LENERGIA. ...hogy e lme ny legyen az (L)energia! Keressen e s Ko vessen minket a Facebookon e s a LinkedIn oldalunkon! Honlap:

II. évfolyam 1. szám II. évfolyam 1. szám 2016. január 2016. január Kiadja: LENERG Energia U� gynö ksé g Mé rnö ki é s Taná csadó Nonpro�it Kft. Szé khely: 4032 Debrecen, Egyetem té r 1. Felelős kiadó Vá mosi Gá bor Felelős szerkesztő: Kurucz Attila Kontakt: [email protected]

LENERGIA nergia! az (L)eenergia! ...hogy e y legyen az (L) ménny legyen ...hogy é́ llmé

Keressen é s Kö vessen minket a Facebookon é s a LinkedIn oldalunkon! Honlap: www.lenergia.hu

LENERGIA a LENERG Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havonta megjelenő hírlevele

TARTALOM Energia Infónap - Rendezvény ........................................................... 3 Felújítás csak támogatásból ............................................................... 4 E-autótöltés magyarul .......................................................................... 6 Fenntartható pénzügyek ..................................................................... 7 Dánia szél nagyhatalom ....................................................................... 8 Szélturbina új helyen ............................................................................ 9 A nyomtatható napelem ...................................................................... 10 A napelemes repülő ismét úton ......................................................... 11

II. évfolyam 1. szám 2016. JANUÁR

I I . é v f o l y aj m 1 . s z á m

2015. JÚLIUS 2016. JANUÁR

2


(L)ENERGIA INFÓNAP – RENDEZVÉNY MEGHÍVÓ RENDEZVÉNY LENERG

A LENERG Energiaügynökség Mérnöki és Tanácsadó Nonprofit Kft., a HajdúBihar Megyei Fejlesztési Ügynökség és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat idén első alkalommal, közösen rendezi meg az Energia Infónap elnevezésű, kifejezetten Hajdú-Bihar megye önkormányzatai számára kialakított rendezvényét. A rendezvényen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében hamarosan elérhető energetikai pályázati források hatékony felhasználását lehetővé tevő megoldások bemutatása kap főszerepet, figyelembe véve az önkormányzatok elképzeléseit és lehetőségeit az energetikai fejlesztések területén. Emellett egy interaktív „kerekasztal” beszélgetés keretében lehetőségük nyílik saját ötleteik, elképzeléseik elemzésére, továbbfejlesztésére, az ötletekhez biztosítható forráslehetőségek feltárására. A rendezvény időpontja:

A rendezvény helyszíne:

2016. február 25. (csütörtök)

Szilícium Mező Inkubációs Központ (4028 Debrecen, Kassai út 26.)

A rendezvényen való részvétel INGYENES, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációs felület IDE KATTINTVA érhető el.

PROGRAM A rendezvény fővédnöke: Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke

09.00-09.30

Sajtótájékoztató

09.30-10.00

Regisztráció

10.00-10.05

Köszöntő – Vámosi Gábor ügyvezető, LENERG Energiaügynökség

Előadások: 10.05-10.20

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) aktuális kérdései Pajna Zoltán, Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke

10.20-10.35

A TOP pályázatok energetikai vonatkozásai Korbeák György, Ügynökség

10.35-10.50

ügyvezető,

Hajdú-Bihar

Megyei

Fejlesztési

ESCO finanszírozás: megoldás a visszatérítendő támogatási lehetőségek igénybevételéhez Vámosi Gábor, ügyvezető, LENERG Energiaügynökség

10.50-11.10

Gyakorlati példák önkormányzatok részére Bodó Béla, energetikus, gépészmérnök, egyetemi oktató


11.10-11.30

Kávészünet

11.30-13.00

Interaktív “kerekasztal”: projekt ötletek elemzése, épületenergetikai és pályázati tanácsadás


3

A cikk forrása: LENERG Energiaügynökség Nonprofit Kft.

A rendezvény házigazdája: Vámosi Gábor, a LENERG Energiaügynökség ügyvezetője


A TÁMOGATÁSOK HOZZÁK MEG A FELÚJÍTÁSI KEDVET HÍREK ENERGIAHATÉKONYSÁG

A társasházak korszerűsítésével akár 60%-kal is csökkenthető lenne a lakások energiafelhasználása — ez derül ki az Energiaklub nemzetközi projektjének eredményeiből, amelyben konkrét épületeken vizsgálták a felújítási és megtakarítási lehetőségeket, valamint az alacsony beruházási kedv okait. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb kutatása szerint a lakosság közel kétharmada nem vág bele otthona korszerűsítésébe az elkövetkező három évben, ha ehhez csak saját megtakarításaira és hitelekre számíthat. Az elavult épületállomány megújulására vissza nem térítendő állami támogatások nélkül nincs esély. A 2015-ös párizsi klímacsúcson a világ vezetői egyértelműen az éghajlatváltozás megfékezése mellett tették le a voksukat. Magyarországnak is elemi érdeke, hogy javítson az ország energiahatékonyságán, ha pedig gyorsan és eredményesen szeretne jelentős energiamegtakarítást elérni, erre a lakóépület-állomány korszerűsítése a jó megoldás. A kétezres évek eleje óta alig javult a magyar otthonok energiahatékonysága. A lakossági energetikai felújítások száma nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió más országaiban is alacsony. Az Energiaklub „Energiahatékonyság közösen” nemzetközi projektjében hat európai ország közösen vizsgálta az alacsony beruházási kedv okát és a felújítások elé gördülő akadályokat. A magyarországi programba négy társasházat választottak be, melynek lakóközösségei ingyenesen jutottak hozzá az induláshoz szükséges energetikai felméréshez és egy megtakarítási számításokkal is alátámasztott javaslatcsomaghoz. Az épületeken végzett mérések is alátámasztják, hogy a korszerűsítés nélküli házakban hatalmas, műszakilag könnyen kiaknázható potenciál van. „A vizsgált épületek között van olyan, amelyben egyszerű hőszigeteléssel és ablakcserével akár 62% energia- és ugyanilyen arányú rezsiköltség-csökkenést lehet elérni. Ez évente több mint 3 millió forint megtakarítást jelent a lakóközösségnek, lakásonként pedig 100 ezer forinttal marad több a háztartásoknál. Az öt energetikai osztállyal jobb besorolásba kerülő lakás piaci értéke is nagyobb és gyorsabban értékesíthető” — mondta Czabarka Mihály, a Projektdoktor ügyvezetője. Társasházak esetében az egyik alapvető probléma, hogy nagyértékű, bonyolult beruházásról kell sok szereplőnek döntést hoznia. Ez csak gondosan előkészített és kidolgozott koncepció alapján, megfelelő információ birtokában és többlépcsős egyeztetés után lehetséges. Az Energiaklub a projekt keretében elkészített egy projektmenedzsment útmutatót, amely a lakóközösségek vezetői számára jelent hasznos segítséget. Végigvezeti az érintetteket az energetikai korszerűsítés teljes folyamatán, kapaszkodót nyújt a beruházás menedzseléséhez a döntéselőkészítéstől egészen a kivitelezésig. Több tízmillió forintos társasházi beruházásnál egy félresiklott építkezés súlyos anyagi



4


válságba sodorhatja a lakókat, pótmunka igényekkel szembesülhetnek és kiderülhet, hogy a felújítások nem az előre várt megtakarítást hozzák. Bár a lakóközösségek nyitottak és igénylik is a szakértői segítséget, sokszor már az előkészítés költségei is megterhelőek számukra. „Azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb akadályt a magas beruházási költségek jelentik, vagyis a financiális kérdések egyértelműen kerékkötői a korszerűsítéseknek. Ez még a gazdagabb országokban is probléma. A projektben résztvevő briteknél is kiderült, hogy az állami források hozzák meg a beruházási kedvet. Nálunk is erre lenne szükség” — mondta Király Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője. A vissza nem térítendő támogatások szükségességét támasztja alá az Energiaklub és Magyar Energiahatékonysági Intézet frissen megjelent lakossági kutatása is. A megkérdeztettek közel kétharmada mondta, hogy csak saját megtakarításaira vagy hitelekre támaszkodva nem tud belevágni otthona korszerűsítésébe. „A vissza nem térítendő pályázati források feladata a hiányzó önerő pótlása és a megtérülési idő lerövidítése. Enélkül a beruházások nagy része elmarad, vagy kényszermegoldások születnek. A közel négymilliós hazai lakásállomány további elöregedésének megállításához, energiahatékonyságának jelentős javításához évi 100 ezer otthon megújulására lenne szükség, de csak visszatérítendő támogatással nem indul el a felújítási hullám” — mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

„Számításaink szerint Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan programot, amely már a második évtől többszörösen megtérül. Évi 25 ezer új munkahely létesülne, akár 70 milliárd forint költségvetési bevételt jelentene, fellendülne az adózott építőanyag forgalom, és segítené a kis-és középvállalkozásokat is”— mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője. A beruházások hatására az ország földgázimportja akár 4%-kal csökkenne, pozitívan hatna a kibocsátott üvegházhatású gázok mértékére, a szén-dioxidkibocsátás csökkenése nyomán pedig az állam további kvótabevételekre is szert tehet. Az „Energiahatékonyság közösen” című projekt hivatalos honlapja: http://www.lowenergyapartments.eu/



5

A cikk forrása: www.zoldtech.hu

A szakemberek szerint a lakossági energiahatékonysági beruházások hatással vannak a magyar gazdaság helyzetére, munkahelyeket teremtenek, és költségvetési bevételt eredményeznek. A vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden adóforint többszörösen megtérül. Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakossági ingatlanok komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. Ennek köszönhetően 340 ezer új munkahelyet teremtett, 5,4 milliárd euró adóbevétel többlet keletkezett, vagyis a befektetés ötszörösen megtérült.


OKTATÓBÁZISSÁ ALAKÍTOTTÁK A

SZOLNOKI FŐISKOLA EGYIK ÉPÜLETÉT

HÍREK OKTATÁS

A hallgatók és oktatóik a vizsgaidőszak lezárultával birtokba vehetik a Szolnoki Főiskola korszerűsített "B" épületét, melyből egy Kecskeméti Főiskolával közös, közel másfél milliárdos beruházás részeként alakítottak ki új műszaki oktatóbázist. Bagi László, projektmenedzser, elmondta: a fejlesztés részeként megvalósult a Szolnoki Főiskola tiszaligeti campusának szomszédságában álló, úgynevezett "B" épület mintegy 2600 négyzetméteres részének átfogó felújítása és energetikai korszerűsítése. Ennek eredményeként a fűtési energiaigény az eddigi egyharmadára csökkent, melyet egy szondakutas hőszivattyús fűtési rendszer kialakításával biztosítanak. Emellett a létesítmény három szintjén 8 darab - együttesen 570 négyzetmétert meghaladó alapterületű szaklaboratóriumot alakítottak ki, ahol egyebek mellett helyet kapott egy megújuló energia gyakorlótér. Itt négy különböző típusú napkollektor, napelemrendszer, szélkerék működését tanulmányozhatják és adatait tudjuk összehasonlítani a hallgatók. Ezen kívül kialakítottak környezettechnikai, fizika, elektronika, szakmai nyelvoktató, szakinformatikai, anyagvizsgáló és környezetanalitikai laboratóriumot is. A beruházás másik pillére egy nagyszabású, 800 millió forintos eszközfejlesztés volt, melyet a Kecskeméti Főiskolával közös konzorciumban hajtottak végre. Ebből 220 millió forintot meghaladó összegű eszközállomány került a Tisza-parti megyeszékhelyre, mely megteremtette, illetve kiegészítette a Szolnoki Főiskolán folyó műszaki képzés gyakorlati és oktatási hátterét, valamint technikai és kutatási feltételeit.

E-AUTÓTÖLTÉS MAGYAR FEJLESZTÉSSEL HÍREK E-MOBILITÁS


Az e-autók közlekedését segítheti az az innovatív műszaki megoldás, amelyet három Vas megyei mérnök fejlesztett ki Az elektromos autók közlekedését segítheti az az innovatív műszaki megoldás, amelyet három Vas megyei mérnök fejlesztett ki, és amelynek nyomán, átadták az általuk alapított eTank Hungary Kft. első elektromos töltőkútját Szombathelyen. A középgyors, 22 kilowatt teljesítményű töltőállomáson az elektromos autókat típustól és töltöttségi állapottól függően 30300 perc alatt teljesen fel lehet tölteni. Ez a töltési sebesség nem túl nagy, de ahhoz épp elegendő, hogy míg bevásárolunk, vagy a közeli plázában megnézünk egy mozifilmet, közben feltöltődjön az elektromos autó akkumulátora. Előnye ugyanakkor, hogy az elektromos hálózatot ez a kút típus nem terheli meg úgy, mint egy gyorstöltő, így szinte bárhol gazdaságosan és


6

A cikk forrása: www.szolfportal.hu

MŰSZAKI

gyorsan telepíthető. Fejlesztésük abban új, hogy a rendszer szinte személyre szabott szolgáltatást képes nyújtani a felhasználó számára, aki egy mobil applikáció segítségével okos eszközén - telefonján, óráján, tablet készülékén kaphat információkat arról, hogyan áll a feltöltés, hány kilométer megtételére elegendő a jármű energiatartaléka, vagy hogy hol található a legközelebbi töltőállomás. A folyamatos távfelügyelet szintén kiemelendő, amelynek során a töltést központilag tudják vezérelni és felügyelni, igény szerint akár folyamatos video felügyeletet biztosítva az ügyfél számára. A töltőkút - melynek használatát az átadóünnepségen a gyakorlatban is bemutatták egy mágneskártya segítségével vehető igénybe, amely alapján a számítógépes rendszer azonosítja a felhasználót, és a feltölteni kívánt járművet, így a mért töltési teljesítmény alapján fontos adatokkal tud szolgálni. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere az átadóünnepségen jelezte, hogy a vasi megyeszékhelyen rövidesen átadnak majd egy úgynevezett gyors töltőkutat is, amely az országos hálózat része lesz. A töltőkút a város egyik legforgalmasabb főútja mellett, a Körmendi út 40. alatt, a Centennáris Inkubátorház és a Savaria Pláza közötti területen az egyik bevásárló központ szomszédságában található.

CSENDES FENNTARTHATÓSÁGI FORRADALOM A PÉNZÜGYI SZEKTORBAN HÍREK ENERGIAPOLITIKA

A háttérben zajlik a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakítása a klímavédelmi és fenntarthatósági szempontok mentén, a magán- és az állami szférában egyaránt. Az Európai Unióban egyre több hatóság vizsgálja a klímaváltozás pénzügyi szektorra gyakorolt hatásait, míg a norvég állami alapkezelő és az Allianz egymást felüllicitálva igyekszik kivonni befektetéseit a fosszilis energiaforrásokhoz köthető projektekből. A változás teljes mértékét és ütemét persze nehéz felmérni, de ha a globális pénzügyi rendszer tényleg átáll a fenntarthatósági és klímavédelmi szempontok szigorú követésére, annak hatását jó eséllyel mindenki érezni fogja. Ha nem is látványosan, sőt kifejezetten a háttérben, de gyors ütemben zajlik a nemzetközi pénzügyi rendszer fenntarthatósági paradigmáknak megfelelő újraformálása. Ez úgy értendő, hogy mind a magán-, mind az állami szféra szereplői egyre inkább felismerik a klímaváltozás kockázatait és ennek megfelelően alakítják befektetéseiket és a szabályozói környezetet. Ezt a folyamatot rendkívül jól mutatják be az európai történések: Norvégia például elkezdte kivonni állami tőkealapjainak befektetéseit a fosszilis energiaforrásokhoz köthető projektekből, míg Franciaország a világon elsőként bevezette a kötelező klímaügyi beszámolások követelményrendszerét az intézményi befektetők számára. Emellett a svéd kormány is egy olyan programcsomag bevezetését tervezi, amely a fenntarthatósághoz kapcsolódó, az eddiginél szélesebb körű és alaposabb befektetői tájékoztatást célozza meg, illetve előírja, hogy a hatóságoknak és cégeknek milyen klímakockázatokkal kell foglalkozniuk. Az pedig önmagában beszédes, hogy a brit, a svéd, a német és a holland pénzügyi hatóságok egyaránt vizsgálják, hogy a klímaváltozásnak milyen hatása van az Unió pénzügyi rendszerére.



7

A cikk forrása: www.ecolounge.hu


Azonban nem csak Európában és nem csak az állami szférában foglalkoznak a témával, sőt! A Dél-Afrikai Köztársaságban például már a tőzsdei bevezetés egyik feltétele a fenntartható fejlődési program megléte, míg Brazíliában a banki szabályozások előírják, hogy a környezeti kockázatokat is figyelembe kell venni a számviteli rendszerek kialakítása során. A magánszférában pedig egészen elképesztő összegek repkednek: az Allianz például már nem fektet olyan cégbe, amelynek árbevétele 30 százalék feletti arányban a szénbányászathoz köthető, illetve amely energiafogyasztását minimum 30 százalékban fosszilis energiaforrásokból fedezi, ami így összesen mintegy 4 milliárd eurónyi befektetésüket érint. A döntést ráadásul nem is akarták semmilyen világmegváltó köntösbe burkolni, a befektetési igazgató szerint egyszerűen már túl kockázatosnak tartják a szénalapú beruházásokat és nem látják, hogy azok miként térülnének meg. Eközben a világ legnagyobb vagyonkezelője a Blackrock elindított egy fosszilistüzelőanyag-mentes indexet, a RENIXX World – a világ legjelentősebb megújuló energia részvényindexe – pedig szárnyal. Erről összességében csak annyit, hogy persze még csak egy folyamat elejénél vagyunk, de ha ez így folytatódik és a pénzügyi rendszer az évek alatt átáll a fenntarthatósági szempontok szigorúbb követésére és a klímavédelem komolyan vételére, azt mindenki érzékelni fogja.

A DÁNOKTÓL HÍREK SZÉLENERGIA

Immáron második éve Dánia használja fel arányaiban a legtöbb szélenergiát a világban - jelentették be nemrég a dán hatóságok. A skandináv ország az elektromos áram használatának 42 százalékát szélenergiából állította elő, amivel új világrekordot döntöttek. Emellett tavaly történt először, hogy egy egész napra teljesen le tudták kapcsolni a nagy központi erőműveiket és minden áramot a szélturbinákból és más megújuló energiaforrásokból biztosítottak. Dánia most második éve állít fel világrekordot a szélenergia hasznosításában, 2014ben is már az elektromos áramhasználatának 39 százalékát ebből a megújuló energiaforrásból fedezte. Az Energinet dán közművállalat szerint a 2015. évi növekedés részben a kivételesen szeles évnek is köszönhető, de az összhangban van a 2005 óta tartó növekedési ütemmel is. Ebben az évben Dánia az energiájának még csak a 19 százalékát állította elő szélerőművekkel. Az új rekorddal az ország közelebb került korábban kijelölt céljaihoz, hogy 2020-ra az elektromos áram 50 százalékát, míg 2050-re annak 100 százalékát megújuló energiaforrásokból állítja elő. A szélenergia projektek, különösképpen a tengeri szélenergia farmok, önállóan is életképes vállalkozásokká nőtték ki magukat. Jól látszik ez Dánia esetében, ahol a szélerőművek megtérülési mutatói lassan az állami támogatások átcsoportosítását teszik indokolttá. Mindezt a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott újabb jelentés támasztja alá, amely a szélenergia terén világelsőnek számító ország összteljesítményét részletezi.



8

A cikk forrása: greenfo.hu

LENNE MIT TANULNUNK

A cikk forrása: chikansplanet.blog.hu



VAN-E HELYE SZÉLTURBINÁKNAK ELHAGYOTT VIADUKTOKBAN? HÍREK SZÉLENERGIA

Miként lehet az elhagyatott viaduktok hídjait elegánssá, futurisztikussá, környezetbaráttá, mi több, még (zöld)energiatermelővé is tenni? Erre kerestek választ a városi tisztviselők a Solar Park South versenyen a délolaszországi Calabria közelében, idestova négy éve. A városatyák tervezőket és mérnököket kértek fel a nem használt struktúrák környezettudatos átalakítására, újrahasznosítására. A képviselők leginkább az eredeti tervektől szerettek volna eltérni, attól, hogy a régi hidak lebontásával bajlódjanak, aminek a költsége 40 millió dollárba került volna. A Francesco Colarossi, Giovanna Saracino és Luisa Saracino "Solar Wind" elemeikkel a viaduktok oszlopai közötti tér kihasználására építették ötletüket. A Solar Wind 26 telepített szélturbinája évente 36 millió kilowattóra villamos energiát termelhetne évente. Arról nem is beszélve, hogy az ebben a formában felszerelt szélturbinák nem zsákmányolnák ki a természeti környezetet. Az energiatermelést fokoznák a hídon áthaladó útra telepített, átlátszó műanyagba bevont napelemekkel, amelyek újabb 11,2 millió kilowattóra energia termelésére lennének alkalmasak. Az újrahasznosított viaduktok így 5000 lakásnak biztosíthatnának áramot.

Hasonló koncepciót már elkezdtek tesztelni Spanyolországban, az eredmények alapján beigazolódott az ötlet költséghatékonysága és működőképessége. Még több képért kattintson az alábbi linkre: http://365.reblog.hu/van-e-helye-szelturbinaknak-elhagyott-viaduktokban



9

A cikk forrása: 365.reblog.hu

A négy éve tologatott program most azért került ismét napvilágra, mert a tervezők úgy döntöttek, ha az olasz tisztviselők nem tudnak továbblépni az ügyben, akkor már ők maguk sem szeretnék jegeltetni az ötletet porosodó asztalfiókokban.


A NYOMTATHATÓ NAPELEM HATÁSFOK NÖVELÉSÉN DOLGOZNAK HÍREK NAPENERGIA

A papírvékony, érmenagyságú napelemeket szinte bármilyen anyagra lehet nyomtatni. Igaz, a hatékonysága még elmarad a hagyományos napelemekhez képest, de ígéretes jövő elé néz. A kutatók folyamatosan keresik annak a módját, hogyan lehet minél egyszerűbben és gazdaságosabban napelemeket gyártani. Több helyen is kísérleteznek például a 3D-s nyomtatással készülő napelemek fejlesztésével. A legfigyelemreméltóbb eredmények között van egy ausztrál kutatócsoport munkája. A különböző tudományterületek szakembereiből alakult kollektíva 5 éve indította el kutatási projektjét, eredményeik pedig egyre ígéretesebbek. 2013-ban sikerült papírvékony, nyomtatható napelemeket alkotniuk, melyek hatásfokát azóta is igyekeznek növelni. A kutatás a Victorian Organic Solar Cell Consortium (Viktóriai Organikus Napelem Konzorcium) keretében valósult meg.

A napelemeket először a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet) claytoni épületének tetején próbálták ki, és úgy tűnt, a hatékonyságuk egyelőre nem veszi fel a versenyt a hagyományos napelemekkel. A 18 hónapos kísérleti fázisban 10-szer kevésbé hatékonynak bizonyultak, mint a klasszikus napelemek, tehát még dolgoznak a fejlesztéseken. A projektet a victoriai kormány mellett az Australian Renewable Energy Agency (Arena – Ausztrál Megujuló energia Ügynökség) támogatja. Nagyszerű lenne, ha hasonló kapacitást érhetnénk el alacsonyabb költségekkel. A szilikon ára csökken, de a műanyag még olcsóbb, a nyersanyagok tehát költséghatékonyak. Emellett az eszköz felhős időben is működőképes – tette hozzá Scholes. A kutatók bíznak abban, hogy néhány éven belül nagy fejlődéseket érhetnek el a technológiával.



10


A kutatók szerint a napelemek akár egész felhőkarcolókat is elláthatnak árammal, de remélik, hogy legalább az alacsonyabb kapacitású változat piacra történő gyártása mielőbb elkezdődhet. Ráadásul előnyként említik még, hogy a hagyományos napelemektől eltérően ezt a változatot egyenesen az építési anyagokba tudják nyomtatni, akár üvegbe és cserépbe is. Ez a tényező pedig növeli a formatervezés lehetőségeit is. Ugyanakkor az elemek jóval kisebb tárgyakba, például iPadekre is nyomtathatók. Méretük körülbelül érmenagyságú, és speciális „naptinta” felhasználásával készülnek, mely foglyul ejti a napfényt. A nyomtatási folyamat ahhoz hasonló, ahogyan a műanyag bankjegyek készülnek – mondta Fiona Scholes, a kutatás egyik résztvevője még 2013-ban.


NAPELEMES REPÜLŐGÉP HÍREK NAPENERGIA

André Borschberg, a kizárólag napelemmel működő repülőgép egyik pilótája azt mondta, hogy sikerült összegyűjteni az út folytatásához szükséges 20 millió eurót, vagyis 6,3 milliárd forintot. A megújult géppel február 20-án megkezdik a földi teszteket, márciusban a próbarepüléseket. Április 20-án pedig elindulnak Észak-Amerika felé. Véglegesen még nem jelölték ki az útvonalat, a célállomás ugyanúgy lehet a kanadai Vancouver, mint az amerikai San Francisco, Los Angeles vagy Phoenix, de bármelyik állomást is választják, onnét hamar továbbindulnak a keleti part felé, hogy aztán átrepüljék az Atlanti-óceánt. A svájci konstrukciójú napelemes repülőgép március 9-én kezdte meg világkörüli útját Abu Dhabiban, eddig 18 ezer kilométert tett meg. Május 31-én a kínai Nankingból közvetlenül akart Hawaiira repülni, június 1-jén azonban a rossz időjárási viszonyok miatt kényszerleszállást hajtottak végre a japán Nagojában, ahol csaknem kerek egy hónapig vesztegeltek a jó időre várva. A 2,3 tonnás és 72 méter szárnyfesztávolságú repülőgép felszínét 17 ezer napelem borítja. Sebessége elérheti az óránkénti 140 kilométert. Elvileg megszakítás nélkül repülhet, mert a nappal gyűjtött napenergia elég az éjszakai repülésre is. A különleges járművet felváltva vezeti André Borschberg és pilótatársa, Bertrand Piccard.

LÉGTISZTÍTÓ „NÖVÉNYI HÁTIZSÁKOT”

A szennyezett levegőben található ártalmas részecskéket szűri ki viselője környezetéből. A Delfti Műegyetem hallgatójának találmánya már díjat is nyert, és hamarosan elkészül a prototípusa is.

TERVEZETT EGY

A Plant Bagnek nevezett átlátszó hátizsák belsejében növények nőnek. Ventillátorrendszere a porszívókéhoz hasonló HEPA-szűrőn és a gyökerekkel átszőtt altalajon keresztül beszívja a levegőt. A megszűrt levegőt a növények tovább tisztítják, majd a hátizsákhoz erősített sálszerű galléron keresztül csövek vezetik a felhasználó szájához és orrához azt. Noha a HEPA-szűrők a levegőt szennyező részecskék 99,9 százalékát kiszűrik, Marnix de Kroon, a hátizsák tervezője szerint a gyökeres altalaj azokat a mikroszkopikus részecskéket is foglyul ejti, amelyeket a HEPA átengedett, azonban károsíthatják az egészséget. Kroon találmánya az iGreen tervezői versenyen nyert első díjat. A verseny szervezője az üvegházi növénytermesztési innovációk holland alapítványa (SIGN) volt, a kiírásban személyes, viselhető légtisztító berendezéseket kértek, melyek a gyökeres altalaj légszűrő hatását hasznosítják. A SIGN a döntés után kifejleszti a győztes találmány prototípusát, amelyet a gyakorlatban is kipróbálhatnak. "A Plant Bag praktikus és felhasználóbarát, emellett személyre szabható, akár trendi kiegészítő is lehet belőle". Az eddigi tesztek alapján az aloe vera jó választás lenne "növényi szűrőnek" mondta De Kroon. A hátizsákot a szélsőségesen szennyezett levegőjű városok - köztük a decemberben légszennyezési rekordot döntő Peking - lakosainak szánják.

HOLLAND DIÁK HÍREK ÚJ ENERGIA



11

A cikk forrása: faktor.hu

REPÜL TOVÁBB A

Áprilisban folytatja útját a Hawaii-szigetekről az amerikai szárazföld felé a Solar Impulse 2 napelemes svájci repülőgép, amely az üzemanyagcellák túlhevülése miatt rekedt hosszú időre a földön júliusban.


20 MILLIÓ EURÓBÓL

LENERGIA. ...hogy e lme ny legyen az (L)energia! Keressen e s Ko vessen minket a Facebookon e s a LinkedIn oldalunkon! Honlap:

Recommend Documents