LEPSÉNYI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

LEPSÉNYI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014.

Intézmény neve:

Lepsényi Általános Művelődési Központ

Szabályzat típusa:

Szervezeti és működési szabályzat

Intézmény címe:

8132 Lepsény Fő u. 97.

Intézmény OM-azonosítója:

201961

Intézmény fenntartója:

Lepsényi Önkormányzat

Készítette:

Kincsesné Kiss Ildikó

2

Tartalom I. Bevezetés, általános rendelkezések ........................................................................................ 4 II. Az intézmény általános jellemzői .......................................................................................... 7 III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai ................................. 11 IV. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás ............................ 13 Az óvoda intézményegység-vezetőjének munkavédelemmel kapcsolatos feladatai . 17 A közművelődési intézményegység-vezetőjének munkavédelemmel kapcsolatos feladatai ........................................................................................................................... 19 V. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje ............................................................................................................... 28 VI. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................. 30 VII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás .................................................... 32 VIII. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ................................................................ 34 IX. A működés és a létesítmények használati rendje ............................................................... 36 X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 41 XI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ..................................................... 42 XII. Az intézményi védő, óvó előírások .................................................................................. 43 XIII. Munkavédelmi szabályozások ......................................................................................... 46 1. Általános rendelkezések ................................................................................................... 46 2. Az alkalmazás munkavédelmi és egészségügyi feltételei ................................................ 46 Munkáltató kötelességei, jogai .......................................................................................... 47 A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától ............................................. 48 XIV. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ......................................... 50 XV. Reklámtevékenység .......................................................................................................... 52 XV. Egyéb rendelkezések ........................................................................................................ 53 XVI. Záró rendelkezések .......................................................................................................... 54 XVII. Nyilatkozatok ................................................................................................................. 55

3

I. Bevezetés, általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja A szabályzat célja    

az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása, a pedagógiai-művelődési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe.

A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 2. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek 2.1 Általános jogszabályok  

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet az államháztartás szóló törvény végrehajtásáról

2.2 Köznevelési tevékenységekre vonatkozó jogszabályok        

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.). A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet (a továbbiakban: R.). A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.). Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM- rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OMK-rendelet.

2.3. Bölcsődei tevékenységre vonatkozó szabályok  

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények feladatairól és működéséről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM-rendelet. 4

 

A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM-rendelet. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM-rendelet.

2.4 Közművelődési tevékenységre vonatkozó szabályok    

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény. A közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM-rendelet. A közművelődési feladatellátás szakfelügyeletéről szóló 23/2005. (VIII. 9.) NKÖMrendelet. A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM-rendelet.

2.5 Egyéb jogszabályok A nem köznevelési ágazatba tartozó jogszabályok alkalmazása a Nkt. 20. §-ának (8) bekezdése szerint azzal az eltéréssel történik, hogy a nem köznevelési intézményegységek tekintetében is alkalmazni kell a Nkt.-nak    

az intézményvezető megbízásáról rendelkező 67. §-ának (6)–(7) bekezdésében, a működés általános szabályait és rendjét megállapító 21–22. §-ában, 25. §-ának (1)–(4) bekezdésében, az intézmény vezetőjének feladatairól szóló 69. §-ában, fenntartói döntést megelőző vélemények beszerzéséről rendelkező 83. §-ának (3)–(4) bekezdésében foglaltakat.

A különböző típusú intézményegységekben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény következő végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni:   

138/1992. (X. 8.) kormányrendelet: óvoda, központi irányítás 257/2000. (XII. 26.) kormányrendelet: bölcsőde 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet: közművelődési egység

3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya A Lepsényi Általános Művelődési Központ szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az Intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a szülői szervezet, véleményezési jogot gyakorol. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt a kihirdetésétől lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti.

5

A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása az Intézmény minden egységes óvoda-bölcsődés, óvodás gyermekére, azok szüleire, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló munkatársára kötelező érvényű. 4. A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, szülők megtekinthetik az intézményvezetői irodában, és a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat egy példányát a nevelőtestületi szobában is elhelyezzük. Az Intézmény házirendje az intézmény főfolyosóján és minden csoportszobában megtalálható. Minden óvodás gyermek szülőjének beíratáskor átadjuk. Információ az alapdokumentumokról az intézményigazgatótól, az intézményigazgató általános helyettesétől, az intézményegység-vezetőktől kérhető. Az Intézmény pedagógiai programjáról az intézményigazgatótól, az intézményigazgató általános helyettesétől, az intézményegység-vezetőktől kérhető, azok hivatalos fogadóóráinak időpontjában. Az intézmény egy nevelési évre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a nevelési évet nyitó értekezleten véglegesíti, és a szülőket az évkezdő szülői értekezleten tájékoztatják. A közfeladatot ellátó szervek tevékenységükhöz kapcsolódóan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény mellékletében meghatározott adatokat általános közzétételi lista formájában teszik közzé. Az óvodai közzétételi lista tartalmazza:  az óvodapedagógusok – számát, – iskolai végzettségüket, – szakképzettségüket,  a dajkák – számát, – iskolai végzettségüket, – szakképzettségüket,  az óvodai csoportok számát,  az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.  az intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi a fenti adatokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

6

II. Az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény adatai Elnevezése:

Lepsényi Általános Művelődési Központ

Székhelye:

Lepsény Fő u. 97. 8132

Az alapító jogutódja és fenntartó szerve:

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 8132 Lepsény Fő u.74.

Alapító okirat száma kelte:

69/2013. (VI.25) 60/2014. (IV.29.)

Telephelye(i):

Lepsényi ÁMK Napraforgó Óvodája Egységes Óvoda-Bölcsődéje Lepsényi ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház, Könyvtár és Falumúzeum

Statisztikai törzsszáma:

15764481-8510-322-07

OM azonosító jele:

201961

Számlaszáma:

59300292-11026998

Nemzetközi bankszámlaszáma (IBAN):

HU 32 5930 0292 1102 6998 0000 0000

Központi telefonszáma:

06 22 437 022

Központi faxszáma:

06 22 437 022

Internet- és e-mail címe:

[email protected]

Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak:  intézményigazgató,  intézményegység-vezető,  intézményigazgató általános helyettese,  gazdasági vezető,  óvodatitkár,  élelmezésvezető 2. Az Intézmény szabályszerű működését meghatározó alapdokumentumok és belső szabályzatok     

alapító okirat pedagógiai-művelődési program szervezeti és működési szabályzat és mellékletei házirend éves munkaterv 7

3. Az intézmény működési körzete Az intézmény a közművelődés egyik helyi alapintézménye, amelynek hatóköre elsősorban Lepsény Nagyközségi Önkormányzat közigazgatási területe. Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde a fenntartó által kijelölt körzettel működik, férőhelye mértékéig a felvételi körzet jegyzéke szerinti lakóhelyű gyermeket veszi fel. Kötelező felvenni a körzetből azt a gyermeket, aki az adott évben az ötödik életévét betölti, továbbá az óvoda nem tagadhatja meg a körzetes második és harmadik életévét betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a felvételét, valamint annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. 4. Az intézmény típusa Többcélú köznevelési intézmény Általános művelődési központ 5. Az intézmény tevékenységei 5.1 Alapfeladatok A „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 6. 7. 8. és 15. pontja, s a „nemzeti köznevelésről” szóló 2011. évi CXC. törvény 20. § (10) bekezdés alapján:  óvodai ellátás  egységes óvodai-bölcsődei ellátás  közösségi tér biztosítása  közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása Biztosítja a gyermekek három éves korától az iskolába járáshoz szükséges fejlettség elérését, a testi és lelki szükségleteinek kielégítését, személyiség fejlesztését, az egészséges életmód kialakítását, feladata továbbá az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása. A legalább második életévüket betöltött gyermekek egységes óvodai-bölcsődei ellátása. Az intézmény az alapító okiratában meghatározott alapfeladatait az egymással együttműködő és feladataikat összehangoló, szervezeti és szakmai tekintetben önálló óvoda, közművelődési intézményegység keretében, a jogszabályok alapján elkészített és elfogadott és jóváhagyott közös pedagógiai-művelődési program alapján végzi. 5.2 Alapfeladat szakfeladat szerinti megjelöléssel 013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása 8

086090

Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői szakvéleménye alapján mozgásszervi, enyhe értelmi, vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral, (tanulási, figyelem-, vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd.

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096010

Óvodai intézményi étkeztetés

096020

Iskolai intézményi étkeztetés

104030

Gyermekek napközbeni ellátása

046030

Egyéb távközlés

046040

Hírügynökségi, információ szolgáltatás

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044

Könyvtári szolgáltatások

082061

Múzeumi, gyűjteményi tevékenység

082063

Múzeumi kiállítási tevékenység

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093

Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

086090

Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

Az intézményegységeknek szabad kapacitás kihasználása érdekében alaptevékenységük nincs, vállalkozási tevékenységet nem folytathatnak.

végzett

6. Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. A költségvetési szerv önálló pénzintézeti számlával rendelkezik Pénzügyi-gazdálkodási feladatait – munkamegosztási megállapodás alapján – a Lepsényi Polgármesteri Hivatal látja el. 9

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény képviselete Az intézményigazgató önálló képviseleti jogosultsággal rendelkezik valamennyi ügy tekintetében. Ennek alapján jogosult az intézményt bármely hatóság, hivatalos szerv előtt és harmadik személyekkel szemben képviselni. Az intézmény vezetője az ügyek meghatározott körében, eseti vagy állandó meghatalmazással, képviseleti jogosultságát átruházhatja az intézmény általa meghatározott dolgozójára. Aláírási, bélyegzőhasználati jog az intézmény képviseletekor Az intézmény, mint jogi személy nevében főszabály szerint aláírásra egy személyben a képviselője, az intézmény vezetője jogosult. A részletszabályokat a hatáskörök rendezik. 7. Gazdálkodási jogköre Az intézmény az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott kiemelt előirányzatok keretein belül teljes jogkörrel gazdálkodik. 7.1 A feladatok forrásai  

önkormányzati támogatás az intézmény saját bevételei

7.2 Feladatmutatók megnevezése, köre  

óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés o felvehető maximális gyermeklétszám: 125 fő, o csoportok száma: 5 egységes óvoda-bölcsődei ellátás: o felvehető gyermeklétszám: 20 fő ebből 5 fő második életévét betöltött bölcsődés és 15 fő harmadik életévét betöltött óvodás gyermek o csoportok száma: 1

8. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az intézményben foglalkoztatott, intézményi bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorló közalkalmazottnak kétévente vagyonnyilatkozatot kell tennie. Az intézményben vagyonnyilatkozat-tételre köteles:  az intézményigazgató,  a gazdasági vezető. Az intézményigazgató vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata.

10

III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységeket. 1. Intézményegységek 1.1 Napraforgó Óvoda Egységes Óvodabölcsőde Az óvoda 145 férőhelyes, 6 foglalkoztatóval, tornaszobával, kiszolgálóhelyiségekkel rendelkezik. Az óvoda élén intézményegység-vezető áll, aki egyben az ÁMK igazgatója is. Munkáját egy vezető helyettes segíti. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az óvodát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az óvodában – az intézményegység-vezető közvetlen irányítása mellett – óvodatitkár működik, aki az ÁMK adminisztrációs feladatait is ellátja. Az óvoda alkalmazotti létszáma: 25 fő közalkalmazott Óvodapedagógus: Kisgyermeknevelő: Óvodatitkár: Dajka: Konyhai dolgozó:

12 fő 1 fő 1 fő 6 fő 5 fő

A bölcsőde feladata: 24 hónapos kortól bölcsődei gondozást-nevelést végez. Szakmai feladatait a gyermekek védelméről szóló törvény által meghatározottak, továbbá „ A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai” című módszertani levélben rögzítettek szerint végzi. Feladata az ÁMK integrációján belül: a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, gondozása, nevelése. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsődei intézményegység szoros együttműködést alakít ki az óvodával. Az óvoda feladata: az integráción belül a pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével a pedagógiai programjában meghatározottak szerint, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3–7 éves korosztály óvodai nevelését, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak alapján ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. 11

Az óvodai nevelés a gyermekek fejlődéséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Korszerű színvonalon gondoskodik az óvodáskorú gyermekek személyiségének fejlesztéséről. Gondoskodik a fejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. Együttműködik az iskolával, és külön hangsúlyt fordít az intézmények közötti átmenetek optimális megvalósítására. Alapfeladatai között látja el saját konyhájának működtetését, biztosítva az óvodások, alkalmazottak, menzás és napközi otthonos általános iskolai tanulók étkeztetését, a szociális étkezők étkeztetését. Munkahelyi vendéglátás keretében a költségvetési szervek dolgozóinak étkeztetését (az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül, annak kiegészítéseként kívülállók részére előfizetéses étkezést biztosít) A feladatok ellátásához a Napraforgó Óvodának rendelkezésére áll a lepsényi 96. hrszámú ténylegesen Lepsény Fő u.97. sz. alatti ingatlan. A feladat ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az óvoda a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Az ÁMK Igazgató felelőssége mellett takarékos gazdálkodást folytat az éves költségvetési rendeletben megállapított vagyonnal. A feladatellátást szolgáló vagyon önkormányzati tulajdon, a vagyonkezelő a Napraforgó Óvoda. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. A vagyont az önkormányzat mindenkor hatályos vagyongazdálkodásról szóló rendeletében foglaltak szerint köteles használni. A Napraforgó Óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 1.2 Petőfi Sándor Művelődési Ház, Könyvtár és Falumúzeum Az intézményegység feladatait három főfoglalkozású közalkalmazott végzi. A könyvtár gyűjti, tárolja és szolgáltatja az audiovizuális számítástechnikai ismerethordozókat, számítógépes adatbázissal rendelkezik, mely alkalmas könyvtárközi kölcsönzésre is. A könyvtár igénybevétele megfelelően biztosított az óvoda számára is. Kielégíti a szakalkalmazottak szakirodalmi és információs igényeit. Feladata az integráción belül: tevékenységszervezéssel segíti az iskola és az óvoda integrált szocializációs fejlesztő munkáját a tanulók kötelező foglalkozásain és szabadidejében. Programjával modellt nyújt és ösztönzi a helyes szabadidős tevékenységek iránti szükségletek kialakítását. Minden korosztály számára lehetőséget nyújt az aktív pihenésre, szórakozásra. A feladatellátáshoz rendelkezésre áll Lepsény Vasút utca 11. sz. alatti ( könyvtár), Lepsény Posta utca 31/a sz . alatti ingatlan( Műv. Ház), Lepsény Fő utca 72 sz. alatti ingatlan (Falumúzeum). Az ingatlanokban levő valamennyi közművelődési, könyvtári és múzeumi tevékenységet szolgáló tárgyi eszköz ingó vagyon.

12

IV. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Magasabb vezető és vezetői megbízások, magasabb vezetői munkakör Magasabb vezetői megbízásnak minősül:  az intézményvezetői megbízás,  az óvodai intézményegység-vezetői,  a közművelődési intézményegység-vezetői megbízás, Vezetői megbízásnak minősül:  az óvodai intézményegység-vezető helyettesi 1.1 Az intézményigazgató  

A „közalkalmazottak jogállásáról” szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint nyilvános pályázat útján a fenntartó által határozott időre megbízott magasabb vezető, aki az intézmény általános képviseletére jogosult. A költségvetési szerv vezetője az Általános Művelődési Központ igazgatója, aki egyben a Lepsényi ÁMK Napraforgó Óvodája Egységes Óvoda-Bölcsődéje intézményegység vezetője is. Az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat polgármestere gyakorolja.

Felel:  az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;  az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelő ellátásáért;  az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért;  a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért;  a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;  az intézményi számviteli rendért;  a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért;  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért;  a pedagógiai, közművelődési munkáért;  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért;  a nevelő, továbbá a közművelődési munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;  a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért;  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálata megszervezésének ellenőrzéséért;  a pedagógus, közművelődési középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért; 13

   

a köznevelési intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, amelyben felhasználja a közművelődési egység munkáját; a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért.

Feladata:  a szakalkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az igazgatótanács, a szakmai, tanácsadó, döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai fórum vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;  szakmai együttműködés irányítása és szervezése  az ÁMK pedagógiai-művelődési programja megvalósításának irányítása és szervezése;  a nevelő, oktató, közművelődési munka irányítása és ellenőrzése az intézményegységvezetőkön keresztül, az intézményegységek tevékenységének koordinálása;  az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása;  az intézmény gazdasági működésének irányítása, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiaiművelődési program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása;  a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a szülői szervezettel való együttműködés az intézményegység-vezetők bevonásával;  gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás;  gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szakalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázat elbírálását az intézményegység-vezető egyetértésével végzi;  ellátja a pályáztatói feladatokat az intézményegység-vezetői beosztások tekintetében;  eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben;  kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat;  kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását;  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe,  dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat;  ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez;

14



gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról Az intézményigazgató munkavédelemmel kapcsolatos feladatai 1. Gondoskodik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben foglaltaknak megfelelően az egészséget nem szervezetten munkát végzők egészségének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. 2. Ennek érdekében, illetve a munkabiztonsági szakfeladatok ellátására munkavédelmi szakembert foglalkoztat a(z) a Lepsényi Általános Művelődési Központ teljes működési területén. 3. A költségvetésbe beépítve biztosítja a munkavédelmi feladatok és a munkavégzés biztonságához (pl. egyéni védőeszközök juttatása) szükséges anyagi fedezetet. 4.

Gondoskodik a munkavállalók előzetes, illetve időszakos munkavédelmi oktatásáról, annak dokumentálásáról, a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról, egészségügyi könyvvel (egészségügyi nyilatkozattal) történő ellátásról, elsősegélynyújtó tanfolyam megszervezéséről.

5.

Gondoskodik a rendkívüli események, balesetek kivizsgálásáról, bejelentéséről, nyilvántartásáról, a hasonló esetek megelőzésére szolgáló intézkedések megtételéről.

6.

Elvégezteti az esedékes biztonságtechnikai méréseket, gondoskodik a hibák kijavításáról.

7.

Ellenőrzi, ellenőrizteti a dolgozók munkára képes állapotát.

8. Minden rendelkezésére álló, eszközzel, felvilágosítással támogatja az illetékes – felügyeleti, szakhatósági stb. – ellenőrző szervek, biztonságtechnika vizsgálatokat végző szakemberek munkáját. 9. Az utasítások megszegőivel szemben felelősségre vonást érvényesít. 10 Ellenőrzi, hogy a dolgozók betartják-e a rájuk bízott munkavédelemmel is kapcsolatos feladataikat. 11 Munkaköri leírásban rögzíti a dolgozók konkrét, szakmai feladatait, kiegészítve munkavédelmi fejezettel.  

teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat; ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

1.2 Hatáskörök átruházása Az ÁMK igazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből

15

  

az intézményegységek szakmai képviseletét az intézményegységek vezetőire és helyettesre; az intézmény közművelődési ügyekben való képviseletét a közművelődési intézményegység-vezetőre; az intézmény gazdasági-pénzügyi kérdésekben való képviseletét a gazdasági vezetőre.

A bérgazdálkodási jogköréből  az intézményegységek, valamint a gazdasági hivatal részére biztosított bér- és jutalmazási keret felhasználását egyeztetési kötelezettséggel az intézményegységek vezetőire, a gazdasági vezetőre. A kötelezettségvállalási jogköréből  a kifizetésekhez szükséges készpénzcsekk aláírását az intézmény bankjához érvényesen bejelentett bármely két vezetőre. Az utalványozási jogkörét  a kötelezettségvállalás pontban meghatározottak figyelembevételével a gazdasági vezetőre. A munkáltatói jogköréből  a kiemelt jogkörök kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb intézkedéseket (általános jogkör, közvetlenül gyakorolható jogkör) az intézményegység-vezetőre. A munka- és tűzvédelmi tevékenység felelősének irányítását és ellenőrzését  az intézményegység-vezetőre. 2. Az intézményigazgató szakmai, valamint gazdasági-pénzügyi általános helyettese Az ÁMK igazgatójának általános szakmai helyettese az óvoda intézményegység-vezető helyettes. A helyettesítést a következők szerint látja el:  az ÁMK igazgatójának akadályoztatása esetén – a gazdasági és pénzügyi feladatok kivételével – gyakorolja annak feladat- és hatáskörét, kivéve azokat, amelyeket az igazgató saját hatáskörében tart fenn;  az igazgató tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést az igazgató rendelkezése szerint látja el. Feladat- és hatásköre az általános helyettesítésen kívül például:  javaslatot tesz az éves munkaterv megállapítására, szervezi az állásfoglalások megvalósítását;  irányítja és összefogja az ÁMK belső továbbképzését;  vezeti és ellenőri az ÁMK alkalmazottainak munkaidő-nyilvántartását és szabadság nyilvántartását. Az ÁMK működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézményigazgató helyettese a gazdasági vezető. 3. Az intézményegység-vezetők, valamint a vezető és vezető helyettes közötti feladatmegosztás

16

A vezetők az ÁMK igazgatója által átruházott hatáskörben és ott meghatározott terjedelemben gyakorolják az átruházott jogköröket. A közalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázatok elbírálásánál egyetértési joguk van. A korlátozott személyi és dologi bérgazdálkodói jogkör gyakorlása a következők szerint történik: Az intézményegység-vezetők vezetése alatt álló egységek működéséhez szükséges költségvetési – ezen belül a bérgazdálkodási – kereteket évente, a változtatás jogának fenntartásával, a gazdasági vezető javaslatának figyelembevételével az ÁMK igazgatója állapítja meg. A megállapított költségvetési keretek felhasználását érintő intézkedéseiket az egységvezetők kötelesek egyeztetni a gazdasági vezetővel. A költségvetési keretekkel való gazdálkodás részletes szabályait a számviteli és pénzügyi szabályzat tartalmazza. Döntési területeik azon részében, amelyekben a szervezeti és működési szabályzat szerinti szervek előzetesen intézményi szinten már véleményeztek és állást foglaltak, az állásfoglalást figyelembe veszik. Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére kötelezően előírt ellenőrzéseket. Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés időszakában felmérik, és az igazgatóhoz eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. Felelősségük feladataik ellátásáért és az általuk vezetett egység munkájáért áll fenn. 3.1 Az óvoda intézményegység-vezetőjének jogállása, feladat- és hatásköre Irányítja, szervezi és ellenőrzi a vezetése alatt álló intézményegységet, és azt szakmai ügyekben képviseli. Felelős intézményegysége pedagógiai munkájáért, Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve végzi. Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. Az óvoda intézményegység-vezetőjének munkavédelemmel kapcsolatos feladatai 1. Az óvoda intézményegység-vezető kötelessége, hogy a jelen szabályzatban foglaltakat megismerje, és azokat saját munkaterületén alkalmazni tudja. 2. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében – ahol szükséges –egyéni védőeszközöket biztosít (a belső rendben meghatározott EVE szabályzat szerint), illetve igényel. 3. Gondoskodik arról, hogy a beosztott dolgozók a készség és jártasság szintjén ismerjék a rájuk bízott feladatokat. Ha a munka jellege, körülménye, veszélyessége úgy kívánja, ismételt munkavédelmi oktatást tart (tartat), annak érdekében, hogy megelőzzék a baleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. 4. A költségvetésbe betervezi, illetve javaslatot tesz az Intézményigazgató felé a munkavédelemmel kapcsolatos, várható kiadásokra. 17

3.1.1 Az óvodai intézményegység-vezető és helyettese közti feladatmegosztás Az óvodai intézményegység-vezető kizárólagos jogkörébe tartozik:  az óvodai felvétellel, átvétellel, megszűnéssel, igazolatlan mulasztással kapcsolatos intézkedések megtétele. Feladata különösen:  nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;  a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  a szülői szervezettel való együttműködés;  az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése;  az intézményegységben folyó gyermekvédelmi munka irányítása;  a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az óvodai intézményegység-vezető helyettes Jogállása: Vezető beosztással az óvoda intézményegység-vezetője – a nevelőtestület véleményének kikérésével – határozatlan időre bízza meg. Az általános munkáltatói jogokat az intézményegység-vezető gyakorolja felette. Munkáját az intézményegység-vezető közvetlen irányításával végzi, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Főbb feladatai:  ellátja az intézményegység-vezető helyettesítését akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben, el nem halasztható ügyekben; tartós akadályoztatás esetén külön munkáltatói intézkedés szerint;  technikai dolgozók (dajkák, kisegítők) munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése;  munkarend megszervezése, kiírása, helyettesítési beosztás;  munkából való távolmaradás jelentése;  többletfoglalkozási órák elszámolása. 3.2 A közművelődési intézményegység-vezető jogállása, feladat- és hatásköre Jogállása: Vezetői megbízásáról az igazgatótanács dönt. A munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette. Közvetlen szakmai irányítását az igazgató látja el. Kizárólagos jogköre:  az intézményigazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása (szakmai képviselet, bér- és jutalmazási keret felhasználása, kötelezettségvállalás, általános és közvetlen munkáltatói jogkör gyakorlása). Főbb feladatai:

18

   

szervezi az intézmény közművelődési munkáját, koordinálja az intézményegységek közötti közművelődési tevékenységet, munkája során integrálja a nevelési-oktatási és közművelődési feladatokat; gondoskodik a település alapszintű művelődés szervezéséről, továbbá az alaptevékenységbe nem tartozó kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről; irányítja, szervezi és ellenőrzi a közművelődési egység munkáját; akadályoztatása esetén kijelöléssel gondoskodik helyettesítéséről. Tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátásáról az intézményigazgató rendelkezik.

A közművelődési intézményegység-vezetőjének munkavédelemmel kapcsolatos feladatai 1. A közművelődési intézményegység-vezető kötelessége, hogy a jelen szabályzatban foglaltakat megismerje, és azokat saját munkaterületén alkalmazni tudja. 2. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében – ahol szükséges –egyéni védőeszközöket biztosít (a belső rendben meghatározott EVE szabályzat szerint), illetve igényel. 3. Gondoskodik arról, hogy a beosztott dolgozók a készség és jártasság szintjén ismerjék a rájuk bízott feladatokat. Ha a munka jellege, körülménye, veszélyessége úgy kívánja, ismételt munkavédelmi oktatást tart (tartat), annak érdekében, hogy megelőzzék a baleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. 4. A költségvetésbe betervezi, illetve javaslatot tesz az Intézményigazgató felé a munkavédelemmel kapcsolatos, várható kiadásokra. 3.3 A gazdasági vezető, feladat- és hatásköre Felelős:  a jogszabályokban részletezett feladatok jogszabály szerinti ellátásáért,  a számviteli, a beszámolási, könyvvezetési és az egyéb gazdálkodással összefüggő, jogszabályokban előírt feladatok szakszerű ellátásáért. Feladatai:  számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedően érvényes intézkedéseket tesz az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával és ellenőrzésével, a szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, és azt ellenőrzi;  gazdasági és pénzügyi kérdésekben képviseli az intézményt külső szerveknél;  irányítja a költségvetés, a gazdálkodási terv, a beszámolók adatszolgáltatások elkészítésében, a leltározás és a selejtezés munkálatait, és közreműködik bennük;  kidolgozza az intézmény belső gazdálkodási szabályait, a könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendet;  ellenjegyzési, utalványozási és meghatározott körben kötelezettségvállalási jogkört gyakorol;  felügyel az intézményhez befolyt pályázati pénzekkel kapcsolatos ügyintézésre;  tevékenységéről az ÁMK igazgatóját folyamatosan tájékoztatja.

19

4. Beosztott közalkalmazottak jogállása, feladat- és hatásköre Jogállásuk: A költségvetési szerv alkalmazottai közalkalmazottak, a „közalkalmazottak jogállásáról” szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak A költségvetési szerv alkalmazottai felett a kiemelt munkáltatói jogokat az intézményigazgató, az általános munkáltatói jogokat az intézményegység-vezető a közvetlenül gyakorolható jogkört a közvetlen felettes vezető gyakorolja. Feladatuk:  A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. §-a, határozza meg. Feladataikat az intézmény pedagógiai-művelődési programja alapján látják el. Az óvoda vezetését óvodatitkár segíti. Főbb feladatai:  tanügy-igazgatási szervezési feladatokban való közreműködés, előkészítés;  vezeti a gyermekek nyilvántartását, kiadja az óvodalátogatási igazolásokat;  gondoskodik a balesetvédelmi jegyzőkönyvek továbbításáról;  nyilvántartja a pedagógusigazolványokat;  közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben;  intézi az óvoda ügyiratkezelését;  vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit;  ellátja a gyermek- és felnőttétkezéssel kapcsolatos teendőket;  gazdálkodik az ellátmánnyal;  vezeti az anyagszámadási füzetet, a szakmai anyagok, a dolgozók védő- és munkaruhanyilvántartását;  gondoskodik a leltározás, selejtezés szabályos lebonyolításáról. Az óvodatitkár részletes feladatait a munkaköri leírásuk határozza meg. A közművelődési szakemberek feladatmegosztásuk szerint a közművelődési igazgatóhelyettes közvetlen irányításával programokat szerveznek a gyermekek és felnőttek részére, segítik a civil szervezeteket, tartós közösségeket, sajtóreferensi, propaganda- és dekorációs tevékenységet látnak el. A technikai alkalmazottak felett az általános munkáltatói jogokat – az alkalmazás kivételével – az intézményegység-vezetők gyakorolják. Munkájukat a felettesük utasításai alapján, a munkavédelmi és biztonsági előírások betartásával, a vonatkozó szakmai szokásoknak megfelelően végzik. Feladataikat munkaköri leírás tartalmazza. 5. Helyettesítési rend 5.1 Az ÁMK igazgatójának és helyettesének akadályoztatása esetén: Az ÁMK igazgatóját távollétében szakmai ügyekben az általános helyettese, gazdasági, pénzügyi feladatok tekintetében a gazdasági vezető helyettesíti. Az igazgató és az általános szakmai helyettese kivételes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő megbízásáról az igazgató gondoskodik. Ha a helyettesítésről nem történt intézkedés, a helyettesítést a közművelődési intézményegység-vezetője látja el. 20

Az ÁMK igazgatójának távollétében az intézmény képviselete a helyettesítés fenti rendjéhez igazodik. 5.2 Az óvoda intézményegység vezetőjének és helyettesének akadályoztatása esetén: Az intézményegység-vezetőt az intézményegység-vezető helyettes helyettesíti. Kivételes egyidejű akadályoztatásuk esetén a helyettesítés ellátása külön intézkedés szerint történik. Amennyiben megbízásra nem került sor, a működés közben felmerülő azonnali intézkedéseket a legmagasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus teszi meg. 5.3 Közművelődési intézményegység vezetőjének akadályoztatása esetén: A helyettesítés ellátása eseti kijelölés alapján történik, ha erre nem kerülne sor, a halaszthatatlan esetekben a legmagasabb fizetési fokozatba tartozó közművelődési szakember a helyettesítő. A vezető tartós akadályoztatása esetén a helyettesítés ellátásáról az igazgató intézkedik. 6. Kiadmányozási jogkör Az ÁMK nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az intézményigazgató általános helyettese írja alá. A gazdasági és pénzügyi vonatkozású ügyiratokat – a helyettesítés rendje szerint – a gazdasági vezető írja alá. A szakmaiegység-vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó intézményegység szakmai tevékenységére vonatkozó jelentések, tájékoztatók aláírására, a saját hatáskörben tett intézkedésekre terjed ki. A közművelődési intézményegység vezetőjének aláírási jogköre az egység tevékenységi körén belül létesített megbízási szerződések, felkérések, terembérleti szerződések, a költségvetési kereten belüli intézkedésekkel kapcsolatos levelek, valamint a részleges munkáltatói jogkörben keletkezett iratok aláírására terjed ki. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. A két aláíró az ÁMK igazgató és a gazdasági vezető. Pénzfelvétel, banki forgalom körében a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. 7. Az igazgatótanács 7.1 Az igazgatótanács összetétele és választása Vezetője: az intézményigazgató. Tagjai:  a mindenkori intézményegység-vezetők,  a gazdasági vezető,  minden intézményegységből legalább két képviselő,  a szakszervezet részéről egy fő, 21

 

a közalkalmazotti tanács részéről egy fő, a szülői szervezet vezetője

Az igazgatótanács nem vezető beosztású tagjait az intézményegységek nevelőtestülete, illetve szakalkalmazotti értekezlete jelölés után titkos szavazással, egyszerű többséggel választja meg. A képviselettel rendelkező munkahelyi szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács maga dönt a delegálás módjáról. Az igazgatótanács intézményegység által választott tagjainak megbízása egy évre szól. Visszahívásukra a megválasztásukra vonatkozó szabályok érvényesek. 7.2 Jogköre Dönt:  az intézményegység-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről,  az intézményegység-vezetői megbízásról az előírt vélemények megtárgyalása után,  az intézményegység-vezetői megbízás visszavonásáról. Állást foglal:  az intézményegységek feladatainak összehangolásáról,  az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról,  mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézményigazgató állásfoglalást kér. Véleményezi:  a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket (címek adományozása, kitüntetési javaslat, intézményi szintű jutalmazások),  az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát,  a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket,  javaslattevő jogköre kiterjed az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésre. 7.3 Feladata Feladata az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítésében:  dönt az összalkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról, napirendjéről,  véleményezi az előterjesztéseket, állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az összalkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az intézményegység nevelőtestülete, illetve szakalkalmazotti értekezlete által delegált tagokból álló előkészítő bizottság végez. 7.4 Működése Az igazgatótanácsot – az általa elfogadott munkaterv szerint – félévenként az intézményigazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok egyharmada az okok megjelölésével indítványozza, illetve ha azt a vezetői tanács vagy az intézményigazgató szükségesnek ítéli meg. 22

Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz és a megbízás visszavonásához az igazgatótanács teljes létszámának legalább kétharmada – titkos szavazás keretében adott – igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. 8. A Vezetői Tanács Az intézmény vezetését közvetlenül segítő, operatív szerv. A vezetők közötti információátadás egyik színtere. 8.1 A Vezetői Tanács összetétele Vezetője: az ÁMK igazgatója. Tagjai:  óvoda intézményegység-vezető helyettese  közművelődési intézményegység vezetője,  gazdasági vezető, 8.2 Feladat- és hatásköre      

Véleményezi a szakalkalmazotti értekezlet és az igazgatótanács elé kerülő előterjesztéseket, gondoskodik a Szakmai Tanács állásfoglalásainak, javaslatainak megvalósításáról, javaslatot tesz az ÁMK éves munkatervére, megállapítja saját üléstervét, véleményezi a kibocsátásra kerülő belső szabályzatokat és igazgatói utasításokat a közalkalmazotti tanács véleményének megkérése előtt, állást foglal a kitüntetési javaslatok felterjesztéséről, a munka- és tűzvédelem területén jelentkező feladatokról, valamint az operatív döntést igénylő egyéb kérdésekről.

A Vezetői Tanács működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg, 9. A szakalkalmazotti értekezlet Nevelési-gondozási, nevelési-oktatási és közművelődési legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve.

kérdésekben az

intézmény

9.1 A szakalkalmazotti értekezlet összetétele Vezetője: az ÁMK igazgatója. Tagjai:  az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettséget igénylő, valamint az ÁMK 23

munkáját segítő munkakörben közalkalmazottak.

foglalkoztatott

főfoglalkozású,

részfoglalkozású

A szakalkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök Szakalkalmazotti munkakörök:  a vezetői beosztások (intézményegység-vezetők, gazdasági vezető, közművelődési igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető helyettes),  könyvtáros  művelődésszervező  óvodapedagógus  kisgyermeknevelő  logopédus. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör:  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az ÁMK munkáját segítő más felsőfokú végzettséghez kötött munkakörök:  számviteli-pénzügyi vezető, 9.2 Jogköre Döntési jogkörébe tartozik:  az intézmény pedagógiai-művelődési programjának elfogadása;  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása;  az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása;  az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;  a szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása;  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;  az intézményi szintű házirend elfogadása; 9.3 Véleménynyilvánítás és javaslattétel A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely – azonnal meg nem válaszolható – kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezetők gondoskodnak. 9.4 Működése A szakalkalmazotti értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére – a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott kivétellel – meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. 24

A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a művelődési év indításakor kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt. A szakalkalmazotti értekezlet működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg. 10. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet 10.1 Az alkalmazotti közösség összetétele Vezetője: az intézményigazgató. Tagjai: az alkalmazotti közösséget közalkalmazott alkotja.

az

intézményben

foglalkoztatott

valamennyi

10.2 Jogköre Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet összalkalmazotti értekezleten gyakorol. Az alkalmazotti közösség dönt az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásáról. 10.3 Működése Évente egyszer, a művelődési év indításakor az ÁMK igazgatója tájékoztatást ad az összalkalmazotti értekezleten az intézmény feladatainak ellátásáról és működéséről. Össze kell hívni az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, valamint akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.

25

11. Intézményegységek közösségei 11.1 Az óvodai intézményegység 11.1.1 Nevelőtestület Vezetője az intézményegység-vezető. Tagjai: az intézményegység-vezető, a helyettese, az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelő. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik  az intézményi pedagógiai-művelődési program részét képező óvodai, egységes óvodabölcsődei foglalkozási program és módosításának elfogadása,  az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei éves munkaterv elfogadása,  az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei házirend elfogadása,  az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde működéséhez kapcsolódó belső szabályzat elfogadása,  az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét:  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  az intézményegység-vezető helyettes megbízása és a megbízás visszavonása előtt,  az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében. A nevelőtestület összehívása Évente legalább 5 alkalommal az intézményegység-vezető által meghatározott időben ülésezik. Tartalma szerint  nevelési évnyitó, féléves és nevelési évzáró értekezlet,  szakmai értekezlet lehet. Szükség esetén összehívható rendkívüli módon, jogszabály által meghatározott döntéshozatal céljából vagy a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére. 11.1.2 Alkalmazotti közösség Vezetője az intézményegység-vezető. Tagjai: nevelőtestület tagjai, a dajkák, élelmezésvezető, konyhai dolgozók, a kisegítő munkakörbe tartozók, valamint az óvodatitkár. Jogköre:  véleményt nyilvánít az intézményegység-vezető megbízásával és megbízásának visszavonásával, az óvoda átszervezésével, költségvetésének meghatározásával 26

kapcsolatos ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyeket az intézményegységvezető az alkalmazotti közösség elé terjeszt, Összehívása:  évente két alkalommal ülésezik az intézményegység-vezető által meghatározott időpontban, a nevelési év elején és a nevelési év végén. 11.2 Közművelődési egység 11.2.1 A szakalkalmazotti közösség értekezlete Vezetője a közművelődési intézményegység vezetője. Tagjai: a művelődésszervező, könyvtáros Jogköre:  az éves közművelődési programterv elfogadása,  a közművelődési intézményegység munkáját átfogóan elemző értékelések, beszámolók elfogadása,  az intézményegységet a testületekben képviselő dolgozó kiválasztása,  az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,

27

V. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje 1. Az együttműködés elvei Az ÁMK részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. Az intézmény vezetője és a helyettes, az intézményegység-vezetők kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, amelyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokkal kapcsolatban a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei   

igazgatótanács szakalkalmazotti értekezlet alkalmazotti közösségi értekezlet

A Gazdasági Hivatal és szervezeti egységek együttműködését szabályzat rögzíti. 3. Az együttműködés rendje az egyes speciális területet ellátó szakemberekkel A logopédussal, gyógypedagógussal  az óvodában, egységes óvoda-bölcsődében: — folyamatosan kapcsolatot tart a rászoruló gyermekek óvodapedagógusaival a gyermek fejlődését érintően,

28

— meghívásra részt vesz a pedagógiai jellegű megbeszéléseken, a nevelőtestületi értekezleteken, — évi két alkalommal beszámol az elért eredményekről. Óvodatitkárral:  valamennyi szervezeti egység vezetője közvetlen kapcsolatot biztosít  a közalkalmazottak közvetlenül fordulhatnak hozzá. A rendszergazdával  közvetlen kapcsolat az intézményegység-vezetőkkel, a számítógéprendszer működtetésével kapcsolatban,  felújítások, beszerzések az intézményigazgató vagy a gazdasági vezető engedélyével. Az épületfenntartással  az intézményegységek vezetői közvetlen kapcsolatot tartanak a napi feladatok megvalósítása érdekében a fenntartó gondnoki feladatokkal megbízott alkalmazottjával,  felújítás esetén az intézményigazgató közvetlen irányításával és engedélyével.

29

VI. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje 1. Az intézményigazgató ellenőrzési tevékenysége Az intézményigazgató közvetlenül ellenőrzi  az intézményegység-vezetők és  a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei:  beszámoltatás és  célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha az ÁMK vezető testületi szerve az intézményegység tevékenységét vagy annak részterületét értékeli. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 2.1 Az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei intézményegységben Az óvoda intézményegység vezetője ellenőrzi  a vezető helyettes,  az óvodapedagógusok,  kisgyermeknevelő  az óvodatitkár,  a dajkák  konyhai dolgozók munkáját. A nevelőmunka ellenőrzése kiterjed az adminisztrációra és a gyakorlati munkára is. Az óvodavezető-helyettes az intézményegység vezetője által meghatározott területek, személyek ellenőrzését végzi. Megosztva ellenőrzik  a nyílt napra,  a szülői értekezletekre való felkészülést és lebonyolítást. Az éves munkaterv tartalmazza az éves ellenőrzések általános szempontjait, a feladatok végrehajtásának határidejét, a felelősök nevét. Az ellenőrzések ütemezésére, gyakoriságára vonatkozóan külön éves ellenőrzési terv készül. Az ellenőrzések tapasztalatairól az intézményegység vezető vagy az ellenőrzéssel általa megbízott felelős ellenőrzési naplót vezet, amely a feltárt hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat, illetve az ezek kiküszöbölése végett indokolt változtatási javaslatokat és utasításokat tartalmazza. 2.2 A szakmai munka ellenőrzése a közművelődési egységnél Az ellenőrzés kiterjed:  a közművelődési rendezvényekre, előadásokra,  a tanfolyami és klub kisközösségekre,  az intézményhasználó civilszervezetek küldetésük szerinti helyhasználatára. 30

Az ellenőrzést minden területre kiterjedően a közművelődési intézményegység-vezető, a tanfolyamok ellenőrzését a munkaköre szerint illetékes művelődésszervező végzi. Az ellenőrzés módszere:  személyes tapasztalatszerzés (program és tanfolyami óralátogatás),  munkanapló-ellenőrzés. Az ellenőrzés éves munkaterv szerint történik, rendjét úgy kell kialakítani, hogy egy művelődési évad során valamennyi csoport foglalkozása meglátogatásra kerüljön. Az ellenőrzések tapasztalatait ellenőrzési naplóban (a tanfolyamokét a munkanaplóban aláírással is igazolva) kell rögzíteni, amely a feltárt hiányosságokat, a kiküszöbölésükre vonatkozó javaslatokat, intézkedéseket is tartalmazza.

31

VII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás 1. A szülői szervezetek az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei intézményegységben A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. A csoportok szülői szervezetei a szülők köréből képviselőket választanak. A csoportok szülői közösségeivel a csoportot vezető óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelő tartanak kapcsolatot. Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde szülői szervezetébe a csoportok szülői közösségei képviselőket delegálnak. Az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei szülői szervezettel az intézményegység vezetője tart kapcsolatot, biztosítja a magasabb jogszabályokban előírt jogosítványaik gyakorlását. A nevelőtestületi értekezleteken a szülői szervezet elnöke részt vehet. 1.1. A szülői szervezet részére biztosított jogok   

dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról tájékoztatást kérhet a nevelő munkával kapcsolatos bármely kérdésben javaslatot tehet az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban

1.2 A kapcsolattartás rendje Az intézményegység-vezető és a Szülői Munkaközösség (SzMK) elnöke az együttműködés tartalmát és formáját nevelési évenként az intézményi munkaterv és az SzMK munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az SzMK működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után – rendelkezésre bocsátásával. Az intézményegység-vezető vagy megbízottja szükség szerint, de nevelési évenként legalább két alkalommal tájékoztatja az SzMK-t az intézmény működéséről. Az SzMK elnöke nevelési évenként egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. 1.3 Szülői értekezletek Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde évente kétszer csoportos, egyszer az új gyermekek szüleinek összevont szülői értekezletet tart. Az iskolába menő gyermekek szüleinek tájékoztató, összevont szülői értekezletet tartanak a tanítónőkkel közösen, évi egy alkalommal. Időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az értekezletek témájára a szülők is tehetnek javaslatot. 1.4 Fogadóóra A szülő vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére időpont-egyeztetéssel, valamint állandó, rendszeres időpontban is tart fogadóórát az intézményegység vezetője, minden óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő. 32

A fogadóórák időpontjáról a faliújságon és a nevelési évet nyitó első szülői értekezleten kell tájékoztatni a szülőket. 1.5 A szülők és a kisgyermeknevelő Folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről. A tájékoztatás őszinte, hiteles, személyes hangvételű. A kapcsolattartás formái  beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor;  szülői értekezletek: hagyományos értekezletek, szülőcsoportos beszélgetések;  hirdetőtábla;  írásos tájékoztatás;  nyílt napok;  időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés, szervezett programok. A családdal való szoros együttműködés kerül előtérbe a szülővel történő fokozatos beszoktatás során is.

33

VIII. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A vezetők, valamint a nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 1.1 Intézményi szinten kezelt kapcsolatok Az ÁMK széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a települési, járási megyei, fővárosi és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, sajtóval. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. 1.2 A kapcsolattartás formái és módjai      

közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatók és gyakorlatok látogatása közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

1.3 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres, napi munkakapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel:  a fenntartóval,  a település iskolájával,  a védőnővel, orvosokkal,  a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,  a gyermekjóléti szolgálattal,  a nevelési tanácsadó szolgálattal,  pedagógiai szakmai szolgáltatást végző intézménnyel,  a családsegítő központtal,  a történelmi egyházak szervezeteivel,  egyéb szervezetekkel (például rendőrség). 1.4 Az intézményegységek kapcsolatai Az egységvezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel.

34

Az óvodában, egységes óvoda-bölcsődében a kapcsolattartás az intézményegység-vezető feladata. A nevelési tanácsadóval az indokolt iskolaérettségi vizsgálatok miatt tart kapcsolatot. A közművelődési intézményekkel a gyermekek programokon való részvétele érdekében ápol kapcsolatokat. Intézményegység-vezető feladata különösen  a családokkal;  a védőnői, házi gyermekorvosi szolgálattal;  nevelési tanácsadóval, családsegítő szervezetekkel, a vezető bölcsődével és a területi bölcsődékkel, óvodákkal;  gyermekjóléti szolgálattal, gyámhatósággal – a kapcsolattartáshoz szükség szerint igénybe veheti az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködését;  egészségügyi szakfelügyelettel. A gondozónők kapcsolattartása a szülőkkel, családokkal munkájuk során közvetlen. A gyermekkorosztály szabadidős tevékenységének szervezésében, valamint a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységekben kapcsolat van a települési iskolával. A kapcsolatot a tevékenységi területük szerint illetékes szakalkalmazottak tartják. A közösségi művelődés, a társas élet szervezése, az ifjúságvédelem körében kapcsolat áll fenn a település társadalmi szervezeteivel, a családsegítő központtal. A kapcsolatot a közművelődési intézményegység-vezetője tartja, aki rendszeresen beszámol az ÁMK igazgatónak.

35

IX. A működés és a létesítmények használati rendje 1. Nyitva tartás Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde munkarendje, nyitva tartása   

A nevelési év szeptember1-jétől a következő év augusztus 31-ig, az aktív nevelési idő szept. 1-jétől, június 15-ig tart. Június 16-tól, augusztus 31-ig nyári életrend szerint működik az óvoda. Csökkent gyermeklétszám esetén összevont csoportokkal üzemel. A nevelési év helyi rendjét, programjait az intézményvezető és a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben. A munkatervet a szülői munkaközösség véleményezi.

Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde nyitva tartása: Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde nyitva tartását a fenntartó határozza meg.          

Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde 5 napos (50 órás) munkarenddel üzemel. Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde hétfőtől péntekig, 6:30-16:30 óráig tart nyitva. Különleges alkalmakkor (pl. rendezvény) szombati napon is kinyithat az óvoda. Eltérő az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. A részletes szabályozást az óvoda éves munkaterve tartalmazza. A gyermekek napirendjét, heti rendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni, melyet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. Nyári zárás ideje: minden év augusztusa Téli szünet ideje: karácsony és újév közötti időszak A nyári zárva tartás időpontját, minden év február 15-ig a szülőkkel ismertetni kell. A zárás ideje alatt történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása valamint a nagytakarítás. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt. Nevelés nélküli munkanapot az óvoda évente öt alkalommal vehet igénybe. A nevelés nélküli munkanapok időpontját az éves munkatervben kell meghatározni. A nevelés nélküli munkanapokat a nevelőtestület szakmai továbbképzésére, valamint az intézmény működésével kapcsolatos tervezési és értékelési feladatok ellátására használja fel. A nevelés nélküli munkanapokon az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénylő szülők gyermekei részére ügyeletet kell biztosítani.

36

A hivatali idő az ÁMK központi szerveinél, valamint az intézményegységekben: 8. órától 16 óráig tart. Könyvtár nyitva tartása: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: Vasárnap:

10.00-18.00 8.30-16.00 10.00-18.00 8.30-16.00 10.00-18.00 Zárva Zárva

Közművelődési egység nyitva tartása: Rendezvények függvényében, valamint pihenőnapokon (szombat, vasárnap), munkaszüneti napokon a közművelődési programok szerint történik a nyitva tartás. 2. Az intézmény munkarendje 2.1 A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Az intézmény vezetője, a vezető helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 2.2 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait intézményegységenként az intézményegység-vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak és gyermeknek az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa, a gyermekeknek óvodapedagógus tartja. 2.3 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával és a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegységvezető helyettes állapítja meg, az intézményegység-vezető jóváhagyásával.

37

A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – foglalkozási órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja, a vezető helyettes javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is. 2.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a vezető helyettes állapítja meg, az intézményegység-vezető jóváhagyásával. A konyhai dolgozók munkarendjét az élelmezés vezető állapítja meg az ÁMK igazgató jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy az igazgatóhelyettest. 3. Az ÁMK létesítményei használatának rendje 3.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épületre kihelyezett zászlók gondozása a technikai alkalmazottak feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 3.2 Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület főbejáratát nyitvatartási időben is zárva tartjuk. A főbejárat nyitása és zárása az ügyeletes dajka feladata, hogy illetéktelen személyek ne juthassanak az intézmény területére. A riasztórendszer használata, használati jogosultságok: Az óvoda nyitása zárása a dajkák feladata. Minden dajka egyedi beléptető kóddal rendelkezi. Ezen felül egyedi riasztó kóddal rendelkeznek: intézményvezető intézményvezető helyettes óvodatitkár élelmezésvezető karbantartó Rendezvények és egyéb események alkalmával változhat a riasztórendszer élesítésének rendje, melyre az intézmény vezetője adhat engedélyt. 38

A közművelődési egységek riasztórendszerének alkalmazása a technikai dolgozó és az intézményegység-vezető feladata. 3.3 A látogatás rendje 3.3.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az ÁMK-val Az ÁMK szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az intézményigazgató fogadja. A közművelődési tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A falumúzeum látogatását civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik a közművelődési intézményegység-vezetőnél. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a közművelődési egység felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők és a technikai dolgozó kíséri figyelemmel. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. A művelődési ház termeinek bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevételnek és a külső személyek belépésének, benntartózkodásának rendjét. 3.3.2 Az óvodába, egységes óvoda-bölcsődébe érkező látogatók fogadása Az óvodába érkező látogatók, vendégek fogadása az ügyeletes dajka feladata. Az érkező vendégek bejelentik jövetelük célját, és a dajka szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről. Az óvodát érintő ügyek elintézéséhez a vendéget az óvoda vezetőjéhez, illetve az óvodatitkárhoz kell kísérni. Az óvoda területén idegen személyek kíséret nélkül nem közlekedhetnek! 3.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását az intézményegység-vezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben való tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét.

39

3.5 A helyiségek és berendezésük használati rendje 3.5.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-gondozó, nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az intézmény helyiségeit, ezt az intézményegység-vezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 3.5.2 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele az intézményegység-vezető engedélyéhez kötött. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az igazgató és a helyettes együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, másik példánya a dolgozónál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a titkárnak rá kell vezetnie a példányokra a visszaszolgáltatás dátumát, és az egyik példány az intézmény irattárába kerül, a másik pedig a közalkalmazottnál marad. 3.5.3 Az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei csoportszobák használati rendje Az óvodai csoportszobák kizárólag nevelési feladatokra használhatók. Az óvodai tornaszoba az óvodai intézményegység vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján használható fejlesztő foglalkozásokra, közművelődési programok lebonyolítására a megfelelő felügyelet biztosítása mellett. 3.5.4 Karbantartás és kártérítés A helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért annak használója felelős. Az eszközök, berendezések hibáját a titkár vagy a vezető, vezető-helyettes tudomására kell hozni. A javítási munkálatokat a fenntartó alkalmazásában álló karbantartó végzi el az ÁMK igazgató jóváhagyásával. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie.

40

X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a gyermekek nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik. 2. Óvodai ünnepségek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladat Az ünnepeket mindenkor az életkori sajátosságoknak megfelelően kell előkészíteni, lebonyolítani. Hangsúlyos szerep jusson a készülődésnek, a gyűjtőmunkának, a külsőségeknek, a gyermek világához közel álló mozzanatok kiemelésének. Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepeink: Mikulás, Advent, Karácsonyi ünnepkör, Farsang, Húsvéti ünnepkör, Pünkösd Az óvodai élet hagyományos ünnepei: Szüreti mulatság, Anyák napja, Nagycsoportosok búcsúztatója, Gyermekhét, Juniális Nemzeti ünnepeink: Október 23, Március 15, Május 1 Zöld ünnepek: Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és Fák napja Egyéb ünnepeink: Népmese napja, Gyermekek név és születésnapja. Szülőkkel közös, nyílt ünnepeink: Advent, Farsang, Tavasz-köszöntő, Pünkösd Szüreti mulatság, Anyák napja, Nagycsoportosok búcsúztatója, Juniális Intézményen belüli közös ünnepek: Mikulás, Advent, Karácsonyi ünnepkör Farsang, Húsvéti ünnepkör, Pünkösd Szüreti mulatság, Nagycsoportosok búcsúztatója, gyermekhét, Juniális Március 15, Május 1 Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és Fák napja Népmese napja, Csoportszintű ünnepeink: Anyák napja Október 23 Gyermekek név és születésnapja.

41

XI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje az óvodában Az óvodaorvos teendői:  évente egyszer vizsgálja végig a gyermekeket, amely súly- és magasságmérést, fogászati, ortopédiai jellegű vizsgálatot, valamint gyermek-belgyógyászati és szemészeti vizsgálatot jelent. A kiszűrt eseteket a megfelelő szakambulanciára irányítják;  beiskolázás előtti iskolaérettségi vizsgálat a hallásszűréssel megtörténik;  járványveszély esetén (például scarlatina, enteritis, hepatitis) megteszi a szükséges intézkedéseket, segít annak elhárításában.  a három napnál hosszabb hiányzás után visszatért gyermek egészségi állapotának ellenőrzése,  krónikus betegségnél figyelemmel kíséri a speciális gyógykezelést, diétát, gyógytornát, állapotváltozás esetén felveszi a kapcsolatot a kezelő intézménnyel  figyelemmel kíséri a védőoltásokat és a prevenciót, A védőnő teendői:  havonta végez tisztasági ellenőrzést. (fejtetű, rüh, stb.)  folyamatos kapcsolatot tart az intézményegység-vezetővel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében Fogászati kezelés: Évi egy fogászati szűrővizsgálat történik az összes gyermekre kiterjedően. A kiszűrt esetek kezelése részben az óvoda által szervezett formában történik. 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet az alkalmazottak körében   



A dolgozók évente egyszer a munkáltató által szervezett és finanszírozott egészségügyi, alkalmassági vizsgálatra kötelezettek. Ennek tényét az egészségügyi könyvvel igazolják. A vizsgálatot az ÁMK üzemorvosa végzi. Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde dolgozói csak érvényes egészségügyi könyvvel vehetik fel a munkát. A dolgozó köteles munkába lépes előtt a foglalkozás-egészségügyi orvosnál munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról es véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján. Egészségügyi Nyilatkozatot kell aláírnia, melyben nyilatkozik, hogy nincs eltitkolt betegsége es részt vesz a foglalkozás-egészségügyi orvos által megjelölt vizsgálatokon, amely alapján alkalmassága elbírálható. A dolgozó köteles jelenteni az intézményegység-vezetőnek, ha egészségi állapotában a munkáját kedvezőtlenül befolyásoló változás (ismeretlen eredetű lázas megbetegedés, mások megbetegedését okozó bőrbetegség, hasmenés es heveny gyomor-bélpanaszok) kivetkezik be, vagy vele közös háztartásban elő személynél hasmenéses megbetegedés fordul elő.

42

XII. Az intézményi védő, óvó előírások 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén Minden pedagógus, kisgyermeknevelő kötelessége, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Az intézményegység vezetője, vezető helyettese, titkára és a karbantartó a nevelési év eleji bejáráson ellenőrzi, hogy az épület, a csoportszobák, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének feltételei adottak-e. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a karbantartó szervezi, teljesítését a vezető helyettes ellenőrzi. Bejárás fő szempontjai:  a padozatok állapotának ellenőrzése, botlásveszély, csúszásveszély,  lépcsők, kapaszkodók, korlátok állapota,  ajtók, ablakok zárhatósága, küszöbök állapota,  mázolás, falak állapota, festés szükségessége,  vízcsapok javítása, cseréje,  kiöntők, lefolyók állapota,  radiátorok,  szociális helyiségek állapota,  bútorok selejtezése, felújítása,  villamos berendezések állapota,  az épület állagának ellenőrizése,  tető, csapadékvíz elvezetések,  kerties, kapuk ellenőrzése,  járda,  kert, udvar ellenőrzése, Gyermekfelszerelések ellenőrzése:  játékok javíthatok-e vagy selejtezendők,  homokozó állapota,  mászókák ellenőrzése,  gyermekbútorok állapota, A nevelési év során a vezető helyettes kéthavonta köteles a titkárral balesetvédelmi szemlét tartani. 1.1 Intézkedések a veszély fennállása esetén Amennyiben megoldható, a pedagógus, kisgyermeknevelő és dajka kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban vagy szóban tájékoztatni az intézményvezető helyettesét. A vezető helyettes feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasításadás a karbantartónak, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába. 43

1.2 Intézkedések baleset esetén A pedagógus, kisgyermeknevelő haladéktalanul köteles jelenteni az intézményvezetőnek, ha gyermek balesetet szenvedett. Az intézményvezető, mérlegelve a baleset súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről. Az intézményvezető-helyettes köteles kivizsgálni a baleseteket, és a jogszabályban meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges bejelentési kötelezettségnek. A három napon túl gyógyuló balesetekről az intézményvezető-helyettes jegyzőkönyvet készít, az intézményegység vezetője pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott gyermekcsoportot ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külső rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon gyermek baleset történik, a jelen levő, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget, a szülőket. Az intézmény vezetőjét minden tanulói balesetről haladéktalanul értesíteni kell. Gyermekbaleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ennek során lehetővé teszi a szülői szervezet képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában. A balesetről készített jegyzőkönyv 1-1 példányát a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, átadja a szülőnek, illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzőkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A balesetvédelmi felelős köteles a nevelési év zárása, értékelése előtt írásban beszámolni az intézményvezetőnek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a gyermekbalesetek alakulásáról. 1.3 Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzése érdekében Az óvodavezető feladata:  az óvoda egész területén a baleset veszélyforrásainak megszüntetése, kiküszöbölése,  a balesetveszélyes eszközök megjavíttatása,  a meglévő eszközök rendeltetésszerű használatának, a tisztítószerek megfelelő tárolásának ellenőrzése,  a dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépő új dolgozónak a belépésekor munkavédelmi oktatást tart, amelyet a munkavédelmi naplóban dokumentál.

44

Az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő feladata:  a balesetet okozható tárgyak rendeltetésszerű használata a gyermekek között,  állandó felügyelet biztosítása a gyermekcsoportban.  A gyermekek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat oly módon látja el, hogy azok a baleset megelőzést szolgálják (csoportszoba bútorzatának elrendezése, eszközök tárolása).  Folyamatos nevelési feladatnak kell tekinteni a gyermekek egészségének megőrzésére és a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályok betartását, ezekre a gyermekek figyelmét folyamatosan felhívja.  A csoport szokásrendszerének, életének kialakítása és betartása oly módon történik, hogy a gyermekbalesetek elkerülhetők legyenek (például futkározás kiküszöbölése helyhiány esetén, vizes linóleumon, mozgásos foglalkozások, udvarhasználat során a szükséges szabályok kialakítása).  Bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező a gyermekcsoport biztonságba helyezése után az óvodavezető tájékoztatása!  A gyermekek körében előforduló bármely gyermekbaleset bekövetkezte során köteles a mielőbbi részletes tájékoztatásra (óvodavezető, szülő felé).  Sérülés esetén (agyrázkódás lehetősége, törés, ficam gyanújának felmerülése, nyílt seb…) a szakszerű elsősegélyben részesítés után köteles a gyermeket rövid időn belül szakrendelőbe szállítani.  A gyermekek kisebb óvodai sérüléséről is tájékoztatni kell az óvodavezetőt. Minden óvodapedagógusnak, illetve alkalmazottnak a munkaidő alatt történt balesetekről az óvoda intézményegység vezetője és a balesetvédelmi felelős felé jelentési kötelezettsége van. A dajkák és kisegítő munkakörben dolgozók feladatai:  munkaeszközeik rendeltetésszerű használata, a tisztítószerek megfelelő tárolása;  csak jó állapotban lévő eszközt használhatnak, meghibásodás esetén kötelező a munkavégzés megszüntetése, az óvodavezető tájékoztatása (vasaló, porszívó);  bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező az óvodavezető tájékoztatása. A gyermekbalesetekkel összefüggő előírások:  Gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek által nem használható gépek, eszközök, elektromos készülékek (elektromos főzőlap, elektromos tűzhely, vasaló, kávéfőző, porszívó, diavetítő, vetítő, tévé, videó, rádiósmagnó…) közelébe gyermek ne kerüljön. Kizárólag pedagógus felügyelete mellett használhatók:  szúró-vágó eszközök (olló, kés),  tornaszerek, udvari mászókák, csúszda, hinta,  fürdőmedence. 1.4 A közművelődési egység dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek, tanulóbalesetek megelőzése érdekében Az egység minden dolgozójának jelentési kötelezettsége van a csoport vezetője felé a munkaidőben történt balesetekről. A dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépő új dolgozónak a belépésekor a közművelődési egység vezetője munkavédelmi oktatást tart, amelyet a munkavédelmi naplóban dokumentál. 45

XIII. Munkavédelmi szabályozások 1. Általános rendelkezések Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. [Magyarország Alaptörvénye XVII. cikk (2)] A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. [A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 1. § (2)] Az Mvt. szerint: 2 § (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. 3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi. 4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. 8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet.

2. Az alkalmazás munkavédelmi és egészségügyi feltételei A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és – külön jogszabályban meghatározott munka-körökben – időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. -

Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. 46

-

Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter – az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben – előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti.

-

Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

Munkáltató kötelességei, jogai Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:  a veszélyek elkerülése;  a nem elkerülhető veszélyek értékelése;  a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;  az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;  a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazására;  a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;  egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítás, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;  a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;  a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységébe. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, illetőleg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (Mvt. 57–58. §) által előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint  a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalóknak megadni;  rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;  a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; 47

 a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;  a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az előírások szerint eljárni  biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;  a változó körülményekhez igazodva megtenni a szükséges intézkedéseket a munkakörülmények javítására. A munkáltató köteles tájékoztatni a területén munkabiztonsági szaktevékenységet, végző személyt, továbbá a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a hatósági felügyeletek ellenőrzésének megállapításairól. A munkavállalók jogai, kötelességei 1.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok, megtartásával végezhet munkát. A munkavállaló a munkavégzés ideje alatt nem állhat alkohol vagy egyéb olyan szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát veszélyezteti. Így különösen köteles:  a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;  az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;  a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;  munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;  a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani, és azokat a munkavégzés során alkalmazni;  a részére előírt orvosi – meghatározott körben pályaalkalmassági – vizsgálaton részt venni;  a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;  a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától  az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; 48

 az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;  a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munkaés védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. 2.

A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.

3.

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.

4.

Az előző pontban meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

49

XIV. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 1. Rendkívüli esemény Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például:  baleset,  bombával való fenyegetés,  tűz,  illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény. 2. A rendkívüli eseményt észlelő közalkalmazott feladata A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az intézményegység vezetőjének, távollétében helyettesének. 3. A vezetők feladatai Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményről az intézményegység-vezető az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen. 4. Az épület elhagyása Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy a gyermekek, tanulók testi épségét az épületben maradás veszélyezteti, az épületet a tanulókkal, a gyermekekkel el kell hagyni. Ebben a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok a tűz és bombariadó terv alkalmazásával vesznek részt. 5. Bombariadó Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az intézményigazgató, illetve az intézményegység-vezető hoz. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja szerint az intézményigazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Bombariadó esetén az ÁMK érvényes bombariadóterve szerint kell eljárni, amely a szervezeti és működési szabályzat melléklete.

50

6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Irányítója az intézményigazgatótól leadott hatáskörben a titkár. A tevékenység összefogása és közvetlen irányítása szintén az ő feladata. Közvetlen vezetői feladatokat látnak el az intézményegység-vezetők. A feladatok végrehajtásában közreműködnek az intézményegységek megbízottai. A végrehajtási rend igazodik az intézmény bombariadótervéhez. 6.1 Az intézményigazgató általános feladat- és hatásköre      

gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról köteles intézkedni a felmerülő hiányosságok pótlásáról a tűzvédelmi helyzetről köteles tájékoztatást adni a fenntartójának a tűzvédelmi rendelkezések alapján a végzendő feladatokat folyamatosan ellenőrzi vagy ellenőrizteti ha a felelős a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást hatásköre szerint köteles gondoskodni a tűzvédelmi feladatok, a mentő és megelőző tevékenységek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról

6.2 A gazdasági vezető konkrét irányítási feladatai a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység területén           

a tűzvédelmi megbízottal együtt részt vesz a hatósági tűzvédelmi szemléken, ellenőrzéseken, és aláíratja az erről készült jegyzőkönyvet; gondoskodik a tűzvédelmi eszközök és felszerelések nyilvántartásáról, tárolásáról, folyamatos felújításáról és pótlásáról; kidolgoztatja és jóváhagyja az intézmény helyiségeire vonatkozó tűzvédelmi utasításokat; a tűzvédelmi szabályzat érvényességét figyelemmel kíséri, és az esetleges módosításokra javaslatot tesz; rendszeresen ellenőrizi a megelőző tűzvédelmi rendelkezések végrehajtását; vezeti a tűzvédelmi nyilvántartásokat, nyilvántartja a tűzvédelmi munka során az intézkedési jogkörét érintő iratokat, dokumentumokat; szervezi a dolgozók folyamatos tűzvédelmi továbbképzését, illetve oktatását, megszervezi, lebonyolítja a tűzvédelmi oktatást; folyamatosan ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és utasítások betartását; elkészíti és jóváhagyatja az intézmény tűzriadótervét, és ennek alapján megszervezi és lebonyolítja a tűzvédelmi riadót; kapcsolatot tart tűzvédelmi kérdésekben az illetékes tűzvédelmi hatóságokkal;

51

XV. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. Kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál:  a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti,  a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti,  az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti,  a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal, és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén belül, valamint a Közösségi Házban reklám, tájékoztató elhelyezését – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az intézményigazgató személyesen engedélyezi. Egyéb esetben – a tartalomtól függően – a reklámozást az illetékes egységvezető engedélyezi.

52

XV. Egyéb rendelkezések 1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Az intézmény területén tilos a dohányzás. Az intézmény bejáratainál a tilalmat külön tábla is jelzi. 2. Hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Intézményünkben a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselőinek feladata. Az egyházak képviselője által az intézménybe eljuttatott beiratkozási hirdetmény a szülők számára kiosztásra kerül. A szülő írásban nyilatkozik, hogy gyermeke részt vehet/nem vehet részt a hitoktatáson. Az egyházak képviselője az intézményegység-vezető tájékoztatása alapján használhatja a kijelölt termet. A nevelési év első SzMK értekezletén a szülők tájékoztatást kapnak, illetve véleményt nyilváníthatnak a hit- és vallásoktatás időpontjának, helyének biztosításáról. Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a hit- és vallásoktatásban részt vevő gyermekekről. 3. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az intézmény a Közoktatási Információs Rendszerrel (KIR) elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni dokumentum eredeti adathordozójára való utalást, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát.

53

XVI. Záró rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a nemzeti köznevelési törvény által meghatározott közösségek véleményének kikérésével lehetséges. A nevelőtestület évenként felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak. 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Az ÁMK szervezeti és működési szabályzatát a szakalkalmazotti értekezlet elfogadta. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott részeit véleményezte a szülői szervezet. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét a közalkalmazotti tanács véleményezte. 4. A szervezeti és működési szabályzat mellékletei         

adatkezelési szabályzat együttműködési megállapodás a fenntartó pénzügyi csoportjával gyakornoki szabályzat, informatikai szabályzat, iratkezelési szabályzat, kollektív szerződés, munkaköri leírások, szülői szervezet működési szabályzata, tűzvédelmi szabályzat.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. intézményigazgató

P. H.

54

XVII. Nyilatkozatok A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. közalkalmazotti tanács elnöke Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete megtárgyalta és elfogadta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag A szülői szervezet képviseletében és annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározottak szerint véleményt nyilvánítottunk. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. szülői szervezet képviselője

55