LENERGIA. ...hogy e lme ny legyen az (L)energia! Keressen e s Ko vessen minket a Facebookon e s a LinkedIn oldalunkon! Honlap:

II. évfolyam 9. szám II. évfolyam 9. szám 2016. szeptembe 2016. szeptember Kiadja: LENERG Energia U� gynö ksé g Mé rnö ki é s Taná csadó Nonpro�it Kft. 4032 Debrecen, Egyetem té r 1. Felelős kiadó Vá mosi Gá bor Felelős szerkesztő: Kurucz Attila Kontakt: [email protected]

LENERGIA nergia! az (L)eenergia! ...hogy e y legyen az (L) ménny legyen ...hogy é́ llmé

Keressen é s Kö vessen minket a Facebookon é s a LinkedIn oldalunkon! Honlap: www.lenergia.hu

LENERGIA a LENERG Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havonta megjelenő hírlevele

TARTALOM Innováció és gyakornoki program .................................................. 3 Jön a földgáz............................................................................................... 3 Fékezés, mint új energiaforrás .......................................................... 5 Társasházak kisebb energiafogyasztása ....................................... 6 A szöveté a jövő ....................................................................................... 7 Támogatás az elektromos autókra .................................................. 8 Megtakarítás okosan ............................................................................. 8 A megújuló energia még mindig biztos ......................................... 10 Komposztálási új hullám ..................................................................... 10

II. évfolyam 9. szám 2016. SZEPTEMBER

I I . é v f o l y aj m 9 . s z á m

SZEPTEMBER 2015.2016. JÚLIUS

2


INNOVÁCIÓ ÉS GYAKORNOKI PROGRAM HÍREK LENERG

A LENERG Energia Ügynökség kiveszi a részét az innovációk szabadalmi oltalom alá helyezésből, továbbá elkötelezett a fiatal pályakezdők szakmai tapasztalatának bővítésében is. Szeptember első felében az innovációé volt a főszerep irodánkban. Munkatársaink egy forradalmian új szennyvíztisztító és energia termelő eljárás levédetésében nyújtottak szakmai segítséget egy (GINOP-2.1.3-15 Iparjog) pályázat benyújtásával. A LENERG Energia Ügynökség fontosnak tartja a pályakezdők támogatását is. A jövőben két - a szakmai életét a cégünknél elkezdő - fiatal alkalmazását tervezzük. Ehhez a GINOP-5.2.416 - Gyakornoki program pályakezdők támogatására című pályázati felhívás által elérhető támogatást kívánjuk igénybe venni. Szakembereink a hónap második felében be is nyújtották a támogatási kérelmet, melynek jelenleg az elbírálása tart.

ELEKTROMOS MEGHAJTÁS MELLETT SZEREP JUT A FÖLDGÁZNAK HÍREK

Az elektromosság és a hidrogén mellett a földgáz az egyik olyan üzemanyagalternatíva, ami esélyt ad arra, hogy lezárjuk a kőolajalapú közlekedés lassan másfél évszázados történetét. Benzines és dízeles társaikhoz képest a földgázautókat alacsonyabb üzemeltetési költség és hosszabb élettartam jellemzi, és a környezeti terhelésük is jóval kisebb. Különösen akkor, ha biogázt, vagyis megújuló energiaforrást használnak. Szakértők szerint megvan az elvi lehetősége, hogy a magyarországi felszíni közlekedés energiaigényének nagy részét ezzel fedezzük.

E-MOBILITÁS

Rövid és középtávon valószínűleg továbbra is a kőolajszármazékokkal működő belsőégésű motor marad a legelterjedtebb meghajtási forma a közúti járműveknél. A környezetvédelmi, fenntarthatósági és gazdaságossági szempontok persze azt diktálják, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk tőle, a szóba jöhető technológiai alternatívák azonban különböző okokból még nem állnak készen a teljes hatalomátvételre. Az elektromos autók száma világviszonylatban 5 év alatt a százszorosára emelkedett: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kimutatásai alapján 2015 végén már 1,26 millió volt forgalomban. A terjedésének üteme lenyűgöző, de ez a szám még mindig elenyésző ahhoz képest, hogy az emberiség jelenleg több mint 1,2 milliárd benzines vagy dízeles járművet tart üzemben. A Bloomberg előrejelzése szerint 2040-ben az újonnan eladott autók közül is csak minden harmadik lesz elektromos, vagyis 20-30 éven belül nem lesz stafétaváltás.



3


Az e-mobilitás térnyerését több tényező is fékezi, ezek közül az egyik legfontosabb az akkumulátorok energiahatékonyságának fejlődése és árának alakulása. A villanymotorok gyártásához használt ritka fémek is felvetik a hosszú távú gyárthatóság kérdését, a készletek 90-95 százaléka ugyanis Kínában található. Ha az előrejelzéseknek megfelelően az elektromos járművek egy-két évtizeden belül elérik a 20-25 százalékos világpiaci részesedést, a ritkaföldfémek iránti kereslet sokszorosa lesz a mostaninak, ami jelentősen növelheti az előállítási költségeket, és ronthatja a technológia versenyképességét. Valószínűleg ennél is hosszabb út áll a legtisztább és leghatékonyabb alternatívaként emlegetett hidrogénhajtás elterjedése előtt. Bár az elmúlt évtizedekben számos autógyár állt elő prototípussal, egyelőre csak a Hyundai, a Toyota és a Honda kínál olyan hidrogénautókat, amelyeket sorozatgyártásban állítanak elő. Ezekből eddig mindössze néhány száz darabot adtak el, aminek fő oka az irreálisan magas áruk, és az, hogy a világon alig több mint 200 helyen lehet hidrogént tankolni. A megfelelő sűrűségű töltőhálózat kiépítése óriási költségekkel jár, de az üzemanyag előállítása is kritikus kérdés. A ma ismert legolcsóbb eljárás, a földgáz gőzreformálása rendkívül környezetszennyező, a jóval tisztább módszernek számító elektrolízis (a víz hidrogénné és oxigénné bontása elektromos árammal) a nagy energiaigénye miatt nem költséghatékony. Az Európai Unióban a széndioxid-kibocsátás közel negyede köthető a közlekedéshez, ami a levegő minőségének romlásában és a kapcsolódó egészségügyi problémák kialakulásában is nagy szerepet játszik. A közösség felszíni közlekedésének energiaellátása 95 százalékban kőolajalapú, amit túlnyomórészt importból kell fedezni, összesen napi 1 milliárd euróból. Jelenleg ez az EU egyik legkritikusabb ellátásbiztonsági és környezetvédelmi problémája, amelynek megoldását az alternatív hajtásmódok és üzemanyagok elterjedése jelentheti. A kontinens kőolajfüggőségének mértéke olyan nagy, hogy megszüntetéséhez nem elég egyetlen technológiára hagyatkozni – áll az Európai Bizottság közlekedéspolitikai fehér könyvében. Eszerint minden olyan alternatívának esélyt kell adni, amelynek a környezeti terhelése kicsit is kisebb, mint a benzin- vagy dízelüzemű járműveké. Az emobilitás és a hidrogénmeghajtás mellett a földgázalapú közlekedés kínálja a legígéretesebb perspektívát. A földgázmotorok vonzerejét az alacsonyabb üzemanyagár és üzemeltetési költség mellett főként az adja, hogy környezeti terhelésük jóval kisebb a benzin- vagy dízelüzemű motorokénál. A szén-dioxid kibocsátás terén például akár 20-25 százalékot is verhetnek versenytársaikra. Ez nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a földgáz fő összetevője a metán, amelynek alacsony a fajlagos széntartalma. De még kedvezőbbek az adatok, ha a koromképződést, az egészségre rendkívül ártalmas szilárdrészecske és a szmog



4


kialakulásában nagy szerepet játszó nitrogén-oxid kibocsátást vizsgáljuk. Ezeknek a szintje földgázüzem esetén elhanyagolható, vagy a nullához közelít.

A földgázhajtás több szempontból is remek lehetőséget kínál Magyarországnak, állítja Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke. „A nyilvánvaló környezetvédelmi előnyök mellett a technológia széleskörű alkalmazása hazánk import energiafüggőségének drasztikus csökkentésében is segítségünkre lehet. Ehhez elsősorban a töltőhálózat fejlesztésére és az ország biogáz termelő kapacitásának lényegesen jobb kihasználására van szükség” – nyilatkozta az Indexnek. A földgázhajtás mellett szóló érvek közül az egyik legfontosabb, hogy az üzemanyag megújuló forrásból is előállítható. Ilyen forrás a szerves anyagok lebomlásakor keletkező biogáz, amelynek az összetétele gyakorlatilag egyenértékűvé teszi a földgázzal. Klímavédelmi szempontból azonban lényeges különbség, hogy a biogáz termelésével és elégetésével nem kerül új szén a légkörbe, illetve az úgynevezett szénkörforgásba. A folyamat alapanyagául szolgáló biomasszát kommunális szemét, szennyvíziszap, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék, vagy erre a célra termesztett növények alkothatják. Az így előállított gáz nemcsak fűtési célokra használható fel, hanem megfelelő előkészítés után járművekbe tölthető.

HÍREK ÚJ ENERGIA

A beérkező szerelvények fékezési energiáját hasznosítja az a kísérleti berendezés, amelyet a napokban helyeztek üzembe a bécsi U2-es metróvonal Hardeggasse megállójában. Az így keletkező energiával a mozgólépcsőket és az állomás világítását üzemeltetnék. Szeptember közepén helyezték üzembe az U2-es vonal Hardeggasse megállójában azt a kísérleti berendezést, amely a metrók egyenáramát váltóárammá alakítja. Ha pozitív eredménnyel zárul a tesztidőszak, a jövőben a beérkező szerelvények fékezési energiájával működtetnék a mozgólépcsőket, lifteket és a világítást a bécsi metróállomásokon. A megállóba érkező szerelvények fékezési energiáját egyébként eddig is hasznosították az állomásról kifutó szerelvények indulásakor, viszont kárba veszett, ha nem volt a közelben induló vonat. Ezen változtat az új berendezés, amelyet egy éven át tesztelnek, és pontosan felmérik például az energia megtakarítás mértékét. Ha beválik, világszerte alkalmazhatják a megoldást. „Minél kevesebb energiát akarunk



5

A cikk forrása: www.hvg.hu

FÉKEZÉSBŐL ENERGIA

A cikk forrása: www.index.hu

A hátrányok sorát az üzemanyag tárolásának problémája nyitja. Mivel a földgáz energiasűrűsége normál környezeti nyomáson alacsony, a jármű hatótávolságának növeléséhez valamilyen módon össze kell sűríteni. Ehhez vagy nagy nyomás alá kell helyezni (CNG – Compressed Natural Gas), vagy alacsony hőmérsékleten kell cseppfolyósítani (LNG – Liquid Natural Gas), mert így a töredékére csökken a térfogata. A hátrány abból fakad, hogy mindkét művelet energiaigényes, és a tároláshoz szükséges tartályok drágák, nehezek, és nagy méretük miatt az elhelyezésük is bonyolult feladat elé állítja a mérnököket.


felhasználni, annál több energiát kell fektetnünk az új ötletekbe. A fékezési energia jobb felhasználásával a Wiener Linien tovább csökkentheti a szén-dioxidkibocsátását, így Bécs a következő generációk számára is élhető város marad” – magyarázza Ulli Sima tömegközlekedésért felelős városi tanácsnok.

EZZEL A MEGOLDÁSSAL CSÖKKENTHETŐEK A TÁRSASHÁZAK ENERGIAFOGYASZTÁSA HÍREK ENERGIAHATÉKONYSÁG

A fűtési költségek akár 20 százalékát is megtakaríthatják a társasházak és lakásszövetkezetek a hővisszanyerős, automata üzemű szellőztetéssel, ami a fűtési szezon beköszöntével ismét központi témává vált a lakóközösségekben. A költség- és környezetkímélő légtechnikai fejlesztések a belső terek frisslevegő-ellátását és fűtését egyszerre képesek megvalósítani, ráadásul ma már a megújuló energiaforrások bevonásával még tovább csökkenthetőek az energiaköltségek. A friss, egészséges levegőről gondoskodó légtechnikai megoldásokra azért is van nagy szükség, mert ez a kérdés sajnos a Panelprogram és az önerőből megvalósított szigetelési munkálatok után megoldatlan maradt. Ez pedig előbb-utóbb egészségügyi és szerkezeti szempontból is komoly problémákhoz vezethet – emelik ki a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői. Szeptember 15-ével megkezdődött a 2016-os fűtési szezon, így a fogyasztók hamarosan ismét közvetlenül érzik majd pénztárcájukon az energia- és költséghatékony fűtés fontosságát. Bár hagyományosan a nyár jelenti a felújítások és építkezések főszezonját, idén sok lakóépületben csak augusztusban kezdtek hozzá a hetekig tartó szigetelési munkálatokba. Emellett az elmúlt hónapokban számos új társasház-beruházás indult el, Budapest mellett például Győrben és Sopronban is. A most épülő, és a már meglévő társasházakban is jelentős, akár 20 százalékos energiaés költségmegtakarítás érhető el a modern légtechnikai rendszerek beépítésével téli fűtési, illetve a nyári hűtési szezonban – hívják fel a figyelmet a Házfórum szakértői. „Mivel a Panelprogrammal és az önerőből megvalósított energetikai felújításoknál sem irányult eddig kellő figyelem a szellőztetés megoldására, a társasházakban és lakásszövetkezetekben mára égetővé vált ennek megoldása. Az új szigeteléssel hermetikusan lezárt épületekben ugyanis a frisslevegő-ellátással elkerülhető az egészségre, az épületszerkezetre és berendezésekre egyaránt veszélyes nedvesedés és penészesedés” – emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum vezető szakértője. Hozzátette: „a most épülő házaknál már látható az igény a korszerű légtechnika alkalmazására, azonban e rendszerek előnyeit látva idővel vélhetőleg a meglévő épületekben is megindulhat ezek beszerelése”. A gépi szellőztetéssel ugyanis a belső terek frisslevegő-ellátása mellett azok fűtése, illetve nyári hűtése is egyszerre megoldható, méghozzá költség- és energiahatékony módon. A korszerű, tökéletes légtömörséggel kiépített hővisszanyerős szellőztető rendszerek önmagukban is 20



6


„Ma már többféle hővisszanyerő technológia is alkalmazható: így keresztáramú és forgódobos berendezések is elérhetőek a piacon. Míg előbbiek működése pusztán a beés kimenő levegő hőcseréjén alapszik, addig utóbbiak a helyiségek optimális nedvességtartalmat is képesek garantálni, ami a légúti betegségek megelőzésében játszik fontos szerepet. Emellett ma már lehetőség van a különféle megújuló energiaforrások használatára is a szellőzőmotorok működtetése és a levegő felmelegítése terén, ami további jelentős megtakarítást eredményezhet a felhasználóknak” – tette hozzá Mikó András, a Lindab Kft. ügyvezető igazgatója és légtechnikai szakértője. A szakértők felhívják a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében 2021-től minden új építésű épület esetén kötelező lesz a gépi szellőztetés beépítése. Mivel ezek a légtechnikai berendezések komplex rendszert alkotnak, egyelőre leginkább az új építésű épületek tervezésénél jelentenek könnyen elérhető megoldást. Ugyanakkor teljes körű épületenergetikai korszerűsítés esetén meglévő épületekben is alkalmazható a technológia.

RUHÁVAL TÖLTŐDŐ OKOSTELEFONOK HÍREK ÚJ ENERGIA

A jövőben akár a blúzunk adhatja okostelefonunknak a szükséges energiát. Már évek óta foglalkoznak olyan szövetekkel, amelyek a fizikai mozgást alakítják elektromos energiává. A Georgia Institute of Technology kutatói most tovább léptek ennél, és egy olyan anyaggal kísérleteznek, amelyik nemcsak a mozgásból, hanem egyúttal a napból is energiát nyer. A kétféle energiatermelés kombinációja olyan ruhadarabok elkészítéséhez vezethet, amelyek az okostelefonok, tabletek, helymeghatározó rendszerek energiaforrásai lehetnek. A különleges anyag előállításához hagyományos textilipari gépeket használnak, viszont a pehelysúlyú polimerszálakból készült napelemeket összeszövik a szálalapú triboelektromos nanogenerátorokkal. (A triboelektromosság olyan hatás, ami akkor jön létre, ha két anyagot összedörzsölnek, ellentétes polaritású feltöltődést adva nekik.) A nanogenerátorok nemcsak a triboelektromos hatást, hanem az elektrosztatikus indukciót is felhasználják ahhoz, hogy elektromosságot generáljanak mechanikai mozgásokból, például rezgésekből, forgásokból, vagy abból, ahogy a szél mozgatja a szövetdarabot. A mindössze 320 mikron vastagságú anyagot gyapjúszálakkal szőnék össze, és fel lehetne használni sátrak, függönyök, de akár különféle ruhadarabok készítéséhez is. Képzeljük csak el, hogy abból lenne energia, ha a szél lebegtetné a függönyünket.



7

A cikk forrása: www.hvg.hu

százalékos megtakarítást tesznek lehetővé a fűtési és hűtési szezonban. A lakóközösségek így a közös és magántulajdonba tartozó épületrészekben egyaránt profitálhatnak egy ilyen rendszer előnyeiből, amelyek az újabb fejlesztéseknek köszönhetően további költségmegtakarítást is lehetővé tesznek a szakértők szerint.


További előny, hogy az újdonsághoz használt anyagok olcsók és környezetkímélők. Egyelőre csak egy A4-es lap méretének megfelelő szövetdarab készült el, amelyre rudat erősítettek, így az egész olyan, mint egy kis zászló. Ezt egy autó ablakába tették, és ahogy fújta a szél, még egy felhős napon is jelentős energiát tudtak „kisajtolni” belőle. Egy 4 x 5 centis anyag pedig napfényben és az anyagdarabkát mozgatva egyetlen perc alatt feltöltött 2V-ra egy 2 mF-os kondenzátort. A következő lépésben tovább optimalizálják az anyagot, és még a hosszú távú tartósságával kapcsolatban is további kutatásokra lesz szükség.

AZ ELEKTROMOS AUTÓ VÁSÁRLÁSRA HÍREK E-MOBILITÁS

Nagy bejelentést tett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a most zajló Emobility Forum 2016 konferencián: mostantól támogatja a kormány az elektromos autók és haszongépjárművek beszerzését is. Idén kettő, jövőre pedig a tervek szerint három milliárd forint támogatást ad a kormány tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszongépjárművek vásárlásához. Ezt a forrást természetes személyek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, helyi önkormányzatok, köztestületek és költségvetési szervezetek egyaránt igénybe tudják majd venni. Emellett a választható finanszírozási konstrukciók köre is széles lesz, vagyis a vásárlások mellett különböző lízingszerződésekre is vonatkozik majd a támogatás. A támogatással a bruttó vételár 21 százalékát kívánja támogatni a kormány, maximum 1,5 millió forintos összegig. Csak új elektromos jármű beszerzésére vonatkozik majd a támogatás, a kormány célja, hogy minél több új elektromos jármű kerüljön az utakra, és maximum 15 millió forintos beszerzési árig terjed a támogatás. A pályázatokat október 27-től lehet majd benyújtani. A kormány hosszú távra tervez, a támogatást jövőre is folytatni fogják. A pályázati kiírás elérhető az érdeklődők számára a kormány.hu, valamint az e-mobi.hu oldalon.

MEGTAKARÍTÁS, GYORSAN, HATÉKONYAN HÍREK ENERGIAHATÉKONYSÁG

Az épületek és technológiák energiahatékony üzemeltetése, költséghatékony fenntartása valamennyi vállalat, intézmény számára rendkívül fontos. A megoldás azonban sokszor kézenfekvőbb, mint gondolnánk. Egy kis odafigyelés, minimális pénz- és időbefektetés már komoly eredményekhez és nem utolsósorban jelentős megtakarításokhoz vezethet. Ehhez nyújt segítséget az EUREM EnergyManager tréning, egy olyan nemzetközi program, amely világszerte már 30 országban összesen több mint 4500 végzett szakembert számlál. A résztvevők olyan komplex energetikai szemléletet és tudást kapnak, amelynek segítségével milliókat takaríthatnak meg vállalatuk számára. Hazánkban eddig a program keretén belül megvalósult projektek összesen közel 1,3 milliárd forint megtakarítást eredményeztek, ami projektenként éves szinten átlagosan több mint 15 millió forint költségcsökkentést jelent. Vagyis a program



8

A cikk forrása: www.portfolio.hu

PÉNZ AD A KORMÁNY


résztvevői átlagosan ennyivel csökkentették vállalatuk éves energiafogyasztását. A képzés szakmai vezetője, Dr. Magyar Zoltán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékének vezetője, egyetemi docens. Véleménye szerint a legfontosabb a megfelelő szemlélet elsajátítása, valamint az, hogy a leendő energiagazdásznak az „alacsonyan függő gyümölcsöket kell először leszedni”, vagyis olyan projekteket kell előkészíteni, megvalósítani, amelyeknek beruházási igénye kicsi, megtérülése gyors.

Egy másik sikeres projekt egy nemrég éve épült ’A’ energiakategóriás budapesti irodaház esetében valósult meg, ahol az üzemeltetést energetikus segítette, aki a jelentősebb pazarlási pontokat már feltárta, a fogyasztásokat monitorozta, így az egyes meghibásodásokat időben észre tudta venni és be tudott avatkozni. Különösen nehéz feladatnak ígérkezett ilyen tudatos üzemeltetés mellett további optimalizálási pontok, megtakarítási lehetőségek feltárása. A projekt az épületfelügyeleti rendszer működésének vizsgálatát, fejlesztését tűzte ki célul. A vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy számos megtakarítási lehetőséget biztosíthat egy korszerűbb épületfelügyeleti rendszer, amely már több különböző paraméter alapján képes vezérelni, monitorozni az egyes rendszerek működését, valamint a részletes adatgyűjtésnek köszönhetően újabb pazarló pontok tárhatóak fel segítségével. A projekt megvalósítása már az EUREM tanfolyam alatt elkezdődött, és néhány hónapon belül 2 millió forintos költségcsökkentést, éves szinten 83 MWh energia-, valamint 243 t CO2-megtakarítást eredményezett, a beruházás pedig egy hónapon belül megtérült. A bemutatott két projekt egyértelműen bizonyítja, hogy nem minden energiamegtakarítás igényel magas költségű beruházást, sokkal inkább egy komplex energetikusi szemléletmóddal rendelkező képzett szakember, saját munkatárs tudására és odafigyelésére van szükség a folyamatos optimalizálás és költségcsökkentés érdekében.



9

A cikk forrása: www.alternativenergia.hu

Az EUREM képzés immár öt éves hazai történetében számos példa volt ilyen sikeres projektre. Az egyik ilyen egy német tulajdonú gyártóvállalatnál valósult meg. Az energetikus elsődleges célja itt az volt, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető legoptimálisabban használja ki, vagyis hatékonyabb üzemeltetéssel, valamint az épület fizikai tulajdonságainak lehető legjobb kihasználásával takarítson meg energiát és költséget. A projekt a 10.000 m2-es csarnokban első sorban a szellőzőgépek működését vizsgálta. Kivitelezése szűken egy hónapot vett igénybe, költsége kevesebb, mint 500.000 Ft volt. Egy évvel a projekt indítását követően az éves villamos energia fogyasztási adatok a szellőzőgépek esetében 46%-os, a folyadékhűtő esetében 68%-os csökkenést mutattak. A megtakarítás a teljes épülethez viszonyítva is jelentős, az összesen 360 000 kWh, a csarnok összesített villamos energia fogyasztásának 20%-a, összegszerűen közel 5,5 millió forint.


BIZTOS BEFEKTETÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA HÍREK TISZTA ENERGIA

A megújuló energiaforrások továbbra is biztonságos befektetésnek számítanak, mivel a tiszta energia ügyletek 2016 második negyedévében is virágoztak a piaci volatilitások ellenére az EY legfrissebb jelentése szerint – áll az EurActive cikkében. Az energia tranzakciók és trendek alapján ki lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások továbbra is vonzóak Európa-szerte, csak a tiszta energia ügyletek elérték a 4 milliárd dollárt a második negyedévben.

A befektetők különösen érdekeltek az olyan tiszta energia eszközök által támogatott villamosenergia-vásárlási megállapodásokban, amelyek stabil és hosszú távú megtérülést jelentenek. Eközben kormányzati támogatással változik Európa – míg Németország és a britek nem fordítanak már annyit a megújuló energiára, addig Franciaország és Olaszország új forrásokat keresett a finanszírozáshoz. Az EY azt jósolja, hogy a befektetők át fogják csoportosítani tőkéjüket azokból az országokból, ahonnan elvonják a forrásokat oda, ahol erre többet fordítanak. A tanulmány szerint a Brexit okozta bizonytalanságok a tervezett beruházások és az energiainfrastruktúra finanszírozásának késését eredményezi az Egyesül Királyságban, és a kereskedők várhatóan a magasabb hozamok felé fognak fordulni a kormány hosszú távú energiapolitikájának bizonytalansága miatt. A jelentés kiemeli, hogy két trend figyelhető meg. A befektetők fokozott érdeklődést mutatnak a megújuló energia és a potenciálisan új, felfutó energetikai technológiák iránt, különösen az energia tárolására és az akkumulátorokra.

OLCSÓ FŰTÉS ZÖLD HULLADÉKBÓL HÍREK ÚJ ENERGIA

Komposztálni jó, ezt már elég régóta tudjuk. Előnye nemcsak az, hogy így nem kell fizetni a zöldhulladék elszállításáért, hanem az is, hogy a kert földjének tápanyagpótlása mellett akár a fűtést is meg lehet vele oldani. Szerencsére napjainkban egyre többen kezdik újra a komposztálható zöldhulladék gyűjtését és felhasználását. Lényegében arról van szó, hogy a növényi szerves anyagokat forgatjuk vissza a kertbe, amivel pénzt spórolunk, hiszen sem a szemétszállításért, sem a jó minőségű virágföldért nem kell fizetnünk. A komposzt – sokak elképzelésével ellentétben – nem büdös, és ha a tárolója megfelelő, akkor nem is csúnya. Tény, hogy nem ez lesz a kert dísze, de nem is igazán ez a célja. Azon túl, hogy a szerves hulladékot újra lehet hasznosítani, ez a módszer a környezetnek is jót tesz, különösen akkor,



10

A cikk forrása: www.alternativenergia.hu

Az EY tanulmánya szerint a megújuló beruházások nagyrészt azoknak a trendeknek köszönhetőek, hogy a fejlett országokban egyre több helyen bukkan fel a megújuló energia, valamint a feltörekvő piacokon dinamikusan növekvő igényeknek.


ha fűtésre is használjuk. Igen, ráadásul nem is olyan új keletű az ötlet, sokkal inkább újra felfedezésről beszélhetünk. A komposzt – tisztaságától függően – különböző hőfokon bomlik. Igen, meleget is ad, mivel a szerves anyagot lebontó baktériumok munkájuk során hőt is termelnek, amit hasznosítani lehet. „A komposzt érése során különböző hőmérsékletűvé válik a benne élő mikroorganizmusok élettevékenysége miatt. A komposzt összerakása után – megfelelő nedvességtartalom mellett – ezek az élőlények szaporodni kezdenek, és a különböző élőlénycsoportok hatására a komposzt hőmérséklete akár 70-80°C fokra is felmelegedhet. Ezen a hőfokon már sok fertőző mikróba elpusztul, és a magvak is elvesztik a csírázási képességüket. Úgy tekinthetjük, hogy ez a folyamat nem csak átalakítja a komposztot, hanem fertőtleníti is. Ha a felmelegedési és átalakulási folyamatok kedvezően alakulnak, akkor ún. „tiszta” komposztot kapunk, ami tápanyagban dús, szemcsés szerkezetű „érett” anyag, ami gyomfertőzéstől is mentes.

Ahhoz, hogy fűtésre használhassuk a kerti komposztálót, kicsit nagyobb léptékben kell gondolkodnunk: 8-12 köbméteres tároló szükséges ahhoz, hogy egy nagyjából 100 négyzetméteres ház fűtését, és használati melegvíz ellátását meg lehessen oldani. Ehhez a komposzt belsejében, csőrendszerben kell a vizet áramoltatni, melynél a komposzt külseje felől befelé áramlik a víz, majd a felmelegedett folyadékot visszavezetik a házba. A rendszerhez közvetlenül kell kötni a csöveket, így nagyjából 35-45°C-os víz jön létre, mely például padló- és falfűtésre tökéletes. Tény, hogy a hidegebb teleken szükség lehet a fűtésrásegítésre is egy kályhával vagy cserépkályhával, de a költségeket mindenképpen lejjebb lehet nyomni a komposztkazán segítségével. Tavasszal pedig, amikor a fűtésre már nincsen szükség, a komposztálódott szerves fűtőanyagok földdé alakulnak, melyben nagyon sok a tápanyag, így a földbe forgatva a növényeknek, virágoknak, zöldségeknek is nagyon jót tesz. Az már csak hab a tortán, hogy a hagyományos fűtéssel ellentétben itt a széndioxid nem jut ki a levegőbe, fokozva az üvegházhatást, hanem átalakul, gazdagítva a talajt és a kertünket.



11

A cikk forrása: divany.hu

Ha túl nedves a komposzt, ha a nehezen bomló anyagok túlsúlyban vannak, akkor nem éri el a komposztanyag a megfelelően magas hőfokot a csírátlanításához. Ebben az esetben a belekerülő magvak például csíraképesek maradnak, és így a komposzt földbe dolgozását követően fertőzik a földterületet.” – mondja Kálmán Kata kertészmérnök, a Kertelünk Kft. ügyvezetője.

LENERGIA. ...hogy e lme ny legyen az (L)energia! Keressen e s Ko vessen minket a Facebookon e s a LinkedIn oldalunkon! Honlap:

Recommend Documents