Tempus Közalapítvány 2010
LLL Stratégiák határokon keresztül című konferencia, CBI-NLLS projekt 2010. február 2-4. Pozsony Az utazás célja a CBI-NLLS egy éves szlovák – magyar- osztrák határmenti együttműködés zárókonferenciáján való részvétel volt. A projekt a három ország nemzeti LLL stratégiáinak összevetésére és fejlesztésére szolgált. A három ország három különböző szakfeladatot azonosított a projekt indításakor; Szlovákia a LLG, azaz életpálya tanácsadást, Magyarország a kompetencia alapú közoktatás-fejlesztését/ tanulói motivációkat, Ausztria a szakképzést nevezte meg. Magyar részről az OKM kérésre a technikai programvezetést a Tempus Közalapítvány látta el. Szakértői részvételemre a szlovák fél által megfogalmazott téma, az életpálya tanácsadás kapcsán került sor. Felmerült a projekt egy éves meghosszabbításának igénye, amelyben az LLG kaphat kiemelt szerepet. Ezt a választást erősíti a francia elnökség alatt 2008-ban elfogadott állásfoglalás, amely az LLL részeként az LLG megerősítését és szakpolitikai megalapozását tűzte ki a közösség és a tagállamok feladatául. A záróértekezlet a három ország oktatási minisztériumainak delegáltjainak nyitóbeszédeivel kezdődött, amelyben részt vett a projektkoordinátor Peter Härtel és a bizottság képviseletében Teutsch úr. Az első körös hozzászólások nemzeti stratégiai szinten célozták az LLL stratégiák jelenlegi helyzetét a három résztvevő ország részéről. Bár 2003-ban a közösség abban gondolkodott, hogy minden tagállamnak lesz nemzeti LLL stratégiája az a mai napig nem teljesült. Ausztria 2011-re tervezi annak kiadását és komoly egyeztető- előkészítő munka előzi meg azt. A magyar stratégia 2005-ben a szlovák 2007-ben jelent meg, így mindkét ország esetében fiatal stratégiák értékeléséről van szó. A konferencia felépítése előadásokat és kerekasztal beszélgetéseket tartalmazott, így mód nyílt a témakörök kiscsoportos egyeztetésére is. Az első szakmai előadásban Michael Teutsch a Bizottság részéről az LLL stratégiák 2010 utáni életéről beszélt. Az Oktatás és Képzés 2020 megjelenése bár megelőzte az EU 2020 programot azzal összehangoltan, annak alárendelten kerül megvalósításra. Az E+T 2020 központi gondolata maradt az LLL. Az új közösségi oktatáspolitikai keretstratégia három pillérre épül. A negyedik pillér ki nem mondva, de hangsúlyozza a kulcskompetenciák szerepét az oktatási stratégiák sikerében, így pl. az egyes oktatási alrendszerek sikeres –hallgatói életútra támaszkodó- összekötésében. 2008-ban a 15-24 éves fiatalok között 7-ből 1 még mindig korán kerül ki az iskolarendszerből, azaz lemorzsolódik. A legrosszabb helyzetben Spanyolország és Portugália állnak, a közösségi benchmark 10%. 2008-ban az EU állampolgárok közül 80 milliónak még mindig nincsen alapfokú végzettsége. Az előadás kitért arra, hogy a foglalkoztatáspolitika területén a felxisecurity azaz a rugbizt modellnek kiemelt része a LLL. A CEDEFOP Future skills need 2020 kiadványára támaszkodva az előadó bemutatta a formális kvalifikációk területén 2020-ra prognosztizált növekedést a közösségen belül. A Közös Jelentés (JR) 2010 fő üzenetei: - Benchmarkok kialakítása és ezek alapján tagállami megvalósítások szükségesek! - Kulcskompetenciák figyelembe vétele a curriculumban és ehhez kapcsolva a tanártovábbképzésben, a kiválasztásban és a szervezeti tanulásban (iskola, mint tanuló szervezet) - A kulcskompetenciák felértékelése a szakképzésben, felnőttképzésben - LLL megvalósítás és partnerség A „jó” LLL stratégiai ismérvei: 1
Tempus Közalapítvány 2010
-
Lefedi az összes szektort Koherens és tényeken alapul Rugalmas utakat ajánl fel a tanulóknak és elkerüli a zsákutcás iskoláztatást (pl. magyar szakiskolai modell) - A megvalósítás és dissszemináció a társadalmi partnerekkel együtt történik Fenti célok megvalósításában komoly kihívások is vannak: - Koherens stratégia megvalósítása a megírás mellett… - Az érintettek bevonása a finanszírozásba is a beleszólás jogával együttesen - Az egyes ágazati, alágazati stratégiák, célok tartalmi és organikus integrációja az LLL stratégiába. Peter Härtel a projekt vezetője a projektajánlások és az E+T 2020 kapcsolódásáról beszélt. A projekt 12 ajánlást fogalmazott meg közösségi szinten. 1. az LLL közös megértése- a tartalom, a filozófiai egységesítése az EU szintjén 2. a helyi szereplőkön múlik minden, ha nincsen helyi- járási közösségi eltökéltség nem működnek a nemzeti / EU stratégiák 3. a tagállamok kulturális hátterük, történelmük alapján másként értelmezik az LLL-t ezen a területen is van tennivaló, 4. jó lehetőség az élenjáró tagállamoktól tanulni (ebben a projektben Dánia, Svédország és Finnország voltak ezek) 5. ki kell alakítani az LLL stratégiák szakpolitikai közösségi hálózatát az ELGPN mintájára (a 12 ajánlást nem listázzuk hiszen azok megtalálhatóak a zárókiadványban!) A két előadást követően 12.15-ig kiscsoportban néztük végig a 12 ajánlást vegyesen három országból álló csoportokkal kormányzati, civil és szakértői bontásokban. Pl. kérdés, hogy az ECTS hogyan működik, avagy nem működik a gyakorlatban. Magyar és szlovák gyakorlati példák is elhangzottak arról, hogy a valóságban külföldön szerzett krediteket nem fogadtak el az intézmények. A hallgatóknak kevés lehetőségük van egyetemen belül egy – egy fontos szakképzési kreditet felvenni (pl. könyvelés, számítógép-kezelés stb.) A Bologna diplomák munkaadói elismerése és ismerete elég alacsony szinten áll mind a két országban a gyakorlati példák szerint. Jorn Skovsgaard a dán oktatási tárca külső tanácsadója az oktatás globális kihívásairól és a társadalmi befogadás társadalmi költségeiről beszélt. A szakértő az elmúlt időszakban Ázsiában dolgozott szakértőként. Az OECD kulcskompetencia rendszerét továbbfejlesztő elemző szerint bármely kompetencia-fejlesztés csak kereszttantervi fejlesztésként lehet hatékony a felhasználók számára. Izgalmas kérdés a tanár kompetencia-fejlesztővé fejlesztése (Skandinávia) és a központi tanterv és tankönyv szabályozása (pl. Franciaország) két véglett közötti mozgás és az elmozdulás nehézségei. Izgalmas elmozdulás, hogy Ázsia (pl. Indonézia, Hong Kong) elindult az európai irányba (pl. élményalapú tanulás, nyitottabb rendszer..) és Európa átveszi az ázsiai, Északamerikai elemeket, pl. központi tesztelés (ld. Magyarországon kétszintű érettségi vizsgáztatás 2005-től). Szingapúrban pl. komoly eredmény volt, hogy a miniszterelnök nyilvános beszédben ismerte el a 11-12 éves gyerekek napi 11-12 órás iskoláztatásának embertelenségét, a teljes egészében a központi tantervre, tankönyvekre alapozott hatékonyatlanságát. Boris Sloboda a szlovák oktatási tárca szakállamtitkára hangsúlyozta az LLL Stratégia működtetése nem csak az oktatásügy feladata és felelőssége. Az előadást követően az osztrák – 2
Tempus Közalapítvány 2010
magyar és szlovák felnőttképzési gyakorlatokat vetettük össze. Ausztriában a munkaadói és munkavállalói szervezetek kiemelt szerepet játszanak a felnőttképzésben és szintén szükséges az intézményakkreditáció megléte a nemzeti és ESZA források lehívásához. Paula Mattila finn szakértő Észak-Kareliai Felnőttképző Intézetben dolgozik 11 éve. Nem tanárnak, hanem támogatónak hívják a tanárt, hogy jobban kifejezze a szerepét. A tanulói motivációkról beszélve elkülönítette a belső és külső motivációs tényezőket. A felnőttek tanulási motivációinak felmérése külön feladat, lehet külső tényező (pl. a munkanélküli járadék folyósítása, állásmegtartás, gyermeknevelés) vagy belső –ezek az erősebb motivációk és tartósabbak is- (pl. érdeklődés, értékrend). A motivációk ismeretében lehet és kell is több időszakra nyúló (rövid/ középtávú/ hosszú távú) célokat kijelölni. Fontos, hogy a kitűzött cél se alul se felül ne kapacitálja az egyént. Finnországban alkalmazzák a lakosság által sokat látogatott helyeken (pályaudvar, könyvtár, bevásárlóközpont) az LLL info pontokat. Tót Éva a magyar fél oldaláról a projekt ajánlásairól beszélt, a magyar partner által választott tanulói motivációs 12 pontról. A fontosabb pontok: 1. oda kell menni a felhasználókhoz a képzésekkel 2. nem minden tanulás öröm és nem minden tanulási tapasztalat hasznos az iskola, a tanulási helyzet ki is olthatja a tanulási motivációkat! 3. a kormány tevékenységéből hiányzik a nemzeti LLL stratégiák egyszerű nyelvre fordítása, az üzenet rövid és közérthető megfogalmazása, de ilyen áttétel kell a szakemberek felé is (tanárok, andragógusok, művelődésszervezők strb. ) 4. elérhető és hozzáférhető tanácsadó rendszer szükséges 5. személyre szabott támogató rendszerekre van szükség 6. a tanulók egyéni kulturális sajátosságaihoz kell igazítani a motiválást 7. a hallgatók érdeke a képzők intézményi érdekei elé valók A nap végén a három ország csapatai magukban dolgoztak és kiemeltek a nap során megfogalmazott nemzeti ajánlásokból a legfontosabbakat. Szlovákia által kiemelt szempontok: o a többcsatornás LLL finanszírozás hiánya, o megszerzett tudás elismertetésének hiánya (APEL) o szektorok közötti együttműködés hiányosságai o prognózisok hiánya a képzési szükségletek/ irányok megjelölésére Magyarország az alábbiakat emelte ki; - a tanulói motivációk emelése, - egyes szektorok, kormányzati ágazatok közötti együttműködés javítása, - jó gyakorlatok terjesztése - tanárok fejlesztése „kompetencia fejlesztőkké” Ausztria kiemelte a minőség kérdését, valamint a részletes útvonalterv kialakítását és a nemzeti szintű LLL monitoring kialakításának jövőbeli kérdését. Második nap WS 1 - életpálya tanácsadási szakpolitikai rendszer a Szlovák Köztársaságban, Ausztriában és Magyarországon 3
Tempus Közalapítvány 2010
Három tematikus munkamegbeszélésre került sor. Az életpálya tanácsadás (LLG) műhelymegbeszélésen a szlovák pályatanácsadó rendszer került bemutatásra. Az elnök Boris Sloboda volt a szlovák oktatási tárca részéről. Első részként az iskolai pályatanácsadás helyzetéről volt szó, pályatanácsadók nem dolgoznak az iskolában, a nagyobb iskolák mindegyikében van iskolapszichológus. A pályatanácsadás a leggyengébb láncszem a szlovák közoktatásban az iskolai szolgáltatások területén. A felsőoktatásban sincsen kiépült rendszer, a törvény leírja a hallgatók és a jelentkezők információkhoz jutási jogát. A felnőttek esetében 60 pontból álló LLL/LLG tájékoztató hálózatot kívánnak kialakítani az idei évtől egy 4 éves ESZA program keretében, eddig csak a regisztrált munkanélküliek kaphattak pálya-tanácsadási szolgáltatást az UPSVAR keretében.
A szlovák munkaügyi tárca egy magáncégnek adott megbízást egy pályainformáció nyújtó weblap kialakításra. www.istp.sk. A honlap 4 belépési csatornából épül fel; - foglalkozásbemutatások (ld. FIT mappák) kereseti leírások - a második csatorna az egyéni karriertervezést segíti - egyéni pályaprofil elmentése az on-line rendszerben EU CV kitöltése és mentése A TREXIMA cég fejlesztését Dr. Lucia Ditĕtová mutatta be. 2003 óta folyik a projekt jelenleg 2000 pozíció található meg benne. Ennek érdekében 250 vállalati HR munkatárssal működnek együtt, akik paraméterezik az egyes pozíciókat, egyetlen szakértő véleménye alapján nem írnak át profilt. A munkaszakértők az adott területen dolgozó gyakorló szakemberekből kerülnek ki, vagy az Ő véleményüket, tudásukat írják le. A rendszerben on-line párosító program működik, amely %-os alapon köti össze a felvitt álláskeresői profilt a feldolgozott pozíciókkal. Végül az EUROPASS EU CV beépül a rendszerbe és ki tudja tölteni azt a kereső. A portált egy magáncég üzemelteti és fejleszti a szlovák munkaügyi tárca megbízásából. A foglalkozás bemutató filmek DVD változatban 900 pozíciót mutatnak be. A műhelymunka az alábbi specifikus kérdéseket tárgyalta; -
Melyek a pályatanácsadás / tanácsadás főbb célcsoportjai az egyes országokban? Milyen tanácsadási típusokat ajánlanak az országok a különböző célcsoportoknak? Kik az érdekeltek a rendszer fejlesztésében? Milyen partnerkapcsolatok alakíthatóak ki? Hány csatornás és milyen módon felépített a szolgáltatás finanszírozása? Hogyan biztosítják a minőséget?
Az UPSVAR 49 kirendeltsége használja a rendszert az álláskeresőkkel. Az iskolákban az iskolapszichológusok használják a rendszert és néhány cég a saját munkaköreinek kialakítására, toborzáshoz. 100 000 - 150 000 talált van a honlapon havonta. Szlovákiában iskolánként egy tanár kap heti 2 órát az összes intézményi pályaorientációs feladatra, miközben szakos tanár. 4
Tempus Közalapítvány 2010
Ausztriában az AMS működtet hasonló rendszert főként a felnőtt álláskeresőknek. Ausztriában 12/13 éves kortól 17 éves korig ajánlott az iskolai pályatanácsadás, 7. és 8. évfolyamban kötelező 32 óra pályatanácsadás évente, a NAT alapján az iskolák maguk alakíthatják ki a részleteket. 14 évesen döntenek a gyerekek és szüleik az intézményválaszáról. Az iskolákban karrier tanácsadók is vannak a tanári órai munka mellett, minden iskolának van tanácsadója, akik nem pszichológusok. Az évi 32 órát több tanár is megoszthatja maga között, de ezek nem lehetnek szaktárgyi órák, az óratartás nem kötelező. Az iskolában kijelöltek egy projekt koordinátort, akinek az a feladata, hogy a tanárok között koordinálja a pályaorientációs tevékenységet (vö. pályaválasztási felelős). A középiskolában is van karrier tanácsadás ez már önkéntes alapon működik. A rendszer kialakítása 1997 óta folyik. A WS összegzője Andrea Lauková volt az Academia Istropolitana részéről. A WS 1 kulcsüzenetei az alábbiak: - elindítani és megértetni az LLG az életpálya tanácsadás „mindenkinek” és a javításra alapozott pszichológiai tanácsadás közötti koncepcionális különbséget, pontos definícióra van szükség az életpálya tanácsadás (LLG) területén - az életpálya tanácsadás célja, hogy képessé tegye az embereket a saját karrierútjuk menedzselésére és a döntési helyzetekben szakértő támogatás kérésére - megtalálni a fejlesztések fenntarthatóságának forrásait, - kialakítani a többcsatornás finanszírozás módjait, - Magyarországon pl. kérdés, hogy az MpA szakképzési alaprészből miként lehetne direkt módon vagy a munkaadók választásai alapján akkreditált pályatanácsadást is igényben venni a Felnőttképzési Törvényben jelenleg szabályozott szolgáltatásokon túlmutatóan és alapvetően nem képző intézményekre építve, akik ellenérdekeltek a teljes orientációban és csak zárt orientációt vagy karriervezetési, álláskeresési tanácsadást áll érdekükben nyújtani - Ausztriában gond a 9 tartomány együttes mozgatása, és az egyes szektorok (iskola/ szakképzés / felsőoktatás) azonos irányú fejlesztése az LLG területén - kérdés, hogy a „hiányszakmák” meghatározása és az LLG milyen viszonyban vannak egymással Pozsony, 2010. február 4. Készítette: Borbély-Pecze Tibor Bors
5
