II. évfolyam.
1893. október i.
19. szám.
liM ÍTÖ R TÉ N E LM I LAPOK. Egyúttal a Kolozsvárt létesített 1848—49. orsz. ereklye-múze^Mpjony városi, alsó-fej érmegyei, bácsmegyei, Baja városi, belső-szolnokmegyei, brassói, budapesti, csongrádmegyei, fehérmegyei, gömörmegyei, hontmegyei, kolozsvári, maros-vásárhelyi, szabolcsmegyei, szentesi, tolnamegyei, tordai, torontálmegyei, török-becsei, vasmegyei honvéd-egyletnek, valamint a kolozsvári már czius 15-iki állandó bizottság, a Kossuth-bízottság és Vasvári-kör hivatalos közlönye. SZERKESZTŐ-BIZOTTSÁG: Inczédy Sámuel nyúg. ezredes-elnök, Szigethy Miklós ezredes, Végh Bertalan ezredes-alelnőkök, Esterházy Miguel gr., Finály Henrik dr., Gámán Zsigmond, Gyarmathy Miklós, Huszár Sándor br., Kőváry László, Martin Lajos dr., Sárkány Ferencz, Szabó Sámuel és Szász Gerő. FELELŐS SZERKESZTŐ:
KUSZKÓ
ISTVÁN,
az ereklye-múzeum őre.
Pap János, főhadnagy, később legionista-százados.
RENDES MUNKATÁRSAK: Alsó-Kubinból: Bulla György. B.-Hunyadról: Gyarmathy Zsigmond, Gyarmathy Zsigmondné, Beszterczéről: Csernátoni Gyula dr. Brassóból: Baráczy Sándor, Koós Ferencz. Budapestről: Benedek Elek, Bethlen Miklós gr. id. Degré Alajos, Gelich Richárd, He gedűs István dr., Helfy Ignácz, Hentaller Lajos, Horváth Boldizsár, Jakab Elek, Jókai Mór, Károlyi Gábor gr., Kreith Béla gr., Pulszky Ferencz, Reiner Zsigmond dr., Szász Róbert, Szinnyey József id., Tisza László, Tokaji László, Torma Károly, Csíkszere dából : Benedek István. Deésről: Kádár József. Hidvégről: Nagy Sándor. K.-Vásárhelyről: Balogh Vendel dr. Kolozsvárról: Bartha Miklós. Benel Ferencz, Deáky Albert, Ferenczy Zoltán dr., Gyalui F a r k a s dr , Hegyesi V i l m o s . , H o r y Béla, Jékey Aladár, Kovács János, Kuszkó Istvánná, Lövei Klára, Magyary Mihály, Márki Sándor dr., Mayer János, Sebesi Samu, Szádeczky Lajos dr., Veress Endre. K., Weress Sándor. Losonczról: Kováts Sándor. Lúgosról: Dengi János dr., Maros-Bogátról: Tokaji Etelka. M.-Vásárhelyről: Imreh Sándor. Nagybányáról: Törökfalvi Pap Zsigmond Nagy-Sajóról: Sebestyén József. Nagyváradról: Hegyesi Márton, Nyíregyhá záról: Krúdy Gyula. Sátoralja-Ujhelyről: Matolay Etele. Sepsi-Szent-Görgyről: Várkonyi Endre. Székely-Udvarhelyről: Ugrón Gábor, Vajda Emil dr. Székesfehérvárról: Éder József dr., Alsó-Szóvát: Dézsi Mihály Tokajból: Mezőssy László. Tordáról' Bor bély György, Ferenczy Ferencz. Váczról: Főmét Kornél. Vízaknáról: Szentkatolnai Bakk Endre. Rajzoló munkatárs: Nagy Gyula tanár. Fényképészek: Dunky Ferencz, Dunky Kálmán.
A lap az első számtól megrendelhető. Díszes borítékba kötve az I. évf. ára 5 frt.
TARTALOM :
Oldal
Az 1848. év végétől 1854. év végéig kötél és golyó által kivégzetteknek emlékezete. Sz. Bakk Endrétől. . XVII. Társas-°stély................................. .... . Pap János, főhadnagy. Salczer Sándortól................. Három indítvány. Szabó Sámuel, elnök.....................
185 190 191
192
Halálozások: Laborfalvi Berde Mózes. — Farkas M árton,*^ Sarkadi Nagy Károly. — Nagy Sámuel.
192
Különfélék: Az okt. 6-diki nemzeti gyász. — Nagy Károly. — A kőzp. ' biz. igazolása — Közp. iroda. — Az Aranykönyv. — A Tört. Lapok. — Kérelem. Adományok az orsz. tört. erek. muzeumnak. — Egész évre előfizetők. Hirdetések.
K t íL Ö IT F É L É E :.. Az október 6-iki nemzeti gyász évfor dulójára való tekintettel, a kötél és golyó által kivégzettek emlékezetének szánjuk jelen számun kat. Ezek statisztikáját, táblázatos alakban sok utánjárással és nagy gonddal készítette el kitűnő munkatársunk: Szentkatolnai Bakk Endre plé bános, a Ferencz József-rend lovagja. E statisz tika történelmi szempontból nagyon fontos és
azért felhvjuk olvasóink figyelmét. E statisztika hasonló alnkban van elkészítve, mint az a ki mutatás, a melyet októberi számunkan közread tunk s a melyet a beküldött adatokkal kiegé szítve, idei január 1. számunkhoz mint önálló müvet s mint az ereklyemuzeum külön kiadvá nyát mellékeltünk. Önálló munkaként ki fogjuk nyomatni ezt is, azért kérjük lapunk tisztelt ol* vasóit, hogy a kik netán hozzájárulni tudnak e névsor kiegészítéséhez, szíveskedjenek október 8-ig az erre vonatkozó adatokat a mü összeállí tója, Szentkatolnai Bakk Endre plébános czimére Vízaknára küldeni. Könyvtárak, vagy más meg rendelők megrendelhetik az aradi elítéltek kimu tatásának füzetét példányonként 20 krajczárért a kiadóhivatalban. Sarkadi Nagy Károly, tüzérfőhadnagyról kaptuk az aláhbi adatokat, melyekhez hasonlót beküldeni, a baj társak vagy örökösök részéről minden honvéd halálozása alkalmával kívánatos volna. Tekintetes Szerkesztőség! Napról-napra kevesebb Jesz azok száma, kik a szabadságharcz heroikus tetteiben részt veitek. Ily szabadság- s utóbb a közügy harczosá hunyt: el sarkadi Nagy Károly, Szinér-Váralja nagyközség jegyzőjében, kinek hűlt tetemei augusztus hó 18-án tétettek örök nyugalomra. A szabadságliaTczban Bem tábornok alatt az erdélyi hadjáratban vett részt, nem egy alkalommal adva tanúbizonyságát vitézségének. Az 1880-dikL Vasárnapi Újságban „Visszaemlékezések a sz:tbadságharczi’a“ czim a’att M°zei Józseftől megjelent közle ményben több izben szó van a boldogult-vitézségéről. A vízakna
IsT-A -O -lT O -J L IB O IR . Központi szállodája, étterme és hávéliáza KOLOZSVÁRT,
egyházra és három főutczára.
Mérsékelt szoba-árak. Minden szobában árjegy zék. Tisztaság és pontos szolgálat ra kiváló gond van forditva. Ká véház, nyári és téli étkező helyi ségek. Nagy dísz terem, mely bálok, társas étke
Telephon öszszeköttetés. Tár-
zések, felolvasá sok és hangversenyek tartására
kocsi-közlekedés
alkalmasUtazóknak a legkényelmesebb
a Bánffy-palota mellett, a város központján, 36 utczára nyiló szo ba a legmoder nebb, egészen új berendezéssel, ki látással a főtérre, a goth székes-
minden vonathoz.
lakás. 8
16—
19. szám.
Kolozsvár 1893. október 1.
II. évfolyam.
1848-49. TÖRTÉNELMI LAPOK. Felelős szerkesztő:
Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. .Szerkesztőség és kiadóhivatal:
| 1
KUSZKÓ ISTVÁN. ax ereklye-múzeum őre.
A lap szellemiés anyagi részét illetőközlemé nyek az ereklye-múz. őre czímére küldendők.
Előfizetési díjak:
Kolozsvár, Széchenyi-tér 27. sz.
évre 1 irt, ‘/j évre 2 Irt, egy évre 4 irt.
Kéziratok nem adatnak vissza.
A z 1848. év végétől 1854. év végéig kötél és golyó által kivégzetteknek emlékezete. Összeállította,: szentkatolnai Bakk Endre.
Az 1867-diki kölcsönös kiegyezés és kiengesztelődés, a feledés fátyolát bontotta 1848—49-diki szabadságharczunk leveretése után következett rémuralom vérlázitó tettei — s kegyetlenkedéseire; — elfeledtetett so kat a lovagias érzelmű magyar nemzettel; a lezajlott évek magasra verődő vészhullámai lecsillapodtak; felet tük a béke pálmája leng s a megnyugvás napja ragyog. De az aradi s 'pesti gyásznapok, az „ Uj-épület,u
Olmütz, Josephstadt, Kufstein, Theresienstádt, Königgrcitz} Munkács, Komárom, Arad, Pétervárad, Gyula-Fehér vár, Nagy-Szében, stbi... igen, igen szomorú emlékek! Ezek ma is — a boldogabb, szerencsésebb idők fordu lata után is a honfi lelket mindig a legfájdalmasabb gon dolatokkal, visszaemlékezésekkel árasztják el; — el nem fojtható mély sóhajt, szomorú érzetet sajtolnak fel keb lünkből . . . Igen fájó érzést, keserű sóhajt költ fel, midőn el gondoljuk, s eszünkbe jut, hogy 1848. végétől 1854. vé géig mi történt velünk; midőn á magyar hazája a leg szentebb, á legigazabb küzdelem daczára is elbukott, vérben fetrengett, könybe ázott., rabigába senyveilt; mi dőn hős bajnokokat, a legnemesebben érző honfiakat, bi tófára hurczolták, vagy hontalanul bolyongtak szanaszét a nagy világban, vagy sötét börtönökbe elzárva nehéz rablánczot csörgettek; midőn Haynau, a Caraifa iskolá jából való teljhatalmú tábornok vadállati bosszúja által kivégeztetett vértanúink vére árasztotta el a hazát, a temetőket politikai áldozatok népesítették be, ezer meg ezer özvegy s árva égő könye kiáltott boszuért az égre; midőn a két zsarnok nagy hatalom s bel ellenségek által eltiprott nemzet sziklákat is megindító mély gyász, meg aláztatás, meggyaláztatás s kimondhatatlan szomorú sors ban kesérgett, vérzett. . . ! Valóban kimondhatatlan szomorú emlékek mind ezek, melyekből ma is csak gyászkoszorukat fűzhetünk a letűnt igen szomorú idők emlékkövére! . . Legldvált 1849. okt'. 6-kát, e napon elkövetett mé szárlást, kegyetlenséget nem mentheti semmi; e 'napot több dicső és jeles nagy férfiaihk kivégeztetése, ártatlan halála kitörülhetlen gyászos s véres betűkkel jegyezte be a magyar nemzet történetébe. A véres napok legborzasztóbbja ez; — — — mit a nemzet megbocsátani igen, de feledni nem fog soha, — de soha!! ! . . . /
Gyászt fog ölteni e nap igen szomorú évfordulóján mindig; s a megemlékezés, tisztelet s kegyelet koszo rújával megy ki szent martyrjai sírjaihoz, — hús könynyoit hullatja a drága porokra s az.emberek sorsa min
denható intézőjét porba omolva esedezve kéri: hogy soha ily iszonyú napot egy már annyit szenvedett nép életé ben előfordulni ne engedjen! . . . Az elvérzett hívek és nagyok emlékezete nem mo sódik el s nem halványodhatik meg évek hosszú során át a változott körülmények hatása alatt is Mindig igen fájdalmasan élénk 1849. október 6 dika szomorú emlé kezete ; e napon egyszerre tizenötnél több lett nagyjaink, hőseink közül a tomboló győző vad boszujának áldozata a vesztőhelyen. 1849. okt. 6-dika ép évfordulója volt ama napnak (1848. okt. 6-dikának), melyen L a t o u r gróf, bécsi had ügyminiszter, ki Magyarországnak ősi jogát, törvényeit, alkotmányát eltiporni akarta, a fellázadt bécsi nép által meggyilkoltatott.
Mintha Latour emlékét akarta volna kiengesztelni az orosz segedelme mellett győzelemre jutott osztrák ka tonai párt, e napon végeztette ki Pesten az „Új-épiilet“ északi oldalán, mely a fapiaczra néz, a korlát mellett két akáczfa között, magvarország első független felelős m i nisztériuma elnökét, gr. Batthyány Lajost, a haza önfeláldózó fiát, egy nagy nemzeti eszmének: a szabadság és törvény kultuszának képviselőjét. : • E nap, t. i 1849. okt. 6-ári hurczoltatta Aradon vesztőhelyre a később úgynevezett tizenhárom vértanút is,' a magyar nemzet hős tábornokait. ’ •. . > Ily sok jeles nagy, férfi kivégeztetése még nem volt elég Haynau-és társai határt nem ismerő boszuja és dü höngésének; — — — az ország különböző részén egyik kiszemelt áldozat*) a másikat követte! . . . Okt 10-én szabadságharczunk legtevékenyebb kor mánybiztosai : Csányi László — ki közlekedési miniszter is volt — és _br. Jeszenák akasztatott fel Pesten. Őrültet még magok a barbar népek sem szoktak törvény elé idézni; a bécsi kamarilla nem nézte ezt. figyelembe nem vette a miveit Európa Ítéletét, a katona-vérbiróságnak Ítélni kellett a kijelölt áldozatok felett. Az ágyban fekvő őrült beteg br. Perényi Zsigmond, fel sőház elnöke felett is Ítélt s a barbar Ítélet okt. 24-én *) Rendisen tekintélyes és hangzatos nevii hazafiak voltak kiszemelve a példaadásérti áldozatr.i, mint ezt gr. Ilollcr József esete igen szembetűnően igazolja; ki csak is nővére önfeláldozó és semmit sem kímélő fáradozásaira szabadult meg a biWfátóI. Ki helyett Tamásy őrnagy (alezredes szaliadságliarczunk alalt) Urbán által 1850. szopt 27-én Kolozsvártt iVlakasztatott. (1818 —-1!). Tűrt Lnjiok 181)3. sz. 10. 1. 152)
186
1848— 49.
TÖRTÉNELMI LA PO K.
általános megbotránkozásra Pesten végrehajtatott, a nagy hazafi bitófán függött.1) Csernyus Manónak is okt. 24-én akasztófán kellett függenie, meg kellett halnia, hogy példa legyen a csupa bureaukreutáknak, kik a császár iránti hűség útját el hagyják.2) Még egy beszéd utánmondása is elegendő volt azon szomorú emlékű időszakban arra, hogy valaki felakasztassék; mint ez megtörtént Razga Pállal, ki Kossuth hires beszédét, melyet a „Zöldfa“ erkélyéről tartott, rög tön utána németül elmondta. Legkivált Pesten az „Új-épület* főterén, ma az egyik, holnap a másik szerencsétlen áldozatnak ásták be a katonák kora reggel az oszlopot a felakasztásra; ma az egyik, holnap a másik nagy hazafit vitték ki az oly annyira rémletes „Új-épület-*bői a főbelövésre. „A budapesti „Új-épület“ — mint hazánk egy irója róla igen jól megjegyzi — nagy és tragikus események Memnon-szobra gyanánt áll fenn, melyeknek emlékezetén maga ez az óriási épület sötét borongással látszik me rengeni."3) „A jövő nemzedékek előtt krónikaszerü elbeszélé seknek fognak azok tetszeni; de azért még is valók lesz nek az idők teljéig, mint a szent legendák hősei és hős női, kiket a kortársak kegyelete élénk phantasiával örö kített meg."
Az osztrák durva fegyveresek lánczra verve hurczolták ide a politikai foglyokat. Voltak itt miniszterek, diplomaták, diadalmas tábornokok, apostoli szellemű püs pökök, lelkészek, szerzetesek, szabaűságharczunkban Tyrtaeus szerepét vivő jelesek, polgári és katonatisztek, felkelést rendező polgárok; békóba verve a jövő rémes aggályai, kétség és remény között jártak ezen rettenetes épület tágas folyosóin, mint megtört halvány alakok, de önérzetes büszke magatartással; kik közül egy rész kard s fegyverrel kezükben hüzdöttek a hazáért, a másrész tollal, szóval, szívvel, lélekkel, ezer meg ezer módokon szolgálta a hont s hozott áldozatot az annyi oldalról megtámadott magyar hazának s a közéletnek. Ha fegyver dördült el, szorult szívvel, résztvevő fájdalmas lélekkel mondották a rémletes „Új-épület“ még életben levő lakói: „Adj uram örök nyugodalmat n e k i!... Ha faácsolás tompa moraját hallották, remegve gondoltak arra: vájjon ki lesz közülök a bitófa áldozata I ?
Kedves olvasó ! Rémitő, iszonyú napok voltak akkor nemcsak áz „Új-épület"-ben Pesten, hanem az egész or szágban mindenütt. A ki lefeküdt, nem tudta, liogy mint szabad, vagy mint fogoly ébred fel; életre vagy halálra kel fel! ? . . . Rabláncz, bitó és golyó lebegett akkor iszonyú vég zetként minden igaz hazafi felett. Aradon, Pesten, Po zsonyban, Kassán, Kőszegen, Siklóson, Kis-Szebenben, *) 1848—49. Történelmi Lapok. 1892. sz. 24. 1. 247. 2) Vasárnapi Újság 1870. sz. 45. 8) Még a keletkezése is ezen épületnek a magyar nemzet előtt nem kedves emlékű'.... A múlt században magyarhonban járt It, Towsohn angol utazó czekot irja róla: „Az országnak al kotmányát II. József császár egy tollvonással eltörölte s mivel eló're tudta, hogy ez elégedetlenséget fog előidézni, már idejekorán kivánt állambörtönről gondoskodni; e czélból az ország szivében, a pesti oldalon egy óriási terjedelmű épületet emeltetett, melyet a magya rok letűnt szabadságuk sírkövének tekintettek s közönségesen csak liaslüle-ntk neveztek. Czéljánalc és rendeltetésének mivoltát két ségtelenül bizonyítja a sok kicsiny és szilit szoba." Szerző. Idejo volna lebontatni ezt az épületet., mórt a sorsnak bizo nyos szatírája gyanánt emelkedett szomszédságába az igazságügyi miniszteri palota s emelkedik közelében az uj országház monu mentális épülete. Szerk.
1893. október 1.
Esztergomban, Pécsett, Temesvárit, Gyöngyösön, Kolozs várit, Győrött, Nagyváradon, stbi . .. mintegy 123 igaz hazafi pusztittatott el golyó, vagy akasztófa által s lett a nemzet szabadsága, függetlensége és alkotmányának martyrja. A haza több gyászhelyét, hol a szent ügy ezen apostolai, a szabadság dicső harezosai martyr-halált szen vedtek, díszes emlékjelek, oszlopok és szobrokkal jelölte meg; a vértanuság helyein a bitófák helyét virágok, dísznövények, koszorúk ezrei diszesitik s takarják be, felettök a kiengesztelés angyala lebeg; sirjokat áldás koszoruzza; a nemzet minden évben felkeresi Pesten a kerepesi-uti temetőben — nem a boszu, hanem a kiengesztelődés, a kegyelet érzelmével — előbb kötél-halálra, később kegyelemből főbelövetéssel oly szívtelenséggel ki végzett első dicső miniszterelnöke, gr. Batthyány Lajos mausoleumát; elzarándokol Aradra is, a nagykötelessé gek tragikai hősei, a 13 vértanú vesztőhelyéhez is, a melyhez világhírű szabadságharczunk annyi emléke fűző dik; a kegyeletes emlékezet koszorúját teszi le szent emlékökhöz; vértanúi hálálok napját a hazafiság beiktatta a nemzeti ünnepek közé a kegyelet megható ünnepies ségeivel. Az egész ország hódol, a nemzeti hálás kegyelet, a dicsőség angyala őrzi Pesten a kerepesi-uti temetőben a „Kilencz vértanú“ közös sírját is; a székesfehérvári vér tanuknak 'sem feledte el neveit, kik oly ártatlanul az ellenség első dühének lettek áldozatai. De kegyes olvasó!
A nemzetnék 123 vértanújából van több, a kiről semmi, vagy igen kevés megemlékezés vagyon', a kiknek neve — ha a nyilvánosság aranykönyvébe fel nem jegyeztetik, — teljesen feledésbe megy! Az idő eljár, az emberek vénülnek, az események távol maradnak el hátunk megett; legkivált az irott em lékek azok, melyek miudent. megőriznek a feledés mohától. Melyik lap hivatott inkább őket a feledéstől meg óvó aranykönyv lenni, mint az „1848— 49. Történelmi Lapok“-nak hasábjai!?! Méltók ők erre; tetteik s szenvedéseikkel*) kiérde melték: hogy az ő nevük emléke is éljen, évről-évre megújuljon s a nemzedék, mely őket ismeri, megőrzés végett e becses lapban lejegyezve nevöket, átadja az utó doknak is. Hisz ők is az 1848—49-es nevezetes és di csőséges időkben szerepet játszottak hazánk akkori küz delmeiben, szabadságért, minden szent, dicső és magasz tos eszmékért lángoló lelkesedéssel, áldozatuk és önzet lenségükkel; midőn a hazának szüksége volt minden kézre, minden szívre, lélekre, minden vagyonra, ott vol tak s tettek, áldoztak; küzdöttek, harczoltak a haza nagygyátételéért, a nemzet jogaiért, annak megvédéséért; nekik is részök volt a haza örömei, szenvedéseiben; ők is életöket, mindenöket az emberi nemzet legdrágább kincsei, ja v a i: a szabadság, testvériség és egyenlőség szent eszméinek megtestesítésére áldozták; az ők nevük is dicsőséggel koszoruzott! ... Az igazságos Isten és a történelem tesz róla tanú ságot: hogy a magyar nemzet nem azért fogott fegyvert *) Nemcsak kinos halált szenvedtek, hanem a zsarnoki ön kény még vagyonukat is konfiskáltatta. Nagyobbrész közülök csa ládapa volt; lorrón szerotett nő és gyermekekkel birt. Mily irtóza tos martyr-kinokat okozhatott nekik annak keserves tudata is, hogy bánatos nőjök, gyermekeik vagyontalanokká tétetnek!. . . A szegény keserves nőnek még a sajátját is perrel kellett kierősza kolni, mert a felségárulás miatt haditörvényszékileg elitéit szemé lyek elvesztettnek nyilvánított vagyonához a magánjogi igények kifigyenlitéso tárgyában, az 1853. márcz. 23-diki császári rendelet 2 §-n alapján külön felállított bizottmány ítélt (OIv. Erdélyorsz. Korm. L. 18D3. II. Abth. p. 102— 103. sz. 36.)
1893. október 1.
1848— 49.
1848-ban, nem azért küzdött, hogy öldököljön, hanem hogy a legnemesebb békéhez juthasson, a felszított nem zetiségi villongások testvéries kiegyenlítéséhez. A mig máskép kényszerítve nem lett, az igazság szavaival tö rekedett őket a békés együttélésnek s a közös édesanya a hazának megnyerni. Mindenik vértanunk e magasztos szolgálatban volt, a fegyver ezen égi czélért volt kezökben. Ők nem en gedték a magyartól évezredes birtokát elrabolni, véren szerzett hazát rabszolga-tanyává alacsonyittatni, a ma gyart a nemzetek sorából kiölni, kitörülni; ők nem tud tak szabadság nélkül tengődni. Ezek miatt sújtotta őket élet s vagyonvesztéssel br. Haynau Gyula, cs. kir. hadszertárnok, III. hadtest parancsnoka, osztrák fővezér, a császár helytartójának 1849. jul. 1-én kiadott kiáltványa. Valamint minden eddigi, 1848— 49-diki sza
badságharczunk Msei és vértanúi között is nem egy ide gen föld szülötte volt, ki honunkért s annak független sége, szabadságáért, jogaiért küzdött sorainkban, segített dicsőségünknek, áztatta vérével csatatéreinket s utoljára vesztőhelyeinket. Áldás legyen a magyartól ezek emlékezetének is ! Áldás, tisztelet és hálás emlékezet herczeg Woronkczky Mieceslownak, ki a magyar nemzet készülődé seinek hírére Pesten termett, önkéntes légió állításához fogott s 40,000 forintot áldozott annak felszerelésére, ki mint dzsidás ezred-parancsnok nem egy ütközet eldönté sére volt elhatározó befolyással hősiessége, vitézsége által! E derék lengyel mágnás a világosi fegyverletétel után Pestre, az „Uj-épület-“be hurczoltatott s 1849. okt. 20-án Gyron és Ábancourttal együtt felakasztatott. Po rai elébb a józsefvárosi ó-temetőben, 1862-től pedig a kerepesi temetőben pihennek.^ Áldás, tisztelet s hálás emlékezet a német légió őrnagya, Gyron Péternek is, ki Poroszország, rajnai tar tományából Aachenből való . . . Az 1848. okt. 6-diki bé esi forradalomban, mint a muukások egyik vezére, a ma gyar szabadságharezban pedig mint a német légió pa rancsnoka, igen tevékenyen és hősiesen működött. Pes ten a kerepesi-uti temetőben a „kilencz vértanú" közös sírjában nyugszik.*) Áldás, tisztelet s hálás emlékezet az elnyomott s szabadság-sóvár lengyel nemzet fia, orosz dzsidás kapi tány, a nemeskeblü szerencsétlen ifjú, Rulikovszky Káz mér -nak is, ki Tisza-Fürednél Korponay seregébe 1849. jul. 29-dikén átjővén hozzánk a hazánkba betörő orosz seregből, velünk küzdött hősiesen az ellenség ellen. A fegyverletétel után a magyar hadifoglyok között Paskievics kezébe kerülvén, ez reá halálitéletet mondott Nagyváradon s aug. 28-án agyonlövette. Sírját a nagy váradi köztemető szélén, halála utáni 21-dik év után Nagyvárad és vidékének hazafias kegyelete diszes emlék kel jelölte meg.
De nem szabad elfelejtkeznünk szabadságharczunk utójátéka, a Kossuth által az ötvenes évek elején czélba vett lázadás, illetőleg fegyver felkelés kivitelében működő, gyalázatosan elárult, elfogott és kivégzettekről is'd), kik ha sonlóan szabadsági küzdelmünk igaz vértanúi, kik nemes törekvésök s a szabadság kivívása érdekétől vezettetve vérzettek el. Kik közül 1853. márcz. 3-án Noszlopy Gás pár, Jubal Kérőig, Sárközy Soma Pesten, Gasparits Márk pedig Pozsonyban végeztettek ki felségárulási bűnért az V. hadi törvényezikk alapján és ennek a katonai bün tető-törvénykönyv 61. czikkével kapcsolatában, valamint ‘) Vasárnapi Újság 1809. sz. 3. s) » 1870. „ 45.
/
«
»
n
n »
187
TÖRTÉNELMI U K >
az 1849. évi jul. 1-én az országban kihirdetett proklamatio 1. §. értelmében. A székely vértanuk közül: Török, Gálffi és Horváth 1853. okt. ll-én hasonlóan kötél általi halálra ítélte tett, rajtuk az ítélet a maros-vásárhelyi cs. kir. katonai vidéki, parancsnokság által a nagy-szebeni haditörvény szék nevében 1854. márcz. 10-én Maros-Vásárhelyt, a postaréten hajtatott végre; azon'vhelyen, melynek kör nyékén 147 év előtt ép márczius haváhan Rákóezy Fe rencz fejedelemmé választatott. Sirjokat csendőrök őrizték és mégis majd minden nap friss koszorúk diszesitették a közös sirt. 1868-tól fogva a nép mindig kivonult a végzetes nap évforduló ján a székely előtt annyira tisztelt sirhoz; mig 1874-ben közadakozás utján szürke gránitból készült emlékkel je löltetett meg ily felirattal: „Bágyi TÖRÖK JÁNOS 47, martonosi G A LFFI M IH Á LY 37, nagyváradi H ORVÁTII K A RO LY 35 éves korukban Magyarország alkotmányos szabadságáért Maros-Vásárhelytt, 1851 márczius 10-én együtt kivégzett székely vértanuk emlékének szentelte a kegyeletes nemzedék.“ „Szent hely ez, oh vándor! egy nemzet tette e jelt itt Leghübb gyermekei végzetes sírja fölé. Élni szabadságban, vagy azért meghalni merészen: Ezt hitték, vallák s haltak érette hiven. Törvényes, szabad, és független nemzeti állás Intő szobra legyen, honfi, e drága jel it t!“>)
A székely vértanuk közül Várady József 1848 49ben még gyermek, Kossuth-huszár volt. 1849-ben kime nekült, honnan mint az emigrátió közvetítője s a Makk féle összeesküvés egyik tevékeny szervezője jött haza. Mi dőn az ezen összeesküvésben résztyett fent említettek M.-Vásárhelyt kivégeztettek, Yárady is hosszas bujkálás után kézrekerült,2) s a haditörvényszék által hasonlóan kötél általi halálra ítéltetett Bartalis Ferenczczel. Az Ítéletet Schwarczenberg herczeg azon rendelettel hagyta helyben, hogy a végrehajtás Háromszék elrettentésére Sepsi-Szent-Györgyön történjék, a hol a végrehajtás 1854. ápr. 19-én a gör. kath. templommal átellenben déli irányban levő dombon, az őrkő-erdó nevezetű hegyalji térségen, mindketten felakasztattak. Sirjokhoz 18 év után, a mindig jó hazafi Három székiek által emlék emeltetett ezen felirattal: VÁRADY JÓZSEF és BARTALIS FERENCZ 1854. április 27-én martyr-lialált szenvedett síremléke.')
Ideális lelkesedés az, a mi a nemzedéket nagyratörővé, hősé s áldozatkészszé teszi; s ezen ideális lelke sedést kiktől veheti inkább, mint a haza vértanúi tettei s neve olvasása és mindig élénk emlékezetben tartásától. A magasztos ■ szent eszmék, melyekért vértanúink küzdöttek, életet, vért, vagyont feláldoztak; a melyekért elvérzettek, a mai nemzedék és az utókor kebelében annál inkább felújítódnak, hogy ha azokat mint szent örököt maradékainknak iratban is áthagyományozzuk. ‘) A Marosvásárhelyi ev. ref. kollégium értesítője az 1887—88-ik évről. 410. 1. 3) Kulacsa Zonda Lajos honvéd-századosnénál drága erek lyeként őriztetik. Tuzson Lajos bélafalvi biró, ki Váradyt a iejéro kitűzött díjért 1854. tavaszán elfogta és a hatóságnak átadta, óriási nagy kelevényt kapván, csakhamar hazafiatlan tette után, borzasztó kínoknak lett martaléka. A nép Isten vereségének tartotta és cso dájára jártak.
•) Szörcsey Józseftől kapott tudósítás szerint.
1848— 49.
18 8
Anyagi emlékek az idő viszontagságainak, politikai változásoknak martalékai lehetnek, de a szellemi, de az irodalmi emlékek mindennel daczolnák! . . .
Legyenek tehát e pár halvány sorok örök emlékei hazánk dicső vértanúinak; álljanak ide beiktatva mind nyájok neve hálás tisztelettel az utókor számára ! . . . Ne vöket szabadságharczunk küzdelmei, örömei és szenvedéseiben. dicsőség fénye övezte körül. Övezze kö rül azokat a nemzet tisztelete, kegyelete s. hálája is mindig ! . . . Maradjon fent tőlök a nemzeti lelkesedés, mely annyiszor képezte egyedüli erőnket. Maradjon fenn az önfeláldozásnak az a martyriuma is, mely a közügyekért csodákat,miveit! . . .
1893. október 1.
TÖRTÉNELMI LAPOK.
Émlék-lapunkon fényes neveik hirdessék évszáza dokon át a magyar becsület, a magyar humánusság és hősi erkölcs glóriáját, mely fényes alakban fogja kife jezni késő nemzedékek csodálatát, háláját; lelki szemük az utónemzedékeknek a nemzeti ügyért elvérzettek szel lemével érintkezik, a midőn a történeti múlt oktató em lékeiből a kidült, elnémult dicső nemzedékek géniuszától meritnek a nemzetiét nagy küzdelmeihez uj hitet, ha tártalan lelkesedést.
Minthogy 1849. napja, a véres napjai kivégzés történt, azért minden évben minden
okt. 6-ka a nemzet leggyászosabb legborzasztöbhja, midőn a legtöbb válaszsza a nemzet okt. hatodikét martyraiemlékezete megszentelésére]
A nemzeti martyrságot 1848. végétől 1854 végéig szenvedettek nevei következők: A a N ^' O '/J 1 2 a 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 . 17 18 19 20 21 .22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
Abancourt Károly Alurmann N.
Aulich Lajos
í
C4 2 23 ►
születési vagy lakhelye
szabadságharcz előtt
Lembe rg
hadnagy
38 r kath.
v
é
g
z
e
-
134 r. kath. Pozsony 2. gy. e. alezredes Tapson közvitéz 28 Bibarcztalva birtokos 38 ref. fír. Batthyány L'ijos 40 r. kath. Pozsony felsőházi tag Bencze Farkas ' i 19 izrael Va-m. N -Csó izraelita Bolcze János 139 birtokos Siklós Börcsök István Gömörmegye közvitéz 60 üottos Mihály földész Vasmegye 35 Bugyik József művész 28 [ Pozsony 1 Vasm. Csány Csányi László helytartótanácsi liiv. BO Csernyus Manó pénzügyi hivatalnok Gömörmegye 11 Csórni Zsigmond molnármester Pest 37 Damjanich János 61. gy. e. kapitány 45 r. kath. íátráczabán Dessewffy Arisztid ny. kapitány 5. h. e. 47 r. kath. Csákány Drechsl r Kristóf Pozsony hírlap szerkesztő 40 Dudó György Vasmegye földész 40 Fekete Emil (Imre) ügyvéd Hontmegye 40 Fekete Ferencz kospallagi jegyző Hontmegye 37 Förster Ferencz ' polgár Esztergom 38 Fuhrmann János mézeskaláesos Eperjes 52 Fülöp György duna-vecsei jegjző 40 Paks Gabel Mátyás Selmecz hajósmester 42 Gálffy Mihály 37 unit. Uvhm. Martonos szolgabiró Gáncs (Gános) Pál Székesfehérvár polgár 41 Gáspárits Márk — r. kath. Cirkovlya Ferencz-rendi szerz. Geyer Nándor ügyvéd Pécs' 35 Gonzeczky Ján. (Alajos) 41 r.kath. Buda m.-hegyesi plébános Gruber Fülöp tüzér-hadnagy Pest 45 Gyron Péter Aachen 50 bécsi illatszerárus Hauk Lajos író, ny. fh. 4 gy. e. 51 Bécs Havelka Ferencz — Székesfehérvár polgár Horváth János . Magyarország 25 bécsi kovács Horváth Ii. deN.-Várad 25 ref. H -székm. Telek földbirtokos Hruby Gyula Versecz hadnagy 29 Hübner Lipót (András} 40 Székesfehérvár polgár Istók Imre Lökösháza 32 szolgabiró Br. Jeszenák János Nyitram. felsőházi tag 50 luth Jubal Károly 35 József-ipartan. tanár ' Kazinczy Lajos Zemplénm. főhadnagy 29 Kiss Ernő 49 r. k. Temesvár 2. h. ezr. ezredes Knézich Károly Belika-Gajovácz 34. gy. e. százados [41 Koczó György szabó Vasmegye 3£ Kolossy György ügyvéd ;26 r. k. Pest n__ Székesfehérvár polgár Iíuczka Mihály il Kuncsor András ref. lelkész Buda 41 ref. Lahner János-György [53 r. k. Zólyom 33. gy. e. őrnagy Lázár Vilmos ;34; r. k. ! Nagy-Becskerek 34 gy. e. ny. főhadn. i Westesburgi gr. Leinin Ilessen 41 l( ! Vasmegye i Ilevesm., Pata :3 Br. Mcdnyánszlci L. Í2Í Beczko Melkó Nándor j Magyarország |3( Mészáros D.íniel 32 r. k. I Sopronmegye Mezei János (József)' ,;3i| | Sz.-Péter Loncsák 'György Márkus János
t
t
h i v a t a la ,
Bartha József Bartalis Ferencz
gén Károly
51 52 53 54 55 | Mi
C u3 ©
n ev e
k
31 gy. c. százados földmives tanitó felsőházi tag Bécsi kereskedő Sopornyai lelkész jegyző
r a n g j a szabadságharcz után
-4-i o V t> rO *© rQ Is e
© iá N 8 /á
hol cs mikor ?
! h. kapit. Dembinszky hads. 1 i Pesten, 1849. okt. 20. Az orázágutján akaszt, fel. őrnagy 1 1 Aradon, 1849. okt. 6. 5. h. tábornok hadügym. 1 l Pozsonyba, 1849. márcz. 30. honvéd ői mester 1 S.-Szeat-Gy., 1854. ápr 27. birtokos — 1 Pesten, 1849. okt.6 felak. h. m kir. miniszterelnök 1 __i Kőszegen, 1850. jan 23 n' észáros — i| Siklóson, 1819. jan. 14. nemzetőr-százados guerillá 1 ___ i Kassán, 1850. jan 31. 1 —J Kőszegen, 1850. jan. 23. töldész — i> Pozsonyban, 1849. jul. 23 művész orsz. kormbizt közi. min. 1 —1 Pesten, 1849. okt. 10 pénzügymin. tanácsos 1 — Pesten, 2849. okt. 24. — i Pesten, 1849. jan. 31. molnáriuester ___i tábornok, aradi várpar. Aradon, 1849. okt. 6. 1 2 h. pár. lovassági táb. — i Aradon, 1849. okt. 6. — i Pozsonyban, l w49 jan. 18. hírlap szerkesztő fóldész 1 — Kőszegen, 1850 jan. 23. guerilla-vezér i ! Pesten, 1849. okt. 6. — i Pesten, 1849. szept. 4. jegyző polgár i ! Esztergomban, 1849.már.l9. Kis-Szebenben,1849 jun. 29. mézeskaláesos I 1 i Pesten, 1849. aug. 30. guerilla-főnök — i Pesten, 1849. szept '3 hajósmester országos ügyvéd 1 - :M.-Vásárh. 1854. márcz. 10. — polgár í Pesten, 1849. aug. 14 honvédtiszt 1 _ Pozsonyban, 1853 szept. 2. — 1; Pécsett, 1849. jul. ügyvéd — i Pe>ten, 1849. okt. 8. plébános — 1 Pozsonyban, 1849. jul. 4. tüzér-kapitány német légió pár. őrnagy [ -1 Pesten, 1849.’ okt^ 20. térp. alezredes 1 — Aradon, 1850. febr. 19 1 _ _ polgár 1 Pesten, 1849. aug. 14. ko i ács 1 Bécsben, 1848. decz. 7. földbirtokos M.-Vásárh., 1854. márcz. 10. 1 __ őrnagy 1 Temesvártt, 1849. aug. 23. _ polgár 1 Pesten, 1849. ang. 14 ___ főszolgabíró 1 Kassán, 1850. jan. 31. főispán, kormánybiztos 1 Pesten, 1849. okt. 10. Kossuth terv. ügynöke 1 Pesten, 1853. márcz 3. tábornok 1 Aradon, 1349. okt. 25. altábornagy, föhadi korm. Aradon, 1849. okt. 6. 3. hadt. pár. tábornok 1 Aradon, 1849 okt. 6 sznbó 1 Kőszegen, 1850. jan. 23. Gr. Lamberg gyilk., ’n. tiszt. 1 — Pesten, 1850. jan. 23. polgár Pesten, 1849. aug. 14. 1 ___ ref lelkész 1 Pesten, 1849. aug. 29. tábornok, főfegyvergyár m. 1 _ Aradon, 1849. okt 0. tábornok, 9. hadt. vezére __ 1 Aradon, 1849 okt. 6. tábornok, 3. hadt. pár. földmives Sári jegyző ezredes kereskedő lelkész jegyző
Aradon, 1849. okt. 6. Kőszegen, 1850. jan. 23. Pesten, 18.‘>0. jan 23. Pozsonyban, 1849. jun. 5. Becsben, 1849 máj. 21. 1 Pozsony, 1849. jul 10. 1 Pesten, 1849. aug. 22.
1 i__ 1 1l _ 1!___ ___ 1 ___
1—
Sorszm
A
57 58 59 60 61 62 63 64 65 66
67
,i
Molnár Montpart Antal Murmann Sándor
Nagy Sándor-József Nimnichter János Novak János Noszlopy Gáspár Ocsky György Ormay . í Auffenberg) Norbert Károly Pallik Ignácz Pavelka Ferencz
! *o-•
■a
születési vagy lakhelye
► i j’
40 r. k 34 46 r. k. 35 29 29 60
Sz.-Fehérvár Pest Nagyvárad Losoricz Buda Smgvm. Vracsik Kis-Pöte, Pestm.
40 29 37
68
Br. Perényi Zsigmond 66 Petőcz György
71
é
03 n e v e
69 70 71 72 73 75 76 77 78 79 80 ' 81 82 83 84 85 . 8(5 87
' v
Csehország Hevesmegye Sz.-Fehérvár Beregmegye Pozsony Bécs Gömörmegye Vasmegye Csehország
40
Pi'ttenbergi Fölt Ernő 45 r. k. Potóczky Gyula RafFay Ignácz Razga Pál Rubicz Rulikovszky Kázmér Sándor László Sántha János Sárközy Soma (Sándor)
35 45 40 . luth.
52 38 31 Schweidel József 53 Sch welko Róbert 40 Stift József 43 Streit Miklós 40 Szacsvay Imre 32 Szathmáry János 27 Szikszay József 38 Szöll János 37 Tamás András 50 88 Török Ignácz 54 89 Török János 47 90 Tóth József 42 91 Trechsler Nándor 29 92 Ujcz Mihály 42 93 Várady József 28 94 Varga Mihály •29 85 Gt\ Vécsey Károly 42 9(> Voiti Adolf 28 97 Vörösmarthy József 32 98 Woroneczky Miciedáv 24 99 Zéhmark János 45 100- -102 ■ i S a >v Ű t-i a 101 —-115 r* < a rS 116 W -M^ Ö a 1n ű” aw> 117- 118 aj *>e Ö 119--I2s po bC a > £3
r. k. Lengy o. Zwiah r k. Csik-Taplocza Vasm., Kotzon r. k
i i
Zombor Győr Nyitramegye
r. k. ref. r. k. r. k ref.
r. k r. k.
Bih m , K.-Erők Borsodmegye Komárom Tirol Csik-Mádéfalva Gödöllő . Bágy Pozsonymegye Pozsony Sz.-Fehérvár Hunyadmegye Sz.-Fehérvár Pest Győr Somogymegye Galiczia Morvaország 3 13 1
5 2
g
z
e'
t
h i v a t a la , S 7 a b a 'l6 ág h a rc z e lő tt
18 9
lapok.
történelmi
t r a n g j a sza b a d s á g h a r c a ú t i n
Guerilla csapat-vezér Csákberényi lelkész lelkész fó'liadnagy őrnagy ny sz. 2. h. e. tábornok, I. hadt pár. kényérsütő kenyérsütő hadnagy százados Somogy, Tolna s Veszp.k.b földész földész
jfelakasztatott | íőbelövetett 1
1893. október 1.___________________ _______ 1848— 49.
r i j— i ■ — i i — — i i i ! 1 —
hol és mikor ?
Pesten Pozsonyban, 1849. jul. 12. Temesvárit, 1849. aug 25. Aradon, 1849. okt. 6. Pozsonyban, 1849. okt. 1. Pesten, 1849 márcz. 17. Pesten, 1853. márcz. ,3. Pesten, 1850. jan. 23
Aradon, 1849. aug. 24. ezredes, 3. vadászezr. pár Pesten 1850 jan. 23 1 vadász — i Pesten, 1849. aug. 14. polgár Pesten, 1849. okt. 24. koronaőr, fó'rendih. elnöko 1 — i Pozsonyban, 1849 máj. 24. alispán i Aradon, 1819. okt. 6 . tábornok, 7. liadt. pár. i — Gyöngyösön, 1850. jul. 5. Guerilla Kőszegen, 1850. jan. 23. 1 főldmives Pozsony, 1849 jun. 18. (már1 lelkész — Temesvártt [czius 17.) 1 — Nagyváradon, 1849. aug. 28. orosz dzsidás-kapit. kapitány 1 — Kolozsvártt, 1849. okt. 18. táblabiró nemzetőr százados Kőszegen, 1850. jan. 23. l főldmives főldmives — i Pesten, 1853. márcz 3. Guerilla csapatvezető Kossuth ügynöke — i Aradon, 1849. okt 6 4. h e. őrnagy. tábornok, pesti hadp — i Siklóson, 1849 junius polgár polgár birtokos birtokos -| i Pozsonyban, 1849. jul. 21. i Pesten, 1849. okt. 6 . plébános plébános Pesten, 1849 okt. 24. ügyvéd 1 képviselőház jegyzője Pesten, 1849. aug. 24. 1 hunv. sz. Ormay segéde i Pozsonyban, 1849. jul. 12. Csákberényi lelkész ref. lelkész polgár 1 - Pesten, 1849. jan. 29. őrnagy Kolozsvártt, 1849. okt 18. ny. őrnagy 1 nemzetőr, alezredes Aradon, 1849. okt. 6 mérnökkari alezr. 1 mér. h. pár. tábornok M -Vásárhely, 1853. már. 10 theol. professzor. th. pr. a mvhelyi r. koll.-ban 1 — ! Pozsonyban, 1849. ju l. 23. főldmives főldmives — 1 1 Pozsonyban, 1849. jul. 23. városi jegyző jegyző polgár polgár -1 1 Pesten, 1849. aug. 14."" S.-Sz -György, 1854. ápr 27. j.'gász Kossuth , h később komissar. 1 — 1 Pesten, 1849 aug. 14. polgár polgár Aradon, 1849. okt. 6. 2 . h. e. őrnagy 1 táb., temesvári hadtp. 1 Győrött, 1849 junius polgár polgár — 1 Pécsett, 1849. julius vörösmarti jegyző jegyző Pesten, 1849. okt. 20. 1 főhadnagy dzsidás ezredes, pár. Kassán, 1850. jun. 31. korcímáros 1 korcsmáros főhadn. 31. gy. e. _polgár polgár sep., ugocsai főisp. birtokos 4. h. e. őrnagy birtokos főldmives pozsonyi luth. leik.
— — — —
pestmegyei polgár nádor huszár tanitó főldmives sopronmegyei polg.
1 Pesten, 1849. aug. 14 1 Grácz, 1849. jan. 23. (jul. 6 ) 1 Ócsán, 1349. ju l 16. 1 Makláson, 1849 márcz.
1
összesen
Sopron, 1849. márcz. 19
57:66
Lehet, hogy a haza vértanúi közül a jelzett időközt véve, valaki maradhatott ki, de a leglclkiismeretesebb utánjárás folytán sem sikerült többnek nevét megtudnom. Használt sok kutforrásaim közöl, hálás elismeréssel felemlíteni kötelességemnek ismerem özv Zonda Lajos kapitányné ésFodor András által közlött jegyzeteket. bán levők közül: altábornagy 1, tábornok 12, ezredes Az egyes síremlékeket feliratokkal együtt, kiknek 3, alezredes 2, őrnagy 5, százados 7, tiszt 2, más rang a kegyelet emelt, — a „Vasárnapi Ujság“ jobbára ban levő és közvitéz 21. közölte. Évök szerint.: a) legfiatalabb közülük ttencze Far Vértanúink közül: a magyar sz. korona alá tar kas 19 éves ;Nlegöregebb br Perényi Zsigmond 06 éves. tozó országokból való = 112. Az osztrák-tartományokból 1) 19—20 évesig van 1; 20— 30-ig ~ 17; 30—40-ig = 8 (Ausztriából = 2, Morvából ~ 1, Gáesországból = 2G; 4 0 -50-ig 33; 5 0 - 60-ig = 10; 60 - 65-ig = 2, Csehországból = 2, Tirolból = 1) Külföldről = 44; ismeretlen az éve ~ 32 nek. való = 3. (Némechoriból = 1, Hessenbó'l — 1, OroszMég van 36 vértanúja a nemzetnek a fenn előLengyelországból 1). soroltakon kivül , kiket az osztrák kormány felakaszta Hivataluk szerint-, a) polgári hivatalban levők kö zül : miniszter 3, felsőházi tag és képviselő 3, minisz tott; de hála az Égnek! az osztrák ezen kötele hurkára egy sem halt meg. Ezek az úgynevezett „vérnélküli vérteri tanácsos 1, kormánybiztos 2, kir táblabiró t, alis tanuk*. pán 1, szolgabiró 1, ügyvéd 2, tanár 2, hírlapíró 1, jegyző 5, földbirtokos és földész 12, polgár és iparos Ugyanis, az osztrák, mint győző telhetetlen dühe 29 b) Egyházi hivatalban levők k ö z ü l: rom. kath. lel és tombolásában, még annyira is vetemedett, hogy 1851. kész 4, ref. lelkész 2, luth. lelkész 1. c) Katonai állás szept. 21-én a menekültek közül harminezhatot, kik a )
190
1848 — 4 9 .
TÖRTÉNELMI LAPOK.
pesti cs. k. hadi törvényszék előtt 1850. január 9-én történt megidézésre meg nem jelentek, mint makacsokat halálra Ítélte, s a következő nap az „Uj-épület“ háta megett „in effigie“ felakasztatta. Egy szemtanú leírása szerint-: Lovas gendarmárie és egy osztály gyalogság vonult ki feddezetre; három hadbíró felolvasta a számszerint 36 Ítéltet, s azután a bakó az illető fekete táb lákat, melyeken a nevek fehéren voltak felírva, a gyalá zatfára akasztá. Ezen nevetséges tett igen jellemzi az osztrák kor mány érzületét, és letörülhetlen szenyfoltja marad mindig a történelem lapjain!
Az ily módon halálnélküli martyrságot szenvedők voltak: 1. Almásy Pál, alsóház elnöke, hevesmegyei kép viselő és kormánybiztos. 2. Gr. Andrássy Gyula, ügynök Konstantinápoly ban s a felsőház tagja. ' 3. Balogh János, barsmegyei képviselő. 4. Gr. Batthyány Kázmér, külügyminiszter. 5. Beöthy Ödön biharmegyei főispán és kormánybiztos. 6. Csernátoni Cseh Lajos, komárommegyei képvi selő s Kossuth titkárja. 7. Gorove István, temesmegyei képviselő. 8. Guyon Ilichárd Esquire, tábornok. 9. Hajnik Pál, pestmegyei képviselő és rendőr főnök. 10. Házmán Ferencz, budai képviselő. 11. Horváth Mihály, csanádi püspök, kultuszminiszter. 12. Irányi Dániel, budai képviselő s kormánybiztos. ■ ! 13. Br. Jósika Miklós, honvédelmi bizottmányi tag. 14. Kmety György, tábornok. 15. Kornis Károly, pesti egyetemi tanár s vész törvényszéki közvádló. 16. Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója. 17. Ludwig János, szepesmegyei képviselő és kor mánybiztos. 18. Madarász László, székesfehérmegyei kepviselő s rendőrfőnök. 19. Br. Majthényi László, felsőházi tag s jegyző. 20. Mérey Mór, őrnagy, újságíró s rendőri hiva talnok. 21. Mészáros Lázár, bácsmegyei képviselő és hadügyminiszter. 22. Oroszhegyi József, guerilla vezér. 23. Perczel Mór, budavárosi képviselő s hadvezér. 24. Perczel Miklós, tolnamegyei követ s hadvezér. 25. Puky Miklós, hevesmegyei követ s kormánybiztos. 26. Rákóczy János, Kossuth megbízottja s hiva talnok. 27. Sárosy Gyula pesti váltótörvényszéki ülnök. 28. Somogyi Antal, csongrádmegyei követ. 29. Br. Splényi Lajos kapitány. 30. Br. Stein Jenő, tábornok. 31. Szemere Bertalan, miniszterelnök. 32. Szontagh Samu, vésztörvényszéki elnök. 33. Táncsics Mihály, baranyamegyei képviselő. 34. Gr. Teleky László, pestmegyei képviselő és ágens Francziaországban.
1893. október 1.
35. Wetter Antal, tábornok. 36. Vukovics Sebő, igazságügyminiszter. 1850. január 1-én £ pesti cs. k. haditörvényszék által 90 nap alatti megjelenésre még 39-en megidéztet tek, kik között előfordul: Berzenczey László, Katona Miklós, Lukács Sándor, br. Mednyánszky Cásar, Pulszky Ferencz, Rónay Jáczint, gr. Teleki Sándor, stbi (Magyar Hírlap) s mivel nem jelentek meg, 1852. május 6-án bitófára ítéltettek; azonban leggondosabb utánjárás után is csak gr. Teleky Sándorról, ki kővárvidéki főkapitány s kormánybiztos, azután ezredes s az erdélyi hadsereg felügyelője volt, akadtam adatra (1848— 49. Történelmi Lapok 1892. sz. 10. 95. 1.) hogy „in effigie“ három évi gondolkozás után 1852-ben fel is akasztatott. Honfiúi érdemes szolgálatot tenne, a ki felderítené hiteles ada tokkal, hogy a többi 88 akasztófára Ítélt „in effigie" felakasztatott-e, vagy nem! ? . . .
XYII. Társas-estély. Kolozsvár, szept. 18.
Ezt az összejövetelt a legnagyobb élő magyar, a nagy száműzött Kossuth Lajos születése 90. évfordulójának kegye lettel való megünneplésére szenteltek a hivek, Ács Ferencz Ó tvárban levő vendéglőjének nemcsak e czélra fentartott kü lön terme, hanem, összes helyiségei a kerttel együtt megtel tek ünneplő közönséggel. Mindenki együtt érzett szívben, együtt érzett lélekben, egy óhajtásban összpontosította érzelmeit és óhajtását, hogy a nagy számüzöttet a Gondviselés sok éven keresztül még éltesse s hogy eszméi, alkotásai teljes mértékben diadalra jussanak. Már 8 óra előtt egybe gyűlt a társaság és egy szív vel, egy lélekkel elhatározták, hogy üdvözlő táviratot kül denek á turini remetéhez. Váradi Aurél felolvasta a távirat szövegét, melyet a társaság egyhangúlag elfogadott. Az üdvözlő távirat a következő:
„Kossuth Lajos kormányzó urnák Turin. Bár Te nem kérsz a hosszú életből, mi kosszu életet kívánunk Neked. E hosszú élet eszméid örök ieazságának hirde tője, az örök elévülhetetlen jog élő szimbóluma, mert aspiratióink kiapadhatatlan erőforrása. A múlt di csősége édesitse meg a jelen keserűségét és adjon erőt a jobb jövő reményéhez. Kolozsvár ünneplő közönsége.“ A társaságban lelkes szavakkal felköszöntötték Kossuth Lajost többen. Éltették a szabadság, még élő katonáit, a szép számban jelenlevő 48— 49-es honvédeket. Volt még ezehkivül nagyon sok felköszöntő a függet len Magyarországra, Kossuth eszméinek diadalára, a jeienlevő hölgyekre, stb. A társaságban képviselve volt Kolozsvár város hivatal noki és előkelőbb iparos osztályának szine-java. Nők ez alka lommal számosabban voltak jelen, mint a megelőző társas összejöveteleken. A zenekar Kossuth indulót, hazafias darabokat és nép dalokat játszott. A társaság vidám hangulatban esti 11 óra utánig volt együtt.
1893. október 1.
1848— 49.
P ap János
TÖRTÉNELMI LAPOK.
191
siettek, hol az olasz kormány támogatásával önálló magyar' segély sereget (légiót) alakítottak, hogy fölszabadítsák először
Olaszországot, azután ennek és Napóleonnak segélyével sze retett hazájukat. Néhai Pap János, szül. 1823 bán Szurdokon, SzolAz emigránsokkal egyidejűleg Magyarországból szá nok-Doboka megyében. Alsóbb iskoláit Szilágy-Somlyón, a mos müveit fiatal ember sietett az erdélyi havasokon átbuj gimnáziumot Aradon és Kolozsvárt, a jogot Egerben és dosva Konstantinápolyon keresztül Garibaldihoz. Nagy-Váradon végezvén, ez utóbbi helyen ügyvédi gyakor Azokat, kiknek Oláh- és Moldvaország hegyein átver nok lett, idősb. Csengery Antal mellett; majd a megyéhez, gődniük sikerült, Buda Sándor fogadta Bukarestben s el a főjegyzői hivatalba került. ' szállította őket Galaczig; innét Berzenczey László KonstanItt érte őt a szabadságharcz. A hazáját lángolón sze tinápolyig; Cerutti olasz miniszter, gr. Karacsay, azután rető ifjú, a nemzet jogainak védelmére 1848. nov. 1-én az pedig Pap János közreműködésével Nápolyig. 55-dik zászlóaljba lépett őrmesteri ranggal s már néhány És itt újra teljes fényében nyilatkozott meg Pap Já hónap múlva „kitűnő bátor viselete és hidegvérű magatar nos nemes lelke, ki egy-egy ily hajó-szállítmány kiegészíté tásáért a csatákban“ Piskinél hadnagygyá, Verestoronynál séig, sokszor tizével-huszával heteken át saját házában tar pedig főhadnagygyá léptette elő Ihász alezredes. totta, élelemmel, ruházattal ellátva a leendő legionistákat. S Résztvett az.erdélyi összes hadjáratokban; mig Veres tette ezt a hazája iránti önzetlen szeretetbó'l. Végre, miután török-kapitányi rangjáról már 1857-ben toronynál, bajtársaival együtt, az orosz áradattal csatázva, 1849. jul. 21-én Oláhországba szorittatott. A jósíivü törö leköszönt, 1861-ben, a többiek után szintén Olaszországba kök védőszárnya alatt, a Viddin mellett összeverődött emig- ment, hol mint aggregált százados (ekként tünteti fel őt ké ráns-táborba került, a hova menekültek: Kossuth, Bem, Guyon pünk is), azután pedig miniszteri decretum következtében, s más vezérek is. De mikor a ravasz Hauslab, osztráld'ge- hadbírói minőségben működött. Ugyancsak miniszteri decre uerális, csábitó ígéretei következtében a tum kibocsátása mellett, a magyar se háromezer emigráns nagyrésze hazament gély-sereg I. honvédzászlóalja egy szá zadával az Abruzzokba küldetett, hol (a veszedelembe) s a megapadt létszámot a szultán Sumlára rendelte, itt Pap Já egy álló évig üldözte az elszaporodott nos anélkül, hogy a kisebbség példáját brigantikat. követve, renegáttá lett volna, (hogy A kiegyezés után, minthogy 18G7. az egyesült orosz-osztrák hatalmak ré jan. 19-én a légió is feloszlott, vissza szére leendő kiadatástól megmeneküljön) tért hazájába, hol az ígazságügyminisztenéhány társával együtt török katonai riumnál, Horváth Boldizsár pártfogása szolgálatba állt, Szulejmán név alatt, mellett, mint napidijnok kezdte élőiről megtartván szerzett rangját, mely minő pályáját, mig a kir. kúriánál elnyert ségében csakhamar Konstantinápolyba, iroda-igazgatói hivatal felmentette némi innét nyolczadmagával az ezredet kö leg anyagi gondjaitól vetve, Szyriába jutott. Évtizedekig tartott szolgálat után, Egy év múlva Guyon segédtisztjének szélhüdés következtében megbénulva, hi hivta őt a Jordán-folyó mellől Bamasz vatalának vezetésére képtelenné leven, kusba, hol egyúttal az altábornagy megérdemelt nyugdijával vejéhez, soragyermekeinek nevelésével foglalkozott. bereki Sauska Jenő baari földbirto Kiütvén a krimi háború l£53-ban koshoz vonult, hol szerettei körébeu Török- és Oroszország között, 4 szultán a rég keresett nyugalmat megtalálva Khnrsid pasát(Guyontábornokot) küldte az el-elmerengett zaklatott múltjának em örményországi Kársz védelmére. Mint lékein. Az emigráczióról, (melyben 12 segédtiszt követte őt Pap János, hol évet töltött] annak kisebb-nagyobb sze * Pap János, nemcsak századosi rangra emelkedett, mélyeiről, a török viszonyokról, népszo főhadnagy, később legionista-százados. hanem „példás bátorságáért és katonai kásokról, majd az olaszországi magyar (ismereteiért, melyekről az egész kárszi légió eseményeiről rendkívül sokat tu háború alatt tanúbizonyságot adott,“ Kollmann tábornok dott beszélni, de ezek elmesélése, melyben segítségére jöttjó tól, mint vezérkari főnöktől, dicsérő oklevelet kapott. emlékező tehetsége is, mindig kedvencz tárgya volt.*) Kársz czernirozása után Krímben, majd ismét Konstan Ezek valának életének fénynapjai; de nem tartottak tinápolyban látjuk őt, hova a' törökországi magyar emigrán soká. Az emigráczióból kínzó, gyógyíthatatlan betegség csi sok legnagyobb része gyülekezett, kik a csendes természetű, ráját hozta magával, mely rohamosan fejlődve, a 69 éves bajtársain mindig segíteni kész, hazáját végleheletéig szerető életének 1892. jul. 4-én, hirtelen véget vetett. emigránst kitüntető bizalommal környezték s a „MagyarNyugodjanak békében tiszta jellemü honfitársunknak Egylet" elnökévé választották, mely hivatásában az összes emigránsokkal érintkezett. Itt kereskedéssel is foglalkozott, áldott emlékű porai 1 Szalczer Sándor. mint az emigránsok legtöbbje s kereskedés végett a később az emigráczióról irt könyvéért oly híressé vált emigránstársával keress Sándorral, bejárta a kis-ázsiai Anadóliát. Kmetty meg barátságával ajándékozta meg őt. *> A néhai Pap János egykorú feljegyzései és élőszóval elő Később, III. Napoleon az 1859-diki újévi fogadás al adott elbeszélése alapján dolgozta ki Szálezer Sándor, e közlemény kalmával Ausztria ellen nyilatkozván, politikáját az egységes írója, „A magyar emigránsok Törökországban 1849 —1861“ ez. 4C2. Olaszország megalkotására irányozta s Kossuth közbenjárá n. 8-adr. lapra terjedő nagy munkáját, (ára 4 frt ==8 korona, meg sára ígéretet tett, sőt egy állandó liadsergct s pénzbeli se rendelhető szerzőnél, Baar postaczimen) melyet a tavaszon megje gélyt is kilátásba helyezett Magyarország felszabadítására. lenése alkalmával már ismertettünk lapunkban s ezúttal is mele E hírre — niínt tudjuk — az egész világban szét gen ajánlunk olvasóink érdeklődő figyelmébe. szóródott emigránsok, vérmes reményekkel telve, Itáliába 1848-49. főhadnagy, később legionista százados-hadbíró.
1848—49.
192
T O R iíiN fiL sn
Három indítvány. A kolozsvári honvéd-egylet az alábbi három indít ványt terjeszti a közelebbi orsz honvédgyűlés éló: „Alulírott honvéd-egylet 1893. szept. 2-án tartott közgyűlésén a következő határozatokat hozta: Adassék utasításul az idei orsz. honvéd közgyűlésre megválasztott képviselőknek, hogy terjesszék az orsz honvédgyűlés elébe alábbi indítványainkat. ' 1. A központi választmány által több ízben meg ígért, de mind ez ideig nyilvánosságra ■nem =juttatott részletes kimutatások és számadások az összes segélye-; zési alapokról és jövedelmekről, úgy a bevételekről, mint a kiadásokról, végre névszerint a segélyben és el látásban részesült és részesülő honvédekrőt és hozzátar-' tozóikról, — nyomattassanak ki és közöltessenek vala mennyi honvéd-egylettel és törvényhatósággal. 2. Szereztessék érvény az 1891. honvéd közgyűlés ama határozatának, mely a segélyezendők életkorát 65 évről 60 évre kérte leszállíttatni. 3. A honvéd egyletek székhelyén levő adóhivata lokhoz helyeztessék ki a' közp. segélypénztárból 2— 300 frtnyi letét összeg oly czélból, hogy abból a honvéd egyleti elnök vagy választmány hirtelen halálozás, betegség, vagy véletlen szerencsétlenség eseteiben f temetési költ séget s a nyomorba jutott özvegynek, vagy honvédnek rögtöni segélyt adhasson, utólagos elszámolás kötelezett sége mellett. Kérjük ezen indítványainkat a közgyűlés tárgyso rozatába lelvétetni. E három pontba foglalt indítvány megküldetett a központnak is s hozzájárulás végett az „1848— 49. Tör ténelmi Lapok" utján a társ-egyesületekkel is közöltetni határoztatik. Kolozsvárt, a honvédegylet 1893. szept. 2-án tar tott közgyűléséből: Kuszkó István, Szabó Sámuel, . - jegyző.
elnök.
HlalálozásolcHonvédegyleteket, munkatársainkat és lapunk ba rátait kérjük: a halálozásokról szíveskedjenek egy-egy rövid tudósítást írni s a gyászjelentést az ereklye-muzeum számára esetről-esetre beküldeni. Laborfalvi Berde Mózes nyug. miniszteri osztálytanácsos, egyházi tanácsos, a kolozsvári unitárius egyházközség tisz teletbeli gondnoka, volt 48-diki kormánybiztos hunyt el f. hó 22-én éjjel, életének 78-ik évében. Berde Mózes 1815-ben Laborfalván született. Egyet len fia volt id. Berde Mózesnek és Markos Teréziának. Ta nulmányait Székely-Keresztturon kezdte meg, majd Kolozs várra került az unitárius főgymnáziumba. Ugyanitt iratkozott be a jogi egyetemre is. Az ügyvédi vizsga letétele után jog tanácsosa lett az erdélyi unitárius egyházközönségnek. Ugyanez időben lett a gr. Csáky-uradaloranak jószágigazgatójává. 1848-ban segédje volt Csányi Lászlónak az orsz. kor mánybiztosnak, majd a magyar kormány Háromszékre őt is kormánybiztosnak nevezte ki. Rendkívül erélyes, tevékeny kormánybiztos volt s úgy Háromszéken, valamint később, 1849-ben mint nagy-szebeni kormánybiztos kiváló szolgá latokat tett hazájának. A hircs agyagfalvi gyűlést is ő vezette. A szabadság harcz leveretése után elfogták s annyi nagy emberünkkel együtt a jósefstadti börtönbe zárták, hol 8 évig szenvedett. 1857-ben szabadult ki fogságából és gróf Bethlen Karailló jószágigazgatója lett, kinek különösen radnóti és te remi birtokait emelte kiválóbb virágzásra. Kitűnő gazda volt,
upok.
1893. október 1.
takarékosságáról példabeszéd járt egész Erdélyben. Magának is szép birtokokat szerzett Korpádon és Bunban. A kiegyezés után osztálytanácsos lett a belügyminisz tériumban s ez állásában is buzgó és hazafias tevékenységet fejtett ki. Később nyugalomba vonult s hosszabb ideig volt az unitárius vallásközönség birtokainak felügyelője. Nagy tanultságu féifi volt, páratlan emlékezőtehetség gel megáldva. Erdély családjait nálánál jobban senki sem ismerte. 1891. november havában az influenza ágyba döntötte s csak a következő év februárjában gyógyult fel a beteg ségéből. Felgyógyulása után azonban az elmezavar tünetei mutatkoztak rajta úgy, hogy családja kénytelen volt a Schwartzel-féle budapesti ideggyógyintézetbe szállíttatni Lapunk m. évfolyamának 100. 111 oldalán megemlékeztünk erről. Az intézetben halt meg. Működéséről terjedelmesebb ismertetést közölt az E l lenzék saz Erdélyi Híradó f. é. szept. 26 száma. . Farkas Márton volt hu zár kapitány távol Magyaro.'szagtól, Ausztráliában, augusztus elején meghalt 83 éves korában. A sza badságharcz leveretése után ő is, mint többi társai, külföldre buj dosott, de volt bajtársaitól messze vetette a sors. Melburneban, Ausztrália fővárosában élt már 4^ éve, hol a szabadon gondolko zók feje volt, a mely egyesületnek egyedül a házasság ellen van kifogása. Farkas folyton migyar ruhában járt, melyet Erdélyben lakó rokonai küldöttek neki minden évb^n. Augusztui 5-én még dolgozott hivatalában, mikor egy levelet kapott, a melyben Farkas József rokonának halálhírét vette, kivel 1848-ban együtt küzdötte végig a szabadságharezot. A levél olvasása után rosszul lett é* alig fél órai‘ vívódás után meghalt. S/.ámos, a szabadságharczból magá val vitt fegyverét végrendeletéb “n a szabadságharczi muzeumnak hagyta, úgyszintén iratait is, melyek kiadását folyton tervezte, de a szegénység és a halál meggátolta ebben ! (Budapesti Hirlap szep tember 15)
Sarkadi Nagy Károly, volt 1848— 49-diki honvéd tüzér-főhadnagy Bem alatt. 1868— 76-ig tényleges szol gálatban mint százados, Szatmár város volt főjegyzője, árvaszéki tanácsosa s árvaszéki elnöke, jelenben SzinérVáralja nagyközség jegyzője, élete 71-dik, boldog házas sága 34-dik évében, hosszas szenvedés után f. hó 16-án Szinér-Váralján elhunyt. Gyászolják: Szilágyi Juliánná, mint neje. S. Nagy Izabella, S. Nagy Ilona,_ férj. Koroknay Károlyné, mint gyermekei. Koroknay László, mint unoka. S. Nagy Eteonora, mint testvére. Koroknay Károlyv mint vő. Életéről a különfélék között közlünk adatokat. Nagy Sámuel honvéd -hadnagyot, e hó 16-án temet ték-el a mármaros-szigeti megyei közkorházból. Nagy Sámuel 1848— 49-diki honvéd-hadnagy minősége igazolva volt. Temetési költség utalványozása végett, mint a „Ma gyar Újság“ szept. 21. száma irja, Móricz Károly szigeti honvéd-egyleti elnökhöz fordultak, ki a kérelem teljesí tését állítólag megtagadta, azt mondván, hogy Nagy nem a szigeti zászlóaljban szolgált, hanem valamelyik erdé lyiben, forduljanak Kolozsvárra. így aztán a szabadság e vitéz harezosát eltemették egy 3 forintos mázolt kopor
sóban, négy napszámos ember kivitte egy kis pálinkára valóért vagy talán egész ingyen; a rövidebb utat vá lasztva a mezőn és leghátulsó utczán. A sírnál Szikszay Zoltán ref. lelkész imát mondott az elhunyt lelki üd véért. A gyászkiséret a pap, kántor és a testet vivő négy napszámossal együtt, hat emberből állott. Az elhunytnak ez már nem fáj, de az élőkre s különösen a szigeti hon véd-egyletre — bárminők is az eljárási szabályok — szégyen! (Utalunk e tekintetben a kolozsvári honvéd egylet által szept. 2-án hozott s lapunk 179. oldalán közölt 200 frt ellátmányra vonatkozó javaslat szükséges ségére. ’ Szerk.) K ü lö n fé lé k czimü rovatunkat térsziike miatt a borítékra helyeztük_______________________ "
iCüiniuvclűdós irodalm i c’j ir.C:iyo;v.ílai r J j;v tr ,y tá r ::.r íj K cloisvdit.
csatában tevékeny részt vett^W lyről Mezei József igy ír : „A bal szárnyon nagyon érdekes jelenet folyt )e. A szatmári tüzérek vol tak itt felállítva Nagy Károly parancsnoksága alatt. Ez az üteg vitt legnagyobb pusztítást véghez a császáriak sorai közt, ezt igye keztek tehát elhallgatatni. (E gye nagyobb-na;yobb erő tódult az ütegre csatárláncznkra oszolva. A huszárság várt, míg jó közeire jönnek. Ekkor csclrohamot intézett ellenük, mire a császáriak tö meggé alakultak. A huszárság félrecsapott a tömeg előtt s utat nyitott a Nagy Károly ágyúinak, ki a legkedvezőbb pillanatban ontotta rájuk pusztító tüzet.) A medgyesi ütközetnél nagy sebet kapott térdéu, m iríl Ugyancsak Mezei József írja: „A derék JSagy Károly itt kapott se bet a lábán, Bem épen arra ment, mikor e Kedvenczé1; háti'avezették a honvédek és nyájasan integetett felé u Mire sebébó’l fel gyógyult, mi félévnél tovább tartott, vége volt a szabadságharcz nak. Azután egy ideig bujdoíot*-, később a 60-as években Szatmár város tisztviselő é lett 1868-ig, mikor is első' szerelméhez visszatért s az újonnan felállított honvédségbe lépett, mint főhadnagy s 1876. bán meggyengült egészsége miatt mint százados leköszönt s 1879ben Színéi-Váralja nagyközség jegyzőjévé választatta magát. Te metése impozáns közönség részvéte mellett ment véghez. A hely beli ev. ref. lelkész gyönyörű gyászbeszédb >n méltatta az elhunyt hazafias érdemeit is. Honleányi üdvözlettel vagyok a tekintetes szerkesztőségnek Szinér-Váralja. 1893. szept. 25.
—
S. Nagy Izabella.
A k ö zp o n ti b izo ttság ig azolása. A központi bizottság nevében (le still c’est l ’homme) Mikár Zsigmond, a honvéd-ügynél követett eljárására a lapokba a, következő igazolást küldte b e : ^ „A központ önérzetesen elmondhatja magáról, hogy feladata magaslatán áll, öntudatosan törekszik az ország minden részében fönálló honvéd egyletekkel az összeköt tetést és érdekközösséget föntartani, az 1848—49-es honvédek köztisztessége, a honvéd névnek tartozó közbecsülés kivivása fölött őrködni, a tisztes honvéd névvel való visszaélésnek útját vágni; a honvédek igazolását ellenőrizni; a nyugdíj- s honvéd-segélyző-, nemkülönben a menházi bizottságokat eljárásukban támogatni, figye lemmel kisérni s útbaigazítani; s minden törvényes utatmódot fölhasználni, hogy az elszegényedett honvédek or szágos segélyben részesittessenek," Végül pedig kijelenti a bizottság, hogy a budapesti országos honvédgyülés mellett 35 honvéd-egylet s a Szegeden való megtartás mellett 15 honvéd-egylet nyilatkozott. Ebben szándékosan becsusztatott tévedések vannak, a honvédek és a közönség megtévesztésére. 1. A honvé dek köztiszteségét, közbeesülését Mikár a központ nevé ben tudva elkövetett nem igaz állításokkal, méltatlan sértegetésekkel és akna-munkával igyekezett aláásni, mint azt a testületek irott adatokkal kimutatták s mint azt a Történelmi Lapok megelőző számaiban hivatalos adatok kal a honvéd-egyletek s hatóságok beigazolták. 2 A honvédegyletek Szeged vagy Budapest mellett nyilatkozatra újabban felhíva nem lettek a közp. által. Ez a statisztika a honved-egyletek nyilatkozata által tehát támogatva nincs. Ez ép úgy a lev e g őb ő l van véve, mint a múltkor a központ által közreadott hasonló ki mutatás, melyet a honvéd-egyletek hitelesen megczáfoltak. A honvéd-ügy tisztességét és hitelét Mikár a nem igaz mondások lejtőjén még mindig viszi lefelé, a mi a közp. bizottsági tagok és honvédek önérzetét méltán sérti. Sokáig azonban nem tarthat már. A központ iro dája. A honvéd-egylei országos egyesületi elnökségétől levél érkezett a kolozsvári honvéd-egylethez szept. 20. kelettel. A levelet dr. Balogh Sándor helyettes blnök irta alá. A levél azt kérdezi: történt-e a kolozsvári honvéd-egylet vezetőségé ben változás? mert ennek aug. 6-ról keltezett átirata eddig az elnök ség előtt (Balogh Sándor előtt) ismeretlen aláírásokkal van'ellátva ? Kérdi tovább, ha történt, mikor és mily minőségben eszközöltetett az? A kolozsvári honvéd-egylet válaszában csodálkozásának adott kifejezést, hogy olyat kérdez, melyre a feleletet ajánlott levelekben juttatta az elnökség kezeibe s a mely a nyilvánosság előtt is félre érthetetlen bizonyossággal lett elintézve. Válaszában utalt a Tör ténelmi Lapok aug. 15-én megjelent számának borítékán levő köz leményre s a szept. 1-én a 169. és 170. lapokon foglaltakra. Ön érzetét sértenék meg Baiogh Sándor ügyvédnek, ha ezt az átiratot
ntki tulajdonítanak.'Ezt is, mint az irály és irás mutatja, Mikár fogalmazta, Mikár tisztázta, Mikár czimezte, Mikár expodiálti Ugylátszik most a kolozsvári honvéd-eg. lettel akarja elölről kezdeni azt, a mit i Szeged város polgármestere s a szegedi honvéd-egylet meghívóinak hivatalos eltagadásával tett Kifogástalan működésű jegyzővel biró egylettel szemben közönségesen bérmentesített leve lekkel is lehet érintkezni Mikár az ajánlott levelek vételét is elta gadja. Mindennek vau határa Vajon e nem egyenes utón járó, be számíthatatlan tetteknek ki és mikor vet véget ? A z „A ranykönyv" 192— 2U0. oldala van mai számunkhoz mellékelve, tartalmazza a következők gyűjtéseit és adományait: Georgievits Síndor r. k. lelkész Orlát 1 frt 40 kr. Végh Mihály unit. lelkész Rava 1 frt, Ráczkevy Károly ref. lelkész Aszaló 1 frt, fcimó Antal ál'o násfőnök Koviszna 5 frt, Ferenczi György plébá nos Leikés 1 frt, Hann Lajos vasúti hivatalnok Bpest 4 frt Bottyáni r k. lelkészi hivatal 1 frt, Reform, lelkészség Ciecze 50 kr, Föld váry József kjegyző Mohács 50 kr, Állomásfőnök Bród 5 frt, Adám József Szeiemle 1 frt, Kaufinan Gyula pléb. Eahó 1 frt, Kiss Samu kjégyző Nyirsid 2 frt 50 kr, Kiss P i l ref. lelkész Komárom-C-icsó 1 frt, Mezei János Ori-Szent(iéteri ref. lelkész 40 kr Kelemen Ká roly Eger 1 frt 20 kr, Horváth Gábor Sz. Fehérvár 6 frt, ÖUös Károly ref. lelkész 1 frt, L^ncs^s János plébános 2 frt, Bednánk István r. kath. lelkész. Nagy-Veszverés 2 frt, Körösi Jnnos ref. lelkész Körösladány 1 frt. Klivényi Gyula áll. főnök Moholy (Bác-sm ) 5 frt, Sailágyi József ref. lelkész Lályi (Szathmánn.) 50 kr, Zonda Vincze r. k. lelkész Toplicza (Torda-Aranyosm.) 3. fi t, Terebesi Pé ter váinos-pércsi állomás-fö'nök 50 kr, Nónay Dezsőné Kassa 5. fit, Fabó Nándor áll. elöljáró Ló'rinczi 5 frt, Nagv Endre Sarkad-Keresztur 1 frt 45 kr, László János ref. lelkész Láb ttlan 50 kr, La katos Péter jegyző Temerin 5 frt, Víisuti-állomístönök Sztána 2 frt 45 kr, Mihálcz Elek ref. pap M.-Valkó 5 frt, Kovács Gyula Micske 2 frt 90 kr, Ptancsik József gymnasiumi igazgató N.-Sz&loiita 9 frt 80 kr, Egyed Ferencz unit. pap Hoinoród-'zt.-Pál 1 frt, Ev. ref. egyház Hódmező-Vásárhely 5 frt. Ev. ref. lelkészség Bocsaj 50 kr, Barabás Miklós ref. lelkész S. Besenyő’ 2 frt. Ezekért a mú zeum ez utón is hálás köszönetét nyilvánítja.
Kérelem. Szükségünk lévén a „Vasárnapi Újság" 1876. évf. 14. számára, valamint az 1888. évf. 46. számára, úgyszintén a „Pesti Napló “ 1878. évf. összes reggeli számaira, illetve — lia valakinek netalán a lap be lenne köttetve — az egész évfolyamrar továbbá a „Képes Családi Lapok11 1887. évf. 43. sz., 1888. évf. 1., 26., 27. sz. és végül a „Magyar Ifjúság" 1891. évf. 52. számára, kérjük t. olvasóinkat, kik e számokat eladni hajlandók, szíveskedjenek szerkesz tőségünket mielőbb értesíteni. A kívántakat akár ;pénzért, akár cseréhen a „Vas. Ujság“ régebbi évfolya mai más számaiért megveszi a Szerkesztőség. E gész évre előfizetők n é v s o rán a k közlését a m . és a f. é v rő l la p u n k közelebbi szám ában fo g ju k foly tatni. A „T örténelm i Lapok® m. számának borítékja helytelenül nyomult piros papírra zöld helyett. A hibát a nyomda személyzete követte el s vasárnap lóvén, nem volt idő a helyrehozásra. A rend tudniillik az volt, hogy a piros borítékot fehér, a fehéret zöld követte eddig, így a három szín a f. é. folyamban nyolezszor fordult volna elé. Azt a rendet megzavarták. A fehér után zöld helyett piros borítékot nyomattak. Most ismét fehér megy s ezzel vissza térítjük a dolgot a rendes három színre.
Adományok a kolozsy. orsz. tört. ereklye-múz.-nak. Révai Károly, Nagyágról Kossuth Lajosnak 1848. május 23-áról felszólítását a nemzethez kamatos kincs tári utalványok kibocsátása ügyében, továbbá br. Puchner Antal cs. kir. tábornoki helytartó s főhadi parancsnok fölszólitását Nagy-Szebenből, 1848. október 26-ról. Razgha József 1848 — 49-diki honvéd-százados AlsóSzeliből „A pecsovicsok utolsó fortélya" czimü müvet. A mü szerzője nincs kiírva s mint a könyv czimlapján látható, 1848. márcziusában Váczon nyomatott. Walter Károly Kolozsvárról: Vécsey tábornok sa játkezű iratát pecsétjével ellátva Arad, 1849. május 3l)-ról. Hell János térparancsnok sajátkezüleg irt kiadványát Temesvár, 1849. junius 1-ről, 1 drb 10 frtos, 1 drb 5 frtos, 1 drb 30 pkros és 1 drb 15 kros Kossuth-bankót.
Horváth Gábor nyug. honv.-hadnagy Sz -Fehérvár ról 1 drb 10 frtos és 2 drb 5 frtos Kossuth-bankót. Nuszbacher Jakab Kolozsvárról 1 drb 6 kros ezüst pénzt és 1 drb 5 frtos Kossuth-bankót. Csegezy Lajos körjegyző Aranyos-Rákosról Petőfi „Nemzeti dal “-ának Kolozsvárt 1848 bán nyomtatott eredeti példányát. Huszár Gyula Kolozsvárról 1 drb 10 frtos, 4 drb 5 frtos, 2 drb 30 pkos Kossuth-bankót. Ifj. Pere István Kolozsvárról 3 drb nyomtatványt. Krivácsy József honvéd tüzér-ezredes Budapestről „Görgey és Klapka vagy az 1848— 49-diki önvédelmi harcz" czimü müvéből 4 drbot adományozott. Sándor Kálmán kir. tvszékibiró Tordáról l. Klapka tábornok sajátkezű aláírásával ellátott átiratát a 31-dik honvéd-zászlóalj parancsnokságához, Debreczenből, 1849. május 7-én. 2. Csányi László orsz. teljhatalmú kormánybiztos átiratát a 31-dik zászlóalj parancsnokságához 3. Egy nyölczadrétű 8 lapból álló füzetet, melyet valószí nűleg a gyulafehérvári börtönben szenvedő elitéltek ba ráti emlékkép sajátkezű aláírásaikkal láttak el.
NAGY BUTORRAKTiR! 03 Ctf
■4->
N
C0 aj ü •cö >
A lenyomott képek és füzetek között a következő képek és füzetek vannak: Képek: Bardócz Sándor lelkész (Schweidel és Török vértanuk 'gyóntatója). Budai honvéd-emlék. Csoport a budai honvéd-szobor leleplezésén résztvevőkből. (Inczédy Samu, Yégh Bertalan ezredesek, Szabó Samu tanár, Kal már Antal főhadnagy, Bay János hadnagy, Gurnisevitz Kelemen.) Csoport a Gábor Áron ágyúöntő műhelyének még élő munkásaiból. (Paizs Antal, Tóth József, Turóczy Mózes, Kovács András, Bene József, Klünglein Lipót.) Degré Alajos huszár-százados, közp. honvéd-egyl. elnök. Esterházy Miguel g r, Esterházy Kálmán gr., Honvéd emlék-kép, Inczédy Sámuel ezredes hajdan és most. Koós Ferencz k. tanácsos, Klapka György tábornok, Kossuth Lajos szülőháza, Kossuth Lajos 1847-beli felv. Kossuth Lajos 1854-beli felv. Kossuth Lajos 1849-beli felv. Kos suth Lajos 1892-beli felv. arczképei. Kossuth Lajos fiai nevelőjük társaságában. Petőfi Sándor „Talpra magyar* eredeti kézirat lenyomata. Petőfi Sándor „Talpra magyar" legelső kiadás eredeti lenyomata. Rétyi Antos János tá borkari alezredes. Reiner Zsigmond dr honvéd főorvos, Sárosy Gyula Bányai Júlia honv.-százados. Tassy Végh Bertalan ezredes, Teleki Sándor gr. ezredes, stb. stb. A fűzetek között az aradi elitéltek névsora, a Történelmi Lapok többrendbeli ünnepi száma és több népies elbe* szélest és hazafias verseket tartalmazó példányok vannak. Ha valaki 100 példányon alól rendel s meghatározza, hogy mely képek vagy füzetek küldessenek, az esetben drbja 10 kr 100 példányon felül pedig 5 krért küld hető. Kossuth és más hazafias ünnep rendezőinek a fi gyelmét felhívjuk erre. A kolozsvári és tordai ünnepe ken a képeket és füzeteket kisasszonyok árusították.
Kolozsvárt, Hid-utcza 27. Tisztelettel
N
O O
•O
c
X S zab ad ságh arczi képek, törté n e lm i és népies füzetek. A kolozsvári orsz. ereklye-muzeum a „Törté nelmi Lapok“-ban megjelent arczképek és emlékek metszvényeiből finom kártya-papírra külön lenyomatokat ké szített s azt a Történelmi Lapok füzeteivel, valamint népies tárgyú füzetekkel egyetemben Kossuth és más hazafias tárgyú ünnepeken és népünnepen értékesíti. E kezdeményezés nemcsak a kolozsvári ünnepélyeken veze tett szép sikerre, hanem a vidéken is pártolásban része sült. Tordán, az Emke javára Sándor Kálmán tvszéki biró, elnök, lelkes vezetése alatt rendezett ünnepen 500 drbot terjesztettek el a hazafiak között. A muzeum a vidéki rendezőségeknek Kossuth és más ünnepélyeken való terjesztés végett e képek és füzetekből 300 drbot küld 5 frt papir és nyomtatási árban.
WALTON és TÁRSA
0
X X
’n
o u
a
’cö
N
ti
X
ajánljuk dúsan berendezett butorraktárunkat. Kapható itt minden berendezés jutányos áron, jótállás mellett. Dús választék szőnyegfüggöny-, kép-, tükör- és matratzokban. Amaz elvünk, hogy kevés haszonnal nagy forgalmat produkáljunk: életképesnek bizonyulván, feltűnő olcsón árulhatunk. A kárpitos, asztalos, mázoló és aranyozó mesterségbe vágó minden uj munkát, valamint átalakitást és javítást is elvállalunk. Tisztességes, pontos szolgálat, vidékre bérmentve. Teljes tisztelettel: W a lto n és Társa.
Bútorozott
szép tág:as szoba napos oldalra néző ablakokkal
K ia d ó ok tób er 1-tól. . Kolozsvárt- Új-utcza 19- sz- a.
külön bejárattal.
^
----- ---------
CZETZ P É T E R első és legnagyobb temetkezési intézete egész Erdélyben Kolozsvárt.
Belközép-utcza, Minorita-templom épülete. —
«**
Helybeli és vidéki temetéseket egy árban számit.
Közművelődés irodalmi
5
4—
i'e
