Legitimációs lap. A KAT véleményezése. Nevelőtestület elfogadása. Szülői véleményezés. Vezetői Jóváhagyás

Legitimációs lap

Elfogadó A KAT véleményezése Nevelőtestület elfogadása Szülői véleményezés Vezetői Jóváhagyás

Elfogadás ideje

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BÓBITA ÓVODA 1147. ILOSVAI S. P. U. 118. OM azonosító: 034552

Óvodavezető neve: Csákváriné Kovács Erzsébet

2

Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................................................... 7 1. Az intézmény általános jellemzői ................................................................................................................ 8 1.1. Az SZMSZ célja: ................................................................................................................................... 8 1.2. SZMSZ hatálya: .................................................................................................................................... 8 1.3. Az Intézmény jellemzői .......................................................................................................................... 8 1.4. Az óvoda bélyegzője:............................................................................................................................. 8 1.5. Az intézmény feladata, oktatási funkciójával kapcsolatos előírások: ....................................................... 8 1.6. Az alapító-okirat: .................................................................................................................................. 9 1.7. Az óvoda jogállása, gazdálkodással összefüggő jogosítványok ............................................................... 9 1.8. A törvényes működés alapdokumentumai:.............................................................................................. 9 1.9. Tájékoztatás az intézmény dokumentumairól, nyilvánosságra hozataluk:................................................ 9 1.10. A Különös közzétételi lista kötelezettségének teljesítése: .................................................................... 11 2. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és vezetése ............................................................................... 12 2.1. Az óvoda szervezeti egységei és vezetői szintje ..................................................................................... 12 2.2. Felelősség és hatáskör- mátrix: ........................................................................................................... 12 2.3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ....................................................................................... 13 2.4. A vezetés személyi feltételei ................................................................................................................. 13 2.5. Az óvodavezető ................................................................................................................................... 14 2.6. Az intézmény vezetősége ...................................................................................................................... 15 2.7. A vezetők közötti feladatmegosztás ...................................................................................................... 15 2.8. A helyettesítés rendje .......................................................................................................................... 16 2.8.2. Pedagógusok helyettesítése ......................................................................................................... 17 2.8.3. Dajkák helyettesítése: ................................................................................................................. 17 2.8.4. Egyéb dolgozók helyettesítése: .................................................................................................... 17 2.9. A vezetők kapcsolattartási rendje ........................................................................................................ 17 3. Pénzügyi és gazdálkodási feladatok .......................................................................................................... 18 3. 1 . Költségvetés tervezése, szükség esetén a költségvetési előirányzatok megváltoztatása, tárgyalása és a költségvetés nyilvántartásba vétele............................................................................................................. 18 3.2. Gazdasági feladatok............................................................................................................................ 18 3.2.1 Pénzeszközök kezelése: ................................................................................................................ 18 3.2.2. Finanszírozási terv készítése: ...................................................................................................... 18 3.2.3. Pénzszedés módja, lejelentés módja, továbbítás a ZIK-be ............................................................ 19 Ennek a pontnak a szabályozása a Pénzkezelési Szabályzatban történik. ................................................ 19 3.2.4. A vagyonvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások vezetése:......................................................... 19 3.2.5. A bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok: ................................................................................... 19 3.2.6. Egyéb gazdasági feladatok:......................................................................................................... 20 3.2.7. Pénzgazdálkodás rendje: ............................................................................................................ 20 3.2.8. Beszerzések lebonyolítása: .......................................................................................................... 20 3.2.9. A gazdasági ügyintéző alapfeladatai ........................................................................................... 21 Számítógépen végzi a béradatok nyilvántartását, naprakész adatszolgáltatását............................. 21 3.3. Egyéb a működéshez és gazdálkodáshoz kapcsolódó esetek.................................................................. 21 3.3.1.Belföldi és külföldi kiküldetések.................................................................................................... 21

3

3.3.2. Anyag és eszközgazdálkodás ....................................................................................................... 21 3.3.3. Reprezentációs kiadások ............................................................................................................. 21 3.3.4. Gépjárművek igénybevétele és használata ................................................................................... 22 3.3.5. Vezetékes és mobiltelefonok használati rendje ............................................................................. 22 3.3.6. Közérdekű adatok ....................................................................................................................... 22 3.4. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés ................................................................ 22 3.5. Egyéb gazdálkodáshoz kapcsolódó kérdések ........................................................................................ 23 3.5.1. Együttműködési megállapodás .................................................................................................... 23 3.5.2. Szervezeti egységek ügyrendje ..................................................................................................... 23 4. Az intézmény közösségei, jogaik, kapcsolattartás .................................................................................... 23 4.1. Az alkalmazotti közösség ..................................................................................................................... 23 4.2. A nevelőtestület ................................................................................................................................... 23 4.3. A Szakmai munkaközösségek szerepe:.................................................................................................. 24 4.4. A gyermekek közössége ....................................................................................................................... 26 4.5. Szülői közösség ................................................................................................................................... 26 4.6. Közalkalmazotti Tanács ...................................................................................................................... 27 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ................................................................................... 27 5.1. Kapcsolatok a szakszolgálatokkal, és társintézményekkel ..................................................................... 27 5.2. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje............................................................................ 28 6. A működés rendje ..................................................................................................................................... 29 6.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása ...................................................... 29 6.2. Belépés és bent tartózkodás rendje ...................................................................................................... 29 Délelőtti beosztás: ......................................................................................................................................... 29 Hétfőtől- péntekig: 6:30 – 13:00-ig. .............................................................................................................. 29 6.3 Az óvodai felvétel, és az óvodai elhelyezés ............................................................................................ 30 6.4. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések ............................ 31 6.5.Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ......................................................... 31 6.6. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................... 31 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzése, értékelése .................................................................................... 31 8. Intézményi óvó - védő előírások ................................................................................................................ 32 9. Nevelési időn kívüli foglalkozások ............................................................................................................ 33 10. Az óvoda, és helyiségeinek használati rendje .......................................................................................... 33 10.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok ................................................................................ 33 10.2. Helyiségek, és berendezések használati rendje ................................................................................... 33 11. Egyéb rendelkezések ............................................................................................................................... 33 11.1. Katasztrófa- tűz- és polgári védelmi tevékenység rendje ..................................................................... 33 11.2.Bombariadó illetve rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................ 33

4

11.3. Reklám tevékenység folytatása........................................................................................................... 34 11.4. A kiemelt munkavégzéséért járó kereset kiegészítésének feltételei ....................................................... 34 11.5. A teljesítménypótlék meghatározásának elvei..................................................................................... 35 12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 35 12.1. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép életbe, hatályba lépésekor érvényét veszti a 113/2008. (II. 12.)számú határozattal elfogadott SZMSZ. ................................................................................................. 35 12.2. Az aláírási jogkör és a bélyegző használat rendje .............................................................................. 36 12.3 Adat és iratkezelés ............................................................................................................................. 36 12.4. Egyéb juttatások................................................................................................................................ 36 12.5. Intézményi Szabályzatok és módosításuk ............................................................................................ 36 1. Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat .................................................................................................... 37 1.1. A szabályzat célja és hatálya ............................................................................................................... 37 2. Az adatvédelem alapfogalmai és elvei ....................................................................................................... 37 2.1. A személyes adat és különleges adat fogalmi meghatározása ............................................................... 37 2.2. Adatkezelés ......................................................................................................................................... 38 2.3. Adatkezelő .......................................................................................................................................... 38 2.4. A köznevelési intézmény adatkezelése .................................................................................................. 39 3. Általános adatkezelési szabályok .............................................................................................................. 39 3.1. Az adatok nyilvánosságra hozatala...................................................................................................... 39 3.2. Az adatfeldolgozás .............................................................................................................................. 39 3.3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége .......................................................................................................... 39 3.4. Az adatfelvételre vonatkozó szabályok ................................................................................................. 40 3.5. Az adatkezeléssel szembeni követelmények........................................................................................... 40 3.6. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása ........................................................................... 41 3.7. Az adatbiztonság ................................................................................................................................. 41 3.8. Az adatok statisztikai célú felhasználása .............................................................................................. 41 3.9. A KIR részére történő adatszolgáltatás módja ..................................................................................... 41 4. A gyermekek adatkezelésével kapcsolatos szabályok .............................................................................. 42 4.1. A köznevelési intézmény által kezelt adatok.......................................................................................... 42 4.2. A KIR-ben nyilvántartott gyermek adatok ............................................................................................ 43 4.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása ........................................................................... 43 5. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos szabályok ..................................................................... 45 5.1. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos adatkezelési szabályok ............................................... 45 5.2. A KIR-ben nyilvántartott alkalmazotti nyilvántartás adatok ................................................................. 46 5.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása ........................................................................... 46 6. Az adatkezeléssel érintettek adatkezeléssel kapcsolat jogai és a jogok érvényesítése .............................. 48

5

6.1. A tájékoztatás kérés............................................................................................................................. 48 6.2. Adathelyesbítés ................................................................................................................................... 48 6.3. Az adat törlése, zárolása ..................................................................................................................... 49 6.3.1. Az adat törlése ............................................................................................................................ 49 6.3.2. Az adatok zárolása...................................................................................................................... 49 6.4. Az érintett személyek tiltakozási joga ................................................................................................... 49 7. Az adatkezelés helyi rendje ....................................................................................................................... 50 7.1. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje .................................................................................... 50 7.2. Az adatokat kezelők személyi felelőssége ............................................................................................. 50 7.2.1. Az intézményvezető felelőssége .................................................................................................... 50 7.2.2. Az adatkezelő felelőssége ............................................................................................................ 51 7.2.3. A feladatellátása során adatot kezelő személy felelőssége ............................................................ 51 7.3. Adatkezelésekkel kapcsolatos nyilvántartás ......................................................................................... 51 7.3.1. Az adatkezelési nyilvántartás ...................................................................................................... 51 7.3.2. Jegyzőkönyv az adatkezelések összekapcsolásáról ....................................................................... 52 7.3.3. Jegyzőkönyv az adatszolgáltatásokról ......................................................................................... 52 8. A titokvédelmi szabályok .......................................................................................................................... 52 8.1. Titoktartási kötelezettség ..................................................................................................................... 52 8.2. A titoktartási kötelezettséggel érintett személyek .................................................................................. 52 8.3. A titoktartási kötelezettség tartalma..................................................................................................... 53 8.4. Felmentés a titoktartási kötelezettség alól ............................................................................................ 53 9. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint ................................................. 54 9.1. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok .................. 54 9.2. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok ................... 55 10. Egyéb és záró rendelkezések ................................................................................................................... 57 1. számú melléklet...................................................................................................................................... 58 2. számú melléklet...................................................................................................................................... 58 3.számú melléklet....................................................................................................................................... 58

6

Bevezetés Az SZMSZ létrejött az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján: -

2011.évi CXC törvény a nemzeti Köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/2012 (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról - 2011. évi CXCV. Törvény az Államháztartásról (Áht.) - 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) - 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről - 2012.évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól - 28/2011. (VIII.3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzésekről - 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről - 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről - 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól - 56/2011. (XII.31.)NGM rendelet a szakfeladat rendről és az államháztartási szakágazati rendről 1992.évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról

7

1. Az intézmény általános jellemzői 1.1. Az SZMSZ célja: Meghatározni a Bóbita óvoda működésének legfontosabb szabályait, belső jogi normákat kialakítani: a jogszabály által biztosított keretek között illetőleg azokban a kérdésekben, melyeket nem rendez jogszabály. 1.2. SZMSZ hatálya: -

Területi: Érvényes az óvoda teljes területére ill. ott, ahová az óvoda a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó intézményen kívüli programokat szervez

-

Személyi: Előírásait be kell tartani az óvodával jogviszonyban álló dolgozóknak, szülőknek valamint az intézménnyel kapcsolatba lépő, de jogviszonyban nem állóknak

-

Időbeli: A fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé, mely határozatlan időre szól

1.3. Az Intézmény jellemzői Az óvoda neve, székhelye: BÓBITA ÓVODA 1147. Budapest, Ilosvai u. 118. Az óvoda alapító és fenntartó szerve: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat 1145. Budapest, Pétervárad u. 2. Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest főváros XIV. kerületi Zugló Önkormányzat Képviselő Testülete 1.4. Az óvoda bélyegzője: Körbélyegző, melyen az óvoda neve, címe és telefonszáma látható. Lenyomata: 1.5. Az intézmény feladata, oktatási funkciójával kapcsolatos előírások: -

az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény valamint ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat

-

az alaptevékenység szerinti feladatok ellátását a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, az Óvodai Nevelés országos Alapprogramja szerint elkészített Bóbita program, valamint az Intézményi Minőségirányítási program szabályozza

-

az óvoda 8 csoportjába felvehető alapító-okirat szerinti maximális gyermeklétszám: 234 fő.

-

az óvoda szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a szülők is.

Az óvodában dolgozó nem pedagógus alkalmazottak létszámát a Kntv.2.sz. melléklete alapján kell meghatározni.

- Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni a gyermekek és 8

felnőtt alkalmazottak adatairól. 1.6. Az alapító-okirat: - Az óvoda alapításának éve: 1931 - Az óvoda közfeladata, alapfeladata: óvodai nevelés 1.7. Az óvoda jogállása, gazdálkodással összefüggő jogosítványok: -

Költségvetési szerv közfeladata, alapfeladata: óvodai nevelés A költségvetési szerv jogállása: jogi személy Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv Az intézményhez nincs hozzárendelve más költségvetési szerv Előirányzatai feletti rendelkezési jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik. - Az intézmény számlaszáma: 11784009-16926776-00000000 - Az óvoda adószáma: 16926776-2-42 - A költségvetési szerv feladatainak ellátásához biztosított vagyon:  Az ingatlan HRSZ 30492 , korlátozottan forgalom képes.  A vagyon feletti rendelkezés jogát az Önkormányzat Képviselőtestületének a mindenkori – a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló- rendelete szerint jogosult gyakorolni.  A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytathat. - A költségvetési szerv szakágazati besorolása, szakfeladatai - A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások: A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell előirányozni. 1.8. A törvényes működés alapdokumentumai:     

Bóbita Program Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat Házirend

1.9. Tájékoztatás az intézmény dokumentumairól, nyilvánosságra hozataluk: -

A szülőknek joguk van a dokumentumok megtekintésére. A szülők szóbeli tájékoztatást kérhetnek a dokumentumokról. Ezt előzetes szóbeli egyeztetés alapján tehetik meg. Tájékoztatással szolgálhat az óvoda vezetője ill. vezető helyettese. Házirend:

9

Házirend nyilvánossága: - Az óvoda házirendjét jól látható helyen kell kifüggeszteni, illetve a www.sulivilag.hu honlapon közzétenni, és minden új szülőnek felvételkor át kell adni. A másik három dokumentum hiteles másolata megtekinthető a gazdasági irodában az óvodatitkárnál. A házirend: a) papír alapú példányai közül: - egy példányát az óvodába történő felvételkor át kell adni a szülőnek, - egy példányát a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni, b) elektronikus úton elérhető a http://sulivilag.hu/kozosseg/bobita-ovoda-1 honlapon. A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció (http://sulivilag.hu/kozosseg/bobita-ovoda-1) A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. Pedagógiai program A kiscsoportos gyermekek szülei számára tartott első szülői értekezlet alkalmával az óvodavezető vagy az általa megbízott személy átfogó tájékoztatást nyújt a pedagógiai program tartalmáról. Az óvodával később jogviszonyt létesítő gyerekek szüleinek az óvodavezető vagy az általa megbízott személy előre egyeztetett időpontban ad tájékoztatást az óvoda pedagógiai programjáról, mely az óvoda honlapján folyamatosan, a csoportszobákban az óvoda nyitva tartása alatt megtekinthető. Az óvoda vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: - lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, - legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát. a) papír alapú példányai közül: - egy példánya az irodában kerül elhelyezésre, ahol a szülők elolvashatják - egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a pedagógiai programba való betekintést, b) elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján. (http://sulivilag.hu/kozosseg/bobita-ovoda-1) A pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés,

10

-intézményi honlapon történő publikáció. (http://sulivilag.hu/kozosseg/bobita-ovoda-1) A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. Az SZMSZ: Az SZMSZ nyilvánossága a) papír alapú példánya az irodában található és ott a szülők elolvashatják, b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. (http://sulivilag.hu/kozosseg/bobita-ovoda-1) Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - irodában történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. (http://sulivilag.hu/kozosseg/bobita-ovoda-1) A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit. Az óvoda vezetője köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző nevelési év végén: a) azokról a ruházati és más felszerelésekről amelyekre a következő nevelési évben a nevelő munkához szükség lesz, b) az óvodától kölcsönözhető felszerelésekről, c) arról, hogy az óvoda milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az írásbeli tájékoztatás szülők részére történő átadásának határideje: minden év június 15-e .. A szülő részére legalább 5 napot kell adni arra, hogy a tájékoztató tartalmát megismerje. A szülők a tájékozódás lehetőségeiről és módjairól tudomást szerezhetnek: - az óvoda házirendjéből - az év eleji szülői értekezleteken. - az óvoda hirdető tábláján. Az újonnan beiratkozó gyermekek szüleivel ismertetni kell a dokumentumok meglétét és a házirendet elfogadás után alá kell íratni velük. Érdemi változás esetén a szülőt tájékoztatni kell az előbb megjelölt módokon. 1.10. A Különös közzétételi lista kötelezettségének teljesítése: Az ún. különös közzétételi listát minden év szeptember 1-ei állapotának megfelelően , az óvoda lépcsőházában található szülői faliújságra tesszük ki, illetve a http://sulivilag.hu/kozosseg/bobita-ovoda-1 oldalára A fenntartó önkormányzat honlapján is megtalálható a különös hozzátételi lista.

11

2. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és vezetése 2.1. Az óvoda szervezeti egységei és vezetői szintje A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál a jogszabályi előírásokat és a magas színvonalú ellátást vettük alapul. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Vezetői szint: Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, akinek munkáját a vezetőhelyettesek és a mérési, értékelési vezető segíti. Alkalmazotti szint, mely három szervezeti egységre tagolódik: - óvodapedagógusok - pedagógiai munkát segítők - egyéb dolgozók Az óvoda szervezeti ábrája a mellékletben található.

2.2. Felelősség és hatáskör- mátrix: Cél: Az óvoda folyamatainak eredményes működtetése A felelősség mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely folyamatoknak ki a gazdája. Folyamatgazda A. B. C. D. E. F. G.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Óvodavezető Óvodavezető helyettes Mérési és értékelési vezető Munkaközösség vezető Programszervezés Gazdasági ügyintéző Fűtő, kertész, karbantartó

Folyamatok Stratégiai tervezés Intézményi szintű éves tervezés Teljesítményértékelés Vezetői ellenőrzés Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer, teljesítmény értékelés Eszköz, felszerelés Épület karbantartása

12

A X X

B X

X X X

X X

X

X

C X

D

E

F

G

X X X

X

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16. 17. 18.

Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Beiratkozás Módszertani eszköztár és kultúra Külön programok Gyermek értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Az intézmény működésének éves értékelése Belső ellenőrzés Panaszkezelés

X

X X

X

X

X

X X X

X

X

X X X

X X

X X

X

2.3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az egységek közötti kapcsolattartás az éves munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, ill. a rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken valósul meg. Az éves munkatervben a nyitó és a záró értekezleten kívül még évi két nevelői értekezletet kell tartani. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: - az óvodavezető összehívja - nevelőtestület egyharmada kéri A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit-ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik –nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. Munkatársi értekezletet évente két alkalommal az óvodavezető helyettes tartja, rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével ezen kívül is összehívható. Az alkalmazotti értekezleteken a nevelőtestület és a munkatársi közösség egységesen vesz részt. Alkalmazotti értekezletet kell tartani amikor a fenntartói döntések előzetes véleményezésére, valamint a vezetői megbízatással kapcsolatos kérdésekben. A szervezeti egységek az egymás közötti kapcsolattartás módját saját működési szabályaik körében maguk határozzák meg. A kapcsolattartás lehet szóban, írásban, illetve IKT eszközök alkalmazásával. 2.4. A vezetés személyi feltételei Az óvoda vezetőjét Budapest főváros XIV kerület Zugló Önkormányzatának Képviselőtestülete nevezi ki, felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az óvoda vezető helyettesét az óvoda vezetője nevezi ki. Az óvoda dolgozóinak munkáltatója az intézményvezető.

13

2.5. Az óvodavezető Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit egy helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az óvodavezetőnek az óvoda vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nemzeti köznevelési törvény határozza meg. A vezető hatáskörébe utalt feladatok: - felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásért - gyakorolja a munkáltatói jogokat - dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, Házirendjét és Szervezeti és Működési Szabályzatát - teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat A nevelési oktatási intézmény vezetője felel: - a pedagógiai munkáért - a nevelőtestület vezetéséért - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a szülői szervezettel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel való együttműködésért - a gyermekbaleset megelőzéséért - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - a pedagógus etika normáinak betartásáért - a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógus továbbképzésének megszervezéséért. - az óvoda teljesítményértékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért - a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének elő-készítése, vezetése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellen-őrzése. - a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. - gyakorolja a kötelezettségvállalási, a munkáltatói és a kiadmányozási jogkört. - eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben - ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatokat. - közvetlenül irányítja a gyermekvédelmi munkát, a munka és tűzvédelmi tevékenységet, a gazdálkodási feladatokban résztvevő óvodatitkár munkáját. - Az óvoda teljesítményértékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért

14



A vezető felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. Az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, az óvoda gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hiteleségéért a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a nevelőtestület vezetése, - a pedagógiai munka irányítása, - a tanügy igazgatási döntések meghozatala, - a munkáltatói, továbbá - a hatáskörébe tartozó gazdálkodási és - a kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása A köznevelési intézmény vezetője - a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. - A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. - A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a Nemzeti köznevelési törvény 5. mellékletben foglalt foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

2.6. Az intézmény vezetősége Az óvoda vezetőségét, az óvodavezető valamint a vezető-helyettesek, és a mérési, értékelési vezető alkotja. 2.7. A vezetők közötti feladatmegosztás Vezető helyettes: Az óvodavezető és helyettese élő, napi kapcsolatban áll egymással. A helyettes a vezető közvetlen munkatársa. A vezető távollétében a helyettes teljes felelősséggel végzi a vezetői feladatokat, munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják melyeket közös megbeszélés és egyeztetés alapján az óvodavezető meghatároz. -

A helyettes megbízását a nevelőtestület előzetes véleményének kikérésével az óvodavezető adja, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak.

15

-

A megbízás visszavonásig érvényes A nevelőtestület a helyettes személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. A helyettes és más vezető beosztású dolgozó munkáját munkaköri leírásuk, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik.

Az óvodavezetőt, távollétében teljes jogkörrel a helyettes helyettesíti, többek között ellátja a kiadmányozási (aláírási) jogkört.     

Az óvodavezető-helyettes vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítését. A nevelési területeken közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák, a kertész és a fűtő munkáját. Felelős a szülői közösség működésének segítéséért, valamint a helyettesítési beosztás elkészítéséért. A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben: félévente minimum egyszer alkalmazotti értekezletet hív össze

Mérési, értékelési, ellenőrzési vezető: Az értékelési vezetőt az óvodavezető bízza meg. Munkája kiterjed valamennyi óvodai területre. Konkrét feladatait az adott évben, az óvodai Munkaterv tartalmazza. A vezetők speciális feladatai a Munkaköri leírásukban vannak rögzítve. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem átruházható. A kiadmányozási jog átruházása minden esetben írásban történik. Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén - . az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan - aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezető helyettes. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

2.8. A helyettesítés rendje 2.8.1. Vezetők helyettesítése

16

o Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodavezető helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. o Az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatás esetén a vezetői, vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha a vezető a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat a helyettesítési rendben meghatározott alapján látják el. o Az óvodavezető tartós távolléte esetén a vezetői feladatok ellátásával a vezető helyettes van megbízva. A 30 naptári napot meghaladó vezetői távollét esetén a vezető helyettest a vezetői pótlék illeti meg. A vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési rend lép életbe. o A szorgalmi időn kívül (szabadságolási időszak) a vezető írásban megbízhat intézkedési joggal a helyettesítési rendben nem szereplő pedagógust is. o Az ügyeleti időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző pedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.8.2. Pedagógusok helyettesítése Óvodapedagógus hiányzása esetén elsősorban a váltótársának kell helyettesítenie, figyelembe véve a törvényi előírásokat. hosszabb hiányzás esetén ( 1 hetet meghaladó) szorgalmazzuk, hogy a váltótárs napi két óra túlmunkával tartsa egy kézben csoportját ( 8 16.30ig). Ha a váltó nem tud mindennap túlórázni, akkor a vezető helyettes feladata gondoskodni helyettes pedagógusról. 2.8.3. Dajkák helyettesítése: A dajkák hiányzása esetén a többletfeladatokat ill. a túlmunkát a többi dajka végzi el. A túlmunkában részt vehet a mosó vasalónő is, ha HACCP- s oktatásban részesült. 2.8.4. Egyéb dolgozók helyettesítése: -

Gazdasági ügyintéző: Hiányzása esetén feladatait elsősorban a vezető helyettes, valamint szükség szerint az óvoda vezetője látja el. Mosó – vasalónőnő: Helyettesítését a dajkák végzik. Fűtő – kertész: Fűtési szezonban a kazánnal kapcsolatos feladatokat a szomszéd iskola fűtője látja el határozott idejű szerződéssel, egyéb teendőit a dajkák és a mosónő végzi el.

2.9. A vezetők kapcsolattartási rendje A vezetőség tagjai folyamatos, napi kapcsolatban állnak egymással. A sürgős, azonnali megbeszélést igénylő ügyekben rendkívüli megbeszélést kell tartani. Havonta egy alkalommal vezetőségi ülésen tárgyalják meg az aktuális eseményeket, feladatokat. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

17

Az óvoda vezetése az intézmény szervezeti egységeivel megbeszélések, értekezletek alkalmával rendszeres kapcsolatot tart. Amennyiben az óvodavezető vagy valamelyik szervezeti egység értekezlet megtartását tartja szükségesnek, úgy az ez irányú igényét írásos formában a tervezett értekezlet napját megelőző legalább 8 nappal korábban közli a többi szervezettel, azok vezetőjével.

3. Pénzügyi és gazdálkodási feladatok 3. 1 . Költségvetés tervezése, szükség esetén a költségvetési előirányzatok megváltoztatása, tárgyalása és a költségvetés nyilvántartásba vétele A Polgármesteri hivatal által kiadott irányelvek alapján az intézmény vezetője készíti el a költségvetési javaslatait, melyhez a ZIK adatokat szolgáltat és szakmai segítséget nyújt. A javaslatnak tartalmaznia kell:  létszám és bérigényeket  feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását  egyszeri beszerzési igényeket  az elvégzendő karbantartási és felújítási munkákat A költségvetés tervezése során a bevételi és kiadási előirányzatok főösszege meg kell, hogy egyezzen. A végleges költségvetés összeállításáért és a hivatal felé továbbításáért a ZIK igazgatója a felelős. A gazdálkodásért, a költségvetési előirányzatok betartásáért az óvoda vezetője felel. A költségvetés nyilvántartását a Számviteli törvénynek megfelelően a ZIK végzi. A jóváhagyott előirányzat csak az alaptevékenységre és az azzal összefüggő kiadásokra használható fel. Előirányzat átcsoportosítást ill. módosítást csak a képviselő-testület rendelhet el. Az előirányzatokon belüli átcsoportosítást az intézményvezető saját hatáskörben végezheti. Az előirányzat módosítását kezdeményezheti az óvodavezetője vagy a ZIK az intézményvezető egyetértése alapján. 3.2. Gazdasági feladatok Az óvoda gazdasági-pénzügyi tevékenységét a gazdasági ügyintéző látja el, az óvodavezető tudtával és ellenőrzésével. 3.2.1 Pénzeszközök kezelése: Állandó ellátmány, beszerzésre kivitt előlegek és intézmény által beszedett térítési díjak kezelése. Ennek szabályozása a Pénzkezelési Szabályzatban található meg. 3.2.2. Finanszírozási terv készítése: Az előirányzat felhasználásának ütemezéséhez finanszírozási tervet kell készíteni, melynek határideje: tárgy negyedévet megelőző hó 10.-e Ehhez figyelembe kell venni: - Személyi jutatatások (jutalom, megbízások, segélyezés, jubileumi jutalom) - Szakmai beszerzések - Várható bevételek

18

Előre nem látható felhasználás esetében a megfelelő indokoltsággal lehet a finanszírozási tervet módosítani. Az intézmény a finanszírozási tervet a ZIK-nek adja le melyet ők továbbítanak a hivatal gazdasági ügyosztályára.

3.2.3. Pénzszedés módja, lejelentés módja, továbbítás a ZIK-be Ennek a pontnak a szabályozása a Pénzkezelési Szabályzatban történik. 3.2.4. A vagyonvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások vezetése: -

Vagyon kimutatások:  Minden bútor és műszaki cikk illetve berendezési tárgy nyilvántartása értékhatár nélkül a ZIK anyaggazdálkodási csoportjának hatásköre és feladata. Ezeknek az eszközöknek a selejtezése az ő hatáskörükbe tartozik Intézményvezetői kérésre  A játék és minden egyéb eszközbeszerzés és vásárlás, értéktől függetlenül az óvoda nyilvántartási hatáskörébe tartozik. A 100.000- Ft-ot meghaladó beszerzéseket a ZIK selejtezi le. A 100.000- Ft alatti készleteket évente saját hatáskörben selejtezzük le, melyet a Leltározási és selejtezési szabályzatunk rögzít.  A készletek változásairól negyedévenként a ZIK anyaggazdálkodási csoportja felé az általuk kiküldött táblázatban jelentés kell készíteni. A műszaki tárgyi eszközök beszerzésénél üzembe helyezési bizonylatot kell az intézménynek kiállítania és azt a számlához csatolnia. Az érték csökkentést az anyaggazdálkodási csoportnak kell elkészítenie és nyilvántartania.

-

Az óvodai ingatlan és vagyontárgyainak biztosítása: intézményünket a zuglói önkormányzat biztosította, a biztosítás kiterjed:  Tűzkárra  Vezetékes vízkárra  Viharkárra  Betöréses lopásra  Orvosi felelősség biztosítására Betöréses lopás esetén az észlelést követően az intézmény kötelessége a rendőrségi feljelentés megtétele, és a ZIK anyaggazdálkodásának írásbeli értesítése 48 órán belül az előzetesen feltárt káresetekről. Az intézményben tárolt idegen tulajdonokért a biztosító nem fizet. 3.2.5. A bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok: Új munkavállaló adatait a számítógépben lévő nyomtatványon töltjük ki és tároljuk, a kinyomtatott példányokból egy a dolgozóé, egy az irattáré, egy a ZIK bérosztályé, egy a MÁK-é. -

A bérszámfejtéshez a ZIK-nek és a MÁK-nak az alábbi okmányok Megküldése szükséges: Kinevezés Munkaszerződés

19

Áthelyezés, átsorolás Megbízás Határozat fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről Orvosi igazolás Határozat munkaviszony megszűnéséről Adatlap az adóelőlegek levonásáról Munkaviszony igazolás Igazolás társadalombiztosítási szolgáltatásról Határozat szolgálati idő beszámításáról Természetben nyújtott étkezési támogatás Havi étkezési jegyek, jegyzéke, Hiányzás jelentés leadása o Az anyagok beküldési határideje minden hó 5.-e. - A túlóra elszámolás elkészítése a ZIK részére. - Az eseti kifizetések a következők lehetnek: jubileumi jutalom, jutalom, illetmény előleg 3.2.6. Egyéb gazdasági feladatok: -

Pedagógus továbbképzés rendjének kialakítása, nyilvántartása és elszámolása Cafatéria elszámolása és nyilvántartásba vétele Tárgy évi pénzmaradvány megállapításához adatszolgáltatás a ZIK- nek Pályázati pénzek főkönyvi számra való elhelyezése, felhasználásának analitikus nyilvántartása és elszámolása Áthúzódó feladatok és pályázati pénzek kezelése és elszámolása

3.2.7. Pénzgazdálkodás rendje: - Kötelezettség vállalás: Az intézmény vezetője teljes mértékben rendelkezik a pénzeszközökkel, helyettese a mindenkori rovat összegéig vállalhat kötelezettséget, melynek ellenjegyzője a ZIK pénzügyi osztály vezetője, vagy helyettese.. - Utalványozás rendje Az e területhez kapcsolódó feladatokat az óvoda Pénzkezelési, valamint Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés és utalványozásra vonatkozó szabályzata tartalmazza. Postai küldeményeket (levelek, adatszolgáltatások, stb.) csak az iktató könyvvel történhet, melyet az átvevőnek mindig alá kell írnia. 3.2.8. Beszerzések lebonyolítása: Az intézményi beszerzések az óvodavezető tudtával és felhatalmazásával történhetnek. A fizetés módja: - Készpénz: rovat vagy készpénzelőleg ( ld. Pénzkezelési Sz. ) - Átutalás Az óvodavezető felelőssége, hogy a beszerzések az óvodai költségvetés keretét ne lépjék túl.

20

3.2.8. Adatszolgáltatási feladatok: Adatfelelős: Az óvoda vezetője ill. a vezető helyettese Adatkezelő: Az intézmény gazdasági ügyintézője Főbb adatszolgáltatási feladatok: - Oktatási és Kulturális Minisztérium: Októberi statisztika - Önkormányzat felé: havi gyermeklétszám jelentés havi program terv FŐKIR és a KIR adminisztrációs és dokumentációs rendszer Üres állás jelentés - ZIK felé: Hiányzás jelentés Túlóra kimutatás, elszámolás Műszakpótlék elszámolása Felnőtt és gyermek étkeztetés adatai, elszámolásai Üres állás jelentés 3.2.9. A gazdasági ügyintéző alapfeladatai -

Számítógépen végzi a béradatok nyilvántartását, naprakész adatszolgáltatását

-

Feladata az étkezési díjak beszedése és a velejáró összes adminisztrációt számítógépes nyilvántartásban vezetni Kezeli a vagyonkimutatást és a hozzá kapcsolódó adminisztrációt Kezeli az ellátmányt, a rovatot pontosan elszámolja Készpénzelőlegeket vezetői utasításra megigényli, elhozza, és határidőre elszámolja Az iskolakezdési támogatást határidőre megigényli Naprakészen vezeti az anyagszámadási füzeteket, a bizonylatokat megőrzi Iktató könyv vezetése mindenkor kötelező számára Az email-en kért adatszolgáltatásokat határidőre, pontosan elküldi

-

3.3. Egyéb a működéshez és gazdálkodáshoz kapcsolódó esetek 3.3.1.Belföldi és külföldi kiküldetések A kiküldetéseket az óvodavezető dönti el, figyelembe véve a Nevelő Testület véleményét. Belföldi kiküldetés: Konferenciák, többnapos vidéki továbbképzések, táboroztatás Külföldi kiküldetések: Testvérvárosi kapcsolat, szakmai út Az utazási és szállás költség a mindenkori költségvetés függvénye, felhasználása és elszámolása a ZIK könyvvezetési kötelezettsége alapján történik. 3.3.2. Anyag és eszközgazdálkodás E területet az óvoda Leltározási és leltárkészítési, valamint a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata tartalmazza. 3.3.3. Reprezentációs kiadások Az intézmény költségvetésében nem szerepel ilyen tétel.

21

Indokolt esetben, pl. jubileumi ünnepség, igényelni lehet a költségvetés tervezésekor a megszervezés és lebonyolítás költségeit. Az összeg felhasználására és elszámolására az általános pénzügyi, számviteli törvények vonatkoznak. 3.3.4. Gépjárművek igénybevétele és használata Ez a terület nem releváns intézményünkben. 3.3.5. Vezetékes és mobiltelefonok használati rendje - Vezetékes telefon használata: Az óvoda három vezetékes telefonvonallal rendelkezik, a földszinti készülék csak bejövő, az emeleti és a kisépületi kimenő- bejövő hívásokra, valamint faxolásra alkalmas. A telefont elsősorban hivatalos beszélgetésekre kell használni és lehetőleg vonalas hívásokat lebonyolítani. A magánbeszélgetések kezdeményezése csak indokolt esetben történhet, a részletes számla alapján az óvoda csekkjén be kell fizetni az érintetteknek annak díját. A telefonhoz hívás, kivéve a sürgős eseteket-, csak átfedési időben lehetséges. Sürgős és indokolt telefonálás alatt pedagógusoknál a gyermekek felügyeletéről gondoskodni kell. A telefonálás időtartama nem haladhatja meg az 5- maximum 10 percet. - Mobiltelefon használata: Az intézmény három darab „flottás telefonnal” rendelkezik: egy-egy készülék van tartós használatba kihelyezve az óvoda vezetőjénél és helyettesénél, egy telefon a gazdasági irodában van elhelyezve. Ezekről a készülékekről elsősorban az önkormányzat rendszerébe tartozó flottás – ingyenesen hívható telefon beszélgetéseket, másodsorban a hivatalos mobil hívásokat kell lebonyolítani. A dolgozók saját mobiltelefon használata: Az óvodapedagógus 8-10:30-ig kikapcsolva köteles tartani készülékét, telefonálással nem szakíthatja meg nevelő munkáját. A munkanap többi részében rezgő üzemmódban tarthatja telefonját, s beszélni rajta a gyerekektől félre vonulva kell, mely nem haladhatja meg az 5 percet - ugyanez vonatkozik az óvoda összes dolgozójára. Megbeszéléseken ill. Nevelői értekezleteken szigorúan tilos a készülékek bekapcsolása. 3.3.6. Közérdekű adatok A közérdekű adatok tárolása és karbantartása a gazdasági ügyintéző feladata. Adatszolgáltatási kötelezettségünk van: a KIR, a ZIK, a MÁK, a KSH és a Fenntartó felé. Az adatszolgáltatás csak személyi adatokra és az óvoda épületére, ellátottságára és nevelést érintő területekre vonatkozhat.

A közérdekű adatok megismerését az e területre irányuló Szabályzat tartalmazza. 3.4. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Az óvoda gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel kialakította, működteti és fejleszti FEUVE rendszerét. Ez tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a

22

vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 3.5. Egyéb gazdálkodáshoz kapcsolódó kérdések 3.5.1. Együttműködési megállapodás A gazdálkodáshoz kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró feladatokat óvodánk részére a ZIK látja el. A szolgáltatásra vonatkozó egyeztetett feladatokat az Együttműködési Megállapodás tartalmazza, mely a mellékletben megtalálható. 3.5.2. Szervezeti egységek ügyrendje Az óvoda szervezeti egységei munkájukat a felelősség és hatáskör mátrix, a helyettesítési rend valamint a kapcsolattartás szabályai alapján végzik.

4. Az intézmény közösségei, jogaik, kapcsolattartás 4.1. Az alkalmazotti közösség Tagjai: a dajkák, a gazdasági ügyintéző, a fűtő - kertész és a mosó- vasalónő Közvetlen felettesük és kapcsolattartójuk a vezető helyettes 4.2. A nevelőtestület A pedagógus kötelességei és jogai szabályozva vannak a Nemzeti Köznevelési törvényben, egyéb jogokat és kötelességeket a munkaköri leírás tartalmazza. Tagjai: az óvodapedagógusok, gyógypedagógiai asszisztens A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik A nevelőtestület - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

23

-

Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A nevelőtestület jogai és feladatai: o Elkészíti az éves munkatervet o Véleményezési és javaslattevő jogkört gyakorol az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, szakmai anyagok véleményezése, az óvodáról készült publikációk véleményezése kapcsán o Elfogadja az SZMSZ-t, a Házirendet, az intézmény Pedagógiai Programját, a teljesítményértékelési rendszert A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: - Átruházhatja az éves munkaterv elkészítését, az átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását, a Házirend és, a vezetői programmal összefüggő vélemény kialakítását. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület által meghatározott időpontban köteles beszámolni a nevelőtestületnek az átruházott feladat ellátásának eredményéről. - Nem ruházhatja át a HPP –s az SZMSZ elfogadását, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztását A nevelőtestület határozatait írásba foglalja, jelenléti ív és jegyzőkönyv kíséretében. Nevelőtestületi értekezletek: Munkatervben rögzített, tervezett értekezlet évi négy alkalommal. Rendkívüli nevelői értekezlet hívható össze indokolt esetben. 4.3. A Szakmai munkaközösségek szerepe: Az óvodában szakmai munkaközösség hozható létre. Megalakulásuk és működésük a pedagógusközösség döntésén múlik. A nevelési-oktatási intézményben legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső ellenőrzésben és értékelésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Célja: A pedagógusok munkájának szakmai segítése A szakmai munkaközösség tevékenysége kiterjedhet, a szakmai és módszertani kérdésekre, valamint a nevelő és oktató munka tervezésére, szervezésére, értékelésére és ellenőrzésére. Együttműködés

24

A szakmai munkaközösség tagjai szorosan együtt működnek egymással, kitűzött céljaik és feladataik elérésében, de a megvalósításhoz bevonhatják többi kollegájukat, és a pedagógiai munkát segítőket is. A munkaközösség a nyitó Nevelői értekezleten alakulhat meg, illetve erősíti meg azt a szándékát, hogy az előző év után tovább kíván dolgozni. A tagok egymásközül választják meg vezetőjüket, aki felel az éves munkatervük elkészítéséért és az abban foglaltak megvalósításáért. A közösség tagjai döntenek arról, hogy mikor és milyen gyakorisággal tartják megbeszéléseiket és, hogy az egyes részfeladatokat, milyen határidőre és kik végzik el. Az elvégzett éves munkáról, a munkaközösség vezetője, beszámolót készít az óvodavezetőjének. Ha az óvodában több munkaközösség működik párhuzamosan, akkor szükség szerint segítik, illetve kiegészítik egymás munkáját. Kapcsolattartás a vezetőség és a szakmai munkaközösség között A szakmai munkaközösség munkáját az óvodavezető ellenőrzi, az Ő feladata a kapcsolattartás a munkaközösség vezetőjével. A munkaközösség kapcsolatot tarthat fent más hasonló területen tevékenykedő munkaközösségekkel (kerületi vagy egyéb óvodák). Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje Amennyiben az intézményben több szakmai munkaközösség működik, az egymás közötti kapcsolattartásuk, együttműködésük szabályait a saját maguk által meghatározott működési szabályaik szerint végzik. A szakmai munkaközösség(ek) értekezleteken, egyedi konzultációk során segítik a pedagógusok munkáját szakmai tanácsokkal, javaslatokkal. A szakmai munkaközösségek tagjait és a pedagógusokat együttműködési kötelezettség terheli. Szakmai munka segítése A zavartalan intézményi működés biztosításához, a szakmai munkaközösségek egy-egy részterületen segíthetik az intézményvezető és a nevelőtestület munkáját. Az óvodavezető dönt arról, hogy miben és milyen mértékben támaszkodik a munkaközösségre.  Szakmai munkaközösségnek részt kell vennie az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. Az óvodavezető feladat, hogy megszervezze a belsőellenőrzés rendjét, melynek szorosan kapcsolódnia kell az intézményi minőségbiztosítás feladataihoz, s ezt az éves munkatervben rögzíteni kell.  A pályakezdők munkába állása - a gyakornoki rendszer, működtetése során a munkaközösség tagjai segítséget nyújtanak és támogatják a munkába állókat. Konkrét segítséget adnak a belső intézményi dokumentumok megismertetésében, a szabályzatok végrehajtásában és a szakmai munkájuk ellenőrzésében és értékelésében.  A munkaközösség vezetője a vezetéssel közösen részt vesz az intézményben folyó ellenőrzésekben, értékelésekben, különös tekintettel a területüket érintő feladatokban. A teljesítmény értékelés megvalósításában és egyéb minőségügyi feladatok végzésében is segítséget nyújtanak.  A munkaközösség feladata, hogy gondoskodjék a pedagógusok feléjük irányuló szakmai segítség nyújtásáról. Ez megvalósulhat: dokumentáció – elemzés - ellenőrzés, hospitálás, foglakozás látogatás-ellenőrzés, szervezési feladatok tervezése megvalósítása során.

25

4.4. A gyermekek közössége A csoportszervezés elvei: - A gyerekek legoptimálisabb fejlesztése - az óvoda adottságai - óvónők személyisége - szülői igények - intézményi hagyományok Csoportok fajtái: Az óvodánkban többféle csoportszervezési formában neveljük gyermekeinket: osztott, részben osztott ill. az osztatlan, de ha lehetőség van rá, szülői kérésre homogén csoportot is szervezünk. Csoport létszámok: A csoportlétszámokat a Nemzeti Köznevelési törvény 4.sz.melléklete, illetve a fenntartó rendelete határozza meg. 4.5. Szülői közösség A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolat formája Intézményünkben nem működik óvodaszék, a szülők érdekképviseletét a Szülői Közösség látja el. - Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői közösség képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot. - Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjét meg kell hívni a testület értekezleteinek azon napirendi pontjaihoz, amely ügyekben a jogszabály vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői közösség részére véleményezési jogot biztosított. A megbízás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. - Az óvoda vezetője a szülői közösség vezetőjét legalább félévenként tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. - Az óvodapedagógus a csoport szülői közösség képviselőjével szükség szerint rendszeres kapcsolatot tart fenn Szülői közösség jogai: -

A szülői szervezet dönt, a közösség saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az óvodai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

26

A szülői közösség véleményezési jogot gyakorol: - Munkaterv szülőket is érintő részeinél - SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben - Házirend elfogadásakor 



A Szülői Közösség javaslattevő jogkörrel rendelkezik: - Az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - Az óvoda egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyekben (nagyobb csoport az azonos életkorú gyerekek csoportja) A Szülői Közösség véleményét ki kell kérni: - A munkaterv elfogadásakor - A szülői értekezlet napirendjének meghatározásakor - Intézményi beszámoló elfogadásakor

4.6. Közalkalmazotti Tanács Intézményünkben 3 tagú Közalkalmazotti tanács működik. A törvény által leszabályozott esetekben élnek jogaikkal. (Részletek a Bóbita óvoda Közalkalmazotti Szabályzatában)

5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 5.1. Kapcsolatok a szakszolgálatokkal, és társintézményekkel  A pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény a nevelési-oktatási intézmény partnerintézménye.    

A kapcsolattartás módjai: együttműködési megállapodás alapján informális megbeszélés, megegyezés szerint az intézmény munkatervében rögzítettek alapján

 A nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett gyermekek nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal.  A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az óvodavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg.  A kapcsolattartás főbb formái:

27

o az óvodavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az óvoda pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; o a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; o vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges óvodai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; o évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; o esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztést végző pedagógus bevonásával.  Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel.  A gyermek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskola érettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálattal az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. Az óvodapszichológus részére hetente kétszer helyiséget biztosít.  Az óvodához legközelebb lévő bölcsődék (Ilosvai téri és Róna parki) és általános iskola képviselőjével rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, hogy a bölcsödéből átkerülő ill. iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítsük együttműködésünkkel.  Az óvoda gyermekvédelmi felelőse tart kapcsolatot a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza.  Az óvodavezető helyettese szükség szerint tartja a kapcsolatot az óvoda gyermek orvosával ill. védőnőjével.  Az óvodavezető folyamatos kapcsolatot tart az utazó logopédussal, részére hetente háromszor helyiséget biztosít.  Az intézmény vezető-helyettese tartja a kapcsolatot a gyógytornásszal, (hetente kétszer a tornatermet rendelkezésére bocsátja),  Az óvoda vezető helyettes tartja a kapcsolatot a Zuglói Benedek Elek EGYMI munkatársaival ( utazó gyógypedagógus, fejlesztést végző szakemberek) Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. 5.2. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 

 

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli eü. gondozását a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján az óvoda orvosa és védőnője látja el. Az orvos, valamint a védőnő feladatait a 26/1997 Népjóléti Miniszteri rendelet alapján látja el. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és a gyermekek vizsgálatokra való előkészítéséről.

28

 



A fenntartó által biztosított feltételek mellett évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik. A betegségre gyanús gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvost kell hívni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Az óvoda egész területén TILOS dohányozni!

6. A működés rendje 6.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Eltérő a munkarend a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha nemzeti ünnepek miatt, az általános munkarend a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Üzemeltetése a jegyző által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, amikor megtörténik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítása. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. A zárva tartás ideje alatt két hetente egy alkalommal - külön megállapított beosztás szerint - ügyeletet kell tartani. A nyitvatartási idő napi 11 óra, reggel 6:30 órától 17:30 óráig, lépcsőzetes munkakezdéssel ill. befejezéssel.  Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8 és 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének, illetve intézkedési jogkörrel megbízott óvodapedagógusnak az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A vezető benntartózkodásának időbeosztását hetente állapítjuk meg.  Az óvodai nevelési év rendjében az óvodai nevelésnélküli munkanapok száma maximum 5 nap lehet. (Éves munkarend szerint). 6.2. Belépés és bent tartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy(ek) csak az intézményvezető vagy helyettese tudtával és engedélyével tartózkodhatnak az intézmény területén. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti, illetve napi váltásban. Közvetlen felettese az óvodavezető. Délelőtti beosztás: Hétfőtől- péntekig: 6:30 – 13:00-ig.

29

Délutáni beosztás: Hétfőtől- Péntekig: 11:00 – 17:30-ig. Dajkák Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként 1 dajka dolgozik, 3 műszakban. Közvetlen felettese az óvodavezetőhelyettes. Heti kötelező óraszám: 40 óra Délelőtti beosztás: 6:00 -14:00-ig Köztes: 8:00-16:00-ig Délutános: 9:30-17:30-ig Pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettese az óvodavezető-helyettes. Heti kötelező óraszám: 40, illetve 20 óra Beosztás: 8:00 -16:00-ig Részmunkaidős: 9:00-13:00-ig 6.3 Az óvodai felvétel, és az óvodai elhelyezés -

-

-

Az óvodába a gyermek a 3. életévének betöltése után a nevelési év folyamán bármikor felvehető, amennyiben a férőhely és a létszám lehetővé teszi. Az óvoda a fenntartó által meghatározottak szerint a jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal előbb köteles nyilvánosságra hozni. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Megszűnik az óvodai elhelyezés - az iskolai életmódra felkészítő foglalkozás kivételével ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10 napnál többet van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan hiányzás következményeiről.

30

-

-

Az óvodai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni, az óvoda a szülőt írásban értesíti, ha gyermekét törölni kell az óvodai nyilvántartásból. Az intézmény a döntését határozatba foglalja, ha jelentkezést ill. kérelmet utasít el. A határozatot meg kell indokolni ill. a határozatnak a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. Az e pontban foglaltak részletes szabályozása az óvoda Házirendjében találhatóak. 6.4. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Az ebben a pontban szereplő kérdéseket az óvoda Házirendje szabályozza. 6.5.Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az ide vonatkozó rendelkezéseket az óvoda Házirendje tartalmazza. 6.6. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

-

Óvodai ünnepélyek, amikor a nagyobb gyermekek műsorral ünnepelhetnek: nagycsoportosok búcsúja nagyobb óvodai ünnepségeken (pl. jubileumi évforduló) Az ünnepélyek azonos időpontban is szervezhetőek, melyek nyilvánosak, meghívhatóak a szülők és más vendégek is. A karácsony hangulati előkészítése a szülőkkel közösen történik. - A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: - Farsang - Húsvét - Bóbita nap - Anyák napja - Gyermeknap - Mikulás - Karácsony Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.  A csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermek név- és születésnapjától.  Népi hagyományok ápolása: Jeles napokhoz kapcsolódó szokások ismertetése, népi kézműves technikákkal való ismerkedés.  Óvodai vásár tartása évente egy alkalommal karácsony ill. húsvét előtt.  Kirándulások, séták, sportnapok szervezése a csoportok éves tervei szerint  Évente 2-3 alkalommal – a Szülői Közösség hozzájárulásával –gyermekelőadás szervezése az óvodában (báb, mese, zenés darabok).  Nagyobb óvodásaink részt vehetnek egyéb külső rendezvényeken, ünnepélyeken, mely életkoruknak megfelel.

7. A pedagógiai munka belső ellenőrzése, értékelése 

Óvodánkban irányított önértékelő és teljesítményértékelő rendszert vezetünk be 2007.09.01.-től.

31

Az irányított önértékelés célja: az óvoda eredményeinek számbavétele és annak megállapítása, hogy az intézménnyel szemben támasztott elvárásoknak és a stratégiai céloknak megfelelően haladnak e a folyamatok. A teljesítményértékelés célja: 5 kulcskompetencián alapuló értékelés, mely személyre szabva, fejlődés orientálva motivál a jobb teljesítményre. Az 5 éves vezetői ciklus alatt minden pedagógus értékelése megtörténik. Az értékelést követően, az óvoda vezetője és a mérési, értékelési vezető elkészíti a dolgozó minősítését. Minősítő értékelés célja: az egyéni teljesítmény számbavétele és megítélése az adott évben elvégzett feladatok tükrében. Az értékelés évente 2 alkalommal , a jutalmazásokat megelőzően történhetnek. Az irányított önértékelés, és a teljesítmény eredményeit nyilvánosságra kell hozni (előtte szülői véleményt beszerezni). A nyilvánosságra hozatal, amíg az óvoda nem rendelkezik honlappal, a folyosón lévő faliújságon történik. 



Az ellenőrzési tervet az óvodavezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslata alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az óvodavezető-helyettes, valamint a szülői közösség és a szakmai munkaközösség.



A vezető az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a vezető helyettest, ill. a szakmai munkaközösség vezetőjét. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.



A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, ill. az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a nevelési év záró értekezletén értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.



Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az óvoda vezetője, ill. helyettese felel.

Az adott év részletes ellenőrzési tervét az éves munkaterv tartalmazza.

8. Intézményi óvó - védő előírások 

A gyerekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.



Minden óvodapedagógus Köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi, hogy a rábízott gyerekek testi épségét és egészségét megóvja. Gyermekbalesetek megelőzése minden intézményben dolgozó közalkalmazott feladata. Az óvónők a dajkákkal együtt kövessenek el mindent a balesetmentességért.



Az óvodapedagógusok minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb szükségszerinti esetekben minden óvodai csoportban a gyermekek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, és az elvárható magatartásformát.

32



Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékhoz mellékelt figyelmeztetést és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és aszerint használni.



Ha baleset következik be a megfelelő ellátásról azonnal gondoskodnia kell a helyszínen lévő óvónőnek, illetve az elsősegélynyújtó tanfolyammal rendelkező 3 fő közül aki elérhető ( elsősegélynyújtás, orvos hívása, ügyeletre vitel, szülő értesítése). Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, az azonnali intézkedéseket köteles megtenni, és az óvodavezető helyettes figyelmét a veszélyforrásra haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.

9. Nevelési időn kívüli foglalkozások 4.1.1 /MSZ 016 számú Külön foglakozásokkal kapcsolatos szabályzat szabályozza intézményünkben.

10. Az óvoda, és helyiségeinek használati rendje 10.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok     



Rendeltetés szerű használat Vagyonvédelem Energiatakarékossági szempontok érvényesítése Tűz, és munkavédelmi szabályok betartása Kereskedelmi tevékenység: Az óvodában az alapítvány bevételének növelése érdekében szervezhető ún. adventi, és húsvéti vásár. Ezen kívül minden kereskedelmi tevékenység tilos. Párthoz kötött társadalmi szervezetek működése tilos az intézmény területén.

10.2. Helyiségek, és berendezések használati rendje Az intézmény tulajdonában lévő berendezési tárgyak kivitele, csak az óvoda vezető engedélyével lehetséges. A helyiségek, és berendezési tárgyak használatát a Házirend szabályozza.

11. Egyéb rendelkezések 11.1. Katasztrófa- tűz- és polgári védelmi tevékenység rendje Az e pontba tartozó kérdéseket az óvoda Katasztrófavédelmi Szabályzata tartalmazza, melynek betartásáért az intézményvezető, helyettese és a katasztrófavédelmi felelős felel. 11.2.Bombariadó illetve rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve a

33

gyerekek és dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különöse: természeti katasztrófa, tűz és robbantással történő fenyegetés. (A katasztrófa védelmi szabályzat részletesen rendelkezik ezekről). 

  

Bombariadó esetén intézkedést a óvodavezető tehet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyerekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Bombariadó esetén a rendőrséget azonnal értesíteni kell, s ezzel egyidejűleg az épületet ki kell üríteni, mely a tűzriadó terv szerint történik. Bombariadó esetén a szomszédos iskolában helyezzük el ideiglenesen a gyerekeket. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben tájékoztatja a fenntartót.

11.3. Reklám tevékenység folytatása Tilos a reklám tevékenység folytatása az intézmény területén. Ez alól kivételes esetben az óvodavezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a gyerekekhez szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 11.4. A kiemelt munkavégzéséért járó kereset kiegészítésének feltételei Alapfeltétel: a teljesítményértékelés során kiválóan megfelelt minősítést kapott dolgozó Pedagógus dolgozók szempontjai az odaítéléshez:  Csoportközi tevékenységek keretén belül a vállalt vagy megbízással kapott feladat legjobb tudás szerinti, lelkiismeretes, következetes végrehajtása (egyéni fejlesztés, vizuális fejlesztés-tehetséggondozás, tánc)  Munkaközösségben való aktív, hatékony és folyamatos részvétel.  Magatartás zavaros és többirányú fejlesztésre szoruló gyermekekkel való tartós foglalkozás (min. 6 hó).  Tartós váltótárs nélküli munkavégzés (min. 4 hó)  Gyakornok patronálása, hathatós segítségnyújtás, folyamatos tanácsadás.  Rendszeres publikálás szaklapokban ill. pályázatok írása Előnyben részesül az a dolgozó aki: a 2000. Szeptember 1. hatállyal életbe lépett R 1. Jogszabály alapján a minőségfejlesztésben résztvevő kollega Kizáró tényezők:  Fegyelmi vétség elkövetése.  A csoportmunkán kívüli feladatok sorozatos elutasítása (helyettesítés, óvodai rendezvények szervezése, házi bemutatók tartása).  Rendszeres késés.

34



Az óvoda szokás-szabályrendszerének és a megbeszélt határidőknek többszöri figyelmen kívül hagyása.

Dajkákra vonatkozó szempontok:  Csoport mindennapi tevékenységében aktív részvétel  Minőségfejlesztési rendszer működtetésében hatékony részvétel  Egyéb programokon kisérés (kirándulások, séták stb)  A csoport pedagógusának hiányzása esetén tartós segítségnyújtás Kizáró tényezők:  Fegyelmi vétség  Rendszeres késés  Túlórák, helyettesítések visszautasítása 11.5. A teljesítménypótlék meghatározásának elvei Az óvodavezetője a beosztott óvodapedagógussal megállapodást köthet, hogy a heti teljes munkaidő keretei között (40 órán belül), a munkakörre előírt heti kötelező óránál többet teljesítsen. Megállapodni csak a teljes munkaidőben dolgozó pedagógussal lehet. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy nevelési évnél. A megállapodásnak konkrét óraszámról kell szólnia, a teljesítménypótlék számítási alapját a rendelkezések alapján kell meghatározni.

12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12.1. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép életbe, hatályba lépésekor érvényét veszti a 113/2008. (II. 12.)számú határozattal elfogadott SZMSZ. A jóváhagyás határozatlan időre szól, módosításra akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők ill. nevelőtestület erre javaslatot tesz. Hatálya kiterjed: - óvodába járó gyermekekre - a gyermekek szüleire és törvényes képviselőire - a nevelőtestületre - az intézményvezetőre és helyettesére - az óvoda egyéb munkakörében dolgozóira. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, mely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. 2. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják a helységeit.

35

3. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 4. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. 12.2. Az aláírási jogkör és a bélyegző használat rendje 





A teljes körű aláírási jogkörrel az intézmény vezetője rendelkezik, akadályoztatása esetén a vezető helyettes jogosult az aláírásra. Rendkívüli és sürgős esetben, a helyettesítési rendben soron következő pedagógus írhat alá. Helyettesítési rend: az óvodavezető ill. vezető helyettes akadályoztatása esetén: Kosztel Krisztina Bajdik Miklósné Szentgáli Zsoltné A dokumentumok a bélyegző használatával válnak hitelessé melyekhez mindig aláírás szükséges. Az óvoda hivatalos bélyegzője körbélyegző melyen az óvoda neve, címe és a címer található.

12.3 Adat és iratkezelés Az óvoda külön-külön Adatkezelési és Iratkezelési Szabályzattal rendelkezik. 12.4. Egyéb juttatások A dolgozókat a törvényi előírásokon túlmenőleg a következő juttatásokban részesítjük:  A dolgozót a Kerületi Érdekegyeztető Tanács megállapodása alapján évente egyszer az óvodai keret terhére munkáltatói segélyben lehet részesíteni indokolt esetben.  Munkaruha Az óvoda dolgozóinak munkaruha juttatását a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.  Lakáskölcsön Közalkalmazottak munkáltatói lakáscélú támogatásának legmagasabb mértékét 800.000 Ft. Az igénylés, elbírálás, folyósítás, és a felhasználás ellenőrzésének egységes elveit a Polgármester utasításban határozza meg.

12.5. Intézményi Szabályzatok és módosításuk Az intézmény eredményes, és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok, és eljárások tartalmazzák, és egészítik ki. Ezen szabályzatok az SZMSZ mellékletében vannak felsorolva és az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatóak. Budapest, 2013-03-20 Csákváriné Kovács Erzsébet

36

Bóbita Óvoda 1. Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat A köznevelési intézmény jelen szabályzatban határozza meg az intézményi adatkezelés és adatvédelem helyi szabályait. A szabályzat meghatározásakor figyelembe vételre kerültek: - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény.

1.1. A szabályzat célja és hatálya A szabályzat célja, hogy: - meghatározza az Intézményben a gyermekekkel, illetve a foglalkoztatottakkal kapcsolatban vezetett nyilvántartások működésének törvényes rendjét, valamint biztosítsa az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, - rendelkezzen a gyermekekkel, tanulókkal, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő adatok titokvédelméről, - meghatározza az adatvédelemi és a titokvédelemi kötelezettségek teljesítésének helyi követelményeit, szabályait. A szabályzat hatálya kiterjed: a közoktatási intézményben folytatott valamennyi gyermekeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére, - a közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére, - a személyes adatokat feladatköre miatt ismerő személyre, függetlenül attól, hogy az Óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy állt-e. -

2. Az adatvédelem alapfogalmai és elvei 2.1. A személyes adat és különleges adat fogalmi meghatározása Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

37

Az érintett alatt bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személyt kell érteni. Különleges adat: a) faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségügyi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi előéletre vonatkozó személyes adat. 2.2. Adatkezelés Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például azok: - gyűjtése, - felvétele, - rögzítése, - rendszerezése, - tárolása, - megváltoztatása, - felhasználása, - lekérdezése, - továbbítása (ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik), - nyilvánosságra hozatala (ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik), - összehangolása vagy összekapcsolása, - zárolása (az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele), - törlése (az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreálltásuk többé nem lehetséges), - megsemmisítése (az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése), valamint - az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személyes azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. 2.3. Adatkezelő Adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely: - az adatok kezelésének célját meghatározza, - az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza - az adatkezelést végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

38

Az intézmény: - a tanulók, gyermekek adataival, - a foglalkoztatottak adataival, kapcsolatban adatkezelői minőséget tölt be. 2.4. A köznevelési intézmény adatkezelése A köznevelési intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 41. § (1) bekezdése alapján köteles: - a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat vezetni, - a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni, - az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatok szolgáltatni. A köznevelési intézmény adatkezelése alapvetően két területre tagozódik: a) gyermekekkel, tanulókkal összefüggő adatkezelés, valamint b) a foglalkoztatottakkal összefüggő adatkezelés.

3. Általános adatkezelési szabályok

3.1. Az adatok nyilvánosságra hozatala Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. A közérdekű adatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az Intézménynek a Közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzata határozza meg. 3.2. Az adatfeldolgozás Az Intézménynek, mint a gyermekek és tanulók adatait feldolgozónak, valamint az intézmény alkalmazottjainak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit jogszabályok, valamint jelen szabályzat rendelkezései határozzák meg. 3.3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, - jog gyakorlása és - kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célnak.

39

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely: - az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, illetve - a cél elérésére alkalmas. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait, valamint az alkalmazottak adatkezelésének célját a törvények határozzák meg. 3.4. Az adatfelvételre vonatkozó szabályok

-

Az érintettel az adat(ok) felvétele előtt közölni kell a következőket: az adatszolgáltatás jellegét, azaz azt, hogy az adatszolgáltatás: kötelező (és ha kötelező, akkor mely jogszabály alapján kötelező) vagy önkéntes, illetve az adatkezelés célját és jogalapját, ki az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult, az adatkezelés időtartamát, az adatok megismerésére jogosultakat, az adatkezeléssel kapcsolatos jogait és jogorvoslati lehetőségeit. Kötelező adatkezelés A kötelező adatkezelés a tájékoztatás történhet a kötelező adatszolgáltatást előíró jogszabályi helyre való hivatkozással, ha az tartalmazza az előbb felsorolt valamennyi információt. Önkéntes adatszolgáltatással összefüggő adatkezelés Önkéntes adatszolgáltatás esetén: - kiskorú gyermek esete miatt a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettnek olyan hozzájárulást kel adnia, melyből egyértelműen megállapítható, az érintett akaratának önkéntes és határozott hozzájárulási szándéka, valamint beleegyezése a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez. 3.5. Az adatkezeléssel szembeni követelmények

-

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: felvételük és kezelésük megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek, valamint a nemzeti köznevelésről szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek,

40

-

a kezelt adatok legyenek pontosak, teljesek és - ha szükséges - időszerűek, az adatok tárolási módja alkalmas legyen arra, hogy az érintett személyt csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. 3.6. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása

A személyes adatok akkor továbbíthatóak, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatóak össze, ha: - az érintett hozzájárult, vagy - törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Az adatkezelés és adattovábbítás szabályait a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg.

3.7. Az adatbiztonság Az Intézmény, mint adatkezelő köteles: - gondoskodni az adatok biztonságáról, - megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

-

Az adatokat védeni kell különösen: a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

3.8. Az adatok statisztikai célú felhasználása A szabályzatban meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatóak, és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatóak. 3.9. A KIR részére történő adatszolgáltatás módja A köznevelési intézmény nevében az intézmény képviseletére jogosult személy, mint adatszolgáltató: -

elsősorban a KIR honlapján keresztül, elektronikus módon,

41

-

mivel intézményünkben az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatlapokat postai úton kell megküldeni.

4. A gyermekek adatkezelésével kapcsolatos szabályok

4.1. A köznevelési intézmény által kezelt adatok A gyermekek személyes adata a közoktatási intézményben, a köznevelési törvényben meghatározott adatkörben kezelhető. E kötelező adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg. A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló adatai: - neve, - születési helye és ideje, - neme, - állampolgársága, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, - társadalombiztosítási azonosító jele, - nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő adatai: - szülő neve, - lakóhelye, - tartózkodási helye, - telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a gyermek óvodai jogviszonyával, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - a felvételivel kapcsolatos adatok, - a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, - a jogviszony szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos adatok, - a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, - a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, (A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.)

42

4.2. A KIR-ben nyilvántartott gyermek adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes gyermek adatokat. A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a gyermek: - nevét, - nemét, - születési helyét és idejét, - társadalombiztosítási azonosító jelét, - oktatási azonosító számát, - anyja nevét, - lakóhelyét (tartózkodási helyét), - állampolgárságát, - sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, - jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy - magántanuló-e, - tanköteles-e, - a jogviszonyának szüneteltetése mikor kezdődött és fejeződött be, - jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, - a nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, - a jogviszonyát megalapozó köznevelési feladatot, - a nevelésének, oktatásának helyét, - óvodába járásának várható befejezési idejét, - korcsoportját 4.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása A gyermekek adatai közül – a köznevelési törvényben meghatározott célból – továbbíthatók: Továbbítással érintett szervezet, Adatkör, illetve adattovábbítási cél személy 1. A köznevelési intézmény által nyilvántartott adatok vonatkozásában fenntartó, bíróság, rendőrség, 1. a tartózkodásának megállapítása ügyészség, települési céljából önkormányzat jegyzője, a) gyermek adatai: közigazgatási szerv, - neve, nemzetbiztonsági szolgálat részére - születési helye és ideje, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szülő adatai: - szülő neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma; c) a gyerek jogviszonyával kapcsolatos adatok: - jogviszonyának kezdete,

43

az érintett óvoda, iskola egészségügyi, iskola egészségügyi feladatot ellátó intézmény

a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény

fenntartó

- jogviszony szüneteltetésének ideje, - jogviszony megszüntetése, - a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, - mulasztásának száma. 2. a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben az óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatok az egészségügyi állapot megállapítása céljából a) gyermek adatai: - neve, - születési helye és ideje, - társadalombiztosítási azonosító jele, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szülő adatai: - szülő neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma, c) a gyermekbalesetekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése céljából a) gyermek adatai: - neve, - születési helye és ideje, - társadalombiztosítási azonosító jele, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szülő adatai: - szülő neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma, c) a gyerek mulasztásával kapcsolatos adatok, d) a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok A gyerek igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylés céljából

44

sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok 2. A KIR-ben nyilvántartott tanuló nyilvántartás adatai vonatkozásában a szolgáltatást nyújtó vagy az KIR tanuló nyilvántartásának igénybevétel jogosságának személyes adata a tanulói ellenőrzésére hivatott részére, jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás valamint a személyi adat- és jogszerű igénybevételének lakcímnyilvántartás központi szerve megállapítás céljából részére a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza

A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A köznevelési törvényben meghatározottakon túlmenően a köznevelési intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

5. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos szabályok 5.1. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos adatkezelési szabályok A köznevelési intézményekben a foglalkoztatottak adatkezelése kiterjed: - a közalkalmazotti alapnyilvántartásra, Minden köznevelési intézmény nyilvántartja: - a pedagógus oktatási azonosító számát, - a pedagógusigazolványának számát, - a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. Közalkalmazotti alapnyilvántartás A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény VIII. fejezete rendeli el a közalkalmazottak személyes adatainak kezelését a közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében. E kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül - a munkáltató megnevezése, - a közalkalmazott neve, továbbá

45

- a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató közalkalmazotti alap-nyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. Az adatkezelés szabályai Az Intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

5.2. A KIR-ben nyilvántartott alkalmazotti nyilvántartás adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes alkalmazotti adatokat. A KIR tartalmazza az alkalmazotti nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott:. - nevét, anyja nevét, - születési helyét és idejét, - oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, - végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga megszerzésének idejét - munkaköre megnevezését, - munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, - munkavégzésének helyét, - jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, - vezetői beosztását, - besorolását, - jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, - munkaidejének mértékét, - tartós távollétének időtartamát.

5.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása Továbbítással érintett szervezet, személy Adatkör, illetve adattovábbítási cél 1. A közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében nyilvántartott adatok vonatkozásában

46

- közalkalmazott felettese, - minősítést végző vezető,

A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából törvényességi ellenőrzés, illetve törvényességi felügyelet miatt - a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a közalkalmazotti nyilvántartásból közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a közalkalmazotti nyilvántartásból személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési ügyekben

- feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, - bíróság

- nyomozó hatóság, - ügyészség, - bíróság a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa az adóhatóság

a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási szerv

üzemi baleseteket kivizsgáló szerv

munkavédelmi szerv

fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultnak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére

A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából az adóügyekben a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási szerv - a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - üzemi baleset a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából a munkavédelmi ügyekben a közalkalmazotti nyilvántartásból az adatok célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatóak

A pedagógusigazolvány szükséges valamennyi adat.

kiállításához

2. A KIR rendszerében nyilvántartott alkalmazott nyilvántartás adatok vonatkozásában a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel A nyilvántartásból adat az egyes, a jogosságának ellenőrzésére hivatott részére foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a személyi adat- és lakcímnyilvántartó A nyilvántartásból az adatok pontosságának,

47

szerv részére

teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából

6. Az adatkezeléssel érintettek adatkezeléssel kapcsolat jogai és a jogok érvényesítése

-

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok megilletik: a kiskorú gyermek esetében a gyermeket és szülőt, a foglalkoztatottat.

-

Az érintettek adatkezeléssel összefüggő jogai különösen a következők: tájékoztatáskérési jog, adathelyesbítés és adattörlés vagy adatzárolás kérési jog. 6.1. A tájékoztatás kérés A szülő, illetve a foglalkoztatott kérésére az Intézmény tájékoztatást ad: - az általa kezelt adatokról, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, - az adatkezelés céljáról, - az adatkezelés jogalapjáról, - az adatkezelés időtartamáról, - az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, - arról, hogy az adatokat kik és milyen célból kapják vagy kapták meg. A tájékoztatás kérhető: - szóban vagy - írásban. Az Intézmény köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt – legfeljebb azonban 30 napon belül – írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás az intézményi jogviszonyhoz, foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó, a köznevelési, valamint a közalkalmazotti törvény alapján kötelezően nyilvántartott adatok tekintetében nem tagadható meg. 6.2. Adathelyesbítés Az érintett kiskorú gyermek esetében a szülő, valamint az intézmény foglalkoztatottja kérheti a nyilvántartott adatainak helyesbítését.

48

A helyesbítést az Intézmény köteles elvégezni akkor, ha a valóságnak nem megfelelő adatot tartott nyilván. 6.3. Az adat törlése, zárolása

6.3.1. Az adat törlése Az érintett, illetve képviselője kérheti a személyes adatai törlését. Törölni kell a személyes adatot, ha: - a kezelése jogellenes, - az érintett a nem kötelezően nyilvántartott, kezelt adatainak törlését kéri, - a hiányos vagy téves - és az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki, - az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, - azt bíróság vagy arra jogosult szerv elrendelte.

6.3.2. Az adatok zárolása

-

Az intézmény, mint adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha: az érintett ezt kéri, vagy feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekét. A zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely miatt az adat nem került törlésre. 6.4. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha: a) a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelés kötelező adatkezelés, b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény vezetője – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni.

49

Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.

7. Az adatkezelés helyi rendje 7.1. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét az Intézmény a jelen szabályzat rendelkezéseinek kiegészítéseként, az egységes iratkezelés érdekében, az Iratkezelési szabályzatában határozza meg. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az iratkezelési szabályzat adatkezelési szabályaira vonatkozóan a nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet (közösséget) véleményezési jog illeti meg.

7.2. Az adatokat kezelők személyi felelőssége Az Intézményben a gyermekek, valamint a foglalkoztatottak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban felelősség terheli: - az intézményvezetőt, - az intézményvezető megbízásából adatkezelést végző személyt, - a feladatellátása során adatot kezelő személyt. 7.2.1. Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető felelős: - a személyes adatok védelméért, - a személyes adatok adatkezelése jogszerűségéért, valamint - az intézményi, valamint a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve a követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. Felelősségi körében köteles gondoskodni: - az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról, - az intézményi jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével, valamint a titokvédelemmel kapcsolatos követelmények szerven belüli közzétételéről, - az egyes adatkezelések ellenőrzésének szükség szerint, de legalább évente egyszer történő elvégzéséről.

50

Az intézményvezető a feladatait a szabályzat 2. sz. mellékletében megbízott adatkezelő személyre ruházhatja. (A feladatellátási kötelezettségnek szerepelnie kell az érintett személy munkaköri leírásában is.) 7.2.2. Az adatkezelő felelőssége Az adatkezelő felelős: - az intézményvezető által átruházott feladatok jogszerű ellátásáért, - a személyes adatok közvetlen védelméért, - az egyéb adatkezelési feladatok szabályszerű végrehajtásáráért. 7.2.3. A feladatellátása során adatot kezelő személy felelőssége A feladatellátása során adatot kezelő személy köteles a tudomására jutott adatokat, információkat bizalmasan kezelni, a titokvédelmi szabályokat betartani. 7.3. Adatkezelésekkel kapcsolatos nyilvántartás

7.3.1. Az adatkezelési nyilvántartás Az adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni. Az adatkezelési nyilvántartást az intézményvezető által kijelölt személy(ek) végzi(k). Az Intézményben nyilvántartást kell vezetni minden adatkezelésről. Az adatkezelési nyilvántartás egy-egy példányát köteles megőrizni: - az intézményvezető, valamint az általa kijelölt személy, illetve - az adatkezelést végző személyek. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb tényeket, körülményeket, mint pl.: - az adatkezelés megnevezését, - az adatkezelés célját, rendeltetését, - az adatkezelés konkrét alapját, jogalapját, - az adatkezelést végző személyt, - az adatkezeléssel érintett gyermekek körét és számát, - az adatkezelés során nyilvántartott adatok körét, - az adatkezelés során kezelt adatok forrását: - közvetlen adatkéréssel az érintettől, illetve - már meglévő nyilvántartásból, - az adatkezelés során az adatfeldolgozás módját: - manuális, - számítógépes, - vegyes

51

-

az adatokon végzett rendszeres adatkezelési műveletek meghatározását (tárolás, módosítás stb.) az adattovábbítás iránya és tartalmát, a kiemelt adatbiztonsági intézkedéseket, az adatok megőrzésének, illetve törlésének idejét. Az adatkezelési nyilvántartás adattartamának helyességéről az intézményvezetőnek évente legalább egy alkalommal, ellenőrzés során kell meggyőződnie. 7.3.2. Jegyzőkönyv az adatkezelések összekapcsolásáról Amennyiben az Intézményben adatkezelések összekapcsolása történik, az adatkezelésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az adatkezelés sajátosságait. 7.3.3. Jegyzőkönyv az adatszolgáltatásokról Az Intézményhez érkezett megkeresések alapján teljesített adatszolgáltatásokról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adatszolgáltatás, továbbítás legfontosabb adatait.

8. A titokvédelmi szabályok

8.1. Titoktartási kötelezettség A titoktartási kötelezettség azt jelenti, hogy a titoktartásra kötelezett személy hivatásánál fogva harmadik személyeknek nem árulhat el meghatározott információkat. 8.2. A titoktartási kötelezettséggel érintett személyek Titoktartási kötelezettség terheli: a pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában (a továbbiakban 8. pont alkalmazásában együtt: pedagógus), - részt vesznek a nevelőtestületi értekezleten, és ott a gyermekekkel kapcsolatos információkhoz jutnak. A titoktartásra kötelezett személyek kötelezettsége független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. -

52

8.3. A titoktartási kötelezettség tartalma A titoktartási kötelezettség kiterjed a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Kivételek a titoktartási kötelezettség alól

-

A titoktartási kötelezettség alól kivételt képez: a szülők részére, illetve a nevelőtestületi értekezleten nyújtott információ, valamint a gyermekvédelmi szolgálat értesítése.

A szülők tájékoztatására vonatkozó szabályok: - A titoktartási kötelezettség általában nem terjed ki a gyermek szülőjének adott információkra, így a gyermek, illetve a kiskorú szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető. - Nem közölhető a szülővel sem a gyermekre vonatkozó olyan adat, melynek közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek, érdekét. - Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: - A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésére. A gyermekszolgálat értesítése: A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott a köznevelési intézmény vezetője útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglaltakra tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek– más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. (Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.) A titoktartási kötelezettséggel nem érintett adatok: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a köznevelési törvényben meghatározott adatnyilvántartásra és továbbítására. 8.4. Felmentés a titoktartási kötelezettség alól A titoktartási kötelezettség alól: - kiskorú esetén a szülő, .

53

9. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint Az adatvédelmi szabályok - az adatok vezetési, tárolási módszere miatt - eltérőek. Sajátos szabályok vonatkoznak: - a hagyományos módszerrel végzett adatkezelésre, ahol az adatok papír alapúak, valamint - a számítógépes rendszerekkel végzett adatkezelésre. 9.1. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A szabályzatban meghatározott adatok nyilvántartása csak akkor történik hagyományos módon papír alapon, ha a számítógépes feldolgozás nem lehetséges. Az adatok védelme érdekében gondoskodni kell a számítógépes rendszerek adatvédelméről is. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: - Gondoskodni kell a papír alapú adathordozók biztonságos tárolásáról. - A tárolást zártszekrényben kell megoldani. - Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok a közalkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. - Az intézményvezető a kiadott kulcsokról nyilvántartást vezet. - Amennyiben a kulcs elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről. - Amikor az adatkezelés folyik az adatkezelő helyiségbe csak olyan személy léphet be, aki adatkezelésre jogosult. - A nem rutinszerű, nem szokványos adatkezelésről, az adatkezelést megelőzően értesíteni kell az intézményvezetőt vagy megbízottját. - Az adatkezelésekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy ki, milyen jogcímen, milyen iratot kezelt. Az intézményvezető, illetve a személyzeti szerv vezetője ellenőrzi a nyilvántartás vezetése naprakészségét, valamint az adatkezelők körét, és adatkezelésük jogszerűségét. Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat, a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az óvodavezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt, kinyomtatását követően: -

El kell látni az óvodavezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével

54

-

Az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” Az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát A vonatkozási jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (a gazdasági ügyintéző és az vezető-helyettesek) férhetnek hozzá. A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván. A jegyzőkönyv kitöltésére a gyermekvédelmi felelős rendelkezik hozzáféréssel. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör. Az utazó gyógypedagógus által vezetett digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. A gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlődési lapját elektronikusan vezeti és minden hónap lezárását követően megküldi az óvodának. Havi gyakorisággal ezt ki kell nyomtatni, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és a gyermek egyéni dokumentációjában kell elhelyezni. 9.2. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok Az alkalmazott számítógépes nyilvántartó rendszerek megnevezését melléklet tartalmazza. A szabályozás célja: biztosítani a számítógépes információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét.

55

Az adatbiztonság szabályozása keretében gondoskodni kell: - a fizikai biztonság, - az üzemeltetési biztonság, - a technikai biztonság, valamint az - információ továbbítás biztonságának biztosításáról.

A fizikai biztonság érdekében ellátandó feladatok: - Az adathordozó eszközök elhelyezésére csak olyan helyiség jelölhető ki, amely elegendő biztonságot nyújt az illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen. - Azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, csak olyan személyek léphetnek be, akik adatkezeléssel megbízottak, illetve akiknek betekintési joguk van. - A számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolása a hagyományos adathordozóknál rögzített módon történik. - Az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek nevét az intézményvezető e szabályzat 3. sz. melléklete szerint határozza meg. Az üzemeltetési biztonság szabályairól: - A számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát – a feladataik meghatározásával – el kell készíteni. A listát az intézményvezető állítja össze és őrzi meg. - Az adatokhoz való hozzáférés szabályait az Intézmény informatikai szabályzata tartalmazza. - Külső személy (pl.: karbantartó) számára a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést lehetőleg úgy kell biztosítani, hogy a kezelt adatokat ne ismerhesse meg. - A rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó dokumentumokat biztonságosan kell kezelni, hogy azok el ne vesszenek, ne cserélődhessenek el, ne sérüljenek meg. A kezelés konkrét módjára az intézményvezető szóban adhat utasítást. A technikai biztonság szabályai: - Az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítógépes biztonsági hozzáférési rendszerek alkalmazásával kell megakadályozni. - Az adatállományok kezelése úgy kerül megszervezésre, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát az adatrögzítőnek folyamatosan ellenőriznie kell. Az adatállományok kezelése során a munkaközi mentés eszközével is élni kell. - Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát - a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat - el kell választani az aktív résztől. - A számítógépes üzemeltetés biztonsága számítógépes jelszóval védett programokkal történik. - Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell. - Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását – ha a próbát külső szerv vagy személy végzi – el kell kerülni. - Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen.

56

Az információ továbbítás szabályai: - az információ továbbítás a számítógépes információs rendszerből az e szabályzatban meghatározott jogszabály alapján, az ott meghatározott szervnek és személynek, az ott leírt tartalommal lehetséges, - az információ továbbításról nyilvántartást kell vezetni, amely teljes körűen tartalmazza az adatszolgáltatást.

10. Egyéb és záró rendelkezések E szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti minden, saját hatáskörben kiadott, a személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi szabályozás. Mellékletek: 1. számú melléklet: Adatkezelési feladatok átruházása 3. számú melléklet: Az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek

A szabályzat 2013.04.01. napján lép hatályba.

Kelt: Budapest, 2013.04.01.

Csákváriné Kovács Erzsébet intézményvezető

57

1. számú melléklet Adatkezelési feladatok átruházása Alulírott Csákváriné Kovács Erzsébet (intézményvezető) az Intézmény tanulóival, illetve foglalkoztatottjaival kapcsolatos egyes adatkezelési feladataimat az alábbiak szerint ruházom át: Adatkezelési terület KIR, FŐKIR MÁK KIR

Adatkezelésre jogosult

Meghatalmazás kezdete

Balter Zsuzsanna

2014.09.01

Kosztel Krisztina

2013.04.01

Kelt: 2013.04.01.

Meghatalmazott aláírása

Egyéb

Csákváriné Kovács Erzsébet, Intézményvezető

2. számú melléklet Az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek Az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek neve Csákváriné Kovács Erzsébet.................................................................................................... Csomós Ibolya ........................................................................................................................ Kosztel Krisztina ..................................................................................................................... Balter Zsuzsanna ..................................................................................................................... ................................................................................................................................................ 3.számú melléklet A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására köteles pedagógus kijelölése: A pedagógiai programmal összefügg tájékoztatás megadására - visszavonásig - kijelölöm a következő pedagógust: neve: Kosztel Krisztina Fent megjelölt óvodapedagógus a tájékoztatást a kiscsoportos szülőknek a nyitó szülői értekezleten teszi meg.

58

Közalkalmazotti Tanács

Szülői Közösség

Óvodavezető

Óvodavezető helyettes, mérési értékelési vezető

Óvodavezető helyettes

Nevelőtestület Gyermekvédelmi felelős

Gazdasági ügyintéző

Mérési, értékelési csoport tagjai

Szakmai munkaközösség tagjai Pedagógiai asszisztensek

Dajkák

Technikai dolgozók

Bóbita Óvoda Szervezeti Ábrája 2014.

60