I. évf. 8. szám
LÉGY KÉPBEN Közösség. Élmény. Partnerség.
az, m o l a d a g o f A „ t!” e k n i m t ö k e z mi öss A Légy KÉPben! a „Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása” című TÁMOP 5.2.8-12/1-2013-0001 számú kiemelt projekt egyik kiadványa, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt megvalósításáért felelős két konzorciumi partner a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Cserkészszövetség. A projektről részletesen a 11. oldalon olvashattok.
NAGYELMENY.HU
Kedves Olvasó!
A
z elmúlt fél évben egy asztaltársasággal beszélgettünk a felnőttek cserkészetéről. Meglepődtem azon, hogy a 30-as korosztály tagjai elég elutasítóak voltak a barna nyakkendővel szemben. Számukra ez a szín a nyugdíjas korosztályt jeleníti meg, ami jelentősen más életállapotot mutat, mint amelyben ők vannak. Emellett vannak jó és kevésbé jó tapasztalataik az idősebb korosztály tagjaival, ami sokszor oda vezethető vissza, hogy a csapatukat újraalapító cserkészvezető testileg és lelkileg is megöregedve, már nem tudott velük együtt táborozva igazán vonzó programokat nyújtani.
Itt állunk ma, és a becsléseink azt mutatják, hogy több mint 40.000 olyan felnőtt él ma, akik megfordultak a közösségünkben, magukénak vallották a cserkész értékrendet, fogadalmat tettek. Ők is táboroztak, együtt főztek, együtt tévedtek el, és érzelmileg ma is számos őrsi zászlóhoz kötődnek.
Impresszum Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Alapítva: 2013. Felelős szerkesztő: Solymosi Balázs Szerkesztő-újságíró: Nagy Emese Szakmai közreműködők: Nagy Emese, Solymosi Balázs, Sáfár László (design) Fotó: MCSSZ/archív A cikkek lényegét nem érintő változtatás jogát a szerkesztőség magának fenntartja. Tilos a Légy KÉPben! bármely fotójának a BGA Zrt. engedélye nélküli újraközlése. Megjelenik kéthavonta. A szerkesztőség elérhetőségei: 1085 Budapest, Horánszky utca 20.
[email protected] www.cserkesz.hu/legykepben
Hogyan tudjuk őket megtartani a cserkészet környezetében? Hogyan tudjuk megtartani a cserkészet hálózatában? Mit várnak ők tőlünk? Vajon közülük hányan vállalják a közösségi életet, a felnőtt fogadalmat, és kötnek barna nyakkendőt? Mi fel tudjuk-e mutatni – a most 30-as korosztály tagjai – a vonzó felnőttcserkész életet? Igen, most van itt az idő, hogy hosszútávon megalapozzuk azt a közösségi erőt, amely megtartja, és hosszútávon működteti a magyar cserkészek hálózatát. Ennek része, hogy tudjunk egymásról, hogy felismerjük egymást, hogy adjunk közösséget a cserkészeinknek, hogy legyen programunk, hogy legyen helyünk találkozni. Egyszerre mindent nem akarhatunk, azonban el kell kezdenünk a munkát, mert minden kihagyott évvel növekszik azok száma, akik a 40.000-es tömeget gyarapítják. Hiszem, hogy ennek nyomán 5-8 év múlva már nem lesz kérdés, hogy a munkakezdés utáni években hol van a helye egy-egy cserkésznek, és hiszem, hogy sok sikeres együttműködés is lesz közöttük. Mert tudjuk, hogy egymásban megbízhatunk, egymásra számíthatunk, egymással jó együttműködnünk! Balu Jó munkát, és gondolatébresztő olvasást kívánunk! Nagy Emese, Solymosi Balázs cst. (205.) országos vezetőtiszt
Nyitva áll az ajtóm a fiatalok előtt, és jönnek!
itthon
A jászberényi utolsó cserkész, Vajk atya első cserkésze lett 1989-ben. A hittancsoport kamaszkorú tagjai csatlakoztak így egymás után a mozgalomhoz. Mára azok közül ő az egyetlen, aki kapcsolatban van a maiakkal igaz, a háttérből segíti a munkát. LK: 2000-ig a 858. számú cserkészcsapat vezetője voltál, aztán a folyamatos utánpótlást biztosító katolikus általános iskola csapatparancsnok-helyettese lettél. Tíz éve kissé hátraléptél, de továbbra is részt vállalsz a cserkészet fejlődését szolgáló feladatokból. Miként alakult a sorsod, hogy te ma is tevékenyen jelen tudsz lenni a mozgalom életében?
A
cserkész-szakmaiság alapján én voltam és maradtam az új vezetők egyik támasza. Ha valaki a vezetőképzőbe ment én segítettem a felkészülését, ha valakinek az őrs- vagy rajvezetésben adódott gondja számíthatott rám, akkor is, ha a programszervezés során akadt valami zökkenő. A kezdetektől nyitva áll az ajtóm a fiatalok előtt, és jönnek! A legfiatalabbaktól kezdve a családosokig, hétköznap és hétvégén, telefonon, személyesen keresnek meg a kérdéseikkel. Ilyenkor munkaterveket készítünk, vagy megbeszéljük, hogy a jelöltjének milyen kiképzési módszert válasszon a vezető. LK: A négy gyermekeden kívül a feleséged is cserkész. Nekünk a házasságkötésünk után is arról szól az életünk, hogy akinek gondja van - akár a cserkészetben, vagy a családi életben - ránk számíthat. Mostanra érett be a munkánk gyümölcse. Én anno a kilencvenes évek elején Ausztriában láttam ilyet a faluban, kisvárosokban, ahol nyitott, többgenerációs cserkészközösség éli az életét. Ez a célom, ez kell legyen a célja a hazai cserkészetnek is!
Szálkai József öcsst. (298.) LK: Valószínűleg ez a lényege a jó működésnek, mert itthon az jelenti a problémát, hogy a fiatalok egyszerűen kikopnak a rendszerből. Az általad tapasztalt folytonosság, hogy minden cserkészgeneráció megéli a közösségi életét ritka jelenség. Tudatosan foglalkozunk ennek a rossz folyamatnak a megváltoztatásán. Egy novemberi hétvégén összejövünk mi, öregek és az első őrstagjainkat meghívjuk egy összejövetelre, ahol kezdeményezzük a felnőttcserkész közösségünk életre hívását. Egy kellemes szombati ebéd alkalmával bemutatjuk a csapat jelenlegi életét, toborzó anyagot viszünk magunkkal, a LégyKépben! korábbi számait is eljuttatjuk az igazán érintettekhez, és elmeséljük nekik, hogy hol tartunk a felnőttcserkész közösség kialakításában. A gyerekeket is szeretettel várjuk, hadd lássák, hallják a szüleik emlékeit, képen és elbeszélve. Visszük magunkkal a régi csapatnaplókat, korabeli fényképeket, korabeli videókat. Hogy a gyerekek ne valami öreges, ciki dologra gondoljanak, lesznek velünk aktív cserkészek is, lesz kivel játszani, és a nyári táborról is bemutatjuk a képes beszámolónkat. Azt remélem, hogy a kapcsolattartás miatt megmaradt kemény mag ezzel a hozzáállással eredményes lesz, és mint egy lavina, beindul a cserkészetünk további fejlődése. Légy KÉPben! 3
házi feladat
RE! LÉGY KÉSZEN A CSERKÉSZET Téglás Gergely Tegger csst. (929.) 1993-ban találkozott a cserkészettel Rákosszentmihályon, azóta is a közösség aktív tagja. A kapcsolódás egyik meghatározó oka, hogy Tegger nagyapja is cserkész volt, a még élő öregek egykori jó barátja. Nem volt kérdés, hogy az unokák követik a példát. LK: Te is tudod, hogy nem szokványos, bár követendő az, ha valaki „folyton” cserkész, ami az aktivitást illeti. Neked voltak kilépéseid?
A
mi csapatunkban is voltak hullámvölgyek, nekem is volt olyan, amikor kevésbé akartam részt venni a vezetői munkában. Azonban ezek a háttérbe lépések mindig a hullámvölgyekhez köthetőek voltak. A cserkészet megtartó ereje a barátságainkban nyilvánult meg, és abban, hogy folyamatosan hoztunk magunk közé új tagokat. Azt vallom, hogy nagyon jó gyakorlat a gyarapodásra, ha nyitottak vagyunk a csatlakozni vágyók felé, érkezzen bármilyen korosztályból is. A csapat életében az első mélypont a kilencvenes évek végén következett be. Mi ott álltunk magunkban, vezetők nélkül, de a szoros barátságnak köszönhetően együtt maradtunk. Innen ered az, hogy a cserkészvezetői pályát választottam, mert ennek tudható be, hogy a nehéz helyzetbe került csapatot kihoztam a mélyből. Ekkoriban kerültem be a gimnáziumba, ahol szintén jó közösségre találtam. LK: Biomérnökként végeztél a Műszaki Egyetemen. Mit tudsz hasznosítani a cserkészetben ebből a szaktudásból? T: Amit a biológia-ismeretek terén megtanultam, és amit a környezetvédelemről tudok, azt adom tovább a gyerekeknek, emellett igyekszem példát mutatni. Gazdasági és menedzser tanulmányokat is folytattam, itt jött az életembe a projektszemléletűség. Ez azt jelenti, hogy hosszabb 4 Légy KÉPben!
távú tervezésben, szerteágazó feladatok teljesítésében gondolkodom. Jelenleg csapatparancsnok vagyok, őrsöket is vezetek, és ott tartunk a csapatom fejlesztésében, hogy minden korosztályt le tudunk fedni. Megtaláltuk a kósza, vándor, felnőtt rajok vezetőit, most töltjük mögé az aktív, cserkészetet megélő tagságot. Ezzel még küzdünk, hiszen sokan nem értik, hogy mit szeretnénk tőlük. Látod, rajtam is barna nyakkendő van, a tagság és a világ felé vállalom, hogy felnőttcserkész vagyok. Őket is erre kérem, hogy legyenek a mozgalmunk „reklámarcai”, de hosszútávon abban gondolkodunk, hogy ezáltal olyan húzóerővé válunk, amely mutatja a társadalom felé, hogy igenis van helye a felnőttek körében a cserkészetnek, sőt! Ez az eredeti célja!
házi feladat Felelősséget vállaló családos embereket nevelünk a társadalomnak. Ne csupán a nyári táborba jöjjön el egyet kalapálni, hanem jelenjen meg a mindennapi éltében a cserkészet. Ne jelentsen terhet, ha egy programra elhívjuk azzal a céllal, hogy beszéljen a tapasztalatairól, ossza meg velünk a szaktudását. Most is vannak olyan felnőtt cserkészeink, akikre mindig lehet számítani, ha szükség van egy projektorra, vagy valamilyen háttértámogatásra. LK: Hogyan gyűjtötted össze a felnőtt raj tagjait? T: Még alakulóban van ez a folyamat, és még a raj neve sincs meg. Van egy adottságunk, hogy velünk élnek a háború előtti öregek, akiknek nagyon sokat köszönhetünk. Ők a Bagoly őrs. Minden hónap keddjén leülnek a plébánia kertjében és együtt énekelnek, nosztalgiáznak, vagy hallgatják a tábori beszámolóinkat. Azt az értéket, amit felhalmoztak, a szemléletet és a sok-sok tudást próbáljuk beépíteni a csapat életébe. A másik csoport a negyvenes éveikben járókból tevődik össze, akik részt vettek az újjáalakulásban, és a csapatot ért hullámvölgyben is a segítségemre voltak. Ez négy-hat embert jelent, akik vagy kis gyerekek nevelésével vannak elfoglalva – nagyon helyesen – vagy más elfoglaltságuk van. Én csak arra kérem őket, hogy ne tűnjenek el. 2010ben határoztam el, hogy létrehozom a felnőtt rajt, mert ha marketingre és PR-ra gondolunk, akkor ez a helyes irány. Valljuk, hogy a cserkészet halad előre, vannak hiteles életpályák, amelyeket fel kell tudni mutatni a gyerekek felé.
LK: Mondtad nekik, hogy ne tűnjenek el. De mire legyenek készen? T: Azt mondtam, hogy számítok rátok, nem csak a projektorra, persze azt is nagyon köszönöm. Nekem azért vagytok fontosak, mert a közösség nem teljes nélkületek. Mint minden csapattagot,
Téglás Gergely csst. (929.)
őket is folyamatosan informálom a csapat életéről, minden programra meg vannak hívva, nem mondok le róluk! Csak arról mondok le, aki kéri, de őt is megpróbálom meggyőzni. Van egy apuka, aki negyven évesen lett cserkész, nagyon lelkes és tenni akaró. Őt bíztam meg azzal, hogy vezesse a rajt. Látom, hogy nagy a küzdelem, hiszen senki sem érti még, mi lesz belőle. Igazából azt várom el első körben, hogy közösen fogalmazzuk meg azt, nektek mit jelent felnőttcserkésznek lenni, ebből készítsünk egy brosúrát, ami kifelé és befelé is hasznos lesz azoknak, akik szeretnének csatlakozni hozzánk. Vannak bőven érdeklődök, akik keresik a helyüket a mozgalomban. Ezért is vállaltam el a TÁMOP projekt felnőtteknek szóló alapozó felkészítő szervezését, levezetését.
Légy KÉPben! 5
t – itthon a l r o k a y g jó
„Nem volt könnyű út, és még mindig azon járunk” Ragó Ákos csst. (1004.) Valamiért sosem sikerült kikopnia a cserkészetből, pedig vele is megtörtént az, ami a legtöbbünkkel. Szokásos fordulópont a házasság, a gyermekvállalás, a házépítés, amikor háttérbe szorul a korábbi életforma. Ákibáki ekkor úgy döntött, nem fordít hátat a cserkészmúltjának, hanem a regös cserkészek táborában létrehozza a családos altábort. Ez már több mint tíz éve hagyományosan velejárója a regös tábornak.
LK: Leányfalu is nektek köszönheti, hogy van cserkészcsapata.
követel. Te a vasútnál dolgozol, emellett a csapat működésének fenntartása sok energiát követelt.
Ú
Hét évvel ezelőtt, mikor úgy döntöttünk, hogy belevágunk a csapatalapításba tele voltunk félelemmel. Vajon elfogadnak majd bennünket a gyerekek? Így sincs semmire időm, és még ezt is bevállalom? Biztos, hogy kell ez nekem? Miért nem valaki más csinálja helyettem? Ezek az érzések kísértettek engem. Nem volt könnyű út, és még mindig ezen járunk, és az úton szembe jön az ember saját maga. Meg kell küzdenem azzal, hogy erre energiát, erőforrást csoportosítsak át, annak ellenére folytatni a munkát, hogy legszívesebben elbújnék egy könyvvel a kezemben. Felül kell emelkednünk a saját vágyainkon. Meg kellett küzdeni a nagy korkülönbséggel. Amikor mi kezdtük, a gyerekek hat-hét évesek voltak, én meg harminchárom. Nem volt cserkészkorosztályi vezetőnk. Ekkorra már mi elveszítettük azt a fiatalos lendületet, ami ahhoz kell, hogy le tudjunk guggolni lelkiekben is hozzájuk. Megjelennek az elvárások, miközben nem kéne még nekik egy felnőtt vezető, hiszen velük játszani kell. Gyakran ballagtam haza szomorúan, amiért nem sikerült velük végig vennem azokat a dolgokat, amit elterveztem. Aztán azt hallottam vissza, hogy ők fantasztikusan érzeték magukat, és milyen klassz a cserkészet. Mindezzel együtt, hogy ilyen sok frusztrációval járt a csapatépítés, nem volt hiába! Szuper vezetők kerültek ki a legkisebbek kö-
gy alakult, hogy a környező falvakban lakó cserkésztestvéreimmel azt számolgattuk, hogy cseperedő gyermekeinknek hamarosan kéne egy cserkészcsapatot találni. Mivel a környéken nem találtunk megfelelő ifjúsági közösséget úgy döntöttünk - magad uram, ha szolgád nincs –, hogy kezdjük el magunk a szervezést. Az indulásnál már több, a családjainkon kívülről érkezett gyerek is volt, mára 80 gyerekből áll a csapat. LK: Hogyan találtatok fenntartót? Mivel három családhoz köthető a csapat indulása, mi nem a helyi plébániához fordultunk segítségért. Egyik oka, hogy kicsi a plébániánk, nincs alkalmas helyszín a csapatotthonnak. Más úton keresgéltük. Végül maradt a Duna-part és a környező hegyoldal természetes közege; amíg tudunk, itt foglalkozunk a gyerekekkel. Egyelőre nincs csapatotthonunk. A legnagyobbak most nyolcadikosok, vannak képzett őrsvezetőink, de látszik, hogy egyre inkább igénylik a saját kuckót, bunkert. Azt gondolom, hogy most jön el a csapat életében az az időszak, hogy helyet keressünk magunknak. LK: Tudjuk, hogy az önkéntes munka áldozatokat 6 Légy KÉPben!
jó gyakorlat –
itthon
Ragó Ákos csst. (1004.) Látom már, nem az a fajta öregcserkész leszek, aki otthon ülve lapozgatja a régi tábori naplókat, hanem tevékeny maradok. Most az a feladat, hogy mi, felnőttek kerítsünk egy csapatotthont, és lépjünk háttrébb a vezetésben. LK: Az önismereted alakulásában is segített tehát az, hogy felismerted – öregcserkész leszel, amely korcsoportnak is megvan a maga helye a mozgalomban. Te milyen szerepet szánsz nekik? Van egy stratégiánk. Eddig az összes energiánk azzal ment el, hogy a gyerekeknek programot csinálunk. Őrsgyűlés, portya; ezek mind befelé, a gyerekeknek szóló programok. Most, hogy nőnek a gyerekeink és átveszik tőlük az irányítást nekünk a szülők felé visz az utunk. Rájöttünk arra, hogy nyitni kell a szülők felé, egyrészt azért, mert ők is látják a gyerekeiken a fejlődést, kötődést. Érzik, hogy ha a cserkészetben tudhatják a gyere-
küket, számos gondtól megszabadulnak. Tudunk osztozni a nevelési feladatokban, ráadásul olyan gyerek irányítása alatt van, akire még hallgat is, ami egy kamasznál elég fontos tényező. Az évnyitónkon emlékezetes jelenet volt a zászlófelvonás. Addig a gyerekek, mint a sáskák szaladgáltak össze-vissza, s amikor megszólalt a síp mindenki egyszerre rendeződött sorba, jelentett, zászlófelvonásnak tisztelgett, himnuszt énekelt, imádkozott. Aztán persze ment minden tovább, ahogy kell, sáskásodva. A szülőket meggyőzi ez a fegyelmezettség, hitelesség. Elkezdte érdekelni őket az, hogy nincs csapatotthonunk, terjed a híre, és készségesen ajánlják fel a segítségüket, hogy mielőbb rálelhessünk a megfelelő helyszínre.
Légy KÉPben! 7
adni
A NÉLKÜLÖZHETETLEN JOGÁSZ Rendezvényszervező, térképész, biztonsági szakértő, külügyi munkatárs, újságíró, jogász, technikus, informatikus. Soroljam még? Bármi legyen is a szakmád, bizonyára tudsz valamilyen segítséget, tanácsot adni a cserkészeknek, a csapatodnak. Ebben a rovatban, kezdetben azokat a példákat mutatjuk be, amelyek az NNT 2013 lebonyolítását segítették. Később Tőletek is várjuk a használható példákat. Házi feladat: kérdezd meg a régi őrsödben ki, hol dolgozik.
A
mbrus Mariann csst. (105.) ügyvéd, aki bekapcsolódott a szerveződő törzs munkájába. Nem meglepő módon ekkor ő volt az egyetlen nő a férfi akból álló vezetői csoportban. Volt, amikor kicsit furcsán éreztem magam, mint egyedüli lány, ráadásul jogász. Addigra már elindult a szervezői munka, az első feladatom az önkéntesek szerződésének megalkotása volt, melyet a törzzsel és az altáborok vezetőivel írattunk alá. Friss törvény adott erre lehetőséget, hogy az önként vállalt munka is kiszámíthatóbbá váljék a megadott keretek között. Ennek alapja, hogy a partnerek megállapodnak a feltételekben, s mindkét fél dönthet arról is, hogy felmondja ezt, mint a munkaszerződések esetében. Természetesen azért lazább keretek ezek, de mégis mindkét fél részéről komolyságot ad a vállalásnak. Ezelőtt még sosem készítettem önkéntes szerződést, éppen ideje volt. Azokban az országokban ahol az önkéntességnek hagyománya van, ott ez a szokás. Ezután láttam hozzá a saját szakértői csapatom összeállításához. Balunak nem titkolt szándéka volt, hogy felkutassuk a cserkészethez kötődő jogászként dolgozó, vagy a jog területén aktívan működő cserkészeket. Neki is voltak javaslatai, de saját kútfőből, ismeretségi körből is hívtam fel ismerősöket. Ki több, ki kevesebb időt ígérve, de általában örömmel fogadták a megkeresést. Igyekeztem úgy fölépíteni a csapatot, hogy legyen olyan, aki a magánjog területén jártas ügyvéd, de legyen akár a közigazgatásban tevékenykedő szakjogász. Büntetőjogi területéről is kaptam olyan ígéretet, ha bármi probléma adódik, kereshetem. 8 Légy KÉPben!
LK: Jogi szempontból sokoldalúan gondoskodtál a szakértők bevonásáról. Milyen esetek merülnek föl egy ilyen nagyrendezvény kapcsán? Az adatvédelem biztosítása merült fel elsőként a szerződések megkötése után. Elindultak a regisztrációk, többségében kiskorúakról volt szó, őket a különösen védett egészségügyi és vallásra vonatkozó adatok kezelése illeti meg. A Szövetség, mint adatkezelő csak szülői hozzájárulás birtokában teheti meg a jelentkezést, melyhez csatoltuk az adatkezelési nyilatkozatot. Vagyis nem csak a felügyelettel, hanem az adatkezelésre vonatkozólag is megbízta a szülő az MCSSZ-t. LK: Volt olyan része a munkádnak, ami miatt csóválod a fejed, hogy elvállaltad ezt a feladatot? Azért ez mindig feljött bennem, de nem volt olyan éles helyzet, hogy azt éreztem volna, megoldhatatlan a probléma, és egy szál magam harcolok valamiért. Ez szerintem jellemző minden cserkészközösségre, hogy nem egyedül kell megküzdenünk a feladatokkal, egy segítő közegben vagyunk. LK: Dunaföldváron kezdted a cserkészéletedet, ma a fővárosban élsz, dolgozol. Nekem nagyon nagy élmény volt gyerekként a mozgalom, mert jelentősen eltért az iskolai és bármilyen más közegtől, egészen mást adott. Minden cserkészrendezvényről repkedve mentem haza, annyira jól éreztem magam. Az őrsvezetőképző után egy új szerepbe kerültem, ami nagy kihívást,
adni
tudok segíteni az otthoniaknak. Van egy egyesületünk, ahol a pályázatokat, és az egy százalék ügyeit intézem az egyesület elnökeként. Ami nagy értéke egy csapatnak, hogy általában elérhető egy informatikus, egy gépészmérnök, orvos, vagy jogász a régiek közül, ami a csapat működését illetően a jelenlegi parancsnokoknak megnyugtató biztonságot nyújt.
sok élményt adott a másik oldalon. Húszéves voltam, amikor az akkori csapatparancsnok megkért, hogy vegyem át a 105. cscs. vezetését, így jutottam el a STVK-ba. Az egyetemi éveim alatt hazajárva Dunaföldvárra végeztem a feladatot. A szülők, hozzátartozók mindenben készek voltak a segítségünkre lenni, ami által egy nagyon lüktető, élő közösség jött létre. Én is őriztem ezt a tüzet, hogy el ne aludjon. Most már százötven körüli a tagságunk, ami a lakossághoz képest szép szám. LK: 2008-ban adtad tovább a megbízatásodat. Gondolkodtál-e azon, hogy ma miben tudnád segíteni a földváriakat? Van erre gyakorlatotok? Ez nálunk úgy működik, hogy az én korosztályom vezetősége ú.n. őscserkész klubot alkot. Összejárunk, van levelezőlistánk, nyáron kerti party-zunk, és nyomon követjük egymás életét. Elmondható, hogy majdnem mindenki ebből a körből valamilyen aktív önkéntes munkával szolgálja a csapatot. A fiúk a lányok segítségével összeállították a csapat népdalos füzetét, több száz dallal. A misén zenélő zenekarnak a kottás füzete is az ő gyűjtésük. Én a magam szakmájából adódóan a jogi területen
Ambrus Mariann csst. (105.)
Légy KÉPben! 9
interjú
Férfi vagy? Tarts velünk a doni áttörés áldozatainak emléket állító túránkon Tarjáni Zoltán csst. (298.) szereti a férfias kihívásokat, ezért karakán kósza-vándor korosztályos programokon töri a fejét. A kezdetekkor is az izgalmakat kereste az életében, és tizenhárom évesen kapott az alkalmon, hogy csatlakozzon a vagányságot sugalló cserkészethez. Ma Jászapátiban tanít az általános iskolában, biológia – testnevelés szakos tanár, és keresi a módját a visszaúthoz.
N
ehéz volt az elengedés, mert a csapatparancsnokság nem tart örökké. Jönnek az utódok, a tagságban felnőnek az alkalmasabb fiatalok. Új célt kellett kitűzni magam elé, ami inkább való a hagyományos mozgalmi tevékenységekből kiöregedett cserkészeknek. A mozgalom eszmeiségét és erkölcsi minőségét figyelembe véve megtalálni magunknak az illő programokat, ami kellő kihívást jelent cserkészies értelemben. A Magyar Honvédségnek van egy hagyományőrző közössége, melynek tagjai minden évben januárban megyéről megyére járnak a doni áttörés emlékére, többnapos túrára. Hat évvel ezelőtt nálunk, Jász-Nagykun-Szolnok megyében jártak és nagyon megtetszett az ötlet. Miért ne lehetne ezt a túrát cserkészekkel bejárni! Azóta összejött egy kis csapat, akik ezt évről-évre várják, sokan ezáltal kapcsolódnak vissza a cserkészethez, és szeretettel látjuk a kívülről érkezőket is. LK: Milyen források által érted el ezeket a nem aktív cserkészeket? Egyelőre a személyes ismeretségi köröm elég, még csak alig húszan vagyunk. Szeretném, ha na-
FELHÍVÁS Nálatok működik a kapcsolattartás? Hogyan? Ismerkedjünk össze! Várjuk saját tapasztalataitokat, egyéni és csapatszintű jó gyakorlataitokat. Írjátok meg, miről olvasnátok szívesen a lapban, mire, kire lenne szükségetek, hogy a cserkészéletetek felfrissüljön. Abban is tudunk segíteni, hogy találkozókat szervezzetek, és megírhatod élményeidet a hátlap „üzenőfalán”. Ide írhattok: 10 Légy KÉPben!
[email protected]
gyobbá nőné ki magát, és országos szinten elterjednének a helyi aktív sejtek. Aztán már könnyebb lenne egymásra találni. LK: Milyen körülmények között vagytok az emléktúra alatt? A doni áttörésnek állítunk emléket a két nap alatt, 45-50 km a táv, ami nem nagy kihívás a jászsági terepen. Onnantól érdekes a dolog, hogy igyekszünk szélsőséges körülményeket teremteni magunknak. Januári hidegben, szél és hó is lehet, az éjszakát pedig nem fűtött helyiségekben töltjük, hanem a jászberényi laktanya gyakorlóterén lévő beton bunkerben. A doni körülményeket szeretnénk közelebb hozni magunkhoz, keretmeseszerűen megközelíteni az elesett hősök átélt nélkülözéseit. Az élelmiszereink csökkentett adagban állnak rendelkezésre, jellegét tekintve sem dőzsölésről van szó: főtt krumpliból, szalonnából és konzervekből áll a menü. Szabadidőmben kutatómunkát végzek e történelmi időről, a tudásomat megosztom a társaimmal a túra ideje alatt. A mi korosztályunkban előfordul, hogy a nagyszülők közül, vagy a rokonságból részt vettek a férfi ak az ütközetben, szerencsés esetben haza is tértek onnan. Gyerekkorunkban hallhattunk katonatörténeteket a vasárnapi ebéd után. A túrával ezeket a történeteket próbáljuk közelebbről átélni. Mi nem fogunk mínusz negyven fokban fagyoskodni, miközben lőnek a fejünk fölött, de a magunkfajta kényelmesebb generációknak már a januári hideg is épp elég kihívás, és hatalmas élmény! A gyakorlatlanabb férfiak a túra végén elég csúnya
friss
Csapatszinten pedig alig várják a fiúk, hogy elérjék a tizenhat éves kort, amikor csatlakozhatnak hozzánk. Az Alföld nagyon szép természeti környezet, örülnék, ha a fővárosból, más vidékekről is többen ismerkednének meg a Jászság titkaival.
LÉGY KÉPBEN!
Tarjáni Zoltán csst. (298.)
sérüléseket szenvednek a lábfejükön: tör az a bakancs. A felszerelésben is nélkülözzük a kor vívmányai adta kényelmet. Nem a legmodernebb hálózsákokban alszunk, legmenőbb bakancsokban járunk, hőszigetelt dzsekikben, hanem magam is pokrócban alszom és posztókabátban veszek részt a kalandban. LK: Kicsit sanyargatjátok magatokat léleknemesítő módon. Állják a sarat a fiúk? Nem szoktak panaszkodni. A tizennyolc éves forma fiúknak nem könnyű megfelelő kihívást találni, nekem ez úgy tűnik sikerült, mert már érdeklődnek a következő alkalom felől. Fiatal felnőttek, ebben a korban a katonaság, az erő ilyesféle megmérettetése normális jelenség ősidők óta. Az általános iskolában is rendszeresen megemlékezünk a diákjaimmal az 1943. január 12-én kezdődő hadműveletről, ahol csaknem százötvenezer magyar katona vesztette életét. Diavetítést tartok a gyerekeknek, és mesélek a túránkról is.
Ez a kiadvány része az Új Széchenyi Terv stratégiai elképzeléseihez szorosan illeszkedő „Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása” című TÁMOP 5.2.8-12/1-2013-0001 számú kiemelt projektnek, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt megvalósításáért felelős két konzorciumi partner a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Cserkészszövetség. A BGA Zrt. kutatói munkával szolgálja az ügyet, a MCSSZ pedig azzal az évtizedeken átívelő nevelési tapasztalatával és működő pedagógiai módszertanával, amely a projekt egyik kiindulópontja, és hozzásegít a megvalósuláshoz. A projektpartnerek azokat a szervezeteket keresik és támogatják a munkájukban, amelyek célul tűzték ki, hogy közösséget építenek, valamint közvetítik az öngondoskodás, felelősségvállalás és az önkéntesség szemléletmódját. Az a közös céljuk, hogy egy olyan ifjúsági pedagógiai hálózatot hozzanak létre, amely a közoktatással és a családokkal működik együtt, és tapasztalati úton alkot fejlesztő kisközösségeket. A cserkészet önkéntes munkájában részt vállaló vezetők elkötelezettek a gyerekek és fiatalok közösségbe szervezéséért, ezért ez a kiadvány róluk szól, és másoknak is ötleteket ad a cél megvalósítása érdekében.
Légy KÉPben! 11
üzenőfal
GUBACS Jó munkát! Újév, új tervek? Menjünk együtt téli portyára a régi csapattársakkal. A jászberényiek nagyon aktívak a felnőtt korú cserkészeikkel: doni emléktúrát szerveztek, kemény legények!
ZOLI Köszi Gubacs, szép munka volt! A tizennyolc éves forma fiúknak nem könnyű megfelelő kihívást találni, nekem ez úgy tűnik sikerült, mert már érdeklődnek a következő alkalom felől. Fiatal felnőttek, ebben a korban a katonaság, az erő ilyesféle megmérettetése normális jelenség ősidők óta.
ÁKOS Én az évnyitón tapasztaltam meg, hogy a szülőket meggyőzi ez a fegyelmezettség, hitelesség, ami a cserkészfoglalkozások, táborok gyümölcse. Elkezdte érdekelni őket az, hogy nincs még csapatotthonunk, terjed a híre, és készségesen ajánlják fel a segítségüket rálelni a megfelelő helyszínre.
JÓZSI Feleségemmel együtt úgy gondoljuk, hogy akinek gondja van akár a cserkészetben, vagy a családi életben, ránk számíthat. Mostanra érett be a munkánk gyümölcse. Én anno a kilencvenes évek elején Ausztriában láttam ilyet a faluban, kisvárosokban, ahol többgenerációs cserkészközösség éli az életét. Ez a célom, ez kell legyen a célja a hazai cserkészetnek is.
TEGGER KCST! Én Rákosszentmihályon megkerestem a negyvenes éveikben járó cserkészeket. Azt mondtam, hogy számítok rátok, nem csak a projektorra, persze azt is nagyon köszönöm. Nekem azért vagytok fontosak, mert a közösség nem teljes nélkületek. Mint minden csapattagot őket is folyamatosan informálom a csapat életéről, minden programra meg vannak hívva, nem mondok le róluk!
MCSSZ
Te hogyan folytatnád? Folytasd velünk!
GUBACS KCST! Várjuk a további emlékeket,ötleteket, javaslatokat a lappal kapcsolatban. Ide írhattok:
[email protected]
Európai Szociális Alap
