Lefebure, S. Rabau, M. Van Camp, G. Vleminckx, K.: A megfelelô, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjrendszer információi

343

Szakirodalom

forgalom dominál, de lassan elfogadottá válik a bankkártyás és a mobiltelefon segítségével történő fizetés is. Előbbi 2009-ben 285,2 milliárd rubelt tett ki, utóbbi 1,4 milliárdot. Összehasonlítva a 2008-as adatokkal, a növekedés 218,2 százalékos. A készpénzkímélő fizetés továbbfejlődésének fő akadálya ma már nem technikai, hanem pszichológiai jellegű: félelem az új technológiák elsajátításától és bizalmatlanság ezekkel szemben. Külföldi tapasztalatok alapján azonban kijelenthető, hogy ez rövid időn belül változni fog, az internetkereskedelem még az alacsonyabban képzett lakosságot is meg fogja hódítani. Figyelemre méltó az ún „okos házak” népszerűsége. Azt a lakást nevezik így, amelyik reagál az emberi jelenlétre (például az automatikus klíma segítségével), ahol minden szórakoztató technikai elemet (zene, film, fotó) egy szerveren lehet tárolni, és minden helyiségben egy irányítópult segítségével vezérelni. A rendszer része a biztonságtechnika is, beleértve a gyermekeket és az idős embereket őrző berendezéseket. A személyes azonosítást követelő számítógépes rendszerek, a wifi és más távoli elérést biztosító eszközök széles spektruma áll ma már rendelkezésre. Az „okos ház” ára az utóbbi években egyre elérhetőbbé válik a közepes jövedelműek számára is. A bevezetés költsége mintegy 200-400 dollár négyzetméterenként. A cikkben végül olvashatunk az internetnek az orosz családok kulturális életére gyakorolt hatásáról. A 2007-es adatok szerint a megkérdezett családok 35 százalékában csökkent az újság- és folyóirat-olvasásra, 16,9 százalékában a szépirodalomra, 20,2 százalékában a mozira, valamint 16,9 százalékában a színházra fordított idő; csupán 10,1 százalékában erősödött a szépirodalom iránti érdeklődés, a mozi és színház-látogatottság pedig 8,9 százalékában nőtt. Ez azt is jelenti, hogy az elit-, a nemzeti és a tömegkultúra mellett létjogosultságot nyert az információs kultúra. A cikk sze-

rint ezek az elemek a „matrjoska-elv” szerint rendeződnek: információs, képernyő-, számítógépes és internetkultúra. 2009-es adatok alapján Oroszországban az internethasználók átlag egy órával töltenek kevesebbet a tévé előtt, mint internetet nem használó társaik. Moszkvában és a nagyvárosokban a különbség még nagyobb. Az ITK terjedése tehát a társadalom minden rétegét érinti, és az élet minden területét átalakítja Oroszországban is. A kisgyermekektől a nyugdíjasokig, a fővárostól a faluig, a bankelnöktől a munkásig mindenki kapcsolatba kerül vele és hatásával. Munkahelyi és családi kapcsolataiba, vásárlási, ismerkedési, szórakozási szokásaiba is változást hoz, és a pozitív fejlemények mellett a negatívokat is elszenvedi. A számok azt mutatják, hogy a tendencia csak erősödik, és a társadalom informatizáltsága ma már ott tart, hogy aki kimarad belőle, az többet veszít, mint amennyit nyerhet. Bedecs Éva, a KSH Könyvtár tájékoztató könyvtárosa E-mail: [email protected]

Lefebure, S. — Rabau, M. — Van Camp, G. — Vleminckx, K.: A megfelelô, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjrendszer információi (Assuring Adequate Pensions for all European Citizens.) – Federal Public Service Social Security. Brüsszel. 2010. 1–30. old. A tanulmány letölthető: http://www.socialsecurity.fgov.be/eu/docs/agenda/0 6-08_09_10_BP_pensions_en.pdf

2010 szeptemberében Belgium, mint az Európai Unió soros elnöke szakértői konferenciát szervezett, „Assuring Adequate Pensions for all European Citizens” címmel. A kiadott

Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 3. szám

344

Szakirodalom

háttértanulmány az európai nyugdíjrendszerek reformintézkedéseinek lényeges jellemzőit ismerteti, és utal a tárgykör korábbi vizsgálatainak eredményeire, felhasználja a tagállamok nyugdíjrendszereinek elemzéseit. A szerzők bemutatják az Európai Bizottság (EB) 2010 júliusában kiadott ún. Zöld Könyvének („Zöld Könyv a megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé”) fontosabb téziseit,1 melynek tárgyalása a magyar EU-elnökség időszakában várható. Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének dokumentumát a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága (Committee on Employment and Social Affairs) terjeszti elő. Az EP bizottságai alakítják ki állásfoglalásaikat a nyugdíjreformról, annak koordinációjáról. A nemzetközi összehasonlítás nyugdíjadatainak forrása az ún. közös jelentés (Joint Report on Pensions: Progress and Key Challenges in the Delivery of Adequate and Sustainable Pensions in Europe; Közös jelentés a nyugdíjakról: a megfelelő és fenntartható nyugdíjellátással kapcsolatos előrehaladás és kulcsfontosságú kihívások Európában). Az EB a következőkkel jellemzi a Zöld Könyv statisztika összefüggéseit: „2.9. Statisztika A nyugdíj statisztikai munkái az Európai Unió sok testületét érintik. A Szociális Védelem Bizottsága (Social Protection Committee – SPC) Indikátor Alcsoportjának (Indicator SubGroup – ISG) rendeltetése, hogy adatokat gyűjtsön a nyugdíjrendszer vonatkozási köréről és a járulékok alakulásáról. A statisztikai hivatalok az Eurostat koordinálásával szolgáltatnak adatot például a szociális védelemről (ESSPROS; Európai Szociális Védelmi Statisztikai Rendszer), a rendelke1 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ. do?uri=CELEX:52010DC0365:EN:NOT

zésre álló jövedelemről (EU-SILC), a nyugdíjalapokról (structural business statistics – SBS; vállalkozások szerkezeti statisztikái). Az Európai Központi Bank (European Central Bank – ECB) a biztosítók, nyugdíjalapok eszközeinek, kötelezettségeinek statisztikáit gyűjti az állományokról és a folyamatokról. A pénzügyi stabilitással összefüggő adatok címzettje az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board – ESRB) lesz.” A Zöld Könyv 4. fejezete, „Az EU nyugdíjstatisztikájának javítása” címmel a következő fontosabb megállapításokat tartalmazza: „A nyugdíjrendszerek különböző nemzeti és uniós forrásokból rendelkezésre álló adatainak egyszerűsítésére lenne szükség, amely révén lehetővé válna az adatok jobb összehasonlíthatósága, valamint jelentős költségmegtakarítást eredményezne. A meglevő nemzetközi (OECD) munkákra és az Unió különféle kezdeményezéseire építhető európai uniós nyugdíjstatisztikára vonatkozó módszertan kidolgozása elősegítené a közös irányvonalak, a szabályozás kihívásainak értékelését. A nyugdíjalapok fontos intézményi befektetők, az alapok befektetői magatartása hatással lehet a pénzügyi stabilitásra. Az EU polgárai számára előnyös lenne, ha különböző forrásokból pontos statisztikai adatok állnának rendelkezésükre a nyugdíjjövedelmükről. A nyugdíjasok mind jelentősebb fogyasztói csoportot fognak képezni, így a vállalatok számára is előnyösnek bizonyulna, ha megbízható, időszerű adatokhoz lenne hozzáférésük a teljes rendelkezésre álló jövedelemről. Az előbbiek mellett szükséges lenne erősíteni az implicit kötelezettségek nyomon követését annak érdekében, hogy a rejtett kötelezettségek hatásait felmérhessék, mind a kormányzati, mind a magánszektor által működte-

Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 3. szám

345

Szakirodalom

tett nyugdíjrendszerek költségvetéseinek fenntarthatóságára.” A szakértők már a hetvenes évek végén jelezték az elemzések igényét, kiemelve az európai nyugdíjrendszerek várható ellentmondásait. Felhívták a figyelmet például a munkaerőhelyzet alakulására, a családszerkezet változásaira, a demográfiai folyamatokra és a gazdaság globálissá válásának várható hatásaira. A nyugdíjrendszerek reformjára az OECD (1988), valamint a Világbank (1994) átfogó vizsgálatai alapján készültek ajánlások. Amennyiben a nyugdíjreform nem valósul meg, egyre nagyobb részt kell fordítani az EU tagállamainak költségvetéséből a nyugdíjrendszerre, valamint az idősek ellátására. A megvalósítási lehetőség elemzései utalnak azokra a tartós tendenciákra, amelyek a kialakult nyugdíjpolitika változtatását indokolják. Ilyen tényező például a lakosság várható élettartamának növekedése, a születési ráták csökkenése és az, hogy az 1945 és 1965 között születettek népes korcsoportja a közeljövőben éri el a nyugdíjas kort. Ebből következik, hogy az eltartottsági ráták fokozatosan nőnek, mind több lesz a nyugdíjas, és a korábbiaknál hoszszabb ideig kaphatnak nyugdíjjáradékot, amelynek fedezetét mind kevesebb aktív korú hozza létre. A reformjavaslat egyik lényeges eleme, hogy egykor a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége a férfiak csaknem teljes és határozatlan időre szóló foglalkoztatására épült. Az évtizedek során a helyzet módosult, a munkaerőpiac sokféle rugalmas foglalkoztatási formát alkalmaz (például részmunkaidős, illetve határozott idejű munkaviszonnyal, különösen a nők körében). A tanulmány visszatekint azokra a kezdeményezésekre, amelyek az európai szociálpolitika összehangolását célozták. Ezek a törekvések összekapcsolódnak a nemzetgazdaság általános feltételeivel, különös tekintettel az euróövezet tagállamai gazdaságpolitikájának

összehangolására a kilencvenes évek végétől. Az EU két testülete (Economic Policy Committee – EPC, Gazdaságpolitikai Bizottság; Working Group on Ageing Populations and Sustainability – AWG, az Öregedő Népességgel és a Fenntarthatósággal Foglalkozó Munkacsoport) megvizsgálta az idősödő társadalom, valamint a közpénzek fenntarthatósága közötti hosszabb távú összefüggéseket. Az EU Tanácsának 2000. évi lisszaboni, illetve 2001. évi stockholmi határozatai megerősítették, hogy hosszabb távon fenntartható pálya szükséges a kormányzat pénzügyeiben, figyelembe véve a demográfiai folyamatokat is. Az EU stratégiájában ennek megfelelően a foglalkoztatási ráta és a termelékenység növelése, valamint a kiemelt jóléti rendszerek (egészségügyi, szociális és nyugdíjellátás) reformjának szükségessége szerepel. A szerzők ismertetik azokat a dokumentumokat, amelyek a közelmúltban jelentek meg a nyugdíjrendszerek nemzetközi összehasonlításaival. Az EU bizottságai áttekintették az 1995 és 2010 közötti időszak nyugdíjreformjainak helyzetét, különös tekintettel a válság hatásaira. A Közös Jelentés (EPC–SPC Joint Report on Pensions) szerint fejlődés tapasztalható a tagállamok nyugdíjrendszereiben, az idősebb korosztályok jövedelemhelyzetében. A nyugdíjellátás közpénzből fedezett részének jövőben várható növekedése korlátozottabb, a reform elősegíti a fenntartható járadékfizetést. Ugyanakkor további feladat a társadalom kis jövedelmű, idős csoportjainak megfelelő ellátása. A tanulmány bemutatja a tagállamok nyugdíjpénztárainak reagálását a válságra, a növekvő finanszírozási kockázatokra, az állami költségvetés helyzetére, a munkaerő-piaci folyamatokra. Az EU testületei, ezen belül a soros elnökségek foglalkoznak a Közös Jelentés következtetéseivel. A Zöld Könyv nemzetközi konzultációra bocsátott célrendszere a következő:

Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 3. szám

346

Szakirodalom

„– A nyugdíjas megfelelő jövedelmét a hosszabb távon fenntartható, biztos nyugdíjrendszerek adják. – Helyes egyensúly alakuljon ki a munkában és a nyugdíjasként töltött időszakok között, ehhez hosszabb aktív élet tartozzék. – Ne legyen annak akadálya, hogy az emberek az EU különböző országaiban dolgozzanak, illetve működjön a nyugdíjtermékek belső piaca. – Rövid és hosszabb távon legyenek biztosabbak a nyugdíjak, okulva a legutóbbi gazdasági válságból. – A biztonságos nyugdíj legyen átláthatóbb, ennek révén az emberek a nyugdíjas jövedelmeikről kellő információk alapján dönthessenek.” A Zöld Könyv konzultációs folyamata 2010. november 15-én lezárult. Az Európai Bizottság (EB) konzultációs kérdései a továbblépés módjaira irányulnak. A szerzők közelebbről is elemzik a megfelelő nyugdíj fogalmát, hivatkozva az EB kérdésére: „Miként támogathatja az EU a tagállamok erőfeszítéseit a nyugdíjrendszer jobb megfelelőségére? Keressen az EU jobb meghatározást a megfelelő nyugdíjjövedelemre?” A szakmai konzultációk másik alapkérdése annak meghatározása, hogyan értékelhető a társadalombiztosítási és magánnyugdíjrend-szerek fenntarthatósága. A nyugdíjrendszer több szakpolitikához kapcsolódik, így azok integrált intézkedése szükséges, hogy szinergia érvényesülhessen a nyugdíjrendszerek gazdasági, pénzügyi, piaci, szabályozási és társadalmi összefüggéseiben. A szerzők ilyen alapkérdésként említik a munkában töltött évek meghosszabbíthatóságát; a nyugdíjak kezelését, mobilitását az EU belső piacán; az európai jogszabályokban nem szabályozott nyugdíjügyeket; a nyugdíjalapok tartós (jövőben elvárható) fizetőképességét; a munka-

adók fizetésképtelenné válása miatti kockázatokat. A nyugdíjrendszer alaptényezői összefüggnek az EU (sok esetben informális) tanácskozási, döntési, irányítási jogosítványaival, intézkedéseivel. A görög, a holland, a lett, a portugál, a spanyol és a szlovén kormány a nyugdíjért felelős vezetőjével képviseltette magát a Zöld Könyv itt kifejtett téziseinek 2010. szeptember 7-i vitájában. A konzultáció háttértanulmánya bemutatja a nyugdíjrendszerek nemzetközi összehasonlításához ajánlott statisztikai indikátorokat. Példaként szerepelnek a dán és holland nyugdíjszerű ellátások, e két országban minden 65 éves és annál idősebb polgárnak joga van az első pillér járadékaira. A minimális időskori ellátás más országokban (például az észt, a lett, a svéd és a ciprusi nyugdíjrendszerben) feltételekhez kötött, de nem függ más jövedelemforrásoktól. Az EB konzultációs kérdésében említett megfelelőség meghatározása támpontként figyelembe veheti a gyakorlatban alkalmazott nemzeti minimális nyugdíjszerű jövedelmek szintjeit. A jól meghatározott mérési elv elősegítheti a szociális teljesítményindikátorok fejlesztését is, javíthatja az értékelés eszközeit az európai nyugdíjrendszerek összehasonlítására. Az ajánlott indikátorok a következők:2 – a nyugdíjak elméleti keresethelyettesítő aránya (theoretical replacement rate of pensions – TRR); – egyenértékű mediánjövedelmek két korcsoportra számított aránya: a 65 éves és annál idősebb népesség jövedelme a 0–64 évesekéhez mérten; 2 A magyarországi indikátorok forrása: A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009). Statisztikai Tükör. 2010. október 13. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/la ekindikator/laekindikator09.pdf

Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 3. szám

347

Szakirodalom

– egyenértékű mediánjövedelmek két korcsoportra számított aránya: a 65–74 éves népesség indikátora az 50–59 évesek munkajövedelméhez mérten (az egyéb szociális ellátások nélkül); – a 65 éves és annál idősebb népesség szegénységi kockázata; – korcsoportok szegénységi rése, azaz a szegénységi küszöb eltérése az egyenértékű mediánjövedelemtől, százalékban mérve (a 65+ és a 75+ korcsoportok szegénységi küszöbe); – nyugdíjminimum a szegénységi küszöb százalékában; – a 65 éves és annál idősebb népesség szegénységi kockázata, a lakhatási helyzetnek megfelelően; – az idős korcsoportok jövedelemegyenlőtlensége (az S80/S20 arány).

A szerzők áttekintik az időskori szegénység megelőzésének feladatait, a helyzetfelmérés ajánlott módszerét, és a nemzetközi összehasonlítás fontosabb megállapításait az EU-SILC 2008. évi eredményeit felhasználva. A statisztikai mutatók segítik a „megfelelő nyugdíj” meghatározását, bár az időskori szegénység megelőzése nem kizárólag a nyugdíjellátás feladata. A háttértanulmány megnevezi azokat a nemzeti szimulációs eljárásokat, amelyeket a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának vizsgálatára alkalmaznak. A modell szerinti feltételezések a hagyományos társadalombiztosítási rendszerek (első pillér), valamint a második pillér jellemzőit veszik figyelembe. Nádudvari Zoltán, a KSH ny. főtanácsosa E-mail: [email protected]

Kiadók ajánlata MCCANDLESS, D. [2011]: Az információ gyönyörű. Typotex Elektronikus Kiadó. Budapest. Egyedülálló könyv, amely új nézőpontból tekint a modern információs korszakra. Annak megértésében segíti az olvasókat, hogy mi értelme van a számtalan statisztikának és véletlenszerű ténynek, melyekkel folyamatosan bombáznak bennünket. A szerző grafikonok, táblázatok és illusztrációk segítségével kreatívan jeleníti meg világunk meglepő kapcsolatait és lenyűgöző adatait, amelyek feltérképezik a Földet. MADSEN, B. [2011]: Statistics for NonStatisticians. (Statisztika nem statisztikusok számára.) Springer. New York. A könyv azoknak íródott, akiknek ismerniük kell az adatgyűjtés, -elemzés és -bemutatás mikéntjét. Egyéni tanulásra vagy az olvasó statisztikai ismereteinek felfrissítésére szolgál,

az általános statisztika órák kiegészítő olvasmánya lehet. Újszerű mind a témaválasztás, mind a bemutatás tekintetében. A témák a gyakorlati statisztikai munkához leghasznosabb dolgokat ölelik fel: még a gyakorlott statisztikusok is találnak közöttük új kérdéseket vagy a hagyományos tárgykörök újszerű megközelítéseit. A bemutatás a lehető legkevésbé matematikai. Képletek csak akkor szerepelnek, ha azok a számításokhoz és/vagy az olvasói megértéshez szükségesek. A könyv egészében valós példaként egy mintavételes felmérés kerül kifejtésre számos más további példa mellett, melyek szintén egy kiegészítő honlap adatmunkafüzeteit használják. WELFENS, P. J. J. – RYAN, C. (EDS.) [2011]: Financial Market Integration and Growth. (Pénzügypiaci integráció és növekedés.) Springer. New York.

Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 3. szám