f
l ..
~---·
1
f
fr7-18 KÖTET
Óründurigsjahre - mit dem 01t ergiinzt - angegeben 01·t weist man in diesem I eil - in KI ammern - auf die Datenlieferungsquelle hin Der vierte Teil
!'
~·
B _I bear:~eitet. die Namensliste der 1840 in Buda (Ofen) und Pest tiitigen Magister ( es1tzer, Pa.chter. und Provis~ren) mit der Angabe der Apotheken 2. Iegt ~1e ~lter ~er 18591n Buda (Ofen) und Pest fllnctionierenden Apotheken dar 3 enthfilt .die Le1ter der Budapester Apotheken im Jahre 1875 4h führt d1e Budapester Apotheken von 1882 - dem Namen Sitz und leiter dei A pot eken nach - an ' ' .. D~r fünfte I'eil bearbeitet in chronologischer Reihenfolge die wichtigsten An aben bezuglich der Pharmazie von Ungarn, auch mit der Angabe der QueIIen. g Der sechste Teil enthalt die Quellenwerke und Iiteratur, die zur Aufdeckun de ~uellen ve:wendet worden ware°: Trotz der Aufklfilung, Sammiung und s stematsie~· rung der v1eJen An~~b~n ka~n ?1.e Arbeit nicht komplett gemacht werdentsie enthalt me?rere, ~u~ Unver~asslichke1t e1rug.er Q~ellen stammenden Widersprüche, die nur durch we1te~e, e~fnge, zunachst lokalgeschichthchen Forschungen erhebt werden können Ab auch 1n d1eser Form verkündigt sie für PharmazÍehistoriker vie1e neuen Angabe~ er
11;
1
SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK
l/.,t.if(J Jw,q„wi,
l'~i;,ttv(
ÉRIESÍIŐJE ...
.
1983-1984
r~i;;i~:s
1 1!! 13, I~*~'i!Tf~~1>iszÁGP~~A;~~K 0 1 '(;,/t;-~ M
M
<-----;:e'' .. -·
ELNEVEZÉSEI ÉS ALAPÍTÁSI ÉVEI
,:,, ''."'
CSANÁD VILMOS
8
s·~.· ,
'
/1
~
Cégérek, címerek, ;e/vények szunbó/umok és a gyógyszerészet
hősoknek, kiemelkedő
-,:
·~ e., .
·<~: ,~ '·.
Nemzetségeknek, fejedelmeknek, személyeknek, népeknek otszágoknak a totténelmi gazdasági és társadalmi fejlődés folyamán szllkséguk volt ~ ism.ertető jelekre, melyekből első megpillantásra látni lehetett, mit jelképeznek. A:z iparosoknak és kereskedőknek is voltak figyelmet felkeltő, áruvásárlásra ösztönző szimbólumaik Az írás-olvasás csak lassan terjedt (még ma sem vált az emberiség közkincsévé!) Így az írott szövegnél beszédesebbek voltak, a figyelmet jobban felkeltették a Mkülönféle képes és plasztikus ábrázolások A :figyelem felkeltésére jó lehetőséget adtak a környező világ képei, tátgyai, növények, állatok, pajzsok, szobrok, táblák és jelentést fu„.hordozó szimhólumok Ez~kre sokte\e anyagot (fa, fém, kő, papír stb) használtak fel. ' Magyarországon az Arpádok korában a személyt eltakaró páncél elterjedésével jelennek meg címerek, pajzsba foglalt jelvények, a megkülönböztető zászlók. A XIV századtól polgárainknak is vannak mesterségükről tanúskodó pajzsaik A XV századbanZsígmond és Mátyás idejétől utazóink megismerkednek Nyugattal, ennek következtében nálunk is elterjednek az európai jelvények, círÚerek, kereskedelmet, céhmesterséget . jelentő.szimbólumok. Cégér szavunk 1470-ben már használatban van Történelmi etimo·lógiaí- szótárunk szerint ( = quod est signum) foglalkozást jelentő jelképes tárgy (vö a : némét· zeigen = mutatni igével) Mi.nt érdekességet megemlíthetjük, hogy a szót a : büntetőjogban is használták (cégéres) A bűnös nyakába bűnjelet akasztottak, amelyből (rajz stb) látni lehetett, milyen vétséget követett el „Jó bornak nem kell cégér" szólásunk is. biz.oriyítja a cégér sZó jelentőségét. A reklátn szavunk francia eredetű (1860-ban Jókai , már használja), hírverést, figyelmeztetést jelent A különféle szakmák, foglalkozások szimbólumait már az ókortól kezdve telhaszllálták tájékoztatás céljából. Ezek a megkülönböztető jelek karokként, országokként &' születtek, de vándoroltak is egyik országból a másikba %: - A sienai vargák kápolnájukban (1338) kőből faragott címetüket helyezték el (1 _Bertényi, 161) (bőr, rajzeszközök, ár) Nálunk a saru, a magas sarkú női cipő a vargát., a kifüggesztett csizma a csizmadiát, a gyalu az asztalost, a patkó a kovácsot, az ökörfej a,Jnészármt,cazculló·icszabót;·a·perec a péket; a hordó a kád árt, a réztányér a borbélyt, -. - -szahn:aköteg·a kocsmárost hirdette A céhek ládáikra, zászlóikra stb címereiket, ~e!vény~ik~_t figurális ábrázolással keretezve kifaragták, rászőtték, ráfestették, védőszent --- Jedcképeível ís-díszítették. A céhrendszer megszűntével 1872-ben ipartársulatokat, majd ipartestületeket szerveztek, de a jelvényeiket továbbra is megőrizték, áthagyományozták A.-.magyar mészárosok céhük zászlajára jelvényük, a bárd mellé Szent László király · 1 alakját is odafestették l j 'rl 77 . . t . ' i"VVZ. ~-o,~ .v ,,),,,..,;[ !ll'
1
l i
!!
1•
i
1
1 1 ·- l
1
· - - i - - - - - - - - ··-··
l
1
1 1 1 1
1
1
í
„
440
··r 1
i
3g9
Nem lesz felesleges, ha a XVIII. században létesített néhány budapesti vendégfügadó nevét is megemlítjük: Arany Sas, Fehér Rózsa, Fehér Ló, Arany Hajó, Elefánt, Tigris, Magyar Király. Ezekből az elnevezésekból (a fűszeresek, materialisták is adtak nevet üzleteiknek) láthatjuk a névadás módját, de azt is, hogy egy szakma, foglalkozás szimbólumai, elnevezései hatottak más szakmára is; elég sok hasonlóságot, megegyezést találhatunk. (1. Bogdán István: Régi magyar mesterségek, Magvető, 1973) Nézzük meg a régiek gyógyszerészi szimbólumait Ezek közt már az ókorban is nagy szerepet töltöttek be a növények és az állatok (totem-állatok) Az oroszlán az állatok királya, erőt, bátorságot, vitézséget jelképez Gyakorivá vált ábrázolása címerekben éppúgy, mint az alábbi álJatoké is: A sas az ég tekintélyes madara (a rómaiak hadijelvénye, sok ország szimbólumává lett) A szarvas, a strucc a gyors mozgás állatai A kígyó minden évben leveti bőrét, az élet megújulásának jelképe, de az okosságnak is, miként a holló. Kedvelt állat volt az egyszarvú, a képzelet szülte csodalény homlokán nőtt szarvával, a medve, az elefánt, a mesebeli griff~ a hattyú, a gólya' a tavasz és a gyermekáldás madara, a rák, a pelikán Németországban (azért említünk német példákat, mert a magyar patikaelnevezéseket a nagyrészt német származású patikusaink hazai mintára honosították meg) már a reneszánsz korában van Adler-, Löwen-, Hirsch-, Einhorn-, Schwanen-Apotheke, Apotheke zum Goldenen Greif, - zu Weissen Biir. A kígyóról, hollóról, gólyáról, struccról, páváról elnevezett gyógyszertárak is gyakoriak A növények közül a szőlőfürt, a rózsa, a borostyán, a búzakalász váltak szimbólumokká: Rosen-, Trauben-Apotheke stb Asclepios a gyógyítás istene volt a görögöknél Szent helyein kígyókat tenyésztettek A botra felfelé tekeredő kígyó az orvoslás máig elterjedt jelképe. Leánya, Hygieia az ábrázolásokban baljában csészét tart, melyből kígyót itat. A Bibliában is többször szerepel a kígyó, a rézkígyó Az oroszlán a kereszténységben magát Krisztust is jelentette, de attribútuma Sz. Márk evangélistának. Sz. János evangélistáé a sas Ábrázolásaiban kelyhet tart kezében, melyből kígyó emelkedik ki Nagy divat volt a patikák elnevezésében az „arany" jelző használata (Arany Oroszlán stb) A görög-római mitológia istenei, azok kellékei a gyógyszerészet állandó jelképeivé váltak Már említettük Asclepiost és Hygieiát, a gyógyítás védőpatrónusait. A gyógyítás istene volt Apolló, erőt, egészséget ad az embernek, Hercules, bajt elhárító isten, a hőforrások istene is, Iris az istenek hírmondója, Diana istennő védelmet ad, Minerva a bölcsesség istennője, Flóra a vírulásé, a tavaszé, Auróra a hajnalpíré és a verőfényé, Ihemis az igazság és jogrend védője, Uránia a csillagászat múzsája, Fortuna szerencsét hoz. A mérleg a gyógyszerészet gyakori szimbólumává vált, éppúgy mint több ezer évvel ezelőtt a mozsár a benne lévő törővel. Az említett istenekről és jelképekről a középkor végén patikákat neveztek el és ábrázolásukat felhasználták a díszítésekben is A kései középkortól, a kereszténység megszilárdulásától kezdve Ó- és Újtestamentumi alakok, fügalmak, majd keresztény szentek, mártírok, patrónusok lesznek a patikák külső és belső díszítéseinek ihletőivé és névadóivá Gyakori a Szentháromság, 1 erem tő, Jézus Krisztus, Szentlélek, az Angyal, Mihály, Rafftel, (héber szó jelentése: az Úr gyógyulást hoz) elnevezés Csillag, ez vezette a mágusokat napkeletről Betlehembe, ----------:SC:ai'li'am~on, az ~t~~J~m-~n_~}IQ!~_!i_qjcs k_!rfily,_.s_~?;-Má,rj~~?~n! _Anpa, Szent .József, Keresz':'. telő Szent János, az apostolok, az evangélisták, .Mária Magdolna (patika-edénnyel ábrázolták); a későbbi szentek és mártírok mind-mind célszerűnek kínálkoztak a gyógyszertárak díszítésére és elnevezésére. Sz. Kozmának és Sz Damjánnak (a gyógyszerészet védőszentjei) ábrázolását számtalan miniatűrön, festményen, freskón, plasztikákban, grafikában láthatjuk Kozma urinálét, Damján kenőcstégelyt és spatulát tart kezében. Nagyon sok patikát neveztek el szentekről: Mártonról, Györgyről, Rókusról, Miklósról inkább görö_g vallásúak körében és nevéről nevezett helységekben Még sokáig sorolhat-
400
nánk a keresztény szentekről elnevezett patikákat, hiszen segítségükben sokan hittek Sok gyógyszertárat neveztek el elvont, vallásos fogalmakról A betegeket a hit, remény élteti, de szükség van kegyelemre, segítségre, türelemre, békére, szeretetre A kereszt a megváltás, a korona a boldogság jelképe. A gránátalma az irgalmas betegápoló szerzetesrend jelvénye volt, ezért nevezték el patikáikat „Gránátalmá"-nak A XV század második felében a fejlődő gazdasági élettel fellendül a városi kultúra Ebben az időben már nagy gondot fordítanak patikák létesítésére és szép berendezésükre. Nemcsak a belső bútorzat és felszerelés a fontos A jelképek (freskók, szobrok, díszek, fafaragások) a belső helyiségekben szem elé tárják a valamikor a patikaládákra rajzolt régi szimbólumokat, de új elnevezéseket, címeket, díszítéseket teremtenek, amelyek a ház fillán vagy a bejárat felett pajzson, táblán, oda erősített rúdon láthatók Ezeket a díszes kellékeket a járókelők érzékelik:, hiszen fémből, fából, kőből stb készültek és tetszetősek A XV-XVI. századtól a német patikák ornamentikáiban gyakran látható olajfestményeken, freskókon, Krisztus, Kozma és Damján, Sz Mária, Mária Magdolna, Asklepios botja, angyalok, a mozsár·, növényi díszítések, napsugarak, csillag, kereszt, korona, glóbus, golyó. Néhány nyugati patikaelnevezés: Mohren Apotheke, Bayreuth (régebben Arany Griff) 1610 St Martin Apotheke, Braunschweig XVII. sz Auge Gottes Apotheke, Chur, XIX sz. elején Einhorn Apotheke, Speyer, 1703 Einhorn Apotheke, Darmstadt, XVII sz elején Löwen Apotheke, St. Gallen, XVII sz Löwen Apotheke, Dresden, 1740 Hirsch Apotheke, Halle, 1820 Apotheke zum Güldenen MörSel, Nürnberg, XVI sz Ap. zum Löwen, Pirna, XVII sz Apotheke zum Nordstern, Stockholm, XIX. sz Apotheke zum Weissen Biir, Stockholm, XVII sz Schwanen Apotheke, Worms, XVIII sz (Hein-Koning i m. 29-31 1) A hazai heraldikánkban már a Mohács előtti időkben a címerképek realista ábrázolásukkal tűntek ki Említsünk meg néhány címerképet, ezekből is láthatjuk, hogy a patikaelnevezésekre nálunk is mennyire hatással lehettek a heraldikai ábrázolások Ezekben az ábrázolásokban a leggyakoribb emberalakokon kívül állatok szerepelnek A heraldikában legkedveltebb az oroszlán, de kedvelt a sas is Az állatvilágból gyakran ábrázolják a kecskét, a medvét, a halat, a szarvast, a hollót, a pelikánt, a darut, a rákot, a kígyót, a gólyát, az egyszarvút Gyalaan ábrázolják a növényvilágból vett címerképeket is: a babérkoszorút, a búzaszálakat, a liliomot, a szőlőt, a virágokat, valamint az égitesteket, a sugárzó napot, a csiUagot Régi városaink címereikben gyakran ábrázolták a bibliai és keresztény szenteket és a vallásos. fogalmakat (pi Szűz Máriát Vác címerében,-Kecskemét ősi pecsétjén Szent Miklós a védszent ) Ne hagyjuk ki a képzelet szülte címerképeket sem, a griffet (a sas és az oroszlán kombinációját), a szárnyas oroszlánt (Velence címerében), a kétfejű sast, a sárkányt (a hajdúk arany sárkánya, hasán vörös kereszttel) stb Ezek a címerképek szinte kivétel nélkül mintát szolgáltattak Európában patika-elne·· vezésekre ésjelvényekre. (Vö Bertényi Iván: Kis magyar címertan, Gondolat, Bp 1983 32-44 1 ) sőt a régi szimbólumok kínálkoztak a heraldikai megmintázásra 401
A patikák elhelyezése, környezete, külső észrevehető tulajdonsága is ösztökélt patikaelnevezésekre. Találhatunk ilyen elnevezéseket: „Felső", „Alsó" patika (helye a városban); a ház színéről elnevezett gyógyszertárakat („Zöld", „Kék"). Nürnbergben Paradicsompatikának neveztek el egy gyógyszertárat, mert az épület falán paradicsomot ábrázoló freskó volt Voltak utcáról, térről elnevezett patikák is De arra is van példa, hogy utcát neveznek el patikáI"ál, Pesten a Kígyó utcát Számos patikát tulajdonosaik nevén emlegettek és neveztek el. Ennek hatása kereshető a német Hof-, Stadt- Raths-Apotheke elnevezésekben: korábbi gazdájuk a hercegség, a város lehetett A reformáció elterjedtéve! sok patika neve megváltozott Protestánsok lakta területen másra cserélik az erősen katolikus jellegű elnevezéseket A XVII századtól kezdve már több patika létesül Az ókori szimbólumok, állatok, növények, antik mitológia, istenek, a tudomány, történelem, művészet, a kitáguló nagyvilág, a polgárosodás fogalmai késztetik az új elnevezéseket, de nem szűnnek meg a vallásos jelentésűek sem. Sok patikát neveznek el az illető ország történetének fOgalomkörébőJ Az új világrészek felfedezése, távoli, egzotikus népekkel bonyolított kereskedelem, gyarmati cikkek, a gyarmatokon megismert állatok és növények, a messziről hozott gyógyszerek új elnevezésekre csábítanak: Szerecsen, Fekete Szerecsen, Indus, Római, Török, Mór, Mórok, Két Mór elnevezésre. A XVIII század közepétől tudatosan ragaszkodnak a patikák régi elnevezéséhez, védik ezeket és a hatóságok nem engedik, hogy ugyanabban a városban mások azonos névvel nevezzék el gyógyszertárukat ·' A szerzetesrendek, kolostoraik mellett sok helyen infinnáriumokat is létesítettek, és ezzel együtt gyógyszereket is készítettek. A gyógyszereket a rendi orvosok és a meiléjük rendelt fráterek állították össze. Első királyaink idejében már voltak ilyen kolostorok nálunk. A Szent lázár rendnek Magyarországon már 1200 körül voltak kórházaik, öltözetükön zöld keresztet viseltek A templomosok III István idejében fOglalkoztak betegápolással Ruhájukon vörös kereszt volt Ajohanniták, vagy ispotályosok II Géza korában telepedtek le, betegeket ápoltak„ Ruhájukat fehér kereszt ékesítette. A német lovagrend is ápolt nálunk betegeket II András idejében. Nem ok nélkül emlegettük a szerzetesrendek különféle színű keresztjeit, mert a jelzős kereszt megnevezést fellelhetjük későbbi patikaelnevezéseinkben A szerzetesek, lovagrendek kolostori gyógyszertárain kívül országunkban városi gyógyszertárak is voltak. Budán már 1303-ban volt „városi" gyógyszertár (Orient i m 35. 1) Egy 1494wből származó oklevél említi a. nagyszebeni városi gyógyszertárat (Orient, 48 1.), 1500-ban Pozsony és Brassó is büszkélkedhetett gyógyszertárral (Orient, 51 l.) Erdélyben a XVI. század elején 3 (Orient, 53 l.), a XVII század végéig 6 nyilvános városi gyógyszertár működött (Orient, 149 l) Nagyszebenben a XVII század végéig 6 patika létesült. A lőcsei, kolozsvári patika alapítása a XVI. század elejére esik (Carl Frede1king: Grundzüge der Geschichte der Pharmazie, Göttingen, 1874 e művében (19 1) említi, hogy Oroszországban az első patikát Moszkvában nyitották meg a XVI. század végén Később Nagy Péter cár szorgahnazta patikák alapítását 1701és1713 között 8 patika létesült Moszkvában) A XVI század után a patikáink lassan szaporodnak, de ,főuraink is állítanak fel -~------1házipatikákat:-(-Szigetváry·-·F:-;.-Különböző-tulajdonviszonyú--patikák felállítása-.. ) A XVL-XVIII században a jezsuiták és az irgalmasok több patikát alapítottak nálunk is A jezsuiták 1561-ben jelentek meg az országban 1700-ban 36 rendházuk, 1773-ban, feloszlatásukkor 52 rendházuk és 1000-nél több rendtagjuk volt A jezsuiták jelvényében IHS betűk olvashatók: Jesus Hominum Salvator = Jézus az emberek megváltója. Innen a sok Salvator elnevezésű patikánk. Az irgalmas rendet Istenes Szent János alapította Portugáliában 1578-ban kaptak constitutiót Szepesváralján már 1650ben volt Gránátalma elnevezésű gyógyszertáruk
II
1700.-ig alapfrott gyógyyzertáraink 1303 1495 Salvator 1500 előtt Fekete Sas 1500 Vörös Rák 1503 Oroszlán 1520 Fekete Sas 1525 előtt Arany Sas 1555 Arany Oroszlán 1560 Fekete Sas 1561 Salvator 1573 Szent György 1576 1600 1600 1600
Arany Oroszlán Fekete Medve Arany Oroszlán Fekete Sas
1600 Szent Háromság 1601 körül Angyal 1608 Szent István 1611 Gránátalma 1620 előtt Oroszlán 1626 Isten Szeme 1630 Megváltó 1634 Angyal 1640 Fekete Medve 1640 Szent György 1645 előtt Fekete Szerecseny 1648. Arany Sas 1650 Megváltó 1654: Városi 1654 Széchenyi [IstvánJ 1658 Megváltó 1664 Fekete Sas 1670-80 között Arany Kereszt 1671 Magyar Király 1674 1676 1680 1680.
Gránátalma Arany Szarvas Angyal Angyal
1680 Magyar Korona 1685 Egyszarú
Budán nyilvános gyógyszertár volt (Orient, 35 1) Körmöcbánya (Varságh; Oláh: 1798.) Nagyszeben (Orient, 48 1 : 1494 Varságh: 1560) Pozsony (talán már 1312-ben megvolt, Varságh) Lőcse (Varságh) Brassó (Orient: 49 l: már 1516-ban volt it patikus) Nagyszeben Lőcse (Varságh: 1503. „Oroszlán") Nagyszeben (talán már 1500 előtt megvolt Var~ ságh) . Besztercebánya (Varságh, Oláh: 1788.) Kolozsvár (Orient 149 l: 1640 Varságh: 1710 Nékámné: 1573.) Ungvár (Varságh: 1750 Oláh: 1854) Bazin (Varságh) Sopron (Varságh, Oláh: 1 724 ) Beszterce (Varságh, Orient, 49 I.: 1516-ban volt itt patikus) Pozsony (Varságh) Sopron (Fehér Angyal, Oláh: 1781) Pozsony (Varságh) Stakolca (Varságh) Kassa (Arany Oroszlán, Varságh: 1785) Kassa (Oláh: 1773) Győr
Sárospatak (Oláh: 1752) Brassó (Varságh: 1690 Medve néven is) Kolozsvár (Orient: 149 1, Nékámné: 1573.) Kőszeg (később Szerecseny néven is: Szigetváry) Nyíregyháza (Oláh: 1650) Szepesváralja Gránátalma néven is Győr Győr
(volt jezsuita patika, később kapta e nevet) Pozsony (Varságh: Salvator, 1658) volt jezsuita Léva Nagyvárad (Orient, 161 1, Varságh: 1742) Kőszeg (Varságh) (Ténylegesen: 1743 jezsuita, név nélkül, 1 775-től Arany Egyszarvú, csak 1842től Magyar Király (Szigetváry) Pozsony (Linzb.: 1672., Varságh: 1770) Miskolc (Oláh, Varságh: 1760.) Sopron (Varságh) Debrecen (Varságh: Arany Angyal 16 70--80 , Oláh: 1795) Késmárk Kolozsvár (Var·ságh) 403
1687 Fekete Medve 168 7 Arany Egyszarvú 1687. Arany Sas 168 7 Városi 1688 Szentháromság, Városi, 1690. Mária Segedelme 1690. Medve l 697 Szerecsen 1699 Magyar Király 1700. Magyar Korona 1700. Megváltó (Salvator) 1700 Megváltó l 700. Megváltó
Buda Arany Egyszarvú, Arany Sas, Alsóvárosi, Városi néven is (Varságh: 1688 Fő u 27.) Buda (Sztankai: 1740 körül Arany Sas, 1935-ben Városi.) Buda (Vida M.: Dísz tér 1-2., Dísz tér 6, később Tárnok u. 16, 18, Városi, Fekete Medve néven is Buda (Fekete Sas, Udvari néven is. Varságh: 1688 Tárnok u. 8. - a Dísz téren Fekete Sas néven.) Pest (Oláh: 1686, Varságh: Váci u 34.) Magyaróvár (Varságh) Brassó (Varságh) Pécs (Oláh: 1751.) Eger (Varságh: 1714) Kassa (Varságh) Selmecbánya (Varságh) Aranyosmarót (Varságh) Tokaj (Varságh)
III A magyarországi gyógyszer tárak elnevezés·et
A mi patikaelnevezéseinkre, mint már említettük, főleg a német elnevezések hatot-
tak. Patikáink elnevezései nem mindig alapításukkor születtek Alapításuk időpontjáról nevükről a források, a feljegyzések sem mindig megbízhatók Egymásnak ellentmonda'. nak, egymástól eltérnek, hiszen sokszor csak a tulajdonosok közléseire támaszkodhattak hiteles, írásos dokumentum híján. Az elnevezések időpontjában is sokszor bizonytalanok vagyunk, gyakran a hiteles dokumentumokban sem szerepel, és idők folyásával egyikmásik patika neve meg is változott. A patikáink alapítását és névadását illetően leginkább a következő könyveket vehetjük alapul: Linzbauer: Statistik des Medizinalstandes. von Ungarn Wien, Braumüller, 1859 Oláh Gyula: Az egészségügyi személyzet és a gyógyszertárak statisztikája Magyarországban 1875 évről. Bp. Légrády, 1876 Orient Gyula: A~ erdélyi és bánáti gyógyszerészet története Kolozsvár, 1926 Gyógyszerészek Evkönyve (periodika) (Koritsánszky 0.) Gyógyszerészek Naptára (periodika) (Schédy S.) Gyógyszerészek Zsebnaptára (periodika) (Varságh Z.) Nagy segítségemre volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum adattára Megjegyzések qZ adatközléshez elöljáróban:
!. Az elnevezéseket fogalmi Gelentés) csoportokban tárgyaljuk 2: Nerii iliinden-gyógyszertlí.rneve-szeTepeL7!.regebbi alapításúak voltak fontosak, a leggyakrabban előforduló és különös .figyelmet keltő elnevezóek, változatok 3. Ugyanaz a patika más fogalo,mkörben, sőt ugyanabban többször is szerepel, ha különböző források erre késztetnek. Eppen ezért kétkedésre, javításokra pontos helytálló adatok további kutatására vagyunk utalva. (Helytörténet) 4. Az elnevezéseket két (a. b) csoportban tárgyaljuk: a) 1875-ig alapított gyógyszertárak (azonos nevű, később alapítottak is) b) 1875 után alapított gyógyszertárak (újabb elnevezések)
A b) csoportba csak akkor soroltuk be a patikaelnevezéseket, ha a régiek fogalom· jelentésükben, újszerűségükben eltértek vagy új divatot követtek 5. Egy-egy fogalomkörben az évszám az alapítás (megnyitás) időpontját jelöli, mellyel nem mindig azonos a patikaelnevezés időpontja 6 A felszabadulás utáni patikaelnevezések további munkálkodást kívánnak körétől
a) Patikáink alapítása, elnevezés-e 1875 ·ig
A régebbi patikaelnevezések között leggyakoribbak az állatnevek: Egyszarvú, Arany Egyszarvú, Kígyó, Arany Kígyó, Fehér Kígyó, Zöld Kígyó, Oroszlán, Arany Oroszlán, Fehér Oroszlán, Két Oroszlán, Sas, Arany Sas, Fehér Sas, Fekete Sas, Szarvas, Arany Szarvas - kevesebb a Medve, Fekete Medve, Galamb, Hattyú, Gólya, Holló, Fekete Holló, Pelikán, Arany Pelikán, Rák, Vörös Rák, Sólyom elnevezés Az antik mitológiai fogalmak közül leggyakoribb az Aesculap, Hygeia, Diana, Minerva. Más istenek és istennők csak elvétve fordulnak elő az elnevezésekben: Flóra, Fortuna, Pallas Athéne stb. A bibliai hagyomány a következő elnevezéseket sugallta igen sokszor: Szentháromság, Isteni Gondviselés, Isten Szeme, Teremtő, Jézus Krisztus, Salvator, Megváltó, Jó Pásztor, Szentlélek, Angyal (Szent Mihály), Őrangyal, Védangyal stb. Gyakoriak az újte
zést is: Császári Sas, Fekete Sas, Római Császár (ilyesféle sok van a kiegyezés, millenium után). Az egzotikus népek kevésszer ihlettek patikaelnevezésre: Mór, Szerecsen stb b) Patikáink elnevezése 1875 után
A XIX. század utolsó negyedében újszerűséget, változást tapasztalhatunk a patika· elnevezésekben Az állatnevek bővülnek (Turul Madár, Fehér Galamb, Hangya, Phoenix, Rokkant Sas, Arany Lepke). Az ókori, antik mitológiai fogalmak közül Fortuna, Sanitas, Viktoria, Urania, Sabina, Kleopatra, Globus, Lotus (Hévízen), Pallas Athene is adnak nevet patikáknak
A bibliai és keresztény elnevezések között is akadnak
újszerűek:
Illés Próteta Szent
1813 Fehér Hattyú
Flonan, L1z101 Szent Terez, Munkás Jézus (Szabadka 1940) Elvont fogalmak is adnak nevet: Viktória, Szabadság, Caritas, Glória, Sanitas, Humamtas, Szeretet, Béke stb
1821 Fehér Hattyú 1880 Hattyú 1891 Hattyú I78 T Fekete Holló 1923 Fekete Holló 1772. Holló 1787 Holló 1886 Arany Kígyó 1803 Fehér Kígyó 1812 Fehér Kígyó 18 50 Fehér Kígyó 1865 Fehér Kígyó 1876 Fehér Kígyó 1778 Kígyó 1784 Kígyó
Cs~Iá;J, Hár~;n Király, J~zus Szíve, Szent Endre, Szent Keresztély, Szent Lajos: Szent
A környezetet, elhelyezést eláruló elnevezések szaporodnak ilyenkor a történeti hagyomány ~s ihlet. Opera, Aréna,_Fa~or, Alkotás, Danubius, Mú;eum, Nyugati, Teleki,
~eletJ, Belvaros1, Aqumcum, Stal!sz!Jka, Országház, Lipótvárosi stb (az utóbbi elnevezesek rrund Budapesten). Kitái:"l a mag?'ar tö;,ténelemből, mondavilá?ból vett elnevezések és a magyar!ágtudawt vallo elneveze<ek, kor~: Csaba, Csaba ".ezer, Turul Madár, Csodaszarvas, Arpád Fejedelem, Lehel Vezer, Gizella, Szent Gellert, Hungária, Hunnia, Pannonia, Kettős Kereszt, Báthory, Bocska!, Thököly, Zrínyi, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc (hamvai hazahozatalakor), ~atthya?y Her.ceg 1:' reformkor és a szabadságharc nagy alakjairól I~ ne.veztek el, pa!Jkakat: Sz_echeny1 Istvan, Kossuth Lajos (igen sok!), Batthyány, Wesseleny1, Klauzal, Bem, Damiamch A kiegyezés kora tükröződik Andrássy Gyula, Deák
F;ren?, Bar~oss, Po~man1czky elnevezésekben. Magyar írókról is neveztek el patikákat:
Pazma_ny ~ete~.' .M!_kes Kelem:n, Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, Garai, Petőfi, Arany (ketteJu~rol kulonosen a Petofi-centenárium után), Jókai Meglepő a Toldi Miklós elnevezes. . ~ tö,rtén~lrlli s~e?,'élye~ nevének kiválasztására a környezet, elhelyezés is hatott Az I. vdaghaboru ideierol tanuskod1k a Vaskereszt Két Honvéd Vörös Kereszt Vilmos Császár, Rokkant Sas elnevezés ' ' ' Az irredentizmusnak, a nacionalizmusnak is nyomai vannak az elnevezésekben·
Hargita, .~árpát";lj";, Nagymagyarország, Nemzeti Zászló, Apponyi Albert Emhtesre melto a Lutherro/, Calvinró/ elnevezett két patika.
ELNEVEZ ÉSEK 1875-ig Á·llatnevek
1687. Arany Egyszarvú 1751 Arany Egyszarvú 1772 Arany Egyszarvú 1775 Arany Egyszarvú 1795 Arany Egyszarvú 1685 Egyszarvú 1732 Egyszarvú 1 777. Egyszarvú --1790,- Egyszarvú 1 796 Egyszarvú 1875. Egyszarvú 1875. Fehér Galamb 1901 Fehér Galamb 1902 Fehér Galamb 1717 Gólya 1813. Gólya
Buda (később Arany Sas, majd Vátosi) Buda Debrecen Kőszeg (előtte jezsuita, 1842-től Magyar Király, Szigetváry) Nagyszombat Kolozsvár (Nékámné) Kolozsvár (Orient, 189 1 Oláh: 1775) Rimaszombat Zályom Szilágycseh Szliács Polgárdi Budapest Kispest Podolin Kisujj szállás
.
1803 Kígyó 1805. Kígyó 1812 Kígyó 1825 Kígyó 1829 Kígyó 1839 Kígyó 1840 Kígyó 1847 Kígyó 1864 Kígyó 1866 Kígyó 1872 Kígyó 1903 Kígyó 1906 Kígyó 1907 Kígyó 1866 Zöld Kígyó 1600 Fekete Medve 1640 Fekete Medve 1687 Fekete Medve 1751. Fekete Medve 1798 Fekete Medve 1690 Medve 1818. Medve 1926 Medve 1555 Arany Oroszlán 1576. Arany Oroszlán 1600 Arany Oroszlán 1620 Arany Oroszlán 1724. Arany Oroszlán 1724 Arany Oroszlán I 727 Arany Oroszlán
Debrecen (Linzbauer 153 1, Oláh 64. 1. évszám nélkül) Békés Csanádpalota Budapest Tállya Budapest Déva
Tarcal Zsablya Miskolc Abaújszántó Kumnadaras Balkány Orosháza Máramarossziget Pest (Illés, 1874-ben „Kir Udvari a Kígyóhoz", 1784-1789 „Csillag" volt a neve, (Kígyó-u) (Varságh: 1787) Miskolc Lőcse
Debrecen Mád Belényes
Eger Csány Kemecse Nagykőrös
Nyíregyháza Siklós Budafok Szombathely Kecskemét Zsablya Bazin (Oláh: 1790) Brassó Buda (Arany Sas, Arany Egyszarvú, Alsóvárosi, ill Fekete Medve is; Varságh: 1688.) Buda (Oláh) Nagyszombat Brassó Beregszász Rozália (Máramaros m ) Lőcse
Ungvár Sopron Kassa Igló (Oláh: 1753) Sopron Szászváros
1757 Aran y Oroszlán 1762 Aran y Oroszlán 1766 Aran y Oroszlán 1774 Aran y Oroszlán 1 784. Aran y Oroszlán 1785. Aran y Oroszlán 1786 Aran y Oroszlán 1789. Aran y Oroszlán 1790, Aran y Oroszlán 1798 Aran y Oroszlán 1804, Aran y Oroszlán 1811 , Aran y Oroszlán 1818 Aran y Oroszlán 1818 Aran y Oroszlán 1818 Aran y Oroszlán 1849 Aran y Ornszlán 1867 Aran y Oroszlán 1875 Aran y Oroszlán 1831 Fehér Oroszlán 1745, Két Oroszlán 1503 Oroszlán 1620 előtt Oroszlán 1720 Oroszlán l 786 Oroszlán 1790 Oroszlán 1 794 Oroszlán 1797 Oroszlán 1803 Oroszlán 1805 Oroszlán 1811 Oroszlán 1819 Oroszlán 1825 Oroszlán 1825 Oroszlán 1825 Oroszlán 1845 Oroszlán 1855 Oroszlán 1862, Oroszlán 1801 , Aran y Pelikán 1789, Pelikán 1803 , Pelikán 1500 Vörös Rák 1812 Vörös Rák - 1525-előtt Aran y Sas 1648 előtt Arany Sas 1687, Aran y Sas 1711. Aran y Sas 1735 Aran y Sas
Brassó (Oláh: 1788) Gölnicbánya Zombor Kaposvár (1772 Oláh), Bárt fa Kassa Pest (Vida M,: 1794) (Kecskeméti u) Nagytapolcsány Zom bor Érsekújvár Veszprém Miskolc Kisvárda Szepsi Tasnád Buda Tarp a Budapest (Varságh: III Lajos u, 28.) Kisjenö Keszthely (Oláh 1760.)
Lőcse
Kassa Segesvár Székelyudvarhely Nagyszeben Pest (Varságh: IV, Papnövelde u 1794-ben Pozsonyból helyezték ide.) Balatonfüred (Oláh: 1755) Körmend Rimaszombat Miskolc Nagyvárad Csenger Mátészalka Tapolca Halmi Gön c Nagysurány Brassó Felka Pest Pozsony (Varságh szerint talán már 1312 -ben fennállott) Galá nta Nagyszeben Nyíregyháza (Oláh: 1650) Buda (később Fekete Medve, Vár-osi, ill Fekete Medve (Vida)) Eperjes Zsolna (Oláh: 1742)
1740, Arany Sas 1750, Arany Sas 1750 Arany Sas 1760 Arany Sas 1767 Arany Sas 1776 Arany Sas 1785 Arany Sas 1787 Arany Sas 1796 Aran y Sas 1816 Arany Sas 1819 Arany Sas 1822 Arany Sas 1828 Arany Sas 1840 Arany Sas 1842 Arany Sas 1843 Arany Sas 1888 , Arany Sas 1929 Arany Sas 1789 Fehér Sas 1890, Fehér Sas 1500 előtt Fekete Sas 1516 Fekete Sas 1560, Fekete Sas 1600 Fekete Sas 1664 Fekete Sas 1714 körül Fekete Sas 1727, Fekete Sas 1730 Fekete Sas 1735 Fekete Sas 1743, Fekete Sas 1747 Fekete Sas 1747, Fekete Sas 1749, Fekete Sas 1750 Fekete Sas 1756 Fekete Sas 1758 Fekete Sas 1760, Fekete Sas 1761 Fekete Sas
1762 Fekete Sas 1780 Fekete Sas 1796, Fekete Sas 1817 Fekete Sas 1824 Fekete Sas 1827 Fekete Sas 1834, Fekete Sas 1837 Fekete Sas
Buda (Oláh: 1738 ) a Pálffyak gyógyszertára Vöröskőn Jolsva Miskolc (Oláh: 1762) Győr (Oláh) Nagyvárad Pécs (Oláh) Nagybánya Nagyvárad Rózsahegy Bonyhád Gyergyószentmiklós Hajdúböszörmény Vári (Bereg megye) Érmihályfalva Sellye Budapest (Varságh: X Káp olna u) Budapest Lugos (Orient i m 199 1 : 1783; Oláh : 1 781) Budapest Nagyszeben Besztercén patikus van 0 Orient, 49 l ) Nagyszeben Beszterce Léva Zalalövő
Esztergom Nagykanizsa (Oláh: 1768) T'emesvár Székesfehérvár (Nékámné: 1 773-tól kapt a ezt a nevet) Nagykároly Veszprém (Oláh: 1 793) Losonc
Ungvár Szekszárd Kisszeben Losonc (Oláh: 1749) Buda (Szentháromság), Sztankai, 234, 1 : előtte tábori patik a volt a Várban, majd Feke te majd Császári, Kir udvari, majd VIII Baro Sas, ss u „Szent Szív" 1906-ban Medgyes Somorja Oravicabánya Zenta Putn ok Huszt Simánd Csíkszereda
408 409
1837 Fekete Sas 1840 Fekete Sas 1845 Fekete Sas 1808 Kősas 1715. Sas 1766 Sas 1800. Sas 1825 előtt Sas 1888 Sas 1913. Sas 1929 Sas 1866. Sólyom 1919 Sólyom 1932 Sólyom 1787. Holló 1676. Arany Szarvas 1720. Arany Szarvas 1752 Arany Szarvas 1765. Arany Szarvas 1784 Arany Szarvas 1 799 Arany Szarvas 1803 Arany Szarvas 1866 Arany Szarvas 1923 Arany Szarvas 1789 Szarvas 1794 Szarvas 1798 . Szarvas 1819 Szarvas 1842 Szarvas 1847 Szarvas 1854. Szarvas 1880 Szarvas 1733 Arany Griff
Zólyomlipcse Nádudvar Városszalónak (Ryslavy) Csorna Székesfehérvár (Oláh) Segesvár Szászrégen Békéscsaba Budapest (Vida: 188 7..) Sashalom Söjtör Nagysomkút Szabadka Újvidék Tállya (Oláh) Miskolc (Oláh) Stomfa Marosvásárhely (Orient, 189 1 : 1760) Késmárk Torda (Oláh: 1793) Rozsnyó Margita Szentgál Budapest Erzsébetváros Szarvas Székelyhíd Bánffyhunyad Ónod Tiszalök Magyarlápos Nagyilonda Pozsony (Linzb Codex san. medicinalis, I om II. 59.) 11 Ókori mitológiai, antik fogalmak
Aesculap 1867 Aesculap 1870 Aesculap 18 70 Aesculap 1882. Aesculap 191 L Aesculap 1930 Aesculap Aescu/ap és Hygea 1872. Aesculap és Hygea 1873 Aesculap és Hygea Hygea, Hygieia 1764 Hygea, Hygieia
410
Fogaras Eger Óradna Topánfalva Budapest-- Munkács I iszaföldvár Antalfalva Gyulafehérvár
Fogaras Németújvár Brassó Parajd
1775 Hygea, Hygieia 1817. Hygea, Hygieia 186 7 Hygea, Hygieia 186 7 Hygea, Hygieia 1871 Hygea, Hygieia 1873 Hygea, Hygieia 1890 Hygea, Hygieia 1913 Hygea, Hygieia 1926. Hygea, Hygieia 1936. Hygea, Hygieia Apolló 1788. Apolló 1897 Apolló 1914 Apolló Auróra (Hajnal) 1815. Auróra 1838 Auróra Borostyánko.szorú 18 70. Borostyánkoszorú Diana 1800 Diana 1811 Diana 1895 Diana 1911 Diana 1911 Diana 1922 Diana 1932. Diana 1935 Diana 1936 Diana Flóra 1825 Flóra 1865 Flóra 1899 Flóra 1914 Flóra Fortuna 1794 Fortuna 1902 Fortuna 1909 Fortuna 1925 Fortuna 1926 Fortuna 1935. Fortuna Hercu/e.s 1871 Hercules Iris 1800 Iris 1909 !Iis
Lippa Arad
Lotus ? Lotus
Keszthely fiókja volt Hévízen
Mérleg 1796 Mérleg 1845. Mérleg
Zilah (Oláh: 1794) Szilágycsehi
űjmoldova
Szelistye Sárkány Csetény Budapest Érmihályfalva Nagymihály (Oláh: 1797) Budapest Pestújhely Szentes Bihardiószeg Krnszna Németújvár (1807. Ryslavy) Hídahuás Budapest Nagyvárad T'emesvár Pestimre Kolozsvár Csákiborgó Dés Fülek Bilke Budapest Pestlőrinc
Dés (Oláh: „Szerencse" 1794) Budapest Kövesliget Nyírmihálydi Kolozsvár Hahui Herculesfürdő
411
Minerva
1773 Minerva 1838 Minerva 1871 Minerva 1914 Minerva 1920 Minerva 1921 Minerva 1933 Minerva 1936 Minerva Pallas Athene 1930 PaJlas Athene Themis ? Themis Uránia
1907 Uránia 1933 Uránia
Beszterce Cselnek Tövis Budapest Nagyvárad Dés Munkács Gyergyószentmiklós Budapest Nagykanizsa (Linzbauer 220. 1) Budapest Ungvár IIT Bibliai hagyomány, Istenség
Szenthá1omság 1600 Szentháromság 1688. Szentháromság
1740. Szentháromság 1740. Szentháromság 1741. Szentháromság 1750 előtt Szentháromság 1759. Szentháromság 1 766. Szentháromság 1767. Szentháromság 1768 Szentháromság 1771 Szentháromság 1777 Szentháromság 1786 Szentháromság 1787. Szentháromság 1788 Szentháromság 1791 Szentháromság 1792 Szentháromság 1795 Szentháromság 1798 Szentháromság 1799 Szentháromság 1799 Szentháromság 1902 Szentháromság 1806 Szentháromság 1807 Szentháromság 1808 Szentháromság 1813. Szentháromság 1814 Szentháromság 1818 Szentháromság 412
Pozsony Pest (Oláh: 1686) (Varságh: IV Váci u . 1688-ban „Városi".) Kecskemét Temesvár Szécsény Hódmezővásárhely
Szilágysomlyó Kecskemét (Oláh) Szentendre Szécsény Újvidék Paks Buda (Tabán, 1923-ban Pesten „Oktogon") Ráckeve Szamosújvár Jászberény Kunszentmárton Mohács Újarad Rozsnyó Jászberény Hőgyész
Székesfehérvár Zsablya Hódmezővásárhely
Szatmárnémeti Zalaegerszeg Kiskunfélegyháza
1819 Szentháromság 1824 Szentháromság 1830 Szentháromság 1834 Szentháromság 1834 Szentháromság 1835 Szentháromság 1836 Szentháromság 1841 Szentháromság 1841 Szentháromság 1847 Szentháromság 1848 Szentháromság 1850 Szentháromság 1863 Szentháromság 1894 Szentháromság 1898. Szentháromság Gondviselés 1831 Gondviselés 1862 Gondviselés Isteni Gondviselés 1740 előtt Isteni Gondviselés 1780. Isteni Gondviselés 1 799 Isteni Gondviselés 1812 Isteni Gondviselés 1812 Isteni Gondviselés 1813 Isteni Gondviselés 1817 Isteni Gondviselés 1833 Isteni Gondviselés 1835 Isteni Gondviselés 1836 Isteni Gondviselés 1838 Isteni Gondviselés 1839 Isteni Gondviselés 1847 Isteni Gondviselés 1851 Isteni Gondviselés 1859 Isteni Gondviselés 1860 Isteni Gondviselés 1863 Isteni Gondviselés 1870 Isteni Gondviselés 1887. Isteni Gondviselés 1894 Isteni Gondviselés 1902 Isteni Gondviselés 1921 Isteni Gondviselés 1926. Isteni Gondviselés 1929 Isteni Gondviselés 1934 Isteni Gondviselés
Borota Arad Tolna Szeged Devecser Alsólendva Bátaszék Pilisvörösvár Eperjes Gyula Nagyb~jom
Párkány Vasvár Győr
Hegyfalu Hajdúszoboszló Világos Nezsider Makó Szolnok Szeged Szatymaz Nagykálló Kiskunhalas Császártöltés Nagymaros Szendrő Kiskőrös Hódmezővásárhely
Szabadszállás Cservenka Világos Békés Zomba Budapest Kecskemét Harta Felsőlövő (Ryslavy) Baltavár Pornóapáti Celldömölk Salköveskút
Isten Szeme
1626 1783 1793 1827 1829
Isten Szeme Isten Szeme Isten Szeme Isten Szeme Isten Szeme
Kassa (Oláh: l 773.) Medgyes Szombathely Rajka Győr
413
1841 1844 1928 1933
Isten Szeme Isten Szeme Isten Szeme Isten Szeme
Teren1tő 1855 Teremtő
Jézus Krisztus (Megváltó)
Teke Porjámos Budapest Nádasd Bacskó
Megváltó, Salvator
1495 Megváltó (Salvator) 1630 Megváltó (Salvator) 1658 Megváltó (Salvator) 1668 Megváltó (Salvator) 1700. Megváltó (Salvator) 1700. Megváltó (Salvator) l 700 Megváltó (Salvator) 1705 Megváltó (Salvator) 1713 Megváltó (Salvator) 1718 Megváltó (Salvator) 1724 Megváltó (Salvatm) 1740 Megváltó (Salvatm) 1745. Megváltó (Salvator) 1760 Megváltó (Salvator) 1760 Megváltó (Salvator) 1764 Megváltó (Salvator) l 770 Megváltó (Salvator) l 771 Megváltó (Salvator) 1775 Megváltó (Salvator) 1783 Megváltó (Salvator) l 783. Megváltó (Salvator) 1787 Megváltó (Salvator) 1787 Megváltó (Salvator) 1788 Megváltó (Salvator) l 789 Megváltó (Salvator) 1790 Megváltó (Salvator) 1792 Megváltó (Salvator) 1798 Megváltó (Salvator) 1808 Megváltó (Salvatm) 1812 Megváltó (Salvatm) 1817 Megváltó (Salvator) 1818 Megváltó (Salvator) 1819 Megváltó (Salvator) 1820 Megváltó (Salvator) 1825 Megváltó (Salvator) 1827 Megváltó (Salvator) 1828 Megváltó (Salvator) 1834 Megváltó (Salvator) 1842 Megváltó (Salvator) 1843 Megváltó (Salvator) 1843 Megváltó (Salvator) 414
Körmöcbánya
Győr
Pozsony Szepesváralja (Oláh: 1650) Selmecbánya Ara nyo sma rót
Tokaj Besztercebánya (Varságh: l 56J.-ben fennállott) Szeged (Oláh) Szeged Ny iua Páp a Győr (a jezsuitáké volt 1630-ba n, Olá h) Gyula Sümeg Gyulafehérvár Kismarton Nyitra Páp a Versec Arnnyosmarót (Oláh) Bán Sopron Besztercebánya (Oláh) (Varság h: 1705, talán 1561.) Komárom Ungvár Sárvár Körmöcbánya Túrószentmárton Szatmárnémeti Balázsfalva
Mezőtúr
Adony Privigye Máriar~dna
Törökszentmiklós Pest (Varságh: VU , Rákóczi út)
Dunavecse
Szentes Deb rece n
Jánosháza
1845 1846 1847 1852 1855 1858 1883 1888 1895 1895 1904 1923 1924 1926 1927 1930.
Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator) Megváltó (Salvator)
Üdvözitő
1786 Üdvözítő 1788 Üdvözítő 1798 Üdvözítő 1825 Üdvözítő 1825 Üdvözítő 1830 Üdvözítő 1831 Üdvözítő 1847 Üdvözítő 1867 Üdvözítő 1922 Üdvözítő Krisztu.s Király 1934 Krisztus Király Jó Pásztor 1789 Jó Pásztm 1871 Jó Pásztor 1869 Jó Pásztm 1880 Jó Pásztor 1936 Jó Pásztor Jézus Szíve 1761 Jézus Szíve 1882 1901 1926 1934 1937
Jézus Jézus Jézus Jézus Jézus
Szent Szív
Szíve Szíve Szíve Szíve Szíve
1934 Szent Szív Szentlélek
1716 Szentlélek 1718 Szentlélek 1742 Szentlélek
}!atvan Erdőd
Csurgó
Borosjenő
Nagyselyk Gyöngyös Szentelek (Ryslavy) Gyanafalva Kör men d
Magyargencs Kecskemét Szombathely U raii'\jfalu Bük Vép Abony Pinkalő (Ryslavy) Baja Óbecse Verbó Karánsebes Módos
Mezőkövesd
Verespatak Újvidék Budapest Budapest Igló Nagyrőce
Verpelét Budapest Gárdony Pest (Koritsánszky, 318. 1) Budán~ Fekete Sas néven, 1906-ball helyezte "'.árban volt k at a Baross u . -ba (Sztankay, 234 1.) Dom brá d Nágocs Budapest Kiskunfélegyháza Korond Budatétény Pest (Vida M : 1786 Varságh: 171 6 VI Király u) 1 rencsén (Oláh) Szombathely (Szigetváry) 415
1 768 Szentlélek 1801 Szentlélek 1804. Szentlélek 1807 Szentlélek 1812 Szentlélek 1814. Szentlélek 1816. Szentlélek 1818 Szentlélek 1822. Szentlélek 1822 Szentlélek 1829 Szentlélek 1835 Szentlélek 1847. Szentlélek 1912. Szentlélek Ang yalo k 1601 körü l Angyal 1634 Angyal 1680. Angyal 1759 előtt Angyal 1797 Angyal 1813 Angyal 1833 Angyal 1847. Angyal 1857. Angyal 1863 . Angyal 1882 Angyal 1883 Angyal 1886 Angyal 1888 . Angyal 1901 Angyal 1906 Angyal Aran y Ang yal 1§70-80 körül Ara ny Angyal Orangyal 1720 . Őrangyal 1 738 Őrangyal 1845. Őrangyal 18 57. Őrangyal 1867 Őrangyal · 1869. Őrangyal 1872 Őrangyal 1880 Őrangyal 1885 Őrangyal 1891. Őrangyal 1894 Őrangyal . 1895 Őrangyal 1897 Őrangyal 1903 . Őrangyal 1904 Őrangyal 1910 Őrangyal 416
~alaegerszeg
Ujvidék Balassagyarmat Cegléd Marosvásárhely Vác Budafok Simontornya Siklós Apa tin Jászberény Tata háza Kecskemét Nagycsákány Sopron (Oláh: Fehér Angyal: 1781) Sárospatak (Oláh: 1752 ) Debrecen Roh onc (Ryslavy) Szászsebes Ara d Óbu da (Oláh: 1847) (Varságh: III Lajo s u) Pest (Varságh: IX Üllői út) Lengyeltóti Pozsony Zom bor Budakeszi
Őriszentpéter
Szentes Szombathely Nyíregyháza Debrecen (Oláh: 1795)
Brasso Fog aras Párd ány Gyöngyös Dévaványa Székesfehérvár Mak ó Hódmezővásárhely
Budapest Szombathely Szepesszombat Nagyszentmihály (Ryslavy) Eger Nagykálló Gya nta Szeged
Védangyal 1856 Védangyal 1859 Védangyal I 862 Védangyal 1907 Védangyal Szent Mihály 1904 Szent Mihály 1930 Szent Mihály 1933 Szent Mihály
Tord a Sarkad Gya rma ta (Oláh) Székelyhíd
Dunakeszi Báta Budapest
Evangéliumi szentek Szent .János
Keresztelő
1925 Keresztelő Szent János
Kolozsvár
Szent Anna
1836 Szent Ann a 1892 Szent Ann a 1894 Szent Ann a 1898. Szent Ann a 1907 Szent Ann a 1929. Szent Ann a 1929. Szent Ann a 1935. Szent Ann a Mária Magdolna, Magdolna 1893. Már ia Magdolna 1933 Már ia Magdolna Szent Józs ef 1702 Szent József 1826. Szent József 1836 Szent József 1854 Szent József 1871 Szent József 1895 Szent József
Delt a Budapest Kölcse Tiszahegyes Eger Maklár Pestlőrinc
Csolnok Tápiógyörgye Budapest Galgóc Pöstyén Tamási Pest (Varságh: VIII Baross u .) Csatád Békásmegyer
Szent Veronika
1932 Szent Veronika
Szűz Mária, Boldogságos Szűz Már ia
1785 Szűz Már ia 1 799 Szűz Már ia 1807 Szűz Már ia 1830. Szűz Már ia 1848. Szűz Már ia 1854 Szűz Mária 1861 Szűz Már ia 1863 Szűz Már ia 1869 Szűz Már ia 1893 Szűz Mária Sz: Mária lsten Any ja, Isten Anyja 1796 Szűz Már ia Isten Anyja 1802 Szűz Már ia Isten Anyja 1849 Szűz Már ia Isten Anyja 1868 . Szűz Már ia Isten Anyja 1873. Szűz Már ia Isten Anyja
Budapest
Gyöngyös Sasvár Gyöngyös Sztropkó Pest Mok rin Lugos Zichyfalva Ökörmező Törökbálint Dunaföldvár Törökbecse Pest (Varságh: V, Nag ykor ona u 23) Nagyberezna Villány 417
Madonna
1899 1907 1929 1936
Madonna Madonna Madonna Madonna
Lourdesi
Budapest Dunabogdány Pestlőrinc
Ercsi
Szűz
1914. Lourdesi Szűz 1922. Lourdesi Szűz Mátia Segedelme, Mária Segits 1740 Mária Segíts 1818 Mária Segíts 1836. Mária Segíts
Kéménd Türje Mór Csene
Titel
SegítfJ Mária
1690 1750 1760. 1791 1810
Segítő Segítő
Segítő Segítő Segítő
Mária Mária Mária Mária Mária
1815. Segítő Mária 1815 Segítő Mária 1816 Segítő Mária 1850 Segítő Mária 1851. Segítő Mária 1856 Segítő Mária 1867 Segítő Mária 1909 Segítő Mária Nagyboldogasszony 1929. Nagyboldogasszony 1929 . Nagyboldogasszony 1938, Nagyboldogasszony Sarlós Boldogasszony 1906. Sarlós Boldogasszony Mária Oltalma 1905. Mária Oltalma Apostolok 1874. Apostol 1893 Apostol 1929 Apostol 1894 Szent Péte1 1922. Szent Péter 1934 Szent Péter 1929. Szent Lukács 1870 Szent János 1893. Szent János 1903 Szent János 1909. Szent János 1897 Szent András 1911. Szent Endre 1899. Szent Bertalan 1911 Szent Bertalan
Magyaróvár Szomolnok Buda (Varságh: Krisztina tér) Temesvár
Buda (Sztankai: 1818. Sz János tér, később Krisz· tina téren) Buda (Krisztinaváros) Soroksár Kiscell (Celldömölk) Szeged (Segítő Boldogasszony) Jászárokszállás Nagyvázsony Pest (Varságh: VI , Liszt F té1 20) Pestl\jhely Budapest Nagykovácsi Pesterzsébet
Bácstopolya Pozsony Kolozsvár Budapest Miskolc Budapest Simaság Garabonc Budapest Nagykikinda Budapest Magyarszögyén Torontáltord a Tahitótfalu Budapest Budapest Gyöngyös
Vallásos szimbólumok l 795 Arany Korona 1801 Arany Korona 1802. Arany Korona 1894 Arany Korona 1670-80 között Arany Kereszt 1742 Arany Kereszt 1910 Arany Kereszt 1888 Arany Kereszt 1885 Fehér Kereszt 1885 Fehér Kereszt 1885 Fehér Kereszt 1888. Fehér Kereszt 1888 Fehér Kereszt 1893 Fehér Kereszt 1896 Fehér Kereszt 1902 Fehér Kereszt 1920 Fehér Kereszt 1858. Kereszt 1872 Kereszt 1882 Kereszt 1885. Kereszt 1897 Kereszt 1881 Magyar Kereszt 1909. Magyar Kereszt 1882 Szent Kereszt 1900 Szent Kereszt 1927 Szent Kereszt 1908 Zöld Kereszt 1772 Arany Csillag 1794. Arany Csillag 188 7 Arany Csillag 190 7 Arany Csillag 1794 Csillag 1872. Csillag 1883. Csillag 1883 Csillag 1892. Csillag 1914. Csillag
Tokaj Brassó Pozsony Udvard Nagyvárad (Orient, 161 1) Nagyvárad (Oláh) Alho (Ryslavy) Budapest Budapest Temeskutas Komá1om Gyula Törökszentmiklós Sopron Kaposvár Kispest Nagyvárad T'emesvár Marosillye Budapest Tarnáslaka Sárosd Budapest Gyergyószentmiklós Budapest Várna (Trencsén m) Újpest Botfalu Nagyenyed Modor Sajókaza Hódmezővásárhely
Gyulafehérvár Pest (Varságh: 1873 VIII., Rákóczi út) Tiszaroff Kisvárda Nagyvárad Szeged
IV KERESZTÉ NY SZENTEK, MÁRTÍROK , PATRÓNUS OK
1815 . 1929 Szent 1842. 1879. 1903 1903
Szent Ágnes Szent Ágnes Antal, Páduai Szent Antal Szent Antal Szent Antal Szent Antal Szent Antal
Szentágota Budapest Szenttamás
Budapest Ózd Szerencs
419
1907 Szent Antal 1909 Szent Antal 1911 Szent Antal 1911 Szent Antal 1912. Szent Antal 1912 Szent Antal 1926. Szent Antal 1929 Szent Antal 1931 Szent Antal 1935 Szent Antal
Tiszasülly Vác Felsőlendva
Pálmonostor Hatvan Csengőd
Budapest Szombathely Csantav ér
Szent Bernát
1850 Szent Bernát 1934 Szent Bernát Szent Borbála 1885 Szent Borbála
Zirc Szekszárd
1837 1851 1855 1886 Szent 1860.
Pest Dés Nyírbátor Győr
Kolozsvár (Nékámné) Kolozsvár (Orient, 149 1.) Kolozsvár Szentgyörgy Homona
Pécs
Orsova
420
1650 1674 1728 l 730
Gránátalma Gránátalma Gránátalma Gránátalma
Gránátalma Gránátalma Gránátalma Gránátalma Gránátalma Gránátalma Gránáta lma Gránátalma Gránátalma
Szene Üllő
Pozsony
Csákberény Kassa
Temesvár Ólubló Do lova
Pest (Varságh: VII Király u.) Naszád Szabadka Tura
Fiume
Gránátalma, az irgalmasrend szimbóluma
1757 1759 1760 1766. 1796 1796 1806. 1828 1834
Elő patak
Szent Márton
1790. Szent Márton 1929 Szent Márton 1938 Szent Márton Szent Miklós 1812 Szent Miklós 1845 Szent Miklós 1883 Szent Miklós
Szent Terézia Szent Terézia Szent Terézia Szent Terézia Vida és M ode st Szent Vida és Modest
1 73 7 Gránátalma
Szeged Kolozs Fót Sásd Budapest
Budapest Stridóvár Budapest Piszke Nyergesújfalu
Szeged Érsekújvár Csongrád Budapest (Varságh: VII Rákóczi út) Kunbaja Kecel
Szent Terézia
Mecsekszabolcs
Szent Ferenc
1873 Szent Ferenc 1888 Szent Ferenc 1902. Szent Ferenc 1912. Szent Ferenc Szent György 1573 Szent György 1640 Szent György 1710. Szent György 1796. Szent György 1822 Szent György 1869 Szent György 1880 Szent György 1882 Szent György 1884 Szent György 1886. Szent György 1908 Szent György 1921. Szent György 1827 Szent Ignác Szent Ilona 1835. Szent Ilona 1896. Szent Ilona 1927 Szent Ilona 1912 Szent Jeromos 1886 Szent Lajos 1833 Szent l ajos Király 1904 Szent lajos Király
Szigetszentmiklós Torontálsziget Budapest Munkács s„jóvárkony
1899 Szent Miklós 1911 Szent Miklós 1922 Szent Miklós 1925 Szent Miklós 1931 Szent Miklós Szent Rókus 1863 Szent Rókus 1872 Szent Rókus 1896 Szent Rókus 1910 Szent Rókus 1925 Szent Rókus 1931 Szent Rókus
Sá1vár
Szepesváralja Pozsony (Linzb. 1672) Eger (Linzb 1726.) Vasvár (Linzb 1730 170 1 ) Temesvár
Pápa Kismarton-Váralja (Oláh) Nagyvárad Vác (Linzb 1778) Pécs Szakolca (Varságh: 161 l) Buda (Oláh: 1800. Zsigmond u) Temesvár Szatmárnémeti (linzb. 1837) V Elények, elvont vallásos fogalmak
(Pestről
helyezték át)
Igazság 1830. Igazság 1836 Igazság 1849 Igazság 1864. Igazság 1919 Igazság lustitia 1888 Justitia 1907. Justitia ló Remény 1838 Jó Remény 1935 Jó Reménység
Nagykanizsa Zalalövő
Tab Barcs
Kaposvár Hajdúszoboszló Budapest Kapuvár Budapest 421
Rem ény
1746 Remény 1824 Remény 1829 Remény 1836 Remény 1837 Remény 1939 Remény 1844 Remény 1847 Remény 1865 Remény 1865 Remény 1874 Remény 1881 Remény 1912 Remény 1912 Remény 1919 Remény 1938 Remény
Nap
Selmecbánya Abony Szirák Derecske Vásárosnamény Alsódabas Perlak Hajdúhadház
Bányavidékek
1
Mezőkaszony
i
Alsóverecke Szemlak Torockó Ostffyasszonyfa Szeged Budapest Budapest
Rem énys ég
1824 Reménység 1867 Reménység 1894 Reménység 1927 Reménység 1931 . Reménység 1870 Üdvösség
Városi Városi Városi Városi Városi Városi Lipótvárosi
Udvari
1761. Udvari
,
l !
1772 1928 1791 1834 1838 1838 1875 1900 422
Fehér Templom Korzó Nagy Kristóf Nyitrai Hitelbank
Százesztendős
Hajnal Hátszeg Vidéki Pinkavölgye
Magyar Címer, Magyarország Címere
1743 1748 17 72 1790 1806 1820 1828 1829 1833 1929 1842
Magyar Címer Magyar Címer Magyar Címer Magyar Címer Magyar Címer Magyar Címer Ország Címer Heves Megye Címere Székely Címer Megyecímer Magyar Haza
Mag yar Király
Gyfö Buda (Dísz tér „Fekete Sas", majd „Udvari ", Tárnok u. 8. Tárn ok u. 22-24.) Pest (Varságh: 1688. „Várnsi" „Szenthá romság") Páp a Tata Zombor Temesvár Zenta Budapest Buda (Oláh: „Cs kir Udvari", Linzb.: a Várban, Vida M.: előbb „Fekete Sas" megszűnt) Brassó Ungvár Pest (Kristóf tér) Pest (VI Andrássy u 1.) az elnevezés késő bbi Bács Érdiószeg Hátszeg Monyorókerék (Ryslavy)
Abrudbánya Nagybánya Tokod (Koritsánszky) neveztek el: pi 1780-ban Szászrégen Túrkeve
VII Magyar történelem, kiemelkedő személyek
VI. Te1mészeti tünemény, környezet, elhelyezés
1688 1740 1774 1785 I 794. 1884 1803
1790 Bányász J903 Bányász 1914. Bányász Tulajdonosokról sok gyógyszertárat „Czoppelt Frigyes'_'. 1848 előtt Ember Orökösök
1
Tiszafüred Debrecen Tiszaújlak Mikepércs Gönyü Fiume
Városi 1654 Városi !687 Városi
Debrecen Hegyeshalom Budapest
1802 Nap 1893 Nap 1905 Nap
I l
i 1
1671 1699 1714 17 47 1767 1780 1804 1807 1812 1829 1830 1832 1834 1835 1837 1842
Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király Magyar Király
1843 Magyar Király 1896. Magyar Király
Győr Lipótszentmiklós Ipolyság Dunaszerdahely Nagykőrös Liptószentmiklós Csongiád Heves Székelykeresztúr Pély (Heves fiókja) Muraszombat
Kőszeg (Vida Már ia: 1743)
Eger Eger Nagyszeben Soron (Oláh: 1769) Nagykomlós Pest Pest Kaposvár Mezőcsát
Nyírbátor Battonya Alberti Aszód Irsa Kőszeg (volt jezsuita 1743., Aran y Egyszarvú 1775-től Szigetváry) Loso nc
Nyitra
Király
1797 Király 1811 Király 1873 Király
Nagyszeben Temesvár I orontálszécsény
423
Szent István, Szent István Király, István Kilál y 1608 Szent István Pozsony 1780 Szent István Bánátkomlós 1793 Szent István Esztergom 1795 Szent István Buda (Oláh, a mai Mártírok útján) 1801 Szent István Pest (Varságh: V. Nádor u.) 1826 Szent István Szentgotthárd 1827 Szent István Nagyatád 1829 Szent István Lovasberény 1830 Szent István Gyulafehérvár 1830. Szent István Martonvásár 1834 Szent István Székesfehérvár 1837 Szent István Gyorok 1851 Szent István Újpest 1854 Szent István Győrszentmárton 1858. Szent István Mezőkeresztes 1861 Szent István Kiskundorozsma 1871 Szent István Budaörs 1881 Szent István Felsöbalog 1894 Szent István Kerekegyháza 1899 Szent István Budapest (István király) 1904 Szent István Kiskunhalas Szent László, Szent Láizló Király 1829 Szent László Varannó 1854. Szent László Nagyvárad 1858 Szent László Vízakna 1884. Szent László Budapest 1900 Szent László Piliscsaba 1901 Szent László Csabrendek 1913 Szent László Diósgyőr 1928. Szent László Káld Királyok 1862. I Béla Király Szekszárd Mátyá; Király, Hunyadi Mátyás, Korvin Máty ás, C01vin 1812. Hunyadi Mátyás Kolozsvár 1821 Mátyás Király Kecskemét 1821 Mátyás Király Hetényegyháza 1847 Mátyás Király Nagybajom 1848. Mátyás Király Kézdivásárhely 1869 Mátyás Király Máramarossziget 18 74 Mátyás Király Kolozsvár 1880 Mátyás Király Füzesabony 1894 Mátyás Király Budapest 1896. Mátyás Király Budapest 1909 Mátyás Király Nagyvárad 1922 Mátyás Király Mátyásföld (Corvin) 1922 Mátyás Király Budapest (Corvin) 1929 Mátyás Király Újpest 1848 II. Lajos Király Mohács 1832 III Károly Gyulafehérvár
Magyar 1zentek I 832 Szent Imre 1910 Szent Imre 1930 Szent Imre Szent Erzsébet, E'rzs'ébet
1
i
1856 Szent Erzsébet 1893 Szent Erzsébet 1894 Szent Erzsébet 1894 Szent Erzsébet 1898. Szent Erzsébet 1902 Szent Erzsébet 1903 Szent Erzsébet 1906 Szent Erzsébet 1907 Szent Erzsébet 1908. Szent Erzsébet 1911. Szent Erzsébet 1912. Szent Erzsébet 1927. Szent Erzsébet 1930. Szent Erzsébet 1930 Szent Erzsébet Szent Margit 1875 Szent Margit 1893 Szent Margit 1899 Szent Margit 1899 Szent Margit 1903 Szent Margit 1904. Szent Margit 1907 Szent Margit 1909 Szent Margit 1911 Szent Margit 1925 Szent Margit 1928 Szent Margit Magyar Korona 1680 Magyar Koro na 1700 Magyar Koro na 1714. Magyar Koro na 1722 Magyar Koro na 1752 Magyar Koro na 1753 előtt Magyar Koro na 1759. Magyar Koro na 1760 Magyar Koro na 1761 Magyar Koro na 1763 Magyar Koro na 1767. Magyar Koro na 1767 Magyar Koro na 1769 Magyar Koro na 1776 Magyar Koro na 1780 Magyar Korona 1784 Magyar Koro na l 784. Magyar Koro na
Kisbér Budapest Kecskemét Arad Nyit ra Zombor Pesterzsébet Komját Madaras Máramarossziget Vértesacsa Pozsony Erzsébetváros Kecskemét Sopron Drégelypalánk Budapest Csepel Budapest (Varságh: V Margitsziget) Budapest Rákosszentmihály Szarvas
Léka (Ryslavy) Mozsgó Szil Solymár Doro g Kisláng Lajosmizse Késmárk Kassa Eger Munkács Sátoraljaiíjhely Alsókubin Kassa (Oláh) Marosvásárhely Sepsiszentgyörgy Arad Buda (Oláh) Linzb : Óbu da Szatmárnémeti Sopron Gödöllő
Szabadka Székesfehérvár Kézdivásárhely
424 1
425
1785 Magyar Korona 1790 Magyar Korona 1 790 Magyar Ko ron a 1790 Magyar Ko ron a 1791 Magyar Ko ron a 1792. Magyar Korona 1796 Magyar Ko ron a 1797 Magyar Korona 1799. Magyar Ko ron a 1808 Magyar Ko ron a 1808 Magyar Ko ron a 1810 Magyar Korona 1810 Magyar Ko ron a 1819 Magyar Ko ron a 1819 Magyar Ko ron a 1823 Magyar Ko ron a 1823 Magyar Ko ron a 1826 Magyar Ko ron a 1827 Magyar Ko ron a 1831 Magyar Ko ron a 1832 Magyar Ko ron a 1833 Magyar Ko ron a 1834 Magyar Ko ron a 1836 Magyar Ko rnn a 1842 Magyar Ko ron a 1847 Magyar Korona 1849 Magyar Korona 1850 Magyar Ko ron a 1851. Magyar Ko ron a 1903. Magyar Ko ron a 1931 Magyar Ko ron a
Korona
1762 Ko ron a 1807 Ko ron a Nádor, On zág Nádora 1802 Nád or 1834 Nád or 1840 Nádor 1842 Nád or 1845 Nádor 1847 Nádor Ország 1828 Ország
Buda (Varságh: II Polgár tér) Pest (Varságh: VJII. Mehmed szu ltán u 18.) Székesfehérvár Nyitra Nagyvárad Kalocsa Sátoraljaújhely Bártfa Szabadka Debrecen Szigetvár Pásztó Miskolc Balassagyarmat Miskolc Léva Zalaszentgrót Karcag Kunhegyes Felsőőr (Ryslavy) Hajdúnánás Kaposvár Nyíregyháza Ujfehértó Muraszombat
Győt
Túrkeve Malacka Pétervásár Nyírmada Egyházasrádóc Nagyszeben Medgyes Kunszentmiklós Pest Tarcal Zniováralja Buziás Tornalja
Csongrád Patrona Hunga1iae, A Hon Véd asszonya, Haz ánk Védasszony a, Magya1ország Védasszonya, Védanya, Magyarok Véd
1812 1813 1840 1849 1880 426
1883 Magyarok Védasszonya 1883 Magyarok Védasszonya 1897 Magyarok Védasszonya 1904 Magyarok Védasszonya 1907 Magyarok Védasszonya 1923 Magyarok Védasszonya 1923 Magyarok Védasszonya 1926 Magyarok Védasszonya 1926 Magyarok Védasszonya 1927 Magyarok Védasszonya 1927. Magyarok Védasszonya Történelmi személyek 1871 Attila 1934 Attila 186 7 Dr Balassa 1872 Gró f Batthyány 1843 Bethlen Gábor 1866 Korányi 1861. Mikó Imre Széchenyi István, Széchenyi 1654 Széchenyi 1835 Széchenyi István 1861 Széchenyi István 1874 Széchenyi István 1901 Széchenyi István 1901 Széchenyi István 1903 Széchenyi István 1713 Telekessy 1865 Tinódi Sebestyén 1867 Vörösmarty Mihály 1909 Vörösmarty Mihály
asszonya. Magyarország Védasszonya Pal Magyarország Védasszonya Szaánka (Védanya) badka (Védanya) Magyarország Védasszonya Dár da Magyarok Védasszonya Pest Magyarok Védasszonya Galgamácsa
Újszász Budapest
Pestlőrinc
Turzófalva Csíkszereda Szeged Kistarcsa
Szentistván Zalabér Kecskemét Ikervár (Patrona Hungariae) Csíkszentmárton Budapest Seregélyes Torda Nagyenyed Nyiregyháza Székelyudvarhely Győr (volt jezsuita pat ika )
Berettyó~jfalu
Sugatag Borossebes Budapest Nyíregyháza Nemesbikk Eger Sárbogárd Kápolnásnyék Budapest
Vll l llahsburgok Birodalmi Sas 1798 Birodalmi Sas 1775 Császári Sas 1 797 Császári Sas 1813 Császári Sas 1784 Római Császár 1793 Római Császár 1761 Cs. Kir Udvari
1878 Klotild Főhercegnő 1882 . József Nádor 1907 Erzsébet Királyné I 908 Erzsébet Királyné I9 I 5 Erzsébet Királyné 1909 Ferenc József
Brassó Kőhalom
Nagyszeben (Oláh) Homonna Pest . Buda (Vízivárosban, Fő u rságh) Buda (előbb Fekete Sas (Lin-Va zbauer: Hofapotheke) A Királyi Vár Patikája Budapest (Varságh: 1878 Vilm os császár út) Alcsút Szeged Budapest Szatmárnémeti Budapest 427
1909 Józ sef Kir Herceg 1911 Stefánia 1912. Fer din ánd 1913 Zit a 1914 Fer enc Fer din ánd 1937 József Főherceg
Rák osp alo ta Budapest Budapest Budapest Ma kó Budapest
IX Távoli egzotikus népek Szerecsen, Fekete Szerecsen, Mó r
l 697 Szerecsen l 71 1 Szerecsen l 7 70 Szerecsen l 773 . Szerecsen 1782 Szerecsen l 793 Szerecsen 1809 Szerecsen 1809 Szerecsen 1871. Szerecsen 1886 Szerecsen
1645 előtt Fek ete Szerecseny l 821 Fekete Szerecseny 1810 A Mó rok hoz
Pécs (Oláh: 1751 Nékámé: 169 7.) Eperjes Ko má rom (előbb a jezsuitáké volt) Oláh: l 780. Ké t Szerecsen névvel is szerep el .) Besztercebánya Máramarossziget Mo sóc Liptószentmiklós Brassó Edelény Budapest (Vida M : 1885 Var ságh: 1886 V, Do rott ya u.) Kőszeg (Varságh: 1690, Olá h: 1765, Szigetváry) Brassó Sajószentpéte1
I. Újabb elnevezések 1875 után
Állatnevek Turul Madár, Turul 1901 Turul Ma dár l 906 Turul Ma dár 1912 Turul Ma dár 1918. Turul Ma dár l 928 Turul Ma dár 1931 Turnl Ma dár 1931 Turul !935 Turul l 909 Ara nylepke 1912 Han gya 1912 Phoenix 1929 Ro kka nt Sas
Budapest Nag yat ád Kispest Gelse Lepsény Homokterenye
Hódmezővásárhely
Ján osh ida Szászkézd Budapest Budapest Budapest
II (ljabb, az ókori mitológiából vett nevek
1921 Sabina 1921 Kle opá tra 1926. Globus
Nagyvárad Nag yvá rad Budapest
III Újabb, a Bib/iaból vett elne vezések
188 7 Illés Próféta 1913 Illés Prófota 1894 Olajág 1894 Kálvária 1905. Szent Család 1907 Szent Család 1931 Szent Család 193 7 Há rom Király 1938 Há rom Király l 940 Mu nká s Jézus
Budapest Temesvár Csekmő
Budapest Budapest Ma gya rfal u Kemence
Budapest ToponáJ Sza bad ka
JV Újabb elnevezéS'ek ker esz tén y szentekről, má rtfr okr ól
l 88 l . Szent Rozália 1882 Szent Keresztély 1887 Szent Her min a 1888 Szent Vendel 1925 Szent Vendel 1895 Szent Fló rián 1898 Szent Katalin 1909 Szent Katalin 1913 Aquinói Szent Tamás 1918 Nepomuki Szt János 1922 Szent Sebestyén 1929. Liziői Szt. Teréz, Bp 1930 Kis Szent Teréz l 932 Kis Szent Teréz l 932 Szent Alajos 1935. Szent Terézke l 939 Szent Klá ra
Sóskút Budapest Budapest Budapest Szomajom Budapest Tiszakürt Budapest N áda slad ány Ceglédbercel Székesfehérvár Budapest Töm örk ény Pál ház a Budapest Bükkösd Budapest
V. Újabb e/nevezések erényekr ől, vallásos és elvont fogalm akról
1884 Segítség Viktória, Diadal 1885 Viktória 1913 Viktória 1921 Viktória 1927. Viktória 1932 Viktória 1929 Diadal 1907 Szabadság 1919 Szabadság 1909 Irgalmasság 1910 Caritas 1910 Glória
Tiszadob Budapest Pesterzsébet Szamosújvár Ko lozs vár
Budakalász Sashafom Budapest Csurgó Sop ron Budapest Budapest
429
Sanita.s, Egészség 1911 Sanitas 192 7 Egészség 1922 Szanatórium 1922. Human itas 1921. Szeretet 1927'. Szeretet 1930 Szeretet 1933 Jó Szív 1935 Béke 1936 Irgalmas Szeretet
Budapest Kutas Budapest Budapest Budapest Gyöngyös Gyula Budapest Budapest Budapest
VI Újabb elnevezések a környezetről és elhelyezésről 1888 Opera 1902. Aréna 1906 Fasor 1907 Alkotás 1910 Danubi us 1911 Múzeum 1917 Németvőlgy 1919 Nyugati 1920 Duna 1922 Józsefvárosi 1922 Keleti 1922 Szép Ilona 1923 Belvárosi 1923 Statisztika 1923 Aquinc um 1924 Városháza 1924 Oktogo n 1925 Bazilika 1929. Országháza 1929 Városmajo1 1929 Lipótvárosi 1937 Akadémia 1937 Vígszínház 1937 Pasarét
Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest (1786-ban alapíto tták a budai Tabánban, ott Szentháromság volt a neve ) Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest
VII Magyar történelem, kiemelkedő személyek, történelmi kapcsolatok T908 1928 1923 1923 1929 1929 430
Andiássy Gyula Apponyi Albert Arany János Arany János Arany Kalász Arany Kalász
Budapest Budapest Nagyszalonta Debrecen
Kunhegyes Budapest
1930 Arany Kalász 1907. ~rpád fejedelem 1931 Arpád fejedelem 1923. Baross 1912 Báthori 1934 Batthyány Herceg 1935. Bem 1931 Bessenyei 1913. Bocskai 1914 Bocskai 1936 Csaba 1908 Csaba Vezér 1915 Csaba Vezér 1934 Csodaszarvas 1906 Csokonai 1911 Damjanich 1928 Damjanich 1905. Deák Ferenc 1922 Deák Ferenc 1926 Deák Ferenc 1912 Garai 1888. Szent Gellért 1922 Gizella 1922. Haller 1919 Hargita 1939 Hargita 1899 Hungar ia 1931 Hungar ia 1932 Hungaria 1935 Hungar ia 1890 Hunnia 1926 Jókai 1909 Kálvin 1939. Kárpát alja 1926 Kazinczy 1936 Két Honvéd 1885 Kettős kereszt 1912 Klauzál 1913 Kossuth L~jos 1906 Kossuth Lajos J926 Kossuth Lajos 1934 Kossulh Lajos 1929. Lehel Vezér 19Ll Lehel Vezér 1902 Luther Márton 1893 Mikes Kelemen 1940 Nádasdy 1927. Nagymagyarország 1928 N agymagyarország 1929 Nagymagyarország
Nyárád Budapest Debrecen Budapest Budapest Budapest Budapest Nyíregyháza Debrecen
Hajdúszoboszló Budapest Rákoscsaba Hejőcsaba Mezőcsokonya
Debrecen Budapest Szolnok Budapest Kispest Győr
Budapest Budapest Budapest Budapest Kolozsvár Budapest Budapest Nyáregyháza Debrecen Rákoscsaba
Budapest Putnok Havasm ezö
Budapest Budapest Győrvár
Piskitelep Budapest Debrecen Újpest Makó Vésztő
Budapest (Lehel) Pocsaj Békéscsaba Zágon Budapest Kispest Budapest
Hódmezővásárhely
431
1910 Nemzeti Zászló 1911 Orczy 1911. Pálffy 1900. Pannonia 1928. Pázmány Péter 1904 Petőfi 1905 Petőfi 1923 Petőfi 1923 . Petőfi 1922. Petőfi 11 Rákóczi Ferenc, Rákóczi 1894. Rákóczi Ferenc 1901 . Rákóczi Ferenc 1905 Rákóczi Ferenc 1906. Rákóczi Ferenc 1907 Rákóczi Ferenc 1907 Rákóczi Ferenc 1907. Rákóczi Ferenc 1909. Rákóczi Ferenc 1913 Rákóczi Ferenc 1913 Rákóczi Ferenc 1913 Rákóczi Ferenc 1915 Rákóczi Ferenc 1933 Sz. Szilveszter 1920 Teleki 1926 Iököly 1923 Tisza 1924. Tisza István 1940 Toldi Miklós 1914 Vaskereszt 1912 Vilmos Császár 1882 Vörös Kereszt 1884 Vörös Kereszt 1888 Vörös Kereszt 1893 Vörös Kereszt 1882. Zrínyi 1910 Zrínyi 1924 Zrínyi 1907 Zrínyi Ilona 1911. Zrínyi Ilona 1901 Wesselényi
432
Rákosliget Budapest Budapest Budapest Budapest Magyarmecske Szeged Budapest Pécs Budapest Sárospatak Nyíregyháza Budapest Békéscsaba Debrecen Nagyvárad Monor Emese Kassa Kiskunhalas Kecskemét Cegléd Miske Budapest Budapest Debrecen Nyírábrány Budapest Nyíregyháza Budapest Budapest 1912-ben a Genfi Egyezmény értelGács mében betiltották, a nevet meg kelSzakcs lett változtatni Sopron Szigetvár Hódmezővásárhely
Budapest Munkács Rákospalota Budapest
IV. 1840-ben Budán és Pesten működő gyógyszerészmesterek (tulajdonosok, bérlők, provizorok) (A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum levéltári adatai alapján) Hollmann József szenior (vízivárosi Fekete Medve, 1828-tól vezette, 1849-től tulajdonos) Ráth Péter, Tabánban (Szentháromság); előtte Ráth József Kramolin Vince, előbb a Vízivárosban 1814-től, utána Krisztinában 1818-tól (Segítő Mária) Götz Ferenc a Várban (Fekete Sas) Unger István, városi patikus (Arany Sas) utána 1844-től Unger Ferenc. Wagner József, Vízivárosban 1820-tól (Római Császár) 1805,től Hoffer Ferenc. Fő u. 68 ' il1 54. Weber Ciisarius (Irgalmasok) Sohler Káruly (Arany Oroszlán) a Szent István fiókgyógyszertára Wieser Ferdinánd, Óbudán (Angyalhoz 1828-től), ilI fiókgyógyszertárában a Magyar Koronához 1833-tól Jurenák József, pesti szenior Gömöry Károly (Szentlélek) Dr Wagner Dániel (Nádor) 1833-tól (Reichspalatin) Székely József 1840-től, előtte Székely Károly 1813-tól (Magyar Király) Boor Sámuel, 1818-tól (Szent István), 1843-tól Adler Manó Würzler Vilmos (Szentháromság) 1839-től Pollák J. (Szent Terézia) Wranits gyógyszerész (Megváltó) Ivanovits Alajos (Magyar Korona) provizor Farkas Ignác bérlő (Kígyó) Leopold János Provizor (Nagy Kristóf)
Budán és Pesten 1859-ben működő gyógyszertárak vezetői (Linzbauer: Statistik des Medicinal-Standes von Ungarn című könyve alapján) Budai gyógyszertárak (9 gyógyszertár, 2 fiók, ezekben 13 segéd)
Grünberg Ferenc Császári és Kir. Udvari Gyógyszertár (Hofapotheke) a Várban Kolener Vilmos Római Császár (Röm. Kaiser) a Vízivárosban Kramolin Alajos Segítő Mária (Maria-Hilf) a Krisztinavárosban • Majláth Rudolf Magyar Korona (Ung. Krone) Óbudán, fiókgyógyszertára Obudán Ráth Péter Szentháromság (H Dreifaltigkeit) a Rácvárosban Scharzmeier.János Fekete Medve (Schwarzer Biir) a Vízivárosban Stipansky Optatus Gránátalma (Granatapfel) az irgalmasoké az O~szágúton Tóth János Szent István Király az Országúton, fiókgyógyszertára Uilakon Unger Ferenc Városi (Stadtwappe) S. standig Mediz -Comm a Várban, bérlő: Scheich Károly Az egyesült budai-pesti grémium 1817-ben alakult A szenior Ráth Péter (Budán), másodszenior Fauser Antal (Pesten). A grémiumi tagok száma: 23 433
Pe5ti gyógyszertárak (14 gyógyszertár, ezekben 44 segéd)
A gyógyszertárak címei Seiz Wegweiser
könyvéből
Adler Emanuel Sz Mária (zur H Maria) az Újépület mellett Ivanovits Alajos Angyal (Engel) az Üllői úton Jármai Gusztáv Arany Oroszlán (zum Braunen Löwen) a Szeminárium mellett Jesovitz Mihály Magyar Király (König von Ungarn) a Három Korona u sarkán Fauser Antal Sz Terézia (H Theresia) a Terézvárosban a templom mellett Kiss Károly Kígyó (Schlange) a Belvárosban Matta László S~ István Király (H. König Stephan) a Lipótvárosban Müller Bernát Udvözítő (Salvator) a Terézvárosban a Kerepesi úton Schernhoffor Károly Nagy Kristóf (Grosser Christoph) a Belvárosban Sztupa György Magyru Korona (Ung. Krone) a Józsefvárosban Scholtz János Szentháromság (H Dreifaltigkeit) a Belvárosban Skalla Antal Sz József (Heil. Joseph) Józsefvárosban Török József Szentlélek (Heil Geist) a Terézvárosban, Király u Wagner Dániel Nádor (Reichs-Palatin) a Lipótvárosban A Rókus Kórház gyógyszertára nem nyilvános A grémium 3 segéddel működteti A budapesti gyógyszertárak
vezetői
1875-ben
(Oláh Gyula: Az egészségűgyi személyzet és a gyógyszertárak statisztikája Magyarországban 1875 évről című könyvébőL Bp Légrády Testvérek 1876) Argay Linus fögyógyszerész - Gránátalma. Tulajdonos az irgalmas rend I 800-ban alapították Budán Bayer Arnold - Angyal* Alap 1847. Ditrich Károly - Segítő Mária . Alap 1867 Egressy Rezső - Szent István* (haszonbérlet) Alap 1804 Eisdorfer Gusztáv (?) Budán volt gyógyszerész (Baradlay-Bársony I 3 79. l) Fauser Antal - Szent Terézia* Alap. 1840 Fáczányi Ármin - Isteni Gondviselés. Alap. 18 70 Formágyi Ferenc - Szűz Mária* Alap. 1856 Frumm István - Római Császár (Budán) Alap. 1 793 Galló Samu - Arany Oroszlán (Budán) Alap 1875 Jármay Gusztáv - Oroszlány . Alap. 1794 Jezovits Mihály - Magyar Király* Alap 1804 Kiss Károly - Kígyó* Alap. I 784. Landauer Imre - Sz. Ferenc. Alap. 1872 Mikitovics Ferenc, Gondnok - Nagy Kristóf* Alap 1791 Molnár János - Csillag. Alap 1872. Müller BernáL~.Megváltó*A!ap. 1828 Rohrbach Antal gondnok - a Sz .Rókushoz címzett kórház gyógyszertárában Scheich Károly- Arany Sas. (Budán) Alap. 1738. („Városi") Schwartzmayer János - Fekete Medve (Budán) Alap. I 751 Scalla Antal - Sz. József Alap. 1853 Sztupa Gyógy. - Magyar Korona* Alap I 790. Telkesy Iváu - Cs. kir udv. gyógyszertár. Alap 1761 (Budán) Tóth János - Sz István (Budán) Alap I 795
Török József- Szentlélek* Alap. 1716. Wagner Dániel id. - Nádor* Alap 1834 Wagner Dániel ifj. - Szentháromság.* Alap. 1686 Wlasek Ede - Segítő Mária (Budán) Alap 1815 Zboray Bertalan - Magyar Korona, Alap 1767. (Budán) Zboray Béla - Angyal Alap. 1833 (Budán) (A Margitszigeten van egy 18 73-ban alapított fiókgyógyszertár Tulajdonosa Zboray Bertalan. A fiók a Magyar Korona gyógyszertárhoz tartozik) (A *-gal jelölt gyógyszertárak neve megtalálható Haeufler Budapest, historischtopographische Skizzen von Ofen und Pest . Pest, Emich, 1854. könyvében is)
Budapesti gyógyszertárak 1882-ben és a vezető gyógyszerészek (Szántó József: Egészségűgyi kalauz, Bp 1882. c. könyvéből, 115 !)
Magyru Király, V., Marokkói u. 2 (Barna Zsigmond) Védangyal, IX„ Üllői út 39. (Bayer Arnold) Segítő Mária, VL, Gyár u 26. (Dietrich Károly) Szent István, V , Nádor u 3. (Egressy Rezső) Szentháromság, !., Tabán, Döbrentei u. 36. (Eisdorfer G~sztáv) Isteni Gondviselés, X„ Jászberényi u. 1623/b (Fáczányi Armin) Szent Terézia, VII , Király u. 49 . (Fauser Antal) Római Császár, II„ Fő u. 64. (Frum István) Clotild Főhercegnő, V, Váci krt 76 (Hantel Károly) Oroszlán, IV„ Zöldfa u 16 (Jármay Gusztáv) Gránátalma (irgalmasrendi) 11 Zsigmond u. 5 Fekete Medve, II., Fazekas tér 6. (Kapuváry László) Kígyó, IV , Kígyó tér 1 (Csávási Kiss Károly testületi elnök) Szent Ferenc, IX, Gerenc tér 16. (Landau Imre) Csillag, VIII., Kerepesi út 43. (Molnár János) Megváltó, VII , Kerepesi út 12 (Müller Bernát) Isten Anyja, V , Hold u . 3 (Pataki Károly) Városi Gyógyszertár,!., Tárnok u. 82 (Scheich Károly) Nagy Kristóf, IV„ Kristóf tér 2 (özv. Schemhoffer Valéria) Szent József, VIII„ Mária Terézia tér 11, (Szkalla Antal) Magyar Korona, VIII„ Múzeum krt. 18. (Stupa György és Kriegler Gy) Schwachoffer Lajos, V„ Dorottya u . és Wurm u sarok, 4, 5, 6 Udvari Gyógyszertár, l, Vár, Dísz tér 13 (Telkessy Iván) Tóth János, II, Vám u. 7. Szentlélek IV.., Király u. 12 (Török József) Isteni Gondviselés, VIL, Király u. 98. (Urbán József) Szűz Mária,!., Krisztinaváros, Attila u. 26. (Vlassek Ede) Nicfor, VI , Váci krt 17, (id. Wagner Dániel) Szentháromság, IV., Városháza tér 9. (Wagner József) Szent István, II., Török u. 54 (Winnert Károly) Védangyal, IIL, Fő u. 7. (Zboray Béla) Magyar Király, III, Polgár tér 9 (Zboray Bertalan) Aeskulap, III., Bécsi út 137. (Zsiga Zsigmond) 435
v észeire vonatkozó Mag yaro rszág gyógys'zertáraira, gyógyszer ndben időre ok adat .sabb fonto
(01ient i m 35. 1.) 1303. B,~dán nyilvános gyógysze1táJ: volt ysze1tár volt (Oiient 48) gyóg ános nyilv 1494 elo~t Nagy~ze~enbe',1 volt. 1495. Korm ocba nyan gyogysze1tár is működő gyógyszertár (Nékámné, 10. L) A XVI ~zázadb~,n Sáro,spatakon, Kassánitár volt (Ori ent 53 J) 1500-as evek eleien Erdel_yben 3 gyógysze l az mvosi és gyógyszerészi hivatás elkülönü 1644. Lex_ s_amtana Ferd man da Nálu nk (Zalai i. m 22 1.) 1687 Budán gyógysze1tárnk nyílnak 1688-ban Pesten gyógyszertár nyílik yar 01vosi művelődés ?JÓgyszeitá1 (Gor tvay : Az újab bkm i mag 1720, MalP'ar?rszág !.) 66. . 1953 Kiad . Akad . es egeszsegugy tortenete etesi (jezsuiták irgalmasok) (Linzb I om 1733. Pozsonyban 3 polgári patik a és két szerz ' ·II5 9.) megyei patik a létesítendő) 1 738 Már ia Terézia rendelete (legalább 1 57 1.) tvay (Gor rtár ysze gyóg 4 1743 Pest-Budán lődés gyógyszertár (Erdély nélkül; Magyar Műve 1746 ...M~gyaro.ISzág?n ;io nyilvános !.) 408 IV. n tortenet, Fran klm e. a (Vida Már ia: A budavári Arany Sas patik , 1747, Magyarországon 48 gyógyszertár 1974 3 !.) Normativum in Re Sanitatis 1773. 1 770 . PMária Ie,rézia rendelete: Generale 1 785, est-Budan 7 gyógyszertár (Gm tvay 57. !.) yszertár (Vida Mária) XVIII. sz. végén MagyaroISzágon 193 gyóg 57 L) tvay (Gor rtár ysze 1800 Pest-Budán_ 14 gyóg ,(Zalai i. m. 19. I.) 99 gyógyszertár 1801-1810. A mai,Magyar,rszág_területén c: Budapest a XVIII. században Budapest 1802, Pesten 7 gyogyszertar (PeISner Igna 1900. 199 1) ébet Orvostörténeti Múzeum adat tára) Az Erzs 1819. ~ud,án 8 i;i:ógyszertár (Semmelweisn gyógyszertára volt kmh azna k es a kato nasá gnak külö I) 1820. Pesten 9 gyógyszertár (Gortvay 57. ia egy patik a (Budapest története Akadém jut sra lako 322 34 1820. Magyarországon !.) 416 Kiadó 1973-1980 III. II! lakosra jut egy patik a (Budapest története . 1820.. Budán 3500 Pesten és Óbu dán 7300 416 1) van. Csaplovics, 79. I (Erdély nélkül!) 1821 Magyarorsz~gon 254 gyógyszertár (Go1tvay 56 1.) 1830 Magyarorszagon 330 gyógyszertár cinischer rtár (Jankovich A : Pesth u. Ofen in medi 1838. Pesten 12, Budán 11. gyógysze 1) 228. , Hinsicht Buda. 1838 .. Gmtvay 67. L) 1840. Magyarorszá~on 324-gyógyszerész( före OOO 18 an rosb efvá Józs a , 9500 osban 1840: Pesten a belvarosban 5200, a Terézvár a, JUt egy patik : 1 gyógyszertárra 26 OOO fö jut (Haeufier 1843, Magyarországon 415 gyógyszertár, J) 183 1854 Pest, Buda-Pest . Skizzen von Ofen und Pest,57 I) 1847 Pest-Budán 22 gyógyszertár (G01tvay (Gortvay 23 7. I) 1850. Magyarországon 456 gyógyszertár 242 gyógyszertár (Zalai, i m. 19 I) 1841-1850 A mai Magyarország területén
!9
ufier.. 184. 1) 1850 Budán 7, Pesten 13 gyógyszertár (Hae J Ch : Feldmanns Wegweiser durc h Pest (Seiz rtár ysze gyóg 7 1851 Pesten 14, Budán und Ofen, Pest, 1859 3, kiad.) on) (Buda, Pozsony, Kassa, Nag yvár ad, Sopr 1858 Az országban az akkori öt kerületben lizina Med des stik Stati er: ló (Linzbau 456 gyógyszertár, ezekben 219 segéd, 86 tanu ) 1859 , von Ungarn, Braumüller, Wien standes (Gortvay, 237-238. 1) 1858 Magyarországon 633 gyógyszerész 7 segéd) Pesten 14 gyógyszertár, (44 segéd, 13 ben (ezek rtár ysze 1858. Budán 9 gyóg ői vezet azok a gyógyszertárak nevét és tanuló) Linzbauer, 7-8: 17-18 1 - felsorolja nek nevét is ) er, 153. !.) 1858 Debrecenben 7 gyógyszertár (Linzbau yszerészeti évkönyvünk) megjelenése gyóg (első ár napt Zseb ti része ysze 1863. Gyóg (Gortvay, 249. 1) 1864 Magyarországon 568 gyógyszertár yszerész (Budapest telszázados fejlődése gyóg 157 rtár, 1870. Pest-Budán 31 gyógysze 1873-1923 Bp. Stat. Közi. 1925 173 1) ítása 1872 Országos Gyógyszerész Testület alap sra 10,4 jut (Illyefalvi L : A székesfőváros lako OOO 10 1874 Budapesten 31 gyógysze1tár, múltja és jelene számokban 1934 247. l) k rtárat sorol fol A budapesti gyógyszertára 1874 Illés, 688 magyarországi gyógysze elnevezését is közli. (81 104. 1) Az 16 600 lako sra jut egy gyógysze1tá1. (Oláh: 18 75. Magyarországon 818 gyógyszertár 1876 Bp l k statisztikája 1875 évrő egészségügyi személyzet és a gyógyszertára 401--403 413 1.) 463 yszertár 8725 lako sra (Oláh, 411 !., 462-1875. Budapesten 31 gyógyszertár, 1 gyóg ) t nevé ői vezet a elnevezését és azok 1 felsoro~ja a budapesti és sok vidéki patik ől 1876 XIV. te a közegészségügy rendezésér sz Pál: Magyarország egészségügyi sze(Kla rész ysze gyóg 883 on rszág 18 78 Magyaro Mag yar Orvosok és Természetvizsgálók mélyzetének statisztikája 1878-1897-ig. . 1899 501-503 1) nagygyűlésének mun kála tai XXX 709 segéd és gyak orno k (Illés 6. l) rtár, ysze gyóg 720 on rszág yaro 1870. Mag 395 gyógyszertár (Zalai i. m. 19 1) etén terül 1871-1880 A mai Magyarország yszerész, 100 OOO lako sra 9 gyógyszertár 1881. Budapesten 34 gyógyszertár, 185 gyóg (Illyefalvi 247, 1) patik a 1882 Magyarországon 14 800 lakosra egy yszertár (Illyefalvi) gyóg 57 rész, ysze gyóg 264 1891. Budapesten, OOO lako sra 11,l jut (Szél I 442. 1) 100 1895 Magyarországon 1755 gyógyszertár, yszerészek 1895 Országunkban nők is lehetnek gyóg (Klasz, 502 1) rtár ysze gyóg 1413 on 1896 Magyarország 2177 1896 Okleveles gyógyszerészek szám a: t telszázados fejlődése 173. 1) 1896 Budapesten 74 gyógyszertár (Budapes Stat. Közi 1925. 173.. 1.) 1902: Budapesten 86 gyógyszertá1. Bp . Sz. zOOO lako sra 11,5 jut (Szél Tiva dar: Egés 100 rtár. 1906. Magyarországon 2014 gyógysze ségügyi Statisztika Bp 1930. 443 !.) Stat. Közi 173. 1.) 1908· Budapesten 99 gyógyszertár. (Bp. Sz. gyógyszertár (Zalai i m 19,) 843 etén terül 1901-1910 A mai Magyarország (Gyógyszerészek Zseb napt ára 1918 -ra) 1917 Magyarországon 1987 gyógyszertár. (Gy Zseb napt ára az 1920 évre ) 1919. Magyarországon 2019 gyógyszertár yszerész (Bp Sz Stat. Közi 1925 173, 1) gyóg 272 rtár, 1923 Budapesten 150 gyógysze rész 1200 gyógyszertár, 802 segéd, 100 OOO 1928. Magyarországon 1353 oki gyógysze 443. 1 ) lakosra 15,8 gyógyszertár jut (Szél Tivadar 437
1930 Budapesten 369 gyógyszerész, 180 gyógyszertár (Illyefalvi L.: A hatvanéves Budapest, B Sz. Stat Hiv. 1933 226. 1) 1930. Magyarországon 1437 gyógyszertár, 100 OOO lakosra 16,5 jut (Magyar Stat Évk 1930. 27 1) 1921-1930. Magyarországon 1280 gyógyszertár (Zalai i m 19 1) 1933 Budapesten 184 gyógyszertár (Illyefalvi, 247. 1) 1939. Magyarországon 100 OOO lakosra 18 gyógyszertár. 1941. Magyarországon 2001 gyógyszertár (Bp-en 189) (Gyógyszerészek Évkönyve 1942) 1950. Magyarországon 1429 gyógyszertár (Zalai i m 19 1) 1950 A gyógyszertárak államosítása 1957. Magyarországon 1369 gyógyszertár, 2981 gyógyszerész (Egészségügyi Min Évk) 1960. Magyarországon 3503 gyógyszerész (Eü. Min. Évk) 1966. Magyarországon 3593 gyógyszerész, 1408 gyógyszertár (Eü. Min. Évk 1972.. 402 1) 1970. Magyarországon 3924 gyógyszerész, 1406 gyógyszertár (Eü Min. Évk. 1980. 43 1) 1972. Magyarországon egy gyógyszertárra 7393 lakos (Eü. Min. Évk 1973 401. 1) 1972. Budapesten 215 gyógyszertár, 1 gyógyszertárra 9484 lakos, 890 gyógyszerész (M Stat Zsebk;önyv. 1979.) vidéken 1151 gyógyszertár, 1 gyógyszertárra 7015 lakos (Eü. Min Evk 1972. 401 1) 1977 Magyarországon 4047 gyógyszerész (M Stat Zsebkönyv. 1979) 1980 Magyarországon 1400 gyógyszertár, 1 gyógyszertárra 7551 lakos 1980 Magyarországon 3614 gyógyszerész (Eü. Min. Évk. 1980) 1980 Magyarországon 4262 gyógyszerész (Min Stat. Zsebkönyv. 1982. 71 1)
VI.
FORRÁSMUNKÁK, IRODALOM A Adlung-G Urdang: Grundriss der Geschichte der deutschen Pharmazie Berlin. 1935. Baradlai-Bársony: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930 Bertényi lván: Kis magyar címertan Gondolat, 1983. Bogdán István: Régi magyar mesterségek Magvető, 1973 Budapest félszázados fejlődése 18'73-1923. Bp Székesfóv Stat. Közl 1925 Budapest története Akad Kiadó, 1973-1980 Csaplovics János: A' Magyarországi Patikákról Tudományos gyűjtemény II Pest. 1822. Czagány István: A budavári Arany Sas gyógyszertár Műemlékvédelem XI, 1967 évf 3 sz G. E Dann: Einführung in die Pharmaziegeschichte, Stuttgart 1975 Egészségügyi Minisztérium Évkönyve. 1972. 1973, 1980, 1981 C. Frederking: Grundzüge der Geschichte der Pharmazie„ Göttingen, 1814
W. Gaude: Die alte Apotheke Leipzig, 1979. Gecsei Lajos: Patikák, patikáriusok 1770-1850. Békéscsaba, 1976 Gortvay György: Az újabbkori orvosi művelődés és egészségügy története. Akadémiai Kiadó, 1953, _Gyógyszerészek Évkönyve ~.Zs_e_bnaptár. ___VIII. __ évf _(szerk. Karlovszky Gejza, 1896) Gyógyszerészek Évkönyve. (Koritsánszky Ottó, Löcherer Tamás, 1942)
Gyógyszerészek Naptára (Schédy Sándor, 1863-tól.) Gyógyszerészek Zsebnaptára (Varságh Zoltán, 1889-töl) Haeufl.er: Buda-Pest. Skizzen von Ofen und Pest, Emmich, 1854 W. H Hein-D A Koning: Bildkataloge zur Geschichte der Pharmazie Stuttgart, 1969 Illés László: Magyar- és Erdélyország összes gyógyszerészeinek névtára Vác, 1874
438
Illyefalvi L.: A székesfőváros múltja és jelene számokban. Bp 1934 Illyefalvi L : A hatvanéves Budapest. Bp Sz. Stat. Hiv 1933 Jankovich A.: Pest und Ofcn in .. medizinischer Hinsicht. Buda 1838. Klasz Pál: Magyarország egészségü_gyi személyzetének statisztikája 1878-1897-ig 1899 Kőrösi József: Pestvárosi Statiszt. Evkönyv. 1873. Linzbauer: Statistik
Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. !-IV. Bp. 1929-1940 Nékám Lajosné: Régi magyar patikák. Corvina, 1971 Oláh Gyula: Az egészségügyi személyzet és a gyógyszertárak statisztikája Magyarurszágon 1875 évről
Légrády, Bp. 1876.
Orient Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. Kolozsvár 1926
Peisner Ignác: Budapest a XVIII században Bp. l 900 Pintér Pál: Budapest „. gyakorló orvosaink és állatorvosaink névsora, továbbá a gyógyszertái:ak
jegyzéke. Bp l 902 Seiz, Johann Christian: Feldmanns Wegweiser durch Pest und Ofen, Pest, 1859. Rotschnek Emil: A Debrecen-Biharmegyei Gyógyszerész Testület története. Debrecen, 1882 Ryslavy, Kurt: Materialien zur Geschichte der Apotheken in Burgenland Eisenstadt, 1979 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Adattára Szántó József: Egészségügyi kalauz, vagyis Magyarország összes orvosai, állatorvosai és gyógyszerészeinek statisztikája, czím és névkönyve. Bp. 1882 Szél Tivadar: Egészségügyi statisztika. Bp 1930 Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI-XVIIl században Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője. 11-12 kötet (1977-78) 13-14„ kötet
(1979-80.) 15-16. kötet. (1981-82.) Sztankai István: A gyógyszerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Bp 1935 Vida Mária: A budavári Arany Sas patika. Bp. 1974. Vida Mária: Történelmi és iparművészeti értékű beiendezések magyarországi topográfiája. Communicationes de Historia Attis Medicinae 71-72/1974. Zalai Károly: A gyógyszerrel kapcsolatos tevékenységek és intézmények történeti fejlődése. (Orvos-
tört. Közi 1974 71-72)
DJE BENENNUNGEN UND GRÜNDUNGSJAHRE DER APOTHEKEN DES HISTORISCHEN UNGARNS (Zusammenfassung) V. CSANÁD Die Arbeit, die auf Quellenforschun!len beruht, besteht aus 6 Teilen Der erste Teil bietet einerí kurzen Úberblick über die Entwicklung der Schilder, Zeichen, Embleme und Symbole und derer organischen Zusammenhang mit der Pharmazie Der zweite 1eil enthiilt in chronologischer Reihenfolge das Gründung~jahr, den Namen und Sitz der vor 1700 enichteten Apotheken in Ungarn Der dr itte Teil sammelt das Gründungsjahr und die Benennung der auf dem Gebiet des historischen Ungarns errichteten Apotheken Die Benennungen wurden in einem
System gefasst, innerhalb dieses Systems werden sie in wachsender Reihenfolge der 439
