Lévayné Fazekas Judit egyetemi tanár 2016-2017. tanév I. félév
Beszámítás (compensatio) Ptk. 6:49 -52.§§ Fogalma: jogszüntető magánjogi kifogás – alakító jog
Szladits: a B adósi ellenjog, jogmegszüntető magánjogi kifogás Beszámítás feltételei: a Ktt úgy is teljesítheti pénztartozását a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal tartozásába beszámítja. (bírósági elj.-ban is tehető ilyen jogny.) Kiterjesztés: a Ktt a Js-tal szemben fennálló más egynemű és lejárt követését is beszámíthatja
Joghatása: a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek
Beszámítás
A beszámítás kizártsága
tartásdíj, és járadékkövetelésekkel szemben (élet- és baleseti) (PK 34.), kivéve a túlfizetés szándékosan okozott kár megtérítésre irányuló pénzköveteléssel szemben; bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának nincs helye A pénzkövetelés beszámításának korlátai elévült követelést csak akkor lehet beszámítani, ha az pénzkövetelés a pénztartozás esedékessé válásakor még nem volt az elévülés állapotában Végrehajtható okiratban, egyezségbe, közokiratba foglalt pénzkövetelésbe csak ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben csak olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely pénzköveteléssel azonos jogalapból ered
Teljesítés harmadik személy részéről Ptk. 6:57.§ Feltétele: = Harmadik személy általi teljesítést a Jst
köteles elfogadni, = ha ehhez a kötelezett hozzájárult, = és a szolgáltatás nem igényel különleges szakértelmet, vagy nem személyhez kötött. = Nem kell a Ktt hozájárulása, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjen és a Ktt. nem teljesített vagy nem fog tudni időben teljesíteni Jogkövetkezmény: a 3. személyt megtérítési igény
illeti meg
A teljesítés nem szünteti meg a követelést biztosító
kötelmeket!!!
Bírósági letét –közjegyzői letét Ptk. 6:53- 56.§§ Bírósági letét: a Ktt a feltételek fennállása esetén
teljesíthet bírósági letét útján is. (pl. késedelem kizárása) Tárgya: pénz, értékpapír, okirat Feltételei: - ha a Js személye bizonytalan, - a Js a teljesítés helyén nem található, - a Js nem fogadja el a teljesítést - Js-i együttesség esetén nem teszik lehető a jogosultak, hogy a Ktt valamennyiük kezéhez teljesítsen. Elévülési idő: 5 év – A Js eddig követelheti a letét kiadását. Közjegyzői letét: Ha a bírósági letét feltételei fennállnak a Ktt. Teljesíthet közjegyzői letéttel is. Mögöttes szabály: Bírósági letét
Szerződéstan Új Ptk. A szerződés általános szabályai Hatodik
Könyv IV. – XIII. címek
6.58 - 6: 213.§§
- A szerződés és a szerződési jog alapelvei - A SZ megkötése és értelmezése - A SZ érvénytelensége - Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés - A SZ teljesítése - A szerződésszegés - A szerződés megerősítése és módosítása - Alanyváltozás a szerződésben - A SZ megszüntetése
A szerződési jog alapelvei A szerződés fogalma: -- két vagy több fél joghatás
kiváltását célzó egybehangzó akaratnyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás Követelésére (Ptk. 6: 58.§) Szerződési jog alapelvei = Szerződési szabadság = Egyenértékűség elve - Visszterhesség vélelme = Konszenzualitás elve = Pacta sunt servanda = Clausula rebus sic stantibus = Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség +++ a POLGÁRI JOG ÁLTALÁNOS JOGELVEI - Értelmezési elv, jóhiszeműség és tisztesség elve, elvárható magatartás elve, joggal való visszaélés tilalma
A szerződési szabadság elve Ptk. 6:59.§ A szerződésre lépő alanyok akarata jogi
értelemben nincs megkötve, azaz a feleket megilleti: a szerződéskötési szabadság: akar-e egyáltalán szerződést kötni; a partnerválasztás szabadsága: kivel akar szerződést kötni; szerződési típusszabadság: milyen típusú szerződést kíván kötni; diszpozitivitás: milyen tartalommal kíván szerződést kötni - A felek szabadon állapíthatják meg a SZ tartalmát. - A SZ-nek a felek jogaira és köt-re vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, kivéve ha a Ptk. Az eltérést tiltja.
A szerződési szabadság korlátozása Indokai • minősített közérdek (jogszabályi) • válságjogi helyzet (jogszabályi) • felek korábbi akarata ( szerződési)
Szerződési szabadság korlátai Szerződéskötési kötelezettség - Jogszabály alapján Ptk. 6:71. §. : ha jsz. szkötési köt. ír elő és a felek nem kötik meg, a bírósága SZ-t létrehozhatja, tartalmát megállapíthatja pl.közüzemi sz. - Elzárkózás szkötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve: Aki ez esetben indokolatlanul elzárkózik a SZ létrehozásától vagy fenntartásától a másik fél követelheti a Bíróságtól a SZ létrehozását. Megállapodás alapján: ELŐSZERZŐDÉS - Fogalma: A felek megállapodnak, hogy későbbi időpontban egymással SZt kötnek és megállapítják a SZ lényeges feltételeit, a Bíróság a SZ bármelyik fél kérelmére létrehozhatja. - Alakiság – a megkötendő ügylethez igazodik - A szerződéskötés megtagadható ha bizonyítja: - Az előszerződés megkötése után beállt körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogos érdekét sértené, és - a körülmények változásának lehetősége a szerz. megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, - a körülmények változását nem ő idézte elő, és - a körülmények változása nem tartozik a rendes üzleti kockázata körébe.
Szerződési szabadság korlátai Partnerválasztás szab. korlátozása: csak kivételesen
pl. a közforgalmú tömegközlekedést üzemeltető cég az utazásból önkényesen senkit nem zárhat ki Típuskényszer: kivételesen és csak közérdekből A gazdasági társaság jog formakényszer társasági jog által nem szabályozott gazdasági társasági formát a cégjegyzékbe nem lehet bejegyezni Tartalom szabadságának korlátozása: Ptk. 6:60. §: Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza a SZ a jsz által előírt tartalommal jön létre. ( a felek ettől eltérően NEM rendelkezhetnek!!!) Pl. fogyasztói szerződésekre meghatározott jsz-i tartalom
Az egyenértékűség elve Az egyenértékűség főszabályszerű követelménye –
Visszterhesség vélelme
Főszabály a visszterhesség - a szolgáltatással szemben -
értékét tekintve - vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell állnia. Szerződési szinallagma
Ptk. 6:61. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár - vélelmezett visszterhesség DE!! Megdönthető vélelem
Jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések
- ingyenes szerződések (ajándékozás) - kockázati elemeket hordozó szerződések szerződés) - szerencseszerződések
(tartási
Egyenértékűség elve Jogellenesen
egyensúlyhiányos szerződések → érvénytelen szerződések, amelyekhez joghatás nem fűződik.
feltűnő értékaránytalanság Ptk.6:98 . § másik fél által okozott értékbeli tévedés Ptk. 6: 90. § megtévesztés Ptk. 6: 91. § tisztességtelen szerződési feltétel (egyoldalú hátrány) Ptk.6:102 . § uzsora szerződés Ptk.6:97. §
Tartós jogviszony esetén az egyenértékűség értékállandóság igényeként jelenik meg. Valorizáció: a pénzbeni tartozás jelenti
az
nominális átértékelését
Konszenzualitás elve
Ptk.6:63. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre
A KONSZENZUS SZERZŐDÉSI MINIMUMFELTÉTEL
Ptk. SZERZŐDÉSEI KONSZENZUÁLSZERZŐDÉSEK a szerződés létrejöttéhez egyik fél részéről sincs szükség teljesítési mozzanatra DE! reálszerződés a foglaló adása reálszerződés, a foglaló adására vonatkozó megállapodás kötelmi jogi jogviszonyt nem keletkeztet. (BH2007. 91.)
Pacta sunt servanda elve A SZERZŐDÉS KÖTELEZŐ EREJÉNEK ELVE A szerződés feltétlen teljesítésének követelménye – teljesítési kényszer – ( a szerződésnek a felek között „törvényereje van”, kötelesek azt a szerződésben rögzített tartalommal teljesíteni) Célja: a forgalombiztonság erősítése A felek kötelesek azt a szerződésben rögzített
tartalommal teljesíteni a szerződést
Ptk. 6:58.§
A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. (a szerződés általánosan kötelező erejének törvényi megfogalmazása) Kikényszeríthetőség!!!
Pacta sunt servanda elve Történeti gyökerek:
Grotius
a
1583-1645
természetjog – Hugo
természetjogtól folyik megtartásának kötelezettsége
a
szerződések
Természetjog: a pozitív jog felett álló, a természetből,
a ratio-ból, az isteni elvekből leszűrhető általános jogelvek összessége, amelyek magasabb rendűek a pozitív jognál.
a
szerződés törvényt szab a szerződőnek (contractus contrahentibus legem ponit) - A megállapodásokat be kell tartani!!!
Code Civil 1104. §: A törvényesen kötött
szerződéseknek a felek között törvényereje van.
Clausula rebus sic stantibus elve Kivételképpen alkalmazható korrekciós elv - a
Pacta Sund Servanda elv alól Jelentősége a tartós jogviszonyok körében Fogalma: A körülményekben utóbb beállt változás,
amely miatt a szerződés teljesítése nem várható el -meg sem kötötték volna a SZ-t, vagy más tartalommal kötötték volna meg Jogkövetkezmény: -- mentesülhet a teljesítési
kényszer alól – elállás, felmondás -- kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását -- szerződést megszüntetheti
Clausula rebus sic stantibus elve Bírósági szerződésmódosítás Ptk. 6:192.§ -
Bármelyik fél kérheti, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően előállt körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogos érdekét sértené, és
-
a körülmények változásának lehetősége a szerz. megkötésének időpontjában nem volt előrelátható,
-
a körülmények változását nem ő idézte elő, és
-
a körülmények változása nem tartozik a rendes üzleti kockázata körébe,
-
Időpontja: leghamarabb a kereset benyújtásának időpontja
Előszerződés Ptk. 6:71.§ A szerződéskötés megtagadható ha bizonyítja:
-
Az előszerződés megkötése után beállt körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogos érdekét sértené, és
-
a körülmények változásának lehetősége a szerz. megkötésének időpontjában nem volt előrelátható,
-
a körülmények változását nem ő idézte elő, és
-
a körülmények változása nem tartozik a rendes üzleti kockázata körébe.
Együttműködés és tájékoztatás elve Fogalma: Az új Ptk. 6:62.§: A felek a szerződéskötési
tárgyalások alatt, a szerződés megkötése és fennállása során, a szerződés megszűntetése során kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. Régi Ptk. 205.§;277.§ A felek a szerződés megkötésénél
együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről Régi Ptk. 277.§ A felek a SZ teljesítése során együttműködésre
kötelesek
Az együttműködési kötelezettség megsértése
Szerződéskötés során tanúsított gondatlanság –
CULPA IN CONTRAHENDO 1959. évi Ptk. 6. § – biztatási kár megtérítése, ált. negatív interesse Szkötést megelőző kötelezettségszegés: Új Ptk. 6:62.§ (2)
-- Ha a szerződés létrejön - együttműködési kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni 6:142. § Aki a szerződésszegéssel a másik félnek kárt okoz köteles megtéríteni. Mentesül, ha bizonyítja, hogy SZSZ-t ellenőrzési körén kívül eső, a szkötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy elhárítsa.
Culpa in contrahendo Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az
együttműködési kötelezettségét megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. Ptk. 6: 519.§ Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt jogellenes.
Köszönöm a figyelmet!!
