figyelni. • a konfliktushelyzetben társaikkal megegyezésre jutnak. • konfliktusaikat önállóan, szóban próbálják megoldani. • koruknak megfelelő énképpel rendelkeznek. • együttműködnek a közös rendezvényeken. Erkölcsi normák megalapozása Cél: Alapvető illemszabályok megismertetése, elsajátíttatása Feladat: • elemi udvariassági szokások kialakítása, alkalmazása ( köszönés, kérés, köszönöm, megszólítás) • kapcsolatteremtéshez szükséges alapvető normák kialakítása • egymás tiszteletben tartása Közösségi élet Cél: A gyermekek számára közvetíteni, megalapozni és kialakítani a kapcsolattartás normatív szabályait, a kívánt viselkedési módokat. 24

Feladat: • egymás iránti tolerancia, bizalom kialakítása • egyén és a közösség egymásra hatása • gyermeki közösség szokásainak formálása, kialakítása • közösségi magatartás megteremtése • biztonságérzet megalapozása • esélyegyenlőség biztosítása

VII.6. AZ ANYANYELVI NEVELÉS Célunk: Az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása. Főbb feladataink:      

az irodalmi művek megszerettetése, pozitív érzelmek alakítása, a könyvtár használatának megismertetése, a gyermekek vágyának felébresztése a színház, múzeum iránt, a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása a gyermekek szókincsének bővítése metakommunikáció fejlesztése

A beszédképesség fejlesztésének legfontosabb feltétele a jó óvodai légkör, közvetlen kapcsolat a gyermekkel és a gyermekek egymás közötti jó kapcsolata, odafigyelés egymásra. Csak ilyen körülmények között van kedvük beszélni, elmondani személyes élményeiket, megfigyeléseiket, véleményeiket. A mesélés, a versmondás, a dramatikus játékok segítenek a nyelvi képességek fejlesztésében. Ezek segítségével sajátítják el a gyerekek a helyes kiejtést, a tiszta beszédet. A mondókák jó alapul szolgálnak a megfelelő artikuláció gyakorlására. A gyermekekkel a mesék és versek által sok új fogalmat ismertetünk meg, ez által szókincsük bővül. Bábozáskor, dramatizáláskor szabadon kifejezhetik gondolataikat. Fantáziaviláguk gazdagabbá válik, s oldódnak gátlásaik. A gyermekek elsősorban utánozva tanulnak, így példát kell mutatnunk szép és választékos beszédünkkel. Az anyanyelvi játékok mindennapi alkalmazása révén meggyorsíthatjuk a beszéd tisztulásának folyamatát (a szabad játék idején, az udvaron, öltözködés közben is színteret találunk a nyelvi fejlesztésre). A beszéd formai részének fejlesztésére légző- és hangadó-, feszítő és lazító gyakorlatokat végzünk. Az auditív készség fejlesztésére a beszédszervek helyes működtetésére, a fonémahallásra, metakommunikációra is hangsúlyt fektetünk. Komoly beszédhibák javítása érdekében a szülőknek javasoljuk a logopédiai fejlesztést. A logopédussal együttműködünk, s az általa javasolt egyéni fejlesztéseket elvégezzük a gyermekeknél. Óvodánkban az idegen nyelv megismertetését az angol nyelv mindennapi gyakorlásával biztosítjuk. 25

Óvodapedagógus feladata: Az óvónő használjon ki minden alkalmat a beszélgetésre. Késztesse a gyermekeket észrevételeik elmondására. Törekedjen arra, hogy – a gyermekek életkorának megfelelő – a tárgyhoz tartozó új szavakat is használjon, ezáltal gazdagítsa a szókincsüket, beszédkészségüket. A beszédfejlesztésben nagy szerepe van az élményeknek. Ezért fontos, hogy érzelmekben gazdag élményeket biztosítson a gyermekek számára. Igyekezzen minél több alkalmat nyújtani a gyermekek spontán megnyilvánulásainak. Az óvónő beszéde legyen nyelvtanilag hibátlan, helyes és példaadó. Használjon sok kifejezést, sokféle nyelvi fordulatot, beszéde legyen színes, szemléletes, a gyermekek számára érthető. Fontos, hogy ne beszéljen túl sokat, csak annyit, amennyi hasznos és szükséges. Ne rejtse el érzelmeit, de vigyázzon azok szóbeli kinyilvánításával. Az évszakokat, ünnepeket vagy a várható óvodai eseményeket figyelembe véve tervezze meg a gyermekek irodalmi nevelését. Az összeállított irodalmi anyag mindig legyen igényes. Csak igazi népköltészetet, magas irodalmi szintű verseket, elbeszéléseket olvasson vagy meséljen. Fontos tudniuk, hogy a szép meséket, verseket könyvből lehet olvasni. Ezáltal megszerettetjük a könyveket, az irodalmat. A mondókák, versek ( kortárs költőktől is) megtanulása, az elbeszélések, mesék hallgatása alatt a gyermekek nagyon sok szót, szófordulatot tanulnak meg. Bátorítsuk a gyermekeket a mesék önálló elmondására, dramatizálására, bábozásra, új mesék kitalálására. Anyanyelvi nevelésünk elengedhetetlen feltétele a dramatizálás, bábozás minden formája. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  szívesen hallgatnak mesét, verset.  ismernek különböző műfajú meséket, élvezik és megértik azok tartalmát.  önállóan vagy kis segítséggel el tudnak mondani néhány mesét, verset, mondókát.  ismerik a bábozás, dramatizálás technikáját.  saját maguk is tudnak mesét, verset kitalálni, képről történetet mesélni, mindezt előadni (egyénileg vagy közösen).  szívesen „szerepelnek” ünnepélyeken.  készítenek saját mesekönyvet, leporellót, gyűjteményeket.  gondolataikat, élményeiket mások számára is érthető módon fejezik ki.  fejlett kognitív nyelvi rendszerrel rendelkeznek.

VIII. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS A játék és tanulás értelmezése A játék a tanulás alapvető formája. A spontán, aktív felfedező játékot öröm, jókedv és izgalom kíséri. Az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony tanulást. A gyermekek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük az életkorukat, bizonyos átrendezésre – ahogy a játék kívánja – lehetőséget teremtünk. 26

A játék és a tanulás szorosan összekapcsolódik, a gyermekek játszva tanulnak, és tanulva játszanak. A program teljes égészében a játéktevékenység köreire épül megkülönböztetve a szabad játék tevékenységeit, és az óvónő által felajánlott tevékenységeket, melyek a szervezettebb játékos tanulást jelentik, és tervszerűen előkészítettek. A felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá és probléma érzékennyé a gyermekeket, mikor saját élményként élik meg egy – egy helyzet megoldását.

VIII.1. A JÁTÉK A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában, céljai elérésében. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nem csak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felosztható szabad és az óvodapedagógus által irányított játéktevékenységre. A helyes arányok megtalálása nagyon fontos. A játéktevékenységtől függ a gyermeki személyiség alapvető pszichológiai változásának fejlődése. A folyamatos napirend lehetővé teszi, hogy a gyermekek elmélyültebb, összefüggő időt töltsenek el játéktevékenységgel megszakítás nélkül. Óvodásaink a játékban és a játékon keresztül gyakorolják a nyelvet, a gondolkodást, a másokkal való együttműködést, a kitartást. A játék kicsiben maga az élet: az, amit a kisgyermek megért és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Játékban élik át a szerepeket, a hozzájuk tartozó magatartásmódokat, a felnőttek által közvetített attitűdöket és érzelmeket. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétével biztosítjuk az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását. Szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással, indirekt reakciókkal. Szocializáció a játékban: •

játékban alakulnak ki és válnak elfogadhatóvá a viselkedési szabályok és fejlődnek a gyerekeke közötti kapcsolatok.

•

játékban is jelen vannak az életkorhoz szorosan kapcsolódó fejlődési szakaszok (kezdeti magányos játékot felváltja az egymás melletti játék, majd ebből folyamatosan alakul ki a közös játék

•

feladatunk, hogy tapasztalatot szerezzenek a másik gyermek helyzetébe való beleélésbe, együttérzésbe

•

ösztönözzük a különbözőségek elfogadását, tiszteletét

Játék feltételei: Az elmélyült játékhoz szubjektív és objektív feltételek biztosítása nélkülözhetetlen a gyermeki 27

személyiség fejlődése érdekében. Szubjektív feltétel Óvodapedagógus személyisége: Az óvodapedagógus magatartása, viselkedése követendő példát nyújtson Szeressen játszani és minden gyermek felé kedves és nyitott legyen Törekedjen arra, hogy a játék fantáziaserkentő, kreatív és kíváncsiságot ébresztő legyen A gyermekek életkori sajátosságaira, a kíváncsiságra és az érdeklődésre építve, olyan változatos tevékenységeket biztosítson, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. A játéktevékenységet tudatosan tervező, irányító, ellenőrző, megfigyelő személyiség, aki a megfigyeléseken keresztül képes a gyermeki személyiség fejlesztésére A játékban megjelenő negatív tapasztalatok és érzelmek feldolgozását segítse elő Fejlessze a gyermekek kognitív képességeit a Montessori eszközökkel játszott tevékenység segítségével Óvodapedagógus megosztott figyelemmel és megfigyelőként vegyen részt a tevékenységbe és csak akkor avatkozzon be a játékba ha szükséges és azt kérik Teremtsen lehetőséget a kedvelt játéktevékenységek, vagy a már megkezdett játék több napon keresztül történő játszásához Olyan változatos problémaszituációkat teremtsen, amelyek közül választhatnak, maguk találhatják ki a megoldást, így átélhetik a felfedezés örömét. Az egész csoportnak közös és egyéni tapasztalatszerzés lehetőségének nyújtása Objektív feltétel Kiemelkedő szerepet játszik az előkészített környezet, mert ez biztosítja a gyermek számára az őt körül vevő világ megismerését Alapelvek: • •

az eszközök elérhető helyen, nyitott polcokon legyenek minden eszköznek legyen állandó helye

Előkészített környezet Megfelelő hely: • •

állandó helyek kialakítása adott tevékenységekhez kuckók létrehozása, intimitás biztosítása

Megfelelő idő: • az elmélyült játék kialakulásához minél hosszabb, megszakítás nélküli idő • megkezdett játék délutáni vagy másnapi folytatásának lehetősége • az időjárásnak megfelelően a szabadban töltött játékidő maximális kihasználása 28

Megfelelő eszközök: • az eszközök esztétikusak, színesek, könnyen tisztíthatók, tartósak • eszközök a gyermek méreteihez igazodóak legyenek • eszközök keltsék fel az érdeklődést • eszközök együttjavításának lehetősége • szabadon birtokolhassák az eszközöket • környezet tárgyait is bevonhassák játékukba • elsősorban természetbarát eszközök használata • legyenek építőelemek, összerakható játékok, amelyek kreativitásra késztetnek. • lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek jöjjenek rá a tárgy hiányára, kerüljenek szembe azzal a problémával, miként lehet azt előteremteni. • legyen egy kellékes láda, amelyben dramatizáláshoz, szerepjátékokhoz szükséges eszközöket találhatnak. • udvaron is sokszínű játékeszközök biztosítása (pl.: különböző méretű mászókák, hintákat, trambulint, homokozókat, homokozó-játékokat, rollereket, kismotorokat, vizuális tevékenységekhez szükséges eszközöket, babakonyhát, labdákat, karikákat, ugróköteleket.)

A játék fajtái Gyakorló játék Kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker. Nagymozgások fejlesztése Percepciófejlesztés Az újszerű cselekvés ismételgetése örömforrás. Szem-kéz koordináció fejlesztése Lehet: mozgásos, manipulációs, verbális, akusztikus. Általa lehetővé válik anyagok tulajdonságainak megismerésére (felület, szín, forma, nagyság).  Szem – kéz koordinációt, finommotorikai fejlődést biztosít.  A testséma és percepció fejlődés alapja.       

Konstruktív vagy építőjátékok  Ezen tevékenység során a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak valamit. Eleinte ez spontán történik, majd az eredmény átgondolt, megtervezett, céllal végzett építés lesz.  Átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása  Tanulja, tapasztalja a rész-egész viszonyát  Megfigyelő-képessége, gondolkodása fejlődik a modellkészítés során  Matematikai ismereteket szerez  Fejlődik a szem-kéz koordinációja  Fejlődik percepciója  Fejlődik verbális kifejező-képessége Kiscsoport • összerakós, összeállítható játékszerek • nagyobb méretű játékeszközök 29

Középső csoport • az építés – konstruálás összekapcsolása a szerepjátékkal • tervezés és elkészítés az óvodapedagógus segítségével Nagycsoport • önálló tervezés, kivitelezés • építés konstruálás összekapcsolása a többi játékkal • választott, elképzelt modell egyre pontosabb előállítása • problémamegoldó képesség fejlesztése Szituációs – Szerepjáték         

Nagyon gazdag tárháza van. Tapasztalat, ismeret, elképzelés, érzelem ötvöződik benne. Kezdeményezőkészség, önkéntesség, önállóság fejlődik általa. A szabad választás lehetőségét biztosítja. Szocializációs szerep fejlődésében nagy jelentőségű. Kommunikációs készség fejlesztéséhez elsődleges játékforma. Eközben a szervező készség előtérbe kerül. Alapvető erkölcsi értékek és az együttélés szabályainak rögzítésére alkalmas A gyermekek a vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra fontos mozzanatait.  Konfliktus feloldó hatású. Kiscsoport • egyszerű cselekvéseket, kapcsolatokat tartalmazó szerepjátékok kezdeményezése és eljátszása • különböző jellegzetes műveletek végzése és szerepek betöltése Középső csoport • szerepekhez való kötődés • cselekvések összehangolása • egyszerű játékok önálló megszervezése, szükséges játékszerek kiválasztása Nagycsoport • társaik elgondolásának megértése, elfogadása • kedvezőtlen szerepek elvállalása • önálló játéktervezés, szerepkiosztás, eszközválasztás, szabálybetartás • játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat kialakulása

Szabályjátékok  Felölelik a teljes játékkört a maga mozgásosságával, az észlelést igénylő képi kultúrájával és teljes értelmi rendszerével.  Érzelmeket tanul, megtanulja indulatait fékezni  Megtanulja a siker- és kudarctűrést  Helyes magatartásformákat sajátít el  Fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata  A szabályok betartása fejleszti önuralmát  Fejlődik logikus gondolkodása 30

 Fejlődik észlelése Kiscsoport • egyszerű szabályok egyszerű tartalommal Középső csoport • egyéni kívánságok egyeztetése a társak érdekében • szabályok közös megtartására való törekvés Nagycsoport • nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést kívánó szabályjátékok • szabályok betartása, betartatása • egészséges versenyszellem • szabályok önálló kitalálása, változtatása társakkal egyeztetve Barkácsolás  Mindig a játék igényéből indul ki, kötetlen. Soha nem öncélú. Az elkészített eszközöknek mindig van funkciója.  Alapja a gyűjtő munka.  Beépítik a játékba, de lehet játékjavítás, - készítés is az indíték.  Széleskörű ismereteket ad az anyagokról, eszközökről.  Manuális készség fejleszthető általa. Kiscsoport • óvodapedagógus barkácsolása a gyermekek bevonásával • elromlott játékok közös megjavítása Középső csoport • játékhoz kiegészítő eszközök tervezése, elkészítése az óvodapedagógussal Nagycsoport • önálló eszköztervezés, anyagkiválasztás, technikai kivitelezés óvodapedagógus felügyeletével • egyszerűbb javítási munkálatok elvégzése Dramatizálás, bábozás  A bábozás a gyermek belső világának legkifejezőbb eszköze. Ezáltal eleveníti fel tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai és szociális élményeit.  A dramatizálás szoros összefüggésben áll a bábozással. Dramatizáláskor a gyermek saját vagy irodalmi élményeit játssza el kötetlen módon. Ezek az élmények érzelmileg ragadják meg a gyermeket s hatnak rá.  Saját vagy irodalmi élmények eljátszása.  Érzelmek és esztétika hatja át.  Jelentős az emlékezet, kreativitás, beszédkészség fejlődése.  Speciális kar-, és kézmozgást igényel.  Mozgás, mimika, gesztus megjelenítésére alkalmas. Kiscsoport • gyermekek érdeklődésének felkeltése a báb iránt Középső csoport 31

• a bábok az ismert mesékhez, versekhez, élményekhez • 2-3 gyermek előadása, színház élmény megjelenése Nagycsoport • közös illetve egyéni bábkészítés • önálló előadások szervezése • többféle báb alkalmazása • saját történet kitalálása, eljátszása A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Ugyanazt a játéktémát képesek több napon keresztül végigvinni.       

Szerepjátékuk tartalmas, kifejező, képesek a szerepvállalásra. A játék érdekében társaikkal együttműködnek. Bonyolult építményeket hoznak létre. Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok betartására. Gazdag érzelem és ötletvilág jellemzi őket. Játékukhoz saját maguk is készítenek eszközöket. A játék folyamán a társas viselkedés szabályát életkornak megfelelően betartják, óvják a játékeszközöket.

VIII.2. Játékba integrált tanulás Az ember a világot tanulás útján veszi birtokba. Tanulással sajátítja el mindazokat a képességeket, amelyek a világban való eligazodáshoz szükségesek. A gyermek játék útján szerzi ismereteit. A spontán szerzett ismeretek, tapasztalatok rendszerezése, bővítése, az értelmi képességek, érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése, az óvodai nevelés alaptevékenységeiben valósítunk meg. A jövő, az egyre halmozódó információk tömege megkívánja, hogy a gyermekek a tanulás során a legfontosabb képességeket birtokolják. Programunk minden gyermekben akár tehetséges, vagy lassan haladó típus, megalapozza azokat a képességeket, melyek alapján örömet jelent majd számára a későbbi tanulás és önfejlesztés.

A tanulás formái óvodánkban: • • • • • • •

32

az utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása spontán, játékos tapasztalatszerzés a gyermeki kérdésekre, azokra adott válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés és tapasztalatszerzés gyakorlati probléma és feladatmegoldás az óvodapedagógus által kezdeményezett pedagógiai szituációkban megvalósuló tanulás minden játékfajtával segítjük a gyermekek különböző adottságainak kibontakoztatását, lelki higiéniájának elősegítését, érzelmi életének gazdagítását, egész személyiségének fejlesztését.

A intézményünkben speciális Montessori eszközrendszer segíti a tanulási folyamatot. Ezek az eszközök a gyermekek számára játékok, melyek észrevétlenül fejlesztik készségeiket és képességeiket. Különböző területek eszközrendszere: -

az érzékelést fejlesztő eszközök az olvasást, írást előkészítő eszközök a matematikai gondolkodást fejlesztő eszközök a kozmikus nevelés fogalmába tartozó földrajzi, természetrajzi, biológiai és társadalmi ismereteket megalapozó eszközök

A Montessori eszközök mindegyike egy megoldandó problémát tartalmaz, egyúttal magába foglalja a hibalehetőség ellenőrzését is. Az eszközök egymásra épülnek, használatukkal a gyermek rengeteg értékes tapasztalatot szerez. Az eszközökkel Montessori célja, a gyermeki öntevékenység biztosítása. Célja, hogy a gyermek minél önállóbb legyen, és minél kevésbé függjön a felnőttektől. Az eszközökkel való játék nem helyettesíti, csak megkönnyíti a világ megismerését. Egy – egy eszköz egy-egy konkrét terület megtanulására szolgál. Az egyes eszközök egymásra épülnek, egy-egy lépésben térnek el. Használatakor egyszerre működik az agy, a kéz. A felismerés több csatornán történik, a gyerek az összes érzékszervét használja ismeretszerzés közben. Az eszközhasználat a konkrét élményszerzéstől az elvont fogalomalkotásig vezeti el a gyereket. 3 lépcsős lecke Az eszközök bemutatása a 3 lépcsőfokú lecke alapján történik, mely a gondolkodás különböző síkjait hozza működésbe. A Montessori alapelvek és eszközök ma is érvényesek. Az eszközök használata, izoláltan történik, az asztalon, vagy a szőnyegen, ahol bemutatunk, semmi más sincs. Az adott hely a többi gyermek számára tabu. Montessori szerint a helyes bemutatásnak három fokozata van. 1. lépcsőfok. a pedagógus szétrakja az eszköz darabjait, és a gyerek előtt kiemeli a két szélső értéket. Egyenként felemeli azokat, és megnevezi tulajdonságait. (Pl. rózsaszín toronynál először a legnagyobb kockát, és azt mondja: „Ez nagy” majd a legkisebbet: „Ez kicsi”. Többször felmutatja az eszközt, és megnevezi a hozzátartozó tulajdonságokat. Amikor a pedagógus már úgy gondolja, hogy rögzült a gyermekben a megfelelő megnevezés, áttér a következő lépcsőfokra. 2. lépcsőfok A pedagógus ekkor már a gyermeket kérni meg, hogy tevékenykedjen. Meggyőződik arról, hogy a megfelelő megnevezés rögzült-e a gyermekben. „Tedd a szőnyeg közepére a nagyot.” „ Add ide a kicsit.” Ha a pedagógus meggyőződött arról, hogy a gyermekben rögzültek a megfelelő megnevezések, és végre tudja hajtani a megfelelő utasításokat, áttérhetnek a 3. lépcsőfokra. 3. lépcsőfok: Ekkor már a gyermek nevezi meg a tárgy tulajdonságait. A pedagógus rámutat az eszköz egyik elemére és megkérdezi a tulajdonságát. Pl. Rámutat a legnagyobb kockára és megkérdezi „Ez milyen?” Ha a gyermek a jól válaszol, helyesel a pedagógus, ellenkező esetben pedig a pedagógus nevezi meg, és egy másik alkalomra hagyja a további kérdezést és visszatérnek az előző lépcsőfokra. Abban az esetben, ha a gyermek az adott lépcsőfoknál nehézségekbe ütközik, vissza 33

kell térni az előző lépcsőfokra. Addig kell gyakorolni az adott szintet, amíg az nem rögzült. . Az óvodáskorú gyermekek pszichés és kognitív fejlődése a külvilággal való szüntelen kölcsönhatásban alakul. A tárgyakkal való manipuláció, próbálgatás vezet a tudatos gondolati tevékenység felé. Célunk: Folyamatos tapasztalatszerzés biztosításával az ismeretek elsajátíttatása, az óvodás korú gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, képességek fejlesztése tevékenységeken keresztül. Főbb feladataink:        

a gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve által az értelmi képességek fejlesztése, problémamegoldó, kreatív gondolkodás megalapozása, a kíváncsiságot felkeltő, sokoldalú cselekedtetés során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása által az egyszerű gondolkodási műveletek fejlesztése, a meghitt beszélgetésekkel a gyermekek kommunikációs képességeinek aktivizálása, az érzékelés, észlelés mozgás összekapcsolása, a gyermekek eljuttatása az önkéntes tanulástól a szándékos tanulás vágyához, iskolai tanuláshoz szükséges akarati tulajdonságok alapjainak lerakása, az iskolai élet megkezdésének támogatása,

Az óvodai tanulás szélesen értelmezett, az egész nevelés folyamatát átható tevékenység. Kiindulási pontjaink Maga a gyermek. Gyermek cselekedeteit érzelmei vezérlik, de képes együttműködésre, alkotásra, belsőfegyelem megtartására, ha érdeklődésére, egyéni képességeire alapozunk, ha tiszteljük őt. Az igazi nevelő erő az óvónő személyisége, aki szeretetteljes, türelmes magatartásával képes a„másság” elfogadására. Ösztönző, segítő, együttműködő, bizalmat keltő, céltudatos programja a gyermekek képességeit önmagához képest a legmagasabb szintre juttatja. Jó humorérzékkel rendelkezik, képes az önkontrollra, önfejlesztésre. Modell a gyermekek számára. A gyermekek tevékenységeik során megszámlálhatatlan ismeretre, tapasztalatra, élményre tesznek szert. A gyakorlati cselekvések egyben tanulást is jelentenek, s mindaz, ami a gyermekkorban egész nap történik, ennek a szervezeti kerete, formája. A tanulás feltétele a gyermek kötetlen tevékenykedése közbeni, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés, kreativitás. Mivel a gyermek fő tapasztalati forrása a játék, meg kell teremteni a játékba integrált tanulás magyar és angol nyelvű feltételeit. A tevékenységekben megvalósuló tanulás közben a gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik.

34

Az óvodapedagógus közvetlen feladatai: • • • • • • • • • • • • • • •

Az óvodai nevelés elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes ismereteire. A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Új élményeket, ismereteket nyújt. Az egyéni és életkori fejlődést figyelembe véve juttatja magasabb szintre a gyermekeket. Tekintettel van a családban kialakult kulturális, világnézeti, hagyományokra. Figyelemmel kíséri és elősegíti ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait, egymásra való hatását. Az óvodai tanulás során épít a gyermek cselekvő aktivitására. Biztosítja a gyermek sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségeit. Tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenység feltételrendszerét. Tudatosan fejleszti a gyermek értelmi képességeit: érzékelés, észlelés figyelem, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, probléma megoldás. Az egyéni lemaradásokat tervszerűen és tudatosan korrigálja az egyéni fejlesztések során. Figyelemmel kíséri a kiemelkedő képességű gyermekeket és biztosítja számukra tehetségük kibontakozását. Tudatosan alkalmazza az egyéni bánásmód elvét. Alkalmazza a pozitív megerősítést. A kötött foglalkozások során figyelembe veszi a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés alapelvét.

Az óvodai tanulás specifikumai A gyermekek részére a tanulási folyamat önkéntes, de ez az önkéntesség a tevékenységekben való bekapcsolódásnál érvényesülhet igazán. Előbb - utóbb el kell érni, hogy a gyermekek a megkezdett feladatot befejezzék, váljék szokásukká, hogy nem torpannak meg az első akadálynál. Az önkéntesség nem jelenti az állandó távolmaradás elfogadását.

Az egyéni képességek figyelembe vétele A gyermekek, ha elfáradnak, abbahagyhatják a cselekvéssort, ha tévednek, joguk van módosítani, ha nem tudnak teljesíteni, lejjebb kell menni a nehézségi fokban. Fontos a differenciált, önmagához mért értékelés. Törekszünk az egészséges önkorrekció kialakítására. A gyermeki kíváncsiságra építünk a gyermekek kérdezhetnek, kitalálhatnak, felfedezhetnek, próbálkozhatnak, miközben szinte észrevétlenül képesek lesznek az együttműködésre, toleranciára, az egyeztető megegyező kompromisszumokra, önérvényesítésre, társakhoz való alkalmazkodásra. A gyermek cselekvő aktivitása képessé teszi őket arra, hogy önmaguk becsült lehetőségei alapján vállalkozzanak. Növekszik kitartásuk, feladattudatuk, önállóságuk, szándékos figyelmük. Képesek lesznek a kudarcok elismerésére, erőkifejtésre. 35

Az óvodai tanulás egyben fejlesztés. Óvodánkban nem erőszakos tanítást, hanem az egyes gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel, módszerekkel történő fejlesztést végzünk. E fejlesztés lehet korrekciós, illetve prevenciós jellegű. A KORREKCIÓ (viselkedés, teljesítménybeli) lemaradás magasabb szintre való hozatalát jelenti. A korrekcióhoz pontosan ismerni kell a gyermek személyiségét, tudni kell a lemaradás területét. A PREVENCIÓ a felmerülő lehetséges problémák megelőzését szolgálja. Ezt az érzékelés, észlelés, valamint mozgásfejlesztés által végezzük. Óvodában előforduló tanulási, magatartási zavarok lehetnek: - diszlexiára utaló jelek - hiperaktivitás - szorongó viselkedés - agresszió, - szociális éretlenség. Óvodánk közössége a tehetséges gyermekek kibontakoztatására, a magatartási zavarok csökkentésére személyre szóló tervet készít. Amennyiben szükséges szakembert is bevon a fejlesztésbe és az óvodapedagógussal együtt működik. A vegyes korosztályú csoport kialakítása is hordoz sajátos jegyeket, melyek visszatükröződnek a nevelés - tanulás folyamatában. Az egyébként is jelenlévő jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek itt még feltűnőbbek. Ezért még inkább figyelembe kell vennünk az egyéni jellemzők mérlegelését a differenciált személyiségfejlesztést. VIII. 2.1. VERSELÉS, MESÉLÉS Az egész óvodai nevelésünket áthatja az anyanyelvi nevelés, hiszen elsődleges szempontunk, hogy a gyermekeket megtanítsuk a tiszta beszédre, a helyes önkifejezés formáira. A népi mondókák és a népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzásvilágát, nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítik. Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. A gyermekek mesetárába beépülnek az állatmesék, a cselekményesebb népmesék, a novellisztikus-realisztikus mesék, a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék.

Célja: A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés Az óvodás gyermek pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a művészeti nevelés sajátos eszközeivel. A gyermekek érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének segítése, személyiségjegyeinek megalapozása elsősorban a népmesék segítségével.

pozitív

A gyermekek szívesen hallgassák a meseregényeket és folytatásait napokon keresztül izgatottan várják. 36

A gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek több olyan közmondást, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket, otthonról is hozzák el kedvenc könyveiket, hogy megmutathassák egymásnak. Az óvodapedagógus feladatai A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, gyerekeke szókincsének gyarapítása A művek kiválasztásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és a tradicionális értékek továbbéltetése. Többször kezdeményezzen verselést, mesélést a gyermekek igényeinek, érdeklődésének, életkori sajátosságainak megfelelően. Teremtse meg a nyugodt feltételeket a kezdeményezésékhez. Vegye figyelembe az anyag kiválasztásánál a gyermek életkorát, az aktualitásokat. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra,) verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése. Az óvodapedagógusok és a nagyobb gyermekek bábozzanak minél több alkalommal a kisebbeknek. Az óvodapedagógus – főleg a délutáni pihenés előtt olvasson a gyermekeknek folytatásos mesét. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén • A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. • Egyénenként vállalkoznak a mesék, versek és a mondókák elmondására. • Várják, igénylik a mesehallgatást. • Szívesen mesélnek, báboznak kisebbeknek és a maguk szórakoztatására is. • Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét. • Könyvekre vigyáznak. 3-4 éves korban • Szívesen bekapcsolódnak a mondókák, versek mondogatásába. Maguk is énekelgetnek, halandzsáznak, egy-egy nekik tetsző részletet kiemelnek a hallott szövegből. • Figyelmesen hallgatják a meséket, újraélik, örülnek az ismétlésnek. • Szívesen lapozgatják a mesekönyveket, megneveznek egy-egy részletet. 4-5 éves korban • Kedvelik az állatmeséket, halmozó és láncmeséket, az egyszerűbb szerkezetű tündérmeséket. 6-7 éves korban • Van kedvenc mesehősük, akivel azonosulni tudnak. • Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek megteremtésében. • A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. 37

• • • • •

Van kedvelt mesehősük, gyakran a hallott mese cselekményét, történéseit beleviszik a játékukba. Kedvelik az állatmeséket, a tréfás meséket és a nagy tündérmesék egyszerűbb változatait. A nagyobb lélegzetű meséket és a folytatásos meséket is képesek végighallgatni. Később a cselekményt, történést visszaidézni. Szívesen báboznak, dramatizálnak, rajzban megjelenítik kedvenc meséiket. A mese és a vers hallgatása közben a gyermek képes átélni a történéseket, képes beleélni magát az egyes szereplők helyzetébe. Képessé válik a belső képteremtésre.

VIII.2. 2. ÉNEK- ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Erőteljesen befolyásolja a gyermek általános fejlődését. A mozgás, a ritmus, a dallam és a szöveg globális élményt nyújt A tevékenység célja: a közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése a gyermekekkel, hogy azon keresztül formálódjon a zenei ízlésük és az esztétikai fogékonyságuk. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zenehallgatási lehetőségek – az élő előadás, az emberi hang és hangszeres játék, valamint az igényesen kiválasztott hangfelvételek – fejlesszék a gyermekek művészi fogékonyságát. A zenei nevelés eszközeivel az érzelmeken keresztül hatni a gyermekekre. Felkelteni a gyermek zenei érdeklődését, formálni zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. A zenei élményközvetítés legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen és kötött jellegű. A hangoknak négy csoportját különböztetjük meg: csend, emberi beszéd hangja, zajok és zenei hangok. A csendjáték nagy segítséget nyújt a figyelem és a belső harmónia kialakításában, amely erőfeszítést kíván, ezáltal fejleszti az akaratot. A beszédhangok megkülönböztetésének készsége segíti az olvasás tanítását. Montessori eszközök a zenei neveléshez: •

zörejdoboz

•

csengők

•

hanglétra

Az óvodapedagógus feladatai: •

38

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

• • • • • • • •

Az óvodapedagógus a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak. Az óvodapedagógus a gyermekek tiszta éneklését minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztést segítő zenei fogalompárokat pl. a halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel. Készítsenek a gyerekekkel közösen ütőhangszereket, találjanak ki dalokat, mondókákat. A hangszerek bemutatására szervezzenek alkalmakat. Rendszeresen látogassák a könyvtárat, lehetőség szerint a szülők bevonásával vegyenek részt a gyerekek koncerteken és színházi előadásokon. A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

Zenei nevelés feladatrendszere: a, Ritmusfejlesztés - egyenletes lüktetés érzékeltetése különböző feladatokban ( taps, mozdulatok, járás..stb ) - egyenletes lüktetés gyakorlása ismert mondókákkal, dalokkal közösen – egyénileg - ¼ szünet érzékeltetése - negyed-nyolcad érzékeltetése - ritmustaps gyakorlása ismert mondókákon dalokon keresztül - lassú-gyors érzékeltetése, gyakorlása - ritmusvisszhang gyakorlása közösen – egyénileg - ritmusfelismerés megnevezett dal és mondóka közül - ritmusfelismerés megnevezett dal és mondóka nélkül - dalfelismerés ritmusról - 2/4-es hangsúly érzékeltetése b, Hangszerek - Ritmusfa, dob, triangulum, réztányér - hangszerek hangjának felismerése ( furulya, zongora, hegedű, dob, ) c, Hallásfejlesztés - magas – mély - halk – hangos - dallam felismerés kezdőmotívumról - dallam felismerés hangszerről - dallambújtatás - tanult dalok önálló előadása d, Tánc – járás - helyben járás mondókára, énekre - egyenletes járás körben kézfogással - egyenletes járás párosával, keresztfogással - járás körben kézfogás nélkül, irányváltoztatással - járás csigavonalban - járás körben irányváltoztatással - járás két körben, irányváltoztatással is - járás kapu alatt - járás hullámvonalban - lépegetés kör közepe felé és kifelé - oldalzáró lépés - forgás egyedül - párban - sarokemelés, - helyben sarokkoppantás – járás sarokkoppantással 39

-

érintőlépés oldalzáró lépés dobbantással

Kiscsoportban: kétszemélyes jellegű és rövid mondókák, illetve egyszerű mozgással kísért dalos játékok, magasabb, mélyebb hangok felismerése térbeli szemléltetése, halk-hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása beszédben, egyenletes lüktetés érzékeltetése játékos mozdulatokkal, egyszerű ritmushangszerek használata, hallásfejlesztés, zörejek és egymás hangjának felismerése, zenehallgatás - egyszerű népdalok, műdalok énekes vagy hangszeres előadásban. Középső csoportban: főként csoportos jellegű szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó körjátékok, dalos játékok, magasabb és mélyebb hangok megkülönböztetése térben való mutatással, halk-hangos hangok megkülönböztetése, érzékeltetése egyénileg is, dallammotívumok visszaéneklése, finomabb hangszínek különbségének meghallása (különböző zörejhangok, a természet és a környezet hangjai), egyenletes lüktetés kifejezése mozgással, tapssal, körben járással, stb., dalok, mondókák ritmusának kiemelése, egyszerű hangszerek használata (dob, triangulum, ritmusfa, stb.), táncos jellegű mozdulatok, egyszerű tánclépések, ritmus és dallammotívumok kitalálása, dalok felismerése, kezdő motívumról és eszközről, zenehallgatás: magyar és más népek dalai, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene, könnyű kánonok, kétszólamú darabok. Nagycsoportban: új térformák, sor- és ügyességi játékok, esztétikus mozgást igénylő pár- és körjátékok, dalos játékok, halk-hangos megkülönböztetése, zenei feladatok kombinálásával, dallamfelismerés jellegzetes kezdő-, belső-, ill. záró motívumról, dallambújtatás hallható jelre - előbb rövidebb, majd hosszabb motívum szakaszokkal, finomabb hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése, egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése, összekapcsolása, dalok ritmusának hangoztatása hangszerekkel belső hallás alapján, gyors- lassú megkülönböztetése, kifejezése énekkel, mozgással, esztétikus mozgás igényének felkeltése, tánclépések gyakorlása, ritmushangszerek használata önállóan, változatosan, dallamok komponálása, saját szövegre, mondókára, zenehallgatás: magyar és idegen népdalok, énekes és hangszeres műzenei darabok, mind több hangszeres előadás, esetleg vendég előadókkal. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: • • • • • • 40

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik az elemi zenei fogalmakat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

• • • • •

Ismerik a motívum hosszát. Tapasztalatokat szereznek, arról, hogy a hangok és a zörejek között különbségek vannak. Megkülönböztetik az emberi hangokat és a hangszerek hangjait. A hangokat megkülönböztetik színezetük szerint. Eljutnak a zenei skála hangjai közti különbségek felismeréséig.

VIII. 2.3. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A tevékenység célja: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér, forma és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Részterületei a látásnevelés, képalakítás, plasztikai munkák, építés, műalkotásokkal való ismerkedés. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. -

az alkotó hangulathoz megfelelő légkör méretben, minőségben megfelelő,praktikus, célszerű,esztétikus eszközök a mozgó gyermekektől védett hely képtároló lehetőségek, hogy sokáig tudjanak gyönyörködni alkotásaikban. tároló a különböző méretű anyagok számára a tevékenységhez elegendő idő

A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. -

-

tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. a tevékenységeket a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré csoportosítsa. tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáit és eszközeit. teremtsen lehetőséget az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. - segítse a gyermekek képalakító készségeinek megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. segítse a képi, a plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. aktivizálja a gyermeket az eszközök előkészítésére, tisztán tartására, elrakására. gazdagítsa a technikai megoldásokat alakítsa ki az ajándékkészítés igényét. teremtse meg a művészeti alkotások megismerési lehetőségét

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása -

41

teremtsen megfelelő feltételeket a gyermekek egyéni igényei szerinti ábrázoló tevékenység folytatásához teremtsen lehetőséget heti rendszerességgel mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységre

-

teremtsen megfelelő feltételeket az udvari játék keretén belüli alkotó tevékenységekre

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Munkájukban felismerhető a sajátos alkotási forma.  Megtudják valósítani saját elképzeléseiket.  A formagazdagságon túl, a színek változatos használatára törekszenek.  A teret kitöltik, az arányok a valósághoz közelítenek.  Örülnek a közösen elkészített kompozíciónak, egyéni alkotásaiknak.  Egyéniek, részletezők a plasztikai, térbeli munkáik.  Építésben, téralakításban közösen vesznek részt.  Rácsodálkoznak a szépre, pozitívan értékelik azt.  A műalkotásokról tudnak beszélgetni, megfogalmazzák érzéseiket.  Játékukhoz kiegészítő eszközöket készítenek.  Megbecsülik saját és mások munkáját.  Eszközhasználatuk önálló.  Ceruzafogásuk szabályos, biztos.  Vonaltartásuk koordinált.  Mintakövetésük pontos.  Kézdominanciájuk kialakult.

Montessori eszközök a vizuális neveléshez • • • •

színdobozok letapogatható táblák textiles doboz kincses doboz

VIII.2.4. MOZGÁSFEJLESZTÉS A kisgyermek biológiai fejlődésének abban a szakaszában kerül óvodába, amikor mozgásaktivitása a legnagyobb - mozgásvágya a legerősebb és mozgásos cselekvése a legintenzívebben fejleszthető. Komoly problémát okozhat, ha a gyermek mozgásszegény környezetben - beszűkült mozgástérben él és nem jut elegendő mozgástapasztalathoz. Ezért feladatunk, hogy a mozgáshiányt megfelelő intenzitású mozgásingerekkel kompenzáljuk, mind a testtartás, állóképesség és erő viszonylatában. A mozgásfejlesztés magába foglalja: − a nagymozgások fejlesztését (járások, futások, ugrások, csúszás, kúszás, mászás) − az egyensúly-gyakorlatokat − a szem-kéz koordináció fejlesztését − a szem-láb koordináció fejlesztését − a finommotorika fejlesztését − a beszédmozgás fejlesztését. Mozgásfejlesztés kiegészül− a testrészek megismerésében − a testséma alakításában − a lateralitás alakításában, gyakorlásában − a test elülső és hátulsó részeinek megismerésében − a test függőleges zónáinak megismerésében − az adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlásában − a tér és a térbeli viszonyok észlelésének fejlesztésében − a sorrendiség, szerialitás gyakorlatában

42

Célunk: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának kielégítése, mozgáskultúrájának, életkorának megfelelő harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítása, mozgás képességük, készségük alakítása, fejlesztése. Pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, formálása. Téri tájékozódás megalapozása. Finommotoros készségek gyakoroltatási lehetősége. A teherbíró képességek fejlesztése. Tanulási zavarok megelőzése. Főbb feladataink:    

a szabad és szervezett mozgásfeltételeinek megteremtése, a mozgásanyag összeállítása, a szervezeti formák megszervezése. A mozgásfejlesztés területei: szabad mozgás, szervezett testnevelés. mindennapos testnevelés.

A 3-4 évesek szabad játékában, mozgásában és az irányított tevékenységében a nagymozgások elősegítése kapja a hangsúlyt. A tornatermi, csoportszobai, vagy az udvari foglalkozásokon a mászást, bújást, csúszást, egyensúlyozást a játékba építjük. Azokat a készségeket és képességeket kívánjuk kialakítani, amelyek majd a pontosabb mozgás elvégzését segítik elő. Az irányított mozgás során fokozatosan alakítjuk a biztonságos együttmozgás szabályait. pl. egymásra figyelés, egymás kikerülése, ütközés nélkül. Megismerik a járás, a futás fogalmát, a menetirányt gyakorolják. Járás és futás közben akadályokat kerülnek ki, fel- és lelépnek, ki- és belépnek alakzatokba, karikákba. (szerepes fajátékok) Nagyon fontos a has- és törzsizomzat fejlesztése (csúszás, kúszás, mászás variációi során). A kézi szerek közül a labda a leghatékonyabb, mert a gömbfogása, tartása, a labdával történő sok játék fejleszti a gyerekek reakcióképességét, finom motorikáját, ügyességét. A fogó és futójátékok, egyszerű szabályjátékok megtanítják a gyermeket a játék követésére, a szabályok elfogadására, az együttmozgás örömére. A 4-5 évesek mozgása már koordináltabb, futásuk, járásuk biztos. A nagymozgások mellett az egyensúlyérzék fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Sok olyan játékot játszanak, melyben szükség van a szem- kéz-láb összehangolt működésére. Ilyen, pl. az ugróiskola, a kötéljátékok, labdajátékok. Az irányváltásokkal, tempóváltásokkal, az akadályok kikerülésével bővülnek a mozgásformák. A mezítláb végzett gyakorlatok még jobban fejlesztik a láb izmait és a lábboltozatot, hossztengely körüli forgás. Az ugrások (fel-, le-, mély- és távolugrás), a dobások, a gurulóátfordulás, a különböző testhelyzetek gazdagítják a gyerekek gyakorlatait. Egyre több fogó, futó és ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyermekeket. A szabályok bonyolultabbak lesznek. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása egyre összetettebb, járásuk, futásuk ritmusosabb lesz. A futójátékokban megjelennek a sor- és váltóversenyek. Gyakorolják a magas- és mélyugrást, valamint a távolugrást is. A labdagyakorlatok labdavezetéssel és különböző dobásokkal bővülnek. A gyerekek képesek több mozzanatból álló gyakorlatsorokat is elvégezni.

43

Alkalmazkodnak egymáshoz a páros feladatokban. Szívesen függenek, lengenek a bordásfalon, gyűrűhintán, kötélen. Megértik a bonyolultabb szabályokat, jobban viselik a kisebb kudarcokat. Mozgás a vegyes életkorú csoportokban -

vegyes csoport az óvónőtől fokozottabb figyelmet és felkészülést igényel, ezért tanulmányozzuk mindhárom korosztály életkori sajátosságait, testi képességeit alkalmazzuk a differenciált feladatadást, egyéni bánásmódot összehangoljuk a kisebbek és a nagyobbak mozgásigényét, hogy biztonságosan és balesetmentesen mozogjanak együtt, ösztönözzük a gyerekeket figyeljenek egymásra és vigyázzanak a kisebbekre, társaikra.

A rendszeres, játékos mozgás, az edzés kondicionálás hozzájárul az egészséges életvitel kialakulásához, az egészség megőrzéséhez, felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden nap minden gyermek számára biztosítunk spontán vagy szervezett formában mozgási lehetőségeket. Kétféle szervezett testnevelési foglalkozást tartunk: • mindennapos testnevelés • heti egyszeri testnevelés foglalkozás Mindennapos testnevelés, amely a napirend része, mindennap, minden gyermeknek. Naponta 10-15 perces frissítő mozgás, ha lehet az udvaron. Anyagát a mozgásos játékok adják, s ezért az örömmel végzett játék meghozza a kedvét a mozgáshoz a félénk, zárkózott gyermeknek is. Különösen nagy figyelmet fordítunk a tervezésre, szervezésre, biztonságra. A testnevelés foglalkozás tervezésénél mindig a csoport fejlettségei szintjéből indulunk ki. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás elősegítése. Feladatunk a gyermeki szervezet arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása, a nagy mozgásigény kialakítása. A foglalkozásokon a részvétel kötelező, de nem kényszerítő. A testgyakorlatok tudatos alkalmazásával fejlesszük a motoros képességeket és a mozgáskészségeket. A különböző nehézségű differenciált feladatok elősegítik, hogy minden gyerek megtalálja a képességeinek megfelelő feladatvégzést. A foglalkozásokat heti egy alkalommal az udvaron, vagy a tornateremben tartjuk. Kihasználjuk az adott lehetőségeket, padokat, mászókákat, lépcsőt, csúszdát, kötélmászókát, homokozót, egyensúlyozót, függeszkedő fajátékokat. A teremben változatos eszközkészletet használunk, hogy ügyesedjen a gyermekek finommotorikája, a nagymozgásokon kívül - kendő, babzsák, karika, körkötél, bot, többféle méretű labda, mászó fal, bordásfal, stb. - áll a gyermekek rendelkezésére. A mozgásos tevékenységek során a feladatokat és az eszközöket a gyermekek képességei szerint differenciáljuk. A mozgásos játékok hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy-és kismozgások kialakulásához. A szervezett testnevelés mozgásanyag összeállításának főbb elvei:     44

az élettani sajátosságok, fizikai erőnlét, a gyermekek differenciált fejlesztése, fokozatos terhelés, sokszori gyakorlás lehetősége,

 változatos szabályjátékok,  verbális fejlesztés lehetősége,  holtidő kiküszöbölése. A szervezett mozgás csak egy részét jelenti a gyermekek mozgásfejlesztésének. A rendszeres futás, nagyobb távú kirándulások, télen a havas játékok, a szabad udvari játékok, játszótéri újdonságok segítik a gyerekeket fejlődésük során az edzettségük elérésében. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgás tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermek életkori fejlettségi szintjéhez , ill. önmaghoz a gyermekhez igazítjuk. A testnevelés foglalkozás és a mozgásos játékok során is ügyelünk nevelési elveinkre, tiszteletben tartjuk a gyermekek adottságait és teljesítményeit, mindig a saját eredményeikhez mérjük őket. Nagy gondot fordítunk a testtartási hibák megelőzésére és javítására. A foglalkozások hangulatának megteremtése az óvónő feladata. Alapja a pergő, minimális várakozási időt tartalmazó, változatos anyagú és eszközű játékos foglalkozás összeállítása. Alkalmanként elfogadjuk a gyermek ötleteit, kezdeményezéseit, teljesítjük kívánságaikat. (pl. kedvenc játékok játszása) Fejlesztési területek: Kondicionális képességek • erő • állóképesség • gyorsaság Koordinációs képességek • téri tájékozódás • kinesztetikus képességek • reakcióképesség • egyensúlyérzék A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  A mozgást a gyermekek örömmel végzik, igénylik.  A szervezett testnevelésen kívül szívesen járnak más mozgásos foglalkozásra.  Az egymáshoz közeli fejlettségi szintű gyermekek szívesen versenyeznek egymással.  Ismerik az irányokat, cselekvés szintjén alkalmazzák.  Térbeli tájékozódó képességük pontos.  Mozgásuk összerendezett, harmonikus.  A labda és egyéb kézi szerek használatát ismerik.  Az óvónő által felállított szabályokat betartják.  A feladatokat pontosan végrehajtják.  Kondicionális képességeik életkoruknak megfelelő.

45

VIII.2.5. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A gyermekek közvetlen megfigyeléssel és tapasztalatszerzéssel ismerik meg az őket körülvevő világot. A természet szeretetére nevelés kiemelkedően fontos óvodai életünkben a természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, magunk is példát mutatunk a gyermekek számára. Erősíteni kívánjuk a gyermekben, azt a szemléletet, hogy komplexen lássák a világot vagyis tapasztalják meg, hogy összefügg minden egymással és nagy a felelőssége az embernek a természet és társadalom környezetmegóvásában. A természet - társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. A környezettel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszása nem csak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben, alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

KOZMIKUS NEVELÉS Cél: • • • • • •

•

A környezetet ismerő, szerető és védő gyermekek nevelése. Szoros érzelmi kötődés kialakítása a gyermek és az őt körülvevő környezet között. A környezeti problémák iránti érzékenység felkeltése. Fejlődjön a természeti-, társadalmi környezet és önmaguk megismerése által személyiségük. Alakuljon reális világképük, az ember és környezet, az ember és természet egymásrautaltságának megéreztetésével A szűkebb ás tágabb környezet megismertetésére, a természeti és társadalmi környezet megtapasztalás útján való felfedeztetése, a pozitív érzelmi viszony kialakításával a környezet védelmére és szeretetére nevelés. Tapasztalják és tanulják meg a külső és belső környezettel való harmonikus együttélést, használják fel a természet adta kincseket környezetük alakítására, de tartsák tiszteletben az élő és élettelen természetet, megalapozva ezzel a környezettudatos gondolkodást. Kialakítani a gyermekekben, hogy nem gyűjtjük, és nem pusztítjuk a növényeket, állatokat, csak azt vesszük el a természetből, amivel nem okozunk kárt.

A gyermekkori sajátosságok figyelembevételével a fokozatosság elvét betartva, a világról szerzett ismeretek és megtapasztalások a környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakulása alapját képezi a későbbi ökológiai szemléletnek. A gyermekek az óvodába lépést követően először ismerkedjenek meg az óvodával, új társaikkal és az ott dolgozó felnőttekkel. Biztonságérzetük kialakulása után fokozatosan fedezzék fel közvetlen környezetük, az óvoda, a csoportszoba és az udvar világát, majd tágabb környezetüket, lakóhelyüket. Óvodai életük folyamán figyeljék meg az évszakok változásait, szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit, az állatokat és életmódjukat, gondozásukat. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenységei között. Folyamatosan gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, stb., az összegyűjtött természetes anyagokat használják fel a játékukban, a csoportszoba díszítésében,

46

barkácsolásban, matematikai tapasztalatok szerzésében / halmazok képzése, hasonlóság, különbözőség, szétválogatás, sorba rendezés, szín, forma, mennyiség, összemérése /. Alkalmanként végezzenek rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást, esetleg készítsenek albumot az évszakokról gyűjtött képekből. Kirándulások alkalmával gyakorolják a közlekedés szabályait, legyen ismeretük a szárazföld, vízi és légi közlekedésről. Ismerjék meg a személy és teherszállító járműveket. Az ÖKO nap alkalmával, változatos programmal mélyítjük a gyermekek ismereteit. Évente két alkalommal kertszépítő napot szervezünk, amikor szépítjük udvarunkat. Ekkor megismertetjük a gyerekekkel a kerti szerszámok használatát és a kertben végzendő munkákat. Ez erősíti környezetvédő szemléletük kialakulását. Az óvodapedagógus feladatai • • •

• • • • • • • • •

Alkalmat biztosítani a természet legfontosabb jelenségeinek megfigyelésére, tapasztalatok gyűjtésére, tevékenykedtetésre. (Lehetőség sétákra, kirándulásokra, állat-, növénygondozásra.) A csoportszobákban alakítson ki egy „természetsarkot „, ami a természetből szerzett ismeretek és kincsek gyűjtőhelye. Biztosítson lehetőséget a gyerekeknek, hogy kísérleteket végezzenek, természettel kapcsolatos könyvekből ismereteket gyűjthessenek és felidézhessék, újraélhessék a korábbi élményeket. A gyűjtött termések, magvak és egyéb kincsek adják a matematikai tapasztalatszerzés lehetőségét is. A gyermekek közvetlen környezetében biztosítani a lehetőséget az esztétikum, hangok, színek, formák, illatok érzékelésére, az élet ritmikusságának követésére, megfigyelésére. Példamutatás a természet tiszteletére, védelmére. ( Környezetvédelmi elemek bevezetése) A különböző embertípusok, életük, kultúrájuk megismertetése. Elősegíteni a gyermekeket az önálló véleményalkotás, döntési képesség kialakulásában, fejlődésében. A meglévő tapasztalatok, ismeretek bővítése. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása. Összefüggések keresése. Ok, okozati viszonyok megláttatása. Kommunikációs készségek fejlesztése.

A feladatok megvalósításához szükséges környezetvédelmi elemek, hagyományok, természeti ünnepek. -

Madárvédelem (madáretetés, itatás, madarak életének megfigyelése) Komposztálás Kertszépítő napok Természeti ünnepek megtartása Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak és fák napja, Állatok világnapja Öko-hét megszervezése Felvilágosító előadások megszervezése külsős szakemberek segítségével.

A külső világ tevékeny megismerésére, a kozmikus nevelés megvalósításához szükséges témakörök, tevékenységi keretek: 47

feladatainak

Állatok - az állatok szükségletei - növény-állat elkülönítés - gerincesek - gerinctelenek - állattörténetes kártyák - fejlődéskörök (pete, lárva, báb, kifejlett rovar) - háziállatok - erdőn élő állatok Növények - növényi szükségeltek - növényélettan - a növény részei - növények csíráztatása - növények nevelése, mindennapi tapasztalatok Kísérletek - az anyagok halmazállapota - nagyítás - mágnesesség - úszás - árnyjáték - légnyomás - oldódás, keveredés Csillagászat - világegyetem keletkezése - a naprendszer bolygói - Földtörténet Földrajz - szárazföldek –vizek - kontinensek –óceánok - állatvilág - növényvilág - természetvédelem - országok fogalma - a Föld emberei - Európa, Magyarország - időjárás, naptár, évszakok, óra Közlekedés - gyalogos közlekedés - járművek megfigyelése - járművek rendszerezése szárazföldi- légi – vízi Felnőttek - felnőttek munkájának megfigyelése ( óvodai dolgozók, szülők ) - szüleik foglalkozása - foglalkozások megnevezése 48

Család - család fogalma ( szűkebb – tágabb ) - családtagok nevei - családi szerepek - családi munkamegosztás - ember életútja - emberi szükségletek - napi rend – heti rend Testünk - test részei - végtagok - érzékszervek - tisztálkodás - egészséges életmód Montessori eszközök a kozmikus neveléshez: • • • • • • • • • • • • • • • •

illatdoboz letapogató doboz súlylapok hőlapok ízleltető üvegek Földgömb, térkép puzzle zászlók növényekről – állatokról - emberekről képek, kártyák élet idővonala korok órája líneáris időmérés óra definíciós kártyák kísérleti eszközök állatok – növények szétszedhető részekkel könyvek, filmek

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek tudják saját nevüket, szüleik nevét, lakcímüket. szüleik foglalkozását.  Tudják az évszakok jellemzőit.  Tudatosul bennük a napszakok nevének sorrendisége, az idő múlása.  Ismerik a közvetlen környezetükben előforduló növények nevét.  Ismerik a környezetükben lévő épületeket, azok funkcióját.  Ismernek több háziállat, vadállat, madár, bogár nevét, életformáját.  Adekvát módon használják az irányokat, névutókat.  A társadalmi és természeti környezetben ismerik és alkalmazzák az alapvető  viselkedési szabályokat.  Természetszerető és védő magatartással rendelkeznek.  Részt vesznek életkoruknak megfelelő környezetvédelmi akciókban.  Ismerik a környezetszennyezés fogalmát, anyagait.  Reális én-képpel rendelkeznek.  Környezettudatos ismeretekkel rendelkeznek.  Ismerik és jól alkalmazzák a gyalogos közlekedés szabályait. 49

VIII.2.6. Matematikai ismeretek közvetítése A számolási képesség velünk született képesség. A számlálás, mint szeriális képesség öröklött. Három éves kor tájékán felgyorsul az aritmatíkai képesség. Így a gyermekek megértik, hogy mindegyik szám neve egy meghatározott mennyiségnek felel meg és képesekké válnak a rész-egész megkülönböztetésére is. A gyermek már öt éves kor előtt rendelkezik az összeadás és kivonás képességével. Matematika az élet minden területén előfordul nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek napi tevékenységében is. Matematikát megtaláljuk: -

a játékban: építőelemek nagysága, formája, mennyisége művészeti tevékenységben : nagyság, forma, mennyiség, téri irányok, mesében – versben: mesei számok, tulajdonságok, munkában: mennyiség, tulajdonság,

Cél: a környezet megismertetése során matematikai tapasztalatok, ismeretek nyújtása. Főbb feladataink:     

a matematikai érdeklődés felkeltése, a tárgyak, személyek, jelenségek közötti mennyiségi, minőségi azonosságok, különbségek feltárása, a számfogalom alapozása, építése geometriai tapasztalatszerzés érzékelés, észlelés fejlesztésével.

Tárgyak, személyek, jelenségek közötti mennyiségi, minőségi azonosságok, különbségek feltárása Az összehasonlítás kezdetben érzékszervekkel, majd később szemléletes képszerű szinten történik. Olyan eszközöket használunk az összehasonlítás során, mely a gyermekekhez közel áll, élményeik kötődnek hozzá. Az élő és élettelen lényeket és jelenségeket tulajdonság alapján szétválogatjuk, személyi tulajdonságuk alapján sorba rendezzük. A tárgyakat színük, alakjuk, anyaguk, ízük, stb. szerint szétválogatjuk, magasságuk, hosszúságuk, tömegük, térfogatuk alapján sorba rendezzük. A személyeket nemük, hajuk alapján szétválogatjuk, súlyuk, testmagasságuk alapján sorba rendezzük. A számfogalom alapozása, építése A számfogalom megalapozását a halmazok és mennyiségek összemérésével kezdjük. Problémahelyzet elé állítjuk a gyermeket, az összemérést párosítással végezzük. Az összeméréshez kapcsoljuk az ugyanannyi, ugyanakkora fogalmát. A mennyiségről alkotott képzelet fejlesztésére a jellegzetes darabszámokat alkalmazzuk. A közvetett összemérést a több-kevesebb problémájának megoldására használjuk. A darabszámot a számlálással állapítjuk meg. A mennyiségek mérésére poharakat, rudakat, mérleget, stb. alkalmazunk. A számfogalom építését elősegítjük a bontások gyakorlásával. A gyermekek különféle halmazok elemeit több csoportra bontják. Itt ismerkednek meg a páros, illetve páratlan fogalmával. A geometriai, matematikai tapasztalatszerzés Az óvodás gyermek elsősorban érzékszervei által jut ismeretekhez. A geometriai 50

tapasztalatszerzés érdekében a gyermekek formaészlelését, térbeli tájékozódó képességét fejlesztjük elsősorban mozgásos tevékenységek által. Az óvodában a geometriai tapasztalatszerzést három tevékenységi körre osztjuk:  építések, alkotások szabadon/másolása,  tevékenységek tükörrel,  tájékozódás térben és síkban. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén  Megértik és követik az óvónő kérdéseit, gondolatait.  Szívesen vállalják a matematikai jellegű problémákat, gondolataikat elmondják, tévedéseiket javítják.  Képesek ismert tulajdonságok szerint válogatni, formába rendezni, kiegészíteni.  Az összehasonlítást szóban is kifejezik.  Értik és használják a mennyiségekkel kapcsolatos összefüggéseket.  Össze tudnak mérni halmazt becsléssel, párosítással különböző színek, formák, nagyságok esetén is.  Keletkeztetnek többet, kevesebbet, ugyanannyit.  Azonosítani tudnak egyező alakú tárgyakat és síkbeli alakzatokat.  Másolással képesek megépíteni térbeli és síkbeli alakzatokat.  Térbeli és síkbeli alakzatokat geometriai tulajdonságaik szerint szét tudnak válogatni.  2-4 elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudják építeni.  Megkülönböztetik a jobb-bal irányt.  Követni tudják a helyeket kifejező névutókat.  Ismerik a térirányokat, alkalmazzák térben és síkban.  Matematikai műveleteket 10-ig magabiztosan végeznek.  Számlálnak 10-ig oda és vissza 10-es számkörben. Montessori eszközök a matematikai nevelésben • • • • • • • • • • • • • • •

51

számtani rudak ( piros-kék rudak) dörzspapír számok számtani rudak és számkártyák orsós doboz ( pálcikák) számjegyek és korongok mamóriajáték Seguin tábla I. Seguin tábla II. százas lánc kígyójáték az összeadáshoz csíkos tábla összeadáshoz kígyójáték a kivonáshoz csíkos tábla a kivonáshoz kis szorzótábla osztótábla

IX. Munka jellegű tevékenységek Célunk: hogy minden gyermek örömét lelje a munkában. Főbb feladataink: a különböző munkajellegű tevékenységek megtervezése, a munkához szükséges feltételek biztosítása. Előkészített környezet  gyermek méretének megfelelő, célszerű, biztonságos, rendben tartható eszközök.  munkalehetőség: ami a gyermek életkorának megfelelő.  polcok, fiókok, a gyermekek számára könnyen hozzáférhetőek. A játék mellett az óvodában a munka olyan tevékenység, melyet a gyermek szívesen végez a munkát játéknak tekinti. Fő jellemzője a játékkal szemben, hogy van célja, eredménye, külső szükséglet motiválja. Felelősséggel jár, tapasztalatok, készségek szükségesek hozzá, aktív tevékenység. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának fontos eszköze. A munka saját és mások elismerésének egyik formája. A munka humanista jellege az értékek létrehozásában, abban való gyönyörködésében, a környezet átalakításában van. A gyermekekkel derűs környezetben, felszabadult légkörben végezzük. A gyermekek a munka során igazán kipróbálhatják erejüket, képességüket. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be. A munkafogásokat egyenként mutatjuk be és gyakoroltatjuk. A munka mennyiségét csak fokozatosan növeljük. A munka feletti közös öröm, később az eredmények, mind megalapozzák a közösséggé válás alapjait. Az óvodás gyermeket a munka az életre készíti fel és a szervezett tanulás előfutára. Gyermeki munkaformák Önkiszolgálás  Testápolás során a gyermekeket először alapvető szükségleteik kielégítése motiválja.  Étkezésnél megismertetjük a terítéshez, az étkezéshez szükséges tevékenységeket, mozgásokat.  Öltözködés folyamán a megfelelő öltözködés igényét igyekszünk kialakítani.  Környezetünk rendjének megőrzése - már közösségért végzett munka is.

Közösségért végzett tevékenységek  A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munka:  játékok javítása, készítése,  teremrendezés, takarítás, díszítés,  ünnepi készülődés, ajándékkészítés,  házimunka jellegű tevékenységek: sütés, főzés, befőzés,  udvari játékpakolás.  A vegyes csoportban a segítségnyújtás különböző formái kerülhetnek előtérbe. Közvetlen napi kapcsolatra épül. A nagyobb gyermekek sokat segítenek a kicsiknek. Növénygondozás – állatgondozás  élősarok kialakítása, rendben tartása,  folyamatos gyűjtőmunka, termések betakarítása,  kert gondozása, fű ápolása, levélgyűjtés,  madarak rendszeres etetése, 52

 segítés az öntözésben, gazolásban, növényápolásban, telepítésben,  akvárium, terrárium felelősségteljes gondozása Ezek a tevékenységek mind igénylik a felnőtt jelenlétét, irányítását, de megfelelő lehetőség biztosításával, s a munkafogások precíz elsajátításával a gyermekek egyre nagyobb részt vállalhatnak belőle. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Szívesen végeznek munkajellegű tevékenységet  Igényesen végzik a rájuk bízott feladatokat.  Szívesen vállalnak egyéni megbízásokat.  Segítenek a terem rendezésben  Kialakul bennük az aktív, együttmunkálkodó, alkotószellem.  Szívesen vesznek részt növény-és állatgondozási feladatokban  Megtanulják a legszükségesebb eszközök használatát  Megtanulják a munkasorrendet  Örömmel segítenek társaiknak, kisebbeknek Montessori pedagógiában kiemelkedő jelentőségű a mindennapi élet gyakorlatának biztosítása, a munkajellegű tevékenységhez szorosan kapcsolódik. Mindennapi élet gyakorlatai: • szék áthelyezése • szőnyeg ki és feltekerése • ajtó nyitása- zárása • kendők hajtogatása • magok kanalazása • magok öntése • öntés kancsóból, pohárból • keretek • fonás • seprés • orrtisztítás • asztalterítés • egyensúly gyakorlatok • csendjáték Montessori eszközök a mindennapi élethez: • Keretek: gombolós, cipzáros, masni kötős, patentos, fűzős, • Tálcás játékok: kanalak, tálak, csipeszek, kancsó, pohár, magok • kisszőnyegek, terítők • seprű, lapát,

X. Az iskolai élet megkezdésének támogatása A tevékenykedésben megosztott figyelemmel kell kísérni az iskolába készülő gyermekek magatartását. 53

Az óvoda a nevelés folyamatában a tanulás alapkészségeinek megalapozását a szociális, az értelmi, a verbális és testi képességek fejlesztését végzi. Az óvónők az iskolára való felkészítés folyamatában érvényesítik az alábbiakat: • • • • • • •

A feladat folyamat jellegű, a gyermekek óvodai fogadásával veszi kezdetét. A feladatok megoldása az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekek ismeretében történik úgy, hogy előkészíti a következő életszakaszt. A gyermekek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével kerül megszervezésre a fejlesztés. Az érés és tanulás együtt alkotják a fejlődést. A célirányos fejlesztés a gyermekek érési folyamatainak, pszichikus fejlődési jellemzőinek figyelembe vételével történik. A fejlesztés során prioritást élvez a gyermekek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása, a mozgás elsődlegessége.

„A hét szükséges alapkészség 4-8 évesek esetében: • írásmozgás koordináció készsége, amely az írás tanítás feltétele, • beszédhallás készsége a sikeres olvasás tanítás nélkülözhetetlen eleme, • relációszókincs az eredményes kommunikáció alapja, • az elemi számolás, • a tapasztalati következtetés, • a tapasztalati összefüggés-megértés, • szocialitás, amely az iskolai élethez és fejlődéshez nélkülözhetetlen.” (Nagy József) A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Testi • • • • • • • •

a gyermek eljut az első alakváltáshoz, az idegrendszer életkornak megfelelő fejlettsége, érettsége, 6 éves életkornak megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot, az izmok kellő fejlettsége (teherbíró képesség, állóképesség,), mozgás összerendezettebb, harmonikusabb, erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika, mozgás, viselkedés, testi szükségleteinek kielégítése szándékos irányítás alá kerül, megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás.

Értelmi • • • • • •

•

54

a lényeglátás, bizonyos fejlettsége, analitikus-szintetikus gondolkodás, elemi fogalmak, ítéletek létrehozása, kreatív gondolkodás, az ok-okozati viszonyok és a dolgok közötti összefüggés meglátása, az előre tervezés képessége, a gondolkodás fejlettsége a művelet előtti szakaszban legyen, a szóbeli kifejezőkészség fejlettsége: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkornak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat; végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, akaratlagos figyelemre való képesség (minimum 5, 10, 15 perc),

• • • • • • •

pontos megfigyelőkészség; a tárgyak jelenségek fontosabb jegyeinek megfigyelésére való képesség, megbízható emlékezet: és felidézés ismeretlen, idegen fogalmakat nem tartalmazó, körülbelül 14-16 szótag terjedelmű mondat visszaadása hallás után, hallott, tanult rövid mesék lényeges mozzanatainak felidézése, megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, feladattudat, feladattartás: monotónia tűrés, átlagnak megfelelő munkatempó, önálló munkavégzésre való képesség, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Pszichikus funkciók • • • • • • • • • • •

alak, forma, méret, szín pontos felfogása megtalálása, kiemelése egy képi környezetből, összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás), adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése, vizuális információk téri elrendezése, sorberendezése, szelektálása, a téri viszonyokat kifejező verbális kifejezések használata, koordinált mozgás szem-kéz-láb összerendezett célszerű együttes mozgása, rövid idejű vizuális-verbális memória, laterális dominancia kialakulása, helyes testséma tudat és a térbeli viszonyok pontos érzékelése, a természeti és társadalmi környezetre vonatkozó tapasztalatok (tájékozottság), az ábrázolókészség fejlettsége (a finommotorika pontos működése, a leutánzás készsége, önállóság), nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre.

Szociális • • • • • • •

•

55

fokozott mozgásigény kellő megfékezésére való képesség, a közösség igénye, zökkenőmentes beilleszkedés, szabálytudat, kapcsolatfelvétel, együttműködési képesség a pedagógussal és a gyermekekkel egyaránt, a felnőtt irányításának elfogadása, érzelmi kiegyensúlyozottság, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet, nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre.

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

XI. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Fontosnak tartjuk, hogy -

Kölcsönös tisztelet, megbecsülés és tolerancia jellemezze kapcsolatainkat A gyermek érdekében a bensőséges és aktív együttműködésre törekszünk A kölcsönös bizalom légkörében a szülők javaslatára és ötleteire számítunk a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében.

XI.1. BELSŐ KAPCSOLATOK Gyermek – gyermek Óvodánkban elsődleges feladat a csoportok közötti szoros kapcsolatformák kialakítása. Ennek érdekében minden rendezvényt igyekszünk úgy szervezni, hogy minden csoport gyermeke közösen vegyen részt a programokon. Kapcsolattartás formái: • • • • • • •

ünnepek, ünnepélyek neves napok ( víz napja, madarak és fák napja,… ) kirándulások sport versenyek udvari játék gyermeknap kiállítások

Pedagógus - pedagógus Óvodánk minden pedagógusa a Montessori alapelveket követi és ennek megfelelően szervezi csoportja életét. Több nemzet óvodapedagógusa segíti a gyermekek személyiségének fejlődését. Ezért több ország Montessori intézményének jó gyakorlatát ötvözzük egybe óvodánkba, átadva egymásnak ismereteiket, tapasztalataikat. Együttműködés formái: • értekezletek • közös felkészülések • egymás csoportjaiban hospitálások • esemény megbeszélések • belső képzések

Óvoda – család Óvodánkban fontosnak tartjuk, hogy az óvoda és a család hatékony, bizalommal teli, egymást megbecsülő, tisztelő, megértő és támogató partneri kapcsolatot építsen ki és tartson fenn egymással. 56

Ennek érdekében az óvodai nevelés folyamatában a családdal szoros kapcsolatot igyekszünk ápolni. Már az óvodaválasztás időszakában tájékoztatjuk a szülőket a Montessori rendszer sajátosságairól, a vegyes csoport előnyeiről. A szülőket megismertetjük a Montessori pedagógia alapelveivel és gyakorlatával. A nevelési év során több alkalmat biztosítunk arra, hogy a szülők az eszközökkel játszhassanak. Ha önmaguk is érzékelik az eszköz sajátosságát: formáját, illetve színét, súlyát, kiterjedését, stb., akkor a felfedezés, a ráismerés örömét is gyermekeikhez hasonlóan átélhetik. A Montessori pedagógia alaposabb megismerésével még jobban megérthetik gyermekük kíváncsiságát, a világ dolgai iránt és feltehetően még nagyobb türelemmel fognak kifogyhatatlan kérdéseikre válaszolni. A folyamatos együttműködés, kölcsönös információ, az állandó, rendszeres kontaktus nemcsak biztonságot jelent a szülőnek, pedagógusnak, hanem egyúttal hozzájárul a gyermek boldogságához, egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez. Ennek érdekében nap mint nap lehetővé tesszük a rövid információcserét. A helyi hagyományokhoz alkalmazkodva az ünnepek, ünnepélyek előkészítésébe igyekezzünk a szülőket minél nagyobb létszámban bevonni. Javasoljuk, hogy a családok szervezzenek hétvégén gyermekeikkel közös programokat. Menjenek játszótérre, kirándulni, múzeumba, állatkertbe, használják ki a helyi közművelődési intézmények által ajánlott programokat. Sok esetben az óvoda hatásának köszönhetően a gyermek kezdeményezésére mennek el a családok különböző rendezvényekre Meg kell értetnünk a szülőkkel, milyen fontos, hogy esténként meséljenek elalvás előtt gyermeküknek. Ez erősíti az érzelmi kapcsolatot a szülő és gyermeke között. Hívjuk fel a szülők figyelmét arra is, hogy hogyan alakítsák ki – lehetőség szerint – a gyermek otthoni környezetét úgy, hogy értelmes tevékenységgel játszhasson, dolgozhasson, élhessen benne. A munkafolyamatok végzésénél engedjék önállóan dolgozni, ne végezzék el vagy fejezzék be helyettük a munkát. Ha segíteni akar a felnőttnek a házi munkában, tegyük ezt lehetővé. A pedagógusok megfelelő hozzáállása sokat segíthet a szülők szemléletének alakításában. Pedagógusaink évente legalább egyszer meglátogatják a gyermekek családjait. Magatartásunkban és személyes kapcsolatunkban a szülő tiszteletben tartását helyezzük előtérbe. Erősítjük a gondolatot miszerint a gondjaikkal, problémáikkal bár mikor fordulhatnak a pedagógusokhoz, mert együtt sikeresebb a megoldás. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy az együttműködés a szülőnek nem csak joga, hanem kötelessége is.

A kapcsolattartás formái: -

szülői értekezlet szülői fórumok családlátogatások fogadóórák illetve egyéni beszélgetések nyílt napok kerekasztal beszélgetések közös programok, rendezvények napi beszélgetések

XI.2. Külső kapcsolatok Óvoda – bölcsőde 57

A gyermekek első óvodába lépés előtti intézményes nevelési színtere a bölcsőde vagy a családi napközi. Ezek segítik a két intézmény közötti átmenetet és felelősek a gyermekek gondozásáért, neveléséért. Bölcsödéből az óvodába lépéshez szükséges feltételek: • • • • • • • • • •

a saját név ismerete, az önérvényesítés - korlátozás egyensúlyának elfogadása, a szokások, szabályok elfogadása, szociális érettség a többi gyermekhez való alkalmazkodáshoz, nyitottság a gyermekek, a felnőttek, és az új környezet felé, beszéd által való kommunikációs érintkezés, bizonyos fokú érzelmek feletti uralkodás, járás-, mozgásbiztonság, érdeklődés a különböző játékok iránt. szobatisztaság

Óvoda – iskola Az óvoda után a nevelés következő színtere az iskola. Az iskolába lépéshez szükséges megteremteni a gyermek kognitív képességeit, emocionális és szociális érettségét. Ehhez szükséges, hogy az óvodapedagógus megismerje az iskola alapdokumentumait, elvárásait az átmenet megkönnyítése érdekében. Ezért nagyon fontos a szakmai együttműködés a tanítókkal. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola megismerje nevelőmunkánkat, módszereinket, eszközeinket, melyek segítségével úgy neveljük és fejlesztjük óvodásainkat, hogy környezetükben jól eligazodjanak és képesek legyenek az iskolai tanulmányaik megkezdésére. Pedagógiai programunk folytatása érdekében a Montessori iskolákkal szoros együttműködést igyekszünk kialakítani. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Együttműködés formái: • • •

Kölcsönös hospitálások. A gyermekek iskolai látogatásának megszervezése. Folyamatos kapcsolattartás a Montessori iskolákkal

Fenntartó Fenntartóval kapcsolatunk támogató, segítő jellegű, mindent megteszünk, hogy partneri együttműködés jellemezze. A fenntartó óvodával szemben támasztott szakmai elvárásának követelményeit igyekszünk a legjobb tudásunk szerint teljesíteni. Kapcsolattartás – együttműködés formái: kölcsönös tájékoztatás Egészségügyi szervek Védőnő, orvos, családsegítő szolgálat Szem előtt tartva a gyermekek érdekeit, támogató, segítő jellegű a kapcsolat. A kapcsolattartás formái: • orvosi vizsgálat minden csoportban évente – testtartási hibák kiszűrése, • tisztasági szűrés minden korcsoportban, • fogászati szűrés évente 1 alkalommal.

58

Szakmai szervezetek • • • • • •

Nevelési Tanácsadó, Magyarországi Montessori Egyesület Nemzetközi Montessori szervezetek Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal II. és V.kerületi önkormányzat

XII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE XII.1.SZERVEZET ÉS IDŐKERET A csoportokba vegyes életkorú gyermekek alkotnak egy közösséget. Ez a szervezeti forma elősegíti a fiatalabbak és idősebbek közötti együttműködést, fejleszti a gyermekek szociális képességeit. A nagyok segítenek a kicsiknek, a kicsik pedig megtanulják ezt a segítséget elfogadni. Sokkal több interakcióra, szociális kapcsolatra, kommunikációra nyújt lehetőséget a vegyes korcsoport, mint az azonos korú gyermekek csoportja. Mivel minden gyermek másképp fejlődik, nem tűnik fel, ha valamelyik lemarad, nem okoz kudarcélményt és versenyeket. Azokat a gyermekeket pedig, akik valamilyen területen korukat meghaladó ütemben fejlődnek, előrehaladásukban segíti, nincs gátja, felső határa fejlődésüknek. A gyermekek életrendjében dominál a játék és a szabad tevékenység, ebbe épülnek be a mindennapi élet munkamozzanatai. Csoportok szervezése Óvodánkban a csoportok kialakításánál a törvényi előírásokat és a fenntartói elvárásokat vesszük figyelembe. Óvodánkban 3 heterogén vegyes életkorú csoport működik. A gyermekek csoportba való beosztásáról az óvoda vezetője dönt. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus jelenléte biztosított. Nyitvatartási időn túl az óvoda épületében fakultatív programok folyhatnak térítés ellenében. Óvodánk térítési díj ellenében vehető igénybe. A napi- és heti rendet a nevelőközösség együttesen alakította ki. XII. 2. Napirend, heti rend A gyermeki személyiség fejlődéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a szükséges feltételeket. A napirend kialakítását az óvodapedagógusok határozzák meg. A napirend kialakításakor figyelembe vesszük a gyermeki szükségletet és a különböző tevékenységeket, valamint a helyi szokásokat. A napi és heti rend biztosítja a rendszerességet, ami érzelmi biztonságot teremt a gyermek számára. A jó napirendet rugalmasság és folyamatosság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti megfelelő arányok kialakítása, különösképpen a játék szerepe. Napirend a 9, 5 órás nyitva tartás esetén:    

59

Játék és szabadidős tevékenység: 4 óra Kezdeményezés komplex foglalkozás 1,5 óra Étkezés, pihenés 3 óra Öltözködés, tisztálkodás 1 óra

Feladat: • • • • • • • • •

folyamatos reggeli, elegendő játékidő (3 – 4 óra), minél több idő a szabadlevegőn történő játékra (télen 1-1,5 óra időjárástól függően, nyáron egész nap), állandó időpont ebédre, pihenésre (2-3 óra), rugalmasság az egyes tevékenységek időigényével szemben, évszakokhoz, gyermeki tevékenység fejlődéséhez, váratlan eseményekhez, ünnepekhez való alkalmazkodás, játékos kötelező, illetve kötetlen tevékenységek, minden csoportban kötelező a mindennapi testnevelés, a gyermek szokásrendszerének a kialakítása.

Heti rend vegyes csoportra • beszoktatás ideje alatt lazább, rugalmasabb, alkalmazkodóbb, • a gyermek fejlődésével párhuzamosan egyre pontosabb betartása, Többségben lévő gyermek létszám határozza meg az időkereteket, és a tananyagot. Szeptemberben 2 hét ismétlés, októbertől új foglalkozások. Napirend 8:00 – 9:00

Játék összevont csoportban, óvodába érkezés

8:00 – 9:00

- a gyerekek által választott játéktevékenység, folyamatos reggeli

9:00- 9:30

Köridő

9:30 – 10:45

Montessori foglalkozás

10:45 – 11:00

gyümölcs

11:00 – 12:00

Levegőzés, szabad tevékenység

12:15 - 13:00

Ebéd, pihenőhöz készülődés, mese

13:00 - 14:45

Pihenés

15:00 - 16:30

Mindennapos testnevelés, uzsonna, szabad játék

16:30 - 17:00

Játék összevont csoportban, hazamenetel

Hetirend

60

Kötelező tevékenység

Tevékenység ideje

A hét meghatározott napján.

Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés foglalkozás.

Tevékenység megnevezése

Testnevelés

Mindennapos testnevelés

Szabadon választható tevékenység

Tevékenység ideje

Tevékenység megnevezése

Minden nap

Játék, munkajellegű tevékenység, esztétikai nevelés, mese-vers, énekzene, énekes játékok, rajzolásfestés, mintázás, kézimunka

Nincs meghatározott napja.

Külső világ tevékeny megismerése

A gyermekek spontán érdeklődése alapján.

A környezeti matematikai (tér – forma - mennyiség)

A gyermek vagy óvodapedagógus kezdeményezésére .

Természetitársadalmi környezet Környezetvédelem

Az óvodában a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék.

XII. 3.TERVEZÉS Évszakokra tervezünk. Három hónapos átfogó kerettervet készítünk. Az éves tervet követve készítjük el a havi terveket. Ezen belül tervezzük meg a Montessori eszközök bemutatását. Ez nehézségi sorrendben történik, gyermekenként vagy kisebb gyermekcsoportonként. Mindig figyelembe kell venni a különböző gyermekek tevékenységét, érdeklődését, fejlettségi szintjét. Így ugyanazt az eszközt többször is betervezhetjük, ha azt szükségesnek ítéljük meg. Tervünket rugalmasan kezeljük és mindig a helyzetnek megfelelően módosítjuk. A tervezés szempontjai: A tanulási munkaformákat az óvodapedagógus választja meg, melyhez figyelembe veszi: • • •

az aktuális témakört, a csoport összetételét, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét.

Óvodánkban tudatos, tervszerű munka folyik, aminek feltétele a tervezés. Ennek alapját a pedagógiai program biztosítja. 61

A gyermekekkel kapcsolatos nevelői munka tervezése a csoportnaplóban történik. A gyermekek fejlődésének diagnosztizálása, fejlődésének figyelemmel kísérése, nyomon követése, erre a célra kialakított „Gyermekdossziéban”. Az óvodapedagógus a gyermekek megfigyelése alapján tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről - értelmi; beszéd; látás; mozgásfejlődés - , évente kétszer, majd javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztési feladatokról a szülőknek; társ szakembereknek; intézmény vezetőjének. Montessori tevékenység rögzítése napi szinten a gyermekről. Pedagógussal szembeni elvárások •

• • • • • • • •

Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb rövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási - tanítási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék és munkatevékenység) bontva tervezi meg Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével

XII.4. Hagyományok, ünnepek Az óvodapedagógus a kialakítandó csoport hagyományait, szokásait beépíti a mindennapi életébe.  A születésnapokat a szülőkkel egyeztetett módon ünnepeljük.  Az ünnepek kiemelkednek a csoport mindennapi életéből.  Fontosnak tartjuk az ünnep hangulatához illő öltözéket  Feladatunk, hogy az óvoda díszítése mindig tükrözze az ünnep jellegzetességét.  Halloween október 31. Töklámpás készítése  Márton Nap november 11 Márton napi népszokások megismerése, libás versek, mesék, dalok, Márton napi lámpás készítése, síkbáb, fakanálbáb készítés,  Adventi készülődés, karácsony – november vége – december A karácsony a család ünnepe, s mint a családokkal szorosan együttműködő intézmény, készülünk karácsony ünnepére. Adventi naptárt készítünk, adventi koszorúnkon meggyújtjuk a gyertyákat, készítünk karácsonyi díszeket, ajándékokat a családtagoknak. Hallgatunk és tanulunk karácsonyi verseket és dalokat. Az év utolsó óvodai napján meghívjuk a szülőket, hogy közösen készülődjünk tovább az ünnepre 62

















63

mézeskalácssütéssel, közös énekléssel. Egyben ezen a napon vehetik birtokba a gyerekek az új játékokat, fejlesztő eszközöket. Mikulás – december 6. A Mikulás ünnepét közös készülődés előzi meg óvodánkban. Mikulást készítünk többféle technikával A Mikulást versekkel, dalokkal fogadjuk. A Mikulás zsákjába kerülő ajándékokat munkatársaink készítik el. Farsang - február: A farsang a vidámság, a bolondozás, az átváltozás időszaka, tél elűzése. Jelmezbe öltözünk mindannyian már a reggeli érkezéskor e napon (gyerekek és az óvoda munkatársai is). Aztán jöhet a jelmez bemutató felvonulás, a tánc, a bohócos puzzle összerakása, s a mulatságos, játékos vetélkedők sora. Délután farsangi fánkkal vendégeljük meg a gyerekeket. Néphagyományt követve kiszebábot égetünk ezzel űzve el a telet. A farsang előkészítésekor verseket, dalokat tanulunk, felelevenítjük a ma élő farsangi hagyományokat, álarcot, bohócot készítünk különböző technikákkal. Március 15. Nemzeti ünnepünkről az óvodában is megemlékezünk. Az óvodás gyermekek számára is fontos, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelő módon részesei legyenek nemzeti ünnepeinknek, hogy érezzék, hogy az ÜNNEP mindig különlegesebb nap életünkben. Március 15-én régi korok hőseiről emlékezünk meg az óvodás korú gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodóan, hozzájárulva evvel a szülőföld, a haza szeretetére neveléséhez. Az ünnepet megelőző hét az érzelmi előkészítés jegyében teleik, beszélgetünk, rövid történeteket olvasunk az ünnepről, dalokat tanulunk, nemzeti színű papírzászlókat, kokárdákat készítünk, feldíszítjük csoportszobánkat. Húsvét: Kézműves tevékenységeink során tojást festünk, húsvéti nyuszit rajzolunk és színezünk, húsvéti dekorációt készítünk a csoportszoba díszítésére. Az anyanyelvi nevelés keretében verseket tanulunk az ünnephez kapcsolódóan. Megismertetjük a gyerekeket a locsolkodáshoz kapcsolódó néphagyományokkal. A húsvét utáni első óvodai napon a fiúk meglocsolják a lányokat, s locsolóverseket mondanak nekik. Víz világnapja március 22. Vízzel kapcsolatos kísérleteket végzünk, mese vagy filmvetítés a vízről, annak fontosságáról. A Föld napja – április 22. Minden évben virágültetéssel emlékezünk meg erről a napról. A virágok további gondozása a gyerekek napi tevékenységének részévé válik. Anyák napja – május első vasárnapja: Meghitt ünnepre készülünk, melyre meghívjuk a családokat. Előre egyeztetjük, mely hétköznap délután a leginkább alkalmas erre (figyelembe véve a szülők munkarendjét, s a többgyermekes családoknál a másik gyermek ünnepségének időpontját.) Kézműves tevékenységeink során elkészítjük az édesanyáknak és nagymamáknak az anyák napi ajándékokat. Anyanyelvi és ének-zenei foglalkozásaink keretében dalokat, verseket, körjátékokat tanulunk, melyekkel az édesanyákat köszöntjük. A gyerekek óvodai pillanataiból montázst készítünk az ünnepnapra. (nyílt ünnep) Madarak és fák napja május 10. Egész héten madarak, madárhangok megfigyelése, madarakról versek, mesék, játékok, fák megfigyelése, képek készítése különböző technikával madarakról – fákról Gyereknap – május utolsó vasárnapja: A gyermeknapot a szülőkkel közösen ünnepeljük egy előre egyeztetett hétvégi napon, mikor családi napot szervezünk sportprogramokkal, vetélkedőkkel, meglepetés programokkal.

XIII. AZ INTÉZMÉNY GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt) módosítása 17. § - ában határozza meg. A gyermek- és ifjúságvédelem kötelezettségeit a Közoktatási törvény 54. § (1) fogalmazza meg. A gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusok feladatait a közoktatásban a 94/11. MKM rendelet 6.§ írja elő. Az óvodában folyó gyermekvédelmi munka célja: • • •

A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének biztosítása; A gyermek családban történő nevelésének elősegítése; A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése.

Feladat: • •

• • •

az óvónők a családdal együttműködve kiküszöböljék a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat; megvédjék őket a testi-lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozzák a veszélyeztető hatásokat. a gyermekek egészségének megóvása, a gyermekeket veszélyeztető okok feltárása, megszüntetése a szociálisan hátrányban lévő gyermekek felzárkóztatása

A gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, ellenőrzéséért az óvoda gyermekvédelmi megbízottja, és az óvodapedagógusok egyaránt felelősek. A gyermekvédelmi megbízott feladatai: • folyamatos kapcsolattartás a családdal, az óvodapedagógusokkal, gyermekvédelmi és szociális szervekkel, • a problémás, veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, fejlődésük figyelemmel kísérése – családjuk segítése a megfelelő fórumok bevonásával (Nevelési Tanácsadó • folyamatos tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi változásokról, s azokról a nevelőtestület tájékoztatása, • folyamatos tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi változásokról, s azokról a nevelőtestület tájékoztatása, • a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítése, a szülők felvilágosítása a támogatások lehetőségeiről. Jogosultság felmérése, nyomon követése, • a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátása, a pedagógiai titoktartás betartása, az ügyintézés empatikus végzése, • éves munkaterv készítése, a konkrét feladatok meghatározása, • a kerületi nevelési tanácsadóval konzultáció az oda irányított gyermekek vizsgálatáról és fejlődéséről, • havonta egyszer meghatározott napon fogadóóra megtartása az érdeklődő szülőknek, • részvétel kerületi és fővárosi továbbképzéseken. • óvodánkban mindenekelőtt a megelőzés kap kiemelt szerepet. Óvodavezető feladata: • • 64

a gyermekvédelmi megbízott számára biztosítani a továbbképzés lehetőséget kedvezményekre benyújtott kérelmekről egyeztetés a gyermekvédelmi felelőssel

• • •

szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős személyéről elérhetőségéről gyermekvédelmi munka ellenőrzése gyermekek érdekének érvényesítése

Intézményünkben a szülők csoportos igénye (5 fő fölötti) alapján szervezhető hit-és vallásoktatás. Ennek időpontja a nevelési időn kívül (17.30. óra után) szervezhető. Tárgyi eszközeit, a helyiséget az óvoda biztosítja. XIII.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő felzárkóztató tevékenységek Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésre törekszik. Az óvodánkba jelentkező átlagos életszínvonalon és esetlegesen azon felül élő családok gyermekeit fogadja. Bármelyik hozzánk járó kisgyermek családszerkezetében, életkörülményeiben beállhat a hirtelen változás, melyre nevelőtestületünk tagjainak előre fel kell készülnie. A szociális prevencióhoz fontos a gyermek óvodás korát megelőző testi - lelki fejlődésének alapos ismerete. Információt kell kapnunk az óvodába lépés előtti anya - gyermek, család - gyermek kapcsolatról, a gyermekek élettörténetéről. Az óvónő feladatai: • • • • • • • • • • •

az átmeneti, esetleg tartós megváltozott élethelyzet okainak feltárása, kérdőív, írásbeli feljegyzés készítése a gyermekek egyéni dossziéjába, konzultáció az óvoda gyermekvédelmi felelősével, szükség esetén külső szakemberrel, családlátogatás, a körülmények változását átélő kisgyermek csoportbeli tevékenységének megfigyelése, a fejlesztés irányának kijelölése, egyéni beszélgetések, szoros érzelmi kapcsolat kialakítása a gyermekkel, a csoportba illeszkedés kiemelt segítése, az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok megismertetése,fokozott gyakoroltatása változatos módszerekkel, változatos egyéni tevékenység biztosítása, a csoportszoba - udvar, eszköz és játéktárának még mélyebb személyiségformáló segítő hatásának kiaknázása, baráti kapcsolatok mélyítése, kommunikációs készség felmérése, egyéni fejlesztés ha szükséges.

XIII.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvodai nevelés a kisgyermek egész életpályáját alapozza meg; • az óvodai nevelés nem zárt rendszer, igényli a szülők, a fenntartó, más intézmények és szervezetek bekapcsolódását, partnerségét; • az óvodai nevelés hozzájárul a helyi társadalom építéshez, annak problémáit mérsékli és erősségeit hasznosítja; • az óvodai nevelésben korszerű tudással rendelkező, nyitott és újító szemléletű óvodapedagógusok vesznek részt. Pedagógusaink a hozzánk járó gyermekek esélyegyenlőségét a következő képen értelmezik: 65

•

• • •

• • • • •

A gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, az óvodába történő belépéstől az óvoda jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként szervezendő óvodán kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt kiemelten kezelendő. Az óvodában gyermekeink biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjék, óvodai életrendjét, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsuk ki. Gyermekeink képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Az emberi méltósághoz való jog biztosítását, kizárólag óvodai pedagógiai eszköztárunk alkalmazásával teremtjük meg. Óvodapedagógusainknak nem lehet több joga a gyermekkel szembe, mint a szülőnek. Óvodai életünk megszervezésekor szükségtelen korlátozó intézkedéseket nem hozunk. A személyiség szabad kibontakoztatásának joga alapján minden hozzánk járó gyermek az óvoda által nyújtott szolgáltatásokban szabadon részt vehet. A családi élethez és magánélethez való jog érvényesülését a gyermek családi kapcsolatainak tiszteletben tartásával biztosítjuk. A tájékozódás jogának szülői gyakorlása érdekében hozzáférhető, nyilvános helyen tároljuk az óvoda alapdokumentumait. A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jogosultságot az óvodai egészség szűrések, orvosi, - védőnői alapvizsgálatok megszervezésével biztosítjuk. Óvodai nevelésünk során kitüntetett figyelemmel kísérjük a képesség kibontakoztató foglalkozások megszervezését, az egyenlő bánásmód elvét. Az óvodánkba beiratkozó, hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek nevelésekor biztosítjuk az önazonosság megörzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

XIV. A FEJLESZTÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZÖZRENDSZER Maria Montessori egyedülálló eszközrendszert tapasztalatszerzésre ad lehetőséget.

alakított

ki,

amely

rengeteg

Az eszközök szépek, jó kézbe venni őket, szinte vonzzák a gyermekeket. A gyermekek koncentrálását megkönnyíti, hogy egy helyen csak egyféle eszköz lehet. A pedagógusnak mindig be kell mutatnia az eszköz használatát. A mindennapi élet eszközei, munkajellegű tevékenységek A legkisebbeket az érzékelés gyakorlati eszközeinek segítségével vezethetjük be a Montessori világába. Ezen eszközök célja, hogy a gyermek képessé váljon arra, hogy minél több tevékenységet önállóan végezzen el. Vonatkozik ez a mindennapi élet valamennyi teendőjére, úgymint étkezés, öltözködés, a környezet rendben és tisztán tartása. Az eszközhasználat során fejlődik szociális magatartásuk, önállóságuk, higiéniai szokásuk, mozgás koordinációjuk, tér érzékelésük, logikai gondolkodásuk. Ügyesedik a kezük, s felkészülnek a a feladatok önálló, maradéktalan ellátására. Szék áthelyezése A támlát és az ülőkét megfogom, és úgy helyezem át a széket. Cél: a mozgáskoordináció és kontroll, egyensúlyérzék fejlesztése, önállóság és függetlenség kialakítása. Ajtó kinyitása és becsukása 66

Egy ajtó kilinccsel történő halk kinyitása és becsukása, ha bejövök, üdvözlöm a többieket, ha elmegyek, köszönök. Ezzel a gyakorlattal a szociális kapcsolatokat erősítem. Szőnyeg ki és feltekerése A szőnyeg a gyermekek számára egy körbehatárolt területet jelent. Fontos, hogy minél semlegesebb színű szőnyeget válasszunk, hogy az eszköz jól érvényesüljön rajta. A gyerek feladata, hogy a szőnyeget ki, majd ismét feltekerje. Kendő hajtogatás

1. 2. 3. 4. 5.

Több, négyzet alakú, egyszínű kendőt , azonos méretben és színben, megjelölt hajtási vonalakkal egy tálcán az asztalra teszünk. Feladat a kendők pontos hajtása a megjelölt hajtási élek mentén. Mindegyik kendő összehajtását bemutatjuk, előtte jobb kezünk mutató és középső ujját végighúzzuk a hajtási vonalon. Az összehajtogatott kendőt újból szétnyitjuk, odaadjuk a gyermeknek, hogy utánozzon bennünket ő is. A gyerek által összehajtott kendőket sorban az asztalra rakjuk. Kendő: egy vízszintes kendő: egy vízszintes és egy függőleges kendő: egy átló kendő: két átló kendő: középpont

Közvetlen cél a kendőkkel az érzékelés/pontosság, a koncentrálás, a mozgáskoordináció és az önállóság fejlesztése. Közvetett cél előkészítés az írásra, a vonalak kitapintása révén előgyakorlat a csiszolópapír betűkhöz, valamint előkészítés a geometriára, különböző geometriai formák kialakítása. Magok kanalazása Két egyforma tálkába babot, vagy más könnyen felvehető magot szórunk. A feladat az, hogy egyik tálkából a másikba kanalazzuk a magokat. Cél: kanalazás megtanulása, önállóság és függetlenség, pontosság és koncentrálás, mozgáskoordináció. Magok öntése Egy tálca, két egyforma méretű, azonos formájú és színű porcelánkancsó vagy edény, és egy kancsó, félig töltve magokkal. Öntés vízzel A Montessori óvodákban kis tálcákon különböző összeállításban sorakoznak a polcokon az öntögetést szolgáló eszközök. A tálcán mindig van egy szivacs vagy rongy is, ha a víz melléfolyna, maguk tudják felszedni. Ez az eszköz sok formában gyakorolható. Pl. - kancsóból kancsóba önti a gyermek a vizet. 67

víz elosztása kisebb edényekbe tölcsérrel különböző nagyságú edényekbe önteni

-

mérőedények alkalmazásánál csak jelölésig töltheti a vizet virágok öntözése Két kis edényt teszünk a tálcára, az egyikben víz van, a másik üres, és egy szivacsot is elhelyezünk. A feladat: a vizet az egyik tálból átszedni a másikba. Ezt az eszközt elsősorban a kisebb, bölcsődés korosztálynál használjuk.

Ezzel az eszközzel a cél a mozgáskoordináció, a koncentráció, a pontosság, az önállóság, az íróujjak fejlesztése, valamint a csukló lazítása. Ezentúl tapasztalatokat szereznek a folyadékok tulajdonságairól, a térfogatukról és alakzatuk változásairól. Keretek az öltözködéshez A kisgyermekek számára a kabát begombolása, a cipőfűző megkötése komoly kihívást jelent. Meg kell tanulniuk a cipzár működését, a csattok, kapcsok használatát. Ennek elsajátításában segítik őket a különböző gombokkal, patentokkal, csatokkal, cipzárral, szalagokkal ellátott keretek. Keret szalagokkal Egy fakeret (kb. 30 x 30 cm) két szélére anyagot ragasztok, a belső széleken piros és fehér zárószalaggal. A feladat a szalagokat megkötni. A cél pedig a finommozgások gyakorlása, az önállóság, a koncentráció, pontosság. Az érzékelést fejlesztő eszközök Az érzékelés az érzékszervek és a külvilág közötti kapcsolat eredménye. Az érzékelések sokaságából tevődik össze az észlelés. Minden érzékelésnek megvannak a különböző nehézségű eszközei, melyek probléma elé állítják a gyermeket. A megoldás során nem csak az érzékelés, hanem a gondolkodás is fejlődik, az önálló tevékenység során megtanulnak tervezni, előkészíteni, áttekinteni. Az eszközök együtt egy rendszert alkotnak. Montessori ezekkel az eszközökkel könnyebbé teszi a gyerekek számára a gondolkodás fejlődését. Az eszközök csak egy tulajdonságban különböznek, a többi elemei egyformák. Az eszközöket rakosgatva maguk jönnek rá az ismeretekre saját tapasztalataik alapján, az óvónő segítségével pedig megtanulják a fogalmakat. Így azok tartósan rögzülnek, miközben szókincsük is bővül. A kiterjedés érzékelését fejlesztő eszközök: Ide tartoznak: a fahasábokban elhelyezett hengersorok (cilinderek), a színes hengersorok, rózsaszín torony, a barna hasábsor és a piros rudak. A négy hengersoron megtapasztalják a különbséget a vékony, vastag, vékonyabb, vastagabb, illetve az alacsony, magas, alacsonyabb, magasabb között. Azonosságokat és különbségeket állapítanak meg köztük, sorokat alkotnak. Fejlődik becslési-, tapintási képességük és egyben gondolkodásuk. A színes hengersorok. A fahasábokban elhelyezett hengersorokkal azonos méretű négy különböző hengersor is van. Ezek a hengersorok külön-külön négyszögletes fadobozban vannak elhelyezve. A feladat itt már a soralkotás és/vagy a fahasábokban található hengerek közül az azonos méretű hengerek megtalálása. Ennél a játéknál már a biztosabb tudás, jobb szemmérték vezet sikerhez. A rózsaszín torony megépítése a 10 különböző méretű kockából a kicsi, nagy, kisebb, nagyobb fogalmát alapozza meg. A kockatestek formájának emléke bevésődik tudatalattijukba, Montessori kifejezését használva: abszorbeálják (ezt a bevésett emlékképet 68

nevezi Montessori engramm-nak), és később, amikor majd az iskolában a köbről tanulnak, azt könnyebben megértik. A barna hasábsor 10 négyzetes hasábjából lépcsőt építve a gyermekek a vékony, vastag, vékonyabb, vastagabb fogalmát alapozzák meg, ennek engrammja későbbi iskolázásuk során a négyzet, a négyzetre emelés megértését könnyíti meg. A piros rudak 10 különböző hosszúságú rúd, legrövidebb 1 dm, dm-ként nő a leghosszabb 1m. Ezeket sorba rakva,számolás nélkül tapasztalatot szereznek a számsor felépítéséről. Olyan fogalmak tanulására szolgál miint rövid – hosszú, rövidebb – hosszabb. Eszközök a színek megismeréséhez: Színpárok, színárnyalatok A színpárok. Egy dobozban 6, egy másik dobozban 22 kis tábla van, amelyekből kettő-kettő azonos színű. A színtáblák párosításával játékuk során a gyermekek megtanulják a színeket felismerni, párosítani, megnevezni. A színárnyalatok. Egy kilencrekeszes dobozban 8 színnek 7-7 árnyalatú tábláját találunk. Játékuk során a színtáblák sorbarakásával a legsötétebbtől a legvilágosabbig (vagy megfordítva), a gyermekek megtanulják a világos, sötét, világosabb, sötétebb megkülönböztetését és megnevezését. A kirakott lapok kellemes látványt nyújtanak. Aszínek kombinációja, kirakása a gyermekeknek jó játék. Hatására saját ruházatukon, tágabb környezetükben, rajzaikon, festéseiken, a természetben, a képeskönyvekben és a műalkotásokon is felfigyelnek a színekre és azok árnyalatainak változatosságára, szépségére. Mindezek a vizuális, esztétikai és művészi nevelés kezdetének mélyreható mozzanatai. A hallást fejlesztő eszközök: zörejdobozok, harangsor Zörejdobozok. Egy tálcán páros számú kis dobozokban különböző hangot adó anyagokat (pl. homok, szög, rizs, bab) rakunk, páronként azonosat. A gyermekek rázogatással párosítják az azonos zörejt adó dobozokat. Közben megtanulják a "hangoshangosabbleghangosabb", "csendes-csendesebb-legcsendesebb" szavakat. A harangsor. Ez 26 fatalpakra erősített kis harangból – a "c" skála hangjaival – és ütőpálcából áll. A harangok egyik sorozata fehér, a másik barna talpon áll. A gyermekek szívesen játszanak a pálcával: a harangok megütésével a hangok párosítása, sorba rakása hangmagasság szerint, egyszerű dallamok improvizálása lejátszása is sikerülhet. A tapintást fejlesztő eszközök: sima és durva tapintású táblák, különböző anyagok. Dörzspapírral bevont táblák Egy táblának fele dörzspapírral bevont, a másik fele sima. Egy másik táblára öt dörzspapírcsík van felragasztva. Ezeket játékosan végigsimítva tapasztalatot szereznek az óvodások a sima és durva fogalmáról, megnevezéséről. A harmadik táblán a dörzspapír csíkok durvasága fokozódik, sort alkot. Ezeknek végigsimítása finomítja a gyermekek tapintó érzékelését. Durva és sima táblák. Egy dobozban 10 kis fatábla van, kettő sima, a többiből kettő-kettő azonos durvaságú dörzspapírral bevonva. A gyermekek bekötött szemmel párosítják a táblákat. Ezzel is finomodik tapintó érzékelésük. Különböző textilanyagok. Egy dobozban különböző azonos nagyságú textilanyagokból kettő-kettő van. A gyermekeknek örömet szerez az anyagok simogatása, tapintgatása és párosítása bekötött szemmel. (A csinos szembekötőket tartsunk nyitott polcon, hogy bármikor elővehessék. Ha valamelyik gyermek fél a szemének bekötésétől, ne erőltessük!) Ízérzékelést fejlesztő eszközök 69

Egy tálcára kis cseppentős üvegeket helyezünk, ezekből kettő-kettőbe azonos folyadékot teszünk, pl. citromos vizet, sós vizet, cukros vizet,A gyermekek kezükre cseppentenek egyegy cseppet és íz szerint párosítják, megnevezik az ízüket. (Kontrollnak az azonos tartalmú üvegek alját azonos jellel látjuk el. ) Szaglóérzékelést fejlesztő eszközök Egy tálcára jól zárható fűszeres üvegekbe különböző illatú anyagokat teszünk, azonosat. A párosítás során a gyermekek megtanulják az illatok azonosítását,nevét. (Kontroll mint az ízlelő üvegeknél.) Súlyérzékelést fejlesztő eszközök Négy pár azonos súlyú lapocskát kell párosítani. Használhatunk nyolc azonos formájú zárt dobozt vagy tégelyt is. Két tégelyt üresen hagyunk, kettő-kettőbe pedig azonos mennyiségű homokot teszünk. Ezek párosítása jó szórakozás a gyermekeknek és fejleszti becslési képességüket, súlyérzéküket. (Kontroll mint az előzőeknél.) Hőérzékelést fejlesztő eszközök : hőpalackok, hőlapok Hőpalackok. Nyolc palackból kettő-kettőbe azonos melegségű vizet töltünk. A gyermekek tapintással párosítják, majd melegségi sorrendbe állíthatják a palackokat. (Kontroll mint az előzőeknél.) Hőlapok. Négyszer két kis tábla van, amelyeknek az anyaga páronként különböző hőérzetet kelt, pl. fém, márvány, üveg, fa, linoleum stb. A játék és az önellenőrzés ugyanúgy folyik, mint a hőpalackokkal. Formaérzékelést fejlesztő eszközök : gombos zsák, gyöngyös zsák, titokzsák. A játék mindháromnál egyformán folyik: Az elsőnél különböző nagyságú gombok közül, egy gyermek behunyt szemmel kiemel egyet, majd tapintással meg kell keresi a párját. A másodiknál ugyanez történik csak a kihúzott gyöngynek kell tapintással a párját. megkeresni. A harmadiknál különböző apró tárgyakat, játékszereket teszünk a zsákba. Csukott szemmel be kell nyúlni zsákba, megfogni egy kis tárgyat és kitalálni, hogy mi van a kezében, esetleg elmondani legjellemzőbb tulajdonságait. Ezt mindig társaságban játsszák. A gyermekeknek nagyon nagy örömet jelent, amikor megtalálják valaminek a párját. Ez a gyermekek és az óvónő közös élménye.

Írás-olvasás előkészítő eszközök Maria Montessori anyanyelvi nevelésébe beépítve található az írás-olvasás korai előkészítése Célunk: író-olvasni vágyókká nevelni. A gyermekeknek mindennap lehetősége van arra, hogy élményeiket, gondolataikat megosszák társaikkal és a felnőttekkel. A beszéd fejlesztése, a szókincs bővítése A beszédképesség fejlesztésének legfontosabb feltétele a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör, a gyerekek és felnőttek egymás közti jó kapcsolata, az egymásra való odafigyelés. Csak ilyen körülmények között nyílik meg a gyerek úgy, hogy kedve legyen beszélgetni, személyes élményeit, véleményét elmondani.

70

A nagyobb gyerekek szívesen tanítják kisebb társaikat, ezzel természetes módon gyakorolva azt, hogy fogalmaznak meg egy problémát, egy magyarázatot úgy, hogy társuk, egy másik kisgyerek azt megértse. A szerepjáték a nyelvi fejlődés fontos színtere, itt teljesedhet ki a gyermek személyisége. A beszédképesség fejlődésben fontos a mintaadás. Az óvónő beszéde példaadó kell, hogy legyen mind nyelvtani helyesség, artikuláció, hangerő szempontjából is. A kellemes, halk beszéd kialakulását nagymértékben elősegíti a csendjáték rendszere is. A verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás alapvető fontosságú az óvodai beszédfejlesztés szempontjából. A szókincs fejlesztése szinte minden Montessori eszköz egyik alapvető feladata. Ismerkedés a betűkkel, az írott nyelvvel Montessorinak meggyőződése és a későbbi kutatások eredményei, valamint saját tapasztalatai is azt igazolják, hogy az írott nyelv megismerésének és elsajátításának folyamata hasonló lehet a beszélt nyelvhez, ha annak körülményeit megteremtik. A különbség csupán hogy míg a beszélt nyelvhez nem kell eszköz, az írott nyelvhez írószerszámra és papírra van szükség. Montessori szerint az írás megtanulásának legfontosabb alapeleme a kéz kimunkálása az írásra, ezért fejlesztette ki azokat az eszközöket, melyek a kéz, ezen belül az íróeszközt tartó három ujj fejlesztését célozzák. Az érzékelést fejlesztő eszközök a három ujj használatát, a tapintást, a kézmozgás finomságát erősítik. (fogantyúk, dörzspapír, érzékelők) Montessori rámutat arra, hogy a kisgyermekek számára a betű nem absztrakció, hanem látvány. Már az óvodások is érdeklődéssel figyelik a betűket a táblákon feliratokon. 5-6 éves korban szívesen rajzolják, másolják a betűket. A betűk lerajzolása, felismerése sikerélmény és öröm a gyermekek számára, a későbbiekben pedig nagy könnyebbséget jelent, ha az óvodában játék közben, játszva sajátíthatják el azokat a képességeket, alapismeretet, amelyek az íráshoz, olvasáshoz szükségesek. Rajzsablonok: Az írásra készítik elő a kezet a rajzsablonok, melyek körülrajzolhatóak. A forma körülrajzolása, azt a biztonságot adja a gyermek kezének, amely az íróeszköz vezetéséhez szükséges, a kiszínezés pedig az íráshoz szükséges könnyedséget. Dörzspapír betűk: a kis és a nagy nyomtatott, illetve írott ábécé kivágott betűi lakkozott falapokra felragasztva. Cél a betűk látással és tapintással történő felismerésének összekapcsolása a hangzással. Mindez az írás és olvasás előkészítését, valamint a szavak felismerésének vizsgálatát szolgálja. Mozgatható ABC: gyufásdoboz nagyságú kartonra felragasztott betűk, amelyekből szavakat, mondatokat tud a gyermek kirakni. Körberajzolható betűk: Kartonból kivágott betűk, melyek a sablonokhoz hasonlóan körberajzolhatók, kiszínezhetők. A gyermekek nagyon örülnek, ha a nevüket leírva látják. Rajzaikra , illetve egyéb munkájukra ráírják a nevüket., ezzel is örömet szereznek. Minden gyermek számára névkártyát készítünk: Hosszabb papírcsíkra ráírjuk rá a nevüket: amikor még fejből nem tudja lerajzolni, bármikor elővehesse, és arról lemásolhassa. A fogasokon, a törülközők mellé ugyancsak kiírjuk a gyermekek nevét. Az óvodában alkalmazunk tájékoztató feliratokat pl. fürdőszoba, konyha, a polcokon a megfelelő helyeken. Az időjárás táblán, a naptáron is kiírások vannak, séta közben is figyeljük a feliratokat, jeleket. Nagyon sok szép könyv jelenik meg a kisgyermekek számára. Példát mutatva a könyvek, az olvasás értékeit már egészen kicsi korban megismertetve alapozzuk meg a felnőttkori érdeklődést a kultúra iránt.

71

A Montessori csoportban a gyermekek felismerik: ami le van írva, azt el lehet olvasni, amit elolvasunk, az információ számunkra, amit gondolunk, azt le lehet írni, amit leírunk, az megmarad, megőrizhetjük, elküldhetjük. MATEMATIKAI ESZKÖZÖK Montessori a matematikai fogalmakat a kiterjedés fogalmával, becsléssel történő megállapítással, összehasonlítással, különbözők egyenlővé tételével alapozta meg, szemben a számolással történő tanítással. Eszközrendszerével megalapozza a számfogalmak kialakulását, és a tízes számrendszer megértését. Montessori olyan eszközöket használ, melyekkel a gyermek konkrét szemléleteket szerez a négy alapműveletről. Számtani rudak (piros-kék rudak): mennyiségfogalom kialakításához 10ig Dörzspapír számjegyek: számképek megismeréséhez 9-ig Számkártyák és számtani rudak: 10-es számképének megismeréséhez, 0-10 közötti mennyiségek és számképek összekapcsolásához Orsós doboz: 0-hoz tartozó mennyiség megismeréséhez, gyakorláshoz Számjegyek és korongok: gyakorláshoz, páros-páratlan fogalmak kialakításához

XV. SNI gyermekek nevelése Óvodánkban az Alapító okiratban rögzítettek szerint látjuk el a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. A sajátos nevelési igényű gyermeknek a különleges gondozás keretében biztosítjuk a szükséges fejlesztési lehetőségeket, attól kezdődően, ahogy az igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5 életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (továbbiakban, a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői bizottság dönt. Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő érzelmi biztonsága, harmonikus személyiségfejlesztése testi – szociális - értelmi érettségének biztosítása. Fejlesztés során kiemelten kezeljük: • a részképesség fejlesztést • mozgásfejlesztést • beszédfejlesztést A beszédfejlesztéshez biztosítjuk a szükséges szakembert, másfajta fejlesztést csak az óvodapedagógus segítségével történik az óvodapedagógus kompetenciáit figyelembevéve.

72

Óvodapedagógus feladata: • problémák észlelése, • szűrések végzése • szülők és szakemberek tájékoztatása • szakvizsgálat kezdeményezése • egyéni fejlesztési terv alapján részvétel a fejlesztésben

XVI. Ellenőrzés, értékelés Szakmai dokumentumok segítik az ellenőrzést, elemzést, és értékelést. Az ellenőrzés két szinten történik külső értékelés és belső önértékelés. Külső ellenőrzés a mindenkori jogszabályoknak megfelelően. Minden pedagógus az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, minősítési eljárásban vesz részt. A minősítést minden esetben megelőzi egy külső tanfelügyeleti ellenőrzés és egy belső önértékelés. Minden intézmény 5 évente intézményi ellenőrzésben vesz részt. Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második vagy negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére. Minden évben az Oktatási Hivatal meghatározza, hogy kivesz részt a minősítésben és ellenőrzésben, ez alapján kerül be a pedagógus az éves önértékelési kézikönyvbe. Az óvoda valamennyi alkalmazottját az intézményvezető ellenőrzi az éves munkatervben meghatározottak alapján. Nevelési évet tanévnyitó értekezlettel kezdjük. Összeállítjuk az éves munkatervet és ez alapján minden csoport elkészíti a saját csoport tervét. Minden évben kétszer ( félévkor, évvégén ) minden csoport értékeli munkáját. Minden évben meghatározzuk a pioritást élvező feladatokat. Év elején meghatározzuk a belsőértékelési csoport tagjait, az önértékelési kézikönyv alapján számba vesszük a kritériumokat és kijelöljük a fejlesztendő területeket. Pedagógiai munka dokumentumai: • • • • • • • •

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda pedagógiai programja Vezetői program Éves munkaterv Önértékelési kézikönyv Csoportnaplók Személyiséglapok Mulasztási napló

Értékelés szempontjai az önértékelési kézikönyvbe kerülnek rögzítésre.

73

XVII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODA Pedagógiai Programját a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26 § (1) alapján

A nevelőtestület nevében elfogadta: ……Sipos Mariann……………………….. ........................................................... 2016.szeptember 1.

óvodapedagógus

Az óvodavezető jóváhagyta: …Varga Marianna……………………...... 2016. szeptember 1.

…………………................................. óvodavezető

A fenntartó képviselője egyetértett vele: …Kun Judit…….......... 2016.szeptember 1.

74

………………….................................. Fenntartó

XVIII. Melléklet 1. sz. Melléklet Kötelező minimális eszközjegyzék Helyiségek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Csoportszoba Tornaszoba Többcélú helyiség Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba (gyógypedagógus, pszichológus) Játszóudvar Óvodavezetői és helyettesi iroda Nevelőtestületi szoba, könyvtár Orvosi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó – WC Kiszolgáló helyiségek, felnőtt öltöző Óvodai könyvtár, Melegítőkonyha Tálaló – mosogató Felnőtt mosdó, felnőtt zuhanyzó Felnőtt étkező Felnőtt WC Mosléktároló Egyéb raktár Szertár

A csoportszobák kialakítása folyamatosan történik a gyermeklétszám figyelembe vételével, felmenő rendszerben. Helyiségek bútorzata Csoportszoba óvodai fektető gyermekszék gyermekasztal fényvédő függöny szőnyeg játéktartó szekrény könyvespolc élősarok állvány textiltároló eszköztároló szeméttároló

gyermeklétszám figyelembevételével gyermeklétszám figyelembevételével gyermeklétszám figyelembevételével ablakonként csoportonként padló 1/5-ének lefedésére csoportonként 2 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1

Tornaszoba tornapad tornaszőnyeg bordásfal mozgásfejlődést segítő készlet

2 1 2 1

Fejlesztő szoba fejlesztést segítő eszközök 75

tükör asztal szék szőnyeg játéktartó

1 1 1 felnőtt 1 gyermek 1 1

Játszóudvar kerti asztal kerti pad babaház udvari homokozó takaróháló mozgásfejlődést segítő eszközök

gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 2 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 homokozónkként 1

Intézményvezetői iroda íróasztal-szék tárgyalóasztal, székekkel telefon fax könyvszekrény iratszekrény 1 elektronikus adathordozó szekrény számítógép internet hozzáféréssel számítógépasztal és szék

1 1 1–1

Intézményvezető helyettesi iroda íróasztal, székek iratszekrény telefon számítógépasztal, szék számítógép, internet hozzáféréssel

1–1 1 1 1–1 1

Nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék könyvtári dokumentum könyvszekrény fénymásoló tükör

pedagógusonként 1 pedagógusonként 1 500 2 1 1

Többcélú helyiség tárgyalóasztal, székekkel

1

Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló fogas elkülönített cipőtároló öltöző pad

gyermeklétszám figyelembevételével öltözőrekeszen belül öltözőrekeszen belül gyermeklétszám figyelembevételével

Gyermekmosdó törölköző tároló falitükör fogmosó tartó egyéni tisztálkodó szerek tisztálkodó felszerelések

gyermeklétszám figyelembevételével mosdókagylónként 1 gyermeklétszám figyelembevételével gyermeklétszám figyelembevételével mosdókagylónként 1

76

1-1 1 1 1 1

fésűtartó törülköző abrosz takaró lepedő, ágyneműhuzat

csoportonként 1 gyermeklétszám szerint 3 asztalonként 3 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 3

Játékok, játékeszközök különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoport 30 % -nak megfelelő mennyiségben

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként gyermeklétszám figyelembevételével

Montessori pedagógiát figyelembe véve, fentebb említettek szerint ének, zene, gyermeklétszám énekes játékok eszközei figyelembevételével az anyanyelv fejlesztésének a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermeklétszám 30 % -nak megfelelő mennyiségben

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

gyermeklétszám 30 % -nak megfelelő mennyiségben

ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök

gyermeklétszám figyelembevételével

természeti – emberi - tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

gyermeklétszám figyelembevételével

munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermeklétszám 30 % -nak megfelelő

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök televízió CD lejátszó, magnetofon diavetítő vagy projektor vetítővászon hangszer óvodapedagógusoknak hangszer gyerekeknek

1 három csoportonként 1 1 1 1 gyermeklétszám 30 % - nak megfelelő

77

Egészség és Munkavédelmi eszközök étel - mintavétel készlet elsősegélyláda gyógyszerszekrény zárható tisztítószeres szekrény zárható tűzoltó készülék

1 1 1 1 helyiségenként 1

Az eszközök beszerzése folyamatosan történik a gyermek létszám figyelembe vételével, felmenő rendszerben.

78

Tartalomjegyzék I. Pedagógiai program felülvizsgálati rendje…………………………………………………..2 I.1. Általános információk ………………………………………………………………….3 I.2. Óvoda alapadatai ………………………………………………………………………3 I.3. Jogszabályi háttér ……………………………………………………………………...4 II. Bevezető …………………………………………………………………………………………6 III. Montessori pedagógia alapelvei ……………………………………………………………..7 IV. Óvoda adottságai, felszereltsége ……………………………………………………………9 V. Óvodai nevelésünk célja, alapelvei …………………………………………………………10 V.1. Alapelveink …………………………………………………………………………….10 V.2. Célrendszer ……………………………………………………………………………11 V.3. A korai kétnyelvű nevelés alapelvei …………………………………………………11 VI. Óvoda – Gyermek – Pedagógus – Dajka – Szülőképünk ………………………………12 VI.1. Óvodaképünk ………………………………………………………………………..12 VI.2. Gyermekképünk ……………………………………………………………………..12 VI.3. Pedagógusképünk ……………………………………………………………………13 VI.4. Dajkaképünk ………………………………………………………………………….16 VI.5. Szülőképünk ………………………………………………………………………….16 VII. Az óvodai nevelés feladatai …………………………………………………………………16 VII.1. Nevelési koncepciónk ………………………………………………………………16 VII.2. Egészséges életmódra nevelés ……………………………………………………17 VII.3. Egészségnevelési elveink ………………………………………………………….20 VII.4. Környezeti nevelés ………………………………………………………………….21 VII.5. Érzelmi – Erkölcsi – Közösségi nevelés …………………………………………..22 VII.6. Anyanyelvi nevelés …………………………………………………………………25 VIII. Játék, játékba integrált tanulás ……………………………………………………………27 VIII.1. Játék …………………………………………………………………………………27 VIII.2. Játékba integrált tanulás …………………………………………………………..32 VIII.2.1. Verselés – mesélés ………………………………………………………………36 VIII.2.2. Ének – zene, énekes játék, gyermektánc ……………………………………..38 VIII.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ………………………………………...41 VIII.2.4. Mozgás ……………………………………………………………………………42 VIII.2.5. Külső világ tevékeny megismerése …………………………………………….45 VIII.2.6. Matematikai ismeretek közvetítése ……………………………………………..49 IX. Munkajellegű tevékenység……………………………………………………………………51 X. Iskolai élet megkezdésének támogatása …………………………………………………..53 XI. Óvoda kapcsolatai ……………………………………………………………………………56 X.1. Belső kapcsolatok ……………………………………………………………………56 X.2. Külső kapcsolatok ……………………………………………………………………58 XII. Óvodai élet megszervezése…………………………………………………………………59 XII.1. Szervezeti és időkeretek ……………………………………………………………59 XII.2. Napirend – hetirend …………………………………………………………………59 XII.3. Tervezés …………………………………………………………………………….61 XII.4. Hagyományok – ünnepek ………………………………………………………….62 XIII. Intézmény gyermekvédelmi tevékenysége ……………………………………………..64 XIII.1.Szociális hátrányok enyhítését segítő felzárkóztató tevékenység……………...65 XIII.2. Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések …………………………65 XIV. Fejlesztéshez szükséges eszközrendszer ………………………………………………66 XV. SNI gyermekek nevelése ……………………………………………………………………73 79

XVI. Ellenőrzés, értékelés ……………………………………………………………………….73 XVII. Legitimációs záradék ……………………………………………………………………….74 XVIII. Mellékletek ………………………………………………………………………………….75

80